C‑183/06. sz. ügy

RUMA GmbH

kontra

Oberfinanzdirektion Nürnberg

(a Finanzgericht München [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – 8529 vámtarifaszám – 8529 90 40 vámtarifaalszám – Mobiltelefonhoz való billentyűzetmembrán”

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2007. február 15. . 

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Polikarbonátból készült billentyűzetmembrán, amelynek rendeltetési célja a mobiltelefonba történő beépítés

A 1789/2003 rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a 8525 vámtarifaszám szerinti mobiltelefon alkatrészeként a 8529 90 40 vámtarifaalszám alá tartozik az a polikarbonátból készült billentyűzetmembrán, amelynek felső oldalán kidomborodó billentyűk, alsó oldalán pedig nem vezető érintkező csapok vannak, és amelynek rendeltetési célja a mobiltelefonba történő beépítés, és amely vitathatatlanul nélkülözhetetlen része a mobiltelefon működésének, továbbá amelynek szerkezete, valamint működési módja is kizárja, hogy e membránt a mobiltelefon alkatrészén kívül bármely más célra felhasználják.

(vö. 33., 37–38., 40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2007. február 15.(*)

„Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – 8529 vámtarifaszám – 8529 90 40 vámtarifaalszám – Mobiltelefonhoz való billentyűzetmembrán”

A C‑183/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht München (Németország) a Bírósághoz 2006. április 13‑án érkezett, 2006. február 23‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a RUMA GmbH

és

az Oberfinanzdirektion Nürnberg

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: R. Schintgen tanácselnök, A. Borg Barthet (előadó) és E. Levits bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–       a RUMA GmbH képviseletében M. Beer Rechtsanwalt,

–       a magyar kormány képviseletében Fazekas J., meghatalmazotti minőségben,

–       az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Hottiaux, meghatalmazotti minőségben, segítője B. Wägenbaur ügyvéd,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2003. szeptember 11‑i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2003.10.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 896. o.; helyesbítés: HL L 218., 2006.8.9., 24. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; helyesbítés: HL L 17., 2007.1.24., 24. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8529 és 8538 vámtarifaszámának az értelmezésére vonatkozik.

2       E kérelmet a RUMA Finanzierungs‑ & Beteiligungsgesellschaft mbH nevű társaság (a továbbiakban: RUMA) és az Oberfinanzdirektion Nürnberg (a továbbiakban: Oberfinanzdirektion) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a naptárfunkciós mobiltelefonhoz való billentyűzetmembrán tarifális besorolása.

 Jogi háttér

3       A 2658/87 rendelet által bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, az 1983. június 14‑én Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, és a Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN‑alszámok részére tartja fenn.

4       A KN‑nek az alapeljárás tényállása szerinti időpontban hatályos szövege az 1789/2003 rendelet I. mellékletében található. E melléklet második része tartalmazza a „[g]épek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” című XVI. áruosztályt. Ez az áruosztály két árucsoportból áll, melyek közül a 85. árucsoport címe: „[e]lektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai”.

5       A KN 85. árucsoport többek között a következő vámtarifaszámokat és ‑alszámokat tartalmazza:

«8525	Rádiótelefon‑, rádiótávíró‑, rádió‑ és tévéműsor‑adókészülék, ‑vevőkészülékkel vagy anélkül, hangfelvevő vagy ‑lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamera (felvevő); állóképes videokamera és más videokamera‑felvevők; digitális fényképezőgép: [...]
8525 20	– Vevőkészüléket is tartalmazó adókészülék: [...]
8525 20 91	– Vevőkészüléket is tartalmazó adókészülék:
[…]
8529	Kizárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei: [...]
8529	Más: […]
8529 90 40	– – – Alkatrészek a 8525 10 50, 8525 20 91, 8525 20 99, 8525 40 11 és a 8527 90 92 alszámok alá tartozó berendezésekhez”.

6       A KN 8537 vámtarifaszám megnevezése „[k]apcsolótábla, ‑panel, ‑tartó (konzol), ‑asztal, ‑doboz és egyéb foglalat, amely a 8535 vagy a 8536 vtsz. alá tartozó készülékből legalább kettőt foglal magában, és elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál [...]”.

7       A „[k]izárólag vagy elsősorban a 8535, 8536 vagy a 8537 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei” megnevezésű 8538 vámtarifaszám többek között a következő alszámokat tartalmazza:

„[…]
8538 90	– Más: [...]
– – Más:
[…]
8538 90 99	– – – Más”.

8       A KN minden egyes áruosztályát és ezen osztályokon belül minden egyes árucsoportját megjegyzések előzik meg, tudniillik az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz fűzött megjegyzések. A KN XVI. áruosztályához fűzött 2. megjegyzés többek között így rendelkezik:

„[…]

a)      a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.‑a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8487, 8503, 8522, 8529, 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.‑a alá;

b)      más alkatrészeket, ha kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó többféle géphez használatosak […], a géppel azonos vagy a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8503, 8522, 8529 vagy a 8538 vtsz.‑ok közül a megfelelő vtsz. alá kell besorolni […]

[…]”.

9       A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek az első rész I. szakaszának A. címe alatt találhatók, többek között így rendelkeznek:

„Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1.      Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

                  […]

3.               Ha […] az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)      Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. […]

         […]

6.      A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

10     A 2004. december 22‑i 2004/2243/EK tanácsi rendelettel (HL L 381., 1. o.) módosított, az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozóan autonóm közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1996. december 20‑i 2505/96/EK tanácsi rendelet (HL L 345., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 7. kötet 321. o.) I. melléklete tartalmazza a billentyűzetre vonatkozó 09.2995 tételszámot, amelynek az alapügyre vonatkozó részei a következők:

[„Tételszám]	[KN‑kód]	[TARIC‑kód]	[Árumegnevezés]
09.2995	Billentyűzet, amely
ex 8536 90 85	[95]	— szilikonréteget és polikarbonát billentyűket tartalmaz vagy
ex 8538 90 99	[93]	— kizárólag szilikonból vagy teljes egészében polikarbonátból áll, és nyomtatott billentyűket tartalmaz, a 8525 20 91 alszám alá tartozó mobil rádiótelefonok gyártásához és javításához […]”

11     Az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2006. október 19‑i 1578/2006/EK bizottság rendelet (HL L 291., 3. o.) az első és harmadik preambulumbekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)      A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

[…]

(3)      Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN‑kódok alá kell besorolni.”

12     Az említett rendelet melléklete többek között így rendelkezik:

[„Árumegnevezés]		[Besorolás] (KN‑kód)	[Indokolás]
[(1)]		[(2)]	[(3)]
1. Billentyűzetmembrán (méretek: hozzávetőleg 65 × 40 × 1 mm), polikarbonátból, elektromos vezető alkotóelemek nélkül. A termék egyik oldalán öntött billentyűk vannak, a másik oldalán pedig nem vezető érintkező csapok. A termék alfanumerikus billentyűzetet, hívásindító gombokat és más, a mobiltelefonokra jellemző funkciókat alkotó nyomtatott nyomógombokat tartalmaz..		8529 90 40	A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. b) pontja, valamint a 8529, 8529 90 és a 8529 90 40 KN‑kódok szövege határozza meg. A billentyűzet szerkezete – különösen a forma, valamint a megjelenés, az elrendezés és a nyomógombok nyomtatása – miatt a billentyűzetet a 8529 90 40 KN‑kód alá kell sorolni, mint kizárólag vagy elsősorban a 8525 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrésze.”

 Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

13     A RUMA 2004 augusztusában kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet nyújtott be, amelynek tárgya olyan billentyűzetmembrán volt, amelyet „kapcsolófólia formájú mobiltelefon‑billentyűzetként” jelölt meg.

14     Az Oberfinanzdirektion a 2004. szeptember 28‑i tarifális felvilágosításban a szóban forgó terméket – mint „kizárólag a 8537 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészét” – a KN 8538 90 99 vámtarifaalszám alá sorolta.

15     Mivel a RUMA úgy ítélte meg, hogy e billentyűzetmembránt a 8525 vámtarifaszám alá tartozó termék alkatrészeként a KN 8529 90 40 vámtarifaalszám alá kell sorolni, panaszt nyújtott be az említett kötelező érvényű tarifális felvilágosítás ellen. Miután e panaszt elutasították, a RUMA keresetet indított a Finanzgericht München előtt.

16     A kérdést előterjesztő bíróság a következőképpen határozza meg a szóban forgó terméket:

„A vitatott „kapcsolófólia formájú mobiltelefon‑billentyűzet” esetében a ZPLA (Zolltechnische Prüfungs‑ und Lehranstalt, vámtechnikai vizsgáló‑ és oktatóintézet) részére benyújtott műszaki leírások, fényképek és áruminta alapján polikarbonát billentyűzetről van szó. E polikarbonát fólia felső oldalán kidomborodó billentyűk, alsó oldalán nem vezető érintkező csapok találhatók. A billentyű megnyomásakor a nem vezető érintkező csap működésbe hozza az alatta lévő kapcsolófólia egyik érintkezési pontját, amely kapcsolófólia nem tárgya a kötelező érvényű tarifális felvilágosításnak. E billentyűzetmembránt a mobiltelefon‑billentyűzet egyes billentyűinek működtetésére és lefedésére használják.”

17     A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a KN XVI. áruosztályhoz fűzött 2. megjegyzés b) pontja szerint a szóban forgó termék besorolását nem aszerint kell elvégezni, hogy a rendeltetése az említett áruosztályban felsorolt berendezések közül melyikhez kötődik végső soron, hanem aszerint, hogy a rendeltetése melyikhez kapcsolódik közvetlenül. E bíróság előadja, hogy a billentyűzetmembrán közvetlen rendeltetési célja, hogy kiegészítse a 8537 vámtarifaszám szerinti billentyűzetet, úgyhogy a szóban forgó terméket a KN 8538 vámtarifaszám alá kell besorolni.

18     A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint e besorolást megerősíti a 2243/2004 rendelet, amely szerint a 09.2995 tételszám alatt azt a „[b]illentyűzet[et], amely […] teljes egészében polikarbonátból áll, […] nyomtatott billentyűket tartalmaz, [és] a 8525 20 91 alszám alá tartozó mobil rádiótelefonok gyártásához és javításához [használatos]”, a KN 8538 vámtarifaszám alá kell besorolni.

19     A kérdést előterjesztő bíróság azonban nem látja lehetségesnek az Oberfinanzdirektion által kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megerősítését különösen amiatt, hogy a Vámtarifa és Statisztikai Nómenklatúra Bizottság már több éve foglalkozik a szóban forgó termék besorolásával, de döntésre még nem jutott.

20     E körülmények között a Finanzgericht München az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [KN‑t], hogy a 8538 vámtarifaszám alá kell besorolni azt billentyűzetet, amelynek alsó oldalán nem vezető érintkező csapok találhatók?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

 A Bírósághoz benyújtott észrevételek

21     A RUMA előadja, hogy a szóban forgó billentyűzetmembrán mobiltelefon „alkatrésze”, ezért ekként kell besorolni. Megítélése szerint e membrán a naptárfunkciós mobiltelefon használatához szükséges és kifejezetten erre a célra készült, így a mobiltelefon alkatrészkénti felhasználástól eltérő minden más felhasználása kizárt. Ezenkívül a RUMA szerint védőfunkciót is betölt azáltal, hogy megakadályozza többek között, hogy por kerüljön a mobiltelefonba.

22     A RUMA úgy véli, hogy eszerint a szóban forgó billentyűzetmembránt a KN 8529 vámtarifaszám alá kell besorolni, mivel olyan alkatrészről van szó, amely kizárólag a 8525 vámtarifaszám alá tartozó készülékek céljára szolgál. Hozzáteszi, hogy az említett membrán billentyűzet‑alkatrészkénti besorolása a KN 8538 vámtarifaszám alá azzal járna, hogy a mobiltelefon‑billentyűzetet önálló készüléknek minősítik, amiről azért nem lehet szó, mert a billentyűzet csak a mobiltelefonba való beépítéssel nyeri el funkcióját.

23     Az Európai Közösségek Bizottsága különösen arra mutat rá, hogy magából a 8529 90 40 vámtarifaalszám szövegéből is következik, hogy ide tartozik a szóban forgó billentyűzetmembrán. A Bizottság megítélése szerint a döntő szempont az, hogy e membrán nyilvánvalóan nem önálló tárgy, hanem mobiltelefon‑alkatrész. Egyrészről az említett membrán nélkülözhetetlen, mivel közvetlen szerepet játszik a mobiltelefon használatában. Másrészről védi a nedvességtől és a portól, így biztosítva a működőképességét.

24     A Bizottság hozzáteszi, hogy a C‑339/98. sz. Peacock‑ügyben 2000. október 19‑én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑8947. o.] 21. pontja szerint az „alkatrész” fogalma feltételezi, hogy „létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész nélkülözhetetlen”. A Bizottság úgy véli, hogy a mobiltelefon ilyen „egésznek” minősül, mivel a mobiltelefon esetében műszaki szempontból teljes és közvetlenül üzemképes készülékről van szó, amelynek működéséhez nélkülözhetetlen a billentyűzetmembrán.

25     A magyar kormány megjegyzi, hogy a 8525 vámtarifaszám alatt szabályozott készülék alkatrészét – a KN és a HR magyarázó megjegyzéseiben szereplő elvek alapján – a 8529 vámtarifaszám alá kell besorolni. E kormány hozzáteszi, hogy a KN általános értelmezési szabályai szerint a vitatott billentyűzetmembrán esetében nem jöhet szóba a 8538 vámtarifaszám, mivel az érintett terméket – a 8525 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészeként – a 8529 vámtarifaszám határozza meg a legpontosabban.

 A Bíróság válasza

26     A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a szóban forgó billentyűzetmembrán – a 8537 vámtarifaszám szerinti billentyűzet alkatrészeként – a KN 8538 90 99 vámtarifaalszám alá, vagy – a 8525 vámtarifaszám szerinti mobiltelefon alkatrészeként – a 8529 90 40 vámtarifaalszám alá sorolandó.

27     Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámának és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd többek között a C‑396/02. sz. DFDS‑ügyben 2004. szeptember 16‑án hozott ítélet (EBHT 2004., I‑8439. o.) 27. pontját, a C‑495/03. sz., Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑8151. o.] 47. pontját, valamint a C‑445/04. sz., Possehl Erzkontor ügyben 2005. december 8‑án hozott ítélet [EBHT 2005., I‑10 721. o.] 19. pontját).

28     A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a szóban forgó billentyűzetmembrán nem szerepel kifejezetten sem a KN vámtarifaszámok, sem a KN áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz fűzött megjegyzések szövegében.

29     A KN 8529 vámtarifaszám, amely alá a RUMA megítélése szerint a szóban forgó billentyűzetmembrán is sorolandó, „[k]izárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei[re]” vonatkozik, amely készülékek közé értendők a mobiltelefonok is. A 8538 vámtarifaszám, amely alá az Oberfinanzdirektion megítélése szerint az említett billentyűzetmembrán sorolandó, „[k]izárólag vagy elsősorban a 8535, 8536 vagy a 8537 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei[re]” vonatkozik, amely készülékek közé értendő különösen a „[k]apcsolótábla, ‑panel, ‑tartó (konzol), ‑asztal, ‑doboz és egyéb foglalat, amely a 8535 vagy a 8536 vtsz. alá tartozó készülékből legalább kettőt foglal magában, és elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál”.

30     A KN XVI. áruosztályához fűzött 2. megjegyzés b) pontja szerint „más alkatrészeket, ha kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó többféle géphez használatosak […], a géppel azonos vagy a 8409, 8431, 8448, 8466, 8473, 8503, 8522, 8529 vagy a 8538 vtsz.‑ok közül a megfelelő vtsz. alá kell besorolni”.

31     Emlékeztetni kell arra, hogy az „alkatrész” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész nélkülözhetetlen (a fent hivatkozott Peacock‑ügyben hozott ítélet 21. pontja és a C‑276/00. sz., Turbon International ügyben 2002. február 7‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑1389. o.] 30. pontja).

32     Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy ha a szóban forgó billentyűzetmembránt a mobiltelefon többi alkatrészével összeszerelik, akkor biztosítható a mobiltelefon funkcionális egysége. A „funkcionális egység” fogalma, amint azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata is meghatározza, akkor alkalmazandó, ha a gép vagy készülék különálló részekből tevődik össze, amelyek rendeltetési célja, hogy együttesen lássanak el egy pontosan meghatározott funkciót (a 223/84. sz., Telefunken Fernseh und Rundfunk ügyben 1985. október 7‑én hozott ítélet [EBHT 1985., I‑3335. o.] 29. pontja).

33     A jelen esetben az említett membrán közvetlen szerepet játszik a mobiltelefon használatában, mivel lehetővé teszi az érintkezési pontok működtetését, és ezáltal hozzájárul azok különböző funkciójához. A szóban forgó billentyűzetmembrán nélkül lehetetlen elérni a telefon különböző funkcióit. Ennélfogva e membrán vitathatatlanul nélkülözhetetlen része a mobiltelefon működésének.

34     Ezzel szemben a mobiltelefon‑billentyűzet nem önálló funkcionális egysége annak a készüléknek, amelynek részét képezi, mivel az sem önálló használatra nem alkalmas, sem a telefon mint egész lehetséges funkciójától eltérő célra nem használható (lásd ebben az értelemben különösen a fent hivatkozott Telefunken Fernseh und Rundfunk ügyben hozott ítélet 31. pontját).

35     A KN első része I. szakaszának A. címe alatt található 3. általános értelmezési szabály a) pontja szerint, amely pontosan arra az esetre vonatkozik, amikor az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, „[a]zt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak”. A jelen esetben rögzíteni kell, hogy a 8529 90 40 vámtarifaalszám a szóban forgó billentyűzetmembrán objektív jellemzői és tulajdonságai szempontjából – különös tekintettel arra, hogy az említett vámtarifaalszám kifejezetten a „[…] 8525 20 91 alszám […] alá tartozó berendezésekhez” való alkatrészekre, azaz a mobiltelefon alkatrészekre utal – pontosabb, mint a 8538 90 99 alszám, amely – amint azt a megnevezésének és a 8537 vámtarifaszám megnevezésének az együttes értelmezéséből is következik –sokkal szélesebb és változatosabb termékskálát fed le.

36     Az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha az szorosan az adott áru lényegéhez kapcsoldódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd a C‑459/93. sz., Thyssen Haniel Logistic ügyben 1995. június 1‑jén hozott ítélet [EBHT 1995., I‑1381. o.] 13. pontját).

37     A jelen esetben a szóban forgó billentyűzetmembrán szerkezete, különösen a formája, amely kifejezetten az egyik mobiltelefon‑típushoz illeszkedik, valamint működési módja is kizárja, hogy e membránt az említett telefon alkatrészén kívül bármely más célra felhasználják. A billentyűzetmembrán jellemzőinek az is funkciójuk, hogy bizonyos mértékben légmentes záródást biztosítsanak a telefonnak, ezzel megkadályozva többek között a por és a nedvesség bejutását.

38     A fenti megfontolásokból az következik, hogy a szóban forgó billentyűzetmembránt a 8525 vámtarifaszám szerinti mobiltelefon alkatrészeként a KN 8529 90 40 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

39     E következtetést nem kérdőjelezi meg a kérdést előterjesztő bíróság azon megállapítása sem, miszerint a szóban forgó billentyűzetmembrán besorolását a KN 8538 vámtarifaszám alá a 2505/96 rendelet is megerősíti, ahol a 09.2995 tételszám alatt a „[b]illentyűzet, amely […] teljes egészében polikarbonátból áll, és nyomtatott billentyűket tartalmaz, [továbbá] a 8525 20 91 alszám alá tartozó mobil rádiótelefonok gyártásához és javításához [használatos]”, a KN 8538 vámtarifaszám alá sorolandó, mivel a tényállás időpontjában nem volt hatályos e rendelkezés, amelyet a 2243/2004 rendelet illesztett a 2505/96 rendelet I. mellékletébe. Továbbá – a teljesség kedvéért – hozzá kell tenni, hogy az 1578/2006 rendelet, amelyet később fogadtak el, mint a 2243/2004 rendeletet, kifejezetten azt írja elő, hogy a KN 8529 90 40 vámtarifaalszám alá sorolandó a polikarbonátból készült, elektromos vezető nélküli billentyűzetmembrán, amelynek egyik oldalán öntött billentyűk, a másik oldalán pedig nem vezető érintkező csapok vannak.

40     A fenti megállapítások összességére tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a 8529 90 40 vámtarifaalszám alá tartozik az a polikarbonátból készült, mobiltelefon‑billentyűzetmembrán, amelynek felső oldalán kidomborodó billentyűk, alsó oldalán pedig nem vezető érintkező csapok vannak, és amelynek rendeltetési célja a mobiltelefonba történő beépítés.

 A költségekről

41     Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A 2003. szeptember 11‑i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a 8529 90 40 vámtarifaalszám alá tartozik az a polikarbonátból készült billentyűzetmembrán, amelynek felső oldalán kidomborodó billentyűk, alsó oldalán pedig nem vezető érintkező csapok vannak, és amelynek rendeltetési célja a mobiltelefonba történő beépítés.

Aláírások

---

*Az eljárás nyelve: német.