A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)

2007. október 25.

F‑53/05. sz. ügy

José Fernandez Tunon

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – A felvételkor megállapított besorolás és díjazás felülvizsgálata iránti kérelem – A munkakör megváltoztatása nélkül szerződéses alkalmazottként felvett volt kisegítő alkalmazott – Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke és 80. cikkének (2) és (3) bekezdése – Különböző csoportokhoz tartozó feladatok – Egyenlő bánásmód – Nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. Fernandez Tunon egyrészt a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2005. március 21‑i, a felperes 2004. november 23‑i, panasszá átminősített, a besorolását és díjazását szerződéses alkalmazottként való alkalmazása során megállapító határozat ellen benyújtott kérelmét elutasító határozatának, valamint – amennyiben szükséges – az ugyanezen besorolást és díjazást a 2004. augusztus 23‑i szerződés szerint megállapító eredeti határozat megsemmisítését, másrészt 25 000 euró összegű kártérítés megítélését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek – A szerződéses alkalmazottakról szóló IV. cím alkalmazhatósága, amely nem függ az ezen alkalmazottak különböző csoportjainak egyes feladattípusaival járó feladatok és hatáskörök meghatározásának előzetes elfogadásától

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 52. cikk és 80. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

2.      Tisztviselők – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek – Egyenlő bánásmód

3.      Tisztviselők – Egyenlő bánásmód

1.      Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, illetve az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 tanácsi rendelet egyetlen rendelkezése sem teszi függővé ezen alkalmazási feltételek szerződéses alkalmazottakra vonatkozó IV. címének, és különösen a felvételükre vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazását az említett alkalmazási feltételek 80. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az azon csoportokra jellemző feladattípusokkal járó feladatok és hatáskörök leírásának elfogadásától, amelyekbe a szerződéses alkalmazottak tartozhatnak. Éppen ellenkezőleg, az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 52. cikke – amely előírja, hogy a 723/2004 rendelet (36) preambulumbekezdéséből következően az idővel szerződéses alkalmazottakkal felváltandó kisegítő alkalmazottak alkalmazási ideje nem terjedhet 2007. december 31‑én túlra, és nem alkalmazhatók új kisegítő alkalmazottak 2006. december 31. után – megerősíti az említett IV. cím közvetlen alkalmazhatóságát, mivel ez cikk nem tesz említést az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 80. cikke (3) bekezdésének előzetesen történő végrehajtásáról.

(lásd a 60. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑415/06. P. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2007. július 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑B‑1‑0000. o. és II‑B‑1‑0000. o.) 40. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑59/05. sz., De Smedt kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑109. o. és II‑A‑1‑409. o.) 52. pontja.

2.       A közösségi jogalkotó bármikor szabadon megalkothatja a személyzeti szabályzat azon módosításait, melyeket a szolgálat érdekében állónak tart, és az érintett tisztviselők vagy alkalmazottak számára a jövőre nézve kedvezőtlenebb rendelkezéseket fogadhat el, feltéve hogy a tisztviselők vagy alkalmazottak szabályszerűen szerzett jogai nem sérülnek, és az új szabályozás által kifejezetten érintett személyek azonos bánásmódban részesülnek. A közösségi jogalkotónak tehát nem lehet felróni, hogy létrehozta az alkalmazottak új kategóriáját, a kisegítő alkalmazottakétól eltérő javadalmazási rendszer hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazotti kategóriát, amelynek idővel fel kell váltani a kisegítő alkalmazottak és a D besorolási osztályba tartozó tisztviselők kategóriáját, ha a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt felvett tisztviselők vagy alkalmazottak szerzett jogait jogellenesen nem vonták kétségbe, és ha az új kategóriába tartozó alkalmazottak azonos bánásmódban részesültek.

(lásd a 79. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 28/74. sz., Gillet kontra Bizottság ügyben 1975. március 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1975., 463. o.) 5. és 6. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑121/97. sz., Ryan kontra Számvevőszék ügyben 1998. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑3885. o.) 98. és 104. pontja; T‑135/05. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑297. o. és II‑A‑2‑1527. o.) 85. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék a fent hivatkozott De Smedt kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 71. pontja.

3.      Nem lehet kétségbe vonni a Közösség által a szűkebb értelemben vett tisztviselőként, vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek hatálya alá tartozó alkalmazottként foglalkoztatott személyek különböző kategóriái közötti jogállásbeli különbségeket. Az egyes alkalmazotti kategóriák meghatározása ugyanis a közösségi adminisztráció jogos igényeihez és az általa – állandóan vagy átmenetileg – ellátandó feladatok jellegéhez igazodik. Ennélfogva nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha a személyzeti szabályzatban szereplő biztosítékok és szociális biztonsági kedvezmények szempontjából a Közösségek által alkalmazott személyek bizonyos kategóriái olyan biztosítékokat és kedvezményeket élveznek, amelyeket a más kategóriába tartozó személyeknek nem nyújtanak. Közelebbről, az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek hatálya alá tartozó alkalmazottak helyzetét általában az alkalmazotti viszony szerződéses jellege jellemzi, míg a tisztviselő és az adminisztráció közötti jogviszony a személyzeti szabályzaton alapul.

(lásd a 83. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 118/82–123/82. sz., Celant és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1983. október 6‑án hozott ítéletének (EBHT 1983., 2995. o.) 22. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott De Smedt kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 54. és 55. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott De Smedt kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 76. pontja.