A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

KIJELENTIK, hogy a virágzó, inkluzív, biztonságos és fenntartható jövő építése során a demokrácia fenntartásához, a béke biztosításához, az európai értékek melletti határozott kiálláshoz, valamint a zöld és digitális átállás előnyeinek maximális kiaknázásához valamennyi polgár, különösen a fiatalok kreativitására, energiájára és sokszínű tehetségére van szükség. Az ifjúság európai éve (az európai év) (1) emlékeztetett arra, hogy Európának minden egyes fiatalra szüksége van, és rávilágított arra, hogy az Európai Unió (Unió) milyen hozzáadott értéket képvisel a fiatalok életében, hogyan támogatja személyes fejlődésüket, és milyen kulcsfontosságú erőforrásokkal és készségekkel vértezi fel őket ahhoz, hogy aktív polgárokká, valamint a szolidaritás és a pozitív változások előmozdítóivá váljanak. Az európai év illusztrálta a fiatalok azzal kapcsolatos elvárásait is, hogy az ifjúsági szempontoknak a releváns uniós szakpolitikai területeken – kiváltképp e szempontok általános érvényesítése (2) révén – meg kell jelenniük;

HANGSÚLYOZZÁK, hogy az európai év az európai együttműködés egyik csúcsának bizonyult, és az örökségének tovább kell élnie ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen a következő generációk számára. Minden uniós fellépésnek a nemzedékek közötti szolidaritáson kell alapulnia. Annak érdekében, hogy fennmaradjon az Európai Uniónak az európai fiatalok iránti elkötelezettsége, különös figyelmet fordítva a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiában megtestesülő európai ifjúságpolitikai együttműködést hozzá kell igazítani az európai év során azonosított új fejleményekhez és igényekhez. További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok számára és a fiatalok bevonásával kézzelfogható eredményeket lehessen elérni;

KIEMELIK azt a fontos szerepet, amelyet az ifjúsági tanácsok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúságsegítő szervezetek és az ifjúságsegítők minden szinten, valamint többek között a nemzeti hatóságok játszottak a fiatalokat szolgáló mozgósításban és támogatásban, amint az az európai év során megfigyelhető volt;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy fontos munkaterületeket jelent az Európai Unió számára, hogy általánosan érvényesítse az ifjúsági szempontokat, és erőteljes ifjúsági szempontokat építsen be valamennyi releváns uniós szakpolitikába;

ÜDVÖZLIK az európai év örökségével foglalkozó különböző kezdeményezéseket (3), valamint az ifjúság európai évéről szóló közleményben (4) megfogalmazott azon törekvést, hogy a következő két kulcsfontosságú területen előrelépéseket kell tenni: a fiatalok nagyobb beleszólása az uniós szakpolitikai döntéshozatalba, valamint az ifjúság aggályainak kezelése a különböző szakpolitikai területeken;

NYUGTÁZZA a közleményben javasolt, a fiatalok aggályait eloszlató kulcsfontosságú intézkedéseket a számukra fontos következő öt szakpolitikai területen: egészség és jóllét, környezetvédelem és éghajlatváltozás, oktatás és képzés, nemzetközi együttműködés és európai értékek, valamint foglalkoztatás és befogadás;

FELKÉRIK a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal együttműködésben és saját hatásköreiken belül – a fiatalokkal közösen, a fiatalok érdekében dolgozva:

(1)  A következőben foglaltak szerint: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022) (HL L 462., 2021.12.28., 1. o.).

(2)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az ifjúsági szempontoknak az Európai Unió szakpolitikai döntéshozatali eljárásaiban való érvényesítéséről (C/2023/1342) és különösen a 30. és 32. pont.

(3)  E kezdeményezések közé tartozik az ifjúság európai évének zárórendezvényeként 2022. december 6-án tartott „Claim the future” (Tiéd a jövő) konferencia, az ifjúsági szempontú uniós teszteléssel/ellenőrzéssel foglalkozó 2023. április 26-i szakpolitikai rendezvény, valamint az európai év örökségével foglalkozó, 2023. június 19-én Brüsszelben tartott, az ifjúságpolitika általános érvényesítéséről szóló rendezvény.

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az ifjúság európai évéről (2022), COM(2024)1.

(5)   „A tagállamoknak, az Európai Bizottságnak és az érintett feleknek egymástól kellene tanulniuk, és ezt eszközként kellene használni az ifjúságpolitika előmozdítására mind az alapvető, mind pedig az ágazatokon átívelő területeket illetően. Az uniós ifjúsági stratégia átfogó prioritásait követve és a hároméves munkatervek keretében a szakértői csoportok továbbra is kidolgoznak majd szakpolitikai iránymutatást és gyakorlati eszközöket, valamint megosztják a bevált gyakorlati tapasztalataikat; ez a stratégia új eszközökkel – például partneri felülvizsgálattal, partneri tanácsadással, magas szintű fórumokkal, elemzésekkel és tanulmányokkal – szolgál majd az egymástól való tanuláshoz. Ez az eszköz meglévő hálózatokra fog épülni, és a fiatalokra vonatkozó jó minőségű információkat, a tájékoztatást és az eredmények terjesztését illetően szisztematikusabb megközelítést fog követni.” Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01).

(6)  Lásd a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott, az uniós ifjúsági párbeszéd kilencedik ciklusában elért eredményekről szóló állásfoglalás (2023/C 185/04) 35. pontját, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott, az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusában elért eredményekről szóló állásfoglalás (2021/C 504/01) 34. pontját, valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fiatalok társadalmi befogadására is kiterjedő strukturált párbeszéd folyamatának áttekintéséről szóló állásfoglalás (2014/C 183/01) 14. pontját.