EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.1.24.

COM(2024) 23 final

2024/0017(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unióban megvalósuló külföldi befektetések átvilágításáról, valamint az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2024) 23 final} - {SWD(2024) 24 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat indokai és céljai

Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: rendelet) a 2019. évi elfogadását követően 2020. október 11-én vált alkalmazandóvá. A rendelet elfogadása amiatt vált szükségessé, hogy fokozódtak egyes, a kritikus fontosságú technológiát, infrastruktúrát vagy inputokat kínáló vagy érzékeny információk birtokában lévő, az EU szintjén biztonsági vagy közrendi szempontból kritikus fontosságú tevékenységet folytató uniós vállalkozások felett irányítási jogkör megszerzésére törekvő külföldi befektetőkkel kapcsolatos aggályok. Figyelemmel arra, hogy a belső piac nagy fokú integrációja miatt az uniós vállalkozásokra irányuló közvetlen külföldi befektetések a befektetést fogadó tagállam határain túl is képezhetnek kockázatot, a rendelet célja az volt, hogy elősegítse a legalább két tagállamra vagy az EU egészére hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos biztonsági és közrendi kockázatok azonosítását és kezelését. Ebből a célból a rendelet lehetővé teszi a tagállamoknak a területükön megvalósuló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi szempontú felülvizsgálatát, valamint a Bizottsággal és más tagállamokkal való információcserét, továbbá felhatalmazza őket arra, hogy intézkedéseket hozzanak a felmerülő konkrét kockázatok kezelésére. Emellett a rendelet létrehozott egy együttműködési mechanizmust, amelynek keretei között az Európai Bizottság és a tagállami átvilágító hatóságok képviselői az egyes közvetlen külföldi befektetésekkel foglalkoznak. Ez a mechanizmus lehetővé tette az információcserét, valamint azt, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok ráirányíthassák a figyelmet azokra a lehetséges biztonsági vagy közrendi kockázatokra, amelyek a közvetlen külföldi befektetések hatására más tagállamokban vagy a kritikus fontosságú uniós programokban jelentkezhetnek. Ez megerősítette az illetékes tagállami hatóságok által a közvetlen külföldi befektetések tekintetében végzett értékelést, és segítette a „fogadó” tagállam arra vonatkozó végső határozatának meghozatalát, hogy engedélyezze-e az ügyletet, és hogy a befektetés végrehajtását feltételekhez kösse-e.

A rendelet elfogadása óta a biztonság és a közrend kérdésköre még nagyobb fontosságra tett szert. A Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és más geopolitikai feszültségek nyomán a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott a bizonyos befektetésekből fakadó kockázatok azonosítására és az EU kritikus fontosságú eszközeinek e kockázatokkal szembeni megvédésére való képesség. Jelentősen megnőtt a nemzeti átvilágítási mechanizmust bevezető tagállamok száma, és néhány tagállamban bővült az átvilágítás hatálya alá vont gazdasági ágazatok köre is. 1 Azonban az EU-ba érkező közvetlen külföldi befektetések egy jelentős része továbbra is olyan tagállamokat céloz meg, amelyek nem rendelkeznek átvilágítási mechanizmussal, 2 ami sebezhetőséget jelent, hiszen előfordulhat, hogy a potenciálisan kritikus jelentőségű közvetlen külföldi befektetések részben ismeretlenek maradnak.

Az összes nemzeti hatóság és a Bizottság részvételével zajló együttműködés mindazonáltal fontos szerepet játszott a tudatosság növelésében, valamint az olyan kockázatos közvetlen külföldi befektetések azonosításában és kezelésében, amelyek egyébként észrevétlenek maradtak volna. 3 Azonban kihívást jelentett, illetve hatékonysági kérdéseket vetett fel (elsősorban a külföldi befektetők, az uniós célvállalkozások és az átvilágítást végző hatóságok számára) a több joghatóságot érintő bejelentések (azaz azon ügyletek, amelyekben egyazon vállalkozás különböző tagállamokban érintett) kezelése.

A rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság 2023. október 12-ig (azaz legkésőbb három évvel a rendelet teljes körű végrehajtásának kezdőnapja után) értékeli a rendelet működését és hatékonyságát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

1.2.Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat célja az EU biztonságának és közrendjének védelme a külföldi befektetésekkel összefüggésben. Ez összhangban van az EU-nak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében megállapított általános szakpolitikai célkitűzéseivel, nevezetesen azzal, hogy az Unió a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban védelmezi értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez, a békéhez, a biztonsághoz, valamint a szabad és tisztességes kereskedelemhez.

A javaslat teljes mértékben összhangban van a 2023-ban közreadott gazdaságbiztonsági közleménnyel, 4 amely a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását az EU által a gazdaság biztonságát fenyegető, közösen azonosított kockázatokkal szemben önvédelmi célból alkalmazott eszközök egyikeként jelölte meg. Az említett közös közleményben a Bizottság ismételten azt szorgalmazta, hogy azok a tagállamok, amelyek még nem vezettek be átvilágítási mechanizmust a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan, ezt haladéktalanul tegyék meg. A Bizottság egyúttal azt is bejelentette, hogy jogalkotási javaslatot kíván előterjeszteni a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását jelenleg szabályozó rendelet felülvizsgálata érdekében.

A javasolt rendelet megfelelő egyensúlyt teremt egyrészt az egyes külföldi befektetések kapcsán felmerülő jogos aggályok kezelésére vonatkozó cél, másrészt pedig az EU-ba irányuló ilyen jellegű befektetéseket ösztönző nyitott, ugyanakkor az uniós joggal és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal maradéktalanul összeegyeztethető rendszer fenntartása iránti igény között.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt rendelet kiegészíti az EU szakpolitikáit és kezdeményezéseit, összhangban van azokkal, és nem érinti a bennük foglaltakat. Egyes ügyletekre más, uniós vagy nemzeti szintű engedélyezési eljárások hatálya is kiterjedhet, de a javaslat és e rendszerek között nincs ellentmondás, hiszen a célok különbözőek. Éppen ellenkezőleg, a javasolt rendelet, valamint a biztonságot és a közrendet érintő ágazatokhoz vagy intézkedésekhez kapcsolódóan alkalmazott uniós eszközök bizonyos mértékig kiegészítik egymást.

A javasolt rendelet azokra a befektetésekre alkalmazandó, amelyek tartós gazdasági kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn egy külföldi befektető és egy uniós célvállalkozás között. Ilyen eset például, ha a befektetés révén a külföldi befektető többségi vagy kizárólagos részesedéshez jut az uniós célvállalkozásban, vagy részesedésszerzés útján jogot szerez arra, hogy az uniós célvállalkozás felett irányítást gyakoroljon vagy annak működését befolyásolja, de az is, ha a külföldi befektető létesítményt épít az EU-ban (zöldmezős beruházás). Amennyiben mozgással járnak az EU-n belül, ezek a befektetések többnyire érintik a letelepedés szabadságát. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései az EUMSZ 49–55. cikkében találhatók. Ezek a rendelkezések azt mondják ki alapelvként, hogy a letelepedés szabadságának korlátozása általában véve tilos, kivéve akkor, ha azt meghatározott közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi megfontolások indokolják (az EUMSZ 52. cikkének (1) bekezdése). A tagállamok a befektetések korlátozása érdekében csak akkor hivatkozhatnak a közrendre és a közbiztonságra, ha a társadalom valamely alapvető érdekét olyan, valós és kellően komoly veszély fenyegeti, amelynek kezeléséhez a kevésbé korlátozó intézkedések nem elegendőek. A Bíróság egyértelművé tette, hogy a közbiztonság fogalma az állam bel- és külbiztonságát egyaránt magában foglalja.

Ezek a rendelkezések azonban csak az uniós tagállamok állampolgárai és az ott székhellyel rendelkező jogi személyek esetében alkalmazandók, tehát irrelevánsak a harmadik országokból az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések esetében. Ennek megfelelően a javasolt rendeletnek az EU-n kívüli országokból az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó rendelkezései nem gyakorolnak hatást a letelepedés szabadságára.

A javasolt rendelet kiterjeszti a jelenleg hatályos rendelet alkalmazási területét azokra a befektetésekre, amelyek az EU-n belül, de külföldi befektetők irányítása alatt valósulnak meg. Ahogyan azt az alábbiakban részletesebben is elmagyarázzuk, ez a kiterjesztés fontos eszköze annak, hogy a befektetések egy sajátos csoportja a rendelet hatálya alá kerüljön, nevezetesen azok az ügyletek, amelyek tartós gazdasági kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn egy külföldi befektető és egy uniós célvállalkozás között. Ezeket a tőkefektetéseket uniós szervezet hajtja végre, de ez az uniós szervezet külföldi befektető irányítása alatt áll, és a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatali jogkört is a külföldi befektető gyakorolja. Ezért biztosítani kell, hogy ezen ügyletek kezelése – és konkrétan azon szempontok vizsgálata, amelyek befolyásolhatják az ügylet átvilágítására, illetőleg a biztonsági vagy közrendi aggályok eloszlatását célzó további intézkedésekre vonatkozó döntést – lehetőség szerint a közvetlen külföldi befektetések esetéhez hasonlóan történjen, és ezáltal elkerülhető legyen az a helyzet, hogy a javasolt rendelet alkalmazásában az EU szempontjából hasonló kockázattal járó befektetéseknek eltérő módon történik a kezelése.

Ebből a szempontból a biztonságra és a közrendre gyakorolt hatást kellően rugalmas módon kell értékelni, úgy, hogy lehetőség legyen a külföldi befektetők által az EU-n belül végrehajtott befektetések sajátos jellegzetességeinek és struktúrájának figyelembevételére. A külföldi befektetővel való kapcsolat egyértelmű megléte – a rendeletben a szabályozás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében megállapított többi kritériummal együtt, ideértve az érintett ügyletek konkrét célterületeinek jegyzékét, a külföldi befektető tulajdonosi szerkezetében való állami jelenlétnek szentelt különös figyelmet, valamint azt is, hogy a külföldi befektető átvilágítását az is indokolhatja, hogy a befektető uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik – olyan sajátos befektetést jelez, amelyhez konkrét biztonsági vagy közrendi jellegű aggályok kapcsolódhatnak, és amellyel emiatt az EU szintjén kell foglalkozni. Ezek az aggályok a közvetlen külföldi befektetések, valamint a külföldi befektető irányítása alá tartozó uniós szervezetek által az EU-n belül végrehajtott befektetések esetében azonosak. Ugyanakkor ilyen jellegű aggályok általában nem merülnek fel az EU-n belül végrehajtott befektetések más olyan típusai esetében, amelyekben nem játszik szerepet külföldi befektető, ezért – amennyiben az indokolt és arányos – lehetővé kell tenni, hogy ez a biztonság és a közrend szempontjából vett különbség abban is megjelenjen, ahogyan a befektetés értékelése történik.

Ezen az alapon lehetőség van a belső piaci szabadságok alkalmazásának két esete közötti különbségtételre: ha a befektetést külföldi befektető irányítása alá tartozó uniós jogalany hajtja végre az EU-n belül, illetve ha tisztán EU-n belüli ügyletről van szó. Következésképpen a Szerződés alapján az EU-n kívüli ország részvételével megvalósított ügyletek korlátozása eltérő megfontolásokon alapulhat. Ez már csak azért is helyénvaló, mert a szóban forgó ügyletek átvilágítása az uniós szintű együttműködési mechanizmus keretei között történik.

Az egyes tagállamokban végzett értékelések következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében az is helyénvaló, hogy a külföldi befektetések értékelése során felhasznált kritériumok és szempontok megállapítása uniós fellépés keretében, e rendelettel történjen.

A Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezései a fentieknek megfelelően csak az ügyletek egy elenyésző csoportjában relevánsak, figyelemmel arra is, hogy a portfólióbefektetések kifejezetten ki vannak zárva a javasolt rendelet hatálya alól. Mindazonáltal a fentiekben bemutatott megfontolások a szabad tőkemozgás korlátozásának az EUMSZ 65. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a közbiztonsággal, a közrenddel és a közegészségüggyel összefüggő potenciális okai tekintetében is érvényesek. Szintén ezzel összefüggésben fontos biztosítani, hogy a végső soron a külföldi befektetővel való tartós kapcsolat létrehozását célzó ügyletek átvilágításának alapjai következetes módon legyenek kezelve (a közbiztonság és a közrend védelme szempontjából), valamint hogy a külföldi befektető részvételével (ideértve azt az esetet is, ha az ügylet egy, az EU-ban székhellyel rendelkező, de külföldi befektető irányítása alá tartozó jogalanyon keresztül valósul meg) megvalósított ügyletek kapcsán felmerülő esetleges aggályok mindegyike figyelembevételre kerüljön a befektetés értékelésekor.

Mindezek a megfontolások nem érintik annak lehetőségét, hogy a tagállamok további, a javasolt rendeletben meghatározott kritériumokat és alkalmazási területet túllépő korlátozásokkal éljenek a külföldi befektetések kapcsán, feltéve, hogy ezek a további korlátozások összhangban vannak az EUMSZ 65. cikke (1) bekezdésének b) pontjával vagy 52. cikkének (1) bekezdésével (az adott esetnek megfelelően).

Miközben a közvetlen külföldi befektetések átvilágítása keretében végzett kockázatértékelés figyelembe veheti, hogy a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetve harmadik ország kormányának irányítása alá tartozik-e (például a tulajdonosi szerkezetből következően vagy jelentős finanszírozás révén), az értékelés célja annak meghatározása, hogy a közvetlen külföldi befektetés valószínűsíthetően gyakorol-e negatív hatást az EU biztonságára és közrendjére. Ugyanakkor a jelek szerint a külföldi támogatások az elmúlt években torzították az EU belső piacát, és a külföldi támogatásokról szóló rendelet 7 elfogadásáig nem volt eszköz a külföldi támogatások által a tisztességes versenyre és a belső piacra gyakorolt hatások értékelésére és az azokkal szembeni védekezésre. A harmadik országok ellenőrizetlenül nyújthattak támogatásokat, miközben a tagállamok állami támogatásai csak az uniós versenyszabályokban előírt szoros ellenőrzés alatt valósulhattak meg – ahol a tilalom a főszabály, és az engedélyezés a kivétel.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet kezeli ezeket a torzulásokat és bezárja a joghézagot, miközben megtartja a belső piac nyitottságát a kereskedelem és a befektetések előtt.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet értelmében a Bizottság hatásköre kiterjed arra, hogy kivizsgálja a nem uniós kormányok által az EU-ban működő vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat. Ha a Bizottság megállapítja, hogy ezek a pénzügyi hozzájárulások torzító hatású támogatást képeznek, intézkedéseket hozhat a torzító hatások megszüntetésére. A külföldi támogatásokról szóló rendelet három eljárást vezet be:

·egy bejelentésen alapuló eljárást azon összefonódások kivizsgálására, amelyekhez külföldi kormányok pénzügyi hozzájárulást nyújtottak – ez abban az esetben alkalmazandó, ha a megszerzett vállalkozás, az összeolvadásban érintett felek egyike vagy a közös vállalkozás EU-n belüli árbevétele legalább 500 millió EUR, és a felek a megelőző 3 évben több mint 50 millió EUR összegű külföldi pénzügyi hozzájárulásban részesültek,

·egy bejelentésen alapuló eljárást a közbeszerzési eljárásokban tett olyan ajánlatok kivizsgálására, amelyekhez külföldi kormányok pénzügyi hozzájárulást nyújtottak – ez abban az esetben alkalmazandó, ha a szerződés becsült értéke legalább 250 millió EUR, és az ajánlathoz az ajánlattevő az elmúlt 3 évben harmadik országonként legalább 4 millió EUR összegű külföldi pénzügyi támogatást kapott, valamint

·egy hivatalból indított eljárást, amely minden más piaci helyzetben alkalmazható – ennek keretében a Bizottság saját kezdeményezése alapján indíthat eljárást.

Ha úgy határoz, hogy megkezdi annak előzetes felülvizsgálatát, hogy a vizsgált pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül-e és torzítja-e a belső piacot, a Bizottság tájékoztatja azokat a tagállamokat, amelyek a rendelet alapján bejelentették a Bizottságnak nemzeti eljárásukat.

Annyiban, amennyiben a két rendelet alkalmazási köre átfedi egymást, a rendelet 1. cikkében meghatározott átvilágítási okok nem sérthetik a Bizottság által a külföldi támogatásokról szóló rendelet alapján annak meghatározása érdekében végzett értékelést, hogy a vizsgált pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül-e, és torzítja-e a belső piacot.

A 2008/114/EK tanácsi irányelvben 8 foglalt eljárás segítségével európai kritikus infrastruktúraként jelölhető ki az az energiaipari vagy közlekedési infrastruktúra, amelynek működési zavara vagy megsemmisülése jelentős határokon átívelő hatással jár és legalább két tagállamot érint, de ez az eljárás csak az említett két ágazatban működtetett kritikus infrastruktúra védelmére összpontosít. Felismerve annak fontosságát, hogy a kritikus szervezetek (azaz a tagállamok által a területükön kritikus szervezetként azonosított szervezetek) rezilienciájára átfogó megközelítés vonatkozzon, a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv 9 létrehozott egy minden ágazatra kiterjedő keretet, amely mindenfajta – természetes és ember okozta, véletlen és szándékos – veszéllyel összefüggésben szabályozza az érintett szervezetek rezilienciáját. Az irányelv értelmében a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy tizenegy ágazatban az alapvetően fontos társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtása akadálytalan módon történjen a belső piacon. Az irányelv 2023. január 16-án lépett hatályba, és rendelkezéseit a tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük nemzeti jogukba.

Annyiban, amennyiben a javasolt rendelet alkalmazási köre átfedést mutat az irányelvével, a külföldi befektetésnek a javasolt rendelet alapján történő értékelése során figyelembe kell venni az uniós célvállalkozás kritikus szervezetként való azonosítását.

Kiberbiztonság

Az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv 10 (NIS 2 irányelv) aktualizálta a 2016-ban bevezetett uniós kiberbiztonsági szabályokat. 11 A meglévő jogi keret korszerűsítésének az volt a célja, hogy az alkalmazási terület kiszélesítésével, a szabályok egyértelműbbé tételével és a felügyelet eszköztárának megerősítésével az Unió lépést tartson a fokozódó digitalizációval és a kiberbiztonsági fenyegetések folyamatosan változó világával. Az irányelv új ágazatokra és szervezetekre terjeszti ki a kiberbiztonsági szabályok alkalmazási területét, és bevezet egy egyértelmű méretküszöböt, amely felett főszabályként a kiválasztott ágazatokban működő közepes és nagy méretű vállalkozások mindegyike az irányelv hatálya alá tartozik. Az irányelv emellett a kockázatkezelésen alapuló megközelítés bevezetésével megerősíti és egyszerűsíti a köz- és a magánszektorbeli szervezetekre vonatkozó biztonsági és jelentéstételi követelményeket.

A NIS 2 irányelv foglalkozik az ellátási láncok biztonságával és a beszállítókkal fenntartott kapcsolatokkal is, és arra kötelezi a hatálya alá tartozó szervezeteket, hogy ellátási láncaikban és a beszállítókkal fenntartott kapcsolataikban kezeljék a kiberbiztonsági kockázatokat. Az EU szintjén az irányelv megerősíti a kulcsfontosságú információs és kommunikációs technológiák ellátási láncainak kiberbiztonságát. A Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport 12 a Bizottsággal és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel együttműködésben uniós szintű összehangolt kiberbiztonsági értékeléseket hajthat végre a kritikus ellátási láncok vonatkozásában. A NIS 2 irányelv 2023. január 16-án lépett hatályba, és rendelkezéseit a tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük nemzeti jogukba.

Annyiban, amennyiben a javasolt rendelet alkalmazási köre átfedést mutat a NIS 2 irányelvével, a külföldi befektetésnek a javasolt rendelet alapján történő értékelése során figyelembe kell venni, hogy az uniós célvállalkozás a NIS 2 irányelv hatálya alá tartozik-e, továbbá tekintettel kell lenni az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkével összhangban a kritikus ellátási láncok tekintetében végrehajtott uniós szintű összehangolt biztonsági kockázatértékelések eredményeire.

Ha a külföldi befektetés végrehajtása után tanúsítás iránti kérelmet nyújtanak be a villamosenergia-piaci vagy a földgázpiaci irányelv 10. cikke alapján, a javasolt rendelet alkalmazása nem sértheti a vonatkozó irányelv alkalmazását. Annyiban, amennyiben a két szabályozás alkalmazási köre átfedést mutat, a javasolt rendelet 1. cikkében meghatározott átvilágítási okokat és az energiaellátás biztonsága fogalmát koherens módon, a vonatkozó irányelv alapján arra vonatkozóan végzett értékelés sérelme nélkül kell értelmezni, hogy az egy vagy több harmadik országbeli személy vagy személyek által gyakorolt irányítás veszélyezteti-e az EU energiaellátásának biztonságát.

A kettős felhasználású termékek olyan áruk, szoftverek és technológiák, amelyek polgári és katonai célra egyaránt felhasználhatók. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, és megelőzze a tömegpusztító fegyverek elterjedését, az EU ellenőrzi a kettős felhasználású termékek kivitelét, tranzitját, a velük végzett brókertevékenységet és a velük kapcsolatos technikai segítségnyújtást. A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését szabályozó uniós rendelet 18 2021. évi felülvizsgálata azt kívánta elérni, hogy a rendelet jobban kezelje a gyorsan változó biztonsági, technológiai és kereskedelmi környezettel kapcsolatos kockázatokat, különös tekintettel a kialakulóban lévő érzékeny technológiák kivitelére. A befektetések átvilágítása kiegészíti a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését. Mindkettő fontos eszköze annak, hogy a kereskedelem és a befektetések stratégiai ellenőrzése elősegítse a biztonságot az Európai Unión belül.

A javasolt rendelet olyan esetekben is előírja a tagállamok számára a külföldi befektetések átvilágítását és az együttműködési mechanizmusnak való bejelentését, amikor az uniós célvállalkozás abban a helyzetben van, hogy döntsön egyes termékeknek az EU vámterületéről való kiviteléről.

A javasolt rendelet nem fogja érinteni a kettős felhasználású termékekre vonatkozó nemzeti eljárásokat és határozatokat, ezek a jövőben is eltérő célt szolgáló, független eljárások maradnak.

A kényszerítő intézkedések elleni eszköz

A kényszerítő intézkedések elleni eszköz 19 az EU gazdaságbiztonságának egy másik fontos építőköve. Lehetővé teszi az EU számára a gazdasági kényszerítés elleni fellépést, ezen keresztül pedig azt, hogy jobban megvédje saját és tagállamai érdekét a globális színtéren.

Az eszköz elsődleges célja a gazdasági kényszerítéstől való visszatartás. Arra az esetre, ha mégis sor kerül gazdasági kényszerítésre, az eszköz keretet biztosít ahhoz, hogy az EU párbeszéd és együttműködés révén rávegye az adott EU-n kívüli országot a kényszerítő intézkedések megszüntetésére. Ha azonban az együttműködés nem hoz eredményt, az eszköz segítségével az EU az ellenintézkedések széles körét tudja bevetni a nyomást gyakorló országgal szemben. Ilyen ellenintézkedés a vámok kivetése, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása, valamint a közvetlen külföldi befektetésekhez és a közbeszerzési piachoz való hozzáférés korlátozása.

Ha a javasolt rendeletet olyan külföldi befektetőkre kell alkalmazni, akiknek a származási országával szemben az EU a kényszerítő intézkedések elleni eszköz alapján ellenintézkedéseket alkalmaz, a külföldi befektetés által a biztonságra vagy a közrendre gyakorolt valószínűsíthető negatív hatás értékelését a kényszerítés fogalmának sérelme nélkül kell alkalmazni, hacsak a biztonsági vagy közrendi kockázat nem éppen a kényszerítés eredményeként jelentkezik. Emellett a tagállamok által biztonsági vagy közrendi megfontolás alapján hozott átvilágítási határozatok nem sérthetik a kényszerítés elleni uniós intézkedések lehetőségét.

Uniós korlátozó intézkedések (szankciók)

Az uniós korlátozó intézkedések számos különböző jogalanyra alkalmazandók lehetnek, köztük az EU területén belül vagy kívül tartózkodó minden olyan személyre, aki egy adott tagállam állampolgára, az EU területén belül vagy kívül lévő, valamely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létrehozott jogi személyekre, szervezetekre és szervekre, valamint a teljes egészében vagy részben az EU-n belül folytatott üzleti tevékenységük tekintetében a jogi személyekre, szervezetekre és szervekre.

Az uniós korlátozó intézkedések irányulhatnak egy-egy vállalatra, vállalatcsoportra, szervezetre vagy magánszemélyre (vagyoni eszközök befagyasztása, pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma), de lehetnek ágazati szintűek is.

A Bizottság megítélése szerint a vagyoni eszközök befagyasztása és a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalma minden olyan, jegyzékbe nem vett jogalany eszközeire is vonatkozik, amely a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek valamelyikének tulajdonában van vagy irányítása alatt áll, hacsak nem bizonyítható, hogy az érintett eszközök ténylegesen nem a jegyzékbe vett személy vagy szervezet tulajdonában vannak vagy irányítása alatt állnak.

Fontos szigorú ellenőrzés mellett határozottan megakadályozni, hogy a jegyzékbe vett vagy más módon a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek közvetlenül vagy közvetetten irányítási jogkört szerezzenek az uniós vállalkozások bármelyike felett. Emiatt alapvető jelentőségű, hogy ez a szabály arra az esetre is alkalmazandó legyen, amikor a befektető maga közvetlenül nem tartozik ugyan a szankciók hatálya alá, de ilyen személy vagy szervezet tulajdonában van, irányítása alatt áll vagy nevében vagy utasítására jár el. A javasolt rendelet értelmében tehát a tagállamoknak értesíteniük kell a többi tagállamot és a Bizottságot minden olyan, a területükön megvalósuló külföldi befektetésről, amelyet olyan befektetők hajtanak végre, amelyek uniós korlátozó intézkedés hatálya alá tartoznak, illetőleg amelyek ilyen személy vagy szervezet tulajdonában vannak, ellenőrzése alatt állnak vagy nevében vagy utasítására járnak el.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

A közvetlen külföldi befektetések az EUMSZ 207. cikkében tárgyalt közös uniós kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak. Emellett kiegészítő jogalapként az EUMSZ 114. cikkére is hivatkozni kell, amely a belső piac létrehozását és működését biztosító intézkedések elfogadására vonatkozik. Ez a rendelkezés ad lehetőséget a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó azon intézkedések elfogadására, amelyek tárgya a belső piac létrehozása és működése. Ez a helyes jogalapja egy olyan beavatkozásnak, amelynek értelmében a tagállamoknak át kell világítaniuk egyes, a belső piacon megvalósuló befektetéseket, illetve amely kezeli a tagállamok eltérő átvilágítási mechanizmusai miatti, az alapvető szabadságok akadályozására is alkalmas, a belső piac működésére közvetlenül kiható különbségeket.

A nemzeti jogi rendelkezések közötti különbségek valósak és egyre nagyobbak, tekintettel arra, hogy a tagállamok egy része már működtet átvilágítási mechanizmust, míg több tagállamban folyamatban van az EU-n belüli befektetésekre is kiterjedő mechanizmus létrehozása. A nemzeti átvilágítási mechanizmusok széttagoltsága abból ered, hogy az egyes mechanizmusok különböznek egymástól konkrét elemeikben: eltérő a tárgyi hatályuk (azaz a lefedett tevékenységek és ágazatok köre), eltérőek a határidők (az értékelés időtartama és a nemzeti hatóság határozatának időpontja), az eljárási követelmények, valamint a valószínűsíthető negatív biztonsági vagy közrendi hatás megállapításának kritériumai. Ez a belső piac integráltságának mértékét figyelembe véve különösen fontos, hiszen egyetlen ügylet szerte az EU-ban több tagállamra is hatást gyakorolhat.

A széttagoltság akadályozza a letelepedés szabadságának gyakorlását, és valószínűsíthetően csak erősödik azzal, hogy egyre több tagállam tart fenn átvilágítási mechanizmust. A javasolt harmonizációs intézkedések célja i. a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása; ii. a külföldi befektetők jelenlegi megfelelési költségének csökkentése; valamint iii. annak megelőzése, hogy újabb akadályok jöjjenek létre a befektetések belső piacán.

A belső piacra vonatkozó célkitűzéssel összhangban a javaslat úgy rendelkezik, hogy egyes külföldi befektetéseket attól függetlenül át kell világítani, hogy a célvállalkozás mely tagállamban vagy tagállamokban található. Emellett a javaslat értelmében a külföldi befektetéseket összehangolt standardokhoz és határidőkhöz igazodva kell átvilágítani. A fentiekre való tekintettel nagyobb fokú uniós szintű harmonizációra van szükség, ezért az EUMSZ 114. cikke releváns jogalapja a kezdeményezésnek.

Az EUMSZ 114. cikkére való hivatkozás lehetővé teszi, hogy a javasolt rendelet hatálya az EU-n belül megvalósuló befektetések egyes típusaira is kiterjedjen. Erre azért van szükség, hogy kezelhetők legyenek ezen ügyletek biztonsági és közrendi kockázatai. A javasolt rendelet hatálya azokra az EU-n belüli befektetésekre terjed ki, amelyeket:

i.külföldi befektető uniós leányvállalata hajt végre, és a leányvállalat közvetlenül vagy közvetve a külföldi befektető irányítása alatt áll. A szabályozás nem vonatkozik azokra a jogalanyokra, amelyekben nincsenek vagy csak irányítási jog nélkül (portfólióbefektetés keretében) vannak jelen harmadik országbeli befektetők;

ii.azzal a céllal hajtanak végre, hogy tartós kapcsolatot hozzanak létre a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között.

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

2.3.Arányosság

A jelenleg hatályos rendelet értékelése azt mutatta, hogy a befektetések uniós átvilágítási keretének eredményességét jelentősen csökkenti i. az a körülmény, hogy egyes tagállamok nem rendelkeznek olyan átvilágítási mechanizmussal, amely lehetővé teszi az ügyletek lezárás előtti ellenőrzését; valamint ii. a befektetések átvilágítására létrehozott nemzeti mechanizmusok korlátozott hatóköre. 20 Ez áttételesen hatást gyakorolhat más tagállamok biztonsági és közrendi érdekeire, valamint az uniós érdekű projektekre és programokra.

Ha továbbra is hiányozni fog az átvilágítandó ügyletek körének minden tagállamra kiterjedő meghatározása, és más módon sem lesznek harmonizálva azok a feltételek, amelyek fennállása esetén meg kell indítani az átvilágítást nemzeti szinten, a tagállamoktól az együttműködési mechanizmushoz beérkező bejelentések száma és tárgyi hatálya valószínűleg a jövőben is nagy fokú eltéréseket fog mutatni. Emellett egyes külföldi befektetők vélhetően folytatni fogják azt a gyakorlatot, hogy befektetéseikkel az EU-n belül a közvetlen külföldi befektetések tekintetében átvilágítási mechanizmust nem alkalmazó vagy az adott ágazatra nem kiterjedő átvilágítási mechanizmust alkalmazó joghatóságokat célozzák meg.

A javaslatban foglalt, az együttműködési mechanizmus létrehozására és a nemzeti átvilágítási mechanizmusokkal kapcsolatos eljárási és anyagi jogi követelményekre vonatkozó intézkedések arányosak, mert úgy érik el a javasolt rendelet célját, hogy egyúttal lehetővé teszik, hogy a tagállamok az átvilágítási mechanizmusukban figyelembe vegyék nemzeti sajátosságaikat, és maguk hozzák meg a külföldi befektetésekkel kapcsolatos végső döntést.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

3.3.Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

3.4.Hatásvizsgálat

3.5.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

3.6.Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezés céljainak hatékony eléréséhez a Bizottság szintjén szükség van néhány intézkedés finanszírozására. Az éves humánerőforrás-költség mintegy 5,162 millió EUR lesz, amely összesen 29 tisztviselő (teljes munkaidős egyenérték) foglalkoztatását fedezi a Bizottságnál. További igazgatási kiadások merülnek fel a szakértői csoport (5. cikk) és a bizottság (21. cikk) ülésein való részvétel kapcsán a tagállamoknak fizetendő útiköltség-térítés miatt. Ez várhatóan évi 0,032 millió EUR kiadást jelent majd. Az operatív kiadások körében finanszírozni kell a Bizottság és a tagállamok közvetlen együttműködése céljából igénybe vett biztonságos kommunikációs csatornákat biztosító informatikai infrastruktúra költségét, amely éves szinten mindegy 0,25–0,29 millió EUR-t fog elérni. A Bizottság emellett meg fogja rendelni egy külső tanulmány elkészítését 0,25 millió EUR költségvetéssel annak érdekében, hogy az átmeneti időszak végén támogassa a tagállami megfelelés értékelését. Ezen túlmenően a Bizottság egy második, a javasolt rendelet értelmében a Bizottság által elkészítendő ötéves értékelést támogató tanulmány finanszírozását is fontolóra fogja venni.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A nyomon követés, a jelentéstétel és az értékelés a javaslat fontos részét képezi.

Az operatív célkitűzéseken és konkrét mutatókon alapuló nyomon követés folyamatos lesz. A rendszeres és folyamatos nyomon követés a következő fő szempontokra fog kiterjedni:

i.az együttműködési mechanizmus felé bejelentett ügyletek száma; valamint

ii.azon ügyletek száma, amelyek valószínűsíthetően több tagállamban vagy egy uniós érdekű projekten vagy programon keresztül negatív biztonsági vagy közrendi hatással jár.

Emellett a Bizottság várhatóan a tagállamok által a Bizottságnak bizalmas alapon jelentett végső határozatokkal kapcsolatos fejleményeket is nyomon fogja követni.

A javasolt rendelet értelmében a tagállamok továbbra is minden évben bizalmas jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az átvilágítási mechanizmusuk keretében az előző évben folytatott tevékenységükről. Emellett a tagállamoknak éves jelentéseket kell közzétenniük a jogszabályi háttérben bekövetkező fejleményekről és az átvilágító hatóság tevékenységéről, és ebben összesített adatokkal kell szolgálniuk az átvilágított ügyletekről és a meghozott átvilágítási határozatokról. A Bizottság a jövőben is minden évben jelentést készít a javasolt rendelet végrehajtásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés a jövőben is nyilvános lesz.

A javasolt rendeletet a Bizottság öt évvel a hatálybalépése után értékelni fogja. Ha szükséges, a Bizottság aktiválhatja a felülvizsgálati rendelkezést, és meghozhatja a szükséges intézkedéseket, ezen belül pedig szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.

5.2.A javasolt rendelet egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, ezen belül rögzíti a javasolt rendelet tárgyát és hatályát (1. cikk). A javasolt rendelet létrehozza azt az EU-szintű keretet, amelyhez igazodva a tagállamok biztonsági és közrendi szempontból átvilágítják a területükön megvalósuló befektetéseket. Emellett létrehoz egy együttműködési mechanizmust, amelynek keretében a tagállamok és a Bizottság információkat cserélnek egymással a befektetésekről, értékelik azok potenciális biztonsági és közrendi hatását, és azonosítják azokat a potenciális aggályokat, amelyeket a befektetést átvilágító tagállamnak kezelnie kell. A befektetések átvilágításának okai úgy vannak meghatározva, hogy összhangban legyenek a biztonsági és közrendi megfontoláson alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó azon követelményekkel, amelyeket a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (beleértve különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény XIV. cikkének a) pontját és XIV. bis cikkét), valamint más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások vagy egyezmények tartalmaznak, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

A 2. cikk a fogalommeghatározásokat tartalmazza. Egyebek mellett kimondja, hogy a javasolt rendelet azokra a befektetésekre vonatkozik, amelyek vagy közvetlen külföldi befektetések, vagy pedig az EU-n belül külföldi részvétellel megvalósuló befektetések. A javasolt rendelet alkalmazásában a közvetlen külföldi befektetések mindazokat a befektetéseket magukban foglalják, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn az EU-n kívüli befektetők és a tagállamokban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások között. A külföldi befektetők uniós célvállalkozásokra irányuló befektetései akkor is idetartoznak, ha a befektetés az uniós célvállalkozás külföldi anyavállalatára irányul. Az EU-n belül külföldi részvétellel megvalósuló befektetések mindazokat a befektetéseket magukban foglalják, amelyeket a külföldi befektető az EU-ban működő leányvállalatán keresztül hajt végre azzal a céllal, hogy tartós és közvetlen kapcsolatot hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között, és a célvállalkozás gazdasági tevékenységet folytasson valamelyik tagállamban. A javasolt rendelet hatálya a portfólióbefektetésekre nem terjed ki.

A 2. fejezet a nemzeti átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A 3. cikk értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk egy olyan átvilágítási mechanizmust, amely megfelel a javasolt rendeletben foglalt követelményeknek, és ezt be kell jelenteniük a Bizottságnak. E bejelentések alapján a Bizottság közzéteszi a nemzeti átvilágítási mechanizmusok jegyzékét. A 4. cikk követelményeket állapít meg a nemzeti átvilágítási mechanizmusok tekintetében. Ezeknek a mechanizmusoknak különösen legalább a befektetések két típusára kell kiterjedniük: i. a javasolt rendelet I. mellékletében felsorolt uniós érdekű projektekben és programokban részt vevő uniós vállalkozásokra irányuló befektetésekre; valamint ii. a javasolt rendelet II. mellékletében felsorolt, az EU biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos területeken aktív uniós vállalkozásokra irányuló befektetésekre („bejelentendő befektetések”). Emellett a cikk meghatároz bizonyos olyan követelményeket, amelyek szükségesek az átvilágítási mechanizmusok eredményességének biztosításához.

A 3. fejezet az együttműködési mechanizmust szabályozza, amelynek keretei között a tagállamok és a Bizottság kicserélik egymással a rendelkezésükre álló információkat és intézkedéseket javasolnak olyan esetekben, ha egy külföldi befektetés valószínűsíthetően több tagállamban vagy egy uniós érdekű projekten vagy programon keresztül negatív biztonsági vagy közrendi hatással jár. Az 5. és a 6. cikk a külföldi befektetések bejelentésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, köztük a több tagállam által egy időben átvilágított külföldi befektetések (az úgynevezett több országot érintő ügyletek) esetében alkalmazandó különös eljárást állapítja meg. A 7. cikk a bejelentett külföldi befektetés értékelését követően a tagállamok által megfogalmazott észrevételekre és a Bizottság által kibocsátott véleményekre vonatkozó feltételeket tartalmazza. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok észrevételeket fogalmazzanak meg a külföldi befektetés helye szerinti tagállam számára, ha a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol biztonságukra vagy közrendjükre, illetőleg ha lényeges információval rendelkeznek az adott külföldi befektetés átvilágításához. Szintén lehetővé teszi, hogy a Bizottság véleményt bocsásson ki a külföldi befektetés helye szerinti tagállam számára, ha úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatást gyakorol legalább két tagállamra vagy az uniós érdekű projektekre vagy programokra. A Bizottság akkor is kibocsáthat véleményt, ha lényeges információval rendelkezik az adott külföldi befektetés átvilágításához, illetőleg ha több külföldi befektetéshez hasonló biztonsági vagy közrendi kockázat társul. A 7. cikk emellett részletes eljárási szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bejelentő tagállamnak hogyan kell információkat szolgáltatnia az érintett tagállamok és a Bizottság számára az általa hozott átvilágítási határozatról. A 8. cikk az észrevételek megfogalmazására és a vélemények kibocsátására irányadó határidőket állapítja meg, egyebek mellett a több országot érintő ügyletek vonatkozásában is. A 9. cikkben meghatározott mechanizmus lehetővé teszi, hogy a tagállamok és a Bizottság együttműködjenek egymással a külföldi befektetés tervezett helye szerinti tagállam által nem bejelentett külföldi befektetésekkel kapcsolatban. A 10. cikk az együttműködési mechanizmus keretében vizsgált külföldi befektetésekkel kapcsolatban nyújtandó, illetve kérhető információkra vonatkozó követelményeket határozza meg. Előírja, hogy a Bizottságnak végrehajtási rendelet elfogadása útján meg kell határoznia a külföldi befektetések bejelentésének egységesített formáját. A 11. cikk a nemzeti átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó közös követelményeket határozza meg annak érdekében, hogy a tagállamok eredményesen vehessenek részt az együttműködési mechanizmusban. A 12. cikk a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére vonatkozó titoktartási szabályokat tartalmazza.

A 4. fejezetben foglalt szabályok azt határozzák meg, hogy a Bizottság és a tagállamok milyen szempontok alapján állapítják meg a külföldi befektetés valószínűsíthető biztonsági és közrendi hatását (13. cikk), illetőleg hogy a tagállamok hogyan hozzák meg átvilágítási határozataikat (14. cikk).

Az 5. fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza. A 14. cikk a tagállamok és a Bizottság által az EU-n kívüli országok felelős hatóságaival a befektetések biztonsági és közrendi szempontú átvilágításával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködés számára biztosít jogalapot. Ennek az együttműködésnek nem célja, hogy lehetőséget adjon a tagállamok és a Bizottság által az együttműködési mechanizmus keretében vizsgált ügyletekre vonatkozó információcserére. A 16. cikk az átvilágítási mechanizmusok, valamint a külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatban folytatott uniós együttműködés átláthatóságának biztosítása érdekében úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak évente nyilvános jelentést kell összeállítaniuk, amelyben beszámolnak átvilágítási tevékenységükről és átvilágítási határozataikról, és összesített és anonimizált információkat is közzétesznek. Emellett a Bizottságnak is kell évente jelentést készítenie a rendelet végrehajtásáról. Végezetül az 5. fejezet a személyes adatok kezelésére (17. cikk), az értékelésre (18. cikk), a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra (19. cikk), a felhatalmazás gyakorlására (20. cikk), valamint a végrehajtási jogi aktusok elfogadása érdekében alkalmazott bizottsági eljárásra (21–22. cikk) vonatkozó szabályokat is tartalmazza. A 22. cikk hatályon kívül helyezi az (EU) 2019/452 rendeletet, a 24. cikk pedig úgy rendelkezik, hogy a javasolt rendelet egy 15 hónapos átmeneti időszakot követően lép hatályba. Az átmeneti időszakban az (EU) 2019/452 rendelet hatályban marad, és továbbra is alkalmazandó.

A II. melléklet az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiákat, eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat, rendszereket, szolgáltatásokat és gazdasági tevékenységeket sorolja fel. Ha az uniós célvállalkozás gazdaságilag aktív a II. mellékletben felsorolt területek valamelyikén, az érintett befektetést a tagállamoknak át kell világítaniuk. Emellett ezeket a külföldi befektetéseket be is kell jelenteni az együttműködési mechanizmus felé, ha a külföldi befektető vagy az uniós célvállalkozás teljesíti a rendeletben meghatározott kockázatalapú feltételek valamelyikét. A kockázatalapú szűrő azért fontos, hogy az uniós együttműködési mechanizmus kizárólag a biztonsági szempontból potenciálisan problémás külföldi befektetésekre tudjon összpontosítani, és ne háruljanak túlzott terhek a nemzeti közigazgatásokra és a vállalkozásokra.

2024/0017 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unióban megvalósuló külföldi befektetések átvilágításáról, valamint az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 26  

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, 27  

tekintettel az európai adatvédelmi biztos [...]-i véleményére, akivel az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 42. cikkének (1) bekezdése alapján került sor konzultációra,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unióban megvalósuló befektetések a versenyképesség javításán, a munkahelyteremtésen és a méretgazdaságossági hatásokon keresztül elősegítik a gazdasági növekedést, emellett pedig tőkét, technológiát, innovációt és szakértelmet hoznak az Unió területére.

(2)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az Unió a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Emellett az Unió és a tagállamok nyitott befektetési környezetet tartanak fenn, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) is elismer, és amely megjelenik az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaiban.

(3)A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások alapján az Unió és a tagállamok biztonsági vagy közrendi szempontok alapján bizonyos feltételek betartása mellett korlátozhatják a közvetlen külföldi befektetéseket.

(4)Az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 létrehozta az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi átvilágításának keretét. A rendelet kialakított egy együttműködési mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok és a Bizottság információkat cseréljenek egymással a közvetlen külföldi befektetésekről, és kifejezzék a biztonsági és közrendi kockázatokkal kapcsolatos aggályaikat. Az együttműködési mechanizmus szabályai szerint a közvetlen külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam az átvilágítási határozatában megfelelő módon figyelembe veszi a többi tagállam által megfogalmazott észrevételeket és a Bizottság által kibocsátott véleményt.

(5)Az (EU) 2019/452 rendelettel összhangban létrehozott keret elérte azt a célját, hogy hivatalos mechanizmust biztosítson a tagállamok és a Bizottság számára a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információcseréhez, és növelje egyes közvetlen külföldi befektetések esetében az ügyletből fakadó, határokon átívelő biztonsági és közrendi kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot.

(6)Az (EU) 2019/452 rendelet hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint az Unión belüli nagyobb fokú harmonizáció elérése érdekében azonban új jogalkotási aktust kell elfogadni.

(7)Egyes, az (EU) 2019/452 rendelet hatálya alá nem tartozó befektetések szintén jelenthetnek kockázatot az Unió biztonságára és közrendjére nézve. Ez akkor fordulhat elő különösen, ha a befektetést olyan tagállamban hajtják végre, amely nem rendelkezik átvilágítási mechanizmussal; ha a befektetést olyan tagállamban hajtják végre, amely rendelkezik ugyan átvilágítási mechanizmussal, de annak hatálya nem terjed ki egyes érzékeny befektetésekre; vagy ha a befektetést a külföldi befektető az uniós székhelyű leányvállalatán keresztül hajtja végre, de az ügylet ugyanolyan biztonsági és közrendi kockázatokkal jár, mint a harmadik országokból végrehajtott közvetlen befektetések.

(8)A tagállamok jelentős része – de nem mindegyike – rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely meghatározza a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának mechanizmusát. Számos tagállamban a nemzeti jog az Unión belüli befektetések átvilágítását is szabályozza. Az egyes tagállamokban jelentősen eltérő a szabályozás hatálya, és különböznek azok a küszöbértékek és kritériumok, amelyek alapján értékelik, hogy mely befektetések gyakorolnak valószínűsíthetően negatív hatást a biztonságra vagy a közrendre. Szintén különböző az egyes tagállamok átvilágítási folyamata. Egyes tagállamokban a befektetés a biztonsági és közrendi hatással kapcsolatos engedélyezés lefolytatása előtt is végrehajtható. Más tagállamokban a befektetés végrehajtásával kötelező megvárni az átvilágítási mechanizmus keretében történő engedélyezést. Ezek az eltérések problémát jelentenek a belső piac megfelelő működése szempontjából. Például egyenlőtlenné teszik a versenyfeltételeket, és növelik azon befektetők megfelelési költségét, amelyek több tagállamban is be kívánnak jelenteni ügyleteket. Ez a rendelet elősegíti a nemzeti szinten működtetett rendszerek között alapkérdésekben mutatkozó különbségek csökkentését. Ez alapvetően fontos ahhoz, hogy a figyelembe veendő nemzeti szabályok és azok jellemzői kiszámíthatók legyenek a befektetők számára, és kisebb legyen a megfelelési költség. Ez a szempont a belső piac integráltságának mértékét figyelembe véve különösen fontos, hiszen egyetlen ügylet több tagállamra is hatást gyakorolhat Unió-szerte. Lehetséges például, hogy egy adott tagállamban található célvállalkozás felvásárlására irányuló ügylet másik tagállam biztonságára és közrendjére is hatást gyakorol az ellátási lánc szerkezete miatt vagy más olyan gazdasági tényezők következtében, amelyek kapcsolatot teremtenek a célvállalkozás és más tagállamok vállalkozásai között. E belső piaci problémák kiküszöbölése, valamint a következetesség és a kiszámíthatóság javítása érdekében helyénvaló, hogy a külföldi befektetések értékelésekor figyelembe veendő kritériumok és szempontok uniós fellépés keretében legyenek meghatározva.

(9)Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések átvilágítása az Unió teljes egészében következetes módon történjen, a közvetlen külföldi befektetéseket biztonsági és közrendi szempontok alapján valamennyi tagállamnak át kell világítania. Ebből következően össze kell hangolni a nemzeti átvilágítási mechanizmusok alapelemeit. Ez a minimális szintű harmonizáció az átvilágítandó befektetések körére, az átvilágítási eljárás alapvető jellemzőire, valamint a nemzeti mechanizmus és az uniós együttműködési mechanizmus közötti interakcióra terjed ki. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a nemzeti átvilágítási mechanizmusuk hatókörét a külföldi befektetések további típusaira, a más ágazatokban végrehajtott külföldi befektetésekre, valamint olyan további uniós célvállalkozásokra vagy gazdasági tevékenységekre is kiterjesszék, amelyeket az adott tagállam biztonsági vagy közrendi szempontból kritikusnak ítél. Ha így járnak el, az ebben a körben végrehajtott átvilágításokat is e rendelettel összhangban helyénvaló végezni.

(10)Az (EU) 2019/452 rendelet csak a harmadik országokból kiinduló, az Unióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik. Az együttműködési mechanizmus hatókörét ki kell terjeszteni azokra a tagállamok közötti befektetésekre, amelyekben az egyik tagállamban működő befektető közvetlenül vagy közvetve külföldi szervezet irányítása alá tartozik, függetlenül attól, hogy a tényleges tulajdonos az Unióban vagy máshol található-e. Ez a kibővített hatókör alkalmas például annak biztosítására, hogy az átvilágítás a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között tartós kapcsolatot létrehozó összes – a külföldi befektető által akár közvetlenül, akár közvetetten, egy, az irányítása alá tartozó, az Unióban létesített jogalanyon keresztül végrehajtott – befektetésre kiterjedjen. Ennek hatására a tagállamok átvilágítási szabályai következetessé és kiszámíthatóvá válnak, ami csökkenti a külföldi befektetők megfelelési költségét, és mérsékli annak valószínűségét, hogy a külföldi befektetők olyan tagállamot fognak megcélozni befektetéseikkel, amelyben az érintett ügyletekre nem terjed ki az átvilágítás hatálya.

(11)A külföldi befektetők uniós célvállalkozásra irányuló befektetései – ideértve azokat is, amelyeket egy, a külföldi befektető irányítása alá tartozó jogalanyon keresztül hajtanak végre – sajátos biztonsági és közrendi kockázatokat hordozhatnak magukban az Unióra és annak tagállamaira nézve. Ezek a befektetőhöz köthető kockázatok elvben kizárhatók, ezért nem igényelnek ellenőrzést olyan befektetések esetében, amelyekben a külföldi befektetők sem tulajdonosként nincsenek jelen az érintett vállalkozásokban, sem irányítást nem gyakorolnak felettük, sem kapcsolatban nem állnak velük, sem pedig befolyást nem gyakorolnak rájuk, még ha esetleg ellenőrzésre nem jogosító részesedéssel rendelkeznek is az uniós vállalkozásban. Annak érdekében, hogy a befektetések átvilágítási kerete és az uniós ellenőrzési mechanizmus következetes legyen, mind az Unión kívülről közvetlenül, mind pedig az uniós jogalanyon keresztül közvetetten végrehajtott külföldi befektetések esetében el kell kerülni az alkalmazandó szabályok eltéréseit. Ez a keret jelzi a biztonság és a közrend megóvásának fontosságát, és kizárólag azokra a kockázatokra irányul, amelyek a külföldi szervezetek részvételével megvalósuló befektetésekből adódhatnak. Ennek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább azokat a külföldi befektetéseket átvilágítsák, amelyek uniós érdekű projekthez vagy programhoz kapcsolódnak, illetőleg amelyekben az uniós célvállalkozás olyan területen aktív, ahol a külföldi befektetések több tagállam biztonságára vagy közrendjére is hatást gyakorolhatnak. Ugyanakkor a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy más típusú külföldi befektetéseket is átvilágítsanak. Ha így járnak el, az ebben a körben végrehajtott átvilágításokat is e rendelettel összhangban helyénvaló végezni. E rendelet hatálya nem terjed ki azokra az ügyletekre, amelyekben nincs jelen külföldi befektető, sem pedig azokra, amelyekben a külföldi befektető részvételének mértéke nem biztosít a külföldi befektető számára közvetlen vagy közvetett ellenőrzést az uniós jogalany felett.

(12)A külföldi befektetések átvilágítását e rendelet alapján, valamennyi rendelkezésre álló tényszerű információ figyelembevételével, az arányosság elve és a Szerződésekben nevesített más elvek tiszteletben tartásával kell végezni. Emellett a külföldi befektetők uniós székhelyű leányvállalatain keresztül végrehajtott külföldi befektetéseknek minden esetben meg kell felelniük az uniós jogból fakadó követelményeknek, különös tekintettel a Szerződéseknek a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseire, ahogyan azokat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmezi, és igazodniuk kell a nyitott és inkluzív belső piac megőrzésére vonatkozó célkitűzéshez. A letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos bárminemű korlátozásnak – ideértve az átvilágítást és az abból eredő intézkedéseket, köztük a kockázatkezelő intézkedéseket és a tilalmakat is – a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott módon valamely alapvető társadalmi érdeket ténylegesen és kellőképpen súlyosan veszélyeztető fenyegetésen kell alapulnia, és megfelelőnek és szükségesnek kell lennie. Ugyanakkor a korlátozás indokoltságának és arányosságának értékelése során – és így adott esetben a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott véleményekben is – a letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos korlátozások értékelésekor figyelembe vehetők az Unión belül a külföldi befektető leányvállalatán keresztül végrehajtott befektetések sajátosságai. Ennek az eszköze a tagállami rendszereknek egy uniós együttműködési mechanizmusban való integrálása.

(13)Az e rendeletben előírt együttműködési mechanizmus hatékony és eredményes működésének lehetővé tételéhez meg kell határozni a külföldi befektetések azon minimális körét, amelyen belül az egyes ügyleteket minden tagállamnak be kell jelentenie az együttműködési mechanizmus felé. Ugyanakkor lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy az ebbe a körbe nem tartozó külföldi befektetéseket is bejelentsék.

(14)Fokozni kell a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam elszámoltathatóságát a Bizottsággal, illetve azon tagállamokkal szemben, amelyek megfelelően megindokolt biztonsági vagy közrendi aggályokat vetnek fel saját szintjükön vagy az Unió szintjén.

(15)Az e rendeletben meghatározott közös keret nem érinti a tagállamoknak a nemzetbiztonságuk fenntartásával kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében is elismert kizárólagos feladatát. Az e rendeletben meghatározott közös keret emellett az egyes tagállamokat az EUMSZ 346. cikke alapján megillető, alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való jogot sem érinti.

(16)E rendelet hatálya alá azoknak a külföldi befektetéseknek kell tartozniuk, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn a harmadik országbeli befektető (ideértve az állami szerveket is) és a valamely tagállamban gazdasági tevékenységet folytató uniós célvállalkozás között. Az érintett ügyletek egyaránt magukban foglalják a közvetlenül harmadik országokból, valamint a külföldi irányítás alatt álló uniós jogalanyon keresztül végrehajtott befektetéseket. A keretnek azonban nem indokolt kiterjednie a vállalati részvények pusztán pénzügyi befektetési célú, a vállalkozás irányításának vagy ellenőrzésének befolyásolására irányuló szándék nélküli megszerzésére (portfólióbefektetések). A vállalatcsoportok szerkezetátalakítása és több jogalany egyetlen jogalannyá való egyesülése nem külföldi befektetés, ha nem nő a külföldi befektetők részesedésének mértéke, illetve ha az ügylet nyomán nem jönnek létre olyan új jogok, amelyek hatására megváltozik egy vagy több külföldi befektetőnek az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvétele.

(17)Zöldmezős külföldi befektetés akkor valósul meg, ha egy külföldi befektető vagy egy külföldi befektető uniós leányvállalata új létesítményeket hoz létre vagy új vállalkozást alapít az Unióban. A zöldmezős külföldi befektetéseknek annyiban indokolt e rendelet hatálya alá tartozniuk, amennyiben azok az adott tagállam megítélése szerint relevánsak a külföldi befektetések átvilágítása szempontjából amiatt, hogy tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn a harmadik országbeli befektető és az érintett létesítmények vagy vállalkozás között. Emellett az új létesítmények létrehozásával a külföldi befektető hatást gyakorolhat a biztonságra és a közrendre, ideértve azt az esetet is, amikor ez a kockázat az alapvető gazdasági inputokkal függ össze. Ezért ösztönözni kell a tagállamokat arra, hogy a zöldmezős külföldi befektetéseket felvegyék az átvilágítási mechanizmusuk hatálya alá tartozó ügyletek közé, különös tekintettel arra az esetre, ha a befektetés biztonsági vagy közrendi szempontból fontos területen valósul meg, vagy ha jellemzőinél, például méreténél vagy alapvető jellegénél fogva jelentősége van biztonsági vagy közrendi szempontból.

(18)Az átvilágítási eljárások következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében meg kell határozni a tagállamok által bevezetendő átvilágítási mechanizmusok alapvető jellemzőit. Ezeknek a jellemzőknek legalább az engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó ügyletek körére, az átvilágítás határidejére, valamint az átvilágítási határozattal érintett vállalkozásokat a határozattal szemben megillető jogorvoslat lehetőségére kell kiterjedniük. Az átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és nem tehetnek különbséget a harmadik országok között.

(19)Az (EU) 2019/452 rendelettel megállapított együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással és segítsék egymást azokban az esetekben, amikor az egyik tagállamban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés hatást gyakorolhat más tagállamok biztonságára vagy közrendjére, vagy az uniós érdekű projektekre vagy programokra. Ez a mechanizmus az eddigiekben hasznosnak bizonyult, ezért azt e rendeletben meg kell őrizni és meg kell erősíteni. 

(20)Az Unió biztonságára és közrendjére valószínűsíthetően negatív hatást gyakorló külföldi befektetések megfelelő azonosításának biztosítása érdekében a tagállamoknak át kell világítaniuk azokat a külföldi befektetéseket, amelyek uniós célvállalkozása uniós érdekű program vagy projekt részes fele vagy résztvevője, illetőleg amelyek uniós célvállalkozásának tevékenysége az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából kiemelten fontos technológiához, eszközhöz, létesítményhez, berendezéshez, hálózathoz, rendszerhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik. Ezeken a kritériumokon túlmenően az átvilágítási mechanizmus hatóköre olyan további ágazatokra, uniós célvállalkozásokra vagy gazdasági tevékenységekre is kiterjedhet, amelyeket az adott tagállam kritikusnak ítél biztonsága vagy közrendje szempontjából.

(21)Annak érdekében, hogy az együttműködési mechanizmus kizárólag azokra a külföldi befektetésekre összpontosítson, amelyek esetében a külföldi befektető vagy az uniós célvállalkozás jellemzői alapján valószínűsíthető a biztonsági vagy közrendi hatás, a tagállami átvilágítás alatt álló külföldi befektetéseknek a tagállamok és a Bizottság felé történő bejelentésére vonatkozóan kockázatalapú feltételeket kell meghatározni. A külföldi befektetést átvilágító tagállam a külföldi befektetést akkor is bejelentheti a Bizottság és a tagállamok felé, ha egyetlen feltétel sem teljesül, például ha az uniós célvállalkozás számottevő tevékenységet folytat más tagállamokban, vagy olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek több tagállamban több tagvállalata van.

(22)A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára és közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatás megfelelő azonosításának biztosítása érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam számára, akkor is, ha ez utóbbi tagállam az adott külföldi befektetést nem világítja át, vagy átvilágítja ugyan, de nem jelentette be az együttműködési mechanizmusnak. Helyénvaló, hogy az érintett tagállamok az információkéréseket, a válaszokat és az észrevételeket egyidejűleg a Bizottságnak is megküldjék.

(23)A külföldi befektetések által több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára és közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatás megfelelő azonosításának biztosítása érdekében lehetőséget kell adni a Bizottságnak arra, hogy az EUMSZ 288. cikke értelmében véleményt bocsásson ki a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam számára, akkor is, ha ez utóbbi tagállam az adott külföldi befektetést nem világítja át, vagy átvilágítja ugyan, de nem jelentette be az együttműködési mechanizmusnak.

(24)Emellett a biztonság és a közrend védelmében azokban az esetekben is biztosítani kell a Bizottság számára a vélemény kibocsátásának lehetőségét, ha a valószínűsíthető hatás olyan külföldi befektetésből ered, amelynek uniós célvállalkozása az Unió egésze számára kritikus fontosságú infrastruktúra, technológiák vagy inputok fejlesztését, fenntartását vagy beszerzését végzi. Ezáltal a Bizottság olyan eszközhöz jut, amellyel megvédheti az Unió egészét szolgáló, az Unió biztonsága vagy közrendje szempontjából fontos projekteket és programokat. Az uniós érdekű projektekre vagy programokra kifejtett valószínűsíthető biztonsági vagy közrendi hatást azonosító bizottsági véleményeket minden tagállamnak meg kell küldeni.

(25)Emellett lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy valamennyi tagállamnak címzett véleményt fogadjon el abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy több különböző külföldi befektetés együttes megvalósulása valószínűsíthetően hatást gyakorol az Unió biztonságára vagy közrendjére. Ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha több hasonló jellegű külföldi befektetést terveznek. Például előfordulhat, hogy a külföldi befektetések mögött egyetlen külföldi befektető vagy több, hasonló kockázatot hordozó külföldi befektető áll, vagy ugyanarra a célvállalkozásra vagy infrastruktúrára – például a transzeurópai közlekedési, energiaipari vagy kommunikációs infrastruktúrára – több külföldi befektetés irányul. Helyénvaló, hogy ilyen esetekben a tagállamok és a Bizottság megvitassák egymással a kockázatelemzést és a véleményben azonosított kockázatok kezelésének lehetséges módjait.

(26)A biztonság és a közrend védelme érdekében, és egyúttal a befektetők jogbiztonságát is fokozva lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg, illetőleg a Bizottságnak arra, hogy véleményt bocsásson ki a legfeljebb 15 hónappal korábban lezárt, nem bejelentett külföldi befektetések kapcsán.

(27)Az egyértelműség érdekében az I. mellékletben meg kell állapítani az uniós érdekű projektek és programok jegyzékét. Ebbe a körbe a transzeurópai közlekedési, energiaipari és kommunikációs hálózatokra, valamint az Unió biztonsága és közrendje szempontjából fontos kutatási-fejlesztési tevékenységet finanszírozó programokra irányuló külföldi befektetések tartoznak. Tekintettel e projekteknek és programoknak az Unió biztonsága és közrendje szempontjából vett fontosságára, a tagállamoknak át kell világítaniuk az ezekben a programokban és projektekben részt vevő vagy részes félként közreműködő uniós vállalkozásokra irányuló külföldi befektetéseket, ideértve az uniós finanszírozásban részesülő vállalkozásokra irányulókat is.

(28)A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatások megfelelő kezelése érdekében helyénvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek más tagállamoktól megfelelően megindokolt észrevételeket vagy a Bizottságtól véleményt kapnak, ezeket az észrevételeket és véleményt a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe vegyék, abban az esetben is, ha úgy ítélik meg, hogy a külföldi befektetés saját biztonságukat és közrendjüket nem érinti. Az érintett tagállamnak szükség szerint koordinálnia kell fellépését a Bizottsággal és a többi érintett tagállammal, és írásos visszajelzést kell adnia számukra a meghozott döntésekről, valamint arról, hogy hogyan vette a legmesszebbmenőkig figyelembe az észrevételeket és a véleményt. A külföldi befektetéssel kapcsolatos végső döntés meghozatala ugyanakkor ilyen esetekben is a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam kizárólagos feladata.

(29)Az együttműködési mechanizmus eredményes működése szempontjából fontos, hogy a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak bejelentő tagállam bizonyos minimális információkat egységes formátumban rendelkezésre bocsásson. Ha az együttműködés olyan külföldi befektetésre vonatkozik, amelyet nem jelentettek be az együttműködési mechanizmusnak, a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamtól elvárható, hogy legalább minimális szintű információkkal szolgáljon. A Bizottság és a tagállamok további információkat kérhetnek a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamtól. A kiegészítő információkra vonatkozó kérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek megfogalmazásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kibocsátásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a bejelentő tagállamra.

(30)Annak érdekében, hogy az együttműködés teljes körű és helytálló adatokon alapuljon, a külföldi befektetőknek és a vállalkozásoknak minden olyan lényeges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet a székhelyük szerinti tagállam vagy a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam kér tőlük. Ha egy tagállam kivételesen legnagyobb igyekezete ellenére sem képes megszerezni a másik tagállam vagy a Bizottság által kért információkat, erről haladéktalanul értesítenie kell őket. Ilyenkor a többi tagállam, illetve a Bizottság az együttműködési mechanizmus keretében a rendelkezésére álló információk alapján fogalmazhatja meg észrevételeit, illetve bocsáthatja ki véleményét.

(31)Annak érdekében, hogy az együttműködési mechanizmust kizárólag a biztonság és a közrend védelmében lehessen igénybe venni, a tagállamoknak megfelelő módon meg kell indokolniuk a másik tagállamban megvalósuló külföldi befektetésekre vonatkozó információkéréseiket, valamint az adott tagállam számára megfogalmazott esetleges észrevételeiket. Ugyanezek a követelmények akkor is alkalmazandók, ha a Bizottság kér információkat egy külföldi befektetéssel kapcsolatban, vagy bocsát ki véleményt egy tagállam számára.

(32)Előfordulhat, hogy a tagállamok vagy a Bizottság egy valószínűsíthetően negatív közrendi hatású külföldi befektetéssel kapcsolatban figyelembe kívánnak venni olyan információkat, amelyekhez gazdasági szereplőktől, civil társadalmi szervezetektől vagy a szociális partnerektől (például szakszervezetektől) jutottak.

(33)A külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam tájékoztathat más tagállamokat vagy a Bizottságot arról, hogy megítélése szerint indokolt lenne, ha az adott tagállamok vagy a Bizottság egy vagy több szempontból részletesebben is megvizsgálnák az együttműködési mechanizmus keretében értékelt külföldi befektetést, illetőleg arról, hogy olyan új körülményekről szerzett tudomást vagy olyan új információk birtokába jutott, amelyek befolyásolhatják a külföldi befektetés értékelését. A tagállamok és a Bizottság ilyen esetekben további időt kaphatnak a külföldi befektetés értékelésének kiegészítésére.

(34)Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében össze kell hangolni a határidőket és az eljárásokat azokban az esetekben, amikor több, ugyanazon nagyobb ügylethez kapcsolódó külföldi befektetést különböző tagállamok világítanak át. E több országot érintő ügyletek esetében meg kell követelni, hogy a kérelmező a különböző engedélyezés iránti kérelmeket azonos időpontban nyújtsa be az érintett tagállamokhoz. Emellett az érintett tagállamoknak szintén azonos időpontban kell bejelenteniük a kérelmeket az együttműködési mechanizmusnak. E több országot érintő ügyletek hatékony kezelése érdekében az érintett tagállamoknak koordinálniuk kell egymással fellépésüket, és egyetértésre kell jutniuk egymással arról, hogy a külföldi befektetések akár kötelezően, akár nem kötelezően bejelentendő befektetésnek minősülnek-e, és mikor helyénvaló őket bejelenteni. Emellett az érintett tagállamoknak a végső döntésüket is koordinálniuk kell egymással. Ha az érintett tagállamok feltételekhez kötötten kívánják engedélyezni a külföldi befektetést, biztosítaniuk kell, hogy a megszabni kívánt feltételek összeegyeztethetők legyenek egymással, és megfelelő módon kezeljék a határokon átívelő kockázatokat. A külföldi befektetés megtiltása előtt az érintett tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy a feltételekhez kötött engedélyezés, a koordinált intézkedések előírása és azok koordinált érvényesítése nem elegendő-e a valószínűsíthető biztonsági és közrendi hatások kezeléséhez. Lehetővé kell tenni, hogy ezekben a koordinációkban a Bizottság is részt vegyen.

(35)Ahhoz, hogy a befektetések átvilágítása Unió-szerte következetes módon történjen, alapvetően fontos, hogy a valószínűsíthető biztonsági és közrendi kockázatok értékelésének alapját az e rendeletben uniós szinten meghatározott követelmények és kritériumok képezzék. Ezeknek a követelményeknek és kritériumoknak a kritikus infrastruktúra biztonságára, integritására és működésére, a kritikus technológiák (köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiák) rendelkezésre állására, valamint a biztonsági és közrendi szempontból lényeges kritikus inputok kínálatának folyamatosságára kell vonatkozniuk, annyiban, amennyiben azok megszakadása, zavara, kiesése vagy megsemmisülése jelentős hatást gyakorolhat egy vagy több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára és közrendjére. Ebben a tekintetben a tagállamoknak és a Bizottságnak a külföldi befektetés hátterét és körülményeit is figyelembe kell venniük. A mérlegelendő szempontok közé tartozik különösen az, hogy a befektető közvetlenül vagy közvetve – például jelentős finanszírozáson keresztül – harmadik ország kormányának irányítása alá tartozik-e, vagy részt vesz-e harmadik országok szakpolitikai céljainak elérésére irányuló, az adott országok katonai képességének fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységben. Ebben a tekintetben az adott esetnek megfelelően a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük azt is, hogy a külföldi befektető, annak haszonhúzója, leányvállalata vagy az annak nevében vagy utasítására eljáró más személy miért tartozik az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések bármely típusának hatálya alá. 

(36)Ha a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam úgy ítéli meg, hogy egy külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol az Unió biztonságára vagy közrendjére, akkor helyénvaló, hogy megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hozzon, amennyiben vannak ilyenek, és azokat – a többi tagállam által esetleg megfogalmazott észrevételek és a Bizottság által esetlegesen kibocsátott vélemény legmesszebbmenőkig történő figyelembevételével – megfelelőnek ítéli. A külföldi befektetés megtiltása csak kivételes esetekben lehet indokolt, akkor, ha a kockázatkezelő vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló, az átvilágítási mechanizmuson kívüli intézkedések nem elegendőek a biztonsági vagy közrendi hatás enyhítéséhez.

(37)Az együttműködési mechanizmus működésének támogatása és a bevált gyakorlat tagállamok közötti cseréjének előmozdítása érdekében az (EU) 2019/452 rendelettel létrehozott, a külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoportot meg kell tartani.

(38)A tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak átvilágítási mechanizmusukat és annak módosításait. Évente nyilvánosan be kell számolniuk átvilágítási mechanizmusuk működéséről, a jogszabályokkal kapcsolatos fejleményekről és az átvilágító hatóság tevékenységéről, és összesített adatokat kell szolgáltatniuk az átvilágított ügyletekről, az átvilágítási eljárások eredményeiről, a külföldi befektetésekben részt vevő felek nemzeti hovatartozásáról, valamint az ügyletekkel érintett gazdasági ágazatokról. 

(39)A koordinációs mechanizmus eredményességének biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság által létrehozott kapcsolattartó pontokat megfelelő módon kell elhelyezni a megfelelő igazgatási szervekben. A kapcsolattartó pontoknak rendelkezniük kell a koordinációs mechanizmusból fakadó feladataik elvégzéséhez és a bizalmas adatok szabályszerű kezeléséhez szükséges képzett munkaerővel és hatáskörökkel. 

(40)A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy együttműködjenek a hasonlóan gondolkodó harmadik országok felelős hatóságaival azon külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatban, amelyek hatást gyakorolhatnak a biztonságra vagy a közrendre. Ezt az igazgatási együttműködést annak érdekében kell folytatni, hogy megerősödjön a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló tagállami keretek, valamint a tagállamok és a Bizottság által e rendelet alapján folytatott együttműködés eredményessége. A Bizottságnak folyamatosan tájékoztatást kell kapnia ezeknek a kétoldalú együttműködéseknek a befektetések átvilágításával összefüggő rendszerszintű vetületeiről. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a Bizottság nyomon kövesse a harmadik országok átvilágítási mechanizmusaival kapcsolatos fejleményeket.

(41)A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az e rendelet alkalmazása keretében általuk szolgáltatott és kapott információknak a nemzeti joggal és az uniós joggal összhangban történő bizalmas kezelését. Ha az információk jogosulatlan közzététele különböző mértékben sértené az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam érdekeit, az információk kibocsátójának az információkat a nemzeti vagy az uniós jog alapján minősítenie kell. Az e rendelet alkalmazásával összefüggésben kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamoknak és a Bizottságnak – a vizsgálatok érdekeinek védelme céljából – koordinált módon kell eljárniuk, és legalább az 1049/2001/EK rendelet 30 4. cikkében meghatározott védett érdekek védelmének megfelelő szintű védelmet kell biztosítaniuk. A Bizottságnak – különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban 31 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 32 foglaltaknak megfelelően – minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a bizalmas adatok védelme érdekében. Hasonlóképpen a tagállamoknak és a Bizottságnak minden olyan intézkedést is meg kell hozniuk, amely szükséges az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodásnak 33 való megfeleléshez. Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatok a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem minősíthetők vissza, és a minősítés nem oldható fel. A hatóságoknak a nem minősített érzékeny információkat és a bizalmasan rendelkezésre bocsátott információkat ekként kell kezelniük.

(42)A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak. A tagállami kapcsolattartó pontoknak és más tagállami szervezeteknek a személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 34 összhangban kell kezelniük. A Bizottságnak a személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 35 összhangban kell kezelnie.

(43)A Bizottságnak éves jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, és azt be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A nagyobb átláthatóság érdekében ezt a jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentésnek egyebek mellett a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott bizalmas jelentéseken kell alapulnia, és megfelelő módon tiszteletben kell tartania egyes információk titkossága megőrzésének szükségességét, különösen akkor, ha az adatok nyilvánosságra hozatala hatást gyakorolhat az Unió biztonságára vagy közrendjére, vagy alááshatja az üzleti titoktartást.

(44)A Bizottságnak e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után 5 évvel, majd azt követően 5 évente értékelnie kell e rendelet érvényesülését és eredményességét, és erről jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. Ebben a jelentésben értékelni kell, hogy szükséges-e e rendelet módosítása. Ha a jelentés e rendelet módosítását ajánlja, akkor a jelentést megfelelő jogalkotási javaslat kísérheti.

(45)E rendelet végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a biztonsági és közrendi megfontoláson alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozóan a WTO-megállapodásokban, különösen pedig a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény 36 (GATS) XIV. cikkének a) pontjában és XIV. bis cikkében foglalt követelményeket. E rendelet végrehajtásának összhangban kell továbbá lennie az uniós szerződésekkel, valamint más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei, illetve az olyan kereskedelmi és beruházási szabályozási keretek keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyhez az Unió vagy a tagállamok csatlakoztak.

(46)Ha egy külföldi befektetés a 139/2004/EK tanácsi rendelet 37 hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet végrehajtása nem sértheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését következetes módon kell alkalmazni. Annyiban, amennyiben a két rendelet hatálya átfedi egymást, az e rendelet 12. cikkében felsorolt átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti jogos érdekek fogalmát koherens módon, az ezen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek az uniós jog általános elveivel és más rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül kell értelmezni.

(47)Ez a rendelet nem érintheti a pénzügyi ágazatbeli befolyásoló részesedések szerzésének prudenciális értékelésére vonatkozóan a 2009/138/EK, 38 a 2013/36/EU 39 és a 2014/65/EU 40 irányelvben foglalt uniós szabályokat, figyelemmel arra, hogy ez az értékelés egy konkrét célt szolgáló, különálló eljárás keretében történik.

(48)Ezt a rendeletet az uniós jogban meghatározott más bejelentési és engedélyezési eljárások vonatkozásában koherens módon, azok sérelme nélkül kell alkalmazni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az együttműködési mechanizmus keretében a tagállamok által bejelentett információkat felhasználja az EUSZ 17. cikke szerinti, az uniós jog alkalmazásának felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása során.

(49)Az uniós projektekkel és programokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele, valamint az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiák, eszközök, létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek, szolgáltatások és gazdasági tevékenységek jegyzékének naprakészen tartása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Az I. mellékletben található projekt- és programjegyzéknek a biztonsági vagy közrendi szempontból alapvető fontosságú kritikus infrastruktúra, kritikus technológia vagy kritikus jelentőségű inputok fejlesztésére, fenntartására vagy beszerzésére irányuló, az uniós jog hatálya alá tartozó projekteket és programokat kell tartalmaznia. A II. mellékletben található, az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiákat, eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat, rendszereket, szolgáltatásokat és gazdasági tevékenységeket tartalmazó jegyzéknek azokra a területekre kell kiterjednie, amelyek esetében egy külföldi befektetés hatást gyakorolhat egy vagy több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára vagy közrendjére, és ez a hatás olyan célvállalkozáson keresztül jelentkezik, amely nem résztvevője az uniós érdekű projekteknek és programoknak, és finanszírozást sem kap azok keretében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 41 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(50)E rendelet egységes alkalmazási feltételeinek – különösen a külföldi befektetésekre vonatkozó minimális információk rendelkezésre bocsátásának módja tekintetében történő – biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 42 megfelelően kell gyakorolni.

(51)Az (EU) 2019/452 rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a szervezeteknek elegendő idejük legyen felkészülni a végrehajtásra, e rendelet alkalmazását [beírandó dátum: 15 hónappal a hatálybalépés után]-án/-én helyénvaló megkezdeni. Az e rendelet hatálybalépése és alkalmazásának kezdőnapja közötti átmeneti időszakban az (EU) 2019/452 rendeletet továbbra is alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet létrehozza azt az uniós szintű keretet, amelyhez igazodva a tagállamok átvilágítják biztonsági és közrendi szempontból a területükön megvalósuló külföldi befektetéseket.

(2)Ez a rendelet létrehozza azt az együttműködési mechanizmust, amelynek keretében a tagállamok és a Bizottság információkat cserélnek egymással a külföldi befektetésekről, értékelik azok potenciális biztonsági és közrendi hatását, és azonosítják azokat a potenciális aggályokat, amelyeket a külföldi befektetést átvilágító tagállamnak kezelnie kell.

(3)A tagállamok az e rendelettel nem koordinált területeken elfogadhatnak és hatályban tarthatnak nemzeti rendelkezéseket.

(4)Ez a rendelet nem érinti az egyes tagállamoknak a nemzetbiztonságuk fenntartásával kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében rögzített kizárólagos feladatát, sem pedig az egyes tagállamokat az EUMSZ 346. cikke alapján megillető, alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való jogot.

(5)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a Szerződésekből – és különösen az EUMSZ 49. és 63. cikkéből – fakadó kötelezettségeit. A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet keretében hozott intézkedéseik megfeleljenek ezeknek a kötelezettségeiknek. Ez a rendelet nem érinti a Bizottságnak az EUMSZ 258. cikke szerinti, az uniós jognak való megfelelés biztosításával kapcsolatos hatáskörét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„külföldi befektetés”: a közvetlen külföldi befektetés és az Unión belül külföldi irányítás alatt megvalósuló befektetés, amennyiben az lehetővé teszi az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

2.„közvetlen külföldi befektetés”: bármely olyan, külföldi befektető által végrehajtott befektetés, amelynek az a célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatot hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és egy meglévő vagy létesítendő uniós célvállalkozás között, és amelynek keretében a külföldi befektető abból a célból bocsát tőkét az uniós célvállalkozás rendelkezésére, hogy az valamely tagállamban gazdasági tevékenységet folytasson;

3.„az Unión belül külföldi irányítás alatt megvalósuló befektetés”: bármely olyan, külföldi befektető által uniós leányvállalatán keresztül végrehajtott befektetés, amelynek az a célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatot hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és egy meglévő vagy létesítendő uniós célvállalkozás között, és amelynek keretében a külföldi befektető abból a célból bocsát tőkét az uniós célvállalkozás rendelkezésére, hogy az valamely tagállamban gazdasági tevékenységet folytasson;

4.„engedélyezés kérelmezése”: engedélyezéshez kötött külföldi befektetés engedélyezése iránti kérelem benyújtása a 3. cikk alapján létrehozott átvilágítási mechanizmus keretében;

5.„bejelentendő befektetés”: az 5. cikkben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelelő külföldi befektetés;

6.„külföldi befektető”:

a)harmadik országbeli természetes személy; vagy

b)harmadik ország joga alapján létesített vagy másként szervezett vállalkozás vagy szervezet;

7.„külföldi befektető uniós leányvállalata”: valamely tagállam joga alapján létesített, gazdaságilag aktív, a 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő, külföldi befektető közvetlen vagy közvetett irányítása alá tartozó vállalkozás;

8.„uniós célvállalkozás”: valamely tagállam joga alapján létesített vállalkozás;

9.„a II. mellékletben felsorolt területek egyikén gazdaságilag aktív uniós célvállalkozás”: az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából kiemelten fontos, a II. mellékletben felsorolt technológiák, eszközök, létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek, szolgáltatások vagy gazdasági tevékenységek terén – akár azok tulajdonlása, használata, előállítása vagy rendelkezésre bocsátása révén, akár másként – aktív vagy aktív tevékenységet tervező uniós vállalkozás;

10.„engedélyezés kérelmezője”: külföldi befektetésre irányuló ügylet azon egy vagy több részes fele, amely a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező átvilágító hatóságnál az engedélyezést kérelmezi;

11.„harmadik ország”: olyan joghatóság, amely nem tagja az Uniónak;

12.„átvilágítás”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi egy tagállam számára a külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi szempontú értékelését, kivizsgálását, engedélyezését, kockázatkezelő intézkedések meghozatalához kötött engedélyezését, megtiltását vagy visszavonásának elrendelését;

13.„átvilágítási mechanizmus”: olyan általánosan alkalmazandó eszköz, például törvény vagy rendelet, valamint az ahhoz kapcsolódó adminisztratív előírások, végrehajtási szabályok vagy iránymutatások, amelyek meghatározzák a külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi szempontú átvilágításának feltételeit és eljárását;

14.„átvilágítási határozat”: az átvilágítási mechanizmus alkalmazása keretében az átvilágító hatóság által elfogadott olyan intézkedés, amelynek eredménye a külföldi befektetés engedélyezése, kockázatkezelő intézkedések meghozatalához kötött engedélyezése, megtiltása vagy visszavonásának elrendelése;

15.„átvilágító hatóság”, „átvilágító hatóságok”: egy adott tagállam által a külföldi befektetések átvilágítására kijelölt egy vagy több hatóság;

16.„lezárás”: az az időpont, amikor a külföldi befektetésre irányuló ügylet részes felei egy befektetési döntéssel összefüggésben eleget tesznek az utolsó felfüggesztő feltételnek;

17.„együttműködési mechanizmus”: a tagállamok és a Bizottság által a külföldi befektetésekkel kapcsolatban e rendelet alapján folytatott együttműködés;

18.„uniós érdekű projektek vagy programok”: a biztonsági vagy közrendi szempontból alapvető fontosságú kritikus infrastruktúra, kritikus technológia vagy kritikus jelentőségű inputok fejlesztésére, fenntartására vagy beszerzésére irányuló, az uniós jog hatálya alá tartozó, az I. mellékletben felsorolt projektek vagy programok;

19.„bejelentő tagállam”: az a tagállam, amely a bejelentendő befektetést az együttműködési mechanizmusnak az 5. cikk alapján bejelentette;

20.„több országot érintő ügylet”. több tagállam átvilágítási mechanizmusának hatálya alá tartozó külföldi befektetés;

21.„több országot érintő bejelentés”: olyan bejelentendő befektetés, amelyet több tagállamnak kell bejelentenie az együttműködési mechanizmus felé;

22.„kockázatkezelő intézkedés”: bármilyen olyan feltétel, amely kiküszöböli a külföldi befektetés valószínűsíthető negatív biztonsági vagy közrendi hatását;

23.„kapcsolattartó pont”: egy adott tagállam által arra kijelölt személy vagy szervezet, hogy bejelentse az együttműködési mechanizmusnak a bejelentendő befektetéseket, és az átvilágító hatóság nevében fogadja és elküldje az együttműködési mechanizmusnak a külföldi befektetésekkel kapcsolatos, e rendelet hatálya alá tartozó közleményeket.

2. FEJEZET
NEMZETI ÁTVILÁGÍTÁSI MECHANIZMUSOK

3. cikk

Átvilágítási mechanizmusok létrehozása

(1)A tagállamok e rendelet alapján átvilágítási mechanizmust hoznak létre.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett átvilágítási mechanizmus legalább a 4. cikk (4) bekezdése értelmében engedélyezéshez kötött befektetésekre alkalmazandó legyen.

(3)Minden tagállam legkésőbb [beírandó dátum: 15 hónappal a hatálybalépés után]-ig értesíti a Bizottságot az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedéseiről. Ezt követően a tagállamok – az adott módosítás elfogadása után 30 napon belül – értesítik a Bizottságot átvilágítási mechanizmusuk minden módosításáról.

(4)A Bizottság a (3) bekezdés szerinti összes értesítés beérkezése után 3 hónapon belül, de legkésőbb [beírandó dátum: 21 hónappal a hatálybalépés után]-ig nyilvánosan közzéteszi a tagállamok átvilágítási mechanizmusainak jegyzékét. A jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

4. cikk

Minimumkövetelmények

(1)Az átvilágítási mechanizmushoz kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak, valamint az e szabályok és eljárások alapján meghozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük az uniós joggal, átláthatónak kell lenniük, és nem valósíthatnak meg megkülönböztetést sem a harmadik országok, sem pedig a külföldi befektető uniós leányvállalatának székhelye szerinti tagállamok között.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy átvilágítási mechanizmusuk teljesítse a következő feltételeket:

a)Az átvilágító hatóságnak megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak meghatározásához, hogy rendelkezik-e joghatósággal egy adott engedélyezési kérelem tárgyát képező külföldi befektetés felett, valamint az annak meghatározásához szükséges előzetes vizsgálat és azt szükség esetén követő részletes vizsgálat lefolytatásához, hogy az adott külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatással jár-e. A részletes vizsgálatot különösen a 14. cikk (1) bekezdésében említett átvilágítási határozat megfelelőségének és tartalmának megállapítása érdekében kell lefolytatni.

b)Az átvilágító hatóságnak nyomon kell követnie az átvilágítási mechanizmust és az átvilágítási határozatokat, és biztosítania kell az azoknak való megfelelést. Ennek keretében megfelelő eljárásokat kell létrehoznia az átvilágítási mechanizmus és az átvilágítási határozatok kijátszásának észlelésére és megelőzésére.

c)Az átvilágító hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy egy engedélyezéshez nem kötött külföldi befektetés lezárása után legalább 15 hónapon belül hivatalból megkezdje a külföldi befektetés átvilágítását, ha alapos okkal úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi hatással jár.

d)Az átvilágítást végző tagállam számára rendelkezésre bocsátott bizalmas információkat – köztük a bizalmas üzleti adatokat – védelemben kell részesíteni.

e)A külföldi befektetőknek, a külföldi befektetők azon uniós leányvállalatainak, amelyeken keresztül a külföldi befektetés megvalósul, valamint az átvilágítási határozattal érintett vállalkozásoknak rendelkezniük kell bírósági jogorvoslati lehetőséggel az átvilágítási határozattal szemben.

f)Évente nyilvános jelentést kell készíteni az érintett tagállami jogszabályokkal kapcsolatos fejleményekről, valamint az átvilágított befektetések összesített és anonimizált adatairól, megjelölve benne legalább az átvilágítási határozatok eredményét, az átvilágító hatóságnak bejelentett befektetésekben részes felek állampolgárságát, illetve székhely szerinti országát, valamint az ügyletekkel érintett gazdasági ágazatokat.

g)A (4) bekezdés alapján engedélyezéshez kötött külföldi befektetéseket az engedélyezés kérelmezőjének be kell jelentenie az átvilágító hatóságnak, és lezárásuk előtt át kell őket világítani.

h)Az átvilágító hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a (4) bekezdés alapján engedélyezéshez kötött külföldi befektetések kapcsán kockázatkezelő intézkedések meghozatalát rendelje el, az adott külföldi befektetést megtiltsa vagy elrendelje az adott külföldi befektetés visszavonását, ha az adott külföldi befektetést nem jelentették be vagy a lezárás után jelentették be, továbbá hogy adott esetben hathatós intézkedést hozzon a kockázatkezelő intézkedésnek való megfelelés elmulasztása következményeinek kezelésére.

i)Megfelelő eljárásokat kell létrehozni a bejelentendő befektetéseknek az 5. cikk alapján az együttműködési mechanizmus felé történő bejelentéséhez.

(3)A külföldi befektetés kockázatkezelő intézkedések meghozatalához kötött engedélyezése vagy a külföldi befektetés megtiltása előtt a tagállamok értesítik az engedélyezés kérelmezőjét, és – az EU vagy egy vagy több tagállam biztonsági vagy közrendi érdekeit nem sértő módon nem közölhető információk védelme mellett, valamint a bizalmas információkra vonatkozó uniós és nemzeti jogi rendelkezések tiszteletben tartásával – közlik vele a meghozni tervezett határozatuk indokolását. A tagállamok lehetővé teszik a külföldi befektető számára, hogy a határozat meghozatala előtt kifejtse álláspontját.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy átvilágítási mechanizmusuk értelmében engedélyezéshez kötött legyen minden olyan külföldi befektetés, amely olyan, a területükön székhellyel rendelkező uniós célvállalkozásra irányul, amely:

a)részes fele vagy résztvevője az I. mellékletben felsorolt uniós érdekű programok vagy projektek valamelyikének, ideértve azt az esetet is, ha az (EU) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 2. cikkének 53. pontja értelmében finanszírozás címzettje; vagy

b)a II. mellékletben felsorolt területek egyikén gazdaságilag aktív.

3. FEJEZET
UNIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MECHANIZMUS A VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN NEGATÍV BIZTONSÁGI VAGY KÖZRENDI HATÁSÚ KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK VONATKOZÁSÁBAN

5. cikk

A külföldi befektetések bejelentése

(1)A tagállamok az együttműködési mechanizmuson keresztül bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak mindazokat a területükön székhellyel rendelkező uniós célvállalkozásra irányuló külföldi befektetéseket, amelyek:

a)megfelelnek a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek; vagy

b)megfelelnek a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek és a következő feltételek valamelyikének:

i.a külföldi befektető vagy a külföldi befektető uniós leányvállalata közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország kormányzatának – ideértve az állami szerveket, a regionális és a helyi hatóságokat, valamint a fegyveres erőket is – irányítása alá tartozik akár tulajdonosi szerkezete, jelentős finanszírozás, speciális jogok vagy az állam által kinevezett igazgatók vagy vezetők következtében, akár másként;

ii.a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél az EUMSZ 215. cikke alapján uniós korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik; vagy

iii. a külföldi befektető vagy annak bármely leányvállalata korábban valamely tagállamban átvilágított és nem engedélyezett vagy feltételekhez kötötten engedélyezett külföldi befektetésben vett részt; ennek meghatározása során a bejelentő tagállam a rendelkezésére álló információkra támaszkodik, ideértve a 7. cikk (10) bekezdése alapján létrehozott biztonságos adatbázisban található információkat, valamint a külföldi befektető által a kérdésben szolgáltatott információkat is.

(2)A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak mindazokat a területükön székhellyel rendelkező uniós célvállalkozásra irányuló külföldi befektetéseket, amelyek tekintetében átvilágítási keretük alapján részletes vizsgálatot indítanak. Ezen túlmenően – kivételes esetekben – a tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak mindazokat a területükön székhellyel rendelkező uniós célvállalkozásra irányuló külföldi befektetéseket, amelyek tekintetében az a szándékuk, hogy részletes vizsgálat nélkül kockázatkezelő intézkedés meghozatalát rendelik el vagy megtiltják az ügyletet.

(3)A tagállamok bármely, az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő külföldi befektetést bejelenthetnek, ha az uniós célvállalkozás székhelye szerinti tagállam úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés a többi tagállam és a Bizottság érdeklődésére tarthat számot biztonsági vagy közrendi vonatkozásai miatt, ideértve azt az esetet is, ha az uniós célvállalkozás számottevő tevékenységet folytat más tagállamokban, vagy olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek több tagállamban több olyan tagvállalata van, amely a II. mellékletben felsorolt területek egyikén gazdaságilag aktív.

Ha egy tagállam a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban olyan, a területén megvalósuló külföldi befektetést kíván bejelenteni, amely több országot érintő ügyletnek minősül, akkor koordinál azokkal a tagállamokkal, amelyeknél szintén kérelmezték az engedélyezést. Az érintett tagállamok mindegyike bejelenti a több országot érintő ügyletet, és törekszik arra, hogy a bejelentését a többi tagállammal azonos napon küldje meg az együttműködési mechanizmusnak.

6. cikk

A külföldi befektetések bejelentésének tartalma és eljárása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikk szerinti bejelentés tartalmazza a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, és a bejelentést a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül, a következők szerint küldjék meg a Bizottságnak és a többi tagállamnak:

a)az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikét teljesítő külföldi befektetések esetében az engedélyezés kérelmezését követő 15 naptári napon belül;

b)az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő külföldi befektetések esetében az engedélyezés kérelmezését követő 60 naptári napon belül.

(2)A több országot érintő ügyletek esetében a következő eljárási szabályokat kell követni:

a)az engedély kérelmezője az engedélyezést minden érintett tagállamban egyazon napon kérelmezi, és kérelmében mindegyik tagállam esetében hivatkozik a többi kérelemre;

b)ha egy tagállamban az engedélyezést az a) pontban meghatározott feltételek teljesítésével kérelmezik, a tagállam koordinál a többi érintett tagállammal egyebek mellett annak meghatározása érdekében, hogy e bekezdés c) vagy d) pontja szerint kell-e eljárniuk; ebben a koordinációban egy vagy több tagállam kérésére a Bizottság is részt vehet;

c)ha az engedélyezés kérelmezése olyan külföldi befektetést érint, amely teljesíti az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyikét, az érintett tagállamok a bejelentésüket egyazon napon, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott határidőn belül küldik meg az együttműködési mechanizmusnak;

d)ha az engedélyezés kérelmezése olyan külföldi befektetést érint, amely teljesíti az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket, az érintett tagállamok a bejelentésüket egyazon napon küldik meg az együttműködési mechanizmusnak.

7. cikk

A tagállamok észrevételei és a Bizottság véleménye a bejelentett külföldi befektetésekkel kapcsolatban

(1)Bármely tagállam megfelelően megindokolt észrevételeket fogalmazhat meg a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül a bejelentő tagállam számára. A tagállam akkor fogalmazhat meg ilyen észrevételeket, ha:

a)úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol biztonságára vagy közrendjére; vagy

b)olyan információkkal rendelkezik, amelyek relevánsak az adott külföldi befektetés átvilágítása szempontjából.

Az észrevételeket megfogalmazó tagállam az észrevételeit egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi, és az együttműködési mechanizmuson keresztül értesíti a többi tagállamot az észrevételek megfogalmazásának tényéről.

(2)A Bizottság megfelelően indokolt véleményt bocsáthat ki a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül a bejelentő tagállam számára. A Bizottság akkor bocsáthat ki ilyen véleményt, ha:

a)úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol több tagállam biztonságára vagy közrendjére;

b)úgy ítéli meg, hogy a közvetlen külföldi befektetés várhatóan negatív biztonsági vagy közrendi hatást gyakorol az uniós érdekű projektekre vagy programokra;

vagy

c)releváns információval rendelkezik az adott külföldi befektetéssel kapcsolatban.

A Bizottság attól függetlenül bocsáthat ki véleményt, hogy a tagállamok megfogalmaztak-e észrevételt.

(3)A Bizottság megfelelően indokolt véleményt bocsáthat ki az összes tagállam számára, ha úgy ítéli meg, hogy több különböző külföldi befektetés vagy más hasonló befektetés esetleges együttes megvalósulása – azok jellegét figyelembe véve – hatást gyakorolhat az Unió biztonságára vagy közrendjére. Véleményének kibocsátása után a Bizottság a megfelelő keretek között egyeztethet a tagállamokkal az azonosított kockázatok kezelésének módjáról.

(4)A Bizottság:

a)a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő véleményeket megküldi minden olyan tagállamnak, amely megfogalmazott észrevételt, a többi tagállamot pedig értesíti a vélemény kibocsátásának tényéről;

a)a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket teljesítő véleményeket és a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítő véleményeket megküldi az összes tagállamnak.

(5)Ha a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam az (1) bekezdés alapján másik tagállamtól észrevételt vagy a (2) vagy a (3) bekezdés alapján a Bizottságtól véleményt kap, ezt az észrevételt vagy véleményt a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi.

(6)Az (1) bekezdés szerinti észrevétel kézhezvétele után a tagállam találkozót szervez az észrevételeket megfogalmazó tagállamokkal, és megvitatja velük az azonosított kockázatok kezelésének legjobb módját. Ha a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam nem ért egyet az azonosított kockázatokkal vagy az észrevételekben esetleg javasolt intézkedéssel, a tagállamok törekednek az alternatív megoldások azonosítására. Ha az észrevétel több országot érintő ügyletre vonatkozik, az adott külföldi befektetést bejelentő többi tagállamot szintén meg kell hívni annak megvitatása érdekében, hogy a tervezett eredmények összeegyeztethetők-e egymással, valamint hogy az esetleges tervezett feltételek alkalmasak-e a határokon átívelő azonosított kockázatok kezelésére. Ezekre a találkozókra a Bizottságot is meg kell hívni.

(7)A (2) vagy (3) bekezdés szerinti vélemény kézhezvétele után a (6) bekezdésben meghatározott eljárást kell értelemszerűen követni.

(8)A (2) vagy (3) bekezdés szerinti vélemény kézhezvétele után a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam:

a)legkésőbb 3 naptári nappal azt követően, hogy az átvilágítási határozatát elküldte a külföldi befektetés részes feleinek, az átvilágítási határozatát a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül megküldi az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak;

b)legkésőbb 7 naptári nappal az átvilágítási határozatnak az a) pont szerinti megküldését követően a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül írásos magyarázattal szolgál az érintett tagállamok és a Bizottság számára:

i.arról, hogy milyen terjedelemben vette figyelembe a legmesszebbmenőkig a tagállamok észrevételeit vagy a Bizottság véleményét; vagy

ii.arról, hogy miért nem értett egyet a tagállamok észrevételeivel vagy a Bizottság véleményével.

(9)Ha a tagállamok vagy a Bizottság jelzik, hogy az e cikk (8) bekezdésének a) pontjában említett átvilágítási határozat nem veszi a legmesszebbmenőkig figyelembe az (1) bekezdés alapján megfogalmazott észrevételeiket vagy a (2) vagy a (3) bekezdés alapján kibocsátott véleményét, a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam találkozót szervez annak elmagyarázása érdekében, hogy milyen akadályokba ütközött, illetve miért nem értett egyet, valamint olyan megoldások azonosításának megkísérlése érdekében, amelyek később hasonló helyzetben alkalmazhatók lehetnek. Ha az átvilágítási határozat több országot érintő bejelentés nyomán született, a találkozóra a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak bejelentő többi tagállamot is meg kell hívni. Az e bekezdés alapján szervezett találkozókra a Bizottságot minden esetben meg kell hívni.

(10)A Bizottság létrehoz és az összes tagállam számára hozzáférhetővé tesz egy biztonságos adatbázist, amely információkat tartalmaz az együttműködési mechanizmus keretében értékelt külföldi befektetésekről és a nemzeti átvilágítási mechanizmusok keretében végrehajtott értékelések eredményeiről, ideértve a kapcsolódó átvilágítási határozatokra vonatkozó információkat is. A Bizottság ebbe az adatbázisba betölti a 2020. október 12. óta rendelkezésére álló információkat. A tagállamok [beírandó dátum: e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig betöltik az adatbázisba az átvilágítási mechanizmusuk keretében végrehajtott eljárások eredményeire vonatkozóan rendelkezésükre álló információkat. A tagállamok emellett kiegészítő magyarázatokkal is szolgálhatnak.

(11)Az e cikken alapuló észrevételek és vélemények megfogalmazásakor, illetve kibocsátásakor a tagállamok, illetve a Bizottság megfontolják, hogy az adott észrevételt vagy véleményt a minősített adatokra vonatkozó uniós jog és érintett nemzeti jog alapján minősített információnak kell-e tekinteni, és melyik minősítési szint alá kell besorolni.

8. cikk

A bejelentett külföldi befektetésekkel kapcsolatos észrevételekre és véleményekre vonatkozó határidők és eljárások

(1)Mielőtt a 7. cikk alapján egy tagállam észrevételt fogalmazna meg vagy a Bizottság véleményt bocsátana ki, a következőképpen kell eljárni: 

a)a tagállam a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 15 naptári nappal az 5. cikk szerinti bejelentés kézhezvétele után tájékoztatja a bejelentő tagállamot az észrevételek megfogalmazására vonatkozó jogának fenntartásáról; 

b)a Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 20 naptári nappal az 5. cikk szerinti bejelentés kézhezvétele után tájékoztatja a bejelentő tagállamot a vélemény kibocsátására vonatkozó jogának fenntartásáról.

(2)Az észrevételek megfogalmazására és a vélemény kibocsátására vonatkozó jog fenntartásakor a tagállamok, illetve a Bizottság kiegészítő információkat kérhetnek a bejelentő tagállamtól. A kiegészítő információkra vonatkozó kérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek megfogalmazásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kibocsátásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a bejelentő tagállamra. Ha egy tagállam kiegészítő információkat kér a bejelentő tagállamtól, kérését egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi.

(3)A tagállamok észrevételeinek a 7. cikk szerinti megfogalmazására és a Bizottság véleményének a 7. cikk szerinti kibocsátására a következő határidők vonatkoznak:

a)ha egy tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, de nem kér kiegészítő információkat a bejelentő tagállamtól, az észrevételeket a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 35 naptári nappal a külföldi befektetésre vonatkozó bejelentés hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

b)ha a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy véleményt bocsásson ki egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, de nem kér kiegészítő információkat a bejelentő tagállamtól, a véleményt a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 45 naptári nappal a külföldi befektetésre vonatkozó bejelentés hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

c)ha egy tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, és kiegészítő információkat kér a bejelentő tagállamtól, az észrevételeket a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 20 naptári nappal a kiegészítő információk hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

d)ha a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy véleményt bocsásson ki egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, és kiegészítő információkat kér a bejelentő tagállamtól, a véleményt a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül legkésőbb 30 naptári nappal a kiegészítő információk hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak.

A bejelentő tagállam az átvilágítási határozatot csak az a)–d) pontban meghatározott határidők lejárta után hozhatja meg.

(4)A bejelentő tagállam a 12. cikk (4) bekezdése szerinti biztonságos és titkosított rendszeren keresztül bejelent a Bizottságnak és a tagállamoknak minden olyan új információt és körülményt, amely egy, az 5. cikk alapján már bejelentett külföldi befektetés értékelése szempontjából releváns. Ha a bejelentő tagállam ezeket az információkat a (3) bekezdésben meghatározott határidők lejárta után bocsátja rendelkezésre, a bejelentő tagállam, a Bizottság és a többi tagállam megkísérel egyetértésre jutni a határidő kölcsönösen elfogadható meghosszabbításáról. A (3) bekezdésben az eredeti bejelentés értékelésére vonatkozóan meghatározott, már lejárt határidők a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott határidőknek megfelelően újrakezdődnek.

(5)A bejelentő tagállam a Bizottság vagy a többi tagállam által a (2) bekezdés alapján kért kiegészítő információkat indokolatlan késedelem nélkül hiánytalanul rendelkezésre bocsátja a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül. Ha a bejelentő tagállam kiegészítő információkat bocsát egy tagállam rendelkezésére, ezeket a kiegészítő információkat egyidejűleg megküldi a Bizottságnak.

(6)Ha a bejelentő tagállam ugyanazzal a bejelentendő befektetéssel kapcsolatban több kiegészítő információra vonatkozó kérést kap, a bejelentő tagállam az összes kért kiegészítő információt egy időben bocsátja rendelkezésre.

(7)Ha egy több országot érintő bejelentéssel kapcsolatban több bejelentő tagállamhoz érkezik kiegészítő információkra vonatkozó kérés, a (3) bekezdésben meghatározott határidőket az utolsó kiegészítő információ hiánytalan kézhezvételének napjától kell számítani. A Bizottság ezt a napot és a határidő napját közli az érintett tagállamokkal.

(8)Ha kivételes körülmények fennállása miatt a bejelentő tagállam úgy ítéli meg, hogy biztonsága vagy közrendje szükségessé teszi az átvilágítási határozatnak a (3) bekezdésben meghatározott határidők lejárta előtti kibocsátását, a bejelentő tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot szándékáról, és kellőképpen megindokolja az azonnali intézkedés szükségességét. A többi tagállam és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megfogalmazzák észrevételeiket, illetve kibocsátja véleményét. Ez az eljárás nem alkalmazható kizárólag az engedélyezés kérelmezője kereskedelmi érdekeinek szolgálata érdekében.

(9)Az e cikkben meghatározott határidők december 25. és január 1. között nyugszanak, és január 2-án folytatódnak.

9. cikk

Hivatalból indított eljárás

(1)Az a tagállam, amely úgy ítéli meg, hogy egy, az együttműködési mechanizmusnak nem bejelentett, másik tagállam területén megvalósuló külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol biztonságára vagy közrendjére, az adott külföldi befektetéssel kapcsolatban hivatalból eljárást indíthat. A tagállam az eljárás megindítása előtt ellenőrzi, hogy a befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam nem tervezi-e bejelenteni a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak.

(2)A tagállamok az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítására a külföldi befektetés lezárásától számítva legalább 15 hónapot kapnak, feltéve hogy az adott külföldi befektetést más tagállam időközben nem jelenti be az együttműködési mechanizmusnak.

(3)A Bizottság hivatalból eljárást indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy egy, az együttműködési mechanizmusnak nem bejelentett, valamelyik tagállam területén megvalósuló külföldi befektetés a 7. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. A Bizottság az eljárás megindítása előtt ellenőrzi, hogy a befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam nem tervezi-e bejelenteni a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak.

(4)A Bizottság a (3) bekezdés szerinti eljárás megindítására a külföldi befektetés lezárásától számítva legalább 15 hónapot kap, feltéve hogy az adott külföldi befektetést valamely tagállam időközben nem jelenti be az együttműködési mechanizmusnak.

(5)A tagállamok, illetve a Bizottság az (1) vagy (3) bekezdés szerinti, hivatalból indított eljárást azzal indítja meg, hogy a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül megfelelően indokolt információkérést intéz a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamhoz. Az e bekezdés alapján küldött információkérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek megfogalmazásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kibocsátásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a bejelentő tagállamra. Ha az információkérést tagállam küldi, az információt kérő tagállam az információkérést egyidejűleg megküldi a Bizottságnak.

(6)A külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam a másik tagállam vagy a Bizottság által az (5) bekezdés alapján kért információkat indokolatlan késedelem nélkül hiánytalanul rendelkezésre bocsátja a 12. cikk (4) bekezdésében említett biztonságos és titkosított rendszeren keresztül. Ha a bejelentő tagállam kiegészítő információkat bocsát egy tagállam rendelkezésére, ezeket a kiegészítő információkat egyidejűleg megküldi a Bizottságnak.

(7)A (6) bekezdésben említett információk kézhezvétele után a tagállamok észrevételeket fogalmazhatnak meg, a Bizottság pedig véleményt bocsáthat ki a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam számára. A 7. és a 8. cikkben foglalt szabályok és eljárások értelemszerűen alkalmazandók, a következő módosításokkal:

a)a tagállamok által megfogalmazott észrevételeket és a Bizottság által kibocsátott véleményt legkésőbb 35 naptári nappal az (5) bekezdés alapján kért információk hiánytalan kézhezvétele után kell megküldeni;

b)az (1) bekezdés alapján indított eljárások esetében a Bizottság a tagállamra vonatkozóan az e bekezdés a) pontjában meghatározott határidő lejárta után további 15 naptári nappal rendelkezik ahhoz, hogy véleményt bocsásson ki.

10. cikk

Az információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikk szerinti bejelentésben és a 9. cikk (5) bekezdése szerinti információkérés nyomán rendelkezésre bocsátott információk tartalmazzák: 

a)a befektető nevét, a befektető és az uniós célvállalkozás globális tényleges tulajdonosának megjelölését, a befektető és – ha alkalmazandó – a befektetőt magában foglaló vállalatcsoport tulajdonosi szerkezetét;

b)a befektetés átfogó bemutatását és értékét, az uniós célvállalkozásnak a külföldi befektetés előtti és utáni tulajdonosi szerkezetére, a befektetés finanszírozására és annak forrásaira vonatkozó információkat, a tagállam rendelkezésére álló legjobb információk alapján;

c)az uniós célvállalkozás nevét és címét, tevékenységét és alternatív szállítóit, az uniós célvállalkozás és – ha alkalmazandó – az uniós célvállalkozást magában foglaló vállalatcsoport tulajdonosi szerkezetét;

d)ha alkalmazandó, az uniós célvállalkozást magában foglaló vállalatcsoporthoz tartozó, más tagállamokban található további jogalanyokra vonatkozó információkat;

e)a külföldi befektető tevékenységét, nevét és címét; valamint

f)a külföldi befektetés tervezett vagy tényleges lezárásának időpontját.

(2)A Bizottság a 21. cikk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el e rendelet alkalmazásának a 24. cikk (2) bekezdése szerinti kezdőnapjáig, amelyekben megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott típusú információk rendelkezésre bocsátásának formáját.

(3)Azokban az esetekben, amikor a Bizottság vagy a tagállamok a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (5) bekezdése alapján kiegészítő információkat kérnek a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamtól, ez a tagállam törekszik arra, hogy ezeket az információkat, amennyiben a rendelkezésére állnak, az információkat kérő tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsássa.

(4)A külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam szükség esetén felkérheti az engedélyezés kérelmezőjét vagy más alkalmas vállalkozást az (1) és a (3) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátására. Az információkérés kiterjedhet azokra az információkra, amelyekre az adott tagállamnak az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének meghatározásához szüksége van. Az érintett vállalkozás a kért információkat a kérés időpontja után 15 naptári napon belül a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja.

(5)A külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam és a Bizottság felkérhet más tagállamokat arra, hogy a területükön található vállalkozóktól bizonyos információkat beszerezzenek, amennyiben ezek az információk relevánsak és feltétlenül szükségesek a külföldi befektetésnek a 13. cikk szerinti értékeléséhez. Az a tagállam, amelytől az információk beszerzését kérik, haladéktalanul felkéri a vállalkozást az információk rendelkezésre bocsátására, és – az adott esetnek megfelelően a 8. cikk (2) bekezdésével és a 9. cikk (6) bekezdésével összhangban – megküldi az információkat a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamnak és a Bizottságnak.

(6)A tagállam értesíti a Bizottságot és a többi érintett tagállamot, ha – kivételes körülmények fennállása esetén – legnagyobb igyekezete ellenére sem képes rendelkezésre bocsátani a (3), a (4) vagy az (5) bekezdésben említett információkat. A tagállam megfelelő módon elmagyarázza, hogy miért nem képes rendelkezésre bocsátani az információkat.

(7)Az információk hiányos rendelkezésre bocsátása vagy rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén a tagállamok a rendelkezésükre álló információk alapján fogalmazhatják meg észrevételeiket, illetőleg a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján bocsáthatja ki véleményét.

(8)Ha az (1)–(6) bekezdésben említett információk vállalkozástól származnak, az a tagállam, amelynek a vállalkozás az információkat megküldte, az információknak a Bizottság és más tagállamok felé való továbbítása előtt ellenőrzi azok teljességét, és észszerű lépéseket tesz azok helytállóságának biztosítására.

11. cikk

Az átvilágítási mechanizmusokkal szemben az együttműködési mechanizmus eredményes működése érdekében támasztott követelmények

(1)A tagállamok biztosítják az együttműködési mechanizmusban való eredményes részvételükhöz szükséges erőforrásokat, valamint jogi és igazgatási eszközöket.

(2)Minden tagállam és a Bizottság kijelöl egy-egy kapcsolattartó pontot az együttműködési mechanizmus céljára.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az átvilágítási mechanizmusukban meghatározott határidők és eljárások lehetővé tegyék a Bizottság és a tagállamok kiegészítő információk iránti kéréseinek hiánytalan megválaszolását.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy átvilágítási mechanizmusuk elegendő időt és eszközt biztosítson a más tagállamok által megfogalmazott észrevételeknek és a Bizottság véleményének az átvilágítási határozat meghozatala előtti értékeléséhez és legmesszebbmenőkig történő figyelembevételéhez. Ennek keretében biztosítják mindazon jogi eszközök és hatáskörök rendelkezésre állását, amelyek szükségesek a más tagállamok és a Bizottság által megfogalmazott aggályoknak és az azonosított valószínűsíthető hatásoknak az átvilágítási határozatban vagy más, rendelkezésükre álló eszközben való figyelembevételéhez. A Bizottság és a többi tagállam felé az 5. cikk alapján bejelentett külföldi befektetésekkel összefüggésben az átvilágítási mechanizmus nem teheti lehetővé a tagállam számára, hogy a tagállamok észrevételeire és a Bizottság véleményére vonatkozóan a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidők lejárta előtt meghozza az átvilágítási határozatát.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti joguk lehetővé tegye a 7. cikk (5)–(9) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítését.

(6)Az átvilágítást végző hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 9. cikk (7) bekezdése alapján figyelmükbe ajánlott külföldi befektetéseket értékeljék, azokról döntést hozzanak, és azokat nyomon kövessék.

(7)Ha az átvilágítási határozatban előírt kockázatkezelő intézkedések más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások megfelelését igénylik, az átvilágítási határozatot elfogadó tagállam az átvilágítási határozat érvényesülésének nyomon követése és az átvilágítási határozatban foglaltak érvényesítése érdekében együttműködik az érintett más tagállammal vagy tagállamokkal. A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezzenek mindazokkal a jogi eszközökkel és hatáskörökkel, amelyek szükségesek az átvilágítási határozatban előírt kockázatkezelő intézkedéseknek való meg nem felelés következményeinek eredményes kezeléséhez.

12. cikk

Az együttműködési mechanizmus keretében folytatott információcserére vonatkozó titoktartási szabályok

(1)Az 5., a 7. és a 9. cikkben meghatározott eljárások keretében kapott információk kizárólag az információkérés alapjául szolgáló célra használhatók fel, kivéve abban az esetben, ha:

a)az információk kibocsátója kifejezetten beleegyezik más célú felhasználásba; vagy

b)az információkat az Európai Unió Bírósága vagy a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam bírósága kéri bírósági eljárásban való felhasználás céljából.

(2)A tagállamok és a Bizottság biztosítják az e rendelet alkalmazása keretében általuk szolgáltatott és kapott információknak a nemzeti joggal és az uniós joggal összhangban történő bizalmas kezelését. Az e rendelet alkalmazása keretében szolgáltatott vagy kapott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamok és a Bizottság tartózkodnak minden olyan információ közlésétől, amely aláássa az e rendelet alapján végzett vizsgálatok célját.

(3)A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, és minősítésüket ne oldják fel.

(4)A Bizottság a kapcsolattartó pontok közötti információcsere támogatására létrehoz egy biztonságos és titkosított rendszert.

4. FEJEZET
A VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN NEGATÍV BIZTONSÁGI VAGY KÖZRENDI HATÁSÚ KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK

13. cikk

A valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatás meghatározása

(1)A tagállamok az átvilágítási határozatnak a 14. cikk alapján történő meghozatala, illetőleg a kellően megindokolt észrevételeknek a 7. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján történő megfogalmazása céljából meghatározzák, hogy az adott külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre.

(2)A Bizottság a megfelelően indokolt véleménynek a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján történő kibocsátása céljából meghatározza, hogy megítélése szerint az adott külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre.

(3)Annak meghatározásakor, hogy egy befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok, illetve a Bizottság megfontolják különösen, hogy az érintett befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e:

a)a – fizikai vagy virtuális – kritikus infrastruktúra biztonságára, integritására és működésére; ebben az összefüggésben a rendelkezésre álló információk alapján azt is értékelni kell, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 alapján azonosított kritikus szervezetek valamelyikének rezilienciájára vagy az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 hatálya alá tartozó szervezetekre. Emellett figyelembe kell venni az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kritikus ellátási láncok tekintetében elvégzett uniós szintű összehangolt biztonsági kockázatértékelés eredményeit is;

b)a kritikus technológiák rendelkezésre állására;

c)a kritikus inputok kínálatának folyamatosságára;

d)az érzékeny információk, köztük a személyes adatok védelmére különösen a külföldi befektető arra való képessége szempontjából, hogy a személyes adatokhoz hozzáférjen, azok felett rendelkezzen vagy azokat másként kezelje; vagy

e)a média szabadságára és pluralizmusára, ideértve a nagy lépékű dezinformáció vagy bűnözői tevékenység céljára igénybe vehető online platformokat is.

(4)Annak meghatározásakor, hogy egy befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok, illetve a Bizottság figyelembe veszik a külföldi befektetőre vonatkozó információkat, köztük különösen:

a)azt, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél részt vett-e olyan, valamely tagállam által átvilágított külföldi befektetésben, amelyet az adott tagállam nem engedélyezett vagy feltételekhez kötötten engedélyezett; ennek meghatározása során a tagállamok és a Bizottság a rendelkezésükre álló információkra támaszkodnak, ideértve a 7. cikk (10) bekezdése alapján létrehozott biztonságos adatbázisban található információkat is;

b)ha alkalmazandó, annak okát, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél az EUMSZ 215. cikke alapján uniós korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik;

c)azt, hogy a külföldi befektető vagy annak bármely leányvállalata korábban részt vett-e olyan tevékenységben, amely negatív hatást gyakorolt valamely tagállam biztonságára vagy közrendjére;

d)azt, hogy a külföldi befektető vagy annak bármely leányvállalata korábban részt vett-e jogellenes tevékenységben vagy bűncselekmény elkövetésében, ideértve az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedések kijátszását is;

e)azt, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél tekintetében valószínűsíthető-e, hogy harmadik ország politikai céljai érdekében jár el, vagy elősegíti egy harmadik ország katonai képességének fejlesztését.

14. cikk

A valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatású külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási határozatok

(1)Ha a 13. cikkben foglalt kritériumok figyelembevételével, valamint – ha alkalmazandó – a más tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott észrevételek vagy a Bizottság által a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján kibocsátott vélemény tükrében a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam megállapítja, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére, ideértve azt az esetet is, ha ez uniós érdekű projektet vagy programot érint, az adott tagállam átvilágítási határozatot bocsát ki, amelyben:

a)a külföldi befektetést kockázatkezelő intézkedések meghozatalához kötötten engedélyezi; vagy

b)a külföldi befektetést megtiltja.

Az átvilágítási határozatnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, és figyelembe kell vennie a külföldi befektetéssel összefüggő összes körülményt.

(2)Ha a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam úgy ítéli meg, hogy rendelkezésre állnak olyan, az uniós vagy a nemzeti jogon alapuló intézkedések, amelyek megfelelőek a külföldi befektetés biztonsági és közrendi hatásának kezeléséhez, a külföldi befektetést feltétel nélkül engedélyezi.

5. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Nemzetközi együttműködés

A tagállamok és a Bizottság együttműködhetnek harmadik országok felelős hatóságaival a befektetések biztonsági és közrendi szempontú átvilágításával kapcsolatos kérdésekben.

16. cikk

Uniós szintű éves jelentés

(1)A tagállamok a [beírandó évszám: az alkalmazás első éve]. évvel kezdődően minden év március 31-éig bizalmas jelleggel beszámolnak a Bizottságnak az átvilágítási mechanizmusuk és az együttműködési mechanizmus keretében a megelőző naptári évben végzett tevékenységükről. A beszámolónak tartalmaznia kell a következő információkat:

a)az engedélyezés kérelmezése nyomán és a hivatalból indított eljárások nyomán átvilágított külföldi befektetések száma;

b)a feltételekhez kötötten és a feltétel nélkül jóváhagyott külföldi befektetések száma;

c)a megtiltott külföldi befektetések száma, valamint azon külföldi befektetések száma, amelyek esetében az engedélyezés kérelmezését visszavonták; 

d)az együttműködési mechanizmusnak bejelentett külföldi befektetések száma, az adott tagállam által megfogalmazott észrevételek száma;

e)az átvilágított, engedélyezett vagy megtiltott külföldi befektetések külföldi befektetőinek származási országa, valamint az az ágazat, amelyben e befektetések célvállalkozásai működnek;

f)az átvilágítási határozat alapjául szolgáló külföldi befektetésekben azonosított kockázatok és sebezhetőségek összesített bemutatása.

(2)A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban kapott információk, valamint a tendenciákra és a fejleményekre vonatkozóan elvégzett értékelése alapján éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet végrehajtásáról. A jelentés nyilvános.

17. cikk

A személyes adatok kezelése

(1)A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni, és az adatkezelésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az a külföldi befektetések tagállami átvilágításához vagy az e rendeletben meghatározott együttműködés eredményességének biztosításához szükséges.

(2)Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó személyes adatok csak addig őrizhetők meg, ameddig az az adatgyűjtés céljainak eléréséhez szükséges.

18. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után 5 évvel, majd azt követően 5 évente értékeli e rendelet érvényesülését és eredményességét, és erről jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára. Ebben a munkában a tagállamok is részt vesznek, és szükség esetén kiegészítő információkat nyújtanak a Bizottságnak a jelentés elkészítéséhez.

(2)Ha a Bizottság jelentése e rendelet módosítását ajánlja, akkor a jelentést megfelelő jogalkotási javaslat kísérheti.

19. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a biztonság és a közrend szempontjából releváns uniós érdekű projektekre vagy programokra vonatkozó uniós jogi aktusok elfogadása vagy módosítása nyomán szükség esetén módosítsa az I. mellékletben található, az uniós érdekű projekteket vagy programokat tartalmazó jegyzéket.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából lényeges körülmények megváltozása nyomán szükség esetén módosítsa a II. mellékletben található, az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiákat, eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat, rendszereket, szolgáltatásokat és gazdasági tevékenységeket tartalmazó jegyzéket. A figyelembe vett megfontolásoknak ki kell terjedniük különösen:

a)az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos ellátási láncok rezilienciájára;

b)az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos infrastruktúra rezilienciájára;

c)az Unió biztonsága vagy közrendje szempontjából különösen fontos technológiák fejlesztésére;

d)az érzékeny információkhoz, ezen belül a személyes adatokhoz való hozzáféréssel és azok más módon történő kezelésével kapcsolatos sebezhetőségek megjelenésére annyiban, amennyiben azok valószínűsíthetően negatív hatást gyakorolnak az Unió biztonsági vagy közrendi érdekeire; valamint

e)az Unió biztonsága vagy közrendje szempontjából különösen fontos geopolitikai helyzetek kialakulására.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: az alap-jogiaktus hatálybalépésének napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 19. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

21. cikk

A végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatos bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok elfogadásával megállapítsa a 10. cikk (1) bekezdésben meghatározott információk rendelkezésre bocsátásának formáját.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22. cikk

Bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2019/452 rendelet [beírandó dátum: 15 hónappal a hatálybalépés után]-án/-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

24. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit [beírandó dátum: 15 hónappal a hatálybalépés után]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 47  

☒ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2026-tól

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 

☒ Közvetlen irányítás a Bizottság által

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.
A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Amikor a Bizottság 2017 szeptemberében előterjesztette a rendelet elfogadására irányuló jogalkotási javaslatot, mindössze 14 tagállam (köztök az Egyesült Királyság) rendelkezett átvilágítási mechanizmussal. A 2023. év júniusáig 8 további tagállam vezetett be átvilágítási mechanizmust, 2 tagállam pedig, amely addig csak ágazati mechanizmust tartott fenn, több ágazatra kiterjedő mechanizmust hozott létre.

(2)    A külföldi felvásárlások 22,7%-a és a zöldmezős projektek 20%-a valósult meg olyan tagállamban, amely nem rendelkezett teljeskörűen működő befektetés-átvilágítási mechanizmussal. „Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása: Történtek kezdeti lépések, de továbbra is jelentős akadályok hátráltatják a biztonságot és a közrendet fenyegető kockázatok eredményes kezelését” című 27/2023. számú különjelentésében az Európai Számvevőszék úgy becsli, hogy a közvetlen külföldi befektetések állományának mintegy 42%-a valósult meg ezekben a tagállamokban (lásd a 4. ábrát a 27. oldalon).

(3)    Az együttműködési mechanizmus létrehozása óta a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok több mint 1100 ügyletet vizsgáltak.

(4)    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak az európai gazdasági biztonsági stratégiáról, JOIN(2023) 20 final.

(5)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2004/139/oj ).

(6)    A javasolt rendelet 3. fejezete szerinti együttműködési mechanizmus és az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárás zavartalan lefolytatása érdekében hasznos lehet, hogy akkor, amikor egy ügyletet a javasolt rendelet 5. cikke alapján bejelentenek, a tagállamok jelezzék, hogy az adott ügylet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat-e.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1–45. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj ).

(8)    A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75–82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2008/114/oj ).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164–198. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2557/oj ).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 80–152. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj ).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1–30. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2016/1148/oj ).

(12)    Az együttműködési csoportot a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 194., 2016.7.19., 1–30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/1148/oj ) 14. cikke hozta létre.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/944/oj ), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2009/73/oj ).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1–56. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1938/oj ).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/941 rendelete (2019. június 5.) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2019.6.14., 1–21. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/941/oj ).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat – HL L 293., 2008.10.31., 3–20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1008/oj ).

(17)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, COM(2021) 32 final.

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1–461. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/821/oj ).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2675 rendelete (2023. november 22.) az Uniónak és tagállamainak a harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítéssel szembeni védelméről (HL L, 2023/2675, 2023.12.7., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2675/oj ).

(20)    Azok a tagállamok, amelyek egyes fontos területeket kizárnak az átvilágítási mechanizmusuk alkalmazása alól – akár azáltal, hogy szűken határozzák meg az ágazati hatályt, akár pedig azáltal, hogy egyes EU-n kívüli joghatóságokhoz kapcsolódó befektetőket kizárnak a mechanizmus hatálya alól –, csupán korlátozott eszközökkel rendelkeznek az EU-ban megvalósuló külföldi befektetések kockázatainak eredményes kezeléséhez.

(21)    A célzott konzultációról készült összefoglaló jelentés megtekinthető a Bizottság internetes honlapján: https://policy.trade.ec.europa.eu/consultations/screening-foreign-direct-investments-fdi-evaluation-and-possible-revision-current-eu-framework_hu

(22)    A véleményezési felhívás nyomán beérkezett beadványok megtekinthetők a Bizottság internetes honlapján: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13739-Screening-of-foreign-direct-investments-FDI-evaluation-and-revision-of-the-EU-framework/feedback_hu?p_id=32186570

(23)    A tanulmányt 2022 novemberében tették közzé: https://www.oecd.org/investment/investment-policy/oecd-eu-fdi-screening-assessment.pdf

(24)    A minőségi jogalkotás eszköztára, 2023, 7. sz. eszköz.

(25)    COM(2022) 548 final: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0548

(26)    HL C […]., […]., […]. o. .

(27)    HL C […]., […]., […]. o. .

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39–98. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ). 

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj ).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43–48. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj ).

(31)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/443/oj ).

(32)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/444/oj ).

(33)    Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet – HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj ).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ).

(36)    A Tanács határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(37)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/139/oj ).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II – HL L 335., 2009.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/138/oj ).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj ).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj ).

(41)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj ).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19–76. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj ).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj ).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164–198. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2557/oj ).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 80–152. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj ).

(47)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(48)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(49)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(50)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(51)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(52)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(53)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(54)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(55)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(56)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(57)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(58)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.