EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.25.

COM(2024) 267 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a 2022. pénzügyi évre vonatkozó mentesítés nyomon követéséről

Jelentés a 2022. pénzügyi évre vonatkozóan az Európai Parlament által a mentesítési állásfoglalásaiban és a Tanács által a mentesítési ajánlásában tett kérések nyomon követéséről

1.Bevezetés

2024. április 11-én az Európai Parlament a Tanács ajánlására figyelemmel úgy határozott, hogy mentesítést ad a Bizottságnak az uniós költségvetés 2022. évi végrehajtására vonatkozóan. Ez a mentesítési határozat volt az utolsó a 2019–2024 közötti jogalkotási ciklusban.

Az elmúlt öt évben az EU jelentős haladást ért el az uniós költségvetés végrehajtása terén:

-Az uniós költségvetést a válságok kezelésére szolgáló eszközként használták fel, különösen a kohéziós politikai finanszírozás keretében bevezetett rugalmasságnak és átcsoportosításoknak köszönhetően, mind a Covid19-világjárvány, mind Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja során.

-Az uniós költségvetést egy új eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz is megerősítette, amely új teljesítési modellként a teljesítményt helyezi a költségvetési kiadások középpontjába. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt példátlan mértékű uniós hitelfelvételből finanszírozzák.

-A Bizottság javaslata alapján a társjogalkotók 2023 decemberében politikai megállapodásra jutottak a költségvetési rendelet átdolgozásáról. A felülvizsgált szöveg: i. nagyobb átláthatóságot nyújt az uniós alapok kedvezményezettjei számára (a Bizottság központosított honlapján keresztül), ii. kiterjeszti a korai felismerési és kizárási rendszert a megosztott irányítás alá tartozó alapokra az uniós költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében, iii. pontosabb szabályokat tartalmaz az összeférhetetlenségre vonatkozóan, és iv. további eszközöket vezet be annak megakadályozására, hogy az uniós forrásokat olyan magánszemélyek vagy szervezetek részére folyósítsák, akik vagy amelyek nem tartják tiszteletben az uniós értékeket.

-Az EU jelentősen megerősítette eszköztárát annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a csalóktól, különösen a következők révén: i. az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása, amely 2021 júniusa óta működik, ii. a Bizottság csalás elleni stratégiájának elfogadása 2019-ben – és végrehajtása a jogalkotási ciklus teljes időtartama alatt, iii. korrupcióellenes csomag, mely tartalmazza a korrupció ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló bizottsági irányelvjavaslatot 1 , valamint az EU területén kívül elkövetett súlyos korrupciós cselekmények elleni szankciórendszerre irányuló javaslatról szóló közös közleményt 2 , valamint iv. a pénzmosás elleni rendeletről és irányelvről szóló közelmúltbeli megállapodás.

-Az EU felkészült arra, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek megsértésével szemben. Ezzel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb fejlemény ebben a jogalkotási ciklusban a feltételrendszerről szóló rendelet 3 2021. januári hatálybalépése és azóta történő alkalmazása.

-A Bizottság emellett jelentősen javította a költségvetése eredményeinek nyomon követését és az azokról való jelentéstételt. A Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló összes forrás legalább 30 %-át az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívás kezelésére fordítják, a Bizottság pedig megalapozott nyomonkövetési módszert vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy az EU tartja magát a kötelezettségvállalásához.

Ezek a pozitív fejlemények az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, valamint a Számvevőszék közötti folyamatos és konstruktív együttműködést tükrözik.

A 2022. évi mentesítési eljárás nyomon követéséről szóló jelentés az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel részét képezi, és összefoglalja a Bizottság következők tekintetében hozott válaszintézkedéseit: i. az Európai Parlament által a mentesítési állásfoglalás „politikai prioritások” szakaszában tett kérések 4 ; és ii. a Tanács mentesítésre vonatkozó ajánlásában tett főbb kérések 5 . A Bizottság az összes konkrét ajánlásra válaszul részletesebb és naprakészebb információkat fog nyújtani, amikor az idei év későbbi szakaszában megkezdődik a 2023. évi mentesítési eljárás.

2.Az uniós források felhasználásának nyomon követése

A Bizottság rendkívül fontosnak tartja az uniós források felhasználásának nyomon követését, amelyet jelentős erőforrások ráfordítása mellett a nemzeti hatóságokkal és a végrehajtó partnerekkel együttműködve lát el.

a)Az uniós értékekkel, többek között a jogállamisággal összhangban lévő kiadások

A Bizottság egyetért a számára tett parlamenti kéréssel, hogy „teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket az uniós értékek súlyos megsértése egyértelmű kockázatának kezelésére és haladéktalanul alkalmazza a feltételrendszerről szóló rendeletet, amikor a jogállamiság megsértése az Unió pénzügyi érdekeit érintheti” 6 , különösen azáltal, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet valamennyi tagállamban, hogy a lehető legkorábbi szakaszban azonosítja a jogállamisági elveknek a rendelet hatálya alá tartozó megsértését, és a jövőben is így fog eljárni. A Bizottság 2024. január 12-én jelentést tett közzé a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról 7 .

A feltételrendszerről szóló rendelet alapján eddig indított egyetlen eljárás Magyarországot érinti. A Bizottság 2023. december 13-án újraértékelte Magyarország helyzetét, és megállapította, hogy Magyarország nem fogadott el olyan új korrekciós intézkedéseket, amelyek megfelelően kezelnék a lezáratlan kérdéseket. Az uniós költségvetést érintő kockázat ezért változatlan maradt azóta, hogy a Tanács 2022 decemberében költségvetési védelmi intézkedésekről határozott. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács intézkedéseinek hatályban kell maradniuk. A Bizottság újraértékelése felsorolja az összes olyan kérdést, amelyek esetében továbbra is korrekciós intézkedésekre van szükség, ideértve az Integritás Hatóság megbízatásával és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetével kapcsolatos korrekciókat is.

A Bizottság tudomásul veszi a Parlament mentesítési állásfoglalásában tett észrevételt, amelyben arra sürgeti a Bizottságot, hogy „garantálja a különböző alapok és jogalkotási eszközök egységes, átfogó és integrált megközelítését, valamint a különböző finanszírozási eszközök esetében ne alkalmazzon technokratikus és ellentmondásos megközelítést” 8 .

Az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek megsértésével szembeni védelmére használt három fő eszköz a következő: i. a feltételrendszerről szóló rendelet, ii. az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító feltétel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 9 értelmében, és iii. a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében a jogállamiságot érintő kihívások kezelésére szolgáló mérföldkövek és célok.

Az említett eszközök a társjogalkotók döntésének megfelelően eltérő célkitűzésekkel, alkalmazási körrel és jogi keretekkel rendelkeznek. Az Európai Unió Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel 10 például csak a közös rendelkezésekről szóló rendelet által szabályozott nyolc uniós alapra vonatkozik. Emellett a Chartára vonatkozó feltétel nem védi úgy az uniós költségvetést a visszaélésekkel szemben, mint ahogy azt a feltételrendszerről szóló rendelet teszi, bár vannak átfedések. Ugyanakkor a feltételrendszerről szóló rendelet csak akkor alkalmazható, ha a Bizottság megállapítja, hogy más eszközök nem védenék hatékonyabban az uniós költségvetést.

Magyarország esetében a Bizottság 2023 decemberében úgy ítélte meg, hogy Magyarország elfogadta a szükséges igazságügyi reformokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára annak megállapítását, hogy a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel az igazságszolgáltatás függetlensége terén teljesült. Magyarország azonban még mindig nem tett eleget a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel egyéb területeinek a tudományos élet szabadsága, a menedékjog és az LMBTIQ-jogok tekintetében. A Bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország továbbra sem tesz eleget számos tematikus feljogosító feltételnek.

A fent említett, feltételrendszerről szóló rendelet értelmében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács intézkedéseinek hatályban kell maradniuk, mivel Magyarország nem oldotta meg az összes lezáratlan kérdést.

Végezetül Magyarország a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében 27 „szupermérföldkő” teljesítését vállalta az EU pénzügyi érdekeinek védelme és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében. Az említett 27 szupermérföldkő magában foglalja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos 4 szupermérföldkövet, amelyek megfelelnek a Bizottság által a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltételek alapján Magyarországtól kért intézkedéseknek, valamint 21 olyan szupermérföldkövet, amelyek a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárás keretében Magyarország által vállalt korrekciós intézkedéseknek felelnek meg. A másik 2 szupermérföldkő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása ellenőrzésének és kontrolljának javítását célzó intézkedésekhez kapcsolódik. Egyetlen kifizetési kérelem sem teljesíthető mindaddig, amíg a szupermérföldkövek nem teljesülnek.

A Bizottság továbbra is határozottan alkalmazni fogja a rendelkezésére álló eszközöket annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek megsértésével szemben. Az EU következő hosszú távú költségvetésének előkészítése során a Bizottság levonja a tanulságokat a jelenlegi eszközkészlet alkalmazásából.

b)A költségvetés védelme a csalókkal szemben

A Bizottság tudomásul veszi a Parlament felhívását, melyben „az Európai Ügyészség és az OLAF kapacitásainak és az egymással folytatott együttműködés további megerősítését, valamint hatáskörük pontosabb meghatározását szorgalmazza” 11 .

-Az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kapacitásai

A „Reziliencia és értékek” (az Európai Ügyészség esetében) és az „Európai közigazgatás” (az OLAF esetében) költségvetési fejezeteket érintő igen szigorú költségvetési megszorítások ellenére az Európai Ügyészséget 2024-ben 33 további álláshellyel erősítették meg, amivel a központi hivatal álláshelyeinek száma összesen 232-re bővült. Ez magában foglalja a Bizottság által a 3/2024. sz. költségvetés-módosítási tervezetben 2024. április 9-én javasolt erőforrásokat, melyek a következőket hivatottak biztosítani: i. Lengyelország részvétele az Európai Ügyészségben; és ii. Svédország várható részvétele az elkövetkező hónapokban. Az Európai Ügyészség további álláshelyekkel való megerősítése figyelembe veszi, hogy az Európai Ügyészség operatív tevékenységeinek szintje a 2021. júniusi működésbe lépése óta jelentősen megnövekedett, és 2023 végéig 1927 nyomozás volt folyamatban.

Az OLAF-ot illetően a 2024. évi költségvetés két további külső munkatársat irányoz elő, akiket a Bizottság más szervezeti egységeiből helyeznek át az Ukrajnának juttatott pénzeszközök áramlásának nyomon követése céljából.

-Együttműködés az Európai Ügyészség, az OLAF és a csalás elleni küzdelem egyéb szereplői között

Az Európai Ügyészség és az OLAF közötti együttműködés biztosítja megbízatásuk egymást kiegészítő jellegét, és elkerüli a párhuzamos munkavégzést. Az Európai Ügyészség és az OLAF a csalás elleni küzdelem egyéb szereplőivel 12 együtt évente több tucatnyi ügyben intenzív együttműködést folytat. Az OLAF a nemzeti hatóságokkal és más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együtt tájékoztatja az Európai Ügyészséget minden olyan esetben, amikor az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját tárják fel. Ezen túlmenően az OLAF számos esetben kiegészíti az Európai Ügyészség nyomozásainak operatív hatékonyságát, és hozzájárul ahhoz azáltal, hogy kiegészítő igazgatási vizsgálatokat folytat le, és szükség esetén támogatást nyújt számára.

A közel 3 évre visszatekintő együttműködés néhány kiemelkedő eredménye:

·72 esetben az OLAF az Európai Ügyészség nyomozásának megindítását követően kiegészítő vizsgálatokat indított. Ez eddig közel 300 millió EUR visszafizettetésére vonatkozó ajánlásokhoz vezetett.

·26 esetben az OLAF operatív támogatást ajánlott fel az Európai Ügyészségnek, beleértve az Európai Ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok kriminalisztikai elemzését is, melynek eredményei bekerültek a bűnügyi aktába.

Együttműködésük további erősítése érdekében 2024. április 22–23. között megrendezésre került az OLAF és az Európai Ügyészség operatív partnerségi konferenciája. Az Európai Ügyészség delegált európai ügyészei és az OLAF vizsgálói megosztották egymással tapasztalataikat és megvitatták együttműködésük jövőbeli javításának lehetőségeit.

Emellett az OLAF-rendelettel 13 és az Európai Ügyészségről szóló rendelettel 14 összhangban 2026. június 1-jéig értékelni kell mindkét jogi aktus végrehajtását. Az Európai Ügyészség és az OLAF közötti együttműködés eredményessége és hatékonysága mindkét rendelet folyamatban lévő értékelésének fontos részét fogja képezni. Az említett értékeléseket ezért a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni tartalmuk és időzítésük tekintetében a szinergiák biztosítása, valamint az átfedések és az ellentmondások elkerülése érdekében.

-A költségvetési rendelet felülvizsgálata és a csalás elleni küzdelem

Végezetül a költségvetési rendelet célzott felülvizsgálata, melyről politikai szinten 2023 decemberében született megegyezés, a következők révén erősíti meg az uniós költségvetést: i. az uniós finanszírozás kedvezményezettjeire és tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok szabványosított elektronikus rögzítésének és tárolásának biztosítása, továbbá ii. a kedvezményezettekre és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok bányászatára és kockázatértékelésére szolgáló integrált informatikai rendszer használatának kötelezővé tétele valamennyi költségvetés-irányítási módban, a 2027 utáni többéves pénzügyi kerettől kezdve.

c)A kiadásokkal kapcsolatos hibakockázat korlátozása

A Bizottság egyetért a Parlament azon észrevételével, mely szerint „az összetettebb szabályok és támogathatósági kritériumok hatálya alá tartozó kiadási területek esetében nagyobb a hibakockázat” 15 .

A kiadások hibaszintjének korlátozására irányuló bizottsági intézkedések többségét – amelyek gyakran magukban foglalják a szabályok egyszerűsítését – a kiadási program szintjén hozzák meg, mivel az egyes kiadási programok eltérőek a teljesítési modell és a kontrollrendszer tekintetében.

A közös agrárpolitika (KAP) keretében a Bizottság és a Számvevőszék egyetért abban, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatással összefüggő kiadások hibaszintje jelenleg nem éri el azt a 2 %-os küszöbértéket, amely felett a hibákat lényegesnek tekintik. Ezért a hibaszint csökkentésére irányuló erőfeszítések a vidékfejlesztésre és a piaci intézkedésekre összpontosítanak, ahol a hibaszint továbbra is magasabb. Emellett a 2023–2027-es KAP teljesítési modellje támogatja a szabályok egyszerűsítését azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a beavatkozásokat szükségleteikhez igazítsák. Az új KAP ösztönzi az új technológiák alkalmazását is, amelyek segíthetnek a hibák kezelésében.

A kohéziós politikai alapok esetében a Bizottság aktívan együttműködik a programhatóságokkal annak érdekében, hogy különböző eszközökkel javítsa a hibafeltáró és -kezelő kapacitásaikat (iránymutatás, célzott támogatás és folyamatos képzés, valamint a Bizottság ellenőreinek visszajelzései révén, melyekben tájékoztatják a nemzeti hatóságokat a fel nem tárt hibákról és azok kiváltó okairól). Ezzel párhuzamosan a Bizottság támogatja a hibakockázatnak kevésbé kitett egyszerűsített költségelszámolási módszereket és a költségfüggetlen finanszírozást.

A kutatás és innováció finanszírozása terén a Horizont 2020 már jelentős egyszerűsítéseket vezetett be. A Horizont Európa folytatja ezt az egyszerűsítési erőfeszítést. Ez magában foglalja az egyszerűsített finanszírozási formák – például az átalányalapú projektfinanszírozás és az egységköltségek – szélesebb körű alkalmazását, amelyek jelentősen csökkentik a kedvezményezettek adminisztratív terheit, és ezért várhatóan csökkenteni fogják a hibák számát. Ezen túlmenően a Bizottság felerősítette a kedvezményezetteket célzó kommunikációs kampányait, különös tekintettel a személyzeti költségek bejelentésére, amelyek kiszámítása során hiba merülhet fel.

Végezetül, a Bizottság jelenleg felülvizsgálja a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre vonatkozó ellenőrzési és kontrollstratégiáját. A felülvizsgálat egyik fő célkitűzése egy megbízható és célzott kockázatiprofil-módszer kidolgozása a hibakockázat értékelésének és kezelésének javítása érdekében.

d)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követése

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a mentesítési állásfoglalásban a Parlament sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy „a mérföldköveket nem határozták meg pontosabban, és kéri a Bizottságot, hogy az elfogadott mérföldkövekkel és célértékekkel összhangban kövesse nyomon a kapcsolódó intézkedések tagállamok általi végrehajtását” 16 .

A Bizottság értékelése szerint a 2022. évi kifizetések valamennyi mérföldköve és célja kielégítően teljesült. A Számvevőszék egyetértett a Bizottság szinte valamennyi egyedi értékelésével. A Számvevőszék véleménye vagy jogalap-értelmezése csak néhány esetben tért el, ami alapján arra a következtetésre jutott, hogy valamely mérföldkő vagy cél nem teljesült kielégítő módon.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felülvizsgálatakor a Bizottság arra törekszik, hogy pontosítsa az intézkedéseket, valamint a kapcsolódó mérföldköveket és célokat, ugyanakkor érintetlenül hagyja a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt általános törekvéseket, különös tekintettel az országspecifikus ajánlásokat megvalósító reformokra.

Emellett a Bizottság lépéseket tett az adminisztratív terhek csökkentése és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának észszerűsítése érdekében, miközben biztosította az EU pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek való teljes körű megfelelést. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről szóló aktualizált iránymutatásában egyszerűsítéseket vezetett be azok gyors végrehajtásának előmozdítása és a módosítások egyértelműbbé tétele érdekében 17 .

A Bizottság továbbá tudomásul veszi a Parlament amiatt kifejezett aggodalmát, hogy „a Számvevőszék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz értékelése során hiányosságokat tárt fel a Bizottság előzetes értékelésében és az utólagos ellenőrzésekben, és úgy véli, hogy továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamok jelentéstételi és ellenőrzési rendszereiben” 18 .

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kezdete óta a Bizottság dinamikus megközelítést alkalmaz az ellenőrzés és a kontroll tekintetében. A Bizottság aktualizálta ellenőrzési és kontrollstratégiáit a Belső Ellenőrzési Szolgálata, a Számvevőszék és a Parlament megállapításainak és ajánlásainak figyelembevételével.

Konkrétan, a Bizottság megerősítette a tagállamok belső kontrollrendszereinek ellenőrzését, melynek keretében azt vizsgálja, hogy ezek a rendszerek hogyan biztosítják a közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfelelést. A Bizottság által megvalósított valamennyi ellenőrzés és tényfeltáró látogatás most már magában foglalja annak ellenőrzését, hogy a tagállamok rendszeresen és hatékonyan ellenőrzik-e a közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfelelést.

A Bizottság aktualizálta az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló tagállami kontrollrendszerek ellenőrzésére vonatkozó módszertanát is. A Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatálybalépése óta legalább egy rendszerellenőrzésnek vetette alá mind a 27 nemzeti kontrollrendszert. Ezen ellenőrzési munka alapján és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálatával összefüggésben a Bizottság adott esetben további ellenőrzési és kontroll mérföldköveket javasolt, amelyeket a következő kifizetés előtt teljesíteni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes élettartama alatt megfelelően nyomon kövessék és kezeljék, a Bizottság aktívan végez további, kockázati alapú ellenőrzési munkát.

3.Az uniós költségvetés teljesítménye

A Bizottság egyetért a Parlamenttel abban, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy „a válságokra való reagálás céljából létrehozott pénzügyi programok utólagos és félidős értékelését [...] e programok relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét illetően is elvégezzék” 19 .

A Bizottság 2024. február 21-én közzétette a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelését. Az értékelés a „minőségi jogalkotás” öt kritériumát, nevezetesen az eredményességet, a hatékonyságot, a koherenciát, a relevanciát és az uniós hozzáadott értéket vizsgálja. Az értékelést független, külső értékelő tanulmány segítette. Az értékelés következtetése szerint jóllehet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásainak teljes körű értékelése még nem lehetséges, már most is nyilvánvaló, hogy az kulcsfontosságú eszköznek bizonyult a strukturális reformok tagállamok általi végrehajtásának fellendítésében, összhangban az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival. Úgy tűnik azonban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eddig nem vezetett ahhoz az adminisztratív egyszerűsítéshez, amelyet egyes tagállamok reméltek volna.

A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+) 20 keretében a Covid19-világjárvány hatásainak kezelésére nyújtott támogatás előzetes értékelése azt mutatta, hogy ez a támogatás mind az Európai Szociális Alapból, mind a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból származó, fel nem használt források hatékony felhasználásához vezetett. A tagállamoknak a programjaik kiigazításához biztosított rugalmassági lehetőségek közel 24 milliárd EUR átcsoportosítását eredményezték a kohéziós politika keretében.

2025 elejéig a Bizottság értékeléseket fog kiadni a kohéziós politika keretében a közelmúltbeli válságok kezelése céljából bevezetett egyéb eszközökről is 21 .

A Bizottság arra is törekszik, hogy eleget tegyen a Tanács azon felhívásának, miszerint „fordítson nagyobb figyelmet azon eredményalapú teljesítménymutatókra, amelyek közvetlenül összekapcsolhatók az uniós intézkedésekkel” 22 .

A Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó fő teljesítménymutatókról 23 kiadási programonkénti bontásban számol be a programteljesítmény-beszámolókban , amelyek az éves irányítási és teljesítményjelentés részét képezik. E mutatók 45 %-a eredményalapú, ami az eredményekre helyezett erőteljes hangsúlyt jelzi.

Emellett 2023 decemberében a Bizottság közzétette a Next Generation EU zöldkötvényeire vonatkozó első hatásjelentést 24 . Ez a jelentés az említett zöldkötvényekből finanszírozott beruházások konkrét éghajlati hatását mérte fel az elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében.

Végezetül a Bizottság osztja a Parlament azon álláspontját is, hogy „folytatni kell a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés terén tett erőfeszítéseket” 25 .

A Bizottság szakpolitikákon átívelő prioritásokat épített be az uniós költségvetésbe, beleértve a nemek közötti egyenlőség előmozdításának prioritását is. 2022-ben a Bizottság módszertant adott ki a nemek közötti egyenlőséget támogató uniós költségvetési kiadások számszerűsítésére. Ezt a módszertant a 2023. évi költségvetési tervezet óta az uniós költségvetés egészére alkalmazzák.

4.Fennálló költségvetési kötelezettségvállalások („reste à liquider”, RAL) és az uniós források végrehajtásának felgyorsítását célzó intézkedések

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a mentesítési állásfoglalásban a Parlament „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző uniós szakpolitikákat – például a kohéziós politikát – szabályozó számos ágazati rendelet késői elfogadása jelentős késedelmet okozott a 2021–2027-es programozási időszak végrehajtásában”, és „kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni e helyzet kezelése érdekében” 26 .

A fennálló kötelezettségvállalások (közismert néven „reste à liquider”, RAL) olyan még ki nem fizetett összegek, amelyekre kötelezettséget vállaltak. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege 2023 végén 543,0 milliárd EUR-t tett ki. Ebből a Next Generation EU vissza nem térítendő része 238,6 milliárd EUR, ami a fennálló kötelezettségvállalások teljes összegének közel 44 %-át teszi ki. 27

A Bizottság továbbra is nyomon követi a fennálló kötelezettségvállalások általános szintjének alakulását, és az éves költségvetési eljárások során továbbra is olyan kifizetési előirányzatokra tesz javaslatot, amelyek megfelelően kielégítik a kifizetési igényeket.

A közös rendelkezésekről szóló rendeletben és a közös agrárpolitika új jogszabályi keretén belül (különösen az új teljesítési modellnek köszönhetően) nagyszabású egyszerűsítéseket fogadtak el.

A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) 28 további rugalmassági lehetőségeket biztosít az olyan kiadások tekintetében, amelyeket a platform három prioritásának egyikére fordítanak 11 uniós program keretében. A Bizottság közvetlenül a STEP-rendelet 29 hatálybalépését követően – találkozók, írásbeli kérdésekre adott válaszok és webináriumok révén – támogatást és iránymutatást nyújtott a tagállamoknak a STEP működéséről annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználhassák a biztosított rugalmassági lehetőségeket. A társjogalkotók általi megbízásának megfelelően a Bizottság 2024 májusában iránymutatást 30 adott ki a STEP-rendelet egyes rendelkezéseiről, melyben többek között pontosította a STEP-rendelet célkitűzéseit, a hatályába tartozó ágazatokat, és ismertette azokat a feltételeket, amelyek mellett a technológiák a STEP keretében kritikusnak minősülnek.

Azzal kapcsolatban, hogy a Parlament arra „kéri a Bizottságot, hogy tegyen technikai segítségnyújtáshoz hasonló kezdeményezéseket a tagállamokon belüli felhasználási arány folyamatos növelése érdekében”, és hogy „szorosan kövesse nyomon a végrehajtás előrehaladását az egyes tagállamokban, [...] és nyújtson be a mentesítésért felelős hatóságnak országelemzéseket, amelyekben azonosítja a visszatérő problémákat és a helyzet javítása érdekében hozott intézkedéseket” 31 , a Bizottság hangsúlyozza, hogy a felhasználás alakulása jelentős különbségeket mutat az irányítási módok, a programok és a tagállamok között.

A nemzeti hatóságokkal közösen végrehajtott programok esetében a Bizottság számos módon segíti azokat adminisztratív kapacitásaik megerősítésében és a beruházásokat érintő szűk keresztmetszetek kezelésében, legyen szó a kohéziós politika területén technikai segítségnyújtásáról, a Technikai Támogatási Eszközről 32 vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott intézkedésekről.

Emellett a 2021–2027.es kohéziós politikai programok elfogadását követően a Bizottság részt vesz a programok monitoringbizottságainak munkájában. Amennyiben a zökkenőmentes végrehajtást akadályozó problémákra utaló jelek merülnek fel, a Bizottság a probléma megoldásáig tanácsot ad az érintett tagállamnak és együttműködik vele. Cselekvési tervekről akkor lehet megállapodni a tagállamokkal, ha a programokat vagy azok részeit lassan hajtják végre.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó programok végrehajtására vonatkozó adatokat gyakrabban kell benyújtani a Bizottságnak az előző programozási időszakhoz képest. Az adatokat most évente ötször kell benyújtani, közel valós idejű adatokat szolgáltatva a Bizottságnak a végrehajtás előrehaladásáról, és lehetővé téve számára, hogy haladéktalanul növelje a tagállamoknak nyújtott támogatását.

Az egyes országokra vonatkozó részletes felhasználási adatok kiadási programonként állnak rendelkezésre. A legjelentőseb programokról a következő címeken található tájékoztatás: i. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytáblája ; ii. a Kohéziós Alap nyíltadat-platformja 33 és iii. a Horizont irányítópult .

5.Előretekintés

A korábbi mentesítési eljárásokból levont tanulságok alapul szolgálhatnak a következő hosszú távú uniós költségvetés mérlegeléséhez. A korábbi mentesítések egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a pénzeszközök kifizetésének módja közvetlen hatással van a hibakockázatra. Az összetett szabályoknak és a túl merev teljesítési modelleknek tudhatók be a következők: i. a kiadási hibák nagy része, és ii. a költségvetést végrehajtók és az abból részesülők adminisztratív kapacitására nehezedő nyomás.

A következő többéves pénzügyi keret előkészítése lehetőséget kínál annak feltérképezésére, hogy miként lehetne tovább egyszerűsíteni a végrehajtási mechanizmusokat, csökkenteni a költségvetés végrehajtásáért felelős uniós és nemzeti hatóságok adminisztratív terheit, valamint a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terheket, és ezzel párhuzamos hogyan lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra és az uniós költségvetés teljesítményére.

* * *

(1)

COM/2023/234 final.

(2)

JOIN/2023/12 final.

(3)

(EU, Euratom) 2020/2092 rendelet

(4)

  Az Európai Parlament 2024. április 11-i határozata az Európai Unió 2022-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2023/2129(DEC)).

(5)

  A Tanács ajánlása a Bizottságnak az Európai Unió 2022-es pénzügyi évre szóló általános költségvetése végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítésről  (6179/24).

(6)

Lásd: 2023/2129(DEC), 11. pont.

(7)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról – COM(2024) 17. 2024. február 23-án helyesbítést tettek közzé a COM(2024) 17 final/2 hivatkozási számú dokumentummal.

(8)

Lásd: 2023/2129(DEC), 11. pont.

(9)

(EU) 2021/1060 rendelet.

(10)

A Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel előírja a tagállamok számára, hogy kiadási programjaikat az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően hajtsák végre. Lásd: az (EU) 2021/1060 rendelet III. melléklete.

(11)

Lásd: 2023/2129(DEC), 12. pont.

(12)

Az Europol, az Eurojust, a tagállamok csalás elleni koordinációs szolgálatai, a Bizottság és a Számvevőszék.

(13)

883/2013/EU, Euratom rendelet.

(14)

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete.

(15)

Lásd: 2023/2129(DEC), 17. pont.

(16)

Lásd: 2023/2129(DEC), 4. pont.

(17)

 Iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről, 2024. május 31.

(18)

Lásd: 2023/2129(DEC), 8. pont.

(19)

Lásd: 2023/2129(DEC), 7. pont.

(20)

  Az ESZA és a FEAD által a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+) keretében nyújtott támogatás előzetes értékelése – SWD(2023) 249.

(21)

Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE), a CARE+, a területeknek nyújtott rugalmas támogatás (FAST-CARE) és a megfizethető energia támogatása (SAFE) elnevezésű intézkedések.

(22)

Lásd: a Tanács mentesítési ajánlásának (3) bekezdése (6179/24).

(23)

A fő teljesítménymutatókat az egyes kiadási programok alapjául szolgáló rendeletek melléklete sorolja fel.

(24)

Európai Bizottság, Költségvetési Főigazgatóság, Zöldkötvények – Jelentés a hatásokról és az allokációról – NGEU 2023. évi jelentés, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023.

(25)

Lásd: 2023/2129(DEC), 16. pont.

(26)

Lásd: 2023/2129(DEC), 18. pont.

(27)

A fennálló kötelezettségvállalások szintjére vonatkozó további információk a következők dokumentumokban találhatók: i. az EU 2023. évi éves beszámolója, ii. a 2025. évi költségvetési tervezethez csatolt V. munkadokumentum, és iii. a 2025–2029-es uniós költségvetés jövőbeli pénzbeáramlásaira és -kiáramlásaira vonatkozó hosszú távú előrejelzésről szóló éves jelentés. A Bizottság emellett évente három alkalommal nyújt releváns információkat a Parlamentnek és a Tanácsnak az e célból tartott üléseken.

(28)

A Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP) 2024 márciusában hozták létre az európai ipar támogatása és az európai kritikus technológiákba történő beruházások fellendítése érdekében. A STEP 11 uniós program keretében 3 célzott beruházási területre von be és irányít forrásokat: i. digitális technológiák és deep tech innováció, ii. tiszta és erőforrás-hatékony technológiák, és iii. biotechnológiák.

(29)

(EU) 2024/795 rendelet.

(30)

  C/2024/3148 .

(31)

Lásd: 2023/2129(DEC), 19. pont.

(32)

Létrehozta az (EU) 2017/825 rendelet.

(33)

A kohéziós politika finanszírozására, a 2014–2022 illetve a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, valamint a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Mezőgazdasági Garanciaalap.