EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52024DC0206

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai egészségügyi unió: közösen az emberek egészségéért

COM/2024/206 final

Brüsszel, 2024.5.22.

COM(2024) 206 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Európai egészségügyi unió: közösen az emberek egészségéért


Európai egészségügyi unió: közösen az emberek egészségéért

1.Bevezetés

Közel öt évvel ezelőtt az Ursula von der Leyen vezette Bizottság ambiciózus egészségügyi cselekvési tervekkel kezdte meg munkáját. Elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a tagállamokat egészségügyi rendszereik minőségének és fenntarthatóságának folyamatos javításában 1 és az olyan jelentős társadalmi kihívások kezelésében, mint a rákos megbetegedések megelőzése és kezelése, a megfizethető gyógyszerek fenntartható kínálatának biztosítása Európában, valamint a digitális egészségügyi ellátásban rejlő lehetőségek maximalizálása. Ezek a kezdeményezések lettek a ma európai egészségügyi unióként ismert jövőkép fő pillérei.

Alig egy hónappal a Bizottság hivatalba lépése után kitört a Covid19-világjárvány, ami több millió ember halálát és példátlan egészségügyi és társadalmi-gazdasági károkat okozott. A világjárvány hideg zuhanyként érte a világot, rávilágítva annak stratégiai függőségeire és a felkészültség hiányosságaira. A kezdeti nehézségeken felülkerekedve az EU konkrét és határozott fellépéssel reagált, bemutatva, hogy mekkora erő rejlik a szolidaritásban a példa nélküli egészségügyi veszély kezelése, valamint a gazdasági és társadalmi élet helyreállítása terén. Bebizonyosodott, hogy strukturálisabb, széles körű megoldásokra van szükség.

A 2020 júniusában bemutatott uniós oltóanyag-stratégia 2 igazi európai sikertörténet, amelynek segítségével az EU által rendelkezésre bocsátott oltóanyagok legalább 1,4 millió ember életét mentették meg Európában 3 . A fejlesztéstől az értékelésen, az engedélyezésen, a gyártáson át a szállításig az ipar példa nélküli gyorsasággal reagált, aminek köszönhetően valamennyi polgár – függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik részén élnek – egyidejűleg és azonos feltételek mellett juthatott oltóanyaghoz. 4,6 milliárd adag oltóanyagot sikerült biztosítani az európaiak és a partnerországok számára. Az emberek védelmét célzó, történelmi jelentőségű, egész Európára kiterjedő akció keretében az Európai Unió felnőtt lakosságának több mint 80 %-a már a világjárvány legakutabb szakaszában megkapta a Covid-19 elleni védőoltás legalább első dózisát. Az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetésének köszönhetően helyreállt az európai társadalmi élet, a vállalkozások működése, és az emberek újra biztonságosan utazhattak – kezdtek normalizálódni a mindennapok az EU-ban.

Az európai együttműködés és szolidaritás messze túlmutatott az EU határain. Az EU és tagállamai a világ vezető oltóanyag-beszállítóivá váltak, amikor az oltóanyagok rendelkezésre állása volt a legfontosabb prioritás. Az alacsony és közepes jövedelmű országok több mint 530 millió adag oltóanyagot kaptak. Az Unió emellett több mint 190 millió orvosi felszerelést és egyéni védőeszközt, például maszkot vagy kesztyűt szállított a partnerországokba. Mindez nem lett volna lehetséges az Európai Parlament, a tagállamok, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az uniós ügynökségek és a nemzetközi szereplők szoros együttműködése nélkül. Az EU nemzetközi színtéren betöltött központi szerepe lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférjen az oltáshoz, ideértve a legkiszolgáltatottabbakat, a humanitárius, bizonytalan vagy konfliktus sújtotta övezetben élőket is. Az uniós digitális Covid-igazolvány használata globális normává vált a nemzetközi utazások során, és világszerte hozzájárult a gazdasági tevékenységek újraindításához.

Európa határozott és összehangolt fellépése lehetővé tette a Covid19-világjárvány gyors és leghatékonyabb módon történő kezelését. A válság okozta traumából kemény, de fontos tanulságokat vonhattunk le. A világjárvány az európai egészségügyi rendszerek gyenge pontjai mellett rávilágított arra, hogy egy egyrészről az emberek, az állatok és a növények egészsége, másrészről a környezet közötti szoros összefüggésen alapuló, erősebb, az „Egy az egészség” koncepcióra épülő megközelítésre van szükség. Megerősítette továbbá az egészségügy és az uniós gazdaság rezilienciája, valamint a nyitott stratégiai autonómia közötti összefüggéseket. A világjárvány megmutatta azt is, hogy meg kell erősíteni az EU vezető szerepét a globális egészségügy terén, elismerve az egészségügy mint geopolitikai tényező fontosságát.

A legfontosabb tanulság azonban talán az, hogy a népegészségügyet kiemelt helyen kell kezelni a politikai napirendben, és hogy az Unió alkalmas arra, hogy a polgárok mindennapi életének és jóllétének javítását célzó nemzeti szakpolitikákat kiegészítve, azokhoz hozzáadott értéket teremtsen. Ez a megközelítés eleget tesz az európai polgárok által az egészségük védelmével és javításával kapcsolatban egyértelműen kifejezett elvárásoknak. A legfrissebb Eurobarométer-felmérések 4 és közvélemény-kutatások 5 kimutatták, hogy az egészségügy az európai polgárok számára az egyik legfontosabb dolog. Az európai egészségügyi unió ezen elvárásoknak megfelelően került kialakításra.

Az egészségügybe való beruházás mindig kifizetődik. A világjárvány megmutatta, hogy a népegészségügy társadalmaink és gazdaságaink működésének előfeltétele. Az egészségügyi válság mindenekelőtt életeket követel, de a személyek és áruk szabad mozgásában is zavart okozhat, amelynek védelmére az EU kötelezettséget vállalt, emellett leállíthatja a gazdasági növekedést és akadályozhatja az alapvető társadalmi funkciók, így az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások és végső soron demokráciáink működését.

Az elmúlt öt évre a Covid19-világjárvány mellett súlyos geopolitikai kihívások sora is rányomta bélyegét, nevezetesen Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszív háborúja, a közel-keleti konfliktus, valamint az éghajlatváltozás és a digitális transzformáció erősödő hatásai, amelyek mind jelentősen befolyásolták és befolyásolják jelenleg is az emberek egészségét az EU-ban és azon kívül is.

E gyorsan változó globális környezetre reagálva született meg az európai egészségügyi unió. Azon az elven alapul, hogy az egyenlő hozzáférés alapvető emberi jog, és hogy az egészségügyi politikák már nem korlátozódhatnak a világjárvány előtti határokra. Az európai szintű közös fellépés alapvető fontosságú Európa társadalmi jólléte, stratégiai autonómiája és geopolitikai stabilitása szempontjából.

Ezen új megközelítés keretében a tagállamok közös európai fellépést igénylő helyzetek esetén egymással együttműködve gondoskodnak a megfelelő felkészültségről, a megelőzésről és polgáraik védelméről. Az európai egészségügyi unió az alábbi fő pilléreken alapul:

·Az egészségügyi válságok kezelésére vonatkozó új keret, amely az egészségügyi veszélyek kezelésére hatékony szabályokat, valamint egy új hatóság, az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság létrehozását tartalmazza, amely lehetővé teszi az EU és a tagállamok számára, hogy felkészültebbek legyenek és az újonnan kialakuló válságok kezelése érdekében képesek legyenek közösen fellépni.

·Az egészségügyi ellátás biztonsága, mindenki számára megfizethető, hozzáférhető és innovatív kezelésekkel és gyógyszerekkel.

·Korszerű és innovatív egészségügyi politikák, polgáraink egészségének hatékonyabb védelmével és az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásával.

Az európai egészségügyi unió létrehozásához szükséges pénzügyi hátteret az Unió történelmének legambiciózusabb egészségügyi finanszírozási programja, „az EU az egészségügyért” (EU4Health) program biztosította.

Az európai egészségügyi unió keretében végrehajtott valamennyi intézkedés kialakítása és végrehajtása során elsődleges szempont volt, hogy a polgárok biztonságosabban és egészségesebben élhessenek. Ezen intézkedések révén az Európai Unió úttörő lépéseket tett az emberek egészségének védelme és előmozdítása, valamint az egészségügyi rendszerek Európa-szerte történő megerősítése érdekében.

2.Az uniós polgárok egészségbiztonságának megerősítése

2.1.A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése

Napjaink egyre mobilabbá és összekapcsoltabbá váló világában az uniós polgárok elvárják kormányaiktól, hogy megvédjék őket az olyan egészségügyi veszélyektől, amelyek könnyen átterjedhetnek az országhatárokon túlra is. Az elmúlt öt év tapasztalatai kíméletlenül megmutatták, hogy a tagállamoknak közösen, összehangolt módon kell fellépniük az egészségügyi válságokkal szemben.

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó új uniós szabályok megfelelnek ezen igénynek, és az uniós egészségbiztonsági keret gerincét képezik. A 2022 decembere óta hatályban lévő megerősített szabályok lehetővé teszik az EU számára, hogy a jelentős egészségügyi veszélyeket – a fertőző betegségek mellett a környezeti, éghajlati vagy vegyi kockázatokat is – előre jelezze, azokra felkészüljön és leküzdésükre válaszintézkedéseket hozzon. A Bizottság például az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal (HSC) együttműködve képes gyorsan iránymutatást elfogadni az újonnan megjelenő fenyegetések kezelésére vagy az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet kihirdetésére irányuló válaszintézkedésekről, ami lehetőséget ad a fokozott koordinációra és az egészségügyi ellenintézkedések szükséghelyzeti finanszírozására. A Bizottság a tagállamokkal és az érintett uniós ügynökségekkel szorosan együttműködve jelenleg egy átfogó uniós megelőzési, felkészültségi és reagálási terven dolgozik.

Az EU ma már hatékonyabban tudja segíteni a tagállamokat és a partnerországokat az egészségügyi zavarokra való felkészülésben és a válságokra való reagálásban. A tagállamok közötti hatékonyabb együttműködésről és koordinációról a megerősített uniós Egészségügyi Biztonsági Bizottság gondoskodik. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság fontos szerepet játszott a Covid19-világjárványra válaszul hozott uniós intézkedések Bizottság általi koordinálásában, valamint 2022-ben a majomhimlő- és az ebolajárvány kitörésével összefüggésben, ma pedig aktívan részt vesz az állatok és emberek körében előforduló madárinfluenzával 6 és más potenciális veszélyekkel kapcsolatos munkában. Ha egy vészhelyzet esetén valamelyik európai vagy Európán kívüli ország nem rendelkezik megfelelő reagálási képességgel, segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmuson (UCPM) keresztül, amely sürgősségi egészségügyi támogatást is magában foglalhat.

A felügyeleti rendszerek az egészségvédelem fontos részét képezik. Az általuk biztosított adatok megosztása révén az EU eredményesebben tudja nyomon követni a fertőző betegségekkel kapcsolatos fejleményeket, észlelni a járványkitöréseket és értékelni a népegészségügyi intézkedések hatékonyságát. A Bizottság támogatja a tagállamokat nemzeti felügyeleti rendszereik megerősítésében, beleértve a szennyvízmegfigyelést is, és gondoskodik az EU korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerének (EWRS) más uniós riasztási rendszerekkel történő összekapcsolásáról.

A világ a tudomány segítségével tudott kilábalni a járvány okozta válságból, és a tudományos együttműködés mentén haladhatunk a legbiztosabb úton egy biztonságosabb és egészségesebb jövő felé. Az EU kutatási és innovációs keretprogramjai, amelyek a világ legnagyobb K+F+I finanszírozási programjai, különböző területeken nyújtottak segítséget a projektek végrehajtásában, többek között a hosszú távú mRNS-kutatás terén, amely nagyban hozzájárult a Covid19-oltóanyagok kifejlesztéséhez. A világjárványra válaszul a Bizottság 1 milliárd eurót ígért oda a koronavírussal kapcsolatos kutatások céljára, ezen belül a nagyszabású uniós szintű klinikai vizsgálatok elvégzéséhez. Az Európai Beruházási Bank 100 millió euró összegű pénzügyi támogatással segítette a BioNTech európai vállalatot abban, hogy az mRNS-technológiát egy potenciális Covid19-oltóanyag kifejlesztéséhez használhassa. A Bizottság világszínvonalú népegészségügyi laboratóriumokból álló hálózatot (DURABLE) hozott létre, és 2024 márciusában a népegészségügy területén kijelölte az első hat 7 uniós referencialaboratóriumot, hogy Unió-szerte elősegítse a laboratóriumi kapacitások növelését és a bevált gyakorlatok terjesztését. Ezen túlmenően az EU és a tagállamok megállapodtak abban, hogy a világjárványokra való felkészültséggel foglalkozó európai partnerség keretében észszerűsítik és fokozzák a kutatási tevékenységeket.

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, mennyire fontos a stabil gyártási kapacitások és a reziliens ellátási láncok kiépítése, mivel az e téren feltárt hiányosságok hatással vannak a globális egészségre és a gazdasági stabilitásra. Erre válaszul az Európai Bizottság létrehozta a Covid19-oltóanyagok ipari gyártásának bővítésével foglalkozó uniós munkacsoportot 8 . Ez a munkacsoport az iparági érdekelt felekkel szoros együttműködésben végezte munkáját az oltóanyag-előállítás szűk keresztmetszeteinek enyhítése, az ellátási láncok hatékony feltérképezése és az európai gyártási kapacitás hosszú távú biztosítása érdekében, és ezzel a Covid19-oltóanyagok mellett felgyorsította más kritikus fontosságú gyógyszerek előállítását.

Az elmúlt öt év és a világjárvány kezelése során szerzett tapasztalatok megmutatták, hogy ezek a kezdeményezések rendkívüli értékkel bírnak a polgárok, különösen a leginkább érintettek és legkiszolgáltatottabbak, például a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek egészségének védelme, valamint a példa nélküli egészségügyi válság leküzdése szempontjából.

2.2.Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozása

A Covid19-világjárvány során megmutatkozott, milyen fontosak az egészségügyi szükséghelyzetek idején alkalmazott egészségügyi ellenintézkedések – többek között a diagnosztika, az oltóanyagok, a terápiás készítmények és az egyéni védőeszközök. Bebizonyosodott az is, hogy az uniós és tagállami finanszírozás meghatározó szerepet játszott az mRNS-technológiák rendelkezésre állásának biztosításában a Covid19-oltóanyagok gyártásához. Uniós támogatás nélkül nem sikerült volna rekordidő alatt kifejleszteni az életmentő oltóanyagokat.

2021-ben a Bizottság létrehozta az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA). A HERA célja, hogy a tagállamokkal, az iparági szereplőkkel és a civil társadalommal szoros együttműködésben megerősítse az ellenintézkedések részét képező kritikus fontosságú egészségügyi felszerelések kifejlesztését, gyártását, beszerzését és méltányos elosztását az európaiak népegészségügyi szükséghelyzet esetén történő védelme érdekében. Egészségügyi válság esetén a közös közbeszerzés kulcsfontosságú eszköz lehet a tagállamok vásárlóerejének növeléséhez és a termékek rendelkezésre bocsátásához, vagyis ahhoz, hogy ugyanazok a termékek lakóhelytől függetlenül minden emberhez eljussanak. A HERA például két héttel a 2022. évi uniós járvány kitörésének első jelei után vásárolt majomhimlő-oltóanyagokat 9 . A HERA emellett biztosítja, hogy a madárinfluenza-világjárvány alatt és előtt is rendelkezésre álljanak oltóanyagok az európaiak védelmére.

A HERA az ipari, kutatási és innovációs tevékenységeket azzal a céllal fogja össze, hogy létrehozza a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelésére szolgáló eszközök következő generációját. A maximális rugalmasság biztosítása érdekében a HERA keretében kétfokozatú munka folyik: az első fokozat a felkészültségre összpontosít, a második pedig csak vészhelyzetek esetén aktiválódik. Egészségügyi szükséghelyzet kihirdetését követően a Tanács aktiválhatja a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések szükséghelyzeti keretét 10 . Az egészségügyi válságtanács a HERA-tanács folyamatban lévő munkájára építve biztosítja a tagállamok összehangolt fellépését az egészségügyi ellenintézkedések kifejlesztésével, előállításával, beszerzésével és elosztásával kapcsolatos kérdésekben a válságok és a felkészülés során. Egészségügyi szükséghelyzetekben az egészségügyi válságtanács és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szoros együttműködésben végzi tevékenységét.

Az egészségügyi felkészültség megerősítése érdekében a HERA globális szennyvízmegfigyelési rendszert 11 hozott létre, amely a járványfenyegetések és járványkitörések korai észlelésére és valós idejű nyomon követésére alkalmas nemzetközi felügyeleti rendszerként működhet. A HERA a fenyegetések azonosításával és annak értékelésével, hogy miként lehet azokat az egészségügyi ellenintézkedésekkel a leghatékonyabban kezelni, kezdeményezések széles portfólióját hozza létre annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálni tudjon az X-betegségre 12 . A Bizottság és az Európai Beruházási Bank létrehozta továbbá „az EU az egészségért” program által finanszírozott, az InvestEU programot kiegészítő, 100 millió eurós HERA Invest-et a határokon át terjedő legsürgetőbb egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatására.

A HERA ezen intézkedések révén biztosítja, hogy az EU képes legyen válság idején gyorsan és a szükséges mértékben ellenintézkedéseket kidolgozni és végrehajtani. Sürgősségi kutatási finanszírozást mozgósíthat, és uniós klinikai vizsgálati hálózatokat aktiválhat az időszerű és megbízható adatgenerálás érdekében. Válság idején az EU-szerte bármikor mozgósítható gyártási helyszínekből álló EU FAB hálózat évente 325 millió adag oltóanyag előállítására képes. Emellett a Bizottság 1,65 milliárd euró összegű beruházási támogatással egészségügyi ellenintézkedésekből stratégiai készleteket halmozott fel, és az UCPM–rescEU keretében a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyekre való reagáláshoz szükséges eszközökön dolgozik annak érdekében, hogy javítson a felkészültségen, és biztonsági hálóként szolgáljon arra az esetre, ha a tagállamok készletei nem lennének elegendőek.

2.3.Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megbízatásának megerősítése

A világjárvány tanulságainak hatására az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megbízatását kibővítették, és így az már magában foglalja a népegészségügyi szükséghelyzetekre és jelentős eseményekre való felkészülést, valamint ezek gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre gyakorolt hatásának megelőzését, koordinációját és kezelését. Kibővített megbízatásával összhangban az Európai Gyógyszerügynökség tudományos tanácsadással és a gyógyszerekkel kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok felülvizsgálatával járul hozzá a népegészségügyi szükséghelyzetekre való összehangolt uniós szintű reagálás kidolgozásához.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kulcsszerepet játszott a Covid19-világjárványra válaszul hozott uniós intézkedések kidolgozásában. Miután értékelte a tagállamok nemzeti megelőzési, felkészültségi és reagálási tervei végrehajtásának helyzetét, valamint azoknak az uniós megelőzési, felkészültségi és reagálási tervvel való kapcsolatát, ahogyan azt a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet előírja, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ mostantól ajánlásokat adhat ki a tagállamoknak és a Bizottságnak a meghatározandó intézkedésekre és mérföldkövekre vonatkozóan. Emellett megerősíti az integrált felügyeleti rendszereket, és koordinálja az uniós referencialaboratóriumok új hálózatát. Az ECDC az uniós polgári védelmi mechanizmust kiegészítve a súlyos járványok esetén történő gyors egészségügyi beavatkozásokkal foglalkozó uniós egészségügyi munkacsoportot hoz létre.

3.A gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és az emberi eredetű anyagok biztonságának, rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása

3.1.Hozzáférés a biztonságos, megfizethető és innovatív gyógyszerekhez mindenki számára

A betegeket és az egészségügyi rendszereket Európa-szerte érinti az a probléma, hogy a gyógyszerekhez való hozzáférés egyenlőtlen, illetve a gyógyszerek időszakosan, sőt bizonyos betegségek esetében egyáltalán nem állnak rendelkezésre. E kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2020 novemberében új európai gyógyszerstratégiát 13 terjesztett elő, 2023 áprilisában pedig az elmúlt két évtized legfontosabb reformjavaslatával állt elő az uniós gyógyszerészeti szabályokat illetően.

A javasolt reform az ösztönzőrendszer átalakításával arra bátorítja a vállalatokat, hogy teljesítsék a népegészségügyi célkitűzéseket, nevezetesen a gyógyszerekhez való gyorsabb és egyenlő hozzáférés biztosítását mind a 27 tagállamra kiterjedően, valamint az uniós betegek – különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, például a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek – kielégítetlen egészségügyi szükségletei tekintetében. Ezért a reform számos olyan intézkedésre tesz javaslatot, amelyek javítják a gyógyszerekhez való hozzáférést, különösen a kisebb tagállamokban, amelyeket a vállalatok gyakran figyelmen kívül hagynak kis méretű, kereskedelmi szempontból nem vonzó piacaik miatt. Ugyanilyen fontos, hogy a célzottabb ösztönzők és a javasolt egyszerűsítések hozzá fognak járulni az európai gyógyszeripar innovátor és globális vezető szerepének megőrzéséhez.

Amint a társjogalkotók elfogadják a javasolt reformot, az európai betegek, különösen a kisebb országokban élők gyorsabban juthatnak hozzá a gyógyszerekhez. A gyógyszerfejlesztők hathatósabb tudományos és szabályozási támogatást kapnak az Európai Gyógyszerügynökségtől, a kkv-k és a nonprofit fejlesztők pedig további könnyítésben részesülnek. A vállalatoknak kedveznek a gyógyszerek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó gyorsított és egyszerűsített eljárások, a digitalizáció pedig csökkenteni fogja adminisztratív terheiket. A szabályozói tesztkörnyezetek használata előmozdítja az innovációt az úttörő technológiák – többek között az egészségügyi biotechnológia – területén, és biztosítja a jogalkotási rendszer időtállóságát a legmagasabb szintű minőségi és biztonsági normák megőrzése mellett. A generikus és biológiailag hasonló gyógyszerek gyorsabb piacra kerülésének biztosításával és a forgalombahozatali engedélyezési eljárások egyszerűsítésével a reform célja egyben az is, hogy a betegek gyorsabban hozzáférjenek az olcsóbb, de kiváló minőségű termékekhez.

E jogalkotási intézkedések kiegészítéseképpen az Európai Bizottság olyan együttműködési projekteket támogat 14 , amelyek az árképzéssel, a díjakkal és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információcsere révén a gyógyszerek megfizethetőségének és költséghatékonyságának, valamint az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának javítását célozzák. A Bizottság jelenleg olyan javaslatokat vizsgál, amelyek a közös európai érdeket szolgáló első egészségügyi fontos projekten (Med4Cure) keresztül lehetővé teszik, hogy az áttörést hozó gyógyszeripari innovációk több tagállam általi közfinanszírozásban részesüljenek. Az említett projekt célja innovatív kezelések és új technológiák – például mRNS-platformok – fejlesztésének és első ipari alkalmazásának támogatása az antimikrobiális rezisztencia, a ritka betegségek és a rák elleni küzdelem érdekében.

3.2.A kritikus fontosságú gyógyszerek és orvostechnikai eszközök rendelkezésre állásának biztosítása

A gyógyszerhiány kockázata komoly egészségügyi problémát jelent mind az EU-ban, mind világszerte. Az európai egészségügyi unió szabályozási és ágazati intézkedések révén kezeli az ezzel összefüggő kihívást.

A gyógyszerészeti jogszabályok javasolt reformja megerősíti a kritikus fontosságú gyógyszerek ellátásbiztonságát, és nagyobb szerepet biztosít az Európai Gyógyszerügynökségnek a gyógyszerhiány enyhítését célzó intézkedések koordinálásában. 2023 októberében 15 a Bizottság további rövid és középtávú intézkedéseket terjesztett elő a gyógyszerhiányra való szisztematikusabb és összehangoltabb fellépés biztosítása érdekében. Ennek keretében 2023 decemberében közzétették a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékének első változatát 16 ; ez több mint 200 olyan hatóanyagot tartalmaz, amelyek esetében az ellátás folyamatossága prioritást élvez. Emellett a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) uniós források mozgósítása révén a biotechnológiák és a kritikus fontosságú gyógyszerek fejlesztésének és gyártásának további támogatására fog irányulni.

2024 áprilisában a Bizottság együttműködési platformként létrehozta a kritikus fontosságú gyógyszerekkel foglalkozó szövetséget 17 a gyógyszerhiány ipari dimenziójának kezelése érdekében. A szövetség keretében az európai egészségügyi és ipari ökoszisztéma köz- és magánszférabeli szereplői az ellátásbiztonság megerősítésére és a kritikus fontosságú gyógyszerek globális ellátási láncainak biztosítására vonatkozó ajánlásokat fogalmaznak meg. A kritikus fontosságú gyógyszerek sebezhetőségi értékelésének figyelembevételével a szövetség megvizsgálja a strukturális kockázatok csökkentésének és a kínálat megerősítésének lehetséges módjait a diverzifikáció ösztönzése, valamint a gyártási kapacitás korszerűsítése és szükség esetén uniós szintű bővítése révén. A szövetség munkája beépül a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló uniós jogszabályra vonatkozó esetleges jövőbeli jogalkotási kezdeményezésbe is.

2017-ben az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet elfogadásával új, szigorúbb uniós jogi keret jött létre, amely a – különösen a mell- és csípőimplantátumokkal kapcsolatban – felmerült biztonsági aggályok nyomán hatékonyabb védelmet biztosít a népegészségügy és a betegbiztonság terén. Az új szabályok értelmében 2025 végétől fokozatosan bevezetésre kerül az EUDAMED adatbázis használata, amely az egész EU-ra kiterjedő áttekintést nyújt az orvostechnikai eszközök piacán forgalmazott valamennyi termék életciklusáról, fokozva az egész rendszer átláthatóságát és a piacfelügyeleti hatóságok azon képességét, hogy megfelelően nyomon kövessék a piacot. Az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 2023-as és 2024-es módosításai meghosszabbítják az átmeneti időszakokat, és biztosítják a kritikus eszközök ellátásának folyamatosságát. Emellett a Bizottság nem jogalkotási intézkedéseket léptetett életbe az ágazat támogatására és a gyógyszerhiány kockázatának csökkentésére. A Bizottság az idei év folyamán megkezdi az orvostechnikai eszközökről szóló uniós jogszabályok célzott értékelését, ezen belül az orvostechnikai eszközök elérhetőségére, valamint az uniós orvostechnikaieszköz-rendszer innovációjára és versenyképességére gyakorolt hatás strukturális értékelését, ami az első lépést jelenti a fenntartható jövőbeli megoldások megtalálásához.

3.3.Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem

Az antimikrobiális rezisztencia korunk egyik legnagyobb egészségügyi veszélyét jelenti. Jelenleg az EU-ban évente több mint 35 000 ember hal meg rezisztens fertőzések következtében, és határozott fellépés nélkül ez a szám egy generáción belül tovább fog emelkedni. Az antimikrobiális rezisztencia jelentős terhet jelent a gazdaság és az egészségügyi rendszerek számára, amely az egészségügyi kiadásokkal és a termeléskiesés okozta veszteségekkel összefüggésben a becslések szerint évi 1,5 milliárd eurós többletköltséggel jár.

Amint azt a környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos uniós stratégiai megközelítés 18 is felismeri, a környezet az antimikrobiális rezisztencia szempontjából tározóként működik, ami további vizsgálatokat és fellépést igényel, mivel számos gyógyszermaradék (például antibiotikumok vagy gombák) kerülhet a környezetbe az emberek és állatok részéről történő felhasználásuk során. E kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2023-ban az antimikrobiális rezisztencia elleni eddigi legambiciózusabb uniós fellépésre irányuló javaslatot terjesztett elő egy ajánlás formájában, amely meghatározza a 2030-ig elérendő célokat – többek között az antibiotikumok embereknél történő alkalmazásának 20 %-os csökkentését 2030-ig – és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatosan határozottabb globális kötelezettségvállalásokat szorgalmaz.

A gyógyszerészeti jogszabályok felülvizsgálatának részeként további innovatív ösztönzők bevezetésére kerül sor, amelyek célja, hogy a gyógyszeripari vállalatok új antimikrobiális szereket fejlesszenek ki.

Egy új, 50 millió eurós uniós finanszírozással rendelkező együttes fellépés segíti az uniós tagállamokat, valamint Norvégiát, Izlandot és Ukrajnát az ajánlott intézkedések végrehajtásában. A Bizottság támogatja az új antibiotikumokkal és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos alternatív kezelésekkel kapcsolatos kutatást és fejlesztést. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos szerepet kap az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló cselekvési tervre vonatkozó jövőbeli európai partnerség 19 . A Bizottság emellett, többek között az antimikrobiális szerek jövőbeli közös közbeszerzése révén igyekszik javítani az újonnan kifejlesztett antimikrobiális szerek hozzáférhetőségén, és egy kísérleti projektet indít, amely „pull” típusú, bevételi garancia formáját öltő ösztönzőkön alapul.

Globális szinten a Bizottság együttműködik a WHO-val a kiemelt bakteriális és gombás kórokozók jegyzékének aktualizálása, az antimikrobiális szerek és a diagnosztikai eszközök értékesítési folyamatának elemzése és a célzott termékek profiljának megtervezése érdekében. Az ENSZ antimikrobiális rezisztenciáról szóló, 2024. szeptemberi magas szintű találkozója fontos állomás a globális szintű konkrét eredmények felé vezető úton.

3.4.Biztonságos és széles körben hozzáférhető emberi eredetű anyagok

A Bizottság 2022 júliusában új szabályokra vonatkozó javaslatot terjesztett elő, hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsa bizonyos anyagok, például vér, szövetek vagy sejtek adományozóinak és recipienseinek. Az elkövetkező hónapokban hivatalosan elfogadásra kerül az emberi eredetű anyagok biztonságára és minőségére vonatkozó szabályok naprakésszé tételéről szóló új rendelet 20 , amely megerősíti a transzfúzióval, transzplantációval vagy orvosilag asszisztált reprodukcióval kezelt páciensek védelmét, javítja az emberi eredetű anyagok felhasználásával végzett biztonságos és bevált terápiákhoz való hozzáférést, a betegek számára pedig Unió-szerte több lehetőséget teremt ahhoz, hogy lakóhelyüktől függetlenül hozzáférjenek a szükséges kezelésekhez. Az emberi eredetű anyagokra vonatkozó új szabályok emellett az innovációt is támogatni fogják.

4.Reziliens, hozzáférhető és inkluzív egészségügyi rendszerek

4.1.Az egészségügyi rendszerek rezilienciájának erősítése

Meg kell erősíteni az európai egészségügyi rendszereket, hogy képesek legyenek felvenni a versenyt a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal, ideértve a népesség elöregedését, a nem fertőző betegségek egyre gyakoribb előfordulását, az éghajlatváltozást és a fertőző betegségek fokozott kockázatát. A reziliens egészségügyi rendszerek létrehozásához fenntartható beruházásokra és képzett munkaerőre van szükség, ezért az európai egészségügyi unió támogatja a tagállamok nemzeti intézkedéseit ezeken a területeken.

E célból a Bizottság 2020 májusában javaslatot tett „az EU az egészségügyért” elnevezésű programra, amely (a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát követően) 4,7 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik a 2021–2027-es finanszírozási időszakra. Ez az uniós egészségügyi politikára elkülönített valaha volt legmagasabb összeg.

„Az EU az egészségügyért” program olyan kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek célja, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javításával, az egészségügyi dolgozók támogatásával és a nemzeti egészségügyi rendszerek integrálásával megalapozzák a reziliens, betegközpontú rendszereket. A program lehetővé tette továbbá, hogy gyorsan reagálni tudjunk olyan egészségügyi szükséghelyzetekre, mint a Covid19-világjárvány és a majomhimlőjárvány 2022-ben. A program keretében rendelkezésre álló források mozgósíthatók az európai egészségügyi adattér keretében hozott intézkedések végrehajtásának támogatására, valamint a rák és a ritka betegségek kezelésére irányuló erőfeszítések fokozására. Az EU Horizont Európa keretprogramjával való szinergia az egészségügy számos területén fellendítette a kutatást és az innovációt. 2023-ban például létrejött „az egészségügyi és ellátási rendszerek átalakításával foglalkozó európai partnerség” elnevezésű program 21 .

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben 43 milliárd eurót 22  különítettek el egészségügyi vonatkozású intézkedésekre. Ezek célja többek között az infrastrukturális hiányosságok, a munkaerőhiány, a digitalizációs igények és az alapellátás elégtelenségeinek kezelése. A Bizottság a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében szakpolitikai iránymutatást és egészségügyi ajánlásokat nyújt a tagállamoknak. A kohéziós politikai alapok – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz – a tagállamokat egészségügyi rendszereik rezilienciájának, hozzáférhetőségének és hatékonyságának javításában segítik. A koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésekkel (CRII és CRII+), valamint a 2020-ban elfogadott, kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatással (REACT-EU) az egészségügyi rendszereknek a 2014–2020-as kohéziós politikai programok keretében nyújtott uniós támogatás mértéke 16,7 milliárd euróval, összesen több mint 32 milliárd euróra növekedett. A kohéziós politikai alapok 2021–2027-es programozási időszakában mintegy 12,6 milliárd eurót terveznek az egészségügyre fordítani, amelyből körülbelül 1,3 milliárd eurót az egészségügy digitalizációjára és az e-egészségügyre különítettek el.

Az említett uniós finanszírozási eszközöket a Technikai Támogatási Eszköz egészíti ki, amely kérésre szakértelmet biztosít a tagállamoknak az egészségügyi rendszereik rezilienciájának, hozzáférhetőségének és inkluzivitásának javítását célzó reformok végrehajtásához.

A világjárványra való tekintettel a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) is közel 5 milliárd euróval támogatta a tagállamokat az egészségügyi vonatkozású intézkedések finanszírozásában. Ennek az összegnek a 22 %-a a munkába való biztonságos visszatérést biztosító munkahelyi intézkedéseket érintett.

A stabil egészségügyi munkaerő a reziliens egészségügyi rendszerek legfontosabb eleme. Az EU-ban azonban jelenleg jelentős hiány mutatkozik az egészségügyi szakemberekből, aminek hátterében a magas munkaterhelés, valamint a nem megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek állnak. További problémát jelent az egészségügyi dolgozók elöregedése. A munkaerő- és szakemberhiány kezelésének elősegítése érdekében a Bizottság cselekvési tervet 23 fogadott el, amely célzott kötelezettségvállalásokat tartalmaz az egészségügyi szakemberek munkakörülményeinek javítása tekintetében.

Emellett a folyton változó egészségügyi környezetre való tekintettel több képzési és fejlődési lehetőséget kell biztosítani az egészségügyi dolgozók számára a mesterséges intelligenciában és a digitális eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében, hogy képesek legyenek kezelni például a multidiszciplináris geriátriai ellátással és az éghajlatváltozás okozta egészségi hatásokkal kapcsolatos sajátos kihívásokat. A Bizottság támogatja a tagállamokat az egészségügyi dolgozók megtartására irányuló egészségügyi munkaerő-tervezésben 24 , valamint az európai egészségügyi dolgozók tovább- és átképzésében 25 . Az uniós készségfejlesztési paktum keretében a Bizottság elindította az egészségügyi ökoszisztémára vonatkozó készségfejlesztési partnerséget 26 , valamint az európai egészségügyi iparra vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerséget.

4.2. A nem fertőző betegségek megelőzése

Az uniós polgárokat érintő összes betegség 80 %-át a nem fertőző betegségek teszik ki. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a neurológiai betegségek, beleértve a mentális egészségi problémákat is. Jelenleg az EU-ban a halálesetek több mint 90 %-a ezen betegségeknek tulajdonítható. 2022 júniusában a Bizottság előterjesztett egy „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, a nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezést, amelyet az érdekelt felekkel és a tagállamokkal közösen hoztak létre a főbb nem fertőző betegségek okozta terhek csökkentése 27 érdekében. Ennek öt cselekvési területe a szív- és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre, a krónikus légzőszervi betegségekre, a mentális egészségre és a neurológiai zavarokra, valamint az egészséget befolyásoló horizontális tényezőkre, ezen belül a környezeti, kereskedelmi és életmóddal kapcsolatos kockázati tényezőkre terjed ki. Meghatározza a prioritásokat, a bevált gyakorlatokat és azokat a területeket, ahol cselekedni kell.

A környezetszennyezés és az éghajlatváltozás egyaránt súlyosbítja az összes nem fertőző betegség hatását. Az európai zöld megállapodás 28 és különösen a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 29 keretében indított kezdeményezésekkel a Bizottság további lépéseket tett a levegő-, a víz- és a talajszennyezés kezelésére. Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évtizedben jelentősen javult a levegőminőség, a légszennyezés továbbra is a legnagyobb, környezettel kapcsolatos egészségi kockázat, és jelentős az azzal összefüggésbe hozható mortalitás (becslések szerint évente több mint 250 000 idő előtti haláleset az Európai Unióban) és morbiditás. 30 A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv egyik célkitűzése, hogy 2030-ra az Európai Unió (2005-höz képest) több mint 55 %-kal csökkentse a légszennyezés okozta egészségi hatásokat (korai halálozásokat).

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia keretében 2021-ben létrehozott Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont adatokon és szakértői véleményeken alapuló iránymutatásokat nyújt az éghajlatváltozás egészségi hatásaival kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz. A 2023. novemberi éghajlatváltozási COP28 konferencián a Bizottság jóváhagyta az uniós tagállamok első éghajlatváltozási és egészségügyi nyilatkozatát, amely kulcsfontosságú intézkedéseket határoz meg az egészségügyi rendszerek megerősítésére, valamint a kutatás és az adaptív magatartásformák előmozdítására vonatkozóan az éghajlattal kapcsolatos egészségi kockázatok mérséklése érdekében.

4.3.Európai rákellenes terv

2022-ben 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákot az Európai Unióban. A rák korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti, amely idővel egyre több uniós polgárt érint majd közvetlenül, és egyre nagyobb terhet jelent az európai egészségügyi rendszerek és gazdaságok számára. Ezért sürgős, konkrét és uniós szintű kollektív fellépésre van szükség a rák megelőzése és kezelése érdekében. E holisztikus terv első alkalommal fogja össze a tudósokat, a betegeket és a kutatókat.

2021 februárjában, a világjárvány legakutabb szakaszában a Bizottság előterjesztette az európai rákellenes tervet, amelyben megerősítette politikai elkötelezettségét a rák elleni küzdelem terén. Az EU rákellenes küldetése 31 2021 szeptemberében indult, és kulcsfontosságú ismeretekkel és adatokkal járul hozzá a tagállamok rákellenes stratégiájának hatékony végrehajtásához. A 4 milliárd eurós finanszírozással támogatott európai rákellenes terv keretében rekordszámú, minden esetben az embert az előtérbe helyező projekt, fellépés és kezdeményezés jött létre a négy fő pillér, a megelőzés, a korai felismerés, a kezelésekhez való méltányos hozzáférés és az életminőség terén. Az európai rákellenes terv az érintett felek közös munkájával, valamint a nemzeti és uniós szintű együttes erőfeszítések révén jelentős erőforrásokat fog össze, összehangolja a fellépéseket, csökkenti az országok közötti széttagoltságot és egyenlőtlenségeket, valamint hatékonyabb, egyenlőbb, betegközpontú módszert kínál a rák elleni küzdelemhez.

A megelőzés hatékonyabb, mint bármilyen kezelés. Becslések szerint az EU-ban a rákos megbetegedések mintegy 40 %-a megelőzhető lenne. A rákellenes terv egyik célja a méhnyakrák és az egyéb, vírusok okozta rákos megbetegedések felszámolása. 2024-ben a Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot terjesztett elő a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről, amely az uniós tagállamoknak kíván segítséget nyújtani abban, hogy a humán papillomavírusok (HPV) és a hepatitis B vírus (HBV) tekintetében növelni tudják az átoltottsági arányt.

Ami a megelőzést illeti, a tudás hatalom, és a Bizottság az Európai Rákellenes Kódex kutatási eredményeken alapuló ajánlásainak aktualizálásán és bővítésén dolgozik, emellett pedig egy rákmegelőzésre szolgáló mobilalkalmazást fejleszt, amely egyértelmű és hozzáférhető tájékoztatást nyújt a rák kockázati tényezőiről.

A megelőzhető rákos megbetegedések fő oka továbbra is a dohányzás. A Bizottság átfogó elemzést készít a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogi keretről, amellyel a tagállamokat a dohánymentes generáció létrehozásában kívánja támogatni. A Bizottság emellett változatlanul elkötelezett az EU-ban továbbra is népegészségügyi problémát jelentő káros alkoholfogyasztás csökkentésével kapcsolatban a rákellenes tervben meghatározott törekvés mellett. A korai felismerés javítja a rák gyógyíthatóságának esélyeit, és így életeket menthet. 2022-ben – csaknem 20 év után először – az EU korszerű és tudományos alapokon nyugvó rákszűrési iránymutatásokat 32 vezetett be a korai felismerés javítása érdekében azon ráktípusok tekintetében, amelyek együttesen az évente diagnosztizált új esetek több mint felét teszik ki. A cél annak biztosítása, hogy 2025-re az emlőrákra, a méhnyakrákra és a vastagbélrákra szűrendő népesség 90 %-ánál elvégezzék a szűrést, és a népességalapú rákszűrést kiterjesszék más rákos megbetegedésekre, például a tüdőrákra és a prosztatarákra is.

A munkavállalók rákkal szembeni védelme kiemelkedő fontosságú a munkahelyi egészségvédelem előmozdítása és a munkaerő tartós rendelkezésre állásának biztosítása szempontjából. A rákkeltő anyagoknak való munkahelyi expozíció súlyos egészségi kockázatot jelent a munkavállalók számára, és hosszú távú egészségi komplikációkhoz, többek között a rák különböző formáinak kialakulásához vezethet. Az Európai Unióban e tekintetben jelentős előrelépések történtek a rákkeltő anyagoknak való expozíció minimalizálását célzó átfogó jogszabályok és munkavédelmi intézkedések révén. A jelenlegi ciklus során az EU – az uniós rákellenes terv részeként – folytatta a rákkeltő anyagok munkahelyi expozíciós határértékeinek meghatározását.

A minőségi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében 2025-ig létrejön a Komplex Rákközpontok Uniós Hálózata, amelynek célja annak biztosítása, hogy az érintett betegek 90 %-a eljuthasson ezekbe a központokba, ami hozzájárul a rákkezelés terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az első uniós Rákegyenlőtlenségi Regiszter létfontosságú információkkal szolgál a rákos megbetegedések tendenciáiról és a kapcsolódó szolgáltatásokról, ami segít a politikai döntéshozóknak az egyenlőtlenségek hatékonyabb feltárásában és kezelésében. Az uniós rákellenes terv emellett szorgalmazza a gyógyszerekhez való hozzáférés javítását és a rákos megbetegedésekkel foglalkozó dolgozók számára képzéseket biztosító intézkedések meghozatalát. Ami az életminőség javítását illeti, a Fiatal Ráktúlélők Európai Uniós Hálózata, amely 2022 februárjában jött létre, önsegítő csoportokon keresztül nyújt segítséget a fiatal betegeknek, az EU rákellenes küldetésének keretében pedig párbeszéd indult rákból felgyógyult fiatalokkal, ami kiegészítő finanszírozási lehetőségeket nyitott meg „az EU az egészségért” program és a Horizont Európa keretében. Az uniós rákellenes terv keretében prioritásként kezelik a rák által érintett emberek életminőségének javítását, és folyamatban van a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megszüntetése is.

A rákos megbetegedések megelőzésére, szűrésére, diagnosztizálására, kezelésre és utókezelésre vonatkozó iránymutatások kidolgozásával a rákellenes terv hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi tagállamban magas szintű ellátást tudjanak biztosítani, és megszűnjenek az egyenlőtlenségek a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén, így a különbségek kiegyenlítésével reményt adva a rákbetegeknek és családtagjaiknak. A rákellenes terv jól példázza, hogy mire lehet képes a hatékony uniós szintű koordináció az uniós polgárok egészségének és jóllétének javítása érdekében.

4.4.Küzdelem a ritka betegségek ellen

Az Európai Unió lakosságának 8 %-át, azaz 36 millió embert érintő ritka betegségek terén is rendkívül fontos az uniós szintű együttműködés. Ezerféle ritka betegséget ismerünk, idetartoznak a rák egyes formái is; közös bennük azonban, hogy az ilyen betegségben szenvedők száma viszonylag alacsony. Ezért e betegségek esetében a közös fellépés hatékonyabb, így az adatok, a szakértelem és az erőforrások uniós szintű összevonására van szükség.

Az európai referenciahálózatok (ERH-k) összekapcsolják a különböző országokban működő szakosodott egészségügyi szolgáltatókat, és elősegítik az együttműködést, a kutatást és a kezelések kidolgozását. Tekintettel arra, hogy egy ritka betegség diagnosztizálásának átlagos ideje 5 év, a 24 európai referenciahálózat több mint 3800 beteg esetében tette lehetővé a szakemberek közötti információcserét, valamint a betegek és családtagjaik számára a diagnózissal, kezelésekkel, tájékoztatással kapcsolatos virtuális konzultációs lehetőséget. Az európai referenciahálózatok több mint 400 klinikai iránymutatást készítettek, az általuk létrehozott betegnyilvántartások több mint 50 000 beteg adatait tartalmazzák, és Európa-szerte hatékonyan javítják a ritka betegségekben szenvedők ellátását. A ritka betegségekben szenvedő betegek beutalási útvonalainak kidolgozásával megkezdődött az európai referenciahálózatok nemzeti egészségügyi rendszerekbe történő integrálására irányuló munka.

Emellett a Horizont Európa által finanszírozott közelmúltbeli kutatások igazolták, hogy a genomika számos ritka, megoldatlan betegség esetében jelentős potenciállal rendelkezik a megoldást illetően. Az EU ezért további beruházásokat hajt végre az „1+ millió genom” kezdeményezés támogatására annak érdekében, hogy a szükséges kritikus adattömeg a genomikához való biztonságos hozzáférés egész kontinensre történő kiterjesztésével, de a rendkívül érzékeny adatok továbbítása nélkül rendelkezésre álljon.

4.5.A mentális egészség védelme

Válság idején általában a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők szenvednek a legjobban. A mentális egészségi problémák már a Covid19-világjárvány előtt is minden hatodik európait (összesen 84 millió embert) érintettek, aminek a becsült költsége 600 milliárd euró felett van (a GDP több mint 4 %-a). A mentális egészség átfogó megközelítésének 2023. júniusi bejelentése ambiciózus új fejezetet nyitott meg az e területre vonatkozó uniós fellépés tekintetében. Az új megközelítés három vezérelven alapul: megelőzés, a megbélyegzés elleni küzdelem, a minőségi ellátáshoz és kezeléshez való hozzáférés és a visszailleszkedés; a mentális és a fizikai egészség egyenlő fontosságának tudatosítása, a mentális egészség támogatása valamennyi szakpolitikai területen, az oktatástól a digitalizáción át a várostervezésig; valamint a természet és a tiszta környezet pozitív szerepének elismerése mind a mentális, mind a fizikai egészség szempontjából.

Az uniós programok 1,23 milliárd euró összegű finanszírozási lehetőséget kínálnak 20 kiemelt kezdeményezés keretében a tagállamok és az uniós érdekelt felek támogatása céljából. Az Unió bevált gyakorlatok portálja például olyan vezető és ígéretes mentális egészségi gyakorlatokat mutat be, amelyek másokat is cselekvésre bírhatnak. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által szervezett figyelemfelkeltő kampányok segítenek a munkával kapcsolatos mentális egészségi problémák kezelésében. Az EU az Egészségügyi Világszervezettel is együttműködik annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a mentális egészséggel kapcsolatos, megelőzésre összpontosító koncepciók kidolgozásában. Ezen erőfeszítések során különös figyelmet fordítanak a legkiszolgáltatottabbak helyzetben lévőkre, különösen a gyermekekre és a fiatalokra. A kezdeményezések között szerepel az UNICEF-fel közösen indított, „a gyermekek egészségével kapcsolatos átfogó, megelőzésorientált megközelítés előmozdítása” elnevezésű projekt, valamint egy, a gyermekek és fiatalok mentális egészségével foglalkozó hálózat kiépítése. 2022-ben az ifjúság európai évének egyik kulcsfontosságú szakpolitikai területe a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődésének előmozdítása volt. Ez magában foglalta a mentális egészségre fordított különös figyelmet is. Az ifjúság európai éve keretében számos, mentális egészséggel kapcsolatos kezdeményezés indult, ezek közé tartozik például az „Utak az iskolai sikerhez” elnevezésű kezdeményezésről szóló 2022. évi tanácsi ajánlás és az iskolai jó közérzet előmozdításával foglalkozó szakértői csoport. Ez a szakértői csoport konkrét iránymutatásokat dolgozott ki a politikai döntéshozók és oktatók számára az iskolai jó közérzet és mentális egészség kezelésével kapcsolatban, amelyet 2024 májusában tettek közzé. Az EU és a tagállamok emellett (a Horizont Európa keretében) megkezdték az egészséges agyműködéssel kapcsolatos európai partnerség előkészítését, amely a mentális egészséggel kapcsolatos kutatásra, és a kutatási és innovációs tevékenységek megkönnyítésére és koordinálására szolgáló ökoszisztéma kialakítására is kiterjed.

„Az EU az egészségért” programon keresztül a Bizottság olyan projekteket finanszíroz, amelyek célja a migránsok és a menekültek mentális egészségének és pszichoszociális jóllétének javítása, különös tekintettel az Ukrajnából érkezőkre. „Az EU az egészségért” program keretében több mint 34 millió eurót mozgósítottak azoknak az ukrajnai menekülteknek a megsegítésére, akik sürgős mentálhigiénés támogatásra és traumakezelésre szorulnak, többek között a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével közös projekten keresztül, amely pszichológiai elsősegélyt nyújt a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő és egyéb módon érintett ukrán lakosság számára. Emellett több olyan, nem kormányzati szervezetekkel közös projekt indult, amelyek a migránsok és a menekültek mentális egészségének és pszichológiai jóllétének javítását célzó bevált gyakorlatokkal foglalkoznak.

4.6.A digitalizációban rejlő potenciál kiaknázása az egészségügyben

Az európai egészségügyi adattér (EHDS) az európai egészségügyi unió egyik áttörést jelentő, kiemelt kezdeményezése, amelynek célja, hogy a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával lehetővé tegye a betegek számára személyes egészségügyi adataik jobb figyelemmel kísérését és megosztását. Az erre vonatkozó javaslatot a Bizottság 2022 májusában terjesztette elő, és miután a társjogalkotók 2024 márciusában politikai megállapodásra jutottak, az Európai Parlament 2024 áprilisában elfogadta azt. Az európai egészségügyi adattér egyértelmű szabályokat fog bevezetni az elektronikus egészségügyi adatok felhasználására vonatkozóan, és hozzájárul az egészségügyi ellátás, kutatás, innováció és szakpolitikai döntéshozatal javításához, az uniós adatvédelmi előírásokkal teljes összhangban.

A betegek azonnal, térítésmentesen és egyszerűen hozzáférhetnek majd adataikhoz elektronikus formában, és ezeket az adatokat megoszthatják a különböző tagállamokban lévő egészségügyi szakemberekkel. Az egészségügyi dokumentumokat, például a betegadatlapokat, az elektronikus gyógyszerfelírásokat, a laboreredmények, a képeket, a leleteket és a zárójelentéseket közös európai formátumban lehet majd megosztani. Ez javítani fogja a betegek számára nyújtott egészségügyi ellátást, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol tartózkodnak. Emellett elkerülhetővé válik az időnként invazív beavatkozások és vizsgálatok szükségtelen és költséges megismétlése.

Ezzel párhuzamosan az európai egészségügyi adattér lehetővé teszi az egészségügyi adatok kutatási, innovációs, szakpolitikai döntéshozatali és szabályozási tevékenységekhez való felhasználását, a személyes adatok védelmét szolgáló, nagyon szigorú feltételek betartása mellett. Mindez hozzájárul a kutatás és az innováció fejlődéséhez, fontos új kezelések kidolgozásához, gyógyszerek mellékhatásainak azonosításához, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítéséhez.

Az Európai Unió beruházásaival támogatja az egészségügyi adatok különböző típusait és forrásait használó új technológiák, többek között a mesterséges intelligencia fejlesztését. Az európai egészségügyi adattéren és a speciális adatinfrastruktúrákon (például az „1+ millió genom” kezdeményezés, az onkológiai képalkotásra vonatkozó európai platform vagy az EOSC-Life) keresztül érkező adatok és a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök együttesen értékes lehetőséget teremtenek a korai felismerés, az előrejelzés és a megelőzés, valamint a diagnózis és a kezelések javítása terén.

5.Globális egészségügy

A Covid19-világjárvány során beigazolódott, hogy összekapcsolt világunkban az egészségügy globális szakpolitikai terület, amely egyértelmű geopolitikai dimenzióval rendelkezik. A világjárvány rávilágított arra, hogy az Uniónak mielőbb ki kell dolgoznia a globális egészségügy összehangoltabb megközelítését, és hogy az egymással összefüggő egészségügyi veszélyek, például a világjárványok, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás és a szennyezés hármas kihívása, valamint az antimikrobiális rezisztencia kezeléséhez nagyobb, világméretű együttműködésre van szükségünk. A fenyegetettség várhatóan növekedni fog, és az EU-nak – és a világnak – fel kell készülnie arra, hogy reagálni tudjon.

Az EU központi szerepet játszott a Covid19-oltóanyagok, terápiás készítmények és diagnosztikai eszközök gyors fejlesztésében, tömeges gyártásában és méltányos elosztásában. Az EU-ban előállított oltóanyagok mintegy kétharmadát –

3,1 milliárd adagot – a világ többi részébe exportálták, ami több millió ember életét mentette meg. Az EU kezdeményezője és eltökélt támogatója a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférésnek (ACT-A), egyben a Covid19-oltóanyagokhoz való méltányos globális hozzáférést célzó többoldalú kezdeményezés, a COVAX legjelentősebb adományozója. Az EU határozottan folytatni kívánja a megkezdett utat, és az „Egy az egészség” koncepció jegyében elkötelezett az egészségügyi veszélyek megelőzése és az ellenük való küzdelem mellett.

Az EU emellett arra törekszik, hogy a diverzifikáció előmozdításával csökkentse az ellátási lánc függőségekből eredő sebezhetőségét. Mivel a gyógyszerészeti termékek nagyon összetettek, az uniós iparnak az alapvető bemeneti anyagok széles köréhez kell hozzáférnie. A kereskedelempolitika és a kereskedelmi partnerségek célja új piacok megnyitása és az ellátási források diverzifikálása, valamint a kritikus ellátási láncok túlzott függőségének csökkentésére irányuló fokozott erőfeszítések támogatása preferenciális kereskedelmi megállapodások megfelelő végrehajtása és a nemzetközi fórumokon (például a G20-ak, a G7-ek és a WTO keretében) végzett munka révén.

Az uniós digitális Covid-igazolvánnyal az EU globális etalont teremtett a nemzetközi utazásokhoz, és ez nemzetközi szinten a legelterjedtebb rendszerré vált. Négy kontinensen 51 nem uniós ország és terület élvezte a rendszer nyújtotta előnyöket. 2023. július 1-jén az EU átadta a WHO-nak a digitális Covid19-tanúsítási rendszert egy olyan, az egészségügyi dokumentumok ellenőrzésére szolgáló globális rendszer létrehozása érdekében, amely mindenki számára jobb egészségügyi ellátást biztosít és a világ minden pontján megvédi a polgárokat az egészségügyi fenyegetésektől.

Az EU többoldalú együttműködések keretében folyamatosan azon dolgozik, hogy egy új, stratégiai szempontból erősebb és hatékonyabb együttműködésen alapuló globális egészségügyi rendet alakítson ki. Ebbe beletartozik a szilárd globális kormányzás kiépítése, a multilaterális, regionális és kétoldalú nemzetközi partnerségek és párbeszéd előtérbe helyezése, a dezinformáció kezelése és a hatékonyabb finanszírozás biztosítása. Az EU egyre aktívabb szerepet vállal a multilaterális fórumokon, többek között a G7-ek, a G20-ak találkozóin, az ENSZ Közgyűlésén és a WHO-ban, emellett a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében a globális alapok (pl. a Pandémia-alap, a GAVI, a Globális Alap) egyik fő támogatója.

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval és a gázai konfliktussal sújtott jelenlegi geopolitikai helyzetben az EU támogatta a betegek egészségügyi evakuálását (MEDEVAC). Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása óta több mint 3100 egészségügyi evakuálási műveletet hajtottak végre az uniós polgári védelmi mechanizmuson (UCPM) keresztül. A Bizottság szorosan együttműködik a WHO-val, különösen az Ukrajna támogatását célzó uniós egészségügyi evakuálási (MEDEVAC) központ Lengyelországban történő létrehozásában, valamint a tagállami orvosszakértők kiküldésében a WHO gázai műveleteinek támogatására.  

Az EU vezető szerepet játszik a világjárványokról szóló megállapodásról szóló tárgyalásokban, amelynek célja a világjárványokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó nemzetközi szabályok megerősítése.

A Bizottság 2022 novemberében új uniós globális egészségügyi stratégiát tett közzé, amelynek világszerte koherens, hatékony és célzott megközelítést hivatott biztosítani 33 . A stratégia mindenekelőtt jelzi, hogy az EU felelősségteljesebb és vezető szerepre törekszik a globális egészségügy terén, olyan alapvető értékek alapján, mint a szolidaritás, a méltányosság és az emberi jogok tiszteletben tartása. A globális egészségügy az uniós külpolitika egyik alapvető pillére, amely az európai egészségügyi unió külső dimenziója, emellett pedig kulcsfontosságú eleme a Global Gateway stratégiának, amely egyenlő felek közös felelősség- és szerepvállalásán alapuló partnerségeket épít ki partnerországokkal. A Global Gateway keretében az EU és a tagállamok világszerte hozzájárulnak az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, az egészségbiztonság javításához és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának erősítéséhez, együttműködnek a globális partnerekkel a diagnosztikához, az oltóanyagokhoz és a kezelésekhez való méltányos hozzáférés biztosítása, valamint a világjárványokra való felkészültség, a megelőzés és az egészségügyi szükséghelyzetek korai felismerése érdekében. Az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák Afrikában történő gyártásával és azok hozzáférhetőségének javításával kapcsolatos „Európa együtt” kezdeményezés (MAV+) több mint 1,3 milliárd eurót mozgósított uniós forrásokból, tagállamoktól és európai finanszírozó intézményektől, hogy 89 kontinentális, regionális és helyi szintű projekten keresztül hajtsanak végre intézkedéseket. Ruandában például a Global Gateway több mint 103 millió euró támogatást nyújt az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák helyi gyártására és az azokhoz való hozzáférés biztosítására, ezen belül egy mRNS-technológiával készített oltóanyag előállítására szolgáló helyi üzem felépítésére. Az EU a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel kialakított egészségügyi partnerség keretében arra törekszik, hogy elmélyítse az együttműködést az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák gyártásával kapcsolatban, és megerősítse az egészségügyi rendszereket. A globális egészségügy megerősítése a globális egészségbiztonságba való beruházásnak tekinthető, előmozdítja a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, és védi mindenki egészségét, bárhol is legyen az illető.

6.Előretekintés

A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésnek köszönhetően összességében az Európai Unió most sokkal jobb helyzetben van az egészségügy terén, mint öt évvel ezelőtt. Hátradőlnünk azonban nem szabad. Még sok a tennivaló egészségügyi rendszerünk továbbfejlesztése érdekében. Az egészségügyet ezért továbbra is politikai prioritásként kell kezelni.

A fenyegetések nem szűnnek meg, és különös figyelmet kell fordítani az antimikrobiális rezisztenciára, az éghajlatváltozás okozta egészségügyi veszélyekre és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyekre. Egészségbiztonságunk megerősítéséhez többszintű – európai, nemzeti, regionális és globális – együttműködésre van szükség.

Az Európai Unió a járványokon kívül számos más egészségügyi kihívással néz szembe. Az egész Európára kiterjedő gyógyszerhiány hátráltatja a krónikus betegségek, például a rák és a cukorbetegség kezelésére vonatkozó tervek végrehajtását. Az uniós gyógyszerészeti jogszabályok javasolt reformjának elfogadása, valamint a kritikus fontosságú gyógyszerek hiányának kezelésére irányuló egyéb intézkedések – ezen belül például az Európai Gyógyszerügynökség és a kritikus fontosságú gyógyszerekkel foglalkozó szövetség keretében végzett munka – kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyógyszerekhez való hozzáférés és azok elérhetőségének javításában. Annak érdekében, hogy a tagállamok hozzájussanak a ritka betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerekhez, tovább lehetne vizsgálni az olyan eszközöket, mint a közös beszerzés.

További előnyökkel szolgálna, ha Európa „A természettel közösen épített jövő: a biotechnológia és a biogyártás fellendítése az EU-ban” című közleményben 34 foglaltakkal összhangban megerősítené az orvosi kutatásokat, valamint lépéseket tenne a biotechnológiák és a biogyártás fellendítése érdekében. Az új gyógyszerek, diagnosztikai módszerek és gyógykezelések kifejlesztése lassú folyamat, amely mindenkit kiszolgáltatottá tesz a jövőbeli betegségekkel szemben, és megnehezíti a meglévő betegségek kezelését. Ennek tökéletes példája az antimikrobiális rezisztencia. Alapvető fontosságúak az új antimikrobiális szerekre, az antimikrobiális szerek alternatíváira és a gyorsdiagnosztikai módszerekre irányuló kutatásba való beruházások, valamint a rezisztens baktériumok terjedésének nyomon követése és az újonnan megjelenő veszélyek azonosítása érdekében tett erőfeszítések. Ehhez az „Egy az egészség” koncepciónak megfelelően több ágazatra kiterjedő szoros együttműködésre van szükség, amely előmozdítja a kutatást, hangsúlyozva az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes használatát. Az antimikrobiális szerekkel és a jövőbeli világjárványok esetén alkalmazható egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés felgyorsítása érdekében a tagállamokkal együttműködve folytatnunk kell a munkát, hogy a klinikai vizsgálatokat vonzóvá, hatékonyabbá és gyorsabbá tegyük az EU-ban. Európa-szerte folytatni kell a klinikai vizsgálatok megerősítését szolgáló törekvéseket.

Ugyanakkor – figyelembe véve a Covid19-világjárvány tanulságait és a jövőbeli kihívásokat – tovább kell erősíteni az egészségügyi rendszereket, amelyeknek kulcsfontosságú eleme a reziliens és jól képzett egészségügyi munkaerő. A Bizottság tanácsadással és az uniós alapokból nyújtott forrásokkal továbbra is támogatni fogja a nemzeti egészségügyi rendszerek reformját.

Európa népessége öregszik, és ez hatással van az egészségügyi politikára, többek között az egészségben eltöltött élettartam, vagy a nem fertőző betegségek, például a neurodegeneratív betegségek tekintetében. Ezért meg kell vizsgálni, hogy mit kezdjünk az élettartam meghosszabbodásával annak érdekében, hogy társadalmaink öreg korukban is egészségesek maradjanak. Az Alzheimer-kórhoz és a Parkinson-kórhoz hasonló egészségkárosító betegségek eredményes kezelése és végső gyógymódjának megtalálása a kutatás területén jelentős beruházásokat és nemzetközi együttműködést igényel. Az egészségügyi ellátás jövője emellett a személyre szabott orvoslási módszerektől is függeni fog. A genomika és az adattechnológiák – például a mesterséges intelligencia – fejlődésével megnyílhat az út a kezelések testreszabása előtt, amely elősegíti hatékonyságuk javítását és a mellékhatások csökkentését.

A nem fertőző betegségek továbbra is prioritást élveznek. Az EU bizonyította elkötelezettségét a nem fertőző betegségek kezelése iránt, különös tekintettel a megelőzésre az emberek egész élete során, az egészséges életmód előmozdítására és az ágazatok közötti szakpolitikai koordinációra, az európai rákellenes terv mintájára. Emellett az Unió a meglévő kezdeményezések – például az „Egészségesebben együtt” kezdeményezés – megerősítésével törekszik kezelni a kulcsfontosságú kihívásokat, például a szív- és érrendszeri betegségeket. A mentális egészségről szóló 2023. évi közlemény megerősítette, hogy a Bizottság társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjait, különösen a gyermekeket és a fiatalokat továbbra is prioritásként kezeli. Az európai egészségügyi unió már megkezdte a felkészülést ezekre a kihívásokra. Az európai egészségügyi adattér forradalmasíthatja az uniós egészségügyi ellátást a digitális egészségügyben rejlő hatalmas lehetőségek maximális kiaknázásával. E téren a 2027-ig tartó jelenlegi többéves pénzügyi keret továbbra is pénzügyi és technikai támogatást nyújt a tagállamoknak és az érdekelt feleknek, többek között „az EU az egészségért” programon és a Digitális Európa programon keresztül. Fontos megvizsgálni, hogy a hatékonyság, a hozzáférhetőség és a fenntarthatóság javítása érdekében hogyan integrálható a mesterséges intelligencia az egészségügyi ellátásba és az egészségügyi szakemberek digitális készségeinek fejlesztésébe.

A súlyos egészségi kockázatok – a világjárványok vagy járványveszélyek, az éghajlatváltozás és a nem fertőző betegségek egészségi hatásai – kapcsolódnak egymáshoz, és összefüggenek a hármas környezeti válsággal. Az erős, innovatív és inkluzív európai egészségügyi unióhoz az „Egy az egészség” megközelítés jegyében minden szinten együttműködésre van szükség.

Ezenkívül az elkövetkező években a nagyobb Unióra való felkészüléshez biztosítani kell, hogy a bővülő Európai Unió reziliens maradjon az egészségügyi kihívásokkal szemben, és hogy a népegészségügyi szakpolitikák megfelelő összehangolása a tagállamok között és a csatlakozási folyamatban részt vevő országokkal megtörténjen.

7.Következtetés

A Covid19-világjárvány globális méretű egészségügyi válság volt, amely a feje tetejére állította világunkat. Kihívás elé állította társadalmainkat, gazdaságainkat és saját európai életmódunkat. Rávilágított egészségügyi rendszereink hiányosságaira, és egyértelmű tanulságokkal szolgált számunkra. A Covid19-világjárvány alatt és után alkalmazott innovatív munkamódszerek azt mutatják, hogy az EU képes határozottan és egységes módon fellépve, kreatívan alkalmazni a szabályokat polgárai javára. A legfontosabb tanulság nagyon egyszerű: erősebbek és reziliensebbek vagyunk, ha a Bizottság és valamennyi uniós tagállam a szolidaritás jegyében együttműködik egymással, és amikor egyesítjük erősségeinket a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnerekkel a jobb globális válaszok érdekében.

E megbízatása során a Bizottság és a tagállamok összefogtak annak érdekében, hogy átfogó választ adjanak az évszázad eddigi legnagyobb egészségügyi veszélyére. Ezzel párhuzamosan olyan példa nélküli lépéseket tettek, amelyek messze túlmutattak a világjárványra adott legsürgetőbb intézkedéseken. A válság során tanúsított szolidaritásból és elszántságból merítve az EU erős és reziliens európai egészségügyi uniót épített ki, amelynek előnyeiből valamennyi uniós polgár részesül. Az európai egészségügyi unió célja annak biztosítása, hogy a tagállamok felkészültebbek legyenek bármilyen jövőbeli egészségügyi válsággal szembeni együttes fellépésre. Fontos cél továbbá az európai innováció és az egészségügyi ágazat versenyképességének előmozdítása, hogy a betegek szükségleteit minden szükséges szereplő bevonásával ki lehessen elégíteni. Szolidaritással és együttműködéssel erősíthető a reziliencia, a remény, a biztonság, és kiépíthető olyan optimális egészségügyi ellátás, amely mindenhol, még a vidéki és távoli területeken is megfelel az emberek elvárásainak. Ennek megvalósítására törekszik az európai egészségügyi unió, amely kielégíti a polgárok igényeit, a méltányos hozzáférést és ellátást pedig az Európai Unió egyik központi elemévé teszi.

Az elkövetkező években az európai egészségügyi unió tovább fog fejlődni és bővülni annak érdekében, hogy az Unióban és azon kívül is gondoskodni tudjon az emberek egészségéről és jóllétéről.

A világ 2019 óta gyökeresen megváltozott, és folyamatosan változik. A szilárd alapokon nyugvó európai egészségügyi uniónak köszönhetően az EU már jobban felkészült arra, hogy mit hozhat a jövő az emberek egészségére nézve.

(1)

  mission-letter-stella-kyriakides_en.pdf (europa.eu)

(2)

  EU Vaccines Strategy (europa.eu)

(3)

  https://www.who.int/europe/news/item/16-01-2024-covid-19-vaccinations-have-saved-more-than-1.4-million-lives-in-the-who-european-region--a-new-study-finds  

(4)

  EP Autumn 2021 Survey: Defending Democracy | Empowering Citizens - February 2022 - - Eurobarometer survey (europa.eu)

(5)

  Public opinion in the EU in time of coronavirus crisis 2 (europa.eu)

(6)

  Opinion of the Health Security Committee on zoonotic avian influenza - European Commission (europa.eu)

(7)

 Baktériumok antimikrobiális rezisztenciája (AMR), a vektorok által terjesztett virális kórokozók, az újonnan megjelenő, a rágcsálók által terjesztett és a zoonotikus virális kórokozók, a magas kockázatú, az újonnan megjelenő és a zoonotikus bakteriális kórokozók, a Legionella, valamint a diftéria és a szamárköhögés (pertussis) területén.

(8)

  https://single-market-economy.ec.europa.eu/coronavirus-response/task-force-industrial-scale-covid-19-vaccines_en  

(9)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_4363

(10)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52021PC0577

(11)

  Launching GLOWACON: A global initiative for wastewater surveillance for public health - European Commission (europa.eu)

(12)

 Az „X-betegség” kifejezés egy olyan kórokozóra utal, amelyről jelenleg nem ismert, hogy emberi megbetegedést okozna, de súlyos nemzetközi járvány kiváltására képes. Az X-betegség szerepel a kiemelt jelentőségű kórokozók WHO-s jegyzékén (a fogalmat az Egészségügyi Világszervezet határozta meg).

(13)

  https://health.ec.europa.eu/medicinal-products/pharmaceutical-strategy-europe_hu  

(14)

 Az árképzéssel és visszatérítéssel foglalkozó illetékes hatóságok hálózatának (NCAPR) csoportja keretében.

(15)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_23_5190

(16)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_6377

(17)

  https://health.ec.europa.eu/health-emergency-preparedness-and-response-hera/overview/critical-medicines-alliance_en

(18)

  eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019DC0128

(19)

  https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/european-partnerships-horizon-europe/health_en

(20)

 A politikai megállapodás  2023 decemberében megszületett.

(21)

 https://www.thcspartnership.eu/

(22)

 A 2024. február 28-án rendelkezésre álló adat szerint. Az adatok a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla pillérek szerinti címkézési módszertanán alapulnak, és megfelelnek az „egészségügy: reziliencia, fenntarthatóság, megfelelőség, rendelkezésre állás, hozzáférhetőség és minőség, beleértve a digitalizációt és az infrastruktúrát is” szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek.

(23)

https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=27472&langId=en

(24)

  The project – JA HEROES | Health Workforce Planning Project

(25)

  BeWell – Blueprint alliance for a future health workforce strategy on digital and green skills (bewell-project.eu)

(26)

  https://pact-for-skills.ec.europa.eu/about/industrial-ecosystems-and-partnerships/health_en

(27)

  https://knowledge4policy.ec.europa.eu/health-promotion-knowledge-gateway/eu-burden-non-communicable-diseases-key-risk-factors_en

(28)

  https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

(29)

https://environment.ec.europa.eu/strategy/zero-pollution-action-plan_en

(30)

Lásd pl.: https://www.eea.europa.eu/publications/harm-to-human-health-from-air-pollution/

(31)

 https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/eu-missions-horizon-europe/eu-mission-cancer_en

(32)

  A Tanács ajánlása (2022. december 9.) a megelőzésnek korai felismerés révén történő, új uniós rákszűrési megközelítést jelentő megerősítéséről - EUR-Lex (europa.eu)

(33)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7153

(34)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_24_1570

Top