EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.25.

COM(2024) 180 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a közös tartalékalap 2023. évi teljesítményéről

{SWD(2024) 161 final}

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

1. rész: Legfontosabb mérföldkövek 2023-ban

1.1. Általános áttekintés

1.2. A komponensek struktúrája

1.3. Biztosítéklehívások és kifizetési kérelmek

1.4. Tényleges tartalékfeltöltési ráta

2. rész: Befektetési stratégia, portfólió-összetétel és teljesítmény

2.1. A portfólió összetétele és jellemzői

2.2. Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) lábnyom

2.3. A közös tartalékalap teljesítménye 2023-ban

KÖVETKEZTETÉSEK

BEVEZETÉS

Ez a jelentés a közös tartalékalapról szóló harmadik éves jelentés ( 1 ), amely a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A jelentés felvázolja a közös tartalékalap 2023-as működésével kapcsolatos legfontosabb fejleményeket, bemutatja a fő pénzügyi és kockázati paramétereket, valamint az alap éves teljesítményét. Bemutatja továbbá azon intézkedések eredményeit, amelyeket a Bizottság hozott az alap hosszabb távú teljesítményének a befektetési környezet diverzifikációja útján történő javítása érdekében.

A költségvetési rendelet 212. cikke alapján létrehozott közös tartalékalap tartalmazza az uniós költségvetés által előirányzott vagy a részt vevő tagállamok és EFTA-tagországok által befizetett összes tartalékot, amelyek az Európai Unió által végrehajtott belső ( 2 ) és külső ( 3 ) biztosítékok által garantált műveletek veszteségei kockázatának felfedezésére szolgálnak. A költségvetési biztosítékok mellett a közös tartalékalapban állnak rendelkezésre a tartalékok a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében folyósított hitelek nagy része tekintetében ( 4 ). A közös tartalékalapban tartott tartalékok alkotják azt a tőketartalékot, amelyből forrásokat hívnak le a támogatott műveletekhez kapcsolódó biztosítéklehívások és egyéb kiáramlások fedezésére.

A közös tartalékalap 2021 januárjában kezdte meg működését. Piaci értéke 2023 végén 18,8 milliárd EUR volt, amely a Bizottság által közvetlenül kezelt befektetési portfóliók közül messze a legnagyobb.

Prudens pozíciójának köszönhetően a közös tartalékalap jól kezelte a 2023-ban tapasztalt piaci volatilitást, és jó helyzetben volt ahhoz, hogy profitáljon az év végi erős piaci teljesítményből. A közös tartalékalap +5,21 %-os abszolút hozamot könyvelt el, amely segítette a 2022. évi veszteségek egy részének (-8,9 %) a visszaszerzését és a biztosítékok feltöltését. A jövőt illetően a jelenlegi magas és pozitív kamatkörnyezet középtávon szilárd alapot biztosít a hozamhoz.

E jelentés a közös tartalékalap eszközeinek kezelésével kapcsolatos kérdésekre összpontosít. A költségvetési rendelet 250. cikke szerinti külön jelentés tárgyalja a költségvetési biztosítékokból és az uniós hitelezésből eredő függő kötelezettségek alakulását, amelyekkel szemben a közös tartalékalap eszközeit tartalékként tartják.

1. rész: Legfontosabb mérföldkövek 2023-ban

1.1. Általános áttekintés

Az előző évekhez hasonlóan az alapot a kialakult irányítási struktúrája szerinti eljárásokkal összehangban ( 5 ) és operatív incidensek nélkül kezelték.

2023. december 31-én a nettó eszközök értéke ( 6 ) 18,8 milliárd EUR volt, ami 2022 végéhez képest 4,4 milliárd EUR összegű növekedést jelent. (Ez éves szinten 30 %-os növekedést jelent). 2023-ban a közös tartalékalap 3,53 milliárd EUR összegű nettó hozzájárulásban részesült az uniós költségvetésből, illetve a részt vevő tagállamok és EFTA-tagországok hozzájárulásaiból. A portfólióérték növekedésének fennmaradó része (880 millió EUR) a meglévő eszközök megnövekedett piaci értékének eredménye.

1. ábra: A közös tartalékalap nettó eszközértékének alakulása (milliárd EUR összeg)

A pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban további információk találhatók az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

1.2. A komponensek struktúrája

Míg a közös tartalékalap eszközeit egyedi befektetési politika szerint kezelik, azokat az egyedi költségvetési biztosítékokhoz és pénzügyi támogatási programokhoz kapcsolódó különböző komponensekben tartják.

A közös tartalékalap tartalékfeltöltését költségvetési biztosítékokként/pénzügyi támogatási programonként különítik el, a vonatkozó jogi keretekkel összhangban ( 7 ). Az egyes költségvetési biztosítékokhoz rendelt összegeket külön komponensekben könyvelik el annak érdekében, hogy a tartalékfeltöltési szintek nyomon követhetőek legyenek a biztosítékot létrehozó eszközök által meghatározott szintekhez képest. Amennyiben a tartalékok bizonyos szint alá esnek, a feltöltések az adott programok keretéből finanszírozhatók.

2023-ban két új InvestEU tagállami komponenssel bővült a közös tartalékalap ( 8 ), szemben a 2022. évi 10 komponenssel. A komponensek előző évekhez viszonyított alakulását a közös tartalékalap 2021-re ( 9 ) és 2022-re ( 10 ) vonatkozó jelentései részletesebben ismertetik.

2023. december 31-én a közös tartalékalap 16 komponensből állt, amelyek közül 13 teljes mértékben működőképes volt és forrásokat tartalmazott. A fennmaradó komponenseket a megfelelő első beáramlások beérkezésekor aktiválják.

1. táblázat: A közös tartalékalap komponensei 2023. december 31-én

2. ábra: A közös tartalékalap komponensei 2023. december 31-én

1.3. Biztosítéklehívások és kifizetési kérelmek

A biztosítékhívásokkal és kifizetési kérelmekkel kapcsolatos likviditáskezelést a közös tartalékalap eszközkezelési iránymutatásában előírtak szerint a likviditási puffer segíti elő ( 15 ). A likviditási puffert a Bizottság központi számláján tartott pénzeszközök korlátozott tartalékai alkotják, amelyek a végrehajtó partnerektől kapott értesítések alapján egy három hónapos időszakban várhatóan bekövetkező pénzeszköz-kiáramlások fedezésére szolgálnak.

A likviditási puffer egyenlege 2023 elején 342 millió EUR volt. A 2023-as év során 114 millió EUR összegű beáramlás érkezett ( 16 ), és közel 351 millió EUR nettó összeg kifizetésére került sor ( 17 ). 2023 végén a likviditási puffer fennmaradó egyenlege 106 millió EUR-t tett ki.

A közös tartalékalap tartalékaiból a vonatkozó költségvetési biztosítékok által 2023-ban lehívott összegeket ( 18 ), valamint a közös tartalékalap komponenseiben tartott forrásokra vonatkozó egyéb követeléseket az alábbi táblázat foglalja össze ( 19 ):

2. táblázat: A közös tartalékalap kiáramlásai 2023-ban – részletes áttekintés

3. ábra: A 2023. évi közös tartalékalap kiáramlásai komponensenként (millió EUR)

1.4. Tényleges tartalékfeltöltési ráta

A költségvetési rendelet 213. cikke előírja, a harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékokra és pénzügyi támogatásokra vonatkozó tartalékok közös tartalékalapban való feltöltését a cikkben meghatározott, tényleges tartalékfeltöltési ráta alapján kell elvégezni. A tényleges tartalékfeltöltési ráta figyelembe veszi, hogy a közös tartalékalap összevont kezelése – szemben a külön garanciaalapok kezelésével – potenciálisan diverzifikációt eredményezhet, ha a különböző komponensek lehívásai nem korrelálnak időben vagy intenzitásban.

A tényleges tartalékfeltöltési ráta a következők aránya:

·a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek szükséges összege az összevontan kezelt közös tartalékalapban, illetve

·a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek szükséges összege abban az esetben, ha az egyes komponenseket külön kezelnék.

A jogszabály szerint a tényleges tartalékfeltöltési rátát 95 % és 100 % között kell meghatározni, ahol a 100 % alatti érték diverzifikációs hatásra utal. A bevett módszertanon alapuló számításokat követően ( 21 ), valamint tekintettel az uralkodó makrogazdasági és geopolitikai bizonytalanságokra (a közös tartalékalap egyes komponensei nagymértékben függnek az ukrajnai helyzet alakulásától), a Bizottság azt javasolta, hogy a 2023. évi tényleges tartalékfeltöltési ráta maradjon 100 %, mivel nem figyelhető meg a különböző komponensekre vonatkozó lehívások között diverzifikáció. Ezt a megközelítést az elfogadott 2024. évi éves költségvetés is megerősítette. 

2. rész: Befektetési stratégia, portfólió-összetétel és teljesítmény

A közös tartalékalap befektetési stratégiáját alátámasztó általános elveket és megfontolásokat a közös tartalékalap eszközkezelési iránymutatásai határozzák meg, és azokat részletesebben a közös tartalékalap 2021. évi első éves jelentése ismerteti ( 22 ). Az eszközkezelési iránymutatásaiban foglalt konzervatív megközelítés és az alacsony kockázattűrés alapján a közös tartalékalapot úgy kezelik, hogy a befektetési időtávjában (kilenc év) legalább a tőkemegőrzésre kell törekedni ( 23 ). E prudens befektetési politikát tükrözve azok az eszközök, amelyekbe a közös tartalékalap befektethet, a magas likviditású és magas minősítésű rögzített kamatozású értékpapírokra korlátozódnak. A közös tartalékalap nagy része mindeddig az euróban és az USA-dollárban denominált, befektetésre ajánlott kategóriájú, rögzített kamatozású értékpapírokba (kötvények) való befektetésekre korlátozódott. Az eszközkezelési iránymutatásokat 2022-ben módosították annak érdekében, hogy lehetővé tegyenek a tőzsdén kereskedett alapokba történő néhány korlátozott befektetést, hogy további diverzifikációs lehetőségeket biztosítsanak a közös tartalékalap számára.

2.1. A portfólió összetétele és jellemzői

Eszközkezelési iránymutatásainak megfelelően a közös tartalékalap likvid diverzifikált portfóliót tart fenn, amely elsősorban magas minősítésű adósságinstrumentumokba, például kormányok, szupranacionális szervezetek, állami ügynökségek és vállalatok által kibocsátott kötvényekbe fektet be.

A közös tartalékalap portfóliója az év végén jól diverzifikált a figyelembe vehető rögzített kamatozású eszközök különböző kategóriái között, beleértve a nem euróban (USD) denominált értékpapírokkal, a tőzsdén kereskedett alapokkal, valamint a pénzeszközökkel vagy pénzeszköz-egyenértékesekkel szembeni korlátozott kitettséget. A nem euróban denominált értékpapírok és ügyletek árfolyamnyereségét vagy -veszteségét nagyrészt ellensúlyozták a fedezeti ügyletként használt származtatott devizaügyletek ellentétes irányú változásai.

A közös tartalékalap portfóliójának hitelminősége magas volt, átlagosan A-minősítésű, ami elhanyagolható nemteljesítési valószínűségre utal ( 24 ).

A portfólió piaci értékének több mint 36 %-át AAA minősítésű értékpapírokba fektették be ( 25 ), a fennmaradó rész pedig a befektetési kategóriák teljes körén belül oszlik meg.

Az USD-ben denominált befektetések a portfólió értékének 6,6 %-át tették ki ( 26 ), a devizaárfolyam-kockázatot pedig forwardszerződésekkel fedezték.

2023 év végén a saját tőke a portfólió piaci értékének 5,5 %-át tette ki.

2023 decemberében a portfólió mintegy 15,2 %-a rövid lejáratú likvid eszközökből állt ( 27 ), amelyek kész likviditási forrást biztosítanak a fent ismertetett likviditási puffer nagyságát meghaladó jelentős kiáramlások esetén ( 28 ).

4. ábra: A közös tartalékalap portfólió-elosztása az év végén (2023)

2.2. Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) lábnyom

A portfólió ESG-lábnyoma továbbra is erős: az ESG-jelöléssel ellátott kötvények aránya 14,6 % ( 29 ), szemben a 2022. évi 14,0 %-kal. Az ESG-befektetések proaktív megközelítése előnyben részesíti az ESG-jelöléssel ellátott kötvényeket, feltéve, hogy azok összhangban vannak a kockázatkezelési kritériumokkal és az általános befektetési stratégiával. Amint azt a közös tartalékalap 2022. évi éves jelentése kifejtette, a Bizottság 2023-ban tovább erősítette az ESG-lábnyomot a közös tartalékalap új befektetési stratégiájában ( 30 ).

2.3. A közös tartalékalap teljesítménye 2023-ban

2023-ban a piaci volatilitás továbbra is jelentős maradt (lásd keretes írás). 2023 utolsó néhány hónapjában azonban az inflációs nyomás mérséklődni kezdett, ami olyan piaci várakozásokhoz vezetett, miszerint a központi bankok 2024-ben elkezdik csökkenteni a kamatlábakat. A függőben lévő kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások a 2022-ben tapasztalt dinamika részleges megfordulásához vezettek, és kedvezően hatottak a közös tartalékalap tulajdonában lévő, forgalomban lévő kötvények értékére. A piaci fejleményekkel kapcsolatos további részleteket a lenti keretes írás tartalmazza.

Mindezek alapján a közös tartalékalap a portfólió-referenciaértékével (+ 5,40 %) összhangban lévő + 5,21 %-os ( 31 ) éves hozamot ért el. Az újonnan bevezetett sajáttőke-rész (2023-ban átlagosan mintegy 3,1 %) + 0,38 %-kal járult hozzá a portfólió teljes hozamához. Külön-külön vizsgálva a tőkebefektetés körülbelül + 12,5 %-os hozamot eredményezett, ami 2023-ban több mint kétszerese a fix hozamú rész hozamának.

KÖVETKEZTETÉSEK

A közös tartalékalap +5,21 %-os hozamot könyvelt el, amely segítette a 2022. évi veszteségek egy részének (-8,9 %) ledolgozását és a biztosítékok feltöltését. A jövőt illetően a jelenlegi magas és pozitív kamatkörnyezet középtávon szilárd alapot biztosít a hozamhoz. Ez tükröződik a portfólió lejáratig számított átlagos hozamában, amely 2023 végén évi 3 % körül maradt.

A 2022-ben tapasztalt kihívásokkal teli piaci környezet rávilágított a kizárólagosan rögzített kamatozású befektetésekre támaszkodás kockázatára. A kötvénypiacoktól való függőség csökkentése érdekében a közös tartalékalap befektetési stratégiája 2023-ban széles páneurópai részvényindexbe történő befektetések révén diverzifikálódott. Az első év tapasztalatai pozitívak voltak ezzel az új eszközkategóriával. A korlátozott részvénykitettség bizonyította képességét arra, hogy az alacsony kockázati szinttel összhangban növelje a hozamokat. A közös tartalékalap jó helyzetben van ahhoz, hogy továbbra is fellendülés felé vezető íven maradjon, és a beruházási célkitűzéseivel összhangban hosszabb távú stabilitást és növekedést érjen el.

(1) () A költségvetési rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) 214. cikke értelmében a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös tartalékalapról. A közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatás (A Bizottság határozata (2020. március 25.) a közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatásról, C(2020) 1896 final, HL C 131., 2020.4.22., 3. o.) további támpontokkal szolgál e jelentés tartalmát illetően.

(2) () Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és InvestEU.

(3) () Az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatása, Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) és Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+).

(4) () Kivéve az Ukrajnának 2023-ban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás (MFA+) keretében folyósított hitelek.

(5) () Az irányítási struktúrát a közös tartalékalap 2021. évi éves jelentésében ismertették: EUR-Lex - 52022DC0213 - HU - EUR-Lex (europa.eu) .

(6) () A közös tartalékalap nettó eszközértékét az összes eszköz kötelezettségekkel csökkentett értéke határozza meg az adott nettó eszközérték kiszámításának időpontjában.

(7) () Összhangban például a költségvetési rendelet 212. cikkének (2) bekezdésével, 212. cikkének (4) bekezdésével, 213. cikkének (1) és (4) bekezdésével.

(8) () Málta és Bulgária.

(9) () EUR-Lex - 52022DC0213 - HU - EUR-Lex (europa.eu)

(10) () EUR-Lex - 52023DC0288 - HU - EUR-Lex (europa.eu)

(11) () Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (GFEA), amely összefogja a külső hitelezési megbízatás, a korábbi makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) és az Euratom programok tartalékait.

(12)

() Európai Fenntartható Fejlődési Alap.

(13) ()    EU komponens.

(14) () Az (EU) 2022/12018 és (EU) 2022/1628 határozata alapján Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás.

(15) () A Bizottság határozata (2020. március 25.) a közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatásról, C(2020) 1896 final, HL C 131., 2020.4.22., 3. o.

(16) ()    A közös tartalékalap visszaváltásokból származó 114 millió EUR összegű beáramlásaiból 60,7 millió EUR-t tettek ki a külső hitelezési megbízatás visszafizettetései.

(17) () A 2022. évi 222 millió EUR-hoz képest.

(18) () Az egyes biztosítéklehívásokat a költségvetési rendelet 41. cikkének (5) bekezdése szerinti külön jelentés fogja tárgyalni.

(19) () Fontos megemlíteni, hogy 2024-ben vagy később olyan kifizetések merülhetnek fel, amelyek a 2023. évi elszámolások utólagos kiigazítását tehetik szükségessé.

(20) () Ebből 14,7 millió EUR a 2022. évi lehívásokhoz kapcsolódik, mivel az egyik fizetési művelet a 2022. június 1. és 2023. november 30. közötti időszakra vonatkozott.

(21) () A Bizottság (EU, Euratom) C(2020)7684 felhatalmazáson alapuló határozata az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátájának számítására vonatkozó részletes feltételekkel történő kiegészítéséről (HL L 42., 2021.2.5., 12. o.).

(22) () EUR-Lex - 52022DC0213 - HU - EUR-Lex (europa.eu)

(23) () Az eszközkezelési iránymutatás 2. cikkének (1) bekezdése.

(24) () 0,04 % nemteljesítési valószínűség egyéves időtartamon.

(25) () Szemben a 2022. évi 35 %-kal.

(26) () Szemben a 2022. évi 3,5 %-kal.

(27) () Szemben a 2022. évi 18 %-kal.

(28) () Az 1.5. szakaszban ismertetett likviditási pufferen felül.

(29) () Annak értékelésére, hogy a kötvények a közös tartalékalap számára történő allokáció céljából ESG-jelölésűnek minősülnek-e, a Bizottság a kérdéses eszközből származó bevételek felhasználásának értékelésére támaszkodik, amelyeket a Bizottság az eszközkezelési funkciójára felhasznált elemzések és adatszolgáltatók tettek közzé.

(30) () EUR-Lex - 52023DC0288 - HU - EUR-Lex (europa.eu)

(31) ()    A közös tartalékalap halmozott hozama a kezdetektől 2023 végéig -5,22 %, ami az éves hozamok következő sorrendjét tükrözi: 2023-ban 5,21 %, 2022-ben -8,85 %, 2021-ben -1,17 %. Ami a tőkemegőrzési célt illeti a teljes befektetési időhorizont vonatkozásában (a becslések szerint kilenc év), a célkitűzés továbbra is teljes mértékben megvalósíthatónak tűnik, különös tekintettel arra, hogy 2022 után a hozamszintek határozottan pozitív tartományban vannak, ellentétben a közös tartalékalap létrehozásakor fennálló negatív vagy nulla hozamú környezettel.