EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.4.10.

COM(2024) 158 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Második jelentés a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv működéséről

1.Bevezetés

1.1.A rádióberendezésekről szóló irányelv

A rádióberendezésekről szóló irányelv 1 biztosítja a rádióberendezések egységes piacát 2 a biztonságra, az egészségre, az elektromágneses összeférhetőségre, valamint a rádióspektrum hatékony kihasználására vonatkozó alapvető követelmények meghatározásával. Emellett alapot nyújt néhány további szempontra vonatkozó további szabályozáshoz is.

A rádióberendezésekről szóló irányelv 47. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia a rádióberendezésekről szóló irányelvnek a működését, és erről legkésőbb 2018. június 12-ig, azt követően pedig ötévente jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. E jelentés a 2023. június 12-ig tartó időszakra vonatkozóan teljesíti ezt a követelményt.

1.2.Politikai környezet

Ez a jelentés egy olyan időszakra vonatkozik, amikor „a digitális korra felkészült Európa” volt a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban meghatározott prioritások egyike. A rádióberendezések szempontjából ez azért fontos, mert az említett iránymutatások foglalkoztak a dolgok internetével; az EU 5G-hálózataira vonatkozó közös szabványokkal; az új technológiákra vonatkozó szabványokkal; valamint a magánéletre, a (kiber)biztonságra, a biztonságra és az etikára vonatkozó magas szintű előírásokkal.

Ezt az időszakot többek között a Covid19-világjárvány határozta meg, amely jelentősen növelte a távoli hozzáférés iránti keresletet, ezáltal felgyorsítva a vonatkozó rádióberendezés-technológiák bevezetését, valamint a kiberbiztonság előmozdításának szükségességét.

Tekintve, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, minden olyan uniós székhelyű gazdasági szereplő, amely az Egyesült Királyságból terméket vásárol, importőrré válik. Emellett az egyesült királyságbeli bejelentett szervezetek elvesztették uniós bejelentett szervezeti státuszukat, és törölték őket a bejelentett szervezetekre vonatkozó bizottsági információs rendszerből (a NANDO-adatbázisból ).

Az Ukrajna elleni jogellenes orosz invázió felhívta a figyelmet a távközlési berendezések kiberbiztonságban betöltött szerepére, valamint arra, hogy növelni kell a rádióberendezések rezilienciáját az uniós piacon. Hangsúlyozni kell a drónokhoz hasonló nagy pontosságú rádióberendezések vagy a katonai és polgári célú kettős felhasználású termékek (ideértve számos vezeték nélküli eszközt) fontosságát.

2.Jogalkotási fejlemények

2018 óta számos, a rádióberendezésekről szóló irányelv szempontjából releváns jogszabályt fogadtak el. További jogszabályok pedig előkészítés alatt állnak.

2.1.(EU) 2018/1139 rendelet: polgári légi közlekedés (fedélzeti berendezések, drónok)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 3 (EASA-rendelet) módosította a rádióberendezésekről szóló irányelvet, különösen a légi közlekedésben használt rádióberendezések forgalomba hozatalára alkalmazandó rendszert.

2.2.Az (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló rendelete: segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés okostelefonokról, a Galileo-rendszer használatával

Az (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló rendelete 4 a rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott alapvető követelményt 2017. március 17-től alkalmazandóvá tette az okostelefonok esetében is. Az okostelefonoknak a segélyhívó szolgáltatokhoz való hozzáférés során támogatniuk kell a wifi-adatok és a globális navigációs műholdrendszerből (GNSS) származó adatok fogadására és feldolgozására szolgáló, a legalább a Galileo-rendszerrel kompatibilis és interoperábilis műszaki megoldásokat; és ezeket az adatokat a segélyhívások során továbbítás céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk.

A harmonizált szabványok hiányában a gyártóknak egy bejelentett szervezet által kell értékeltetniük, hogy rádióberendezéseik megfelelnek-e ennek az alapvető követelménynek.

2.3.Az (EU) 2019/1020 rendelet: piacfelügyelet és a termékek megfelelősége 

Az (EU) 2019/1020 rendelet 5 2021. július 16. óta alkalmazandó a rádióberendezésekről szóló irányelvet is magában foglaló uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre.

2.4.(EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló rendelet: kiberbiztonság

A Bizottság 2021. október 29-én elfogadta az (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló rendeletet 6 , amely a rádióberendezések bizonyos kategóriái esetében alkalmazandóvá tette a rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott alapvető követelményeket. A Bizottság hatásvizsgálatot végzett.

Konkrétabban, a felhatalmazáson alapuló rendelet javítani fogja a hálózatok rezilienciáját, jobban védi majd a fogyasztók magánéletét és csökkenti a pénzügyi csalások kockázatát.

A felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya kiterjed az internethez csatlakoztatott vezeték nélküli eszközökre és más eszközökre, például a rádiós játékokra, a gyermekgondozási rádióberendezésekre és a viselhető rádióberendezésekre.

A felhatalmazáson alapuló rendelet 2025. augusztus 1-jétől alkalmazandó. Ezért a gyártóknak elegendő idejük lesz termékeik kiigazítására 7 .

A Bizottság 2022. augusztus 5-én szabványosítási kérelmet 8 nyújtott be az Európai Szabványügyi Bizottsághoz (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsághoz (CENELEC), hogy 2024. június 30-ig dolgozzák ki a vonatkozó harmonizált szabványokat 9 . Ez támogatni fogja a gyártókat az új követelményeknek való megfelelésben.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály az (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló rendelet továbbfejlesztését fogja jelenteni, mivel valamennyi digitális termékre és azok teljes életciklusával foglalkozik.

2.5.(EU) 2022/2380 irányelv (az egységes töltőkről szóló irányelv)

Az egységes töltő bevezetésével kapcsolatos számos lehetőséget megvizsgáltak a hatásvizsgálatban . Az (EU) 2022/2380 irányelv 10 (az egységes töltőkről szóló irányelv) módosította a rádióberendezésekről szóló irányelvet azáltal, hogy beillesztette az „egységes töltési” megoldásra vonatkozó követelményeket a rádióberendezésekről szóló irányelvbe, különös tekintettel a következőkre:

·az USB-C lesz a harmonizált töltőcsatlakozó;

·a harmonizáció megakadályozza, hogy a különböző gyártók indokolatlanul korlátozzák a töltési sebességet, továbbá biztosítja, hogy bármely kompatibilis töltő használatával a töltési sebesség azonos legyen;

·a fogyasztók töltő nélkül is vásárolhatnak majd új elektronikus eszközöket;

·a gyártóknak megfelelő vizuális és írásos tájékoztatást kell nyújtaniuk a töltési jellemzőkről.

E követelmények 2024-től minden kézi mobiltelefonra, táblagépre, digitális kamerára, fejhallgatóra, mikrofonos fejhallgatóra, hordozható hangszóróra, kézi videójáték-konzolra, e-könyv-olvasóra, fülhallgatóra, billentyűzetre, egérre és hordozható navigációs rendszerre alkalmazandó lesz. A követelmények 2026. április 28-tól a laptopokra is alkalmazandók. A követelmények termékekre vonatkozó alkalmazási köre a jövőben kibővíthető.

Az „egységes töltőkről” szóló irányelvet a külső tápegységekre vonatkozó környezettudatos tervezésről szóló végrehajtási rendelet felülvizsgálata keretében megfelelő követelményekkel egészítik ki. Az előterjesztett főbb lehetőségek a következők:

·a fogyasztók tájékoztatása az „egységes töltők” megfelelő logóval és piktogrammal való megjelölésével;

·a nem megfelelő saját fejlesztésű töltők rádióbendezésekkel együtt történő értékesítésének megakadályozása;

·az interoperabilitás előnyeinek fokozása az „egységes töltők” hatályának rádióberendezésektől eltérő berendezésekre való kiterjesztésével.

A szabályozásbeli áttekintés várhatóan 2024-ben zárul le.

A Bizottság jelentést készít arról, hogy mérlegelni kell-e a szétválasztási követelmények és/vagy a kötelező szétválasztás kiterjesztését a kábelekre.

3.Nem jogalkotási fejlemények

3.1.A rádióberendezésekről szóló irányelv értelmében bejelentett szervezetek

A rádióberendezésekről szóló irányelvben foglalt egyre növekvő számú követelmények egyik fő következménye, hogy a bejelentő hatóságoknak értékelniük kell a bejelentett szervezetek alkalmasságát az újonnan felállított alapvető követelmények teljesítésére.

A NANDO-rendszert úgy alakították át, hogy megmutassa, mely alapvető követelményeknek képes egy bejelentett szervezet megfelelni.

3.2.A nemzeti korlátozások hatálya alá nem tartozó rádióberendezések

A 2000/299/EK bizottsági határozat 11 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság 2020-ban közzétette az „ 1. osztályba ” tartozó berendezések (azaz a korlátozás nélkül forgalmazható és üzembe helyezhető berendezések) jegyzékét. A jegyzéket jelenleg aktualizálják annak érdekében, hogy tükrözze a rádiófrekvencia-spektrumhoz való hozzáférésről szóló uniós és a nemzeti rendeletek módosításait.

3.3.A rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás aktualizálása

A rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás nem kötelező erejű dokumentum, amely támogatja a piacfelügyeleti hatóságokat, az iparági szereplőket és a bejelentett szervezeteket a rádióberendezésekről szóló irányelv következetes végrehajtásában.

A rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás legfrissebb változatát 2018 decemberében adták ki, és nyilvánosan hozzáférhető . Jelenleg mérlegelik a rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás aktualizálását.

4.A rádióberendezésekről szóló irányelvet támogató harmonizált szabványok

4.1.A szabványokra való hivatkozások

A Bizottság 2018 óta 72 harmonizált szabványra való hivatkozást tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (EUHL). Az EUHL L sorozatában közzétett szabványok megfelelő használat esetén vélelmezik a rádióberendezésekről szóló irányelv alapvető követelményeinek való megfelelést.

Számos jogi jellegű megbeszélésre került sor a CEN, a CENELEC és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) illetékes műszaki bizottságaival. A Bizottság szolgálatai a következő fő témákat tisztázták proaktív módon, hogy a szabványosítás tovább fejlődhessen:

·a vevőkészülékek paramétereinek alkalmazása a rádióberendezések ellenállásának megerősítése és a káros zavarás kialakulásának elkerülése érdekében;

·a szabványok objektivitása és ellenőrizhetősége annak elkerülése érdekében, hogy a gyártó túlzott szabadsággal rendelkezzen a műszaki előírások végrehajtásában;

·az uniós vizsgálati ágazat innovációja és versenyképessége;

·tűréshatárok és mérési bizonytalanságok a műszaki határértékek mesterséges módosításának elkerülése és a pontosabb mérések előmozdítása érdekében.

4.2.Szabványosítási kérelmek

A Bizottság 2018 óta két szabványosítási kérelmet fogadott el a rádióberendezésekről szóló irányelvet támogató harmonizált szabványokra vonatkozóan.

4.2.1.A segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés okostelefonokról – a rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontja

Az (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság az ETSI-nek címzett szabványosítási kérelmet 12 fogadott el. Az ETSI úgy döntött, hogy nem fogadja el a kérelmet.

A következetes megközelítés biztosítása érdekében, és tekintettel arra, hogy a megfelelőségértékelés elvégzéséhez egy bejelentett szervezet részvételére lesz szükség, a Bizottság iránymutatásokat tett közzé a bejelentett szervezetek számára.

4.2.2.Kiberbiztonság – A rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikke (3) bekezdésénekd), e) és f) pontja

A Bizottság támogatta a gyártókat az új kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelésben azáltal, hogy felkérte a CEN-CENELEC-et három harmonizált szabvány kidolgozására 13 . A CEN-CENELEC 2022 szeptemberében elfogadta a kérelmet.

4.3.A rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdését támogató harmonizált szabványok

Csupán néhány harmonizált szabvány támogatja a rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdését 14 . Ennek oka, hogy az európai szabványügyi szervezetek vagy nem javasolták őket hivatkozásra, vagy nem feleltek meg a rádióberendezésekről szóló irányelv hivatkozáshoz szükséges jogi követelményeinek. A bejelentett szervezet bevonása mindazonáltal nem szükséges az ezen alapvető követelményeknek való megfelelés igazolásához.

5.Tagállami tevékenységek

5.1.A rádióberendezésekről szóló irányelv 47. cikkének (1) bekezdése szerinti tagállami jelentések

A tagállamok 2021-ben és 2023-ban jelentést nyújtottak be a rádióberendezésekről szóló irányelv végrehajtásáról, kiemelve az alábbi pontokat.

·A legtöbb tagállam tájékoztatta az érdekelt feleket és egyéb hatóságokat a rádióberendezésekről szóló irányelv legújabb fejleményeiről.

·A hatóságok ágazatok közötti együttműködésével kapcsolatban nem jelentettek problémákat.

·Egyes hatóságok részt vesznek nemzeti és európai szabványügyi szervezetekben. A szabványokkal kapcsolatos együttműködés egyéb fórumai közé tartozik a Távközlési Megfelelőségértékelési és Piacfelügyeleti Bizottság (TCAM), a rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja (ADCO-RED) és a szabványokkal foglalkozó bizottság.

·A bejelentett szervezeti státusz elérésére törekvő megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez a legtöbb tagállam nemzeti akkreditáló testületekre támaszkodik 15 . Néhány tagállam azt javasolta, hogy még az Európai Akkreditálási Együttműködés keretében is állítsanak fel koordinációs mechanizmust, valamint Unió-szerte harmonizálják a bejelentett szervezetek értékelését azáltal, hogy csak az akkreditálás útján történő értékelést teszik lehetővé.

·Az újonnan felmerülő kockázatok és kihívások közé tartozik a mesterséges intelligencia, az átkonfigurálható rádiórendszerek, a felújított termékek, a drónok, a digitális címkézés, a nem uniós országokból származó import, a jogszabályok és szabványok rendszeres felülvizsgálata, a vizsgálat elvégzésének képessége, az elektronikus kereskedelem és a termékek telepítése.

5.2.A rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja által végzett tevékenységek aktualizálása

2011 óta a rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja éves statisztikákat tesz közzé a piacfelügyeleti tevékenységekről. Az ellenőrzések száma 2022-ben 11 491-re nőtt, mintegy 60 %-os meg nem felelési aránnyal. Ez az eredmény nem tükrözi a rádióberendezések általános piaci megfelelőségét, mivel a piacfelügyeleti hatóságok az ellenőrzéseket a problémás ágazatokra összpontosítják.

A rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja 2018 és 2022 között két kampányt folytatott le (a dolgok internetével kapcsolatos eszközök és magán mobilrádiók [PMR], illetve PMR 446 termékek).

A rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja 2021-ben megkezdte részvételét az uniós finanszírozású együttes fellépésekben: JAHARP 2020 (a csatlakoztatott eszközök fajlagos abszorpciós rátája [SAR], a dolgok internetéhez [IoT] a vámhatóságokkal együttműködésben csatlakoztatott eszközök, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti termékágazatok adminisztratív követelményeinek értékelésére vonatkozó harmonizált megközelítés); és JAHARP 2021 (vezeték nélküli helyi hálózat WLAN 5GHz és gépjárművekben található rádióberendezések).

A rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja több témában számos iránymutatást vagy egyéb információforrást készített és tett közzé az érdekelt felek számára, ideértve a rádióberendezésekről szóló irányelv konkrét termékekre való alkalmazhatóságát.

Az internet által támogatott páneurópai piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) tekintetében a rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja együttműködött a Bizottsággal a rádióberendezésekről szóló irányelv interfészének megvalósításának előkészítésében.

5.3.Uniós vizsgálóhely

Az uniós vizsgálóhelyek kijelölésével kapcsolatban az (EU) 2022/1267 végrehajtási rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban 16 a Bizottság Litvánia hírközlési szabályozó hatóságát nevezte ki a rádióberendezésekért felelős uniós vizsgálóhelynek. Az uniós vizsgálóhelyeknek a kijelölésük szerinti területen belül el kell látniuk az (EU) 2019/1020 rendelet 17 21. cikkében meghatározott feladatokat.

6.Végrehajtás és érvényesítés

6.1.Kockázatértékelés

A rádióberendezések gyártóinak a megfelelőségértékelés elvégzése előtt kockázatértékelést kell végrehajtaniuk. Különösen a kockázatokat és azok bekövetkezésének valószínűségét kell értékelniük a konkrét műszaki kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. A rádióberendezésekről szóló irányelv nem határoz meg konkrét kockázatértékelési módszertant.

Emellett a gyártók által elvégzett kockázatértékelés kiértékelése tagállami hatáskörbe tartozik. Ezért a hatóságok közös megközelítése a rádióberendezésekről szóló irányelv közigazgatási együttműködési csoportja által végzett koordinációs tevékenységek részét képezi.

6.2.Az autonóm tengeri rádióberendezések segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférése (felhatalmazáson alapuló rendelet)

A szakértői csoport mérlegelte, hogy miként biztosítható az autonóm tengeri rádióberendezések (AMRD) esetében az automatikus azonosító rendszer (AIS) és az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer (GMDSS) segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférése, ideértve az egyéb tengeri berendezésekkel való interferencia elkerülését.

A szakértői csoport előzetes következtetése, hogy a rádióberendezésekről szóló irányelvben meghatározott alapvető követelmények 18 foglalkozhatnak a nemrég kiadott ITU-R 19 ajánlásokban szereplő témák jellegével. A részletes előírásokat be lehet építeni a vonatkozó harmonizált szabványokba.

6.3.A SAR mérési szabvánnyal szembeni hivatalos kifogás

2022-ben Franciaország hivatalosan is kifogást emelt a SAR-mérésre vonatkozó harmonizált szabvánnyal 20 szemben. Franciaország véleménye szerint szükség van a szabvány felülvizsgálatára, mert a jelenlegi változat lehetővé teszi a gyártó számára, hogy 0 és 5 mm között szabadon megválassza a mérési távolságot. Franciaország úgy véli, hogy a szabványnak meg kell határoznia azt a mérési távolságot, amelynél a maximális szintet elérik. A jelenlegi megközelítés lehetővé teszi a gyártók számára, hogy alacsonyabb SAR-szinttel rendelkező távolságot alkalmazzanak.

A Bizottság műszaki jelentést kért a CENELEC-től, amely megállapította, hogy a legmagasabb SAR általában 0 mm-es távolságban jelentkezik. A rádióberendezésekkel foglalkozó szakértői csoport nagy általánosságban egyetértett ezzel a megközelítéssel. A CENELEC ennek megfelelően aktualizálja a szabványt.

6.4.A gépjárművekben található rádióberendezések

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a járműgyártóknak (kockázatértékelés által) biztosítaniuk kell, hogy a vezeték nélküli berendezés rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfelelését ne változtassák meg a járműbe való beépítést követően, valamint hogy azt más rádióberendezésekkel együtt üzemeltessék.

6.5.Az 5 GHz-es RLAN-berendezés által okozott interferencia a meteorológiai radarokkal

Az 5 GHz-es rádiós helyi hálózati (RLAN) berendezések meteorológiai radarokkal való interferenciája régóta fennálló probléma. Az ilyen interferencia az időjárási radarközösség egyik fő aggodalma, mivel az interferencia ronthatja az adatok minőségét és az utófeldolgozási algoritmusokat. Az interferencia forrásait nehéz nyomon követni, mivel igen rövid élettartamúak.

A Bizottság felkérte a Közös Kutatóközpontot (JRC), hogy készítsen tanulmányt a probléma elemzéséről és a megoldási javaslatokról. Mindazonáltal egyik lehetőség sem kínál teljes körű megoldást, mivel a frekvenciasávot a két szolgáltatás közösen használja. Emellett a leginkább kivitelezhető megoldások a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációt igényelnék. A dinamikus frekvencia-kiválasztási (DFS) 21 mechanizmust végrehajtó EN 301 893 V2.1.1 harmonizált szabvány bizonyítottan alkalmas arra, hogy megfelelő használat esetén elkerülhető legyen az interferencia. Az 5 GHz-es RLAN-berendezésekről szóló jelenlegi uniós rendelet 22 tekintetében sem állnak fenn hiányosságok.

6.6.A segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés a VoLTE technológia használatával

Hollandia 2022-ben felvetette a VoLTE 23 technológia interoperabilitási hiányának kérdését a hanghívások esetében. Elég gyakran nem lehet hanghívásokat kezdeményezni, ha okostelefont használnak egy másik szolgáltató (barangolási szolgáltatás) hálózatán, amely leállította a 2G és 3G hálózatokat. Ez a kérdés különösen problémás a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés (E112) szempontjából, mivel a hanghívásnak nincs alternatívája.

A mobil távközlési hálózat műszaki előírásait a 3GPP dolgozza ki, amely az ETSI részvételével működő globális partnerség. Az ETSI bemutatott egy jelentést, amely arra a következtetésre jutott, hogy ez a probléma főként a hálózatüzemeltetők közötti kereskedelmi megállapodások hiányának köszönhető, ami viszont megakadályozza a VoLTE szolgáltatás teljes körű működőképességét.

A Bizottság ideiglenes következtetése az, hogy a rádióberendezésekről szóló irányelv nem a megfelelő eszköz e probléma kezelésére, mivel a rádióberendezésekről szóló irányelv nem írhat elő kötelezettségeket a hálózatüzemeltetők számára.

6.7.Elektronikus címkézés

Az iparági szereplők javasolták a megkövetelt jelölések és információk digitális formában való alkalmazását. A cél az iparág versenyképességének javítása azáltal, hogy többé nem lesz szükség nyomtatott információk biztosítására. Ez összhangban lenne az EU zöld megközelítésével is.

Több tagállam aggódik amiatt, hogy ez megnehezítheti a piacfelügyeleti tevékenységek végrehajtását, mivel digitális formában bonyolultabb lenne az információkhoz való hozzáférés. Úgy vélik továbbá, hogy ez az intézkedés megterhelő lehet egyes gazdasági szereplők, például a forgalmazók számára.

6.8.A felújítás, újragyártás és javítás tárgyát képező termékek

A felújítás, az újragyártás és a javítás gyorsan növekvő piac, különösen az okostelefonok területén. A termékek élettartamának meghosszabbítása révén hozzájárul a körforgásos gazdasághoz.

A rádióberendezésekről szóló irányelv tekintetében a termékeket módosító gazdasági szereplők (a kék útmutató értelmében) jogilag gyártóknak minősülnek, amennyiben jelentős mértékben olyan módon változtatják meg a berendezést, hogy az befolyásolhatja az alapvető követelményeknek való megfelelést. Ki kell dolgozni annak módját, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó követelmények összeegyeztethetők legyenek a rádióberendezésekről szóló irányelvben a fogyasztók és a közvagyon védelmére vonatkozóan meghatározott követelményekkel.

7.A rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség tevékenységeiről szóló tájékoztatás

A rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség ( REDCA ) a rádióberendezésekről szóló irányelv szerinti megfelelőségértékeléseket végző bejelentett szervezetek szövetsége.

A REDCA 2018-ban megvitatta az 5G technológiát, a SAR-t és a kockázatértékeléseket. A „rádióberendezésekről szóló irányelv szerinti bejelentett szervezetek által elutasított tanúsítványokra” vonatkozó adatbázist a CIRCABC rendszeren keresztül vezették be. Továbbá megvitattak egy kockázatértékelésről szóló technikai útmutató feljegyzést 24 , és új változatot tettek közzé.

2019-ben a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség megvitatta a hamis vizsgálati jelentések azonosítását. Az aktív antennáról folytatott megbeszélések eredményeként felülvizsgálták a vonatkozó technikai útmutató feljegyzést. A rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség előzetes megbeszélést folytatott a kiberbiztonságról.

2020-ban felülvizsgálták a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség technikai útmutató feljegyzésekre vonatkozó szavazási eljárási szabályait, és most már csak a rádióberendezésekről szóló irányelv bejelentett szervezetei szavazhatnak. További aktualizálásokra került sor a kiberbiztonság mint általános téma tekintetében, valamint további megbeszéléseket folytattak az 5G aktív antennáról.

2021-ben további megbeszélésekre került sor a gépjárművekben található rádióberendezések tekintetében. Ezenkívül a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség webinárium-sorozatot szervezett az E112/Galileóról.

2022-ben az átláthatósági nyilvántartás észrevételei alapján aktualizálták a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség szabályait. Megbeszélésekre került sor a szabványok tűréshatárai és mérési bizonytalanságai tekintetében.

2023 első felében a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség a CEN/CENELEC-kel közös munkaértekezletet tartott a kiberbiztonságról szóló felhatalmazáson alapuló rendeletre vonatkozó szabványosítási kérelem tekintetében.

8.A rádióberendezésekről szóló irányelv 47. cikke (2) bekezdése által előírt jelentés témái

A rádióberendezésekről szóló irányelv 47. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság 6 egyedi célkitűzésről jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottság egy felmérés segítségével összegyűjtötte a rádióberendezésekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoport tagjainak észrevételeit.

8.1.1. célkitűzés: koherens, uniós szintű rendszer valamennyi rádióberendezés tekintetében

A felmérés válaszadói a következő kérdéseket vetették fel:

·kihívást jelent a számos más vonatkozó jogszabállyal való összhang biztosítása;

·a rádiófrekvencia-spektrumhoz való hozzáférésről szóló, teljes mértékben harmonizált rendelet hiánya az EU-ban a piac széttagoltságához vezet;

·meg kell szüntetni a tagállamok közötti fennmaradó különbségeket;

·a rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények nem érintik az interferenciákat és az elektromágneses zavartűrést, ezért azokat máshol kell szabályozni;

·a rádióberendezésekről szóló irányelvet rendeletté kell alakítani.

8.2.2. célkitűzés: a távközlési, audiovizuális és informatikai ágazat konvergenciája

A felmérés válaszadói szerint a vezeték nélküli összekapcsolt termékek növekvő száma és az egyre több vonatkozó jogszabály akadályozza a rádióberendezésekről szóló irányelv alkalmazását. Az egyik javaslat a rádióberendezésekről szóló irányelv, az elektromágneses összeférhetőségről szóló irányelv és a kisfeszültségi irányelv összevonására vonatkozott. Javasolták a rádiós és nem rádiós elektromos termékek kombinációira vonatkozó követelmények és harmonizált szabványok megállapítását. Felszólítottak továbbá a kiberbiztonságra vonatkozó aktívabb iránymutatásra is.

8.3.3. célkitűzés: a szabályozó intézkedések nemzetközi szintű összehangolása

A felmérés válaszadói a következő kérdéseket vetették fel:

·a jogszabályok közötti összhang kiemelkedően fontos;

·meg kell fontolni, hogy a körforgásos gazdaságot miként fogják a rádióberendezésekről szóló irányelv ágazatában megvalósítani (például felújított termékek esetében);

·a szabványokat nemzetközi szempontból fontosnak tartják. A szabványokra történő hivatkozásoknak gyorsabbnak kell lenniük. Miután a Bizottság a jogbiztonság növelése érdekében szigorított a szabványokra való hivatkozások szabályain, egyes nemzetközi szabványok többé már nem minősülnek harmonizált szabványoknak;

·az elektronikus CE-jelölést és a digitális dokumentációt át kell tanulmányozni;

·a piacfelügyeleti fellépéseket és végrehajtást jobban kell harmonizálni;

·a rádióberendezésekre vonatkozó követelmények EU és Észak-Amerika közötti harmonizációjában nagy lehetőségek rejlenek;

·fontos a piacfelügyelet és az akkreditáció terén folytatott nemzetközi együttműködés.

8.4.4. célkitűzés: magas szintű fogyasztóvédelem

A felmérés válaszadói számos kérdést vetettek fel.

·a harmonizált szabványokon alapuló önértékelés dinamikus és önszabályozó keretet hoz létre. A megfelelés azonban túlságosan függ a gyártók integritásától, továbbá alacsony szintű megfelelést eredményezett. Egy olyan nyilvántartás, amelyben kizárólag bejelentett szervezetek regisztrálhatnának termékeket, segítene a megfelelés javításában;

·a védintézkedési eljárás nem alkalmazható könnyen (különösen, ha a határozatot bíróság előtt megtámadják);

·a fogyasztók tájékoztatása érdekében a SAR-értékeket a csomagolásra kellene nyomtatni.

8.5.5. célkitűzés: a hordozható rádióberendezések együttműködnek a tartozékokkal, különösen az egységes töltőkkel

A felmérés válaszadói üdvözölték az egységes töltőkről szóló irányelv elfogadását és megjegyezték az alábbiakat:

·az egységes töltőkről szóló irányelvet a jövőben aktualizálni kell a műszaki és jogi fejlemények figyelembevétele, valamint további szempontok szabályozása érdekében;

·az egységes töltőkre vonatkozó további szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni az elektronikus hulladék csökkentését és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv megújítását;

·a termékek kézikönyveinek információkat kell tartalmazniuk a tartozékokkal való együttműködésről.

8.6.6. célkitűzés: a szükséges információk beépített képernyőn való megjelenítése

A válaszadók többsége észlelte az előnyöket (különösen a [papíralapú] hulladék csökkentése tekintetében), de tisztában volt azokkal a kihívásokkal, amelyeket e célkitűzés a piacfelügyeleti hatóságok, a vámellenőrzés és a végfelhasználók számára jelentene. A válaszadók rámutattak a bonyodalmakra (pl. a termékeknek legalább részben feltöltött akkumulátorral kell rendelkezniük; a csomag kinyitásának és a képernyővédő fólia eltávolításának szükségessége; valamint az információ megváltoztathatatlanságának szükségessége). Ezért kérték, hogy ezeket a kérdéseket is szabályozzák.

Néhány válaszadó rámutatott olyan lehetséges megoldásokra, mint például QR-kód biztosítása vagy a CE-jelölés feltüntetése a csomagoláson.

9.Következtetés

A rádióberendezésekről szóló irányelv már több mint 8 éve alkalmazandó. Ezen időszak alatt egyenlő versenyfeltételeket biztosított a rádióberendezések ágazatában, és védte a felhasználók egészségét, valamint a rádióspektrumot a káros zavarások megelőzése érdekében.

A rádióberendezésekről szóló irányelvet semleges módon alakították ki, ami két mechanizmus alkalmazásával teszi lehetővé az új kockázatokhoz és a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodást. Először, a harmonizált szabványokat folyamatosan frissítik a legkorszerűbb és az új távközlési technológiák figyelembevétele érdekében. Másodszor, a rádióberendezésekről szóló irányelv szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása reagál a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés és a kiberbiztonsági védelem által támasztott igényekre.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(2)

Az e jelentésben az „egységes piacra”, az „EU”-ra vagy a „tagállamokra” való hivatkozásokat szükség esetén a termékekre vonatkozó uniós szabályozásról szóló 2022-es útmutató 2.9. szakaszával, valamint a rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó útmutató 1.2.2.1. szakaszával összefüggésben kell értelmezni.

(3)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról.

(4)

A Bizottság (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 12.) a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenti irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában hivatkozott alapvető követelményeknek a mobilkészülékekről érkező segélyhívások esetén a hívó helymeghatározása céljából történő alkalmazására tekintettel való kiegészítéséről.

(5)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről.

(6)

 A Bizottság (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. október 29.) a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az említett irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett alapvető követelmények alkalmazása tekintetében történő kiegészítéséről.

(7)

 Az (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott határidőt a CEN és a CENELEC hivatalos kérését követően 2024. augusztus 1-jéről 2025. augusztus 1-jére halasztották. A módosító felhatalmazáson alapuló rendeletet ((EU) 2023/2444) elfogadták és kihirdették a Hivatalos Lapban.

(8)

 A Bizottság végrehajtási határozata a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet támogató, a rádióberendezésekre vonatkozóan a CENELEC-hez benyújtott szabványosítási kérelemről.

(9)

 Az eredeti határidőt 2023. szeptember 30-ában állapították meg, és a CENELEC hivatalos kérését követően 2024. június 30-ra halasztották.

(10)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2380 irányelve (2022. november 23.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról.

(11)

 A rádióberendezésekről szóló irányelv értelmében továbbra is érvényes, kivéve a 2000/299/EK bizottsági határozat azon rendelkezéseit, amelyek a „figyelmeztető jelzésre” hivatkoznak.

(12)

 A Bizottság végrehajtási határozata a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az (EU) 2019/320 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet támogató, a kézi mobiltelefonokra vonatkozóan az ETSI-hez benyújtott szabványosítási kérelemről.

(13)

 A Bizottság végrehajtási határozata a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az (EU) 2022/30 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet támogató, a rádióberendezésekre vonatkozóan a CENELEC-hez benyújtott szabványosítási kérelemről.

(14)

 A biztonságra és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelmények.

(15)

 Lásd a 765/2008/EK rendeletet.

(16)

 A Bizottság (EU) 2022/1267 végrehajtási rendelete (2022. július 20.) az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a piacfelügyeletet és a termékmegfelelőség ellenőrzését szolgáló uniós vizsgálóhelyek kijelölésére vonatkozó eljárások meghatározásáról.

(17)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről.

(18)

A rádióberendezésekről szóló irányelv 3. cikkének (2) bekezdése és 3. cikke (3) bekezdésének g) pontja.

(19)

ITU-R M.2135-0. sz. ajánlás.

(20)

 EN 50 566:2017. Vezeték nélküli kommunikációs eszközök termékszabványa az elektromágneses terek emberi expozíciója alapkorlátainak és expozíciós határértékeinek való megfelelőség bizonyítására a 30 MHz-től 6 GHz-ig terjedő frekvenciatartományban: kézben tartott és testre szerelt eszközök az emberi test közvetlen közelében.

(21)

 A dinamikus frekvencia-kiválasztás egy olyan műszaki elem, amely automatikusan áthelyezi az átvitelt egy másik frekvenciára, ha azt észleli, hogy a csatorna foglalt.

(22)

A Bizottság (EU) 2022/2307 végrehajtási határozata.

(23)

 Voice over LTE (Long-Term Evolution), vagyis hanghívás nagy sebességű (4G-s) hálózaton keresztül. A negyedik generációs (4G) mobil távközlési hálózatok ezt a technológiát használják a hangszolgáltatás megvalósítására.

(24)

 A technikai útmutató feljegyzések célja, hogy kezelje a rádióberendezésekről szóló irányelvnek való megfeleléssel foglalkozó szövetség által a rádióberendezésekről szóló irányelvvel és/vagy a rádióberendezésekről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatással kapcsolatban érzékelt tisztázatlanságokat.