Módosítás iránti kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint

(2023/C 273/06)

Ez a közzététel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

Uniós módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Eau-de-vie de vin de la Marne”

EU-szám: PGI-FR-02029-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2020.1.23.

1.   Kérelmező és jogos érdek

Association des producteurs de boissons spiritueuses à indication géographique champenoises [a champagne-i földrajzi jelzést viselő szeszes italok termelőinek szövetsége]

2.   A termékleírásnak a módosítás(ok) által érintett rovata

☒	A termék elnevezése

☐	A szeszes ital kategóriája vagy hivatalos neve

☐

Kapcsolat

☐	Forgalmazási korlátozások

☐	Egyéb: A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

3.   A módosítás leírása és indokolása

3.1.   Annak indokolása, hogy a módosítás az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikkében meghatározott uniós módosításnak minősül

A kérelem az (EU) 2019/787 rendelet alapján bejegyzett földrajzi jelzés elnevezésének megváltoztatására irányul, mivel a szóban forgó elnevezés helyébe az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” elnevezés lép.

3.2.   A módosítás leírása és indokolása

1)   A termék elnevezése

Leírás

A „Fine champenoise” elnevezés szinonimaként való hozzáadása.

Indokolás

Amikor a földrajzi jelzés műszaki dokumentációját a 110/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően továbbították az Európai Bizottságnak, a termelők kifejezték azon kívánságukat, hogy a földrajzi jelzés elnevezése „Eau-de-vie de vin de la Marne” / „Fine champenoise”-ra változzon annak érdekében, hogy a fogyasztók egyértelmű tájékoztatást kapjanak a szóban forgó szeszes ital és a champagne-i borvidék közötti kapcsolatról, mivel nem az összes „Eau-de-vie de vin de la Marne” borpárlat származik Marne megyéből, ugyanakkor a „Champagne” OEM-nek fenntartották ez utóbbi elnevezés kizárólagos használatát.

A műszaki dokumentáció ezért az „Eau-de-vie de vin de la Marne” elnevezés valamennyi előfordulásánál kiegészült a „Fine champenoise” elnevezéssel mint az előbbi elnevezés szinonimájával. Ezt az elnevezést nemzeti szinten a 2015. február 6-án közzétett 2015. január 27-i rendelettel ismerték el, és használatának feltétele az uniós szintű jóváhagyás.

Az elnevezés felváltása feleslegessé teszi a „Fine champenoise” mint kiegészítő megjelölés feltüntetését a műszaki dokumentáció jelölésre vonatkozó pontjában, ezért az említett kiegészítő megjelölésre való hivatkozást törölték.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A földrajzi jelzés elnevezése(i)

„Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise”

2.   Az a tagállam, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Franciaország

3.   A földrajzi árujelző típusa

Földrajzi jelzés

4.   A szeszes ital kategóriája vagy kategóriái:

4.

Borpárlat

5.   A szeszes ital jellemzőinek leírása:

Fizikai-kémiai jellemzők és/vagy érzékszervi tulajdonságok

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” világos és átlátszó. Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” fahordós érlelésekor szalmasárgától borostyánsárgáig terjedő színűvé válik.

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” borpárlatot virágos, enyhén boros, valamint fehér húsú gyümölcsökre (alma, körte) emlékeztető jegyek jellemzik. Érlelése során fás, vaníliára, pirított kenyérre és sárga dohányra emlékeztető jegyekkel gazdagodik.

Az etil- és a metil-alkoholtól eltérő illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl (tiszta alkoholra vonatkoztatva). Metanoltartalma 150 g/hl alatti (tiszta alkoholra vonatkoztatva).

A fogyasztóknak történő értékesítéskor a borpárlat minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

Egyedi tulajdonságok (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó egyéb szeszes italokkal)

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” borpárlatot a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállítása során – főként a három champagne-i szőlőfajtából: a chardonnay, a pinot noir és a meunier szőlőfajtából – készült borokból állítják elő. Előállításuk különböző szakaszaiban ezekre a borokra sajátos előállítási feltételek vonatkoztak: a szürettől kezdődően a szőlő épségének megőrzése, a szüretelést követően a fürtök egészben történő préselése, lassú erjesztés, az alapborok minőségi szempontú kiválasztása, degorzsálás. Ez az egyetlen francia borpárlat, amelynek alapanyaga kizárólag pezsgőborok előállításából származik.

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” az említett borokból készül, amelyekre a savasság és a térfogatszázalékban kifejezett alacsony alkoholtartalom megfelelő egyensúlya jellemző.

A lepárláshoz felhasznált borok a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállításának különböző szakaszaiból származnak: konkrétan a préselési szakaszból, az alapborok minőségi szempontú kiválasztásának szakaszából és a degorzsálási szakaszból. Így változatos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” eredeti aromavilágához.

6.   A földrajzi terület meghatározása

A szőlő szüretelése, préselése, a borkészítés, a lepárlás, valamint az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” érlelése (pihentetése és adott esetben utóérlelése) a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelölésről szóló, az 1919. május 6-i törvény 17. cikkét hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő, 1927. július 22-i törvény V. cikkében körülhatárolt területeken történik, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

—

Vitry-le-François járásban (Marne megye) a parcellákra osztott körülhatárolt terület az Institut national de l'origine et de la qualité (az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet) illetékes nemzeti bizottságának 1990. november 7-i és 8-i ülésén jóváhagyott terület, melynek térképvázlatait letétbe helyezték az érintett polgármesteri hivatalokban;

—

Aube megye Arsonval, Cunfin, Dolancourt és Jaucourt településein a parcellákra osztott körülhatárolt terület az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottságának 1994. június 23-i, 1994. szeptember 8-i és 1995. május 19-i ülésein jóváhagyott terület, amelynek térképvázlatait letétbe helyezték az érintett települések polgármesteri hivatalaiban;

—	Aube megye Marcilly-le-Hayer és La Villeneuve-au-Châtelot települése esetében az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti testületének 1997. szeptember 10-i ülésén hozott határozat értelmében egyetlen parcellát sem hagytak jóvá;

—

Aube megye Brienne-le-Château, Épagne, Précy-Saint-Martin és Saint-Léger-sous-Brienne településein, valamint Marne megye Esclavolle-Lurey, Potangis, Saint-Quentin-le-Verger és Villiers-aux-Corneilles településein az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottságának az 1994. június 23-i és 24-i, 1994. szeptember 7-i és 8-i, 1995. május 18-i és 19-i, valamint 1995. szeptember 6-i és 7-i ülésein hozott határozatai értelmében egyetlen parcellát sem hagytak jóvá;

—

Marne megye Fontaine-sur-Aÿ településén a parcellákra osztott körülhatárolt terület az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottságának 1999. szeptember 9-i és 10-i ülésén jóváhagyott terület, amelynek térképvázlatait letétbe helyezték az érintett település polgármesteri hivatalában;

—	Marne megye Corfélix, Corrobert, Le Thoult-Trosnay, Verdon, Reuves és Broussy-le-Petit településein az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottságának 2001. szeptember 5-i és 6-i ülésén hozott határozat értelmében egyetlen parcellát sem hagytak jóvá.

7.   A szeszes ital előállításának módja

A borpárlat a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelölés termékleírásában (a szőlőfajták, a szőlőültetvény művelése, a szüretelés és a préselés tekintetében) meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok lepárlásával készül.

A borokat rendszeresen feltöltögetett és dugóval lezárt tartályokban tárolják a lepárlásig. A borokban lehet borseprő.

A borok lepárláskori jellemzői:

—	természetes alkoholtartalmuk 6 és 12 térfogatszázalék közötti;

—	illósavtartalmuk literenként legfeljebb 1 gramm H2SO4;

—	összes kén-dioxid- (SO2-) tartalmuk legfeljebb 100 milligramm/liter.

Lepárlás

Az egyes készülékek lepárlási kapacitása 24 órás időszakonként nem haladhatja meg a 70 hektoliter tiszta alkoholt.

A lepárlási eljárás végén az előállított borpárlatok alkoholtartalma a napi gyűjtőedényben 20 °C-os hőmérsékleten legfeljebb 75 térfogatszázalék.

A borok lepárlása a következőképpen történik:

—	az egyszerű, kétszeri szakaszos lepárlás elve szerint; vagy

—	a visszaáramoltatással végzett többszintű lepárlással ötvözött, kaszkádrendszerben elhelyezett edényekbe történő szakaszos lepárlás elve szerint; vagy

—	a visszaáramoltatással végzett folyamatos, többszintű lepárlás elve szerint.

1)   Egyszerű, kétszeri szakaszos lepárlás:

–   A berendezések leírása:

A lepárlás lepárlókészülék segítségével történik, amely kazánból, kupolából, hattyúnyakból, opcionálisan bormelegítőből vagy vízkondenzátorból, valamint hűtőtekercsből áll.

A kazán, a kupola, a hattyúnyak és a tekercs rézből készül.

A kazán teljes űrtartalma nem haladhatja meg a 25 hektolitert.

2)   Visszaáramoltatással végzett, kaszkádrendszerű, többlépcsős, szakaszos lepárlás:

–   A berendezések leírása:

A lepárlást több lepárlóedényből és koncentráló oszlopból álló lepárlókészülékkel végzik.

A lepárló oszlopok rézből készülnek.

Az edények száma legfeljebb 5. Az edények űrtartalma nem haladhatja meg a 20 hektolitert.

Az oszlopok száma legfeljebb 2. Egy oszlop legfeljebb 15 tányért tartalmaz.

3)   Visszaáramoltatással végzett, többlépcsős, folyamatos lepárlás:

–   A lepárló berendezés leírása:

A lepárlás tányérokat tartalmazó oszlopok segítségével történik; a tányérok alagút vagy süveg formájú buborékoltató elemeknek köszönhetően biztosítják a folyadékáram és az azzal ellentétes irányban haladó gázáram kapcsolatát. Az oszlop magasabban van, mint a gőzt termelő kazán. Az oszlopokon belül található egy elvezetési zóna, ahol a lepárlásra kerülő folyadék veszít az alkoholtartalmából, az alkohol átkerül a gőzfázisba és egy koncentrálódási zónába, ahol a gőzök alkohollal dúsulnak.

A kondenzáció egy vagy több bormelegítő vagy vízkondenzátor segítségével megy végbe. Ezeknek a hőcserélőknek a kondenzátumai vagy desztillátumként kerülnek elvezetésre, vagy a koncentrálódási zóna felső részén visszafordulnak.

–   A nemkívánatos vegyületek elkülönítése:

A lepárlás során a folyadékfázisban tilos az olyan extrakciós eljárások alkalmazása, amelyek segítségével módosítható bizonyos vegyületek részleges koncentrálódása a párlatban (rektifikálás).

A nemkívánatosnak tartott vegyületeket maradékanyagokba vagy – gázelvezető csövek segítségével – a légkörbe távolítják el, vagy gázmosó oszlopokkal fogják fel.

Érlelés

A „világos” borpárlatot a lepárlást követően legalább három hónapig tartályokban pihentetik a forgalomba hozatal előtt.

A borpárlatot – bármiféle elszíneződésének megakadályozása érdekében – a pihentetés szakaszában inert tartályokban helyezik el.

Az érlelt borpárlatot legfeljebb 10 hektoliter űrtartalmú tölgyfahordóban érlelik tovább a hordóba töltés időpontjától számított legalább 24 hónapig.

Tilos faforgácsot használni.

Utókezelés

A szín karamell hozzáadásával történő kiigazítása, valamint a végső íz kialakítása érdekében végzett édesítés engedélyezett, amennyiben azok hatására 4 térfogatszázaléknál kisebb mértékben válik a borpárlat opálossá. A térfogatszázalékban kifejezett opálosságot a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom és a térfogatszázalékban kifejezett bruttó alkoholtartalom különbségéből kell kiszámítani.

8.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Általános szabályok

Azok a borpárlatok, amelyekre vonatkozóan az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” földrajzi jelzés használatát igénylik, nem jelenthetők be gyártásra, illetve nem hozhatók forgalomba, ha a fuvarokmányokon, nyilatkozatokon, tájékoztató füzetekben, címkéken és tárolóedényeken nem szerepel az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” földrajzi jelzés és mögötte az „indication géographique” (földrajzi jelzés) megjelölés.

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” földrajzi jelzés nevét alkotó szavak egyike sem szerepelhet külön, azoknak mindenkor egy elválaszthatatlan egészet kell alkotniuk.

Az érlelési idő feltüntetése:

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” földrajzi jelzés csak az alábbi feltételek teljesülése esetén egészíthető ki az érlelési időre vonatkozó alábbi megjelölésekkel:

—	a „vieille” vagy „VS” megjelölés a legalább 4 éves borpárlatok esetében használható;

—	a „très vieille” vagy „VSOP” megjelölés a legalább 6 éves borpárlatok esetében tüntethető fel;

—	az „hors d’âge” vagy „XO” megjelölés a legalább 10 éves borpárlatok esetében használható.

Ezeket a választható megjelöléseket a címkén a földrajzi jelzés neve előtt vagy után kell feltüntetni, olyan karakterekkel, amelyek mérete – a magasságot és a szélességet tekintve – legfeljebb akkora lehet, mint a földrajzi jelzés nevének karaktermérete.

9.   A szeszes ital és földrajzi eredete közötti kapcsolat leírása

Természeti tényezők

A földrajzi terület, amely megegyezik a „Champagne” eredetmegjelölés földrajzi területével, Franciaország északkeleti részén terül el, és az Aisne, Aube, Haute-Marne, Marne és Seine-et-Marne megyékben található településekre terjed ki.

A tájat réteglépcsős szőlővidék jellemzi, amely három impozáns geomorfológiai szerkezeten nyugszik: a Côte d’Île-de-France, a Côte de Champagne és a Côte des Bar területén, amelyek többnyire krétás talajúak és főként keleti és déli tájolásúak.

A szőlőültetvények az északi részen találhatók. A vidéken kettős éghajlati hatás érvényesül:

—	óceáni éghajlat, amelyet rendszeres csapadékmennyiség és az egyes évszakok közötti csekély hőmérsékleti különbségek jellemeznek;

—	kontinentális éghajlat, amely időnként pusztító fagyokkal jár, nyáron pedig a szőlő éréséhez kedvező napsütést biztosít.

Emberi tényezők

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” borpárlatot hagyományosan a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállítása során – főként a három champagne-i szőlőfajtából: a chardonnay, a pinot noir és a meunier szőlőfajtából – készült borokból állítják elő. A terület talaj- és éghajlati viszonyaival, valamint a pezsgő előállítására irányuló helyi szüretelési, préselési és borkészítési gyakorlatokkal összefüggésben a borok a szőlőfajták sokféleségéből adódóan változatos aromavilággal rendelkeznek, bizonyos mértékben savasak és viszonylag alacsony alkoholtartalmúak, ami lehetővé teszi az aromák jelentős mértékű koncentrálódását.

A lepárláshoz felhasznált borok a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállításának különböző szakaszaiból származnak: konkrétan a préselési szakaszból, az alapborok minőségi szempontú kiválasztásának szakaszából és a degorzsálási szakaszból. Így változatos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” eredeti aromavilágához.

A lepárlást a szőlőültetvényeken működő lepárlók végzik, akik saját maguk, illetve champagne-i borászok vagy kereskedők közreműködésével készítik, érlelik és forgalmazzák a párlatot; a lepárlást végezhetik továbbá mozgó lepárló vállalkozók is, akik bérmunka keretében dolgoznak a szőlősgazdáknak.

Ok-okozati kapcsolat

Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” főbb jellemzői a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállításából származó alapanyagból fakadnak. Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” földrajzi területével való kapcsolat a következőkön alapul:

A Champagne-ban termelt szőlő különleges minősége:

A champagne-i szőlővidék eredetisége a vidék északi fekvésében rejlik. A földrajzi terület talaj- és éghajlati viszonyai következtében igen különleges szőlőművelési mód alakult ki, amely többek között a szőlőfajták kiválasztásában is tükröződik. A három fő fajta a chardonnay B (a szőlőültetvények 29 %-a), a pinot noir N (38 %) és a meunier N (32 %). Ezek a szőlőfajták a terület adottságaival együtt olyan alapanyagot biztosítanak, amely megfelelő egyensúlyt teremt a savasság és a potenciális alkoholtartalom, valamint az alacsony alkoholfok között. Ezek a jellemzők – különösen az alkoholfok – kedveznek a borpárlatok készítésének: mivel a tiszta alkoholhozam alacsonyabb, az előállított borpárlat töményebb aromájú.

A szőlőfajták változatossága még sokszínűbbé teszi az aromákat.

A pezsgők előállítása során készült borok felhasználása:

A szőlő szüretelésekor és préselésekor, valamint a borkészítéskor alkalmazott helyi gyakorlatok kizárólag a pezsgőkészítésre irányulnak. Az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” készítéséhez felhasznált borokat a „Champagne” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítására irányuló folyamat különböző szakaszaiban teszik félre: konkrétan a préselési szakaszban, az alapborok minőségi szempontú kiválasztásának szakaszában és a degorzsálási szakaszban. Így változatos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” eredeti aromavilágához.

A lepárló vállalkozók és a pincemesterek szaktudása hozzájárul ahhoz, hogy az „Eau-de-vie de vin de la Marne / Fine champenoise” borpárlatban teljes mértékben kifejeződjenek az ebből az alapanyagból származó aromák, a nagyon virágos, enyhén boros jegyekkel, valamint a fehér húsú gyümölcsökre (alma, körte) emlékeztető jegyekkel rendelkező világos borpárlatok esetében épp úgy, mint a különböző érlelési szakaszban lévő és e szakaszok során fás, vaníliára, pirított kenyérre és sárga dohányra emlékeztető jegyekkel gazdagodó, érlelt borpárlatok esetében.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-d643c5db-b3a5-4e76-a2de-ce06bec6bea5

---

(1)  HL L 130., 2019.5.17., 1. o.