Az Ukrajna ellen provokáció nélkül indított, indokolatlan és teljes körű orosz invázió óta Oroszország szándékosan politikai fegyverként használja az energiát, amivel zavart okoz az uniós gázellátásban. Oroszország hosszú évek óta az EU fő gázszállítója. Korábban az EU gázellátásának több mint 40 %-a Oroszországból származott. A szállított gáz mennyisége 2022 februárja óta folyamatosan csökken. Az Oroszországból érkező vezetékes gázszállítás 2023 első felében az EU gázimportjának kevesebb mint 10 %-át tette ki. A földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletben előírtaknak megfelelően tizenkét tagállam aktiválta a közös uniós besorolás szerinti első vagy második válságszintet.

Ez az ellátási sokk súlyos hatást gyakorolt a gáz- és villamosenergia-árak szintjére és ingadozására, az inflációra, valamint az EU általános pénzügyi és makrogazdasági stabilitására, és minden uniós polgárt érint. A nagykereskedelmi ár 2022-ben átlagosan több mint ötszöröse volt a válság előtti szintnek, sőt a válság csúcspontján, 2022 nyarán 300 EUR/MWh fölé is emelkedett. Az energiaárak a mai napig jóval magasabb szinten vannak, mint a válság előtti időszakban, és erős volatilitás jellemzi őket. A vállalatok – különösen az energiaigényes iparágakban tevékenykedő vállalatok – versenyképessége és a polgárok vásárlóereje egyaránt csökkent.

Ezzel összefüggésben a Tanács 2022. december 19-én elfogadta az (EU) 2022/2576 tanácsi rendeletet azzal a céllal, hogy a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek meghatározása és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén fokozza a szolidaritást.

Az (EU) 2022/2576 rendelet ideiglenes jogalapot biztosít a következők tekintetében:

Az (EU) 2022/2576 rendelet a gázárakra gyakorolt hatást kívánja enyhíteni a kereslet és a kínálat kezelése, az ellátásbiztonság Unió-szerte történő garantálása és a szolidaritás fokozása révén. A rendelet különböző olyan elemeket tartalmaz, amelyek célja, hogy koherens módon megakadályozzák a nagyon magas árak kialakulását, valamint erősítsék a szolidaritást és az ellátásbiztonságot.

E javaslat célja az (EU) 2022/2576 rendelet rendelkezései alkalmazási időtartamának egy évvel történő meghosszabbítása, tekintettel az Unió energiaellátását érintő, továbbra is fennálló kockázatokra.

Az Uniónak a REPowerEU és az azt követő kezdeményezések keretében meghozott válaszintézkedései – többek között az (EU) 2022/2576 rendeletben meghatározott intézkedések – hozzájárultak az Ukrajna elleni orosz invázió gázellátásra gyakorolt hatásainak, valamint annak következményeként az árszínvonalat, az inflációt, a pénzügyi és makrogazdasági stabilitást, illetőleg valamennyi polgárt érintő későbbi hatások enyhítéséhez.

A globális gázpiacokat azonban továbbra is igen szűkös körülmények jellemzik, és a piaci egyensúly várhatóan bizonytalan marad a közeljövőben. Ez a helyzet negatív következményekkel jár a gázárakra nézve, melyek annak ellenére, hogy alacsonyabbak a 2022 nyarán tapasztalt csúcsnál, továbbra is több mint kétszer magasabbak a válság előtti szintnél. Számos potenciális kockázat táplálhatja a hiánytól való félelmet, ami a piacnak a szűkös körülményekre visszavezethető instabilitása miatt jelentős reakciókat válthat ki, és súlyos következményekkel járhat az árakra nézve. E kockázatok közé tartozik az ázsiai LNG-kereslet újbóli élénkülése, amelynek következtében csökken a gáz rendelkezésre állása a globális gázpiacon; a hideg tél, melynek következtében a gázkereslet akár 30 milliárd m³-rel is megnövekedhet; a szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek az alacsony vízszint miatt hatással lehetnek a vízenergia-tárolásra és a nukleáris termelésre, és következésképpen a gáztüzelésű villamosenergia-termelés iránti kereslet növekedéséhez vezethetnek; a kritikus infrastruktúrák további zavarai; valamint a geopolitikai környezet és a fenyegetettségi helyzet romlása az ellátó régiókban, például a közel-keleti válság miatt.

Amennyiben a vonatkozó uniós intézkedések hatályukat vesztik, megváltozna az Unió által mostanra megteremtett stabil, de törékeny helyzet, és romlana a várható jövőbeli fejleményekkel – például az Oroszországból érkező behozatal teljes leállításával – szembeni reziliencia.

Az (EU) 2022/2576 rendelet értelmében a Bizottság egy szolgáltató támogatásával kidolgozta és végrehajtotta az „AggregateEU” mechanizmust, amely lehetővé teszi a kereslet összesítését, a nemzetközi gázszállítók számára pályázati fordulók szervezését, valamint a keresletnek a szolgáltatók ajánlataival való összehangolását. A mechanizmusban vevőként részt vehetnek az EU-ban és az Energiaközösség szerződő feleinek területén letelepedett vállalkozások.

A rendelet kötelezővé teszi a keresletösszesítésben való részvételt azáltal, hogy előírja a tagállamok számára a belföldi vállalkozások arra kötelezését, hogy vegyék igénybe a szolgáltatót a kereslet kellően nagy mennyiségű gázzal való összesítésére. A tagállamokban letelepedett vállalkozásoknak a tárolófeltöltési célmennyiség legalább 15 %-ának megfelelő gázmennyiségeket – amely az Unió egészére nézve körülbelül 13,5 milliárd köbméterrel egyenértékű – le kell kötniük a keresletösszesítési folyamat során.

Annak megelőzése érdekében, hogy az Oroszországi Föderációból származó gázellátás diverzifikációjának célkitűzése veszélybe kerüljön, az (EU) 2022/2576 rendelet úgy rendelkezik, hogy ki kell zárni az orosz természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt álló vállalkozások vagy egyéb szervek, illetve az Oroszországi Föderációban letelepedett vállalkozások részvételét. Ezen túlmenően az Orosz Föderációból származó földgázellátást ki kell zárni a keresletösszesítési és közös beszerzési mechanizmusból, beleértve a tagállamoknak vagy az Energiaközösség szerződő feleinek a területére bizonyos betáplálási pontokon keresztül érkező földgázellátást is.

Az (EU) 2022/2576 rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja az Unión belüli gázbeszerzések jobb koordinálásának és a tagállamok közötti energiaszolidaritásnak a biztosítása. E cél elérése érdekében a rendelet áttekintést kíván nyújtani a Bizottságnak a gázértékesítéssel és -beszerzéssel kapcsolatos, küszöbön álló pályázatokról vagy szerződésekről. Ennek megfelelően a földgázipari vállalkozásoknak vagy a gázfogyasztó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden olyan közelgő pályázatról vagy szerződésről, amelynek volumene meghaladja az 5 TWh/év mennyiséget. A Bizottság ezután ajánlásokat adhat ki az ilyen vállalkozásoknak abban az esetben, ha az említett pályázatok vagy szerződések negatív hatással lehetnek a közös beszerzési mechanizmusra, a piac működésére, az ellátás biztonságára vagy a szolidaritásra.

Az (EU) 2022/2576 rendelet a csővezetékek és az LNG-terminálok üzemeltetésének hatékonyságát is javítja.

A beszerzési forrásoknak az orosz gázról való leválással zajló diverzifikálása nyomán változik a gázáramlások útvonala az EU-ban. Ezért az LNG-terminálok és a fogyasztói központok közötti összeköttetések fontosabbá váltak, mint a korábban leginkább meghatározó, kelet-nyugati irányú gázáramlás. A gázáramlás irányában bekövetkezett változások azonban különösen nagy szűkületek kialakulásához vezettek a rendszer-összekötési pontokon, különösen Északnyugat-Európában.

Annak érdekében, hogy a gázrendszer jobban tudjon reagálni a szűkületekre és javuljon a rendszer rugalmassága, az (EU) 2022/2576 rendelet 14. cikke olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek arra kötelezik az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy ne csak azon rendszerösszekötők számára kínálják fel a kihasználatlan szerződéses nem megszakítható kapacitást, amelyeknél szűkület áll fenn, hanem azok számára is, amelyeknél nem áll fenn szűkület, vagy i. egy új, havi „használd vagy elveszíted” (UIOLI) eljárás bevezetése, vagy ii. a meglévő eljárások azonos célú kiterjesztése révén.

A nagyobb átláthatóság lehetővé teszi az LNG- és tárolási piacok jobb és átfogóbb áttekintését az EU-ban. Emellett elősegíti ezen infrastruktúrák hatékonyabb kihasználását és további beszállítókat is vonzhat.

Napközbeni áringadozásokat kezelő mechanizmus:

A pénzügyi jogszabályok (MiFID II. irányelv) már most is előírják, hogy a kereskedési helyszíneken mechanizmusokat kell létrehozni a pénzügyi piacokat érintő jelentős volatilitási körülmények megfékezésére, az ESMA pedig olyan megoldásokat keres, amelyekkel javítható a szüneteltetési mechanizmusok működése valamennyi eszközosztályban, ami tartós pozitív hatással lesz valamennyi eszközosztály – köztük az energiaderivatívák – kereskedésére. A MiFIR nemrégiben lezárt felülvizsgálata során az irányelv többek között kiegészült a „vészhelyzet” fogalmával, és az ESMA további hatásköröket kapott a kereskedést szüneteltető mechanizmusok tekintetében. Ezeket a változásokat 2025 második feléig kell átültetni a nemzeti jogszabályokba. Az (EU) 2022/2576 rendeletben meghatározott napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmust azzal a céllal vezették be, hogy a kereskedési helyszínek mechanizmusokat hozzanak létre a kereskedési napon belüli túlzott ármozgás megakadályozására, akár a meglévő szüneteltetési mechanizmusok kiigazítása, akár további mechanizmus létrehozása révén. A gáz- és villamosenergia-piacokon tapasztalható nagy volatilitási hullámok megnehezítik az energiaipari vállalkozások számára, hogy továbbra is részt vegyenek az említett piacokon, és fedezeti igényeik kielégítése mellett biztosítani tudják a végfelhasználók energiaellátásának biztonságát.

Ezért az (EU) 2022/2576 rendelet követelményként előírja a kereskedési helyszínek számára, hogy a napközbeni volatilitás kezelésére egy ideiglenes mechanizmust vezessenek be, amely az energiával kapcsolatos származtatott termékeket érintő ügyletek egyazon kereskedési napon belüli jelentős ármozgásait hivatott korlátozni. A kereskedési helyszínek a napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmust a 2014/65/EU irányelvvel összhangban már létrehozott, meglévő szüneteltetési mechanizmusaikba beépítve, vagy kiegészítő mechanizmusként hajthatják végre.

Az (EU) 2017/1938 rendeletből eredő, jelenlegi szolidaritási kötelezettség azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy valamely harmadik országon keresztül kapcsolódnak a gázvezeték-hálózathoz. A rendelet javasolt meghosszabbítása továbbra is kiterjesztené ezt a kötelezettséget azokra az LNG-létesítményekkel rendelkező tagállamokra, amelyek még ha nem is kapcsolódnak közvetlenül a gázvezeték-hálózathoz, vészhelyzetben szolidaritásalapú segítséget nyújthatnak valamely tagállam számára, amennyiben a segítségre szoruló tagállam rendelkezik az LNG fogadásához szükséges infrastruktúrával.

A REPowerEU keretében hozott uniós válaszintézkedések és az azt követő kezdeményezések – többek között az (EU) 2022/2576 rendeletben meghatározott intézkedések – segítettek enyhíteni a válság következményeit, és felkészítették az EU-t a gázellátás biztonságának romlására. Az Unió gázellátásának általános helyzetére tekintettel az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentésében 1 a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet rendelkezései fontos szerepet játszottak a gázpiac helyzetének stabilizálásában és az Unió megfelelő gázellátásának biztosításában, és hogy a rendelet fontos részét képezi az EU gázellátás-biztonsági eszköztárának.

Amennyiben nem hosszabbítják meg, a rendelet 2023. december 30-án hatályát veszti.

E javaslat elfogadásának időpontjában azonban az Unió gázellátása tekintetében továbbra is súlyos nehézségekkel kell szembenézni.

Az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi számottevő visszaesése miatt az Unió számára rendelkezésre álló gázellátás jelentősen csökkent a válság előtti szinthez képest. A vezetékes gáz jelenlegi behozatali szintjével számolva az Unióba 2023-ban várhatóan mintegy 20 milliárd m³ vezetékes gáz kerül behozatalra Oroszországból, és e bizonytalan behozatali forrás tovább apadhat vagy megszűnhet. Ez a szám körülbelül 110 milliárd m³-rel kevesebb a 2021-es értékhez képest.

A globális gázpiacokat továbbra is nagyon szűkös körülmények jellemzik, és ebben egy ideig nem várható változás, mivel a tervek szerint 2026 előtt az LNG-cseppfolyósítási kapacitás globális szinten csak nagyon korlátozott mértékben fog bővülni.

Ez a helyzet negatív következményekkel jár a gázárakra nézve, melyek annak ellenére, hogy alacsonyabbak a 2022 nyarán tapasztalt csúcsnál (amikor is 300 EUR/MWh fölé emelkedett), továbbra is több mint kétszer magasabbak a válság előtti szintnél. Az előző évtizedben az árak az 5 EUR/MWh és 35 EUR/MWh közötti sávban mozogtak, míg az átlagos ár körülbelül 20 EUR/MWh volt. 2023 koraőszén az árak 40 EUR/MWh és 50 EUR/MWh között mozogtak. Ez az árszint még mindig megkerülhetetlenül hatást gyakorol az uniós polgárok vásárlóerejére és az európai vállalkozások versenyképességére.

A piaci volatilitás a piac szűkösségének is következménye, és további kockázatot jelent az EU gazdaságára nézve. 2023 nyarán és őszén több alkalommal jelentős mértékű volatilitás volt tapasztalható, melyek során az árak néhány hét alatt több mint 50 %-kal emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy a gázpiacok még mindig instabilak, és a kínálatot és a keresletet érintő váratlan és hirtelen sokkok jelentős reakciókat válthatnak ki, amint az az ausztrál LNG-létesítményekben szervezett sztrájkot, a közel-keleti válságot és a Balticconnector-gázvezeték zavarát követően is történt. Ilyen körülmények között a hiánytól való félelem jelentős reakciókat válthat ki, ami súlyos következményekkel járhat az árakra nézve.

Számos potenciális kockázat táplálhatja a hiánytól való félelmet, ami a piacnak a szűkös körülményekre visszavezethető instabilitása miatt jelentős reakciókat válthat ki, és súlyos következményekkel járhat az árakra nézve. E kockázatok közé tartoznak a következők: a cseppfolyósított földgáz (LGN) iránti ázsiai kereslet újbóli élénkülése, amelynek következtében tovább csökken a gáz rendelkezésre állása a globális gázpiacon; a hideg tél, melynek következtében a gázkereslet akár 30 milliárd m³-rel is megnövekedhet; olyan szélsőséges időjárási körülmények, amelyek befolyásolhatják a vízenergia-tárolást és a nukleárisenergia-termelést, és ezáltal a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét teszik szükségessé és/vagy növelik a gázkeresletet; valamint további potenciális gázellátási zavarok, többek között az Oroszországból származó gázimport teljes leállását vagy a meglévő kritikus gázinfrastruktúra zavarai.

Ráadásul az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentés elfogadása óta romlott a fenyegetettségi helyzet. Az Ukrajna elleni orosz agresszív háború mellett az EU számos kulcsfontosságú beszállítói régióját sújtja nagy intenzitású fegyveres konfliktus.

Közelmúltbeli példák jól szemléltetik a kritikus gázinfrastruktúra zavaraihoz kötődő kockázatok valószínűségét és relevanciáját. 2022 szeptemberében a NordStream 1 gázvezetéket olyan mértékben megrongálták, hogy jelenleg nem alkalmas gázszállításra, és ez a belátható jövőben sem fog változni. 2023 októberében zavar keletkezett a Finnországot Észtországgal összekötő, jelentős fontosságú Balticconnector-gázvezetéken keresztüli gázszállításban. Vizsgálat zajlik annak megállapítására, hogy a kár kívülről keletkezett-e, és azt hajóhorgony okozta-e. A Balticconnector-gázvezeték zavara miatt Finnország nem tudja teljesíteni (EU) 2017/1938 rendelet 5. cikkében az infrastruktúra-előírás részeként meghatározott (N-1)-követelményt. Az (N-1)-követelményt biztosítja, hogy a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gázinfrastruktúra legnagyobb elemének kiesése esetén továbbra is rendelkezzenek az ahhoz szükséges műszaki kapacitással, hogy egy kivételesen nagy gázkereslet jellemezte napon kielégítsék a teljes keresletüket. A Balticconnector-gázvezeték zavara következtében Finnország 2023. október 27-én az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke szerinti válságszintjét „korai előrejelzés” szintről „riasztás” szintre emelte, amely a vészhelyzet előtti utolsó válságszint. Ez az újabb, infrastruktúrát érintő incidens jól szemlélteti a kritikus gázinfrastruktúra újonnan jelentkező zavaraihoz kötődő kockázatok valószínűségét és relevanciáját.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a földgáz iránti kereslet jelentős csökkenése (–18 %-kos csökkenés 2022 augusztusa és 2023 szeptembere között) hozzájárul az EU gázegyensúlyának megőrzéséhez. Ez a csökkentés gazdasági tényezőknek (pl. magas árak) és a tagállamok által a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló (EU) 2022/1369 rendelet és az azt meghosszabbító (EU) 2023/706 rendelet alapján elfogadott közigazgatási intézkedéseknek tudható be. A kereslet esetleges növekedése a gázfelhasználás fellendülése miatt a lakosság körében, a kereskedelmi ágazatban és az ipari ágazatban, vagy amennyiben a kereslet csökkentésére irányuló közigazgatási intézkedéseket nem hosszabbítják meg, további kockázatot jelent a globális gázpiacokon uralkodó jelenlegi szűkös állapotok miatt, és alááshatja az EU gázellátásának biztonságát.

Három egymást követő – 2022. decemberi, illetve 2023. februári és júliusi – jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) következetesen felhívta a figyelmet az uniós gázellátás biztonságát érintő kockázatokra, és óva intett az elbizakodottságtól annak ellenére, hogy a helyzet a válság 2022 nyarán tapasztalt csúcsához képest javult. A 2023. februári jelentés szerint „a globális gázellátás 2023-ban várhatóan szűkös marad, és a globális egyensúlyt szokatlanul sokféle bizonytalanság és külső kockázati tényező veszélyezteti. Ez közé tartozik az Oroszországból az Európai Unióba irányuló vezetékes gázszállítások teljes megszűnésének lehetősége, valamint Kína LNG-behozatalának az ország hosszú távú LNG-szerződéseivel összhangban történő helyreállítása, valamint az LNG-ellátás esetleges csökkenése”. Az IEA figyelmeztetett arra, hogy „a jobb kilátások nem vonhatják el a figyelmet (…) az Európai Unió külső kockázatoknak való kitettsége csökkentéséhez szükséges intézkedésektől 2 ”. Stresszforgatókönyveket dolgozott ki az orosz gázellátás leállítására, az LNG-ellátás szűkösségének további fennállására és az időjárással összefüggő keresletnövekedésre vonatkozóan; mindezek 40 milliárd m³-es potenciális kereslet-kínálati rést eredményezhetnek az EU-ban. 2023. júliusi jelentésében az IEA kiemelte, hogy „az északi féltekén elhelyezkedő országoknak hamarosan szembe kell néznie a 2023/24-es tél jelentette kockázatokkal és a bizonytalanságokkal”, és „a feltöltött tárolók nem jelentenek garanciát a téli volatilitással és a piaci feszültségek újbóli megjelenésének kockázatával szemben 3 ”.

Emellett az Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) a 715/2009/EK rendelet 8. cikkével összhangban közzétette a téli ellátásra vonatkozó előrejelzését, mely egy, a nyárra vonatkozó áttekintést is tartalmazott. Az ENTSOG arra a következtetésre jutott, hogy bár az ellátás biztonságának általános helyzete jelentősen javult az EU-ban, további intézkedésekre lehet szükség az orosz ellátás teljes kiesése esetén. Emellett a 2023–2024-es tél során gondosan kell kezelni a tárolókat, mivel az (EU) 2022/1032 rendeletben 4 meghatározott 90 %-os tárolófeltöltési célérték eléréséhez valószínűleg 46 %-os feltöltési szintre van szükség a tárolófeltöltési időszak elején.

Következésképpen a továbbra is fennálló súlyos nehézségek és kockázatok fényében a gázellátással kapcsolatos helyzet – bár javult a válság 2022 nyarán tapasztalt csúcsához képest – továbbra is instabil. A REPowerEU keretében hozott uniós válaszintézkedések és az azt követő kezdeményezések – többek között az (EU) 2022/2576 rendeletben meghatározott intézkedések – hozzájárultak a helyzet javításához. Amennyiben a vonatkozó uniós intézkedések hatályukat vesztik, megváltozna az Unió által mostanra megteremtett stabil, de törékeny helyzet, és romlana a várható jövőbeli fejleményekkel – például az Oroszországból érkező behozatal teljes leállításával – szembeni reziliencia.

Tekintettel az említett, az EU gázellátásának biztonságát érintő, továbbra is fennálló súlyos nehézségekre és kockázatokra, valamint a jelenlegi törékeny egyensúly megőrzése érdekében, sürgősen meg kell hosszabbítani az (EU) 2022/2576 rendeletet hatályát. Ezért e javaslat célja az (EU) 2022/2576 tanácsi rendelet alkalmazási időtartamának egy évvel való meghosszabbítása annak érdekében, hogy a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek meghatározása és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén fokozza a szolidaritást. Az egy évvel történő meghosszabbítás szükséges és arányos a súlyos nehézségek és a további kockázatok tartós jellege, valamint a jelenlegi helyzet bizonytalansága miatt, amely várhatóan 2024 egészét jellemezni fogja.

Az (EU) 2022/2576 rendeletnek a jelenlegi javaslat által meghosszabbítani kívánt különböző rendelkezései az EU gázellátásának biztonságát érintő, fent említett súlyos nehézségek és kockázatok kezeléséhez az alábbi okok miatt szükségesek.

A gázbeszerzések jobb koordinálása (II. fejezet – 1. és 2. szakasz)

Általában véve a keresletösszesítés és a gázbeszerzések jobb koordinálása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok – különösen a tengerparttal nem rendelkező vagy a nemzetközi piacokhoz való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkező országok – vállalkozásai számára egyenlőbb hozzáférést biztosítsanak az új vagy további gázforrásokhoz olyan sürgős helyzetekben, amikor szolidaritásra van szükség. Ez a szolidaritás jegyében mérsékelheti a túllicitálás árfelhajtó káros hatását, és különösen a kisebb vállalkozások számára lehetővé tenné, hogy profitáljanak a keresletösszesítésből fakadó kedvezőbb beszerzési feltételekből.

Az (EU) 2022/2576 rendelet értelmében a Bizottság egy szolgáltató segítségével kidolgozta és elindította az „AggregateEU” nevű keresletösszesítési és közös beszerzési mechanizmust. A tagállamok és a földgázipari vállalkozások, valamint a gázfogyasztó vállalkozások hatékonyan részt vesznek az (EU) 2022/2576 rendelet szerinti keresletösszesítési és közös beszerzési mechanizmusban (a továbbiakban: AggregateEU), és hozzájárultak ahhoz, hogy 2023 októberére a gázkereslet elérje a 44,04 milliárd m³ összesítette értéket, ami a keresletösszesítésre vonatkozó kötelező mennyiség több mint háromszorosának felel meg. Ugyanebben az időszakban a megfeleltetett mennyiség 34,77 milliárd m³-t tett ki, ami a 2022. évi uniós felhasználás mintegy 10 %-át jelentette. Ez azt mutatja, hogy az AggregateEU jelentős érdeklődést váltott ki a piaci szereplők részéről.

A Bizottság a rendelet által előírt kísérő intézkedéseket is végrehajtott, többek között az átláthatóságra és az információcserére, az uniós energiaplatform irányítására és az AggregateEU kötelező használatára vonatkozóan. A rendelet átláthatóságra és információcserére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2023 júliusáig két ajánlást adott ki. Ezekkel összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy további koordinációra van szükség a gázbeszerzési pályázatok tekintetében, mivel az javíthatja a közös beszerzés működését, vagy megelőzheti a belső piacra, az ellátás biztonságára vagy az energiaszolidaritásra gyakorolt negatív hatást.

Az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet keresletösszesítési rendelkezésein alapuló AggregateEU mechanizmus további lehetőségeket biztosít az európai vevők (azaz az EU-ban és az Energiaközösség szerződő feleiben székhellyel rendelkező vállalkozások) számára, hogy megbízható beszállítóktól szerezzenek be gázt versenyképes feltételek mellett, valamint átláthatóbbá tette a piacot a kereslet és a kínálat tekintetében, hozzájárulva ezáltal a piacok volatilitásának csökkentéséhez.

A fentiekre tekintettel a keresletösszesítés és a gázbeszerzések jobb koordinálása továbbra is értékes eszköz az EU gázellátásának biztonságát érintő, fent említett súlyos nehézségek és kockázatok kezelésére. A vonatkozó rendelkezéseket ezért egy évvel meg kell hosszabbítani.

Az LNG-létesítmények, a gáztároló létesítmények és a csővezetékek használatának fokozására irányuló intézkedések (II. fejezet – 3. szakasz)

Az (EU) 2022/2576 rendelet előírja, hogy minden európai rendszer-összekötési ponton „használd vagy elveszíted” mechanizmusokat kell bevezetni, míg ez a múltban csak bizonyos rendszer-összekötési pontok esetében volt követelmény. Ezek a mechanizmusok lehetővé teszik a rendszer számára, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljon a megváltozott gázáramlások miatt esetlegesen kialakuló szűkületekre.

Az LNG-létesítmények, a gáztároló létesítmények és a csővezetékek használatának fokozására irányuló intézkedések továbbra is értékes eszközt jelentenek az EU gázellátásának biztonságát érintő, fent említett súlyos nehézségek és kockázatok kezeléséhez, ezért a vonatkozó rendelkezéseket egy évvel meg kell hosszabbítani.

A túlzott gázárak és a napközbeni túlzott volatilitás megelőzését célzó intézkedések az energiával kapcsolatos származtatott termékek piacán (III. fejezet)

Mivel nehéz értékelni a piacon uralkodó LNG-árak pontosságát, az (EU) 2022/2576 rendelet megbízza az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER), hogy gyűjtsön össze az Unióba irányuló LNG-szállításokkal kapcsolatos ügyletekre vonatkozó minden olyan adatot, amely szükséges a napi LNG-árértékelés és a napi LNG-referenciaérték megállapításához, amelyből az utóbbit a napi LNG-árértékelés és a TTF Gas Futures front month szerződésének teljesítési ára közötti különbözetként határoznak meg.

A kereskedést illetően az (EU) 2022/2576 rendelet tartalmaz egy olyan intézkedést, amely az árképzési folyamatok megőrzése mellett kezeli a gázzal és a villamos energiával kapcsolatos származtatott termékek piacán tapasztalható túlzott volatilitást. A napközbeni árgallér-mechanizmus célja a túlzott áringadozások elkerülése és az egy kereskedési napon belüli szélsőséges áremelkedések megelőzése az energiával kapcsolatos származtatott termékek piacán.

Amint az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentésből kiderült, mivel a gázpiacokon időnként még mindig jelentős volatilitás tapasztalható, az (EU) 2022/2576 rendelet III. fejezetének rendelkezései szerepet játszhatnak a túlzott áremelkedések megelőzésében és a piac stabilizálásában. A 2023 nyarán és őszén tapasztalt, markáns volatilitás jellemezte időszakok alátámasztják azt a következtetést, hogy a gázpiacok még mindig instabilak és kiszolgáltatottak a szélsőséges áremelkedésekkel szemben. A napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmus továbbra is értékes eszközt jelent az EU gázellátásának biztonságát érintő, fent említett súlyos nehézségek és kockázatok kezeléséhez, ezért a vonatkozó rendelkezéseket egy évvel meg kell hosszabbítani.

Intézkedések gázellátási vészhelyzet esetére (IV. fejezet)

Az (EU) 2022/2576 rendelet ideiglenesen kiegészítette a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletet, nevezetesen azáltal, hogy kétoldalú megállapodások hiányában alapesetben alkalmazandóvá tette a szolidaritási mechanizmust, amelyet a cseppfolyósított földgázra (LNG) és a villamosenergia-termelés szempontjából kritikus gázmennyiségekre (CGV) is kiterjesztett. Emellett a szöveg kiegészült a védett felhasználók keresletcsökkentését célzó rendelkezéssel, továbbá egy, a határkeresztező áramlások védelmét szolgáló rendelkezéssel.

2022 decemberében a Bizottság az uniós tagállamokkal és az ENTSOG-val egy közös szolidaritási gyakorlatot hajtott végre, amely tesztelte a vészhelyzeti szabályokat és eljárásokat, valamint a szolidaritási mechanizmust. Emellett a Bizottság kérdőívet küldött a gázkoordinációs csoportnak, hogy visszajelzéseket gyűjtsön többek között az (EU) 2022/1576 rendeletben foglalt rendelkezésekről. A gyakorlat és a kérdőív eredményeit az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentés részletesebben ismerteti.

Az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentés és az új fenyegetettségi helyzet alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a IV. fejezetben meghatározott intézkedések továbbra is elengedhetetlenek egy esetleges gázellátási vészhelyzet enyhítéséhez és az ilyen vészhelyzetek kollektív költségeinek csökkentéséhez, valamint a folyamatban lévő vagy jövőbeli keresletcsökkentési erőfeszítések elősegítéséhez. Különösen a kétoldalú megállapodások hiánya jelent olyan, továbbra is fennálló strukturális sebezhetőséget, ami azt jelzi, hogy szükség van az alapértelmezett szabályok meghosszabbítására. A villamosenergia-termelés szempontjából kritikus gázmennyiségek is döntő fontosságúak annak megelőzése érdekében, hogy egy esetleges gázellátási vészhelyzet átterjedjen a villamosenergia-rendszerre. Az I. mellékletben szereplő kritikus gázmennyiségekre vonatkozó értékek a rendelet meghosszabbított, 2024 végéig tartó alkalmazási időtartamára érvényesek maradnak.

Emellett az EU-ban a gázellátási helyzet jelentősen megváltozott: 2023-ban az LNG lett a fő ellátási forrás. Ezért e megváltozott realitás tükrében a szolidaritást továbbra is ki kell terjeszteni az LNG-létesítményekkel rendelkező tagállamokra. Végezetül a védett felhasználók nem alapvető fontosságú fogyasztásával, valamint vészhelyzet esetén a határkeresztező áramlásokra vonatkozó további biztosítékokkal kapcsolatos intézkedéseket a válságok megelőzése és enyhítése szempontjából hasznosnak értékelték, ezért az ezekre vonatkozó rendelkezéseket érdemes meghosszabbítani.

A javasolt eszköz átmeneti, arányos és rendkívüli intézkedéseket határoz meg. Kiegészíti a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a polgárok biztonságos gázellátásban részesüljenek, és hogy a felhasználók a súlyos ellátási zavarok esetén védelmet élvezzenek. Támogatja továbbá a földgázellátás diverzifikálására irányuló célkitűzést.

Az (EU) 2022/2576 rendelet rendelkezései összhangban vannak a meglévő kezdeményezésekkel, például a REPowerEU közleménnyel, a hidrogén- és dekarbonizált gázpiacokra vonatkozó csomagra irányuló javaslattal és az azt kísérő „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közleménnyel. A szóban forgó rendelkezések kiegészítik a belső piacra és az ellátás biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat.

Az (EU) 2022/2576 rendelet megerősíti és kiegészíti a földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletet. Ez utóbbi már tartalmazza a szolidaritás nyújtására vonatkozó kötelezettséget, valamint meghatározza a szolidaritási alapon védett felhasználók fogalmát, amely a háztartásokat és bizonyos körülmények között az alapvető szociális szolgáltatókat és a távhőszolgáltatókat is magában foglalja. Az (EU) 2022/2576 rendelet a gáztüzelésű erőművek kritikus mennyiségekkel való ellátásának biztosítására is kiterjeszti az említett szolidaritási kötelezettséget, amely kétoldalú szolidaritási megállapodások hiánya esetén egy alapértelmezett mechanizmus révén lép érvénybe, és amely immár az LNG-létesítményekkel rendelkező tagállamokra is vonatkozik.

A javaslat teljes mértékben tükrözi továbbá a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló (EU) 2022/1369 rendelet célkitűzését, amelynek célja a gázkereslet proaktív csökkentése az Ukrajna elleni orosz agresszív háború miatti esetleges ellátási zavarok enyhítése érdekében. A kereslet csökkentése továbbra is az ellátás biztonságát célzó válaszlépésünk egyik alappilére, amelyet a javaslat is megerősít azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók mellett a védett felhasználók nem alapvető fontosságú fogyasztása tekintetében megtakarításokat hajtsanak végre.

A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontja egy hosszú távú „használd vagy elveszíted” mechanizmusra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a rendelkezések azért kerültek elfogadásra, hogy a piaci szereplők ne tudják blokkolni a szállítási kapacitásokat, amennyiben azokat nem tudják vagy nem tervezik felhasználni. A válsághelyzetre való tekintettel az (EU) 2022/2576 rendelet csökkenti az adminisztratív terheket, és biztosítja az említett rendelkezések alkalmazását. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a rendelet hat hónapról egy hónapra csökkenti a kapacitások ki nem használtnak minősítésére vonatkozó határidőt.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően az EU kidolgozta a REPowerEU tervet azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig megszüntesse az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Ennek elérése érdekében a REPowerEU terv létrehozta az uniós energiaplatformot, és bejelentette a keresletösszesítési és közös beszerzési mechanizmust. Az (EU) 2022/2576 rendelet, amely rendelkezéseinek meghosszabbítására a jelenlegi javaslat irányul, létrehozta ezt a mechanizmust. A javasolt kezdeményezés teljes mértékben összhangban áll a REPowerEU tervben meghatározott célokkal.

Az (EU) 2022/2576 rendelet alkalmazási időtartamának meghosszabbítására irányuló javaslat ezért kiegészíti az energiaágazatra vonatkozó meglévő rendelkezéseket és közelmúltbeli kezdeményezéseket, védi a gázellátás biztonságát, elősegíti a piac stabilizálását és az árak féken tartását, valamint hozzájárul a gázellátás diverzifikálásához.

Végezetül ez a javaslat kiegészíti az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) erőfeszítéseit, amely 2023. október 12-én a 2014/65/EU irányelvben előírtaknak megfelelően felügyeleti tájékoztatót adott ki a szüneteltetési mechanizmusok kalibrálásáról azzal a céllal, hogy megerősítse az említett mechanizmusok működését valamennyi eszközosztályban.

Európai Zöld Megállapodás

Az (EU) 2022/2576 rendelet – amely rendelkezéseinek meghosszabbítására a jelenlegi javaslat irányul – célja az ellátás biztonságának alapvető megerősítése, valamint a magas és volatilis energiaárak kezelése. Emellett összhangban van a zöld megállapodás hosszabb távú célkitűzésével. A keresletösszesítésre és a közös beszerzésre vonatkozó, az összehangoltabb gázbeszerzés módját kialakító rendelkezések összhangban állnak a zöld megállapodásban és a REPowerEU-ban megjelölt dekarbonizációs programmal is.

Belső piaci politika

A javaslat összhangban áll a belső energiapiacra vonatkozó szabályokkal. Ellátási hiánnyal sújtott helyzetben a határokon átnyúló energiapiacok működése kulcsfontosságú az ellátásbiztonság szempontjából.

Versenypolitika

A keresletösszesítésre és a közös beszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók oly módon, hogy az összeegyeztethető legyen az uniós versenyszabályokkal, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a versenytárs vállalkozások számára a közös beszerzést, és amelyeket az aktuális piaci körülményekre tekintettel alkalmaznak.

Ezen eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése.

A jelenleg is tartó gázellátási hiány az EUMSZ 122. cikke értelmében súlyos nehézséget jelent az energiatermékekkel való ellátásban. A fentebb kifejtettek alapján az EU gázellátásának biztonságát érintő súlyos nehézségek és kockázatok továbbra is fennállnak. Az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi számottevő visszaesése miatt az Unió számára rendelkezésre álló gázellátás jelentősen csökkent a válság előtti szinthez képest. A globális gázpiacokat továbbra is nagyon szűkös körülmények jellemzik, és ebben egy ideig nem várhatóan változás, mivel a tervek szerint 2026 előtt az LNG-cseppfolyósítási kapacitás globális szinten csak nagyon korlátozott mértékben fog bővülni. 2023 nyara és ősze során több alkalommal jelentős volatilitás volt tapasztalható, ami azt mutatja, hogy a gázpiacok még mindig instabilak, és a kínálatot és a keresletet érintő váratlan és hirtelen sokkok jelentős reakciókat válthatnak ki, amint az az ausztrál LNG-létesítményekben szervezett sztrájkot, a közel-keleti válságot és a Balticconnector-gázvezeték zavarát követően is történt.

Számos potenciális kockázat táplálhatja a hiánytól való félelmet, ami a piacnak a szűkös körülményekre visszavezethető instabilitása miatt jelentős reakciókat válthat ki, és súlyos következményekkel járhat az árakra nézve. E kockázatok közé tartoznak a következők: a cseppfolyósított földgáz (LGN) iránti ázsiai kereslet újbóli élénkülése, amelynek következtében csökken a gáz rendelkezésre állása a globális gázpiacon; olyan szélsőséges időjárási körülmények, amelyek befolyásolhatják a vízenergia-tárolást és a nukleárisenergia-termelést, és ezáltal a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét teszik szükségessé; valamint további potenciális gázellátási zavarok, többek között az Oroszországból származó gázimport teljes leállását vagy a meglévő kritikus gázinfrastruktúra zavarai.

Ezért sürgősen az összehangoltabb és azonnali fellépést előmozdító intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a következő év során jobban fel lehessen készülni a gázellátás esetleges további zavaraira és a piaci volatilitás által jellemezett időszakokra. Az eszköz keretében korlátozott ideig folytatandó intézkedések lehetővé tennék valamennyi tagállam és piaci szereplő számára, hogy összehangolt módon felkészüljenek az esetleges további ellátási hiányokra és piaci volatilitásra, és kezeljék azokat. Az (EU) 2022/2576 rendelet meghosszabbítandó intézkedéseit a tagállamok közötti szolidaritás szellemében hozzák meg. A keresletösszesítés és a közös beszerzés például megerősítheti az uniós szolidaritást azáltal, hogy különösen azon vállalkozásokat kell támogatnia, amelyek korábban kizárólag vagy főként orosz szállítóktól vásároltak gázt, segítve őket abban, hogy versenyképes feltételek mellett alternatív földgázszállítóktól szerezzék be készleteiket. Emellett az (EU) 2022/2576 alapján közzétett árértékelések és referencia-felárak döntő fontosságúak ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb fokú szolidaritást tanúsítsanak egymás iránt a korlátozott LNG-készletek terén. Továbbá az (EU) 2022/2576 rendelet ideiglenes intézkedéseket állapít meg gázellátási vészhelyzet esetére a gáz határokon átnyúló méltányos elosztása, a legkritikusabb felhasználók számára a gázellátás megóvása és a határokon átnyúló szolidaritási intézkedések nyújtásának biztosítása érdekében. Ez biztosítja, hogy egy helyi gázellátási vészhelyzet ne terjedjen tovább több tagállamra.

Ezért indokolt a javasolt eszközt az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésére alapozni.

Az (EU) 2022/2576 rendelet rendelkezései és azok időbeli hatályának javasolt meghosszabbítása teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével. Az EU gázellátásának biztonságát fenyegető súlyos nehézségek és kockázatok léptéke és jelentős hatása uniós szintű fellépést igényel. Az esetleges jelentősebb fennakadások kockázatának minimalizálása érdekében a – szolidaritás szellemében fogant – keresletösszesítés és az ellátás jobb összehangolásán, valamint az LNG-terminálok, gáztárolók és gázvezetékek hatékonyabb használatán alapuló, uniós szintű megközelítésre van szükség. Ez hatékonyabban szabályozható uniós szinten, mint nemzeti szinten.

Ugyancsak uniós szinten összehangolt fellépés szükséges az ellátásbiztonsági intézkedések tekintetében is. A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a tagállamok hatékonyan és időben reagálhassanak a szolidaritási kérelmekre. Bár a tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz kétoldalú szolidaritási megállapodásokat kötni, az említett megállapodások megkötéséig az alapértelmezett szabályok lesznek érvényben, amelyek alapján minden uniós tagállam élhet a szolidaritás alapú lehetőséggel. Ez biztosítja végső soron azt, hogy a tagállamok közötti igazgatási és pénzügyi megállapodások hiánya ne hátráltassa a kétoldalú szolidaritási megállapodások érvényesülését, ugyanakkor lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az alapértelmezett szabályokat tárgyalás során egyeztetett feltételekkel egészítsék ki.

Tekintettel a gázellátási válság példátlan jellegére és határokon átnyúló hatásaira, valamint az uniós belső energiapiac integrációjának szintjére, indokolt az uniós szintű fellépés, mivel a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kezelni az áremelkedésekből vagy az ellátás jelentős zavaraiból eredő súlyos gazdasági nehézségek kockázatát. Csak a tagállamok közötti szolidaritás szelleme által motivált uniós fellépés folytatásával biztosítható, hogy az ellátási zavarok és a piaci volatilitás ne okozzanak tartós károkat a polgároknak és a gazdaságnak.

Mivel léptéke és hatása miatt a fellépés céljai uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.

A rendelet rendelkezései és azok időbeli hatályának javasolt meghosszabbítása megfelel az arányosság elvének. Az intézkedés arányos a meghatározott problémák nagyságával és jellegével, valamint a kitűzött célok elérésével.

A példa nélküli geopolitikai helyzet, valamint a polgárokat és az uniós gazdaságot fenyegető jelentős veszély egyértelműen összehangolt fellépést tesz szükségessé. A javaslatban meghatározott intézkedések nem lépik túl a célkitűzéseik eléréséhez szükséges mértéket, és arányosak az említett célkitűzésekkel.

Konkrétabban, az e javaslat által meghosszabbítani kívánt, a keresletösszesítésre és a közös beszerzésre vonatkozó rendelkezéseket általában önkéntes alapon kell végrehajtani; korlátozott kivétellelt jelent, hogy bizonyos mennyiségű gáz tekintetében kötelező a keresletösszesítésben való részvétel. A magánvállalkozások továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy kötnek-e gázellátási szerződéseket.

A szolidaritásnak a kritikus jelentőségű gáztüzelésű erőművekre való kiterjesztése olyan korlátozásokat vezet be a piaci szereplőkre nézve, amelyek a gázellátás csökkenése és a téli időszakban megnövekedett kereslet esetén szükségesek a gázellátás biztonságának biztosításához. Az említett korlátozások az (EU) 2022/1369 rendeletben, illetve az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott meglévő intézkedésekre épülnek, és céljuk, hogy az említett intézkedéseket hatékonyabban lehessen alkalmazni a jelenlegi körülmények között.

A piaci szereplők azon kötelezettsége, hogy az ACER rendelkezésére bocsássák az LNG-ügyletekre vonatkozó információkat, összhangban van a piaci szereplők REMIT szerinti meglévő kötelezettségeivel, és az ACER bizalmasan fogja kezelni az érzékeny üzleti információkat.

A napközbeni áringadozás leszorítására irányuló intézkedés olyan követelményeket ír elő a kereskedési helyszínek és a kereskedők számára, amelyek lehetővé teszik, hogy az energiaipari vállalkozások továbbra is részt vegyenek a gáz- és villamosenergia-piacokon, kielégítsék fedezeti igényeiket, és így biztosítani tudják a végső felhasználók energiaellátásának biztonságát. Ugyanakkor a rendelet rendelkezései mérlegelési a kereskedési helyszínekre bízzák a referenciaárhoz viszonyított árhatáraik megállapítására szolgáló számítási módszer meghatározását.

A meghosszabbítás időtartama arányos az energiaellátást terén fennálló súlyos nehézségek tartós jellege, valamint az ebből eredő, az árakat és az ellátás biztonságát érintő kockázatok miatt, melyek – mivel a piaci feltételek strukturális változása csak 2025 folyamán várhatók – előreláthatólag legalább a 2024-es évet jellemezni fogják.

Tekintettel az energiaválság dimenziójára, valamint annak társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatására, a jelenlegi javaslat által meghosszabbítani kívánt rendelkezések egy általános hatályú, közvetlenül és azonnal alkalmazandó rendelet részét képezik. E rendelkezések alkalmazási időtartamát ezért szintén rendelet elfogadásával kell meghosszabbítani.

Tekintettel az (EU) 2022/2576 rendelet meghosszabbítására irányuló javaslat előkészítésének sürgősségére (annak érdekében, hogy azt a Tanács időben el tudja fogadni), nem kerülhetett sor konzultációra az érdekelt felekkel. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket – többek között a rendelkezései további alkalmazásának szükségességét – azonban megvitatták a megfelelő fórumokon, például az ad hoc irányítóbizottságban és az ipari tanácsadó csoportban.

A szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén történő fokozásáról szóló rendelet meghosszabbítására irányuló javaslat az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésén alapuló vészhelyzeti intézkedés, amelynek célja az EU gázellátásának biztonságát érintő, továbbra is fennálló súlyos nehézségek és kockázatok kezelése. Ebből kifolyólag nem lehetett hatásvizsgálatot végezni. A javaslat azonban az (EU) 2022/2576 rendelet felülvizsgálatának főbb megállapításairól szóló jelentés következtetéseire támaszkodik.

Az alapvető jogok tekintetében nem állapítottak meg negatív hatást. Az ezen eszköz szerinti intézkedések nem érintik az (EU) 2017/1938 rendelet alapján védettként besorolt felhasználók jogait, beleértve a háztartási felhasználókat is. Az eszköz lehetővé teszi a gázhiánnyal kapcsolatos kockázatok csökkentését, amelyek egyébként jelentős hatással lennének a gazdaságra és a társadalomra.

A költségvetési vonzatok arra korlátozódnak, hogy finanszírozni kell a Bizottság és az AggregateEU keresletösszesítési platformot üzemeltető szolgáltató közötti szolgáltatási szerződés meghosszabbítását.

E javaslat uniós költségvetésre gyakorolt költségvetési hatása az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának és az ACER-nek az emberi erőforrásait és egyéb igazgatási kiadásait is érinti. A javaslat célja azon rendelkezések meghosszabbítása, amelyek a földgázellátás-biztonsági architektúra javítására irányulnak, és ezzel új kötelezettségeket róttak a tagállamokra, az Energiaügyi Főigazgatóság szerepét pedig – az eredeti rendelet előtti időszakhoz képest – ennek megfelelően számos területen megerősítették. E területek a következők:

a rendelet általános irányítása és végrehajtása (3 teljes munkaidős egyenérték);

a földgázbeszerzési konzorcium versenyjogi szabályoknak megfelelő működésének megtervezése, amelyhez az iparral való információcsere is szükséges (2 teljes munkaidős egyenérték);

a nagyobb kritikus gázmennyiség engedélyezésére irányuló tagállami kérelmek elbírálása, a szolidaritási kérelmek nyomon követése, a szolidaritási megállapodások végrehajtásának előmozdítása (1 teljes munkaidős egyenérték);

igazgatási segítségnyújtás (2 teljes munkaidős egyenérték);

a javaslat az ACER számára új feladatként meghatározza az LNG-ügyletekre vonatkozó adatoknak az LNG-referenciaérték meghatározása céljából történő gyűjtését (5 teljes munkaidős egyenérték).

Ez a javaslat nem igényel további költségvetési forrásokat az (EU) 2022/2576 rendelet elfogadásával összefüggésben már elkülönített és az (EU) 2022/2576 rendeletet kísérő pénzügyi kimutatásban meghatározottakon felül.

A javasolt változtatások célzottak és hatályukat tekintve az (EU) 2022/2576 rendelet rendelkezései alkalmazási időtartamának egy évvel történő meghosszabbítására korlátozódnak.

A javaslat a rendelet 31. cikkében meghatározott alkalmazási időszak végének 2023. december 30-ról (az (EU) 2022/2576 rendelet hatálybalépését egy évvel követő dátum) 2024. december 31-re történő módosítására irányul.