EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0432
Proposal for a COUNCIL DECISION on the conclusion, on behalf of the European Union, of the Advanced Framework Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and the Republic of Chile, of the other part
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
COM/2023/432 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
2023/0260(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A mellékelt javaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodás (a továbbiakban: AFA) megkötésére felhatalmazást adó jogi eszköz.
A Chilei Köztársasággal (a továbbiakban: Chile) kötött AFA politikai szempontból jelentős lépés az Európai Unió Dél-Amerikában betöltött szerepének erősítésében, amelynek alapját a közös egyetemes értékek, mint például a demokrácia és az emberi jogok képezik. A megállapodás egyenes utat jelent két hasonlóan gondolkodó partner politikai, regionális és globális együttműködésének fokozása felé. Az AFA végrehajtása mindkét oldal számára gyakorlati előnyökkel jár, és alapot képez az Európai Unió szélesebb körű politikai érdekeinek előmozdításához.
Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) és Chile közötti kapcsolatok jelenleg az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Chile közötti társulási megállapodáson (a továbbiakban: társulási megállapodás) alapulnak, amely 2005. március 1-jén lépett hatályba (2003. február 1-jétől ideiglenesen alkalmazták) 1 .
A jelenlegi társulási megállapodás 20 évvel ezelőtti aláírása óta a világ jelentősen megváltozott. Az AFA reagál ezekre a változásokra, és kezeli az új globális kihívásokat. A társulási megállapodás aktualizálására olyan időszakban kerül sor, amikor Chile, valamint az uniós társadalmak és gazdaságok az Ukrajna elleni orosz invázió következtében eddig példátlan globális kihívásokkal néznek szembe. A háború következményei – többek között a globális infláció, az ellátási lánc zavarai és az energiaválság – rávilágítottak arra, hogy sürgősen meg kell erősíteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a hasonlóan gondolkodó kulcsfontosságú szövetségesekkel az energetikai átállás felgyorsítása, a stratégiai ellátási láncok megerősítése és az ellátási források diverzifikálása érdekében.
2006-ban az Európai Bizottság elfogadta a „Globális Európa” stratégiát, amely korszerűsítette az EU kereskedelempolitikájának menetrendjét, és mélyrehatóbb kereskedelmi megállapodásokat szorgalmaz. Az EU megállapodásokat kötött a dél-amerikai régió más országaival (kereskedelmi megállapodás Kolumbiával, Ecuadorral és Peruval, társulási megállapodás Közép-Amerikával) és a világ más régióiba tartozó számos országgal, többek között Kanadával, Japánnal, Új-Zélanddal, Szingapúrral és Vietnámmal.
Chile mintegy 26 szabadkereskedelmi megállapodást írt alá 64 országgal, köztük az Egyesült Államokkal (2004), Kínával (2006) és Japánnal (2007). Ezen túlmenően Chile csatlakozott a Csendes-óceáni Szövetséghez és a Csendes-óceáni Partnerséghez (jelenleg a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodás).
A fent említett nemzetközi megállapodások a legtöbb területen jóval túlmutatnak a meglévő EU–Chile társulási megállapodás ambíciószintjén és hatókörén. Ennek eredményeként mindkét Fél érdeklődését fejezte ki a társulási megállapodás korszerűsítése iránt, a politikai és gazdasági kapcsolataik további javítása, valamint az együttműködés és a kereskedelem elmélyítése érdekében.
A 2013. január 26–27-én Santiagóban tartott EU–CELAC csúcstalálkozó alkalmával tartott ülésen az EU és Chile vezetői megállapodtak abban, hogy 10 évvel a megállapodás hatálybalépését követően megvizsgálják a társulási megállapodás korszerűsítésének lehetőségeit. 2015 áprilisában az EU–Chile Társulási Tanács 6. ülésén jóváhagyták a társulási megállapodás korszerűsítésével foglalkozó közös munkacsoport (a továbbiakban: a csoport) létrehozását. A csoport feladata az volt, hogy megalapozó tanulmányt készítsen a társulási megállapodás valamennyi területen történő korszerűsítésére irányuló jövőbeni tárgyalások ambíciószintjének értékelésével. A csoport két alcsoportot hozott létre, amelyek közül az egyik a politikai ügyekért és az együttműködésért, a másik pedig a kereskedelemért felelős. Az alcsoportok az EU–Chile Társulási Bizottság 2017. január 31-én tartott 14. ülése alkalmával fejezték be munkájukat.
A Tanács 2017. november 13-án határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tárgyalásokat kezdjenek Chilével a társulási megállapodás helyébe lépő korszerűsített megállapodásról 2 .
A tárgyalások hivatalosan 2017. november 16-án kezdődtek meg. A tárgyalásokat a Tanács Latin-Amerika és Karib-térség tanácsi munkacsoportjával konzultálva folytatták le. A megállapodás kereskedelmi vonatkozású részeiről konzultáltak a Kereskedelempolitikai Bizottsággal. Az Európai Parlament tájékoztatást kapott a tárgyalások eredményéről.
Az EU és Chile 2022. december 9-én Brüsszelben politikai megállapodásra jutott a tárgyalásokról. A meglévő EU–Chile társulási megállapodás korszerűsítése két jogi eszköz köré szerveződik:
1.az e javaslathoz csatolt AFA, amely magában foglalja a) a politikai és együttműködési pillért és b) a kereskedelmi és beruházási pillért (beleértve a beruházásvédelmi rendelkezéseket is); valamint
2.az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti kereskedelemről szóló ideiglenes megállapodás (ITA), amely a kereskedelem és a beruházások liberalizációjára terjed ki. Az ITA az AFA hatálybalépésével hatályát veszti.
Az AFA-ban szerepelnek az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB), a tömegpusztító fegyverekre (WMD), a kézi- és könnyűfegyverekre (SALW), valamint a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó standard uniós rendelkezések. Az AFA olyan együttműködési területeket is felölel, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az óceánpolitikai irányítás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedés. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a jogállamiságra, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és a korrupcióra. Az AFA kereskedelemről szóló része kiterjeszti a jelenlegi kétoldalú kereskedelmi keret hatályát, és hozzáigazítja azt az új globális politikai és gazdasági kihívásokhoz, az EU–Chile partnerség új realitásaihoz, valamint az EU és Chile által nemrégiben megkötött kereskedelmi megállapodások és lefolytatott tárgyalások ambíciószintjéhez.
A megállapodás intézményi keretet hoz létre, amely a vegyes tanácsból, a vegyes bizottságból, valamint a vegyes tanács munkáját segítő albizottságokból és egyéb testületekből áll. A megállapodás továbbá kötelezettségteljesítési mechanizmust is létrehoz annak kezelésére, ha az egyik Fél nem teljesíti az AFA alapján vállalt kötelezettségeit.
A Felek az ITA és az AFA párhuzamosan történő aláírását és megkötését javasolják. Az ITA a megkötését követően hatályba lép, és az AFA hatálybalépéséig marad hatályban. E javaslat az AFA megkötésének jogi eszközét képezi.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az AFA teljes mértékben összhangban áll az EU-nak a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fennálló partnerségére vonatkozó átfogó elképzeléseivel, amelyeket a „Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség: összefogás a közös jövőért” című, 2019. április 17-én elfogadott dokumentum vázol fel. Emellett illeszkedik az Európai Bizottság 2023. évi munkaprogramjához (Európa globális szerepének erősítése) is.
Továbbá az AFA kereskedelemről és beruházásokról szóló része teljes mértékben összhangban áll a 2015. októberi „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiával, mivel a kereskedelem- és beruházáspolitikát az európai és egyetemes normákhoz és értékekhez köti az alapvető gazdasági érdekek mellett, nagyobb hangsúlyt fektetve a fenntartható fejlődésre, az emberi jogokra, az adókijátszásra, a fogyasztóvédelemre, valamint a felelős és tisztességes kereskedelemre.
Az AFA korszerűsített, átfogó jogi keretet biztosít az EU és Chile közötti kapcsolatok számára, és a jelenlegi társulási megállapodás helyébe lép, csakúgy, mint intézményi szerveinek későbbi határozatai is. Az évek során az EU és Chile számos kétoldalú ágazati megállapodást kötött, köztük a borkereskedelemről szóló megállapodást, valamint a szeszes italok és ízesített italok kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: bor- és szeszesital-megállapodások) a borok és szeszes italok megnevezésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról, amelyeket Brüsszelben írtak alá. A korábban a társulási megállapodáshoz csatolt bor- és szeszesital-megállapodások 3 beépülnek az AFA-ba.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az AFA teljes mértékben összhangban áll az uniós szakpolitikákkal, és egyik szabályozott területen (pl. a műszaki szabályok, a termékszabványok, az egészségügyi vagy növényegészségügyi szabályok, az élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos előírások, a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok, a környezetvédelem, illetve a fogyasztóvédelem területén) sem írja elő az EU számára, hogy módosítsa a szabályait, előírásait vagy szabványait.
Az AFA végrehajtása segíteni fogja az EU-t a zöld megállapodás céljainak elérésében, előmozdítja majd a méltányos és inkluzív zöld és digitális átállást – többek között a Global Gateway stratégia bevezetéséhez való hozzájárulás révén –, mivel tartalmaz egy fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely összekapcsolja az AFA-t az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó átfogó célkitűzéseivel, valamint a munkaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területét érintő konkrét célkitűzésekkel.
Ezen túlmenően az AFA-hoz és az ITA-hoz a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló együttes nyilatkozatokat csatoltak, melyek értelmében a Felek az ITA hatálybalépésekor hivatalos felülvizsgálati folyamatot kezdeményeznek a kereskedelmi és fenntartható fejlődési szempontok érvényesüléséről annak érdekében, hogy adott esetben mérlegeljék olyan további rendelkezések beépítését, amelyeket a Felek az adott időpontban relevánsnak ítélhetnek, többek között a saját szakpolitikai fejleményeikkel és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közelmúltbeli gyakorlatukkal összefüggésben. Az ilyen kiegészítő rendelkezések kapcsolódhatnak különösen a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtási mechanizmusának továbbfejlesztéséhez, beleértve egy megfelelési szakasz alkalmazásának lehetőségét, valamint végső megoldásként megfelelő ellenintézkedéseket. A felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Felek mérlegelni fogják annak lehetőségét is, hogy a jövőben az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás a megállapodások alapvető elemét képezze.
Ezen túlmenően az AFA teljes mértékben védi a közszolgáltatásokat, biztosítja a kormányok közérdekből történő szabályozási jogának maradéktalan védelmét, és e jog a megállapodás alapvető vezérlő elvét képezi.
A kutatási és innovációs együttműködés összhangban áll az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság között 2002 szeptemberében aláírt és 2007 januárjában hatályba lépett, a tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodással.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Anyagi jogalap
Az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban a megállapodás céljától és tartalmától függ. Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha az uniós intézkedés vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az intézkedést egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Kivételesen, ha ezzel szemben az állapítható meg, hogy az intézkedés egyidejűleg több célkitűzést követ, vagy elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű több összetevőből áll, és így a Szerződések különböző rendelkezései alkalmazandók, az ilyen intézkedést a különböző, vonatkozó jogalapokra kell alapítani (e tekintetben lásd a Bíróság 2006. január 10-i ítéletét, Bizottság kontra Parlament és Tanács, C-178/03, EU:C:2006:4, 42–43. pont; a Bíróság 2014. június 11-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács, C-377/12, EU:C:2014:1903, 34. pont; a Bíróság 2016. június 14-i ítéletét, Parlament kontra Tanács, C-263/14, EU:C:2016:435, 44. pont; valamint a Bíróság 2018. szeptember 4-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács (Kazahsztán), C-244/17, ECLI:EU:C:2018:662, 40. pont).
Ebben a konkrét esetben az AFA két fő célkitűzést követ, és két fő összetevőből áll, amelyek a közös kereskedelempolitika, a közlekedés, valamint a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés körébe tartoznak. A javasolt határozat jogalapja ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, valamint 207. és 212. cikke 4 .
Eljárási jogalap
Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerint az együttműködési eljárások bevezetése útján külön intézményi keretet létrehozó megállapodások megkötéséhez a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően határozatot fogad el a megállapodás megkötéséről.
Az EUMSZ 218. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak minősített többséggel kell eljárnia, kivéve az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében felsorolt körülmények fennállása esetén, mely esetben a Tanács egyhangúlag jár el. Tekintettel arra, hogy a megállapodás meghatározó összetevői a kereskedelempolitika, a közlekedés, valamint a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés, a szavazási szabály ebben a konkrét esetben a minősített többségi szavazás.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A Tanács 2017. november 13-án határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tárgyalásokat kezdjenek Chilével a társulási megállapodás helyébe lépő korszerűsített megállapodásról.
Az AFA azon részei, amelyek a tagállamokkal megosztott uniós hatáskörbe tartoznak, olyan szakpolitikai területeket és elemeket fednek le, amelyek alkalmasak az uniós szintű külső fellépésekre. Azokon a szakpolitikai területeken, ahol uniós szintű szabályozási intézkedésre került sor, elkerülhetetlen, hogy az Unió külső szinten gyakorolja az érintett hatáskört (az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése). Ezen túlmenően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érdemi együttműködés elérése és a Chilével szembeni erősebb tárgyalási pozíció érdekében kívánatosabb az uniós szintű fellépés, mint az egyes tagállamok szintjén történő fellépés. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti szintű fellépés.
•Arányosság
Ez a kezdeményezés közvetlenül kapcsolódik az Unió külső tevékenységével kapcsolatos célokhoz, továbbá hozzájárul az „EU mint erősebb globális szereplő” politikai prioritáshoz. A megállapodás összhangban áll az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának irányával, amely a más országokkal való együttműködést és a külső partnerségeink felelős átalakítását irányozza elő az EU külkapcsolati prioritásainak megvalósítása érdekében. Hozzájárul a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi, valamint gazdasági és műszaki együttműködéssel kapcsolatos uniós célkitűzésekhez.
Az AFA-ra irányuló tárgyalásokat a Tanács által meghatározott tárgyalási irányelvekkel összhangban folytatták le Chilével. A tárgyalások eredménye nem lépi túl a tárgyalási irányelvekben meghatározott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Ez a javaslat összhangban áll az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, amely szerint a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően határozatot fogad el nemzetközi megállapodás megkötéséről. Nincs más olyan jogi eszköz, amely által megvalósíthatók lennének a javaslatban megfogalmazott célkitűzések.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A Bizottság megbízást adott az EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillére gazdasági hatásainak értékelésére; ez az értékelés 2012 márciusában zárult le. Ezen túlmenően a Bizottság megbízást adott egy előzetes tanulmány elkészítésére is, melynek tárgya az EU–Chile társulási megállapodás lehetséges korszerűsítésének vizsgálata volt; ez a tanulmány 2017 februárjában készült el.
Ezek az értékelések rávilágítottak, hogy jóllehet a meglévő kereskedelmi pillér az adott időszakban átfogó volt, van még lehetőség a szabályok további javítására és a piacra jutási lehetőségek továbbfejlesztésére. Az említett értékelés és tanulmány alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a társulási megállapodást a globális kereskedelmi környezet alakulásának megfelelően naprakésszé kell tenni.
Emellett a Bizottság megbízást adott a Chilével kötött társulási megállapodás kereskedelmi részének korszerűsítésére irányuló tárgyalásokat támogató fenntarthatósági hatásvizsgálat elkészítésére, amely 2019 májusában zárult le.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A külső tanulmányokkal megbízott vállalkozások számos konzultációs és tájékoztatási tevékenységet szerveztek, ideértve a következőket: külön erre a célra létrehozott honlapok a tanulmányokhoz kapcsolódó dokumentumok és tevékenységek számára; online felmérések az érdekelt felekkel; valamint egyéni interjúk.
A hatásvizsgálat keretében a Kereskedelmi Főigazgatóság konzultált a korszerűsítésről az érdekelt felekkel, köztük a vállalkozásokkal, a civil társadalom érdekelt feleivel, a nem kormányzati szervezetekkel, a szakszervezetekkel, valamint a kereskedelmi szövetségekkel, a kereskedelmi kamarákkal és a magánszférához tartozó más érdekeltekkel. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk különböző konzultációs tevékenységeket – többek között nyilvános online konzultációt – foglaltak magukban.
Ezek a külső tanulmányok és az elkészítésükkel összefüggésben tartott konzultációk nagyon értékesek voltak a Bizottság számára az AFA-ról folytatott tárgyalások során.
A tárgyalások során találkozókra is sor került, hogy tájékoztassák a civil társadalmi szervezeteket a tárgyalások állásáról, és eszmecserét folytassanak a korszerűsítésről.
A tárgyalásokat a megállapodás politikai és együttműködési vonatkozásait illetően a Tanács Latin-Amerikával és Karib-térséggel foglalkozó munkacsoportjával, a megállapodás kereskedelmi vonatkozásait illetően pedig a Kereskedelempolitikai Bizottsággal – mint a Tanács által az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottsággal – konzultálva folytatták le. Az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságon (INTA) – nevezetesen annak Chilével foglalkozó nyomonkövetési csoportján – és a Külügyi Bizottságon keresztül is rendszeresen tájékoztatást kapott. A tárgyalások nyomán több lépésben kialakult szövegeket az egész folyamat során megküldték mindkét intézménynek.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
„Az EU–Chile szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának utólagos értékelését” az „ITAQA SARL” nevű külső vállalkozó végezte.
„Az EU–Chile társulási megállapodás lehetséges korszerűsítéséről szóló előzetes tanulmányt” az „Ecorys-Case” nevű külső vállalkozó készítette el.
„A Chilével kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének korszerűsítésére irányuló tárgyalásokat támogató fenntarthatósági hatásvizsgálatot” a „BKP Development Research & Consulting” nevű külső vállalkozó végezte 5 .
•Hatásvizsgálat
A javaslatot egy 2017 májusában közzétett hatásvizsgálat 6 támasztotta alá, amely kedvező véleményt kapott (SWD/2017/0173 final).
A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az átfogó tárgyalások pozitív előnyökkel járnának mind az EU, mind Chile számára. Ezek az előnyök közé tartoznak a következők: a GDP emelkedése, a jólét és az export, a foglalkoztatás, a bérek (mind a kevésbé képzett, mind a képzettebb munkavállalók esetében), a versenyképesség növekedése, valamint az EU és Chile pozíciójának javulása a többi globális versenytárshoz képest. A fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések beillesztése pozitív hatással lenne az emberi jogok előmozdítására és tiszteletben tartására, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáinak hatékony végrehajtására is.
Ezen túlmenően a tárgyalások alatt végzett fenntarthatósági hatásvizsgálat átfogó értékelést nyújt arról, hogy a kereskedelemnek az AFA keretében történő fokozott liberalizációja milyen lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal járhat az EU-ban és Chilében. A fenntarthatósági hatásvizsgálat elemzi továbbá azt is, hogy a korszerűsítés milyen lehetséges hatásokat gyakorolhat az emberi jogokra, valamint a feldolgozóiparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatási ágazatra.
Az EU és Chile végül ambiciózus megállapodásra jutott a legutóbbi kereskedelmi megállapodásokhoz – köztük a CETA-hoz, valamint a Japánnal és Új-Zélanddal kötött megállapodásokhoz – hasonlóan. A megállapodás új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket nyit meg mindkét piacon, és támogatja a munkahelyteremtést az EU-ban.
Az AFA többek között eltörli a vámok többségét, kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, megnyitja a szolgáltatások piacát, kiszámítható feltételeket kínál a beruházók számára, és segít megakadályozni az EU innovációinak és hagyományos termékeinek illegális másolását. Az AFA tartalmaz továbbá minden garanciát annak biztosítására, hogy a gazdasági hasznot ne az alapvető jogok, a szociális standardok, a kormányok szabályozási joga, a környezetvédelem vagy a fogyasztók egészségének és biztonságának kárára valósítsuk meg.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Az AFA nem tartozik a REFIT-eljárások hatálya alá. Mindazonáltal tartalmaz egy olyan keretet, amely révén egyszerűsödnek a kereskedelmi és beruházási eljárások, csökkennek az exporttal és a beruházásokkal kapcsolatos költségek, és ezáltal javulnak a kis- és középvállalkozások kereskedelmi és beruházási lehetőségei. A várt előnyök közé tartoznak a következők: fokozott átláthatóság, kevésbé terhes technikai szabályok, megfelelési követelmények, vámeljárások és származási szabályok, a szellemitulajdon-jogok és a földrajzi árujelzők fokozott védelme, beruházásvédelem, a közbeszerzési tendereljárásokhoz való hozzáférés javulása, valamint egy külön fejezet, amely lehetővé teszi, hogy a kkv-k maximalizálják a megállapodásból származó hasznukat.
•Alapjogok
A javaslat nem érinti az alapvető jogok védelmét az Unióban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A korszerűsített megállapodás kereskedelmi része korlátozott negatív hatást gyakorol majd az uniós költségvetésre, a vámok vámliberalizáció következtében történő eltörlése formájában. Közvetett pozitív hatások várhatók a hozzáadottérték-adóhoz és a bruttó nemzeti jövedelemhez kapcsolódó bevételnövekedés formájában.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az AFA olyan intézményi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek közös szerveket hoznak létre a megállapodás végrehajtásának, működésének és hatásának folyamatos nyomon követésére.
Az intézményi struktúra a megállapodás által létrehozott vegyes tanácsból és vegyes bizottságból, valamint egy fejlesztési és nemzetközi együttműködési albizottságból áll. A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság további albizottságokat vagy egyéb szerveket hozhat létre meghatározott feladatok vagy kérdések kezelésére. A vegyes bizottság segíti a vegyes tanácsot feladatai ellátásában, és felügyeli az AFA alapján létrehozott albizottságok és egyéb szervek munkáját.
Az AFA kereskedelmi és beruházási részének intézményi rendelkezései meghatározzák a vegyes tanács és a vegyes bizottság konkrét funkcióit és feladatait, amely szervek folyamatosan figyelemmel kísérik az AFA végrehajtását és alkalmazását. A kereskedelmi és beruházási kérdések megvitatása során a vegyes tanács és a vegyes bizottság kereskedelmi formációban ülésezik.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az AFA kiterjeszti a jelenlegi kétoldalú keret hatályát, és hozzáigazítja azt az új globális politikai és gazdasági kihívásokhoz, az EU–Chile partnerség új realitásaihoz, valamint az EU és Chile által nemrégiben megkötött megállapodások és a vonatkozó tárgyalások ambíciószintjéhez.
Az AFA következetes, átfogó és naprakész, jogilag kötelező erejű keretet hoz létre az EU Chilével fennálló kapcsolataihoz. Megerősített stratégiai partnerség kialakítására, a politikai párbeszéd megerősítésére, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben az együttműködés elmélyítésére és fokozására törekszik. Ugyanakkor az AFA a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez és diverzifikálásához való hozzájárulás révén ösztönözni fogja a kereskedelmet és a beruházásokat.
Az AFA a megállapodás egészére kiterjesztett civil társadalmi konzultációs mechanizmust is magában foglal annak érdekében, hogy mindkét fél civil társadalma kifejthesse véleményét a megállapodás valamennyi rendelkezésével kapcsolatban.
Az AFA négy részből áll. A megállapodás célkitűzéseit és általános elveit az I. rész (Általános elvek és célkitűzések) ismerteti. A demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a jogállamiság elvének, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló záradéknak a tiszteletben tartása képezi a megállapodás alapvető elemeit.
A II. részben (Politikai párbeszéd és együttműködés) az EU és Chile vállalja, hogy elmélyíti a párbeszédet és az együttműködést a következő területeken:
·politikai párbeszéd, külpolitika, nemzetközi béke és biztonság, kormányzás és emberi jogok
·jogérvényesülés, szabadság és biztonság
·fenntartható fejlődés
·gazdasági, társadalmi és kulturális partnerség
·egyéb területek (makrogazdasági politikák, adóügyi kérdések, fogyasztóvédelmi politika, népegészségügy, sport és testmozgás)
·az állam- és közigazgatás korszerűsítése, decentralizáció, regionális politika és intézményközi együttműködés
Számos olyan kulcsfontosságú kérdés hangsúlyt kap, mint például a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a fenntartható energia, az óceánpolitikai irányítás, a jogállamiság, az emberi jogok és a nők jogai, a felelős üzleti magatartás, a munkavállalói jogok és a katasztrófakockázatok csökkentése. A II. rész rendelkezései összehangoltabb és közös fellépést tesznek lehetővé olyan új területeken, mint a népegészségügy, az állam korszerűsítése, a migrációs áramlások kezelése, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a kiberbűnözés.
Ez globális szinten erősebb partnerséget fog eredményezni, például a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend, az éghajlatváltozás elleni fellépés, az óceánpolitikai irányítás, valamint a globális demokratikus kormányzás és az emberi jogok, a nemzetközi migráció, a béke és a biztonság terén.
A II. rész a korrupcióellenes kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és együttműködés elmélyítésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A megállapodás tartalmaz egy jegyzőkönyvet, amely a kereskedelem és a beruházások terén tapasztalható korrupció elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó rendelkezéseket foglal magában.
E jegyzőkönyv rendelkezéseinek célja a kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupció megelőzése különböző intézkedések révén, nevezetesen a magán- és az állami szektor integritásának előmozdításával, a belső ellenőrzések, a külső könyvvizsgálat és a pénzügyi beszámolás javításával, valamint a korrupció elleni, nemzetközi egyezmények – különösen az ENSZ korrupció elleni egyezménye (UNCAC) – révén már folyó küzdelem megerősítésével.
E tekintetben a Felek újólag megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy a kormánytisztviselők esetében minősítsék a korrupciót bűncselekménynek, és nyilvánítsák a korrupciót bűncselekménynek a vállalkozások esetében is. A két Fél megegyezésre jutott bizonyos szabályok alkalmazásáról a pénzmosás elleni küzdelem érdekében.
A jegyzőkönyv előmozdítja továbbá a civil társadalom aktív részvételét a korrupció megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben. Emellett egy konzultációs mechanizmust is előirányoz a korrupcióellenes rendelkezések értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos nézeteltérések kezelésére.
A III. részben (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos kérdések) az EU és Chile fő szakpolitikai célkitűzése, hogy a társulási megállapodást hozzáigazítsák az új realitásokhoz, és kialakítsák a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataik új keretét a Chile, illetve az EU által megkötött vagy tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások legújabb generációjával összhangban.
A tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban az AFA III. része a következőket biztosítja:
·A mezőgazdasági és halászati export piacra jutásának javítása és továbbfejlesztett szabályok
·Egyszerűsített származási szabályok
·A határon folytatott eljárások korszerűsítése és egyszerűsítése
·Tisztességes kereskedelem és üzleti feltételek biztosítása
·A fenntarthatóság biztosítása
·A kisebb vállalkozások szükségleteinek középpontba helyezése
·Lehetőségek biztosítása a szolgáltatók számára és a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok
·A beruházások ösztönzése
·Hozzáférés a chilei közbeszerzési eljárásokhoz
·Az innovációs képesség és az alkotómunka jobb védelme
·Az agrár-élelmiszeripari termékek biztonságos és fenntartható kereskedelmének biztosítása
·Annak biztosítása, hogy a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások megkülönböztetésmentesek legyenek, és ne akadályozzák szükségtelenül a kereskedelmet
·Átláthatóság és helyes szabályozási gyakorlatok
·Korszerű vitarendezési eljárások
A IV. rész (Általános intézményi keret) tartalmazza az általános, intézményi és záró rendelkezéseket. A megállapodás egy vegyes tanácsból, egy vegyes bizottságból és számos albizottságból álló intézményi keretet hoz létre. Meghatározza a civil társadalommal folytatott párbeszédben való részvétel struktúráit. Eljárást vezet be azon esetek kezelésére, amikor valamely Fél nem teljesíti a megállapodás szerinti kötelezettségeit.
A megállapodás lehetővé teszi annak teljes vagy részleges ideiglenes alkalmazását. A megállapodás határozatlan időre jön létre, és a társulási megállapodás és az ideiglenes kereskedelmi megállapodás helyébe lép.
2023/0260 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 207. és 212. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 7 ,
mivel:
(1)A(z) [XX] tanácsi határozattal 8 összhangban az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) [2023. XXX XX]-án/-én aláírták, figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére. Ugyanezen a napon az Európai Unió és Chile jóváhagyta az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásban foglalt, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezésekről szóló együttes nyilatkozatot (a továbbiakban: együttes nyilatkozat).
(2)A megállapodást és az együttes nyilatkozatot az Unió nevében jóvá kell hagyni.
(3)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében jóváhagyja a megállapodás bizonyos módosításaival kapcsolatban képviselendő álláspontot, amelyeket a megállapodás 28.20. cikke és 41.7. cikkének (14) bekezdése szerint egyszerűsített eljárással fogadnak el, a megállapodás 32.34. cikke és 8.5. cikke (1) bekezdése a) pontjának x. alpontja értelmében a megállapodás által létrehozott szerv által.
(4)A megállapodás 41,10. cikkével összhangban az Unión belül nem biztosít vagy ír elő a Felek által a nemzetközi közjog alapján létrehozott jogoktól és kötelezettségektől eltérő jogokat és kötelezettségeket személyek számára,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A megállapodást az Unió nevében jóvá kell hagyni.
(2) Az együttes nyilatkozatot az Unió nevében jóvá kell hagyni.
(3) A megállapodás és az együttes nyilatkozat szövege e határozat mellékletét képezi.
2. cikk
A megállapodás 28.20. cikkének alkalmazásában a megállapodás 28-A. és 28-B. mellékletének módosításait vagy helyesbítéseit az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.
3. cikk
A megállapodás 32.34. cikke és 8.5. cikke (1) bekezdése a) pontjának x. alpontja alkalmazásában a megállapodás 32-C. mellékletének módosítását az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.
4. cikk
A megállapodás 41.7. cikke (14) bekezdésének alkalmazásában az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság által 2002. november 18-án aláírt társulási megállapodás (a továbbiakban: a társulási megállapodás) V. mellékletében szereplő, a borkereskedelemről szóló megállapodás függelékeinek a megállapodásba foglalt módosítását az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.
A megállapodás 41.7. cikke (14) bekezdésének alkalmazásában a társulási megállapodás VI. mellékletében szereplő, a szeszes italokról és ízesített italokról szóló megállapodás függelékeinek a megállapodásba foglalt módosítását az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá.
5. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy kijelölje az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) az Unió nevében jogosult(ak) megtenni a megállapodás 41. fejezete 41.5. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést annak kifejezésére, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.
6. cikk
Ez a határozat az elfogadásának […] napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
MAGAS SZINTŰ KERETMEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
PREAMBULUM
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok),
valamint
AZ EURÓPAI UNIÓ
egyrészről,
valamint
A CHILEI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Chile,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE azokat az erős kulturális, politikai, gazdasági és együttműködési kötelékeket, amelyek egyesítik őket,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a jogállamiság és a jó kormányzás, valamint a fenntartható fejlődés megvalósítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt, amelyek partnerségük és együttműködésük alapját képezik,
KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT KÉPVISELVE azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002. november 18-án Brüsszelben aláírt társulási megállapodás jelentős mértékben hozzájárult e kapcsolatok megerősítéséhez,
HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és annak fontosságát, hogy biztosítsák a további előmozdításának koherens keretét,
FIGYELEMBE VÉVE azon elkötelezettségüket, hogy az új politikai és gazdasági realitásokhoz igazodva, valamint a partnerségük terén elért eredményekkel lépést tartva korszerűsítsék meglévő társulási megállapodásukat,
ELISMERVE a nemzetközi jogon alapuló, erős és hatékony multilaterális rendszer fontosságát a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, a nemzetközi biztonság megerősítése és a közös kihívások kezelése szempontjából,
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a közös érdekű kétoldalú, regionális és globális kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése, valamint az iránt, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjanak az aktív és kölcsönös nemzetközi együttműködés kialakítását célzó tevékenységek előmozdítására,
ÜDVÖZÖLVE az ENSZ harmadik, Sendaiban megrendezett világkonferenciáján 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret elfogadását, az Addisz-Abebában 2015. július 13–16-án elfogadott addisz-abebai cselekvési program elfogadását, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott 70/1. sz. határozat elfogadását, amely tartalmazza a „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című záródokumentumot és a 17 fenntartható fejlődési célt (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött és Párizsban 2015. december 12-én aláírt Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) elfogadását, az ENSZ Quitóban tartott, lakásügyi és fenntartható városfejlesztési konferenciáján (Habitat III) 2016. október 20-án elfogadott új városfejlesztési menetrendjének (a továbbiakban: Új városfejlesztési menetrend) elfogadását, valamint az Isztambulban 2016. május 23–24-én tartott humanitárius csúcstalálkozón elfogadott kötelezettségvállalások elfogadását, és felszólítva azok végrehajtására,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak előmozdítása iránt, valamint a nemzetközi kereskedelem oly módon történő fejlesztése iránt, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez e három, egymással szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő dimenzióban, továbbá a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célkitűzései elérésének előmozdítása iránt,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket kereskedelmi kapcsolataik kiterjesztése és diverzifikálása iránt, összhangban a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, Marrákesben 1994. április 15-én kelt Marrákesi Egyezménnyel, valamint az e megállapodás III. részében meghatározott konkrét célkitűzésekkel és rendelkezésekkel,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék gazdasági kapcsolataikat, különösen kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat, a piacra jutás erősítése és javítása, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás révén, szem előtt tartva ugyanakkor annak szükségét, hogy fel kell hívni a figyelmet a környezeti károk, a nem fenntartható termelési és fogyasztási minták gazdasági és társadalmi hatásaira, valamint ezekkel kapcsolatban az emberek jóllétére gyakorolt hatásokra,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás olyan környezetet teremt, amely elősegíti a közöttük fennálló fenntartható gazdasági kapcsolatok növekedését, különösen a kereskedelmi és a beruházási ágazatokban, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés, a technológiai innováció és a modernizáció megvalósításához,
ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései védik a beruházásokat és a beruházókat, és céljuk, hogy kölcsönösen előnyös üzleti tevékenységet ösztönözzenek anélkül, hogy csorbítanák a Felek azzal kapcsolatos jogát, hogy közérdekből szabályokat hozzanak saját területükön,
FELISMERVE az innováció és a kereskedelem közötti szoros kapcsolatot, valamint az innováció jelentőségét a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés szempontjából, továbbá megerősítve szándékukat magasabb szintű együttműködés előmozdítására az innováció, a kutatás, a tudomány, a technológia, a közlekedés terén és más kapcsolódó területeken, továbbá előmozdítva a magán és a közszféra részvételét,
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatandó megerősített együttműködés iránt,
FELISMERVE az oktatás, a környezetvédelmi kérdések, a kultúra, a kutatás és innováció, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, az egészségügy, valamint más közös érdekű területeken folytatott megerősített együttműködés kölcsönös előnyeit,
KIFEJEZVE eltökéltségüket kapcsolatuk új együttműködési megállapodások révén történő további erősítése iránt, valamint aziránt, hogy ezen együttműködést harmadik országok javára a nemzetközi együttműködésről szóló, a Felek által 2015-ben aláírt egyetértési megállapodásban foglaltak szerint, valamint Chilének az Európai Unió regionális programjaiban való folyamatos részvételével valósítják meg,
EMLÉKEZTETVE az Európai Unió és Chile által aláírt különböző megállapodások fontosságára, amelyek elősegítették a politikai párbeszédet és együttműködést a Felek közötti kapcsolatok ágazati területein, valamint fokozták a kereskedelmet és a beruházásokat,
MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenének, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térségben olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) harmadik része V. címének megfelelően köthet meg az Európai Unió, e jövőbeli egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Chilét, hogy ezek a jövőbeli egyedi megállapodások Írországot az Európai Unió részeként kötelezik Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ) és az EUMSZ-hoz csatolt 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, az Európai Unió későbbi belső intézkedései, amelyeket e megállapodás végrehajtása érdekében az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján fogad el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelenti, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadja. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni egyedi megállapodások vagy az Európai Unió ilyen későbbi belső intézkedései a Dánia helyzetéről szóló, az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
1.1. CIKK
A megállapodás célkitűzései
E megállapodás célkitűzései a következők:
(a) a Felek közötti társulás megszilárdítása a megerősített partnerség, a szorosabb politikai párbeszéd és a fokozott együttműködés alapján a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, beleértve az innovációt valamennyi érintett területen;
(b) a Felek közötti fokozott kereskedelem és beruházások előmozdítása a kereskedelmi kapcsolataik kiterjesztésével és diverzifikálásával, ami várhatóan hozzájárul a nagyobb mértékű gazdasági növekedéshez és az életminőség javításához; valamint
(c)
a Felek meglévő együttműködési kapcsolatainak megerősítése, egyebek közt a fenntartható fejlődést támogató nemzetközi együttműködés tekintetében, valamint a közös munka előmozdítása a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához való hozzájárulás érekében.
1.2. CIKK
Általános elvek
1. A Felek megerősítik, hogy határozottan támogatják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveket.
2. Az ENSZ-közgyűlés által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban – amelyeknek a Felek részes felei – meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás elvének tiszteletben tartása képezi az alapját a Felek belső és nemzetközi szakpolitikáinak, továbbá lényeges eleme e megállapodásnak.
3. A Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelentős fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának további előmozdítása iránt, hozzájárulva a nemzetközileg elfogadott fenntartható fejlődési célok eléréséhez, köztük a globális környezeti kihívások kezelése érdekében folytatott együttműködéshez.
5.
A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepe megerősítésének általános érvényesítése iránt.
6. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatják az őslakos népek jogairól 2007. szeptember 13-án elfogadott ENSZ-nyilatkozatot, valamint megerősítik a kulturális sokszínűség tiszteletben tartására és az őslakos népek jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat.
7. A Felek ezt a megállapodást közös értékeik, ideértve a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elve alapján hajtják végre.
1.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
(a) „társulási megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, valamint másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002. november 18-án Brüsszelben aláírt megállapodás;
(b) „ideiglenes kereskedelmi megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Chilei Köztársaság között megkötendő ideiglenes kereskedelmi megállapodás;
(c)
„harmadik ország”: az e megállapodásnak a 41.2. cikkben meghatározott területi hatályán kívül eső ország vagy terület; valamint
(d) „bécsi egyezmény”: az 1969. május 23-án Bécsben kelt, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény.
II. RÉSZ
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
2. FEJEZET
POLITIKAI PÁRBESZÉD, KÜLPOLITIKA, NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, KORMÁNYZÁS ÉS EMBERI JOGOK
2.1. CIKK
Politikai párbeszéd
1. A Felek megerősített partnerségük megszilárdítása érdekében minden szinten megerősítik politikai párbeszédüket és együttműködésüket, kétoldalú, regionális, nemzetközi és többoldalú kérdésekről folytatott eszmecserék és konzultációk révén.
2.
A politikai párbeszéd a következőkre irányul:
(a) a Felek kétoldalú kapcsolatai fejlesztésének előmozdítása és a stratégiai partnerség megerősítése;
(b) a regionális és globális kihívásokkal és kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megerősítése;
(c) a Felek intézményi képességeinek megerősítése, egyebek között az állam modernizálása, a decentralizáció és az intézményközi együttműködés előmozdítása révén.
3. A Felek közötti politikai párbeszédre kölcsönös megállapodás alapján a következő formákban kerülhet sor:
(a) csúcstalálkozói szintű konzultációk, találkozók és látogatások;
(b) miniszteri szintű konzultációk, találkozók és látogatások;
(c) a vezető tisztviselők rendszeres találkozói, beleértve a magas szintű politikai párbeszédet;
(d) ágazati párbeszédek, többek között a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről szóló küldetések és szakértők cseréje révén;
(e) delegációcserék és egyéb kapcsolattartás a Chilei Nemzeti Kongresszus és az Európai Parlament között.
2.2. CIKK
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A Felek megállapodnak abban, hogy e bekezdés a megállapodás alapvető elemét képezi.
2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:
(a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;
(b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat az exportellenőrzés megsértése esetére.
2.3. CIKK
Emberi jogok, jogállamiság és felelősségteljes kormányzás
1. A Felek az emberi jogokkal kapcsolatos rendszeres, széles körű érdemi párbeszédet alakítanak ki.
2. A Felek együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és védelme, többek között a nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítése és végrehajtása, valamint a demokratikus elvek és a jogállamiság megerősítése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés minden formája és minden alapja elleni küzdelem terén.
3. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
(a) az emberi jogokkal kapcsolatos cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása;
(b) az emberi jogok előmozdítása, többek között az oktatás és a média révén;
(c) az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a felelősségteljes kormányzással foglalkozó nemzeti és regionális intézmények megerősítése;
(d) az emberi jogi egyezmények alapján létrehozott ENSZ-testületekkel és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásaival való együttműködés megerősítése az emberi jogok nemzetközi jogának általános elveivel összhangban;
(e)
az ENSZ, valamint az érintett regionális és multilaterális fórumok emberi jogokkal kapcsolatos intézményein belüli koordináció és együttműködés megerősítése;
(f) a demokratikus elvek és gyakorlatok alkalmazására vonatkozó nemzeti, regionális és decentralizált kapacitások megerősítése, beleértve a nemzetközi demokratikus normákkal összhangban lévő választási folyamatok előmozdítását;
(g) a felelősségteljes, független és átlátható kormányzás megerősítése helyi, nemzeti, regionális és globális szinten, az intézmények elszámoltathatóságának és átláthatóságának előmozdítása, valamint a polgárok részvételének és a civil társadalom bevonásának támogatása;
(h) együttműködés és koordináció, adott esetben harmadik országokban is, a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság – amely magában foglalja a független igazságszolgáltatási rendszer meglétét, a törvény előtti egyenlőséget, az emberek hatékony jogi állami támogatáshoz való hozzáférését, valamint a tisztességes eljáráshoz, a tisztességes eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot – megerősítése érdekében;
(i) a nemzetközi emberi jogi szerződések egyetemességének előmozdítása, valamint harmadik felek arra való ösztönzése, hogy teljesítsék kötelezettségeiket ezen a területen;
(j) az emberi jogi jogsértésekkel és visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása, valamint az ilyen jogsértések és visszaélések áldozatai számára a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása.
2.4. CIKK
A nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepének megerősítése
1. A Felek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, valamennyi nő és lány emberi jogainak teljes körű gyakorlását és társadalmi szerepének megerősítését. Elismerik, hogy a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok társadalmi szerepének megerősítését önálló célként, valamint a demokrácia, a fenntartható és inkluzív fejlődés, a béke és a biztonság hajtóerejeként kell tekinteni. A Felek megosztják egymással bevált módszereiket, és megvizsgálják a kezdeményezéseik – például szakpolitikáik és programjaik – közötti további együttműködési formákat és lehetséges szinergiákat, összhangban a nemzetközi normákkal és kötelezettségvállalásokkal, így az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel (CEDAW), az ENSZ nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó bizottságának általános ajánlásaival, az 1995. szeptember 15-én Pekingben tartott 4. Nőügyi Világkonferencián elfogadott Pekingi Nyilatkozattal és cselekvési Platformmal, az 1994. szeptember 5. és 13. között Kairóban tartott nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjával és ezek felülvizsgálati konferenciáinak eredményeivel, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325 (2000) sz. határozatával, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló későbbi határozataival, továbbá a nemek közötti egyenlőséggel és a nők és lányok emberi jogaival foglalkozó egyéb nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek részes felei.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
(a) együttműködés valamennyi fenntartható fejlődési cél, különösen az 5. cél és annak alcéljai elérése érdekében;
(b)
a nők és lányok valamennyi emberi jogának előmozdítása, védelme és érvényesítése; a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak, hátrányos megkülönböztetés és zaklatás minden formájának megelőzése, leküzdése és büntetőeljárás alá vonása mind a köz-, mind a magánszférában, valamint a nők és lányok emberi jogainak aktív előmozdítása a vonatkozó nemzetközi kereteknek megfelelően;
(c) a nemi dimenzió általános, szisztematikus érvényesítésének aktív előmozdítása; a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a szociális párbeszéd, a védelem és befogadás, a tisztességes munkára szóló menetrend és a foglalkoztatáspolitika előmozdítása terén folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítése;
(d) az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozatra vonatkozó nemzeti cselekvési terv kidolgozásának és végrehajtásának, valamint a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozatból és az azt követő határozatokból álló menetrend végrehajtásának támogatása;
(e) a nők politikai részvételének és vezető szerepének, a minőségi oktatáshoz való hozzáférésének, gazdasági szerepvállalásuknak és vezető szerepüknek, továbbá fokozott részvételüknek előmozdítása az élet minden területén, beleértve a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szférát is;
(f) a nemzeti és regionális intézmények megerősítése egyedi intézkedésekkel a nők és lányok elleni erőszakkal kapcsolatos kérdések kezelése érdekében, ideértve a szexuális és a nemi alapú erőszak és zaklatás minden formájának megelőzését és az azzal szembeni védelmet, a kivizsgálásra és elszámoltathatóságra szolgáló mechanizmusok, az áldozatok gondozása és támogatása, továbbá a nők és lányok biztonsága és védelme feltételeinek előmozdítása révén;
(g)
a nők és lányok emberi jogainak hatékony előmozdítása, tiszteletben tartása és védelme, a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés és erőszak minden formája – beleértve a női emberijog-védők elleni erőszakot – elleni fellépés, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása és a büntetlenség felszámolásához szükséges lépések megtétele;
(h) az Egyesült Nemzetek érintett szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése;
(i) a nemek közötti összehasonlító elemzés aktív előmozdítása és a nemek dimenziójának szisztematikus beépítése a békével és a biztonsággal összefüggő valamennyi kérdésbe, biztosítva egyúttal a nők vezető szerepét és érdemi részvételét a békefolyamatokban, a közvetítési erőfeszítésekben, a konfliktusmegoldásban és a békeépítésben, valamint a polgári és katonai missziókban és műveletekben.
2.5. CIKK
Nemzetközi biztonság és a kibertér
A Felek megerősítik együttműködésüket és az eszmecserét a kiberbiztonság területén, valamint az információs és kommunikációs technológiáknak (a továbbiakban: IKT) a nemzetközi béke és biztonság összefüggésében történő használata tekintetében, beleértve a normák, az államok felelősségteljes magatartására vonatkozó elvek, a kibertérre vonatkozó hatályos nemzetközi jog betartása, a bizalomépítő intézkedések kidolgozása és a kapacitásépítés terén.
2.6. CIKK
Terrorizmus elleni küzdelem
1. A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, és együttműködnek a terrorcselekmények megelőzésében és visszaszorításában, a nemzetközi joggal és vonatkozó jogszabályaikkal, valamint a jogállamisággal összhangban. Ez az együttműködés különösen a következők révén valósul meg:
(a) az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ENSZ Közgyűlésének valamennyi vonatkozó határozata, nemzetközi egyezmények és jogi eszközök teljes körű végrehajtása keretében;
(b) az ENSZ terrorizmus elleni, az ENSZ közgyűlése által 2006. szeptember 8-án elfogadott globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével;
(c) az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzése és a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán bevált módszerek cseréjével;
(d) a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzeti és nemzetközi jog alapján, valamint lehetőség szerint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott bűnüldözési együttműködésre irányuló regionális kezdeményezések támogatása, az emberi jogok, a magánélethez való jog és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartása mellett.
2.7. CIKK
A polgárok biztonsága
1. A Felek együttműködnek a polgárok biztonsága terén. Elismerik, hogy a polgárok biztonsága túlmutat a nemzeti és regionális határokon, és szélesebb körű párbeszédet és együttműködést igényel mind regionális, mind biregionális dimenzióban.
A Felek elismerik a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem fontosságát a polgárok biztonságának fokozása szempontjából. Vállalják, hogy támogatják a kétoldalú regionális párbeszédeket és a polgárok biztonságával kapcsolatos együttműködést.
2. A Felek megoszthatják egymással tényeken alapuló tapasztalataikat és bevált módszereiket az erőszak és a bűnözés megelőzésével kapcsolatos szakpolitikák kialakításával és végrehajtásával, valamint az erőszak, a bűnözés és a biztonság hiányának mérésére és értékelésére szolgáló rendszerekkel kapcsolatban.
A Felek megoszthatják egymással tényeken alapuló bevált módszereiket a bűncselekmények áldozatainak védelme kapcsán a polgárok biztonságával összefüggésben.
3. A megelőzés tekintetében a Felek előmozdíthatják az erőszak megelőzésére irányuló közpolitikákat, különösen a fiatalok és a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
4. A Felek megoszthatják egymással tapasztalataikat és bevált módszereiket olyan területeken, mint a békére és az erőszakmentességre, a jogszabályok betartására, a rehabilitációra, a társadalomba való visszailleszkedésre és a helyreállító igazságszolgáltatásra ösztönző kultúra előmozdítása. A Feleknek a büntetés-végrehajtási rendszereikre irányadó jogszabályainak tükröznie kell a nemzetközi standardokat és normákat.
2.8. CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek és egyéb hagyományos fegyverek
1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek és egyéb hagyományos fegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.
2. A Felek egyetértenek abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint egyéb hagyományos fegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott kereskedelmének kezelésére vonatkozóan a hatályos nemzetközi megállapodások, az ENSZ tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló, 2001. május 31-én az 55/255. sz. ENSZ-határozattal elfogadott jegyzőkönyve, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai értelmében fennálló kötelezettségeiket, továbbá az e területen alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi eszközök, például a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. július 20-án elfogadott ENSZ cselekvési program keretében tett kötelezettségvállalásaikat.
3. A Felek elismerik a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal és szabályozásokkal összhangban történő átadására vonatkozó nemzeti ellenőrzési rendszerek jelentőségét. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozásához.
4.
A Felek e tekintetben vállalják, hogy maradéktalanul végrehajtják a New Yorkban 2013. április 2-án elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződést és együttműködnek egymással a Szerződés keretében, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének az előmozdításában és annak elősegítésében is, hogy a Szerződést az összes ENSZ-tagállam teljeskörűen végrehajtsa.
5. A Felek ezért vállalják, hogy együttműködnek egymással és biztosítják azon tevékenységeik koordinációját, egymást kiegészítő jellegét és szinergiáját, amelyek a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására vagy a szabályozás javítására, valamint a tiltott fegyverkereskedelem megelőzésére, leküzdésére és felszámolására irányulnak.
2.9. CIKK
Nemzetközi Büntetőbíróság
1. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és nemzeti szintű intézkedések meghozatalával és a nemzetközi együttműködés fokozásával – többek között a Nemzetközi Büntetőbírósággal (a továbbiakban: NBB) – törekednek annak biztosítására, hogy e bűncselekményeket hatékonyan kivizsgálják, és büntetőeljárást indítsanak.
2. A Felek előmozdítják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának (a továbbiakban: Statútum) egyetemes megerősítését vagy az ahhoz való csatlakozást, és elősegítik a Statútumnak az NBB részes felei általi hatékony nemzeti végrehajtását. A Felek adott esetben megosztják egymással a jogszabályaik elfogadásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és intézkedéseket hoznak a Statútum integritásának megőrzése érdekében.
2.10. CIKK
Együttműködés a nemzetközi válságkezelés terén
1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a béke és a nemzetközi biztonság előmozdítása terén való együttműködés iránt, beleértve a nemzetközi béke és biztonság területén a nemek közötti egyenlőségre összpontosító szempont kialakítására irányuló együttműködést is.
2. A Felek összehangolják válságkezelési tevékenységeiket, beleértve a válságkezelési műveletekben való együttműködést is.
3. A Felek törekednek az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, a Chilei Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló, 2014. január 30-án Brüsszelben aláírt megállapodás végrehajtására.
3. FEJEZET
JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG
3.1. CIKK
Igazságügyi együttműködés
1. A Felek megerősítik a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén folytatott együttműködést. A Felek megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és adott esetben fontolóra veszik új mechanizmusok kidolgozását az e területre irányuló nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében. Az együttműködés magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint egyéb releváns nemzetközi jogi együttműködési hálózatokkal folytatott szorosabb együttműködést.
2. A Felek fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezményekre vonatkozó tárgyalásokat, illetve az ilyen egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.
3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy adott esetben előmozdítsák a dokumentumok továbbítására szolgáló elektronikus eszközök használatát és a személyes adatok magas szintű védelmét a nemzetközi igazságügyi együttműködés céljából.
3.2. CIKK
Globális kábítószer-probléma
1. A Felek együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések integrált, kiegyensúlyozott és tényeken alapuló megközelítésének biztosítása érdekében, az alábbi céllal:
(a) a kereslet csökkentésére irányuló kezdeményezések és kapcsolódó intézkedések végrehajtása, beleértve a megelőzést és a kezelést, a társadalmi visszailleszkedést, valamint az egészséggel kapcsolatos egyéb kérdéseket;
(b) az ellenőrzött anyagok kizárólag orvosi és tudományos célból történő elérhetőségének és az azokhoz kizárólag ilyen célból való hozzáférésnek biztosítása, az eltérítésük megelőzésével;
(c) a kínálat csökkentésére irányuló kezdeményezések és kapcsolódó intézkedések végrehajtása, például a hatékony bűnüldözés és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre való reagálás, a pénzmosás elleni küzdelem, a tiltott kábítószer-kereskedelem, beleértve az internet segítségével folytatott kábítószer-kereskedelmet is, valamint az igazságügyi együttműködés előmozdítása;
(d) összpontosítás a több területet érintő kérdésekre: kábítószerek és emberi jogok, fiatalok, gyermekek, nemek, nők és közösségek, többek között olyan együttműködési és együttműködési intézkedések révén, amelyek elősegítik az oktatást és a visszailleszkedést célzó programok és intézkedések kidolgozását, lehetővé téve a kábítószerek és pszichotrop anyagok iránti kereslet csökkentését;
(e)
információk és bevált módszerek cseréje a változó realitások, tendenciák és fennálló körülmények, újonnan felmerülő és tartós kihívások és fenyegetések kapcsán, beleértve az új pszichoaktív anyagokat is; ez magában foglalhatja a kábítószer-kereslet csökkentését és az anyagok, például a lefoglalt kábítószer-prekurzorok kriminalisztikai elemzését;
(f) a nemzetközi együttműködés megerősítése, beleértve a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállítására használt vegyi prekurzorok, alapvető vegyi anyagok és az azokat tartalmazó termékek vagy készítmények eltérítésének kezelését;
(g) az alternatív fejlesztés, valamint a fejlesztésorientált, kiegyensúlyozott drogellenőrzési politika terén folytatott regionális, régióközi és nemzetközi együttműködés megerősítése.
2. A Felek együttműködnek e célkitűzések elérése érdekében, többek között lehetőség szerint arra ösztönözve azokat a harmadik országokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy erősítsék meg és hajtsák végre azokat a meglévő nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeket és jegyzőkönyveket, amelyeknek részes felei. A Felek az alkalmazandó törvényeikre és rendeleteikre, az Egyesült Nemzetek vonatkozó kábítószer-ellenőrzési egyezményeivel összhangban közösen elfogadott elvekre, valamint az ENSZ-közgyűlés globális kábítószer-problémával foglalkozó 2016. évi rendkívüli ülésszakának „Közös kötelezettségvállalásunk a globális kábítószer-probléma hatékony kezelésére és leküzdésére” című – a globális kábítószer-ellenes politikával kapcsolatos legújabb nemzetközi konszenzust jelentő – záródokumentumában foglalt ajánlásokra alapozzák intézkedéseiket annak érdekében, hogy értékeljék a globális kábítószer-probléma közös kezelésére és leküzdésére tett kötelezettségvállalások végrehajtását.
3.3. CIKK
Nemzetközi migráció és menekültügy
1. A Felek saját törvényeik, rendeleteik és hatásköreik keretében együttműködnek és véleményt cserélnek a migráció – beleértve a legális és irreguláris migrációt –, az emberkereskedelem és az illegális bevándorlók csempészése, a migráció és a fejlesztés, a menekültügy és a nemzetközi védelem, a visszaküldés, visszafogadás, integráció, valamint a vízumok és a határigazgatás területén.
2. A Felek együttműködnek – többek között akár technikai együttműködés révén is – a szakpolitikákkal, rendelkezésekkel, intézményekkel és a civil társadalommal kapcsolatos információk és bevált módszerek cseréje, valamint a migrációval kapcsolatos adatok és statisztikák megosztása terén.
3. A Felek együttműködnek az irreguláris migráció megelőzése és a migránsok csempészése elleni küzdelem érdekében. E célból:
(a) Chile – az érintett tagállam kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik valamelyik tagállam területén;
(b) minden tagállam – Chile kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik Chile területén;
(c)
a tagállamok és Chile megfelelő úti okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére az a) és b) pontban említett célokból, vagy elfogadják az európai uniós úti okmányok visszaküldésre történő felhasználását;
(d) a Felek kölcsönösen megegyeznek, hogy tárgyalásokat folytatnak egy olyan egyedi megállapodásról, amely meghatározza a visszafogadására vonatkozó kötelezettségeket, beleértve az állampolgárságra vonatkozó bizonyítási formákat. A megállapodás harmadik országok állampolgárainak visszafogadására vonatkozó kötelezettséget is tartalmazhat, a Felek alkalmazandó jogával összhangban.
4. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett – minden tekintetben fokozzák a migrációval kapcsolatos nemzetközi együttműködést, többek között az Egyesült Nemzetek keretében, különösen az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése terén.
3.4. CIKK
Konzuli védelem
Bármely, Chilében képviselettel rendelkező tagállam diplomáciai és konzuli hatóságai – a saját állampolgáraik esetében alkalmazottakkal azonos feltételek mellett – védelmet nyújtanak bármely olyan tagállam állampolgárának, amely nem rendelkezik olyan állandó képviselettel Chilében, amely tényleges konzuli védelmet tudna nyújtani egy konkrét esetben.
3.5. CIKK
Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
A Felek együttműködnek a pénzügyi intézményeik és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák terrorizmus finanszírozására és bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására való felhasználásának megelőzése és az ez ellen folytatott küzdelem céljából. E célból saját jogi keretükön belül információcserét és együttműködést folytatnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak hatékony és teljes körű végrehajtása érdekében. Ez az együttműködés magában foglalhatja többek között a bűncselekményből származó vagyoni eszközök vagy pénzeszközök behajtását, lefoglalását, elkobzását, felkutatását, azonosítását és visszaszolgáltatását.
3.6. CIKK
Bűnüldözés, a korrupció és a transznacionális bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem
1. A Felek együttműködnek és véleménycserét folytatnak a transznacionális szervezett, gazdasági és pénzügyi bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a tiltott kábítószerek, az emberkereskedelem és a kizsákmányolás egyéb kapcsolódó formái, a korrupció, a hamisítás, a csempészet és az illegális ügyletek elleni küzdelem terén, az e területen fennálló kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiknek való megfelelés révén, beleértve a kölcsönös jogsegélyt és a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök és pénzeszközök visszaszerzésére irányuló hatékony együttműködést.
2.
A Felek megosztják egymással tényeken alapuló tapasztalataikat és bevált módszereiket a korrupció és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos szakpolitikák kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban.
3. A Felek a jogérvényesítéssel kapcsolatos párbeszédet és együttműködést alakítanak ki, többek között az Europollal folytatott folyamatos stratégiai együttműködés révén, valamint stratégiai igazságügyi együttműködést, többek között az Eurojuston keresztül.
4. A Felek törekednek a nemzetközi fórumokon való együttműködésre annak érdekében, hogy adott esetben előmozdítsák az 55/25. sz. ENSZ-határozattal 2000. november 15-én elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményhez és annak jegyzőkönyveihez való csatlakozást és azok végrehajtását.
5. A Felek előmozdítják az ENSZ 2003. október 31-én az 58/4. sz. ENSZ-határozattal elfogadott Korrupció elleni Egyezményének végrehajtását, és az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye részes államainak 2009. november 9–13-i dohai konferenciája által létrehozott, az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni Egyezménye végrehajtásának felülvizsgálatára szolgáló mechanizmust (a továbbiakban: felülvizsgálati mechanizmus), többek között az átláthatóság elvének, valamint a civil társadalom felülvizsgálati mechanizmusban való részvételének tiszteletben tartásával.
6. A Felek elismerik a korrupció elleni küzdelem fontosságát a nemzetközi kereskedelem és beruházások terén, és e célból az e megállapodáshoz csatolt, a korrupció megelőzéséről és a korrupció elleni küzdelemről szóló jegyzőkönyvben részletesebb rendelkezésekről állapodnak meg.
7.
A korrupció elleni küzdelem tekintetében a Felek különösen a következőkben állapodnak meg:
(a) a releváns információk és bevált módszerek cseréje olyan kérdésekben, mint a feddhetetlenség, a nyilvános átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem;
(b) az információk és a bevált módszerek cseréje, beleértve a figyelemfelkeltő kampányokat és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatási módszereket.
3.7. CIKK
Kiberbűnözés
1. A Felek elismerik, hogy a kiberbűnözés globális reagálást igénylő globális probléma.
2. A Felek megerősítik a kiberbűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén folytatott együttműködésüket. E célból saját jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal – például az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló, 2001. november 23-án Budapesten aláírt egyezményével (a továbbiakban: budapesti egyezmény) – összhangban, az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó módon és felelősségi körükön belül megosztják egymással az információkat és a bevált módszereket.
3. A Felek információt cserélnek a vizsgálók és a számítógéppel kapcsolatos bűncselekményekre és a digitális kriminalisztikai tudományra szakosodott más szakemberek vagy ügyészek oktatásáról és képzéséről, és közös képzési tevékenységeket folytathatnak egymás vagy harmadik felek javára.
4.
A Felek törekednek arra, hogy adott esetben együttműködjenek annak érdekében, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak más államoknak megfelelő, a budapesti egyezménnyel összeegyeztethető jogszabályok, politikák, gyakorlatok, oktatás és képzés kidolgozásában, valamint annak nemzetközi normaként való elismerésében a kiberbűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén.
3.8. CIKK
A személyes adatok védelme
1. A Felek elismerik a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok védelmének fontosságát. A Felek együttműködnek ezen alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, többek között a bűnüldözés területén, valamint a terrorizmus és más súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem során.
2. A Felek együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének előmozdítása érdekében. A két- és többoldalú együttműködés magában foglalhatja a kapacitásépítést, a technikai segítségnyújtást, az információk és a szakértelem cseréjét, valamint a nemzetközi testületekben a szabályozási partnereken keresztül történő együttműködést a Felek kölcsönös megállapodása szerint.
4. FEJEZET
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
4.1. CIKK
Fenntartható fejlődés
1. A Felek inkluzív és kiegyensúlyozott módon előmozdítják a fenntartható fejlődést annak mindhárom – társadalmi, gazdasági és környezeti – dimenziójában, párbeszéd, közös fellépés, a bevált gyakorlatok megosztása, minden szintre kiterjedő felelősségteljes kormányzás, koherens, saját nemzeti fenntartható fejlesztési stratégiák és a pénzügyi források mozgósítása révén, a meglévő és jövőbeli eszközök lehető legjobb felhasználásával.
2. A Felek a fenntartható fejlődési célok eléréséhez kapcsolódó kihívások kezelése során elsőbbséget biztosítanak az egyes Felek szükségleteinek és nemzeti felelősségvállalásának, figyelembe veszik a regionális és helyi körülményeket, valamint szinergiákat és partnerségeket építenek ki az e területen érdekelt felekkel, beleértve a civil társadalmat, a helyi önkormányzatokat, a magánszektort, a nonprofit szervezeteket és a tudományos köröket. Miközben elismerik, hogy a kormányok központi szerepet játszanak a fejlődés előmozdításában, a Felek együttműködnek annak érdekében is, hogy ösztönözzék a magánszektort, különösen a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy gyakorlataikban figyelembe vegyék a fenntartható fejlődést.
3.
A Felek elismerik a végrehajtási eszközök – többek között a finanszírozás, a technológiatranszfer, a technikai együttműködés és a kapacitásépítés – fontosságát a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend több forrásból, többek között kormányok, a civil társadalom, a magánszektor és más szereplők révén történő megvalósítása és nyomon követése szempontjából. E tekintetben kötelezettséget vállalnak arra, hogy folytatják a nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló törekvéseket, többek között a fenntartható fejlődés elérését célzó innovatív eszközök használatának előmozdítása révén.
4. A Felek együttműködnek a fogyasztási és termelési minták fenntarthatóságának javítása érdekében, és törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a gazdasági növekedés és a környezetkárosodás szétválasztására irányulnak, többek között a körforgásos gazdaság, a közpolitikák és az üzleti stratégiák révén.
5. A Feleknek elő kell mozdítaniuk a természeti erőforrások felelősségteljes, fenntartható és hatékony felhasználását.
6. A Feleknek fel kell hívniuk a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire és azok emberi jóllétre gyakorolt hatására, többek között tudományosan megalapozott bizonyítékok felhasználásával.
7. A Felek rendszeres strukturált szakpolitikai párbeszédet folytatnak a fenntartható fejlődésről és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításáról annak érdekében, hogy javítsák a közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai koordinációt, valamint e koordináció minőségét és hatékonyságát.
8. A Felek együttműködnek a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a szakpolitikákban és eszközökben való általános érvényesítése érdekében.
9.
A fejlesztési együttműködést az olyan vonatkozó, nemzetközileg elfogadott elvekkel és szakpolitikákkal összhangban kell megvalósítani, amelyeket mindkét Fél elfogad.
4.2. CIKK
Nemzetközi együttműködés
1. A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés kölcsönösen előnyös jellegét és értékét a fenntartható fejlődési folyamatok előmozdításában.
2. A Felek ösztönzik a harmadik országokkal folytatott háromoldalú együttműködést a közös érdekű ügyekben, a kedvezményezettek stratégiáinak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. Előmozdítják a regionális integráció megerősítését Latin-Amerikában és a Karib-térségben, és elismerik az inkluzív kétoldalú regionális együttműködés stratégiai jelentőségét.
4.3. CIKK
Környezetvédelem
1. A Felek egyetértenek abban, hogy a környezetet védeni kell, valamint meg kell őrizni, helyre kell állítani és fenntarthatóan kell kezelni a természeti erőforrásokat.
2.
A Felek különösen olyan kérdésekben működnek együtt, mint a hozzáférési jogok a környezetvédelmi kérdésekben, a biológiai sokféleség és a védett területek, a föld és a talaj, a víz, a levegőminőség, a környezeti nyomon követés, a környezeti hatásvizsgálat, a hulladékgazdálkodás, a kiterjesztett gyártói felelősség, az újrafeldolgozás és a vegyianyag-gazdálkodás, a szállítási hatásvizsgálat és szervezés.
3. A Felek elismerik a globális környezetvédelmi irányítás fontosságát, beleértve azon többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását, amelyeknek részes felei, valamint adott esetben az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése és más vonatkozó fórumok határozatainak végrehajtását a közös érdekű környezeti kihívások kezelése céljából. A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azon multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtása iránt, amelyeknek részes felei.
4. A Felek megerősítik együttműködésüket a környezet és az emberi egészség védelme terén, valamint szükség szerint a környezetvédelmi megfontolásoknak az együttműködés valamennyi területén való általános érvényesítése kapcsán, különösen a következők tekintetében:
(a) a jó környezetvédelmi irányítás előmozdítása a kölcsönösen elfogadott kiemelt területeken;
(b) az információ, a műszaki szakértelem és a bevált módszerek megosztásának ösztönzése olyan területeken, mint:
(i) a zöld és körforgásos gazdaság és az elérhető legjobb technológia;
(ii)
a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata, beleértve az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezését és értékelését, azok értékmegállapítását és e célkitűzések más releváns szakpolitikai területeken való általános érvényesítését;
(iii) az erdők védelme és fenntartható kezelése;
(iv) a vadon élő állatok és növények, többek között a faanyagok és más biológiai erőforrások jogellenes kereskedelme elleni küzdelem;
(v) a vegyi anyagok és a hulladékok megfelelő kezelése;
(vi) a vízkészletekkel, a talajjal és a földhasználattal kapcsolatos politika;
(vii) légszennyezés és a rövid élettartamú szennyező anyagok csökkentése;
(viii) a part menti és tengeri környezet megőrzése és kezelése;
(ix) a környezetkárosodás társadalmi és gazdasági hatásai;
(x) a gazdasági tevékenységek környezeti hatása és a vállalkozások környezetbarátabbá tételéből fakadó lehetőségek;
(xi) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a részvétel és az igazságszolgáltatás;
(xii) közös tudományos kutatások környezetvédelmi ügyekben.
4.4. CIKK
Éghajlatváltozás
1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás sürgető veszélye közös fellépést tesz szükségessé az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztés tekintetében.
2. A Felek elismerik az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi szabályok és megállapodások, különösen az Egyesült Nemzetek 1992. május 9-én New Yorkban kelt Éghajlatváltozási keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC), a Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt, 1997. december 11-én Kiotóban kelt Kiotói Jegyzőkönyv fontosságát.
3. A Felek együttműködnek az UNFCCC keretében folytatott együttműködésük megerősítése, valamint a Párizsi Megállapodás és a nemzetileg meghatározott hozzájárulásaik (NDC-k) végrehajtása érdekében.
4. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
(a) együttműködés a 2020 előtt vállalt kötelezettségvállalások és intézkedések végrehajtása érdekében a Felek közötti kölcsönös bizalom kiépítése érdekében;
(b) a Felek nemzeti vitáik és szakpolitikai elemzéseik által ösztönzött további fellépésének elősegítése;
(c) az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gazdaságfejlesztés támogatása a Párizsi Megállapodással összhangban;
(d)
az UNFCCC keretében folytatott valamennyi konstruktív párbeszéd és tevékenység támogatása, különös tekintettel azokra, amelyeket a Párizsi Megállapodás céljainak elérése felé tett közös előrehaladás értékelése céljából hoztak létre, mint például a globális értékelés;
(e) szakpolitikai párbeszéd és együttműködés kialakítása a Párizsi Megállapodás által létrehozott nagy fokú átláthatóságot biztosító keretrendszer végrehajtása során a kölcsönösen elfogadott kiemelt területeken, beleértve a nemzeti kapacitások növelését a magasabb szintű átláthatóság elérése érdekében;
(f) a kétoldalú párbeszéd és a kölcsönös érdekű együttműködés előmozdítása olyan többoldalú folyamatok szükség szerinti támogatása céljából, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a nemzetközi tengeri közlekedésből és a légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, különösen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében;
(g) olyan nemzeti klímapolitikák és -programok előmozdítása, amelyek támogatják a Párizsi Megállapodásnak az éghajlatváltozás mérséklésére, az ahhoz való alkalmazkodásra és a pénzügyi források áramlásának összehangolására irányuló célkitűzéseit, többek között a Felek nemzetileg meghatározott hozzájárulásaiban foglalt célok és intézkedések révén;
(h) az arra irányuló intézkedések támogatása, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátásával és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődéssel, különös tekintettel az éghajlatváltozás elleni küzdelem inkluzív finanszírozására, amelyek a legszegényebbeket és az éghajlatváltozás káros hatásainak különösen kiszolgáltatott csoportokat, például a nőket és lányokat célozzák meg;
(i)
párbeszéd előmozdítása az alkalmazkodási politikák és intézkedések megerősítéséről, többek között az alkalmazkodás finanszírozásával, az eredmények értékelésével és a reziliencia növelésével kapcsolatos kérdésekben;
(j) az éghajlatváltozás elleni fellépés szinergiáinak előmozdítása a közigazgatás, a civil társadalmi szervezetek és a magánvállalkozások között minden szinten, valamint a magánszektor részvételének ösztönzése az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaság kialakítása érdekében;
(k) az éghajlat-politikai fellépést támogató gazdaságpolitikai eszközök, például adott esetben a szén-dioxid-árazás, a piaci alapú eszközök és a szén-dioxid-adók előmozdítása;
(l) a kereskedelmileg életképes, alacsony kibocsátású és egyéb éghajlatbarát technológiák kifejlesztésének és alkalmazásának fokozása;
(m) a fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony, pazarló fogyasztást ösztönző támogatásának racionalizálására és fokozatos megszüntetésére irányuló globális erőfeszítések előmozdítása, teljes mértékben figyelembe véve a fejlődő országok sajátos szükségleteit és körülményeit, valamint minimalizálva a fejlődésükre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat a szegények és az érintett közösségek védelmét biztosító módon;
(n) az éghajlat-politika esetlegesen felmerülő egyéb területeiről folytatott kétoldalú párbeszéd fokozása, valamint a Párizsi Megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend horizontális megközelítései figyelembevételének ösztönzése.
4.5. CIKK
Fenntartható energia
1. A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi béke és stabilitás szempontjából, és hangsúlyozzák, hogy az energiaágazat átalakítása kulcsfontosságú szerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérése terén. Egyetértenek abban, hogy javítani és diverzifikálni kell az energiaellátást, elő kell mozdítani az innovációt és növelni kell az energiahatékonyságot a biztonságos, fenntartható, környezetvédelmi szempontból megfelelő és megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása érdekében. A Felek elismerik, hogy az energetikai átmenet nem megoldható költségek nélkül a régiókban, és támogatni fogják az igazságos átmenetet. A Felek együttműködnek e célkitűzések elérése érdekében.
2. A Felek fenntartják az energiaüggyel kapcsolatos információcserét, és kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést folytatnak a nyitott és versenyképes piacok támogatása, a bevált gyakorlatok megosztása, a tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi kérdésekben folytatott együttműködés területeinek megvitatása érdekében.
3. A Felek közötti, e cikk szerinti együttműködést a szinergiák biztosítása érdekében a III. rész 15.14. cikkének kellő figyelembevételével kell végrehajtani.
4.6. CIKK
Óceánpolitikai irányítás
1. A Felek elismerik az óceánokkal és tengerekkel való fenntartható gazdálkodás jelentőségét, beleértve a tengeri környezet védelmét és megőrzését, az óceánok és az éghajlat közötti ok-okozati összefüggést, a halászat, az akvakultúra és az egyéb tengeri tevékenységek megőrzését, fenntartható használatát és az azokat érintő felelős gazdálkodást, valamint hozzájárulásukat a gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségek jelen és jövő nemzedékek számára történő biztosításához.
2. E célból a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-én Montego Bay-ben kelt Tengerjogi Egyezménye szerinti kötelezettségeikkel összhangban a Felek vállalják, hogy:
(a) előmozdítják valamennyi állam aktív szerepvállalását az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének hatálya alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható hasznosítását célzó, ambiciózus, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány folyamatban lévő tárgyalásainak időben történő lezárása, valamint az okmány elfogadása és végrehajtása iránt;
(b) együttműködnek a 14. fenntartható fejlődési cél és más kapcsolódó célok elérése érdekében, többek között az érintett regionális és multilaterális testületek és folyamatok keretében;
(c) hozzájárulnak a nemzetközi óceánpolitikai irányítás megerősítéséhez, többek között a szabályozási és végrehajtási hiányosságok felszámolása révén;
(d)
az óceánpolitikai irányítás megerősítése és a hatékony végrehajtás előmozdítása érdekében elősegítik az illetékes nemzetközi szervezetek, okmányok és testületek keretein belüli és azok közötti jobb együttműködést és konzultációt;
(e) a halállományok megóvása és a túlhalászás megelőzése érdekében nyomonkövetési, ellenőrzési és megfigyelési intézkedéseket szorgalmaznak és fogadnak el hatékony módon, például megfigyelői rendszereket, hajómegfigyelési rendszereket, az átrakás ellenőrzését, tengeren folytatott vizsgálatokat, a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzést és az ezekkel összefüggő szankciókat saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban;
(f) intézkedéseket tartanak fenn és fogadnak el, továbbá együttműködnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben, adott esetben például a vizeiken folytatott ilyen halászattal kapcsolatos tevékenységekre és az ilyen halászatból származó termékek kereskedelmi forgalomból és halgazdálkodásból való kizárása érdekében elfogadott politikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információ cseréjével;
(g) a felelősségteljes kormányzás elérésének céljával együttműködnek az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel és azokon belül, amelyeknek a Felek tagjai, megfigyelői vagy együttműködő nem részes felei;
(h) csökkentik az óceánokra nehezedő nyomást a – többek között szárazföldi forrásokból, műanyagokból és mikroműanyagokból származó – tengerszennyezés és tengeri hulladék elleni küzdelem révén;
(i) a part menti és tengeri területek és erőforrások védelme és helyreállítása érdekében együttműködnek az ökoszisztémák és a területalapú állományvédelmi intézkedések és gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket is – kidolgozásában az egyes Felek nemzeti jogával és a nemzetközi joggal összhangban, valamint az elérhető legjobb tudományos információk alapján;
(j)
ösztönzik az óceánok biztonságának és védelmének megerősítését a parti őrségek által ellátott feladatokkal és a tengerfelügyelettel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje révén, többek között az érintett hatóságok közötti megerősített együttműködés révén;
(k) a tengeri tevékenységek fenntartható kezelése és fejlesztése érdekében előmozdítják az olyan területalapú eszközöket, mint az ökoszisztéma-alapú tengeri területrendezés és a tengerparti övezetek integrált kezelése;
(l) együttműködnek az óceánokkal kapcsolatos kutatás és adatgyűjtés megerősítése érdekében;
(m) támogatják a tengerkutatást és a halászati gazdálkodásra és a tengeri erőforrások kiaknázására irányuló egyéb tevékenységekre vonatkozó, tudományosan megalapozott döntéseket;
(n) együttműködnek az éghajlatváltozás által az óceánokra, a partvonalakra és az ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében, többek között az üvegházhatású gázok – különösen a szén-dioxid – kibocsátásának mérséklése, a hatékony alkalmazkodási intézkedések, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodások és nemzetközi fellépések végrehajtásának támogatása révén;
(o) előmozdítják a fenntartható és felelős akvakultúra fejlesztését, többek között az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által 1995. október 31-én Rómában elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexben foglalt célkitűzések és elvek végrehajtása tekintetében;
(p) megosztják egymással a Felek érdeklődésére számot tartó egyes tengeri gazdasági tevékenységek fenntartható fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat.
4.7. CIKK
A katasztrófakockázatok csökkentése
1. A Felek elismerik annak szükségét, hogy kezelni kell mind a nemzeti, mind a globális természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait.
2. A Felek együttműködnek a megelőzési, mérséklési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések javítása céljából annak érdekében, hogy csökkentsék a katasztrófakockázatokat, előmozdítsák a megelőzés kultúráját, valamint növeljék társadalmaik ökoszisztémáik és infrastruktúrájuk rezilienciáját, valamint adott esetben kétoldalú, regionális és többoldalú politikai szinten dolgoznak a globális katasztrófakockázat-csökkentés javítása érdekében.
3. A Felek vállalják, hogy előmozdítják az ENSZ 2015. március 18-án Sendaiban (Japán) tartott harmadik világkonferenciáján elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét regionális és globális együttműködési platformokon keresztül, különös tekintettel a kockázatértékelésre, a katasztrófakockázat-csökkentési tervek végrehajtására minden szinten, a katasztrófákra vonatkozó statisztikák és a katasztrófák okozta veszteségekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és felhasználására, beleértve a katasztrófák gazdasági értékelését is.
4.8. CIKK
A várospolitika fejlesztése
1. A Felek elismerik a fenntartható városfejlesztés előmozdítására irányuló szakpolitikák mint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az Új városfejlesztési menetrend célkitűzéseinek végrehajtásához hatékonyan hozzájáruló eszközök fontosságát.
2. A Felek előmozdítják az együttműködést és a partnerséget, bevonva a fenntartható városfejlesztés valamennyi kulcsfontosságú szereplőjét, különösen a városi kihívások integrált és átfogó módon történő kezelésének módjait illetően.
3. A Felek lehetőség szerint konkrét lehetőségeket dolgoznak ki a városi kihívásokra adott fenntartható megoldásokkal kapcsolatos, városok közötti együttműködés tekintetében, hogy a tapasztalatok, gyakorlatok cseréjével, valamint az egymástól való tanulással javítsák a kapacitásépítést.
4.9. CIKK
Együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén 1
1. A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén azzal a közös céllal, hogy erősítsék az élelmiszer-termelés rezilienciáját és fenntarthatóságát, a fenntartható mezőgazdaságot és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást, például a víz- és éghajlat-politikai fellépést, a körforgásos élelmiszerrendszereket, beleértve az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megelőzését és csökkentését, a termelői szervezetek előmozdítását, a földrajzi jelzéseket, a kutatást és innovációt, a vidékfejlesztési politikákat és a mezőgazdasági piaci kilátásokat.
2. A Felek elismerik a nemzetközi fórumokon a globális élelmezésbiztonság és táplálkozás, valamint a fenntartható mezőgazdaság fokozása érdekében tett erőfeszítéseket, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy aktívan együttműködnek e fórumokon annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az éhezés és az alultápláltság valamennyi formájának 2030-ig történő felszámolásához.
3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához az agrár-élelmiszeripari ágazatban, különös tekintettel az 1., 2., 12., 15. és 17. fenntartható fejlődési célra és más releváns fenntartható fejlődési célokra.
4.
A Felek a 17. fenntartható fejlesztési célban előirányzott partnerségek tapasztalataira és erőforrás-stratégiáira építve ösztönzik és előmozdítják a közszférán belüli, a köz- és a magánszféra, valamint a civil társadalom közötti hatékony partnerségeket. E célból a Felek törekednek arra, hogy fokozzák a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kétoldalú együttműködést és koordinációt hosszú távú fenntarthatósági célkitűzéseik elve alapján, amelyet az Európai Unió zöld megállapodása, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiája és biodiverzitási stratégiája, valamint a chilei agrár-élelmiszeripari fenntarthatósági kezdeményezések fogalmaznak meg.
5. FEJEZET
GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS PARTNERSÉG
5.1. CIKK
Vállalkozások és ipar
1. A Felek együttműködnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődéséhez és versenyképességének javításához szükséges kedvező környezet, valamint adott esetben az iparpolitika terén folytatott együttműködés előmozdítása érdekében. Az ilyen együttműködés a következőkre terjed ki:
(a) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, közös beruházások támogatása, valamint közös vállalkozások és információs hálózatok létrehozása a meglévő horizontális programok révén;
(b)
a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához szükséges keretfeltételek megteremtésére, valamint a kkv-k létrehozásához kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és tapasztalatok cseréje;
(c) a Felek kkv-i tevékenységeinek megkönnyítése;
(d) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.
2. A Felek együttműködnek a magánszektor által létrehozott vonatkozó együttműködési tevékenységek elősegítése érdekében.
5.2. CIKK
Nyersanyagok
1. A Felek elismerik, hogy az átlátható, piaci alapú megközelítés a legjobb módja a nyersanyagszektorba történő beruházások számára kedvező környezet megteremtésének.
2. A Felek a közös érdekek alapján előmozdítják a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést a vonatkozó regionális vagy többoldalú keretek között vagy a bármely Fél kérésére folytatott kétoldalú párbeszédek révén. Az együttműködés célja, hogy előmozdítsa az átláthatóságot a nyersanyagok globális piacain, és hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez.
3.
A Felek közötti, e cikk szerinti együttműködést a szinergiák biztosítása érdekében a III. rész 15.14. cikkének kellő figyelembevételével kell végrehajtani.
5.3. CIKK
Felelős üzleti magatartás, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége
1. A Felek támogatják az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó nemzeti cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását, biztosítva, hogy a tervekben megemlítsék és ösztönözzék az emberi jogok tekintetében kellő gondosságot biztosító hatékony rendelkezéseket.
2. Figyelembe véve, hogy az államoknak kötelessége saját területükön megvédeni az emberi jogokat az üzleti tevékenység összefüggéseiben, a Felek előmozdítják a felelős üzleti magatartást, összhangban az általuk elfogadott vagy támogatott nemzetközi normákkal az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásai, az OECD felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó általános útmutatása, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozata, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend alapján.
5.4. CIKK
Foglalkoztatás és szociális kérdések
1. A Felek a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel összhangban elismerik, hogy a szegénység valamennyi formájának és dimenziójának felszámolása, beleértve a mélyszegénységet is, a világ előtt álló legnagyobb kihívás, és a fenntartható fejlődés elengedhetetlen feltétele. E tekintetben megállapodnak abban, hogy a tényeken alapuló szakpolitikák támogatása érdekében információcserét folytatnak a szegénység mérésére szolgáló módszerekről.
2. A Felek elismerik, hogy a foglalkoztatás és szociális politikák középpontjában az életszínvonal javításának, a minőségi munkahelyek létrehozásának és a mindenkit, így nőket és férfiakat egyaránt megillető szociális védelemnek és tisztességes munkának az előmozdítása kell, hogy álljon.
3. A Felek tiszteletben tartják, előmozdítják és érvényesítik az ILO munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló, 1998. június 18-án Genfben elfogadott nyilatkozatában és annak követő eljárásában, a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2008. június 10-én elfogadott ILO-nyilatkozatban és a megfelelő alapvető ILO-egyezményekben meghatározott alapvető, a munka világára vonatkozó elveket és jogokat.
4. A Felek megerősítik az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, többek között a szociális partnerek között, és előmozdítják a foglalkoztatással, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, a munkaügyi ellenőrzésekkel, a be nem jelentett munkavégzéssel, a szociális párbeszéddel, valamint a szociális és munkavállalói védelemmel kapcsolatos bevált módszerek cseréjét, beleértve az informális gazdaság hatásainak értékelését, valamint a szakmai pályamódosítások kezelését.
5.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki az e közös érdekű területeken folyó munka előrehaladásának, valamint az e kérdésekre vonatkozó politikáik kialakításának és hatékonyságának nyomon követése és felülvizsgálata érdekében.
5.5. CIKK
Időskorúak és fogyatékossággal élő személyek
1. A Felek elkötelezik magukat amellett, hogy a kiszolgáltatott csoportok, valamint azok – különösen az idősek és a fogyatékossággal élő személyek – jólétéért, méltóságáért és hatékony társadalmi befogadásáért munkálkodnak, akik másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalása akadályokba ütközik.
2. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy előmozdítsák az öregedés pozitív szemléletét és az akadálymentességet egész életen át minden szinten. A Felek elismerik továbbá annak fontosságát, hogy teljesítsék a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án elfogadott ENSZ-egyezmény szerinti akadálymentesítési kötelezettségeket.
3. A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az alábbiak érdekében:
(a) olyan intézkedések előmozdítása és kidolgozása, amelyek támogatják vagy növelik az idősek és a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci lehetőségeit és társadalmi befogadását;
(b)
az inkluzív oktatás és az élethosszig tartó tanulás biztosítása a fogyatékossággal élő személyek, különösen a gyermekek és a fiatalok, valamint az idősek számára;
(c) a szellemi és értelmi fogyatékossággal élő, illetve a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek befogadására, valamint a habilitációjukra és rehabilitációjukra összpontosító célzott intézkedések előmozdítása;
(d) a támogató-segítő eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és megosztása, beleértve azokat is, amelyeket a gondozás során az önálló életvitel elősegítése érdekében használnak, és amelyek mind az idősek, mind a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmazhatók, többek között eltartotti helyzetben is;
(e) a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségének összehangolt javítása annak érdekében, hogy egyenlő alapon és hátrányos megkülönböztetés nélkül biztosítsa a hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek és az idősek számára.
5.6. CIKK
Ifjúság
1. A Felek elismerik a fiatalok jelentőségét a növekedés és a jólét hajtóerejeként. E tekintetben a Felek hangsúlyozzák a munkahelyteremtés és a tisztességes munkalehetőségek fontosságát a fiatalok számára, valamint olyan projektek kidolgozásának jelentőségét, amelyek célja a fiatalok polgári szerepvállalásának növelése.
2.
A Felek együttműködnek a következők érdekében:
(a) a fiatalok civil társadalomban való aktív részvételének elősegítése;
(b) a cserék ösztönzése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;
(c) a fenntartható és inkluzív fejlődés előmozdítása a fiatalokat célzó, az emberi jogokkal és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok támogatása céljából folytatott párbeszéd révén.
3. Ennek keretében közös munkát végeznek az oktatási intézményekben tapasztalható megfélemlítés és erőszak elleni küzdelem érdekében.
5.7. CIKK
Kultúra
1. A Felek együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében, hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a kulturális sokszínűséget, többek között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény végrehajtásával.
2.
A Felek előmozdítják a szorosabb párbeszédet és együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, többek között a kialakulóban lévő és az új technológiák, valamint az audiovizuális média tekintetében, a tagállamokkal kötött, hatályban lévő kétoldalú megállapodásokra is figyelemmel, többek között az egyes Felek kultúráinak kölcsönös megértése és megismerése, valamint az e területen folytatott cserék fokozása érdekében.
3. A Felek törekednek arra, hogy a rendelkezésre álló együttműködési eszközök és keretek felhasználásával megfelelő intézkedéseket tegyenek a kulturális csereprogramok előmozdítására, és közös kezdeményezéseket hajtsanak végre számos kulturális területen, beleértve a közös gyártást a média, film és televíziós területén.
4. A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti interkulturális párbeszédet.
5.8. CIKK
Kutatás és innováció
1. A Felek a közös érdekek és kölcsönös előnyök alapján, továbbá belső szabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban együttműködnek a tudományos kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén. Ezen együttműködés célja a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítása, a globális társadalmi kihívások kezelése, a tudományos kiválóság elérése, a regionális versenyképesség javítása, valamint a Felek közötti kapcsolatok megerősítése, ami hosszú távú partnerséghez vezet. A Felek ösztönzik a szakpolitikai párbeszédet, és egymást kiegészítő módon alkalmazzák különböző eszközeiket, például az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság között Brüsszelben 2002. szeptember 23-án létrejött tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást.
2.
A Felek az alábbiakra törekednek:
(a) a kutatók, tudósok, szakértők, diákok és vállalkozók mobilitása, valamint az anyagok és felszerelések határokon átnyúló mozgására vonatkozó feltételek javítása;
(b) az egymás tudományos, technológiai és innovációs programjaihoz, kutatási infrastruktúrájához és létesítményeihez, valamint publikációihoz és tudományos adataihoz való kölcsönös hozzáférés elősegítése;
(c) a jogalkotást megelőző kutatás és szabványosítás terén folytatott együttműködés fokozása;
(d) a szellemitulajdon-jogok kutatási és innovációs projektekben való tisztességes és méltányos kezelésére vonatkozó közös elvek előmozdítása;
(e) az innovációról szóló, különösen a kkv-kat célzó szakpolitikai párbeszéd ösztönzése új áruk és szolgáltatások létrehozása, valamint a technológiai innováció és a vállalkozói készség ösztönzése céljából;
(f) azon közös alkalmazott kutatási és fejlesztési üzleti projektek számának növelése, amelyek célja innovatív megoldások létrehozása a közös problémákra és kihívásokra;
(g) a Felek régióiban működő kutatási és innovációs intézmények – például egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok – hálózatainak és kapcsolatainak előmozdítása piacközeli tevékenységek fejlesztése érdekében;
(h)
a régiók társadalmi fejlődésének és különösen a polgárok életminőségének javítására irányuló szociális és közcélú innovációs programok támogatása;
(i) a politikai döntéshozók, az innovációs ügynökségek és más érdekelt felek közötti együttműködés és a – többek között a globális kihívásokra vonatkozó – bevált módszerek, szakpolitikák és stratégiák cseréjének előmozdítása.
3. A Felek előmozdítják a kormányzati szervezetek, az állami és magán kutatóközpontok, a felsőoktatási intézmények, az innovációs ügynökségek és hálózatok, valamint más érdekelt felek, köztük a kkv-k közreműködésével végrehajtandó alábbi tevékenységeket:
(a) a tudományos, technológiai, innovációs és kapacitásépítési programokkal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló közös kezdeményezések, valamint az egymás programjaiban való részvétel lehetősége;
(b) közös találkozók és munkaértekezletek, amelyek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a közös kutatás területeinek meghatározása;
(c) közös és társfinanszírozással megvalósított kutatási és innovációs fellépések, beleértve a tematikus hálózatokat is, közös érdekű területeken;
(d) a tudományos és innovációs együttműködés kölcsönösen elismert értékelése, valamint a kapcsolódó eredmények terjesztése.
5.9. CIKK
Sarkvidéki együttműködés
A Felek elismerik a két- és többoldalú párbeszéd és együttműködés fontosságát a sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekben. Ez az együttműködés szakértői párbeszéden és a bevált módszerek cseréjén keresztül valósul meg, többek között az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság keretében.
5.10. CIKK
Digitális politika
1. A Felek elismerik, hogy az infokommunikációs technológiák (IKT) elősegítik a gazdasági, oktatási és társadalmi fejlődést. A Felek véleményt cserélnek az e területre vonatkozó szakpolitikáikról.
2. A Felek ezért együttműködnek az IKT-ra vonatkozó szakpolitikák tekintetében. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
(a) eszmecsere az Európai Unió digitális egységes piaci stratégiájának különböző vonatkozásairól, különös tekintettel az elektronikus hírközlési szakpolitikákra és szabályozásra, beleértve a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a magánélet és a személyes adatok védelmét, az adatáramlásokat, az adatlokalizálási követelményeket, az e-közigazgatást, a nyílt kormányzást, a nyílt hozzáférésű adatokat, az internetbiztonságot, az e-egészségügyet és a szabályozó hatóságok függetlenségét;
(b)
eszmecsere a hálózatsemlegességről mint a szabad és nyílt internet előmozdításának alapelvéről, valamint az online szolgáltatások és alkalmazások valamennyi polgár érdekében történő létrehozásáról és az azokhoz való hozzáférésről;
(c) az IKT-k előmozdítása a társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés, a társadalmi és digitális befogadás, valamint a kulturális sokszínűség eszközeként, továbbá az iskolai összeköttetések ösztönzésének és a kutatási és tudományos hálózatok fejlesztésének alapvető eszközeként;
(d) a kutatási hálózatok, a számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztése, és e fejlődés előmozdítása regionális kereteiken belül;
(e) együttműködés az e-kormányzás és a bizalmi szolgáltatások, például az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosság területén, különös tekintettel az IKT-knak a közigazgatás modernizálása, a magas színvonalú közszolgáltatások előmozdítása és az állami források átlátható kezelésének javítása érdekében történő használatára vonatkozó szakpolitikai elvek, információk és bevált módszerek cseréjére;
(f) információcsere a szabványokról, megfelelőségértékelésről és típusjóváhagyásról, többek között a kereskedelem megkönnyítése érdekében;
(g) a szakértők cseréjének és képzésének támogatása, különösen a fiatal szakemberek és a nők esetében;
(h) a digitális készségek előmozdítása.
5.11. CIKK
Oktatás és felsőoktatás
1. A Felek együttműködnek az oktatás területén azzal a céllal, hogy támogassák az emberi tőke fejlesztését, különösen a felsőoktatás szintjén.
2. A felsőoktatási rendszerek minőségének és korszerűsítésének támogatása érdekében a Felek:
(a) meglévő vagy új programok révén előmozdítják a hallgatók, a tudományos dolgozók és az adminisztratív személyzet mobilitását;
(b) növelik a felsőoktatási intézmények kapacitásait;
(c) javítják a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok elismerésére szolgáló mechanizmusokat, az egyes Felek jogszabályaival összhangban.
5.12. CIKK
Polgári műholdas navigáció, Föld-megfigyelés és egyéb űrkutatási tevékenységek
1. A Felek elismerik, hogy az űrkutatási tevékenységek pozitív hatást gyakorolnak a gazdasági, társadalmi és a fenntartható környezeti fejlődésre, valamint az ipari versenyképességre.
2.
A Felek a nemzetközi egyezményekkel és vonatkozó jogszabályaikkal összhangban együttműködnek a polgári űrkutatási tevékenységek területén közös érdekű kérdésekben, mint például:
(a) űrkutatás, beleértve a műholdas navigációt és a Föld-megfigyelést a Horizont Európa programban való részvétel révén;
(b) együttműködés a globális navigációs műholdrendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások terén, beleértve különösen a tudományos kutatást, az ipari együttműködést, a kereskedelem- és piacfejlesztést, az alkalmazási szabványokat, a tanúsítást és a szabályozási intézkedéseket;
(c) műholdas kiegészítő rendszerek fejlesztése, különösen a légi közlekedés vagy a kiegészítő rendszerek számára, a műholdas navigációs rendszerek infrastruktúrájának kölcsönös védelme, együttműködés az interoperabilitás, a kompatibilitás és a spektrumhasználat terén;
(d) Föld-megfigyelés és földtudomány, beleértve a többoldalú fórumokon és különösen a Föld-megfigyelési Csoportban (GEO) és a Földmegfigyelő Műholdak Bizottságában (CEOS) folytatott együttműködést a társadalmi kihívások kezelése, valamint a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos üzleti és innovációs partnerségek elősegítése érdekében az uniós űrprogram Kopernikusz komponensének keretében, a közös érdekű területek azonosítása révén;
(e) műholdas távközlés.
5.13. CIKK
Turizmus
1. A Felek együttműködnek a turizmus területén azzal a céllal, hogy javítsák az információcserét és azonosítsák a bevált módszereket a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének biztosítása, valamint a munkahelyteremtés, a gazdasági fejlődés és az életminőség javításának támogatása érdekében.
2. A Felek különösen az alábbiakra összpontosítanak:
(a) a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek védelme és maximalizálása;
(b) a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása;
(c) a Felek régiói és a szomszédos országok régiói és települései közötti együttműködés előmozdítása;
(d) a kreatív iparágakkal és az innovációval kapcsolatos információcsere és együttműködés előmozdítása a turisztikai ágazatban.
5.14. CIKK
Statisztika
1. A Felek együttműködnek a statisztika területén.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
(a) a statisztikai módszerek harmonizálásának előmozdítása az adatok összehasonlíthatóságának javítása érdekében;
(b) hivatalos statisztikák előállítása és terjesztése, valamint mutatók kidolgozása;
(c) az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje a statisztikai ügyekért és eljárásokért felelős hivatalos chilei intézmények és az Európai Unióban működő partnerintézményeik között.
5.15. CIKK
Közlekedés
1. A Felek együttműködnek a közlekedéspolitika vonatkozó területein, beleértve az integrált közlekedéspolitikát is, annak érdekében, hogy hatékony, fenntartható, biztonságos, védett és környezetbarát rendszert fejlesszenek ki és támogassanak mind az utasközlekedés, mind az áruszállítás tekintetében.
2.
Ezen együttműködés célja a következők előmozdítása:
(a) információcsere a Felek saját közlekedéspolitikájáról, szabványairól és bevált gyakorlatairól, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról;
(b) a hálózatok összekapcsolása és együttműködési képessége;
(c) multimodális szállítási rendszerre vonatkozó megközelítés;
(d) beruházásbarát környezet;
(e) a közlekedési rendszerek biztonsága és védelme;
(f) a környezettel kapcsolatos közlekedési kérdések;
(g) alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy szén-dioxid-mentes közlekedési megoldások, kutatás és innováció, intelligens és digitális megoldások;
(h) a szakértői párbeszéd és a nemzetközi közlekedési fórumokon való együttműködés;
(i) fenntartható közlekedési megoldások, többek között a városi mobilitással kapcsolatban; valamint
(j) a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a szállítási és logisztikai műveletek hatékonyságának növelése és optimalizálása a digitalizáció és a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése révén valamennyi szállítási mód esetében.
6. FEJEZET
EGYÉB TERÜLETEK
6.1. CIKK
Makrogazdasági politikák
A Felek együttműködnek és előmozdítják a makrogazdasági politikákkal és tendenciákkal kapcsolatos információk és vélemények cseréjét.
6.2. CIKK
Adóügyi kérdések
A Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás alapelveit, többek között az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos globális előírásokat, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni küzdelemre irányuló minimális előírásokat és a káros adózási gyakorlatok felszámolását, és elkötelezik magukat ezen elvek érvényesítése mellett. A Felek előmozdítják az egyenlő versenyfeltételeket, és az adókikerülés és adókijátszás megelőzése érdekében törekednek az adózás területén folytatott nemzetközi együttműködés javítására.
6.3. CIKK
Fogyasztóvédelmi politika
A Felek elismerik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításának fontosságát, és e célból törekednek a fogyasztóvédelmi politika területén való együttműködésre. A Felek megállapodnak abban, hogy az ilyen jellegű együttműködés lehetőleg magában foglalhatja a következőket:
(a) információcsere a vonatkozó fogyasztóvédelmi keretrendszereikről, többek között a fogyasztóvédelmi jogszabályokról, a fogyasztási cikkek biztonságáról, a fogyasztói jogorvoslatról és a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítéséről;
(b) a független fogyasztói szövetségek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatoknak a támogatása.
6.4. CIKK
Népegészségügy
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek népegészségügyi kérdésekben, különösen a fertőző betegségek megelőzése és felügyelete, a magas patogenitású betegségek kitörése elleni küzdelemre való felkészültség, az Egészségügyi Világközgyűlés által 2005. május 23-án elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) végrehajtása, valamint az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem tekintetében.
6.5. CIKK
Együttműködés a sport és a testmozgás terén
A Felek együttműködnek a sport és a testmozgás területén annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az aktív és egészséges életmód kialakításához, többek közt az egészségfejlesztő testmozgás előmozdításával valamennyi korcsoportban, előmozdítsák a sport társadalmi szerepét és oktatási értékeit, valamint küzdjenek a sportot fenyegető veszélyek, például a tiltott teljesítményfokozó szerek használata, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a rasszizmus és az erőszak ellen.
7. FEJEZET
AZ ÁLLAM- ÉS KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSE, DECENTRALIZÁCIÓ, REGIONÁLIS POLITIKA ÉS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
7.1. CIKK
Állami korszerűsítés
Politikai párbeszédük és együttműködésük keretében a Felek törekednek arra, hogy megosszák egymással az állam és a közigazgatás korszerűsítésével és decentralizációjával kapcsolatos kérdésekben szerzett tapasztalataikat, a Feleknek a globális szervezeti hatékonyság terén bevált gyakorlataiból, valamint a meglévő jogszabályokból és intézményi keretekből tanulságokat levonva a jó kormányzás megvalósítása érdekében, beleértve a következőket:
(a) a legfőbb ellenőrző intézmények autonómiájának és szerepének elismerése a felelősségteljes kormányzás előmozdításában a hatékonyság, az elszámoltathatóság, az eredményesség és az átláthatóság biztosítása révén valamennyi szinten;
(b) az átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása a polgárok felé a közpolitikákban és a döntéshozatalban, valamint a civil társadalom szerepének erősítése e téren;
(c) az integritás és a feddhetetlenség kultúrájának előmozdítása a közszolgáltatásban a társadalom egészére kiterjedően, a magánszektorral és a civil társadalommal együttműködésben;
(d)
az innováció előmozdítása, támogatása és ösztönzése az állami szektorban, megoldásokat kínálva a szektor különböző szintjein és munkaterületein felmerülő problémákra és kihívásokra annak érdekében, hogy ezáltal közértéket teremtsenek az innovációs ökoszisztémában és a társadalomban.
7.2. CIKK
Regionális politika és decentralizáció
1. A Felek elismerik a kiegyensúlyozott és fenntartható regionális és területfejlesztést előmozdító politikák fontosságát. A Felek elismerik a régiók jelentőségét és a szubnacionális kormányzatokkal való együttműködés fontosságát, valamint, hogy ezek fontos ismeretekkel szolgálhatnak a közpolitikákra vonatkozóan, Chile jövőbeli decentralizációjának követelményeivel összhangban.
2. A különböző szintű irányítási rendszerek fejlesztése érdekében a Felek lehetőség szerint együttműködnek a területi és regionális fejlesztési kihívásokra adott fenntartható megoldásokkal, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdítását célzó politikákkal, ideértve a határokon átnyúló együttműködést, a regionális politika kialakításával és végrehajtásával, területfejlesztési stratégiák kidolgozásával, valamint a partnerségi kérdésekkel, a tervezési és értékelési eljárásokkal és módszerekkel, a regionális innovációval és az intelligens szakosodási politikákkal kapcsolatos kapacitások építése céljából, a tapasztalatok és a gyakorlatok cseréje, valamint az egymástól tanulás révén.
3. A Felek vállalják, hogy megerősítik és lehetőség szerint bővítik az Európai Unió régiói és Chile régiói közötti együttműködés dinamikáját és lehetőségeit közös, többek között a regionális és területfejlesztés erősítését célzó programok és projektek kialakítása és végrehajtása révén.
4.
A Felek törekednek a decentralizáció és a regionális politika végrehajtása közötti összefüggésekkel kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére.
7.3. CIKK
Intézményközi együttműködés
1. A Felek vállalják, hogy az e megállapodásban foglalt területeken ösztönzik és elősegítik az érintett intézmények közötti szorosabb párbeszédet és együttműködést. E célból a Felek ösztönzik a chilei kormányintézmények és állami szektor, valamint Chile más érintett intézményei és ezeknek az Európai Unióban működő partnerei közötti kapcsolatokat a lehető legszélesebb körű ágazati együttműködés kialakítása érdekében, egyebek közt a következő területeken:
(a) a korrupció megelőzése és küzdelem a korrupció ellen;
(b) szervezeti képzés és támogatás;
(c) technikai segítségnyújtás a közpolitikák kialakításáért, végrehajtásáért és értékeléséért, valamint e politikákkal kapcsolatos tájékoztatásért felelős chilei intézményeknek, beleértve az uniós intézmények személyzetének találkozóit a chilei partnerekkel;
(d)
rendszeres információcsere a szükségesnek ítélt mértékben, többek között az infokommunikációs technológiák használata és az információs hálózatok fejlesztése révén, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett minden olyan területen, ahol adatcserére van szükség;
(e) a polgároknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos állami eljárások digitalizálásával kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje;
(f) szaktudás átadása;
(g) előzetes tanulmányok és arányos pénzügyi hozzájárulást tartalmazó projektek közös végrehajtása;
(h) cselekvési tervek kidolgozása, beleértve a kapcsolattartási pontokat, az ütemterveket és az értékelési mechanizmusokat;
(i) hozzájárulás képességek, kompetenciák és készségek létrehozásához a közcélú innováció területén.
2. A Felek közös megegyezéssel további cselekvési területekkel egészíthetik ki az (1) bekezdésben említetteket.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
III. RÉSZ
KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
8. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8.1. CIKK
Szabadkereskedelmi térség létrehozása
A Felek az 1994. évi GATT XXIV. cikkének és a GATS V. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.
8.2. CIKK
Célkitűzések
A megállapodás e részének célkitűzései a következők:
(a) a Felek közötti árukereskedelem bővítése és diverzifikálása a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentése vagy eltörlése révén, az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összhangban;
(b) az árukereskedelmi eljárások egyszerűsítése, különösen a vámalakiságokra és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, a szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések révén, megőrizve ugyanakkor az egyes Felek azon jogát, hogy szabályokat alkossanak a közpolitikai célkitűzések elérése érdekében;
(c) a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja a GATS V. cikkének megfelelően;
(d) a beruházások növekedését elősegítő gazdasági környezet kialakítása, a letelepedés feltételeinek javítása a megkülönböztetésmentesség elve alapján, megőrizve ugyanakkor az egyes Felek jogát arra, hogy a jogszerű politikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre;
(e) a Felek közötti kereskedelem és beruházás megkönnyítése, többek között a folyó fizetések és a tőkemozgások szabad átutalása révén;
(f)
kedvező beruházási környezet kialakítása a beruházók számára méltányos bánásmódot biztosító, átlátható, stabil és kiszámítható szabályok valamint egy, a beruházók és az állam közötti viták eredményes, méltányos és kiszámítható rendezésére szolgáló bírósági rendszer létrehozása révén.
(g) a Felek közbeszerzési piacainak tényleges és kölcsönös megnyitása;
(h) az innováció és a kreativitás előmozdítása a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása révén, összhangban a Felek között hatályban lévő nemzetközi jogi kötelezettségekkel;
(i) a torzulásoktól mentes versenyt elősegítő feltételek előmozdítása, különös tekintettel a Felek közötti kereskedelemre és beruházásokra;
(j) a nemzetközi kereskedelem fejlesztése olyan módon, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójához; és
(k) az e megállapodás e részének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták rendezésére szolgáló hatékony, méltányos és kiszámítható vitarendezési mechanizmus létrehozása.
8.3. CIKK
Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások
A megállapodás e részének, a megállapodás 9., 10-A–10-E., 13-A–13-H., 15-A., 15-B., 16-A., 16-B., 16-C., 17-A–17-I., 19-A., 19-B., 19-C., 21-A., 21-B., 25., 28-A., 28-B., 29., 32-A., 32-B., 32-C., 38-A. és 38-B. mellékletének, valamint a megállapodás jegyzőkönyveinek alkalmazásában:
(a) „mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;
(b) „dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás;
(c) „vám”: bármely olyan vám vagy díj, amelyet egy áru behozatalára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, de nem foglalja magában a következők egyikét sem:
(i) az e megállapodás 9.4. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;
(ii) az 1994. évi GATT-tal, a dömpingellenes megállapodással, a mezőgazdasági megállapodással, az SCM-megállapodással és a védintézkedésekről szóló megállapodással összhangban alkalmazott dömpingellenes vám, különleges védintézkedés, kiegyenlítő vám vagy védővám; és
(iii) a behozatalra vagy az azzal kapcsolatban kivetett olyan díj vagy egyéb teher, amelynek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik;
(d)
„CPC”: ideiglenes központi termékosztályozás (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., Nemzetközi Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya, az ENSZ Statisztikai Bizottsága, New York, 1991);
(e) „nap”: naptári nap, beleértve a hétvégéket és munkaszüneti napokat is;
(f) „meglévő”: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő;
(g) „GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;
(h) „1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;
(i) „valamely Fél áruja”: az 1994. évi GATT értelmében vett belföldi áru, amely magában foglalja a szóban forgó Fél származó áruit;
(j) „harmonizált rendszer” vagy „HR”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer, ideértve az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, az áruosztályokhoz tartozó megjegyzéseket, az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket és az alszámos megjegyzéseket, melyeket a Vámigazgatások Világszervezete dolgozott ki;
(k) „vámtarifaszám”: a harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolási szám első négy számjegye;
(l)
„jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy köztulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;
(m) „intézkedés”: intézkedés, amely lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, közigazgatási rendelkezés, előírás, gyakorlat vagy bármely más forma;
(n) „valamely Fél intézkedése”: a következők által elfogadott vagy fenntartott bármely intézkedés: 1
(i) bármely szinten működő kormányok és hatóságok;
(ii) a bármely szinten működő kormányok vagy hatóságok által átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek 2 ; vagy
(iii)
bármely olyan szervezet, amely az intézkedés tekintetében ténylegesen valamely Fél utasítására, illetve annak irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el
3
;
(o) „természetes személy”:
(i) az Uniós Fél esetében valamely tagállam állampolgárai annak joga értelmében 4 ; és
(ii) Chile esetében chilei állampolgár, Chile saját jogszabályai szerint;
(p) „származó áru”: a 10. fejezetben meghatározott származási szabályok szerint származónak minősülő áru;
(q) „személy”: természetes vagy jogi személy;
(r)
„személyes adat”: bármely olyan információ, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik;
(s) „biztosítéki egyezmény”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás;
(t) „állat- és növényegészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének (1) bekezdésében említett intézkedés;
(u) „SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;
(v) „SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;
(w) „TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;
(x) „TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében található, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás; és
(y) „WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrákesben kelt Marrákesi Egyezmény.
8.4. CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel és e megállapodás jelen részének hatálya alá tartozó más meglévő megállapodásokkal
1. A Felek megerősítik a WTO-egyezmény és más olyan meglévő megállapodások által keletkeztetett, egymás vonatkozásában meglévő jogaikat és kötelezettségeiket, amelyek e megállapodás e részének hatálya alá esnek és amelyeknek a Felek részes felei.
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármelyik Fél számára előírná, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járjon el.
3. E megállapodás és bármely más, a WTO-egyezménytől eltérő, mindkét Fél részvételével működő és e megállapodás e részének hatálya alá eső meglévő nemzetközi megállapodás közötti esetleges összeegyeztethetetlenség esetén a Felek haladéktalanul konzultálnak egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.
B. SZAKASZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
8.5. CIKK
A kereskedelmi formában ülésező vegyes tanács különleges feladatai
1. A 40.1. cikk szerint létrehozott vegyes tanács az e megállapodás e részéhez kapcsolódó kérdések kezelése 5 során:
(a) határozatokat fogadhat el az alábbiak módosításáról:
(i) a 9-1. és 9-2. függelékben foglalt vámjegyzékek a vámok lebontásának felgyorsítása érdekében;
(ii) a 10. fejezet, valamint a 10-A–10-E. mellékletek;
(iii) a 13-F. és a 13-G. melléklet, valamint a 13-E-1. függelék;
(iv) a 16-A., a 16-D. és a 16-E. melléklet, valamint a 16-B. melléklet (1) bekezdése;
(v)
a 21-B. melléklet;
(vi) a 29. melléklet;
(vii) a „támogatás” fogalmának a 31.2. cikk (1) bekezdésében foglalt meghatározása, amennyiben az szolgáltatást nyújtó vállalkozásokhoz kapcsolódik, abból a célból, hogy a kérdéssel kapcsolatban a WTO-ban vagy más, ahhoz kapcsolódó többoldalú fórumokon zajló jövőbeli eszmecserék eredményei beépüljenek a fogalommeghatározásba;
(viii) a 32-A. melléklet a Felek területén alkalmazandó jogra való hivatkozások tekintetében;
(ix) a 32-B. melléklet azon kritériumok tekintetében, amelyeket bele kell foglalni a kifogásolási eljárásba;
(x) a 32-C. melléklet a földrajzi árujelzők tekintetében;
(xi) a 38-A. és a 38-B. melléklet; és
(xii) bármilyen egyéb rendelkezés, függelék vagy melléklet, amelynek módosításáról e megállapodás e része rendelkezik;
(b) a Felekre és az e megállapodás e része alapján létrehozott valamennyi szervre, valamint a 33. és a 38. fejezetben említett testületekre nézve kötelező erejű határozatokat fogadhat el az e megállapodás e részében foglalt rendelkezések értelmezésével kapcsolatban;
(c)
az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekért felelős további albizottságokat és egyéb szerveket hozhat létre a 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében; és
(d) amennyiben helyénvalónak tartja, meghatározhatja a 8.8. cikk és az e cikk c) pontja alapján létrehozott albizottságok és egyéb szervek eljárási szabályzatát.
2. A kereskedelmi formában ülésező vegyes tanács üléseinek napirendjét a megállapodás e részéért felelős koordinátorok állítják össze a 8.7. cikk (2) bekezdésének megfelelően.
8.6. CIKK
A kereskedelmi formában ülésező vegyes bizottság különleges feladatai
1. A 40.2. cikk szerint létrehozott vegyes bizottság az e megállapodás e részéhez kapcsolódó kérdések kezelése 6 során:
(a) támogatja a vegyes tanácsot a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos ügyekkel összefüggő feladatainak ellátásában;
(b)
felelősséget vállal a megállapodás e részének megfelelő végrehajtásáért és alkalmazásáért; e tekintetben – a 38. fejezetben meghatározott jogok sérelme nélkül – bármelyik Fél a megállapodás e részének alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos bármilyen kérdést előterjeszthet a vegyes bizottságban megvitatás céljából;
(c) szükség szerint felügyeli a megállapodás e része rendelkezéseinek további kidolgozását, és értékeli azok alkalmazásának eredményeit;
(d) megfelelő problémamegelőzési és problémamegoldási módszerek kialakítására törekszik a megállapodás e részének hatálya alá tartozó területeken egyébként esetlegesen felmerülő problémák kiküszöbölése érdekében;
(e) felügyeli a 8.8. cikk értelmében létrehozott valamennyi albizottság, valamint a 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében létrehozott, az e megállapodás III. részéhez kapcsolódó feladatokat ellátó albizottságok munkáját; és
(f) megvizsgálja azokat az esetleges hatásokat, amelyeket egy új tagállamnak az Európai Unióhoz való csatlakozása fejt ki a megállapodás e részére.
2. A kereskedelmi formában ülésező vegyes bizottság:
(a) az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekért felelős további albizottságokat és egyéb szerveket hozhat létre a 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében;
(b)
határozatokat fogadhat el a megállapodás e részének a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti módosítására, valamint a 8.5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett értelmezések kiadására vonatkozóan a vegyes tanács ülései közötti időszakban, amikor a vegyes tanács nem tud ülésezni, vagy e megállapodás egyéb rendelkezéseinek megfelelően; és
(c) amennyiben helyénvalónak tartja, meghatározhatja a 8.8. cikk és az e cikk a) pontja alapján létrehozott albizottságok és egyéb szervek eljárási szabályzatát.
3. A kereskedelmi formában ülésező vegyes bizottság üléseinek napirendjét a megállapodás e részéért felelős koordinátorok állítják össze a 8.7. cikk (2) bekezdésének megfelelően.
8.7. CIKK
A megállapodás e részéért felelős koordinátorok
1. E megállapodás hatálybalépésének napjától számítva 60 napon belül minden Fél kinevez egy, a megállapodás e részéért felelős koordinátort, és értesíti a másik Felet az említett koordinátor elérhetőségéről.
2. A koordinátorok közösen meghatározzák a napirendet, és megteszik a szükséges előkészületeket a vegyes tanács, a vegyes bizottság, valamint a 8.8. cikk értelmében létrehozott valamennyi albizottság és a 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében létrehozott, az e megállapodás III. részéhez kapcsolódó feladatokat ellátó albizottságok üléseihez. A koordinátorok nyomon követik a kereskedelmi formában ülésező vegyes tanács és vegyes bizottság határozatait, valamint adott esetben az albizottságoknak a 17.39. cikk és a 25.20. cikk szerinti ügyekben hozott határozatait.
8.8. CIKK
A megállapodás e részével foglalkozó albizottságok és egyéb testületek
1. A Felek a következő albizottságokat hozzák létre:
(a) a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság;
(b) a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság;
(c) a pénzügyi szolgáltatások albizottsága;
(d) a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság;
(e) a közbeszerzéssel foglalkozó albizottság;
(f) az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság;
(g) a szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság;
(h) a fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó albizottság;
(i) a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság;
(j)
árukereskedelmi albizottság; és
(k) a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság.
2. A megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekért felelős albizottságok és egyéb szervek üléseinek napirendjét a megállapodás e részéért felelős koordinátorok határozzák meg a 8.7. cikk (2) bekezdése értelmében.
9. FEJEZET
ÁRUKERESKEDELEM
9.1. CIKK
Célkitűzés
A Felek e megállapodás e részével összhangban fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják az árukereskedelmet.
9.2. CIKK
Hatály
E megállapodás e részének eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezet a Felek közötti árukereskedelemre alkalmazandó.
9.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 9. melléklet alkalmazásában:
(a) „engedélyezési eljárásokról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás;
(b) „konzuli intézkedések”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik fél területén az áruimporttal összefüggésben konzuli számla, kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, nyilatkozatok, szállítmányozói kiviteli árunyilatkozatok vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás;
(c) „vámérték-megállapítási megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás;
(d)
„exportengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az exportáló Fél területéről történő kivitel előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez;
(e) „importengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az importáló Fél területére történő behozatal előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez;
(f) „átalakított ár áru”: a harmonizált rendszer 84–90. árucsoportjába vagy a 94.02 vámtarifaszám alá besorolt áru – kivéve a 84.18, 85.09, 85.10, 85.16 és 87.03 HR-vámtarifaszámok vagy a 8414.51, 8450.11, 8450.12, 8508.1 és 8517.11 alszámok alá besorolt árukat –, amely:
(i) teljes egészében vagy részben használt árukból nyert alkotórészekből áll;
(ii) az új állapotú helyettesítő áruhoz hasonló teljesítménnyel és munkafeltételekkel rendelkezik; és
(iii) az új állapotú helyettesítő áruéval megegyező garanciával rendelkezik;
(g)
„javítás”: egy árun végzett minden olyan feldolgozási művelet, amelynek célja működési vagy anyaghibák orvoslása, valamint kiterjed az áru eredeti funkciójának helyreállítására vagy a használatára vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amely nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. Az áru javítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra, amely:
(i) megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;
(ii) egy félkész árut késztermékké alakít; vagy
(iii) amelyet azért alkalmaznak, hogy az áru műszaki teljesítményét javítsák vagy fokozzák;
(h) „szakaszolási kategória”: a vámok eltörlésére rendelkezésre álló, nullától hét évig terjedő időkeret, amelyet követően az áru vámmentes, kivéve, ha a 9. melléklet másként rendelkezik.
9.4. CIKK
A belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás
A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit, összhangban az 1994. évi GATT III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi.
9.5. CIKK
A vámok csökkentése vagy eltörlése
1. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában mindegyik Fél a 9. mellékletben foglalt menetrendjének megfelelően csökkenti vagy eltörli azokat a vámokat, amelyeket a másik Fél származó áruira vonatkozóan vetett ki.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a vámok alapértéke az egyes árukra a 9. mellékletben foglalt menetrendekben meghatározott alapérték.
3.
Ha valamely Fél csökkenti az általa alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételt, a csökkentett vámtételekre az adott Fél 9. mellékletben található menetrendjét kell alkalmazni. Ha valamelyik Fél az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételt egy adott tarifacsoporttal kapcsolatban az alapérték alá csökkenti, az adott Fél kiszámítja azt az alkalmazandó kedvezményes vámtételt, amely az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtétel csökkenését eredményezi, fenntartva az adott tarifacsoportra vonatkozó relatív preferenciakülönbözetet mindaddig, amíg az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtétel alacsonyabb az alapértéknél. Az adott tarifacsoportokra vonatkozó relatív preferenciakülönbözet minden egyes szakaszolási időszakban megfelel az adott Félre nézve a 9. mellékletben szereplő menetrendben meghatározott alapérték és az adott tarifacsoportra az említett menetrenddel összhangban alkalmazott vámtétel közötti különbségnek, elosztva az említett alapértékkel, százalékban kifejezve.
4. Az egyik Fél kérésére a Felek konzultációt folytatnak egymással a 9. mellékletben megadott menetrendekben meghatározott vámok csökkentésének vagy eltörlésének felgyorsításáról. E konzultációra tekintettel a vegyes tanács határozatot fogadhat el a 9. mellékletnek a vámcsökkentés vagy -eltörlés felgyorsítása érdekében történő módosításáról.
9.6. CIKK
Moratórium
1. E megállapodás e részének eltérő rendelkezése hiányában egyik Fél sem emelheti a 9. mellékletben alapmértékként meghatározott vámtételt, és nem vezethet be új vámot a másik Fél származó áruja tekintetében.
2.
Az egyértelműség érdekében, egyoldalú csökkentést követően valamely Fél megemelheti a vámot a 9. mellékletben az adott szakaszolási időszakra vonatkozóan meghatározott szintre.
9.7. CIKK
Kiviteli vámok, adók vagy más díjak
1. A Felek nem vezethetnek be vagy tarthatnak fenn semmilyen vámot, adót vagy egyéb díjat, amelyet egy árunak a másik Fél részére történő kivitelére vagy azzal kapcsolatban vetnek ki; vagy a másik Fél területére exportált árura kivetett olyan belső adót vagy egyéb díjat, amely meghaladja azt az adót vagy díjat, amelyet hazai fogyasztásra szánt hasonló árura vetnének ki.
2. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy az áru kivitelére a 9.8. cikk alapján megengedett díjat vagy terhet állapítsanak meg.
9.8. CIKK
Díjak és alaki követelmények
1. A valamely Fél által a másik Fél árujának behozatalára vagy kivitelére, illetve azzal kapcsolatban kivetett díjak és egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és azok nem képezhetik a belföldi áruk közvetett védelmét, sem pedig a kivitel vagy a behozatal adóügyi célból való megadóztatását.
2.
A Felek nem vethetnek ki ad valorem díjakat vagy egyéb terheket behozatalra vagy kivitelre, vagy azzal kapcsolatban.
3. A Felek csak meghatározott szolgáltatások nyújtása esetén vethetnek ki díjakat vagy téríttethetik meg a költségeket, ideértve a következőket:
(a) vámtisztviselők jelenléte kérésre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen;
(b) az árukra vonatkozó elemzések vagy szakértői jelentések, valamint az áruk kérelmezőhöz való visszaküldésének postai díjai, különösen a kötelező érvényű felvilágosítással vagy a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos határozatok tekintetében;
(c) az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek; vagy
(d) kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.
4. A Felek haladéktalanul közzéteszik az importtal vagy az exporttal kapcsolatban általuk kivetett díjakat és terheket oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról.
5.
Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – a kapcsolódó díjakat és terheket is beleértve – a másik Fél valamely árujának importjával összefüggésben.
9.9. CIKK
Javított áruk
1. Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – függetlenül annak származásától –, amely azt követően lép be újra a Fél vámterületére, hogy az árut javítás céljából ideiglenesen kivitték a vámterületéről a másik Fél vámterületére.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státusban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.
3. Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél vámterületéről javítás céljából ideiglenesen hoznak be a vámterületére. 7
9.10. CIKK
Átalakított áruk
1. E megállapodás e részének eltérő rendelkezése hiányában egyik Fél sem részesítheti a másik Fél átalakított áruit kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben az új állapotú hasonló árukat részesíti.
2. Az egyértelműség érdekében a 9.11. cikk az átalakított árukra vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmakra vagy korlátozásokra vonatkozik. Amennyiben valamely Fél behozatali vagy kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat fogad el vagy tart fenn a használt árukra vonatkozóan, ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza az átalakított áruk tekintetében.
3. Valamely Fél megkövetelheti, hogy az átalakított árukat a területén történő forgalmazás vagy értékesítés céljából ekként azonosítsák, és hogy azok megfeleljenek az új állapotú hasonló árukra vonatkozó valamennyi alkalmazandó műszaki előírásnak.
9.11. CIKK
Import- és exportkorlátozások
Az 1994. évi GATT XI. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodás e részébe, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik. Ennek megfelelően egyik Fél sem fogad el és tart fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban.
9.12. CIKK
Származási ország megjelölése
Amennyiben Chile a származási ország kötelező megjelölésére vonatkozó követelményeket alkalmaz az Uniós Fél áruira nézve, a vegyes bizottság határozhat úgy, hogy a „Made in EU” jelöléssel ellátott vagy a helyi nyelven hasonló jelöléssel ellátott áruk a Chilébe történő behozatalkor megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Ez a cikk nem érinti a Felek azon jogát hogy meghatározzák azokat a terméktípusokat, amelyek tekintetében a származási ország megjelölésére vonatkozó követelmények kötelezőek. A 10. fejezet nem alkalmazandó erre a cikkre.
9.13. CIKK
Importengedélyezési eljárások
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a Felek közötti árukereskedelemre alkalmazandó valamennyi importengedélyezési eljárás alkalmazása semleges legyen, és azokat tisztességes, méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható módon folytassák le.
2. Valamely Fél csak akkor fogad el vagy tart fenn importengedélyezési eljárásokat a másik Fél területéről a saját területére történő behozatal feltételeként, ha egy adott közigazgatási cél egyéb megfelelő eljárások útján észszerűen nem érhető el.
3. Egyik Fél sem vezethet be vagy tarthat fenn nem automatikus importengedélyezési eljárást a másik Fél területéről a saját területére történő behozatal feltételeként, kivéve, ha az az e megállapodás e részével összhangban álló intézkedés végrehajtásához szükséges. Az ilyen nem automatikus importengedélyezési eljárást bevezető Fél egyértelműen megjelöli a másik Fél számára a szóban forgó engedélyezési eljárás révén végrehajtott intézkedést.
4. A Felek az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1., 2. és 3. cikkével összhangban fogadják el és bonyolítják le az importengedélyezési eljárásokat. Ebből a célból a szóban forgó megállapodás 1., 2. és 3. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.
5.
Az a Fél, amely új importengedélyezési eljárásokat vezet be vagy meglévő importengedélyezési eljárásokat módosít, az új importengedélyezési eljárások közzétételét vagy a meglévő importengedélyezési eljárások módosítását követő 60 napon belül értesíti a másik Felet. Az értesítésnek tartalmaznia kell az e cikk (3) bekezdésében és az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat. Egy Fél akkor felel meg ennek a rendelkezésnek, ha az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 4. cikkével összhangban a szóban forgó új importengedélyezési eljárásról vagy valamely meglévő importengedélyezési eljárás módosításáról – beleértve az említett megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is – értesítette az importengedélyezési bizottságot.
6. Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsát minden lényeges információt, beleértve az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is, az általa elfogadni kívánt, elfogadott vagy fenntartott importengedélyezési eljárással, valamint a meglévő importengedélyezési eljárások bármely módosításával kapcsolatban.
9.14. CIKK
Exportengedélyezési eljárások
1. Az egyes Felek oly módon teszik közzé új exportengedélyezési eljárásaikat, illetve a meglévő exportengedélyezési eljárásaik módosításait, hogy a kormányoknak, kereskedőknek és más érdekelt feleknek lehetőségük legyen megismerni azokat. Az ilyen közzétételre lehetőség szerint legkésőbb az eljárás vagy a módosítás hatálybalépése előtt 30 nappal, de legkésőbb az eljárás vagy a módosítás hatálybalépésének napján sor kerül.
2.
Az egyes Felek biztosítják, hogy az exportengedélyezési eljárások közzététele tartalmazza a következő információkat:
(a) a Fél exportengedélyezési eljárásainak szövege, vagy ezen eljárások Fél általi bármely módosítása;
(b) az egyes exportengedélyezési eljárások hatálya alá tartozó áruk;
(c) minden egyes exportengedélyezési eljárás esetében az exportengedély igénylésére vonatkozó eljárás és minden olyan kritérium leírása, amelyet a kérelmezőnek az exportengedély igényléséhez teljesítenie kell, mint például a tevékenységére vonatkozó engedély birtoklása, beruházás létrehozása vagy fenntartása vagy meghatározott formában való működés valamely Fél területén;
(d) az(ok) a kapcsolattartó pont(ok), ahol az érdekelt személyek további információkat kaphatnak az exportengedély megszerzéséhez szükséges feltételekről;
(e) az(ok) a közigazgatási szerv(ek), amely(ek)hez be kell nyújtani a kérelmet vagy más vonatkozó dokumentációt;
(f) azon intézkedés(ek) leírása, amely(ek) végrehajtására az exportengedélyezési eljárás irányul;
(g) az az időszak, amely alatt az adott exportengedélyezési eljárás hatályban marad, kivéve, ha az eljárás egy új közzététel keretében történő visszavonásig vagy felülvizsgálatig hatályban marad;
(h)
amennyiben az egyik Fél exportengedélyezési eljárást szándékozik alkalmazni egy exportkvóta igazgatására, meg kell adni a kvóta teljes mennyiségét és – adott esetben – a kvóta értékét, valamint a kvóta nyitó- és zárónapját; és
(i) minden olyan mentesség vagy kivétel, amely felváltja az exportengedély megszerzésére vonatkozó követelményt, továbbá az említett mentességek vagy kivételek kérelmezésével vagy felhasználásának módjával, és azok megadásának kritériumaival kapcsolatos információk.
3. E megállapodás hatálybalépésének napját követő 30 napon belül az egyes Felek értesítik a másik Felet meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az a Fél, amely új exportengedélyezési eljárásokat fogad el vagy meglévő exportengedélyezési eljárásokat módosít, az új exportengedélyezési eljárások közzétételét vagy a meglévő exportengedélyezési eljárások módosítását követő 60 napon belül értesíti a másik Felet. Az értesítésben hivatkozni kell azokra a forrásra vagy forrásokra, ahol a (2) bekezdésben előírt információkat közzéteszik, és adott esetben meg kell adni a vonatkozó kormányzati internetes honlapok vagy honlapok címét is.
4. Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy exportengedélyt adjon ki, illetve egyik Felet sem akadályozza abban, hogy végrehajtsa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozataiból, valamint a multilaterális nonproliferációs rendszerekből és exportellenőrzési megállapodásokból eredő kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait.
9.15. CIKK
Vámérték-megállapítás
Az egyes Felek az 1994. évi GATT VII. cikkével és a vámérték-megállapítási megállapodással összhangban határozzák meg a másik Fél által a területükre behozott áruk vámértékét. E célból az 1994. évi GATT VII. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, valamint a vámérték-megállapítási megállapodás 1–17. cikkét és annak értelmezését, belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.
9.16. CIKK
Kedvezménykihasználtság
1. E megállapodás e része működésének nyomon követése és a kedvezménykihasználtsági arány kiszámítása céljából a Felek a 9. mellékletben foglalt menetrendekkel összhangban évente behozatali statisztikát cserélnek abban az időszakban, amely az e megállapodás hatálybalépését követő egy év után kezdődik és a vámlebontás befejezése után 10 évvel szűnik meg. Amennyiben a vegyes bizottság másként nem határoz, ez az időszak automatikusan meghosszabbodik öt évvel, és ezt követően a vegyes bizottság dönthet annak további meghosszabbításáról.
2.
Az (1) bekezdésben említett behozatali statisztikák cseréje arra a legutóbbi évre vonatkozó adatokra terjed ki, amelyre vonatkozóan ilyen adatok rendelkezésre állnak, beleértve az értéket és adott esetben a mennyiséget is, a tarifacsoportok szintjén az e megállapodás e része alapján preferenciális elbánásban részesülő, valamint a preferenciális elbánásban nem részesülő áruk behozatala tekintetében.
9.17. CIKK
A preferenciális elbánásra vonatkozó egyedi intézkedések
1. A Felek együttműködnek az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánással kapcsolatos vámügyi jogszabályok megsértésének megelőzésében, felderítésében és leküzdésében a 10. fejezet és az e megállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek megfelelően.
2. Valamely Fél a (3) bekezdésben megállapított eljárással összhangban ideiglenesen felfüggesztheti az érintett árukra vonatkozó preferenciális elbánást, ha objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megállapította, hogy a másik Fél az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánás megszerzése érdekében széles körben rendszeresen megsértette a vámjogszabályokat, és az előbbi Fél a következőket állapította meg:
(a) a származási szabályok megsértésének azonosítása vagy megelőzése során a másik Fél intézkedései rendszeresen elmaradnak vagy elégtelenek az áruk származó státuszának igazolása és az e megállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv szerinti egyéb követelmények teljesítése tekintetében;
(b)
a másik Fél rendszeresen megtagadja, hogy a Fél kérésére a származási igazolás utólagos ellenőrzését elvégezze, vagy az ilyen ellenőrzés eredményeit megfelelő időben közölje, vagy az ilyen ellenőrzést vagy közlést indokolatlan késedelemmel végzi el; vagy
(c) az e megállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv szerinti, a preferenciális elbánással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését a másik Fél rendszeresen megtagadja vagy elmulasztja.
3. A (2) bekezdésben említett megállapítást tevő Fél indokolatlan késedelem nélkül értesíti a vegyes bizottságot, és a vegyes bizottság keretében konzultációkat kezd a másik Féllel annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.
Amennyiben a Felek az értesítés időpontjától számított három hónapon belül nem tudnak kölcsönösen elfogadható megoldásban megállapodni, a megállapítást tevő Fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást. A vegyes bizottság haladéktalanul értesítendő az ideiglenes felfüggesztésről.
Az ideiglenes felfüggesztések csak az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges időtartamra alkalmazandók, és nem haladhatják meg a hat hónapot. Amennyiben az eredeti felfüggesztés alapjául szolgáló feltételek a hat hónapos időszak lejártakor is fennállnak, az érintett dönthet az ideiglenes felfüggesztés meghosszabbításáról. Minden ideiglenes felfüggesztésről rendszeres konzultációt kell folytatni a vegyes bizottságban.
4.
Az egyes Felek belső eljárásaiknak megfelelően tájékoztatást tesznek közzé az importőrök számára a (3) bekezdésben említett ideiglenes felfüggesztésekkel kapcsolatos valamennyi értesítésről és határozatról.
9.18. CIKK
Árukereskedelmi albizottság
A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott árukereskedelmi albizottság:
(a) figyelemmel kíséri e fejezet és a 9. melléklet végrehajtását és igazgatását;
(b) előmozdítja a Felek közötti árukereskedelmet, többek között a piacra jutással kapcsolatos tarifális elbánásnak a 9.5. cikk (4) bekezdése szerinti javításáról és adott esetben más kérdésekről folytatott konzultációk révén;
(c) fórumot biztosít az e fejezettel kapcsolatos kérdések megvitatására és megoldására;
(d) haladéktalanul kezeli a Felek közötti árukereskedelem útjában álló akadályokat, különösen a nem tarifális intézkedések alkalmazásával kapcsolatosan, és az ilyen kérdéseket adott esetben a vegyes bizottság elé utalja megfontolás céljából;
(e) javasolja a Feleknek e fejezet módosítását vagy kiegészítését;
(f)
koordinálja a kedvezmények kihasználására vonatkozó adatcserét vagy döntése szerint bármely más, a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozó információcserét;
(g) felülvizsgálja a harmonizált rendszer jövőbeli módosításait annak biztosítása érdekében, hogy az egyes Felekre e megállapodás e része alapján vonatkozó kötelezettségek ne változzanak, valamint konzultál a kapcsolódó konfliktusok rendezéséről;
(h) betölti a 15.17. cikkben meghatározott funkciókat.
10. FEJEZET
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK
A. SZAKASZ
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
10.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 10-A–10-H melléklet alkalmazásában:
(a) „besorolás”: egy terméknek vagy anyagnak a harmonizált rendszer egy adott árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá történő besorolása;
(b) „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket vagy egyidejűleg küldenek el egy exportőrtől egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzettig egyetlen fuvarokmány vagy – ilyen okmány hiányában – egyetlen számla fedezete mellett szállítanak;
(c) „vámhatóság”:
(i) Chile esetében a Nemzeti Vámhivatal; és
(ii)
az Uniós Fél esetében az Európai Bizottság vámügyekért felelős szolgálatai, valamint az Európai Unió tagállamainak a vámigazgatási szervei és bármely más, a vámjogszabályok alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős hatóságai;
(d) „exportőr”: az egyik Fél területén letelepedett személy, aki az e Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben rögzített követelményeknek megfelelően exportálja vagy előállítja a származó terméket és származásmegjelölő nyilatkozatot állít ki;
(e) „azonos termékek”: olyan termékek, amelyek minden tekintetben megfelelnek a termékleírásban leírt termékeknek; a több szállítmányra vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozat kiállításához használt kereskedelmi okmányon szereplő termékleírásnak elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy egyértelműen azonosítani lehessen az adott terméket, valamint a nyilatkozat alapján később importálandó azonos termékeket is;
(f) „importőr”: az a személy, aki a származó terméket importálja és ehhez preferenciális tarifális elbánást kér;
(g) „anyag”: egy termék előállítása során felhasznált bármilyen anyag, ideértve minden hozzávalót, nyersanyagot, alkotóelemet vagy alkatrészt is;
(h) „termék”: az előállítás eredménye, akkor is, ha egy másik termék előállítása során anyagként történő későbbi felhasználásra szánják; és
(i) „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is.
10.2. CIKK
Általános követelmények
1. Annak érdekében, hogy az egyik Fél e megállapodás e részével összhangban preferenciális tarifális elbánást alkalmazzon a másik Fél származó árujára, feltéve, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek e fejezet minden más alkalmazandó követelményének, a következő termékeket kell a másik Fél származó árujának tekinteni:
(a) a 10.4. cikk értelmében teljes egészében az adott Félnél létrejött vagy előállított termékek;
(b) kizárólag azon Fél származó anyagaiból előállított termékek; és
(c) az adott Fél területén nem származó anyagok felhasználásával előállított termékek, feltéve, hogy azok megfelelnek a 10-B. mellékletben foglalt követelményeknek.
2. Amennyiben egy termék az (1) bekezdéssel összhangban származó státuszt kapott, az annak előállításához felhasznált nem származó anyagok nem minősülnek nem származónak, amikor ezt a terméket egy másik termék előállításához felhasználják.
3. A származó státusz megszerzésére vonatkozó feltételeknek a valamely Fél vagy az Unió területén megszakítás nélkül teljesülniük kell.
10.3. CIKK
Származási kumuláció
1. Az egyik Fél származó termékét a másik Fél származó termékének kell tekinteni, ha a másik Fél területén egy másik termék előállítása során anyagként használják fel, feltéve, hogy az elvégzett megmunkálás és feldolgozás meghaladja a 10.6. cikkben említett egy vagy több műveletet.
2. A harmonizált rendszer 3. árucsoportjába sorolt, a (4) bekezdés b) pontjában említett országokból származó és a harmonizált rendszer 1604.14 alszáma alá tartozó tonhalkonzerv-termékek előállítása során felhasznált anyagok valamely Fél származó termékének tekinthetők, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek, és az említett Fél értesítést küld a 10.31. cikkben említett albizottságnak vizsgálat céljára.
3. A vegyes bizottság az albizottság ajánlását követően határozhat úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett harmadik országokból 8 származó bizonyos anyagok valamely Fél származó termékének tekinthetők, amennyiben azokat az adott Fél területén valamely termék előállítása során felhasználják, feltéve, hogy:
(a) mindkét Fél kötött olyan hatályos kereskedelmi megállapodást, amely az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoz létre az adott harmadik országgal;
(b)
az e bekezdésben említett anyagok származását a következők szerint alkalmazandó származási szabályokkal összhangban határozzák meg:
(i) az Uniós Félnek az adott harmadik országgal szabadkereskedelmi térséget létrehozó kereskedelmi megállapodása, amennyiben az érintett anyagot valamely termék Chilében történő előállításához használják fel; és
(ii) Chile szabadkereskedelmi térséget létrehozó kereskedelmi megállapodása az adott harmadik országgal, amennyiben az érintett anyagot valamely terméknek az Uniós Fél területén történő előállításához használják fel;
(c) a Fél és az adott harmadik ország között megállapodás van hatályban a megfelelő igazgatási együttműködésről, amely biztosítja e fejezet teljes körű végrehajtását, beleértve az anyagok származására vonatkozó megfelelő dokumentáció használatára vonatkozó rendelkezéseket is, továbbá hogy az adott Fél értesíti a másik Felet erről a megállapodásról;
(d) az anyagoknak az adott Fél területén végzett előállítása vagy feldolgozása meghaladja a 10.6. cikkben említett egy vagy több műveletet; és
(e) a Felek megállapodást kötnek bármely egyéb alkalmazandó feltételről.
4. A (3) bekezdésben említett harmadik országok:
(a) közép-amerikai országok: Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama; és
(b) andoki országok: Kolumbia, Ecuador és Peru.
10.4. CIKK
Teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított termék
1. Teljes egészében valamely Félnél létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek a következő termékek:
(a) az adott Fél területén termesztett vagy betakarított növényi termékek;
(b) az ott tenyésztett és nevelkedett élő állatok;
(c) az ott felnevelt élő állatokból létrejött termékek;
(d) az ott – de nem a szóban forgó Fél parti tengerének külső határain túl – végzett vadászat, csapdázás, halászat, befogás vagy begyűjtés útján létrejött termékek;
(e) az adott Fél területén tenyésztett és nevelkedett, majd levágott állatokból létrejött termékek;
(f) az ottani akvakultúrából származó termékek, amennyiben a vízi élőlények – beleértve a halakat, puhatestűeket, rákféléket, más vízi gerincteleneket és vízi növényeket – ott születtek vagy ott nevelték őket valamilyen szaporítóanyagból, tenyésztési vagy növekedési beavatkozások – rendszeres ivadéktelepítés, etetés, ragadozókkal szembeni védelem – útján halak ivartermékéből, zsenge és előnevelt ivadékokból vagy lárvából;
(g)
az (a)–(f) pont alá nem tartozó ásványi vagy egyéb természetes módon előforduló anyagok, amelyet ott termeltek ki vagy ott nyertek ki;
(h) valamely Fél hajójával bármely parti tengeren kívüli tengeri területről származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;
(i) a szóban forgó Fél feldolgozóhajójának fedélzetén a kizárólag a h) pontban említett termékből előállított termék;
(j) az egyik Fél vagy annak személye által a felségvizeiken kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából kinyert termék, feltéve, hogy kizárólagos jogokkal rendelkeznek a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására;
(k) az ottani termelés során keletkező vagy az ott begyűjtött használt termékekből származó hulladék vagy törmelék, feltéve, hogy ezek a termékek kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmasak; és
(l) az adott Fél területén kizárólag az a)–k) pontban meghatározott termékekből előállított termékek.
2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő „valamely Fél hajója” és „valamely Fél feldolgozóhajója” kifejezés olyan hajót vagy feldolgozóhajót jelent, amely(et):
(a) valamely tagállamban vagy Chilében vettek nyilvántartásba;
(b) valamely tagállam vagy Chile lobogója alatt hajózik; és
(c)
megfelel az alábbi feltételek egyikének:
(i) több mint 50 %-ban valamelyik tagállam vagy Chile természetes személyeinek a tulajdonában van; vagy
(ii) olyan jogi személyek tulajdonában van, amelyek:
(A) központi irodája és üzleti tevékenységének fő helye valamely tagállamban vagy Chilében található; és
(B) több mint 50 %-ban ezen Felek egyike személyeinek tulajdonában van.
10.5. CIKK
Tűréshatárok
1. Amennyiben egy termék előállításához felhasznált nem származó anyag nem tesz eleget a 10-B. mellékletben foglalt követelményeknek, a termék a Fél származó termékének minősül, feltéve, hogy:
(a) a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékek kivételével valamennyi termék 9 esetében a nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át;
(b)
a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába sorolt termékekre a 10-A. melléklet 6–8. megjegyzése szerinti tűréshatár alkalmazandó.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a termék előállítása során felhasznált nem származó anyagok értéke vagy tömege meghaladja a nem származó anyagok maximális értékének vagy tömegének a 10-B. mellékletben foglalt követelményekben meghatározott százalékos arányát.
3. Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 10.4. cikk értelmében teljes egészében valamely Félnél létrejött vagy előállított termékekre. Amennyiben a 10-B. melléklet előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészében létrejöttnek kell lenniük, az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó.
10.6. CIKK
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. A 10.2. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérve egy termék nem tekinthető valamely Fél származó termékének, ha a termék valamely Fél területén való előállítása csak az alábbi, nem származó anyagokon végzett műveletek közül egyből vagy többől áll:
(a) tartósítási műveletek, mint például szárítás, fagyasztás, sós lében tartás vagy más hasonló művelet, amennyiben kizárólagos célja annak biztosítása, hogy a termék jó állapotban maradjon a szállítás és raktározás során;
(b)
a csomagok megosztása és összeállítása;
(c) mosás, tisztítás, por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
(d) textíliák és textiltermékek vasalása vagy simítása;
(e) egyszerű festési és fényezési műveletek;
(f) a rizs hántolása és részleges vagy teljes őrlése, a gabonafélék és a rizs fényezése vagy glazúrozása;
(g) a cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; szilárd halmazállapotú kristálycukor részleges vagy teljes őrlése;
(h) gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása, feltörése és kifejtése;
(i) élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;
(j) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás vagy összepárosítás;
(k) egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;
(l) jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel elhelyezése a terméken vagy csomagolásán, vagy ilyen rányomtatása;
(m)
termékek egyszerű keverése, fajtájukra való tekintet nélkül; cukor keverése bármely más anyaggal;
(n) árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése;
(o) a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása, víztelenítése vagy denaturálása; vagy
(p) állatok levágása.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy berendezés nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.
10.7. CIKK
Minősítési egység
1. E fejezet alkalmazásában „minősítési egység”: az a termék, amelyet a termék harmonizált rendszer szerinti besorolásának megállapítása során alapegységnek tekintenek.
2.
Ha egy szállítmány a harmonizált rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e fejezet alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.
10.8. CIKK
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
1. Azokat a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, egy terméknek kell tekinteni a szóban forgó berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel.
2. Az (1) bekezdésben említett tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat figyelmen kívül kell hagyni a termék származásának meghatározásakor, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 10-B. melléklet szerint a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.
10.9. CIKK
Készletek
A harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó 3. általános szabály értelmében vett készletet valamely Fél származó termékének kell tekinteni, ha az azt alkotó valamennyi összetevő származó termék. Ha egy készlet származó és nem származó termékekből áll, a készletet teljes egészében valamely Fél származó termékének kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
10.10. CIKK
Semleges elemek
Annak eldöntéséhez, hogy egy termék valamely Fél származó termékének minősül-e, nem szükséges meghatározni az alábbi elemek származását, amelyeket a szóban forgó termék előállítása során esetlegesen felhasználtak:
(a) üzemanyag, energia, katalizátor és oldószer;
(b) a termék tesztelésére vagy vizsgálatára használt berendezések, készülékek és eszközök;
(c)
gép, szerszám, présminta és öntőforma;
(d) berendezések és épületek karbantartásához használt pótalkatrészek és anyagok;
(e) gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyag, zsír, feldolgozási keverék és egyéb anyag;
(f) kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelések és készletek;
(g) bármely más anyag, amelyet nem építettek be a termékbe, de amelynek felhasználása bizonyíthatóan része a termék előállításának.
10.11. CIKK
Csomagolás és csomagolóanyagok és konténerek
1. Ha a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó 5. általános szabály értelmében a kiskereskedelmi értékesítésre használt csomagolóanyagok és konténerek a termékkel együtt kerültek besorolásra, e csomagolóanyagokat és konténereket figyelmen kívül kell hagyni a termék származásának meghatározásakor, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 10-B. melléklettel összhangban a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.
2.
A szállítás során a termék védelme érdekében használt csomagolóanyagok és konténerek figyelmen kívül hagyandók annak meghatározásakor, hogy egy termék valamely Fél származó termékének minősül-e.
10.12. CIKK
Könyvelés szerinti elkülönítés felcserélhető anyagok esetén
1. A felcserélhető származó és nem származó anyagokat a tárolás során fizikailag el kell különíteni annak érdekében, hogy adott esetben megőrizhessék származó vagy nem származó státuszukat. Ezek az anyagok felhasználhatók egy termék előállítása során akkor is, tárolásukra nem fizikailag elkülönítetten kerül sor, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszere van használatban.
2. Az (1) bekezdésben említett könyvelés szerinti elkülönítés módszerét a Felek által általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti készletgazdálkodási módszerrel összhangban kell alkalmazni. A könyvelés szerinti elkülönítés módszerének biztosítania kell, hogy az egyik Fél területéről származónak tekinthető termékek száma soha ne haladja meg a készletek fizikai elkülönítésének módszerével elérhető számot.
3. Az (1) bekezdés alkalmazásában „felcserélhető anyagok”: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg.
10.13. CIKK
Visszaküldött termékek
Ha valamely Fél tőle harmadik országba exportált származó áruját visszaszállítják e Fél területére, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a Fél vámhatósága előtt kielégítően bizonyítható, hogy a visszaszállított termék:
(a) azonos az exportált termékkel; és
(b) ebben a harmadik országbeli tartózkodása vagy az exportja alatt semmilyen más olyan műveleten nem esett át, mint amely a jó állapotban való megőrzéshez szükséges.
10.14. CIKK
A változtatás tilalma
1. Az importáló Félnél háztartási használatra bejelentett származó termék az exportálást követően és a háztartási használatra való bejelentést megelőzően nem változtatható meg vagy alakítható át semmilyen módon és nem vethető alá műveleteknek, kivéve a jó állapotának megőrzésére irányuló műveleteket és az olyan jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amely az importáló Fél konkrét hazai előírásainak való megfelelés érdekében szükséges.
2.
A termék raktározására vagy kiállítására harmadik országban is sor kerülhet, feltéve, hogy a termék vámfelügyelet alatt marad az adott harmadik országban.
3. A B. szakasz sérelme nélkül a szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha azt az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy a szállítmányok vámfelügyelet alatt maradnak a harmadik országban.
4. Amennyiben kétség merül fel afelől, hogy teljesülnek-e az (1)–(3) bekezdés követelményei, az importáló Fél vámhatósága felkérheti az importőrt, hogy szolgáltasson bizonyítékot a megfelelésről. Ez a bizonyíték bármilyen formában benyújtható, ideértve a szerződésen alapuló fuvarokmányokat, így például a fuvarleveleket, a csomagok jelölésére és számozására vonatkozó tényszerű vagy konkrét bizonyítékot, vagy magával a termékkel kapcsolatos bármilyen bizonyítékot.
10.15. CIKK
Kiállítások
1. A harmadik országban rendezett kiállításra küldött, majd a kiállítást követően egy Félhez történő bevitel céljára értékesített származó termékek a behozatalkor részesülnek a megállapodás e része szerint előnyökből, feltéve, hogy a vámhatóságok kielégítő bizonyítékokat kapnak arra nézve, hogy:
(a) ezeket a termékeket egy exportőr valamely Fél területéről küldte a kiállítást rendező harmadik országba és ott kiállította azokat;
(b)
a termékeket ez az exportőr valamely Félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon adta tovább;
(c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azt a kiállításra elküldték; és
(d) a termékeket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.
2. A B. szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelően származásmegjelölő nyilatkozatot kell kiadni, és azt az importáló Fél vámeljárásainak megfelelően be kell nyújtani a vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét.
3. Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletben vagy üzlethelyiségben külföldi termék értékesítése céljából, és amelynek során a termék vámfelügyelet alatt marad.
4. Az importáló Fél vámhatóságai bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a termékek a kiállítás helye szerinti országban vámfelügyelet alatt maradtak, valamint további igazoló dokumentumokat kérhetnek a kiállításuk körülményeiről.
B. SZAKASZ
SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK
10.16. CIKK
Preferenciális tarifális elbánás kérelmezése
1. Az importáló Fél preferenciális tarifális elbánást biztosít a másik Fél származó termékének e fejezet értelmében, az importőr preferenciális tarifális elbánás iránti kérelme alapján. Az importőr felel a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért.
2. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a következők egyikén alapul:
(a) az exportőr által a 10.17. cikknek megfelelően kiállított származásmegjelölő nyilatkozat;
(b) az importőr tudomása, a 10.19. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.
3. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és annak a (2) bekezdésében említett alapját az importáló Fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően bele kell foglalni a vám-árunyilatkozatba.
4.
A (2) bekezdés a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozat szerinti preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet benyújtó importőr megőrzi a nyilatkozatot, és kérésre annak egy példányát bemutatja az importáló Fél vámhatóságának.
10.17. CIKK
Származásmegjelölő nyilatkozat
1. A származásmegjelölő nyilatkozatot a termék exportőre állítja ki a termék származó státuszát igazoló információ alapján, adott esetben ideértve a termék előállítása során felhasznált anyagok származó státuszára vonatkozó információkat is.
2. A kiállított származásmegjelölő nyilatkozat helyességéért és az (1) bekezdés szerint megadott információk helyességéért az exportőr felel. Ha az exportőrnek oka van feltételezni, hogy a származásmegjelölő nyilatkozat helytelen információt tartalmaz vagy téves információn alapul, az exportőr haladéktalanul értesíti az importőrt minden olyan változásról, amely a termék származó státuszát érinti. Ebben az esetben az importőr helyesbíti a behozatali nyilatkozatot, és megfizeti a fizetendő vámot.
3. Az exportőr a 3-C. mellékletben szereplő szöveg egyik nyelvi változatának felhasználásával származásmegjelölő nyilatkozatot készít egy számlán vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely a harmonizált rendszer nómenklatúrája szerinti azonosítást lehetővé tevő részletességgel ismerteti a származó terméket. Az importáló Fél nem írja elő az importőr számára a származásmegjelölő nyilatkozat fordításának benyújtását.
4.
A származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumától kezdődően egy évig érvényes.
5. A származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozhat:
(a) a Fél területére érkező egy vagy több termék egyetlen szállítmányára; vagy
(b) a Fél területére érkező azonos termékek több szállítmányára a származásmegjelölő nyilatkozaton feltüntetett, 12 hónapot nem meghaladó időszak alatt.
6. Az importáló Fél az importőr kérésére és az importáló Fél által esetlegesen előírt követelményeknek megfelelően lehetővé teszi egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat használatát a harmonizált rendszer 2(a) általános szabályának értelmében összeszereletlennek vagy szétszereltnek minősülő, a harmonizált rendszer XV–XXI. áruosztálya alá tartozó termékekre vonatkozóan, ha azok behozatalára több részletben került sor.
10.18. CIKK
Kisebb eltérések és kisebb hibák
Az importáló Fél vámhatósága nem utasítja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat és a vámhatóságok részére benyújtott dokumentumok kisebb ellentmondásai, illetve a származásmegjelölő nyilatkozat kisebb hibái miatt.
10.19. CIKK
Az importőr tudomása
1. Az importáló Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben feltételeket állapíthat meg annak meghatározására, hogy mely importőrök alapozhatják a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmüket saját tudomásukra.
2. Az (1) bekezdés ellenére az importőr tudomásának a termék származó státuszáról olyan információkon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy a termék ténylegesen származónak minősül, és megfelel az ebben a fejezetben a származó státusz megszerzéséhez meghatározott követelményeknek.
10.20. CIKK
A dokumentumok megőrzésére irányuló követelmények
1. A valamely Fél területére behozott termékre preferenciális tarifális elbánást kérelmező importőr köteles:
(a) ha a preferenciális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatot a termék preferenciális elbánásban való részesítése iránti kérelem időpontjától számított legalább három évig megőrizni; és
(b)
ha a preferenciális elbánás iránti kérelem az importőr ismeretein alapul, a preferenciális elbánás iránti kérelem időpontjától számított legalább három évig megőrizni azokat az információkat, amelyek igazolják, hogy a termék megfelel az ebben a fejezetben meghatározott, a származó státusz megszerzésére vonatkozó követelményeknek.
2. A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított legalább négy évig megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozat példányait, és megőriz minden más olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a termék megfelel az ebben a fejezetben meghatározott, a származó státusz megszerzésére vonatkozó követelményeknek.
3. Az e cikkel összhangban vezetendő nyilvántartások az importáló vagy exportáló Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban elektronikus formában is megőrizhetők.
10.21. CIKK
A származásmegjelölő nyilatkozat alóli mentességek
1. Magánszemély által magánszemély részére csomagként küldött vagy utasok személyes poggyászának részét képező termékek származásmegjelölő nyilatkozat nélkül is származó termékeknek tekintendők, feltéve, hogy ezen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, azokat az e fejezetben előírt követelményeknek megfelelő termékként jelentették be, és hogy a bejelentés valóságtartalmához nem fér kétség.
2.
Az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családja személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben az áru jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat, feltéve, hogy a behozatal nem képezi részét olyan sorozatos importoknak, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy a származásmegjelölő nyilatkozat követelményének megkerülése céljából importálták őket külön.
3. Az (1) bekezdésben említett termékek összértéke csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t vagy az azzal egyenértékű, a Fél pénznemében kifejezett összeget, illetve az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében az 1 200 EUR-t vagy az azzal egyenértékű, a Fél pénznemében kifejezett összeget.
10.22. CIKK
Ellenőrzés
1. Az importáló Fél vámhatósága kockázatértékelési módszerek – többek között véletlenszerű kiválasztás – alapján ellenőrizheti, hogy a termék származó státusszal rendelkezik-e, vagy hogy az e fejezetben előírt egyéb követelmények teljesülnek-e. Ezen ellenőrzés céljából az importáló Fél vámhatósága információkérést küldhet annak az importőrnek, amely a 10.16. cikk alapján preferenciális elbánás iránti kérelmet nyújtott be.
2.
Az importáló Fél vámhatósága, amely az (1) bekezdés szerinti kérést küldi, a termék származásával kapcsolatban legfeljebb az alábbi információkat kérheti:
(a) ha a preferenciális elbánás iránti kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, a származásmegjelölő nyilatkozat; és
(b) a származási kritériumok teljesítésével kapcsolatos információk, azaz:
(i) ha a származási kritérium feltétele az, hogy az áru „teljes egészében egy adott helyen létrejött vagy előállított áru” legyen, akkor az alkalmazandó kategória (mint például betakarítás, bányászat, halászat) és a termelés helye;
(ii) ha a származási kritérium a tarifális besorolás változásán alapul, valamennyi nem származó anyag és azok tarifális besorolásának a jegyzéke (a származási kritériumoktól függően két-, négy- vagy hatszámjegyű formátumban);
(iii) ha a származási kritérium értékmódszeren alapult, a végtermék értéke, valamint az előállítás során felhasznált összes nem származó termék értéke;
(iv) ha a származási kritérium a tömegen alapul, a végtermék tömege, valamint a végtermékhez felhasznált releváns nem származó anyagok tömege; és
(v) ha a származási kritérium egy konkrét előállítási folyamaton alapult, e konkrét folyamat leírása.
3.
A kért információ megadásakor az importőr bármilyen más információt is megadhat, amelyet az ellenőrzés céljából relevánsnak tart.
4. Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem az exportőr által a 10.16. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, az importőr benyújtja a származásmegjelölő nyilatkozatot, de válaszolhat úgy az importáló Fél vámhatóságának, hogy az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információk nem adhatók meg.
5. Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem az importőrnek a 10.16. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ismeretén alapul, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága az e cikk (1) bekezdése szerinti információkérést követően kiegészítő információk iránti kérést küldhet az importőrnek, ha úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy a termék származó státusszal rendelkezik-e, vagy hogy az e fejezetben előírt egyéb követelmények teljesülnek-e. Az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat kérhet az importőrtől.
6. Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy dönt, hogy felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánás megadását mindaddig, amíg meg nem kapja az ellenőrzés eredményeit, felajánlhatja az importőrnek a termék átengedését. Az ilyen átengedés feltételeként az importáló Fél biztosítékot vagy más megfelelő óvintézkedéseket írhat elő. A preferenciális tarifális elbánás felfüggesztését a lehető leghamarabb meg kell szüntetni, miután az importáló Fél vámhatósága megállapította az érintett termékek származó státuszát, vagy e fejezetben előírt egyéb követelmények teljesülését.
10.23. CIKK
Igazgatási együttműködés
1. E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek vámhatóságaikon keresztül együttműködnek egymással valamely termék származó státuszának, illetve az e fejezetben meghatározott egyéb követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából.
2. Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a 10.16. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – azt követően, hogy az importőrtől a 10.22. cikk (1) bekezdése szerint információkat kért – a preferenciális elbánás iránti kérelem időpontjától számított két éven belül információkérést küldhet az exportáló Fél vámhatóságának, ha úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy a termék származó státusszal rendelkezik-e, vagy hogy az e fejezetben előírt egyéb követelmények teljesülnek-e. Az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat kérhet az importáló Féltől.
3. Az importáló Fél vámhatósága a (2) bekezdésben említett kérelemben feltünteti a következő információkat:
(a) a származásmegjelölő nyilatkozat vagy annak másolata;
(b)
a megkereső vámhatóság megnevezése;
(c) az ellenőrizendő exportőr neve;
(d) az ellenőrzés tárgya és hatóköre; és
(e) adott esetben bármilyen vonatkozó dokumentáció.
4. Az exportáló Fél vámhatósága – saját jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően – az ellenőrzés elvégzéséhez dokumentumokat kérhet az exportőrtől és bizonyítékokat szerezhet be, vagy helyszíni látogatást tehet az exportőr létesítményeiben a nyilvántartások áttekintése vagy a termék előállításához használt létesítmények megfigyelése céljából.
5. A (2) bekezdésben említett kérelem nyomán az exportáló Fél vámhatósága az importáló Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
(a) a kért dokumentáció, amennyiben rendelkezésre áll;
(b) a termék származó státuszára vonatkozó vélemény;
(c) az ellenőrzés tárgyát képező termék meghatározása és a származási szabályok alkalmazása szempontjából releváns tarifális besorolás;
(d)
a termelési folyamat leírása és magyarázata, a termék származó státuszának alátámasztásához;
(e) a termék származó státuszának a (4) bekezdés szerinti ellenőrzésének módjára vonatkozó információk; és
(f) adott esetben igazoló dokumentumok.
6. Az exportáló Fél vámhatósága az exportőr hozzájárulása nélkül nem továbbítja az importáló Fél vámhatósága részére az (5) bekezdés a) vagy f) pontjában említett információkat.
7. A Felek vámhatóságainak lehetőleg elektronikus úton kell kicserélniük az összes kért információt, beleértve az alátámasztó dokumentumokat és az ellenőrzésre vonatkozó minden egyéb kapcsolódó információt.
8. A Felek az e megállapodás e részével összhangban kijelölt koordinátorokon keresztül megadják egymásnak vámhatóságaik kapcsolattartási adatait, illetve a szóban forgó adatok módosítása esetén a módosítástól számított 30 napon belül közlik egymással a módosítást.
10.24. CIKK
Kölcsönös jogsegély a csalás elleni küzdelem terén
E fejezet megsértésének gyanúja esetén a Felek kölcsönös segítségnyújtást biztosítanak egymás számára az e megállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban.
10.25. CIKK
A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem elutasítása
1. A (3)–(5) bekezdésben előírt követelményekre figyelemmel az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, ha:
(a) a 10.22. cikk (1) bekezdése szerinti információkérést követő három hónapon belül:
(i) az importőr nem adott választ;
(ii) azokban az esetekben, amikor a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a 10.16. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, a származásmegjelölő nyilatkozatot nem nyújtották be; vagy
(iii)
azokban az esetekben, amikor a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem az importőrnek a 10.16. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ismeretén alapul, az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek a termék származó státuszának igazolására;
(b) a 10.22. cikk (5) bekezdése szerinti további információkérést követő három hónapon belül:
(i) az importőr nem adott választ; vagy
(ii) az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó;
(c) a 10.23. cikk (2) bekezdése szerinti információkérést követő tíz hónapon belül:
(i) az exportáló Fél vámhatósága nem adott választ; vagy
(ii) az exportáló Fél vámhatósága által szolgáltatott információk nem elegendőek a termék származó státuszának igazolására.
2. Az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, ha a kérelmet benyújtó importőr nem felel meg az e fejezetben meghatározott, a termékek származó státuszára vonatkozó követelményeken kívüli egyéb követelményeknek.
3.
Ha az importáló Fél vámhatósága elegendő indokkal rendelkezik a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem e cikk (1) bekezdése szerinti elutasításához, azokban az esetekben, amikor az exportáló Fél vámhatósága a 10.23. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerint a termék származó státuszát megerősítő véleményt bocsátott ki, az importáló Fél vámhatósága az e vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül értesíti az exportáló Fél vámhatóságát azon szándékáról, hogy elutasítja a preferenciális tarifális elbánást iránti kérelmet.
4. A (3) bekezdésben hivatkozott értesítés megtétele esetén az egyik Fél kérésére konzultációt folytatnak az értesítés napjától számított három hónapon belül. A konzultációra biztosított időszak a Felek vámhatóságai közötti kölcsönös megállapodással eseti alapon meghosszabbítható. A konzultációra az albizottság által meghatározott eljárásnak megfelelően kerülhet sor.
5. A konzultációs időszak lejártakor az importáló Fél vámhatósága csak akkor utasíthatja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, ha nem tudja megerősíteni a termék származó státuszát, továbbá miután biztosította, hogy az importőr élhet a meghallgatáshoz való jogával.
10.26. CIKK
Bizalmas kezelés
1. A Felek saját jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően biztosítják a másik Féltől e fejezet alapján kapott információk bizalmasságát, és védik az ilyen információkat a nyilvánosságra hozataltól.
2. Az importáló Fél hatóságai által kapott információkat csak a szóban forgó hatóságok használhatják, és csak az e fejezetben ismertetett célokra.
3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az e fejezet szerint gyűjtött bizalmas információt ne használják a termékek származásának megállapításához és a vámügyekhez kapcsolódó határozatok és döntések igazgatásától és alkalmazásától eltérő célokra, hacsak a bizalmas információt közlő személy vagy Fél ezt nem engedélyezi.
4. A (3) bekezdéstől eltérve a Felek engedélyezhetik, hogy az e fejezet szerint gyűjtött információt felhasználják olyan közigazgatási, bírósági vagy kvázi-bírósági eljárásokban, amelyeket az e jegyzőkönyvet végrehajtó vámügyi jogszabályok és egyéb rendelkezések be nem tartása miatt indítottak. A Felek az ilyen felhasználásról előzetesen értesítik a szóban forgó információt szolgáltató személyt vagy Felet.
10.27. CIKK
Behozatalt követő preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmek és visszatérítések
1. Mindegyik Fél rendelkezik arról, hogy az importőr a behozatalt követően preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet nyújthat be, és kérheti a termék után fizetett vámtöbblet visszatérítését, ha:
(a) az importőr a behozatal időpontjában nem nyújtott be preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet;
(b) a kérelmet a behozatalt követő két éven belül nyújtják be; és
(c) az érintett termék jogosult volt a preferenciális tarifális elbánásra abban az időpontban, amikor a Fél területére importálták.
2. Az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján nyújtandó preferenciális tarifális elbánás feltételeként az importáló Fél előírhatja, hogy az importőr:
(a) a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet az importáló Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban nyújtsa be;
(b) adott esetben bocsássa rendelkezésre a származásmegjelölő nyilatkozatot; és
(c) feleljen meg az e fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek, úgy, mintha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem benyújtására a behozatal időpontjában került volna sor.
10.28. CIKK
Igazgatási intézkedések és szankciók
1. A Felek adott esetben a vonatkozó jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban közigazgatási intézkedéseket és szankciókat alkalmaznak azzal a személlyel szemben, aki olyan dokumentumot állít ki vagy készíttet el, amely helytelen információkat tartalmaz egy adott termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánás megszerzése céljából, vagy amely nem felel meg az alábbiaknak:
(a) 10.20. cikk
(b) a 10.23. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek azáltal, hogy nem szolgáltat bizonyítékot vagy a látogatást megtagadja; vagy
(c) a 10.17. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek azáltal, hogy – amennyiben a preferenciális elbánás iránti eredeti kérelem téves információkon alapult – nem helyesbítette a vám-árunyilatkozatban szereplő preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, és adott esetben nem fizette meg a vámot.
2. A Fél figyelembe veszi a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás 6. cikkének 3.6. bekezdését azokban az esetekben, amikor az importőr az adott Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban önként nyilatkozik a preferenciális elbánás iránti kérelem helyesbítéséről, még azelőtt, hogy ellenőrzésre irányuló kérelmet kapna.
C. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10.29. CIKK
Ceuta és Melilla
1. E fejezet alkalmazásában, az Uniós Fél esetében a „Fél” kifejezés nem foglalja magában Ceutát és Melillát.
2. A Chiléből származó termékek esetében a Ceutába és Melillába történő behozatalkor e megállapodás e része értelmében minden tekintetben ugyanazt a vámjogi elbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Chile a Ceutáról és Melilláról származó, az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámkezelést biztosítja, mint amely az Uniós Fél területéről származó és onnan behozott termékekre vonatkozik.
3. E fejezet értelmében a származási szabályok és származási eljárások értelemszerűen alkalmazandók a Chiléből Ceutába és Melillába exportált termékekre, valamint a Ceutából és Melillából Chilébe exportált termékekre.
4.
Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.
5. A 10.3. cikk a termékeknek az Uniós Fél, Chile, valamint Ceuta és Melilla közötti importjára és exportjára vonatkozik.
6. Az exportőr a 10-C. mellékletben található származásmegjelölő nyilatkozat szövegének 3. rovatában az áru származásától függően a „Chile” és „Ceuta és Melilla” szavakat tünteti fel.
7. E cikk Ceutában és Melillában történő alkalmazásáért a Spanyol Királyság vámhatóságai felelősek.
10.30. CIKK
Módosítások
A vegyes tanács a 8.1. cikk (6) bekezdésének a) pontjával összhangban határozatokat fogadhat el e fejezet és a 10-A–10-E. melléklet módosításáról.
10.31. CIKK
A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) a Felek vámügyekért felelős képviselőiből áll.
2. Az albizottság felel e fejezet végrehajtásáért és hatékony alkalmazásáért.
3. E fejezet alkalmazásában az albizottság a következő feladatokat látja el:
(a) felülvizsgálatot végez és szükség esetén megfelelő ajánlásokat tesz a vegyes bizottságnak a következőkkel kapcsolatban:
(i) e fejezet végrehajtása és alkalmazása; és
(ii) e fejezet és a 10-A–10-E. melléklet valamely Fél által javasolt bármely módosítása;
(b) javaslatokat tesz a vegyes bizottságnak a magyarázó megjegyzések elfogadására vonatkozóan, e fejezet végrehajtásának megkönnyítése érdekében; és
(c) a Felek megállapodása szerinti bármely más, e fejezethez kapcsolódó kérdést mérlegel.
10.32. CIKK
Tranzit- vagy raktározott termékek
A Felek alkalmazhatják e megállapodást e részét azokra a termékekre, amelyek megfelelnek ennek a fejezetnek, és amelyek e megállapodás hatálybalépésének napján a Feleknél árutovábbítás alatt állnak, vagy átmeneti megőrzés alatt állnak vámraktárban vagy vámszabad területen az Uniós Fél területén vagy Chilében, feltéve, hogy az importáló Fél vámhatóságainak benyújtják a származásmegjelölő nyilatkozatot.
10.33. CIKK
Magyarázó megjegyzések
E fejezet értelmezésére, alkalmazására és igazgatására vonatkozó magyarázó megjegyzéseket a 10-E. melléklet tartalmazza.
11. FEJEZET
A VÁMALAKISÁGOK ÉS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE
11.1. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek elismerik a vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben.
2. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelmi és vámügyi eszközök és szabványok képezik a behozatali, kiviteli és árutovábbítási követelmények és eljárások alapját.
3. A Felek elismerik, hogy vámjogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és a vámeljárásoknak modern módszereken és hatékony ellenőrzéseken kell alapulniuk a csalás elleni küzdelem, a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, valamint a jogszerű kereskedelem előmozdítása érdekében. Az egyes Feleknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk vámügyi jogszabályaikat, rendelkezéseiket és eljárásaikat. A Felek elismerik továbbá, hogy vámeljárásaik nem járhatnak adminisztratív szempontból nagyobb teherrel vagy kereskedelmi korlátozással annál, mint ami a jogszerű célok eléréséhez szükséges, és hogy azokat kiszámítható, következetes és átlátható módon kell alkalmazni.
4.
A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket annak biztosítása érdekében, hogy a vámjogszabályok, szabályozás és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló célkitűzéseknek, és biztosítsák a hatékony vámellenőrzést.
11.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában a „vámhatóság”:
(a) Chile esetében a Servicio Nacional de Aduanas (Nemzeti Vámhivatal) vagy annak jogutódja; és
(b) az Uniós Fél esetében az Európai Bizottság vámügyekért felelős szolgálatai, valamint a tagállamok vámigazgatási szervei és bármely más, a vámjogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős hatóságai.
11.3. CIKK
Vámügyi együttműködés
1. A Felek megfelelő hatóságaik útján együttműködnek a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy a 11.1. cikkben meghatározott célkitűzések teljesüljenek.
2. A Felek együttműködést alakítanak ki, többek között a következők révén:
(a) a vámügyi jogszabályok és egyéb rendelkezéseikkel, azok végrehajtásával, valamint a vámeljárásokkal kapcsolatos információk cseréje, különösen a következő területeken:
(i) a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása;
(ii) a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítése;
(iii) az árutovábbítás és az átrakodás megkönnyítése;
(iv) az üzleti világhoz fűződő kapcsolatok; és
(v) az ellátási lánc biztonsága és a kockázatkezelés;
(b)
együttműködés a nemzetközi kereskedelmi ellátási láncok biztosításának és elősegítésének vámügyi vonatkozásaiban, összhangban a Vámigazgatások Világszervezetének (a továbbiakban: WCO) 2005 júniusában elfogadott globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabvány-keretrendszerével;
(c) a behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárásokkal kapcsolatos közös kezdeményezések kidolgozásának mérlegelése, beleértve a bevált gyakorlatok cseréjét és a technikai segítségnyújtást, valamint az üzleti világ számára nyújtott hatékony szolgáltatás biztosítását; ez az együttműködés magában foglalhatja a vámlaboratóriumokkal, a vámtisztviselők képzésével, valamint a vámellenőrzések és -eljárások új technológiáival kapcsolatos cseréket;
(d) vámügyi együttműködésük megerősítése az olyan nemzetközi szervezetek keretében, mint például a WTO és a WCO;
(e) adott és indokolt esetben az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos programok kölcsönös elismerésének megvalósítása, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is;
(f) információcsere a kockázatkezelési technikákról, a kockázati standardokról és a védelmi ellenőrzésekről annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben meghatározzák a kockázatkezelési technikákra és a kapcsolódó követelményekre és programokra vonatkozó minimumszabályokat;
(g)
törekvés a Felek behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárásokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeinek összehangolására a WCO vámadatmodelljével összhangban álló közös szabványok és adatelemek végrehajtása révén;
(h) az egyablakos ügyintézési rendszereik kifejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása, és adott esetben közös adatkészletek kifejlesztése e rendszerek számára;
(i) a szakpolitikai szakértőik közötti párbeszéd fenntartása az előzetes állásfoglalások hasznosságának, hatékonyságának és alkalmazhatóságának a vámhatóságok és kereskedők körében történő előmozdítása érdekében; és
(j) adott esetben a Felek vámhatóságai közötti strukturált és ismétlődő kommunikáció révén a vámügyi információk bizonyos kategóriáinak cseréje a kockázatkezelés és a vámellenőrzések hatékonyságának javítása, a bevételek beszedése vagy a biztonság és védelem szempontjából nagy kockázatnak kitett áruk megcélzása, és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése érdekében. Az ilyen információcsere nem sérti a Felek között a vámügyekben történő kölcsönös igazgatásról szóló, e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv alapján esetlegesen lezajló információcserét.
3. A Felek közötti, e fejezet szerinti információcserére értelemszerűen a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló, e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 12. cikkében meghatározott, a bizalmas kezelésre és a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekre, valamint a Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott, az információk bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó követelményekre is figyelemmel kerül sor.
11.4. CIKK
Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás
A Felek a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően kötelesek a vámügyekben kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást biztosítani egymás számára.
11.5. CIKK
Vámjogszabályok, szabályozás és eljárások
1. Az egyes Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy vámjogszabályaik szabályozásaik és eljárásaik:
(a) a vámügy és a kereskedelem területén alkalmazandó nemzetközi okmányokon és szabványokon alapulnak, beleértve a következőket: a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény, a WCO globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabvány-keretrendszere és adatmodellje, valamint adott esetben a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. május 18-án Kiotóban aláírt és a Vámigazgatások Világszervezetének Tanácsa által 1999 júniusában felülvizsgált egyezmény lényegi elemei;
(b)
a jogszerű kereskedelemnek a hatékony érvényesítés és a jogi előírásoknak való megfelelés révén történő védelmén és könnyítésén alapulnak; és
(c) arányosak és megkülönböztetésmentesek a gazdasági szereplőkre nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében, további könnyítéseket írnak elő a magas szintű megfeleléssel rendelkező gazdasági szereplők számára, beleértve az áruk átengedését megelőző vámellenőrzésekkel kapcsolatos kedvező elbánást, valamint a csalás és a jogellenes vagy kárt okozó tevékenységek elleni biztosítékokról való gondoskodást.
2. A munkamódszerek javításának, illetve a vámügyi műveletek hátrányos megkülönböztetéstől való mentességének, átláthatóságának, hatékonyságának, teljességének és számonkérhetőségének biztosítása érdekében az egyes Felek:
(a) lehetőség szerint egyszerűsítik és felülvizsgálják az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors átengedése és vámkezelése érdekében;
(b) törekednek a vám- és egyéb ügynökségeik által igényelt adatok és dokumentáció további egyszerűsítésére és szabványosítására annak érdekében, hogy csökkentsék azok időtartamát és költségeit a kereskedők vagy a gazdasági szereplők, köztük a kis- és középvállalkozások számára; és
(c) az e területtel kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi egyezményekben és okmányokban szereplő alapelveket tükröző intézkedések alkalmazása révén fenntartják a tisztességes eljárás legmagasabb szintjét.
11.6. CIKK
Az áruk átengedése
Az egyes Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik, határőrizeti szerveik vagy más illetékes hatóságaik:
(a) olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors átengedését, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a vámjogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseknek, valamint a kereskedelemmel összefüggő egyéb jogszabályoknak és rendelkezéseknek;
(b) lehetővé teszik a dokumentumok, valamint minden egyéb szükséges információ előzetes elektronikus benyújtását és feldolgozását az áruk megérkezése előtt;
(c) lehetővé teszik az áruk átengedését a vámok, adók, terhek és díjak végleges meghatározását megelőzően, biztosíték nyújtása mellett – amennyiben ezt jogszabályai és egyéb rendelkezései előírják – annak érdekében, hogy biztosítsák az áruk végső kifizetését; és
(d) a szükséges vizsgálatok ütemezése és elvégzése során megfelelő elsőbbséget biztosítanak a romlandó áruknak.
11.7. CIKK
Egyszerűsített vámeljárások
A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben megállapított feltételeknek megfelelő szereplők számára azt, hogy a vámeljárások további egyszerűsítéséből előnyökre tegyenek szert. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a csökkentett adatkészleteket vagy alátámasztó dokumentumokat tartalmazó vám-árunyilatkozatok, vagy a vámok és adók megállapítására és megfizetésére szolgáló időszakos vám-árunyilatkozatok, amelyek az importált áruk átengedését követő adott időszakon belül többszöri behozatalra vonatkoznak, vagy más olyan eljárások, amelyek bizonyos szállítmányok gyorsított átengedését írják elő.
11.8. CIKK
Engedélyezett gazdálkodók
1. Mindegyik Fél kereskedelemkönnyítő partnerségi programot hoz létre vagy tart fenn a meghatározott kritériumoknak megfelelő gazdasági szereplők (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodók) számára.
2.
Azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szereplőket engedélyezett gazdálkodóknak nyilvánítják, az egyes Felek jogszabályaiban, rendeleteiben vagy eljárásaiban meghatározott követelményeknek való megfelelés, illetve az azoknak való nem megfelelés kockázata szerint határozzák meg. E kritériumokat közzé kell tenni, és az alábbiakat tartalmazhatják:
(a) vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan súlyos bűncselekmény nincs nyilvántartva;
(b) annak bizonyítása a kérelmező részéről, hogy műveleteit és az áruforgalmat szigorúan ellenőrzi a kereskedelmi és adott esetben szállítási nyilvántartások vezetésének rendszerén keresztül, ami lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést;
(c) fizetőképesség, amely akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett;
(d) a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, igazolt kompetenciák vagy szakmai képesítések; és
(e) megfelelő biztonsági és védelmi szabványok megléte.
3. A (2) bekezdésben említett kritériumok nem alakíthatók ki és nem alkalmazhatók úgy, hogy azonos feltételek fennállása esetén önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést tegyenek lehetővé vagy idézzenek elő a gazdasági szereplők között, és lehetővé kell tenniük a kis- és középvállalkozások részvételét.
4.
Az (1) bekezdésben említett kereskedelemkönnyítő partnerségi program a következő előnyöket tartalmazza:
(a) alacsony szintű dokumentálási és adatszolgáltatási követelmények, megfelelő esetben;
(b) alacsonyabb szintű fizikai ellenőrzések és meggyorsított vizsgálatok, megfelelő esetben;
(c) egyszerűsített átengedési eljárások és rövid átengedési idő, megfelelő esetben;
(d) garanciák alkalmazása, beleértve adott esetben az összkezességeket vagy a csökkentett garanciákat; és
(e) az áruk ellenőrzése az engedélyezett gazdálkodó telephelyén vagy a vámhatóságok által engedélyezett más helyszínen.
5. Az (1) bekezdésben említett kereskedelemkönnyítő partnerségi program további előnyöket is tartalmazhat, mint például:
(a) vámok, adók, díjak és terhek halasztott kifizetése;
(b) egyetlen vám-árunyilatkozat adott időszakon belüli minden behozatalra és kivitelre vonatkozóan; vagy
(c) külön kapcsolattartó pont rendelkezésre állása vámügyekben történő segítségnyújtás céljából.
11.9. CIKK
Az adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelmények
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a behozatali, kiviteli és árutovábbítási alakiságok, valamint az adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelmények:
(a) elfogadása és alkalmazása az áruk gyors átengedése céljából történik, feltéve, hogy az átengedés feltételei teljesülnek;
(b) oly módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy ezáltal csökkenjen a kereskedők és szereplők megfelelésre fordított ideje és költsége;
(c) a kereskedelem szempontjából legkevésbé korlátozó alternatívát jelentik, ha adott szakpolitikai célkitűzés vagy célkitűzések teljesítésére két vagy több alternatíva is rendelkezésre áll; és
(d) nem kerülnek fenntartásra (ideértve a részeiket is), ha már nincs rájuk szükség.
2. A Felek közös vámeljárásokat, valamint egységes vámdokumentumokat alkalmaznak az áruk átengedésére a területükön.
11.10. CIKK
Információs technológiák alkalmazása és elektronikus fizetés
1. A Felek az áruk átengedésére vonatkozó eljárásaik felgyorsítása érdekében élnek az információs technológiákkal, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kereskedelmet.
2. Valamennyi Fél:
(a) elektronikusan közzéteszi azt a vám-árunyilatkozatot, amelyre az áruk behozatalakor, kivitelekor vagy továbbításakor szükség van;
(b) lehetővé teszi a vám-árunyilatkozat elektronikus formában történő benyújtását;
(c) kialakítja a vámügyi információknak a kereskedelmi közösségével való elektronikus cseréjét biztosító eszközt;
(d) előmozdítja a gazdasági szereplők és a vámhatóságok, valamint az egyéb kapcsolódó ügynökségek közötti elektronikus adatcserét; és
(e) olyan elektronikus kockázatkezelési rendszereket használ az értékeléshez és a célkiválasztáshoz, amelyek lehetővé teszik vámhatóságai számára, hogy ellenőrzéseiket a magas kockázatú árukra összpontosítsák, és amelyek megkönnyítik az alacsony kockázatú áruk átengedését és szállítását.
3.
Mindegyik Fél olyan eljárásokat fogad el vagy tart fenn, amelyek lehetővé teszik a vámhatóságok által a behozatal és a kivitel során beszedett vámok, adók, díjak és terhek elektronikus megfizetését.
11.11. CIKK
Kockázatkezelés
1. Mindegyik Fél vámellenőrzési kockázatkezelési rendszert fogad el vagy tart fenn.
2. A Felek úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.
3. A Felek a vámellenőrzéseket és az egyéb releváns határellenőrzéseket a magas kockázatú szállítmányokra összpontosítják, és felgyorsítják az alacsony kockázatú szállítmányok átengedését. A kockázatkezelés részeként a Felek véletlenszerűen is kiválaszthatnak szállítmányokat ilyen típusú ellenőrzésre.
4. A Felek a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák.
11.12. CIKK
Vámkezelés utáni ellenőrzés
1. Az áruk átengedésének felgyorsítása érdekében a Felek vámkezelés utáni ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn annak érdekében, hogy biztosítsák a vámügyi és más kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek való megfelelést.
2. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést kockázati alapon végzik el.
3. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést átlátható módon végzik el. Ha ellenőrzésre kerül sor és ennek keretében egyértelmű eredmények születnek, az adott Fél haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve az eredmények indoklását, valamint a szóban forgó személy jogait és kötelezettségeit.
4. A Felek tudomásul veszik, hogy a vámkezelést követő ellenőrzés során szerzett információkat fel lehet használni további közigazgatási vagy bírósági eljárásokban.
5. A Felek, amikor csak lehetséges, felhasználják a vámkezelés utáni ellenőrzés eredményét a kockázatkezelés során.
11.13. CIKK
Átláthatóság
1. A Felek elismerik a kereskedelmi képviselőkkel a vámügyi és kereskedelmi kérdésekre vonatkozó jogalkotási javaslatokkal és általános eljárásokkal kapcsolatban, kellő időben folytatott konzultációk fontosságát. E célból a Felek gondoskodnak a közigazgatási szervek és az üzleti világ közötti megfelelő konzultációkról.
2. A Felek biztosítják, hogy vám- és kapcsolódó követelményeik és eljárásaik továbbra is megfeleljenek az üzleti világ szükségleteinek,
megfeleljenek a bevált gyakorlatoknak,
és továbbra is a lehető legkevésbé korlátozzák a kereskedelmet.
3. Az egyes Felek rendelkeznek róla, hogy szükség szerint rendszeres konzultációkra kerüljön sor a határellenőrzési hatóságok és
a Fél területén letelepedett kereskedők és más érdekelt felek között.
4. A Felek haladéktalanul közzéteszik megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető módon – többek között online –
és azok alkalmazását megelőzően a vámügyekkel és a kereskedelem könnyítésével kapcsolatos új jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket, valamint e jogszabályok és rendelkezések módosításait és értelmezéseit.
Ezek a jogszabályok és egyéb rendelkezések, valamint azok módosításai és értelmezései a következőkre vonatkoznak:
(a) behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások, ideértve a kikötői, repülőtéri, és más belépési pontokon folytatott eljárásokat is, valamint a megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok;
(b)
a behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett bármely alkalmazott vám- és adótétel;
(c) kormányzati szervek által vagy számára a behozatallal, kivitellel vagy továbbítással kapcsolatban kivetett díjak és illetékek;
(d) a termékek vámkezelés céljából történő besorolására vagy értékmegállapítására vonatkozó szabályok;
(e) a származási szabályokra vonatkozó általánosan alkalmazandó törvények, rendeletek és közigazgatási határozatok;
(f) behozatali, kiviteli vagy továbbítási korlátozások vagy tilalmak;
(g) a behozatalra, kivitelre vagy árutovábbításra vonatkozó alaki követelmények megsértése esetén alkalmazandó szankciók;
(h) bármely országgal vagy országokkal kötött, behozatallal, kivitellel vagy árutovábbítással kapcsolatos megállapodások vagy azok részei;
(i) a vámkontingensek kezelésére vonatkozó eljárások;
(j) a kikötőkben és határátkelőhelyeken működő vámhivatalok nyitvatartási ideje és eljárásai;
(k) kapcsolattartó pontok az információkérések tekintetében; és
(l) a fentiekkel kapcsolatos egyéb közigazgatási jellegű közlemények.
5.
Az egyes Felek biztosítják, hogy valamennyi új vagy módosított jogszabály, rendelkezés és eljárás, illetve díj és teher közzététele
10
és hatálybalépése között észszerű idő teljen el.
6. A Felek létrehoznak vagy fenntartanak egy vagy több tájékoztatási pontot, hogy megválaszolják a kormányoktól, a piaci szereplőktől és más érdekelt felektől érkező, a vámügyeket és egyéb kereskedelemmel kapcsolatos ügyeket érintő észszerű megkereséseket. A tájékoztatási pontok az egyes Felek által meghatározott észszerű határidőn belül választ adnak a tájékoztatáskérésekre, mely határidő függ a tájékoztatáskérés jellegétől és összetettségétől. Egyik Fél sem követelhet díjat a megkeresések megválaszolásáért vagy a szükséges formanyomtatványok és dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért.
11.14. CIKK
Előzetes állásfoglalás
1. E cikk alkalmazásában az „előzetes állásfoglalás” a kérelmezőnek a kérelemben meghatározott áru behozatalát megelőzően kiadott írásbeli határozat, amely rögzíti a Fél által az áruval kapcsolatban a behozatal idején biztosítandó elbánást az alábbiak tekintetében:
(a) az áru tarifális besorolása;
(b) az áru származása; és
(c) bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a Felek megállapodhatnak.
2.
A Felek az előzetes állásfoglalásokat vámhatóságaikon keresztül adják ki. Az előzetes állásfoglalást észszerű időn belül kell kiadni a kérelmező számára, amennyiben az a kibocsátó Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban valamennyi szükséges információt tartalmazó, írásbeli kérelmet nyújtott be, ideértve az elektronikus formátumot is.
3. Az előzetes állásfoglalás a hatálybalépésétől számított legalább három évig érvényes, kivéve, ha az eredeti előzetes állásfoglalást alátámasztó jogszabályok, tények vagy körülmények megváltoztak.
4. Egy adott Fél megtagadhatja az előzetes állásfoglalás kiadását, ha az annak alapjául szolgáló tények és körülmények igazgatási vagy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik, vagy ha a kérelem nem az előzetes állásfoglalás szándékolt alkalmazására vonatkozik. Amennyiben egy Fél megtagadja az előzetes állásfoglalás kiadását, köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját.
5. Mindegyik Fél közzéteszi legalább a következőket:
(a) az előzetes állásfoglalás iránti kérelemre vonatkozó követelmények, ideértve az abban közlendő információk és annak formátuma;
(b) az előzetes állásfoglalás kiadásának határideje; és
(c) az előzetes állásfoglalás érvényességi ideje.
6.
Amennyiben egy Fél visszavon, módosít vagy érvénytelenít egy előzetes határozatot, írásbeli értesítést kell küldenie a kérelmezőnek, ismertetve a releváns tényeket és döntésének alapját. Amennyiben egy Fél visszamenőleges hatállyal visszavonja, módosítja vagy érvényteleníti az előzetes állásfoglalást, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha az állásfoglalás a kérelmező által szolgáltatott hiányos, téves, hamis vagy félrevezető információkon alapult.
7. A valamely Fél által kiadott előzetes állásfoglalás kötelező érvényű az adott Félre nézve az azt kérelmező tekintetében. Az előzetes állásfoglalás a kérelmezőre nézve is kötelező.
8. A kérelmező írásbeli kérésére minden tag biztosítja az előzetes állásfoglalás, illetve az előzetes állásfoglalás visszavonásáról, módosításáról vagy érvénytelenítéséről szóló döntés felülvizsgálatát.
9. A Felek a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben foglalt titoktartási követelményekre is figyelemmel előzetes állásfoglalásaik lényegi elemeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, többek között online is.
11.15. CIKK
Árutovábbítás és átrakodás
1. Az egyes Feleknek biztosítják a területükön keresztül történő árutovábbítás és átrakodási műveletek elősegítését és hatékony ellenőrzését.
2. A kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek előmozdítják és végrehajtják a regionális tranzitmegállapodásokat.
3.
Az egyes Felek az árutovábbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi érintett hatóságuk és ügynökségük között.
4. Az egyes Felek lehetővé teszik, hogy a behozatalra szánt árukat a területükön belül vámellenőrzés alatt átszállítsák a beléptető vámhivataltól a területükön lévő másik vámhivatalhoz, ahonnan az árukat átengedik vagy vámkezelik, ha valamennyi szabályozási előírás teljesül.
11.16. CIKK
Vámügynökök
1. A Felek nem vezetik be a vámügynökök kötelező alkalmazását az áruk behozatalával, kivitelével és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó követelményként.
2. Az egyes Felek közzéteszik a vámügynökök alkalmazására vonatkozó intézkedéseiket.
3. A Felek átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályokat alkalmaznak, amennyiben vámügynökök segítségét veszik igénybe.
11.17. CIKK
Előzetes áruvizsgálat
A Felek nem követelik meg a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a szállítás előtti ellenőrzésről szóló megállapodásban meghatározott szállítás előtti ellenőrzések kötelező alkalmazását, sem pedig a rendeltetési helyen magánvállalatok által a vámkezelés előtt végzett bármely más ellenőrzési tevékenység végrehajtását.
11.18. CIKK
Fellebbezés
1. A Felek biztosítják az árubehozatalt, az árukivitelt és a tranzitárukat érintő vámhatóságok által hozott igazgatási intézkedések, rendelkezések és határozatok elleni fellebbezési jogot lehetővé tevő, hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat.
2. A fellebbezési eljárások magukban foglalhatják a felügyeleti hatóság által végzett közigazgatási felülvizsgálatot, valamint a Felek jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban közigazgatási szinten hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát.
3.
Bármely személy, aki a vámhatóságtól vagy más illetékes hatóságtól egy határozat meghozatalát kérte, és kérelmére a határozatot nem kapta meg a vonatkozó határidőn belül, szintén jogosult a fellebbezési jog gyakorlására.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik vagy más illetékes hatóságaik közlik a közigazgatási határozatok indoklását a közigazgatási határozatok címzettjeivel, annak érdekében, hogy megkönnyítsék azt, hogy az adott személy szükség esetén a fellebbezési eljárást kezdeményezzen.
11.19. CIKK
Szankciók
1. A Felek biztosítják, hogy vámügyi jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik előírják, hogy a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegésért kivetett büntetések arányosak és megkülönböztetésmentesek.
2. A Felek biztosítják, hogy a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegéséért járó büntetések csak a törvénysértésért felelős személy(ek)et sújtsák.
3. A Felek biztosítják, hogy a kiszabott büntetés az adott eset tényállásától és körülményeitől függ, és arányban áll a törvénysértés mértékével és súlyosságával. A büntetések megállapítása és behajtása során a Felek kerülik az ösztönzőket vagy az összeférhetetlenséget.
4.
A Feleket ösztönzik arra, hogy a büntetés megállapítása során potenciális enyhítő körülményként mérlegeljék, ha egy személy előzetesen felfedi egy vámügyi jogszabály, rendelet vagy eljárási követelmény megszegésének körülményeit a vámhatóságok részére.
5. Ha valamely Fél büntetés szab ki a vámügyi jogszabályai, rendeletei vagy eljárási követelményei megszegéséért, írásbeli magyarázatot nyújt azon személynek, akire a büntetést kiszabta, amelyben leírja a törvénysértés jellegét és az alkalmazandó jogszabályokat, rendeleteket vagy eljárásokat, amelyek alapján megállapította a törvénysértésért járó büntetés összegét vagy nagyságrendjét.
11.20. CIKK
A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrejön egy, a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság).
2. Az albizottság biztosítja e fejezet megfelelő végrehajtását, a szellemitulajdon-jogok illetékes hatóságok általi, a 32. fejezet C. szakaszának 2. alszakaszával összhangban zajló, határokon történő érvényesítését, továbbá a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv és a Felek közötti megállapodás szerinti kiegészítő vámügyi rendelkezések végrehajtását, és megvizsgálja az alkalmazásukból eredő valamennyi kérdést.
3.
Az albizottság feladatai közé a következők tartoznak:
(a) figyelemmel kíséri e fejezet és a 10. fejezet végrehajtását és igazgatását;
(b) fórumot biztosít a vámokat érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatos konzultációra és azok megvitatására, beleértve különösen a vámeljárásokat, a vámérték-megállapítást, vámszabályozást, a vámnómenklatúrát, a vámügyi együttműködést, és a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást vámügyekben;
(c) fórumot biztosít, ahol megvitathatók a származási szabályokkal és az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos kérdések, valamint a szellemitulajdon-jogokat érintő, a határokon alkalmazott intézkedések, illetve konzultáció folyhat azokról; és
(d) fokozza a vámeljárások, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás, a származási szabályok és az igazgatási együttműködés fejlesztésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos együttműködést.
4. Az albizottság ajánlásokat tehet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó kérdésekben. A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a kockázatkezelési technikák, a kockázati szabványok, a védelmi ellenőrzések és a kereskedelemkönnyítő partnerségi programok kölcsönös elismeréséről, ideértve az olyan szempontokat is, mint például az adattovábbítás és a kölcsönösen elfogadott előnyök.
11.21. CIKK
Ideiglenes behozatal
1. E cikk alkalmazásában „ideiglenes behozatal”: az a vámeljárás, amelynek keretében bizonyos áruk, beleértve a szállítóeszközöket is, behozhatók egy vámterületre a behozatali vámok és adók megfizetése alóli feltételes mentesség mellett, továbbá gazdasági jellegű behozatali tilalmak vagy korlátozások alkalmazása nélkül. Az ilyen termékeket meghatározott célra hozzák be és meghatározott időn belül újrakivitelre szánják, úgy hogy közben változatlan állapotban maradnak, kivéve a termékek használatából következő szokásos értékcsökkenést.
2.
Mindegyik Fél biztosítja az ideiglenes behozatalt, a behozatali vámok és adók alóli teljes feltételes mentesség mellett, továbbá behozatali tilalmak vagy gazdasági jellegű korlátozások alkalmazása nélkül
11
, a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírtak szerint, a következő áruk esetében:
(a) kiállításokon, vásárokon, találkozókon vagy hasonló rendezvényeken való bemutatásra vagy felhasználásra szánt áruk, vagyis rendezvényen való bemutatásra vagy bemutatóra szánt áruk; külföldi termékek rendezvényen való bemutatásával kapcsolatos felhasználásra szánt áruk; továbbá nemzetközi találkozókon, konferenciákon vagy kongresszusokon való használatra szánt berendezések, beleértve a tolmácsberendezéseket, a hang- és képfelvevő készülékeket, valamint az oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű filmeket is; és az ilyen eseményeken az ideiglenesen behozott árukból nyert áruk; valamennyi Fél megkövetelheti, hogy az esemény bekövetkezte előtt kormányzati engedélyt vagy biztosítékot vagy letétet bocsássanak ki;
(b)
szakmai berendezések, vagyis a sajtó által, vagy a hang- vagy televíziós műsorszolgáltatáshoz használt berendezések, amelyek a sajtó vagy a műsorszolgáltató sugárzó vagy televíziós társaságok olyan képviselői számára szükségesek, akik egy másik ország területére látogatnak, hogy ott riportokat készítsenek vagy meghatározott műsorok anyagát közvetítsék vagy rögzítsék; cinematográfiai berendezések, melyek egy másik ország területére látogató személy számára szükségesek egy meghatározott film vagy filmek készítéséhez; bármely más olyan berendezés, amely egy meghatározott feladat ellátása érdekében egy másik ország területére utazó személy hivatásának, szakmájának vagy foglalkozásának gyakorlásához szükséges, amennyiben nem áruk ipari gyártására vagy csomagolására, vagy – a kéziszerszámok kivételével – természeti erőforrások kiaknázására, épületek építésére, javítására vagy karbantartására, vagy földmozgatásra és hasonló projektekre használják; a fent említett berendezések segédeszközei és tartozékai; valamint az ideiglenesen behozott szakmai berendezések javítása céljából behozott alkatrészek;
(c) kereskedelmi művelethez kapcsolódóan behozott áruk, amelyek behozatala önmagában nem minősül kereskedelmi műveletnek, mint például: csomagolóanyagok, amelyeket áruval megtöltve hoznak be, üresen vagy áruval megtöltve történő újrakivitel érdekében, vagy üresen behozott csomagolóanyagok áruval megtöltve történő újrakivitel érdekében; árukkal töltött vagy üres konténerek, valamint az ideiglenesen behozott konténerek tartozékai és berendezései, amelyeket vagy külön-külön újrakivitelre szánt konténerrel vagy más konténerrel együtt importálnak, vagy külön-külön importálnak újrakivitelre szánt konténerrel és ideiglenesen behozott konténerek javítására szolgáló alkatrészekkel együtt; raklapok; minták; reklámfilmek;
(d)
kizárólag oktatási, tudományos vagy kulturális célból behozott áruk, például tudományos felszerelések, pedagógiai anyagok, tengerészeknek szánt jóléti anyagok, valamint bármely más, oktatási, tudományos vagy kulturális tevékenységekkel összefüggésben behozott áru; ideiglenes behozatali engedéllyel rendelkező tudományos berendezések és pedagógiai anyagok pótalkatrészei; valamint kifejezetten az ilyen berendezések karbantartására, ellenőrzésére, mérésére vagy javítására tervezett szerszámok;
(e) személyes használati tárgyak, azaz minden olyan új vagy használt cikk, amelyre az utasnak – figyelembe véve az utazás minden körülményét – az utazás során személyes használat céljából szüksége lehet, kivéve a kereskedelmi célra behozott árukat; sportcélokra behozott áruk, például sporteszközök vagy egyéb olyan áruk, amelyeket az utazók az ideiglenes behozatal területén tartott sportversenyeken, bemutatókon vagy edzéseken használnak;
(f) idegenforgalmi reklámanyagok, azaz olyan áruk, amelyek behozatalának célja az utazóközönség ösztönzése külföldi országba történő utazásra, különösen az ott megrendezett kulturális, vallási, idegenforgalmi, sport- vagy szakmai összejöveteleken vagy rendezvényeken való részvételre (mindegyik Fél megkövetelheti, hogy ezekre az árukra biztosítékot vagy letétet biztosítsanak);
(g) humanitárius célból behozott áruk, azaz orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelések és segélyszállítmányok, mint például járművek és más szállítóeszközök, takarók, sátrak, előre gyártott házak vagy más alapvető fontosságú áruk, amelyeket segélyként továbbítanak a természeti katasztrófa vagy hasonló katasztrófa sújtotta személyek számára; és
(h)
meghatározott célokra behozott állatok, például: szolgálati kutyák vagy lovak; felderítőkutyák; vakvezető kutyák; mentőkutyák; bemutatókon, kiállításokon, versenyeken való részvétel vagy demonstráció; szórakoztatás, például cirkuszi állatok, bemutatókörutak, beleértve az utazók kedvtelésből tartott állatait; munkavégzés vagy szállítás; orvosi célok, például kígyóméreg szállítása.
3. Saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel 12 összhangban mindegyik Fél elfogadja a (2) bekezdésben említett áruk ideiglenes behozatalát, valamint – származásuktól függetlenül – az áruk ideiglenes behozataláról szóló, 1990. június 26-án Isztambulban aláírt egyezménynek megfelelően a másik Fél területén kiállított, ott igazolt és a nemzetközi garanciavállalási lánc részét képező szervezet által garantált ATA-igazolványt, amelyet az illetékes hatóságok hitelesítenek, és amely az importáló Fél vámterületén érvényes.
11.22. CIKK
Javított áruk
1. E cikk alkalmazásában a „javítás”: minden olyan, egy árun végzett feldolgozási művelet beletartozik, amelynek célja működési vagy anyaghibák orvoslása, valamint kiterjed az áru eredeti funkcióinak helyreállítására vagy a használatára vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amelyek nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. A javítás magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra:
(a) amely megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;
(b) amely egy félkész árut késztermékké alakít; vagy
(c) amelyet azért alkalmaznak, hogy az áru műszaki teljesítményét javítsák vagy fokozzák.
2. Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – függetlenül annak származásától –, amely azt követően lép be újra a Fél vámterületére, hogy az árut javítás céljából ideiglenesen kivitték a vámterületéről a másik Fél vámterületére.
3.
A (2) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.
4. Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél vámterületéről javítás céljából ideiglenesen hoznak be a vámterületére.
11.23. CIKK
Díjak és alaki követelmények
1. A valamely Fél által a másik Fél árujának behozatalára vagy kivitelére, illetve azzal kapcsolatban kivetett díjak és egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és azok nem képezhetik a belföldi áruk közvetett védelmét, sem pedig a kivitel vagy a behozatal adóügyi célból való megadóztatását.
2. A Felek nem vethetnek ki ad valorem díjakat vagy egyéb terheket a másik Fél árujának behozatalára vagy kivitelére, vagy azzal kapcsolatban.
3. A Felek csak meghatározott szolgáltatások nyújtása esetén vethetnek ki díjakat vagy téríttethetik meg a költségeket, ideértve a következőket:
(a) vámtisztviselők jelenléte kérésre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen;
(b)
az árukra vonatkozó elemzések vagy szakértői jelentések, valamint az áruk kérelmezőhöz való visszaküldésének postai díjai, különösen a kötelező érvényű felvilágosítással vagy a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos határozatok tekintetében;
(c) az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek; vagy
(d) kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.
4. A Felek haladéktalanul közzéteszik az importtal vagy az exporttal kapcsolatban általuk esetlegesen kivetett díjakat és terheket, oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról.
5. Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – a kapcsolódó díjakat és terheket is beleértve – a másik Fél valamely árujának importjával összefüggésben.
12. FEJEZET
PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK
A. SZAKASZ
DÖMPINGELLENES ÉS KIEGYENLÍTŐ VÁMOK
12.1. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek megerősítik a dömpingellenes megállapodás és az SCM-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
2. E szakasz alkalmazásában a 10. fejezet szerinti preferenciális származási szabályok nem alkalmazandók.
12.2. CIKK
Átláthatóság
1. A dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokat és intézkedéseket a dömpingellenes megállapodásban, illetve az SCM-megállapodásban meghatározott vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.
2. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően – amint lehetséges és minden esetben a végleges döntést megelőzően – teljeskörűen nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és szempontot, amelynek alapján elrendelik a végleges intézkedések alkalmazását. Ez a nyilvánosságra hozatal nem sérti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét, sem az SCM-megállapodás 12.4. cikkét. A Felek írásban nyilvánosságra hozzák ezeket az alapvető tényeket és szempontokat, és elegendő időt biztosítanak az érdekelt felek számára az azokkal kapcsolatos észrevételeik benyújtására.
3. A dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálat során minden érdekelt fél lehetőséget kap álláspontjának kifejtésére, feltéve, hogy ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását.
12.3. CIKK
A közérdek figyelembevétele
A Feleknek figyelembe kell venniük a belföldi ipar, az importőrök és azok képviseleti szervei, a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervek helyzetét, amennyiben azok a vonatkozó határidőn belül biztosították a vizsgálatot végző hatóságok részére a vonatkozó információkat. A Felek dönthetnek úgy, hogy ezen információk alapján nem alkalmaznak dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.
12.4. CIKK
Az alacsonyabb vám szabálya
Ha az egyik Fél dömpingellenes vámot vet ki a másik Fél áruira, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet. Amikor csak lehetséges, a dömpingellenes vámnak alacsonyabbnak kell lennie az említett különbözetnél, ha ez az alacsonyabb vám elegendő a belföldi gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez.
12.5. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó erre a szakaszra.
B. SZAKASZ
GLOBÁLIS VÉDINTÉZKEDÉSEK
12.6. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek megerősítik a GATT 1994 XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló megállapodás és a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
12.7. CIKK
Átláthatóság és végleges intézkedések bevezetése
1. A 12.6. cikktől eltérően a globális védintézkedési vizsgálatot kezdeményező vagy globális védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél köteles a másik Fél kérésére, és amennyiben utóbbinak lényeges érdekéről van szó, írásbeli értesítést küldeni a globális védintézkedési vizsgálat megindítását eredményező összes releváns információról vagy a globális védintézkedések alkalmazásáról, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapításokat is. A szóban forgó értesítés a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó.
2.
Végleges globális védintézkedések bevezetésekor a Felek törekednek arra, hogy azokat oly módon vezessék be, hogy a lehető legkevésbé befolyásolják a kétoldalú kereskedelmet, feltéve, hogy az intézkedések által érintett Félnek a (4) bekezdésben meghatározott lényeges érdeke áll fenn.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges globális védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, és szándékában áll ilyen intézkedéseket alkalmazni, akkor a szóban forgó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít kétoldalú konzultációk folytatására, feltéve, hogy az intézkedések által érintett Félnek a (4) bekezdésben meghatározott lényeges érdeke áll fenn. Amennyiben az értesítést követő 15 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél elfogadhatja a probléma megoldását szolgáló megfelelő globális védintézkedéseket.
4. E cikk alkalmazásában valamely Félnek akkor áll fenn lényeges érdeke, ha a legutóbbi hároméves időszakban az importált áru öt legnagyobb beszállítója közé tartozik, akár abszolút mennyiség, akár érték alapján számítva.
12.8. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó erre a szakaszra.
C. SZAKASZ
KÉTOLDALÚ VÉDINTÉZKEDÉSEK
1. ALSZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
12.9. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a) „belföldi gazdasági ágazat”: az importált árukkal kapcsolatban a valamely Fél területén működő hasonló vagy közvetlenül versenyző áruk gyártóinak összessége, vagy azok a gyártók, amelyeknek a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukból származó együttes termelése a szóban forgó áruk teljes belföldi termelésének jelentős hányadát képezi;
(b) „átmeneti időszak”:
(i) az e megállapodás hatálybalépésétől számított hétéves időszak; vagy
(ii)
minden olyan áru esetében, amelyre vonatkozóan a kétoldalú védintézkedést alkalmazó Félnek a 9. mellékletben szereplő menetrendje hétéves vámlebontási időszakot ír elő, az adott árura vonatkozó vámlebontási időszak plusz két év.
12.10. CIKK
Kétoldalú védintézkedés alkalmazása
1. A B. szakasztól eltérve, ha egy vámnak az e megállapodás e része szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél területéről származó árut a másik Fél területére abszolút értékben vagy a hazai termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi termelőknek súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket vezethet be, az ebben a szakaszban meghatározott feltételek mellett és az ebben a szakaszban előírt eljárásokkal összhangban.
2. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, az importáló Fél csak az alábbi kétoldalú védintézkedések egyikét vezetheti be:
(a) az érintett árura az e megállapodás e részében megszabott további vámcsökkentés felfüggesztése; vagy
(b)
az érintett áru vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:
(i) az árura vonatkozóan hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel az intézkedés alkalmazásának időpontjában; vagy
(ii) az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon az árura érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel.
12.11. CIKK
A kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó szabványok
1. Kétoldalú védintézkedés nem alkalmazható:
(a) kivéve a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy az ilyen kár veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és ideig;
(b)
két évnél hosszabb ideig; az időszak további két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes vizsgáló hatóságai az e szakaszban meghatározott eljárásokkal összhangban úgy határoznak, hogy az intézkedés továbbra is szükséges a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy az ilyen kár veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához, feltéve, hogy a kétoldalú védintézkedés alkalmazásának teljes időtartama – beleértve az első alkalmazás időtartamát és annak meghosszabbítását is – nem haladja meg a négy évet; vagy
(c) a 12.9. cikk b) pontjában meghatározott átmeneti időszak lejárta után.
2. Ha valamely Fél megszünteti valamely kétoldalú védintézkedés alkalmazását, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 9. mellékletben foglalt menetrenddel összhangban lett volna érvényes az érintett árura.
3. Az érintett ágazat alkalmazkodásának elősegítése érdekében amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja az egy évet, az intézkedést alkalmazó Fél az alkalmazás időszakában köteles rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálni az intézkedést.
12.12. CIKK
Ideiglenes kétoldalú védintézkedések
1. Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat a 12.21. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelés nélkül, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Fél származó áruinak behozatala a vámok e rész szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és hogy ez a behozatal a belföldi gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget.
2. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, és az intézkedést alkalmazó Fél ez alatt köteles megfelelni a 2. alszakaszban meghatározott vonatkozó eljárási szabályoknak. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél haladéktalanul visszatéríti a vámtételnöveléseket, amennyiben a 2. alszakaszban leírt vizsgálat nem vezet a 12.10. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének megállapításához. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés időtartama a 12.11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszak részének minősül.
3. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél tájékoztatja a másik Felet az ilyen ideiglenes intézkedések bevezetéséről, és a másik Fél kérésére haladéktalanul a vegyes bizottság elé terjeszti az ügyet vizsgálat céljából.
12.13. CIKK
Kompenzáció és az engedmények felfüggesztése
1. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles konzultációt folytatni a másik Féllel, melynek termékei a szóban forgó intézkedések hatálya alá tartoznak, annak érdekében, hogy megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan engedmények formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.
2. Ha az (1) bekezdés említett konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik megállapodás a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a kétoldalú védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a védintézkedést alkalmazó Fél kereskedelmére lényegileg egyenértékű hatást gyakorló koncessziók alkalmazását.
3. Az a Fél, amelynek árui a kétoldalú védintézkedés hatálya alá esnek, legalább 30 nappal az engedmények (2) bekezdés szerinti felfüggesztése előtt írásban értesíti a másik Felet.
4.
Az (1) bekezdés szerinti kompenzációs kötelezettség és az engedmények (2) bekezdés szerinti felfüggesztésének joga:
(a) nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés alkalmazásának első 24 hónapjában, feltéve, hogy a kétoldalú védintézkedést a behozatal abszolút növekedésének eredményeként alkalmazták; és
(b) a kétoldalú védintézkedés megszűnésének napján szűnik meg.
12.14. CIKK
Két védintézkedés bevezetése közötti minimális idő és a védintézkedések párhuzamos alkalmazásának tilalma
1. A Felek nem alkalmaznak az e szakaszban említett védintézkedést olyan áru behozatalára, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett, kivéve, ha eltelt annyi idő, amely megegyezik annak az időtartamnak a felével, amelynek során a védintézkedést a közvetlenül megelőző időtartamra alkalmazták. Az ugyanazon árura egynél többször alkalmazott védintézkedés a 12.11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint nem hosszabbítható meg további két évvel.
2. A Felek nem alkalmaznak ugyanazon áru tekintetében, egyazon időszak alatt:
(a) e rész szerinti ideiglenes kétoldalú védintézkedést vagy ideiglenes védintézkedést; és
(b)
az 1994. évi GATT XIX. cikke, illetve a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti globális védintézkedést.
12.15. CIKK
Az Európai Unió legkülső régiói 13
1. Amennyiben bármely Chiléből származó terméket az Európai Unió egy vagy több legkülső régiójának területére olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak közvetlenül, hogy az az érintett legkülső régió gazdasági helyzetének súlyos rosszabbodását okozza, vagy azzal fenyeget, az Uniós Fél a megoldási alternatívák vizsgálatát követően kivételesen az érintett legkülső régió területére korlátozódó kétoldalú védintézkedéseket vezethet be.
2.
Az (1) bekezdés alkalmazásában a „súlyos rosszabbodás” jelentős zavarokat jelent valamely hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító gazdasági ágazatban. A súlyos rosszabbodást objektív tényezők alapján, a következők figyelembevételével kell meghatározni:
(a) a behozatal volumenének növekedése abszolút értelemben, vagy a belföldi termeléshez vagy más forrásokból származó behozatalhoz viszonyítva; és
(b) az (1) bekezdéseben említett behozatalnak az érintett iparágra vagy az érintett gazdasági ágazatra, többek között az értékesítési volumenre, a termelésre, a pénzügyi helyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása.
3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül e szakasz kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó egyéb rendelkezései az ezen cikk szerint elfogadott védintézkedésekre is alkalmazandók. E szakasz egyéb rendelkezéseiben a „súlyos kárra” történő bármely hivatkozás „súlyos rosszabodásként” értelmezendő, amennyiben azt a szóban forgó rendelkezés az Európai Unió legkülső régióival kapcsolatban alkalmazza.
2. ALSZAKASZ
A KÉTOLDALÚ VÉDINTÉZKEDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
12.16. CIKK
Alkalmazandó jog
A kétoldalú védintézkedések alkalmazásakor mindkét Fél illetékes vizsgáló hatósága ezen alszakasz rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az ezen alszakasz hatálya alá nem tartozó esetekben az illetékes vizsgáló hatóság az adott hatóság szerinti Fél joga szerint megállapított szabályokat alkalmazza.
12.17. CIKK
A védintézkedési eljárás megindítása
1. Valamely Fél illetékes vizsgáló hatósága a kétoldalú védintézkedéseket érintő eljárást (a továbbiakban: védintézkedési eljárás) indíthat a belföldi gazdasági ágazat által vagy annak nevében benyújtott írásbeli kérelem 14 alapján, vagy kivételes körülmények esetén saját kezdeményezésére.
2.
A kérelem akkor tekinthető úgy, hogy a belföldi gazdasági ágazat által vagy annak nevében nyújtották be, ha élvezi azoknak a belföldi gyártóknak a támogatását, amelyeknek össztermelése meghaladja a belföldi termelés 50 %-át a belföldi gazdasági ágazatnak a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket előállító azon részében, amely nyilatkozott a kérelem támogatásáról vagy ellenzéséről. Azonban az illetékes vizsgáló hatóság nem indítható vizsgálatot abban az esetben, ha a kérelmet nyíltan támogató belföldi gyártók a belföldi gazdasági ágazat által előállított hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek össztermelésének kevesebb mint 25 %-át képviselik.
3. A vizsgálatnak az illetékes vizsgáló hatóság általi megindítását követően az (1) bekezdésben említett írásbeli kérelmet az abban található bizalmas információk kivételével hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek számára.
4. Védintézkedési eljárás megindításakor az illetékes vizsgáló hatóság értesítést tesz közzé a Fél hivatalos lapjában a védintézkedési eljárás megindításáról. Az értesítésben meg kell jelölni:
(a) az írásbeli kérelmet benyújtó szervezetet (ha van ilyen);
(b) a védintézkedési eljárás hatálya alá tartozó importált termékeket;
(c) azt az alszámot és vámtarifa-számot, amely alá az importált árut besorolják;
(d)
az alkalmazandó javasolt intézkedés típusát;
(e) a 12.20. cikk a) pontja szerinti közmeghallgatást, vagy azt a határidőt, amelyen belül az érdekelt felek a 12.20. cikk b) pontja szerint meghallgatás iránti kérelmet nyújthatnak be;
(f) a helyet, ahol az írásbeli kérelem és az eljárás során benyújtott más, nem bizalmas dokumentumok megtekinthetőek; és
(g) azon hivatal nevét, címét és telefonszámát, amelyhez további információkért lehet fordulni.
5. Amennyiben a védintézkedési eljárás az (1) bekezdésnek megfelelően, írásbeli kérelem alapján indul, az illetékes vizsgáló hatóság a (3) bekezdés szerinti értesítést csak annak gondos mérlegelését követően teszi közzé, hogy az írásbeli kérelem megfelel-e a belső jogszabályaiban, továbbá az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, valamint észszerű bizonyítékkal támasztja-e alá, hogy a másik Fél származó árujának behozatala megnövekedett a vám e rész szerinti csökkentésének vagy eltörlésének eredményeként, és hogy az ilyen behozatal az állítólagos súlyos kárt okozza vagy azzal fenyeget.
12.18. CIKK
Vizsgálat
1. Valamely Fél csak azt követően alkalmaz kétoldalú védintézkedést, hogy az illetékes vizsgáló hatóság a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében és 4.2. cikke c) pontjában előírtakkal összhangban egy vizsgálatot elvégzett; e célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének (1) bekezdését, valamint 4.2. cikke c) pontját belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen a megállapodás részét képezi.
2. Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során a Félnek teljesítenie kell a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.2 cikke a) pontjában foglalt előírásokat. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.2. cikke a) pontját belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen a megállapodás részét képezi.
3.
Ha valamelyik Fél e cikk (1) bekezdése és a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének (1) bekezdése alapján értesítést tesz közzé arról, hogy kétoldalú védintézkedést alkalmaz vagy meghosszabbít, az értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:
(a) a vámok e rész szerinti csökkentésének vagy eltörlésének következményeként a másik Fél származó árujának megnövekedett behozatala által okozott súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozó bizonyíték; a vizsgálatnak objektív bizonyítékok alapján be kell mutatnia azt is, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn a szóban forgó áruk megnövekedett importja és a súlyos kár, illetve a fenyegető súlyos kár között. A megnövekedett behozatalon kívüli egyéb ismert tényezőket is meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott súlyos kárt ne a megnövekedett behozatalnak tulajdonítsák;
(b) a kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozó származó áru pontos leírása, beleértve annak a HR szerinti vámtarifaszámát vagy alszámát amelyen a 9. melléklet alapul;
(c) a kétoldalú védintézkedés pontos leírása;
(d) a kétoldalú védintézkedés bevezetésének napja, a védintézkedés várható időtartama és adott esetben az intézkedés fokozatos liberalizálásának ütemterve a 12.11. cikk (3) bekezdésével összhangban; és
(e)
a kétoldalú védintézkedés meghosszabbítása esetén bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett belföldi gazdasági ágazat alkalmazkodik a helyzethez.
4. Azon Fél kérésére, amelynek áruja az e szakasz szerinti védintézkedési eljárás hatálya alá tartozik, az eljárást lefolytató Fél konzultál a megkereső Féllel az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetve az illetékes vizsgáló hatóság által a védintézkedési eljárással kapcsolatban kiadott bármely nyilvános értesítés vagy jelentés felülvizsgálata céljából.
5. A Felek biztosítják, hogy illetékes vizsgáló hatóságaik a vizsgálatokat a jelen cikk szerint az azok megindításától számított 12 hónapon belül befejezzék.
12.19. CIKK
Bizalmas információk
1. Bármely olyan információt, amely természeténél fogva bizalmas vagy amelyet bizalmas alapon nyújtottak ennek nyomós indokát bemutatva, az illetékes vizsgáló hatóságnak bizalmasan kell kezelnie. Az ilyen információ nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó érdekelt fél engedélye nélkül.
2.
A bizalmas információt szolgáltató érdekelt feleket fel lehet kérni nem bizalmas összefoglaló nyújtására, vagy, amennyiben e felek jelzik, hogy az ilyen információ nem összefoglalható, azon okok ismertetésére, amelyek miatt nem készíthető összefoglaló. Az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy abból a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információk tartalmának a lényege az elvárható mértékig megismerhető legyen. Mindazonáltal, ha az illetékes vizsgáló hatóság úgy találja, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem nem indokolt, és ha az érdekelt érintett fél nem kívánja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy nem kíván felhatalmazást adni annak általánosított vagy összefoglalt formában való közzétételéhez, az illetékes vizsgáló hatóság figyelmen kívül hagyhatja ezeket az információkat, kivéve, ha megfelelő forrásokból származó információkra tekintettel a bizottság számára kielégítő bizonyságot nyújtható az információ helytállóságáról.
12.20. CIKK
Meghallgatások
A védintézkedési eljárás során az illetékes vizsgáló hatóság:
(a) észszerű értesítést követően közmeghallgatást tart annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél és bármely reprezentatív fogyasztói szövetség személyesen vagy jogi képviselő útján megjelenhessen a súlyos kárral vagy a súlyos kárral való fenyegetéssel kapcsolatos bizonyítékok előterjesztése, a meghallgatás, valamint a megfelelő jogorvoslat érdekében; vagy
(b)
lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt fél számára a meghallgatásra, feltéve, hogy e felek a 12.17. cikk (4) bekezdésében említett értesítésben meghatározott határidőn belül írásbeli kérelmet nyújtottak be, amely igazolja, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják.
12.21. CIKK
Értesítések, a vegyes bizottság vizsgálata és közzététel
1. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a 12.10. cikk (1) bekezdésében vagy a 12.15. cikk (1) bekezdésében meghatározott körülmények valamelyike fennáll, az ügyet vizsgálat céljából haladéktalanul a vegyes bizottság elé utalja. A vegyes bizottság ajánlást tehet a kialakult körülmények orvoslására. Ha a vegyes bizottság nem tesz a körülmények orvoslására irányuló ajánlást, vagy nem születik kielégítő megoldás 30 napon belül azután, hogy az ügyet a Fél a vegyes bizottsághoz utalta, az importáló Fél a körülmények jelen szakasz szerinti orvoslása céljából megfelelő kétoldalú védintézkedéseket fogadhat el.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában az importáló Fél az exportáló Fél rendelkezésére bocsát minden releváns információt, beleértve a hasonló és közvetlenül versenyző áruk belföldi gyártóit érő, a megnövekedett behozatal által okozott súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozó bizonyítékokat, az érintett áru pontos leírását, valamint a javasolt kétoldalú védintézkedést, ezen intézkedés bevezetésének javasolt időpontját és várható időtartamát.
3.
A kétoldalú védintézkedést elfogadó Fél közzéteszi hivatalos lapjában az összes vonatkozó tény- és jogkérdéssel kapcsolatos megállapításait és indokolással ellátott következtetéseit, beleértve az importált áru leírását és a 12.10. cikk (1) bekezdésével vagy a 12.15. cikk (1) bekezdésével összhangban az intézkedések elrendeléséhez vezető helyzetet, az adott helyzet és a megnövekedett behozatal közötti ok-okozati összefüggést, valamint az elrendelt intézkedések formáját, mértékét és időtartamát.
12.22. CIKK
Angol nyelvű dokumentumok elfogadása a védintézkedési eljárásokban
A védintézkedési eljárások során a dokumentumok benyújtásának megkönnyítése érdekében az eljárásért felelős Fél illetékes vizsgáló hatósága elfogadja az érdekelt felek által angol nyelven benyújtott dokumentumokat, feltéve, hogy ezek a felek később, az illetékes hatóság által meghatározott hosszabb határidőn belül benyújtják a dokumentumoknak a védintézkedési eljárás nyelvére lefordított változatát.
13. FEJEZET
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
13.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célkitűzései a következők:
1. az emberek, az állatok és a növények egészségének védelme a Felek területén, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi (SPS) intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek Felek közötti kereskedelmének megkönnyítése a következők révén:
(a) az SPS-intézkedésekkel kapcsolatos átláthatóság, kommunikáció és együttműködés javítása a Felek között;
(b) a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; és
(c) az SPS-megállapodás végrehajtásának előmozdítása;
2.
együttműködés többoldalú fórumokon, valamint az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a növényvédelem területén;
3. együttműködés más egészségügyi vagy növényegészségügyi kérdésekben vagy más fórumokon.
13.2. CIKK
Többoldalú kötelezettségek
A Felek újólag megerősítik a WTO-megállapodás és az SPS-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket. Az említett jogok és kötelezettségek képezik az alapját a Felek e fejezet szerint gyakorolt tevékenységeinek.
13.3. CIKK
Hatály
E fejezetet a következőkre kell alkalmazni:
(a) az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott valamennyi egészségügyi és növényegészségügyi intézkedés, amennyiben azok érintik a Felek közötti kereskedelmet;
(b)
együttműködés az SPS-megállapodás keretében elismert többoldalú fórumokon;
(c) együttműködés az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a növényvédelem területén; és
(d) együttműködés bármely más egészségügyi vagy növényegészségügyi kérdésben bármely más fórumon, a Felek megállapodása szerint.
13.4. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 13-A–13-H melléklet alkalmazásában:
(a) e fejezet alkalmazásában az SPS-megállapodás A. mellékletében szereplő fogalommeghatározások, valamint a Codex Alimentarius, az Állategészségügyi Világszervezet és az 1997. november 17-én Rómában aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény fogalommeghatározásai érvényesek; és
(b) „védett övezet”: egy adott szabályozott károsító tekintetében valamely Fél területének hivatalosan meghatározott földrajzi része, ahol a szóban forgó károsító a kedvező feltételek és az adott Fél területének más részein való jelenléte ellenére sem telepedett meg.
13.5. CIKK
Illetékes hatóságok
1. A Felek illetékes hatóságai az e fejezetben említett, a 13-A. mellékletben meghatározott intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságok.
2. A 13.12. cikknek megfelelően a Felek tájékoztatják egymást minden jelentős változásról, amely illetékes hatóságaik szerkezetében, szervezetében és hatásköri felosztásában bekövetkezik.
13.6. CIKK
Az állatbetegségekre, állati fertőzésekre vagy károsítókra vonatkozó helyzet elismerése
1. Az állatbetegségek és az állatokban előforduló fertőzések – beleértve a zoonózisokat is – tekintetében a státuszra a következők vonatkoznak:
(a) az importáló Fél a kereskedelem elősegítése céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által a 13-C. melléklet (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának megfelelően meghatározott régiói állategészségügyi státuszát, figyelembe véve a 13-B. mellékletében meghatározott állatbetegségeket;
(b)
amennyiben valamely Fél úgy ítéli meg, hogy területe vagy bármely régiója különleges státusszal rendelkezik a 13-B. mellékletben meghatározott állatbetegségektől eltérő konkrét állatbetegségek tekintetében, a 13-C. melléklet (3) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban kérheti e státusz elismerését; az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek megfelelnek a szóban forgó Fél megállapodás szerinti helyzetének;
(c) a Felek elismerik, hogy a köztük folyó kereskedelem alapja a területeiknek vagy régióiknak, vagy egy ágazatuknak vagy alágazatuknak a 13-B. függelékben felsoroltaktól eltérő állatbetegségek, állati fertőzések elterjedtsége vagy előfordulása, vagy adott esetben az ezekhez kapcsolódó kockázatok tekintetében fennálló státusza, melyet az SPS-megállapodás keretében elismert nemzetközi szabványügyi szervezetek határoznak meg; az importáló Fél adott esetben az élő állatok és az állati termékek behozatala tekintetében kérhet garanciákat, amelyek megfelelnek a szóban forgó Fél meghatározott státuszának, a szabványügyi szervezetek ajánlásaival összhangban; és
(d) a 13.9. és a 13.15. cikk sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt vagy ellenőrzést a 13.11. és a 13.14. cikk szerint, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontjának rendelkezései alapján.
2.
A károsítókra a következők alkalmazandók:
(a) a kereskedelem céljaira a Felek elismerik a 13-B. mellékletben felsorolt károsítók tekintetében meghatározott státuszukat; és
(b) a 13.9. és a 13.15. cikk sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt vagy ellenőrzést a 13.11. és a 13.14. cikk szerint, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján.
13.7. CIKK
Az állatbetegségekre, állati fertőzésekre vagy károsítókra vonatkozó
régiókba sorolási határozatok elismerése
1. A Felek elismerik a regionalizálás fogalmát, és azt alkalmazzák a közöttük zajló kereskedelemre.
2. A szárazföldi és víziállatok 13-B-1. függelékben felsorolt betegségeire. valamint a 13-B-2. függelékben felsorolt károsítókra vonatkozó regionalizációs határozatokat a 13-C. melléklettel összhangban kell elfogadni.
3.
Az állatbetegségek tekintetében és a 13.14. cikkel összhangban a regionalizációról szóló határozat importáló Fél általi elismerését kérő exportáló Fél értesítést küld a regionalizációt létrehozó intézkedéseiről, azok teljes magyarázatával, továbbá a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt.
4. A 13.15. cikk sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel kifejezett kifogást, valamint a 13.11. és a 13.14. cikkel összhangban nem kér további információkat, konzultációkat vagy ellenőrzést a regionalizációról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, a Felek a határozatot elfogadottnak tekintik.
5. Az e cikk (4) bekezdésében említett konzultációra a 13.14. cikk (2) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzést a 13.11. cikknek megfelelően és az ellenőrzés iránti kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.
6.
A károsítók tekintetében mindegyik Fél biztosítja, hogy a növények, növényi termékek és más áruk kereskedelmében a károsítók tekintetében meghatározott és a másik Fél által elismert státuszt figyelembe vegyék. A regionalizációról szóló határozat másik Fél általi elismerését kérő exportáló Fél értesíti a másik Felet intézkedéseiről és határozatairól, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (a továbbiakban: FAO) a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó releváns nemzetközi szabványainak megfelelően – beleértve a károsítómentes terület kialakításának követelményeire vonatkozó 4. előírást és a károsítók tekintetében meghatározott státusz meghatározására vonatkozó 8. előírást –, valamint az egyéb olyan növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, amelyeket a Felek megfelelőnek ítélnek. A 13.15. cikk sérelme nélkül, és amennyiben valamely Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt vagy ellenőrzést a 13.11. és a 13.14. cikk szerint a regionalizációról szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a Felek a határozatot elfogadottnak tekintik.
7. Az e cikk (4) bekezdésében említett konzultációra a 13.14. cikk (2) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzést mindegyik Fél a 13.11. cikknek megfelelően és az ellenőrzésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtja végre, figyelembe véve a károsító biológiáját, és az érintett terményt.
8. Az e cikk (2)–(7) bekezdésben említett eljárások véglegesítését követően és a 13.15. cikk sérelme nélkül a Felek indokolatlan késedelem nélkül meghozzák a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a kereskedelem működését azon az alapon.
13.8. CIKK
Egyenértékűség elismerése
1. A Felek az egyenértékűséget egy egyedi intézkedés, egy intézkedéscsoport vagy egy ágazatra vagy alágazatra alkalmazandó rendszer tekintetében ismerhetik el.
2. Az egyenértékűség elismerése érdekében a Felek a (3) bekezdésben említett konzultációs eljárást követik. Ez az eljárás magában foglalja az egyenértékűségnek az exportáló Fél részéről történő objektív igazolását és ezen igazolásnak az importáló Fél általi objektív értékelését, azzal a céllal, hogy az utóbbi lehetőleg elismerje az egyenértékűséget.
3. A Felek az exportáló Fél egy vagy több ágazatot vagy alágazatot érintő egy vagy több intézkedés egyenértékűségének elismerése iránti kérelmének az importáló Fél általi kézhezvételétől számított három hónapon belül konzultációs eljárást kezdeményeznek, amely a 13-E. mellékletben meghatározott lépéseket foglalja magában. Az exportáló Fél többszöri kérelme esetén a Felek az importáló Fél kérésére megállapodnak a 13.16. cikkben említett albizottságon belül egy olyan ütemtervről, amellyel összhangban kezdeményezik az e bekezdésben említett eljárást.
4. Eltérő megállapodás hiányában az importáló Fél legkésőbb 180 nappal azt követően véglegesíti a 13-E. mellékletben meghatározott egyenértékűségi értékelést, hogy az exportáló Féltől megkapta az egyenértékűségnek az említett mellékletben előírt igazolását. A szezonális termények esetében kivételesen indokolt az egyenértékűség értékelését egy későbbi időpontban véglegesíteni, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a növényegészségügyi intézkedések a növénykultúra megfelelő növekedési időszakában ellenőrizhetők legyenek.
5.
Az egyes Felek azon kiemelt ágazatait vagy alágazatait, amelyekre vonatkozóan az e cikk (3) bekezdésében említett konzultációs folyamat kezdeményezhető, adott esetben prioritási sorrendben a 13-E-1. függelékben kell meghatározni. A 13.16. cikkben említett albizottság javasolhatja a vegyes tanácsnak a jegyzék – többek között a prioritási sorrend – módosítását.
6. Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűség elismerését, amennyiben a Felek egyike módosít a szóban forgó egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárásokat követik:
(a) a 13.13. cikkel összhangban az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az exportáló Fél azon intézkedésének javasolt módosításáról, amelynek egyenértékűségét elismerték, valamint a javasolt módosításnak az egyenértékűségre gyakorolt valószínű hatásáról; a szóban forgó információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt módosítás alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget; és
(b) a 13.13. cikknek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek javasolt módosításáról, amelyeken az intézkedések egyenértékűségének elismerése alapult, másrészt pedig arról, hogy a javasolt módosítás valószínűsíthetően milyen hatást gyakorol az egyenértékűség elismerésére; amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Felek a javasolt módosítás alapján közösen meghatározhatják az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltételeit.
7.
A 13.15. cikk sérelme nélkül az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy nem függesztheti fel az egyenértékűség elismerését a valamely Fél által javasolt módosítás hatálybalépése előtt.
8. Az egyenértékűség elismerése, vagy annak visszavonása vagy felfüggesztése kizárólag az importáló Féltől függ, amely saját közigazgatási és jogszabályi keretei közt jár el, beleértve a növények, növényi termékek és más áruk tekintetében a megfelelő kapcsolattartást, összhangban a FAO növényegészségügyi intézkedések nemzetközi előírásai közül a 13. előírással („Iránymutatás a meg nem felelésről és a vészhelyzeti intézkedésekről szóló értesítéshez”), valamint adott esetben a növényegészségügyi intézkedések más nemzetközi előírásaival. Az importáló Fél átadja az exportáló Félnek az e cikk szerinti megállapításainak és döntéseinek teljes írásos magyarázatát és az azokhoz felhasznált alátámasztó adatokat. Az egyenértékűség el nem ismerése, vagy az egyenértékűség elismerésének visszavonása vagy felfüggesztése esetén az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet azokról a feltételekről, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.
13.9. CIKK
Átláthatóság és a kereskedelem feltételei
1. A Felek általános behozatali feltételeket alkalmaznak. A 13.7. cikkel összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél behozatali feltételei az exportáló Fél területére alkalmazandók. A 13.13. cikkel összhangban az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet egészségügyi és növényegészségügyi behozatali követelményeiről. Ez az információ adott esetben tartalmazza az importáló Fél által megkövetelt hivatalos bizonyítványok vagy igazolások mintáját.
2.
Az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek módosításairól vagy javasolt módosításairól szóló értesítés tekintetében az egyes Feleknek meg kell felelniük az SPS-megállapodás 7. cikkének és B. mellékletének, valamint a WTO SPS-bizottsága által ezt követően elfogadott határozatoknak. A 13.15. cikk sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett módosított feltételek hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az importáló Fél figyelembe veszi a Felek területe közötti szállítási időt.
3. Amennyiben az importáló Fél nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett értesítési követelményeknek, a szóban forgó módosítás hatálybalépésétől számított 30 napig továbbra is elfogad minden olyan bizonyítványt vagy tanúsítványt, amely garantálja az adott módosítást megelőzően alkalmazandó behozatali feltételeket.
4. Amikor Chile az (1) bekezdésben említett feltételekkel összhangban piacra jutást biztosít az Uniós Fél egy vagy több ágazata vagy alágazata számára, Chile jóváhagy minden, a tagállamok által ezt követően az Európai Bizottság rendelkezésére álló átfogó információs csomag (az úgynevezett országprofil) alapján benyújtott kiviteli kérelmet, kivéve, ha Chile – korlátozott, különleges körülmények között és amennyiben szükségesnek ítéli – további információkat kér.
5.
Az egyenértékűség 13.8. cikk szerinti elismerését követő 90 napon belül a Fél megteszi az egyenértékűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Felek közötti kereskedelmet azokban az ágazatokban és alágazatokban, amelyekben az importáló Fél egyenértékűnek ismeri el az exportáló Fél valamennyi egészségügyi és növényegészségügyi intézkedését. A szóban forgó SPS-intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek esetében az importáló Fél által előírt hatósági bizonyítvány vagy hivatalos okmány mintája helyettesíthető a 13-H. mellékletben előírt bizonyítvánnyal.
6. Az (5) bekezdésben említett termékek esetében az olyan ágazatokban vagy alágazatokban, amelyekre nézve egy vagy néhány (de nem az összes) intézkedés egyenértékűségének elismerésére kerül sor, a Felek az (1) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelés alapján folytatják az egymás közötti kereskedelmet. Az exportáló Fél kérésére a (8) bekezdést kell alkalmazni.
7. E fejezet alkalmazásában az importáló Fél nem köti a másik Fél termékeinek behozatalát behozatali engedélyhez.
8. A Felek közötti kereskedelmet érintő általános behozatali feltételek tekintetében a Felek az exportáló Fél kérésére a 13.14. cikknek megfelelően konzultációkat folytatnak annak érdekében, hogy alternatív vagy kiegészítő behozatali feltételeket állapítsanak meg az importáló Fél számára. A Felek ezeket az alternatív vagy kiegészítő importfeltételeket adott esetben alapozhatják az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedéseire. Ha a Felek alternatív vagy kiegészítő behozatali feltételekről állapodnak meg, az importáló Fél az azok megállapításától számított 90 napon belül meghozza az ezen az alapon történő behozatal engedélyezéséhez szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket.
9.
Az állatok, állati termékek, állati eredetű termékek és állati melléktermékek behozatala tekintetében az importáló Fél az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérésére előzetes vizsgálat nélkül és a 13-D. melléklettel összhangban jóváhagyja az exportáló Fél területén található létesítményeket. Amennyiben az exportáló Fél nem kér további információkat, az importáló Fél a megfelelő garanciákkal kísért jóváhagyási kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül meghozza az ezen az alapon történő behozatal engedélyezéséhez szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket.
10. A létesítmények előzetes jegyzékét a Fél a 13-D. melléklettel összhangban hagyja jóvá.
11. Az egyik Fél kérésére a másik Fél megadja az e cikk szerinti megállapításainak és döntéseinek teljes magyarázatát és az azokat alátámasztó adatokat.
13.10. CIKK
Tanúsítási eljárások
1. A tanúsítási eljárások alkalmazásában a Felek betartják a 13-H. függelékben meghatározott elveket és kritériumokat.
2. A Felek a 13-H. mellékletben meghatározottak szerint állítják ki a 13.9. cikk (1) és (4) bekezdésében említett bizonyítványokat vagy hivatalos okmányokat.
3.
A 13.16. cikkben említett albizottság javasolhatja, hogy a vegyes bizottság vagy a vegyes tanács határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja a tanúsítványok elektronikus úton történő kibocsátása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokat.
13.11. CIKK
Ellenőrzés
1. E fejezet hatékony végrehajtása érdekében mindegyik Félnek joga van:
(a) a 13-F. mellékletben meghatározott iránymutatásokkal összhangban elvégezni a másik illetékes hatóságai által végrehajtott teljes ellenőrzési program egészének vagy egy részének ellenőrzését; az ellenőrzés költségeit az ellenőrzést végző Fél viseli;
(b) egy, a Felek által meghatározandó időponttól kezdődően, kérni a másik Féltől annak teljes ellenőrzési programját vagy e program egy részét, valamint jelentést kérni a szóban forgó ellenőrzési program keretében elvégzett ellenőrzések eredményéről; és
(c) állati eredetű termékekkel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok esetében kérni, hogy a másik Fél vegyen részt a kérelmező Fél referencialaboratóriuma által az egyedi vizsgálatokhoz szervezett időszakos összehasonlító vizsgálati programban; a személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a részt vevő Fél visel.
2.
A Felek ellenőrzéseik eredményeit és következtetéseit megoszthatják harmadik országokkal, és nyilvánosságra hozhatják azokat.
3. A 13.16. cikkben említett albizottság javasolhatja, hogy a vegyes tanács módosítsa a 13-F. mellékletet, kellően figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által végzett releváns munkát.
4. Az e cikkben említett ellenőrzések eredményei hozzájárulhatnak valamely Félnek vagy a Feleknek a 13.6–13.9. cikkben és a 13.12. cikkben említett intézkedéseihez.
13.12. CIKK
Importellenőrzés és díjak
1. Az importáló Fél által az exportáló Féltől származó szállítmányokon végzett behozatali ellenőrzések elvégzése során tiszteletben kell tartaniuk a 13-G. mellékletben meghatározott elveket. Az ellenőrzések eredményei hozzájárulhatnak a 13.11. cikkben említett ellenőrzési folyamathoz.
2. Az egyes Felek által alkalmazott fizikai importellenőrzések gyakoriságát a 13-G. melléklet határozza meg. A 13.16. cikkben említett albizottság javasolhatja a vegyes tanácsnak a 13-G. melléklet módosítását.
3.
Az egyik Fél a hatáskörén belül, továbbá belső jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban módosíthatja a 13-G. mellékletben meghatározott gyakoriságot a 13.8. és a 13.9. cikknek megfelelően végbement előrehaladás, illetve az e fejezetben előírt ellenőrzések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként.
4. A vizsgálati díjak nem haladhatják meg az illetékes hatóságnál a behozatali ellenőrzések elvégzésével kapcsolatban felmerült költségeket, és a hasonló hazai termékek ellenőrzéséért felszámított díjakhoz képest méltányosnak kell lenniük.
5. Az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet valamennyi, a behozatali ellenőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések közigazgatási eljárásában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.
6. A 13.9. cikk (5) bekezdésében említett termékek esetében a Felek megállapodhatnak abban, hogy kölcsönösen csökkentik a behozatalkor végzett fizikai ellenőrzések gyakoriságát.
7. Az albizottság ajánlásokat tehet a vegyes tanácsnak az egyes Felek behozatali ellenőrzéseinek jóváhagyására vonatkozó feltételekre vonatkozóan, az ellenőrzések gyakoriságának csökkentése vagy helyettesítése céljából, egy meghatározott dátumtól kezdődően. Ezeket a feltételeket a vegyes tanács által hozott határozat útján kell felvenni a 13-G. mellékletbe. Ettől az időponttól kezdve a Felek jóváhagyhatják egymás importellenőrzéseit bizonyos termékek esetében, az ellenőrzések gyakoriságának csökkentése vagy helyettesítése céljából.
13.13. CIKK
Információcsere
1. A Felek rendszeresen kicserélik az e fejezet végrehajtására vonatkozó információkat annak érdekében, hogy szabványokat dolgozzanak ki, biztosítékot nyújtsanak, megteremtsék a kölcsönös bizalmat és bizonyítsák az ellenőrzött programok hatékonyságát. Ez az információcsere adott esetben tisztviselők cseréjét is magában foglalhatja.
2. A Felek más vonatkozó témákban is információt cserélhetnek, például a következőkről:
(a) az e fejezet hatálya alá tartozó termékeket érintő jelentős események, a 13.8. és 13.9. cikkben előírt információcserét is beleértve;
(b) a 13.11. cikkben előírt ellenőrzési eljárások eredményei;
(c) visszautasított vagy nem megfelelő állat- vagy állatitermék-szállítmányok esetében a 13.12. cikkben előírt importellenőrzések eredményei;
(d) az e fejezetre vonatkozó, valamelyik fél felelősségére elkészített tudományos vélemények; és
(e) az e fejezet hatályán belül zajló kereskedelemre vonatkozó sürgősségi riasztások.
3.
A Felek kellő időben értékelés céljából tudományos tanulmányokat vagy adatokat nyújtanak be az érintett tudományos fórumnak, hogy alátámasszák az e fejezet hatálya alá tartozó üggyel kapcsolatos álláspontokat vagy állításokat. A szóban forgó értékelés eredményeit a Felek számára elérhetővé kell tenni.
4. Amennyiben az e cikkben említett információkat valamely Fél az SPS-megállapodás 7. cikkével és B. mellékletével összhangban a WTO-nak küldött értesítés útján vagy annak hivatalos, nyilvánosan hozzáférhető és díjmentes honlapján rendelkezésre bocsátotta, úgy kell tekinteni, hogy az e cikkben előírt információ rendelkezésre bocsátása megtörtént.
5. Az egyik Félre nézve ismert és közvetlen veszélyt jelentő károsítók esetében az adott Félhez intézett közvetlen kommunikációnak levélben vagy e-mailben kell zajlania. A Felek követik a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának 17. előírásában („Károsítók bejelentése”) foglalt iránymutatásokat.
6. A Felek az e cikkben említett információkat e-mailben, faxon vagy levélben cserélik ki.
13.14. CIKK
Értesítés és konzultáció
1. Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős emberi, állati vagy növényi egészségügyi kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához, és különösen a következőkről:
(a) a 13.7. cikkben említett, a regionalizációról szóló határozatokat érintő intézkedések;
(b) a 13-B. mellékletben felsorolt állatbetegségek vagy károsítók jelenléte vagy alakulása;
(c) járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok a 13-B. függelékben nem szereplő, illetve új állatbetegségek vagy károsítók tekintetében; és
(d) az állatbetegségek vagy károsítók ellenőrzésére vagy kiirtására vagy a közegészség védelmére hozott vonatkozó intézkedéseik alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmegelőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.
2.
Amennyiben az egyik Félnek komoly aggályai vannak az emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázattal kapcsolatban, konzultációt kérhet a másik Féltől a helyzettel kapcsolatban. A konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen a kérés időpontjától számított 13 munkanapon belül sort kell keríteni. E konzultációk során mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szükséges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban áll az emberi, állati vagy növényi egészség védelmével.
3. Bármely Fél kérheti, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett konzultációkat videó- vagy audiokonferencia keretében tartsák meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultációk jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek jóváhagynak. A jóváhagyásra a 13.13. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.
13.15. CIKK
Védzáradék
1. Amennyiben az exportáló Fél belföldi intézkedéseket hajt végre olyan okok ellenőrzésére, amelyek súlyos kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére nézve, a szóban forgó Fél – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a kockázat átterjedését az importáló Fél területére.
2.
Az importáló Fél az emberek, állatok vagy növények egészségét fenyegető komoly kockázat miatt hozhat olyan átmeneti intézkedéseket, amelyek az emberek, állatok vagy növények egészségének védelméhez szükségesek. Az ilyen ideiglenes intézkedések alkalmazása során a Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és legarányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.
3. Az e cikkben említett intézkedéseket hozó Fél az ezen intézkedések végrehajtására vonatkozó döntésétől számított egy munkanapon belül értesíti a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és a 13.14. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint a Felek az értesítést követő 13 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe vesznek, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – a 13.14. cikkének (2) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.
13.16. CIKK
Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albizottság)
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) a Felek egészségügyi és növényegészségügyi ügyekért felelős képviselőiből áll.
2.
Az albizottság:
(a) nyomon követi a végrehajtását, és mérlegeli az e fejezethez kapcsolódó kérdéseket, beleértve minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésében felmerülhet; és
(b) ajánlásokat tesz a vegyes tanácsnak a mellékleteknek a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti módosítására vonatkozóan, különösen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért eredmények fényében.
3. Az albizottság megállapodik az e fejezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében meghozandó intézkedésekről. Az albizottság meghatározza az említett intézkedések célkitűzéseit és mérföldköveit. Az albizottság értékeli ezen intézkedések eredményeit.
4. Az albizottság javasolhatja, hogy a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság a 40.3. cikk (3) bekezdése szerint adott esetben technikai munkacsoportokat hozzon létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket.
5. Az albizottság javasolhatja, hogy a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság fogadjon el határozatot ezen albizottság egyedi eljárási szabályzatáról, tekintettel az SPS-kérdések sajátosságaira.
13.17. CIKK
Együttműködés többoldalú fórumokon
1. A Felek előmozdítják az együttműködést az SPS-kérdések szempontjából releváns többoldalú fórumokon, különösen az SPS-megállapodás keretében elismert nemzetközi szabványalkotó testületekben.
2. A 13.16. cikk szerint létrehozott albizottság az e cikk (1) bekezdésében említett ügyekkel kapcsolatos információcsere és együttműködés megfelelő fóruma.
13.18. CIKK
Együttműködés az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a növényvédelem területén
1. A Felek törekednek arra, hogy megkönnyítsék az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a növényvédelem területén végzett tudományos értékelésért felelős testületeik között zajló tudományos együttműködést.
2. Az albizottság javasolhatja, hogy a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság a 40.3. cikk (3) bekezdésének megfelelően hozzon létre egy, az e cikk (1) bekezdésében említett, tudományos együttműködéssel foglalkozó technikai munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport), amely az (1) bekezdésben említett tudományos testületeknek az egyes Felek által kinevezett szakértői szintű képviselőiből áll.
3.
A munkacsoportot létrehozó vegyes tanács vagy a vegyes bizottság határozza meg a munkacsoport megbízatását, hatáskörét és munkaprogramját.
4. A munkacsoport információkat cserélhet, többek között a következőkről:
(a) tudományos adatok és műszaki információk; és
(b) adatgyűjtés.
5. A munkacsoport által végzett munka nem érinti az egyes Felek nemzeti vagy regionális ügynökségeinek függetlenségét.
6. A Felek biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerint kinevezett képviselőket ne érintse az egyes Felek jogszabályai szerinti összeférhetetlenség.
13.19. CIKK
Területi alkalmazás az Uniós Fél esetében
1. A 41.2. cikktől eltérve ez a fejezet az Uniós Fél tekintetében az (EU) 2017/625 rendelet 15 I. mellékletében meghatározott tagállami területekre, valamint a növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében az (EU) 2016/2031 rendelet 16 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint alkalmazandó.
2.
A Felek egyetértenek abban, hogy az Európai Unió területe tekintetében annak sajátosságait figyelembe kell venni, és az Európai Uniót egyetlen entitásként kell elismerni.
14. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ ÉLELMISZERRENDSZEREK KAPCSÁN
14.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célja, hogy szoros együttműködést alakítson ki az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságára való átállásban érdekében. A Felek elismerik a fenntartható, inkluzív, egészséges és reziliens élelmiszerrendszerek kialakításához hozzájáruló szakpolitikák megerősítésének és programok meghatározásának fontosságát, valamint a kereskedelem szerepét e cél elérésében.
14.2. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet a Felek között az élelmiszerrendszereik fenntarthatóságának javítása érdekében folytatott együttműködésre vonatkozik.
2.
Ez a fejezet az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg a fenntartható élelmiszerrendszerek egyes vonatkozása kapcsán, ideérte a következőket:
(a) az élelmiszerlánc fenntarthatósága, valamint az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése;
(b) a csalás elleni küzdelem az élelmiszer-ellátási lánc mentén;
(c) állatjólét;
(d) az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem; és
(e) azon műtrágyák és vegyi növényvédő szerek használatának csökkentése, amelyek esetében a kockázatértékelés azt mutatta, hogy elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre nézve.
3. Ez a fejezet a Felek többoldalú fórumokon folytatott együttműködésére is alkalmazandó.
4. Ez a fejezet az élelmiszerrendszerekkel vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb fejezetek, különösen a 13., a 16. és a 33. fejezet alkalmazásának sérelme nélkül alkalmazandó.
14.3. CIKK
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában:
(a) „élelmiszerlánc”: az elsődleges termeléstől a végső fogyasztó részére történő értékesítésig terjedő valamennyi lépés, beleértve a termelést, a feldolgozást, a gyártást, a szállítást, a behozatalt, a tárolást, a forgalmazást és a végső fogyasztó részére történő értékesítést;
(b) „elsődleges termelés”: az elsődleges termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, beleértve a betakarítást, a fejést és a gazdaságban tartott állatok levágás előtti tenyésztését, valamint a vadászatot, a halászatot és a vadon termő termékek betakarítását; és
(c) „fenntartható élelmiszerrendszer”: olyan élelmiszerrendszer, amely mindenki számára biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszert biztosít anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek élelmezésbiztonságának és táplálkozásának megteremtéséhez szükséges gazdasági, társadalmi és környezeti alapokat; az ilyen fenntartható élelmiszerrendszer:
(i) nyereséges (gazdasági fenntarthatóság);
(ii) széles körű előnyökkel jár a társadalom számára (társadalmi fenntarthatóság); és
(iii) pozitív vagy semleges hatást gyakorol a természeti környezetre, többek között az éghajlatváltozásra (környezeti fenntarthatóság).
14.4. CIKK
Az élelmiszerlánc fenntarthatósága, valamint az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése
1. A Felek elismerik a jelenlegi élelmiszerrendszerek és az éghajlatváltozás közötti összefüggést. A Felek együttműködnek az élelmiszerrendszerek káros környezeti és éghajlati hatásainak csökkentése, valamint rezilienciájuk megerősítése érdekében.
2. A Felek elismerik, hogy az élelmiszer-veszteség és -hulladék negatív hatással van az élelmiszerrendszerek társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióira.
3. A Felek együttműködnek olyan területeken, amelyek magukban foglalhatják a következőket:
(a) fenntartható élelmiszertermelés (beleértve a mezőgazdaságot), az állatjólét javítása, a biogazdálkodás előmozdítása, valamint az olyan antimikrobiális szerek, műtrágyák és vegyi növényvédő szerek használatának visszaszorítása, amelyek esetében a kockázatértékelés azt mutatja, hogy elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az egészségre vagy a környezetre nézve;
(b) az élelmiszerlánc fenntarthatósága, beleértve az élelmiszertermelést, a feldolgozási módszereket és gyakorlatokat;
(c) egészséges és fenntartható étrendek, a fogyasztás szénlábnyomának csökkentése;
(d) az élelmiszerrendszerek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, a szénelnyelők növelése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása;
(e)
innováció és technológiák, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz és az azokkal szembeni rezilienciához;
(f) vészhelyzeti tervek kidolgozása az élelmiszerellátás biztonságának válság idején történő biztosítása érdekében; és
(g) az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentése, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendben meghatározott 12.3. fenntartható fejlesztési céllal.
4. Az e cikk szerinti együttműködés magában foglalhatja az információk, a szakértelem és a tapasztalatok cseréjét, valamint a kutatási és innovációs együttműködést.
14.5. CIKK
Csalás elleni küzdelem az élelmiszer-ellátási lánc mentén
1. A Felek elismerik, hogy a csalás hatással lehet az élelmiszerlánc biztonságára, veszélyeztetheti az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságát, és alááshatja a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot, a fogyasztói bizalmat és az élelmiszerpiacok ellenálló képességét.
2.
A Felek együttműködnek az élelmiszerláncban előforduló csalások felderítése és elkerülése érdekében a következők révén:
(a) információ- és tapasztalatcsere az élelmiszerláncban előforduló csalások felderítésének és az ellenük való küzdelemnek a javítása érdekében; és
(b) segítségnyújtás az olyan gyakorlatokra vonatkozó bizonyítékok összegyűjtéséhez, amelyek nem felelnek meg vagy vélhetően nem felelnek meg a vonatkozó szabályoknak, vagy amelyek kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére vagy a környezetre nézve, vagy félrevezetik a fogyasztókat.
14.6. CIKK
Állatjólét
1. A Felek elismerik, hogy az állatok érző lények, és hogy az állatok élelmiszer-termelési rendszerekben való felhasználása a jólétükért vállalt felelősséggel jár együtt. A Felek tiszteletben tartják a haszonállatokra és állati termékekre vonatkozó azon kereskedelmi feltételeket, amelyek célja az állatjólét védelme.
2. A Felek közös megegyezésre törekednek az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WOAH) nemzetközi állatjóléti előírásairól.
3.
A Felek saját jogszabályaikkal összhangban együttműködnek a gazdaságban, szállítás közben, valamint az állatok levágása és leölése alkalmazandó állatjólléti előírások kidolgozásában és végrehajtásában.
4. A Felek a tudományosan megalapozott állatjóléti normák továbbfejlesztése érdekében megerősítik az állatjólét területén folytatott kutatási együttműködésüket.
5. A 14.8. cikkben említett albizottság az állatjólét területén egyéb kérdésekkel is foglalkozhat.
6. A Felek információt, szakértelmet és tapasztalatokat cserélnek az állatjólét területén.
7. A Felek törekednek a WOAH-hal folytatott együttműködésre és egyéb nemzetközi fórumokon is együttműködhetnek az állatjóléti szabványok és bevált módszerek továbbfejlesztésének és végrehajtásának területén.
8. A 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság technikai munkacsoportot hozhat létre, hogy támogassa a 14.8. cikkben említett albizottságot e cikk végrehajtásában.
14.7. CIKK
Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem
1. A Felek elismerik, hogy az antimikrobiális rezisztencia komoly veszélyt jelent az emberek és az állatok egészségére, és hogy az antimikrobiális szerek használata – különösen az antimikrobiális szereknek az állatokon való helytelen használata és túlzott használata – hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia általános kialakulásához, és súlyos közegészségügyi kockázatot jelent. A Felek elismerik, hogy a fenyegetés jellege transznacionális szemléletet tesz szükségessé.
2. A Felek fokozatosan megszüntetik az antimikrobiális szerek növekedésserkentőként való használatát.
3. A Felek az „Egy az egészség” koncepcióval összhangban:
(a) figyelembe veszik az érintett nemzetközi szervezetek által kidolgozott meglévő és jövőbeli iránymutatásokat, szabványokat, ajánlásokat és fellépéseket az antimikrobiális szerek állattenyésztésben és állatorvosi gyakorlatban való körültekintő és felelősségteljes alkalmazásának előmozdítását célzó kezdeményezések és nemzeti tervek kidolgozása során;
(b) olyan esetekben, amikor a Felek közösen döntenek, előmozdítják az antimikrobiális szerek felelősségteljes és körültekintő alkalmazását, beleértve az antimikrobiális szerek állattenyésztésben való használatának csökkentését és az antimikrobiális szerek növekedésserkentőként való használatának fokozatos megszüntetését az állattenyésztésben; és
(c)
támogatják az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását, amennyiben a Felek azt helyénvalónak tartják.
4. A 40.3. cikk (3) bekezdése értelmében a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság technikai munkacsoportot hozhat létre, hogy támogassa a 14.8. cikkben említett albizottságot e cikk végrehajtásában.
14.8. CIKK
A fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó albizottság
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, a fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) a Felek fenntartható élelmiszerrendszerekért felelős képviselőiből áll.
2. Az albizottság nyomon követi e fejezet végrehajtását, és megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésben felmerülhet.
3. Az albizottság megállapodik az e fejezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében meghozandó intézkedésekről. Az albizottság meghatározza az említett intézkedésekre vonatkozó célkitűzéseket és mérföldköveket, és nyomon követi a Felek által a fenntartható élelmiszerrendszerek létrehozása terén elért előrehaladást. Az albizottság minden időszakban értékeli az említett intézkedések végrehajtásának eredményeit.
4.
Az albizottság javasolhatja, hogy a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság a 40.3. cikk (3) bekezdése szerint technikai munkacsoportokat hozzon létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket.
5. Az albizottság ajánlást tesz a vegyes bizottságnak az albizottság és az e fejezetben említett technikai munkacsoportok üléseinek résztvevőit érintő esetleges összeférhetetlenségek enyhítésére vonatkozó szabályok megállapítására. A vegyes bizottság határozatot fogad el e szabályok módosításáról.
14.9. CIKK
Együttműködés többoldalú fórumokon
1. A Felek adott esetben együttműködnek a többoldalú fórumokon az olyan fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállás előmozdítása érdekében, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemre, a természetvédelemre és az éghajlatvédelemre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott célkitűzések eléréséhez.
2. Az albizottság az e cikk (1) bekezdésében említett ügyekkel kapcsolatos információcsere és együttműködés megfelelő fóruma.
14.10. CIKK
További rendelkezések
1. A 14.8. cikkben említett albizottság tevékenységei nem érintik a Felek nemzeti vagy regionális ügynökségeinek függetlenségét.
2. E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek a bizalmas információk védelmére vonatkozó jogait vagy kötelezettségeit, az egyes Felek jogszabályaival összhangban. Ha egy Fél a jogszabályai szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a másik Félhez e cikknek megfelelően. a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél beleegyezik az ettől eltérő kezelésbe.
3. Teljes mértékben tiszteletben tartva az egyes Felek szabályozási jogát, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezné a Feleket, hogy:
(a) behozatali követelményeiket módosítsák;
(b) a szabályozási intézkedések előkészítésére és elfogadására vonatkozó belső eljárásaiktól eltérjenek;
(c) olyan intézkedéseket hozzanak meg, amelyek aláásnák vagy akadályoznák a közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szabályozási intézkedések időben történő elfogadását; vagy
(d) valamilyen konkrét szabályozási eredményt fogadjanak el.
15. FEJEZET
ENERGIA ÉS NYERSANYAGOK
15.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célja a párbeszéd és az együttműködés előmozdítása az energia- és nyersanyagágazatban a Felek kölcsönös előnyére, a fenntartható és tisztességes kereskedelem és beruházások előmozdítása, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva ezekben az ágazatokban, valamint a kapcsolódó értékláncok versenyképességének megerősítése, beleértve az értékteremtést is, e megállapodással összhangban.
15.2. CIKK
Alapelvek
1. Mindegyik Fél fenntartja saját szuverén jogát annak meghatározására, hogy a területén és a kizárólagos gazdasági övezetében lévő területei elérhetőek-e energiahordozók és nyersanyagok feltárása és előállítása céljából.
2.
E fejezettel összhangban a Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy saját területükön belül szabályozásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket érjenek el az energia és a nyersanyagok területén.
15.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 15-A–15-B. melléklet alkalmazásában:
(a) „engedély”: olyan hozzájárulás, licenc, koncesszió vagy hasonló közigazgatási vagy szerződéses okmány, amelynek révén az egyik Fél illetékes hatósága feljogosít egy jogalanyt arra, hogy a területén egy bizonyos gazdasági tevékenységet folytasson az engedélyben meghatározott követelményeknek megfelelően;
(b) „kiegyenlítő szabályozás”: minden olyan tevékenység és folyamat, amelynek révén az rendszerüzemeltetők folyamatosan biztosítják, hogy a rendszerfrekvencia egy előre meghatározott stabilitási tartományon belül maradjon, és teljesüljenek az adott minőséghez tartozó tartalékképzési követelmények;
(c) „energiahordozók”: olyan áruk, amelyekből energiát állítanak elő, és amelyek a 15-A. mellékletben foglalt felsorolásban a megfelelő HR-kód alatt szerepelnek;
(d)
„szénhidrogén”: az e címhez tartozó 15-A. melléklet felsorolásában a megfelelő HR-kód alatt szereplő áru;
(e) „nyersanyagok”: ipari termékek gyártása során használt anyagok; beleértve az érceket, a koncentrátumokat, a salakokat, a hamut és a vegyi anyagokat; a megmunkálatlan, feldolgozott és finomított anyagokat; a fémhulladékot; a törmeléket és az újraolvasztott hulladékot; melyek a 15-A. mellékletben szereplő HR-árucsoportok alá tartoznak;
(f) „megújuló energia”: nap-, szél-, víz-, geotermikus, biológiai vagy óceáni forrásokból vagy egyéb megújuló környezeti forrásokból előállított energia;
(g) „megújuló üzemanyagok”: bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított üzemanyagok és nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, beleértve a megújuló szintetikus üzemanyagokat és a megújuló hidrogént is;
(h) „szabványok”: a 16. fejezetben meghatározott szabványok;
(i) „rendszerüzemeltető”:
(i) Az Uniós Fél esetében: egy adott területen a villamosenergia-elosztó vagy -átviteli rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint az ilyen rendszerek hosszú távú képességének biztosításáért felelős személy; és
(ii)
Chile esetében: az összekapcsolt elektromos rendszerek működésének koordinálásáért felelős független szerv, amely biztosítja az elektromos rendszer hatékony gazdasági teljesítményét, biztonságát és megbízhatóságát, valamint nyílt hozzáférést biztosít az átviteli rendszerhez; és
(j) „műszaki előírások”: a 16. mellékletben meghatározottak szerinti műszaki előírások.
15.4. CIKK
Import- és exportmonopóliumok
Egyik Fél sem jelölhet ki vagy tarthat fenn kijelölt import- vagy exportmonopóliumot. E cikk alkalmazásában az „import- vagy exportmonopólium” azt jelenti, hogy az egyik Fél kizárólagos jogot vagy felhatalmazást ad egy jogalanynak arra, hogy energiahordozókat vagy nyersanyagokat importáljon a másik Fél területéről vagy azokat oda exportálja 17 .
15.5. CIKK
Exportárak 18
1. Az energiahordozók vagy nyersanyagok exportjára vonatkozóan a Felek semmiféle intézkedés – például engedélyek vagy minimálár-követelmények – útján nem szabhatnak meg a másik Fél számára magasabb árat, mint a belföldi piacra szánt ilyen áruk esetében.
2. E cikk (1) bekezdése ellenére Chile intézkedéseket vezethet be vagy tarthat fenn azzal a céllal, hogy előmozdítsa a hozzáadott értéket azáltal, hogy az ipari ágazatok számára kedvezményes áron szállít nyersanyagokat, hogy azok Chilében megjelenhessenek, feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a 15-B. mellékletben meghatározott feltételeknek.
15.6. CIKK
Belföldön szabályozott árak
1. A Felek elismerik, hogy a versenyképes energiapiacok fontos szerepet játszanak az energiaellátás széles választékának biztosításában és a fogyasztók jólétének növelésében. A Felek azt is elismerik, hogy a szabályozási igények és megközelítések piaconként eltérőek lehetnek.
2. Az (1) bekezdésen túlmenően a Felek saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban biztosítják, hogy az energiahordozók szolgáltatása piaci elveken alapuljon.
3.
A Felek csak közszolgáltatási kötelezettség előírásával szabályozhatják az energiahordozók szolgáltatásáért felszámított árat.
4. Ha valamelyik Fél közszolgáltatási kötelezettséget ír elő, biztosítania kell, hogy e kötelezettség egyértelműen meghatározott, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen, és ne lépje túl a közszolgáltatási kötelezettség célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.
15.7. CIKK
Energiahordozók és nyersanyagok feltárásának és kitermelésének engedélyezése
1. A 20. fejezet sérelme nélkül, ha valamelyik Fél az energiahordozók és nyersanyagok feltárásához vagy kitermelését engedélyhez köti, az adott Fél biztosítja, hogy ezt az engedélyt nyilvános és megkülönböztetésmentes eljárás keretében adják meg 19 .
2. A Fél közzé teszi többek között az engedély típusát, az érintett területet vagy területrészt, valamint az engedély megadásának javasolt időpontját vagy határidejét oly módon, hogy a potenciálisan érdekelt kérelmezők kérelmet nyújthassanak be.
3. A Felek eltérhetnek e cikk (2) bekezdésétől és a 20.3. cikktől a szénhidrogénekkel kapcsolatos alábbi esetek bármelyikében:
(a) a területre korábban eljárást írtak ki, amely nem vezetett engedély kiadásához;
(b)
a terület állandó jelleggel rendelkezésre áll energiahordozók és nyersanyagok feltárására vagy kitermelésére; vagy
(c) a kiállított engedélyről annak lejárati napja előtt lemondtak.
4. Az egyes Felek az engedéllyel rendelkező jogalanyoktól pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulást kérhetnek. A pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az ne akadályozza a szóban forgó jogalany irányítását és döntéshozatali eljárását.
5. Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelmezőt tájékoztassák a kérelme elutasításának indokairól annak érdekében, hogy szükség esetén fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárást vehessen igénybe. A fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásokat előzetesen közzé kell tenni.
15.8. CIKK
A környezetre gyakorolt hatás értékelése
1. A Felek biztosítják, hogy az energiával vagy nyersanyagokkal kapcsolatos, a lakosságra, az emberi egészségre, a biológiai sokféleségre, a földterületre, a talajra, a talajra, a vízre, a levegőre vagy az éghajlatra, a kulturális örökségre vagy a tájra jelentős hatást gyakorló projekt vagy tevékenység engedélyezése előtt elvégezzék a környezetre gyakorolt hatás értékelését 20 . A vizsgálat azonosítja és értékeli az ilyen jelentős hatásokat.
2.
A Felek biztosítják, hogy a vonatkozó információk a környezetre gyakorolt hatás értékelési folyamatának részeként a nyilvánosság rendelkezésére álljanak, és időt és lehetőséget biztosítanak a nyilvánosság számára a folyamatban való részvételre és az észrevételek megtételére.
3. A Felek a projekt vagy tevékenység engedélyezése előtt közzéteszik és figyelembe veszik a környezetre gyakorolt hatás értékelésének megállapításait.
15.9. CIKK
Harmadik felek hozzáférése az energiaszállítási infrastruktúrához
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön található hálózatok üzemeltetői a Felek bármely jogalanya számára megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítsanak a villamos energia szállítására szolgáló energetikai infrastruktúrához. Amennyire csak lehetséges, az energetikai infrastruktúrához való hozzáférést az adott jogalany hozzáférés iránti kérelmének időpontjától számított észszerű időn belül kell biztosítani.
2. A Felek saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban lehetővé teszik jogalanyaik számára, hogy észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett – beleértve a villamosenergia-források típusai közötti megkülönböztetésmentességet – és a költségeket tükröző tarifák mellett hozzáférjenek a villamosenergia-szállítást szolgáló villamosenergia-szállítási infrastruktúrához, és azt használják. Az egyes Felek közzéteszik az energiaszállítási infrastruktúrához való hozzáférésre és annak használatára vonatkozó feltételeket.
3.
Az (1) bekezdés ellenére a Felek jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben bevezethetnek vagy fenntarthatnak a harmadik felek hozzáférési jogától való, objektív kritériumokon alapuló eltérés konkrét eseteiről, feltéve, hogy az eltérések valamely jogszerű szakpolitikai célkitűzés eléréséhez szükségesek. Ezeket az eltéréseket alkalmazásuk megkezdése előtt közzé kell tenni.
4. A Felek elismerik, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok a gázinfrastruktúrára nézve is relevánsak. Az a Fél, amely nem alkalmazza ezeket a szabályokat a gázinfrastruktúra tekintetében, erre törekszik, különösen a megújuló üzemanyagok szállítása tekintetében, elismerve ugyanakkor a piaci érettség és szervezés tekintetében fennálló különbségeket.
15.10. CIKK
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szolgáltatóinak hozzáférése az infrastruktúrához
1. A 15.7., a 15.9. és a 15.11. cikk sérelme nélkül a Felek biztosítják, hogy a másik Fél megújulóenergia-szolgáltatói észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférést kapjanak a területükön található megújulóenergia-termelő létesítmények villamosenergia-hálózatához, és azt használják.
2.
Az (1) bekezdés alkalmazásában a Felek saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban biztosítják, hogy a másik Félnek a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát biztosító szolgáltatói tekintetében az átvitelt kínáló vállalkozások és a rendszerüzemeltetők:
(a) lehetővé teszik az új megújulóvillamosenergia-termelő létesítmények és a villamosenergia-hálózat közötti kapcsolatot diszkriminatív feltételek előírása nélkül;
(b) lehetővé teszik a villamosenergia-hálózat megbízható használatát;
(c) kiegyensúlyozási szolgáltatást nyújtanak; és
(d) biztosítják, hogy megfelelő hálózati és piaci operatív intézkedések álljanak rendelkezésre a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia korlátozásának minimalizálása érdekében.
3. A (2) bekezdés nem sérti a Felek azon törvényes jogát, hogy területükön belül olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében éljenek szabályozási jogukkal, mint amilyen például a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének és stabilitásának objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló fenntartásának szükségessége.
15.11. CIKK
Független szerv
1. Valamennyi Fél fenntart vagy létrehoz egy funkcióját tekintve független testületet (testületeket), amely(ek):
(a) meghatározza (meghatározzák) vagy jóváhagyja (jóváhagyják) a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésre és annak használatára vonatkozó feltételeket és tarifákat; és
(b) észszerű időn belül rendezi (rendezik) a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférés és használat megfelelő feltételeivel és díjszabásával kapcsolatos vitákat.
2. A szerv (szervek) az (1) bekezdésben meghatározott feladatai(k) ellátása és hatáskörei(k) gyakorlása során átláthatóan és pártatlanul jár (járnak) el a villamosenergia-hálózat felhasználóival, tulajdonosaival és rendszerüzemeltetőivel szemben.
15.12. CIKK
Együttműködés a szabványok terén
1. Az energiahordozók és a nyersanyagok kereskedelme előtt álló szükségtelen technikai akadályok megelőzése, azonosítása és felszámolása érdekében ezekre az árukra és anyagokra a 16. fejezetet kell alkalmazni.
2.
A 16.4. és a 16.6. cikkel összhangban a Felek adott esetben előmozdítják az érintett szabályozó és szabványügyi szerveik közötti együttműködést olyan területeken, mint az energiahatékonyság, a fenntartható energia és a nyersanyagok, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a kereskedelemhez, a beruházásokhoz és a fenntartható fejlődéshez, többek között az alábbiak révén:
(a) szabványaik közelítése vagy, ha lehetséges, harmonizációja a kölcsönös érdekek és a viszonosság alapján, valamint az érintett szabályozók és szabványügyi testületek által meghatározandó módozatoknak megfelelően;
(b) közös elemzések, módszerek és megközelítések, ha lehetséges, a vonatkozó vizsgálatok és mérési szabványok kidolgozásának támogatása és megkönnyítése érdekében, az érintett szabványügyi szervezetekkel együttműködésben;
(c) az energiahatékonyságra és, ha lehetséges, a megújuló energiára vonatkozó közös szabványok kidolgozása; és
(d) a nyersanyagokra, a megújulóenergia-termelésre és az energiahatékonysági berendezésekre vonatkozó szabványok előmozdítása, beleértve adott esetben a termékek tervezését és címkézését is, a meglévő nemzetközi együttműködési kezdeményezések révén.
3. E fejezet végrehajtása céljából a Felek törekednek arra, hogy ösztönözzék a nyílt szabványok kidolgozását és használatát, valamint a hálózatok, rendszerek, eszközök, alkalmazások vagy alkatrészek interoperabilitását az energia- és nyersanyagágazatban.
15.13. CIKK
Kutatás-fejlesztés és innováció
A Felek elismerik, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció kulcsfontosságú elemei a hatékonyság, a fenntarthatóság és a versenyképesség továbbfejlesztésének az energia- és nyersanyagágazatban. A Felek megfelelő esetben együttműködnek többek között a következőkben:
(a) a környezetbarát és költséghatékony technológiák, eljárások és gyakorlatok kutatásának, fejlesztésének, innovációjának és terjesztésének előmozdítása az energia és a nyersanyagok területén;
(b) a Felek kölcsönös javát szolgáló hozzáadott érték előmozdítása, valamint az energia- és nyersanyagtermelési kapacitás növelése; és
(c) a kapacitásépítés megerősítése kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezések keretében.
15.14. CIKK
Együttműködés az energiaügy és a nyersanyagok terén
1. A Felek együttműködnek az energiaügy és a nyersanyagok területén, többek között a következők céljából:
(a) azon intézkedések csökkentése vagy megszüntetése, amelyek önmagukban vagy más intézkedésekkel együtt torzíthatják a kereskedelmet és a beruházásokat, beleértve az energia- vagy nyersanyagágazatot érintő műszaki, szabályozási és gazdasági jellegű intézkedéseket is;
(b) lehetőség szerint álláspontjuk megvitatása nemzetközi fórumokon, ahol releváns kereskedelmi és beruházási kérdéseket vitatnak meg, és előmozdítják az energiahatékonyság, a megújuló energia és a nyersanyagok területén a nemzetközi programokat; és
(c) a felelős üzleti magatartás előmozdítása a Felek által jóváhagyott vagy támogatott nemzetközi normákkal, például az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaival és különösen annak a tudományról és a technológiáról szóló IX. fejezetével összhangban.
Tematikus együttműködés az energiaügy területén
2. A Felek elismerik, hogy fel kell gyorsítani a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások alkalmazását, növelni kell az energiahatékonyságot és elő kell mozdítani az innovációt a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása érdekében. A Felek együttműködnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó valamennyi releváns kérdésben, többek között a következőkben:
(a) megújuló energia, különös tekintettel a technológiákra, a villamosenergia-rendszerbe való integrációra és az ahhoz való hozzáférésre, a tárolásra és a rugalmasságra, valamint a megújuló hidrogén teljes ellátási láncára;
(b) energiahatékonyság, beleértve a szabályozást, a bevált gyakorlatokat, valamint a hatékony és fenntartható fűtési és hűtési rendszereket;
(c) az e-mobilitás és a töltőinfrastruktúra kiépítése; és
(d) nyitott és versenyképes energiapiacok.
Tematikus együttműködés a nyersanyagok területén
3. A Felek elismerik a nyersanyagok felelősségteljes beszerzése és fenntartható előállítása iránti közös kötelezettségvállalásukat, valamint a nyersanyag-értékláncok integrációjának elősegítéséhez fűződő kölcsönös érdeküket. A Felek együttműködnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó valamennyi releváns kérdésben, többek között a következőkben:
(a) felelősségteljes bányászati gyakorlatok és a nyersanyag-értékláncok fenntarthatósága, beleértve a nyersanyag-értékláncok hozzájárulását az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához;
(b) nyersanyag-értékláncok, beleértve a hozzáadott érték létrehozását is; és
(c) a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos együttműködés közös érdekű területeinek meghatározása a teljes nyersanyag-értékláncra kiterjedően, beleértve az élvonalbeli technológiákat, az intelligens bányászatot és a digitális bányákat is.
4. Az együttműködési tevékenységek kidolgozása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló erőforrásokat. A tevékenységek személyes részvétellel vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technológia segítségével végezhetők.
5. Az együttműködési tevékenységek kidolgozásában és végrehajtásában a Felek megállapodása szerint részt vehetnek nemzetközi szervezetek, globális fórumok és kutatóintézetek.
6.
A Felek e cikk végrehajtása során adott esetben elősegítik a megfelelő koordinációt e megállapodás II. része 4.5. cikkének és 5.2. cikkének végrehajtása tekintetében.
15.15. CIKK
Energetikai átállás és megújuló üzemanyagok
1. E fejezet végrehajtása céljából a Felek elismerik, hogy a megújuló üzemanyagok – többek között a megújuló hidrogén – és származékaik, valamint a megújuló szintetikus üzemanyagok jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az éghajlatváltozás kezelését szolgáló csökkentéséhez.
2. A 15.12. cikk (2) bekezdésével összhangban a Felek adott esetben együttműködnek a megújuló üzemanyagok tanúsítási rendszereinek konvergenciája vagy harmonizációja terén, például a teljes életciklusra számított kibocsátások és a biztonsági normák tekintetében.
3. A megújuló üzemanyagok tekintetében a Felek a következők céljából is együttműködnek:
(a) adott esetben azon intézkedések azonosítása, csökkentése és megszüntetése, amelyek torzíthatják a kétoldalú kereskedelmet, beleértve a műszaki, szabályozási és gazdasági jellegű intézkedéseket is;
(b) a kétoldalú kereskedelmet megkönnyítő kezdeményezések elősegítése a megújuló hidrogén előállításának előmozdítása érdekében; és
(c)
a megújuló üzemanyagok használatának előmozdítása, figyelembe véve az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulásukat.
4. A Felek adott esetben ösztönzik a megújuló üzemanyagokra vonatkozó nemzetközi szabványok és szabályozási együttműködés kidolgozását és végrehajtását, valamint együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon olyan vonatkozó tanúsítási rendszerek kidolgozása céljából, amelyek megakadályozzák az indokolatlan kereskedelmi akadályok kialakulását.
15.16. CIKK
Kis és elszigetelt villamosenergia-rendszerekre vonatkozó kivételek
1. E fejezet végrehajtása érdekében a Felek elismerik, hogy jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik különleges szabályozást írhatnak elő a kis és elszigetelt villamosenergia-rendszerekre vonatkozóan.
2. Az (1) bekezdés értelmében a Felek fenntarthatnak, elfogadhatnak vagy végrehajthatnak olyan intézkedéseket a kis és elszigetelt villamosenergia-rendszerek tekintetében, amelyek eltérnek a 15.6., a 15.7., a 15.9., a 15.10. és a 15.11. cikktől, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem minősülnek a Felek közötti kereskedelem vagy beruházások rejtett korlátozásának.
15.17. CIKK
Árukereskedelmi albizottság
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott árukereskedelmi albizottság (a továbbiakban: albizottság) felelős az e fejezet, valamint a 15-A. és a 15‑B. melléklet végrehajtásáért. A 9.18. cikk a), c), d) és e) pontjában meghatározott funkciók értelemszerűen alkalmazandók erre a fejezetre.
2. A 15.12., a 15.13., a 15.14. és a 15.15. cikkel összhangban az albizottság ajánlhatja a Feleknek, hogy az energia és a nyersanyagok területén hozzanak létre egyéb együttműködési eszközöket, illetve könnyítsék meg azok alkalmazását.
3. Amennyiben a Felek kölcsönösen megállapodnak, az albizottság az e fejezet végrehajtásával foglalkozó üléseken ül össze. Az ilyen ülések előkészítése során a Felek adott esetben figyelembe vehetik az érintett érdekelt felek vagy szakértők észrevételeit.
4. Mindkét Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki e fejezet végrehajtásának megkönnyítésére – biztosítva többek között valamely Fél képviselőinek megfelelő bevonását –, értesíti a másik Felet kapcsolattartási adatairól, és haladéktalanul értesíti a másik Felet ezen elérhetőségi adatok bármely változásáról. Chile esetében a kapcsolattartó pontot a Külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes titkársága vagy annak jogutódja adja.
16. FEJEZET
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI
16.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célkitűzése a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megelőzése, azonosítása és felszámolása, továbbá a nagyobb szabályozási együttműködés előmozdítása révén.
16.2. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet a TBT-megállapodás 1. mellékletében meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.
2.
Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
(a) a kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési specifikációk, melyekre a 28. cikk vonatkozik; vagy
(b) a 13. fejezet hatálya alá tartozó egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések.
16.3. CIKK
A TBT-megállapodás egyes rendelkezéseinek a megállapodásba foglalása
A TBT-megállapodás 2–9. cikkét, valamint 1. és 3. mellékletét értelemszerűen belefoglalják e megállapodásba, és azok annak részét képezik.
16.4. CIKK
Nemzetközi szabványok
1. A 16-A. mellékletben felsorolt szervezetek által kidolgozott nemzetközi szabványokat a TBT-megállapodás 2. és 5. cikke, valamint 3. melléklete értelmében megfelelő nemzetközi szabványnak kell tekinteni, feltéve, hogy e szervezetek e szabványok kidolgozása során megfeleltek a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságnak a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkével, továbbá 3. mellékletével kapcsolatos nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozására vonatkozó elvekről szóló határozatában 21 előírt elveknek és eljárásoknak.
2. Valamely Fél kérésére a vegyes tanács a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján határozatot fogadhat el a 16-A. melléklet módosításáról.
16.5. CIKK
Műszaki előírások
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a tervezett műszaki előírások tekintetében saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban elvégezzék a szabályozás hatásvizsgálatát.
2.
Az egyes Felek értékelik a műszakielőírás-javaslatok azon rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek teljesíthetik a Fél jogszerű célkitűzéseit, a TBT-megállapodás 2.2. cikkének megfelelően.
3. A Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják műszaki előírásaik alapjaként, kivéve, ha a műszaki előírást kidolgozó Fél bizonyítani tudja, hogy az említett nemzetközi szabványok nem lennének hatékonyak vagy nem lennének megfelelő eszközök a kitűzött jogszerű célkitűzések eléréséhez.
4. Ha az egyik Fél nem a nemzetközi szabványokat használja műszaki előírásai alapjául, a másik Fél kérésére köteles azonosítani a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való bármely lényeges eltérést, kifejteni azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítélte meg, hogy azon szabványok az elérni kívánt cél szempontjából nem alkalmasak vagy hatástalanok, és benyújtani az ezen értékelés alapjául szolgáló tudományos vagy technikai bizonyítékokat.
5. A TBT-megállapodás 2.3. cikke szerinti kötelezettségeiken túlmenően a Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban felülvizsgálják műszaki előírásaikat azzal a céllal, hogy fokozzák e műszaki előírások és a vonatkozó nemzetközi szabványok konvergenciáját. A Felek többek között figyelembe veszik a vonatkozó nemzetközi szabványokban foglalt új fejleményeket, valamint azt, hogy továbbra is fennállnak-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltéréseit előidéző körülmények.
16.6. CIKK
Szabályozási együttműködés
1. A Felek elismerik, hogy a kereskedelmet gátló technikai akadályok felszámolásának vagy elkerülésének elősegítésére számos szabályozási együttműködési mechanizmus létezik.
2. Az e fejezet hatálya alá tartozó területeken bármely Fél javasolhat ágazatspecifikus szabályozási együttműködési tevékenységeket a másik Félnek. A 16.13. cikkben említett kapcsolattartó ponthoz továbbítandó javaslatoknak a következőkből kell állnia:
(a) a szabályozási megközelítésekre és gyakorlatokra vonatkozó információcsere; vagy
(b) kezdeményezés a műszaki előírásoknak és a megfelelőségértékelési eljárásoknak a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való további összehangolására.
A másik Fél észszerű időn belül válaszol a javaslatra.
3. A 16.13. cikkben említett kapcsolattartó pontok tájékoztatják a vegyes bizottságot az e cikk alapján végzett együttműködési tevékenységekről.
4. A Felek törekednek arra, hogy a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak felszámolása érdekében kicseréljék egymás között a megfelelőségértékelési eredmények elfogadását megkönnyítő mechanizmusokat, és együttműködjenek egymással e mechanizmusok keretében.
5.
A Felek ösztönzik a műszaki szabályozásért, a szabványosításért, a megfelelőségértékelésért, az akkreditációért és a metrológiáért felelős szervezeteik közötti együttműködést az e fejezet hatálya alá tartozó különböző kérdések kapcsán, függetlenül attól, hogy kormányzati vagy nem kormányzati szervezetekről van-e szó.
6. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné valamely Felet:
(a) a szabályozási intézkedések előkészítésére és elfogadására vonatkozó eljárásaitól való eltérésre;
(b) olyan intézkedések meghozatalára, amelyek aláásnák vagy akadályoznák a közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szabályozási intézkedések időben történő elfogadását; vagy
(c) konkrét szabályozási eredmény elérésére.
7. E cikk, valamint a 16-A–16.E. mellékletek szerinti együttműködésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az Uniós Fél nevében az Európai Bizottság jár el.
16.7. CIKK
A nem élelmiszer jellegű termékek piacfelügyeletével, megfelelésével és biztonságával kapcsolatos együttműködés
1. A Felek elismerik a piacfelügyelet, a megfelelés és a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága terén folytatott együttműködés fontosságát a kereskedelem megkönnyítése, a fogyasztók és más felhasználók védelme, valamint a megosztott információkon alapuló kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából.
2.
E cikk alkalmazásában:
(a) „fogyasztási cikkek”: olyan áruk, amelyeket fogyasztók általi felhasználásra szánnak vagy valószínűsíthetően fogyasztók használnak, kivéve az élelmiszereket, az orvostechnikai eszközöket és a gyógyszereket; és
(b) „piacfelügyelet”: a közigazgatási szervek által valamely Fél eljárásai alapján – adott esetben a gazdasági szereplőkkel együttműködésben – végzett tevékenységek és hozott intézkedések, amelyek lehetővé teszik az adott Fél számára a termékek jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek való megfelelésének nyomon követését vagy kezelését.
3. A piacfelügyelet független és pártatlan működésének biztosítása érdekében a Felek biztosítják a következőket:
(a) a piacfelügyeleti funkciók és a megfelelőségértékelési funkciók szétválasztása; és
(b) minden olyan érdek kiküszöbölése, amely befolyásolná a piacfelügyeleti hatóságok pártatlanságát a gazdasági szereplők ellenőrzésének vagy felügyeletének elvégzése során.
4. A Felek együttműködhetnek és információt cserélhetnek a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága és megfelelősége terén, különösen a következők tekintetében:
(a) piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek és intézkedések;
(b)
kockázatértékelési módszerek és terméktesztelés;
(c) összehangolt termékvisszahívás vagy egyéb hasonló intézkedések;
(d) tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságának és a megfelelésnek a javítása;
(e) olyan újonnan felmerülő kérdések, amelyeknek jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozásai vannak;
(f) szabványosítással kapcsolatos tevékenységek; és
(g) tisztviselők cseréje.
5. Az Uniós Fél a 2001/95/EK irányelvben 22 vagy annak utódjában említett fogyasztási cikkek tekintetében a Gyors Tájékoztatási Rendszeréből kiválasztott információkat bocsájthat Chile rendelkezésére, Chile pedig átadhatja az Uniós Félnek a fogyasztási cikkek biztonságosságára, valamint a fogyasztási cikkekkel kapcsolatban hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó kiválasztott információkat. Erre az információcserére az alábbiak formájában kerülhet sor:
(a) nem szisztematikus információcsere kellően indokolt és konkrét esetekben, a személyes adatok kivételével; és
(b)
a vegyes tanács határozatával létrehozott, a 16-D. mellékletben rögzítendő megállapodáson alapuló rendszeres információcsere.
6. A vegyes tanács határozat útján megállapodhat a 16-E. mellékletben meghatározandó, az e cikk (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű termékekkel kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozó információk – többek között elektronikus úton történő – rendszeres cseréjére vonatkozóan.
7. A Felek a (4), (5) és (6) bekezdés alapján megszerzett információkat kizárólag a fogyasztók, az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme céljából használják fel.
8. A Felek a (4), (5) és (6) bekezdés alapján megszerzett információkat bizalmasan kezelik.
9. Az (5) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben említett rendelkezések meghatározzák a termékkört, a megosztani kívánt információ típusát, az információcsere szabályait és módjait, valamint a titoktartási és a személyes adatok védelméről szóló szabályok alkalmazását.
10. A 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vegyes tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a 16-D. és a 16-E. mellékletben foglalt rendelkezések meghatározása vagy módosítása céljából.
16.8. CIKK
Szabványok
1. A szabványok lehető legszélesebb körű harmonizációja érdekében valamennyi Fél arra ösztönzi a területén létrehozott szabványügyi testületeket és azokat a regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek saját maga vagy a területén létrehozott szabványügyi testületek tagjai, hogy:
(a) erőforrásaik határain belül vegyenek részt a nemzetközi szabványoknak az illetékes nemzetközi szabványügyi testületek általi kidolgozásában;
(b) az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek lennének, például a magas szintű védelem vagy alapvető éghajlati vagy földrajzi tényezők vagy alapvető műszaki problémák miatt;
(c) kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedéseket;
(d) szabályos időközönként vizsgálják felül azon hazai vagy regionális szabványokat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából;
(e)
a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben működjenek együtt a másik Fél megfelelő szabványügyi testületeivel, többek között a nemzetközi vagy a regionális szintű szabványügyi testületekkel; és
(f) segítsék elő a maguk közötti, valamint a másik Fél szabványügyi testületeivel folytatott kétoldalú együttműködést.
2. A Feleknek a következők tekintetében kell biztosítaniuk az információcserét:
(a) a szabványok alkalmazása a műszaki előírások alátámasztása érdekében; és
(b) az egyes Felek szabványosítási folyamatai, valamint az, hogy nemzeti szabványaik kidolgozása során milyen mértékben támaszkodnak a nemzetközi, regionális vagy régió alatti szintű szabványokra.
3. Ha a szabványokat valamely műszakiszabály-tervezetbe vagy megfelelőségértékelési eljárásba való beépítés vagy hivatkozás révén teszik kötelezővé, az e megállapodás 16.10. cikkében és a TBT-megállapodás 2. vagy 5. cikkében meghatározott átláthatósági kötelezettségeket teljesíteni kell.
16.9. CIKK
Megfelelőségértékelés
1. A műszaki előírások elkészítése, elfogadása és alkalmazása vonatkozásában a 16.5. cikkben szereplő rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a megfelelőségértékelési eljárásokra.
2. Ha valamelyik Fél megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, akkor az adott Fél:
(a) a felmerülő kockázatokkal arányos megfelelőségértékelési eljárásokat választ ki;
(b) jogszabályaira és egyéb rendelkezéseire is figyelemmel a beszállítói megfelelőségi nyilatkozat használatát tekinti a műszaki szabálynak való megfelelés igazolására szolgáló egyik lehetséges módnak; és
(c) a másik Fél kérésére tájékoztatást ad arról, hogy milyen kritériumok alapján választotta ki az egyes termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat.
3. Ha valamelyik Fél harmadik fél által elvégzett megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, és ezt a feladatot nem utalta a (4) bekezdésben meghatározott kormányzati szerv kizárólagos feladatkörébe, akkor az adott Fél:
(a) lehetőleg akkreditációs eljárást alkalmaz a megfelelőségértékelési szervezetek minősítésére;
(b)
preferenciálisan használja az akkreditálásra és a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a Felek akkreditációs testületeit bevonó nemzetközi megállapodásokat, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (a továbbiakban: ILAC) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (a továbbiakban: IAF) mechanizmusain keresztül;
(c) csatlakozik, vagy adott esetben ösztönzi megfelelőségértékelő testületeinek csatlakozását a megfelelőségértékelési eredmények harmonizálását vagy azok elfogadását megkönnyítő bármely működő nemzetközi megállapodáshoz vagy rendszerhez;
(d) biztosítja, hogy amennyiben egy adott termék vagy termékcsoport tekintetében több megfelelőségértékelő szervezetet jelölnek ki, a gazdasági szereplők megválaszthassák, hogy közülük melyik végezze el a megfelelőségértékelési eljárást;
(e) biztosítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek függetlenek legyenek a gyártóktól, importőröktől és általában a gazdasági szereplőktől, valamint hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség az akkreditáló testületek és a megfelelőségértékelő szervezetek között;
(f) lehetővé teszi a megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy alvállalkozókat vegyenek igénybe a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésére, beleértve a másik Fél területén található alvállalkozókat is; e pont semelyik része nem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná a Feleknek, hogy az alvállalkozók számára ugyanazokat a követelményeket írják elő, amelyeket a szerződés tárgyát képező megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy maga végezhesse el a kiszervezett vizsgálatokat vagy ellenőrzést; és
(g)
hivatalos weboldalakon közzéteszi az ilyen megfelelőségértékelések elvégzésére kijelölt szervezetek jegyzékét, valamint az egyes szervezetek kijelölésének hatályára vonatkozó információkat.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél előírja, hogy egyes termékek esetében a megfelelőségértékelést a saját meghatározott kormányzati hatóságai végezzék. Ilyen esetekben a Fél:
(a) biztosítja, hogy a megfelelőségértékelésért fizetendő díjak ne haladják meg a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét, és a megfelelőségértékelés kérelmezőjének kérésére ismerteti, hogy az ilyen megfelelőségértékelésért általa felszámított díjak összege miként korlátozódik a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére; és
(b) a megfelelőségértékelési díjakat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi vagy kérésre rendelkezésre bocsátja.
5. A (2), (3) és (4) bekezdés ellenére azokban az esetekben, amikor az Uniós Fél elfogadja a 16-B. mellékletben felsorolt területekre vonatkozó beszállítói megfelelőségi nyilatkozatot, Chile – saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – hatékony és átlátható eljárást biztosít az Uniós Fél területén található és az ILAC és az IAF kölcsönös elismerésére vonatkozó nemzetközi megállapodásokban tagsággal rendelkező akkreditáló testület által akkreditált megfelelőségértékelő szervezetek által kiadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések elfogadására, annak biztosítékaként, hogy a termék megfelel a Chile műszaki előírásaiban meghatározott követelményeknek.
6.
E cikk alkalmazásában „a beszállító megfelelőségi nyilatkozata” a gyártó által a gyártó kizárólagos felelősségére, a megfelelő típusú megfelelőségértékelési tevékenység eredményei alapján kiállított, külső fél által kibocsátott és a harmadik fél által végzett kötelező értékelést kizáró tanúsítvány, amely annak biztosítékául szolgál, hogy a termék megfelel az ilyen megfelelőségértékelési eljárásokat meghatározó műszaki előírásoknak.
7. Bármelyik Fél kérésére a 16.14. cikkben említett albizottság felülvizsgálja a 16-B. melléklet (1) bekezdésében szereplő területek jegyzékét. Az albizottság javasolhatja a vegyes tanácsnak a 16-B. melléklet módosítását a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint.
16.10. CIKK
Átláthatóság
1. Saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban és a 36. cikk sérelme nélkül, az árukereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló főbb műszaki előírások kidolgozásakor a Felek biztosítják olyan átláthatósági eljárások meglétét, amelyek lehetővé teszik, hogy a Felek személyei nyilvános konzultációs eljárás keretében véleményt nyilvánítsanak, kivéve sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák vagy azok felmerülésének kockázata esetén.
2. A Felek biztosítják a másik Fél személyei számára az (1) bekezdésben említett konzultációs folyamatban a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett történő részvétel lehetőségét, és e konzultációs folyamat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
3.
A javasolt műszaki előírásokról és megfelelőségértékelési eljárásokról szóló értesítésnek a WTO Notifikációs Központja részére történő megküldését követően valamennyi Fél törekszik arra, hogy legalább 60 napos időszakot biztosítson a másik Fél számára az írásbeli észrevételre, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák jelentkeznek, vagy ezek bekövetkezése fenyeget. A Felek megfontolás tárgyává teszik a másik Félnek az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló minden észszerű kérését.
4. Ha az értesítés szövege nem a WTO egyik hivatalos nyelvén készült, az értesítést küldő Fél részletes és átfogó leírást biztosít a javasolt műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárás tartalmáról a WTO értesítési formátumában.
5. Ha valamelyik Félhez a (3) bekezdésben említett írásbeli észrevételek érkeznek, a szóban forgó Fél:
(a) a másik Fél kérésére illetékes szabályozó hatóságának részvételével megvitatja az írásbeli észrevételeket, és ezt olyan időpontban teszi, amikor az észrevételek figyelembe vehetők; és
(b) legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján írásban válaszol az észrevételekre.
6. A Felek legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján egy weboldalon közzéteszik a másik Féltől érkező, a (3) bekezdésben említett észrevételekre adott válaszaikat.
7.
A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, valamint jogalapjáról és indokáról.
8. A Felek biztosítják, hogy az általuk elfogadott műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások hivatalos honlapokon vagy online hivatalos közlönyökön keresztül díjmentesen hozzáférhetők legyenek.
9. A Felek a WTO Notifikációs Központjának küldött eredeti értesítéshez fűzött kiegészítés útján tájékoztatást nyújtanak a műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások elfogadásáról és hatálybalépéséről, valamint az elfogadott végleges szövegről.
10. A Felek a TBT-megállapodás 2.12. cikkében meghatározott feltételek mellett észszerű időtartamot biztosítanak a műszaki előírások közzététele és hatálybalépése között. E cikk alkalmazásában az „észszerű időtartam” általában legalább hat hónapot jelent, kivéve, ha ez a kitűzött jogszerű célok elérése szempontjából nem lenne eredményes.
11. A Felek megfontolás tárgyává teszik a másik Félnek a (3) bekezdésben meghatározott észrevételezési időszak vége előtt beérkezett, a műszaki előírás elfogadása és hatálybalépése közötti időszak meghosszabbítására irányuló észszerű kérelmét, kivéve ha a késedelem miatt csorbát szenvedne a kitűzött jogos célok megvalósulása.
16.11. CIKK
Jelölés és címkézés
1. A Felek megerősítik, hogy a jelölést vagy címkézést tartalmazó vagy kizárólag ezekkel foglalkozó műszaki előírásaik megfelelnek a TBT-megállapodás 2.2. cikkének.
2. A TBT-megállapodás 2.2. cikkében említett jogszerű célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken túl a termékek kötelező jelölését vagy címkézését előíró Fél:
(a) kizárólag olyan információk benyújtását írja elő, amelyek relevánsak a termék fogyasztói vagy használói számára, vagy a termék kötelező műszaki előírásoknak való megfelelését jelölik;
(b) nem írja elő a termékek jelöléseinek vagy címkéinek előzetes jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását, sem pedig a díjfizetést azon termékek forgalomba hozatalának előfeltételeként, amelyek egyébként megfelelnek a kötelező műszaki előírásoknak;
(c) ha a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószám használatát írja elő, akkor indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadja az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére;
(d)
amennyiben az nem megtévesztő, ellentmondásos vagy zavaró az árukat importáló Fél által előírt információkkal összefüggésben, engedélyezi a következőket:
(i) az árukat importáló Fél nyelve mellett más nyelven is feltüntetett információk;
(ii) nemzetközileg elfogadott nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; és
(iii) az árukat importáló Fél által kért információkon felüli további információk;
(e) elfogadja, hogy a címkézésre – beleértve a kiegészítő címkézést vagy a címkézés helyesbítését is – a behozatali ország vámraktáraiban vagy más kijelölt területein kerüljön sor a származási országban történő címkézés alternatívájaként, kivéve, ha a címkézést közegészségügyi vagy biztonsági okokból arra feljogosított személyeknek kell elvégezniük; és
(f) arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag rögzített címkék helyett a nem állandó vagy leválasztható címkéket, vagy a vonatkozó információknak a kísérő dokumentációban való feltüntetését elfogadja.
16.12. CIKK
Technikai egyeztetések és konzultációk
1. Mindegyik Fél kérhet a másik Féltől az e fejezet hatálya alá tartozó bármely kérdésben információt. A megkeresett Fél köteles az információt észszerű időn belül megadni.
2. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által kidolgozott, műszaki előírásra vagy megfelelőségértékelési eljárásra irányuló tervezet vagy javaslat jelentős hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, kérheti, hogy folytassanak technikai egyeztetéseket a kérdésről. A kérelmet írásban kell benyújtani, az alábbiak megjelölésével:
(a) az intézkedés;
(b) e fejezet azon rendelkezései, amelyekre az aggályok vonatkoznak; és
(c) a kérelem indokai, beleértve annak ismertetését, hogy a kérelmező Fél mit talál aggályosnak az intézkedéssel kapcsolatban.
3. A szóban forgó Fél a kérelmet a másik Félnek a 16.13. cikk értelmében kijelölt kapcsolattartó pontjához nyújtja be írásban.
4.
Bármely Fél kérésére a Felek a kérelem dátumától számított 60 napon belül személyesen, illetve video- vagy telekonferencia útján összeülnek, hogy megvitassák a (2) bekezdésben említett kérelemben felvetett aggályokat. A Felek mindent megtesznek a vita kölcsönösen kielégítő és lehető leggyorsabb rendezése érdekében.
5. Ha a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy sürgős, kérheti a másik Felet arra, hogy rövidebb időn belül sor kerüljön az ülésre. A másik Fél mérlegeli a kérést.
6. Az egyértelműség érdekében ez a cikk nem sérti a Felek 38. fejezetből fakadó jogait és kötelezettségeit.
16.13. CIKK
Kapcsolattartó pontok
1. Az e fejezet szerinti együttműködés és koordináció megkönnyítésére mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, és értesíti a másik Felet kapcsolattartó elérhetőségeiről. A Felek az elérhetőségekkel kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik a másik Felet.
2. A kapcsolattartó pontok együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék e fejezet végrehajtását és a Felek közötti együttműködést a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos valamennyi kérdésben. A kapcsolattartó pontok:
(a) megszervezik a 16.12. cikkben említett technikai egyeztetéseket és konzultációkat;
(b)
haladéktalanul kezelik a másik Fél által felvetett, a szabványok, műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások kialakításával, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket;
(c) valamely Fél kérésére megbeszéléseket szerveznek az e fejezet alapján felmerülő bármely kérdésről; és
(d) információcserét folytatnak a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon.
3. A kapcsolattartó pontok a feladataik ellátásához megfelelő bármely megegyezésük szerinti módszerrel kommunikálnak egymással.
16.14. CIKK
A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság
A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság, amelyet a 8.8. cikk (1) bekezdése alapján hoznak létre (a továbbiakban: albizottság):
(a) figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és igazgatását;
(b)
fokozza az együttműködést a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztése és javítása terén;
(c) meghatározza az e fejezet szerinti jövőbeli munka szempontjából közös érdekű kiemelt területeket és mérlegeli az új kezdeményezésekre irányuló javaslatokat;
(d) figyelemmel kíséri és megvitatja a TBT-megállapodással kapcsolatos fejleményeket; és
(e) megtesz bármilyen más lépést, amelyről a Felek úgy vélik, hogy segíteni fogja őket e fejezet és a TBT-megállapodás végrehajtásában.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
17. FEJEZET
BERUHÁZÁS
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
17.1. CIKK
Hatály
E fejezet nem alkalmazandó az egyik Fél által a másik Fél pénzügyi intézményeivel, a másik Fél beruházóival és az ilyen beruházóknak az említett Fél 25.2. cikkben meghatározott területén található pénzügyi intézményekbe történő beruházásaival kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre;
17.2. CIKK
Fogalommeghatározások
1. E fejezet, valamint a 17-A., 17-B. és 17-C. melléklet alkalmazásában:
(a) „az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek”: nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versenyben végzett tevékenységek, beleértve a szolgáltatásnyújtást is;
(b) „repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból, és nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;
(c) „számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások”: a légitársaság menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, díjszabásáról és díjszabási szabályairól információkat tartalmazó számítógépes rendszeren keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek segítségével a helyfoglalás, illetve a jegyváltás lebonyolítható;
(d) „érintett beruházás”: olyan beruházás, amely valamely Fél egy vagy több beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén, az alkalmazandó joggal összhangban, és amely e megállapodás hatálybalépésének időpontjában már létezik, vagy azt követően jön létre;
(e)
„határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:
(i) az egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy
(ii) az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának történik;
(f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű vagy kézműipari tevékenységek, többek között a szolgáltatások, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;
(g) „vállalkozás”: letelepedés útján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet, fióktelep vagy képviseleti iroda;
(h) „letelepedés”: egy vállalkozásnak az egyik Fél beruházója által a másik Fél területén való létrehozása, beleértve annak felvásárlását 1 is;
(i) „szabadon átváltható valuta”: a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valutákra szabadon átváltható valuta;
(j)
„földi kiszolgálási szolgáltatások”: egy repülőtéren a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: a légitársaságok képviselete, adminisztráció és felügyelet; utaskezelés; poggyászkezelés; forgalmi előtéren előforduló feladatok; vendéglátás; a légi áruk és postai küldemények kezelése; a légi járművek üzemanyaggal feltöltése, a légi járművek szervizelése és takarítása; földi szállítás; valamint járatüzemeltetés, a személyzet igazgatása és a repülés tervezése; a földi kiszolgálási szolgáltatások nem foglalják magukban a következőket: saját földi kiszolgálás; biztonság; forgalmi karbantartási tevékenység; légijármű-javítás és -karbantartás; és az olyan alapvető központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a jégmentesítő berendezések, az üzemanyag-elosztó rendszerek, a csomagkezelő rendszerek vagy a repülőtéren belüli fix közlekedési rendszerek;
(k) „beruházás”: bármely olyan, egy beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló eszköz, amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve bizonyos időtartamot, a tőke vagy más források lekötését, az elvárt nyereséget és a kockázatvállalást; egy beruházás többek között a következő formákat öltheti:
(i) vállalkozás;
(ii) üzletrészek, részvények és a jegyzett tőkéből való részesedés egyéb formái;
(iii) vállalkozás kötvényei, hitelei és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai;
(iv) tőzsdei határidős ügyletek, opciós ügyletek és más származékos termékek;
(v)
koncessziók, licencek, engedélyek, jogosítványok és hasonló, a belső jog alapján biztosított jogok
2
;
(vi) kulcsrakész kivitelezésekről szóló szerződések, valamint építési, üzemeltetési, gyártási, koncessziós vagy bevételmegosztásról rendelkező és egyéb szerződések, ideértve azokat is, amelyek esetében a beruházó tulajdonnal rendelkezik a Fél területén;
(vii) szellemitulajdon-jogok;
(viii) egyéb ingó és ingatlan, materiális és immateriális, vagyoni és kapcsolódó vagyoni jogok, például bérlet, jelzálog és zálogkölcsön;
az egyértelműség érdekében:
(i) a beruházott hozam beruházásnak minősül, és az eszközök beruházása vagy újraberuházása formájában bekövetkező bármilyen változás nem befolyásolja a beruházás minősítését, feltéve, hogy a beruházás vagy újraberuházás formája továbbra is megfelel a beruházás fogalommeghatározásának;
(ii) a beruházás fogalmába nem tartozik bele a bírósági vagy közigazgatási eljárás során hozott végzés vagy ítélet;
(l)
„valamely Fél beruházója”: az egyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete, aki vagy amely a h) ponttal összhangban a másik Fél területén vállalkozást kíván létesíteni, létesít vagy létesített;
(m) „valamely Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezete” 3 :
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió vagy legalább egy tagállama joga szerint létrehozott vagy szervezett jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely jelentős üzleti tevékenységet 4 folytat az Európai Unió területén; és
(B) az Európai Unión kívül letelepedett és az Európai Unió valamely tagállamának természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói az Európai Unió valamely tagállamában vannak bejegyezve és annak lobogója alatt közlekednek;
(ii)
Chile esetében:
(A) a chilei jogszabályok szerint létrehozott vagy megszervezett, Chile területén lényeges üzleti tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező szervezet; valamint
(B) a Chilén kívül letelepedett és Chile természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói Chilében vannak bejegyezve és Chile lobogója alatt közlekednek;
(n) „működés”: valamely vállalkozásnak az egyik Fél beruházója által a másik Fél területén való működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy arról való egyéb rendelkezés;
(o) „hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás által eredményezett, vagy abból származó összeg, ideértve a nyereségeket, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, kamatot, a szellemitulajdon-jogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket és minden egyéb jogszerű bevételt;
(p) „légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, a reklámozást és a forgalmazást is; ezek a tevékenységek nem tartalmazzák a légiközlekedési szolgáltatások árképzését, sem az alkalmazandó feltételeket; és
(q) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével.
(r) „Fórum”: a 17.34. cikk szerint létrehozott első fokú igazságszolgáltatási fórum.
17.3. CIKK
Szabályozási jog
A Felek megerősítik azon jogukat, hogy saját területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
17.4. CIKK
Kapcsolat más fejezetekkel
1. E fejezet és a 25. fejezet közötti ellentmondás esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az utóbbi élvez elsőbbséget.
2. Valamely Fél azon előírása, miszerint a másik Fél szolgáltatójának óvadékot vagy más pénzügyi biztosítékot kell nyújtania a területén a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként, önmagában még nem teszi alkalmazandóvá ezt a fejezetet a kérdéses szolgáltatás határokon átnyúló nyújtása vonatkozásában. Ez a fejezet a valamely Fél által az óvadék vagy pénzügyi biztosíték vonatkozásában elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó, ha az ilyen óvadék vagy pénzügyi biztosíték érintett beruházásnak minősül.
17.5. CIKK
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja a másik Fél beruházójától vagy egy érintett beruházástól az e fejezetből származó előnyöket, amennyiben a megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban, beleértve az emberi jogok védelmét is:
(a) amelyek megtiltják az adott beruházóval vagy érintett beruházással folytatott ügyleteket; vagy
(b) amelyeket megsértene vagy kijátszana azzal, ha az e fejezetből származó előnyöket az adott beruházó vagy érintett beruházás számára biztosítaná, ideértve azt az esetet is, amikor az intézkedések tiltják az olyan személlyel való ügyleteket, aki ez utóbbiak bármelyikének tulajdonosa, vagy ez utóbbiak bármelyike felett ellenőrzést gyakorol.
17.6. CIKK
A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság
A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság. A beruházásokkal kapcsolatos ügyek kezelése során az albizottság figyelemmel kíséri és biztosítja e fejezet, valamint a 17-A., 17-B. és 17-C. melléklet megfelelő végrehajtását.
B. SZAKASZ
A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSA ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
17.7. CIKK
Hatály
1. Ez a szakasz valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek hatással járnak a másik Fél beruházója vállalkozásának gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos letelepedésére vagy az érintett beruházás ilyen beruházó általi működtetésére az első Fél területén.
2. E szakasz nem alkalmazandó az alábbiakra:
(a) audiovizuális szolgáltatások;
(b) belföldi tengeri kabotázs 5 ; vagy
(c)
belföldi és nemzetközi, menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások
6
, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:
(i) repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
(ii) légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(iii) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; valamint
(iv) földi kiszolgálás.
3. A 17.8., 17.9., 17.11., 17.12. és 17.13. cikk nem alkalmazandó a közbeszerzésekre.
4. A 17.8., 17.9., 17.11. és 17.13. cikk nem alkalmazandó az egyik Fél által nyújtott támogatásokra, beleértve a kormányzat által támogatott kölcsönöket, garanciákat és biztosításokat.
17.8. CIKK
Piacra jutás
Azokban az ágazatokban vagy alágazatokban, ahol piacra jutási kötelezettségvállalásokat tesznek, egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn a másik Fél beruházója vagy érintett beruházásnak minősülő vállalkozás letelepedése vagy az érintett vállalkozás működése útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban, sem a teljes területe, sem valamely regionális alegysége vonatkozásában olyan intézkedést, amely:
(a) korlátozza azon vállalkozások számát, amelyek egy konkrét gazdasági tevékenységet végezhetnek, függetlenül attól, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos jogok vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg;
(b) korlátozza az ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(c) korlátozza a műveletek teljes számát vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségét kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján 7 ;
(d) egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél beruházója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozza vagy írja elő; vagy
(e)
számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján korlátozza az adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszámát, akik egy adott gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak.
17.9. CIKK
Nemzeti elbánás
1. A letelepedés tekintetében a Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásnak minősülő vállalkozásokat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben 8 biztosítanak.
2. A működés tekintetében a Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásokat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben 9 biztosítanak.
3.
Az egyik Fél által az (1) és (2) bekezdés alapján biztosított elbánás a következőket jelenti:
(a) Chile valamely regionális vagy helyi önkormányzata tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott önkormányzat által a chilei beruházók és azok beruházásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás;
(b) az Európai Unió valamely tagállamának kormányzata vagy az Európai Unió valamely tagállamában működő kormányzat tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzat által az adott tagállam beruházói és azok beruházásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás 10 .
17.10. CIKK
Közbeszerzés
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Félnek a területükön letelepedett vállalkozásai számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet hasonló helyzetekben saját vállalkozásainak biztosítanak a beszerző szerv által kormányzati célból vásárolt áruk vagy szolgáltatások tekintetében.
2.
Az e cikkben meghatározott nemzeti elbánásra vonatkozó kötelezettség alkalmazása továbbra is a 28.3. cikkben meghatározott biztonsági és általános kivételek hatálya alá tartozik.
17.11. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A letelepedés tekintetében a Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásnak minősülő vállalkozásokat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet valamely harmadik ország beruházói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben 11 biztosítanak.
2. A működés tekintetében a Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásokat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet valamely harmadik ország beruházói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben 12 biztosítanak.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi valamelyik Felet, hogy a másik Fél beruházóira vagy az érintett beruházásokra is kiterjessze az olyan elbánást, amely az előírások (beleértve a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírásokat vagy kritériumokat), illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések alkalmazásából ered.
4.
Az egyértelműség kedvéért az (1) és (2) bekezdésben szereplő „elbánás” nem foglalja magában az egyéb nemzetközi beruházási egyezményekben és egyéb kereskedelmi megállapodásokban előírt, beruházásokkal kapcsolatos vitarendezési eljárásokat vagy mechanizmusokat. Az egyéb nemzetközi beruházási egyezményekben vagy kereskedelmi megállapodásokban foglalt anyagi jogi rendelkezések önmagukban nem minősülnek az (1) és (2) bekezdésben említett „elbánásnak”, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez az egyik Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiányában. Az egyes Felek olyan intézkedései, amelyeket az ilyen anyagi jogi rendelkezések alapján alkalmaztak, az e cikk értelmében vett „elbánásnak” minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik.
17.12. CIKK
Teljesítőképességi követelmények
1. A Felek nem írnak elő vagy nem érvényesítenek követelményeket, illetve nem érvényesítenek semmiféle kötelezettségvállalást vagy vállalást az egyik Fél vagy egy harmadik ország vállalkozásának letelepedésével vagy beruházásásnak működésével kapcsolatban az adott Fél területén, amelyek a következőkre vonatkoznának:
(a) az áruk vagy szolgáltatások bizonyos szintjének vagy százalékos arányának exportálása;
(b) belföldi tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése;
(c) a területén előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásbeszerzés;
(d)
az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(e) a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területükön való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy az ilyenek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik;
(f) adott technológiához, termelési folyamathoz vagy más védett ismerethez való hozzáférés biztosítása vagy ezek átadása a területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak;
(g) kizárólag az adott Fél területéről az általa előállított áruk vagy az általa nyújtott szolgáltatások szállítása egy konkrét regionális vagy világpiacra;
(h) az adott beruházónak a világ egy meghatározott, a Fél területénél szélesebb földrajzi régiójában történő működését vagy teljes világszintű működését irányító székhely létrehozása a Fél területén;
(i) saját állampolgárai egy bizonyos számának vagy százalékos arányának alkalmazása;
(j) a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása; vagy
(k)
a követelmény bevezetésének vagy érvényesítésének időpontjában hatályos bármely hasznosítási szerződés tekintetében, vagy bármely kötelezettségvállalás vagy vállalás érvényesítése tekintetében, vagy a beruházó, valamint a területén lévő természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet vagy bármely más szervezet között szabadon kötött jövőbeli hasznosítási szerződés
13
tekintetében, feltéve, hogy a követelmény bevezetése, illetve a kötelezettségvállalás vagy vállalás végrehajtása oly módon történik, amely közvetlenül megsérti az adott hasznosítási szerződést valamely Fél nem igazságügyi kormányzati hatósági gyakorlata révén, a következők elfogadása céljából:
(i) valamely hasznosítás szerződési szerinti jogdíj adott mértéke vagy összege, amely egy bizonyos szint alatt van; vagy
(ii) a hasznosítási szerződés időtartamának adott időtartama.
2. Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdés k) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a beruházó és az egyik Fél között hasznosítási szerződés jön létre.
3. A Felek nem kötik az egyik Fél vagy egy harmadik ország bármely vállalkozásának a területükön való létesítésével vagy működtetésével kapcsolatos előny megszerzését vagy megtartását a következő követelmények bármelyikének való megfeleléshez:
(a) hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy százalékos arányának elérése;
(b)
a területükön előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások vásárlása, használata vagy előnyben részesítése, vagy természetes személyektől vagy vállalkozásoktól származó áruk vagy szolgáltatások vásárlása a területükön;
(c) az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(d) a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területükön való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy az ilyenek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik; vagy
(e) a kivitel vagy az értékesítés korlátozása.
4. A (3) bekezdés nem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy az egyik Fél vagy egy harmadik ország beruházója vállalkozásának a területükön való létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban kapott vagy továbbra is kapott előnyt a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, alkalmazottak képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.
5.
Az (1) bekezdés f) és k) pontja nem alkalmazandó, ha:
(a) valamely Fél engedélyezi a TRIPS-megállapodás 31. vagy 31a. cikke szerinti szellemitulajdon-jog használatát, vagy olyan védett információ közzétételét előíró intézkedéseket, amelyek a TRIPS-megállapodás 39. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak és azzal összhangban állnak; vagy
(b) a követelményt, illetve a kötelezettségvállalást vagy vállalást bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság írja elő vagy juttatja érvényre annak érdekében, hogy egy olyan gyakorlatot orvosoljon, amelyről bírósági vagy közigazgatási eljárás állapította meg, hogy a Fél versenyjogába ütközik.
6. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre.
7. A (3) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott követelményekre, amelyek teljesülése a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükséges.
8.
Az egyértelműség érdekében ez a cikk nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi a Feleket, hogy engedélyezzék egy adott szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását, amennyiben az adott Fél az ilyen szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan olyan korlátozásokat vagy tilalmakat fogad el vagy tart fenn, amelyek összhangban állnak a 17-A., 17-B. és 17-C. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.
9. Ez a cikk nem érinti a Feleknek a WTO-egyezmény alapján tett kötelezettségvállalásait.
17.13. CIKK
Felső vezetés és igazgatótanács
A Felek nem írhatják elő az adott Fél érintett beruházásnak minősülő vállalkozása számára, hogy az igazgatótanácsba vagy felsővezetői – például vállalatvezetői vagy menedzseri – pozíciókba bizonyos állampolgárságú természetes személyeket nevezzen ki.
17.14. CIKK
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések
1. A 17.9., 17.11., 17.12. és 17.13. cikk nem alkalmazandó:
(a) olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet a következők tartanak fenn:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(B) valamely tagállam központi kormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(C) valamely tagállam regionális önkormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint; vagy
(D) valamely helyi önkormányzat; valamint
(ii) Chile esetében:
(A) a központi kormányzat a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint;
(B)
valamely regionális önkormányzat a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint; vagy
(C) valamely helyi önkormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy
(c) az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 17.9., 17.11., 17.12. vagy 17.13. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.
2. A 17.9., 17.11., 17.12. és 17.13. cikk nem alkalmazandó a valamely Fél által a 17-B. melléklet jegyzékében meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében hozott intézkedésekre.
3. A Felek az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően elfogadott és a 17-B. mellékletben felsorolt valamely fenntartás hatálya alá tartozó intézkedés alapján nem írhatják elő közvetlenül vagy közvetve a másik Fél beruházója számára, hogy állampolgársága miatt az intézkedés hatálybalépésének időpontjában meglévő érintett beruházását eladja vagy más módon elidegenítse.
4. A 17.8. cikk nem alkalmazandó valamely Fél olyan intézkedéseire, amelyek összhangban állnak a 17-C. mellékletben foglalt kötelezettségvállalásokkal.
5.
A 17.9. és 17.11. cikk nem alkalmazandó a Feleknek a TRIPS-megállapodás 3. vagy 4. cikke alóli kivételnek, mentességnek vagy felmentésnek minősülő intézkedéseire, amint azt az említett megállapodás 3–5. cikke előírja.
6. Az egyértelműség érdekében a 17.9. és 17.11. cikk nem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket abban, hogy a másik Fél beruházóinak vagy érintett beruházásainak letelepedésével vagy működésével kapcsolatban tájékoztatási követelményeket írjanak elő, beleértve a statisztikai célúakat is, feltéve, hogy ez nem jelenti az adott Fél említett cikkek szerinti kötelezettségei megkerülésének eszközét.
C. SZAKASZ
BERUHÁZÁSVÉDELEM
17.15. cikk
Hatály
E szakasz a Felek által a következőket érintően elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó:
(a) érintett beruházások; és
(b)
valamely Fél beruházói az érintett beruházásaik működése tekintetében.
17.16. CIKK
Beruházás és szabályozási intézkedések
1. A 17.3. cikk e cikkel összhangban alkalmazandó erre a szakaszra.
2. E szakasz nem értelmezhető úgy, mint valamely Fél az iránti kötelezettségvállalása, hogy nem változtatja meg jogi és szabályozási keretét, többek között olyan módon, amely hátrányosan érintheti az érintett beruházások működését vagy a beruházó nyereségre vonatkozó várakozásait.
3. Az egyértelműség érdekében pusztán az a tény, hogy a támogatást vagy a vissza nem térítendő támogatást egyik Fél sem nyújtotta, nem hosszabbította meg vagy nem tartotta fenn, illetve nem módosította vagy csökkentette, nem minősül az e szakaszban foglalt kötelezettségek megszegésének, még akkor sem, ha az az érintett beruházásban veszteséget vagy kárt okoz:
(a) ha sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy
(b) a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához, módosításához, csökkentéséhez vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban.
4.
Az egyértelműség érdekében e szakasz egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint ami kizárja bármelyik Fél számára, hogy a támogatás
14
nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az ilyen intézkedést egyik illetékes hatósága
15
rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.
17.17. CIKK
A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás
1. Az egyes Felek saját területükön a másik Fél érintett beruházásai, valamint érintett beruházásaik tekintetében a beruházók számára igazságos és méltányos bánásmódot, valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a (2)–(6) bekezdésnek megfelelően.
2.
Az igazságos és méltányos bánásmód (1) bekezdésben említett biztosítására vonatkozó kötelezettség valamely Fél általi megszegésének minősül, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőket valósítja meg
16
:
(a) az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során;
(b) a bírósági és közigazgatási eljárásokban a szabályszerű eljárás alapvető megsértése;
(c) nyilvánvaló önkényesség;
(d)
nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy
(e) a beruházókkal szembeni visszaélés, beleértve a kényszerítést, az erőszakot és a zaklatást.
3. A (2) bekezdésben említett jogsértés meghatározásakor a Fórum figyelembe veheti az egyik Fél által a beruházónak tett konkrét és egyértelmű nyilatkozatokat, amelyekre a beruházó észszerűen támaszkodott az érintett beruházás megvalósításával vagy fenntartásával kapcsolatos döntése során, mely beruházást a szóban forgó Fél ezt követően meghiúsított.
4. A „teljes körű védelem és biztonság” csak a Félnek a beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik 17 .
5. Az egyértelműség érdekében e megállapodás valamely más rendelkezésének vagy egy másik nemzetközi megállapodásnak a megsértése nem minősül e cikk megsértésének.
6. Önmagában az a tény, hogy egy intézkedés sérti valamely Fél jogát, nem minősül e cikk megsértésének. Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés sérti-e e cikk valamely rendelkezését, a Fórum mérlegeli, hogy valamely Fél az (1)–(4) bekezdéssel összeegyeztethetetlen módon járt-e el.
17.18. CIKK
Elbánás zavargások esetén
1. Az egyik Fél olyan beruházói, amelyek érintett beruházásai a másik Fél területén háború vagy más fegyveres konfliktus, forradalom vagy más polgári zavargás, illetve nemzeti veszélyhelyzet 18 következtében veszteségeket szenvednek el, a kárpótlás, a kártalanítás, a kártérítés vagy a rendezés más formája tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesülnek, mint amilyenben az említett Fél a saját beruházóit vagy bármely harmadik ország beruházóit részesíti.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha az egyik Fél beruházói az ugyanezen bekezdésben említett helyzetek egyikében kárt szenvednek a másik Fél területén, úgy a másik Félnek azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítást vagy kártérítést kell biztosítania számukra, ha az említett veszteségek a következőkből erednek:
(a) az érintett beruházások vagy azok részeinek lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy
(b) érintett beruházásainak vagy annak részeinek megsemmisítése a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által, amit az adott helyzet nem tett szükségessé.
3. Az e cikk (2) bekezdésében említett kártérítés összegét a 17.19. cikk (2) bekezdésével összhangban kell meghatározni a lefoglalás vagy megsemmisítés napjától a tényleges kifizetés napjáig.
17.19. CIKK
Kisajátítás 19
1. A Felek nem sajátítják ki vagy államosítják az érintett beruházásokat sem közvetlenül, sem közvetve olyan intézkedések útján, amelyek a kisajátítással vagy az államosítással (a továbbiakban: kisajátítás) azonos hatással járnak, kivéve ha erre:
(a) közérdekű cél érdekében;
(b) megkülönböztetésmentes módon;
(c) azonnali, megfelelő és hatékony kártérítés ellenében; és
(d) jogszerű eljárással összhangban kerül sor.
2. Az (1) bekezdés c) pontjában említett kártérítés:
(a) késedelem nélkül kifizetendő;
(b) egyenlő azzal a valós piaci értékkel, amelyet a kisajátított beruházás a követlenül azt megelőző időpontban képviselt, hogy a kisajátításra sor került (a továbbiakban: a kisajátítás napja), vagy hogy a közelgő kisajátítás ismertté vált, attól függően, hogy melyik következett be korábban;
(c)
teljes mértékben realizálható és szabadon átváltható valutában szabadon átutalható; és
(d) a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig kereskedelmi szempontból szokásos mértékű kamatot is tartalmaz.
3. Az érintett beruházónak jogában áll, hogy a kisajátító Fél joga szerint követelését és beruházásának értékmegállapítását rövid időn belül felülvizsgáltathassa e Fél bírói vagy más független hatóságával, a jelen cikkben szereplő elveknek megfelelően.
4. Ez a cikk nem alkalmazandó a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban a kibocsátott kényszerengedélyek kiadására, sem a szellemitulajdon-jogok visszavonására, korlátozására vagy létesítésére azokban az esetekben, amennyiben a kényszerengedély kiadása, visszavonása, korlátozása vagy létesítése összhangban van a TRIPS-megállapodással 20 .
17.20. CIKK
Átutalások 21
1. Mindegyik Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet szabadon átváltható pénznemben, szabadon és késedelem nélkül, és az átutalás napján alkalmazandó piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé tartoznak a következők:
(a) a tőke-hozzájárulások;
(b)
a beruházás vagy a beruházás bármely részének eladásából, illetve az érintett beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó nyereségek, osztalékok, tőkenyereségek és egyéb hozamok, bevételek;
(c) a kamatok, a jogdíjkifizetések, az igazgatási szolgáltatási díjak, a műszaki segítségnyújtás díjai és az egyéb díjak;
(d) a valamely Fél beruházója vagy érintett beruházás által kötött szerződés szerint eszközölt kifizetések, ideértve a hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket;
(e) egy érintett beruházással kapcsolatosan külföldről felvett és az ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó személyzet illetménye és egyéb javadalmazása;
(f) a 17.18. és a 17.19. cikk alapján eszközölt kifizetések; és
(g) a D. szakasz alkalmazásából eredő kifizetések.
2. Valamely Fél nem követeli meg beruházóitól, hogy átutalják, vagy nem bünteti beruházóit, ha azok nem utalják át a másik Fél területén eszközölt érintett beruházásukból származó vagy annak betudható jövedelmüket, nyereségüket, profitjukat vagy egyéb összegeket.
17.21. CIKK
Jogok és kötelezettségek átszállása
Ha az egyik Fél vagy az e Fél által kijelölt bármely ügynökség az érintett beruházással kapcsolatban általa kötött garancia, biztosítási szerződés vagy más kártalanítási forma alapján kifizetést teljesít az adott Fél beruházója részére, a másik Fél, amelynek területén az érintett beruházást végrehajtották, elismeri bármely olyan jog átszállását vagy átruházását, amellyel a beruházó e fejezet alapján az érintett beruházás tekintetében a jogok és kötelezettségek átszállásának hiányában rendelkezett volna, és a beruházó a jogok és kötelezettségek átszállásának mértékéig nem érvényesítheti ezeket a jogokat.
17.22. CIKK
Megszűnés
1. Amennyiben e megállapodás a 41.14. cikk alapján megszűnik, e szakasz és a D. szakasz a megszűnés időpontjától számított további öt évig továbbra is hatályban marad a megszűnés időpontja előtt végrehajtott beruházások tekintetében.
2. Az (1) bekezdésben említett időszak egy alkalommal további öt évvel meghosszabbításra kerül, amennyiben a Felek között nincs hatályban más beruházásvédelmi megállapodás.
3.
E cikk nem alkalmazandó, amennyiben e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és ez a megállapodás nem lép hatályba.
17.23. CIKK
Kapcsolat más megállapodásokkal
1. E megállapodás hatálybalépésekor a tagállamok és Chile közötti, a 17-F. mellékletben felsorolt megállapodások, ideértve az ezekből eredő jogokat és kötelezettségeket, hatályukat vesztik, és helyükbe a megállapodás e része lép.
2. E fejezet C. és D. szakaszának a 41.5. cikk (2) bekezdésével összhangban történő ideiglenes alkalmazása esetén a 17-F. mellékletben felsorolt megállapodások alkalmazását – beleértve az azokból eredő jogokat és kötelezettségeket is – fel kell függeszteni attól a naptól kezdve, amikor a Felek a 41.5. cikkel összhangban ideiglenesen alkalmazzák e fejezet C. és D. szakaszát. Ha az ideiglenes alkalmazás megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba, a felfüggesztés megszűnik, és a 17-F. mellékletben felsorolt megállapodások ismét hatályba lépnek.
3.
Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve kereset nyújtható be a 17-F. melléklet jegyzékében szereplő valamely megállapodás alapján az abban meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, feltéve, hogy:
(a) az említett megállapodásnak a kereset alapját képező állítólagos megsértése a megállapodás (2) bekezdés szerinti felfüggesztését megelőzően történt, vagy – ha nem került sor a megállapodás a (2) bekezdés szerinti felfüggesztésére – az e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően; és
(b) legfeljebb három év telt el a megállapodás (2) bekezdés szerinti felfüggesztésének időpontjától vagy – ha nem került sor a megállapodás a (2) bekezdés szerinti felfüggesztésére – e megállapodás hatálybalépésének napjától a kereset benyújtásának időpontjáig.
4. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben e fejezet C. és D. szakaszának ideiglenes alkalmazása megszűnik és e megállapodás nem lép hatályba, az e megállapodásban megállapított szabályoknak és eljárásoknak megfelelően keresetet lehet benyújtani, feltéve, hogy:
(a) a kereset e megállapodás olyan állítólagos megsértéséből ered, amely az e fejezet C. és D. szakasza ideiglenes alkalmazásának időszaka alatt következett be; és
(b) az ideiglenes alkalmazás megszűnésének időpontjától számított legfeljebb három év telt el a kereset benyújtásának időpontjáig.
5.
E cikk alkalmazásában az „e megállapodás hatálybalépése” fogalomnak a 41.5. cikkben foglalt meghatározása nem alkalmazandó.
17.24. CIKK
Felelős üzleti magatartás
1. A 33. fejezet sérelme nélkül a Felek ösztönzik az érintett beruházásokat, hogy belső politikáikba építsék be a vállalati társadalmi felelősségvállalás vagy a felelős üzleti magatartás nemzetközileg elismert elveit és iránymutatásait, például az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásait, az ILO multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket.
2. A Felek újólag megerősítik annak fontosságát, hogy a befektetők átvilágítási eljárást folytassanak a befektetésük környezeti és társadalmi kockázatainak és hatásainak azonosítása, megelőzése és mérséklése céljából, továbbá azért, hogy számot adjanak azokról.
D. SZAKASZ
BERUHÁZÁSSAL KAPCSOLATOS VITARENDEZÉS ÉS A BERUHÁZÁSI VITÁKKAL FOGLALKOZÓ BÍRÓSÁGI RENDSZER
1. ALSZAKASZ
HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
17.25. cikk
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez a szakasz az egyrészről az egyik Fél felperese, másrészről a másik Fél közötti, a 17.9. cikk (2) bekezdése, vagy a 17.11. cikk (2) bekezdése, vagy a C. szakasz szerinti állítólagos jogsértésből eredő jogvitára alkalmazandó, mely jogsértés állítólag veszteséget vagy kárt okoz a felperes vagy annak helyben alapított vállalkozása számára.
2. Ez a szakasz a 17.31. cikk szerinti viszontkeresetekre is alkalmazandó.
3. A Felek adósságának átstrukturálásával kapcsolatos kereset kapcsán a 17-G. melléklettel összhangban kell döntést hozni.
4.
E szakasz alkalmazásában:
(a) „felperes”: az egyik Fél beruházója, amely a másik Féllel fennálló beruházási vitában részes fél, és e szakasz alapján keresetet kíván benyújtani vagy nyújtott be:
(i) a saját nevében eljárva; vagy
(ii) olyan helyben alapított vállalkozás nevében eljárva, amely a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll; a helyben alapított vállalkozást az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, 1965. március 18-án kelt egyezmény (ICSID-egyezmény) 25. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában egy másik szerződő állam állampolgárának kell tekinteni;
(b) „jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes;
(c) „ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok”: az eljárásoknak a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok;
(d) „ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény;
(e) „helyben alapított vállalkozás”: egy Fél területén letelepedett, és a másik Fél beruházójának tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyiséggel rendelkező szervezet 22 ;
(f)
„New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény;
(g) „a jogvitát nem folytató Fél”: Chile, amennyiben az alperes az Uniós Fél; vagy az Uniós Fél, amennyiben az alperes Chile;
(h) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában a Fórum vagy Fellebbviteli Fórum előtti, e szakasz szerinti eljárás;
(i) „alperes”: Chile, vagy az Uniós Fél esetében vagy az Európai Unió, vagy az Európai Unió érintett tagállama, a 17.28. cikknek megfelelően meghatározottak szerint;
(j) „harmadik fél általi finanszírozás”: a valamely jogvitát folytató fél számára olyan jogvitát nem folytató félnek minősülő személy által nyújtott finanszírozás, melynek célja, hogy részben vagy egészében finanszírozza az eljárást a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás ellenében, vagy adomány vagy vissza nem fizetendő támogatás formájában 23 ;
(k) „az UNCITRAL választottbírósági szabályai”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának választottbírósági szabályai; és
(l) „az UNCITRAL átláthatósági szabályai”: az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai.
2. ALSZAKASZ
ALTERNATÍV VITARENDEZÉS ÉS KONZULTÁCIÓK
17.26. CIKK
Közvetítés
1. A jogvitát folytató felek bármikor megállapodhatnak arról, hogy közvetítést vesznek igénybe.
2. A közvetítés igénybevétele önkéntes, és nem érinti a jogvitát folytató fél jogi helyzetét.
3. A közvetítési eljárásokra a 17-H. mellékletben megállapított szabályok, valamint adott esetben az albizottság által elfogadott, a közvetítésre vonatkozó szabályok az irányadók 24 . Az albizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a közvetítésre vonatkozó szabályokat legkésőbb az esettől függően e megállapodás ideiglenes alkalmazásának vagy hatálybalépésének első napjáig elfogadja, de semmi esetre sem később, mint az említett naptól számított két év.
4. Az albizottság e megállapodás hatálybalépésének napján összeállítja a jog, a kereskedelem, az ipar vagy a pénzügyek területén elismert szakértelemmel, továbbá magas erkölcsi tartással rendelkező hat olyan személy listáját, akikre támaszkodni lehet a független ítélethozatal során és akik hajlandók és képesek közvetítőként szolgálni.
5.
A közvetítőt a jogvitát folytató felek megállapodásával nevezik ki. A jogvitát folytató felek közösen kérhetik a Fórum elnökét, hogy nevezzen ki egy közvetítőt az e cikk alapján létrehozott listáról, vagy – ilyen lista hiányában – a bármely Fél által javasolt személyek közül. A közvetítőknek értelemszerűen meg kell felelniük a 17-I. mellékletnek.
6. Amennyiben a jogvitát folytató felek közvetítés igénybevételéről állapodnak meg, a 17.27. cikk (5) bekezdésében, a 17.27. cikk (8) bekezdésében, a 17.54. cikk (10) bekezdésében és a 17.55. cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőket felfüggesztik attól a naptól kezdve, amikor megállapodás született a közvetítés igénybevételéről, addig az időpontig, amikor bármelyik jogvitát folytató fél úgy határoz, hogy a közvetítőhöz és a jogvitát folytató másik félhez intézett írásbeli értesítés útján megszünteti a közvetítést. A jogvitát folytató mindkét fél kérelmére a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum felfüggeszti az eljárást.
17.27. CIKK
Konzultációk és békés vitarendezés
1. Törekedni kell a jogviták lehetőség szerint tárgyalások, jószolgálatok vagy közvetítés útján történő, békés rendezésére, amennyiben lehetséges, még az e cikk szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtását megelőzően. Az egyezségről bármikor meg lehet állapodni, az eljárás megindítását követően is.
2.
A jogvitát folytató Felek az (1) bekezdés alapján kölcsönösen elfogadott megoldásról az e megoldás elfogadását követő 15 napon belül értesítik a jogvitát nem folytató Felet. Valamennyi jogvitát folytató fél tiszteletben tartja az e cikkel vagy a 17.26. cikkel összhangban elért, kölcsönösen elfogadott megoldást, és megfelel annak. Az albizottság figyelemmel kíséri az ilyen kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtását, és az e megoldásban részt vállaló Fél rendszeresen jelentést tesz az albizottságnak e megoldás végrehajtásáról.
3. Ha egy vita nem rendezhető az e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint, az egyik Félnek a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megsértésére hivatkozó és keresetet benyújtani kívánó felperese konzultáció iránti kérelmet nyújt be a másik Félhez.
4. A kérelem a következő információkat tartalmazza:
(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;
(b) a beruházásnak, valamint a beruházás tulajdonjogának és ellenőrzésének leírása;
(c) a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések;
(d) az egyes keresetek jogi és ténybeli alapja, beleértve a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel állítólagosan össze nem egyeztethető intézkedést;
(e)
a kereset tárgya, valamint az igényelt kártérítés becsült összege; és
(f) a felperes tényleges tulajdonosára és vállalati struktúrájára vonatkozó információk, valamint bizonyíték, amelyből megállapítható, hogy a felperes a másik Fél beruházója, és hogy a beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll az érintett beruházás, és amennyiben a felperes egy helyben alapított vállalkozás nevében jár el, annak bizonyítéka, hogy a helyben alapított vállalkozás a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll.
5. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem állapodnak meg hosszabb időszakban, a konzultációkat a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.
6. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációk helyszíne a következő:
(a) Santiago, ha a konzultációk a Chile általi állítólagos jogsértésre vonatkoznak;
(b) Brüsszel, ha a konzultációk az Európai Unió általi állítólagos jogsértésre vonatkoznak; vagy
(c) az érintett tagállam fővárosa, ha a konzultációk kizárólag az adott tagállam által elkövetett állítólagos jogsértésre vonatkoznak.
7. A jogvitát folytató felek megállapodhatnak úgy, hogy a konzultációkra videokonferencia útján vagy adott esetben más módon kerüljön sor.
8.
A konzultáció iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidők:
(a) három éven belül attól az időponttól számítva, hogy a felperes – vagy ha a felperes a helyben alapított vállalkozás nevében jár el, három éven belül attól az időponttól számítva, hogy a helyben alapított vállalkozás – először tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel állítólagosan összeegyeztethetetlen intézkedésről és az abból eredő állítólagos veszteségről vagy kárról; vagy
(b) két éven belül attól az időponttól számítva, hogy a felperes – vagy ha a felperes a helyben alapított vállalkozás nevében jár el, két éven belül attól az időponttól számítva, hogy a helyben alapított vállalkozás – az egyik Fél joga szerinti igazságszolgáltatási Fórum vagy bíróság előtti ügyét vagy eljárását befejezte; de minden esetben öt éven belül attól az időponttól számítva, hogy a felperes – vagy ha a felperes a helyben alapított vállalkozás nevében jár el, öt éven belül attól az időponttól számítva, hogy a helyben alapított vállalkozás – először tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel állítólagosan összeegyeztethetetlen intézkedésről és az abból eredő állítólagos veszteségről vagy kárról.
9. Amennyiben a felperes nem nyújt be a 17.30. cikk szerinti keresetet a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta a konzultáció iránti kérelmét, illetve adott esetben az alperes megállapítására vonatkozó, a 17.28. cikk szerinti kérelmét, és nem nyújthat be keresetet e szakasz szerint ugyanezen állítólagos jogsértés vonatkozásában. A konzultációkban részt vevő jogvitát folytató felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról.
10.
A folyamatos jogsértés nem újíthatja meg és nem szakíthatja meg a (8) bekezdésben meghatározott időszakokat.
11. Ha a konzultáció iránti kérelem a megállapodásnak az Uniós Fél általi állítólagos megsértésére vonatkozik, az ilyen kérelmet az Európai Uniónak kell megküldeni. Ha megállapítást nyer, hogy a megállapodás állítólagos megsértését valamely tagállam követte el, a konzultáció iránti kérelmet az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.
3. ALSZAKASZ
KERESET BENYÚJTÁSA ÉS MEGELŐZŐ KÖRÜLMÉNYEK
17.28. cikk
Az alperes meghatározására irányuló kérelem
1. Ha a vitát nem sikerül rendezni a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 90 napon belül, és ha a kereset tárgya e megállapodásnak az Uniós Fél általi állítólagos megsértése, és a felperes a 17.30. cikk alapján keresetet kíván benyújtani, a felperes köteles értesítést küldeni az Európai Unió számára, amelyben az alperes meghatározását kéri.
2. Az értesítésben meg kell jelölni azon intézkedést, amellyel kapcsolatban a felperes keresetet kíván benyújtani. Ha valamely tagállam intézkedését jelölik meg, az értesítést az érintett tagállam részére is meg kell küldeni.
3.
A meghatározást követően az Uniós Fél a lehető leghamarabb, de az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének dátumától számított legfeljebb 60 napon belül tájékoztatja a felperest arról, hogy az Európai Unió vagy egy tagállam az alperes
25
.
4. Ha a felperes a (3) bekezdésben említett értesítés kézbesítését követő 60 napon belül nem kap tájékoztatást az alperes meghatározásáról, az alperes:
(a) a tagállam, ha az (1) bekezdésben említett értesítésben megjelölt intézkedés(ek) kizárólag valamely tagállam intézkedése(i); vagy
(b) az Európai Unió, ha az (1) bekezdésben említett értesítésben megjelölt intézkedés vagy intézkedések között az Európai Unió intézkedése is szerepel.
5. Ha a felperes a 17.30. cikk szerinti keresetet nyújt be, azt az e cikk (3) bekezdésében említett és vele közölt megállapítás alapján kell megtennie, ha pedig ilyen megállapítást nem közöltek a felperessel, akkor a (4) bekezdés alapján.
6.
Ha a (3) bekezdés szerinti meghatározást követően akár az Európai Unió, akár valamely tagállam jár el alperesi minőségben, sem az Európai Unió, sem az érintett tagállam nem minősítheti a kérelmet elfogadhatatlannak, nem állapíthatja meg a Fórum hatáskörének hiányát, illetőleg nem állíthatja más módon, hogy a kereset vagy az ítélet megalapozatlan vagy érvénytelen, arra hivatkozva, hogy a megfelelő alperesnek az Európai Uniónak kellene lennie az érintett tagállam helyett, illetve fordítva.
7. A Fórumot és a Fellebbviteli Fórumot köti a (3) bekezdés szerinti meghatározás, és – amennyiben nem közöltek a felperessel ilyen meghatározást – a (4) bekezdés alapján történő meghatározás.
8. E megállapodás vagy a vitarendezésre alkalmazandó szabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely akadályozná az Európai Unió és az érintett tagállam közötti jogvitával kapcsolatos valamennyi információ cseréjét.
17.29. CIKK
A kereset benyújtásának követelményei
1. A kereset benyújtása előtt a felperes köteles:
(a) a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések állítólagos megsértésének minősülő intézkedéssel kapcsolatos, belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján folyamatban lévő bármely keresetet vagy eljárást visszavonni;
(b)
írásban kijelenteni, hogy a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések állítólagos megsértésének minősülő intézkedéssel kapcsolatban nem indít keresetet vagy eljárást nemzeti vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján;
(c) nyilatkozni arról, hogy nem hajtja végre az e szakasz szerint hozott ítéletet azelőtt, hogy az a 17.56. cikk szerint jogerőre emelkedne, és nem kéri az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy módosítását, vagy nem kezdeményezi bármely hasonló eljárás megindítását hazai vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt.
2. A Fórum elutasítja az olyan felperes keresetét, aki vagy amely a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel állítólagosan összeegyeztethetetlen ugyanazon intézkedéssel kapcsolatban egy másik keresetet is benyújtott a Fórumhoz vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi bírósághoz vagy törvényszékhez, kivéve, ha a felperes visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet. Ez a bekezdés nem alkalmazandó, ha a felperes jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes jogorvoslatra irányuló keresetet vagy megállapítási keresetet nyújt be valamely nemzeti bírósághoz vagy törvényszékhez.
3.
E cikk alkalmazásában a „felperes” magában foglalja a beruházót is és – amennyiben a beruházó a helyben alapított vállalkozás nevében járt el – a helyben alapított vállalkozást is. Ezenkívül az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásában a „felperes” magában foglalja a következőket is:
(a) ha a keresetet a saját nevében eljáró befektető nyújtja be, minden olyan személy, aki vagy amely közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a befektetőben vagy a befektető ellenőrzése alatt áll, és azt állítja, hogy ugyanazt a veszteséget vagy kárt 26 szenvedte el, mint a befektető; vagy
(b) ha a keresetet egy helyben alapított vállalkozás nevében eljáró befektető nyújtja be, minden olyan személy, aki vagy amely közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a helyben alapított vállalkozásban vagy annak ellenőrzése alatt áll, és állítása szerint ugyanazon veszteséget vagy kárt 27 szenvedte el, mint a helyben alapított vállalkozás.
17.30. CIKK
Kereset benyújtása
1. Ha a jogvitát nem lehet rendezni a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül, és adott esetben legalább három hónap telt el az alperesnek a 17.28. cikk szerinti megállapítását kérő értesítés benyújtásától számítva, a felperes – feltéve, hogy megfelel az e cikkben és a 17.32. cikkben meghatározott követelményeknek – keresetet nyújthat be a Fórumhoz.
2. A kereset az alábbi vitarendezési szabályok valamelyike alapján nyújtható be a Fórumhoz:
(a) az ICSID-egyezmény, feltéve, hogy mind az alperes, mind a felperes állama részes fele az ICSID-egyezménynek;
(b) az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai, feltéve, hogy az alperes vagy a felperes állama részes fele az ICSID-egyezménynek;
(c) az UNCITRAL választottbírósági szabályai; vagy
(d) a jogvitát folytató felek által a felperes kérésére elfogadott bármely egyéb szabály.
3.
A (2) bekezdésben említett vitarendezési szabályokat az e szakaszban meghatározott és az albizottság által elfogadott szabályokkal kiegészített szabályokra is figyelemmel kell alkalmazni.
4. A felperes által az e cikk szerinti kereset benyújtásakor azonosított valamennyi keresetnek a 17.27. cikk (4) bekezdésének c) és d) pontja szerinti konzultáció iránti kérelmében meghatározott információkon kell alapulnia.
5. Nem fogadhatók el azok a keresetek, amelyeket egy több, azonosítatlan felperesből álló osztály nevében nyújtottak be, vagy amelyeket egy olyan képviselő nyújtott be, aki több, a nevükben folytatott eljárással kapcsolatos valamennyi határozatot delegáló, azonosított vagy azonosítatlan felperes érdekében szándékozik lefolytatni az eljárást.
6. Az egyértelműség érdekében a felperes e szakasz alapján nem nyújthat be keresetet, ha beruházását csalárd megtévesztés, elhallgatás, korrupció vagy az eljárással való visszaélésnek minősülő magatartás útján eszközölték.
17.31. CIKK
Viszontkeresetek
1. Az alperes viszontkeresetet nyújthat be azon az alapon, hogy a felperes nem tett eleget valamely olyan nemzetközi kötelezettségének, amely mindkét Fél területén alkalmazandó 28 , és amely a kereset ténybeli alapjával összefüggésben merült fel 29 .
2. A viszontkeresetet legkésőbb az alperes ellenérdekű fél válasziratában vagy ellenkérelmében kell benyújtani, vagy az eljárás egy későbbi szakaszában, ha a Fórum úgy határoz, hogy a késedelem az adott körülmények között indokolt volt.
3. Az egyértelműség érdekében a felperesnek a 17.32. cikkben említett, az e szakasz szerinti eljárásokhoz való hozzájárulása a viszontkeresetnek az alperes általi benyújtását is magában foglalja.
17.32. CIKK
Hozzájárulás
1. Az alperes hozzájárul az e szakasz szerinti kereset benyújtásához.
2. Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást és az e szakasz szerinti keresetet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az alábbi követelményeknek:
(a) a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény 25. cikkében foglalt követelményeknek és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályainak; és
(b) a New York-i egyezmény II. cikkében rögzített, az írásbeli megállapodásra vonatkozó követelményeknek.
3. A 17.30. cikk szerinti kereset benyújtásának időpontjában úgy kell tekinteni, hogy a felperes az e szakaszban előírt eljárásokkal összhangban hozzájárulását adta.
17.33. CIKK
Harmadik fél általi finanszírozás
1. Ha a jogvitát folytató fél harmadik fél általi finanszírozásban részesült vagy részesül, vagy megállapodott arról, hogy harmadik fél általi finanszírozásban részesüljön, köteles a jogvitát folytató másik féllel és a Fórum tanácsával – vagy ha a Fórum tanácsát nem hozták létre, a Fórum elnökével – közölni a finanszírozást nyújtó harmadik fél nevét és címét, valamint adott esetben a tényleges tulajdonos nevét és címét, továbbá a vállalati struktúrát.
2. A jogvitát folytató fél az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a kereset benyújtásakor teszi meg, vagy, ha a harmadik fél általi finanszírozásról a kereset benyújtását követően állapodnak meg, a megállapodás megkötését, illetve az adomány vagy a támogatás nyújtását követően haladéktalanul. A jogvitát folytató fél haladéktalanul értesíti a Fórumot a közölt információkban bekövetkezett bármely változásról.
3. A Fórum elrendelheti a finanszírozási megállapodásra és a finanszírozást nyújtó harmadik félre vonatkozó további információk közlését, ha azt az eljárás bármely szakaszában szükségesnek tartja.
4. ALSZAKASZ
A BERUHÁZÁSI VITÁKKAL FOGLALKOZÓ BÍRÓSÁGI RENDSZER
17.34. CIKK
Első fokú igazságszolgáltatási fórum
1. A Felek a 17.30. cikk alapján benyújtott keresetek elbírálására első fokú igazságszolgáltatási fórumot (a továbbiakban: Fórum) hoznak létre.
2. A vegyes bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fórum kilenc bíráját. A bírák közül három valamely tagállam állampolgára, három chilei állampolgár, három pedig harmadik ország állampolgára. Kívánatos, hogy a bírák kinevezésekor a vegyes bizottság mérlegelje a sokszínűség és a nemek méltányos képviseletének szükségességét.
3. A vegyes bizottság dönthet a bírák számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további bírákat a (2) bekezdésben előírt kritériumok szerint nevezik ki.
4.
A bíráknak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet az állampolgárságuk szerinti ország előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A bírákat ötéves időtartamra nevezik ki. A közvetlenül e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett kilenc bíró közül öt sorsolás útján kiválasztott bírónak (az uniós tagállamok két állampolgára, két chilei állampolgár és valamely harmadik ország egy állampolgára) azonban nyolc évre meghosszabbodik a hivatali ideje. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha egy bírót olyan bíró helyére jelölnek, aki nem töltötte ki hivatali idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Fórum valamely tanácsában eljáró bíró hivatali ideje lejártakor – a Fórum elnökének engedélyével – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból továbbra is a Fórum bírájának tekintendő.
6. A Fórumon belül a szervezeti kérdésekért az elnök és az elnökhelyettes felel, akiknek munkáját a titkárság támogatja. Az elnököt és az elnökhelyettest a kétéves időtartamra, sorshúzással választják azon bírák közül, akik harmadik ország állampolgárságai. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a vegyes bizottság alelnökei által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
7.
A Fórum három bíróból álló tanácsokban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, egyikük Chile állampolgára és egyikük pedig harmadik ország állampolgára. A tanács elnöke a Fórum azon bírája, aki harmadik ország állampolgára.
8. A 17.30. cikk szerinti kereset benyújtásakor a Fórum elnöke rotációs alapon megállapítja a Fórum ügyet tárgyaló tanácsának összetételét, biztosítva, hogy az véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítson valamennyi bírának tisztsége gyakorlására.
9. E cikk (7) bekezdésétől eltérve a jogvitát folytató felek megállapodhatnak abban, hogy az ügyet egyetlen olyan bíró tárgyalja, aki egy harmadik ország állampolgára, és akit a Fórum elnöke nevez ki. Az alperes jóhiszeműen mérlegeli a felperes ilyen irányú kérelmét, különösen, ha az igényelt ellentételezés vagy kártérítés viszonylag alacsony. Az ilyen kérelmet a kereset 17.30. cikk szerinti benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani.
10. A Fórum a Felekkel folytatott konzultációt követően kidolgozza saját munkarendjét.
11. A bíráknak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás e része szerinti vitarendezési tevékenységeket.
12. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Fórum bírái havi rendelkezésreállási díjban részesülnek, melynek mértékét a vegyes bizottság határozza meg. A Fórum elnöke és adott esetben alelnöke a 17.35. cikk (11) bekezdése szerint meghatározott díjjal egyenértékű díjazásban részesül a Fórum elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.
13.
A rendelkezésreállási díjat a Felek fejlettségi szintjük figyelembevételével fizetik meg, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban: ICSID) titkársága által kezelt számlára. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell kifizetni. A vegyes bizottság rendszeresen felülvizsgálja e díjak összegét és felosztását, és megfelelő kiigazításokat javasolhat.
14. Amennyiben a közös bizottság nem fogad el az e cikk (15) bekezdése szerinti határozatot, a Fórum valamely bírájának járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és azok viselésére a jogvitát folytató feleket a Fórumnak a 17.54. cikk (5), (6) és (7) bekezdése szerint kell köteleznie.
15. A vegyes bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésreállási díjat és a többi díjat és kiadást. Ebben az esetben a bírák teljes munkaidőben dolgoznak, és a vegyes bizottság határozza meg díjazásukat és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket. A rendszeres fizetésben részesülő bírák egyéb kereső vagy nem kereső foglalkozást nem űzhetnek, kivéve, ha a Fórum elnöke kivételesen mentességeket biztosít számukra.
16. A Fórum titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fórum munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Fórum a jogvitát folytató felek között osztja el a 17.54. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően.
17.35. CIKK
Fellebbviteli Fórum
1. Egy állandó Fellebbviteli Fórum kerül létrehozásra, amely elbírálja a Bíróság által hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
2. A vegyes bizottság: e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fellebbviteli Fórum hat tagját. A bírák közül kettő valamely tagállam állampolgára, kettő chilei állampolgár, kettő pedig harmadik ország állampolgára. Kívánatos, hogy a Fellebbviteli Fórum tagjainak kinevezésekor a vegyes bizottság mérlegelje a sokszínűség és a nemek méltányos képviseletének szükségességét.
3. A vegyes bizottság dönthet a Fellebbviteli Fórum tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről. A további bírákat a (2) bekezdésben előírt kritériumok szerint nevezik ki.
4. A Fellebbviteli Fórum tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet az állampolgárságuk szerinti ország előír a legmagasabb szintű bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5.
A Fellebbviteli Fórum tagjait ötéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor a közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat tag közül három, sorsolás útján megállapított tagot nyolcéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha egy tagot olyan tag helyére jelölnek, aki nem töltötte ki hivatali idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Fellebbviteli Fórum valamely tanácsában eljáró tag hivatali ideje lejártakor – a Fórum elnökének engedélyével – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból továbbra is a Fellebbviteli Fórum tagjának tekintendő.
6. A Fellebbviteli Fórumon belül a szervezeti kérdésekért az elnök és az elnökhelyettes felel, akiknek munkáját a titkárság támogatja. Az elnököt és az elnökhelyettest a kétéves időtartamra, sorshúzással választják azon tagok közül, akik harmadik ország állampolgárságai. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a vegyes bizottság alelnökei által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
7. A Fellebbviteli Fórum három tagból álló tanácsokban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, egyikük Chile állampolgára és egyikük pedig harmadik ország állampolgára. A tanács elnöke a Fórum azon tagja, aki harmadik ország állampolgára.
8. A Fellebbviteli Fórum elnöke rotációs alapon állapítja meg az egyes fellebbezéseket tárgyaló tanácsok összetételét, biztosítva, hogy az véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítson valamennyi tagnak tisztsége gyakorlására.
9.
A Fellebbviteli Fórum a Felekkel folytatott konzultációt követően kidolgozza saját munkarendjét.
10. A Fellebbviteli Fórum tagjainak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük a megállapodás e része szerinti egyéb vitarendezési tevékenységeket.
11. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Fellebbviteli Fórum tagjai havi rendelkezésreállási díjban részesülnek és a tagként ledolgozott minden egyes napért díjat kapnak, melynek mértékét a vegyes bizottság határozatban állapítja meg. A Fórum elnöke és adott esetben alelnöke díjat kap a Fellebbviteli Fórum e szakasz szerinti elnöki funkcióinak betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.
12. A tagok díjazását a Felek fizetik, fejlettségi szintjüket figyelembe véve, az ICSID titkársága által kezelt számlára történő befizetés útján. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell kifizetni. A vegyes bizottság rendszeresen felülvizsgálja e díjak összegét és felosztását, és megfelelő kiigazításokat javasolhat.
13. A vegyes bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésreállási díjazást és a munkavégzés minden egyes napjáért felszámított díjat. Ebben az esetben a Fellebbviteli Fórum tagjai teljes munkaidőben dolgoznak, és a vegyes bizottság határozza meg díjazásukat és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket. A rendszeres fizetésben részesülő tagok egyéb kereső vagy nem kereső foglalkozást nem űzhetnek, kivéve, ha a Fellebbviteli Fórum elnöke kivételesen mentességeket biztosít számukra.
14.
A Fellebbviteli Fórum titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fellebbviteli Fórum munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Fellebbviteli Fórum a jogvitát folytató felek között osztja el a 17.54. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően.
17.36. CIKK
Etikai rendelkezések
1. A Fórum bíráit, illetve a Fellebbviteli Fórum tagjait olyan személyek közül választják, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A tagok nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem 30 . A vitához kapcsolódó ügyek tekintetében nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól vagy szervezettől. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Meg kell felelniük a 17-I. mellékletnek. Kinevezésüktől kezdődően nem járhatnak el jogi képviselőként vagy valamely Fél által kinevezett szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, ezen megállapodás vagy bármely más megállapodás, illetőleg a nemzeti jogrendszer hatálya alá tartozó, beruházásokkal kapcsolatos vitában.
2.
Ha a jogvitát folytató fél úgy ítéli meg, hogy egy bíró vagy a Fellebbviteli Fórum egy tagja nem felel meg az (1) bekezdés követelményeinek, az adott tag kinevezését kifogásoló értesítést küld a Fórum elnökének vagy adott esetben a Fellebbviteli Fórum elnökének. A kifogásolásról szóló értesítést a jogvitát folytató félnek a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum tanácsának összetételéről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell megküldenie, amelyen tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy e tényekről tudomása legyen a tanács összeállításakor. A kifogásolásnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.
3. Amennyiben a kifogásolt bíró vagy a Fellebbviteli Fórum kifogásolt tagja a kifogásról szóló értesítés napjától számított 15 napon belül úgy dönt, hogy nem mond le, a Fórum elnöke vagy adott esetben a Fellebbviteli Fórum elnöke a jogvitát folytató felek meghallgatását és azt követően, hogy a bírának vagy a Fellebbviteli Fórum tagjának lehetőséget biztosít észrevételei közlésére, a kifogásról szóló értesítés napjától számított 45 napon belül határozatot hoz, és haladéktalanul értesíti a jogvitát folytató feleket, továbbá a többi bírát vagy a tanács többi tagját.
4. A Fórum elnöki tanácsába történő kinevezés elleni kifogásolásról a Fellebbviteli Fórum elnöke hoz döntést és fordítva.
5.
A Fellebbviteli Fórum elnökének indokolással ellátott ajánlása
31
nyomán a Felek a vegyes bizottság határozata útján dönthetnek úgy, hogy leváltják a Fórum bíráját vagy a Fellebbviteli Fórum tagját, amennyiben annak magatartása nem felel meg az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek, és összeegyeztethetetlen azzal, hogy az érintett személy továbbra is a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum tagja legyen. Ha a szóban forgó magatartás állítólag a Fellebbviteli Fórum elnökének tulajdonítható, a Fórum elnöke indokolással ellátott ajánlást nyújt be. A 17.34. cikk (2) bekezdése és a 17.35. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés alapján esetlegesen felmerülő üres álláshelyek betöltésére.
17.37. CIKK
Többoldalú vitarendezési mechanizmus
A Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy együttműködjenek egy multilaterális beruházási igazságszolgáltatási Fórum és fellebbviteli mechanizmus létrehozásában a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése érdekében. Amikor a Felek között olyan nemzetközi megállapodás lép hatályba, amely az e megállapodás e része szerinti vitákra alkalmazandó többoldalú mechanizmust ír elő, e szakasz vonatkozó részei hatályukat vesztik. A vegyes bizottság határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a szükséges átmeneti intézkedéseket.
5. ALSZAKASZ
AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA
17.38. CIKK
Alkalmazandó jog és értelmezési szabályok
1. A Fórum megállapítja, hogy az intézkedés, amellyel kapcsolatban a felperes keresetet nyújt be, összeegyeztethetetlen-e a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések valamelyikével.
2. Ennek megállapításához a Fórum a jelen megállapodást, valamint a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályokat alkalmazza. A Fórum a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglaltaknak megfelelően értelmezi a megállapodást.
3. Az egyértelműség érdekében, annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, a Fórum adott esetben tényként veszi figyelembe a Fél jogát. Ennek során a Fórum követi e jognak az adott Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a Fórum által az e jognak tulajdonított jelentés nem kötelező az érintett Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve.
4.
Az egyértelműség érdekében, a Fórum nem rendelkezik hatáskörrel a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket állítólagosan sértő intézkedés jogszerűségének a jogvitát folytató Fél joga szerinti megállapítására.
5. Az egyértelműség érdekében, ha az egyik Fél beruházója e szakasz alapján keresetet nyújt be – beleértve az olyan keresetet is, amelyben azt állítja, hogy valamely Fél megsértette a 17.17. cikket –, a bizonyítási teher a beruházóra hárul, összhangban a jogvitára alkalmazandó nemzetközi jog általános elveivel.
6. Amennyiben a C. szakasszal 32 vagy D. szakasszal kapcsolatos értelmezési kérdések tekintetében komoly aggályok merülnek fel, a vegyes tanács határozatokat fogadhat el e megállapodás értelmezéséről. Az ilyen értelmezés kötelező erejű a Fórumra és a Fellebbviteli Fórumra nézve. A vegyes tanács dönthet úgy, hogy valamely értelmezés egy meghatározott időponttól kezdve kötelező.
17.39. CIKK
A mellékletek értelmezése
1. A 17.27. cikk (3) bekezdése szerinti konzultáció iránti kérelmet követően az alperes írásban kérheti az albizottságtól annak meghatározását, hogy a konzultáció iránti kérelem tárgyát képező intézkedés a 17-A. vagy a 17-B. mellékletben meghatározott nem megfelelő intézkedésnek minősül-e, és ha igen, milyen mértékben.
2.
Ezt a kérelmet a konzultáció iránti kérelem kézhezvételét követően a lehető leghamarabb be kell nyújtani az albizottsághoz. Az albizottsághoz intézett kérelem alapján a 17.27. cikk (5) bekezdésében, a 17.27. cikk (8) bekezdésében, a 17.54. cikk (10) bekezdésében és a 17.55. cikk (5) bekezdésében említett időtartamokat fel kell függeszteni.
3. Az albizottság jóhiszeműen megkísérli meghozni a kért határozatot. Minden ilyen határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a jogvitát folytató feleknek.
4. Ha az albizottság a kéréstől számított három hónapon belül nem hoz döntést, az említett határidők felfüggesztése megszűnik.
17.40. CIKK
Egyéb keresetek
Ha a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések ugyanazon állítólagos megsértésével kapcsolatban e szakasz és a 38. fejezet vagy más nemzetközi megállapodás alapján keresetet nyújtanak be, és fennáll a lehetősége annak, hogy a kártérítések között átfedés van; vagy a másik – nemzetközi – kereset jelentős hatással lehet az e szakasz alapján benyújtott kereset elbírálására, a Fórum adott esetben a jogvitát folytató felek meghallgatását követően határozatában, végzésében vagy ítéletében figyelembe veszi a 38. fejezet vagy a más nemzetközi megállapodás szerinti eljárásokat. E célból az eljárást is felfüggesztheti. A Fórum, miközben e cikk alapján eljár, tiszteletben tartja a 17.54. cikk (10) bekezdését.
17.41. CIKK
Kijátszásellenes mechanizmus
Az egyértelműség érdekében a Fórumnak meg kell állapítania saját joghatóságának hiányát, ha a jogvita már felmerült vagy észszerűen előrelátható volt akkor, amikor a felperes tulajdonjogot szerzett vagy megszerezte az irányítást a jogvita tárgyát képező beruházás fölött, vagy vállalati szerkezetátalakításban vett részt, és a Fórum a tényállás alapján úgy dönt, hogy a beruházás tulajdonjogának, illetve az a feletti irányításnak a megszerzése, illetve a vállalati szerkezetátalakítás a felperes részéről elsősorban azzal a céllal történt, hogy e szakasz alapján keresetet nyújtson be. A joghatóság hiányának ilyen körülmények közötti megállapításának lehetősége nem érinti azokat a joghatósággal kapcsolatos egyéb kifogásokat, amelyeket a Fórum vizsgálhat.
17.42. CIKK
Nyilvánvalóan jogalap nélküli keresetek
1. Az alperes legkésőbb 30 nappal a Fórum tanácsának a 17.34. cikk (7) bekezdése szerinti összeállítását követően, de mindenesetre a Fórum tanácsának első ülése előtt, vagy 30 nappal azt követően, hogy az alperes tudomást szerzett a kifogás alapjául szolgáló tényekről, kifogást nyújthat be, arra hivatkozva, hogy a kereset nyilvánvalóan nélkülöz minden jogalapot.
2. Az alperes köteles a lehető legpontosabban megindokolni a kifogást.
3.
A Fórum lehetőséget biztosít a jogvitát folytató felek számára a kifogással kapcsolatos észrevételeik megtételére, majd a Fórum tanácsának első ülésén vagy azt követően haladéktalanul határozatot vagy előzetes ítéletet hoz a kifogással kapcsolatosan, megjelölve annak indokait. Amennyiben a kifogás a Fórum tanácsának első ülését követően érkezik, a Fórum a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kifogás benyújtását követő 120 napon belül határozatot vagy előzetes ítéletet hoz. A kifogásról való döntés során a Fórum azt vélelmezi, hogy a felperes által hivatkozott tények megfelelnek a valóságnak, továbbá figyelembe vehet minden más nem vitatott releváns tényt.
4. A Fórum határozata nem érinti a jogvitát folytató fél azon jogát, hogy a 17.43. cikk szerint vagy az eljárás folyamán a kereset megalapozottságával kapcsolatban kifogással éljen, továbbá nem érinti a Fórum arra vonatkozó hatáskörét sem, hogy előzetes kérdésként más kifogásokat tárgyaljon.
17.43. CIKK
Jogilag megalapozatlan keresetek
1. A Fórum arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy más kifogásokat előzetes kérdésként kezeljen, illetőleg az alperes azon jogának sérelme nélkül, hogy az arra előírt időpontban erre vonatkozóan kifogásokat terjesszen elő, a Fórum előzetes kérdésként elbírálja és határozatot hoz az alperes bármely arra irányuló kifogását illetően, miszerint valamely, a 17.54. cikk alapján előterjesztett kereset vagy annak bármely része jogi okokból nem eredményezhet az e szakasz alapján a felperes javára hozott ítéletet, még abban az esetben sem, ha a felperes által állított tények valódiságát vélelmezik. A Fórum mérlegelhet a jogvitához nem tartozó bármely lényeges tényt is.
2.
Az e cikk (1) bekezdése szerinti kifogást a Fórum részére a Fórum tanácsának összeállítását követően a lehető legrövidebb időn belül kell benyújtani, de legkésőbb addig az időpontig, amelyet a Fórum az alperes részére a válaszirat vagy ellenkérelem előterjesztése céljára meghatározott. Nem nyújtható be az (1) bekezdés szerinti kifogás, ameddig függőben vannak a 17.42. cikk szerinti eljárások, kivéve, ha a Fórum az eset körülményeinek értékelését követően engedélyezi az e cikk szerinti kifogás benyújtását.
3. Az (1) bekezdés szerinti kifogás kézhezvételét követően a Fórum – amennyiben nem tekinti a kifogást nyilvánvalóan megalapozatlannak – felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, ütemtervet állít fel a kifogás vizsgálatára, amely összhangban áll az egyéb előzetes kérdések vizsgálatára vonatkozó, általa már meghatározott esetleges ütemtervvel, és indokolással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz a kifogás vonatkozásában.
17.44. CIKK
Átláthatóság
1. Az e szakasz szerinti jogvitákra az UNCITRAL átláthatósági szabályai értelemszerűen alkalmazandók, a következő további szabályokkal.
2.
Az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok jegyzékébe a következő dokumentumokat kell felvenni: a közvetítői eljárásról való megállapodás (melyet a 17.26. cikk említ), a konzultáció iránti kérelem (melyet a 17.27. cikk említ), az alperes meghatározását kérő értesítés és az alperes meghatározásáról szóló értesítés (melyet a 17.28. cikk említ), a kifogásról szóló értesítés és a kifogásról szóló határozat (melyet a 17.36. cikk említ), valamint az egyesítés iránti kérelem (melyet a 17.53. cikk említ).
3. Az egyértelműség érdekében a bizonyítékok az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehetők.
4. Az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 2. cikkétől eltérve az Uniós Fél vagy adott esetben Chile megfelelő időben és a tanács összeállítását megelőzően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a konzultáció iránti kérelmet (melyet a 17.27. cikk említ), valamint az alperes meghatározását kérő értesítést és az alperes meghatározásáról szóló értesítést (melyet a 17.28. cikk említ), a bizalmas vagy védett információk kitakarását követően 33 . Az ilyen dokumentumok a letéteményesnek címzett értesítés útján tehetők nyilvánosan elérhetővé, mely értesítésre az UNCITRAL átláthatósági szabályai hivatkoznak.
5. Bármely jogvitát folytató fél, amely a tárgyaláson bizalmasnak vagy védettnek minősített információkat kíván felhasználni, köteles tájékoztatni erről a Fórumot.
6.
Bármely jogvitát folytató fél, amely azt állítja, hogy bizonyos információk bizalmas vagy védett információnak minősülnek, köteles azokat a Fórumhoz történő benyújtáskor egyértelműen ekként megjelölni.
7. Az egyértelműség érdekében e szakasz fejezet egyetlen rendelkezése sem írja elő az alperes részéről olyan nyilvános információ visszatartását, amelyet saját joga szerint közzé kell tennie.
17.45. CIKK
Ideiglenes intézkedések
A Fórum ideiglenes biztosítási intézkedéseket rendelhet el a jogvitát folytató fél jogainak megőrzése vagy annak biztosítása érdekében, hogy a Fórum joghatósága teljes mértékben érvényesüljön, ideértve a jogvitát folytató fél birtokában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyíték megőrzésére vagy a Fórum joghatóságának védelmére irányuló végzést is. A Fórum nem rendelheti el az eszközök lefoglalását, és nem akadályozhatja meg az állítólagosan jogsértő elbánás alkalmazását.
17.46. CIKK
Elállás
Amennyiben a felperes az e szakasz szerinti kereset benyújtását követően nem tesz semmilyen lépést az eljárás során 180 egymást követő napon vagy a jogvitát folytató felek által esetlegesen megállapított más időszakon keresztül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta keresetét és eláll az eljárástól. A Fórum az alperes kérelmére és a jogvitát folytató felek értesítését követően végzés formájában tudomásul veszi az eljárás megszűnését, és rendelkezik a költségek felszámításáról. A végzés kibocsátását követően a Fórum nem jogosult eljárni. A felperes ezt követően nem nyújthat be keresetet ugyanarra a kérdésre vonatkozóan.
17.47. CIKK
A költségek fedezete
1. Az egyértelműség érdekében a Fórum az alperes kérésére elrendelheti a felperes számára, hogy a költségek egésze vagy egy része tekintetében fedezetet biztosítson, ha megalapozottan feltételezhető annak kockázata, hogy a felperes nem lesz képes betartani a vele szemben felmerült költségekről szóló esetleges határozatot.
2. Amennyiben a költségek fedezetét a Fórum határozatától számított 30 napon belül vagy a Fórum által meghatározott bármely más határidőn belül nem biztosítják teljes egészében, arról a Fórumnak erről tájékoztatnia kell a jogvitát folytató Feleket. A Fórum elrendelheti az eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.
3.
A Fórum figyelembe vesz minden, az (1) bekezdés szerinti körülményekkel kapcsolatban benyújtott bizonyítékot, beleértve a harmadik fél általi finanszírozás meglétét is.
17.48. CIKK
A jogvitát nem folytató Fél
1. Az alperes a kézhezvételt követő 30 napon belül vagy a bizalmas vagy védett információkkal kapcsolatos vita rendezését követően haladéktalanul átadja a következőket a jogvitát nem folytató Félnek:
(a) a konzultáció iránti kérelmet (melyet a 17.27. cikk említ), a meghatározást kérő értesítést (melyet a 17.28. cikk említ), a 17.30. cikkben említett keresetet, továbbá az azokhoz csatolt dokumentumokat;
(b) a jogvitát nem folytató Fél kérésére:
(i) beadványokat, feljegyzéseket, összefoglalókat, kérelmeket, vagy a valamely jogvitát folytató fél a Fórumhoz benyújtott más dokumentumokat;
(ii) harmadik személy által a Fórumhoz benyújtott írásbeli beadványokat;
(iii)
a Fórum meghallgatásairól készült jegyzőkönyveket vagy átiratokat, amennyiben rendelkezésre állnak; és
(iv) a Fórum végzéseit, ítéleteit és határozatait; és
(c) a jogvitát nem folytató Fél kérésére és költségére a Fórumhoz benyújtott bizonyítékok összességét vagy egy részét.
2. A jogvitát nem folytató Fél jelen lehet az e szakasz alapján folytatott meghallgatásokon.
3. A Fórum befogadja a jogvitát nem folytató Félnek az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli beadványait, vagy – a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően – felkérheti a jogvitát nem folytató Felet ilyen beadványok benyújtására. A Fórum biztosítja, hogy a jogvitát folytató felek megfelelő lehetőséget kapnak arra, hogy állást foglaljanak a jogvitát nem folytató Fél által benyújtott beadvánnyal kapcsolatosan.
17.49. CIKK
Harmadik felek közreműködése
1. A Fórum lehetővé teszi a beavatkozást minden olyan személy számára, aki vagy amely bizonyítani tudja a jogvita konkrét körülményeihez fűződő közvetlen és fennálló érdekét (a továbbiakban: beavatkozó fél). A beavatkozás a jogvitát folytató egyik fél álláspontjának egészben vagy részben történő támogatására korlátozódik.
2.
A beavatkozási kérelmet a kereset benyújtásának a 17.30. cikk szerinti közzétételétől számított 90 napon belül kell benyújtani. Azt követően, hogy a jogvitát folytató felek lehetőséget kaptak észrevételeik előterjesztésére, a Fórum 90 napon belül határoz a kérelemről.
3. Ha a beavatkozási kérelemnek a Fórum helyt ad, a beavatkozó fél megkapja a jogvitát folytató felek részére kézbesített valamennyi eljárási végzés másolatát, kivéve adott esetben a bizalmas vagy védett információkat. A beavatkozó az eljárási végzések közlését követően a Fórum által meghatározott határidőn belül beavatkozási beadványt nyújthat be. A jogvitát folytató feleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy válaszoljanak a beavatkozási beadványra. A beavatkozó fél számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az e szakasz szerint tartott tárgyalásokon, és ott szóbeli nyilatkozatot tegyen.
4. Fellebbezés esetén a beavatkozó fél jogosult a Fellebbviteli Fórum előtt beavatkozni. A (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
5. Az e cikk által biztosított beavatkozási jog nem érinti a Fórum azon lehetőségét, hogy amicus curiae leveleket fogadjon el olyan harmadik személyektől, akiknek vagy amelyeknek az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 4. cikkével összhangban jelentős érdekük fűződik az eljáráshoz.
6. Az egyértelműség érdekében az a tény, hogy egy személy a felperes hitelezője, önmagában nem tekinthető elegendőnek annak megállapításához, hogy közvetlen és fennálló érdeke a jogvita konkrét körülményeihez.
17.50. CIKK
Szakértői jelentések
A 17.30. cikk (2) bekezdésében említett vonatkozó szabályok által engedélyezett egyéb típusú szakértők kijelölésének sérelme nélkül a Fórum a jogvitát folytató fél kérelmére vagy a jogvitát folytató felekkel tartott konzultációt követően saját kezdeményezésére kijelölhet egy vagy több szakértőt, hogy az írásban tegyen jelentést számára bármely tényszerű tudományos kérdésről, például környezetvédelmi, egészségügyi vagy biztonsági témában, vagy a jogvitát folytató egyik fél által az eljárás során felvetett egyéb kérdésekről.
17.51. CIKK
Kártalanítás vagy egyéb kártérítés
A Fórum pedig nem fogadhat el arra vonatkozó védekezést vagy más hasonló állítást, miszerint a felperes vagy a helyben alapított vállalkozás biztosítási vagy garanciaszerződés alapján kártalanítást vagy egyéb kártérítést kapott vagy fog kapni az e szakasz alapján kezdeményezett jogvitában megtéríttetni kívánt kár egésze vagy része tekintetében.
17.52. CIKK
A Felek szerepe
1. Egyik Fél sem érvényesít nemzetközi jogi keresetet a 17.30. cikk alapján benyújtott vita vonatkozásában, kivéve, ha a másik Fél nem tartotta be vagy nem teljesítette a szóban forgó vitában hozott ítéletben foglaltakat. Ez nem zárja ki valamely általánosan alkalmazandó intézkedés vonatkozásában a 38. fejezet szerinti vitarendezés lehetőségét, még akkor sem, ha az adott intézkedés egy adott beruházás tekintetében, amelyre vonatkozóan jogvita indult a 17.30. cikk szerint, állítólagosan megsértette ezt a megállapodást. Ez nem érinti a 17.48. cikk rendelkezéseit.
2. Az (1) bekezdés nem zárja ki az olyan informális egyeztetéseket, amelyek egyedüli célja a vita rendezésének előmozdítása.
17.53. CIKK
Egyesítés
1. Abban az esetben, ha az e szakasz alapján külön-külön benyújtott két vagy több kereset azonos eseményekből és körülményekből eredő, közös jogi vagy ténybeli kérdést vet fel, az alperes a Fórum elnökéhez kérelmet nyújthat be, melyben kéri e kereseteknek vagy azok egy részének egyesített mérlegelését. A kérelemben szerepelniük kell az alábbiaknak:
(a) a keresetek egyesítésének elrendelését kérelmező, jogvitát folytató felek neve és címe;
(b)
a kérelem tárgyát képező egyesítés hatálya; és
(c) az egyesítésre irányuló kérelem indoklása.
2. Az alperesnek a kérelmet az alperes által egyesíteni kívánt minden kereset valamennyi felperese részére is be kell nyújtania.
3. Ha az egyesítendő keresetek által érintett valamennyi jogvitát folytató fél egyetért a keresetek egyesített mérlegelésével, a jogvitát folytató feleknek közös kérelmet kell benyújtaniuk az (1) bekezdés alapján a Fórum elnökéhez. Amennyiben a Fórum elnöke nem állapítja meg, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a 17.34. cikkel összhangban új tanácsot hoz létre (a továbbiakban: egyesítési tanács) a Fórumon belül, amelynek joghatósága az egyesítési kérelem tárgyát képező keresetek közül néhányra vagy valamennyire, részben vagy egészben kiterjed.
4. Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett jogvitát folytató felek az e cikk (1) bekezdésében említett egyesítésre irányuló kérelem utolsó felperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül nem jutottak megállapodásra az egyesítést illetően, a Fórum elnöke a 17.34. cikk (Fórum) értelmében egyesítést végző tanácsot hoz létre. Az egyesítési tanács akkor rendelkezik a keresetek közül néhányra vagy valamennyire kiterjedő, részleges vagy teljes joghatósággal, ha a jogvitát folytató felek álláspontjának mérlegelését követően meggyőződött arról, hogy a 17.30. cikk szerint benyújtott keresetek azonos jogi vagy ténybeli kérdéseket vetnek fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódnak, és a keresetek egyesítése szolgálná leginkább a viták méltányos és hatékony megoldásának érdekét, ideértve az ítéletek következetességét is.
5.
Ha a felperesek nem jutnak megállapodásra a 17.30. cikk (2) bekezdésében foglalt listán szereplő vitarendezési szabályok kapcsán az egyesített mérlegelés iránti kérelem utolsó felperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül, az egyesített mérlegelés iránti kérelmet az UNCITRAL választottbírósági szabályai alapján a Fórum egyesítési tanácsa elé kell terjeszteni, az e szakaszban meghatározott szabályokra is figyelemmel.
6. A Fórumnak a 17.34. cikk szerint összeállított tanácsai elveszítik joghatóságukat azon keresetek vagy e keresetek egy része vonatkozásában, amelyek felett az egyesítési tanács rendelkezik joghatósággal, és a Fórum tanácsainak eljárásait fel kell függeszteni. Az egyesítési tanácsnak azon keresetek részeire vonatkozóan hozott ítélete, amelyek felett joghatóságot vállalt, annak a 17.56. cikk értelmében vett jogerőre emelkedésének napjától kezdődően kötelező erejű a keresetek fennmaradó része felett joghatóságot vállaló tanácsokra nézve.
7. Az a felperes, akinek vagy amelynek a keresete egyesítés tárgyát képezi, visszavonhatja keresetét vagy annak az egyesítés tárgyát képező részét az e cikk szerinti vitarendezési eljárásból, és az ilyen keresetet vagy annak egy részét a 17.30. cikk alapján nem lehet újból benyújtani.
8. Az alperes kérésére az egyesítési tanács a (3) és (6) bekezdésben foglaltakkal azonos alapon és ugyanolyan joghatással határozhat arról, hogy joghatóságot vállal-e az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, az egyesítési eljárás megindítását követően benyújtott kereset egészére vagy egy részére vonatkozóan.
9.
A Fórum egyesítési tanácsa a felperes kérésére intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy megőrizze a felperessel kapcsolatos védett vagy bizalmas információk bizalmas jellegét a többi felperessel szemben. Ezen intézkedések között szerepelhetnek például a következők: a többi felperes számára a bizalmas vagy védett információkat tartalmazó dokumentumok esetében csak a szerkesztett változat álljon rendelkezésre, valamint hogy a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytassák.
17.54. CIKK
Ideiglenes ítélet
1. Ha a Fórum arra a következtetésre jut, hogy az alperes a felperes állításának megfelelően megsértette a 17.25. cikk (1) bekezdésében hivatkozott rendelkezések valamelyikét, a Fórum a felperes kérelmére és a jogvitát folytató felek meghallgatását követően ítéletében kizárólag a következőket ítélheti meg:
(a) pénzbeli kártérítés, az adott esetben alkalmazandó kamatokkal; és
(b) vagyon visszaszolgáltatása, amely esetben az ítéletnek rendelkeznie kell arról, hogy az alperes a visszaszolgáltatás helyett pénzbeli kártérítést és az adott esetben alkalmazandó, a 17.19. cikkel összhangban meghatározott kamatot fizethet.
Amennyiben a keresetet helyben alapított vállalkozás nevében nyújtották be, az e bekezdés szerinti valamennyi ítélet rendelkezik arról, hogy:
(a) a pénzbeli kártérítést és a kamatokat a helyben alapított vállalkozás számára kell megfizetni;
(b) a visszaszolgáltatandó vagyont a helyben alapított vállalkozás számára kell visszaszolgáltatni.
Az egyértelműség érdekében a Fórum kizárólag az első pontban említett jogorvoslatot ítélhet meg, és nem rendelheti el az érintett intézkedés hatályon kívül helyezését, megszüntetését vagy módosítását.
2. A pénzbeli kártérítés összege nem lehet magasabb, mint a felperes vagy – amennyiben a felperes a helyben alapított vállalkozás nevében járt el – a helyben alapított vállalkozás által a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megsértése következtében elszenvedett veszteség mértéke, melyet csökkenteni kell az érintett Fél által már teljesített előzetes kártérítés vagy kártalanítás összegével. A Fórum az ilyen pénzbeli kártérítést a jogvitát folytató felek beadványai alapján állapítja meg, és adott esetben mérlegeli a károsult szándékos vagy gondatlan hibáját, illetve a kárenyhítés elmulasztását.
3. Az egyértelműség érdekében: ha valamely Fél beruházója a 17.30. cikk szerint keresetet nyújt be, csak olyan veszteség vagy kár megtérítése ítélhető meg javára, amelyet a Fél beruházójának minőségében szenvedett el.
4. A Fórum nem ítélhet meg büntető jellegű kártérítést.
5.
A Fórum elrendeli, hogy az eljárás költségeit a jogvita pervesztes fele viseli. Kivételes körülmények esetén – és amennyiben az ügy körülményei alapján indokoltnak ítéli – a Fórum feloszthatja e költségeket a jogvitát folytató felek között.
6. A kereset elutasítása és a 17.42. vagy 17.43. cikk szerinti ítélethozatal esetén a Fórum elrendeli, hogy a jogvitát folytató pervesztes fél viselje az egyéb észszerű költségeket is, beleértve a jogi képviselet és tanácsadás észszerű költségeit is. Egyéb körülmények között a Fórum az egyéb észszerű költségeket – beleértve a jogi képviselet és tanácsadás észszerű költségeit – a jogvitát folytató felek között felosztja, figyelembe véve az eljárás kimenetelét és az egyéb releváns körülményeket, például a jogvitát folytató felek magatartását.
7. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, a megítélt költségeket arányosan ki kell igazítani az egyes megítélt kereseti kérelmek számának és terjedelmének megfelelően.
8. A Fellebbviteli Fórum e cikkel összhangban kezeli a költségeket.
9. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követően egy évvel a vegyes bizottság kiegészítő szabályokat fogad el a díjakra vonatkozóan annak érdekében, hogy meghatározza a jogi képviselet és tanácsadás azon maximális költségét, amelyet a jogvitát folytató vesztes fél bizonyos kategóriáinak kell viselnie, figyelembe véve pénzügyi forrásaikat.
10.
A Fórum a kereset benyújtásának időpontjától számított 24 hónapon belül előzetes ítéletet bocsát ki. Ha ezt a határidőt nem lehet betartani, a Fórum ilyen értelmű határozatot fogad el, amelyben megjelöli a jogvitát folytató felek számára a késedelem okait, továbbá az ideiglenes ítélet kihirdetésének várható időpontját.
17.55. CIKK
Fellebbviteli eljárás
1. A jogvitát folytató felek bármelyike az előzetes ítélet ellen annak meghozatalától számított 90 napon belül nyújthat be fellebbezést a Fellebbviteli Fórumhoz. A fellebbezés indokai a következők:
(a) a Fórum tévedett az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban;
(b) a Fórum nyilvánvalóan tévedett a tények mérlegelésében, ideértve adott esetben a valamely Fél jogának mérlegelését is; vagy
(c) az ICSID-egyezmény 52. cikkében szereplő indokok, amennyiben azok nem tartoznak az a) vagy a b) pont hatálya alá.
2. A Fellebbviteli Fórum elutasítja a fellebbezést, amennyiben úgy találja, hogy az megalapozatlan. A fellebbezést gyorsított eljárásban is elutasíthatja, amennyiben egyértelmű, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan.
3.
Amennyiben a Fellebbviteli Fórum úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés kellően megalapozott, úgy határozatával teljes mértékben vagy részben módosítja vagy visszavonja az előzetes ítéletben foglalt jogi ténymegállapításokat és következtetéseket. Határozatának pontosan részleteznie kell, hogy hogyan módosította vagy vonta vissza a Fórum vonatkozó ténymegállapításait és következtetéseit.
4. Amennyiben a Fórum által megállapított tények ezt lehetővé teszik, a Fellebbviteli Fórum saját jogi ténymegállapításait és az ilyen tényekre vonatkozó következtetéseit alkalmazza, valamint jogerős határozatot. Amennyiben ez nem lehetséges, az ügyet visszautalja a Fórumhoz.
5. Általános szabályként a fellebbezési eljárás nem haladhatja meg a 180 napot a jogvitát folytató fél fellebbezésének hivatalos benyújtása és a Fellebbviteli Fórum határozatának meghozatala között. Amennyiben a Fellebbviteli Fórum úgy ítéli meg, hogy határozatát nem tudja 180 napon belül meghozni, úgy írásban tájékoztatja a jogvitát folytató feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt határozatát módjában áll kibocsátani. Az eljárás időtartam semmilyen esetben sem haladhatja meg a 270 napot.
6. A fellebbezést benyújtó jogvitát folytató fél biztosítékkal szolgál a fellebbezés költségeit illetően.
7. A 17.33., a 17.44., a 17.45., a 17.46. és a 17.48. cikk, valamint adott esetben e szakasz egyéb rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a fellebbezési eljárásra.
17.56. CIKK
Jogerős ítélet
1. Az e szakasz alapján hozott ideiglenes ítélet akkor válik jogerőssé, ha egyik jogvitát folytató fél sem fellebbezett az ideiglenes ítélet ellen a 17.55. cikk alapján.
2. Ha az ideiglenes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Fórum a 17.55. cikk alapján elutasította a fellebbezést, az ideiglenes ítélet a fellebbezés Fellebbviteli Fórum általi elutasításának napján jogerőssé válik.
3. Ha az ideiglenes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Fórum jogerős határozatot hozott, a Fellebbviteli Fórum által módosított vagy visszavont ideiglenes ítélet a Fellebbviteli Fórum jogerős határozata kiadásának napján emelkedik jogerőre.
4. Ha az ideiglenes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Fórum módosította vagy visszavonta az előzetes ítélet jogi ténymegállapításait és következtetéseit, továbbá az ügyet visszautalta a Fórumhoz, a Fórumnak – adott esetben a jogvitát folytató felek meghallgatását követően – felül kell vizsgálnia előzetes ítéletét a Fellebbviteli Fórum ténymegállapításainak és következtetéseinek bevonása érdekében. A Fórumot kötik a Fellebbviteli Fórum ténymegállapításai. A Fórumnak törekednie kell arra, hogy a Fellebbviteli Fórum határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül meghozza felülvizsgált ítéletét. A felülvizsgált ideiglenes ítélet 90 nappal a kibocsátását követően emelkedik jogerőre.
5.
A jogerős ítélet tartalmazza a Fellebbviteli Fórum által a 17.55. cikk alapján hozott jogerős határozatot.
17.57. CIKK
Ítéletek érvényesítése
1. Az e szakasz alapján hozott ítélet mindaddig nem hajtható végre, amíg a 17.56. cikk alapján jogerőre nem emelkedik. A Fórum által az e szakasz szerint meghozott jogerős ítéletek a jogvitát folytató felekre nézve kötelező erejűek, és azok ellen nem nyújtható be fellebbezési, felülvizsgálati, felmentési, hatályon kívül helyezési vagy egyéb jogorvoslati kérelem 34 .
2. A Felek kötelező erejű ítéletként elismerik az e szakasz szerint hozott ítéletet, és területükön valamely nemzet igazságszolgáltatási Fórumuk vagy bíróságuk által hozott jogerős ítélet végrehajtásával azonos módon biztosítják a pénzbírsággal járó kötelezettség teljesítését.
3. Az ítélet végrehajtására azon terület jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint hatályos végrehajtási szabályok vonatkoznak, ahol az ítélet végrehajtandó.
4. Az egyértelműség érdekében a 41.10. cikk nem akadályozza meg az e szakasz szerint hozott ítéletek elismerését, végrehajtását és érvényesítését.
5.
Az e szakasz szerint hozott jogerős ítélet a New York-i egyezmény 1. cikkének értelmében vett, kereskedelmi jogviszonyból vagy ügyletből eredő jogvitával kapcsolatos választottbírósági ítéletnek minősül.
6. Az egyértelműség érdekében és az (1) bekezdés alapján: ha egy keresetet a 17.30. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján nyújtottak be vitarendezés céljából, az e szakasz szerint meghozott jogerős ítélet az ICSID-egyezmény IV. fejezetének 6. szakasza szerint meghozott ítéletnek minősül.
18. FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM
18.1. CIKK
Hatály
1. E fejezet valamely Fél olyan intézkedéseire alkalmazandó, amelyek érintik a másik Fél szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmét. Ezen intézkedések az alábbiakat érintő intézkedéseket foglalnak magukban:
(a) a szolgáltatással összefüggő előállítás, terjesztés, marketing, értékesítés és kiszállítás;
(b)
szolgáltatás vásárlása, használata vagy kifizetése;
(c) hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatásnyújtással összefüggő azon szolgáltatásokhoz, amelyeket a Felek előírásai szerint általánosságban a közösség számára kell nyújtani, beleértve a terjesztési, szállítási és távközlési hálózatokat; valamint
(d) a szolgáltatásnyújtás feltételeként óvadék vagy más formájú pénzügyi biztosíték nyújtása.
2. Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:
(a) a 25.2. cikkben meghatározott pénzügyi szolgáltatások;
(b) audiovizuális szolgáltatások;
(c) belföldi tengeri kabotázs 35 ;
(d)
belföldi és nemzetközi, menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások
36
, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:
(i) repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
(ii) légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(iii) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; valamint
(iv) földi kiszolgálás;
(e) közbeszerzés; valamint
(f) valamely Fél vagy állami tulajdonban lévő vállalat által nyújtott támogatások, beleértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosításokat.
18.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet, valamint a 17-A., 17-B. és 17-C. melléklet alkalmazásában:
(a) „repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból, és nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;
(b) „számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások”: a légitársaság menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, díjszabásáról és díjszabási szabályairól információkat tartalmazó számítógépes rendszeren keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek segítségével a helyfoglalás, illetve a jegyváltás lebonyolítható;
(c) „határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem” vagy „szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme” vagy „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás” olyan szolgáltatásnyújtás, amely:
(i) az egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy
(ii) az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának történik;
(d)
„vállalkozás”: letelepedés útján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet, fióktelep vagy képviseleti iroda;
(e) „földi kiszolgálási szolgáltatások”: egy repülőtéren a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: a légitársaságok képviselete, adminisztráció és felügyelet; utaskezelés; poggyászkezelés; forgalmi előtéren előforduló feladatok; étkeztetés, kivéve az élelmiszer elkészítését; a légi áruk és postai küldemények kezelése; a légi járművek üzemanyaggal való feltöltése; a légi járművek szervizelése és takarítása; földi szállítás; valamint járatüzemeltetés, a személyzet igazgatása és a repülés tervezése; a földi kiszolgálási szolgáltatások nem foglalják magukban a következőket: saját földi kiszolgálás; biztonság; forgalmi karbantartási tevékenység; légijármű-javítás és -karbantartás; és az olyan alapvető központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a jégmentesítő berendezések, az üzemanyag-elosztó rendszerek, a csomagkezelő rendszerek vagy a repülőtéren belüli fix közlekedési rendszerek;
(f)
„valamely Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezete”
37
:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió vagy legalább egy tagállama joga szerint létrehozott vagy szervezett jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely jelentős üzleti tevékenységet 38 folytat az Európai Unió területén; és
(B) az Európai Unión kívül letelepedett és az Európai Unió valamely tagállamának természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói az Európai Unió valamely tagállamában vannak bejegyezve és annak lobogója alatt közlekednek;
(ii) Chile esetében:
(A) a chilei jogszabályok szerint létrehozott vagy megszervezett, Chile területén lényeges üzleti tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező szervezet; valamint
(B) a Chilén kívül letelepedett és Chile természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói Chilében vannak bejegyezve és Chile lobogója alatt közlekednek;
(g)
„légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, a reklámozást és a forgalmazást is; ezek a tevékenységek nem tartalmazzák a légiközlekedési szolgáltatások árképzését, sem az alkalmazandó feltételeket;
(h) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;
(i) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelyet nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak; és
(j) „valamely Fél szolgáltatója”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, aki/amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik.
18.3. CIKK
Szabályozási jog
A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy saját területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
18.4. CIKK
Nemzeti elbánás
1. A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.
2. Az egyik Fél által az (1) bekezdés alapján biztosított elbánás a következőket jelenti:
(a) Chile valamely regionális vagy helyi önkormányzata tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott önkormányzat által a saját szolgáltatásai és azok szolgáltatói számára hasonló helyzetekben biztosított legkedvezőbb elbánás;
(b) az Európai Unió valamely tagállamának kormányzata vagy az Európai Unió valamely tagállamában működő kormányzat tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzat által a saját szolgáltatásai és azok szolgáltatói számára hasonló helyzetekben biztosított legkedvezőbb elbánás.
3. A Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy egy másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.
4. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél szolgáltatóival szemben, a Fél saját szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.
5.
E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtania azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltatók külföldi illetőségéből adódnak.
18.5. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.
2. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi valamelyik Felet, hogy a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira is kiterjessze az olyan elbánást, amely az előírások (beleértve a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírásokat vagy kritériumokat), illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések alkalmazásából ered.
3. Az egyértelműség kedvéért az (1) bekezdésben szereplő „elbánás” nem foglalja magában az egyéb nemzetközi egyezményekben vagy kereskedelmi megállapodásokban előírt vitarendezési eljárásokat vagy mechanizmusokat. Az egyéb nemzetközi egyezményekben vagy kereskedelmi megállapodásokban foglalt anyagi jogi rendelkezések önmagukban nem minősülnek az (1) bekezdésben említett elbánásnak, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez az egyik Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiányában. Az egyes Felek olyan intézkedései, amelyeket az ilyen anyagi jogi rendelkezések alapján alkalmaztak, az e cikk értelmében vett „elbánásnak” minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik.
18.6. CIKK
Helyi jelenlét
Egyik Fél sem szabhatja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételéül, hogy a másik Fél szolgáltatója vállalkozást létesítsen vagy tartson fenn vagy rezidens legyen a területén.
18.7. CIKK
Piacra jutás
Azokban az ágazatokban vagy alágazatokban, amelyekben piacra jutási kötelezettségvállalásokat tesznek, a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn sem a teljes területük, sem regionális felosztás alapján olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) korlátozzák a következőket:
(i) a szolgáltatók száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(ii) a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(iii)
a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett szolgáltatási műveletek száma vagy a szolgáltatási kibocsátás teljes mennyisége kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában
39
; vagy
(iv) egy adott pénzügyi szolgáltatási ágazatban vagy pénzügyi intézmény által alkalmazható, az adott pénzügyi szolgáltatás teljesítéséhez szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó természetes személyek számát számszerű kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában; vagy
(b) korlátozzák vagy előírják a jogi személy vagy közös vállalkozás azon típusait, amelyeken keresztül a szolgáltató szolgáltatást nyújthat.
18.8. CIKK
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések
1. A 18.4., a 18.5. és a 18.6. cikk nem alkalmazandó:
(a) olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet a következők tartanak fenn:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(B) valamely tagállam központi kormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(C) valamely tagállam regionális önkormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint; vagy
(D) valamely helyi önkormányzat; valamint
(ii) Chile esetében:
(A) a központi kormányzat a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint;
(B)
valamely regionális önkormányzat a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint; vagy
(C) valamely helyi önkormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy
(c) az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 18.4., 18.5. és 18.6. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.
2. A 18.4., 18.5. és 18.6. cikk nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedéseire, amelyeket a 17-B. mellékletben meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében hoztak.
3. A 18.7. cikk nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedéseire, amelyeket a 17-C. mellékletben meghatározott, kötelezettségvállalások által érintett ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében hoztak.
18.9. CIKK
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja a másik Fél szolgáltatójától az e fejezetből származó előnyöket, amennyiben a megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban (beleértve az emberi jogok védelmét is), amelyek/amelyeket:
(a) megtiltják az adott szolgáltatóval, illetve az olyan személlyel folytatott ügyleteket, akinek ezek bármelyike a tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll; vagy
(b) megsértenének vagy megkerülnének, ha e fejezet előnyeit biztosítanák az adott szolgáltató számára.
18.10. CIKK
A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság. A szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek kezelése során az albizottság figyelemmel kíséri és biztosítja a 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24. és 26. fejezet, valamint a 17-A., 17-B., 17-C., 19-A., 19-B., 19-C., 21-A. és 21-B. melléklet megfelelő végrehajtását.
19. FEJEZET
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA
19.1. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet az egyik Fél olyan intézkedéseire vonatkozik, amelyek a másik Fél olyan természetes személyeinek a területére való belépése és ideiglenes tartózkodása révén érintik a gazdasági tevékenységek végzését, akik lehetnek letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, beruházók, vállalaton belül áthelyezett személyek, rövid időszakra érkező üzleti látogatók, szerződéses szolgáltatók és független szakemberek.
2. Ez a fejezet nem alkalmazandó a 18.1. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett ágazatokra.
3. Ez a fejezet nem vonatkozik az egyik Félnek az olyan intézkedéseire, amely a másik Fél az előbbi Fél munkaerőpiacára belépni kívánó természetes személyeit érinti, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.
4. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon a másik Fél természetes személyeinek a területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és szabályos határátlépése biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az említett intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az érvényteleníti vagy csorbítja a másik Felet e megállapodás e részének rendelkezései szerint megillető előnyöket.
5.
Pusztán az a tény, hogy az egyik Fél vízumkötelezettséget ír elő a másik Fél személyei számára, nem teszi semmissé vagy csorbítja az e megállapodás e része alapján a másik Fél számára járó előnyöket.
6. Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást e fejezet keretében, a Felek jogszabályaiban foglalt, a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó minden más előírása továbbra is alkalmazandó, ideértve a tartózkodás időtartamára vonatkozó jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket is.
7. E fejezettől eltérve a Felek jogszabályaiban foglalt bármely egyéb, a foglalkoztatásra és társadalombiztosítási intézkedésekre vonatkozó követelmény továbbra is alkalmazandó, beleértve a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket is.
8. Az e fejezet alapján a természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó kötelezettségvállalások nem alkalmazandók olyan esetekre, amikor a belépés vagy ideiglenes tartózkodás szándéka vagy hatása az, hogy befolyásolja a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét vagy az ilyen vitában vagy tárgyalásban érintett természetes személyek foglalkoztatását, vagy ezekre más módon kihasson.
19.2. CIKK
Fogalommeghatározások
1. A 17.2. és 18.2. cikkben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók erre a fejezetre, valamint a 19-A., 19-B. és 19-C. mellékletre, a „beruházónak” a 17.2. cikk (1) bekezdése j) pontjában szereplő meghatározása kivételével.
2.
E fejezet, valamint a 19-A., 19-B. és 19-C. melléklet alkalmazásában:
(a) „üzleti értékesítők”: rövid időszakra érkező üzleti látogatók, akik:
(i) az egyik Fél szolgáltatójának vagy árubeszállítójának képviselői, és akiknek szándékában áll, hogy szolgáltatások vagy áruk értékesítéséről tárgyaljanak, vagy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgáltatásainak vagy áruinak értékesítése céljából, beleértve a következőket: találkozókon vagy konferenciákon való részvétel; üzleti partnerekkel folytatott konzultáció, megrendelés felvétele vagy szerződések megtárgyalása a másik Fél területén működő vállalkozással;
(ii) nem nyújtanak szolgáltatást olyan szerződés keretében, amelyet egy rövid időszakra érkező üzleti látogató ideiglenes tartózkodása szerinti Fél területén üzleti jelenléttel nem rendelkező vállalkozás, illetve a kérdéses területen található fogyasztó között kötöttek; és
(iii) nem jutalékos rendszerben dolgozó ügynökök;
(b) „letelepedési céllal érkező üzleti látogatók”: valamelyik Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezetében vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik az ilyen jogi személyiséggel rendelkező szervezet vállalkozásának a másik Fél területén létrehozásáért felelősek, akik a letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat, és a letelepedés céljához szükséges gazdasági tevékenységeken kívül nem folytatnak más gazdasági tevékenységet, továbbá akik nem kapnak javadalmazást a másik Fél területén található forrásból;
(c) „szerződéses szolgáltatók”: olyan természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezete alkalmaz, amely maga nem letelepedett a másik Fél területén, és maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, illetve nem fejt ki tevékenységet ilyen ügynökségen keresztül, és amely jóhiszeműen a másik Fél területén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött a másik Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett másik Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából 40 ;
(d) „független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le az egyik Fél területén, de nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen a másik Fél területén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül tették ezt) a másik Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az említett másik Fél területén tartózkodjanak 41 ;
(e) „üzembe helyezők és karbantartók”: az eladó vagy a bérbeadó szerződéses kötelezettsége tekintetében elengedhetetlen szakismerettel rendelkező, üzembe helyezést, javítást és karbantartást, illetve felügyeletet ellátó, rövid időszakra érkező üzleti látogatók, akik szolgáltatásokat nyújtanak vagy az alkalmazottakat szolgáltatások nyújtására tanítják be, a belépési és ideiglenes tartózkodási kérelem címzettjének minősülő Fél területén kívül található vállalkozástól beszerzett vagy bérelt kereskedelmi vagy ipari berendezések vagy gépek – a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatásokat is beleértve – értékesítésével vagy bérletével együtt járó szavatosság vagy egyéb szolgáltatási szerződés alapján, e szavatosság vagy szolgáltatási szerződés időtartama alatt;
(f) „vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éve az egyik Fél valamely jogi személyiséggel rendelkező szervezetének alkalmazásában állnak vagy abban partnerek, akiket ideiglenesen áthelyeznek az adott jogi személyiséggel rendelkező szervezetnek a másik Fél területén működő vállalkozásához, és akik az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak:
(i) vezető beosztású személyek;
(ii) szakemberek;
(iii) gyakornok munkavállalók;
(g) „beruházó”: olyan természetes személy, aki a másik Fél területén olyan vállalkozást hoz létre, amely irányába az adott természetes személy vagy az e természetes személyt alkalmazó jogi személyiséggel rendelkező szervezet jelentős mértékű tőkeberuházási kötelezettséget vállalt, és aki az adott vállalkozás működését felügyeleti vagy végrehajtói minőségben fejleszti vagy irányítja;
(h) „menedzser vagy vezető beosztású személy”: olyan, az egyik Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezeténél vezető beosztásban dolgozó természetes személy, aki elsősorban a másik Fél területén irányítja a vállalkozásnak a vezetését 42 , és aki felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás magasabb szintű vállalatvezetői, igazgatóságának tagjai, részvényesei vagy az ezekkel egyenrangú személyek gyakorolják, valamint akinek feladatkörébe a következők tartoznak:
(i) a vállalkozás vagy egy részlegének vagy alegységének igazgatása;
(ii) más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeinek felügyelete és ellenőrzése; valamint
(iii) személyes hatáskörrel rendelkeznek a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre;
(i) „rövid időszakra érkező üzleti látogatók”: olyan természetes személyek, akik a másik Fél területére kívánnak belépni és ott ideiglenesen tartózkodni, nem végeznek közvetlen értékesítést a nagyközönség számára, nem részesülnek díjazásban a másik Fél területén található forrásból, és az alábbi kategóriák egyikébe esnek:
(i) üzleti értékesítők;
(ii) üzembe helyezők és karbantartók;
(j) „szakértők”: a vállalkozás tevékenységi területei, módszerei vagy irányítása szempontjából kivételes ismerettel rendelkező természetes személyek, akik az egyik Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezetén belül dolgoznak; az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a vállalkozás szempontjából lényeges ismereteket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e a különleges szakismereteket igénylő munka vagy tevékenység típusának megfelelő magas szintű képesítéssel, beleértve a megfelelő szakmai tapasztalatot, és adott esetben az elismert szakmai szervezetben való tagságot is; és
(k) „gyakornok munkavállalók”: olyan természetes személyek, akik egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek 43 ;
19.3. CIKK
Vállalaton belül áthelyezett személyek, letelepedési céllal érkező üzleti látogatók és beruházók
1. A 19-A. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételekre és képesítésekre is figyelemmel, a Felek:
(a) engedélyezik a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyei, letelepedés céljából érkező üzleti látogatói, valamint beruházói belépését és ideiglenes tartózkodását;
(b) engedélyezik a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek foglalkoztatását a saját területükön;
(c)
a Felek számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálata formájában sem teljes területük, sem valamely területi alegységük tekintetében nem tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el korlátozásokat azon természetes személyek összlétszámára vonatkozóan, akik egy adott ágazatban letelepedési céllal érkező üzleti látogatóként vagy beruházóként beléphetnek, vagy akik áthelyezett személyként foglalkoztatva lehetnek; valamint
(d) legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek, letelepedés céljából érkező üzleti látogatóinak és beruházóinak e személyeknek a területükön való ideiglenes tartózkodása tekintetében, mint amilyenben hasonló helyzetekben saját természetes személyeiket részesítik.
2. Az engedélyezhető tartózkodás hossza:
(a) Chile esetében legfeljebb kétéves időszak, amely meghosszabbítható anélkül, hogy állandó tartózkodási engedélyt kellene kérni, feltéve, hogy a tartózkodás alapjául szolgáló feltételek továbbra is teljesülnek; valamint
(b) az Uniós Fél esetében a vezető beosztású személyek vagy szakemberek esetében legfeljebb hároméves időszak; gyakornok munkavállalók és beruházók esetében legfeljebb egyéves időszak; valamint letelepedési céllal érkező üzleti látogatók esetében bármely hathónapos időszakon belül legfeljebb 90 nap.
19.4. CIKK
Rövid időszakra érkező üzleti látogatók
1. A hatály alóli, a 17.7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kizárásokra és a 19-A. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételekre és minősítésekre is figyelemmel a Felek munkavállalási engedély, a gazdasági szükségesség vizsgálata vagy más hasonló célú előzetes jóváhagyási eljárás nélkül engedélyezik a rövid időszakra érkező üzleti látogatók belépését és ideiglenes tartózkodását.
2. Ha az egyik Fél rövid időszakra érkező üzleti látogatója az ideiglenes tartózkodásának helye szerinti Fél területén szolgáltatást nyújt egy fogyasztónak, akkor ez a Fél az adott szolgáltatás nyújtása tekintetében olyan elbánásban részesíti a rövid időszakra érkező üzleti látogatót, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatói számára hasonló helyzetben biztosít.
3. A tartózkodás megengedett időtartama bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb 90 nap.
19.5. CIKK
Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek
1. A Felek engedélyezik a másik Fél 19-B. mellékletben meghatározott ágazatokban, alágazatokban és tevékenységekben működő szerződéses szolgáltatói számára a területükre való belépést és a területükön való ideiglenes tartózkodást az említett mellékletben meghatározott releváns feltételek és képesítések függvényében, feltéve, hogy:
(a) a természetes személyek a szolgáltatást olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet alkalmazottjaként nyújtják, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb 12 hónapra kapta meg;
(b) a másik Fél területére belépő természetes személyek a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éven keresztül az a) pontban említett jogi személyiséggel rendelkező szervezet alkalmazásában álltak, és a belépés iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább hároméves, a nagykorúságuk elérése után szerzett szakmai tapasztalattal rendelkeznek a szerződés tárgyát képező tevékenység ágazatában;
(c) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:
(i) egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük 44 ; és
(ii) ha a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei vagy rendeletei valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel rendelkeznek;
(d)
a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kapott díjazáson kívül nem részesül más díjazásban; valamint
(e) az e cikk szerint engedélyezett belépés csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységre vonatkozik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének használatára.
2. A Felek engedélyezik a másik Fél 19-B. mellékletben meghatározott ágazatokban, alágazatokban és tevékenységekben működő független szakemberei számára a területükre való belépést és a területükre való ideiglenes tartózkodást az említett mellékletben meghatározott releváns feltételek és képesítések függvényében, feltéve, hogy:
(a) a megkötött szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot;
(b) a természetes személyek a belépés és az ideiglenes tartózkodás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább hatéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban.
(c) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek rendelkezniük kell a következőkkel:
(i) egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük 45 ; és
(ii)
ha a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei vagy rendeletei valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel rendelkeznek;
(d) az e cikk szerint engedélyezett belépés csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységre vonatkozik; és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének használatára.
3. Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn korlátozásokat a másik Fél belépésre és ideiglenes tartózkodásra jogosult szerződéses szolgáltatóinak vagy független szakembereinek teljes számára vonatkozóan számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálata formájában.
4. A Felek a területükön történő szolgáltatásnyújtás tekintetében olyan elbánásban részesítik a másik Fél szerződéses szolgáltatóit és független szakembereit, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatóik számára hasonló helyzetben biztosítanak.
5. Az engedélyezhető tartózkodás hossza:
(a) az Uniós Fél esetében egy 12 hónapos időszak alatt összesen legfeljebb 6 hónap vagy a szerződés időtartama, attól függően, hogy melyik a rövidebb; és
(b) Chile esetében legfeljebb egyéves időszak, amely az azt következő időszakokra meghosszabbítható, feltéve, hogy a tartózkodás alapjául szolgáló feltételek továbbra is érvényesek.
19.6. CIKK
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések
Amennyiben a vonatkozó intézkedés természetes személyek üzleti célú belépését vagy ideiglenes tartózkodását érinti, a 19.3. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja, valamint a 19.5. cikk (3) és (4) bekezdése nem alkalmazandó a következőkre:
(a) valamely Fél bármely meglévő nem megfelelő intézkedése az alábbiak szintjén:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(B) valamely tagállam központi kormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint;
(C) valamely tagállam regionális önkormányzata a 17-A-1. függelékben foglaltak szerint; vagy
(D) a C) pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint
(ii) Chile esetében:
(A) a központi kormányzat a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint;
(B)
valamely regionális alegység a 17-A-2. függelékben foglaltak szerint; vagy
(C) helyi önkormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása;
(c) az e cikk a) és b) pontjában említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása annyiban, amennyiben az nem csökkenti az intézkedésnek a 19.3. cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának, valamint a 19.5. cikk (3) és (4) bekezdésének való, közvetlenül a módosítás előtt fennálló megfelelőségét; vagy
(d) valamely Fél bármely olyan intézkedése, amely megfelel a 17-B. mellékletben meghatározott valamely feltételnek vagy képesítésnek.
19.7. CIKK
Átláthatóság
1. A Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a másik Fél természetes személyeinek
a 19.1. cikk (1) bekezdésében említett belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos információkat.
2.
Az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatás adott esetben tartalmazza a következő információkat:
(a) a vízum, az engedélyek, illetve a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó bármilyen hasonló típusú engedély kategóriái;
(b) az előírt dokumentáció és a teljesítendő feltételek;
(c) a kérelem benyújtásának módja és választási lehetőségek a benyújtás helyét illetően (például konzuli hivatalok vagy online);
(d) a kérelem elbírálásának díja és a kérelem feldolgozásának indikatív időtartama;
(e) az e bekezdés a) pontjában említett egyes engedélytípusok esetében a tartózkodás maximális időtartama;
(f) az esetleges kiterjesztés vagy megújítás feltételei;
(g) a kísérő eltartottakra vonatkozó szabályok;
(h) a rendelkezésre álló felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárások; valamint
(i) a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó általános hatályú jogszabályok.
3.
Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információk tekintetében a Felek törekednek arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák a másik Felet bármely új követelmény vagy eljárás bevezetéséről, illetve az olyan követelmények vagy eljárások bármely módosításáról, amelyek érintik a korábbi Fél területére való belépés, ideiglenes tartózkodás és adott esetben a munkavállalás engedélyezésének hatékony alkalmazását.
19.8. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó a belépés és az ideiglenes tartózkodás megtagadására, kivéve, ha ismétlődő gyakorlatról van szó.
20. FEJEZET
BELSŐ SZABÁLYOZÁS
20.1. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez a fejezet a Felek engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal, képesítési követelményekkel és eljárásokkal, valamint műszaki előírásokkal 46 kapcsolatos azon intézkedéseire alkalmazandó, amelyek a következőket érintik:
(a) határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;
(b) szolgáltatásnyújtás vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatása vállalkozás alapítása vagy érintett beruházás működtetése révén; vagy
(c) az egyik Fél természetes személyei – 19.1. cikkben meghatározott – kategóriáinak a másik Fél területén való ideiglenes tartózkodásával történő szolgáltatásnyújtás.
2. Ez a fejezet csak azon ágazatokra alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan egy Fél a 17., 18. és 19. fejezet szerinti egyedi kötelezettségeket vállalt és csak olyan mértékben, amennyiben ezen egyedi kötelezettségek alkalmazandók.
3.
A (2) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek olyan engedélyezési követelményeire és eljárásaira, képesítési követelményeire és eljárásaira, valamint műszaki előírásaira, amelyek a következőket érintik:
(a) vegyi alapanyagok és egyéb vegyi termékek gyártása;
(b) gumitermékek gyártása;
(c) műanyag termékek gyártása;
(d) villamos motor, áramfejlesztő gyártása;
(e) akkumulátor, szárazelem gyártása; valamint
(f) fém és nemfém hulladékok és törmelékek újrafeldolgozása.
4. Az (1) bekezdéstől eltérve ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek intézkedéseire, amennyiben azok a 17.5. cikk, 17.6. cikk, a 17.11. cikk (1) bekezdése, a 17.11. cikk (2) bekezdése, a 18.4. cikk, a 18.6. cikk, a 18.7. cikk, a 18.8. cikk (1) bekezdése, a 18.8. cikk (2) bekezdése, a 19.3. cikk (1) bekezdése, a 19.4. cikk (2) bekezdése, a 19.5. cikk (1) bekezdése, valamint a 19.6. cikk szerinti jegyzékek hatálya alá tartozó korlátozásokat jelentenek.
5. E fejezet alkalmazásában:
(a) „engedély”: az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett bármely tevékenység végzésére vonatkozó engedély, amely egy olyan eljárás eredménye, amelynek egy kérelmezőnek alá kell vetnie magát az engedélyezési követelményeknek, képesítési követelményeknek vagy műszaki szabványoknak való megfelelés bizonyítása érdekében;
(b)
„illetékes hatóság”: olyan központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság, illetve központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által ráruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy – többek közt egy vállalkozás letelepedése révén történő – szolgáltatásnyújtás engedélyezésével kapcsolatban, vagy bármely egyéb gazdasági tevékenység végzésének engedélyezésével kapcsolatban határozatokat hozzon;
(c) „engedélyezési eljárás”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket azoknak a természetes személyeknek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetnek, akik vagy amelyek engedélyt szeretnének kapni – ideértve egy meglévő engedély módosítását vagy megújítását is – be kell tartaniuk az engedélyezési követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében;
(d) „engedélyezési követelmények”: a képesítési követelményektől eltérő olyan lényeges követelmények, amelyeknek a természetes személyeknek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy egy engedélyt megkapjanak, módosítsanak vagy meghosszabbítsanak;
(e) „képesítési eljárások”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket valamely engedély megszerzése céljából a természetes személyeknek be kell tartaniuk annak bizonyításához, hogy megfelelnek a képesítési előírásoknak; valamint
(f) „képesítési követelmények”: egy szolgáltatást nyújtó természetes személy kompetenciáival kapcsolatos lényeges előírások, amelyeknek a természetes személyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy egy engedélyt megkapjanak, módosítsanak vagy meghosszabbítsanak.
6. E fejezet alkalmazásában a 17.2. és 18.2. cikkben megállapított fogalommeghatározások is alkalmazandók.
20.2. CIKK
Engedélyezési és minősítési feltételek
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyezési előírásokhoz, engedélyezési eljárásokhoz, valamint képesítési előírásokhoz és képesítési eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóságok értékelési hatáskörüket önkényes módon gyakorolják.
2. Az (1) bekezdésben említett feltételek:
(a) egyértelműek;
(b) objektívek és átláthatóak 47 ; és
(c) előzetesen hozzáférhetőek a nyilvánosság és az érdekelt személyek számára.
3. A Felek ösztönzik illetékes hatóságaikat, hogy műszaki szabványok elfogadásakor nyílt és átlátható eljárások keretében kidolgozott műszaki szabványokat fogadjanak el, továbbá ösztönzik a műszaki szabványok kidolgozására kijelölt testületeket, többek között az illetékes nemzetközi szervezeteket 48 , hogy nyílt és átlátható eljárásokat alkalmazzanak.
4.
Az engedélyt (a rendelkezésre állás függvényében) meg kell adni, amint – a megfelelő vizsgálat fényében – megállapításra került, hogy teljesültek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.
5. Amennyiben a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.
6. Az (5) bekezdésre figyelemmel, a kiválasztási eljárás szabályainak meghatározásakor az egyes Felek figyelembe vehetik a jogos szakpolitikai célkitűzéseket, beleértve az egészséggel, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos megfontolásokat.
20.3. CIKK
Engedélyezési és minősítési eljárások
1. Az engedélyezési és minősítési eljárásoknak és alakiságoknak egyértelműnek kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, valamint önmagukban nem minősülhetnek a szolgáltatásnyújtás vagy bármely más gazdaságitevékenység-végzés korlátozásának. Valamennyi Fél törekszik arra, hogy a lehető legegyszerűbbé tegye az ilyen eljárásokat és alakiságokat, és indokolatlanul ne bonyolítsa vagy késleltesse a szolgáltatásnyújtást vagy bármilyen más gazdasági tevékenység gyakorlását.
2.
Ha engedélyre van szükség, a Felek haladéktalanul közzéteszik vagy más módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az ilyen engedély megszerzésére, fenntartására, módosítására és megújítására vonatkozó követelményeknek és eljárásoknak való megfeleléshez szükséges információkat. Az ilyen információknak legalább az alábbiakat magában kell foglalnia (amennyiben létezik ilyen):
(a) követelmények és eljárások;
(b) az érintett illetékes hatóságok kapcsolattartási adatai;
(c) díjak;
(d) műszaki szabványok;
(e) a kérelmekkel kapcsolatos határozatokra vonatkozó fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások;
(f) az engedélyekre és képesítésekre vonatkozó feltételek betartásának ellenőrzésére vagy érvényesítésére szolgáló eljárások;
(g) a nyilvánosság bevonásának lehetőségei, például meghallgatások vagy észrevételek révén; valamint
(h) a kérelmek feldolgozására vonatkozó indikatív időkeretek.
3.
A kérelmezőknek esetlegesen felszámított engedélyezési díjnak
49
észszerűnek és átláthatónak kell lennie, és önmagában nem korlátozhatja az adott szolgáltatás nyújtását vagy az adott gazdasági tevékenység folytatását.
4. Az egyes Feleknek biztosítaniuk kell, hogy az engedélyezési eljárás során az illetékes hatóság által alkalmazott eljárások és határozatok valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok. Az illetékes hatóság határozatát független módon hozza meg, és a hatóságot nem vonhatják felelősségre azon szolgáltatásokat nyújtó vagy gazdasági tevékenységet folytató személyek, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kérelmezik.
5. Ha a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők számára ehhez észszerű időtartamot kell biztosítani. A kérelmeket az illetékes hatóságnak lehetőség szerint elektronikus formában kell elfogadnia a hitelesség ugyanazon feltételei szerint, mint a papíron benyújtott kérelmek esetében.
6. Az illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell kezdenie a kérelem feldolgozását annak benyújtását követően. Az egyes Felek törekszenek arra, hogy meghatározzák a kérelem feldolgozásának indikatív időkeretét és a kérelmező kérésére – indokolatlan késedelem nélkül – biztosítják, hogy az illetékes hatóság tájékoztatást adjon a kérelem állásáról. Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított észszerű időn belül megtörténjen.
7.
Az illetékes hatóságnak az általa hiányosnak ítélt kérelem kézhezvételét követő észszerű határidőn belül tájékoztatnia kell a kérelmezőt, és amennyiben megvalósítható, azonosítania kell a kérelem elbírálásának lezárásához szükséges kiegészítő információkat, valamint lehetőséget kell teremtenie a kérelmező számára a hiányosságok pótlására.
8. Az illetékes hatóság eredeti dokumentumok helyett elfogadja a Fél jogával összhangban hitelesített dokumentumok másolatait, kivéve, ha az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás integritásának védelme érdekében eredeti dokumentumokat kér.
9. Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, arról – saját kérésére vagy az illetékes hatóság kezdeményezésére – írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a kérelmezőt. Alapvetően a kérelmezőt tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és az adott határozat elleni fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidőről. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül újból benyújtsa kérelmét.
10. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a megítélt engedély indokolatlan késedelem nélkül és az abban foglalt feltételek szerint hatályba lépjen.
11. Amennyiben vizsgát írnak elő az engedélyezéshez, az illetékes hatóságnak észszerűen gyakori időközönként gondoskodnia kell az adott vizsgák megtartásáról, és észszerű időt biztosítsanak a kérelmezők számára, hogy kérelmezhessék a vizsga letételét.
20.4. CIKK
Felülvizsgálat
Ha a GATS V. cikkének (4) bekezdésével kapcsolatos tárgyalások eredményei hatályba lépnek, a Felek közösen felülvizsgálják azokat. Amennyiben a közös felülvizsgálat úgy ítéli meg, hogy az ilyen eredmények e megállapodás e részébe történő beépítése javítaná az itt foglalt elveket, a Felek közösen eldöntik, hogy beépítsék-e ezeket az eredményeket e megállapodás ezen részébe.
20.5. CIKK
Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása
A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatások kereskedelme tekintetében általánosan alkalmazandó intézkedéseket méltányos, tárgyilagos és pártatlan módon kezelik.
20.6. CIKK
Közigazgatási határozattal szembeni fellebbezés
Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy igazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett beruházó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő igazgatási határozatok azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Ha ezek az eljárások nem függetlenek az adott igazgatási határozatot hozó szervtől, az egyes Felek rendelkeznek a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.
21. FEJEZET
SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
21.1. CIKK
Szakmai képesítések kölcsönös elismerése
1. E fejezet alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a természetes személyektől megköveteljék a tevékenység végzésének területén előírt szükséges képesítéseket vagy szakmai tapasztalatot, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.
2.
A Felek arra ösztönzik a saját területükön az adott ágazatban működő vagy adott tevékenységet folytató, releváns szakmai szervezeteket vagy hatóságokat, hogy a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozóan dolgozzanak ki és nyújtsanak be közös ajánlásokat a 18.10. cikkben említett, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottságnak. Ezeket a közös ajánlásokat a következő szempontok tényalapú értékelésének kell alátámasztania:
(a) a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó tervezett megállapodás gazdasági értéke (a továbbiakban: kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodás); valamint
(b) az érintett rendszerek kompatibilitása, azaz az egyes Felek által alkalmazott engedélyezési, működési és tanúsítási követelmények egymással való összeegyeztethetőségének mértéke.
3. A közös ajánlás kézhezvételét követően a szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság észszerű időn belül felülvizsgálja, hogy a közös ajánlás összhangban áll-e e megállapodás ezen részével. Az ilyen felülvizsgálatot követően az albizottság kidolgozhat egy kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodásról szóló határozatot, és javasolhatja a vegyes tanácsnak annak a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében való elfogadását a 21-B. mellékletben szereplő, kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodások meghatározása vagy módosítása érdekében 50 .
4. Az e cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályozásnak tartalmaznia kell az Uniós Félnél, illetőleg Chilében a 17., 18., 19. és 26. fejezet hatálya alá tartozó területen megszerzett szakmai képesítések elismerésének feltételeit.
5.
Az e cikk (2) bekezdésében említett közös ajánlások elkészítése és a szabályozás elfogadásának indokoltságával kapcsolatban a vegyes tanács által végzett, az e cikk (3) bekezdésében említett értékelés során figyelembe kell venni a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendelkezésekről készült, a 21-A. mellékletben található iránymutatást.
22. FEJEZET
KÉZBESÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
22.1. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez a fejezet a valamennyi kézbesítési szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.
2. E fejezet alkalmazásában:
(a) „kézbesítési szolgáltatások”: postai és futárpostai vagy expressz kézbesítési szolgáltatások, amelyek magukban foglalják a postai küldemények gyűjtésével, feldolgozásával, szállításával és kézbesítésével kapcsolatos tevékenységeket;
(b)
„expressz kézbesítési szolgáltatások”: postai küldemények gyorsított és megbízható gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése, amely tartalmazhat hozzáadott értéket képviselő elemeket, például származási helyről történő gyűjtést, címzettnek történő személyes kézbesítést, nyomon követést, a rendeltetési hely és a címzett megváltoztatásának lehetőségét a küldeménytovábbítás során vagy az átvétel visszaigazolását;
(c) „expressz postai szolgáltatások”: az Egyetemes Postaegyesület (Universal Postal Union, UPU) keretében kijelölt postai szolgáltatók önkéntes szövetségén, az Express Mail Service Cooperative-en (EMS Cooperative) keresztül nyújtott nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatások;
(d) „engedély”: az egyedi kézbesítési szolgáltatónak egy illetékes szabályozó hatóság által adott engedély, amely meghatározza a kézbesítési szolgáltatási ágazatra vonatkozó eljárásokat, kötelezettségeket és követelményeket;
(e) „postai küldemény”: legfeljebb 31,5 kg-os megcímzett küldemény abban a végleges formában, amelyben azt bármely típusú – akár állami, akár magán – kézbesítési szolgáltató szállítja, beleértve az olyan küldeményeket is, mint a levél, a csomag, a hírlap vagy a katalógus;
(f) „postai monopólium”: meghatározott kézbesítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó kizárólagos jog valamely Fél területén belül, az adott Fél jogszabályainak megfelelően; valamint
(g) „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű kézbesítési szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.
22.2. CIKK
Egyetemes szolgáltatás
1. A Felek jogosultak meghatározni az általuk fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Mindegyik Fél, amely egyetemes szolgáltatási kötelezettséget tart fenn, átlátható, megkülönböztetésmentes és semleges módon kezeli azt a kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi kézbesítési szolgáltató tekintetében.
2. Amennyiben valamely Fél előírja, hogy a bejövő expressz postai szolgáltatásokat egyetemes szolgáltatásként kell nyújtani, nem részesítheti kedvezményes elbánásban ezt a szolgáltatást más nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatásokkal szemben.
22.3. CIKK
A piactorzító gyakorlatok megelőzése
A Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó kézbesítési szolgáltató nem alkalmaz a piacot torzító gyakorlatokat, ideértve a következőket:
(a) egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtásából származó bevételek felhasználása expressz kézbesítési szolgáltatás vagy egyéb, nem egyetemes szolgáltatások nyújtásának kereszttámogatásához; vagy
(b)
indokolatlan különbségtétel a fogyasztók – például a vállalkozások, tömeges küldeményeket feladók vagy konszolidátorok – között a díjszabás vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó kézbesítési szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyéb feltételek tekintetében.
22.4. CIKK
Engedélyek
1. Ha valamely Fél a kézbesítési szolgáltatások nyújtásához engedélyt ír elő, akkor nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a következőket:
(a) valamennyi engedélyezési követelmény és az az elfogadható időtartam, amely szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint
(b) az engedélyezés feltételei.
2. Az engedélyezési eljárásoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és objektív kritériumokon kell alapulniuk.
3.
Ha az illetékes szabályozó hatóság elutasítja az engedély iránti kérelmet, írásban tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. A Felek létrehoznak vagy fenntartanak egy fellebbezési eljárást, amely az engedélykérelmezési eljárásban érintett felektől független testület útján valósul meg. Ez a szerv lehet bíróság.
22.5. CIKK
A szabályozó hatóságok függetlensége
1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a kézbesítési szolgáltatások szabályozásáért felelős bármely hatóság ne tartozzon számadással a kézbesítési szolgáltatók felé, és hogy a szabályozó hatóság által elfogadott határozatok és eljárások pártatlanok, megkülönböztetéstől mentesek és átláthatóak legyenek a területükön működő összes piaci szereplő tekintetében.
2. A Felek biztosítják, hogy a kézbesítési szolgáltatások szabályozásáért felelős hatóság kellő időben lássa el a rábízott feladatokat, valamint megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzen.
23. FEJEZET
TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
23.1. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet meghatározza a 17. és 18. fejezet szerint liberalizált távközlési hálózatok és szolgáltatások biztosítására vonatkozó szabályozási keret alapelveit.
2. Ez a fejezet nem alkalmazandó a távközlési hálózatok és szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatására, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlására.
23.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „kapcsolódó eszközök”: azok a távközlési hálózattal vagy szolgáltatással kapcsolatos szolgáltatások, fizikai infrastruktúrák és egyéb létesítmények, amelyek lehetővé teszik vagy támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; ide tartozhatnak az épületek vagy az épületek kábelbevezetése, az épületek kábelezése, antennák, tornyok és egyéb támszerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények;
(b) „alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési hálózatok és szolgáltatások létesítményei:
(i) amelyeket kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; valamint
(ii) amelyeknek szolgáltatásnyújtás céljából történő helyettesítése gazdaságilag vagy technikailag nem kivitelezhető;
(c) „összekapcsolás”: a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások ugyanazon vagy különböző szolgáltatói által használt nyilvános távközlési hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói számára lehetővé tegyék az ugyanazon szolgáltató vagy egy másik szolgáltató felhasználóival való kommunikációt, vagy más a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat az érintett szolgáltatók valamelyike vagy más, a hálózathoz hozzáférő szolgáltató nyújtja-e;
(d)
„internet-hozzáférési szolgáltatások”: nyilvános távközlési szolgáltatások, amelyek az egyik Fél területén internetcsatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosítanak, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre.
(e) „bérelt vonali szolgáltatás”: két vagy több kijelölt pont közötti olyan távközlési szolgáltatások vagy létesítmények, beleértve a virtuális jellegűeket is, amelyek kapacitást különítenek el a felhasználó számára célzott használatra vagy rendelkezésre állásra;
(f) „vezető szolgáltató”: távközlési hálózatok vagy szolgáltatások olyan szolgáltatója, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (tekintettel az árra és a szolgáltatásnyújtásra) a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások érintett piacán az alapvető létesítmények feletti ellenőrzés vagy az adott piacon elfoglalt pozíciója miatt;
(g) „hálózati elemek”: nyilvános távközlési szolgáltatás nyújtásához használt létesítmények vagy berendezések, beleértve az adott létesítmények vagy berendezések által biztosított jellemzőket, funkciókat és képességeket;
(h) „számhordozhatóság”:
(i) az Uniós Fél esetében a meglévő telefonszámát megőrizni kívánó előfizető azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül változatlanul megtarthassa azt – vezetékes telefonvonal esetében ugyanazon a helyen –, ha az ugyanazon kategóriába tartozó nyilvános távközlési szolgáltatók között vált; és
(ii)
Chile esetében egy végfelhasználó azon képessége, hogy – kérésére – a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül megtarthassa a meglévő telefonszámát, amikor a nyilvános távközlési szolgáltatók között vált;
(i) „nyilvános távközlési hálózat”: olyan távközlési hálózat, amelyet teljes egészében vagy nagyrészt nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtására használnak hálózati végpontok között;
(j) „nyilvános távközlési szolgáltatás”: minden olyan távközlési szolgáltatás, amelyet általában a nyilvánosság számára kínálnak;
(k) „előfizető”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződő fele egy nyilvános távközlési szolgáltatóval ilyen szolgáltatások nyújtására kötött szerződésnek;
(l) „távközlés”: jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbításából és vételéből álló szolgáltatás;
(m) „távközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszköz, illetve egyéb erőforrás – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amely lehetővé teszi a jelek vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő továbbítását és vételét;
(n) „távközlési szabályozó hatóság”: az e fejezet hatálya alá tartozó távközlési hálózatok és szolgáltatások szabályozásáért felelős szerv vagy szervek 51 ;
(o)
„távközlési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jelek (beleértve az adásjeleket is) távközlési hálózatokon (beleértve a műsorterjesztésre használt hálózatokat is) keresztül történő továbbításából és vételéből áll;
(p) „egyetemes szolgáltatás”: azon meghatározott minőségű szolgáltatások összessége, amelyeket minimálisan valamely Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül; valamint
(q) „felhasználó”: nyilvános távközlési hálózatot vagy szolgáltatást igénybe vevő természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
23.3. CIKK
Távközlési szabályozó hatóság
1. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságuk jogilag elkülönül és funkcionálisan független valamennyi távközlési hálózat vagy szolgáltatás szolgáltatóitól vagy a távközlési hálózati berendezések üzemeltetőitől, valamint hogy a távközlési szabályozó hatóságuk által hozott határozatok és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.
2. Amennyiben valamely Fél távközlési hálózatokat, illetve berendezéseket üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat állami tulajdonban tart vagy azok fölött ellenőrzést gyakorol, biztosítja, hogy a távközlési szabályozó funkció az említett tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.
3.
A távközlési szabályozó hatóságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében a Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságuk ne tartson fenn pénzügyi érdekeltséget és ne töltsön be működési vagy irányítási szerepet nyilvános távközlési hálózatok vagy berendezések üzemeltetőiben, illetve távközlési szolgáltatások szolgáltatóiban.
4. A Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói, illetve a távközlési hálózati berendezések üzemeltetői ne befolyásolják a távközlési szabályozó hatóság határozatait és eljárásait.
5. Mindegyik Fél előírja, hogy távközlési szabályozó hatósága rendelkezzen az e fejezetben meghatározott kötelezettségek érvényesítése érdekében rábízott feladatok ellátásához szükséges szabályozói és felügyeleti hatáskörrel, valamint megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal. Ezt a hatáskört átláthatóan és kellő időben kell gyakorolni. Az említett feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen, ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.
6. A Felek hatáskörrel ruházzák fel távközlési szabályozó hatóságukat, amely biztosítja, hogy kérésükre a távközlési hálózatok üzemeltetői vagy távközlési szolgáltatók minden olyan információt – beleértve a pénzügyi információt is – haladéktalanul rendelkezésükre bocsássanak, amelyre a távközlési szabályozó hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy feladatait ezen fejezettel összhangban elláthassa. Bármely rendelkezésre bocsátott információt a titoktartási követelményeknek megfelelően kell kezelni.
7.
Az egyes Felek biztosítják, hogy az adott Fél távközlési szabályozó hatósága által kiadott határozat által érintett távközlési hálózatok vagy szolgáltatások felhasználója vagy szolgáltatója jogosult legyen jogorvoslattal élni a kérdéses határozat ellen a távközlési szabályozó hatóságtól és a határozat által érintett más felektől független fellebbviteli szervnél. Ezen fellebbviteli eljárás befejezéséig a távközlési szabályozó hatóság által kiadott határozat hatályban marad, kivéve, ha a Fél jogszabályaival összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.
23.4. CIKK
Távközlési hálózatok üzemeltetésének vagy ilyen szolgáltatások nyújtásának engedélyezése
1. Ha valamelyik Fél a távközlésihálózat-üzemeltetést vagy a távközlési szolgáltatások nyújtását engedélyhez köti, meghatározza azt az észszerű időtartamot, amely általában a távközlési szabályozó hatóság számára szükséges ahhoz, hogy határozatot hozzon az engedély iránti kérelemről, és ezt az időtartamot átlátható módon közli a kérelmezővel, valamint igyekszik a közölt határidőn belül határozni a kérelemről 52 .
2. Minden engedélyezési kritériumnak és alkalmazandó eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek, tárgyilagosnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lennie. Az engedéllyel kapcsolatban előírt vagy ahhoz kapcsolódó kötelezettségeknek és feltételeknek megkülönböztetésmentesnek, átláthatónak, arányosnak és a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódónak kell lenniük.
3.
A Felek biztosítják, hogy a kérelmező írásban megkapja az engedély elutasításának vagy visszavonásának, illetve a szolgáltatóspecifikus feltételek előírásának indokait. Ilyen elutasítás, visszavonás vagy feltételek előírása esetén a kérelmező számára biztosítani kell, hogy egy fellebbezési testülethez folyamodhasson.
4. A szolgáltatókra kivetett adminisztratív díjaknak (ha vannak ilyenek) mind objektívnek, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és az e fejezetben meghatározott kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és végrehajtása során észszerűen felmerülő igazgatási költségekkel arányosnak kell lenniük 53 .
23.5. CIKK
Összekapcsolás
A 23.9. cikk sérelme nélkül, a Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató jogosult és – valamely nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó, a területén működő másik szolgáltató kérelmére – köteles legyen a területén nyilvános távközlési hálózatok üzemeltetése vagy szolgáltatások nyújtása céljából tárgyalásokat folytatni az összekapcsolásról.
23.6. CIKK
Hozzáférés és használat
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél bármely szolgáltatója észszerű és megkülönböztetésmentes 54 feltételek mellett hozzáférjen bármely nyilvános távközlési hálózathoz vagy szolgáltatáshoz, és azokat használhassa. E kötelezettségnek egyebek mellett a (2)–(5) bekezdés alapján lehet eleget tenni.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a másik Fél bármely szolgáltatója hozzáférjen minden olyan nyilvános távközlési szolgáltatáshoz és használhassa ezeket, amelyeket az adott Fél határain belül vagy azokon átnyúlóan kínálnak – ideértve a bérelt vonalakat is –, és e célból – az (5) bekezdésre figyelemmel – biztosítják, hogy az ilyen szolgáltatóknak engedélyezzék a következőket:
(a) olyan felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlása vagy bérlése és összekapcsolása, amely csatlakozik a hálózathoz és amely a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges;
(b) a bérelt vagy saját tulajdonú magánvonalak összekapcsolása a nyilvános távközlési hálózatokkal vagy egy másik távközlési szolgáltató által bérelt vagy birtokolt vonalakkal; valamint
(c) a szolgáltatások során a távközlési szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésére bocsátásának biztosításához szükségestől eltérő, saját maga által választott működési protokoll használatára.
3.
Az egyes Feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a másik Fél szolgáltatója használhassa a nyilvános távközlési hálózatokat vagy szolgáltatásokat az adott Fél határain belüli, illetve azokon keresztülmenő információ továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltató vállalaton belüli kommunikációját, valamint a bármelyik Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információhoz való hozzáférésre.
4. A (3) bekezdéstől eltérve valamely Fél megfelelő intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn a kommunikáció biztonságának és bizalmasságának szavatolására, azon követelménynek eleget téve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, hogy azok önkényes vagy megalapozatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatáskereskedelem álcázott korlátozását jelentsék.
5. Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön a nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek használatát illetően nem szabnak feltételeket azon felül, amely a következőkhöz szükséges:
(a) a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói közfeladatai ellátásának védelme, különös tekintettel azon képességükre, hogy nyilvános távközlési szolgáltatásaikat általában hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára; vagy
(b) a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások műszaki integritásának védelme.
23.7. CIKK
Távközléssel kapcsolatos vitarendezés
1. A Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok üzemeltetői vagy a távközlési szolgáltatások szolgáltatói között az e fejezetből eredő jogokkal vagy kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő vita esetén, valamint bármelyik jogvitát folytató fél kérésére a távközlési szabályozó hatóság a vita rendezése érdekében észszerű időn belül kötelező erejű határozatot hoz.
2. A Felek biztosítják, hogy a távközlési szabályozó hatóság által hozott határozatot nyilvánosságra hozzák, figyelemmel az üzleti titokra a törvényeik és rendeleteik értelmében vonatkozó előírásokra. A távközlési szabályozó hatóság teljeskörűen ismerteti a jogvitát folytató felek számára a döntés alapjául szolgáló indokokat. A jogvitát folytató feleknek jogában áll a 23.3. cikk (7) bekezdésével összhangban fellebbezni az érintett határozat ellen.
3. A Felek biztosítják, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki azt, hogy bármelyik jogvitát folytató fél – a szóban forgó Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban – bírósághoz fordulhasson.
23.8. CIKK
A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések
A Felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be vagy tartanak fenn annak megakadályozása érdekében, hogy a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások azon szolgáltatói, akik vagy amelyek– önmagukban vagy másokkal együtt – vezető szolgáltatónak minősülnek, ne vehessenek részt versenyellenes gyakorlatokban, illetve ne folytathassák azokat, beleértve a következőket:
(a) versenyellenes kereszttámogatás;
(b) a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes eredménnyel való felhasználása; valamint
(c) annak elmulasztása, hogy az alapvető létesítményekre vonatkozó olyan műszaki adatokat és üzleti szempontból lényeges információkat más szolgáltatók számára időben rendelkezésre bocsássák, amelyek az utóbbiak számára szükségesek a szolgáltatásnyújtáshoz.
23.9. CIKK
A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás
1. A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások vezető szolgáltatói a hálózat bármely műszakilag megvalósítható pontján összekapcsolást garantáljanak. A vezető szolgáltatók az ilyen összekapcsolást:
(a) megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítják (többek között a díjakra, a műszaki előírásokra és specifikációkra, a minőségre és a karbantartásra vonatkozóan), valamint olyan minőségben, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit saját hasonló szolgáltatásaik, illetőleg leányvállalataik vagy más kapcsolt vállalkozások hasonló szolgáltatásai számára biztosítanak;
(b) megfelelő időben, olyan feltételek mellett biztosítják (többek között a díjak, a műszaki előírások, a specifikációk, a minőség és a karbantartás vonatkozásában), amelyek átláthatóak és észszerűek, figyelembe veszik a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie azokért a hálózati összetevőkért vagy létesítményekért, amelyekre nincs szüksége a szolgáltatásnyújtáshoz; valamint
(c) kérésre a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál is biztosítják, olyan díjak ellenében, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.
2. Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a valamely vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat.
3.
A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók nyilvánosan tegyék közzé vagy az összekapcsolásra vonatkozó hatályos megállapodásaikat vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlataikat, az adott esetnek megfelelően.
23.10. CIKK
Hozzáférés a vezető szolgáltatók alapvető létesítményeihez
A Felek felhatalmazzák távközlési szabályozó hatóságukat arra, hogy megkövetelje, hogy a területükön működő vezető szolgáltató a távközlési hálózat biztosítása vagy távközlési szolgáltatások nyújtása céljából észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói rendelkezésére bocsássák alapvető létesítményeiket, kivéve, ha ez az összegyűjtött tények és a távközlési szabályozó hatóság által végzett piacértékelés alapján nem szükséges a tényleges verseny eléréséhez. A vezető szolgáltató alapvető létesítményei magukban foglalhatnak hálózati elemeket, bérelt vonali szolgáltatásokat és kapcsolódó létesítményeket.
23.11. CIKK
Szűkös erőforrások
1. A Felek biztosítják, hogy a távközléssel kapcsolatos szűkös erőforrások – ideértve a rádióspektrumot, a számokat és a hozzáférési utakat is – elosztására és az azokkal kapcsolatos használati jogok odaítélésére vonatkozó eljárásaikat nyílt, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos módon, kellő időben, az általános érdekű célkitűzések érdekében folytatják le. A használati jogokhoz kapcsolódó eljárásoknak, feltételeknek és kötelezettségeknek objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokon kell alapulniuk.
2. A Felek a kiosztott frekvenciasávok mindenkori használatát nyilvánosan, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes megjelölése nélkül hozzáférhetővé teszik.
3. A valamely Fél által hozott, a spektrum kiosztására és kijelölésére, illetve a frekvenciagazdálkodásra irányuló intézkedések önmagukban nem összeegyeztethetetlenek a 17.8. és 18.7. cikkel. Ennek megfelelően a Felek fenntartják a jogot arra, hogy olyan spektrum- és frekvenciagazdálkodási intézkedéseket hozzanak és alkalmazzanak, amelyek a távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számának korlátozását eredményezhetik, feltéve, hogy ennek kapcsán az adott Fél e résszel összeegyeztethető módon jár el. Ez magában foglalja a frekvenciasávok kiosztásának lehetőségét is, a spektrum rendelkezésre állásával kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni igények figyelembevételével.
23.12. CIKK
Számhordozhatóság
Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy területükön a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtói időben és észszerű feltételek mellett biztosítsák a számhordozhatóságot.
23.13. CIKK
Egyetemes szolgáltatás
1. A Feleknek jogukban áll meghatározni, hogy milyen egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket kívánnak fenntartani, és jogukban áll dönteni azok hatályáról és végrehajtásáról.
2. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat arányos, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségeket a verseny szempontjából semleges módon kell végrehajtani, és azok nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében szükséges.
3. A Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatók kijelölésére vonatkozó eljárások a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások valamennyi szolgáltatója előtt nyitva álljanak, és egy hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes mechanizmus útján jelölik ki az egyetemes szolgáltatókat.
4.
Ha az egyik Fél úgy dönt, hogy finanszírozza az egyetemes szolgáltatás valamely szolgáltató általi nyújtását, biztosítania kell, hogy ez a finanszírozás ne haladja meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettség által okozott nettó költséget.
23.14. CIKK
Az információk bizalmas kezelése
1. A Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások azon szolgáltatói, amelyek a 23.5., 23.6., 23.9. vagy 23.10. cikk szerinti rendelkezések tárgyalása során bizalmas információkat szereznek egy másik távközlési hálózat vagy szolgáltatás szolgáltatójától, ezeket az információkat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat rendelkezésre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az információk bizalmas jellegét.
2. A Felek biztosítják a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások használata során továbbított telekommunikáció és kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését, feltéve, hogy az e célból hozott intézkedéseket nem alkalmazzák olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatások kereskedelmének rejtett korlátozását jelentené.
23.15. CIKK
Külföldi részesedés
A távközlésihálózat-üzemeltetés vagy távközlési szolgáltatásnyújtás tekintetében (ide nem értve a közszolgálati rádiós műsorszolgáltatást) a Felek – kereskedelmi jelenlétükön keresztül – nem írhatnak elő közös vállalkozásra vonatkozó követelményeket, illetve nem korlátozhatják a külföldi tőke részesedését a külföldi részesedés maximális százalékos korlátja vagy az egyedi vagy összesített külföldi befektetések összértéke tekintetében.
23.16. CIKK
Nyílt és megkülönböztetésmentes internet-hozzáférés
1. Az egyes Felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítására, hogy az internethozzáférés-szolgáltatók lehetővé tegyék e szolgáltatások felhasználóinak az általuk választott információkhoz, tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok terjesztését.
2. Az (1) bekezdés nem érinti a Felek azon törvényeit és rendeleteit, amelyek a szóban forgó bekezdésben említett információk, tartalmak vagy szolgáltatások jogszerűségére vonatkoznak.
3. Az (1) bekezdéstől eltérve az internethozzáférés-szolgáltatók végrehajthatnak olyan megkülönböztetéstől mentes 55 , észszerű, átlátható és arányos hálózatkezelési intézkedéseket, amelyek összhangban vannak valamelyik Fél törvényeivel és rendeleteivel.
4.
Az egyes Felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítására, hogy az internethozzáférés-szolgáltatók lehetővé tegyék e szolgáltatások felhasználóinak az általuk választott eszközök használatát, feltéve, hogy az ilyen eszközök nem sértik más eszközök, a hálózat vagy a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások biztonságát.
23.17. CIKK
Nemzetközi mobiltelefonos barangolás
1. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi mobiltelefonos barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjszabásának oly módon történő előmozdításában, amely elősegítheti a Felek közötti kereskedelem növekedését és a fogyasztók jólétének fokozását.
2. A Felek lépéseket tehetnek a nemzetközi mobilbarangolási díjak és a barangolási szolgáltatások technológiai alternatívái átláthatóságának és versenyének fokozására, például a következők révén:
(a) annak biztosítása, hogy a nyilvánosság könnyen hozzáférjen a lakossági díjakra vonatkozó információkhoz; valamint
(b) a barangolás technológiai alternatíváinak használatát gátló akadályok minimálisra csökkentése, amelynek során a felhasználók a másik Fél területéről történő beutazásukkor a választásuk szerinti eszköz segítségével hozzáférhetnek a távközlési szolgáltatásokhoz.
24. FEJEZET
NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
24.1. CIKK
Hatály, fogalommeghatározások és alapelvek
1. Ez a fejezet meghatározza a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizálására vonatkozó elveket a 17., 18. és 19. fejezettel összhangban.
2. E fejezet, a 17., 18. és 19. fejezet, valamint a 17-A., 17-B. és 17-C. melléklet alkalmazásában:
(a) „konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás vagy kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;
(b) „vámkezelési szolgáltatások” vagy „vámügynöki szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik fél nevében az importtal, az exporttal és a tranzitáruval kapcsolatos vámkezelési eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése;
(c)
„»háztól házig« típusú vagy multimodális szállítási művelet”: egyetlen fuvarokmány szerinti teherszállítás, amely egynél több szállítási módot vesz igénybe, és amely nemzetközi tengeri szállítást is magában foglal;
(d) „átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi (konténeres) teheráru tengeren történő elő- vagy továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között, úton az említett Fél területén kívüli célállomás felé;
(e) „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmánnyal kapcsolatos műveleteket, beszerzi a fuvarozóeszközt és a kapcsolódó szolgáltatásokat, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;
(f) „nemzetközi teheráru”: az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy valamely tagállam kikötője és egy másik tagállam kikötője között szállított teheráru;
(g) „nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatás”: utasok vagy teheráru tengerjáró hajón való szállítása az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, valamint közvetlen szerződéskötés más szállítási szolgáltatások nyújtóival háztól-házig történő vagy multimodális szállítási műveletek egyetlen fuvarokmány alapján történő biztosítása érdekében, de a fogalom nem terjed ki az ilyen egyéb szállítási szolgáltatások nyújtására;
(h)
„kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:
(i) tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk biztosítása; vagy
(ii) eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;
(i) „kiegészítő tengerészeti szolgáltatás”: tengeri rakománykezelési szolgáltatások, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás és -lerakatszolgáltatás, kereskedelmi hajózási képviselet és tengeri szállítmányozási szolgáltatások; valamint
(j) „tengeri rakománykezelési szolgáltatások”: a rakodási vállalkozók által végzett tevékenységek, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási vállalkozótól vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik; az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:
(i) a teheráru ki- vagy berakodása a hajóról, illetve a hajóra;
(ii)
a teheráru rögzítése vagy a teheráru rögzítésének kioldása; valamint
(iii) a teheráru fogadása vagy célba juttatása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után.
3. Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében fennálló liberalizáció meglévő szintjeire, a következő alapelvek alkalmazandók:
(a) a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét; valamint
(b) az egyes Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóikhoz képest nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, a kikötők infrastruktúrája, szolgáltatásai és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.
4. A (3) bekezdésben említett elvek alkalmazása során a Felek:
(a) nem foglalnak a harmadik országokkal jövőben kötendő, tengeri szállítási szolgáltatásokról – köztük a száraz és a folyékony ömlesztett rakomány szállításáról és a menetrend szerinti kereskedelemről – szóló kétoldalú megállapodásokba rakománymegosztási záradékot, és elfogadható időn belül megszüntetik az ilyen tárgyú rakománymegosztási rendelkezéseket, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint
(b)
e megállapodás hatálybalépésének napjától eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely rejtett korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.
5. Valamennyi Félnek lehetővé kell tennie, hogy a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói a 17-A., 17-B. és 17-C. mellékletben szereplő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott feltételekkel összhangban vállalkozást alapíthassanak, illetve működtethessenek a területén.
6. Mindegyik Fél elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszi az alábbi szolgáltatásokat a kikötőnél: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthozállási és kikötői szolgáltatások.
7. Valamennyi Fél engedélyezi, hogy a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói Chile kikötői vagy valamely tagállam kikötői között áthelyezzék azokat a tulajdonukban álló vagy általuk bérelt, üres konténereket, amelyeket nem fuvaroznak fizetés ellenében teheráruként.
25. FEJEZET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
25.1. CIKK
Hatály
1. E fejezet a valamelyik Fél által a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre alkalmazandó:
(a) a másik Fél pénzügyi intézményei;
(b) a másik Fél beruházói és az ilyen beruházók beruházásai a Fél területén lévő pénzügyi intézményben; vagy
(c) pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme.
2. Az egyértelműség érdekében a 17. fejezet alkalmazandó az olyan intézkedésre, amely:
(a) egy Fél beruházójéra és egy ilyen beruházónak a pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi szolgáltatóba eszközölt beruházására vonatkozik; és
(b)
nem a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó intézkedés, és valamely Fél beruházójára vagy az ilyen beruházónak a másik Fél területén egy pénzügyi intézménybe szközölt beruházására vonatkozik.
3. A 17. és 18. fejezetnek csak azon rendelkezései alkalmazandók az e fejezet hatálya alá tartozó intézkedésekre, amely rendelkezéseket belefoglalják ebbe a fejezetbe, és amelyek e fejezet részét képezik.
4. A 17.5., a 17.16–17.23. és a 18.10. cikket belefoglalják e fejezetbe, és e cikkek e fejezet részét képezik.
5. A 17. fejezet D. szakaszát belefoglalják e fejezetbe, és a D. szakasz e fejezet részét képezi kizárólag az olyan állítások tekintetében, amelyek zerint az egyik Fél megsértette a 17.5., 17.16., 17.17., 17.18., 17.19., 17.20. vagy 17.21. cikket, illetve a 25.3. cikk (2) bekezdését vagy a 25.5. cikk (2) bekezdését.
6. E fejezet nem alkalmazandó a valamelyik Fél által a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésre:
(a) egy központi bank vagy pénzügyi hatóság vagy bármely más közjogi testület által a pénzügy- vagy árfolyam-politika keretében végzett tevékenység;
(b) állami nyugdíjrendszer vagy kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységek vagy szolgáltatások; vagy
(c) valamely Fél – ideértve annak állami szerveit – megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységek vagy szolgáltatások.
7.
A (6) bekezdéstől eltérve ez a fejezet annyiban alkalmazandó, amennyiben valamely Fél engedélyezi, hogy a (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenységeket vagy szolgáltatásokat pénzügyi intézményei közigazgatási intézményekkel vagy pénzügyi intézményekkel versenyezve nyújtsák.
8. A 25.3. és 25.5.–25.9. cikk nem alkalmazandó a közbeszerzésekre.
9. A 25.3. és 25.5–25.8. cikk nem alkalmazandó az egyik Fél által nyújtott támogatásokra, beleértve a kormányzat által támogatott kölcsönöket, garanciákat és biztosításokat.
25.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 25. melléklet alkalmazásában:
(a) „valamely Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója”: valamely Fél olyan személye, aki a Fél területén pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, és aki az ilyen szolgáltatások határon átnyúló nyújtása útján pénzügyi szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani;
(b)
„határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásnyújtás” vagy „pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme” olyan pénzügyi szolgáltatásnyújtás, amely:
(i) az egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy
(ii) az egyik Fél területén e Fél illetőségével rendelkező személy által a másik Fél illetőségével rendelkező szolgáltatásfogyasztójának történik;
(c) „pénzügyi intézmény”: egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amelynek szabályozása vagy felügyelete a letelepedése szerinti Fél joga szerint e szolgáltatások nyújtása tekintetében pénzügyi intézményként történik, ide értve a pénzügyi szolgáltató szerinti Fél területén lévő olyan fiókot is, amelynek központi irodái a másik Fél területén találhatók;
(d) „pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a biztosítást és a biztosítással összefüggő szolgáltatásokat, banki szolgáltatásokat és más pénzügyi (biztosítástól eltérő) szolgáltatásokat. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:
(i) biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:
(A) közvetlen biztosítás (ideértve az együttbiztosítást):
(1) életbiztosítás; valamint
(2) nem-életbiztosítás;
(B)
viszontbiztosítás és továbbengedményezés;
(C) biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; valamint
(D) kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosítási matematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások; valamint
(ii) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):
(A) lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása;
(B) mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;
(C) pénzügyi lízing;
(D) minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, az utazási csekkeket és a bankváltókat is;
(E) garanciák és kötelezettségvállalások;
(F)
saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a tőzsdén kívüli vagy egyéb módozatokat, az alábbiakra vonatkozóan:
(1) pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);
(2) devizák;
(3) származékos termékek, ideértve a határidős és opciós szerződéseket;
(4) árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapok és a forward kamatláb megállapodások;
(5) átruházható értékpapírok; vagy
(6) egyéb átruházható értékpapírok és pénzügyi eszközök, ideértve a veretlen aranyat is;
(G) mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;
(H) pénzügynöki tevékenység;
(I)
vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta beruházási alapok kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások;
(J) pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos termékeket és az egyéb forgatható instrumentumokat;
(K) pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatkezelés és az ezzel kapcsolatos szoftverek; valamint
(L) tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az A)–K) alpontokban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió-kutatást és tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;
(e) „valamely Fél pénzügyi szolgáltatója”: az egyik Fél olyan természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik (ide nem értve a közigazgatási intézményeket);
(f) „beruházás”: a 17.2. cikk szerinti „beruházás”, kivéve e fejezet és a 25. melléklet alkalmazásában a „hitel” és „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” tekintetében:
(i) egy pénzügyi intézmény által kibocsátott hitel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír csak akkor minősül beruházásnak, ha azt a pénzügyi intézmény letelepedése szerinti Fél szavatoló tőkével kezeli; és
(ii)
az i) pontban említett pénzügyi intézmény által kibocsátott hiteltől vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírtól eltérő, pénzügyi intézmény által nyújtott hitel vagy tulajdonolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem beruházás;
az egyértelműség érdekében: a pénzügyi intézmény által kibocsátott hiteltől vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírtól eltérő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató által nyújtott hitel vagy tulajdonolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír akkor minősül beruházásnak a 17. fejezet alkalmazásában, ha az ilyen hitel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír teljesíti a beruházás 17.2. cikk k) pontjában meghatározott kritériumait;
(g) „valamely Fél beruházója”: az egyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete, aki vagy amely a másik Fél területén pénzügyi intézménybe kíván beruházni, ruház be vagy ruházott be;
(h) „valamely Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezete”:
(i) az Uniós Fél esetében: az Európai Unió vagy legalább egy tagállama joga szerint létrehozott vagy szervezett jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely jelentős üzleti tevékenységet 56 folytat az Európai Unió területén; és
(ii) Chile esetében: a chilei jogszabályok szerint létrehozott vagy megszervezett, Chile területén lényeges üzleti tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező szervezet;
(i)
„új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő és új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék forgalmazásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető;
(j) „közigazgatási intézmény”:
(i) a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, de nem tartoznak ide azok a szervek, amelyek kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy
(ii) valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének; valamint
(k) „önszabályozó szervezet”: olyan nem kormányzati szervezet, többek között értékpapír- vagy határidős tőzsde vagy piac, elszámoló ügynökség vagy más szervezet, illetve egyesület, amely saját jogú, vagy adott esetben központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók vagy pénzügyi intézmények felett.
25.3. CIKK
Nemzeti elbánás
1. A letelepedés tekintetében a Felek a másik Fél pénzügyi intézményeibe beruházókat és a pénzügyi intézménybe történő beruházásnak minősülő vállalkozásokat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját pénzügyi intézményeikbe beruházásokat eszközölő beruházóik és azok pénzügyi intézménynek minősülő vállalkozásai számára hasonló helyzetben 57 biztosítanak.
2. A működés tekintetében a Felek a másik Fél pénzügyi intézményeibe beruházókat és a pénzügyi intézménybe való beruházásaikat olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját pénzügyi intézményeikbe beruházásokat eszközölő beruházóik és azok pénzügyi intézménybe való beruházásai számára hasonló helyzetben 58 biztosítanak.
3. Az egyik Fél által az (1) és (2) bekezdés alapján biztosított elbánás a következőket jelenti:
(a) Chile valamely regionális vagy helyi önkormányzata tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott önkormányzat által a pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő chilei beruházók és azok a pénzügyi intézménybe való beruházásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás;
(b)
az Európai Unió valamely tagállamának kormányzata vagy az Európai Unió valamely tagállamában működő kormányzat tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzat által az adott tagállam pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő beruházói és azok pénzügyi intézménybe való beruházásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás
59
.
25.4. CIKK
Közbeszerzés
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Félnek a területükön letelepedett pénzügyi intézményei számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet hasonló helyzetekben saját pénzügyi intézményeiknek biztosítanak a beszerző szerv által kormányzati célból vásárolt áruk vagy szolgáltatások tekintetében.
2. Az e cikkben meghatározott nemzeti elbánásra vonatkozó kötelezettség alkalmazása továbbra is a 28.3. cikkben meghatározott biztonsági és általános kivételek hatálya alá tartozik.
25.5. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A letelepedés tekintetében a Felek a másik Fél pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő beruházóit és a pénzügyi intézménybe való beruházásnak minősülő vállalkozásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet valamely harmadik ország pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő beruházói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben 60 biztosítanak.
2. A működés tekintetében a Felek a másik Fél pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő beruházóit és azok pénzügyi intézménybe való beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet valamely harmadik ország pénzügyi intézményekbe beruházásokat eszközölő beruházói és azok pénzügyi intézménybe való beruházásai számára hasonló helyzetben 61 biztosítanak.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi valamelyik Felet, hogy a másik Fél pénzügyi intézményeinek beruházóira vagy pénzügyi intézménybe való beruházásaikra is kiterjessze az olyan elbánást, amely az előírások (beleértve a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírásokat vagy kritériumokat), illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések alkalmazásából ered.
4.
Az egyértelműség kedvéért az (1) és (2) bekezdésben szereplő „elbánás” nem foglalja magában az egyéb nemzetközi beruházási egyezményekben és egyéb kereskedelmi megállapodásokban előírt, beruházásokkal kapcsolatos vitarendezési eljárásokat vagy mechanizmusokat. Az egyéb nemzetközi beruházási egyezményekben vagy kereskedelmi megállapodásokban foglalt anyagi jogi rendelkezések önmagukban nem minősülnek az (1) és (2) bekezdésben említett „elbánásnak”, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez az egyik Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiányában. Az egyes Felek olyan intézkedései, amelyeket az ilyen anyagi jogi rendelkezések alapján alkalmaztak, az e cikk értelmében vett „elbánásnak” minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik.
25.6. CIKK
Piacra jutás
1. Azokban a 25-1. és 25-2. függelék B. szakaszában felsorolt ágazatokban vagy alágazatokban, ahol piacra jutási kötelezettségvállalásokat tesznek, egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn pénzügyi intézményeknek a másik Fél beruházója általi létrehozása vagy működése útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban, sem a teljes területe, sem valamely regionális alegysége vonatkozásában olyan intézkedést, amely:
(a) korlátozza a pénzügyi intézmények számát számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(b) korlátozza a pénzügyi szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(c)
korlátozza a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett pénzügyi szolgáltatási műveletek számát vagy a pénzügyi szolgáltatási kibocsátás teljes mennyiségét kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában;
(d) korlátozza egy adott pénzügyi szolgáltatási ágazatban vagy pénzügyi intézmény által alkalmazható, az adott pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó természetes személyek számát számszerű kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában; vagy
(e) korlátozza vagy előírja a jogi személy vagy közös vállalkozás azon típusait, amelyeken keresztül a pénzügyi intézmény szolgáltatást nyújthat.
2. Az egyértelműség érdekében e cikk nem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket abban, hogy a pénzügyi intézményeknek előírják bizonyos pénzügyi szolgáltatások külön jogi személyeken keresztül történő nyújtását, ha az adott Fél joga szerint a pénzügyi intézmény által nyújtott pénzügyi szolgáltatások mindegyike nem nyújtható egyetlen jogi személy által.
25.7. CIKK
Határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások
1. A 18.4., 18.5., 18.6. és 18.7. cikket belefoglalták e fejezetbe és e fejezet részét képezik, és alkalmazandók a 25-1. és 25-2. függelékben felsorolt határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat érintő intézkedésekre.
2.
A Felek engedélyezik a területükön tartózkodó személyeknek, valamint tartózkodási helyüktől függetlenül a természetes személyeiknek, hogy a másik Fél határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó, a másik Fél területén található szolgáltatóitól pénzügyi szolgáltatásokat vásároljanak. Ez a kötelezettség nem kötelezi a Feleket arra, hogy engedélyezzék a szóban forgó szolgáltatóknak a területükön üzleti tevékenység folytatását vagy annak kezdeményezését. E kötelezettség alkalmazásában az egyes Felek meghatározhatják az „üzleti tevékenység folytatása” és a „kezdeményezés” fogalmát, feltéve, hogy ezen fogalommeghatározások nem összeegyeztethetetlenek e cikk (1) bekezdésével.
3. A pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül a Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és finanszírozási eszközöknek a regisztrációját vagy engedélyezését.
25.8. CIKK
Felső vezetés és igazgatótanács
A Felek nem írhatják elő a másik Félnek a területükön letelepedett valamely pénzügyi intézménye számára, hogy az igazgatótanácsba vagy felsővezetői – például vállalatvezetői vagy menedzseri – pozíciókba bizonyos állampolgárságú természetes személyeket nevezzen ki.
25.9. CIKK
Teljesítőképességi követelmények
1. A Felek nem írnak elő vagy nem érvényesítenek követelményeket, illetve nem érvényesítenek semmiféle kötelezettségvállalást vagy vállalást az egyik Fél vagy egy harmadik ország pénzügyi intézményének letelepedésével vagy működésével kapcsolatban az adott Fél területén, amely a következőkre vonatkozik:
(a) az áruk vagy szolgáltatások bizonyos szintjének vagy százalékos arányának exportálása;
(b) belföldi tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése;
(c) a területén előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásbeszerzés;
(d) az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve az ilyen pénzügyi intézményhez kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(e) a pénzügyi intézmény által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások érintett Fél területén való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy az ilyenek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik;
(f) adott technológiához, termelési folyamathoz vagy más védett ismerethez való hozzáférés biztosítása vagy ezek átadása a területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak;
(g)
kizárólag a Fél területéről az általa előállított áruk vagy az általa nyújtott szolgáltatások szállítása egy konkrét regionális vagy világpiacra;
(h) az adott pénzügyi intézménynek a világ egy meghatározott, a Fél területénél szélesebb földrajzi régiójában történő működését vagy teljes világszintű működését irányító székhely létrehozása a Fél területén;
(i) saját állampolgárai egy bizonyos számának vagy százalékos arányának alkalmazása; vagy
(j) a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása.
2. A Felek nem kötik az egyik Fél vagy egy harmadik ország pénzügyi intézményének a területükön való létesítésével vagy működtetésével kapcsolatos előny megszerzését vagy megtartását az alábbiakra vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez:
(a) hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy százalékos arányának elérése;
(b) a területükön előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások vásárlása, használata vagy előnyben részesítése, vagy természetes személyektől vagy vállalkozásoktól származó áruk vagy szolgáltatások vásárlása a területükön;
(c) az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a pénzügyi intézményhez kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(d)
a pénzügyi intézmény által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások érintett Fél területén való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy az ilyenek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik; vagy
(e) a kivitel vagy az értékesítés korlátozása.
3. A (2) bekezdés nem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy az egyik Fél vagy egy harmadik ország beruházója pénzügyi intézményeinek a területükön való létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban kapott vagy továbbra is kapott előnyt a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, alkalmazottak képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.
4. Az (1) bekezdés f) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:
(a) valamely Fél engedélyezi a TRIPS-megállapodás 31. vagy 31a. cikke szerinti szellemitulajdon-jog használatát, vagy olyan védett információ közzétételét előíró intézkedéseket, amelyek a TRIPS-megállapodás 39. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak és azzal összhangban állnak; vagy
(b) a követelményt, illetve a kötelezettségvállalást vagy vállalást bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság írja elő vagy juttatja érvényre annak érdekében, hogy egy olyan gyakorlatot orvosoljon, amelyről bírósági vagy közigazgatási eljárás állapította meg, hogy a Fél versenyjogába ütközik.
5.
Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre.
6. A (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott követelményekre, amelyek teljesülése a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükséges.
7. Az egyértelműség érdekében: ez a cikk nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi a Feleket, hogy engedélyezzék egy adott szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását, amennyiben az adott Fél az ilyen szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan olyan korlátozásokat vagy tilalmakat fogad el vagy tart fenn, amelyek összhangban állnak a 25. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.
8. Ez a cikk nem érinti a Feleknek a WTO-egyezmény alapján tett kötelezettségvállalásait.
25.10. CIKK
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések
1. A 25.3., 25.5., 25.7., 25.8. és 25.9. cikk nem alkalmazandó:
(a) olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet a következők tartanak fenn:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) az Európai Unió a 25-1. függelék C. szakaszában foglaltak szerint;
(B) valamely tagállam központi kormányzata a 25-1. függelék C. szakaszában foglaltak szerint;
(C) valamely tagállam regionális önkormányzata a 25-1. függelék C. szakaszában foglaltak szerint; vagy
(D) valamely helyi önkormányzat; valamint
(ii) Chile esetében:
(A) a központi kormányzat a 25-2. függelék C. szakaszában foglaltak szerint;
(B)
valamely regionális önkormányzat a 25-2. függelék C. szakaszában foglaltak szerint; vagy
(C) valamely helyi önkormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy
(c) az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 25.3., 25.5., 25.7., 25.8. vagy 25.9. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest.
2. A 25.3., 25.5., 25.7., 25.8. és 25.9. cikk nem alkalmazandó valamely Fél olyan intézkedéseire, amelyeket az adott Fél a 25-1., illetve 25-2. függelék D. szakaszában meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében hozott.
3. A Felek az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően elfogadott és a 25-1. és 25-2. függelék D. szakaszának hatálya alá tartozó intézkedés alapján nem írhatják elő közvetlenül vagy közvetve a másik Fél beruházója számára, hogy állampolgársága miatt az intézkedés hatálybalépésének időpontjában meglévő pénzügyi intézményét eladja vagy más módon elidegenítse.
4. A 25.6. cikk nem alkalmazandó valamely Fél olyan intézkedéseire, amelyeket az adott Fél a 25-1., illetve 25-2. függelék B. szakaszában meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében hozott.
5.
Ha valamely Fél a 17-A. vagy 17-B. mellékletben fenntartásokat fogalmazott meg a 17.9., 17.11., 17.12., 17.13., 18.4. vagy 18.5. cikk tekintetében, ez a fenntartás – az esettől függően – egyben a 25.3., 25.5., 25.7., 25.8. vagy 25.9. cikk tekintetében fenntartásnak is minősül, amennyiben a fenntartásban meghatározott intézkedés, ágazat, alágazat vagy tevékenység e fejezet hatálya alá tartozik.
25.11. CIKK
Prudenciális kivételek
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn az alábbiak érdekében:
(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató vagyonkezelői kötelezettséggel tartozik; vagy
(b) valamely Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása.
2. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e rész más rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e rész szerinti kötelezettségvállalásainak vagy kötelezettségeinek elkerülésére.
25.12. CIKK
Információk kezelése
E rész egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely előírná valamely Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.
25.13. CIKK
Belföldi szabályozás és átláthatóság
1. A 20. fejezet (a 20.1. cikk (5) bekezdésének c)–f) pontjai kivételével), valamint a 36. fejezet nem alkalmazandó a Felek e fejezet hatálya alá tartozó intézkedéseire.
2. Amennyiben kivitelezhető, és az intézkedések elfogadására vonatkozó jogszabályaikkal összhangban, a Felek:
(a) előzetesen nyilvánosságra hozzák a következőket:
(i) az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatban elfogadandó, általánosan alkalmazandó jogszabályokat és rendeleteket; vagy
(ii)
olyan dokumentumokat, amelyek elegendő részletességgel ismertetik egy ilyen lehetséges új jogszabályt vagy rendeleteket ahhoz, hogy lehetővé tegyék az érdekelt személyek és a másik Fél számára annak értékelését, hogy érdekeik jelentősen sérülhetnek-e, és ha igen, hogyan;
(b) az érdekelt személyek és a másik Fél számára észszerű lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az a) pont szerint javasolt bármely törvénnyel és rendelettel, illetve közzétett dokumentummal kapcsolatban észrevételt tegyenek;
(c) figyelembe veszik a b) ponttal összhangban esetlegesen benyújtott észrevételeket; valamint
(d) észszerű időt hagynak az a) pont i. alpontja szerinti törvények és rendeletek közzététele és azon dátum között, amikor a pénzügyi szolgáltatóknak meg kell felelniük a szóban forgó törvényeknek és rendeleteknek.
3. E cikk a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, valamint képzettségi előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseire alkalmazandó, és csak azokra az ágazatokra vonatkozik, amelyek kapcsán a Felek e fejezet alapján egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és csak olyan mértékben, amennyire ezek az egyedi kötelezettségvállalások alkalmazandók.
4. Ha az egyik Fél valamely pénzügyi szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével kapcsolatban intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, az adott Fél biztosítja, hogy:
(a) ezek az intézkedések objektív és átlátható kritériumokon alapuljanak 62 ;
(b) az engedélyezési eljárások pártatlanok legyenek és alkalmasak arra, hogy a kérelmezők bizonyítsák azt, hogy megfelelnek-e a követelményeknek, amennyiben léteznek ilyen követelmények; valamint
(c)
az engedélyezési eljárások önmagukban ne akadályozzák indokolatlanul a követelmények teljesítését.
5. Ha az egyik Fél engedélyhez köti 63 valamely pénzügyi szolgáltatás nyújtását, az adott Fél haladéktalanul közzéteszi vagy más módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ilyen engedély megszerzésére, fenntartására, módosítására és megújítására vonatkozó követelményeknek és eljárásoknak való megfeleléshez szükséges információkat. Ezen információk közé tartoznak többek között (amennyiben rendelkezésre állnak):
(a) az ilyen engedély megszerzésére, fenntartására, módosítására és megújítására vonatkozó követelmények és eljárások;
(b) az érintett illetékes hatóságok kapcsolattartási adatai;
(c) a kérelmekkel kapcsolatos határozatokra vonatkozó fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások;
(d) az engedélyekre és képesítésekre vonatkozó feltételek betartásának ellenőrzésére vagy érvényesítésére szolgáló eljárások; valamint
(e) a nyilvánosság bevonásának lehetőségei, például meghallgatások vagy észrevételek révén.
6.
Ha egy Fél valamely pénzügyi szolgáltatás nyújtását engedélyhez köti, az adott Fél illetékes hatóságai:
(a) amennyire lehetséges lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy az év folyamán bármikor benyújthassa engedélyezési kérelmét 64 ;
(b) amennyiben az engedély kérelmezésére meghatározott időszak áll rendelkezésre, észszerű határidőt állapítanak meg a kérelem benyújtására;
(c) indokolatlan késedelem nélkül kezdeményezik a kérelem feldolgozását;
(d) törekednek a kérelmek elektronikus formában való elfogadására a hitelesség ugyanazon feltételei szerint, mint a papíron benyújtott kérelmek esetében; valamint
(e) az eredeti dokumentumok helyett elfogadják a dokumentumoknak a Fél jogával összhangban hitelesített másolatait, kivéve, ha az eredeti dokumentumok bemutatására az engedélyezési eljárás integritásának védelme érdekében van szükség.
7. Az egyes Felek vállalják, hogy a lehető legegyszerűbbé teszik az engedélyezési eljárásokat és az alakiságokat, amelyek nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a pénzügyi szolgáltatás nyújtását.
8. Az egyes Felek törekszenek arra, hogy meghatározzák a kérelem feldolgozásának indikatív időkeretét és a kérelmező kérésére – indokolatlan késedelem nélkül – tájékoztatást adnak a kérelem állásáról.
9.
Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy egy kérelem a Fél jogszabályai és rendeletei szerinti feldolgozás céljából hiányos, észszerű időn belül és a lehetőségekhez mérten:
(a) tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy a kérelem hiányos;
(b) a kérelmező kérésére meghatározzák azokat a további információkat, amelyek a kérelem kiegészítéséhez szükségesek, vagy iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy a kérelmet miért tekintik hiányosnak; valamint
(c) lehetőséget biztosítanak a kérelmezőnek 65 arra, hogy a kérelem kiegészítéséhez szükséges további információkat benyújtsa;
10. Ha a (9) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedések egyike sem kivitelezhető, az illetékes hatóságok – amennyiben a kérelmet annak hiányossága okán elutasítják – gondoskodnak arról, hogy erről észszerű időn belül tájékoztassák a kérelmezőt.
11. A Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik az általuk felszámított engedélyezési díjak 66 tekintetében a kérelmezők rendelkezésére bocsássák a díjtáblázatot vagy a díjösszegek meghatározásának módjára vonatkozó információkat, és ne használják fel a díjakat a Felek kötelezettségvállalásainak vagy kötelezettségeinek megkerülésére.
12.
Az illetékes hatóság függetlenül hozza meg határozatait, és nem elszámoltatható az olyan szolgáltatásokat nyújtó személyek által, amelyek tekintetében engedélyt ír elő.
13. Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított észszerű időn belül megtörténjen, valamint a kérelmezőt a kérelemmel kapcsolatos határozatról lehetőség szerint írásban tájékoztassák.
12. Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, arról a kérelmezőt – saját kérésére vagy az illetékes hatóság kezdeményezésére – írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell. Amennyire csak lehetséges a kérelmezőt tájékoztatni kell a kérelem elutasításáról szóló határozat indokairól, és az adott határozat elleni fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidőről. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül újból benyújtsa kérelmét.
15. Ha vizsgát írnak elő az engedélyezéshez, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az adott vizsgákat észszerűen gyakori időközönként szervezzék meg, és észszerű időt biztosítsanak a kérelmezők számára, hogy kérelmezhessék a vizsga letételét.
16. A Felek biztosítják, hogy a megadott engedély indokolatlan késedelem nélkül, a benne foglalt feltételek szerint hatályba lépjen.
25.14. CIKK
Valamely Fél területén megjelenő új pénzügyi szolgáltatások
1. A Fél lehetővé teszi a másik Fél – fióktelepnek nem minősülő – pénzügyi intézménye számára, hogy olyan új pénzügyi szolgáltatást nyújtson, amely szolgáltatás nyújtását az előbbi Fél belső joga alapján hasonló helyzetekben saját pénzügyi intézményei számára lehetővé tenné, feltéve, hogy az új pénzügyi szolgáltatások bevezetése nem tesz szükségessé új törvényeket vagy rendeleteket, illetve a meglévő törvények vagy rendeletek módosítását.
2. A Felek meghatározhatják azt az intézményes és igazságügyi formát, amelynek keretében az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé tehetik a szolgáltatásnyújtást. Ha előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.
3. E cikk nem akadályozza egy Fél pénzügyi intézményét abban, hogy olyan pénzügyi szolgáltatás engedélyezésének elbírálásáért folyamodjon a másik Félhez, amelyet egyik Fél területén sem nyújtanak. Az elbírálásért folyamodás az ilyen kérelem benyújtása szerinti Fél jogának tárgyát képezi, és nem az e cikk szerinti kötelezettségek tárgyát.
25.15. CIKK
Önszabályozó szervezetek
Ha egy Fél előírja a másik Fél pénzügyi intézményének vagy határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatójának az előbbi Fél területén vagy területére történő pénzügyi szolgáltatásnyújtáshoz, hogy legyen tagja, résztvevője egy önszabályozó szervezetnek vagy férjen hozzá egy önszabályozó szervezethez, akkor az előíró Fél biztosítja, hogy az önszabályozó szervezet megfeleljen a 17.9., 17.11., 18.4. és 18.5. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.
25.16. CIKK
Fizetési és elszámolási rendszerek
A nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos feltételek mellett a Felek a másik Fél területükön letelepedett pénzügyi intézményei számára kötelesek hozzáférést biztosítani a közigazgatási intézmények által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson a kölcsönfelvevőknek a Fél szükséghelyzet esetére fenntartott finanszírozási lehetőségeihez.
25.17. CIKK
Pénzügyi szolgáltatások albizottsága
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése értelmében létrehozott pénzügyi szolgáltatások albizottsága (a továbbiakban: albizottság) a Felek pénzügyi szolgáltatásokért felelős képviselőiből áll.
2. Az albizottság:
(a) felügyeli e fejezet végrehajtását;
(b) a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő, valamely Fél által az albizottság elé utalt kérdések mérlegelése;
(c) párbeszédet folytat a pénzügyi szolgáltatási ágazat szabályozásáról azzal a céllal, hogy javítsa a Felek szabályozási rendszereinek kölcsönös ismeretét, és együttműködést biztosítson a nemzetközi szabványok kidolgozása terén; és
(d) részt vesz a 25.20. cikknek megfelelően a vitarendezési eljárásokban.
25.18. CIKK
Technikai egyeztetések és konzultációk
1. Bármely Fél írásban technikai megbeszélést és konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e rész alapján felmerülő, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő témában. A másik Félnek jóhiszeműen fontolóra kell vennie a kérés teljesítését. A Felek megbeszéléseik és konzultációik eredményeiről beszámolnak az albizottságának.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a megbeszéléseken és konzultációkon résztvevő küldöttségüknek olyan tisztviselők is tagjai legyenek, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások terén.
3. Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az arra kötelezné a Feleket, hogy:
(a) eltérjenek a pénzügyi hatóságok közötti információmegosztásra vonatkozó törvényeiktől és egyéb rendelkezéseiktől vagy a Felek pénzügyi hatóságai közötti egyezményekben vagy megállapodásokban foglalt követelményektől; vagy
(b) megköveteljék a szabályozó hatóságoktól, hogy olyan intézkedést hozzanak, amely beavatkozást jelentene konkrét szabályozási, felügyeleti, igazgatási vagy végrehajtási kérdésekbe.
4.
E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza valamelyik Felet, amelynek felügyeleti célból a másik Fél területén található pénzügyi intézményre vagy a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatójára vonatkozó információra van szüksége abban, hogy a másik Fél illetékes szabályozó hatóságához forduljon információszerzés céljából.
5. Az egyértelműség érdekében e cikk nem sérti egyik Félnek a 38. fejezetből fakadó jogait és kötelezettségeit sem.
25.19. CIKK
Vitarendezés
1. A 38. fejezet – beleértve a 38-A. és 38-B. mellékletet – az e cikk által módosított formában alkalmazandó az e fejezet alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos jogviták rendezésére.
2. A Felek eltérő megállapodása hiányában a 38.9. cikkben meghatározott követelményeken túlmenően a testületi tagoknak szakértelemmel vagy tapasztalattal kell rendelkezniük a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog vagy gyakorlat terén, amely magában foglalhatja a pénzügyi intézmények szabályozását is.
3.
Az albizottság javasolja a vegyes bizottságnak, hogy állítson össze egy olyan, a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő legalább 15 személyt tartalmazó jegyzéket, akik hajlandók és képesek testületi tagként szolgálni. A vegyes bizottság legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összeállítja ezt a jegyzéket. E jegyzék az alábbi három aljegyzékből áll:
(a) egy személyek neveit tartalmazó aljegyzék, amelyet az Uniós Fél javaslatai alapján állítottak össze;
(b) egy olyan aljegyzék, amelyet Chile javaslatai alapján állítottak össze; valamint
(c) egy olyan aljegyzék, amelyen olyan személyeket tüntetnek fel, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik hajlandóak és képesek a szakértői testület elnöki tisztségét ellátni.
4. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A vegyes bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen legalább ennyi személy.
5. E fejezet alkalmazásában az e cikk (3) bekezdésben említett jegyzék annak összeállítását követően a 38.8. cikk (1) bekezdése szerint összeállított jegyzék helyébe lép.
25.20. CIKK
Pénzügyi szolgáltatásokat érintő beruházással kapcsolatos vitarendezés
1. A 17. fejezet D. szakaszának a jelen cikkel módosított szövege alkalmazandó a következőkre:
(a) valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott, pénzügyi intézményekbe beruházókra és azok pénzügyi intézményekbe való beruházásaira vonatkozó intézkedéssel kapcsolatos beruházási viták, amelyekre e megállapodás ezen része alkalmazandó, és amel vitában egy beruházó azt állítja, hogy valamelyik Fél megsértette a 25.3. cikk (2) bekezdését, a 25.5. cikk (2) bekezdését, a 17.17., 17.18., 17.19. vagy 17.20. cikket; vagy
(b) a 17. cikk alapján kezdeményezett olyan beruházási viták, amelyekben a 25.11. cikkre hivatkoznak.
2. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti beruházási viták esetében, vagy ha az alperes az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint a 25.11. cikkre hivatkozik a keresetnek a Fórumhoz a 17.30. cikkel összhangban történő benyújtásától számított 60 napon belül, a Fórum jogvitát tárgyaló tanácsa a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően a 17.50. cikk alapján kijelölhet egy vagy több szakértőt a 25.19. cikk szerint elfogadott jegyzékből, hogy készítsen(ek) számára jelentést az eljárásban érintett jogvitát folytató fél által felvetett, pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bármely ténybeli kérdésről.
3.
Figyelembe véve valamely Fél azon jogának fontosságát, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fent, amennyiben az ilyen intézkedések a 25.11. cikk hatálya alá tartoznak, akkor az említett cikk alkalmazandó a megállapodás ezen részének bármely más rendelkezésén – köztük a 17.17. cikkel – alapuló keresettel szembeni megalapozott védekezésként. A 17.27. cikk szerinti konzultáció iránti kérelmet követően az alperes írásban felkérheti az albizottságot annak meghatározására, hogy a konzultáció iránti kérelem tárgyát képező intézkedés indokolt-e a 25.11. cikk alapján, és ha igen, milyen mértékben. Az ilyen felkérést a konzultáció iránti kérelem kézhezvételét követően a lehető leghamarabb kell benyújtani. Ilyen felkérés esetén a 17.27., 17.28 és 17.30. cikkben hivatkozott időtartamok felfüggesztésre kerülnek.
4. A (3) bekezdés szerinti felkérést követően az albizottság jóhiszeműen igyekszik határozni. Minden ilyen határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a jogvitát folytató feleknek.
5. Amennyiben az albizottság úgy határoz, hogy az intézkedés indokolt a 25.11. cikk alapján, akkor a 17.30. cikk alapján nem nyújtható be kereset a Fórumhoz.
6. Ha az albizottság az e cikk (3) bekezdése szerinti felkéréstől számított három hónapon belül nem hoz határozatot, az említett bekezdésben hivatkozott határidők felfüggesztése megszűnik.
7. Amennyiben az alperes nem nyújt be az e cikk (3) bekezdése szerint felkérést, az nem sérti az alperes azon jogát, hogy az eljárás későbbi szakaszában védekezésként felhasználja a 25.11. cikket. A Fórum nem von le kedvezőtlen következtetést abból a tényből, hogy az albizottság nem hozott határozatot.
26. FEJEZET
DIGITÁLIS KERESKEDELEM
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
26.1. CIKK
Hatály
1. E fejezet az elektronikus úton folytatott kereskedelemre alkalmazandó.
2. E fejezet nem alkalmazandó az audiovizuális szolgáltatásokra.
26.2. CIKK
Fogalommeghatározások
1. A 17.2. és 18.2. cikkben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók e fejezetre.
2.
E fejezet alkalmazásában:
(a) „fogyasztó”: bármely természetes személy vagy – amennyiben valamelyik Fél törvényei és rendeletei úgy rendelkeznek – jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki vagy amely a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célokra nyilvános távközlési szolgáltatást használ vagy igényel;
(b) „közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: a kereskedelmi reklámtevékenység bármely olyan formája, mellyel egy természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet nyilvános távközlési szolgáltatás felhasználásával üzletszerzési célú üzeneteket küld a végfelhasználók számára – az elektronikus levelezés, a szöveges, illetve multimédiás üzenetek alkalmazása mindenképpen idetartozik;
(c) „elektronikus azonosítás”: olyan folyamat, amely lehetővé teszi a következők megerősítését:
(i) egy természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet elektronikus azonosítása; vagy
(ii) az elektronikus adatok eredete és sértetlensége;
(d) „elektronikus bélyegző”: olyan, jogi személyiséggel rendelkező szervezet által alkalmazott elektronikus adat, amelyet más elektronikus adathoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák az ilyen más adat eredetét és sértetlenségét;
(e)
„elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adathoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és megfelel a következő követelményeknek:
(i) egy természetes személy arra használja, hogy elektronikus formában kifejezze egyetértését a kapcsolt adatban foglaltakkal; valamint
(ii) úgy csatolják az elektronikus adathoz, hogy nyomon követhető legyen a kapcsolt elektronikus adat minden későbbi megváltoztatása;
(f) „elektronikus bizalmi szolgáltatások”: olyan elektronikus szolgáltatások, melyek elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők, elektronikus időbélyegzők, ajánlott elektronikus kézbesítés, weboldal-hitelesítés és az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozásából, ellenőrzéséből és érvényesítéséből állnak;
(g) „végfelhasználó”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki vagy amely fogyasztóként vagy – amennyiben valamelyik Fél törvényei és rendeletei úgy rendelkeznek – kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból nyilvános távközlési szolgáltatást használ vagy igényel;
(h) „személyes adatok”: a 8.3. cikk r) pontjában meghatározott személyes adatok; és
(i) „nyilvános távközlési szolgáltatás”: a 23.2. cikk j) pontjában meghatározott nyilvános távközlési szolgáltatás.
26.3. CIKK
Szabályozási jog
A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy saját területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
26.4. CIKK
Kivételek
E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a 25.11., 39.1. és 39.2. cikkel összhangban intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az ott meghatározott közérdekű okokból.
B. SZAKASZ
ADATFORGALOM ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
26.5. CIKK
Adatok határokon átívelő áramlása
A Felek a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében vállalják a határokon átívelő adatforgalom biztosítását. Ebből a célból egyik Fél sem korlátozhatja a Felek között zajló, határokon átnyúló adatforgalmat:
(a) annak megkövetelésével, hogy a feldolgozás az adott Fél területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek segítségével történjen, ideértve az adott Fél területén tanúsított vagy jóváhagyott informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevételének megkövetelését is;
(b) annak megkövetelésével, hogy tárolás vagy feldolgozás céljából az adatok fizikailag az adott Fél területén legyenek;
(c) a másik Fél területén végzett tárolás vagy feldolgozás megtiltásával; vagy
(d) azzal, hogy a határokon átívelő adattovábbítás feltételéül szabja az adott Fél területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevételét vagy az adatoknak az adott Fél területén való fizikai jelenlétét.
26.6. CIKK
A személyes adatok és a magánélet védelme
1. A Felek elismerik, hogy a személyes adatok és a magánélet védelme alapvető jog, és az ezzel kapcsolatos magas szintű normák elősegítik a digitális gazdaság iránti bizalmat és a kereskedelem fejlődését.
2. A Felek elfogadhatnak és fenntarthatnak olyan intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tartanak a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosítása érdekében, beleértve a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására vonatkozó szabályok elfogadását és alkalmazását. E megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem érinti a személyes adatok és a magánélet azon védelmét, amelyet az egyik Fél intézkedései biztosítanak.
C. SZAKASZ
EGYEDI RENDELKEZÉSEK
26.7. CIKK
Az elektronikus továbbításra kivetett vámok
A Felek nem vetnek ki vámot az egyik Fél személye és a másik Fél személye között, elektronikus úton történő továbbításokra.
26.8. CIKK
Az előzetes engedélyezés mellőzése
1. A Felek nem írhatnak elő előzetes engedélyt kizárólag azon az alapon, hogy egy szolgáltatást online nyújtanak 67 , és nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn más, azonos hatású követelményt.
2. Az (1) bekezdés nem vonatkozik a távközlési szolgáltatásokra, a műsorszóró szolgáltatásra, a szerencsejáték-szolgáltatásokra, a jogi képviseleti szolgáltatásokra vagy a jegyzői, illetve azzal egyenértékű, közhatalom gyakorlásához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó szolgáltatásokra.
26.9. CIKK
Szerződések elektronikus úton történő megkötése
1. A Felek biztosítják, hogy törvényeik és egyéb rendelkezéseik lehetővé tegyék a szerződések elektronikus úton történő megkötését, és hogy a szerződéses folyamatokra vonatkozó jogi követelmények ne akadályozzák az elektronikus úton kötött szerződések alkalmazását, valamint ne fosszák meg az ilyen szerződéseket joghatásuktól és érvényességüktől elektronikus úton történő megkötésük miatt.
2.
Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:
(a) a műsorszolgáltatásokra, a szerencsejáték-szolgáltatásokra, valamint a jogi képviseleti szolgáltatásokra;
(b) a jegyzői, illetve azzal egyenértékű, közhatalom gyakorlásához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó szolgáltatásokra; valamint
(c) ingatlanhoz kapcsolódó jogokat alapító vagy átruházó szerződések, bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését törvényileg igénylő szerződések, nem kereskedelmi, üzleti és szakmai célból eljáró személyek által nyújtott kezességről és/vagy ügyleti biztosítékról szóló szerződések, valamint olyan szerződések, amelyekre a családjog vagy az öröklési jog irányadó.
26.10. CIKK
Elektronikus bizalmi szolgáltatások és elektronikus hitelesítés
1. A Felek nem tagadhatják meg egy elektronikus bizalmi szolgáltatás vagy elektronikus hitelesítés joghatását és bírósági vagy közigazgatási eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatóságát amiatt, hogy az elektronikus formátumú.
2.
Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn olyan intézkedéseket, melyek:
(a) megtiltják az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek számára, hogy kölcsönösen meghatározzák a tranzakciójukhoz szükséges megfelelő elektronikus módszert; vagy
(b) megakadályozzák, hogy az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok előtt tudják bizonyítani, hogy elektronikus tranzakciójuk megfelel-e az elektronikus bizalmi szolgáltatásokra és az elektronikus hitelesítésre vonatkozó jogi követelményeknek.
3. A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél megkövetelheti, hogy az elektronikus tranzakciók egy bizonyos kategóriája esetében az elektronikus hitelesítési módszer(t) vagy elektronikus bizalmi szolgáltatás(t):
(a) a saját jogszabályaival összhangban akkreditált hatóság tanúsítsa; vagy
(b) megfeleljen bizonyos teljesítménykövetelményeknek, melyeknek ugyanakkor objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és csak az érintett kategóriájú elektronikus tranzakciók konkrét jellemzőire vonatkozhatnak.
26.11. CIKK
Online fogyasztói bizalom
1. A Felek elismerik az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom fokozásának jelentőségét. Valamennyi Fél intézkedéseket fogad el, illetve tart fenn az elektronikus kereskedelmi ügyletekben részt vevő fogyasztók hatékony védelmének biztosítása érdekében, ideértve az olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) tiltják a félrevezető és csalárd kereskedelmi gyakorlatot;
(b) kötelezik a beszállítókat és szolgáltatókat, hogy jóhiszeműen eljárva tisztességes kereskedelmi gyakorlatot folytassanak, ideértve annak tilalmát, hogy fogyasztóknak kéretlen termékekért, illetve szolgáltatásokért díjat számítsanak fel;
(c) előírják az áruszállítók vagy szolgáltatók számára, hogy egyértelmű és alapos tájékoztatást adjanak a fogyasztóknak a kilétükre és elérhetőségeikre 68 , valamint az árukra vagy szolgáltatásokra, az ügyletre és az alkalmazandó fogyasztói jogokra vonatkozóan; és
(d) a jogaik érvényesítése érdekében elérhetővé teszik a fogyasztók számára a jogorvoslat lehetőségét, ideértve a jogorvoslathoz való jogot olyan esetekben, amikor az árut, illetve szolgáltatást kifizették, és azt nem a megállapodás szerint szállítják vagy nyújtják.
2.
A Felek elismerik a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságaik vagy más érintett szerveik közötti együttműködés fontosságát az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek terén, a fogyasztói bizalom növelése érdekében.
26.12. CIKK
Kéretlen direktmarketing-célú kommunikáció
1. A Felek mindegyike biztosítja a végfelhasználók közvetlen üzletszerzési célú, kéretlen tájékoztatással szembeni hatékony védelmét.
2. A Felek olyan hatékony intézkedéseket fogadnak el, illetve tartanak fenn kéretlen közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatással kapcsolatban, amelyek:
(a) megkövetelik a kéretlen üzletszerzési célú tájékoztatást küldő szolgáltatóktól, hogy biztosítsák, hogy a címzettek képesek legyenek megakadályozni e tájékoztatások folyamatos fogadását; vagy
(b) a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben meghatározottak szerint előírják azt, hogy a címzettek hozzájárulására van szükség a közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatások fogadásához.
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatások egyértelműen azonosíthatók legyenek, feltüntetve, hogy kinek a nevében küldték azokat, és tartalmazzák a szükséges információkat annak érdekében, hogy a végfelhasználók díjmentesen és bármikor kérhessék az üzenetküldés megszüntetését.
26.13. CIKK
A forráskód átadására kötelezés vagy a forráskódhoz való hozzáférésnyújtásra kötelezés tilalma
1. Egyik Fél sem követeli meg a másik Fél természetes személyének vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetének tulajdonában álló szoftver forráskódjának átadását vagy az ahhoz való hozzáférést. Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra az esetekre, amikor a másik Fél személye üzleti alapon, önkéntesen adja át a forráskódot vagy biztosít ahhoz hozzáférést, például egy közbeszerzési ügylet vagy egy szabadon letárgyalt szerződés esetében. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Fél személyét abban, hogy szoftverét ingyenes és nyílt forráskódú megoldások keretében licencbe adja.
2. Az egyértelműség érdekében a 25.11., a 39.1. és a 39.2. cikk alkalmazható a Felek tanúsítási eljárással összefüggésben elfogadott vagy fenntartott intézkedéseire.
3. E cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti:
(a) a bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság által a versenyjog megsértésének orvoslására vonatkozóan előírt követelményeket;
(b) a szellemitulajdon-jogok oltalmát és érvényesítését; vagy
(c) a Felek azon jogát, hogy a 28.3. cikkel összhangban intézkedéseket hozzanak.
26.14. CIKK
Szabályozási kérdésekben való együttműködés a digitális kereskedelem tekintetében
1. A Felek együttműködnek a saját jogukra, valamint annak végrehajtására vonatkozó információcsere útján a digitális kereskedelemből eredő szabályozási kérdésekkel kapcsolatban, beleértve a következőket:
(a) a határokon átnyúló, műszakilag átjárható bizalmi és elektronikus hitelesítés elismerése és elősegítése;
(b) a direktmarketing-célú kommunikáció kezelése;
(c) a fogyasztók online védelme; valamint
(d) a digitális kereskedelem fejlesztése szempontjából fontos bármely egyéb szabályozási kérdés.
2. A Felek az (1) bekezdésben említett információcsere alapján párbeszédet folytatnak egymással.
3. E cikk nem alkalmazandó a Feleknek a személyes adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályaira és intézkedéseire, ideértve a személyes adatok határokon átívelő továbbításával kapcsolatosakat is.
26.15. CIKK
Felülvizsgálat
Bármely Fél kérésére a 18.10. cikkben említett, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság felülvizsgálja e fejezet végrehajtását, különös tekintettel az új üzleti modellekből vagy technológiákból esetlegesen adódó, a digitális kereskedelmet érintő lényeges változásokra. A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság jelentést tesz megállapításairól, és bármilyen szükséges ajánlást megtehet a vegyes bizottságnak.
27. FEJEZET
TŐKEMOZGÁSOK, KIFIZETÉSEK ÉS ÁTUTALÁSOK, VALAMINT IDEIGLENES VÉDINTÉZKEDÉSEK
27.1. CIKK
Célkitűzés és hatókör
E fejezet célja az e rész keretében liberalizált ügyletekkel összefüggő tőkemozgások és fizetési műveletek lehetővé tétele 69 .
27.2. CIKK
Folyó fizetési mérleg
E megállapodás ezen része egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az egyes Felek szabadon átváltható valutában és a Nemzetközi Valutaalap 1944. július 22-én Bretton Woodsban (New Hampshire) elfogadott alapokmányával összhangban engedélyeznek minden átutalási vagy fizetési műveletet a folyó fizetési mérlegben megjelenő olyan ügyletek tekintetében, amelyek ezen megállapodás e részének hatálya alá tartoznak.
27.3. CIKK
Tőkemozgások
E rész egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az egyes Felek kötelesek lehetővé tenni a folyó fizetési mérleg tőkemérlegén és pénzügyi mérlegén zajló tranzakciók tekintetében a tőke szabad mozgását a beruházásoknak és egyéb tranzakcióknak a 17., 18. és 25. fejezetben előírtak szerinti liberalizációja céljából.
27.4. CIKK
A tőkemozgásra, fizetési műveletekre vagy átutalásokra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazása
1. A 17.20., 27.2. és 27.3. cikk nem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket a következőkre vonatkozó jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik alkalmazásában:
(a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme;
(b) pénzügyi eszközök (úgymint értékpapírok, határidős ügyletek és származékos ügyletek) kibocsátása, kereskedése vagy forgalmazása;
(c) pénzügyi jelentés készítése vagy nyilvántartások vezetése a tőkemozgásokról, kifizetésekről vagy átutalásokról, ha ez a bűnüldöző vagy pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges;
(d) bűncselekmények vagy vétségek, illetve megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok;
(e) a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása; vagy
(f) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek.
2. Az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok és egyéb rendelkezések méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazandók, illetve nem alkalmazhatók olyan módon, ami a tőkemozgások, fizetési műveletek vagy átutalások rejtett korlátozásának minősülne.
27.5. CIKK
Ideiglenes védintézkedések
Az Uniós Fél gazdasági és monetáris uniójának működésében tapasztalt súlyos nehézségek, vagy azok veszélye okozta kivételes körülmények esetén az Uniós Fél hat hónapot meg nem haladó időtartamra a tőkemozgások, kifizetések vagy átutalások tekintetében védintézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn. Ezeket az intézkedéseket a szigorúan szükséges mértékre kell korlátozni.
27.6. CIKK
Korlátozások a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek esetén
1. Amennyiben a Felek egyike a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatban súlyos nehézségeket, illetve ennek veszélyét tapasztalja, korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn a tőkemozgásokkal, kifizetésekkel és átutalásokkal kapcsolatban 70 .
2. Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések:
(a) adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel;
(b)
nem haladják meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott helyzet kezeléséhez szükséges mértéket;
(c) átmenetiek és azokat az e cikk (1)bekezdésében leírt helyzet javulásával fokozatosan felszámolják.
(d) kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást; valamint
(e) megkülönböztetésmentesek a hasonló helyzetben lévő harmadik országokkal összehasonlítva.
3. Az árukereskedelem esetében az egyes Felek korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a külső pénzügyi helyzet vagy a fizetési mérleg megóvása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk az 1994. évi GATT-tal és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérleggel kapcsolatos rendelkezéseiről szóló egyetértési megállapodással.
4. Szolgáltatáskereskedelem esetén a Felek bármelyike elfogadhat vagy fenntarthat korlátozó intézkedéseket a külső pénzügyi helyzetének vagy a fizetési mérlegének megóvása céljából. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a GATS XII. cikkével.
5. Az a Fél, amelyik az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet.
6.
Amennyiben e cikk értelmében korlátozásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, a Felek haladéktalanul konzultációt folytatnak a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó albizottság keretében, kivéve, ha a konzultációkra más fórumokon kerül sor, amelyeknek mindkét Fél tagja. A konzultációk során megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézségeket, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével:
(a) a nehézségek természete és mértéke;
(b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; valamint
(c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.
7. A (6) bekezdés szerinti konzultációk során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e e cikk (1) és (2) bekezdésének. E konzultációk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által bemutatott valamennyi statisztikai vagy tényszerű jellegű megállapításon alapulnak – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, és a következtetéseiknek figyelembe kell venniük a Valutaalapnak az érintett Fél fizetésimérleg- és külső pénzügyi helyzetéről szóló értékelését.
28. FEJEZET
KÖZBESZERZÉS
28.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet, valamint a 28-A. és 28-B. melléklet alkalmazásában:
(a) „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken értékesítenek vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;
(b) „építőipari szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek célja bármilyen magas- vagy mélyépítési munka megvalósítása, a CPC 51. főcsoportja értelmében;
(c) „elektronikus árverés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;
(d)
„írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető; tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;
(e) „korlátozott körű tendereljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerző szerv kapcsolatba lép a választása szerinti beszállítóval vagy beszállítókkal;
(f) „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy a beszerző szerv bármilyen cselekménye;
(g) „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon beszállítókat tartalmazó jegyzék, amelyekről a beszerző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerző szerv többször kíván felhasználni;
(h) „szándékolt beszerzésről szóló értesítés”: a beszerző szerv által közzétett értesítés, amelyben felhívják az érdekelt beszállítókat részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;
(i) „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;
(j) „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt beszállító benyújthatja az ajánlatát;
(k)
„beszerző szerv”: a 28-A. melléklet és a 28-B. melléklet A., B. és C. szakaszának alkalmazási körébe tartozó szerv;
(l) „minősített beszállító”: olyan beszállító, amelyet a beszerző szerv a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;
(m) „meghívásos pályázati eljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerző szerv csak minősített beszállítókat kér fel ajánlat benyújtására;
(n) „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építőipari szolgáltatásokat is;
(o) „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező; az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, eljárásra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;
(p) „beszállító”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; valamint
(q)
„műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:
(i) meghatározza:
(A) a közbeszerzés tárgyát képező áruk tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó, illetve az előállításukhoz szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó jellemzőket is; vagy
(B) a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatások tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre és a biztonságra vonatkozó, illetve az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges folyamatokra és módszerekre vonatkozó jellemzőket is; vagy
(ii) meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.
28.2. CIKK
Hatály és alkalmazási kör
1. E fejezet az érintett közbeszerzésekre vonatkozó bármely intézkedésre vonatkozik, amelynek lefolytatása kizárólag vagy részben elektronikus úton történik.
2.
E fejezet alkalmazásában „az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés” kormányzati célú beszerzést jelent:
(a) amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:
(i) a 28-A. és 28-B. mellékletben meghatározottak szerint; és
(ii) amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termék gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatás nyújtása céljából történik;
(b) bármilyenfajta szerződéses úton, például: beszerzés; lízing; valamint bérbeadás vagy részletvétel, vételi opció kikötésével vagy anélkül;
(c) amely vonatkozásában a (6)–(8) bekezdéssel összhangban becsült érték megegyezik vagy meghaladja a 28-A. vagy 28-B. mellékletben meghatározott küszöbértéket a 28.6. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában;
(d) amelyet a beszerző szerv végez; valamint
(e) amely nincs az e cikk (3) bekezdése vagy a 28-A. vagy 28-B. melléklet szerint egyébként kizárva az alkalmazási körből.
3.
Amennyiben a 28-A. vagy 28-B. melléklet másként nem rendelkezik, e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
(a) földterület, meglévő épületek vagy ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;
(b) nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, az együttműködési megállapodásokat, vissza nem térítendő támogatásokat, hiteleket, szubvenciókat, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is beleértve;
(c) pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;
(d) állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;
(e) a következő beszerzések:
(i) közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;
(ii)
olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti közbeszerzés, amely megállapodás csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró országok általi közös megvalósítására irányul; vagy
(iii) nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel; vagy
(f) pénzügyi szolgáltatások.
4. Az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzés a 28-A. vagy 28-B. melléklet hatálya alá tartozó valamennyi beszerzés, amely esetében az egyes Felek kötelezettségeit a következőképpen határozzák meg:
(a) a 28-A. és 28-B. melléklet A. szakaszában azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek közbeszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
(b) a 28-A. vagy 28-B. melléklet B. szakaszában azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek közbeszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
(c) a 28-A. és 28-B. melléklet C. szakaszában az összes egyéb szerv megnevezése, amelyek közbeszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
(d) a 28-A. vagy 28-B. melléklet D. szakaszában azon áruk megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
(e)
a 28-A. és 28-B. melléklet E. szakaszában az építőipari szolgáltatások kivételével azon szolgáltatások megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
(f) a 28-A. és 28-B. melléklet F. szakaszában azon építőipari szolgáltatások megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
(g) a 28-A. és 28-B. melléklet G. szakaszában azon építési koncessziók megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
(h) a 28-A. és 28-B. melléklet H. szakaszában bármely általános megjegyzés feltüntetése;
(i) a 28-A. és 28-B. melléklet I. szakaszában azok a médiumok megnevezése, amelyekben a Fél közzéteszi a közbeszerzési hirdetményeit, az odaítélésről szóló tájékoztatóit, valamint a közbeszerzési rendszerével kapcsolatos, az e fejezetben meghatározott egyéb információkat;
(j) a 28-B. melléklet J. szakaszában a küszöbértékekhez használandó átváltási árfolyam.
5. Ha a beszerző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a 28-A. vagy 28-B. mellékletben, az ilyen követelményekre a 28.4. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
6. A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés érintett közbeszerzésnek minősül-e, a beszerző szerv:
(a) a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; valamint
(b)
a beszerzés becsült maximális összesített értékét veszi figyelembe annak teljes tartama alatt, függetlenül attól, hogy egy vagy több beszállítónak ítélték oda, figyelemmel a díjazás minden formájára, így például:
(i) a prémiumokat, díjakat, jutalékokat és kamatokat is; valamint
(ii) amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes értékét.
7. Amennyiben egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: megújítható szerződések), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia:
(a) az előző 12 hónap vagy a beszerző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; vagy
(b) az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke.
8.
Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:
(a) határozott időre szóló szerződés esetén:
(i) ha a szerződés időtartama legfeljebb 12 hónap, az időtartama alatti becsült összesített maximális érték;
(ii) ha a szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített maximális érték, bármilyen becsült maradványértéket is beleértve;
(b) határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa;
(c) ha nem biztos, hogy a szerződés határozott időtartamú, a b) pontot kell alkalmazni.
28.3. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos és általános kivételek
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.
2.
Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy akadályozná valamely Felet olyan intézkedés meghozatalában vagy érvényesítésében, amely:
(a) a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;
(b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges;
(c) a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy
(d) fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.
3. A Felek egyetértenek abban, hogy a (2) bekezdés b) pontja kiterjed az emberi, állati és növényi élet és egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre.
28.4. CIKK
Általános elvek
Megkülönböztetésmentesség
1. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében mindegyik Fél – a beszerző szerveit is ideértve – a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Félnek a Felek bármelyikének áruit vagy szolgáltatásait kínáló beszállítóit haladéktalanul és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél – a beszerző szerveit is ideértve – saját áruit, szolgáltatásait és beszállítóit részesíti.
2. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamely Fél, beleértve annak beszerző szerveit is:
(a) külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett beszállítót egy másik, helyben letelepedett beszállítónál; vagy
(b) nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett beszállítóval szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.
Elektronikus eszközök alkalmazása
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy az érintett közbeszerzésekkel kapcsolatos minden kommunikáció és információcsere elektronikus úton történjen, ideértve a beszerzési információk, hirdetmények és pályázati dokumentációk közzétételét, valamint az ajánlatok befogadását. Ha az érintett közbeszerzést elektronikus úton folytatják le, a beszerző szerv:
(a) biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel;
(b) létrehozza és fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását is ideértve; valamint
(c) elektronikus információs és kommunikációs eszközöket használ a beszerzési eljárásokban a hirdetmények és az ajánlattételi dokumentáció közzétételéhez, valamint – a lehető legnagyobb mértékben – az ajánlatok benyújtásához.
A közbeszerzés lefolytatása
4. A beszerző szervnek az érintett közbeszerzést átlátható módon és pártatlanul kell lefolytatnia:
(a) e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos pályázati eljárás és a tárgyalásos pályázati eljárás; valamint
(b) megelőzve az összeférhetetlenséget és a korrupt gyakorlatokat, a hatályos jogszabályokkal összhangban.
Származási szabályok
5. Az e fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzés céljából a Felek nem alkalmaznak a másik Féltől importált árukra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket az adott Fél a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz ugyanazon áruk behozatalára.
Ellentételezés
6. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatban a Felek – a beszerző szerveiket is beleértve – a beszerzés egyetlen szakaszában sem kérhetnek, vehetnek figyelembe, alkalmazhatnak vagy kényszeríthetnek ki ellentételezést.
Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések
7. Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a behozatalra vagy azzal összefüggésben kivetett vámra vagy bármilyen egyéb díjra; az ilyen vámok és díjak kivetésének módozataira; egyéb behozatali szabályokra, formai előírásokra vagy intézkedésekre, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét, az érintett közbeszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével.
Korrupció elleni küzdelem
8. A Felek biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel rendelkezzenek a közbeszerzéseik során előforduló korrupció kezelésére és megelőzésére. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatnak olyan eljárásokat, amelyek határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra kizárják a Fél beszerzéseiben való részvételre való jogosultságból azon ajánlattevőket, amelyekről az adott Fél igazságügyi hatóságai jogerős határozatban megállapították, hogy az adott Fél területén a közbeszerzésekkel kapcsolatban vesztegetést, csalást vagy egyéb jogellenes cselekményeket követtek el. A Felek biztosítják továbbá, hogy olyan politikákkal és eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölik vagy kezelik egy adott közbeszerzésben részt vevő vagy arra befolyást gyakorló személyek részéről esetleg felmerülő összeférhetetlenséget.
28.5. CIKK
A közbeszerzési rendszerre vonatkozó információk
1. Valamennyi Fél köteles:
(a) haladéktalanul közzétenni az érintett közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, az értesítésekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását a nemzeti szinten hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, megfelelő elektronikus vagy papíralapú médium útján; valamint
(b) megkeresésre azokról felvilágosítást nyújtani a másik Félnek.
2. A Felek a 28-A. melléklet, illetve a 28-B. melléklet I. szakaszában felsorolják a következőket:
(a) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján a Fél közzéteszi az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott információt;
(b) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján a Felek közzéteszik a 28.6. cikkben, a 28.8. cikk (9) bekezdésében és a 28.17. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket; és
(c)
azon weboldal(ak) címét, amelye(ke)n a Fél közzéteszi az alábbiakat:
(i) a 28.17. cikk (4) bekezdése szerinti beszerzési statisztikáit; vagy
(ii) a 28.17. cikk (5) bekezdése alapján odaítélt szerződésekre vonatkozó hirdetményeit.
3. A Felek haladéktalanul értesítik a 28.21. cikkben említett albizottságot a Félre vonatkozó, a 28-A. melléklet, illetve a 28-B. melléklet I. szakaszában felsorolt információk bármilyen változásáról.
28.6. CIKK
Hirdetmények
A szándékolt beszerzésekről szóló hirdetmény
1. A beszerző szerv a megállapodás hatálya alatt álló minden egyes beszerzés tekintetében hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésre vonatkozóan, kivéve, ha a 28.14. cikkben említett körülmények állnak fenn.
2. E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a szándékolt beszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
(a) a beszerző szerv neve és címe, valamint minden más információ, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció ára és a fizetés módjai, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;
(b)
a beszerzés leírása, beleértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve ha az a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget;
(c) a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetmények közzétételének várható ütemezése;
(d) valamennyi opció leírása;
(e) az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a szerződés időtartamát;
(f) az alkalmazandó beszerzési eljárás, és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverési mechanizmust;
(g) adott esetben a közbeszerzésben való részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
(h) az ajánlatok benyújtására vonatkozó cím és határidő;
(i) azon nyelv vagy nyelvek meghatározása, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerző szerv tartozik;
(j)
a beszállítókra vonatkozó részvételi feltételek felsorolása és rövid leírása, ideértve a beszállítók által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza a pályázati dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt beszállító rendelkezésére;
(k) azokban az esetekben, amikor a beszerző szerv a 28.8. cikk szerint korlátozott számú minősített beszállítót szándékozik kiválasztani, és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározása, amelyek alapján a beszállítók kiválasztása történik, és adott esetben azon beszállítók számának bármilyen korlátozása, akik ajánlatot nyújthatnak be; és
(l) annak feltüntetése, hogy a beszerzés e fejezet hatálya alá tartozik.
Összefoglaló értesítés
3. A beszerző szerv a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló értesítést tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben 71 . Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
(a) a közbeszerzés tárgya;
(b)
az ajánlatok benyújtási határideje, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; valamint
(c) az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.
A tervezett beszerzésről szóló felhívás
4. A beszerző szerveket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény). A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját.
5. A 28-A. vagy 28-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó beszerző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény az e cikk (2) bekezdésében említettek közül a már a szerv rendelkezésére álló valamennyi információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell a beszerző szerv felé az ajánlattételi szándékukat.
A hirdetményekre vonatkozó közös szabályok
6. A szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek, összefoglaló hirdetménynek és tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek elektronikus úton, díjmentesen, egyablakos hozzáférési ponton keresztül az interneten közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie. Ezen túlmenően a hirdetmény olyan megfelelő nyomtatott médiumon keresztül is közzétehető, amelyet széles körben terjesztenek, a hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig.
A megfelelő nyomtatott és elektronikus médiumokat az egyes Felek a 28-A., illetve 28-B. melléklet I. szakaszában sorolják fel.
7. A (6) bekezdésben a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmények, az összefoglaló hirdetmények és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmények elektronikus úton, ingyenesen, egyetlen hozzáférési ponton keresztül történő hozzáférhetőségére vonatkozóan meghatározott követelményektől eltérően Chile e megállapodás hatálybalépésének napjától és az egységes hozzáférési pont teljes működéséig tartó hároméves átmeneti időszakra – az egyetlen hozzáférési pont ideiglenes alternatívájaként – létrehoz egy internetes átjárót, amely ingyenesen elérhető, és azokra a platformokra vagy weboldalakra mutató hivatkozásokat tartalmaz, amelyeken a hirdetményeket közzéteszik. Az átjáró legfeljebb négy webhelyre mutató hivatkozásokat tartalmazhat, amelyek a következők:
(a) „Mercado público”;
(b) Ministerio de Obras Públicas;
(c)
Dirección General de Concesiones; valamint
(d) Diario Oficial.
8. A felek előirányozzák az e cikk (7) bekezdésének időszakos felülvizsgálatát, amely magában foglal egy, a 28.21. cikkben említett albizottság keretében zajló tárgyalást, különös tekintettel az egységes hozzáférési pont végrehajtásának állására.
28.7. CIKK
A részvétel feltételei
1. A beszerző szerv arra a szükséges mértékre korlátozza a beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy a beszállító rendelkezik olyan jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmassággal, amellyel az adott beszerzés megvalósítható.
2. A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerző szerv:
(a) a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan beszállítónak kell lennie, akinek valamely Fél beszerző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést;
(b) megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot követelhet, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez; valamint
(c)
a beszerzés feltételeként nem ír elő az adott Fél területén szerzett korábbi tapasztalatot.
3. Annak értékelése során, hogy a beszállító megfelel-e a részvételi feltételeknek, a beszerző szerv:
(a) értékeli a beszállító pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát a beszállító által végzett üzleti tevékenységek alapján a beszerző szerv szerinti Fél területén és azon kívül; valamint
(b) értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket a beszerző szerv előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.
4. Ha vannak alátámasztó bizonyítékok, és feltéve, hogy ezt nem alkalmazza olyan módon, amely a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét képezné, az egyik Fél – a beszerző szerveit is beleértve – például a következő indokok alapján zárhat ki egy beszállítót:
(a) csődeljárás;
(b) hamis nyilatkozatok;
(c) jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;
(d)
súlyos bűncselekményt vagy egyéb büntetendő cselekményt megállapító jogerős bírósági ítéletek;
(e) súlyos szakmai kötelezettségszegés vagy mulasztás, amely hátrányosan érinti a beszállító kereskedelmi feddhetetlenségét; vagy
(f) adófizetési kötelezettség nem teljesítése.
28.8. CIKK
A beszállítók minősítése
Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások
1. A Felek – a beszerző szerveiket is beleértve – működtethetik a beszállítók nyilvántartási rendszerét, amelynek keretében az érdekelt beszállítóknak regisztrálniuk kell és meg kell adniuk bizonyos információkat. Ebben az esetben a Fél biztosítja, hogy az érdekelt beszállítók elektronikus úton hozzáférjenek a nyilvántartási rendszerre vonatkozó információkhoz, és bármikor kérelmezhessék a nyilvántartásba vételt. Az illetékes hatóság észszerű határidőn belül tájékoztatja őket a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról. A kérelem elutasítása esetén a határozatot megfelelően indokolni kell.
2.
Az egyes Felek biztosítják, hogy:
(a) beszerző szervei törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; valamint
(b) amennyiben beszerző szerveik nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására.
3. A Felek – a beszerző szerveiket is beleértve – nem fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelenül akadályozza a másik Fél beszállítóinak a Fél beszerzésében való részvételét.
Meghívásos pályázati eljárás
4. Amennyiben a beszerző szerv meghívásos pályázati eljárást kíván lefolytatni, köteles:
(a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 28.6. cikk (2) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjában meghatározott információkat, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és
(b) az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 28.6. cikk (2) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített beszállítók számára, amelyeket a 28.12. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít.
5.
A beszerző szerv lehetővé teszi minden minősített beszállító számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azon beszállítóknak a számát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott számú beszállítók kiválasztásának szempontjait vagy indoklását. Az ajánlattételi felhívást a verseny biztosításához szükséges számú beszállítónak kell címezni.
6. Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerző szerv ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített beszállítónak egyszerre bocsátja rendelkezésére.
Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek
7. A beszerző szervek többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthatnak fenn, feltéve, hogy az értesítést, amelyben felhívják az érdekelt beszállítókat, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:
(a) évente közzéteszik; valamint
(b) ha elektronikus úton teszik közzé, a 28-A. és 28-B. melléklet I. szakaszában felsorolt megfelelő médiában folyamatosan elérhetővé teszik.
8.
A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:
(a) azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolása, amelyekre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;
(b) a beszállítók által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételek és azok a módszerek, amelyeket a beszerző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy a beszállító megfelel-e a feltételeknek;
(c) a beszerző szerv neve és címe, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentum megszerzéséhez szükséges más információ;
(d) a jegyzék érvényességi időszaka és megújításának vagy megszüntetésének módjai, illetve ha az érvényességi időszakot nem írják elő, annak a módszernek a megadása, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; valamint
(e) annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzések esetében.
9. A (7) bekezdéstől eltérve, ha egy többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerző szervnek elegendő a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén közzétennie, feltéve, hogy a hirdetmény:
(a) tartalmazza az érvényesség időtartamát, valamint azt, hogy további hirdetményeket nem tesznek közzé; valamint
(b)
közzététele elektronikus úton történik, és folyamatosan elérhető érvényessége időtartama alatt.
10. A beszerző szerv lehetővé teszi a beszállítóknak a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és észszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben az összes minősített beszállítót.
11. Ha a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő beszállító a 28.10. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül részvételi jelentkezést ad be a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerző szerv megvizsgálja a jelentkezést. A beszerző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy a beszerző szerv nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultságának eredményeként, a beszerző szerv nem képes elvégezni a kérelem vizsgálatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül.
A 28-A. vagy 28-B. melléklet B. és C. szakaszában szereplő szervek
12. A 28-A. vagy 28-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó beszerző szerv felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:
(a) a hirdetményt e cikk (7) bekezdésével összhangban tették közzé, és az tartalmazza az e cikk (8) bekezdésében előírt információkat, valamint a 28.6. cikk (2) bekezdésében előírtak közül rendelkezésre álló információkat, és egy nyilatkozatot arról, hogy a hirdetmény szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők kapnak további értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; és
(b) a beszerző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező beszállítók számára azokat az információkat, amelyek alapján a beszállítók dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a 28.6. cikk (2) bekezdésében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.
13. A 28-A. vagy 28-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerző szerv lehetővé teheti egy beszállítónak, aki az e cikk (10) bekezdésével összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy egy adott közbeszerzés keretében ajánlatot nyújtson be, amennyiben a beszerző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésére annak megvizsgálására, hogy a beszállító teljesíti-e a részvétel feltételeit.
A beszerző szerv határozataira vonatkozó információk
14. A beszerző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben való részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó beszállítót a beszerző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
15. Abban az esetben, ha a beszerző szerv elutasítja a beszállító beszerzésben való részvételi jelentkezését vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja a beszállító minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerző szerv erről haladéktalanul értesíti a beszállítót, és a beszállító kérésére haladéktalanul írásos indokolást küld döntéséről.
28.9. CIKK
Műszaki leírások
1. A beszerző szerv nem készíthet, fogadhat el vagy alkalmazhat műszaki leírásokat, illetve nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.
2.
A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a beszerző szerv adott esetben:
(a) a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírást; valamint
(b) a műszaki leírásokat nemzetközi szabványokra alapozza – ha vannak ilyenek; más esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési szabályzatokra.
3. Amennyiben a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a beszerző szerv adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek igazolhatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.
4. A beszerző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervezési mintát, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos vagy érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben a beszerző szerv az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.
5.
A beszerző szerv – úgy, hogy ezzel a versenyt kizárná – nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben.
6. Az egyértelműség érdekében a Fél, ideértve annak beszerző szerveit is, e cikkel összhangban elkészíthet, elfogadhat vagy alkalmazhat olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.
28.10. CIKK
Ajánlattételi dokumentáció
1. A beszerző szervnek a beszállítók rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely a beszállítók számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához szükséges összes információt tartalmazza. Amennyiben a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény nem tartalmazza, az ajánlattételi dokumentációnak a következők teljes körű leírását kell tartalmaznia:
(a) a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, ideértve a műszaki leírást, a megfelelőség igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat;
(b)
a beszállítókra vonatkozó részvételi feltételeket, a beszállítók által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját is ideértve;
(c) a szerződés odaítélésekor a beszerző szerv által alkalmazandó összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont;
(d) azokban az esetekben, ahol a beszerző szerv elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket;
(e) amennyiben a beszerző szerv elektronikus árverést alkalmaz, azoknak az árverés alapjául szolgáló szabályoknak az ismertetését, az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemeinek a meghatározását is ideértve;
(f) ha az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátuma, időpontja és helye, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultak;
(g) minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak bármilyen meghatározását, így a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; valamint
(h) az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.
2.
A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők meghatározása során a beszerző szerv olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és az áruk előállításához, kiraktározásához és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam.
3. A tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontok többek között ár- és egyéb költségtényezőket, valamint minőségi, műszaki értékkel, környezeti jellemzőkkel és teljesítési feltételekkel kapcsolatos szempontokat is tartalmazhatnak.
4. A beszerző szerv haladéktalanul:
(a) rendelkezésre bocsátja az ajánlattételi dokumentációt, annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt beszállítók számára elegendő idő álljon rendelkezésre arra, hogy benyújthassák ajánlataikat;
(b) kérelemre átadja az ajánlattételi dokumentációt bármely érdekelt beszállító részére; valamint
(c) az egyes Felek jogszabályaiban megállapított határidőn belül válaszol minden lényeges információra irányuló, érdekelt vagy részt vevő beszállító által benyújtott észszerű információkérésre, feltéve, hogy az ilyen információ nem jelent az érintett beszállító számára előnyt más beszállítókhoz képest.
Módosítások
5. Amennyiben a beszerző szerv megváltoztatja a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő beszállítók rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újra kiadja a hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt, köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt:
(a) az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes beszállítónak, amennyiben ismertek az ajánlattevő számára, minden más esetben pedig az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával megegyező módon; valamint
(b) figyelembe véve a beszerzés jellegét és összetettségét, megfelelő időben biztosítva a beszállítók számára, hogy adott esetben módosíthassák, és ismét benyújthassák ajánlataikat.
28.11. CIKK
Környezetvédelmi és szociális szempontok
1. A Felek lehetővé tehetik a beszerző szerveik számára, hogy környezetvédelmi és szociális szempontok figyelembe vegyenek a közbeszerzési eljárás során, feltéve, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, összhangban vannak a 28.4. cikk (6) bekezdésében foglalt beszámítási tilalommal, és kapcsolódnak a szerződés tárgyához.
2.
Az egyértelműség érdekében a környezetvédelmi és szociális szempontok nem fogalmazhatók meg, fogadhatók el, illetve alkalmazhatók olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét képezné a Felek között vagy a kereskedelem rejtett korlátozását alapozná meg a Felek között.
28.12. CIKK
Időtartamok
1. A beszerző szervnek saját indokolt igényeivel összhangban elegendő időt kell biztosítania a beszállítók számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint:
(a) a beszerzés jellege és összetettsége;
(b) alvállalkozók bevonásának várható mértéke; valamint
(c) az ajánlatok külföldről, illetve belföldről nem elektronikus eszközök révén történő eljuttatásához szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára.
A határidők, beleértve azok meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő beszállító esetében azonosak.
2.
A meghívásos eljárást alkalmazó beszerző szerv megállapítja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál korábban. Ha a beszerző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt az ilyen határidő nem lenne betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.
3. A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerző szerv az ajánlattételi határidőt 40 napnál nem korábbi időtartamban határozza meg:
(a) nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva; vagy
(b) meghívásos pályázati eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy a beszerző szerv megküldte a beszállítónak az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.
4. A beszerző szerv lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt 10 napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:
(a) a beszerzést végző szerv a 28.6. cikk (4) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló hirdetményt tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napját legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:
(i) a beszerzés leírását;
(ii)
az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések benyújtásának várható határidejét;
(iii) annak jelzését, hogy az érdekelt beszállítóknak a beszerző szervnek jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;
(iv) azt a címet, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok; valamint
(v) a 28.6. cikk (2) bekezdése szerint összeállított, szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló információt;
(b) a beszerző szerv a megújítható szerződések esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy
(c) a beszerző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdéssel összhangban megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be.
5. A beszerző szerv minden egyes következő feltétel fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt:
(a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik;
(b)
a teljes ajánlattételi dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától; valamint
(c) a beszerző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat.
6. Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.
7. E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően abban az esetben, ha a beszerző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerző szerv elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ha ezenkívül a szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra.
8. Amennyiben a 28-A. melléklet vagy a 28-B. melléklet B. vagy C. szakasza szerinti beszerző szerv kiválasztotta az összes minősített beszállítót, vagy korlátozott számú minősített beszállítót választott ki, az ajánlattétel időtartamát a beszerző szerv és a kiválasztott beszállítók közös megegyezésével állapíthatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb.
28.13. CIKK
Tárgyalás
1. A Fél előírhatja a beszerző szervei számára, hogy az érintett közbeszerzés kapcsán folytassanak tárgyalásokat a beszállítókkal, ha:
(a) a beszerző szerv kifejezte tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 28.6. cikk (2) bekezdésének pontjában előírtak szerint a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben; vagy
(b) ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján.
2. A beszerző szerv:
(a) biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő beszállítók elutasítására a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; valamint
(b) a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó részt vevő ajánlattevőnek közös határidőt biztosít új vagy módosított ajánlat benyújtására.
28.14. CIKK
Korlátozott körű tendereljárás
1. Amennyiben e rendelkezést nem az ajánlattevők közötti verseny elkerülésére, hazai ajánlattevőinek védelmére vagy olyan módon használja, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a másik Fél ajánlattevőivel szemben, a beszerző szerv korlátozott körű tendereljárást alkalmazhat, és kizárólag az alábbi körülmények valamelyikének fennállása esetén dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 28.6., 28.7., 28.8., 28.10., 28.12., 28.13., 28.15. és 28.16. cikket:
(a) ha:
(i) nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egy beszállító sem kérvényezte a részvételt;
(ii) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;
(iii) egyik beszállító sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy
(iv) a benyújtott ajánlatokat az illetékes hatóság összejátszásnak minősítette, feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;
(b)
ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik észszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, az alábbi okok miatt:
(i) a megrendelés egy műalkotásra vonatkozik;
(ii) szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok által biztosított oltalom; vagy
(iii) a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya miatt;
(c) az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes beszállító általi olyan kiegészítő teljesítések esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ha az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:
(i) nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti közbeszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság; valamint
(ii) jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna a beszerző szerv számára;
(d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;
(e)
árupiacon vásárolt áruk esetében;
(f) ha egy beszerző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, az intézmény kérésére fejlesztettek ki; az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére;
(g) rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, csődgondokság általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres beszállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; vagy
(h) amennyiben egy szerződést a tervpályázat győztesének ítélnek oda, feltéve, ha:
(i) a pályázatot olyan módon szervezték meg, amely összhangban áll e fejezet alapelveivel, különösen a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét illetően; valamint
(ii) a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervezési szerződésnek a nyertes számára való odaítélése céljából.
2.
A beszerző szerv írásbeli jelentést készít minden, az (1) bekezdés alapján odaítélt szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint egy, az (1) bekezdésben szereplő, a korlátozott körű tendereljárás alkalmazását indokoló körülményeket és feltételeket bemutató nyilatkozatot.
28.15. CIKK
Elektronikus árverések
Amennyiben a beszerző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, e szervnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
(a) az automatikus értékelési módszert, az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokon alapuló matematikai képletet is ideértve, amelyet az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használnak fel;
(b) az ajánlat elemei bármilyen első értékelésének eredményeit, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; valamint
(c) az árverés lefolytatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információt.
28.16. CIKK
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése
Az ajánlatok kezelése
1. A beszerző szerv valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.
2. A beszerző szerv nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag a beszerző szerv mulasztásából ered.
3. Ha a beszerző szerv bármelyik beszállítónak lehetőséget ad nem szándékolt formai hibák javítására az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között, ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes beszállítónak.
A szerződések odaítélése
4. Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő beszállítótól kell származnia.
5.
Hacsak a beszerző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, a beszerző szerv a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy képes a szerződés feltételeinek teljesítésére, és amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján:
(a) a legelőnyösebb ajánlatot; vagy
(b) a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot, ha az ár volt az egyetlen szempont.
6. Ha a beszerző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy megfelel a részvétel feltételeinek és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére.
7. A beszerző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől, vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.
8. A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy – általános szabályként – az odaítélés és a szerződés megkötése között várakozási időt biztosítanak annak érdekében, hogy a sikertelen ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az odaítélésről szóló határozat felülvizsgálatára és megtámadására.
28.17. CIKK
A beszerzési információk átláthatósága
Az ajánlattevőknek nyújtott információk
1. A beszerző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben részt vevő beszállítókat a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és a tájékoztatást a beszállító kérésére írásban is megteszi. A 28.18. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a beszerző szerv kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.
A szerződések odaítéléséről szóló információk közzététele
2. Az e fejezet hatálya alá tartozó egyes szerződések odaítélése után legkésőbb 72 nappal a beszerző szerv a 28-A. és 28-B. melléklet I. szakaszában felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumokban köteles hirdetményt közzétenni. Ha a szerv a hirdetményt kizárólag elektronikus médiában teszi közzé, az információknak észszerű időn keresztül mindenkor hozzáférhetőknek kell lenniük. A hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
(a) a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása;
(b) a beszerző szerv neve és címe;
(c)
a nyertes beszállító neve;
(d) a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat;
(e) az odaítélés dátuma; valamint
(f) az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint amennyiben a 28.14. cikkel összhangban korlátozott körű tendereljárást alkalmaztak, az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása.
A dokumentáció és a jelentések megőrzése, és az elektronikus nyomonkövethetőség
3. Minden beszerző szerv a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább három évig megőrzi:
(a) az érintett közbeszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentációt és jelentéseket, beleértve a 28.14. cikk szerinti jelentéseket; és
(b) azokat az adatokat, amelyek biztosítják az érintett közbeszerzések lefolytatásának elektronikus és megfelelő módon történő nyomonkövethetőségét.
Statisztikai adatok cseréje
4. A másik Fél kérésére és a 28.21. cikkben említett albizottságban folytatott megbeszélésekre tekintettel az egyes Felek a másik Fél rendelkezésére bocsátják az áruk, szolgáltatások és építési szolgáltatások érintett közbeszerzésére vonatkozó statisztikákat, beleértve a lehető legnagyobb mértékig az építési koncessziókra vonatkozó statisztikákat. A 28.23. cikkel összhangban a Felek együttműködnek egymás közbeszerzési statisztikáinak jobb megértése érdekében.
5. Amennyiben a Fél a (2) bekezdés alapján az odaítélt szerződésekről szóló hirdetmények elektronikus formában történő közzétételét írja elő, és a hirdetmények a nyilvánosság számára egységes adatbázison keresztül olyan formában érhetők el, amely lehetővé teszi az e megállapodás hatálya alá tartozó szerződések elemzését, a Fél a 28.21. cikkben említett albizottságnak történő jelentéstétel helyett megadhatja a weboldalra mutató hivatkozást, valamint felvilágosítást nyújthat az ilyen adatok eléréséhez és felhasználásához.
28.18. CIKK
Az információk közzététele
Információszolgáltatás a Felek számára
1. A másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy az érintett beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információt is ideértve. Azokban az esetekben, amikor az ilyen információ rendelkezésre bocsátása sértené a jövőbeli ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja tovább egyik beszállítónak sem, kivéve, ha az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően az információt nyújtó Fél ehhez hozzájárul.
Az információk felfedésének tilalma
2. E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően a Felek (ideértve a beszerző szerveiket) nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek sértenék egy adott beszállító jogos kereskedelmi érdekeit, vagy amelyek sérthetik a beszállítók közötti tisztességes versenyt, kivéve a törvény által megkövetelt mértékig vagy az információt átadó beszállító írásos engedélyével.
3.
E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára kötelezné a Feleket, a beszerző szerveiket, hatóságaikat és felülvizsgálati testületeiket is ideértve, amennyiben ez:
(a) akadályozná a jogérvényesítést;
(b) sértheti a beszállítók közötti tisztességes versenyt;
(c) sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy
(d) más módon ellentétes lenne a közérdekkel.
28.19. CIKK
Hazai felülvizsgálati eljárások
1. Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyeken keresztül egy beszállító az olyan érintett beszerzésekkel összefüggésben, amelyekben az ajánlattevő érdekelt vagy érdekelt volt, kifogást emelhet a következők kapcsán:
(a) az e fejezetben foglaltak megsértése; vagy
(b)
az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés egyik Fél általi elmulasztása, ha a beszállítónak nem áll jogában a Fél törvényei alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban.
Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni, és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.
2. Abban az esetben, ha egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben tesz panaszt az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, annak a Félnek, amelyhez a beszerzést lefolytató beszerző szerv tartozik, ösztönöznie kell a beszerző szervét és a beszállítót arra, hogy konzultáció során keressenek megoldást a panaszra. A beszerző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse a beszállító részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeli beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás részeként jogorvoslattal éljen.
3. Minden beszállítónak elegendő időt kell biztosítani a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet 10 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a beszállító számára a kifogás alapja ismertté vált, vagy észszerűen ismertté kellett válnia.
4. Mindegyik Fél létrehoz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független a beszerző szerveitől, hogy átvegye és megvizsgálja a beszállítónak az érintett közbeszerzéssel összefüggően felmerült kifogásait.
5.
Ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy a beszállítónak jogában álljon fellebbezéssel fordulni az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól a beszerző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi.
6. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nem bírósági felülvizsgálati testület határozata vagy bírósági felülvizsgálat alá tartozik, vagy a testület olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a következőket:
(a) a beszerző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;
(b) az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;
(c) a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat, és segítséget vehessenek igénybe;
(d) a résztvevők számára biztosítani kell, hogy a teljes eljárásban részt vehessenek;
(e) a résztvevőknek jogukban áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; valamint
(f) a felülvizsgálati testület a beszállítók kifogásaival kapcsolatos határozatait vagy ajánlásait időben, írásban hozza meg, és minden egyes határozatot vagy ajánlást indokolással lát el.
7.
Az egyes Feleknek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadniuk vagy fenntartaniuk:
(a) gyors ideiglenes intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét; az ilyen ideiglenes intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik; az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása; az intézkedés mellőzésének méltányos indokát írásban kell ismertetni; valamint
(b) ha a felülvizsgálati testület megállapítja az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.
28.20. CIKK
Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése
1. Az Uniós Fél módosíthatja vagy helyesbítheti a 28-A. mellékletet, Chile pedig módosíthatja vagy helyesbítheti a 28-B. mellékletet.
Módosítások
2. Ha az egyik Fél az (1) bekezdésben említettek szerint módosítani kívánja mellékletét, akkor az adott Fél:
(a) írásban értesíti a másik Felet; valamint
(b) az értesítésben ismerteti a másik Fél számára ajánlott megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani.
3. Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjától eltérve, egy adott Félnek nem kell kompenzációs kiigazításokról rendelkeznie, ha a módosítás olyan gazdálkodó egységre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását. A 28-A. vagy 28-B. melléklet A., B. vagy C. szakaszában felsorolt szervek érintett közbeszerzései feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás az adott szerv beszerzései tekintetében akkor tekinthető ténylegesen megszűntnek, ha a szerv versenynek van kitéve olyan piacokon, amelyre nem korlátozott a bejutás.
4. Ha az egyik Fél a (2) bekezdés szerint értesíti a másik Felet mellékletének tervezett módosításáról, a másik Fél írásban emelhet az ellen kifogást, ha vitatja a következőket:
(a) a (2) bekezdés b) pontja alapján javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához; vagy
(b) a javasolt módosítás olyan szervre vonatkozik, amely felett a Fél ellenőrzése vagy befolyása a (3) bekezdésnek megfelelően ténylegesen megszűnt.
A másik Fél az e cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban benyújtja az e bekezdés szerinti esetleges kifogásait, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy az érintett Fél elfogadta a kiigazítást vagy a módosítást, beleértve a 38. fejezet alkalmazásában is.
Helyesbítések
5. A 28-A., illetve 28-B. mellékletet érintő alábbi változtatásokat a Felek pusztán formai jellegű helyesbítésnek tekintik, feltéve, hogy azok nem érintik az e fejezetben előírt, kölcsönösen elfogadott alkalmazási kört:
(a) valamely szerv nevének megváltozása;
(b) a 28-A. vagy 28-B. melléklet A., B. és C. szakaszában felsorolt két vagy több szerv egyesülése;
(c) a 28-A. vagy 28-B. melléklet A., B. és C. szakaszában felsorolt szerv szétválása két vagy több olyan szervre, amelyek mindegyikét felveszik a 28-A. vagy 28-B. melléklet ugyanazon szakaszában felsorolt szervek közé.
6. Ha az egyik Fél a 28-A. vagy 28-B. melléklet helyesbítését javasolja, az adott Fél e megállapodás hatálybalépését követően kétévente értesíti a másik Felet.
7.
Az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül bármelyik Fél értesítheti a másik Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. Ha valamely Fél kifogást terjeszt elő, fel kell tüntetnie, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem az (5) bekezdés szerinti változás, valamint le kell írnia, hogy a javasolt helyesbítés milyen hatással van az e fejezetben előírt kölcsönösen elfogadott alkalmazási körre. Amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban ilyen kifogást, úgy tekintendő, hogy a Fél elfogadta a javasolt helyesbítést.
Konzultáció és vitarendezés
8. Ha a másik Fél 45 napon belül kifogást emel a javasolt módosítással vagy helyesbítéssel szemben, a Felek arra törekednek, hogy az értesítés kézbesítését követően a kérdést konzultációk útján rendezzék. Amennyiben a kifogás kézbesítésétől számított 60 napon belül a Felek között nem születik megállapodás, az a Fél, amelyik módosítani vagy helyesbíteni kívánja a mellékletét, az ügyet e résszel összhangban vitarendezési eljárás elé utalhatja. A tervezett módosítás vagy helyesbítés csak akkor lép hatályba, ha abba mindkét Fél megegyezett, vagy a 38. fejezetben meghatározott eljárásban született jogerős határozat alapján.
9. Ha az e cikk (8) bekezdése szerinti konzultációs eljárás során nem sikerül megegyezésre jutni, az nem mentesíti a Feleket a 38. fejezet szerinti konzultációk lefolytatásának kötelezettsége alól.
28.21. CIKK
Közbeszerzéssel foglalkozó albizottság
Valamely Fél kérésére a 8.8. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott, közbeszerzéssel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) összeül annak érdekében, hogy foglalkozzon az e fejezet végrehajtásával és rendelkezéseinek érvényesülésével kapcsolatos kérdésekkel, beleértve a következőket:
(a) a közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamely Fél által az albizottság elé utalt kérdések;
(b) a Felek által a 28.23. cikkben meghatározottak szerint vállalt együttműködési tevékenységek nyomon követése;
(c) a kis- és középvállalkozások érintett közbeszerzésekben való részvételének a 28.22. cikkben meghatározottak szerinti megkönnyítése; és
(d) az egyetlen hozzáférési pont 28.6. cikk (7) bekezdése szerinti megvalósításának állásáról folytatott megbeszélés.
28.22. CIKK
A kis- és középvállalkozások részvételének megkönnyítése
1. A Felek elismerik, hogy a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás javulásához, valamint hogy fontos a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének megkönnyítése.
2. A Felek elismerik, hogy az elektronikus közbeszerzés fontos szerepet játszik a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítésében azáltal, hogy biztosítja az átláthatóságot.
3. A Felek elismerik továbbá a Felek beszállítói – különösen a kkv-k – közötti üzleti szövetségek fontosságát, beleértve a pályázati eljárásokban való közös részvételt.
4. A Felek:
(a) tájékoztatást nyújthatnak a kkv-k közbeszerzésben való részvételének elősegítése, előmozdítása, ösztönzése vagy megkönnyítése érdekében alkalmazott intézkedéseikről;
(b) együttműködhetnek olyan mechanizmusok kidolgozásában, amelyek révén a kkv-k tájékoztatást kaphatnak az e fejezet szerinti érintett közbeszerzésekben való részvételi lehetőségekről.
5.
A kkv-k érintett közbeszerzésekben való részvételének megkönnyítése érdekében a Felek lehetőség szerint:
(a) meghatározzák a kkv-k fogalmát egy elektronikus portálon;
(b) törekszenek arra, hogy az összes pályázati dokumentációt ingyenesen hozzáférhetővé tegyék;
(c) megtesznek minden olyan más intézkedést, amelynek célja a kkv-k részvételének megkönnyítése az e fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzésekben, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem diszkriminatívak a másik Fél vállalkozásaival szemben.
28.23. CIKK
Együttműködés
1. A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek együttműködési tevékenységeik fejlesztése érdekében azért, hogy alaposabban megértsék egymás közbeszerzési rendszereit, valamint javítsák az egymás piacaihoz való hozzáférést olyan kérdésekben, mint:
(a) tapasztalatcsere és információcsere, például a szabályozási keretek, a bevált módszerek és a statisztikák tekintetében;
(b)
a beszállítók – különösen a kkv-k – részvételének megkönnyítése az érintett közbeszerzésekben;
(c) az elektronikus eszközök fejlesztése és használatuk kiterjesztése a közbeszerzési rendszerek területén;
(d) a képességek fejlesztése a kormánytisztviselők és a közbeszerzési szervek személyzete kölcsönös tanulásának elősegítése révén e fejezet rendelkezéseinek teljesítése céljából.
2. A Felek értesítik a 28.21. cikkben említett bizottságot bármely ilyen tevékenységről.
28.24. CIKK
További tárgyalások
A 28.21. cikk szerinti közbeszerzéssel foglalkozó albizottság felülvizsgálja e fejezet rendelkezéseinek érvényesülését, és legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül javasolhatja a vegyes bizottságnak, hogy az utóbbi javasolja a Feleknek további tárgyalások folytatását a piacok további megnyitása érdekében.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
29. FEJEZET
ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL
VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALATOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK
29.1. CIKK
Hatály
1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikkének (1)–(3) bekezdése, az 1994. évi GATT XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodás, valamint a GATS VIII. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
2. Ez a fejezet a kereskedelmi tevékenységeket folytató állami tulajdonban lévő vállalatra, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásra, valamint a kereskedelmi tevékenységet folytató kijelölt monopóliumra (a továbbiakban: gazdálkodó egység) vonatkozik. Amennyiben a gazdálkodó egység kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet 1 egyaránt folytat, ez a fejezet kizárólag a kereskedelmi tevékenységre alkalmazandó.
3. Ez a fejezet a minden kormányzati szinten működő állami tulajdonban lévő vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik.
4.
Ez a fejezet nem alkalmazandó az áruk vagy szolgáltatások valamelyik Fél általi kormányzati, és nem kereskedelmi viszonteladási célú vagy kereskedelmi értékesítésre szánt áruk vagy szolgáltatások nyújtásában való felhasználás érdekében történő beszerzésére, függetlenül attól, hogy a beszerzés a 28.2. cikk értelmében „érintett beszerzésnek” minősül-e.
5. Ez a fejezet nem alkalmazandó az államhatalom gyakorlása során nyújtott bármely szolgáltatásra.
6. Ez a fejezet nem alkalmazandó az állami tulajdonban lévő vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, illetve kijelölt monopóliumokra abban az esetben, ha a gazdálkodó egység kereskedelmi tevékenységéből származó éves bevétele az előző három egymást követő év bármelyikében kevesebb mint 100 millió különleges lehívási jog (SDR) 2 volt.
7. A 29.4. cikk nem alkalmazandó az ezen megállapodás hatókörén kívüli szolgáltatási ágazatokra.
8. A 29.4. cikk annyiban nem alkalmazandó valamely Fél állami tulajdonban lévő vállalatára, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozására és kijelölt monopóliumára, amennyiben az a következők szerint hajt végre beszerzéseket, illetve értékesít árut vagy szolgáltatást:
(a) bármely hatályos, a 17.14. cikk, a 18.8. cikk vagy a 25.10. cikk szerinti nem megfelelő intézkedés, amelyet a Fél a 17-A. mellékletben foglalt jegyzékében meghatározottak szerint tart fenn, hosszabbít meg, újít meg vagy módosít; vagy
(b)
bármely, a megállapodásnak nem megfelelő intézkedés, amelyet a Fél a 17.14. cikkel, a 18.8. cikkel vagy a 25.10. cikkel összhangban, a 17-B. mellékletben foglalt jegyzékében meghatározottak szerint egyes ágazatokra, alágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan fogad el vagy tart fenn.
29.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 29. melléklet alkalmazásában:
(a) „kereskedelmi tevékenység”: egy vállalat által végzett olyan tevékenységek, amelyek eredménye a vonatkozó piacokon, a vállalkozás által meghatározott mennyiségben és áron értékesítendő áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása, amelyeket haszonszerzési célzattal végeznek 3 ;
(b) „kereskedelmi megfontolások”: az árat, a minőséget, az elérhetőséget, az értékesíthetőséget, a szállítást, valamint a beszerzést vagy az értékesítés egyéb feltételeit érintő megfontolások, vagy más olyan tényezők, amelyeket rendes körülmények között figyelembe vesznek egy olyan magántulajdonban lévő vállalkozás üzleti döntéseinek meghozatalakor, amely piacgazdasági elvek alapján működik a vonatkozó üzletágban vagy iparágban;
(c)
„kijelölni”: monopóliumot létesíteni vagy engedélyezni, illetve egy monopólium alkalmazási körét kiterjeszteni további árura vagy szolgáltatásra;
(d) „kijelölt monopólium”: olyan gazdálkodó egység – ideértve gazdálkodó egységek egy csoportját vagy kormányhivatalt is –, amelyet valamely Fél területének bármely vonatkozó piacán egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos szellemitulajdon-jogban részesített gazdálkodó egységeket kizárólag az ilyen jogban részesítés okán;
(e) „különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás” 4 : olyan magán- vagy állami vállalkozás, amelyet az egyik Fél jogilag vagy ténylegesen különleges jogokkal vagy kiváltságokkal ruházott fel; egy Fél akkor nyújt különleges jogköröket és kiváltságokat, ha kettőben vagy többen határozza meg, illetve kettőre vagy többre korlátozza azon vállalkozások számát, amelyek számára engedélyezett egy áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása, figyelembe véve az adott ágazati szabályozást, amely alapján a jogkörök vagy kiváltságok nyújtására sor került, ezt az objektív, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumoktól különböző feltételek szerint teszi, lényegesen befolyásolva más vállalkozások azon képességét, hogy ugyanazt az árut vagy szolgáltatást ugyanazon a földrajzi területen lényegében azonos feltételek mellett nyújthassák;
(f) „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: a GATS 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában, ideértve adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletében meghatározott államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás; valamint
(g) „állami tulajdonban lévő vállalat”: valamely Fél tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló vállalkozás 5 .
29.3. CIKK
Általános rendelkezések
A Felek e fejezetből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy az egyes Felek állami tulajdonú vállalkozásokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, monopóliumokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve vállalkozásokat különleges jogkörökkel vagy kiváltságokkal ruházzanak fel.
29.4. CIKK
Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az egyes állami tulajdonban lévő vállalataik, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik, illetve kijelölt monopóliumaik a kereskedelmi tevékenységek gyakorlása során:
(a) kereskedelmi megfontolások szerint járjanak el az áruk vagy szolgáltatások beszerzése vagy értékesítése során, kivéve a közszolgáltatási feladataik feltételeinek teljesítése céljából, amelyek nem ellentétesek a b) vagy c) pontjával;
(b)
egy áru vagy szolgáltatás beszerzése során:
(i) a másik Fél vállalkozásai által nyújtott áruk és szolgáltatások számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a Fél saját vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosít; valamint
(ii) a másik Félnek a 17.2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában szereplő meghatározás értelmében érintett beruházásnak minősülő vállalkozás által az adott Fél területén nyújtott áruk vagy szolgáltatások számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a Fél beruházóinak beruházásaként, a Fél területén működő érintett piacon működő vállalkozások által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosít; valamint
(c) egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során:
(i) a másik Fél vállalkozása számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a Fél saját vállalkozásai számára biztosít; valamint
(ii) a másik Félnek a 17.2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában szereplő meghatározás értelmében érintett beruházásnak minősülő vállalkozás számára az adott Fél területén ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a Fél beruházóinak beruházásaként, a Fél területén működő érintett piacon működő vállalkozások számára biztosít.
2.
Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogkörökkel és kiváltságokkal felruházott vállalkozások vagy a kijelölt monopóliumok:
(a) eltérő feltételek mellett szerezzenek be vagy szállítsanak áru vagy szolgáltatást, ideértve az árral kapcsolatos feltételeket is, amennyiben ezen eltérő feltételeket a kereskedelmi megfontolásokkal összeegyeztethető módon alkalmazzák; vagy
(b) elutasítsák áruk vagy szolgáltatások beszerzését vagy szállítását, amennyiben az elutasítás kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően történik.
29.5. CIKK
Szabályozási keret
1. A Felek a lehető legjobban használják fel a vonatkozó nemzetközi standardokat, többek között adott esetben az OECD állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó iránymutatásait.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az általa létrehozott vagy fenntartott bármely szabályozó szerv és szabályozói tevékenységet végző illetékes hatóság:
(a) a szabályozói tevékenység hatékonysága érdekében független minden vállalkozástól, amelyet szabályoz, és azoknak nem tartozik számot adni; valamint
(b)
hasonló körülmények között pártatlanul
6
jár el minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyet szabályoz, beleértve az állami tulajdonban lévő vállalatokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat és a kijelölt monopóliumokat.
7
3. Az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve a kijelölt monopóliumok tekintetében mindegyik Fél következetesen és megkülönböztetésmentesen alkalmazza saját jogszabályait és egyéb rendelkezéseit.
29.6. CIKK
Átláthatóság
1. Az a Fél (a továbbiakban: kérelmező Fél), amely joggal feltételezi, hogy az e fejezet szerinti érdekeit hátrányosan befolyásolják a másik Fél állami tulajdonban lévő vállalatainak, a különleges jogkörökkel és kiváltságokkal felruházott vállalkozásainak vagy a kijelölt monopóliumainak a kereskedelmi tevékenységei, kérheti a másik Felet (a továbbiakban: megkeresett Fél), hogy írásban szolgáltasson információkat a szóban forgó gazdálkodó egységnek az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeiről.
2. Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelemben a kérelmező Fél köteles magyarázatot adni arra, hogy szerinte a gazdálkodó egység tevékenységei miként befolyásolják a kérelmező Fél e fejezet szerinti érdekeit, és megjelölni, hogy a (3) bekezdésben felsorolt információk közül melyek közlését kéri.
3.
Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban a megkeresett Fél az alábbi információt köteles szolgáltatni:
(a) a gazdálkodó egység tulajdonjoga és szavazati szerkezete, feltüntetve a részvények százalékos arányát, amelyet a Fél, annak állami tulajdonú vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai vagy kijelölt monopóliumai halmozottan birtokolnak, valamint az általuk a gazdálkodó egységben halmozottan birtokolt szavazati jogok százalékos arányát;
(b) a Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt különleges részvények, illetve különleges szavazati jogok vagy egyéb jogok leírása, ha ezek a jogok különböznek azoktól, amelyek a gazdálkodó egység általános törzsrészvényeihez kapcsolódnak;
(c) a gazdálkodó egység szervezeti felépítése, és az igazgatóság vagy azzal egyenértékű testület összetétele;
(d) a gazdálkodó egységet szabályozó vagy ellenőrző kormányhivatalok vagy közjogi szervek leírása; a szóban forgó hivatalok vagy közjogi szervek által a gazdálkodó egységre rótt jelentési kötelezettségek leírása; valamint a kormányhivataloknak vagy bármely közjogi szervnek a vezető tisztségviselők, valamint az igazgatótanács vagy más, ezzel egyenértékű ügyvezető testület tagjainak a kinevezésével, elbocsátásával vagy díjazásával kapcsolatos jogai és gyakorlata;
(e)
a gazdálkodó egység éves bevétele és összes eszköze a legutóbbi olyan hároméves időszak alatt, amelyről rendelkezésre áll információ;
(f) bármely olyan mentesség, védettség és kapcsolódó intézkedések, amelyeket a gazdálkodó egység a megkeresett Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint élvez; valamint
(g) a gazdálkodó egységre vonatkozó bármely további nyilvánosan hozzáférhető információ, ideértve annak éves beszámolóit és harmadik fél által végzett könyvvizsgálatokat is.
4. Az (1), (2) és (3) bekezdés nem kötelezi egyik Felet sem olyan bizalmas információk közlésére, amelyek közlése ellentétes lenne a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel, amelyek akadályoznák a bűnüldözést vagy másképpen ütköznének közérdekbe, vagy amelyek sértenék egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.
5. Amennyiben a kért információ nem áll a megkeresett Fél rendelkezésre, a megkeresett Fél írásban értesíti a kérelmező Felet ennek indokairól.
29.7. CIKK
Félspecifikus melléklet
1. A 29.4. cikk nem alkalmazandó a valamely Fél által a 29. mellékletben szereplő jegyzékébe vett állami tulajdonban lévő vállalatok vagy kijelölt monopóliumok e megállapodásnak nem megfelelő tevékenységeire, a Fél menetrendjében foglalt feltételek szerint.
2. A vegyes tanács bármely Fél kérésére határozatot fogadhat el a 29. melléklet módosításáról a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján, és minden esetben mérlegeli a 29. melléklet lehetséges módosításait a megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül.
30. FEJEZET
VERSENYPOLITIKA
30.1. CIKK
Alapelvek
A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát a kereskedelem és a beruházások terén. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes gyakorlatok torzíthatják a piacok megfelelő működését és gyengíthetik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.
30.2. CIKK
Szabályozási keret
1. A Felek versenyjogot érvényesítenek vagy fogadnak el, amely a gazdaság valamennyi ágazatára vonatkozik 8 , és hatékonyan kezeli a következő gyakorlatokat:
(a) a vállalkozások közötti megállapodások, vállalkozások társulásainak határozatai és összehangolt magatartás, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;
(b) erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről; valamint
(c) a vállalkozások közötti összeolvadások, amelyek jelentősen gátolják a hatékony versenyt, különösen az erőfölény kialakulásának vagy megerősödésének eredményeképpen.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett versenyjog valamennyi vállalkozásra vonatkozik, a magán és állami vállalkozásokra egyaránt.
3. Az egyes Felek versenyjogának alkalmazása jogilag vagy ténylegesen nem akadályozhatja a szóban forgó vállalkozásokra ruházott egyetlen közérdekű feladat végrehajtását sem. Valamelyik Fél versenyjoga alóli kivételeknek a közérdekkel kapcsolatos, a kívánt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozott, és átlátható feladatokra kell korlátozódniuk.
30.3. CIKK
Végrehajtás
1. A Felek olyan funkcionálisan független hatóságot működtetnek, amely felelős a 30.2. cikkben említett versenyjog hatékony érvényesítéséért, és rendelkeznek az ezen versenyjogi jogszabályok teljes mértékű alkalmazásához és hatékony végrehajtásához szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal.
2. Az egyes Felek saját versenyjogi jogszabályaikat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára, állampolgárságtól és tulajdonjogtól függetlenül.
30.4. CIKK
Együttműködés
1. A Felek elismerik, hogy kölcsönös érdekük az együttműködés előmozdítása a versenypolitikájukkal kapcsolatos kérdések és a versenypolitikájuk érvényesítése terén.
2. Az együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek versenyhatóságai információkat cserélhetnek, az adott Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt titoktartási szabályok függvényében.
3.
A Felek versenyhatóságai vállalják, hogy lehetőség és szükség szerint az azonos vagy kapcsolódó magatartás vagy ügyek tekintetében törekednek jogérvényesítési tevékenységeik összehangolására.
30.5. CIKK
Konzultációk
1. A Felek 9 közötti kölcsönös megértés előmozdítása és az e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos konkrét kérdések kezelése érdekében a Felek valamely Fél kérésére haladéktalanul konzultációt folytatnak az e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről. A konzultációt kérő Fél adott esetben jelzi, hogy az ügy hogyan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.
2. Az (1) bekezdésben említett konzultációk megkönnyítése érdekében mindegyik Fél arra törekszik, hogy a vonatkozó nem bizalmas információkat átadja a másik Fél részére.
30.6. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó erre a fejezetre.
31. FEJEZET
TÁMOGATÁSOK
31.1. CIKK
Alapelvek
A Felek elismerik, hogy támogatás nyújtható, ha az közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges. A Felek ugyanakkor tudomásul veszik, hogy bizonyos támogatások torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem liberalizációjából és a versenyből származó előnyöket. Elvben tehát a Felek nem nyújtanak támogatást, ha ez a támogatás kedvezőtlen hatást gyakorol vagy valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorolhat a Felek közötti versenyre vagy kereskedelemre.
31.2. CIKK
Fogalommeghatározás és hatály
1. E fejezet alkalmazásában a támogatás olyan intézkedés, amely megfelel az SCM-megállapodás 1.1. cikkében foglalt feltételeknek, függetlenül attól, hogy a támogatást árukat előállító vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára nyújtják. 10
2.
E fejezet az SCM-megállapodás 2. cikke szerint egyedinek minősülő támogatásokra vonatkozik.
3. E fejezetet a bármely vállalkozás – ideértve az állami és magánvállalatokat – számára nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra az e fejezetben meghatározott szabályok vonatkozzanak, amennyiben e szabályok alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza az érintett vállalkozásokra bízott adott feladatok ellátását. A vállalkozásokra ruházott feladatoknak átláthatónak kell lenniük, és az e fejezetben meghatározott szabályok alkalmazásának korlátozása vagy az attól való eltérés nem lépheti túl a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges mértéket.
5. A 31.5. cikk nem alkalmazandó a mezőgazdaságról szóló megállapodás 1. melléklete rendelkezéseinek a hatálya alá tartozó, árukereskedelemre vonatkozó támogatásokra.
6. A 31.5. és a 31.6. cikk nem alkalmazandó az audiovizuális ágazatra.
7. A 31.5. és 31.6. cikk nem alkalmazandó az őslakos népek és közösségeik számára gazdaságfejlesztés céljából nyújtott támogatásokra 11 . E támogatásoknak célzottnak, arányosnak és átlátszónak kell lennie.
8. A 31.5. és a 31.6. cikk nem alkalmazandó a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események által okozott károk megtérítésére nyújtott támogatásokra.
9.
A 31.5. cikk nem alkalmazandó a gazdasági vészhelyzetre való reagálás céljából ideiglenes alapon nyújtott támogatásokra
12
. E támogatásoknak arányosnak és célzottnak kell lenniük a vészhelyzet orvoslása érdekében.
10. A vegyes tanács határozatában módosíthatja a „támogatás” e cikk (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározását a szolgáltatást nyújtó vállalkozások tekintetében annak érdekében, hogy a témában a WTO-ban vagy kapcsolódó többoldalú fórumokon folytatandó jövőbeli viták eredményét figyelembe vegye, a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint.
31.3. CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel
E fejezet a Felek GATS XV. cikke, GATT 1994 XVI. cikke, az SCM-megállapodás és a mezőgazdasági megállapodás szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül alkalmazandók.
31.4. CIKK
Átláthatóság
1. A területükön nyújtott vagy fenntartott támogatásokkal kapcsolatban a Felek elérhetővé teszik a következő információkat:
(a) a támogatás jogalapja és célja;
(b) a támogatás formája;
(c) a támogatás összege vagy a támogatáshoz rendelt költségvetés összege; valamint
(d) lehetőség szerint a támogatás kedvezményezettjének neve.
2. A Fél a következők révén teljesíti a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket:
(a) a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikke szerinti értesítés, feltéve, hogy az tartalmazza a jelen cikk (1) bekezdésében előírt valamennyi információt, és az értesítést legalább kétévente megteszik;
(b)
a mezőgazdasági megállapodás 18. cikke szerinti értesítés; vagy
(c) a Fél által vagy annak nevében történő közzététel nyilvánosan elérhető weboldalon, a támogatás nyújtásának vagy fenntartásának évét követő naptári év december 31-ig.
31.5. CIKK
Konzultációk
1. Ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat kereskedelmi érdekeire vagy a versenyre, a Fél (a továbbiakban: megkereső Fél) írásban kifejezheti aggodalmát a másik Félnek (a továbbiakban: megkeresett Fél), és konzultációt kérhet az ügyben. A kérésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a támogatás miként gyakorol vagy gyakorolhat negatív hatást a megkereső Fél érdekeire vagy a versenyre.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a megkereső Fél a támogatással kapcsolatban az alábbi információkat kérheti a megkeresett Féltől:
(a) a támogatás jogalapja és szakpolitikai célja;
(b) a támogatás formája;
(c)
a támogatás időpontjai és időtartama, és bármilyen egyéb ahhoz kapcsolódó határidő;
(d) a támogatás jogosultsági követelményei;
(e) a támogatás teljes összege vagy a támogatáshoz rendelt költségvetés összege;
(f) lehetőség szerint a támogatás kedvezményezettjének neve; valamint
(g) bármely más információ, amely lehetővé teszi a támogatás negatív hatásának értékelését.
3. A megkeresett Fél a (2) bekezdéssel összhangban kért tájékoztatást legkésőbb a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 60 napon belül, írásban megadja.
4. Ha a megkeresett Fél – részben vagy egészben – nem adja meg a (2) és (3) bekezdés alapján kért tájékoztatást, a megkeresett Fél írásbeli válaszában kifejti, hogy miért nem adta meg ezt a tájékoztatást.
5. Amennyiben a kért tájékoztatás kézhez vétele és a konzultációk lefolytatása után a megkereső Fél úgy véli, hogy a szóban forgó támogatás jelentős negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat kereskedelmi érdekeire vagy a versenyre, a megkeresett Fél minden igyekezetével arra törekszik, hogy e hatásokat megszüntesse vagy minimálisra csökkentse.
31.6. CIKK
Feltételekhez kötött támogatások
1. A következő támogatások odaítélésekor a Felek az alábbi feltételeket alkalmazzák:
(a) az olyan támogatások tekintetében, amelynek értelmében egy kormány közvetlenül vagy közvetve felelősséget vállal bizonyos vállalkozások adósságainak vagy kötelezettségeinek garantálásáért, az adósság vagy kötelezettség fedezete az összegét vagy a kormányzati felelősségvállalás időtartamát tekintve nem korlátlan; valamint
(b) a fizetésképtelen vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára egy évnél hosszabb időtartamig nyújtott támogatások (például a hitelek és a garanciák, a készpénztámogatások, a tőkeinjekciók, az eszközök piaci ár alatti juttatása vagy az adómentesség) azzal a feltétellel nyújthatók, hogy készült reális feltételezéseken alapuló, hiteles szerkezetátalakítási terv azzal a céllal, hogy észszerű időn belül biztosítsák a vállalkozás visszatérését a hosszú távú életképességhez, továbbá hogy a vállalkozás (a kis- és középvállalkozások kivételével) hozzájárul a szerkezetátalakítás költségeihez.
2. Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó az olyan támogatásokra, amelyeket a vállalkozások részére ideiglenes likviditási támogatásként nyújtanak a csupán a nehéz helyzetben lévő vállalkozás üzleti tevékenységének folytatásához szükséges összeg erejéig terjedő hitelgarancia vagy hitel formájában arra az időre, amely a szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv elfogadásához szükséges.
3.
Ez a cikk csak az olyan támogatásokra vonatkozik, amelyek negatív hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a másik Fél kereskedelmére és a versenyre.
4. Ez a cikk nem vonatkozik az alábbi támogatásokra:
(a) amelyeket a vállalatok rendezett piacelhagyásának biztosításához nyújtanak; vagy
(b) amelyek halmozott összege vagy költségvetése három egymást követő évben vállalkozásonként nem éri el a 170 000 SDR-t.
31.7. CIKK
A támogatások felhasználása
A Felek biztosítják, hogy a vállalkozások csak arra a kifejezetten meghatározott szakpolitikai célra használják fel az adott támogatást, amelyre azt kapták 13 .
31.8. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazható a 31.5. cikk (5) bekezdésére.
31.9. CIKK
Bizalmas kezelés
1. Az e fejezet keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a saját jogukban foglalt, szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat, valamint biztosítják az üzleti titkok és más bizalmas információk védelmét.
2. Ha az egyik Fél e fejezet alapján információt közöl, az információt fogadó Fél megőrzi annak bizalmas jellegét.
32. FEJEZET
SZELLEMI TULAJDON
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
32.1. CIKK
Célkitűzések
1. E fejezet célkitűzései a következők:
(a) az innovatív és kreatív áruk és szolgáltatások előállításának és értékesítésének megkönnyítése a Felek között, ezáltal hozzájárulva a Felek gazdaságának fenntarthatóbbá és inkluzívabbá tételéhez;
(b) a Felek közötti kereskedelem előmozdítása és szabályozása, valamint e kereskedelem torzulásainak és akadályainak csökkentése; valamint
(c) a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.
2.
A TRIPS-megállapodás 7. cikkében meghatározott célkitűzések értelemszerűen vonatkoznak e fejezetre.
32.2. CIKK
Hatály
1. A Felek eleget tesznek a szellemi tulajdon területén megkötött azon nemzetközi egyezményekből, többek között a TRIPS-megállapodásból eredő kötelezettségeiknek, amelyeknek részes felei.
2. E fejezet kiegészíti és pontosítja az egyes Feleknek a TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén megkötött nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy saját joguk rendelkezéseit alkalmazzák, amelyek a szellemitulajdon-jogok magasabb szintű védelmét és érvényesítését vezetik be, feltéve, hogy a rendelkezések nem ellentétesek e fejezettel. A Felek szabadon állapíthatják meg a megfelelő módszert a fejezetben foglaltak saját jogrendszerükbe és joggyakorlatukba történő átültetésére.
32.3. CIKK
Alapelvek
1. A TRIPS-megállapodás 8. cikkében meghatározott alapelvek értelemszerűen vonatkoznak e fejezetre.
2. Figyelembe véve a belföldi rendszerek mögöttes közpolitikai célkitűzéseit, a Felek elismerik annak szükségességét, hogy:
(a) előmozdítsák az innovációt és a kreativitást; valamint
(b) megkönnyítsék az információ, a tudás, a technológia, a kultúra és a művészetek elterjedését;
a saját szellemi tulajdonra vonatkozó rendszereik révén, a nyitottság és átláthatóság elvének tiszteletben tartása mellett, valamint figyelembe véve valamennyi érintett érdekelt fél érdekeit, ideértve a jogosultakat, a felhasználókat és a nagyközönséget is.
32.4. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 32-A, a 32-B és a 32-C. melléklet alkalmazásában:
(a) „Berni Egyezmény”: az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-i, 1979. szeptember 28-án módosított Berni Egyezmény;
(b) „szellemi tulajdon”: a szellemi tulajdonnak e fejezet B. szakaszának 1–7. alszakasza és a TRIPS-megállapodás II. része 1–7. szakasza hatálya alá tartozó valamennyi kategóriája; a szellemi tulajdon védelme magában foglalja a Párizsi Egyezmény 10a. cikke szerint a tisztességtelen verseny elleni védelmet is;
(b) „Párizsi Egyezmény”: az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án kelt, utoljára 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított Párizsi Egyezmény;
(c) „Római Egyezmény”: az előadóművészek, a hangfelvétel‑előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án kelt Római Egyezmény; valamint
(d) „WIPO”: Kereskedelmi Világszervezet.
32.5. CIKK
Nemzeti elbánás
1. Az e fejezet hatálya alá tartozó szellemi tulajdonhoz fűződő jogok valamennyi kategóriája tekintetében mindegyik Fél köteles a másik Fél állampolgárait legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél a saját állampolgárait részesíti a szellemi tulajdon védelme 14 tekintetében, figyelemmel a Párizsi Egyezményben, a Berni Egyezményben, a Római Egyezményben, az 1989. május 26-án Washingtonban elfogadott, az integrált áramkörökhöz kapcsolódó szellemi tulajdonról szóló szerződésben, valamint a WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló, 1996. december 20-án Genfben kelt Szerződésében (a továbbiakban: WPPT) korábban megállapított kivételekre. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek tekintetében e kötelezettség csak az e fejezetben megállapított jogokra vonatkozik.
2. A Felek bírósági és közigazgatási eljárásaik tekintetében élhetnek az (1) bekezdés alapján engedélyezett kivételekkel, ideértve a másik Fél állampolgárai számára annak előírását, hogy a területükön kézbesítési címet jelöljenek meg vagy képviselőt jelöljenek ki, feltéve, hogy az ilyen kivétel:
(a) a Fél e fejezettel nem összeegyeztethetetlen jogszabályainak vagy egyéb rendelkezéseinek való megfelelés biztosításához szükségesek; valamint
(b)
alkalmazásának módja nem valósítja meg a kereskedelem rejtett korlátozását.
3. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szellemitulajdon-jogok megszerzésére vagy fenntartására irányuló, a WIPO keretében kötött többoldalú megállapodásokban előírt eljárásokra.
32.6. CIKK
Szellemi tulajdon és népegészségügy
1. A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én Dohában elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat (a továbbiakban: a Dohai Nyilatkozat) jelentőségét. Az ezen fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a Dohai Nyilatkozatnak való megfelelést.
2. Mindkét Fél végrehajtja a TRIPS-megállapodás 31a. cikkét, valamint annak mellékletét és a szóban forgó melléklet függelékét, amely 2017. január 23-án lépett hatályba.
32.7. CIKK
Jogkimerülés
E megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az egyes Feleket annak eldöntésében, hogy a szellemitulajdon-jogok kimerülése alkalmazandó-e, illetve hogy az milyen feltételek mellett alkalmazandó a Fél saját jogrendszerében.
B. SZAKASZ
A SZELLEMITULAJDON-JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1. ALSZAKASZ
SZERZŐI ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK
32.8. CIKK
Nemzetközi megállapodások
1. Mindkét Fél megerősíti az alábbi nemzetközi megállapodások iránti elkötelezettségét és eleget tesz azoknak:
(a) a Berni Egyezmény;
(b)
a Római Egyezmény;
(c) a WIPO 1996. december 20-án Genfben kelt Szerzői Jogi Szerződése (a továbbiakban: WCT);
(d) a WPPT; valamint
(e) a 2013. június 27-én Marrákesben kelt, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés.
2. A Felek megtesznek minden észszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy megerősítsék az audiovizuális előadások védelméről szóló, 2012. június 24-én Pekingben elfogadott Szerződést, vagy csatlakozzanak ahhoz.
32.9. CIKK
Szerzők
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(b)
műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként;
(c) műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése a nyilvánossághoz, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint
(d) számítógépes programjaik vagy filmes munkáik eredeti vagy másolati példányainak a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása.
32.10. CIKK
Előadóművészek
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít az előadóművészek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) előadásaik rögzítése 15 ;
(b) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(c) rögzített előadásaik adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztése;
(d)
rögzített előadásaik vezetékes vagy vezeték nélküli hozzáférhetővé tétele oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; valamint
(e) előadásaik vezeték nélküli sugárzása és a nyilvánossághoz közvetítése, kivéve, ha az előadás már maga is sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.
32.11. CIKK
A hangfelvételek előállítói
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a hangfelvételek előállítói részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(b) hangfelvételeik eredeti és azok többszörözött példányai adásvétellel vagy a tulajdonjog egyéb átruházásával megvalósuló nyilvános terjesztése;
(c)
hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánossághoz közvetítése oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; valamint
(d) hangfelvételeik nyilvánosság számára való kereskedelmi bérbeadása.
32.12. CIKK
Műsorszolgáltató szervezetek
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) vezeték nélkül sugárzott műsoraik rögzítése;
(b) vezeték nélkül sugárzott műsoraik felvételeinek közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel és formában, egészben vagy részben történő többszörözése; valamint
(c) sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz 16 közvetítése, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely belépődíj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára.
32.13. CIKK
Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek sugárzása és nagyközönség felé történő közvetítése 17
1. Valamennyi Fél biztosítja azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjazást fizessen az előadóművésznek vagy a hangfelvétel-előállítónak a kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel, illetve e hangfelvétel egy többszörözött példánya sugárzás vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítés céljából történő felhasználása esetén. 18
2.
A Felek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett egyszeri, méltányos díjazás felosztásra kerüljön az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között. A Felek elfogadhatnak olyan jogszabályt, amely az előadóművészek és hangfelvételek előállítói közötti megegyezés hiányában meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók osztoznak az egyszeri méltányos díjazáson.
32.14. CIKK
Az oltalom időtartama
1. A mű szerzőjének jogai a szerző életében és a halálától számított legkevesebb 70 éven át állnak fenn, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták 19 .
2. Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani.
3.
A név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében az oltalom időtartama a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő legalább 70 évig tart. Ha azonban a szerző által felvett név semmi kétséget nem hagy a szerző személyazonossága felől, vagy ha a szerző az első mondatban meghatározott idő alatt felfedi személyazonosságát, az oltalom időtartamát az (1) bekezdés szerint kell számítani.
4. A filmalkotások és audiovizuális művek oltalmi ideje az utoljára elhunyt szerző halálától számított legalább 70 évig tart. A Felek jogszabályai és egyéb rendelkezései határozzák meg, hogy mely személyeket kell a filmművészeti vagy audiovizuális alkotás szerzőjének tekinteni.
5. A műsorszolgáltató szervezetek jogai a műsor első sugárzásának időpontjától számított 50 éven át részesülnek oltalomban.
6.
Az előadóművészek jogai az előadás rögzítésének időpontjától számított legalább ötven éven át részesülnek oltalomban; ugyanakkor:
(a) ha az előadás rögzítését az ebben a bekezdésben említett 50 éven belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy – amennyiben egy Fél arról rendelkezik – jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, az oltalom időtartamát az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy– ha egy Fél arról rendelkezik – nyilvánossághoz közvetítéstől kell számítani. Ha egy Fél a nyilvánosságra hozatalt és a nyilvánossághoz közvetítést egyaránt lehetővé teszi, az oltalom időtartamát annak az eseménynek az időpontjától kell számítani, amelyik korábban bekövetkezett; valamint
(b) ha az előadás hangfelvételen történő rögzítését az ebben a bekezdésben említett 50 éven belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy – amennyiben a Fél arról rendelkezik – jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, az oltalom időtartama az első ilyen nyilvánosságra hozatalt vagy – amennyiben a Fél arról rendelkezik – nyilvánossághoz közvetítést követő legalább 70 évig tart. Ha egy Fél a nyilvánosságra hozatalt és a nyilvánossághoz közvetítést egyaránt lehetővé teszi, az oltalom időtartamát annak az eseménynek az időpontjától kell számítani, amelyik korábban bekövetkezett.
7.
A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével megszűnnek. Ha azonban a hangfelvételt ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy – amennyiben a Fél arról rendelkezik – jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, e jogok az ilyen első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha a Fél arról rendelkezik – az ilyen első nyilvánossághoz közvetítéstől számított legalább 70 éven át oltalomban részesülnek. A Felek hatékony intézkedéseket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn annak biztosítása érdekében, hogy az 50 év oltalmat követő 20 évben keletkezett hasznot méltányosan osszák el az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók között.
32.15. CIKK
Követő jog
1. A Felek követő jogot biztosítanak az eredeti képzőművészeti műalkotás szerzőjének javára, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden viszonteladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg 20 .
2. Az (1) bekezdésben foglalt követő jogot valamennyi viszonteladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.
3.
Valamennyi Fél rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett követő jogot nem kell alkalmazni olyan viszonteladások esetében, amikor az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg a viszonteladást megelőző három éven belül, és a viszonteladási ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.
32.16. CIKK
Közös jogkezelés
1. A Felek ösztönzik a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédet, a műveknek és egyéb oltalom alatt álló anyagoknak a Felek területén való hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és egyéb oltalom alatt álló anyagok felhasználásáért fizetendő jogdíjakból származó bevételek átutalásának előmozdítása érdekében.
2. A Felek ösztönzik a közös jogkezelő szervezetek átláthatóságát, különös tekintettel az általuk beszedett jogdíjakra, a beszedett jogdíjakra alkalmazott levonásokra, a beszedett jogdíjak felhasználására, a felosztási szabályzataikra és az általuk kezelt repertoárra.
3. A Felek biztosítják, hogy a területükön letelepedett azon közös jogkezelő szervezetet, amely képviseleti megállapodás alapján a másik Fél területén letelepedett, másik közös jogkezelő szervezetet képvisel, arra ösztönözzék, hogy pontosan, rendszeresen és kellő gondossággal fizesse a képviselt közös jogkezelő szervezetnek járó összegeket, valamint tájékoztassa a képviselt közös jogkezelő szervezetet a nevében begyűjtött jogdíjbevételek összegéről és az ezekből adott esetben levont összegekről.
32.17. CIKK
Korlátozások és kivételek
A Felek a 32.9–32.13. cikkben foglalt jogok tekintetében kizárólag olyan különös esetekben rendelkezhetnek kivételekről vagy korlátozásokról, amelyek nem ellentétesek a mű vagy más teljesítmény rendes felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.
32.18. CIKK
A technológiai intézkedések védelme
1. A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak minden hatékony technológiai intézkedés megkerülése ellen, amelyet olyan személy hajt végre, aki tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményének célja a műszaki intézkedés megkerülése.
2. Valamennyi Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:
(a) népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja valamely hatékony technológiai intézkedés megkerülése;
(b)
valamely hatékony technológiai intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy
(c) tervezésének, előállításának, módosításának vagy nyújtásának elsődleges célja valamely hatékony technológiai intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése.
3. Ezen alszakasz alkalmazásában „technológiai intézkedés” bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más teljesítmények 21 tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem engedélyezett a Fél belső jogának megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek hatékonynak, ha az oltalom alatt álló mű vagy más teljesítmény használatát a jogosult hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás, illetve a mű vagy más teljesítmény egyéb átalakítása útján, vagy másolás-ellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.
4. Az ezen cikk (1) bekezdésében foglalt jogi védelemre tekintet nélkül, a jogosultak önkéntes intézkedésének hiányában a Felek szükség szerint megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony technológiai intézkedések megkerülése ellen e cikkel összhangban nyújtott megfelelő jogi védelem ne akadályozza meg a 32.17. cikkel összhangban előírt kivételek vagy korlátozások kedvezményezettjeit, hogy éljenek e kivételekkel vagy korlátozásokkal.
32.19. CIKK
Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek
1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő tudatos cselekmények valamelyikét végzi, ha a fenti személy tudja, vagy észszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével az adott Fél jogszabályai szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el:
(a) bármely elektronikus jogkezelési adat eltávolítása vagy megváltoztatása; valamint
(b) az ezen alszakasz alapján védett olyan művek vagy más teljesítmények forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták.
2. E cikk alkalmazásában „jogkezelési információ” minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az e cikkben említett művet vagy más teljesítményt, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, illetve a mű vagy más teljesítmény felhasználásának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, továbbá az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.
3. A (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a fenti információk bármelyike az e cikkben említett mű vagy más teljesítmény másolatához társul, illetve a mű vagy más teljesítmény nyilvánossághoz történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.
2. ALSZAKASZ
VÉDJEGYEK
32.20. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Valamennyi Fél köteles:
(a) eleget tenni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én elfogadott, legutóbb 2007. november 12-én módosított jegyzőkönyvnek;
(b) eleget tenni az 1994. október 27-én Genfben kelt Védjegyjogi Szerződésnek és a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-én elfogadott és 1979. szeptember 28-án módosított Nizzai Megállapodásnak; valamint
(c) minden elvárható erőfeszítést megtenni a 2006. március 27-én Szingapúrban kelt Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében.
32.21. CIKK
A védjegyoltalom által biztosított jogok
Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy egy bejegyzett védjegy tulajdonosának kizárólagos joga legyen arra, hogy a védjegyjogosult beleegyezésével nem rendelkező harmadik feleket megakadályozzon a gazdasági tevékenység körében a védjegyként már lajstromozott megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatában, ha az ilyen használat valószínűsíthetően zavart keltene. Azonos jel azonos árukra vagy szolgáltatásokra történő használata esetén a valószínűsíthető zavarkeltést vélelmezni kell.
32.22. CIKK
Lajstromozási eljárás
1. Az egyes Felek rendelkeznek egy olyan védjegylajstromozási rendszerről, amelyben az illetékes védjegyhivatal által hozott valamennyi jogerős elutasító határozat – beleértve a részleges elutasítást is – megfelelő indokolást tartalmaz, és a határozatot írásban közlik az érintett féllel.
2. A Felek lehetőséget biztosítanak harmadik felek számára arra, hogy felszólaljanak a védjegybejelentési kérelmekkel vagy a Fél jogszabályainak megfelelően adott esetben a védjegybejegyzéssel szemben. A felszólalási eljárás kontradiktórius.
3.
Az egyes Felek a védjegybejelentéseket és a lajstromozott védjegyeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist hoznak létre.
32.23. CIKK
Közismert védjegyek
A Párizsi Egyezmény 6a. cikkében és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közismert védjegyek oltalmának érvényesítése céljából a Felek megerősítik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember 20–29.) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre vonatkozó közös ajánlás jelentőségét.
32.24. CIKK
Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól
1. Az egyes Felek:
(a) a védjegyoltalomból eredő jogok alóli korlátozott kivételként rendelkeznek a leíró jellegű kifejezések méltányos használatáról; valamint
(b)
rendelkezhetnek egyéb korlátozott kivételekről.
2. Az (1) bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy e kivételek figyelembe veszik a védjegyjogosultak és harmadik felek jogos érdekeit.
3. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja az alábbiakat:
(a) saját nevét vagy címét;
(b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést; vagy
(c) a védjegyet, ha az – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.
4. A (2) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik fél általi használat tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban történik 22 .
5. A Fél rendelkezhet úgy, hogy a védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el harmadik felet attól sem, hogy gazdasági tevékenysége körében kizárólag helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az adott Fél jogszabályai elismerik és a használat arra a területre korlátozódik, amelyen a jogot elismerik.
32.25. CIKK
Megszűnési okok
1. Az egyes Felek gondoskodnak a védjegyoltalom megszűnésének megállapításáról, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott területen megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. A Fél ugyanakkor rendelkezhet oly módon, hogy a védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve kezdi újra, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.
2. A védjegyoltalom akkor is visszavonható, ha a lajstromozás napját követően a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban annak az árunak vagy szolgáltatásnak a szokásos nevévé vált, amelyekre a védjegyet lajstromozták 23 .
32.26. CIKK
Rosszhiszeműen benyújtott kérelmek
A védjegy törlésének van helye, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A Felek előírhatják azt is, hogy az ilyen megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.
3. ALSZAKASZ
FORMATERVEZÉSI MINTÁK 24
32.27. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Az egyes Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csatlakozzanak az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövegéhez.
32.28. CIKK
Lajstromozott formatervezési minták oltalma 25
1. A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új vagy eredeti formatervezési minták oltalmát. 26 Az oltalmat lajstromozás útján biztosítják, amely kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak ezen cikk rendelkezéseivel összhangban.
2. A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik feleket megakadályozni legalább abban, hogy a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítsanak, értékesítsenek, importáljanak vagy exportáljanak az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő terméket, vagy ilyen cikket használjanak, amennyiben az ilyen cselekmények jogellenesen akadályozzák a minta rendeltetésszerű felhasználását vagy nem egyeztethetők össze a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal.
3. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített formatervezési minta kizárólag akkor tekinthető újnak vagy eredetinek:
(a) ha az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és
(b)
az alkotóelem a) pontban említett látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság vagy az eredetiség követelményeinek.
4. A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában „rendeltetésszerű használat”: a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.
32.29. CIKK
Az oltalom időtartama
A lajstromozást követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam a lajstromozás iránti kérelem benyújtásától számított legalább 15 év.
32.30. CIKK
Kivételek és kizárások
1. A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott formatervezési minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik személyek jogos érdekeit is.
2.
A formatervezési minta oltalma nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális meggondolások által indokolt formatervezési mintákra.
3. Nem részesülhet mintaoltalomban a termék külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a formatervezési minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy mellette oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.
4. A (3) bekezdéstől eltérve mintaoltalomban részesülhet az a formatervezési minta, amely azt a célt szolgálja, hogy előregyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.
32.31. CIKK
Kapcsolat a szerzői joggal
A formatervezési mintát – bármely formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől kezdve – az adott Fél szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E szerzői jogi védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt egyéni, eredeti jelleg mértékét, az egyes Felek határozzák meg.
4. ALSZAKASZ
FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK
32.32. CIKK
Fogalommeghatározás és hatály
1. E megállapodás e részének alkalmazásában „földrajzi árujelző”: valamely Fél területének, egy régiójának vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
2. Ezen alszakasz a 32-C. mellékletben felsorolt termékeket azonosító földrajzi árujelzőkre vonatkozik.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás érvénybe lépését követően mérlegelik az ezen alszakasz hatálya alá tartozó földrajzi árujelzők körének kiterjesztését egyéb, a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó termékosztályokra, különösen a kézműipari termékekre, figyelembe véve a Felek jogalkotási fejleményeit.
4.
A Felek egymás földrajzi árujelzőit oltalomban részesítik ezen alszakasszal összhangban, feltéve, hogy a földrajzi árujelző a származási országban oltalom alatt áll.
32.33. CIKK
A jegyzékben szereplő földrajzi árujelzők
A másik Fél 32-A. mellékletben említett jogszabályainak és a 32-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőinek vizsgálatát követően, valamint megfelelő közzétételi intézkedések végrehajtását követően saját jogszabályainak és gyakorlatának megfelelően valamennyi Fél oltalomban részesíti a másik Fél 32-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőit, az ezen alszakaszban meghatározott oltalmi szintnek megfelelően.
32.34. CIKK
A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása
1. A Felek egyetértenek abban, hogy a 32.33. cikkben említett földrajzi árujelzők jegyzéke módosítható a 32.40. cikk (1) bekezdésével összhangban. A 32-C. melléklethez az egyes Felek legfeljebb 45 földrajzi árujelzőt adhatnak hozzá a megállapodás hatálybalépését követően háromévente. A Felek új földrajzi árujelzőket a 32-B. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban lefolytatott felszólalási eljárást és a földrajzi árujelzők mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően adhatnak hozzá a jegyzékhez.
2.
Ha a 32-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelző módosítására a jegyzékben szereplő földrajzi árujelző írásmódjával kapcsolatos kismértékű változás vagy az adott földrajzi terület megnevezésére való hivatkozás miatt van szükség, a 32.40. cikk (4) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni.
3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti földrajzi árujelzők jegyzékbe vételéhez a Felek kölcsönös egyetértésére van szükség.
32.35. CIKK
A földrajzi árujelzők oltalmának hatálya
1. A 32-C. mellékletben felsorolt, valamint a 32.34. cikk szerint felvett újabb földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
(a) a földrajzi árujelző kereskedelmi felhasználása olyan termék esetén, amely azonos termékfajtába tartozik és:
(i) nem a földrajzi árujelző vonatkozásában a 32-C. mellékletben meghatározott származási helyről származik; vagy
(ii)
a földrajzi árujelző vonatkozásában a 32-C. mellékletben meghatározott származási helyről származik, azonban nem az oltalmazott név termékleírásának megfelelően állították elő vagy készítették, még abban az esetben is, ha a földrajzi árujelzőt „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, „ízű” vagy más hasonló kifejezéssel együtt tüntetik fel;
(b) a termék olyan megjelölése vagy külső kialakítása, amely a termék földrajzi eredetével kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésének kockázatát jelentő módon arra utal vagy olyan benyomást kelt, hogy a szóban forgó termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől;
(c) a Párizsi Egyezmény 10a. cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely egyéb használat, ideértve a földrajzi árujelző hírnevének kihasználását vagy a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölést, valamint a termék valódi eredetét illetően a fogyasztó megtévesztésére alkalmas gyakorlatot.
2. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem válnak generikus elnevezéssé a Felek területén.
3. Ez az alszakasz nem tartalmaz kötelezettséget olyan földrajzi árujelzők oltalmára, amelyek a származási területen nem állnak oltalom alatt vagy az oltalmuk megszűnt.
4.
Az egyes Felek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egy földrajzi árujelző oltalmát vagy elismerését a származási terület szerinti illetékes hatóságok visszavonják azon az alapon, hogy az oltalomban vagy elismerésben részesített kifejezés már nem teljesíti a származási területén eredetileg biztosított oltalom vagy elismerés feltételeit.
5. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma a származási területén megszűnik. Az értesítést a 32.40. cikkben foglalt eljárásoknak megfelelően kell megtenni.
6. E megállapodásban semmi sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a nyilvánosság megtévesztésének céljából használják.
7. Az ezen alszakasz értelmében nyújtott oltalom a 32-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők fordítására is vonatkozik, ha a fordítás használata miatt fennáll a nyilvánosság megtévesztésének kockázata.
8. Ha egy földrajzi árujelző fordítása azonos alakú egy általános vagy leíró kifejezéssel, ideértve a főneveket és mellékneveket is, vagy ilyen kifejezést foglal magában, illetve ha azonos alakú egy olyan kifejezéssel, vagy olyan kifejezést foglal magában, amely valamely Fél területén a köznyelvben egy termék szokásos neve, vagy ha egy földrajzi árujelző nem azonos alakú az ilyen kifejezéssel, de magában foglalja a kifejezést, a jelen alszakasz rendelkezései nem érintik valamely személy azon jogát, hogy a kérdéses kifejezést használja a kérdéses termék vonatkozásában.
9.
Az ezen alszakasz által biztosított oltalom nem vonatkozik a 32-C-1. függelékben felsorolt földrajzi árujelzőként oltalom alatt álló összetett kifejezés valamely elemére, ha a kifejezés adott eleme
27
a köznyelvben szokásos, a kapcsolódó termék közhasználatú neveként használatos kifejezés.
10. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az egyes Felek területén egy termékkel kapcsolatban valamely növény- vagy állatfajta nevének használatát. 28
11. Új földrajzi árujelzők 32.34. cikk szerinti hozzáadása esetén semmi nem kötelezi a Feleket arra, hogy egy olyan földrajzi árujelzőt oltalomban részesítsenek, amely az adott Fél területén a köznyelvben szokásos, a kapcsolódó termék közhasználatú neveként használatos kifejezéssel azonos alakú. 29
32.36. CIKK
A földrajzi árujelzők használatának joga
1. Az ezen alszakasz alapján földrajzi jelzésként oltalom alatt álló elnevezést bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, aki a kapcsolódó leírásnak megfelelő terméket forgalmaz.
2. A földrajzi árujelzőként ezen alszakasz alapján oltalom alatt álló elnevezés tekintetében a földrajzi árujelző használatát sem felhasználói regisztrációhoz, sem további díjakhoz nem lehet kötni.
32.37. CIKK
A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat
1. A Felek elutasítják az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata a 32.35. cikkbe ütközne és amely ugyanazon terméktípussal kapcsolatos, feltéve, hogy az ilyen védjegy lajstromozására irányuló kérelmet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem benyújtásának időpontját követően nyújtják be az érintett Fél területén.
2. Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket hivatalból vagy egy érintett fél kérésére érvényteleníteni kell, a Felek jogának és gyakorlatának megfelelően.
3.
A 32.33. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az (1) és (2) bekezdésben említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja 2022. november 1.
4. A 32.34. cikkben említettek szerint a 32-C. melléklethez hozzáadott földrajzi árujelzők esetében az oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja a másik Félhez intézett, földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérvény továbbításának időpontja, feltéve, hogy a 32.34. cikkben említettek szerint az oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékének módosítása sikeresen megtörtént.
5. A Felek oltalmazzák a földrajzi árujelzőt abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A jóhiszeműen lajstromozott korábbi védjegyek megújíthatóak, valamint eltéréseket mutathatnak, ami új védjegybejegyzési kérelmek benyújtását igényli, feltéve, hogy az eltérések nem ássák alá a földrajzi árujelzők oltalmát, és a Felek joga szerint semmi nem indokolja, hogy a védjegyet töröljék.
6. E cikk (5) bekezdése alkalmazásában a „korábbi védjegy” olyan védjegy, amelynek használata ellentétes a 32.35. cikkel, és amelyet jóhiszeműen azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra vagy amelynek oltalma használat révén – ha az érintett jog biztosítja ennek lehetőségét – azt megelőzően keletkezett az egyik Fél területén, hogy a földrajzi árujelző oltalmazására irányuló kérelmet e megállapodás e része alapján a másik Fél benyújtotta.
32.38. CIKK
Az oltalom érvényesítése
A Felek az érintett fél kérésére igazgatási intézkedések útján érvényesítik a 32.35–32.37. cikkek által nyújtott védelmet. Az egyes Felek saját jogszabályaiknak és gyakorlataiknak megfelelően további közigazgatási és jogi lépésekről rendelkeznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jogosulatlan használatát.
32.39. CIKK
Általános szabályok
1. Ezen alszakasz alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha ez az elnevezés valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.
2. Ha a Felek földrajzi árujelzői azonos alakú elnevezések, akkor a másik Fél valamennyi földrajzi árujelzőnek védelmet biztosít, feltéve, hogy a gyakorlatban megfelelően elkülönül az árujelzők használata és az elnevezések megjelenítése, hiszen csak így kerülhető el a fogyasztók megtévesztése.
3.
Ha az egyik Fél egy harmadik országgal való kétoldalú tárgyalásaival összefüggésben e harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, amely azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, tájékoztatja a másik Felet, amely számára lehetőséget kell biztosítani, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az adott földrajzi árujelző oltalom alá kerül.
4. A 32-C. mellékletben említett földrajzi árujelzőknek megfelelő termékek behozatalát, kivitelét és értékesítését a termék forgalomba hozatala szerinti Fél területén hatályos jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban kell végezni.
5. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők termékleírásaiból eredő kérdésekkel a 32.40. cikkben említett albizottság foglalkozik.
6. A jelen alszakasz értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti. A Felek értesítik egymást, ha valamely 32-C. mellékletben szereplő földrajzi árujelző oltalma az adott Fél területén megszűnik. Az értesítést követően a 32-C. mellékletet a 32.40. cikk (3) bekezdése szerint módosítani kell.
7. Az ebben az alszakaszban említett termékleírást, beleértve annak módosításait is, annak a Félnek a hatóságai hagyják jóvá, ahonnan az áru származik.
32.40. CIKK
Albizottság, együttműködés és átláthatóság
1. Ezen alszakasz alkalmazásában a 32.66. cikkben említett albizottság a vegyes tanácsnak javaslatot tehet a következők módosítására, a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint:
(a) a 32-A. melléklet a Felek területén alkalmazandó jogra való hivatkozás tekintetében;
(b) a 32-B. melléklet a felszólalási eljáráshoz felhasználandó kritériumok tekintetében; valamint
(c) a 32-C. melléklet a földrajzi árujelzők tekintetében.
2. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában a 32.66. cikkben említett albizottság felelős az alábbiakkal kapcsolatos információk cseréjéért:
(a) a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos jogalkotási és szakpolitikai fejlemények;
(b) földrajzi árujelzők, azok jelen alszakasznak megfelelő oltalmának vizsgálata céljából; valamint
(c) más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyek a földrajzi árujelzők témájában.
3.
A 32.39. cikk (6) bekezdésében említett értesítést követően az albizottság ajánlást tesz a vegyes tanácsnak a 32-C. melléklet módosítására e cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően, a jelen megállapodás e részének értelmében biztosított oltalom megszüntetése érdekében.
4. A jegyzékben szereplő földrajzi árujelző vagy az annak megfelelő földrajzi terület megnevezésének helyesírásával kapcsolatos kismértékű változás esetén a Fél az albizottság keretében értesíti a másik Felet a változásról és annak magyarázatáról. Az albizottság javaslatot tesz a vegyes tanácsnak a 32-C. melléklet módosítására e kismértékű változtatással, a 8.5. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerint.
5. A Felek közvetlenül vagy az albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak fenn az ezen alszakasz végrehajtásával és működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Felek információt kérhetnek egymástól különösen a termékleírásokra, ideértve azok módosítására, valamint a közigazgatási úton történő jogérvényesítéssel foglalkozó kapcsolattartó pontokra vonatkozóan.
6. A Felek közzétehetik a másik Fél ezen alszakasz alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzőihez kapcsolódó termékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó közigazgatási úton történő jogérvényesítés ügyében megbízott kapcsolattartók adatait.
32.41. CIKK
Egyéb oltalom
1. Ezen alszakasz nem érinti a Felek azon jogait és kötelezettségeit, amelyek a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményből vagy bármely egyéb olyan, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos többoldalú megállapodásból erednek, amelynek az Uniós Fél és Chile szerződő fele.
2. Ezen alszakasz nem érinti a Felek vonatkozó jogszabályai alapján valamely földrajzi árujelző elismerésére vagy oltalmára vonatkozó kérelem előterjesztésének jogát.
5. ALSZAKASZ
SZABADALMAK
32.42. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Az egyes Felek 30 tiszteletben tartják az 1970. június 19-én Washingtonban elfogadott, 1979. szeptember 28-án és legutóbb 2001. október 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződést.
32.43. CIKK
A gyógyszeripari termékek forgalombahozatali engedélyének késedelme esetén alkalmazandó kiegészítő oltalom
1. A Felek elismerik, hogy a területükön szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszeripari termékek forgalombahozatali vagy egészségügyi engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalt megelőzően.
2. Az egyes Feleknek további oltalmi időtartamot biztosító, megfelelő és hatékony mechanizmust kell biztosítaniuk arra, hogy kompenzálják a szabadalom jogosultja számára a tényleges szabadalmi élettartamnak a területükön történt első forgalombahozatali vagy egészségügyi engedélyezés indokolatlan késedelméből 31 eredő csökkenését. A további oltalmi időtartam nem haladhatja meg az öt évet.
3.
A (2) bekezdésben foglaltak ellenére valamennyi Fél – saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – további oltalmat biztosíthat a szabadalmi oltalom alatt álló forgalombahozatali vagy egészségügyi engedélyezési eljárás tárgyát képező terméknek annak érdekében, hogy a szabadalom jogosultját a tényleges szabadalmi oltalom csökkenéséért kompenzálja. Az ilyen további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet.
32
4. Az egyértelműség kedvéért, az e cikkben foglalt kötelezettségek végrehajtása során az egyes Felek feltételekről és korlátozásokról rendelkezhetnek, feltéve, hogy a Fél továbbra is érvényesíti az e cikkben foglaltakat.
5. Az egyes Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a gyógyszeripari termékek forgalombahozatali vagy egészségügyi engedélyezése iránti kérelmeket hatékonyan és kellő időben feldolgozzák az észszerűtlen vagy szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében. Az észszerűtlen késedelmek elkerülése érdekében a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek felgyorsítják a forgalombahozatali vagy egészségügyi engedély iránti kérelem feldolgozását.
6. ALSZAKASZ
NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT INFORMÁCIÓK VÉDELME
32.44. CIKK
Az üzleti titkok oltalmának hatálya
1. A TRIPS-megállapodásnak és különösen a TRIPS-megállapodás 39. cikke (1) és (2) bekezdésének való megfelelési kötelezettségének teljesítése során a Felek megfelelő polgári bírósági eljárásokat és jogorvoslati eszközöket biztosítanak az üzleti titok jogosultjának azzal a céllal, hogy a jogosult megakadályozza az üzleti titkok megszerzését, felhasználását vagy felfedését, illetve jogorvoslatban részesüljön, valahányszor a fentieket a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon hajtják végre.
2. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
(a) „üzleti titok”: olyan információ, amely:
(i) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;
(ii) kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; valamint
(iii)
titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette;
(b) „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy.
3. Ezen alszakasz alkalmazásában a Felek legalább a következő magatartásokat ellentétesnek tekinti a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal:
(a) az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultja beleegyezése nélküli megszerzése, amennyiben azt a következők révén hajtották végre: az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;
(b) üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül hajtotta végre egy olyan személy, aki tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
(i) az a) pontban szereplők szerint jutott az üzleti titok birtokába;
(ii) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy
(iii) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses vagy más kötelezettséget sért;
(c)
az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése, ha olyan személy követi el, aki az üzleti titok megszerzésekor, felhasználásakor vagy felfedésekor tudott, vagy akinek az adott körülmények között tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutottak hozzá, aki az üzleti titkot a b) pont értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.
4. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értendő úgy, hogy bármely Félnek a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétesnek kell tekintenie a következő magatartási formák bármelyikét:
(a) a vonatkozó információnak egy adott személy általi önálló felfedése vagy összegyűjtése;
(b) egy termék mérnöki visszafejtése egy olyan személy által, akinek jogszerűen került a birtokába a termék, és akinek nincsen semmilyen jogilag érvényes kötelezettsége a vonatkozó információ megszerzésének korlátozására;
(c) az információnak az adott Fél joga által előírt vagy engedélyezett megszerzése, felhasználása vagy közzététele; vagy
(d) a munkavégzés során tisztességes módon megszerzett tapasztalatok és készségek munkavállalók általi felhasználása.
5. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának korlátozásaként, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságát is, az egyes Felek által biztosított védelem szerint.
32.45. CIKK
Üzleti titkokkal kapcsolatos polgári bírósági eljárások és jogorvoslatok
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a 32.44. cikkben említett polgári igazságszolgáltatási eljárásban részt vevő bármely személy, vagy bárki, aki az említett bírósági eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáfér, nem hasznosíthat vagy nem fedhet fel olyan üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot, amelyet az illetékes igazságügyi hatóságok valamely érintett fél megfelelően indokolt kérelmére bizalmasnak minősítettek, és amelyről e részvétel vagy hozzáférés eredményeképp szerzett tudomást.
2. A 32.44. cikkben említett polgári igazságszolgáltatási eljárásban mindegyik Fél biztosítja, hogy igazságügyi hatóságai hatáskörrel rendelkeznek legalább a következőkre:
(a) ideiglenes intézkedések elrendelése – valamelyik Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében;
(b) a jogsértés megszüntetésének elrendelése az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében;
(c)
azon személynek, aki tudta, vagy akinek a körülmények ismeretében tudnia kellett, hogy a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon szerzett meg, használt fel vagy tett közzé üzleti titkot, arra való utasítása, hogy az üzleti titok ilyen megszerzése, felhasználása vagy közzététele folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessenek az üzleti titok jogosultjának;
(d) konkrét intézkedések megtétele az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő állítólagos megszerzésével, felhasználásával vagy közzétételével kapcsolatos polgári eljárás során keletkezett üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében; az ilyen konkrét intézkedések az érintett Fél jogszabályaival összhangban magukban foglalhatják a következők lehetőségét:
(i) a bizonyos dokumentumok egészéhez vagy egyes részeihez való hozzáférés korlátozása;
(ii) a meghallgatásokhoz vagy az azokról készült felvételekhez vagy jegyzőkönyvekhez való hozzáférés korlátozása;
(iii) egy bírósági határozat olyan betekinthető változatának rendelkezésre bocsátása, amelyből az üzleti titkokat tartalmazó részeket törölték vagy kitakarták;
(e) szankciók kiszabása a bírósági eljárásban részt vevő minden féllel vagy bármely más olyan személlyel szemben, aki elmulasztja vagy megtagadja az üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok védelmével kapcsolatos illetékes igazságügyi hatóságok határozatainak teljesítését.
3.
Valamennyi Fél biztosítja, hogy igazságügyi hatóságainak ne kelljen alkalmazniuk a 32.44. cikkben említett bírósági eljárásokat és jogorvoslatokat, ha az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétes magatartásra a Fél jogával összhangban, egy kötelességszegés, jogsértés vagy jogellenes cselekmény felfedése, illetve a Fél joga által elismert jogos érdek oltalmazása céljából került sor.
32.46. CIKK
A gyógyszerészeti termékekkel kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott adatok védelmes
1. Amennyiben valamely Fél egy előzetesen nem engedélyezett újszerű vegyi anyagot alkalmazó gyógyszer forgalmazási vagy egészségügyi engedélyezésének feltételeként előírja egy nyilvánosságra nem hozott teszt vagy az annak megállapításához szükséges más preklinikai vagy klinikai vizsgálatok egyéb adatainak benyújtását, hogy az adott termék használata biztonságos és hatékony-e, a Fél biztosítja ezen adatok harmadik féllel történő közlés elleni védelmét, ha ezen adatok keletkeztetése jelentős erőfeszítést igényel, kivéve, ha a közzétételt kiemelkedően fontos közérdek indokolja, vagy ha lépéseket tesznek az adatok tisztességtelen kereskedelmi felhasználás elleni védelme érdekében.
2. Valamennyi Fél biztosítja, hogy az érintett Fél területén az első forgalmazási vagy egészségügyi engedély keltétől számított legalább öt évig az első forgalmazási vagy egészségügyi engedély iránti kérelemben benyújtott preklinikai vagy klinikai vizsgálatok eredményei alapján engedélyezett gyógyszer nem hozható forgalomba az első forgalmazási vagy egészségügyi engedély jogosultjának kifejezett hozzájárulása nélkül.
3.
Egyik Félre sem vonatkozik korlátozás azt illetően, hogy rövidített engedélyezési eljárást alkalmazzanak gyógyszerek tekintetében bio-egyenértékűségi vagy biológiai hozzáférhetőségi tanulmányok alapján.
4. A Felek rendelkezhetnek feltételekről és korlátozásokról az e cikk értelmében fennálló kötelezettségek teljesítéséhez, feltéve, hogy a Fél továbbra is érvényesíti az e cikkben foglaltakat.
32.47. CIKK
A mezőgazdasági vegyi termékekkel kapcsolatos adatok védelme
1. Amennyiben valamely Fél egy újszerű vegyi anyagot alkalmazó mezőgazdasági vegyi termék forgalombahozatali engedélyezésének feltételeként előírja arra vonatkozó tesztek vagy tanulmányok benyújtását, hogy az adott termék használata biztonságos és hatékony-e, a Fél a mezőgazdasági vegyi termék első forgalombahozatali engedélyének keltétől számított legalább tíz évig nem adhat ki engedélyt másik termékre a tesztek vagy tanulmányok eredményei alapján az első engedélyért folyamodó személy kifejezett hozzájárulása nélkül.
2. A Felek jogosultak az e cikk által nyújtott védelmet azon tesztekre és tanulmányokra korlátozni, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:
(a) szükségesek a szer más növény tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához; valamint
(b)
igazoltan megfelelnek a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.
3. Az egyes Felek szabályokat állapíthatnak meg a gerinces állatokon végzett kísérletek megismétlésének elkerülése céljából.
4. Az e cikkben foglalt kötelezettségek végrehajtása során az egyes Felek feltételekről és korlátozásokról rendelkezhetnek, feltéve, hogy a Fél továbbra is érvényesíti az e cikkben foglaltakat.
7. ALSZAKASZ
NÖVÉNYFAJTÁK
32.48. CIKK
Növényfajta-oltalom
A Felek biztosítják a növényfajták oltalmát az 1961. december 2-án kelt és legutóbb 1991. március 19-én Genfben módosított, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) megfelelően, ideértve az UPOV-egyezmény 15. cikkében meghatározott, nemesítői jog alóli kivételt is, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése érdekében.
C. SZAKASZ
A SZELLEMITULAJDON-JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
1. ALSZAKASZ
POLGÁRI JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÚTON TÖRTÉNŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS
32.49. CIKK
Általános kötelezettségek
1. A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodásból eredő kötelezettségeiket, és biztosítják a szellemitulajdon-jogok érvényesítését jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban. A Felek rendelkeznek az ezen alszakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásáról.
2. E szakasz nem alkalmazható a B. szakasz 6. alszakaszára.
3. A Felek olyan intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról rendelkeznek, amelyek méltányosak és igazságosak, és nem szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, és nem eredményeznek észszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.
4.
Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek is kell lenniük, és úgy kell azokat alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre az azokkal való visszaélés esetére.
5. E szakasz egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket arra, hogy:
(a) a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére az általános jogérvényesítést szolgáló bíróságoktól elkülönített bíróságokat hozzanak létre; vagy
(b) az erőforrásokat megosszák a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az általános jogérvényesítés között.
32.50. CIKK
A végrehajtási intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásának kérelmezésére jogosult személyek
A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:
(a) szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az egyes Felek jogával összhangban;
(b)
a szellemitulajdon-jogok használatára jogosult minden más személy, így különösen a hasznosítók, feltéve, hogy azt az egyes Felek joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;
(c) szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az egyes Felek joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;
(d) szervezetek 33 , amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az egyes Felek joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel.
32.51. CIKK
Bizonyítékok
1. A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárás megindítása előtt olyan fél által benyújtott kérelemre, aki észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot mutatott be azon követelésének alátámasztására, hogy szellemi tulajdonjogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes bíróságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítása érdekében, feltéve, hogy az a bizalmas információk adott Fél jogszabályai szerinti védelmét nem sérti. Az ideiglenes intézkedések elrendelésekor az igazságügyi hatóságok figyelembe veszik a feltételezett jogsértő jogos érdekeit.
2.
Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés lehet például az állítólagosan jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ezen áru és – indokolt esetben – az elsősorban ilyen áru előállításához vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása.
3. A szellemitulajdon-jogok üzletszerűen elkövetett megsértése esetén valamennyi Fél megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy – indokolt esetben – valamely fél kérelmére elrendelhessék az ellenérdekű fél ellenőrzése alatt álló banki, pénzügyi vagy kereskedelmi dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelmének sérelme nélkül.
32.52. CIKK
Tájékoztatáshoz való jog
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy – a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított polgári jogi eljárás során, a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok felszólíthassák a jogsértőt vagy bármely más személyt, hogy szolgáltasson információkat a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól.
2.
Az (1) bekezdés alkalmazásában „bármely más személy” legalább olyan személy:
(a) akiről megállapították, hogy kereskedelmi mennyiségben birtokolta a jogsértő árukat;
(b) akiről megállapították, hogy a jogsértő szolgáltatásokat üzletszerűen vette igénybe;
(c) akiről megállapították, hogy üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; vagy
(d) az ebben a bekezdésben említett személy állítása szerint részt vett a jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy forgalmazásában vagy a jogsértő szolgáltatások nyújtásában.
3. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint az alábbiakat foglalhatja magában:
(a) az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, gyártóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi birtokosainak neve és címe, valamint azoknak a kis- és nagykereskedőknek a neve és címe, akiknek az árukat és szolgáltatásokat szánták; valamint
(b) az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségek, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért kapott ár.
4.
E cikket az egyes Felek joga azon egyéb jogszabályainak sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:
(a) a jogosult számára további tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak;
(b) az e cikk értelmében közölt információk polgári eljárásban való felhasználása tekintetében irányadók;
(c) a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;
(d) lehetőséget nyújtanak az olyan információ nyújtásának megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közeli rokonainak a részvételét valamely szellemi tulajdonjog megsértésében; vagy
(e) az információforrások bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok kezelését szabályozzák.
32.53. CIKK
Ideiglenes és megelőző intézkedések
1. A Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik a kérelmező kérelmére ideiglenes intézkedést rendelhessenek el az állítólagos jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén – feltéve, hogy arról az adott Fél jogszabályai rendelkeznek – ismételt pénzbírság kiszabása mellett az állítólagos jogsértések folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Ideiglenes intézkedést kiadhatnak – adott esetben ugyanazon feltételek mellett – olyan harmadik féllel 34 szemben is, amely felett az adott igazságügyi hatóság joghatóságot gyakorol, és amelynek szolgáltatásait valamely szellemitulajdon-jog megsértésére használják fel.
2. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy igazságügyi hatóságainak hatáskörében álljon a jogosult kérelmére elrendelni a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy meghatározott személynek történő átadását 35 , hogy ezzel megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.
3.
Feltételezett üzletszerűen elkövetett jogsértés esetében valamennyi Fél biztosítja, hogy a bíróságok óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását, amennyiben a sértett fél igazolja, hogy a kártérítési igényének teljesítése kétséges. E célból az illetékes hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a szóban forgó információkhoz való megfelelő hozzáférést.
32.54. CIKK
Jogorvoslat
1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok – a kérelmező kérésére, és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – hatáskörrel rendelkezzenek elrendelni azon áruk megsemmisítését vagy legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is.
2. A Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörrel kell rendelkeznie annak elrendelésére, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére végrehajtsák, kivéve, ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.
3.
A jogorvoslatokra vonatkozó kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni azt, hogy az elrendelt intézkedéseknek a jogsértés súlyosságával arányosnak kell lenniük, továbbá figyelembe kel venni a harmadik személyek érdekeit.
32.55. CIKK
A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások
A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – az igazságügyi hatóságok a jogsértés további folytatását megtiltó bírósági végzést adhassanak ki a jogsértővel és adott esetben olyan harmadik féllel 36 szemben, aki felett az illetékes igazságügyi hatóság joghatóságot gyakorol, és akinek a szolgáltatásait szellemitulajdon-jogok megsértésére használják fel, mely határozatban megtiltja a jogsértés további folytatását.
32.56. CIKK
Alternatív intézkedések
Valamennyi Fél biztosíthatja, hogy az igazságügyi hatóságok indokolt esetben, azon személy kérelmére, akivel szemben a 32.54. vagy 32.55. cikkben foglalt intézkedések alkalmazhatók, pénzbeli kártalanítás fizetését rendelhessék el a sértett fél javára a 32.54. vagy 32.55. cikkben foglalt intézkedések alkalmazása helyett, amennyiben a személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártalanítás megfelelő ellenszolgáltatásnak tűnik.
32.57. CIKK
Kártérítés
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen.
2.
Az (1) bekezdés szerinti kártérítés összegének meghatározásakor az egyes Felek igazságügyi hatóságainak jogában áll többek között a jogosult által megadott bármilyen igazolható értéket figyelembe venni, amely tartalmazhatja az elmaradt nyereséget, a jogsértéssel érintett áruk vagy szolgáltatások piaci értékét, illetve ajánlott kiskereskedelmi árát
37
. A Felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése, illetve védjegyhamisítás esetén polgári bírósági eljárásban az igazságügyi hatóságnak jogában álljon a jogsértőt a jogsértésből származó nyereségének a jogtulajdonos részére történő megfizetésére kötelezni, akár a kártérítés további lehetőségeként, azon felül vagy a kártérítés részeként.
3. A (2) bekezdés mellett további lehetőségként, megfelelő esetekben, a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint amilyen például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatáért.
4. E cikk nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy ha a jogsértő nem tudta – vagy észszerű indokok alapján nem tudhatta –, hogy jogsértő tevékenységet végez, előírják, hogy igazságszolgáltatási hatóságaik a sértett fél javára elrendelhessék a nyereség behajtását vagy kártérítés fizetését, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.
32.58. CIKK
Jogi költségek
A Felek gondoskodnak arról, hogy az igazságügyi hatóságnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló polgári igazságszolgáltatási eljárások befejezésekor hatásköre legyen elrendelni, hogy a pervesztes fél a jogi költségeket és az érintett Fél joga alapján fizetendő egyéb költségeket térítse meg a pernyertes félnek.
32.59. CIKK
Bírósági határozatok közzététele
Valamennyi Fél biztosítja, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozattal kapcsolatos információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat megjelenítését és teljes vagy részleges közzétételét.
32.60. CIKK
A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése
A Felek elismerik, hogy az alábbi szakaszban előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásának céljából:
(a) ahhoz, hogy egy irodalmi vagy művészeti mű szerzőjét az ellenkező bizonyításáig szerzőnek tekintsék és ennélfogva jogsértés esetén jogosult legyen eljárás megindítására, elegendő, ha a szerző nevét a szokásos módon feltüntetik a művön; valamint
(b) az a) pontban foglalt rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a szerzői és szomszédos jogok jogosultjaira az oltalom alatt álló teljesítményük tekintetében.
32.61. CIKK
Közigazgatási eljárások
Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg azonos elveknek kell megfelelnie, mint az ezen alszakasz vonatkozó rendelkezései.
2. ALSZAKASZ
HATÁRON TÖRTÉNŐ ÉRVÉNYESÍTÉS
32.62. CIKK
Határon alkalmazott intézkedések
1. A vámellenőrzésnek alávetett áru tekintetében valamennyi Fél olyan eljárásokat fogad el vagy tart hatályban, amelyek keretében a jogosult az illetékes hatóságokhoz benyújtott kérelemben kérheti a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru átengedésének felfüggesztését vagy visszatartását. Ezen alszakasz alkalmazásában „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru”: olyan áru, amely feltehetően védjegyet, szerzői és szomszédos jogot, földrajzi árujelzőt, szabadalmat, használati mintát, ipari formatervezési mintát és integrált áramkörök topográfiáinak oltalmát sért.
2. A Felek rendelkeznek olyan elektronikus rendszerekkel, amelyek segítségével az illetékes hatóságok kezelni tudják a jóváhagyott vagy nyilvántartásba vett kérelmeket.
3. Valamennyi Fél biztosítja, hogy illetékes hatóságai ne számítsanak fel díjat a kérelem vagy bejegyeztetés feldolgozásából eredő adminisztratív költségek fedezésére.
4. Valamennyi Fél biztosítja, hogy illetékes hatóságai észszerű időn belül döntsenek a kérelem elfogadásáról vagy nyilvántartásba vételéről.
5.
Valamennyi Fél biztosítja, hogy az elfogadott vagy nyilvántartásba vett kérelmek vagy bejegyeztetések több szállítmányra is vonatkozzanak.
6. A vámellenőrzésnek alávetett áru tekintetében valamennyi Fél biztosítja, hogy vámhatóságai hivatalból rendelkezhessenek a feltehetően védjegyet vagy szerzői jogot sértő áru átengedésének felfüggesztéséről vagy visszatartásáról.
7. A vámhatóságok kockázatelemzés alkalmazásával azonosítják a feltehetően szellemitulajdon-jogokat sértő árukat. Az egyes Felek saját jogszabályaiknak megfelelően hajtják végre az ezen bekezdésben foglaltakat.
8. Valamennyi Fél rendelkezhet olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk megsemmisítését anélkül, hogy a jogsértés hivatalos megállapításához előzetes közigazgatási vagy bírósági eljárásra lenne szükség, amennyiben az érintett személyek beleegyeznek a megsemmisítésbe, vagy nem ellenzik azt. Ha az ilyen árut nem semmisítik meg, úgy valamennyi Fél biztosítja, hogy – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – az árut úgy távolítsák el a kereskedelmi forgalomból, hogy elkerüljék a jogosultnak történő bármilyen károkozást.
9. A Felek rendelkezhetnek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a postai küldeményekben vagy futárszolgálattal feladott hamisított védjeggyel ellátott és kalózáruk gyors megsemmisítését.
10. A Felek bármelyike dönthet úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazza olyan áruk behozatalára, amelyet maga a jogosult vagy az ő engedélyével más személy egy harmadik országban hoz forgalomba. A Felek kizárhatják e cikk alkalmazása alól az utasok személyi poggyászában behozott, nem kereskedelmi jellegű árut is.
11.
A Felek vámhatóságai rendszeres párbeszédet folytatnak és előmozdítják az együttműködést a releváns érdekelt felekkel és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében részt vevő egyéb hatóságokkal.
12. A Felek együttműködnek a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru nemzetközi kereskedelme tekintetében. A Felek különösen megosztják egymással a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru kereskedelmére vonatkozó azon információkat, amelyek a másik Felet érintik.
13. Az együttműködés egyéb formáinak sérelme nélkül, a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló, e megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyvet kell alkalmazni a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó azon jogszabályok megsértése tekintetében, amelyek végrehajtására valamely Fél vámhatóságai e cikkel összhangban hatáskörrel rendelkeznek.
32.63. CIKK
Az 1994. évi GATT-tal és a TRIPS-megállapodással való összhang
A szellemitulajdon-jogoknak a vámhatóságok általi érvényesítése céljából a határon alkalmazott intézkedések végrehajtása során – függetlenül attól, hogy azok e megállapodás hatálya alá tartoznak-e –, az egyes Feleknek biztosítaniuk kell az 1994. évi GATT- és a TRIPS-megállapodás – és különösen az 1994. évi GATT V. cikke és a TRIPS-megállapodás 41. cikke, valamint III. részének 4. szakasza – szerinti kötelezettségeikkel való összhangot.
D. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32.64. CIKK
Együttműködés
1. A Felek együttműködnek az e fejezet szerinti kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából.
2. A Felek szellemitulajdon-jogok oltalmával és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekben való együttműködése egyebek közt a következő tevékenységeket foglalhatja magában:
(a) a szellemitulajdon-jogokra irányadó jogi keretre, valamint az oltalom és a jogérvényesítés releváns szabályaira vonatkozó információcsere;
(b) a Felek közötti tapasztalatcsere a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladásáról;
(c) tapasztalat- és információcsere a Felek között a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozóan;
(d) a központi kormányzati szintű és a központi kormányzati szint alatti végrehajtásról a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek általi tapasztalatcsere;
(e)
együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megakadályozása érdekében;
(f) technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés; a személyzet cseréje és képzése;
(g) a szellemitulajdon-jogok oltalma és védelme, valamint az ezzel kapcsolatos információk terjesztése többek között az üzleti körök és a civil társadalom körében;
(h) a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése, valamint az intézményi együttműködés fokozása, kiváltképpen a Felek szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalai között;
(i) a nagyközönség tudatosságának aktív előmozdítása és képzése a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatban;
(j) a köz- és magánszféra közötti együttműködés a kis- és középvállalatok bevonásával, többek között a kkv-kra összpontosító rendezvényeken vagy összejöveteleken a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, valamint az e jogokkal kapcsolatos jogsértések csökkentése terén; valamint
(k) hatékony stratégiák kidolgozása a célközönségek és kommunikációs programok azonosítása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemitulajdon-jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára.
3.
A Felek közzétehetik a termékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek a B. szakasz 4. alszakasza alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzők ellenőrzésével és kezelésével foglalkozó kapcsolattartó pontok adatait.
4. A Felek közvetlenül vagy a 32.66. cikkben említett albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak fenn az e fejezet végrehajtásával és működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
32.65. CIKK
Az érdekelt felek önkéntes kezdeményezései
Valamennyi Fél törekszik arra, hogy elősegítse az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseit a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértések visszaszorítása érdekében az online és más piactereken is, amelyek konkrét problémákra összpontosítanak és realisztikus, kiegyensúlyozott, arányos és minden érintett számára méltányos gyakorlati megoldásokat keresnek többek között a következő módokon:
(a) saját területén a Felek törekszenek arra, hogy konszenzust teremtsenek az érdekelt felek között a szellemitulajdon-jogok oltalma és érvényesítése, valamint a jogsértések visszaszorítása terén a megoldások elősegítésére és a nézeteltérések feloldására irányuló önkéntes kezdeményezések megkönnyítése érdekében;
(b) a Felek törekszenek arra, hogy megosszák egymással a saját területükön az önkéntes kezdeményezések támogatására irányuló erőfeszítésekre vonatkozó információkat; valamint
(c)
a Felek kölcsönösen törekszenek egymás érdekelt felei közötti nyílt párbeszéd és együttműködés előmozdítására, a közös megoldások ösztönzésére, a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos nézeteltérések feloldására és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértések visszaszorítására.
32.66. CIKK
A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság
A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) nyomon követi és biztosítja e fejezet, valamint a 32-A., 32-B. és 32-C. melléklet megfelelő végrehajtását és működését. Az albizottság az e fejezetben, ideértve a 32.40. cikkben ráruházott egyes feladatokat is ellátja.
33. FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
A. SZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
33.1. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek emlékeztetnek az ENSZ 1992. június 3–14. között Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott Agenda 21-re, a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó végrehajtási tervére, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 97. ülésszakán, 2008. június 10-én Genfben elfogadott nyilatkozatára (a továbbiakban: a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló ILO-nyilatkozat), a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012. évi ENSZ-konferencia „A jövő, amit akarunk” című zárójelentésére, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, valamint az abban foglalt fenntartható fejlődési célokra.
2.
A Felek elismerik, hogy a fenntartható fejlődés magában foglalja a gazdasági fejlődést, a társadalmi fejlődést és a környezetvédelmet, mely három összetevő egymással kölcsönösen összefügg és egymást erősíti a jelen és a jövendő generációk jóléte érdekében.
3. Mindezekre tekintettel e fejezet célja, hogy a Felek közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat oly módon fejlessze, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, különösen annak a kereskedelem és a beruházások szempontjából lényeges munkaügyi 38 és környezetvédelmi dimenziójához.
4. E fejezet közös értékekre és érdekekre épülő, együttműködésen alapuló megközelítést testesít meg.
33.2. CIKK
A szabályozási jog és a védelem szintje
1. A Felek elismerik az egyes Felek jogát saját fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikáik és prioritásaik meghatározására, különösen a munkavállalók és a környezet belföldi védelmi szintjének, továbbá saját munkaügyi és környezetvédelmi prioritásaik meghatározására, valamint arra, hogy ennek megfelelően elfogadják vagy módosítsák a foglalkoztatással és a környezettel kapcsolatos saját jogszabályaikat és szakpolitikáikat az általuk megfelelőnek ítélt módon.
2. Az (1) bekezdésben említett védelmi szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell állniuk az egyes Feleknek az e fejezetben említett multilaterális környezetvédelmi megállapodások (a továbbiakban: MEA) és multilaterális munkaügyi előírások és megállapodások iránti elkötelezettségével, amelyekben a Fél részes fél.
3.
Valamennyi Fél törekszik annak biztosítására, hogy környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályai, egyéb rendelkezései és politikái magas szintű környezet- és munkavállalói védelmet írjanak elő és arra ösztönözzenek, továbbá törekszik a környezet- és munkavállalói védelem jogszabályaiban, egyéb rendelkezéseiben és politikáiban elrendelt szintjeinek javítására.
4. A Felek nem gyengítik vagy csökkentik a környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben biztosított védelmi szintet a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében.
5. A Felek nem mellőzik környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket, vagy térnek el azoktól más módon, illetve nem ajánlják fel azok mellőzését vagy az azoktól való eltérést oly módon, amely gyengíti vagy csökkenti ezen jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket azért, hogy ösztönözzék a kereskedelmet vagy beruházásokat.
6. A Felek nem mulasztják el – folyamatos vagy ismétlődő fellépés vagy a fellépés hiánya útján – hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket oly módon, hogy az befolyásolja a kereskedelmet vagy a beruházásokat.
7. Mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy észszerű mérlegelési jogkört gyakoroljon, és jóhiszeműen döntsön a környezetvédelmi erőforrások elosztásáról a környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik érvényesítésére vonatkozó prioritásaikkal összhangban.
8. A Felek nem alkalmazzák környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket olyan módon, amely a kereskedelem vagy a beruházás rejtett korlátozását valósítaná meg.
33.3. CIKK
Kereskedelem és felelős üzleti magatartás, az ellátási láncok felelős irányítása
1. A Felek elismerik az ellátási láncoknak a felelős üzleti magatartás vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok révén megvalósuló felelősségteljes irányításának jelentőségét, valamint a kereskedelem szerepét e cél megvalósítása során.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
(a) előmozdítják a felelős üzleti magatartást vagy a vállalati társadalmi felelősségvállalást, ösztönözve az adott Fél által elfogadott vagy támogatott nemzetközileg elismert elveknek, normáknak és irányelveknek, ideértve a kellő gondosságra vonatkozó ágazati irányelveknek megfelelő vonatkozó gyakorlatok vállalkozások általi átvételét; valamint
(b) támogatják a vonatkozó, az adott Fél által elfogadott vagy támogatott nemzetközi eszközök – például az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, az ILO multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló, 1977 novemberében Genfben elfogadott háromoldalú nyilatkozata (a továbbiakban: ILO háromoldalú nyilatkozat a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről), az ENSZ Globális Megállapodás, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozóan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011. június 16-i 17/4. sz. határozatával elfogadott irányelvek – terjesztését és alkalmazását.
3.
A Felek elismerik a nemzetközi ágazatspecifikus iránymutatások hasznosságát a vállalati társadalmi felelősségvállalás vagy a felelős üzleti magatartás területén, és előmozdítják a közös munkát e tekintetben. A Felek az OECD kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásaihoz való csatlakozást előmozdító intézkedéseket is végrehajtanak.
4. A Felek elismerik az olyan árukkal való kereskedelem előmozdításának jelentőségét, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, például az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot elősegítő környezeti áruk és szolgáltatások, az olyan áruk, amelyek előállítása nem kötődik erdőirtáshoz, valamint az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek és mechanizmusok alá tartozó áruk.
5. A Felek az e cikk hatálya alá tartozó kérdésekben információt és bevált gyakorlatokat cserélnek egymással, valamint együttműködnek adott esetben kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumok keretében.
33.4. CIKK
Tudományos adatok és műszaki információk
1. A Felek közötti kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések létrehozása vagy végrehajtása során az egyes Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló, lehetőség szerint elismert technikai és tudományos testületektől származó tudományos és technikai ismereteket, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, amennyiben vannak ilyenek.
2.
Ha a tudományos ismeretek vagy információk elégtelenek vagy nem egyértelműek, és súlyos környezetkárosodás veszélye vagy a munkahelyi egészséget és biztonságot fenyegető kockázat áll fenn, a Fél az elővigyázatosság elve alapján is elfogadhat intézkedéseket. Ezen intézkedéseket felül kell vizsgálni, mihelyt új vagy kiegészítő tudományos adatok állnak rendelkezésre.
3. Ha a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedés befolyásolja a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat, bármely Fél kérheti az intézkedést elfogadó Felet, hogy nyújtson tájékoztatást annak bemutatására, hogy az intézkedés saját védelmi szintjének megfelel, valamint kérheti a kérdés megtárgyalását a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság keretében.
4. Ezen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy a nemzetközi kereskedelem vagy beruházások rejtett korlátozásának eszközét képezné.
33.5. CIKK
Átláthatóság és helyes szabályozási gyakorlatok
A Felek elismerik az átláthatósági szabályok és a helyes szabályozási gyakorlatok alkalmazásának jelentőségét a 35. és 36. fejezettel, különösen az érdekelt személyeknek véleményük ismertetésére nyújtott lehetőségekre vonatkozó szabályokkal összhangban:
(a) a kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések; valamint
(b)
a környezet vagy a munkafeltételek védelmét esetlegesen érintő kereskedelmi vagy beruházási intézkedések.
33.6. CIKK
A nyilvánosság tudatosságának növelése, tájékoztatása, részvétele és eljárási garanciák
1. A Felek előmozdítják a nyilvánosság munkaügyi és környezeti jogszabályaikra és egyéb rendelkezéseikre vonatkozó ismereteit, többek között annak biztosításával, hogy munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik, valamint a végrehajtási és megfelelőségi eljárások nyilvánosan elérhetők legyenek.
2. A Felek törekednek arra, hogy az e fejezet adott Fél általi végrehajtására vonatkozóan bármely személy tájékoztatási kérelmének helyt adjanak.
3. A Felek élhetnek a 40.5., 40.6. és 40.7. cikkben említett mechanizmusokkal annak érdekében, hogy e fejezet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben megismerjék a véleményeket.
4. Az egyes Felek oly módon teszik lehetővé közlések és vélemények fogadását – valamint kellő figyelembevételét –, hogy e fejezet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben az adott Fél személyeitől írásbeli beadványokat fogadnak nemzeti eljárásaiknak megfelelően. A Felek kötelesek írásban és kellő időben választ adni a beadványokra. Ezen közlésekről és véleményekről értesíthetik a 40.6. cikk szerint létrehozott belső konzultációs csoportjukat és a másik Félnek a 33.19. cikk (6) bekezdése szerint kijelölt kapcsolattartó pontját.
5.
Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a környezetvédelmi vagy munkajog megsértésével szembeni fellépést – az ilyen jogszabályok megsértésével szembeni megfelelő jogorvoslatot is ideértve –, a Felek saját jogukkal összhangban közigazgatási vagy bírósági eljárásokhoz való hozzáférést biztosítanak azon személyek számára, akik egy adott ügyben jogilag elismert érdekkel rendelkeznek, vagy akik azt állítják, hogy jogaikat megsértették.
6. A Felek jogszabályaikkal összhangban biztosítják, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások jogszerűek legyenek, ne legyenek megfizethetetlenül drágák, ne szabjanak észszerűtlen határidőket vagy jelentsenek indokolatlan késedelmet, adott esetben írják elő a jogsértés megszüntetését, és legyenek tisztességesek, méltányosak és átláthatók.
33.7. CIKK
Együttműködési tevékenységek
1. A Felek elismerik az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása és jelen fejezet végrehajtása céljából a környezetvédelmi és munkaügyi politikák kereskedelmi vonatkozásait illetően folytatott együttműködési tevékenységek fontosságát.
2.
Együttműködési tevékenységek szükség szerint nemzetközi és regionális szervezetek, valamint harmadik országok, vállalkozások, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, oktatási és kutatószervezetek, továbbá egyéb nem kormányzati szervezetek részvételével is folytathatók és megvalósíthatók.
3. Együttműködési tevékenységeket a Felek megállapodása szerinti kérdések és témák vonatkozásában lehet folytatni, kölcsönös érdekű kérdések kezelése érdekében.
4. A Felek együttműködhetnek a fejezetben megadott, továbbá többek között az alábbi kérdésekben:
(a) a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi és környezetvédelmi szempontjai a nemzetközi fórumokon, ideértve különösen a WTO-t, az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórumát, az ENSZ Környezetvédelmi Programját (a továbbiakban. UNEP) az ILO-t és a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat;
(b) a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok és normák hatása a kereskedelemre és a beruházásra;
(c) a kereskedelmi és beruházási jog hatása a munkafeltételekre és a környezetre; valamint
(d)
az alábbiak kereskedelmi vonatkozásai:
(i) a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló kezdeményezések, ideértve azokat is, amelyek célja a körforgásos gazdaság és a zöld növekedés előmozdítása és a szennyezéscsökkentés; valamint
(ii) a környezeti termékek és szolgáltatások – többek között a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kiküszöbölése útján történő – ösztönzésére irányuló kezdeményezések.
5. Az együttműködési tevékenységek prioritásait a Felek közösen határozzák meg a kölcsönös érdekű területek és a rendelkezésre álló erőforrások alapján.
6. A Felek az e fejezetben meghatározott együttműködési területeken személyesen vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technikai eszköz révén is végezhetnek tevékenységeket.
B. SZAKASZ
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ERŐFORRÁSOK
33.8. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek arra törekednek, hogy előmozdítsák az egymást támogató kereskedelmi és környezetvédelmi politikákat, a környezet magas szintű védelmét azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek az egyes Felek részesei, valamint saját környezetvédelmi jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik hatékony végrehajtását, továbbá hogy fokozzák képességüket a kereskedelmi vonatkozású környezetvédelmi kérdések kezelésére, ideértve az együttműködés révén.
2. A Felek elismerik, hogy a környezet védelme és megőrzése, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében folytatott együttműködés olyan előnyökkel jár, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, erősíthetik a környezetvédelmi irányítást, és kiegészíthetik e megállapodás célkitűzéseit.
3. A Felek elismerik az egymást támogató kereskedelmi és környezetvédelmi politikák és gyakorlatok jelentőségét a környezetvédelem erősítése érdekében a fenntartható fejlődés előmozdítása során.
33.9. CIKK
Többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások
1. A Felek elismerik az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Környezetvédelmi Közgyűlése jelentőségét. A Felek elismerik a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kritikus szerepét a globális, regionális és nemzeti szintű környezetvédelmi kihívások kezelésében. A Felek elismerik továbbá, hogy fokozni kell a kereskedelempolitika és a környezetvédelmi politika egymást támogató jellegét. Ennek megfelelően mindegyik Fél hatékonyan végrehajtja azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat és jegyzőkönyveket, amelyeknek részes fele.
2. A Felek elismerik, hogy mindegyik Félnek jogában áll intézkedéseket elfogadni vagy fenntartani azon többoldalú környezetvédelmi megállapodások céljainak előmozdítása érdekében, amelyeknek részes fele.
3. A Felek párbeszédet folytatnak és szükség szerint együttműködnek a kölcsönös érdeket jelentő kereskedelmi és környezetvédelmi kérdésekben, különösen a többoldalú környezetvédelmi megállapodások tekintetében. Ez kiterjed az egyes Feleknek a többoldalú környezetvédelmi megállapodások – ideértve azok jegyzőkönyveit és módosításait – megerősítésére vonatkozó kezdeményezéseivel kapcsolatos rendszeres információcserére is.
33.10. CIKK
Kereskedelem és éghajlatváltozás
1. A Felek elismerik a többoldalú környezetvédelmi megállapodások jelentőségét az éghajlatváltozás terén, különösen az ENSZ 1992. május 9-én New Yorkban elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás célkitűzése elérésének szükségét az éghajlatváltozás sürgető veszélyének kezelése érdekében. Erre tekintettel a Felek elismerik a kereskedelem szerepét a fenntartható fejlődés céljának elérésében és az éghajlatváltozás kezelésében, valamint az egyéni és kollektív erőfeszítések jelentőségét az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések révén.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
(a) hatékonyan végrehajtják az UNFCCC-t és az annak alapján elfogadott Párizsi Megállapodást, ideértve az azokban rögzített nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat;
(b) előmozdítják a kereskedelem pozitív hozzájárulását az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett működő, körforgásos gazdaságra és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődésre való átálláshoz, ideértve az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást célzó fellépéseket; valamint
(c) elősegítik és előmozdítják az éghajlatváltozás mérséklése, a fenntartható megújuló energia és az energiahatékonyság szempontjából különösen fontos áruk és szolgáltatások kereskedelmét és az azokba történő beruházásokat, jelen megállapodás egyéb rendelkezéseivel összhangban.
3.
A 33.7. cikknek megfelelően a Felek szükség szerint együttműködnek az éghajlatváltozás kereskedelmi vonatkozásai tekintetében, kétoldalúan, regionálisan és adott esetben nemzetközi fórumokon, többek között az UNFCCC, a WTO és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. szeptember 16-án Montrealban elfogadott montreali jegyzőkönyv (továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyv) keretében. A Felek továbbá szükség szerint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében is együttműködhetnek e kérdésekben.
4. Az (1) bekezdéssel összhangban a Felek egyebek közt az alábbi területeken folytatnak együttműködést:
(a) tudás- és tapasztalatcsere a Párizsi Megállapodás végrehajtása tekintetében, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a megújuló energia, az alacsony kibocsátású technológiák, az energiahatékonyság, a szén-dioxid-árazás, a fenntartható közlekedés, a fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra fejlesztése, a kibocsátás-ellenőrzés és a természetalapú megoldások előmozdításának módjáról; továbbá az együttműködési lehetőségek feltárása a rövid távú éghajlatbefolyásolók és a talaj szénmegkötése terén; valamint
(b) tudás- és tapasztalatcsere az ózonkárosító anyagok fokozatos kivonására és a fluorozott szénhidrogének fokozatos csökkentésére irányuló ambiciózus fellépés tekintetében a Montreali Jegyzőkönyvvel összhangban, az előállításukat, felhasználásukat és kereskedelmüket ellenőrző intézkedések, környezetbarát alternatívák bevezetése, a biztonsági és egyéb releváns szabványok frissítése, valamint adott esetben a Montreali Jegyzőkönyv által szabályozott anyagok illegális kereskedelme elleni küzdelem révén.
33.11. CIKK
Kereskedelem és erdők
1. A Felek elismerik a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét, valamint a kereskedelem szerepét e cél elérésében.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
(a) intézkedéseket hoznak az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem érdekében, többek között adott esetben harmadik országokkal folytatott együttműködések révén;
(b) ösztönzik az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást;
(c) előmozdítják a fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyagok és fatermékek kereskedelmét és fogyasztását; valamint
(d) információkat cserélnek egymással az illegális fakitermelés elleni küzdelemre, a fenntartható erdőgazdálkodásra, az erdőirtásra és erdőpusztulásra, az erdészeti irányításra és az erdőtakaró megőrzésére irányuló kereskedelmi vonatkozású kezdeményezésekről a kölcsönös érdekű szakpolitikáik hatásainak és egymást kölcsönösen erősítő jellegének maximalizálása érdekében.
3.
Elismerve, hogy az erdők és a fenntartható erdőgazdálkodás fontos szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében, a Felek előmozdítják az erdőirtással foglalkozó kezdeményezéseket, ideértve az erdőirtásmentes ellátási láncokat. Ezen túlmenően a Felek – szükség szerint, valamint a 33.7. cikkel összhangban – együttműködnek egymással kétoldalúan, regionálisan és a vonatkozó nemzetközi fórumokon az erdőirtás és az erdőpusztulás minimalizálása érdekében világszerte.
33.12. CIKK
Kereskedelem és a vadon élő állatok és növények
1. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washingtonban kelt Egyezményben (a továbbiakban: CITES) foglaltaknak megfelelően biztosítani kell azt, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelme ne veszélyeztesse a vadon élő állatok és növények túlélését.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
(a) a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem keretében hatékony intézkedéseket hajtanak végre, többek között adott esetben harmadik országokkal folytatott együttműködési tevékenységek révén; valamint
(b)
előmozdítják a CITES függelékeiben felsorolt fajták hosszú távú megőrzését és fenntartható hasznosítását, ideértve a CITES vonatkozó testületeiben történő együttműködés révén annak érdekében, hogy a CITES függelékeit napra készen tartsák, valamint a nemzetközi kereskedelem miatt a CITES égisze alatt meghatározott egyéb kritériumok alapján veszélyeztetettnek minősülő egyéb fajok felvételének előmozdításával.
3. A Felek a 33.7. cikknek megfelelően szükség szerint együttműködhetnek vagy információt cserélhetnek kétoldalúan, regionálisan és a vonatkozó nemzetközi fórumokon a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmével kapcsolatos kölcsönös érdekű kérdésekben, ideértve a tudatosság növelése révén a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek iránti kereslet csökkentése érdekében, valamint az információmegosztással és a végrehajtással kapcsolatos együttműködés fokozására irányuló kezdeményezések révén.
33.13. CIKK
Kereskedelem és biológiai sokféleség
1. A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának jelentőségét, valamint a kereskedelem szerepét ezen célkitűzések elérésében, összhangban a biológiai sokféleségről szóló, 1992. június 5-én Rio de Janeiróban kelt egyezménnyel (a továbbiakban: Biológiai Sokféleség Egyezmény), más releváns többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal, amelyeknek részes felei, valamint az ezek keretében elfogadott határozatokkal.
2.
Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek intézkedéseket hoznak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, amennyiben az a kereskedelemhez és a beruházásokhoz kapcsolódó nyomásnak van kitéve, ideértve az információk és tapasztalatok cseréje, valamint az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megelőzését célzó intézkedések révén, elismerve, hogy a szárazföldi és tengeri idegenhonos inváziós fajok határokon átnyúló mozgása kereskedelmi vonatkozású útvonalakon keresztül károsan hathat a környezetre, a gazdasági tevékenységekre és fejlődésre, valamint az emberi egészségre.
3. A Felek elismerik az őslakos és a hagyományos életmódot megtestesítő helyi közösségek tudása, innovációi és gyakorlata tiszteletben tartásának, megőrzésének és fenntartásának fontosságát, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható használatához, továbbá a Felek elismerik a kereskedelem ebben játszott szerepét.
4. A Felek elismerik a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítésének és a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása előmozdításának jelentőségét, saját belső intézkedéseiknek és az egyes Felek nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően.
5. A Felek elismerik továbbá a – saját jogukkal vagy politikájukkal összhangban folytatott – társadalmi részvétel és konzultációk jelentőségét, a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló intézkedések kidolgozása és végrehajtása során.
6.
A Felek a 33.7. cikknek megfelelően adott esetben előmozdíthatják, együttműködhetnek vagy információt cserélhetnek kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumokon a biológiai sokféleségre vonatkozó politikák kereskedelmi vonatkozásaival és a kölcsönös érdekű intézkedésekkel kapcsolatban, például:
(a) a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása útján előállított és a biodiverzitás megőrzéséhez hozzájáruló természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmét érintő kezdeményezések és bevált gyakorlatok;
(b) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása, valamint az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése, helyreállítása és az ehhez kapcsolódó gazdasági eszközök; valamint
(c) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az ilyen erőforrások hasznosításából származó előnyök tisztességes és méltányos megosztása.
33.14. CIKK
Kereskedelem és fenntartható gazdálkodás a halászat és akvakultúra terén
1. A Felek elismerik a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri ökoszisztémák megőrzése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint az e célok elérése érdekében a kereskedelem által betöltött szerep jelentőségét.
2. Az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a szociális, kereskedelmi, fejlesztési és környezetvédelmi aggodalmakat, valamint a kisipari és kisüzemi halászat jelentőségét a helyi halászközösségek megélhetése szempontjából.
3.
A Felek elismerik, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat
39
jelentős negatív hatást gyakorolhat a halállományokra, a halászati termékek kereskedelmének fenntarthatóságára, a fejlődésre és a környezetre, továbbá megerősítik, hogy cselekvésre van szükség a túlhalászás és a halászati erőforrások nem fenntartható kiaknázásának problémája ellen.
4. Az (1)–(3) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
(a) végrehajtják az ENSZ 1982. december 10-én Montego Bayben kelt tengerjogi egyezményét; az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-én New Yorkban elfogadott ENSZ-megállapodást; az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetnek (a továbbiakban: FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-én Rómában elfogadott egyezményét, a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó, 1995. október 31-én a 4/95. sz. határozattal elfogadott magatartási kódexét, valamint a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, 2009. november 22-én Rómában kelt FAO-megállapodást, és az azokban foglalt elvekkel összhangban járnak el;
(b)
részt vesznek a halászhajók, a hűtőhajók és az ellátóhajók globális nyilvántartására irányuló FAO-kezdeményezésben;
(c) olyan halászati gazdálkodási rendszer működtetésére törekednek, amely a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és a halászati gazdálkodás és megőrzés tekintetében nemzetközileg elismert bevált módszereken alapul, amelyeket a tengeri fajták fenntartható hasznosítását és megőrzését célzó nemzetközi jogi eszközök 40 idevágó rendelkezései tükröznek, és amelyet úgy alakítanak ki, hogy egyebek mellett:
(i) megelőzzék a túlhalászást és a túlzott halászati kapacitásokat;
(ii) csökkentsék a nem célfajok járulékos kifogását;
(iii) előmozdítsák a túlhalászott állományok helyreállítását minden tengeri halászatra nézve; valamint
(iv) előmozdítsák az ökoszisztéma-központú halászati gazdálkodást, többek közt a Felek közötti együttműködés révén;
(d)
a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati gyakorlatok leküzdésére, valamint az ilyen gyakorlatok révén lehalászott fajokból származó termékek kereskedelmének megelőzésére irányuló erőfeszítéseket segítendő:
(i) hatékony intézkedéseket hajtanak végre a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat leküzdésére;
(ii) nyomonkövetési, ellenőrzési, megfigyelési, megfelelőségi és végrehajtási rendszerek alkalmazását biztosítják annak érdekében, hogy:
(A) megelőzzék és nemzetközi kötelezettségeiknek és saját joguknak megfelelően megakadályozzák, hogy az országuk lobogója alatt hajózó hajók és természetes személyek jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységben vegyenek részt; valamint
(B) kezeljék a halak vagy haltermékek tengeri átrakodását a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megakadályozása és elkerülése érdekében;
(iii) végrehajtsák a kikötő szerinti állam intézkedéseit; valamint
(iv) intézkedéseket hoznak annak megelőzésére, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halak és halászati termékek bekerüljenek az egyes Felek ellátási láncaiba, és ennek érdekében együttműködnek, ideértve az információcsere elősegítésével;
(e)
aktívan részt vesznek azon regionális halászati gazdálkodási szervezetek munkájában, amelyeknek tagjai, megfigyelői vagy nem szerződő együttműködő felei, a jó halászati irányítás és a fenntartható halászat megvalósítására törekedve, például a tudományos kutatás előmozdításával és a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre támaszkodó állományvédelmi intézkedések elfogadásával, a megfelelési mechanizmusok megerősítésével, rendszeres teljesítmény-felülvizsgálat végzésével, a regionális halászati gazdálkodási szervezet gazdálkodási intézkedései hatékony ellenőrzésének, nyomon követésének és végrehajtásának elfogadásával, és adott esetben a fogási dokumentációs vagy tanúsítási rendszerek és a kikötő szerinti államok intézkedéseinek elfogadásával és végrehajtásával;
(f) arra törekednek, hogy összhangban járjanak el azon vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedésekkel, amelyeket olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek hoztak, amelyeknek nem tagjai, annak érdekében, hogy elkerüljék ezen intézkedések kijátszását, valamint igyekeznek nem megkerülni az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy megállapodások által működtetett fogási vagy kereskedelmi dokumentációs rendszereket, amelyeknek nem tagjai; valamint
(g) ösztönzik a fenntartható és felelős akvakultúra kialakítását, figyelembe véve annak gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjait, a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexében foglalt célkitűzések és elvek végrehajtásának megfelelően.
5. A fenntartható halászati gyakorlatok és a fenntartható halászatból származó halászati termékek kereskedelmének előmozdítása céljából a Felek szükség szerint és a 33.7. cikkel összhangban együttműködnek kétoldalúan és regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belül. Ezen túlmenően a Felek együttműködhetnek az e cikkben foglaltak végrehajtását támogató ismeretek és bevált gyakorlatok cseréjével is.
C. SZAKASZ
MUNKAERŐ ÉS KERESKEDELEM
33.15. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek elismerik, hogy a kereskedelem és a beruházások lehetőségeket teremtenek a munkahelyteremtés és a tisztességes munka szempontjából, többek közt a fiatalok számára, olyan foglalkoztatásra vonatkozó feltételek mellett, amelyek tiszteletben tartják a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 1998. június 18-án Genfben elfogadott és 2022-ben módosított, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban (a továbbiakban: ILO-nyilatkozat a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról), valamint a 2008-ban elfogadott és 2022-ben módosított tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló ILO-nyilatkozatban megfogalmazott alapelveket.
2. A Felek igyekeznek, hogy magas szintű munkavédelmet biztosítsanak az általuk vállalt nemzetközi munkaügyi normákkal összhangban, valamint előmozdítsák az egymást támogató kereskedelmi és munkaügyi politikákat a munkavállalók munkafeltételeinek és munkában töltött életének javítása érdekében. Arra törekednek, hogy fokozzák az emberi tőke fejlesztését és javítsák az emberi tőkével való gazdálkodást a jobb foglalkoztathatóság, üzleti kiválóság és nagyobb termelékenység érdekében, mind a munkavállalók, mind a vállalkozások előnyére. Ennek megfelelően a Felek igyekeznek lehetőséget biztosítani a fiataloknak azon készségek elsajátítására, amelyek szükségesek ahhoz, hogy sikeresen a munkaerőpiacra lépjenek, és ott is maradjanak.
3.
A Felek igyekeznek együttműködni a kölcsönös érdeklődésére számot tartó, a kereskedelemhez kapcsolódó munkaügyi kérdésekkel kapcsolatban, a Felek közötti tágabb kapcsolatok megerősítése érdekében.
33.16. CIKK
Multilaterális munkaügyi előírások és megállapodások
1. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének olyan módon történő előmozdítása mellett, amely elősegíti a tisztes munka mindenki, különösen a nők, a fiatalok és a fogyatékossággal élő személyek számára történő biztosítását, összhangban az ILO keretében vállalt kötelezettségvállalásaikkal, ideértve a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló, 2022-ben módosított ILO-nyilatkozatban és a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2022-ben módosított ILO-nyilatkozatban foglaltakkal.
2. Emlékeztetve az ILO tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2022-ben módosított nyilatkozatára, a Felek tudomásul veszik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem szolgálhat hivatkozásul és nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint hogy a munkaügyi normákat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.
3. A Felek hatékonyan végrehajtják a Chile, illetve az EU-tagállamok által ratifikált ILO-egyezményeket.
4.
Összhangban az ILO 1919. június 28-án a versailles-i békeszerződés XIII. részeként elfogadott alapokmányával, valamint a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló, 2022-ben módosított ILO-nyilatkozattal, a Felek tiszteletben tartják, előmozdítják és hatékonyan végrehajtják az alapvető ILO-egyezményekben meghatározott, nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi normákat, amelyek a következők:
(a) az egyesülés szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismerése;
(b) a kényszermunka minden formájának felszámolása;
(c) a gyermekmunka tényleges megszüntetése, ideértve a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltása;
(d) a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása; valamint
(e) a biztonságos és egészséges munkakörnyezet.
5. A Felek rendszeresen információt cserélnek egymással az ILO által naprakésznek minősített ILO-egyezmények vagy jegyzőkönyvek ratifikálása tekintetében elért előrehaladásukról, amennyiben azoknak még nem részes felei.
6.
A Felek előmozdítják az ILO tisztességes munka programját, amelyet a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2022-ben módosított ILO-nyilatkozat tartalmaz, különös tekintettel az alábbiakra:
(a) tisztességes munkakörülmények mindenki számára, többek között a munkabér és a díjazás, a munkaidő, egyéb munkafeltétek és a szociális védelem tekintetében; valamint
(b) a munkavállalók és munkáltatók, valamint szervezeteik és az érintett kormányzati szervek között a munkaügyi kérdésekről folytatott szociális párbeszéd.
7. Az ILO keretében vállalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban az egyes Felek:
(a) intézkedéseket és szakpolitikákat fogadnak el és hajtanak végre a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan; valamint
(b) hatékony munkaügyi felügyeleti rendszert tartanak fenn a vonatkozó ILO-normákkal összhangban.
33.17. CIKK
Kényszermunka
1. Emlékeztetve arra, hogy a kényszermunka felszámolása a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egyik célkitűzése, a Felek hangsúlyozzák a kényszermunkáról szóló 1930. évi ILO-egyezmény 2014. június 11-én, Genfben elfogadott 2014. évi jegyzőkönyve megerősítésének és hatékony végrehajtásának fontosságát.
2.
A Felek elismerik a kényszermunka minden formájának felszámolására irányuló célkitűzést, ideértve a gyermekekkel végeztetett kényszermunkát is.
3. Következésképpen, a Felek azonosítják a kényszermunka minden formájának felszámolására vonatkozó együttműködésnek, valamint az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztásának lehetőségeit.
33.18. CIKK
Együttműködés a kereskedelem és a munkaügyi kérdések terén
A Felek a 33.7. cikknek megfelelően, szükség szerint, kétoldalúan és az ILO keretében konzultálnak egymással, és együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó munkaügyi kérdésekben, ideértve többek között az alábbiakat:
(a) munkahelyteremtés és a termelékeny, magas színvonalú foglalkoztatás előmozdítása, ideértve a munkahelyteremtő növekedés megteremtésére és a fenntartható vállalatok és vállalkozói készség előmozdítására irányuló politikák;
(b) az üzleti tevékenység és a munka hatékonysága javításának elősegítése, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében;
(c)
a humán tőke fejlesztése, hozzáférés a munkaerőpiachoz, és a foglalkoztathatóság fokozása, különösen a fiatal körében, ideértve az élethosszig tartó tanulás és a szakképzés, a továbbképzés, a képzés és a készségek fejlesztése révén, többek között a feltörekvő és a környezeti iparágakban;
(d) a munka és a magánélet közötti egyensúly és innovatív munkahelyi gyakorlatok a munkavállalók jóllétének fokozása érdekében;
(e) tudatosság növelése az ILO tisztes munkára vonatkozó programjára – ideértve a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggéseket, a munkaerőpiaci kiigazításokat, az alapvető munkaügyi normákat, a globális ellátási láncokon belüli tisztes munkát, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, a szociális párbeszédet, valamint a nemek közötti egyenlőséget – vonatkozóan;
(f) a kereskedelem révén minőségi munkahelyek, többek közt a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének előmozdítása;
(g) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint munkaügyi felügyelet, például a megfelelőségi és végrehajtási mechanizmusok javítása;
(h) a sokszínű, többgenerációs munkaerő kihívásainak és lehetőségeinek kezelése, ideértve az alábbiak révén:
(i) a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetések felszámolása; valamint
(ii)
a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme;
(i) a munkaügyi kapcsolatok javítása, például az alternatív vitarendezés és a háromoldalú konzultációk terén bevált gyakorlatok;
(j) az alapvető, prioritást élvező és egyéb naprakész ILO-egyezmények, valamint a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozat, továbbá az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása; valamint
(k) munkaügyi statisztikák.
D. SZAKASZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
33.19. CIKK
Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság és kapcsolattartó pontok
1. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrejövő, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: albizottság) Chile részéről a kereskedelmi, munkaügyi, környezetvédelmi és nemi kérdésekért felelős tisztviselőkből áll.
2.
Az albizottság külön ülésszakokat tart a környezetvédelmi és a munkaügyi kérdésekben
41
, valamint a kereskedelemhez és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó horizontális kérdésekben.
3. Az albizottság feladatai:
(a) e fejezet végrehajtásának elősegítése, nyomon követése és felülvizsgálata;
(b) a fejezetben foglalt együttműködési tevékenységek – ideértve az információk és tapasztalatok cseréjét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken – meghatározása, szervezése, felügyelete és értékelése;
(c) jelentéstétel és ajánlások megfogalmazása a vegyes bizottság számára az e fejezettel kapcsolatos kérdések kapcsán, többek között a 40.5. cikkben említett civil társadalmi mechanizmusokkal folytatott megbeszélések témáira vonatkozóan is;
(d) a 33.21–33.22. cikkben említett feladatok elvégzése;
(e) egyeztetés a megállapodás e részének értelmében létrejövő más albizottságokkal, szükség szerint, ideértve a nemekkel kapcsolatos kérdések, megfontolások és tevékenységek integrálására irányuló lépések tekintetében, a 34.4. cikk (8) bekezdésében említettek szerint; valamint
(f) bármely egyéb feladat ellátása, amelyben a Felek megállapodnak.
4.
Az albizottság a Felek kölcsönös egyetértése alapján konzultálhat megfelelő érdekelt felekkel vagy szakértőkkel, vagy tanácsot kérhet azoktól a fejezet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben.
5. Az albizottság egyes üléseiről konszenzussal jelentést készít, és azt az ülést követően közzéteszi.
6. Mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot közigazgatásán belül az e fejezet végrehajtására vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció és egyeztetés elősegítése érdekében. Chile esetében a munkaügyi, környezetvédelmi és nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben az egyes kapcsolattartó pontokat a Külügyminisztérium Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Altitkársága vagy annak jogutódja biztosítja. A Felek haladéktalanul értesítik egymást a kapcsolattartó pontok személyéről és elérhetőségi adatairól.
7. A kapcsolattartó pontok:
(a) elősegítik a Felek közötti rendszeres kommunikációt és egyeztetést;
(b) a 8.7. cikk (2) bekezdés ellenére segítik az albizottság munkáját, többek között az albizottság üléseihez napirend készítésével és az egyéb szükséges előkészületek biztosításával;
(c)
adott esetben kommunikálnak az adott Fél civil társadalmával; valamint
(d) együttműködnek egymással, illetve saját közigazgatásuk megfelelő szerveivel, az együttműködési tevékenységek fejlesztése és végrehajtása érdekében.
33.20. CIKK
Vitarendezés
1. A Felek párbeszéd, információcsere és együttműködés révén mindent megtesznek annak érdekében, hogy megoldják a Felek között a fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő nézeteltéréseket.
2. Abban az esetben, ha a Felek nem értenek egyet e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, a Felek csak a 33.21. és 33.22. cikk alapján létrehozott vitarendezési eljárásokat alkalmazhatják.
33.21. CIKK
Konzultációk
1. A másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján bármely Fél (a továbbiakban: megkereső Fél) konzultációt kérhet a másik Féltől (a továbbiakban: megkeresett Fél) az e fejezet értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő ügyekben. A kérelemnek tartalmaznia kell a konzultáció kérésének indokait, beleértve a szóban forgó ügy kellően részletes leírását, és megjelölve a fejezet azon rendelkezéseit, amelyek alkalmazását a Fél indokoltnak tartja.
2. A megkeresett Fél legkésőbb a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 10 napon belül, írásban köteles válaszolni, feltéve, hogy a megkereső Féllel nem állapodnak meg másként.
3. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg másként, a Felek a kérelem megkeresett Fél általi kézhezvételétől számított 30 napon belül megkezdik a konzultációkat.
4. A konzultációk személyes részvétellel vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technikai eszköz révén is megtarthatók. Amennyiben a konzultációra személyesen kerül sor, a Felek eltérő megállapodásának hiányában a konzultációra a megkeresett Fél területén kerül sor.
5. A konzultációk során a Felek:
(a) elegendő információt közölnek, amely lehetővé teszi az ügy teljes körű kivizsgálását; valamint
(b)
a konzultáció során megosztott információkat bizalmasan kezelik.
6. A Felek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében konzultációkat kezdenek, és figyelembe veszik az üggyel kapcsolatos együttműködési lehetőségeket is. Az e fejezetben említett többoldalú megállapodásokkal kapcsolatos ügyekben a Felek figyelembe veszik az ILO vagy a fenti megállapodások szerint létrehozott érintett testületek által nyújtott tájékoztatást. Adott esetben a konzultációk a Felek e szervezetek vagy testületek, vagy bármely megfelelőnek tartott szakértő vagy testület tanácsát kérik a konzultációk támogatása érdekében.
7. Ha a Felek nem jutnak megoldásra az ügyben a konzultációkra vonatkozó kérelem (1) bekezdés szerinti kézbesítését követő 60 napon belül, a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli megkeresés útján bármely Fél kérheti az albizottság összehívását az ügy megtárgyalására. Az albizottság haladéktalanul összeül, és arra törekszik, hogy az ügyben megoldást találjon.
8. Mindkét Fél, vagy a (7) bekezdés szerint összehívott albizottság, szükség szerint a 40.6. cikkben említett belső konzultációs csoportok véleményét vagy más szakértői javaslatot kérhet.
9. Ha a Felek megoldásra jutnak az ügyben, dokumentálják az eredményt, ideértve adott esetben a konkrét lépéseket és határidőket, amelyekben megállapodtak. A Felek ellenkező értelmű megállapodása hiányában a konzultáció eredményét nyilvánosságra hozzák.
33.22. CIKK
Szakértői testület
1. Ha a Felek nem jutnak megoldásra az ügyben az albizottság összehívására vonatkozó, a 33.21. cikk (7) bekezdésében említett kérelem kézbesítését követő 60 napon belül, vagy egyik Fél sem nyújt be ilyen kérelmet, a konzultációkra vonatkozóan a 33.21. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott írásbeli kérelem kézbesítését követő 120 napon belül a megkereső Fél kérheti szakértői testület felállítását az ügy megvizsgálására.
Az ilyen kérelmeket a megkeresett Fél kapcsolattartó pontjához kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a szakértői testület felállítására vonatkozó kérés indokait, beleértve a szóban forgó ügy kellően részletes leírását, és annak kifejtését, hogy az ügy miért jelenti a fejezet konkrét rendelkezéseinek megsértését.
2. Az e cikkben foglalt ellenkező értelmű rendelkezések hiányában a 38.6., 38.10., 38.13. cikk, a 38.14. cikk (1) bekezdése, a 38.15., 38.19. cikk, a 38.20. cikk (2) bekezdése, a 38.21., 38.22., 38.24., 38.32., 38.33., 38.34. és 38.35. cikk, valamint a 38-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat és a 38-B. mellékletben foglalt magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó.
3. Az albizottság az első ülésén javaslatot tesz a vegyes bizottságnak egy legalább 15 olyan személyt tartalmazó jegyzék létrehozására, akik hajlandók és képesek a szakértői testület tagjaként szolgálni. Ezen ajánlás alapján a vegyes bizottság a jelen megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül létrehozza az említett személyek jegyzékét. E jegyzék az alábbi három aljegyzékből áll:
(a) egy személyek neveit tartalmazó aljegyzék, amelyet az Uniós Fél javaslatai alapján állítottak össze;
(b)
egy olyan aljegyzék, amelyet Chile javaslatai alapján állítottak össze; valamint
(c) egy olyan személyeket tartalmazó aljegyzék, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik a szakértői testület elnöki tisztségét töltik be.
4. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A vegyes bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzékeket napra készen tartsák, és mindig szerepeljen rajtuk legalább ennyi személy.
5. A (3) bekezdésben említett személyeknek a munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályokban, az e fejezetben tárgyalt kérdésekben, illetve a nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel kell rendelkeznie. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadnak el utasításokat a vitatott üggyel kapcsolatos kérdésekben, nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és teljesítik a 38-B. mellékletben szereplő magatartási kódexben foglaltakat.
6. Miután a szakértői testület a 38.6. cikk (3), (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően létrejön, a szakértőket az e cikk (3) bekezdésében említett vonatkozó aljegyzékekről választják ki.
7.
A Feleknek a szakértői testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a szakértői testület feladatmeghatározása a következő:
„az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodás 33. fejezete vonatkozó rendelkezései fényében a szakértői testület létrehozása iránti kérelemben említett ügy megvizsgálása, és a testület megállapításait és az ügy megoldására megfogalmazott ajánlásait tartalmazó jelentés készítése a 33.23. cikkel összhangban”.
8. Az ebben a fejezetben említett többoldalú megállapodásokkal összefüggő kérdésekben a szakértői testület tájékoztatást kér az ILO-tól vagy a szóban forgó megállapodások alapján létrehozott megfelelő testületektől, az ILO vagy e megfelelő testületek által elfogadott valamennyi rendelkezésre álló releváns értelmező útmutatást, megállapítást vagy határozatot is ideértve. Az így kapott információkat meg kell küldeni észrevételezésre a Feleknek.
9. A szakértői testület e fejezet érintett rendelkezéseit a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban értelmezi, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált szabályokat is.
10. A szakértői testület időközi jelentést tesz a Felek számára, valamint zárójelentést készít, amely tartalmazza a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát és a megállapítások, következtetések vagy ajánlások mögött húzódó okfejtést.
11.
A szakértői testület az időközi jelentését a létrehozásától számított 100 napon belül a Felek elé tárja. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a szakértői testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület az időközi jelentését kibocsátani tervezi. Az e bekezdésben meghatározott határidő a Felek kölcsönös megegyezésével meghosszabbítható.
12. Az időközi jelentés átadását követő 25 napon belül bármelyik Fél indokolással ellátott kérelmet intézhet a szakértői testülethez az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontokból történő felülvizsgálata érdekében. A Fél a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeket fűzhet a másik Fél kérelméhez.
13. A szakértői testület a kérelem és az észrevételek mérlegelését követően zárójelentést készít. Ha a (11) bekezdésben említett időtartamon belül nem érkezik be írásbeli kérelem az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjainak felülvizsgálatára, az időközi jelentés a szakértői testület zárójelentésévé válik.
14. A szakértői testület a létrehozásától számított 175 napon belül a Felek elé tárja a zárójelentését. Amennyiben a szakértői testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület a zárójelentését kibocsátani tervezi. Az e bekezdésben meghatározott határidő a Felek kölcsönös megegyezésével meghosszabbítható.
15. A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek minden észrevételével.
16.
A Felek a szakértői testület zárójelentését a szakértői testület általi átadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra hozzák.
17. Ha a szakértői testület zárójelentésében megállapítja, hogy az egyik Fél nem teljesítette az e fejezet értelmében fennálló kötelezettségeit, a Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. A megkeresett Fél a jelentés nyilvános közzétételétől számított legfeljebb három hónapon belül tájékoztatja a 40.6. cikkben említett belső konzultációs csoportjait és a másik Felet a végrehajtandó tevékenységekre és intézkedésekre vonatkozó határozatairól.
18. Az albizottság nyomon követi a szakértői testület zárójelentése és ajánlásai nyomán tett lépéseket. A 40.6. cikkben említett belső konzultációs csoportok ennek kapcsán észrevételeket nyújthatnak be az albizottságnak.
33.23. CIKK
Felülvizsgálat
1. Az e fejezetben foglalt célkitűzések elérésének fokozása érdekében a Felek az albizottság ülésein megvitatják a fejezet hatékony végrehajtását, figyelembe véve egyebek közt az egyes Felek fontosabb szakpolitikai fejleményeit, valamint a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos fejleményeket.
2.
E megbeszélések eredményeire figyelemmel bármelyik Fél kérheti a fejezet felülvizsgálatát a megállapodás hatálybalépésének napját követően bármikor. Ennek érdekében az albizottság ajánlást fogalmazhat meg a Felek számára a fejezet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, a 41.6. cikk (1) bekezdésével létrehozott módosítási eljárásnak megfelelően.
34. FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG
34.1. CIKK
Háttér és célkitűzések
1. A Felek egyetértenek abban, hogy nagy jelentőséggel bír a nemek közötti egyenlőség szempontjainak beépítése a befogadó gazdasági növekedés előmozdításába, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő politikák e tekintetben kiemelkedő szerepet játszhatnak. Ezek közé tartozik a nők gazdaságban és nemzetközi kereskedelemben való részvételét gátló akadályok lebontása, többek között az egyenlő munkaerőpiaci esélyek javítása a férfiak és a nők munkakörökhöz és ágazatokhoz való hozzáférése szempontjából.
2. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelem és beruházás a gazdasági növekedés motorját jelentik. Elismerik továbbá a nők jelentős hozzájárulását a gazdasági növekedéshez a gazdasági tevékenységben, egyebek közt az üzleti szférában és a nemzetközi kereskedelemben való részvételük révén.
3.
A Felek elismerik, hogy a nők részvétele a nemzetközi kereskedelemben hozzájárulhat gazdasági szerepvállalásuk és gazdasági önállóságuk előmozdításához. A nők hozzáférése a gazdasági erőforrásokhoz, illetve az, hogy gazdasági erőforrások nők tulajdonában vannak, hozzájárul a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedéshez, jóléthez, versenyképességhez, valamint a társadalom jóllétéhez. Ennek megfelelően a Felek hangsúlyozzák azon szándékukat, hogy e megállapodás e részét a férfiak és nők közötti egyenlőséget előmozdító és javító módon hajtsák végre.
4. A Felek emlékeztetnek az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, és a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség kérdésében érintett célokra, különösen az 5. célkitűzésre: a nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése.
5. A Felek emlékeztetnek a 2017 decemberében, a WTO Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciája alkalmával tett, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásáról szóló együttes nyilatkozat célkitűzéseit.
6. A Felek emlékeztetnek a nők és férfiak közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nők társadalmi szerepének megerősítésére, valamint a demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásaikra, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a férfiak és nők közötti egyenlőséggel kapcsolatos más nemzetközi emberi jogi okmányokban foglaltaknak megfelelően, amelyeknek a Felek részes felei.
7.
A Felek megerősítik a nőkről szóló negyedik világkonferencián 1995. szeptember 4–15. között Pekingben elfogadott Pekingi Nyilatkozat és a Pekingi Cselekvési Platform keretében vállalt kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel azon célkitűzésekre és rendelkezésekre, amelyek a nők erőforrásokhoz, foglalkoztatáshoz, piacokhoz és kereskedelemhez való egyenlő hozzáférésére vonatkoztak.
8. A Felek újólag megerősítik az inkluzív kereskedelempolitikák jelentőségét, amelyek hozzájárulhatnak a nők és a férfiak közötti egyenlő jogok, bánásmód és esélyek előmozdításához, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásához.
9. A Felek hangsúlyozzák a magánszektor szerepét a nemek közötti egyenlőség ösztönzésében, a vállalati tevékenységek keretében alkalmazott megkülönböztetésmentesség és sokszínűségi politikák révén, a Felek által elfogadott vagy támogatott nemzetközi irányelveknek és normáknak megfelelően.
10. A Felek törekednek arra, hogy:
(a) a közöttük fennálló kereskedelmi kapcsolatokat, együttműködést és párbeszédet oly módon erősítsék, amely elősegíti a nők és a férfiak, mint munkások, termelők, kereskedők vagy fogyasztók közötti esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot, a nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban;
(b) elősegítsék az együttműködést és a párbeszédet annak érdekében, hogy javítsák a nők képességét, körülményeit és hozzáférését a kereskedelem által teremtett lehetőségekhez;
(c) tovább erősítsék képességeiket a kereskedelmi vonatkozású nemi kérdések kezelésére, ideértve információk és bevált módszerek cseréje révén.
34.2. CIKK
Többoldalú megállapodások
1. Mindegyik Fél megerősíti elkötelezettségét a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott egyezmény keretében fennálló kötelezettségeinek hatékony végrehajtására, különös tekintettel az egyezmény azon rendelkezéseire, amelyek a nőkkel szemben a gazdasági életben és a foglalkoztatás területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkoznak.
2. A Felek emlékeztetnek a jelen megállapodás e része 33.16. cikkének értelmében vállalt kötelezettségeikre az ILO nemek közötti egyenlőségre, valamint a foglalkoztatás és a foglalkozás tekintetében való megkülönböztetés felszámolására vonatkozó, és az európai uniós tagállamok és Chile által egyaránt megerősített egyezményeivel kapcsolatban.
3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket azon kötelezettségvállalásaik hatékony végrehajtása iránt, amelyek a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival foglalkozó egyéb olyan többoldalú megállapodások értelmében állnak fenn, amelyeknek az egyes Felek részes felei.
34.3. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek elismerik, hogy mindegyik Félnek jogában áll saját hatókört és biztosítékokat megállapítani a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre vonatkozóan, valamint vonatkozó jogszabályait és szakpolitikáit ennek megfelelően elfogadni vagy módosítani, a 34.2. cikkben említett nemzetközi megállapodások értelmében fennálló kötelezettségvállalásaival összhangban.
2.
Az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy vonatkozó jogszabályaik és szakpolitikáik gondoskodjanak a férfiak és nők közötti egyenlő jogokról, bánásmódról és lehetőségekről, valamint ezeket előmozdítsák, nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően. Az egyes Felek törekednek az ezen jogszabályok és szakpolitikák fejlesztésére.
3. Az egyes Felek igyekeznek nemekre lebontott adatokat gyűjteni a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában, hogy jobban megérthessék a kereskedelempolitikai eszközök által a nőkre és a férfiakra munkavállalóként, termelőként, kereskedőként vagy fogyasztóként gyakorolt eltérő hatásokat.
4. Valamennyi Fél előmozdítja saját területén a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályaival és politikáival kapcsolatos tudatosság növelését, beleértve azoknak a befogadó gazdasági növekedésre és a kereskedelempolitikára gyakorolt hatását és azok szempontjából való jelentőségét is.
5. A Felek szükség szerint figyelembe veszik a férfiak és nők közötti egyenlőség célkitűzését az ezen megállapodás e része által érintett területekre vonatkozó intézkedések kialakítása, végrehajtása és felülvizsgálata során.
6. A Felek ösztönzik a kereskedelmet és a beruházásokat a nők és férfiak egyenlő esélyeinek és részvételének előmozdításával a gazdaság és a nemzetközi kereskedelem terén. Ez többek között olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek célja: a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés minden formájának fokozatos felszámolása; az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” elvének előmozdítása a nemek közötti bérkülönbség kezelése érdekében, és annak elősegítése, hogy a nőket ne érje hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás és a foglalkozás terén, ideértve a terhességgel és az anyasággal összefüggő okokból.
7.
A Felek a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése céljából nem gyengíthetik vagy csökkenthetik a saját jogszabályaik által garantált védelmet, amely a nemek közötti egyenlőséget vagy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget biztosítja.
8. A Felek nem mellőzik a nemek közötti egyenlőséget vagy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget biztosító jogszabályaikat és normáikat, vagy térnek el azoktól más módon, illetve nem ajánlják fel azok mellőzését vagy az azoktól való eltérést oly módon, amely gyengíti vagy csökkenti az ezen jogszabályok értelmében biztosított védelmet azért, hogy a kereskedelmet vagy beruházásokat ösztönözzék.
9. A Felek nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni – folyamatos vagy ismétlődő fellépés vagy a fellépés hiánya útján – a nemek közötti egyenlőséget vagy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget biztosító jogszabályaik által garantált védelmet oly módon, hogy az befolyásolja a kereskedelmet vagy a beruházásokat.
34.4. CIKK
Együttműködési tevékenységek
1. A Felek elismerik a nemek közötti egyenlőséget támogató intézkedések kereskedelmi vonatkozásainak kialakítása, végrehajtása, nyomon követése és megerősítése kapcsán szerzett tapasztalataik kölcsönös megosztásából fakadó előnyöket.
2. A Felek az (1) bekezdéssel összhangban olyan együttműködési tevékenységeket valósítanak meg, amelyek a nők, ideértve munkavállalók, üzletasszonyok és vállalkozók képességét és körülményeit hivatottak javítani annak érdekében, hogy hozzáférhessenek a jelen megállapodás e része által teremtett lehetőségekhez és teljes mértékben kihasználhassák azokat.
3.
A Felek a kölcsönös megállapodásuk szerinti kérdésekben és témákban folytatnak együttműködési tevékenységeket.
4. Együttműködési tevékenységek szükség szerint az ENSZ, WTO, ILO, OECD és más nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok, vállalkozások, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, oktatási és kutatószervezetek, továbbá egyéb nem kormányzati szervezetek részvételével is folytathatók és megvalósíthatók.
5. Az együttműködés kiterjedhet a nők nemzetközi kereskedelemben történő fokozottabb részvételét ösztönző politikákra és programokra vonatkozó tapasztalatok és bevált módszerek megosztására, valamint az alábbiak kereskedelmi vonatkozásaira:
(a) a nők pénzügyi kirekesztődése felszámolásának és oktatásának, valamint a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének előmozdítása;
(b) a női vezetők helyzetének javítása és a nőkből álló hálózatok fejlesztése;
(c) a nők teljes körű részvételének előmozdítása a gazdaságban, részvételük, vezető szerepük és oktatásuk ösztönzése révén, különösen azokon a területeken, ahol alulreprezentáltak, például a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika, valamint az innováció és az üzleti élet;
(d) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a vállalkozásokon belül;
(e) a nők részvétele a magán és állami szektor döntéshozói pozícióiban;
(f)
a női vállalkozói lét előmozdítását célzó állami és magánkezdeményezések, többek közt a nőknek a formális gazdaságba való integrálása, a nők által vezetett vállalkozások versenyképességének erősítése, hogy részt tudjanak venni és versenyre kelhessenek a helyi, regionális és globális értékláncokban, továbbá a nők által vezetett kis és közepes méretű vállalkozások nemzetköziesítését előmozdító tevékenységek;
(g) a nők digitális készségeinek, valamint az online üzleti eszközökhöz és elektronikus kereskedelmi platformokhoz való hozzáférésének fejlesztésére irányuló szakpolitikák és programok;
(h) az ellátással és gondozással kapcsolatos szakpolitikák és programok javítása, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt lehetővé tevő, a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő intézkedések;
(i) a nők nemzetközi kereskedelemben történő részvételének növekedése és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése között fennálló kapcsolat feltárása;
(j) a kereskedelempolitikák nemi alapú elemzésének fejlesztése, ideértve ezek kialakítása, végrehajtása és hatásainak nyomon követése;
(k) a nemek szerint lebontott adatok gyűjtése, az indikátorok, monitorozási és értékelési módszerek, valamint a nemek közötti egyenlőség nézőpontjából történő statisztikai elemzés alkalmazása;
(l) a nők nemzetközi kereskedelemben való részvétele és az olyan területek közötti kapcsolódások feltárása, mint a nők tisztességes munkája, foglalkozási szegregációja és munkafeltételei, ideértve a várandós és gyermekágyas munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége, a 33.18. cikk f) pontjának megfelelően;
(m)
a válságok és veszélyhelyzetek nőkre és férfiakra gyakorolt eltérő gazdasági hatásait megelőző, enyhítő és azokra reagáló szakpolitikák és programok; valamint
(n) a Felek által meghatározott bármely egyéb kérdés.
6. Az együttműködési tevékenységek prioritásait a Felek közösen határozzák meg a kölcsönös érdekű területek és a rendelkezésre álló erőforrások alapján.
7. Az együttműködés, ideértve az (5) bekezdésben meghatározott területen is, megvalósulhat személyes részvétellel vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technikai eszköz révén, olyan tevékenységek révén, mint például: munkaértekezletek, szemináriumok, konferenciák, kollaboratív programok és projektek; tapasztalatcsere, továbbá a szakpolitikákra és eljárásokra vonatkozó bevált módszerek megosztása; és szakértők cseréje.
8. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrejövő, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságon keresztül a Felek ösztönzik a jelen megállapodás e részében létrehozott testületeket, hogy a nemi egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket, megfontolásokat és tevékenységeket építsék be munkájukba.
9. A Felek szükség szerint ösztönzik a nők inkluzív részvételét az ezen cikk alapján életre hívott együttműködési tevékenységek végrehajtása során.
34.5. CIKK
Intézményi rendelkezések
1. Ezen fejezet végrehajtásáért a 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság felelős. E fejezetre a 33.19. cikket értelemszerűen kell alkalmazni 42 .
2. Amennyiben a Felek a 40.6. cikk alapján létrehozott vagy kijelölt belső konzultációs csoport és a 40.7. cikk alapján megszervezett civil társadalmi fórum keretében együttműködnek a civil társadalommal, ösztönzik olyan szervezetek részvételét, amelyek a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításán dolgoznak.
34.6. CIKK
Vitarendezés
E fejezetre a 33.20., 33.21. és 33.22. cikket értelemszerűen kell alkalmazni 43 .
34.7. CIKK
Felülvizsgálat
1. A Felek egyetértenek abban, hogy fontos a megállapodás e részének végrehajtása által a férfiak és nők közötti egyenlőségre, valamint a nőknek a kereskedelemmel összefüggésben nyújtott lehetőségekre gyakorolt hatás nyomon követése és értékelése, közösen vagy külön-külön az egyes Felek eljárásain és intézményein keresztül, valamint a jelen megállapodás e részének értelmében létrejövő eljárások és intézmények révén.
2. A Felek a végrehajtás során nyert tapasztalatok tükrében felülvizsgálhatják a fejezetet és szükség esetén javaslatot tehetnek arra, hogy miként lehet megerősíteni.
35. FEJEZET
ÁTLÁTHATÓSÁG
35.1. CIKK
Célkitűzés
1. A Felek – elismerve egymás szabályozási környezetének a közöttük folytatott kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt esetleges hatását – arra törekednek, hogy kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat biztosítsanak a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k számára.
2.
A Felek újólag megerősítik a WTO-megállapodás értelmében fennálló kötelezettségvállalásaikat, és azokra építve e fejezetben további szabályokat fektetnek le az átláthatóságra vonatkozóan.
35.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „közigazgatási határozat”: olyan jogi hatállyal bíró határozat vagy intézkedés, amely egy egyedi esetben alkalmazandó egy konkrét személyre, árura vagy szolgáltatásra, és arra az esetre is kiterjed, amikor elmarad a valamely Fél joga szerint előírt közigazgatási határozat meghozatala; valamint
(b) „általános hatályú közigazgatási határozat”: olyan közigazgatási határozat vagy értelmezés, amely minden olyan személyre és tényállásra alkalmazandó, amely általában véve a közigazgatási határozat vagy értelmezés hatálya alá tartozik és amely magatartási normát állapít meg, de nem foglalja magában a következőket:
(i) közigazgatási vagy kvázi bírósági eljárás során hozott megállapítás vagy határozat, amely egy konkrét ügyben a másik Fél egy konkrét személyére, árujára vagy szolgáltatására alkalmazandó; vagy
(ii) olyan határozat, amely egy konkrét cselekményre vagy gyakorlatra vonatkozik.
35.3. CIKK
Közzététel
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a megállapodás e részének hatálya alá tartozó bármely kérdéssel kapcsolatos jogszabályai, egyéb rendelkezései, eljárásai, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatai és bírósági határozatai haladéktalanul közzétételre kerüljenek, ha kivitelezhető, elektronikus úton vagy más olyan módon, amely bárkinek lehetővé teszi ezek tartalmának megismerését.
2. Valamennyi Fél magyarázattal szolgál a megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó jogszabályai, egyéb rendelkezései, eljárásai, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatai és bírósági határozatai céljáról és indokáról.
3. Valamennyi Fél biztosítja, hogy észszerű idő teljen el a megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó jogszabályai és egyéb rendelkezései közzététele és hatálybalépése között, kivéve, amennyiben ez sürgető okok fennállása miatt nem lehetséges. E bekezdés nem alkalmazható az általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatokra és bírósági határozatokra.
35.4. CIKK
Tájékoztatáskérés és információszolgáltatás
1. Valamennyi Fél megfelelő mechanizmusokat hoz létre vagy tart fenn, hogy választ adhasson bármely személynek a megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó jogszabályok vagy egyéb rendelkezések bármelyikére vonatkozó megkeresésére.
2. A Felek egyike kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol bármely – akár hatályos, akár tervezett –, a megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó jogszabályt vagy egyéb rendelkezést érintő tájékoztatáskérésre, kivéve, ha a megállapodás e részének más fejezete alapján erre külön mechanizmus jött létre.
35.5. CIKK
Közigazgatási eljárások
1. A megállapodás e részének hatálya alá tartozó bármely kérdés tekintetében valamennyi Fél tárgyilagos, pártatlan és észszerű módon igazgatja minden jogszabályát, egyéb rendelkezését, eljárását és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatát.
2.
Ha az (1) bekezdésben említett jogszabályok, egyéb rendelkezések, eljárások vagy általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok alkalmazása tekintetében a másik Fél konkrét személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira vonatkozó közigazgatási eljárás indul, az egyes Felek:
(a) arra törekednek, hogy a közigazgatási eljárás által közvetlenül érintett személyek részére a rájuk vonatkozó jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban észszerű tájékoztatást adjanak az adott eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, azon joghatóság megnevezését, amelyben az eljárást kezdeményezték, és a vitatott kérdések általános leírását; valamint
(b) észszerű lehetőséget biztosítanak az ilyen személyeknek arra, hogy bármely végleges közigazgatási határozatot megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi.
35.6. CIKK
Felülvizsgálat és fellebbezés
1. Az egyes Felek bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmusokat vagy eljárásokat hoznak létre vagy tartanak fenn a megállapodás e részének hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos közigazgatási határozatok haladéktalan felülvizsgálata és – indokolt esetben – kiigazítása érdekében.
2.
Valamennyi Fél biztosítja, hogy bíróságai, választottbíróságai vagy közigazgatási bíróságai megkülönböztetésmentes és elfogulatlan módon folytassák le a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásokat. E bíróságok pártatlanok és függetlenek a közigazgatási végrehajtási jogkörrel felruházott hatóságtól, és az ügy kimenetelében semmiféle érdekeltségük nem lehet.
3. Az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy eljárások tekintetében valamennyi Fél biztosítja, hogy az ezen bíróságok előtt megjelent, illetve az említett eljárásokban érintett feleknek biztosítsák a következőket:
(a) észszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztására, illetve megvédésére; valamint
(b) határozat olyan döntéshozatal eredményeként, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a Fél joga előírja, az illetékes közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy a (3) bekezdés b) pontjában említett határozatot a közigazgatási végrehajtási jogkörrel felruházott hatóság hajtja végre, az adott Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt fellebbezés vagy további felülvizsgálat mellett.
35.7. CIKK
Kapcsolat más fejezetekkel
Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a megállapodás e részének más fejezeteiben meghatározott egyedi szabályok mellett kell alkalmazni.
36. FEJEZET
HELYES SZABÁLYOZÁSI GYAKORLATOK
36.1. CIKK
Hatály
1. E fejezet a szabályozó hatóságok által a megállapodás e részének hatálya alá eső kérdésekben elfogadott vagy kezdeményezett szabályozási intézkedésekre alkalmazandó.
2. E fejezet nem alkalmazandó a tagállamok szabályozó hatóságaira és szabályozási intézkedéseire, gyakorlataira vagy megközelítéseire.
36.2. CIKK
Általános elvek
1. A Felek elismerik a következők jelentőségét:
(a) a helyes szabályozási gyakorlatok alkalmazása a szabályozási intézkedések tervezésének, kialakításának, kibocsátásának, végrehajtásának, értékelésének és felülvizsgálatának folyamatában, a belföldi szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében; valamint
(b)
az e részből származó előnyök fenntartása és fokozása az áruk és szolgáltatások kereskedelmének megkönnyítése és a Felek közötti beruházások növelése érdekében.
2. A Felek az e rész szerinti helyes szabályozási gyakorlatokra vonatkozó megközelítésüket szabadon, saját jogi keretükkel, gyakorlatukkal és a szabályozási keretüket meghatározó alapelveikkel – ezen belül az elővigyázatosság elvével – összhangban állapíthatják meg.
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az valamely Felet kötelezi:
(a) a szabályozási intézkedések előkészítésére és elfogadására vonatkozó belső eljárásaitól való eltérésre;
(b) olyan intézkedések meghozatalára, amelyek aláásnák vagy akadályoznák a közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szabályozási intézkedések időben történő elfogadását; vagy
(c) valamilyen konkrét szabályozási eredmény elérésére.
36.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „szabályozó hatóság”:
(i) az Uniós Fél esetében: az Európai Bizottság; valamint
(ii) Chile esetében: a végrehajtó hatalmi ág bármely szabályozó hatósága; valamint
(b) „szabályozási intézkedések”:
(i) az Uniós Fél esetében:
(A) rendeletek és irányelvek, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkének rendelkezései szerint; valamint
(B) az Európai Unió működéséről szóló szerződés az EUMSZ 290. és 291. cikkében meghatározottak szerinti végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok; valamint
(ii) Chile esetében: a szabályozó hatóságok által elfogadott, általánosan alkalmazandó jogszabályok és rendeletek, amelyeknek való megfelelés kötelező 44 .
36.4. CIKK
A szabályozásfejlesztés belső koordinációja
Az egyes Felek a szabályozási intézkedések előkészítésére, értékelésére vagy felülvizsgálatára szolgáló belső koordinációs vagy felülvizsgálati folyamatokat vagy mechanizmusokat tartanak fenn. Ezeknek az eljárásoknak vagy mechanizmusoknak egyebek között a következőkre kell irányulniuk:
(a) a helyes szabályozási gyakorlatok ösztönzése, beleértve az e fejezetben foglaltakat is;
(b) az adott Fél szabályozási intézkedései között fennálló szükségtelen átfedések és következetlen követelmények azonosítása és kiküszöbölése;
(c) az adott Fél nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeinek való megfelelés biztosítása; valamint
(d) az előkészítés alatt álló szabályozási intézkedések által – többek között a kis- és középvállalkozásokra – gyakorolt hatás mérlegelésének elősegítése.
36.5. CIKK
A szabályozási eljárások és mechanizmusok átláthatósága
Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a szabályozó hatóságaik által a szabályozási intézkedések kidolgozásához, értékeléséhez vagy felülvizsgálatához alkalmazott eljárások és mechanizmusok leírását, a Fél szabályainak és eljárásainak megfelelően. Ezekben a leírásokban feltüntetik a vonatkozó iránymutatásokat, szabályokat vagy eljárásokat, beleértve azokat is, amelyek a nyilvánosság véleménynyilvánítását teszik lehetővé.
36.6. CIKK
Korai tájékoztatásnyújtás a tervezett szabályozási intézkedésekről
1. A Felek igyekeznek évente nyilvánosságra hozni – saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban – a tervezett jelentős 45 szabályozási intézkedéseket.
2. Az (1) bekezdésben említett jelentős szabályozási intézkedések tekintetében valamennyi Fél kellő időben nyilvánosan hozzáférhetővé teszi következőket:
(a) az intézkedés hatályának és célkitűzésének rövid leírása; valamint
(b) amennyiben ismert, az intézkedés elfogadásának várható időpontja, ideértve adott esetben a nyilvános konzultáció lehetőségeit is.
36.7. CIKK
Nyilvános konzultációk
1. Jelentős 46 szabályozási intézkedés kidolgozása során adott esetben valamennyi Fél saját szabályaival és eljárásaival összhangban:
(a) közzéteszi a szabályozási intézkedések tervezetét vagy olyan konzultációs dokumentumokat, amelyek kellő részletességgel ismertetik a kidolgozás alatt álló szabályozási intézkedést, bármely személynek 47 lehetővé téve annak felmérését, hogy saját érdekeire az intézkedés jelentős hatást gyakorol-e, és ha igen, hogyan;
(b) észszerű lehetőséget biztosít megkülönböztetésmentes módon minden személynek arra, hogy észrevételeket tegyen; valamint
(c) megvizsgálja a kapott észrevételeket.
2. A Felek szabályozó hatóságainak igénybe kell venniük az elektronikus kommunikációs eszközöket, és törekedniük kell arra, hogy erre a célra szolgáló elektronikus portált tartson fenn tájékoztatásnyújtás és a nyilvános konzultációkhoz kapcsolódó észrevételek fogadása céljából.
3. Az egyes Felek szabályozó hatóságai törekednek arra, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a konzultációk eredményeinek vagy a beérkezett észrevételeknek az összefoglalóját, kivéve a bizalmas információk védelméhez, illetve a személyes adatok vagy a nem megfelelő tartalmak visszatartásához szükséges mértéket.
36.8. CIKK
Hatásvizsgálat
1. Valamennyi Fél elősegíti, hogy szabályozó hatósága a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban a jelentősebb szabályozási intézkedések esetében elvégezze a kidolgozás alatt álló szabályozás hatásvizsgálatát.
2. A hatásvizsgálat elvégzése során az egyes Felek szabályozó hatóságai olyan folyamatokat és mechanizmusokat segítenek elő, amelyek figyelembe veszik a következő tényezőket:
(a) a szabályozási intézkedés szükségessége, beleértve annak a problémának a jellegét és jelentőségét, amelyet a szabályozási intézkedés kezelni kíván;
(b) adott esetben olyan megvalósítható és megfelelő szabályozási és nem szabályozási alternatívák, amelyek a Fél közpolitikai célkitűzéseit megvalósítanák, beleértve a szabályozás mellőzésének lehetőségét is;
(c) a lehetséges és releváns mértékig az alternatívák társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai, ideértve a nemzetközi kereskedelemre, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is; valamint
(d) a mérlegelés tárgyát képező lehetőségek hogyan viszonyulnak a vonatkozó nemzetközi normákhoz, ideértve adott esetben az esetleges eltérések okait is.
3.
A szabályozó hatóság által valamely szabályozási intézkedésre vonatkozóan végzett hatásvizsgálat tekintetében az érintett szabályozó hatóság zárójelentést készít, amely részletesen ismerteti az értékelés során általa figyelembe vett tényezőket és a releváns megállapításokat. A jelentést az érintett szabályozási intézkedés nyilvánosságra hozatalakor nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
36.9. CIKK
Visszamenőleges értékelés
A Felek elismerik a hatályban lévő szabályozási intézkedések időszakos visszamenőleges értékelésének pozitív hozzájárulását a felesleges szabályozási terhek csökkentéséhez, beleértve a kis- és középvállalkozásokat érintő terheket is, valamint a közpolitikai célkitűzések hatékonyabb eléréséhez. A Felek törekednek az időszakos visszamenőleges értékelések alkalmazásának előmozdítására saját szabályozási rendszereik keretében is.
36.10. CIKK
Szabályozási nyilvántartás
Valamennyi Fél biztosítja, hogy a hatályos szabályozási intézkedéseket egy olyan külön nyilvántartásban tegyék közzé, amely témánként azonosítja a szabályozási intézkedéseket és amely nyilvánosan elérhető egy egységes, szabadon hozzáférhető weboldalon. A weboldalon lehetővé kell tenni a szabályozási intézkedésekre vonatkozóan hivatkozás vagy szó megadásával történő keresést. Valamennyi Fél rendszeresen frissíti nyilvántartását.
36.11. CIKK
Együttműködés és információcsere
A Felek együttműködhetnek e fejezet végrehajtásának megkönnyítése céljából. Az együttműködés kiterjedhet a szabályozó hatóságaik közötti együttműködés megerősítését célzó releváns tevékenységek megszervezésére, valamint az e fejezetben meghatározott szabályozási gyakorlatokkal kapcsolatos információcserére.
36.12. CIKK
Kapcsolattartó pontok
Az egyes Felek a megállapodás hatálybalépését követő egy hónapon belül kapcsolattartó pontot jelölnek ki a Felek közötti információcsere megkönnyítése céljából.
36.13. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó erre a fejezetre.
37. FEJEZET
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
37.1. CIKK
Célkitűzések
A Felek elismerik a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) jelentőségét kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban, és megerősítik, hogy elkötelezettek a kkv-k azon képességének fokozása iránt, hogy a megállapodás e részéből származó előnyöket ki tudják használni.
37.2. CIKK
Információmegosztás
1. Mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart egy kkv-knak szóló, nyilvánosan elérhető weboldalt, amelyen a megállapodás e részével kapcsolatos információk szerepelnek, többek között:
(a) e megállapodás e részének összefoglalása; valamint
(b)
a kkv-knak szóló tájékoztatás, amely magában foglalja:
(i) az e megállapodás e részében foglalt olyan rendelkezések leírását, amelyeket a Felek mindegyike relevánsnak tart mindkét Fél kkv-i szempontjából; valamint
(ii) minden további olyan információt, amelyet a Fél hasznosnak tart az e megállapodás e részében biztosított lehetőségek kiaknázásában érdekelt kkv-k szempontjából.
2. Az (1) bekezdésben említett weboldalon mindkét Fél feltüntet az alábbiakra mutató internetes hivatkozást:
(a) e megállapodás e részének szövege, ideértve annak minden mellékletét és függelékét, különösen a vámjegyzékeket és a termékspecifikus származási szabályokat;
(b) a másik Fél egyenértékű weboldala; valamint
(c) a Fél azon hatóságainak weboldalai, amelyek a Fél megítélése szerint hasznos információkkal szolgálnának a kereskedelemben vagy az adott Fél területén folytatott üzleti tevékenységben érdekelt személyek számára.
3. Az (1) bekezdésben előírt weboldalon valamennyi Fél feltünteti saját hatóságainak weboldalaira mutató internetes hivatkozást, ahol a következőkre vonatkozó tájékoztatás érhető el:
(a) a behozatallal, kivitellel és árutovábbítással kapcsolatos vámszabályok és -eljárások, valamint a vonatkozó formanyomtatványok, dokumentumok és egyéb szükséges információk;
(b)
a szellemitulajdon-jogra – ideértve a földrajzi árujelzőket – vonatkozó rendelkezések és eljárások;
(c) műszaki előírások, ideértve szükség esetén a kötelező megfelelőségértékelési eljárások és a megfelelőségértékelő szervezetek jegyzékeire mutató hivatkozások, amennyiben a 16. fejezetben meghatározottak szerint kötelező a harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelés;
(d) a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, a 13. fejezetben foglaltak szerint;
(e) a közbeszerzésre vonatkozó szabályok, a közbeszerzési hirdetményeket tartalmazó adatbázis és a 28. fejezet egyéb vonatkozó rendelkezései;
(f) cégbejegyzési eljárások; valamint
(g) egyéb információk, amelyeket a Fél a kkv-k szempontjából hasznosnak tart.
4. Az (1) bekezdésben említett weboldalon valamennyi Fél feltüntet egy olyan adatbázisra mutató internetes hivatkozást, amely elektronikusan kereshető a harmonizált rendszer szerinti kódok alapján, és amely a Fél piacára való bejutás tekintetében a következő információkat tartalmazza:
(a) vámtételek és kvóták, ideértve a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetet, a legnagyobb kedvezményben nem részesített nemzetekre vonatkozó vámtételeket, valamint a preferenciális vámtételeket és a vámkontingenseket;
(b)
jövedéki adók;
(c) adók (például hozzáadottérték-adó);
(d) vámok és egyéb díjak, ideértve az egyéb termékspecifikus díjakat is;
(e) származási szabályok a 10. fejezetben foglaltak szerint;
(f) vámvisszatérítés, halasztott vámfizetés vagy más olyan kedvezmény, amely a vámokat csökkenti, visszatéríti vagy azok alól mentességet biztosít;
(g) az áru vámértékének meghatározásához használt kritériumok; valamint
(h) egyéb vámjellegű intézkedések;
(i) a behozatali eljárásokhoz szükséges információk; valamint
(j) a nem tarifális intézkedésekkel vagy rendelkezésekkel kapcsolatos információk.
5. Valamennyi Fél rendszeresen – vagy a másik Fél kérésére – frissíti az (1)–(4) bekezdésben említett, a weboldalán feltüntetett információkat és hivatkozásokat annak érdekében, hogy ezek naprakészek és pontosak legyenek.
6. A Felek biztosítják, hogy az e cikkben említett információkat a kkv-k számára megfelelő módon mutassák be. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy ezen információkat angol nyelven hozzáférhetővé tegye.
7.
Egyik Fél sem teszi díjkötelessé az (1)–(4) bekezdés alapján nyújtott információkhoz való hozzáférést valamely Fél személyei részére.
37.3. CIKK
Kkv-k kapcsolattartó pontjai
1. A Felek tájékoztatják egymást a kkv-k számára kijelölt kapcsolattartó pontjukról, amely az e cikkben felsorolt feladatokat látja el. A Felek haladéktalanul értesítik egymást a kapcsolattartó pontok elérhetőségi adatainak változásáról.
2. A kkv-k kapcsolattartó pontjai:
(a) biztosítják, hogy a megállapodás e részének végrehajtása során figyelembe vegyék a kkv-k érdekeit, hogy mindkét Fél kkv-i kihasználhassák az e megállapodás e része által teremtett új lehetőségeket;
(b) biztosítják, hogy a 37.2. cikkben említett információk naprakészek és a kkv-k számára relevánsak legyenek. A kkv-k kapcsolattartó pontjain keresztül bármely Fél javasolhat olyan további információkat, amelyeket a másik Fél belefoglalhat a 37.2. cikkel összhangban szolgáltatandó információkba;
(c)
megvizsgálnak minden, az e megállapodás e részének végrehajtásával kapcsolatos, kkv-kat érintő ügyet, többek között a következőket:
(i) információcsere annak érdekében, hogy támogassák a vegyes bizottságot az e megállapodás e része kkv-kkal kapcsolatos vonatkozásainak nyomon követésére és végrehajtására irányuló feladataiban;
(ii) az e megállapodás e része által létrehozott albizottságok és más kapcsolattartó pontok támogatása a kkv-k szempontjából lényeges kérdések mérlegelésében;
(d) tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek – közösen vagy egyénileg – a vegyes bizottságnak megfontolás céljából; valamint
(e) a Felek megállapodása szerint mérlegelik az e megállapodás e része alapján felmerülő, kkv-kat érintő további kérdéseket.
3. A kkv-k kapcsolattartó pontjai szükség szerint üléseznek, és a Felek megállapodása szerinti kommunikációs csatornákon keresztül végzik munkájukat, amelyek magukban foglalhatják az elektronikus levelezést, a videokonferenciákat vagy más eszközöket.
4. A kkv kapcsolattartó pontok tevékenységük végzése során – adott esetben – törekedhetnek a szakértőkkel és külső szervezetekkel való együttműködésre.
37.4. CIKK
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A 38. fejezet nem alkalmazandó erre a fejezetre.
38. FEJEZET
VITARENDEZÉS
A. SZAKASZ
CÉLKITŰZÉS ÉS HATÓKÖR
38.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek között a megállapodás e részének értelmezése és alkalmazása kapcsán felmerülő viták elkerülésére és rendezésére abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadott megoldás szülessen.
38.2. CIKK
Hatály
A megállapodás e része eltérő rendelkezésének hiányában a megállapodás e része rendelkezéseinek (a továbbiakban: érintett rendelkezések) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Felek között felmerülő viták esetén ezt a fejezetet kell alkalmazni.
38.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet és a 38-A és a 38-B. melléklet alkalmazásában:
(a) „panaszos fél”: az a Fél, amely a 38.5. cikk szerinti testület létrehozását kéri;
(b) „közvetítő”: olyan személy, akit a 38.27. cikkel összhangban közvetítőnek választottak ki;
(c) „testület”: a 38.6. cikk alapján létrehozott testület;
(d)
„testületi tag”: a testület tagja; valamint
(e) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértett valamely vonatkozó rendelkezést.
B. SZAKASZ
KONZULTÁCIÓK
38.4. CIKK
Konzultációk
1. A Felek törekednek arra, hogy a 38.2. cikkben említett jogvitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.
2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, megjelölve a szóban forgó intézkedést és a vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek alkalmazását indokoltnak tartja.
3.
Az a Fél, amelyhez a konzultációra irányuló kérelmet benyújtották, haladéktalanul, legkésőbb a konzultációra irányuló kérelem kézbesítésétől számított 10 napon belül válaszol a kérelemre. A konzultációt a konzultációra irányuló kérelem kézbesítésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, annak a Félnek a területén – ha a Felek másként nem állapodnak meg –, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció az arra irányuló kérelem kézbesítésének napjától számított 46. napon lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a konzultáció folytatásáról döntenek.
4. Sürgősségi – többek között romlandó árukkal vagy szezonális árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos – konzultációkra a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerül sor. A konzultáció az arra irányuló kérelem kézbesítésének napjától számított 23. napon lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a konzultáció folytatásáról döntenek.
5. A konzultáció során a Feleknek elegendő ténybeli információt kell nyújtania, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a megállapodás e részének működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát. Az egyes Felek törekednek arra, hogy illetékes kormányzati hatóságaik azon munkatársainak részvételét biztosítsák, akik szakértelemmel rendelkeznek a konzultáció tárgyát illetően.
6. A konzultációk – és különösen a konzultációk során közölt, bizalmasnak minősített információk és a Felek által képviselt álláspontok – bizalmasak, és nem sérthetik a Felek jogait a további eljárásokban.
7.
Amennyiben a konzultációra irányuló kérelem címzettje a kézbesítést követő 10 napon belül nem válaszol a kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időkereteken belül, vagy amennyiben a Felek megállapodnak, hogy nem tartanak konzultációkat, vagy amennyiben a konzultációt kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél a 38.5. cikkhez folyamodhat.
C. SZAKASZ
A vitarendezési testület eljárásai
38.5. CIKK
A vitarendezési testület eljárásainak megindítása
1. Amennyiben a Feleknek a 38.4. cikkben előírt konzultációk révén nem sikerül rendezniük a kérdést, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy vitarendezési testület felállítását.
2. A vitarendezési testület létrehozására irányuló kérelmet a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján kell benyújtani. A panaszos Fél kérelmében azonosítja a vitatott intézkedést, megjelöli az érintett rendelkezéseket, amelyek alkalmazását indokoltnak tartja, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy az adott intézkedés hogyan sérti az érintett rendelkezéseket.
38.6. CIKK
A vitarendezési testület létrehozása
1. A vitarendezési testület három tagból áll.
2. A Felek a vitarendezési testület létrehozására irányuló írásbeli kérelem bepanaszolt Félnek történő kézbesítésétől számított 14 napon belül konzultálnak egymással abból a célból, hogy megállapodjanak a testület összetételében.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a testület összetételéről, akkor a (2) bekezdésben előírt időtartam lejártát követő 10 napon belül mindegyik Fél kinevez egy tagot a testületbe a 38.8. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított aljegyzékről. Ha az említett időtartamon belül a bepanaszolt Fél nem nevez ki testületi tagot az aljegyzékéről, a vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke az említett időtartam lejártát követő öt napon belül sorsolás útján kiválasztja a testületi tagot a bepanaszolt Fél aljegyzékéről. A vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke a testületi tag sorsolással történő kiválasztását átruházhatja.
4. Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a testület elnökéről, a vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke az említett időtartam lejártát követően 10 napon belül sorsolás útján kiválasztja a testület elnökét az elnöki tisztséget betöltő személyek 38.8. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően összeállított aljegyzékéről. A vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke a testület elnökének sorsolással történő kiválasztását átruházhatja más személyre.
5.
A Felek eltérő értelmű megállapodásának hiányában a vitarendezési testület 15 nappal azután jön létre, hogy a három kiválasztott testületi tag a 38-A. melléklet szerint értesíti a Feleket arról, hogy elfogadta kinevezését. Valamennyi Fél haladéktalanul közzéteszi a testület létrehozásának időpontját.
6. Amennyiben az e cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti kérelemig a 38.8. cikkben előírt jegyzékek bármelyikét nem állították össze, vagy azok nem tartalmaznak elegendő nevet, a vitarendezési testület tagjait sorsolás útján választják ki azon személyek közül, akiket valamelyik Fél vagy mindkét Fél hivatalosan javasolt a 38-A. mellékletnek megfelelően.
38.7. CIKK
A vitarendezési fórum megválasztása
1. Ha vita merül fel egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely állítólag a megállapodás e része szerinti valamely kötelezettséget sérti, valamint egy másik olyan nemzetközi megállapodás – beleértve a WTO-egyezményt is – szerinti lényegében egyenértékű kötelezettséget, amelynek mindkét Fél részes fele, a jogorvoslatot kérő Fél választja meg, hogy melyik fórum előtt kívánja rendezni a vitát.
2. Amint valamelyik Fél megválasztotta a fórumot és az (1) bekezdésben említett konkrét intézkedés tekintetében kezdeményezte a vitarendezési eljárást e cikkel vagy egy másik nemzetközi megállapodással összhangban, az adott Fél nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást a másik nemzetközi megállapodás szerint, illetve e cikk szerint, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárási vagy joghatósági problémák miatt nem tud megállapításokat tenni a kérdésben.
3.
E cikk alkalmazásában:
(a) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárást akkor kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 38.5. cikk alapján vitarendezési testület létrehozását kéri;
(b) egy jogvita rendezésére irányuló eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO-egyezmény 2. mellékletében foglalt „Vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló Egyetértés” 6. cikke értelmében vitarendezési testület létrehozását kérelmezte; valamint
(c) a bármely más megállapodás szerinti vitarendezési eljárások az érintett megállapodás vonatkozó rendelkezései szerint tekintendők kezdeményezettnek.
4. A (2) bekezdés sérelme nélkül, e megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Felek felfüggesszék a WTO Vitarendezési Testülete által vagy egy másik olyan nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárásai alapján engedélyezett kötelezettségeket, amelynek a Felek részes felei. A WTO-egyezményre vagy a Felek közötti bármely más nemzetközi megállapodásra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az adott Fél felfüggessze fennálló kötelezettségeit e cikk alapján.
38.8. CIKK
A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke
1. A vegyes bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően egy évvel elfogadja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a vitarendezési testület tagjaként szolgálni. E jegyzék az alábbi három aljegyzékből áll:
(a) egy személyek neveit tartalmazó aljegyzék, amelyet az Uniós Fél javaslatai alapján állítottak össze;
(b) egy olyan aljegyzék, amelyet Chile javaslatai alapján állítottak össze; valamint
(c) azon személyek aljegyzéke, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik a testület elnöki tisztségét töltik be.
2. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A vegyes bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen legalább ennyi személy.
3. A vegyes bizottság további jegyzékeket állíthat össze a megállapodás e részének hatálya alá tartozó egyes ágazatokban szakértelemmel rendelkező személyekről. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a testületnek a 38.6. cikkben szereplő eljárás szerinti összeállításához.
38.9. CIKK
A vitarendezési testület tagjaival szembeni követelmények
1. A vitarendezési testület minden tagja:
(a) bizonyított szakértelemmel rendelkezik a jog, a nemzetközi kereskedelem és a megállapodás e részében taglalt egyéb kérdések terén;
(b) független a Felektől, és nem kötődhet egyik Félhez sem, illetve nem fogadhat el azoktól utasítást;
(c) egyéni minőségében jár el, és nem fogad el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitarendezéshez kapcsolódó ügyeket illetően; valamint
(d) megfelel a 38-B. mellékletnek.
2. Az elnök az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése mellett a vitarendezési eljárások terén szerzett tapasztalattal is rendelkezik.
3. Tekintettel egy adott jogvita tárgyára, a Felek megállapodhatnak abban, hogy eltérnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt követelményektől.
38.10. CIKK
A vitarendezési testület feladatai
A vitarendezési testület:
(a) objektíven értékeli az elé utalt ügyet, beleértve a tényállás tárgyilagos értékelését, valamint az érintett rendelkezések alkalmazhatóságát és az azokkal való összeegyeztethetőséget;
(b) határozataiban és jelentéseiben ismerteti a ténymegállapításokat, az érintett rendelkezések alkalmazhatóságát, és a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat; valamint
(c) rendszeresen konzultál a Felekkel, és megfelelő lehetőségeket biztosít egy kölcsönösen elfogadott megoldás kidolgozásához.
38.11. CIKK
Feladatmeghatározás
1. A Feleknek a vitarendezési testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a testület feladata a következő:
„az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodás III. részének vonatkozó rendelkezései fényében a vitarendezési testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügy megvizsgálása, a kérdéses intézkedésnek a megállapodás III. részének érintett rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó megállapítások tétele, és jelentés készítése a megállapodás 38.13. cikkével összhangban”.
2. Amennyiben a Felek az (1) bekezdésben szereplőktől eltérő feladatmeghatározásban állapodnak meg, az (1) bekezdésben említett időtartamon belül értesítik a testületet az elfogadott feladatmeghatározásról.
38.12. CIKK
Döntéshozatal a sürgősségről
1. Valamely Fél kérésére a testület a létrehozásának napjától számított 10 napon belül határoz az ügy sürgősségéről.
2.
Sürgős esetekben az e szakaszban előírt alkalmazandó időtartamok az abban előírt időtartamok fele, a 38.6. és 38.11. cikkben említett időtartamok kivételével.
38.13. CIKK
Időközi és zárójelentés
1. A testület a létrehozásától számított 90 napon belül időközi jelentést tár a Felek elé. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a testület elnöke értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület az időközi jelentését kibocsátani tervezi. A testület időközi jelentését legkésőbb a létrehozása után 120 nappal kibocsátja.
2. Az időközi jelentés kézbesítésétől számított 10 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. Bármelyik Fél észrevételeket tehet a másik Fél kérelmével kapcsolatban a kérelem kézbesítésétől számított hat napon belül.
3. Ha nem érkezik be a (2) bekezdés szerinti kérelem, az időközi jelentés a zárójelentéssé válik.
4.
A testület a zárójelentését a létrehozásától számított 120 napon belül tárja a Felek elé. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület a zárójelentését kibocsátani tervezi. A testület a zárójelentést legkésőbb a létrehozása után 150 nappal kibocsátja.
5. A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek észrevételeivel. A testület időközi és zárójelentése az alábbiakat tartalmazza:
(a) a Felek érveinek összefoglalását és a (2) bekezdésben említett észrevételeket tartalmazó leíró rész;
(b) a testület megállapításai az ügy tényállása és az adott érintett rendelkezések alkalmazhatósága tekintetében;
(c) a testület megállapításai arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó intézkedés összhangban áll-e az adott érintett rendelkezésekkel; valamint
(d) a b) és c) pontban említett megállapítások indokolása.
6. A zárójelentés jogerős és kötelező a Felekre nézve.
38.14. CIKK
Intézkedések a megfelelés érdekében
1. A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy haladéktalanul eleget tegyen a zárójelentésnek annak érdekében, hogy megfeleljen az érintett rendelkezéseknek.
2. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés kézbesítését követő 30 napon belül értesíti a panaszos Felet azokról az intézkedésekről, amelyeket a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott vagy szándékozik meghozni.
38.15. CIKK
Észszerű határidő
1. Amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges, a bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a panaszos Felet a megfeleléshez szükséges észszerű határidőről. A Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a zárójelentésnek való megfeleléshez szükséges észszerű határidőről.
2.
Amennyiben a Felek nem állapodnak meg az észszerű határidőről, a panaszos Fél legkorábban 20 nappal az (1) bekezdésben említett értesítés kézbesítésének időpontját követően, írásban kérheti, hogy az eredeti vitarendezési testület állapítson meg észszerű határidőt. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
3. A bepanaszolt Fél az észszerű határidő lejártát megelőzően legalább egy hónappal értesíti a panaszos Felet a zárójelentésben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett előrehaladásról.
4. A Felek megállapodhatnak az észszerű határidő meghosszabbításáról.
38.16. CIKK
A megfelelés felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél legkésőbb a 38.15. cikkben említett észszerű határidő lejártáig értesíti a panaszos Felet a zárójelentésben foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott intézkedéseiről.
2.
Amennyiben a Felek nem értenek egyet a megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével vagy az intézkedéseknek a vonatkozó rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti testülettől, hogy döntsön az ügyben. A kérelemben a panaszos Fél megjelöli a szóban forgó intézkedéseket, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy ezen intézkedések hogyan sértik az érintett rendelkezéseket. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
38.17. CIKK
Ideiglenes korrekciós intézkedések
1. A panaszos Fél kérésére és a vele folytatott konzultációt követően a bepanaszolt Fél ideiglenes ellentételezésre vonatkozó ajánlatot nyújt be, amennyiben:
(a) a bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet arról, hogy a zárójelentésnek nem lehet eleget tenni;
(b) a bepanaszolt Fél a 38.14. cikkben említett időtartamon belül nem értesíti a panaszos Felet a megfelelés érdekében hozott vagy meghozni tervezett intézkedésekről, vagy a 38.15. cikkben említett észszerű határidő lejártáig nem értesíti a panaszos Felet a megfelelés érdekében hozott intézkedésekről;
(c)
a testület a 38.16. cikk szerint megállapítja, hogy a megfelelés érdekében nem hoztak intézkedést; vagy
(d) a testület a 38.16. cikk szerint megállapítja, hogy a megfelelés érdekében hozott intézkedés nem áll összhangban az érintett rendelkezésekkel.
2. Az (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett helyzetek bármelyike esetén a panaszos Fél értesítheti a bepanaszolt Felet arról, hogy fel kívánja függeszteni az érintett rendelkezések szerinti kötelezettségeket, ha:
(a) a panaszos Fél úgy határoz, hogy nem nyújt be az (1) bekezdés alapján kérelmet; vagy
(b) a panaszos Fél az (1) bekezdés alapján kérelmet nyújtott be, és a Felek nem állapodnak meg ideiglenes ellentételezésről a 38.15. cikkben említett észszerű határidő lejártát – vagy a testület 38.16. cikk szerinti határozatának kézbesítését – követő 20 napon belül.
3. A panaszos Fél a (2) bekezdésben említett értesítés kézbesítésétől számított 10 nap elteltével felfüggesztheti a kötelezettségeket, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (6) bekezdés alapján kérelmet nyújtott be.
4. A kötelezettségek felfüggesztésének szintje nem haladhatja meg a rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét. A (2) bekezdésben említett értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek tervezett felfüggesztésének mértékét.
5.
A felfüggesztendő kötelezettségek mérlegelése során a panaszos Félnek elsőként arra kell törekednie, hogy ugyanazon ágazatban vagy ágazatokban függesszen fel kötelezettségeket, mint amelyeket a vitarendezési testület által az érintett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek talált intézkedések érintenek. A kötelezettségek felfüggesztése alkalmazható a megállapodás e részének hatálya alá tartozó más ágazatra vagy ágazatokra is, amelyekben a testület nem állapított meg hatálytalanítást vagy gyengítést, különösen, ha a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés alkalmazható vagy hatékonyan ösztönöz a zárójelentésben foglaltak teljesítésére.
6. Ha a bepanaszolt Fél úgy véli, hogy a kötelezettségek szándékolt felfüggesztésének bejelentett mértéke meghaladja a jogsértés által okozott hatálytalanításnak vagy gyengítésnek megfelelő mértéket, a (3) bekezdésben előírt időtartam vége előtt írásban kérelmezheti az eredeti testülettől, hogy hozzon döntést. A testület a kérelem dátumától számított 30 napon belül meghozza határozatát a Felek részére a kötelezettségek felfüggesztésének mértékéről. A panaszos Fél nem függesztheti fel semmilyen kötelezettségét mindaddig, amíg a vitarendezési testület meg nem hozza határozatát. A kötelezettségek felfüggesztésének összhangban kell lennie e határozattal.
7. A kötelezettségek felfüggesztése vagy az e cikkben említett ellentételezés ideiglenes, és nem alkalmazható az alábbiakat követően:
(a) a Felek a 38.32. cikk értelmében kölcsönösen elfogadott megoldást találtak;
(b) a Felek megállapodtak abban, hogy a megfelelés érdekében hozott intézkedésnek köszönhetően a bepanaszolt Fél megfelel az érintett rendelkezéseknek; vagy
(c)
a testület által a vonatkozó rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt, a megfelelés érdekében hozott intézkedéseket visszavonták vagy módosították annak érdekében, hogy a bepanaszolt Fél megfeleljen az említett rendelkezéseknek.
38.18. CIKK
Az ideiglenes korrekciós intézkedéseket követően a megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a megfelelés érdekében a kötelezettségek felfüggesztését vagy az ideiglenes ellentételezés alkalmazását követően hozott. A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a panaszos Fél az értesítés kézbesítését követő 30 napon belül véget vet a kötelezettségek felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor ellentételezés alkalmazására került sor, a bepanaszolt Fél a megfelelésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetheti az ilyen ellentételezés alkalmazását, a (2) bekezdésben említett esetek kivételével.
2. Amennyiben a Felek az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül nem jutnak egyetértésre arról, hogy az (1) bekezdés szerint bejelentett intézkedéssel a bepanaszolt Fél teljesíti-e az érintett rendelkezéseket, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül meghozza határozatát a Felek részére. Amennyiben a vitarendezési testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedés teljesíti az érintett rendelkezéseket, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – adott esetben – az ellentételezés megszűnik. A panaszos Fél a testület határozatának fényében szükség szerint kiigazítja a kötelezettségek felfüggesztésének vagy az ellentételezésnek a mértékét.
3.
Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a panaszos Fél által végrehajtott felfüggesztés mértéke meghaladja a jogsértés által okozott érvénytelenítés vagy csorbulás mértékét, írásban kérheti, hogy az eredeti ügyben eljáró testület hozzon döntést az ügyben.
38.19. CIKK
A vitarendezési testület tagjainak leváltása
Ha a vitarendezési testületnek az e részben foglaltak alapján indított eljárásai során a testületi tag nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, mert nem felel meg a 38-B. mellékletben szereplő követelményeknek, a 38.6. cikknek megfelelően új testületi tagot kell kinevezni. Az e részben említett jelentés vagy határozat elfogadásának időtartamát meg kell hosszabbítani az új testületi tag kinevezéséhez szükséges időtartamra.
38.20. CIKK
Eljárási szabályzat
1. A vitarendezési testület e rész szerinti eljárásait e fejezet és a 38-A. melléklet szabályozza.
2. A testület minden meghallgatása nyilvános, kivéve, ha a 38-A. melléklet másképp rendelkezik.
38.21. CIKK
Felfüggesztés és megszüntetés
1. A Felek együttes kérelmére a testület bármikor felfüggesztheti a munkáját a Felek által megállapított, 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra.
2. A Felek együttes írásbeli kérelmére a testület a felfüggesztési időszak vége előtt, illetve az egyik Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak lejártakor folytatja a munkáját. A kérelmező Fél ennek megfelelően értesíti a másik Felet. Amennyiben valamelyik Fél a megállapított felfüggesztési időtartam végén nem kérelmezi a testület munkájának folytatását, a testület felhatalmazása hatályát veszti és a vitarendezési eljárás lezárul.
3. A testület munkájának e szakasz alapján történő felfüggesztése esetén az e részben foglalt vonatkozó időtartamokat annyi idővel kell meghosszabbítani, mint amennyi ideig a testület munkája szünetelt.
38.22. CIKK
Tájékoztatáskéréshez való jog
1. Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a vitarendezési testület a Felektől szükségesnek és megfelelőnek ítélt információkat kérhet. A Felek haladéktalanul és teljeskörűen válaszolnak a testület minden ilyen tájékoztatási kérelmére.
2.
A testület valamely Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére bármilyen forrásból bekérheti a szükségesnek és megfelelőnek ítélt információkat. A testületnek ezen kívül jogában áll az általa megfelelőnek ítélt módon és adott esetben a Felek által megállapított feltételek mellett szakértők véleményét kikérni, ideértve a tájékoztatást és a technikai tanácsot is.
3. A testület a 38-A. mellékletnek megfelelően megvizsgálja az egyik Fél természetes személyei vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személyek amicus curiae beadványait.
4. A testület által az e cikk alapján megszerzett bármely információt a Felek tudomására kell hozni, és a Felek észrevételeket tehetnek ezen információkkal kapcsolatban.
38.23. CIKK
Értelmezési szabályok
1. A vitarendezési testület a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban értelmezi az érintett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált szabályokat is.
2. A testület figyelembe veszi továbbá a WTO-vizsgálóbizottságoknak és a Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott jelentéseiben szereplő releváns értelmezéseket.
3.
A testület jelentései és határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodás e részéből fakadó jogait és kötelezettségeit.
38.24. CIKK
A vitarendezési testület jelentései és határozatai
1. A vitarendezési testület tanácskozásait bizalmasan kell kezelni. A testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal fogalmazza meg a jelentéseit és hozza meg határozatait. Ha ez nem lehetséges, a testület többségi szavazással határoz. A testületi tagok eltérő véleményeit semmiképpen sem fedik fel.
2. Mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi beadványait, valamint a vitarendezési testület jelentéseit és határozatait, a bizalmas információk védelme mellett.
3. A vitarendezési testület jelentéseit és határozatait a Felek feltétel nélkül elfogadják. A testület jelentései és határozatai nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket személyek számára.
4. A vitarendezési testület és a Felek bizalmasan kezelik az egyes Felek által a 38-A. mellékletnek megfelelően a testület elé terjesztett információkat.
D. SZAKASZ
KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS
38.25. CIKK
Célkitűzés
1. A közvetítő mechanizmus célja annak elősegítése, hogy egy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a felek között.
2. A közvetítői eljárás csak a Felek közös megegyezésével kezdődhet meg annak érdekében, hogy feltárják a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és figyelembe vegyék a közvetítő tanácsait és megoldási javaslatait.
38.26. CIKK
A közvetítői eljárás kezdeményezése
1. Valamely Fél (a továbbiakban: megkereső Fél) bármikor kérheti a másik Felet (a továbbiakban: megkeresett Fél) írásban, hogy kezdjenek közvetítői eljárást a megkeresett Fél valamely intézkedésével kapcsolatban, amely állítólag hátrányosan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.
2.
Az (1) bekezdésben említett kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a megkereső Fél számára problémát okozó pontokat világosan bemutassa, és:
(a) meg kell határoznia a szóban forgó intézkedést;
(b) meg kell neveznie azokat a hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a megkereső Fél szerint a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorol vagy gyakorolni fog; valamint
(c) ki kell fejtenie, hogy a megkereső Fél szerint az említett hatások hogyan állnak összefüggésben az intézkedéssel.
3. A megkeresett Fél jóhiszeműen mérlegeli a kérelmet, és a kézbesítésétől számított 10 napon belül írásban megküldi a kérelmező Félnek a kérés elfogadását vagy elutasítását. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.
38.27. CIKK
A közvetítő kiválasztása
1. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítői eljárás kezdeményezésétől számított 14 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2.
Ha a Felek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármelyik Fél felkérheti a vegyes bizottság megkereső Fél által delegált társelnökét, hogy a kérést követő öt napon belül sorshúzással válassza ki a közvetítőt a vitarendezési testület elnöki posztjára jelölt személyek 38.8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban létrehozott aljegyzékéből. A vegyes bizottság megkereső Fél által delegált társelnöke a közvetítő sorsolással történő kiválasztását átruházhatja más személyre.
3. Amennyiben a 38.26. cikk szerinti kérelem benyújtásáig a vitarendezési testület elnöki posztjára jelölt személyek 38.8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett aljegyzéke nem kerül összeállításra, a közvetítőt sorshúzással választják ki azon személyek közül, akiket az egyik vagy mindkét Fél formálisan jelölt ezen aljegyzékbe.
4. A közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem, és egyik Fél alkalmazásában sem állhat, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
5. A közvetítő személynek teljesítenie kell a 38-B. mellékletben foglaltakat.
38.28. CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítő kinevezését követő 10 napon belül a megkereső Fél átadja a közvetítőnek és a megkeresett Félnek aggályainak részletes írásbeli ismertetését, különösen a szóban forgó intézkedés működésére és annak a kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásaira vonatkozóan. Az aggályok fenti ismertetésének kézbesítésétől számított 20 napon belül a megkeresett Fél írásban észrevételeket tehet. A Felek minden általuk relevánsnak tartott információt belefoglalhatnak az ismertetésbe vagy az észrevételekbe.
2. A közvetítő átlátható módon segít a Feleknek tisztázni a szóban forgó intézkedést és annak a kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az egyéb érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő konzultál a Felekkel azelőtt, hogy segítséget kérne vagy konzultálna a vonatkozó szakértőkkel és érdekelt felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelés céljából. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a szóban forgó intézkedésnek a megállapodás e részével való összeegyeztethetőségét illetően.
4.
A közvetítői eljárást a megkeresett Fél területén kell lefolytatni, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon lefolytatható.
5. A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Végleges megoldás elfogadásáig a Felek fontolóra vehetnek lehetséges ideiglenes megoldásokat, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árura, vagy szezonális árura vagy szolgáltatásra vonatkozik.
6. Bármely Fél kérésére a közvetítő tényeken alapuló jelentéstervezetet nyújt be a Feleknek, amely tartalmazza a következőket:
(a) a szóban forgó intézkedés rövid összefoglalása;
(b) a követett eljárások; valamint
(c) adott esetben bármilyen kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is.
7. A tényeken alapuló jelentéstervezet benyújtását követően a közvetítő 15 napig ad lehetőséget a Feleknek a jelentéstervezetre vonatkozó észrevételeik megtételére. A Felektől kapott észrevételek mérlegelését követően a közvetítő az észrevételek kézhezvételétől számított 15 napon belül végleges tényszerű jelentést nyújt be a Feleknek. A tényeken alapuló jelentéstervezet, valamint zárójelentés nem tartalmazhat a megállapodás e részének értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
8.
A közvetítői eljárás lezárul:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, ennek a közvetítő részére történő bejelentésének napján;
(b) a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, a megállapodásnak a közvetítő részére történő bejelentésének napján;
(c) a közvetítő Felekkel folytatott konzultációját követően tett írásbeli nyilatkozatával, amelynek értelmében a közvetítés folytatása nem járna eredménnyel, ezen nyilatkozatnak a Felek részére történő bejelentése napján; vagy
(d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében felmérte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő tanácsait és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozatnak a közvetítő és a másik Fél részére történő bejelentése napján.
38.29. CIKK
Bizalmas kezelés
A Felek eltérő megállapodásának hiányában a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Azonban bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy közvetítésre kerül sor.
38.30. CIKK
Kapcsolat a vitarendezési eljárásokkal
1. A közvetítői eljárás nem érinti a Feleknek a B. és C. szakasz vagy bármely más megállapodásban szereplő vitarendezési eljárások szerinti jogait és kötelezettségeit.
2. Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület nem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontokat vagy a kizárólag a 38.28. cikk (2) bekezdése alapján gyűjtött információkat;
(b) azt a tényt, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsokat vagy tett javaslatokat.
3. A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet a vitarendezési testület tagja az e megállapodás szerinti vitarendezési eljárásokban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban.
E. SZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
38.31. CIKK
Információkérés
1. A 38.4. cikk szerinti konzultációra vagy a 38.26. cikk szerinti közvetítésre irányuló kérelem benyújtása előtt bármelyik Fél tájékoztatást kérhet a másik Féltől a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat állítólag hátrányosan érintő intézkedésről. A Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül írásbeli választ ad, a kért információra vonatkozó észrevételeivel együtt.
2. Ha a Fél, amelyhez a kérelmet intézték, úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül megküldeni, haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet a késedelem okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen időtartamon belül áll módjában válaszát megküldeni.
3. A Felektől általában elvárt, hogy a 38.4. cikk szerinti konzultációra vagy a 38.26. cikk szerinti közvetítésre irányuló kérelem benyújtása előtt az e cikk (1) bekezdése szerint információt kérjenek.
38.32. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
1. A 38.2. cikkben említett viták tekintetében a Felek bármikor megállapodhatnak egy kölcsönösen elfogadott megoldásban.
2. Amennyiben a Felek kölcsönösen elfogadott megoldást találnak a vitarendezési testület eljárása vagy a közvetítői eljárás során, a Felek közösen értesítik a megoldásról a testület elnökét, illetve a közvetítőt. Ilyen értesítés esetén lezárul a vitarendezési testület eljárása vagy a közvetítői eljárás.
3. Az egyes Felek haladéktalanul, vagy adott esetben a megállapított időtartamon belül megteszik a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
4. A végrehajtó Fél legkésőbb a megállapított határidő lejártának időpontjáig írásban tájékoztatja a másik Felet minden intézkedésről, amelyet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében hozott.
38.33. CIKK
Időtartamok
1. Az e fejezetben meghatározott valamennyi időtartamot annak a cselekménynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően kell számítani, amellyel kapcsolatosan az időtartamot alkalmazzák.
2.
Az e fejezetben foglalt valamennyi időtartam a Felek kölcsönös megegyezésével módosítható.
3. A C. szakasz értelmében a vitarendezési testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott időtartamok módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.
38.34. CIKK
Költségek
1. A vitarendezési testület eljárásában vagy a közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindegyik Fél a saját kiadásait viseli.
2. A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből fakadó kiadásokat, ideértve a vitarendezési testület tagjainak és a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A vitarendezési testület tagjainak javadalmazását a 38-A. melléklettel összhangban kell meghatározni. A testületi tagok javadalmazására vonatkozóan a 38-A. mellékletben előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre.
38.35. CIKK
A mellékletek módosítása
A vegyes tanács a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint határozatban dönthet a 38-A. és 38-B. melléklet módosításáról.
39. FEJEZET
KIVÉTELEK
39.1. CIKK
Általános kivételek
1. A megállapodás 9., 11., 15., 26., 29. fejezetének és a 17. fejezet 48 B. szakaszának alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi.
2. Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a beruházások liberalizálásának vagy a szolgáltatáskereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e megállapodás 15. fejezete, 18–27. fejezete 49 , 29. fejezete vagy 17. fejezete 50 B. szakaszának egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozna olyan intézkedések elfogadásában és fenntartásában, amelyek:
(a) szükségesek a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez vagy a közrend fenntartásához; 51
(b)
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek;
(c) azon jogszabályok vagy egyéb rendelkezések betartásának biztosításához szükségesek, amelyek nem ellentétesek e megállapodás e részével, ideértve a következőkre vonatkozókat is:
(i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítése hatásának kezelése;
(ii) a magánélet védelme a személyes adatok feldolgozásának és terjesztésének összefüggésében, valamint az egyéni nyilvántartások és számlák védelme; vagy
(iii) a biztonság.
3. Az egyértelműség érdekében: a Felek tudomásul veszik, hogy amennyiben az említett intézkedések egyébként összeegyeztethetetlenek a megállapodás e részének az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett fejezeteinek rendelkezéseivel:
(a) az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontjában, valamint e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések kiterjednek az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre;
(b)
az 1994. évi GATT XX. cikkének g) pontja az élő és nem élő kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos intézkedésekre alkalmazandó; valamint
(c) a multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtása érdekében hozott intézkedések az 1994. évi GATT XX. cikkének b) vagy g) pontja vagy e cikk (2) bekezdésének b) pontja alá tartozhatnak.
4. Mielőtt valamelyik Fél az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontja szerinti intézkedést alkalmaz, a másik Fél rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy a Felek számára elfogadható megoldást találjanak. Amennyiben a vonatkozó információ rendelkezésére bocsátásától számított 30 napon belül nem születik elfogadható megoldás, az intézkedést tenni kívánó Fél alkalmazhatja az intézkedést. Ha a kivételes és azonnali fellépést igénylő kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást és az információ vizsgálatát lehetetlenné teszik, az intézkedéseket tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket. A Fél azonnal tájékoztatja a másik Felet ezen intézkedések alkalmazásáról.
39.2. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos kivételek
A megállapodás e részére a 41.4. cikk vonatkozik.
39.3. CIKK
Adózás
1. E cikk alkalmazásában:
(a) „lakóhely”: az adóügyi illetőség szerinti ország;
(b) „adóegyezmény”: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás, amelynek az Európai Unió valamelyik tagállama, az Európai Unió vagy Chile részes fele; valamint
(c) „adóintézkedés”: az Európai Unió, valamelyik uniós tagállam vagy Chile adójogszabályait alkalmazó intézkedés.
2. E megállapodás e része csak annyiban vonatkozik az adóintézkedésekre, amennyiben azok alkalmazása szükséges a megállapodás e része rendelkezéseinek érvényesüléséhez.
3.
E megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem érinti az Európai Unió, az Európai Unió tagállamai vagy Chile bármilyen adóügyi megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit. E megállapodás e része és bármely adóegyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az adóegyezmény élvez elsőbbséget. Az Európai Unió vagy annak tagállamai és Chile közötti adóegyezmény tekintetében egyrészről az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamai, másrészről Chile e megállapodás e része és az adott adóegyezmény szerint illetékes hatóságai együttesen határozzák meg, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás e része és az adóegyezmény között.
4. Az e megállapodás e része alapján nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók az Európai Unió, az Európai Unió tagállamai vagy Chile által valamely adóegyezmény alapján biztosított előnyre.
5. Amennyiben az ilyen jellegű intézkedések megfelelnek annak a követelménynek, hogy alkalmazásuk nem jelenti a kereskedelem és beruházások burkolt korlátozását, illetve önkényes és megalapozatlan diszkrimináció eszközét országok között, ha hasonló feltételek állnak fenn, e megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza valamelyik Felet a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítására irányuló olyan intézkedések elfogadásában, fenntartásában vagy végrehajtásában, amelyek:
(a) különbséget tesznek a különböző helyzetben lévő adófizetők között, különös tekintettel tartózkodási helyükre vagy a tőkebefektetésük helyére; vagy
(b)
célja valamely adóegyezmény vagy az adott Fél adóügyi jogszabályai értelmében adók elkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása.
39.4. CIKK
Az információk közzététele
1. E megállapodás e részének egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az egyes Felek számára előírja olyan bizalmas információk rendelkezésre bocsátását, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené, kivéve, ha a vitarendezési testület ilyen bizalmas információkat kér a 38. fejezet szerinti vitarendezési eljárás során. Ezekben az esetekben a testületnek biztosítania kell a bizalmas kezelés teljes körű védelmét.
2. Ha egy Fél a törvényei szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a vegyes tanácshoz, vegyes bizottsághoz, albizottságokhoz vagy az e megállapodás alapján létrehozott egyéb szervekhez, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
39.5. CIKK
WTO-mentességek
Amennyiben a megállapodás e részének értelmében fennálló kötelezettség lényegében azonos a WTO-egyezmény értelmében fennálló valamely kötelezettséggel, a WTO-egyezmény IX. cikke alapján elfogadott mentességnek megfelelően hozott intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok összhangban vannak a megállapodás e részében foglalt lényegében azonos rendelkezéssel.
IV. RÉSZ
ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI KERET
40. FEJEZET
INTÉZMÉNYI KERETEK
40.1. CIKK
Vegyes tanács
1. A Felek létrehozzák a vegyes tanácsot. A vegyes tanács felügyeli ezen megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását és ellenőrzi a megállapodás végrehajtását. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket.
2. A vegyes tanács e megállapodás hatálybalépésének napjától számított egy éven belül, majd azt követően kétévente, vagy a Felek eltérő megállapodása szerint ülésezik. A vegyes tanács üléseire személyes részvétellel vagy más technikai eszköz révén kerül sor, eljárási szabályzatával összhangban. A személyes részvétellel tartott ülésekre Brüsszelben és Santiagóban felváltva kerül sor.
3.
A vegyes tanács az Uniós Fél miniszteri szintű képviselőiből, Chile részéről pedig a külügyminiszterből vagy azok meghatalmazottjaiból áll. Amikor a vegyes tanács a 8.5. cikk szerint kereskedelmi formációban jár el, a Felek kereskedelmi és beruházási ügyekért felelős képviselőiből áll.
4. A vegyes tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el az e megállapodásban előírt esetekben, valamint ajánlásokat tegyen, eljárási szabályzatával összhangban. A vegyes tanács határozatait és ajánlásait közös megegyezéssel fogadja el. A határozatok kötelező erővel bírnak a Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében. Az ajánlások nem kötelező erejűek.
5. A vegyes tanács társelnöki tisztét mindkét Fél egy-egy képviselője látja el, az eljárási szabályzatában megállapított rendelkezésekkel összhangban, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket.
6. A vegyes tanács első ülésén megállapítja saját eljárási szabályzatát és a vegyes bizottság eljárási szabályzatát.
7. A vegyes tanács bármely feladatát átruházhatja a vegyes bizottságra, ideértve a kötelező erejű határozatok meghozatalát és az ajánlások megfogalmazását.
8. E cikken túlmenően, amikor a vegyes tanács kereskedelmi formációban jár el, a 8.5. cikket kell alkalmazni.
40.2. CIKK
Vegyes bizottság
1. A Felek létrehozzák a vegyes bizottságot. A vegyes bizottság segíti a vegyes tanácsot feladatai ellátásában.
2. A vegyes bizottság felelős e megállapodás általános végrehajtásáért. Az a körülmény, hogy a vegyes bizottság foglalkozik valamely üggyel vagy kérdéssel, nem akadályozza meg a vegyes tanácsot, hogy ugyanazzal az üggyel vagy kérdéssel foglalkozzon.
3. A vegyes bizottság e megállapodás hatálybalépésének napjától számított egy éven belül, majd azt követően évente, vagy a Felek eltérő megállapodása szerint ülésezik. A vegyes bizottság: üléseire személyes részvétellel vagy más technikai eszköz révén kerül sor, eljárási szabályzatával összhangban. A személyes részvétellel tartott ülésekre Brüsszelben és Santiagóban felváltva kerül sor.
4. A vegyes bizottság a felek képviselőiből áll, és társelnöki tisztét mindkét Fél egy-egy képviselője látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezésekkel összhangban, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket.
5. Amikor a vegyes bizottság a 8.6. cikk szerint kereskedelmi formációban jár el, a Felek kereskedelmi és beruházási ügyekért felelős képviselőiből áll.
6.
A vegyes bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el az e megállapodásban előírt esetekben, illetve a vegyes tanács által a 40.1. cikk (7) bekezdése szerint átruházott hatáskörben. A vegyes bizottság jogosult továbbá ajánlásokat tenni, ideértve abban az esetben, ha a 40.1. cikk (7) bekezdése szerint átruházott hatáskörben jár el. A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait közös megegyezéssel, eljárási szabályzatával összhangban fogadja el. Az átruházott feladatkörök gyakorlása során a vegyes bizottság a vegyes tanács eljárási szabályzatával összhangban hozza meg határozatait és ajánlásait. A határozatok kötelező erővel bírnak a Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében. Az ajánlások nem kötelező erejűek.
7. E cikken túlmenően, amikor a vegyes bizottság kereskedelmi formációban jár el, a 8.6. cikket kell alkalmazni.
40.3. CIKK
Albizottságok és egyéb szervek
1. E megállapodás II. részében említett területeken folytatott együttműködési tevékenységek végrehajtásának koordinálása és felügyelete céljából létrejön a fejlesztési és nemzetközi együttműködési albizottság.
2. Az e megállapodás III. részéhez kapcsolódó albizottságokat a 8.8. cikk alapján hozzák létre.
3.
A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság határozatban dönthet valamely további albizottság vagy egyéb szerv létrehozásáról. A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság saját hatáskörén belül feladatokkal bízhatja meg az e bekezdés értelmében létrehozott albizottságokat vagy egyéb szerveket, amelyek segítik feladatai ellátásában, valamint meghatározott feladatokkal vagy témákkal foglalkoznak. A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság az albizottságokra vagy az e bekezdés értelmében létrehozott egyéb szervekre ruházott feladatokat megváltoztathatja.
4. Az albizottságok és egyéb szervek a Felek képviselőiből állnak, és az elnöki feladatokat az egyes Felek képviselői közösen látják el.
5. Amennyiben ez a megállapodás másképp nem rendelkezik, vagy a Felek eltérő megállapodása hiányában, az albizottságok a létrehozásuktól számított egy éven belül üléseznek, majd azt követően megfelelő szinten bármely Fél, a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság kérésére. Az albizottságok saját kezdeményezésre is ülést tarthatnak, eljárási szabályzatukkal összhangban. Az albizottságok üléseire személyes részvétellel vagy más technikai eszköz révén kerül sor, saját eljárási szabályzatukkal összhangban. A személyes részvétellel tartott ülésekre Brüsszelben és Santiagóban felváltva kerül sor.
6. Amennyiben ez a megállapodás másképp nem rendelkezik, az albizottságok és egyéb szervek rendszeresen, valamint a vegyes bizottság kérésére jelentést készítenek a vegyes bizottság részére.
7.
Az a körülmény, hogy valamelyik albizottság foglalkozik egy üggyel vagy kérdéssel, nem akadályozza meg a vegyes tanácsot vagy a vegyes bizottságot, hogy ugyanazzal az üggyel vagy kérdéssel foglalkozzon.
8. A vegyes tanács vagy a vegyes bizottság az albizottságok és egyéb szervek részére eljárási szabályzatot fogadhat el, amennyiben azt indokoltnak tartja. Ha a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság nem fogad el eljárási szabályzatot, értelemszerűen a vegyes bizottság eljárási szabályzata alkalmazandó.
9. Az albizottságok és egyéb szervek eljárási szabályzatukkal összhangban ajánlásokat tehetnek. Az albizottságok és egyéb szervek ajánlásaikat közös megegyezéssel fogadják el. Az albizottságok és egyéb szervek ajánlásai nem kötelező erejűek.
10. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság rendelkezések meghozatalára vonatkozó határozatokat fogadhat el a 17.39. cikkel összhangban. A 8.8. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó albizottság rendelkezések meghozatalára vonatkozó határozatokat fogadhat el a 25.20. cikkel összhangban. Ezen határozatokat az albizottságok kölcsönös egyetértéssel fogadják el. Ezen határozatok a felekre nézve kötelező érvényűek.
40.4. CIKK
Parlamenti vegyes bizottság
1. A Felek parlamenti vegyes bizottságot hoznak létre. A parlamenti vegyes bizottság az Európai Parlament és a Chilei Kongresszus tagjaiból áll.
2. A parlamenti vegyes bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát.
3. A parlamenti vegyes bizottság a találkozók és eszmecserék, valamint a kapcsolatok szorosabbra fűzésének fóruma. A bizottság évente kétszer ülésezik.
4. A parlamenti vegyes bizottság tájékoztatást kap a vegyes tanács határozatairól és ajánlásairól.
5. A parlamenti vegyes bizottság ajánlásokat tehet a vegyes tanácsnak a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.
40.5. CIKK
A civil társadalom részvétele
A Felek előmozdítják a civil társadalom részvételét a jelen megállapodás végrehajtásában, különösen a 40.6. cikkben említett belső konzultációs csoportokkal és a 40.7. cikkben említett civil társadalmi fórummal való együttműködés révén.
40.6. CIKK
Belső konzultációs csoport
1. Valamennyi Fél e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kijelöl egy belső konzultációs csoportot. Az egyes belső konzultációs csoportok kiegyensúlyozottan képviselik a független civil társadalmi szervezeteket, köztük nem kormányzati szervezeteket, szakszervezeteket, üzleti és munkáltatói szervezeteket. Ennek érdekében a Felek megállapítják saját jelölési szabályaikat belső konzultációs csoportjuk összetételének meghatározásához, részvételi lehetőséget nyújtva különböző ágazatok szereplőinek. Az egyes belső konzultációs csoportok tagságát rendszeres időközönként meg kell újítani, az e bekezdés szerint megállapított kinevezési szabályokkal összhangban.
2. A Felek évente legalább egyszer találkoznak belső konzultációs csoportjukkal a megállapodás végrehajtásának megvitatása céljából. Az egyes Felek mérlegelhetik a belső konzultációs csoportjuk által benyújtott véleményeket és ajánlásokat.
3.
Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban megismerje a belső tanácsadó csoportokat, a Felek közzéteszik a belső konzultációs csoportjukban részt vevő szervezetek listáját, valamint azok kapcsolattartási adatait.
4. A Felek megfelelő módszerekkel előmozdítják a belső konzultációs csoportok közötti kapcsolatokat.
40.7. CIKK
Civil társadalmi fórum
1. A Felek előmozdítják egy rendszeres civil társadalmi fórum megrendezését a megállapodás végrehajtására vonatkozó párbeszéd folytatása érdekében.
2. A Felek a civil társadalmi fórum üléseit közös megegyezéssel hívják össze. A civil társadalmi fórum üléseinek összehívásakor az egyes Felek meghívnak a területükön letelepedett független civil társadalmi szervezeteket, ideértve a 40.6. cikkben említett saját belső konzultációs csoportjuk tagjait. A Felek előmozdítják a civil társadalmi szervezetek kiegyensúlyozott képviseletét, lehetővé téve nem kormányzati szervezet, szakszervezetek, üzleti és munkáltatói szervezetek részvételét. Minden szervezet maga viseli a civil társadalmi fórumon való részvétel költségeit.
3.
A Feleknek a vegyes tanácsban vagy a vegyes bizottságban részt vevő képviselői szükség szerint részt vesznek a civil társadalmi fórum ülésein. A Felek közösen vagy egyénileg közzéteszik a civil társadalmi fórum keretében tett hivatalos nyilatkozataikat.
41. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41.1. CIKK
A Felek fogalommeghatározása
E megállapodás alkalmazásában:
(a) „Fél”:
(i) az Európai Unió vagy annak tagállamai, vagy az Európai Unió és annak tagállamai saját hatásköreiknek megfelelően (a továbbiakban: az Uniós Fél), vagy
(ii) Chile; valamint
(b) „Felek”: az Uniós Fél és Chile.
41.2. CIKK
Területi alkalmazás
1. E megállapodás a következő területeken alkalmazandó:
(a) az Uniós Fél tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel; valamint
(b) Chile tekintetében a fennhatósága alatt álló szárazföldi és tengeri terület, valamint légtér, továbbá azon kizárólagos gazdasági övezet és kontinentális talapzat, amelyen belül szuverén jogait és joghatóságát gyakorolja a nemzetközi joggal 52 és a chilei joggal 53 összhangban.
E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés – a megállapodás kifejezetten ellenkező rendelkezése hiányában – e bekezdésben foglaltak szerint értendő.
2.
Az árukkal kapcsolatos tarifális elbánást – beleértve a származási szabályokat és az azok alapján biztosított elbánás ideiglenes felfüggesztését – érintő rendelkezések tekintetében e megállapodás a 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet
54
4. cikkében meghatározott azon uniós vámterületek területeire is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá.
41.3. CIKK
A kötelezettségek teljesítése
1. Minden Fél bármilyen olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoz, amely e megállapodás szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.
2. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás III. része szerinti bármely kötelezettségét, az említett részben előírt különleges mechanizmusokat kell alkalmazni.
3. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az 1.2. cikk (2) bekezdésében vagy a 2.2. cikk (1) bekezdésében e megállapodás lényeges elemének minősített bármely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését.
4.
Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodásban foglalt bármely kötelezettségét a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozók kivételével–, erről értesíti a másik Felet. A Felek a vegyes tanács égisze alatt konzultációt folytatnak, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A vegyes tanács arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb kölcsönösen elfogadható megoldást találjon. Ha a vegyes tanácsnak az értesítés időpontjától számított 60 napon belül nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” csak e megállapodás I., II. és IV. részének felfüggesztését foglalhatják magukban.
5. A (3) és (4) bekezdésben említett „megfelelő intézkedéseket” a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, és arányosnak kell lenniük az e megállapodás szerinti kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával. Az intézkedések közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek kevésbé zavarják meg e megállapodás működését.
41.4. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos kivételek
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy:
(a) megköveteli bármelyik Féltől olyan információk szolgáltatását vagy olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek átadását a Fél alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; vagy
(b)
akadályozza bármelyik Felet abban, hogy olyan, az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítélt intézkedéseket hozzon, amely(et):
(i) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések gyártásával vagy kereskedelmével, valamint más áruk és anyagok, szolgáltatások és technológiák olyan kereskedelmével vagy azokkal összefüggő ügyletekkel, valamint olyan gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(ii) hasadó- és fuzionáló anyagokra, illetve ezek alapanyagaira vonatkozik; vagy
(iii) háború idején vagy bármely, a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő egyéb veszélyhelyzet felmerülésekor hoznak; vagy
(c) akadályozza bármelyik Felet abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségei alapján lépéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.
2. A Felek mindegyike köteles a vegyes bizottságot a lehető legteljesebb mértékben tájékoztatni az (1) bekezdés b) és c) pontja értelmében tett intézkedéseiről és azok megszüntetéséről.
41.5. CIKK
Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás
1. Ez a megállapodás az attól a naptól számított harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről szóló utolsó értesítést egymásnak megküldték.
2. Az (1) bekezdés ellenére a Felek e megállapodást részben vagy egészben, ideiglenesen, saját belső eljárásaikkal összhangban alkalmazhatják.
3. Az ideiglenes alkalmazás az azt a napot követő második hónap első napján kezdődik, amelyen a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről, beleértve annak Chile általi megerősítését, hogy egyetért a megállapodás Uniós Fél által javasolt részeinek ideiglenes alkalmazásával.
4. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet e megállapodás ideiglenes alkalmazásának felmondására irányuló szándékáról. Az ideiglenes alkalmazás az értesítést követő második hónap első napján szűnik meg.
5. A megállapodás ideiglenes alkalmazása során az e megállapodás értelmében létrehozott vegyes tanács és más testületek elláthatják az ideiglenes alkalmazás hatálya alá eső rendelkezésekkel kapcsolatos feladataikat. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok hatályukat veszítik, amikor e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (4) bekezdés szerint megszűnik. Az ezen időpont előtt szabályszerűen végrehajtott határozatok múltbeli joghatásait ez nem érinti.
6.
Amennyiben a (2) és (3) bekezdéssel összhangban a Felek a megállapodás hatálybalépése előtt ideiglenesen alkalmazzák annak valamelyik rendelkezését, az ilyen rendelkezésben szereplő, e megállapodás hatálybalépésének napjára való utalást úgy kell érteni, hogy az arra az időpontra vonatkozik, amelytől kezdve a Felek e rendelkezést a (3) bekezdéssel összhangban alkalmazzák.
7. Az e cikk szerinti értesítéseket az Uniós Fél esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, Chile esetében pedig a Külügyminisztériumnak kell megküldeni.
41.6. CIKK
Módosítások
1. A Felek e megállapodás módosításáról írásban állapodhatnak meg. A módosítások hatálybalépésére a 41.5. cikk rendelkezéseivel összhangban, értelemszerűen kerül sor.
2. E cikk (1) bekezdése ellenére a vegyes tanács határozatokat fogadhat el a megállapodás módosításáról a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 41.9. cikk (5) bekezdésében említett esetekben.
41.7. CIKK
Egyéb megállapodások
1. E megállapodás hatálybalépésekor a társulási megállapodás, ideértve az annak intézményi keretében hozott határozatokat, hatályát veszti, és a helyébe e megállapodás lép.
2. E megállapodás hatálybalépésekor az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát veszti, és a helyébe e megállapodás lép.
3. A Felek közötti összes egyéb megállapodásban és megegyezésben található, a társulási megállapodásra vagy az ideiglenes kereskedelmi megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat – ideértve a társulási megállapodás intézményi keretében hozott határozatokat – úgy kell értelmezni, hogy azok erre a megállapodásra utalnak.
4. A Felek e megállapodást kiegészíthetik a megállapodás II. részének hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Ezek az egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik, és a közös intézményi keret hatálya alá tartoznak.
5. Az e megállapodás II. részének hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő kétoldalú megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok részének kell tekinteni, és azokra a közös intézményi keret vonatkozik.
6.
E megállapodás hatálybalépésekor a megállapodás III. részének hatálya alá tartozó meglévő megállapodások hatályukat vesztik.
7. A megállapodás hatálybalépésekor az ideiglenes kereskedelmi megállapodással létrehozott kereskedelmi tanács által elfogadott javaslatokat vagy határozatokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az e megállapodás 40.1. cikke szerint létrehozott vegyes tanács fogadott el. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodással létrehozott kereskedelmi bizottság által elfogadott javaslatokat vagy határozatokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az e megállapodás 40.2. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság fogadott el.
8. Az e cikk (2) bekezdése ellenére:
(a) az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 20.5. cikke alapján elfogadott, e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő ideiglenes intézkedések természetes lejáratukig továbbra is alkalmazandók;
(b) az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 5. fejezetének C. szakasza alapján elfogadott, e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő kétoldalú védintézkedések természetes lejáratukig továbbra is alkalmazandók;
(c) az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 26.22. cikkének (1) bekezdése vagy 31.5. cikke alapján már megindított vitarendezési eljárások e megállapodás hatálybalépését követően is folytatódnak a lezárásukig; valamint
(d)
az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 26.22. cikkének (1) bekezdése vagy 31.5. cikke alapján indított vitarendezési eljárások kötelező jellegű eredménye e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően is kötelező marad a Felekre nézve.
9. A Felek nem indíthatnak vitarendezési eljárást e megállapodás alapján olyan ügyekben, amelyek az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 26. vagy 31. fejezete szerinti végleges bizottsági jelentés tárgyát képezték.
10. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás értelmében már teljesen vagy részben eltelt átmeneti időszakokat figyelembe kell venni az e megállapodás szerinti egyenértékű rendelkezésekben előírt átmeneti időszakok kiszámításakor. Az e megállapodás szerinti ilyen átmeneti időszakok kiszámítása az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatálybalépésének napjával kezdődik.
11. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás értelmében már teljesen vagy részben eltelt eljárási időszakokat figyelembe kell venni az e megállapodás szerinti egyenértékű rendelkezésekben előírt eljárási időszakok kiszámításakor.
12. A társulási megállapodás V. mellékletében szereplő, a borkereskedelemről szóló megállapodást (a továbbiakban: borkereskedelemről szóló megállapodás) és a társulási megállapodás VI. mellékletében szereplő, a szeszes italok és az ízesített italok kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: a szeszes italokról szóló megállapodás) 55 – beleértve valamennyi függeléket – belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik az alábbiak szerint:
(a) a borkereskedelemről szóló megállapodásban és a szeszes italokról szóló megállapodásban szereplő, a társulási megállapodás IV. részében említett vitarendezési mechanizmusra, valamint a társulási megállapodás XVI. mellékletében említett magatartási kódexre történő hivatkozásokat az e megállapodás 38. fejezetében előírt vitarendezési mechanizmusra, illetve 38-B. mellékletében előírt magatartási kódexre való hivatkozásként kell értelmezni;
(b) a borkereskedelemről szóló megállapodásban és a szeszes italokról szóló megállapodásban szereplő, a Közösségre történő hivatkozásokat az Uniós Félre való hivatkozásként kell értelmezni;
(c) a borkereskedelemről szóló megállapodásban és a szeszes italokról szóló megállapodásban szereplő, a társulási megállapodással létrehozott társulási bizottságra való hivatkozásokat az e megállapodás 40.2. cikke alapján létrehozott, kereskedelmi formációban eljáró vegyes bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni;
(d) a borkereskedelemről szóló megállapodásban és a szeszes italokról szóló megállapodásban szereplő, a társulási megállapodás IV. mellékletére való hivatkozásokat az e megállapodás 13. fejezetére való hivatkozásként kell értelmezni;
(e) az egyértelműség érdekében: a borkereskedelemről szóló megállapodás 30. cikkével létrehozott vegyes bizottság és a szeszes italokról szóló megállapodás 17. cikkével létrehozott vegyes bizottság továbbra is megmarad, és továbbra is ellátja a borkereskedelemről szóló megállapodás 29. cikkében és a szeszes italokról szóló megállapodás 16. cikkében megjelölt feladatokat;
(f) az egyértelműség érdekében: e megállapodás 41.11. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó a borkereskedelemről szóló megállapodásra és a szeszes italokról szóló megállapodásra; valamint
(g) az e megállapodásba foglalt, a borkereskedelemről szóló megállapodást és a szeszes italokról szóló megállapodást úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az ideiglenes kereskedelmi megállapodásba foglalt, a borkereskedelemről szóló megállapodás és a szeszes italokról szóló megállapodás bármely módosítását.
13. A borkereskedelemről szóló megállapodásra vagy a szeszes italokról szóló megállapodásra vonatkozó társulási megállapodás intézményi kerete alapján hozott, e megállapodás hatálybalépésekor hatályos határozatokat úgy kell tekinteni, hogy azokat az e megállapodás 40.2. cikke szerint létrehozott, kereskedelmi formációban eljáró vegyes bizottság elfogadta.
14. A Felek levélváltás útján módosíthatják a borkereskedelemről szóló megállapodásban és a szeszes italokról szóló megállapodásban foglalt függelékeket. 56
41.8. CIKK
Mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek, megjegyzések és lábjegyzetek
Az e megállapodáshoz tartozó mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek, megjegyzések és lábjegyzetek a megállapodás szerves részét képezik.
41.9. CIKK
Jövőbeni csatlakozások az Európai Unióhoz
1. Az Uniós Fél értesíti Chilét minden, harmadik országok részéről az Európai Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.
2. Az Uniós Fél értesíti Chilét az új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló csatlakozási szerződés (a továbbiakban: csatlakozási szerződés) aláírásának és hatálybalépésének napjáról.
3. Az új tagállam a vegyes tanács által meghatározott feltételekkel összhangban csatlakozik ehhez a megállapodáshoz. Ez a csatlakozás az új tagállam Európai Unióhoz való csatlakozásának napján lép hatályba.
4. A (3) bekezdés ellenére e megállapodás III. része az új tagállam és Chile között az adott új tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától alkalmazandó.
5. Ezen cikk (4) bekezdése végrehajtásának elősegítése érdekében a csatlakozási szerződés aláírásának napjától kezdődően a vegyes bizottság megvizsgálja az új tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának jelen megállapodásra gyakorolt hatásait, a 8.6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint. A vegyes tanács határozatot hoz a jelen megállapodás mellékleteinek szükséges módosításairól, valamint bármely egyéb módosításról, amelyre szükség lehet, ideértve az átmeneti intézkedéseket is. A vegyes tanács bármely, e bekezdés alapján hozott határozata az új tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján lép hatályba.
41.10. CIKK
Magánjogi jogok
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozottaktól eltérő jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztetne közvetlenül, vagy úgy, hogy erre a megállapodásra közvetlenül hivatkozni lehet a Felek jogrendszerében.
2. A Felek saját belső jogukban nem biztosíthatnak a másik Fél elleni keresetindítási jogot azon az alapon, hogy a másik Fél intézkedése nem összeegyeztethető e megállapodással.
41.11. CIKK
Hivatkozás a jogszabályokra és egyéb megállapodásokra
1. Eltérő rendelkezés hiányában a Feleknek e megállapodás által hivatkozott jogszabályai és egyéb rendelkezései azok módosításait is magukban foglalják.
2. Amennyiben e megállapodás nemzetközi megállapodásokra hivatkozik, vagy azokat részben vagy egészben belefoglalja ebbe a megállapodásba, az ilyen rendelkezések – e megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – úgy értendők, hogy azok a nemzetközi megállapodások magukban foglalják az e megállapodás aláírásának napján vagy azt követően mindkét Fél számára hatályba lépő módosításokat vagy a helyükbe lépő megállapodásokat.
3.
Amennyiben az (2) bekezdésben említett bármely módosítás vagy utódmegállapodás eredményeként bármilyen kérdés merül fel e megállapodás végrehajtását vagy alkalmazását illetően, a Felek bármelyik Fél kérésére konzultációt folytathatnak egymással azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.
41.12. CIKK
Időbeli hatály
E megállapodás határozatlan időre marad hatályban.
41.13. CIKK
Megszűnés
A 41.12. cikktől eltekintve, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. Az értesítéseket az Uniós Fél esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, a Chilei Köztársaság esetében pedig a Külügyminisztériumnak kell megküldeni. A megszűnés az értesítés kézhezvételének napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
41.14. CIKK
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL a szabályszerű felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt a megállapodást aláírták.
Kelt …-ban/-ben, a … év … havának … napján.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
9. MELLÉKLET
VÁMLEBONTÁSI MENETRENDEK
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. E melléklet alkalmazásában, a „0. év” az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától az ugyanazon naptári év december 31-éig tartó időszakot jelenti. Az „1. év” az e megállapodás hatálybalépésének évét követő év január 1-jén kezdődik, és minden további vámcsökkentés minden azt követő év január 1-jén lép hatályba.
2. E melléklet alkalmazásában az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002. november 18-án Brüsszelben aláírt, legutóbb a 2017. június 29-én Brüsszelben aláírt harmadik kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított megállapodást az „a 2002. évi társulási megállapodás” kifejezés jelöli.
3. Azok a származó áruk, amelyek nem szerepelnek valamely Fél e mellékletben foglalt vámlebontási menetrendjében, a 2002. évi társulási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően továbbra is vámmentesen hozhatók be az adott Fél területére. Az Európai Unióba importált, Chiléből származó áruk esetében ez a (2017. január 1-jén módosított) harmonizált rendszerben a 05, 06, 09, 14, 25–28, 30–32, 34, 36, 37 és 39–97 fejezet vagy a 2901–2904, 2906–2942, 3301, 3303–3307, 3501, 3503, 3504, 3506, 3507, 3801–3808, 3810–3823, 3825 és 3826 vámtarifacsoport alá besorolt árukra vonatkozik. A Chilébe importált, az Európai Unióból származó áruk esetében ez a (2017. január 1-jén módosított) harmonizált rendszerben a 01, 02, 05–09, 13, 14, 18, 20, 22 és 24–97 fejezet alá besorolt árukra vonatkozik.
4. A másik Fél azon származó árui tekintetében, amelyek szerepelnek az egyes Felek e melléklethez csatolt menetrendjében, az alábbi szakaszolási kategóriákat kell alkalmazni a vámoknak, az egyes Felek által, a 9.5. cikk alapján történő eltörlésére vagy csökkentésére:
(a) a valamely Fél vámlebontási menetrendjében a „0” jelzésű szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámok teljes mértékben eltörlésre kerülnek, és az ilyen áruk behozatala a megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve vámmentes;
(b) a valamely Fél vámlebontási menetrendjében a „3” szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámok e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően négy egyenlő éves szakaszban kerülnek lebontásra, és az ilyen áruk behozatala a 3. év január 1-jétől vámmentes;
(c) a valamely Fél vámlebontási menetrendjében a „5” szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámok e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően hat egyenlő éves szakaszban kerülnek lebontásra, és az ilyen áruk behozatala az 5. év január 1-jétől vámmentes;
(d) a valamely Fél vámlebontási menetrendjében a „7” szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámok e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően nyolc egyenlő éves szakaszban kerülnek lebontásra, és az ilyen áruk behozatala a 7. év január 1-jétől vámmentes;
(e) Chilének a 9-2. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében a „7*” szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámok három egyenlő éves szakaszban kerülnek lebontásra az 5. év január 1-jétől kezdődően, és az ilyen áruk behozatala a 7. év január 1-jétől vámmentes;
(f) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében a „0+EP” jelzésű szakaszolási kategóriájába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vám értékvám komponense e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlésre kerül. A vám eltörlése kizárólag az értékvámra alkalmazandó. Továbbra is érvényben marad az a specifikus vám, amelyet a származó árukra az importár belépési ár alá csökkenése esetén vetnek ki;
(g) a valamely Fél vámlebontási menetrendjében az „E” szakaszolási kategóriába sorolt tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vámokra a vámlebontás nem vonatkozik.
5. A közbenső szakaszokban egy tarifacsoportra alkalmazott vámtételek meghatározásához használt alapvám a 2018. január 1-jén alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtétel vagy a 2002. évi társulási megállapodásban meghatározott kedvezményes vámtétel, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.
6. A 9.5. cikk szerinti vámlebontás céljából a közbenső szakaszokban alkalmazott vámtételeket lefelé, legalább a százalékpont legközelebbi tizedére kell kerekíteni, a fizetőeszközben megadott vámtételeket pedig a Fél hivatalos pénzegységének legalább a legközelebbi ezredéig (0,01) kell lefelé kerekíteni.
7. A valamely Fél vámlebontási menetrendjében „TRQ” jelöléssel szereplő tételek esetében a szakaszolási kategória az áruknak a B. szakaszban meghatározott vámkontingensen kívül eső behozatalára alkalmazandó.
8. E melléklet a 2017. január 1-jén módosított harmonizált rendszeren alapul
B. SZAKASZ
VÁMKONTINGENSEK
Az e melléklet alapján meghatározott vámkontingens nulladik évének kezelése céljából a Felek az adott vámkontingens mennyiségét a január 1-jétől az e megállapodás hatálybalépésének időpontjáig tartó időszaknak megfelelő arányos mennyiség levonásával számolják ki 1 .
Az a Fél, amelyik a másik Fél számára az e melléklet értelmében vett vámkontingenseket nyit meg, a szóban forgó vámkontingenseket átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon kezeli saját jogszabályaival összhangban. A vámkontingenst megnyitó Fél megfelelő időben és folyamatosan nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vámkontingens kezelésével kapcsolatos összes releváns információt, beleértve a rendelkezésre álló mennyiséget és a jogosultsági kritériumokat.
Chile az e mellékletben meghatározott vámkontingenseket az érkezési sorrend elvét követve kezeli.
Az Uniós Fél az e mellékletben meghatározott vámkontingenseket vagy az érkezési sorrend elvét követve, vagy egy, a jogszabályainak megfelelően működtetett behozatali, illetve kiviteli engedélyezési rendszer alapján kezeli.
1. ALSZAKASZ
CHILE VÁMKONTINGENSEI
1. Sajtra vonatkozó vámkontingens
(a) A Chile 9-2. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-Cheese” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 2 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0 |
2 850 |
|
1 |
2 925 |
|
2 |
3 000 |
|
3 |
3 075 |
|
4 |
3 150 |
|
5 |
3 225 |
|
6 |
3 300 |
(b) Ha ez a megállapodás 2024-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiségek annyiszor 75 metrikus tonnával növekednek, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 3 .
(c) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0406 10 10, 0406 10 20, 0406 10 30, 0406 10 90, 0406 20 00, 0406 30 00, 0406 40 00, 0406 90 10, 0406 90 20, 0406 90 30, 0406 90 40 és 0406 90 90.
(d) Azt követően, hogy a vámok Chile 9-2. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
2. Halászati termékekre vonatkozó vámkontingens
(a) A Chile 9-2. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-Fish” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 5 000 metrikus tonna (a termék tömege) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől számított 0–2. évben vámmentes 4 .
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0302 54 11, 0302 54 12, 0302 54 13, 0302 54 14, 0302 54 15, 0302 54 16, 0302 54 19 és 0302 59 19.
(c) Azt követően, hogy a vámok Chile 9-2. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
2. ALSZAKASZ
AZ UNIÓS FÉL VÁMKONTINGENSEI
1. Marhahúsra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-BF” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 4 800 metrikus tonna (a termék tömege) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 5 .
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiség annyiszor 100 metrikus tonnával növekszik, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 6 .
(c) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0201 10 00, 0201 20 20, 0201 20 30, 0201 20 50, 0201 20 90, 0201 30 00, 0202 10 00, 0202 20 10, 0202 20 30, 0202 20 50, 0202 20 90, 0202 30 10, 0202 30 50, 0202 30 90, 0206 10 95, 0206 29 91, 0210 20 10, 0210 20 90, 0210 99 51, 1602 50 10 és 1602 90 61.
2. Sertéshúsra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-PK” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 19 800 metrikus tonna (a termék tömege) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 7 .
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiség annyiszor 350 metrikus tonnával növekszik, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 8 .
(c) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0203 11 10, 0203 12 11, 0203 12 19, 0203 19 11, 0203 19 13, 0203 19 15, 0203 19 55, 0203 19 59, 0203 21 10, 0203 22 11, 0203 22 19, 0203 29 11, 0203 29 13, 0203 29 15, 0203 29 55, 0203 29 59, 1601 00 91, 1601 00 99, 1602 41 10, 1602 42 10, 1602 49 11, 1602 49 13, 1602 49 15, 1602 49 19, 1602 49 30, 1602 49 50 és 1602 90 51.
3. Juhhúsra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SP” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 9 600 metrikus tonna (a termék tömege) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 9 .
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiség annyiszor 200 metrikus tonnával növekszik, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 10 .
(c) Ez a bekezdés a 0204 vámtarifaszám alá sorolt származó árukra vonatkozik.
4. Baromfihúsra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-PY” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 11 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség
|
|
0–2. |
29 300 |
|
3. és minden azt követő év |
38 300 |
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiségek annyiszor 725 metrikus tonnával növekednek, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 12 .
(c) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0207 11 10, 0207 11 30, 0207 11 90, 0207 12 10, 0207 12 90, 0207 13 10, 0207 13 20, 0207 13 30, 0207 13 40, 0207 13 50, 0207 13 60, 0207 13 70, 0207 13 99, 0207 14 10, 0207 14 20, 0207 14 30, 0207 14 40, 0207 14 50, 0207 14 60, 0207 14 70, 0207 14 99, 0207 24 10, 0207 24 90, 0207 25 10, 0207 25 90, 0207 26 10, 0207 26 20, 0207 26 30, 0207 26 40, 0207 26 50, 0207 26 60, 0207 26 70, 0207 26 80, 0207 26 99, 0207 27 10, 0207 27 20, 0207 27 30, 0207 27 40, 0207 27 50, 0207 27 60, 0207 27 70, 0207 27 80, 0207 27 99, 0207 41 20, 0207 41 30, 0207 41 80, 0207 42 30, 0207 42 80, 0207 44 10, 0207 44 21, 0207 44 31, 0207 44 41, 0207 44 51, 0207 44 61, 0207 44 71, 0207 44 81, 0207 44 99, 0207 45 10, 0207 45 21, 0207 45 31, 0207 45 41, 0207 45 51, 0207 45 61, 0207 45 71, 0207 45 81, 0207 45 99, 0207 51 10, 0207 51 90, 0207 52 10, 0207 52 90, 0207 54 10, 0207 54 21, 0207 54 31, 0207 54 41, 0207 54 51, 0207 54 61, 0207 54 71, 0207 54 81, 0207 54 99, 0207 55 10, 0207 55 21, 0207 55 31, 0207 55 41, 0207 55 51, 0207 55 61, 0207 55 71, 0207 55 81, 0207 55 99, 0207 60 05, 0207 60 10, 0207 60 21, 0207 60 31, 0207 60 41, 0207 60 51, 0207 60 61, 0207 60 81, 0207 60 99, 1602 32 11 és 1602 39 21.
5. Halra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-Fish” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 250 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 13 .
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1604 14 21, 1604 14 26, 1604 14 28, 1604 14 31, 1604 14 36, 1604 14 38, 1604 14 41, 1604 14 46, 1604 14 48, 1604 19 31, 1604 19 39 és 1604 20 70.
6. Tojásra és tojásból készült termékekre vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-EG” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 500 metrikus tonna (héjastojás-egyenérték) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 0407 11 00, 0407 19 11, 0407 19 19, 0407 21 00, 0407 29 10, 0407 90 10, 0408 11 80, 0408 19 81, 0408 19 89, 0408 91 80, 0408 99 80, 3502 11 90 és 3502 19 90.
7. Fokhagymára vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-GC” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 2 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 14 .
(b) Ez a bekezdés a 0703 20 00 alszám alá sorolt származó árukra alkalmazandó.
8. Keményítőre és keményítőszármazékokra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SH” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 300 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1108 11 00, 1108 12 00, 1108 13 00, 1108 14 00, 1108 19 10, 1108 19 90, 1109 00 00, 2905 43 00, 2905 44 11, 2905 44 19, 2905 44 91, 2905 44 99, 3505 10 10, 3505 10 90, 3824 60 11, 3824 60 19, 3824 60 91 és 3824 60 99.
9. Olivaolajra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-OL” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 11 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1509 10 10, 1509 10 20, 1509 10 80, 1509 90 00, 1510 00 10 és 1510 00 90.
10. Magas cukortartalmú termékekre vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SR” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 1 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1702 30 10, 1702 30 50, 1702 30 90, 1702 40 10, 1702 40 90, 1702 50 00, 1702 60 10, 1702 60 80, 1702 60 95, 1702 90 30, 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, 1806 20 95, 1901 90 95, 1901 90 99, 2006 00 31, 2006 00 38, 2007 91 10, 2101 12 98, 2101 20 98, ex 2106 90 98 és 3302 10 29.
A 0–6. évben ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1702 90 50, 1702 90 71, 1702 90 75, 1702 90 79, 1702 90 80, 1702 90 95, 2106 90 30, 2106 90 55 és 2106 90 59.
11. Feldolgozott gabonafélékre vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-PC” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 15 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0 |
1 900 |
|
1 |
1 950 |
|
2 |
2 000 |
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiség annyiszor 50 metrikus tonnával növekszik, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 16 .
(c) Ez a bekezdés a 1104 vámtarifaszám alá sorolt származó árukra vonatkozik.
(d) Azt követően, hogy a vámok az Uniós Fél 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
12. Cukorkaárura vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SRa” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 17 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0–2. |
400 |
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1704 10 10, 1704 10 90, 1704 90 10, 1704 90 30, 1704 90 51, 1704 90 55, 1704 90 61, 1704 90 65, 1704 90 71, 1704 90 75 és 1704 90 81.
(c) Azt követően, hogy a vámok az Uniós Fél 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
13. Csokoládéra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SRb” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 18 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0–2. |
400 |
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1806 20 10, 1806 20 30, 1806 20 50, 1806 20 70, 1806 20 80, 1806 31 00, 1806 32 10, 1806 32 90, 1806 90 11, 1806 90 19, 1806 90 31, 1806 90 39, 1806 90 50, 1806 90 60, 1806 90 70 és 1806 90 90.
(c) Azt követően, hogy a vámok az Uniós Fél 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
14. Édes kekszre és gofrira vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Fél vámlebontási menetrendjében „TRQ-BS” jelzéssel ellátott és a b) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 19 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0–2. |
500 |
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 1905 31 11, 1905 31 19, 1905 31 30, 1905 31 91, 1905 31 99, 1905 32 05, 1905 32 11, 1905 32 19, 1905 32 91, 1905 32 99 és 1905 90 45.
(c) Azt követően, hogy a vámok az Uniós Fél 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
15. Elkészített gombákra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-MS” jelzéssel ellátott és az e bekezdés c) albekezdésben szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes 20 .
|
Év |
Összesített éves mennyiség (metrikus tonna) |
|
0 |
950 |
|
1 |
975 |
|
2 |
1 000 |
|
3 |
1 025 |
|
4 |
1 050 |
|
5 |
1 075 |
|
6 |
1 100 |
(b) Ha ez a megállapodás 2022-ben vagy később lép hatályba, az a) albekezdésben meghatározott összesített éves mennyiség annyiszor 25 metrikus tonnával növekszik, ahány teljes naptári év telt el 2021. január 1-je és a megállapodás hatálybalépése évének január 1-je között 21 .
(c) Ez a bekezdés a 2003 10 20 és a 2003 10 30 vámtarifaszám alá sorolt származó árukra alkalmazandó.
(d) Azt követően, hogy a vámok az Uniós Fél 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendje szerint eltörlésre kerültek, ez a vámkontingens fokozatosan megszűnik.
16. Csemegekukoricára vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-SC” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 800 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 2001 90 30, 2004 90 10 és 2005 80 00.
17. Almalére vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-AJ” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 2 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 2009 79 11 és 2009 79 91.
18. Gyümölcskészítményekre vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-FP” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 10 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 2007 10 10, 2007 91 30, 2007 99 20, ex 2007 99 31, ex 2007 99 33, ex 2007 99 39, 2008 30 19 és 2008 40 19.
19. Etanolra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-EL” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 2 000 metrikus tonna összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 2207 10 00 és 2207 20 00.
20. Rumra vonatkozó vámkontingens
(a) Az Uniós Félnek a 9-1. függelékben foglalt vámlebontási menetrendjében „TRQ-RM” jelzéssel ellátott és az e bekezdés b) albekezdésében szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 500 hektoliter (tisztaalkohol-egyenérték) összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes.
(b) Ez a bekezdés a következő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra vonatkozik: 2208 40 11, 2208 40 39, 2208 40 51 és 2208 40 99.
21. A (6) bekezdésben meghatározott vámkontingensek tekintetében a következő átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék tömegének héjastojás-egyenértékre történő átváltásakor:
|
Tarifacsoport |
A tarifacsoport megnevezése (kizárólag szemléltetés céljából) |
Átváltási együttható |
|
0407 11 00 |
Házi szárnyastól származó, keltetésre szánt megtermékenyített tojás |
100 % |
|
0407 19 11 |
Házi pulykától vagy házi libától származó, keltetésre szánt megtermékenyített tojás |
100 % |
|
0407 19 19 |
Keltetésre szánt megtermékenyített baromfitojás (a pulykától és a libától származó kivételével) |
100 % |
|
0407 21 00 |
Házi szárnyastól származó friss tojás, héjában (a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás kivételével) |
100 % |
|
0407 29 10 |
Friss baromfitojás, héjában (a szárnyasfélék tojása és a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás kivételével) |
100 % |
|
0407 90 10 |
Baromfitojás, héjában, tartósítva vagy főzve |
100 % |
|
0408 11 80 |
Emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgája szárítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
246 % |
|
0408 19 81 |
Emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgája, folyékony, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
116 % |
|
0408 19 89 |
Emberi fogyasztásra alkalmas (nem folyékony) tojássárgája, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (a szárított tojássárgája kivételével) |
116 % |
|
0408 91 80 |
Emberi fogyasztásra alkalmas madártojás, héj nélkül, szárítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (a tojássárgája kivételével) |
452 % |
|
0408 99 80 |
Emberi fogyasztásra alkalmas madártojás, héj nélkül, frissen, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, (a szárított madártojás és a tojássárgája kivételével) |
116 % |
|
3502 11 90 |
Tojásfehérje, szárított, például lap, pikkely, pehely, por alakban, emberi fogyasztásra alkalmas |
856 % |
|
3502 19 90 |
Tojásfehérje, emberi fogyasztásra alkalmas (a szárított [például lap, pehely, kristály, por alakú] tojásfehérje kivételével) |
116 % |
9-1. függelék:
AZ UNIÓS FÉL VÁMKONTINGENSEI
1. megjegyzés Az e jegyzékben szereplő termékek köre a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2020. szeptember 21-i (EU) 2020/1577 bizottsági végrehajtási rendeletben 22 szereplő KN-kódokkal kerül meghatározásra.
2. megjegyzés Azok a Chiléből származó, az Uniós Fél területére behozott áruk, amelyek egy erre a megjegyzésre hivatkozó annotációval ellátott tarifacsoport alá vannak besorolva, továbbra is a 2002. évi társulási megállapodás szerinti vámmentes elbánás alá esnek.
3. megjegyzés A belépésiár-rendszert a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2020. szeptember 21-i (EU) 2020/1577 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében foglalt kombinált nómenklatúra 2. melléklete határozza meg.
|
Vámtarifaszám
|
Árumegnevezés (lásd az 1. megjegyzést) |
Alapvámtétel |
Szakaszolási kategória |
Megjegyzések |
|
0101 21 00 |
-- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0101 29 10 |
--- Vágásra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0101 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0101 30 00 |
- Szamár |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0101 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 21 10 |
--- Üsző (még nem borjazott nőivarú) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 21 30 |
--- Tehén |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 21 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 29 05 |
--- A Bibos vagy a Poephagus alnemből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 29 10 |
---- Legfeljebb 80 kg tömegű |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 21 |
----- Vágásra |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 29 |
----- Más |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 41 |
----- Vágásra |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 49 |
----- Más |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 51 |
------ Vágásra |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 59 |
------ Más |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 61 |
------ Vágásra |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 69 |
------ Más |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 91 |
------ Vágásra |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 29 99 |
------ Más |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 31 00 |
-- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 39 10 |
--- Háziasított fajták |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 39 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 90 20 |
-- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0102 90 91 |
--- Háziasított fajták |
10,2 + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0102 90 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0103 10 00 |
- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0103 91 10 |
--- Háziasított fajták |
41,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0103 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0103 92 11 |
---- Legalább egyszer ellett, legalább 160 kg tömegű kocák |
35,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0103 92 19 |
---- Más |
41,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0103 92 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0104 10 10 |
-- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0104 10 30 |
--- Bárány (1 éves korig) |
80,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0104 10 80 |
--- Más |
80,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0104 20 10 |
-- Fajtatiszta tenyészállat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0104 20 90 |
-- Más |
80,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0105 11 11 |
---- Tojóhibrid |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 11 19 |
---- Más |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 11 91 |
---- Tojóhibrid |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 11 99 |
---- Más |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 12 00 |
-- Pulyka |
152 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 13 00 |
-- Kacsa |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 14 00 |
-- Liba |
152 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 15 00 |
-- Gyöngytyúk |
52 EUR/1 000 p/st |
7 |
|
|
0105 94 00 |
-- A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok |
20,9 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0105 99 10 |
--- Kacsa |
32,3 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0105 99 20 |
--- Liba |
31,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0105 99 30 |
--- Pulyka |
23,8 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0105 99 50 |
--- Gyöngytyúk |
34,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0106 11 00 |
-- Főemlősök |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 12 00 |
-- Bálna, delfin és barnadelfin (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősök); lamantin és dugong (a szirének [Sirenia] rendjébe tartozó emlősök); fóka, oroszlánfóka és rozmár (az úszólábúak [Pinnipedia] alrendjébe tartozó emlősök) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 13 00 |
-- Teve és más tevefélék (Camelidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 14 10 |
--- Házi nyúl |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 14 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 20 00 |
- Hüllők (kígyók és teknősbékák is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 31 00 |
-- Ragadozó madarak |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 32 00 |
-- Papagájalkatúak (papagájok, törpepapagáj, arapapagáj és kakadu is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 33 00 |
-- Strucc; emu (Dromaius novaehollandiae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 39 10 |
--- Galamb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 39 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 41 00 |
-- Méh |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 49 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0106 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0201 10 00 |
- Egész és fél |
12,8 + 176,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0201 20 20 |
-- „Kompenzált” negyedek |
12,8 + 176,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0201 20 30 |
-- Elülső negyedek egyben vagy darabolva |
12,8 + 141,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0201 20 50 |
-- Hátulsó negyedek egyben vagy darabolva |
12,8 + 212,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0201 20 90 |
-- Más |
12,8 + 265,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0201 30 00 |
- Csont nélkül |
12,8 + 303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 10 00 |
- Egész és fél |
12,8 + 176,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 20 10 |
-- „Kompenzált” negyedek |
12,8 + 176,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 20 30 |
-- Elülső negyedek egyben vagy darabolva |
12,8 + 141,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 20 50 |
-- Hátulsó negyedek egyben vagy darabolva |
12,8 + 221,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 20 90 |
-- Más |
12,8 + 265,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 30 10 |
-- Elülső negyedek, egyben vagy legfeljebb öt részre vágva, minden negyed külön csomagolva; „kompenzált” negyedek két részben, amelyből az egyik az elülső negyedet tartalmazza egyben, vagy legfeljebb öt darabra vágva, a másik pedig a hátulsó negyedet a bélszín nélkül, egy darabban |
12,8 + 221,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 30 50 |
-- Lapocka és szegy |
12,8 + 221,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0202 30 90 |
-- Más |
12,8 + 304,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0203 11 10 |
--- Házi sertésből |
53,6 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0203 12 11 |
---- Comb és részei |
77,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 12 19 |
---- Lapocka és részei |
60,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 12 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0203 19 11 |
---- Elülső részek |
60,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 19 13 |
---- Tarja, karaj és részei, csonttal |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 19 15 |
---- Oldalas és dagadó és részei |
46,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 19 55 |
----- Csont nélkül |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 19 59 |
----- Más |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0203 21 10 |
--- Házi sertésből |
53,6 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 21 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0203 22 11 |
---- Comb és részei |
77,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 22 19 |
---- Lapocka és részei |
60,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 22 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0203 29 11 |
---- Elülső részek |
60,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 29 13 |
---- Tarja, karaj és részei, csonttal |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 29 15 |
---- Oldalas és dagadó és részei |
46,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 29 55 |
----- Csont nélkül |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 29 59 |
----- Más |
86,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
0203 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0204 10 00 |
- Egész és félbárány frissen vagy hűtve |
12,8 + 171,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 21 00 |
-- Egész és fél |
12,8 + 171,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 22 10 |
--- Rövid elülső negyed |
12,8 + 119,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 22 30 |
--- Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 188,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 22 50 |
--- Láb |
12,8 + 222,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 22 90 |
--- Más |
12,8 + 222,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 23 00 |
-- Csont nélkül |
12,8 + 311,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 30 00 |
- Egész és félbárány fagyasztva |
12,8 + 128,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 41 00 |
-- Egész és fél |
12,8 + 128,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 42 10 |
--- Rövid elülső negyed |
12,8 + 90,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 42 30 |
--- Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 141,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 42 50 |
--- Láb |
12,8 + 167,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 42 90 |
--- Más |
12,8 + 167,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 43 10 |
--- Bárányból |
12,8 + 234,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 43 90 |
--- Más |
12,8 + 234,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 11 |
--- Egész és fél |
12,8 + 171,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 13 |
--- Rövid elülső negyed |
12,8 + 119,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 15 |
--- Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 188,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 19 |
--- Láb |
12,8 + 222,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 31 |
---- Csonttal, darabolva |
12,8 + 222,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 39 |
---- Csont nélkül, darabolva |
12,8 + 311,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 51 |
--- Egész és fél |
12,8 + 128,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 53 |
--- Rövid elülső negyed |
12,8 + 90,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 55 |
--- Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 141,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 59 |
--- Láb |
12,8 + 167,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 71 |
---- Csonttal, darabolva |
12,8 + 167,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0204 50 79 |
---- Csont nélkül, darabolva |
12,8 + 234,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SP |
|
0205 00 20 |
- Frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0205 00 80 |
- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 10 10 |
-- Gyógyászati termékek gyártására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 10 95 |
--- Rekeszizom (koronahús) és rekeszizom-hártya |
12,8 + 303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0206 10 98 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 21 00 |
-- Nyelv |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 22 00 |
-- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 29 10 |
--- Gyógyászati termékek gyártására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 29 91 |
---- Rekeszizom (koronahús) és rekeszizom-hártya |
12,8 + 304,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0206 29 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 30 00 |
- Sertésből frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 41 00 |
-- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 49 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 80 10 |
-- Gyógyászati termékek gyártására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 80 91 |
--- Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 80 99 |
--- Juhból és kecskéből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 90 10 |
-- Gyógyászati termékek gyártására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 90 91 |
--- Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0206 90 99 |
--- Juhból és kecskéből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 11 10 |
--- Tisztított és belezett, fejjel és lábbal, ún. „83 %-os csirke” |
26,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 11 30 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke” |
29,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 11 90 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon bemutatva |
32,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 12 10 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke” |
29,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 12 90 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon bemutatva |
32,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 10 |
---- Csont nélkül |
102,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 20 |
----- Felezve vagy negyedelve |
35,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 30 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 40 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 50 |
----- Mell és részei |
60,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 60 |
----- Láb és részei |
46,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 70 |
----- Más |
100,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 13 91 |
---- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 13 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 10 |
---- Csont nélkül |
102,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 20 |
----- Felezve vagy negyedelve |
35,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 30 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 40 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 50 |
----- Mell és részei |
60,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 60 |
----- Láb és részei |
46,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 70 |
----- Más |
100,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 14 91 |
---- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 14 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 24 10 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „80 %-os pulyka” |
34 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 24 90 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon bemutatva |
37,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 25 10 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „80 %-os pulyka” |
34 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 25 90 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon bemutatva |
37,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 10 |
---- Csont nélkül |
85,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 20 |
----- Felezve vagy negyedelve |
41 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 30 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 40 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 50 |
----- Mell és részei |
67,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 60 |
------ Alsócomb és részei |
25,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 70 |
------ Más |
46 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 80 |
----- Más |
83 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 26 91 |
---- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 26 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 10 |
---- Csont nélkül |
85,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 20 |
----- Felezve vagy negyedelve |
41 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 30 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 40 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 50 |
----- Mell és részei |
67,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 60 |
------ Comb és részei |
25,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 70 |
------ Más |
46 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 80 |
----- Más |
83 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 27 91 |
---- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 27 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 41 20 |
--- Tisztított, kivérzett, belezett, de nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „85 %-os kacsa” |
38 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 41 30 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa” |
46,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 41 80 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva |
51,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 42 30 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa” |
46,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 42 80 |
--- Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva |
51,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 43 00 |
-- Hízott máj frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 44 10 |
---- Csont nélkül |
128,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 21 |
----- Felezve vagy negyedelve |
56,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 31 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 41 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 51 |
----- Mell és részei |
115,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 61 |
----- Láb és részei |
46,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 71 |
----- Kacsakabát |
66 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 81 |
----- Más |
123,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 44 91 |
---- Máj, a hízott máj kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 44 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 10 |
---- Csont nélkül |
128,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 21 |
----- Felezve vagy negyedelve |
56,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 31 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 41 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 51 |
----- Mell és részei |
115,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 61 |
----- Láb és részei |
46,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 71 |
----- Kacsakabát |
66 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 81 |
----- Más |
123,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 45 93 |
----- Hízott máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 45 95 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 45 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 51 10 |
--- Tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „82 %-os liba” |
45,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 51 90 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva |
48,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 52 10 |
--- Tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „82 %-os liba” |
45,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 52 90 |
--- Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva |
48,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 53 00 |
-- Hízott máj frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 54 10 |
---- Csont nélkül |
110,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 21 |
----- Felezve vagy negyedelve |
52,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 31 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 41 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 51 |
----- Mell és részei |
86,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 61 |
----- Láb és részei |
69,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 71 |
----- Kacsakabát |
66 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 81 |
----- Más |
123,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 54 91 |
---- Máj, a hízott máj kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 54 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 10 |
---- Csont nélkül |
110,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 21 |
----- Felezve vagy negyedelve |
52,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 31 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 41 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 51 |
----- Mell és részei |
86,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 61 |
----- Láb és részei |
69,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 71 |
----- Kacsakabát |
66 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 81 |
----- Más |
123,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 55 93 |
----- Hízott máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 55 95 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 55 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 05 |
-- Nem darabolva, frissen, hűtve vagy fagyasztva |
49,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 10 |
---- Csont nélkül |
128,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 21 |
----- Felezve vagy negyedelve |
54,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 31 |
----- Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 41 |
----- Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 51 |
----- Mell és részei |
115,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 61 |
----- Láb és részei |
46,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 81 |
----- Más |
123,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0207 60 91 |
---- Máj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0207 60 99 |
---- Más |
18,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PY |
|
0208 10 10 |
-- Házi nyúlból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 30 00 |
- Főemlősökből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 40 10 |
-- Bálnahús |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 40 20 |
-- Fókahús |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 40 80 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 50 00 |
- Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 60 00 |
- Tevéből és más tevefélékből (Camelidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 90 10 |
-- Házi galambból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 90 30 |
-- Vadból, kivéve az üregi vagy mezei nyulat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 90 60 |
-- Rénszarvasból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 90 70 |
-- Békacomb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0208 90 98 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0209 10 11 |
--- Frissen, hűtve, fagyasztva, sózva vagy sós lében tartósítva |
21,4 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0209 10 19 |
--- Szárítva vagy füstölve |
23,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0209 10 90 |
-- Sertészsiradék, a 0209 10 11 vagy a 0209 10 19 alszám alá tartozó kivételével |
12,9 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0209 90 00 |
- Más |
41,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 11 11 |
----- Comb és részei |
77,8 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 11 19 |
----- Lapocka és részei |
60,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 11 31 |
----- Comb és részei |
151,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 11 39 |
----- Lapocka és részei |
119 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 12 11 |
---- Sózva vagy sós lében tartósítva |
46,7 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 12 19 |
---- Szárítva vagy füstölve |
77,8 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 12 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 19 10 |
----- Szalonnás oldal vagy spencer |
68,7 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 20 |
----- Háromnegyed oldal vagy középtest |
75,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 30 |
----- Elülső részek |
60,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 40 |
----- Tarja, karaj és részei |
86,9 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 50 |
----- Más |
86,9 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 60 |
----- Elülső részek |
119 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 70 |
----- Tarja, karaj és részei |
149,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 81 |
------ Csont nélkül |
151,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 89 |
------ Más |
151,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 20 10 |
-- Csonttal |
15,4 + 265,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0210 20 90 |
-- Csont nélkül |
15,4 + 303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0210 91 00 |
-- Főemlősökből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 92 10 |
--- Bálnából, delfinből és barnadelfinből (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősből); lamantinból és dugongból (a szirének [Sirenia] rendjébe tartozó emlősből) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 92 91 |
---- Hús |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 92 92 |
---- Vágási melléktermékek és belsőség |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 92 99 |
---- Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény |
15,4 + 303,4 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 93 00 |
-- Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 10 |
---- Lóhús, sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 21 |
----- Csonttal |
222,7 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 99 29 |
----- Csont nélkül |
311,8 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 99 31 |
---- Rénszarvasból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 41 |
----- Máj |
64,9 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 99 49 |
----- Más |
47,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0210 99 51 |
----- Rekeszizom (koronahús) és rekeszizom-hártya |
15,4 + 303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
0210 99 59 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 71 |
------ Hízott liba- vagy kacsamáj, sózva vagy sós lében tartósítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 79 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 85 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0210 99 90 |
--- Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény |
15,4 + 303,4 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0301 11 00 |
-- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 91 10 |
--- Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 92 10 |
--- 12 cm-nél kisebb hosszúságú |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 92 30 |
--- Legalább 12 cm, de 20 cm-nél kisebb hosszúságú |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 92 90 |
--- Legalább 20 cm hosszúságú |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 93 00 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 94 10 |
--- Atlanti-óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 94 90 |
--- Csendes-óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus orientalis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 95 00 |
-- Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 99 11 |
---- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 99 17 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0301 99 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 11 10 |
--- Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 11 20 |
--- Oncorhynchus mykiss fajból kibelezve, fejjel és kopoltyúval együtt, egyenként több mint 1,2 kg tömegű vagy kibelezve, fej és kopoltyú nélkül, egyenként több mint 1 kg tömegű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 11 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 13 00 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 14 00 |
-- Atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 21 10 |
--- Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 21 30 |
--- Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 21 90 |
--- Csendes-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus stenolepis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 22 00 |
-- Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 23 00 |
-- Nyelvhal (Solea spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 24 00 |
-- Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 29 10 |
--- Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 29 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 31 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 31 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 32 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 32 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 33 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 33 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 34 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 34 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 35 11 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 35 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 35 91 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 35 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 36 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 36 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 39 20 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 39 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 41 00 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 42 00 |
-- Szardella (Engraulis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 43 10 |
--- Szardínia a Sardina pilchardus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 43 30 |
--- Szardínia a Sardinops nemből; szardinella (Sardinella spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 43 90 |
--- Sprotni (brisling) (Sprattus sprattus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 44 00 |
-- Makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 45 10 |
--- Atlanti-óceáni fattyúmakréla (Trachurus trachurus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 45 30 |
--- Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 45 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 46 00 |
-- Cobia (Rachycentron canadum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 47 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 49 11 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 49 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 49 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 51 10 |
--- A Gadus morhua fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 51 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 52 00 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 53 00 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 54 11 |
---- Fokföldi (sekélyvízi) szürke tőkehal (Merluccius capensis) és mélytengeri (mélytengeri fokföldi) szürke tőkehal (Merluccius paradoxus) |
11,5 |
0 |
|
|
0302 54 15 |
---- Déltengeri szürke tőkehal (Merluccius australis) |
11,5 |
0 |
|
|
0302 54 19 |
---- Más |
11,5 |
0 |
|
|
0302 54 90 |
--- Urophycis nemhez tartozó szürke tőkehal |
11,5 |
0 |
|
|
0302 55 00 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 56 00 |
-- Kék tőkehal (Micromesistius poutassou, Micromesistius australis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 59 10 |
--- Sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 59 20 |
--- Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 59 30 |
--- Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 59 40 |
--- Gadóchal (Molva spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 59 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 71 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 72 00 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 73 00 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 74 00 |
-- Angolna (Anguilla spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 79 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 81 15 |
--- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 81 30 |
--- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 81 40 |
--- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 81 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 82 00 |
-- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 83 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 84 10 |
--- Farkassügér (Dicentrarchus labrax) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 84 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 85 10 |
--- Dentex dentex vagy Pagellus spp. fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 85 30 |
--- Aranydurbincs (Sparus aurata) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 85 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 10 |
--- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 21 |
----- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 31 |
----- Sebastes marinus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 39 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 40 |
---- Aranyosfejű hal (Brama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 50 |
---- Ördöghal (Lophius spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 60 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 89 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 91 00 |
-- Halmáj, halikra és haltej |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 92 00 |
-- Cápauszony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0302 99 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 11 00 |
-- Vörös lazac (Oncorhynchus nerka) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 12 00 |
-- Más csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 13 00 |
-- Atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 14 10 |
--- Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 14 20 |
--- Oncorhynchus mykiss fajból kibelezve, fejjel és kopoltyúval együtt, egyenként több mint 1,2 kg tömegű vagy kibelezve, fej és kopoltyú nélkül, egyenként több mint 1 kg tömegű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 14 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 23 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 24 00 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 25 00 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 26 00 |
-- Angolna (Anguilla spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 31 10 |
--- Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 31 30 |
--- Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 31 90 |
--- Csendes-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus stenolepis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 32 00 |
-- Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 33 00 |
-- Nyelvhal (Solea spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 34 00 |
-- Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 39 10 |
--- Érdes lepényhal (Platichthys flesus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 39 30 |
--- A Rhombosolea nemhez tartozó hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 39 50 |
--- A Pelotreis flavilatus vagy a Peltorhamphus novaezelandiae fajhoz tartozó hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 39 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 41 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 41 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 42 20 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 42 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 43 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 43 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 44 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 44 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 45 12 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 45 18 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 45 91 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 45 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 46 10 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 46 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 49 20 |
--- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 49 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 51 00 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 53 10 |
--- Szardínia a Sardina pilchardus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 53 30 |
--- Szardínia a Sardinops nemből; szardinella (Sardinella spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 53 90 |
--- Sprotni (brisling) (Sprattus sprattus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 54 10 |
--- Scomber scombrus vagy Scomber japonicus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 54 90 |
--- Scomber australasicus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 55 10 |
--- Atlanti-óceáni fattyúmakréla (Trachurus trachurus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 55 30 |
--- Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 55 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 56 00 |
-- Cobia (Rachycentron canadum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 57 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 59 10 |
--- Szardella (Engraulis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 59 21 |
---- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 59 29 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 59 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 63 10 |
--- A Gadus morhua fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 63 30 |
--- A Gadus ogac fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 63 90 |
--- A Gadus macrocephalus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 64 00 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 65 00 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 66 11 |
---- Fokföldi (sekélyvízi) szürke tőkehal (Merluccius capensis) és mélytengeri (mélytengeri fokföldi) szürke tőkehal (Merluccius paradoxus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 66 12 |
---- Argentin (dél-nyugat atlanti) szürke tőkehal (Merluccius hubbsi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 66 13 |
---- Déltengeri szürke tőkehal (Merluccius australis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 66 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 66 90 |
--- Urophycis nemhez tartozó szürke tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 67 00 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 68 10 |
--- Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 68 90 |
--- Déli kék tőkehal (Micromesistius australis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 10 |
--- Sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 30 |
--- Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 50 |
--- Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 70 |
--- Kék gránátoshal (Macruronus novaezelandiae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 80 |
--- Gadóchal (Molva spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 69 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 81 15 |
--- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 81 30 |
--- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 81 40 |
--- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 81 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 82 00 |
-- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 83 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 84 10 |
--- Farkassügér (Dicentrarchus labrax) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 84 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 10 |
--- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 21 |
----- Ipari felhasználásra, a 1604 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 31 |
----- Sebastes marinus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 39 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 40 |
---- Az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 50 |
---- Durbincs (Dentex dentex, Pagellus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 55 |
---- Aranydurbincs (Sparus aurata) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 60 |
---- Aranyosfejű hal (Brama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 65 |
---- Ördöghal (Lophius spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 70 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 89 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 91 10 |
--- DNS vagy protamin-szulfát előállításához használt kemény és lágy halikra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 92 00 |
-- Cápauszony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0303 99 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 31 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 32 00 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 33 00 |
-- Nílusi sügér (Lates niloticus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 39 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 41 00 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 42 10 |
--- Oncorhynchus mykiss fajból, egyenként több mint 400 g tömegű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 42 50 |
--- Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 42 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 43 00 |
-- Lepényhalfélék (Pleuronectidae, Bothidae, Cynoglossidae, Soleidae, Scophthalmidae és Citharidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 44 10 |
--- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) és sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 44 30 |
--- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 44 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 45 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 46 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 47 10 |
--- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 47 20 |
--- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 47 30 |
--- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 47 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 48 00 |
-- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 49 10 |
--- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 49 50 |
---- Vörös álsügér (Sebastes spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 49 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 51 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 52 00 |
-- Lazacfélék (Salmonidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 53 00 |
-- A Bregmacerotidae, az Euclichthyidae, a Gadidae, a Macrouridae, a Melanonidae, a Merlucciidae, a Moridae és a Muraenolepididae családba tartozó halak |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 54 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 55 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 56 10 |
--- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 56 20 |
--- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 56 30 |
--- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 56 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 57 00 |
-- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 59 10 |
--- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 59 50 |
---- Heringhús (pillangófilé) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 59 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 61 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 62 00 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 63 00 |
-- Nílusi sügér (Lates niloticus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 69 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 71 10 |
--- A Gadus macrocephalus fajhoz tartozó tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 71 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 72 00 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 73 00 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 74 11 |
---- Fokföldi (sekélyvízi) szürke tőkehal (Merluccius capensis) és mélytengeri (mélytengeri fokföldi) szürke tőkehal (Merluccius paradoxus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 74 15 |
---- Argentin (dél-nyugat atlanti) szürke tőkehal (Merluccius hubbsi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 74 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 74 90 |
--- Urophycis nemhez tartozó szürke tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 75 00 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 79 10 |
--- Sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 79 30 |
--- Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 79 50 |
--- Kék gránátoshal (Macruronus novaezelandiae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 79 80 |
--- Gadóchal (Molva spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 79 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 81 00 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 82 10 |
--- Oncorhynchus mykiss fajból, egyenként több mint 400 g tömegű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 82 50 |
--- Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 82 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 83 10 |
--- Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 83 30 |
--- Érdes lepényhal (Platichthys flesus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 83 50 |
--- Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 83 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 84 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 85 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 86 00 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 87 00 |
-- Tonhal (a Thunnus nemből), csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó (Euthynnus [Katsuwonus]pelamis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 88 11 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 88 15 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 88 18 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 88 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 88 90 |
--- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 10 |
--- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 21 |
----- Sebastes marinus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 30 |
---- Az Euthynnus nemhez tartozó halak a 0304 87 00 alszám alá tartozó csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó (Euthynnus [Katsuwonus]pelamis) kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 41 |
----- A Scomber australasicus fajhoz tartozó makréla |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 49 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 60 |
---- Ördöghal (Lophius spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 89 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 91 00 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 92 00 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 93 10 |
--- Halpaszta (surimi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 93 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 94 10 |
--- Halpaszta (surimi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 94 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 10 |
--- Halpaszta (surimi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 21 |
----- A Gadus macrocephalus fajhoz tartozó tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 25 |
----- A Gadus morhua fajhoz tartozó tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 30 |
---- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 40 |
---- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 50 |
---- Merluccius spp. nemhez tartozó szürke tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 60 |
---- Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 95 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 96 10 |
--- Tüskéscápa (Squalus acanthias) és macskacápák (Scyliorhinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 96 20 |
--- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 96 30 |
--- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 96 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 97 00 |
-- Valódi rájafélék (Rajidae) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 10 |
--- Halpaszta (surimi) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 21 |
---- Édesvízi hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 23 |
----- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 29 |
----- Vörös álsügér (Sebastes spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 55 |
----- Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 61 |
----- Aranyosfejű hal (Brama spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 65 |
----- Ördöghal (Lophius spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0304 99 99 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 10 00 |
- Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 20 00 |
- Halmáj, halikra és haltej szárítva, füstölve, sózva vagy sós lében tartósítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 31 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 32 11 |
---- A Gadus macrocephalus fajhoz tartozó tőkehal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 32 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 32 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 39 10 |
--- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) sózva vagy sós lében tartósítva |
11,5 |
0 |
|
|
0305 39 50 |
--- Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides), sózva vagy sós lében tartósítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 39 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 41 00 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
9,5 |
0 |
|
|
0305 42 00 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 43 00 |
-- Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 44 10 |
--- Angolna (Anguilla spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 44 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 49 10 |
--- Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 49 20 |
--- Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 49 30 |
--- Makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 49 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 51 10 |
--- Szárított, nem sózott |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 51 90 |
--- Szárított, sózott |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 52 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 53 10 |
--- Sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 53 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 54 30 |
--- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 54 50 |
--- Szardella (Engraulis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 54 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 59 70 |
--- Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 59 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 61 00 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 62 00 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 63 00 |
-- Szardella (Engraulis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 64 00 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 69 10 |
--- Sarki tőkehal (Boreogadus saida) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 69 30 |
--- Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 69 50 |
--- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 69 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 71 00 |
-- Cápauszony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 72 00 |
-- Hal feje, farka és úszóhólyagja |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0305 79 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 11 10 |
--- Rákfarok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 12 10 |
--- Egészben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 12 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 14 10 |
--- A Paralithodes camchaticus, Chionoecetes spp. vagy Callinectes sapidus fajhoz tartozó rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 14 30 |
--- A Cancer pagurus fajhoz tartozó rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 14 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 15 00 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 16 91 |
--- A Crangon crangon fajhoz tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 16 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 17 91 |
--- Piros ostorgarnélarák (Parapenaeus longirostris) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 17 92 |
--- A Penaeus nemhez tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 17 93 |
--- A Pandalus nem kivételével a Pandalidae családhoz tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 17 94 |
--- A Crangon crangon faj kivételével a Crangon nemhez tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 17 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 19 10 |
--- Folyami rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 31 00 |
-- Languszta és más tengeri rák (Palinurus spp., Panulirus spp., Jasus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 32 10 |
--- Élő |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 32 91 |
---- Egészben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 32 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 33 10 |
--- A Cancer pagurus fajhoz tartozó rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 33 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 34 00 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 35 10 |
---- Frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 35 50 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 35 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 36 10 |
--- A Pandalus nem kivételével a Pandalidae családhoz tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 36 50 |
--- A Crangon crangon faj kivételével a Crangon nemhez tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 36 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 39 10 |
--- Folyami rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 39 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 91 00 |
-- Languszta és más tengeri rák (Palinurus spp., Panulirus spp., Jasus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 92 10 |
--- Egészben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 92 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 93 10 |
--- A Cancer pagurus fajhoz tartozó rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 93 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 94 00 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 11 |
----- Gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 19 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 20 |
---- Pandalus spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 30 |
---- A Pandalus nem kivételével a Pandalidae családhoz tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 40 |
---- A Crangon crangon faj kivételével a Crangon nemhez tartozó garnélarák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 95 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 99 10 |
--- Folyami rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0306 99 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 11 10 |
--- Lapos osztriga (az Ostrea nemből), élve, egyenként legfeljebb 40 g tömegű (kagylóval együtt) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 12 00 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 21 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 22 10 |
--- Szent Jakab kagyló (Pecten maximus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 22 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 31 10 |
--- Mytilus spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 31 90 |
--- Perna spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 32 10 |
--- Mytilus spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 32 90 |
--- Perna spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 39 20 |
--- Mytilus spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 39 80 |
--- Perna spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 42 10 |
--- Sepia officinalis, Rossia macrosoma, Sepiola spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 42 20 |
--- Loligo spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 42 30 |
--- Ommastrephes spp., Nototodarus spp., Sepioteuthis spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 42 40 |
--- Todarodes sagittatus |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 42 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 21 |
----- Sepiola rondeleti |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 25 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 29 |
---- Sepia officinalis, Rossia macrosoma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 31 |
---- Loligo vulgaris |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 33 |
---- Loligo pealei |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 35 |
---- Loligo gahi |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 38 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 91 |
--- Ommastrephes spp. az Ommastrephes sagittatus, Nototodarus spp. és Sepioteuthis spp. kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 92 |
--- Illex spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 95 |
--- Todarodes sagittatus (Ommastrephes sagittatus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 43 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 49 20 |
--- Sepia officinalis, Rossia macrosoma, Sepiola spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 49 40 |
--- Loligo spp. |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 49 50 |
--- Ommastrephes spp. az Ommastrephes sagittatus, Nototodarus spp. és Sepioteuthis spp. kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 49 60 |
--- Todarodes sagittatus (Ommastrephes sagittatus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 49 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 51 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 52 00 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 59 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 60 00 |
- Csiga, a tengeri csiga kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 71 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 72 10 |
--- Sávos vénuskagyló vagy a Veneridae család más fajai, fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 72 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 79 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 81 00 |
-- Fülcsiga (Haliotis spp.) élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 82 00 |
-- Szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 83 00 |
-- Fülcsiga (Haliotis spp.) fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 84 00 |
-- Szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 87 00 |
-- Más fülcsiga (Haliotis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 88 00 |
-- Más szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 91 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 92 00 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0307 99 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 11 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 12 00 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 21 00 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 22 00 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 30 50 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 30 80 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 90 10 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 90 50 |
-- Fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0308 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0401 10 10 |
-- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
13,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 10 90 |
-- Más |
12,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 20 11 |
--- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
18,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 20 19 |
--- Más |
17,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 20 91 |
--- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
22,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 20 99 |
--- Más |
21,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 40 10 |
-- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
57,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 40 90 |
-- Más |
56,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 11 |
--- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
57,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 19 |
--- Más |
56,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 31 |
--- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
110 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 39 |
--- Más |
109,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 91 |
--- Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
183,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0401 50 99 |
--- Más |
182,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 10 11 |
--- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
125,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 10 19 |
--- Más |
118,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 10 91 |
--- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,19 EUR/kg/lactic matter + 27,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 10 99 |
--- Más |
1,19 EUR/kg/lactic matter + 21 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 21 11 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 21 18 |
---- Más |
130,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 21 91 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 21 99 |
---- Más |
161,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 29 11 |
---- Speciális csecsemőtej, légmentesen zárt, legfeljebb 500 g nettó tömegű tartályban, 10 tömegszázalékot meghaladó zsírtartalommal |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 29 15 |
----- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 29 19 |
----- Más |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 29 91 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 29 99 |
---- Más |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 10 |
--- Legfeljebb 8 tömegszázalék zsírtartalommal |
34,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 30 |
--- 8 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 10 tömegszázalék zsírtartalommal |
43,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 51 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
110 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 59 |
---- Más |
109,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 91 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
183,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 91 99 |
---- Más |
182,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 99 10 |
--- Legfeljebb 9,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
57,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 99 31 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,08 EUR/kg/lactic matter + 19,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 99 39 |
---- Más |
1,08 EUR/kg/lactic matter + 18,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 99 91 |
---- Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,81 EUR/kg/lactic matter + 19,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0402 99 99 |
---- Más |
1,81 EUR/kg/lactic matter + 18,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 11 |
---- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
20,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 13 |
---- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
24,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 19 |
---- 6 tömegszázalékot meghaladó |
59,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 31 |
---- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0,17 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 33 |
---- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0,2 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 39 |
---- 6 tömegszázalékot meghaladó |
0,54 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 51 |
---- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0 + 95 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 53 |
---- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
0 + 130,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 59 |
---- 27 tömegszázalékot meghaladó |
0 + 168,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 91 |
---- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0 + 12,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 93 |
---- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0 + 17,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 10 99 |
---- 6 tömegszázalékot meghaladó |
0 + 26,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 11 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 13 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 19 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 31 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 33 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 39 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 51 |
----- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
20,5 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 53 |
----- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
24,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 59 |
----- 6 tömegszázalékot meghaladó |
59,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 61 |
----- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0,17 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 63 |
----- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0,2 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 69 |
----- 6 tömegszázalékot meghaladó |
0,54 EUR/kg/lactic matter + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 71 |
---- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0 + 95 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 73 |
---- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
0 + 130,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 79 |
---- 27 tömegszázalékot meghaladó |
0 + 168,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 91 |
---- Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0 + 12,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 93 |
---- 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0 + 17,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0403 90 99 |
---- 6 tömegszázalékot meghaladó |
0 + 26,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 02 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 04 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 06 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 12 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 14 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 16 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 26 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 EUR/kg/lactic matter + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 28 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 32 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 34 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 36 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 38 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 48 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 EUR/kg/száraz tejalkotórész |
0 |
|
|
0404 10 52 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 54 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 56 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 58 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 62 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 72 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 EUR/kg/ száraz tejalkotórész + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 74 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 76 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 78 |
----- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 82 |
----- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 10 84 |
----- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 21 |
--- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 23 |
--- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 29 |
--- 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 81 |
--- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 83 |
--- 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0404 90 89 |
--- 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 EUR/kg/lactic matter + 22 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 10 11 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
189,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 10 19 |
---- Más |
189,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 10 30 |
--- Rekombinált vaj |
189,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 10 50 |
--- Savóvaj |
189,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 10 90 |
-- Más |
231,3 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 20 10 |
-- Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal |
0 + EA |
0 |
|
|
0405 20 30 |
-- Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal |
0 + EA |
0 |
|
|
0405 20 90 |
-- Legalább 75 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék zsírtartalommal |
189,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 90 10 |
-- Legalább 99,3 tömegszázalék zsírtartalommal és legfeljebb 0,5 tömegszázalék víztartalommal |
231,3 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0405 90 90 |
-- Más |
231,3 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 10 30 |
--- Mozzarella, folyadékban is |
185,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 10 50 |
--- Más |
185,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 10 80 |
-- Más |
221,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 20 00 |
- Mindenféle reszelt vagy őrölt sajt |
188,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 30 10 |
-- Kizárólag Ementáli, Gruyère és Appenzell, esetleg Glarus herb (Schabziger néven ismert) sajtot is tartalmazó sajtok; a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szárazanyagra számítva legfeljebb 56 tömegszázalék zsírtartalommal |
144,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 30 31 |
---- Legfeljebb 48 tömegszázalék |
139,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 30 39 |
---- 48 tömegszázalékot meghaladó |
144,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 30 90 |
--- 36 tömegszázalékot meghaladó zsírtartalommal |
215 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 40 10 |
-- Roquefort |
140,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 40 50 |
-- Gorgonzola |
140,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 40 90 |
-- Más |
140,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 01 |
-- Feldolgozásra |
167,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 13 |
--- Ementáli |
171,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 15 |
--- Gruyère, Sbrinz |
171,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 17 |
--- Bergkäse, Appenzell |
171,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 18 |
--- Fromage fribourgeois, Vacherin Mont d'Or és Tête de Moine |
171,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 21 |
--- Cheddar |
167,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 23 |
--- Edam |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 25 |
--- Tilsit |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 29 |
--- Kashkaval |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 32 |
--- Feta |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 35 |
--- Kefalo-Tyri |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 37 |
--- Finlandia |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 39 |
--- Jarlsberg |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 50 |
---- Juh- vagy bivalytejből, sós lét tartalmazó tartályban vagy juh- vagy kecskebőrben |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 61 |
------- Grana Padano, Parmigiano Reggiano |
188,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 63 |
------- Fiore Sardo, Pecorino |
188,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 69 |
------- Más |
188,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 73 |
------- Provolone |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 74 |
------- Maasdam |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 75 |
------- Asiago, Caciocavallo, Montasio, Ragusano |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 76 |
------- Danbo, Fontal, Fontina, Fynbo, Havarti, Maribo, Samsø |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 78 |
------- Gouda |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 79 |
------- Esrom, Italico, Kernhem, Saint-Nectaire, Saint-Paulin, Taleggio |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 81 |
------- Cantal, Cheshire, Wensleydale, Lancashire, Double Gloucester, Blarney, Colby, Monterey |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 82 |
------- Camembert |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 84 |
------- Brie |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 85 |
------- Kefalograviera, Kasseri |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 86 |
-------- 47 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 52 tömegszázalék |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 89 |
-------- 52 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 62 tömegszázalék |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 92 |
-------- 62 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 72 tömegszázalék |
151 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 93 |
------ 72 tömegszázalékot meghaladó |
185,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0406 90 99 |
----- Más |
221,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0407 11 00 |
-- A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
35 EUR/1 000 p/st |
E |
TRQ-EG |
|
0407 19 11 |
---- Pulyka- vagy libatojás |
105 EUR/1 000 p/st |
E |
TRQ-EG |
|
0407 19 19 |
---- Más |
35 EUR/1 000 p/st |
E |
TRQ-EG |
|
0407 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0407 21 00 |
-- A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
30,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0407 29 10 |
--- Baromfitojás, a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok tojásainak kivételével |
30,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0407 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0407 90 10 |
-- Baromfitojás |
30,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0407 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0408 11 20 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0408 11 80 |
--- Más |
142,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0408 19 20 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0408 19 81 |
---- Folyékony |
62 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0408 19 89 |
---- Más, beleértve a fagyasztottat is |
66,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0408 91 20 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0408 91 80 |
--- Más |
137,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0408 99 20 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0408 99 80 |
--- Más |
35,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
0409 00 00 |
Természetes méz |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0410 00 00 |
Máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0701 10 00 |
- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0701 90 10 |
-- Keményítő gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0701 90 50 |
--- Újburgonya, január 1-jétől június 30-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0701 90 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0702 00 00 |
Paradicsom frissen vagy hűtve |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0703 10 11 |
--- Dughagyma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0703 10 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0703 10 90 |
-- Mogyoróhagyma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0703 20 00 |
- Fokhagyma |
0 + 120 EUR/100 kg |
E |
TRQ-GC |
|
0703 90 00 |
- Póréhagyma és más hagymaféle |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0704 10 00 |
- Karfiol és brokkoli: |
– |
– |
|
|
-- Április 15-től november 30-ig |
10,1 |
0 |
||
|
-- Más |
6,1 |
0 |
||
|
0704 20 00 |
- Kelbimbó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0704 90 10 |
-- Fejes és vörös káposzta |
8,5 |
0 |
|
|
0704 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0705 11 00 |
-- Fejes saláta: |
– |
– |
|
|
--- Április 1-jétől november 30-ig |
8,5 |
0 |
||
|
--- Más |
6,9 |
0 |
||
|
0705 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0705 21 00 |
-- Cikóriasaláta (salátakatáng) (Cichorium intybus var. foliosum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0705 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0706 10 00 |
- Sárgarépa és fehérrépa |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0706 90 10 |
-- Zeller (gumós vagy német zeller) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0706 90 30 |
-- Torma (Cochlearia armoracia) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0706 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0707 00 05 |
- Uborka |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0707 00 90 |
- Apró uborka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0708 10 00 |
- Borsó (Pisum sativum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0708 20 00 |
- Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) |
– |
– |
|
|
-- Július 1-jétől szeptember 30-ig |
10,1 |
0 |
||
|
-- Egyéb |
6,9 |
0 |
||
|
0708 90 00 |
- Más hüvelyes zöldség |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 20 00 |
- Spárga |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 30 00 |
- Padlizsán (tojásgyümölcs, törökparadicsom) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 40 00 |
- Zeller, a gumós zeller kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 51 00 |
-- Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 59 10 |
--- Rókagomba |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 59 30 |
--- Vargánya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 59 50 |
--- Szarvasgomba |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 59 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 60 10 |
-- Édes paprika |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 60 91 |
--- Capsicum nemből, capsicin vagy capsicum illóolaj-tartalmú festék gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 60 95 |
--- Illóolaj vagy gyanta gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 60 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 70 00 |
- Paraj, új-zélandi paraj és labodaparaj (kerti laboda) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 91 00 |
-- Articsóka |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0709 92 10 |
--- Nem étolaj kinyerésére szánt |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 92 90 |
--- Más |
13,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0709 93 10 |
--- Cukkini |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0709 93 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 99 10 |
--- Salátazöldség, a saláta (Lactuca sativa) és a cikória (Cichorium spp.) kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 99 20 |
--- Leveles répa (fehérrépa vagy mángold) és kárdi (kardonna) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 99 40 |
--- Kapribogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 99 50 |
--- Ánizskapor |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0709 99 60 |
--- Csemegekukorica |
9,4 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0709 99 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 10 00 |
- Burgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 21 00 |
-- Borsó (Pisum sativum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 22 00 |
-- Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 30 00 |
- Paraj, új-zélandi paraj és labodaparaj (kerti laboda) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 40 00 |
- Csemegekukorica |
1,6 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
3 |
|
|
0710 80 10 |
-- Olajbogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 51 |
--- Édes paprika |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 59 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 61 |
--- Az Agaricus nemhez tartozó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 69 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 70 |
-- Paradicsom |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 80 |
-- Articsóka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 85 |
-- Spárga |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 80 95 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0710 90 00 |
- Zöldségkeverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 20 10 |
-- Nem étolaj kinyerésére szánt |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 20 90 |
-- Más |
13,1 EUR/100 kg |
7 |
|
|
0711 40 00 |
- Uborka és apró uborka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 51 00 |
-- Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák |
6,1 + 191 EUR/100 kg/net eda |
7 |
|
|
0711 59 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 90 10 |
--- A Capsicum vagy Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 90 30 |
--- Csemegekukorica |
1,6 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
3 |
|
|
0711 90 50 |
--- Vöröshagyma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 90 70 |
--- Kapribogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 90 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0711 90 90 |
-- Zöldségkeverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 20 00 |
- Vöröshagyma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 31 00 |
-- Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 32 00 |
-- Fafülgomba (Auricularia spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 33 00 |
-- Kocsonyás gomba (Tremella spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 39 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 90 05 |
-- Burgonya vágva, vagy szeletelve is, de tovább nem elkészítve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 90 11 |
--- Hibridvetőmag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 90 19 |
--- Más |
9,4 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0712 90 30 |
-- Paradicsom |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 90 50 |
-- Sárgarépa |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0712 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 10 10 |
-- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 20 00 |
- Csicseriborsó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 31 00 |
-- A Vigna mungo (L.) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 32 00 |
-- Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 33 10 |
--- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 33 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 34 00 |
-- Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 35 00 |
-- Tehénborsó (Vigna unguiculata) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 39 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 40 00 |
- Lencse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 50 00 |
- Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 60 00 |
- Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0713 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0714 10 00 |
- Manióka (kasszava) |
9,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0714 20 10 |
-- Frissen, egészben, emberi fogyasztásra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0714 20 90 |
-- Más |
4,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0714 30 00 |
- Jamgyökér (Dioscorea spp.) |
9,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0714 40 00 |
- Tarógyökér (Colocasia spp.) |
9,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0714 50 00 |
- Tánia (Xanthosoma spp.) |
9,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0714 90 20 |
-- Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó |
9,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0714 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 11 00 |
-- Szikkasztott |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 12 00 |
-- Belső héjában (endokarpium) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 21 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 22 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 31 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0801 32 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 11 10 |
--- Keserű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 12 10 |
--- Keserű |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 12 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 21 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 22 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 31 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 32 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 41 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 42 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 51 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 52 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 61 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 62 00 |
-- Héj nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 70 00 |
- Kóladió (Cola spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 80 00 |
- Arékadió |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 90 10 |
-- Hikori dió |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 90 50 |
-- Fenyőmag (Pinus spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0802 90 85 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0803 10 10 |
-- Frissen |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0803 10 90 |
-- Szárítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0803 90 10 |
-- Frissen |
117 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
0803 90 90 |
-- Szárítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 10 00 |
- Datolya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 20 10 |
-- Frissen |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 20 90 |
-- Szárítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 30 00 |
- Ananász |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 40 00 |
- Avokádó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0804 50 00 |
- Guajava, mangó és mangosztán |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0805 10 22 |
--- Navel narancs: |
– |
– |
|
|
---- Június 1-jétől november 30-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 10 24 |
--- Közönséges narancs: |
– |
– |
|
|
---- Június 1-jétől november 30-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 10 28 |
--- Más: |
– |
– |
|
|
---- Június 1-jétől november 30-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 10 80 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0805 21 10 |
--- Satsuma: |
– |
– |
|
|
---- március 1-jétől október 31-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 21 90 |
--- Más: |
– |
– |
|
|
---- március 1-jétől október 31-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 22 00 |
-- Clementine: |
– |
– |
|
|
--- március 1-jétől október 31-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 29 00 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
--- március 1-jétől október 31-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0805 40 00 |
- Grépfrút, beleértve a pomelót |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0805 50 10 |
-- Citrom (Citrus limon, Citrus limonum) |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0805 50 90 |
-- Lime (Citrus aurantifolia, Citrus latifolia) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0805 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0806 10 10 |
-- Csemegeszőlő: |
– |
– |
|
|
--- Július 21-től november 20-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0806 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0806 20 10 |
-- Mazsola |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0806 20 30 |
-- Malagaszőlő (szmirnai mazsola) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0806 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0807 11 00 |
-- Görögdinnye |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0807 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0807 20 00 |
- Papaya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0808 10 10 |
-- Ipari alma (boralma) ömlesztve, szeptember 16-tól december 15-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0808 10 80 |
-- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
0808 30 10 |
-- Ipari körte (borkörte) ömlesztve, augusztus 1-től december 31-ig |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0808 30 90 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
--- Május 1-jétől június 30-ig: |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
0808 40 00 |
- Birs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0809 10 00 |
- Kajszibarack: |
– |
– |
|
|
-- Június 1-jétől július 31-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 21 00 |
-- Meggy (Prunus cerasus): |
– |
– |
|
|
--- május 21-től augusztus 10-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 29 00 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
--- május 21-től augusztus 10-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 30 10 |
-- Nektarin: |
– |
– |
|
|
--- Június 11-től szeptember 30-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 30 90 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
--- Június 11-től szeptember 30-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 40 05 |
-- Szilva: |
– |
– |
|
|
--- Június 11-től szeptember 30-ig |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
|
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0809 40 90 |
-- Kökény |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 10 00 |
- Földieper |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 20 10 |
-- Málna |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 30 10 |
-- Fekete ribiszke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 30 30 |
-- Piros ribiszke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 30 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 40 10 |
-- Áfonya, vörös áfonya vagy hegyi áfonya (Vaccinium vitis-idaea faj gyümölcse) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 40 30 |
-- A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 40 50 |
-- A Vaccinium macrocarpon és a Vaccinium corymbosum faj gyümölcse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 40 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 50 00 |
- Kiwi |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 60 00 |
- Durián |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 70 00 |
- Datolyaszilva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 90 20 |
-- Tamarind, kesualma, licsi, kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs, karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0810 90 75 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 10 11 |
--- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
20,8 + 8,4 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0811 10 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 11 |
--- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
17,3 + 8,4 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0811 20 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 31 |
--- Málna |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 39 |
--- Fekete ribiszke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 51 |
--- Piros ribiszke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 59 |
--- Földi szeder és faeper |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 20 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 11 |
---- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
9,5 + 5,3 EUR/100 kg |
0 |
|
|
0811 90 19 |
---- Más |
17,3 + 8,4 EUR/100 kg |
5 |
|
|
0811 90 31 |
---- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 50 |
--- A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 70 |
--- A Vaccinium myrtilloides és a Vaccinium angustifolium faj gyümölcse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 75 |
---- Meggy (Prunus cerasus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 80 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 85 |
--- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0811 90 95 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 10 00 |
- Cseresznye és meggy |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 90 25 |
-- Kajszibarack; narancs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 90 30 |
-- Papaya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 90 40 |
-- A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 90 70 |
-- Guajava, mangó, mangosztán, tamarind, kesualma, licsi, kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs, karambola (csillaggyümölcs), pitahaya és trópusi diófélék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0812 90 98 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 10 00 |
- Kajszibarack |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 20 00 |
- Aszalt szilva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 30 00 |
- Alma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 40 10 |
-- Őszibarack, beleértve a nektarint is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 40 30 |
-- Körte |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 40 50 |
-- Papaya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 40 65 |
-- Tamarind, kesualma, licsi, kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs, karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 40 95 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 12 |
---- Papayából, tamarindból, kesualmából, licsiből, kenyérfa gyümölcséből, szapotil (sapodillo) szilvából, passiógyümölcsből, karambolából (csillaggyümölcs) és pitahayából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 15 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 19 |
--- Aszalt szilvát tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 31 |
--- Trópusi diófélékből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 39 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 91 |
--- Aszalt szilvát vagy fügét nem tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0813 50 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
0814 00 00 |
Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban ideiglenesen tartósítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1001 11 00 |
-- Vetőburgonya |
148 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1001 19 00 |
-- Más |
148 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1001 91 10 |
--- Tönköly |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1001 91 20 |
--- Közönséges búza és kétszeres |
95 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1001 91 90 |
--- Más |
95 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1001 99 00 |
-- Más |
95 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1002 10 00 |
- Vetőburgonya |
93 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1002 90 00 |
- Más |
93 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1003 10 00 |
- Vetőburgonya |
93 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1003 90 00 |
- Más |
93 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1004 10 00 |
- Vetőburgonya |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1004 90 00 |
- Más |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1005 10 13 |
--- Háromvonalas hibrid |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1005 10 15 |
--- Kétvonalas hibrid |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1005 10 18 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1005 10 90 |
-- Más |
94 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1005 90 00 |
- Más |
94 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1006 10 10 |
-- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1006 10 30 |
--- Kerek szemű |
211 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 10 50 |
--- Közepes szemű |
211 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 10 71 |
---- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
211 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 10 79 |
---- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
211 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 11 |
--- Kerek szemű |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 13 |
--- Közepes szemű |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 15 |
---- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 17 |
---- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 92 |
--- Kerek szemű |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 94 |
--- Közepes szemű |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 96 |
---- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 20 98 |
---- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 21 |
---- Kerek szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 23 |
---- Közepes szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 25 |
----- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 27 |
----- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 42 |
---- Kerek szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 44 |
---- Közepes szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 46 |
----- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 48 |
----- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 61 |
---- Kerek szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 63 |
---- Közepes szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 65 |
----- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 67 |
----- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 92 |
---- Kerek szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 94 |
---- Közepes szemű |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 96 |
----- Hosszúság/szélesség aránya több mint 2, de 3-nál kisebb |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 30 98 |
----- Hosszúság/szélesség aránya legalább 3 |
175 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1006 40 00 |
- Törmelék rizs |
65 EUR/1 000 kg |
E |
|
|
1007 10 10 |
-- Hibrid vetőmag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1007 10 90 |
-- Más |
94 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1007 90 00 |
- Más |
94 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 10 00 |
- Hajdina |
37 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 21 00 |
-- Vetőburgonya |
56 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 29 00 |
-- Más |
56 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 30 00 |
- Kanárimag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1008 40 00 |
- Ujjasmuhar (Digitaria spp.) |
37 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 50 00 |
- Quinoa (Chenopodium quinoa) |
25,9 EUR/1 000 kg |
3 |
|
|
1008 60 00 |
- Triticale |
93 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1008 90 00 |
- Más gabonaféle |
37 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1101 00 11 |
-- Keménybúzából |
172 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1101 00 15 |
-- Közönséges búzából és tönkölyből |
172 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1101 00 90 |
- Kétszeres liszt |
172 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 20 10 |
-- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
173 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 20 90 |
-- Más |
98 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 90 10 |
-- Árpaliszt |
171 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 90 30 |
-- Zabliszt |
164 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 90 50 |
-- Rizsliszt |
138 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 90 70 |
-- Rozsliszt |
168 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1102 90 90 |
-- Más |
98 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 11 10 |
--- Keménybúzából |
267 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 11 90 |
--- Közönséges búzából és tönkölyből |
186 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 13 10 |
--- Legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
173 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 13 90 |
--- Más |
98 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 19 20 |
--- Rozsból vagy árpából |
171 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 19 40 |
--- Zabból |
164 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 19 50 |
--- Rizsből |
138 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 19 90 |
--- Más |
98 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 25 |
-- Rozsból vagy árpából |
171 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 30 |
-- Zabból |
164 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 40 |
-- Kukoricából |
173 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 50 |
-- Rizsből |
138 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 60 |
-- Búzából |
175 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1103 20 90 |
-- Más |
98 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
1104 12 10 |
--- Lapított |
93 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 12 90 |
--- Pelyhesített |
182 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 10 |
--- Búzából |
175 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 30 |
--- Rozsból |
171 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 50 |
--- Kukoricából |
173 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 61 |
---- Lapított |
97 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 69 |
---- Pelyhesített |
189 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 91 |
---- Pelyhesített rizs |
234 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 19 99 |
---- Más |
173 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 22 40 |
--- Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
162 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 22 50 |
--- Fényezett |
145 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 22 95 |
--- Más |
93 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 23 40 |
--- Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is; fényezett |
152 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 23 98 |
--- Más |
98 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 04 |
---- Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
150 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 05 |
---- Fényezett |
236 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 08 |
---- Más |
97 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 17 |
---- Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
129 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 30 |
---- Fényezett |
154 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 51 |
----- Búzából |
99 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 55 |
----- Rozsból |
97 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 59 |
----- Más |
98 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 81 |
----- Búzából |
99 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 85 |
----- Rozsból |
97 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 29 89 |
----- Más |
98 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 30 10 |
-- Búzából |
76 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1104 30 90 |
-- Más gabonából |
75 EUR/1 000 kg |
3 |
TRQ-PC |
|
1105 10 00 |
- Liszt, dara és por |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1105 20 00 |
- Pehely, granulátum és labdacs (pellet) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1106 10 00 |
- A 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1106 20 10 |
-- Denaturált |
95 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1106 20 90 |
-- Más |
166 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1106 30 10 |
-- Banánból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1106 30 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1107 10 11 |
--- Liszt formában |
177 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1107 10 19 |
--- Más |
134 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1107 10 91 |
--- Liszt formában |
173 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1107 10 99 |
--- Más |
131 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1107 20 00 |
- Pörkölt |
152 EUR/1 000 kg |
5 |
|
|
1108 11 00 |
-- Búzakeményítő |
224 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 12 00 |
-- Kukoricakeményítő |
166 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 13 00 |
-- Burgonyakeményítő |
166 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 14 00 |
-- Manióka- (kasszava-) keményítő |
166 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 19 10 |
--- Rizskeményítő |
216 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 19 90 |
--- Más |
166 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1108 20 00 |
- Inulin |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1109 00 00 |
Búzasikér, szárítva is |
512 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-SH |
|
1201 10 00 |
- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1201 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1202 30 00 |
- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1202 41 00 |
-- Héjastól |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1202 42 00 |
-- Héj nélkül, törve is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1203 00 00 |
Kopra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1204 00 10 |
- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1204 00 90 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1205 10 10 |
-- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1205 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1205 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1206 00 10 |
- Vetésre |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1206 00 91 |
-- Héj nélkül; szürke és fehér csíkos héjú |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1206 00 99 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 10 00 |
- Pálmadió és -mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 21 00 |
-- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 30 00 |
- Ricinusolajmag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 40 10 |
-- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 40 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 50 10 |
-- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 50 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 60 00 |
- Pórsáfrány (Carthamus tinctorius) mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 70 00 |
- Dinnyemag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 91 10 |
--- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 99 20 |
--- Vetőburgonya |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 99 91 |
---- Kendermag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1207 99 96 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1208 10 00 |
- Szójababból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1208 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 10 00 |
- Cukorrépamag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 21 00 |
-- Lucerna (alfalfa) mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 22 10 |
--- Vörös lóhere (Trifolium pratense L.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 22 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 23 11 |
--- Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.) mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 23 15 |
--- Vörös csenkesz (Festuca rubra L.) mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 23 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 24 00 |
-- Kentucky réti perjemag (Poa pratensis L.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 25 10 |
--- Olasz perjemag (beleértve a westerwoldot) (Lolium multiflorum Lam.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 25 90 |
--- Évelő perjemag (Lolium perenne L.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 29 45 |
--- Timótfűmag (rétikomócsin-mag); bükkönymag; a Poa nemhez tartozó magvak (Poa palustris L., Poa trivialis L.); csomós ebírmag (Dactylis glomerata L.); tippanmag (Agrostis) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 29 50 |
--- Csillagfürtmag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 29 60 |
--- Takarmányrépa (Beta vulgaris var. alba) magja |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 29 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 30 00 |
- Elsősorban virágjukért termesztett lágyszárú növények magja |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 91 30 |
--- Cékla vagy céklagyökér (Beta vulgaris var. conditiva) mag |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 91 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 99 10 |
--- Erdei fák magja |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 99 91 |
---- Elsősorban virágjukért termesztett növények magja, a 1209 30 alszám alá tartozók kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1209 99 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1210 10 00 |
- Komlótoboz, nem őrölve, nem porítva, nem labdacs (pellet) alakban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1210 20 10 |
-- Komlótoboz őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban, nagyobb lupulintartalommal; lupulin |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1210 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 20 00 |
- Ginzenggyökér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 30 00 |
- Kokalevél |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 40 00 |
- Mákszalma |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 50 00 |
- Csikófark(Ephedra)-fajok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 90 30 |
-- Tonkabab |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1211 90 86 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 21 00 |
-- Emberi fogyasztásra alkalmas |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 91 20 |
--- Szárítva, őrölve is |
23 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1212 91 80 |
--- Más |
6,7 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1212 92 00 |
-- Szentjánoskenyér (karob) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 93 00 |
-- Cukornád |
4,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1212 94 00 |
-- Cikóriagyökér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 99 41 |
---- Hántolatlan, sajtolatlan vagy darálatlan |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 99 49 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1212 99 95 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1213 00 00 |
Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1214 10 00 |
- Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1214 90 10 |
-- Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1214 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1301 20 00 |
- Gumiarábikum |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1301 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 11 00 |
-- Ópium |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 12 00 |
-- Édesgyökérből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 13 00 |
-- Komlóból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 14 00 |
-- Csikófark(Ephedra)-fajokból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 19 05 |
--- Vanília oleorezin |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 19 70 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 20 10 |
-- Száraz |
9,6 |
0 |
|
|
1302 20 90 |
-- Más |
5,6 |
0 |
|
|
1302 31 00 |
-- Agar-agar |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 32 10 |
--- Szentjánoskenyérből vagy szentjánoskenyérmagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 32 90 |
--- Guarmagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1302 39 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1501 10 10 |
-- Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1501 10 90 |
-- Más |
17,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1501 20 10 |
-- Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1501 20 90 |
-- Más |
17,2 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1501 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1502 10 10 |
-- Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1502 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1502 90 10 |
-- Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1502 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1503 00 11 |
-- Ipari felhasználásra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1503 00 19 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1503 00 30 |
- Faggyúolaj ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1503 00 90 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 10 10 |
-- Legfeljebb 2 500 NE/g A-vitamin-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 10 91 |
--- Laposhalból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 10 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 20 10 |
-- Szilárd frakciók |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 30 10 |
-- Szilárd frakciók |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1504 30 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1505 00 10 |
- Nyers gyapjúzsír |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1505 00 90 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1506 00 00 |
Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1507 10 10 |
-- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1507 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1507 90 10 |
-- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1507 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1508 10 10 |
-- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1508 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1508 90 10 |
-- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1508 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1509 10 10 |
-- Lampant-olívaolaj |
122,6 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1509 10 20 |
-- Extra szűz olívaolaj |
124,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1509 10 80 |
-- Más |
124,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1509 90 00 |
- Más |
134,6 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1510 00 10 |
- Nyersolaj |
110,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1510 00 90 |
- Más |
160,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-OL |
|
1511 10 10 |
-- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1511 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1511 90 11 |
--- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1511 90 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1511 90 91 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1511 90 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 11 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 11 91 |
---- Napraforgómag-olaj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 11 99 |
---- Pórsáfránymagolaj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 19 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 21 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 21 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 29 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1512 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 11 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 11 91 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 11 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 19 11 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 19 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 19 30 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 19 91 |
----- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 19 99 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 21 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 21 30 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 21 90 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 29 11 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 29 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 29 30 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 29 50 |
----- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1513 29 90 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 11 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 11 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 19 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 91 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 99 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1514 99 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 11 00 |
-- Nyersolaj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 19 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 21 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 21 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 29 10 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 30 10 |
-- Szintetikus szálak vagy műanyagok gyártásában használt aminoundekán-sav előállításához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 30 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 50 11 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 50 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 50 91 |
--- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 50 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 11 |
-- Tungolaj (kínai faolaj); jojobaolaj és oiticicaolaj; mirtuszviasz és japánviasz; és frakcióik |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 21 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 29 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 31 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 40 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 51 |
----- Szilárd, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 59 |
----- Szilárd, más; folyékony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 60 |
---- Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 91 |
----- Szilárd, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1515 90 99 |
----- Szilárd, más; folyékony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 10 10 |
-- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 20 10 |
-- Hidrogénezett ricinusolaj, ún. „opálviasz” |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 20 91 |
--- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 20 95 |
---- Repce-, lenmag-, olajrepcemag-, napraforgómag-, illipe-, vajfa-, makore-, touloucouna- vagy babassuolaj műszaki vagy ipari felhasználásra az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 20 96 |
----- Földimogyoró-, gyapotmag-, szójabab- vagy napraforgómagolaj; más olaj, 50 tömegszázaléknál kevesebb szabad zsírsavtartalommal, a pálmamagbél-, illipe-, kókusz-, repce-, olajrepcemag- vagy copaibaolaj kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1516 20 98 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1517 10 10 |
-- 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
0 + 28,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
1517 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1517 90 10 |
-- 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
0 + 28,4 EUR/100 kg |
0 |
|
|
1517 90 91 |
--- Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1517 90 93 |
--- Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény, sütőforma kenésére |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1517 90 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 10 |
- Linoxin |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 31 |
-- Nyers |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 39 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 91 |
-- Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, fújva, hővel polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vtsz. alá tartozók kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 95 |
--- Étkezésre nem alkalmas keverék vagy készítmény állati és növényi zsírból és olajból és ezek frakcióiból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1518 00 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1520 00 00 |
Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1521 10 00 |
- Növényi viasz |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1521 90 10 |
-- Cetvelő, finomítva vagy színezve is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1521 90 91 |
--- Nyers |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1521 90 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1522 00 10 |
- Degras |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1522 00 31 |
--- Semlegesítési iszap (soapstock) |
29,9 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1522 00 39 |
--- Más |
47,8 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1522 00 91 |
--- Az olaj alja és olajseprő (olajdrass); semlegesítési iszap (soapstock) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1522 00 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1601 00 10 |
- Májból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1601 00 91 |
-- Kolbász, száraz vagy kenhető, főzés nélkül |
149,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1601 00 99 |
-- Más |
100,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 10 00 |
- Homogenizált készítmények |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 20 10 |
-- Liba- vagy kacsamájból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 31 11 |
---- Kizárólag főzés nélküli pulykahústartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 31 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 31 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 32 11 |
---- Főzés nélkül |
2 765 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-PY |
|
1602 32 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 32 30 |
--- Legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 32 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 39 21 |
---- Főzés nélkül |
2 765 EUR/1 000 kg |
E |
TRQ-PY |
|
1602 39 29 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 39 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 41 10 |
--- Házi sertésből |
156,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 41 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 42 10 |
--- Házi sertésből |
129,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 42 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 49 11 |
----- Tarja, karaj (kivéve a szügyet) és részei, beleértve a tarja, karaj vagy a sonka keverékeit is |
156,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 13 |
----- Szügy és részei, beleértve a szügy és lapocka keverékeit is |
129,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 15 |
----- Más keverékek, sonka (lábak), lapocka, tarja, karaj vagy szügy és ezek részeiből készült tartalommal |
129,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 19 |
----- Más |
85,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 30 |
---- Legalább 40 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék bármely fajtájú hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
75 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 50 |
---- 40 tömegszázaléknál kevesebb bármely fajtájú hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
54,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 49 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 50 10 |
-- Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |
303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
1602 50 31 |
--- Főtt, pácolt marhahús (corned beef) légmentes csomagolásban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 50 95 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 10 |
-- Állati vérből készült termékek |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 31 |
--- Vadból vagy nyúlból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 51 |
---- Házisertéshús- vagy belsőségtartalommal |
85,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-PK |
|
1602 90 61 |
------ Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |
303,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-BF |
|
1602 90 69 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 91 |
------ Birkából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 95 |
------ Kecskéből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1602 90 99 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1603 00 10 |
- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1603 00 80 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 11 00 |
-- Lazac |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 12 10 |
--- Nyers filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 12 91 |
---- Légmentes csomagolásban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 12 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 13 11 |
---- Olívaolajban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 13 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 13 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 14 21 |
----- Növényi olajban |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 26 |
------ Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 28 |
------ Más |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 31 |
----- Növényi olajban |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 36 |
------ Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 38 |
------ Más |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 41 |
----- Növényi olajban |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 46 |
------ Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 48 |
------ Más |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 14 90 |
--- Bonitó (Sarda spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 15 11 |
---- Filé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 15 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 15 90 |
--- Scomber australasicus fajból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 16 00 |
-- Ajóka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 17 00 |
-- Angolna |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 18 00 |
-- Cápauszony |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 10 |
--- Szalmonidák, a lazac kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 31 |
---- Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 19 39 |
---- Más |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 19 50 |
--- Az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó hal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 91 |
---- Nyers filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, fagyasztva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 92 |
----- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 93 |
----- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 94 |
----- Szürke tőkehal (Merluccius spp., Urophycis spp.) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 95 |
----- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) és sárga tőkehal (Pollachius pollachius) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 19 97 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 05 |
-- Halpaszta (surimi) készítmény |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 10 |
--- Lazacból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 30 |
--- Szalmonidákból, a lazac kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 40 |
--- Ajókából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 50 |
--- Szardíniából, bonitoból, Scomber scombrus és Scomber japonicus fajhoz tartozó makrélából, az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó halból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 20 70 |
--- Tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjack) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból |
20,5 |
E |
TRQ-Hal |
|
1604 20 90 |
--- Más halból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 31 00 |
-- Kaviár |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1604 32 00 |
-- Kaviárpótló |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 10 00 |
- Rák |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 21 10 |
--- Legfeljebb 2 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 21 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 29 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 30 10 |
-- Homárhús főzve, homárolaj vagy homárkrém, -pástétom, -leves vagy -szósz készítéséhez |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 30 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 40 00 |
- Más rákféle |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 51 00 |
-- Osztriga |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 52 00 |
-- Fésűskagyló, ideértve a csíkosfésűkagylót is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 53 10 |
--- Légmentes csomagolásban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 53 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 54 00 |
-- Tintahal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 55 00 |
-- Polip |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 56 00 |
-- Kagyló, szívkagyló és bárkakagyló |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 57 00 |
-- Fülcsiga |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 58 00 |
-- Csiga, a tengeri csiga kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 59 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 61 00 |
-- Tengeri uborka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 62 00 |
-- Tengeri sün |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 63 00 |
-- Medúza |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1605 69 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1701 12 10 |
--- Finomításra |
33,9 EUR/100 kg std qual |
E |
|
|
1701 12 90 |
--- Más |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1701 13 10 |
--- Finomításra |
33,9 EUR/100 kg std qual |
E |
|
|
1701 13 90 |
--- Más |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1701 14 10 |
--- Finomításra |
33,9 EUR/100 kg std qual |
E |
|
|
1701 14 90 |
--- Más |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1701 91 00 |
-- Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1701 99 10 |
--- Fehér cukor |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1701 99 90 |
--- Más |
41,9 EUR/100 kg |
E |
|
|
1702 11 00 |
-- Legalább 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva |
14 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1702 19 00 |
-- Más |
14 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1702 20 10 |
-- Juharcukor szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
7 |
|
|
1702 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1702 30 10 |
-- Izoglükóz |
50,7 EUR/100 kg/net mas |
E |
TRQ-SR |
|
1702 30 50 |
--- Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is |
26,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
1702 30 90 |
--- Más |
20 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
1702 40 10 |
-- Izoglükóz |
50,7 EUR/100 kg/net mas |
E |
TRQ-SR |
|
1702 40 90 |
-- Más |
20 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
1702 50 00 |
- Vegytiszta gyümölcscukor |
12,5 + 50,7 EUR/100 kg/net mas |
E |
TRQ-SR |
|
1702 60 10 |
-- Izoglükóz |
50,7 EUR/100 kg/net mas |
E |
TRQ-SR |
|
1702 60 80 |
-- Inulinszirup |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
E |
TRQ-SR |
|
1702 60 95 |
-- Más |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
E |
TRQ-SR |
|
1702 90 10 |
-- Vegytiszta malátacukor |
8,9 |
5 |
|
|
1702 90 30 |
-- Izoglükóz |
50,7 EUR/100 kg/net mas |
E |
TRQ-SR |
|
1702 90 50 |
-- Maltodextrin és maltodextrinszirup |
20 EUR/100 kg |
7 |
TRQ-SR |
|
1702 90 71 |
--- Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
7 |
TRQ-SR |
|
1702 90 75 |
---- Por alakban, összetömörítve is |
27,7 EUR/100 kg |
7 |
TRQ-SR |
|
1702 90 79 |
---- Más |
19,2 EUR/100 kg |
7 |
TRQ-SR |
|
1702 90 80 |
-- Inulinszirup |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
7 |
TRQ-SR |
|
1702 90 95 |
-- Más |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
7 |
TRQ-SR |
|
1703 10 00 |
- Nádmelasz |
0,35 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1703 90 00 |
- Más |
0,35 EUR/100 kg |
7 |
|
|
1704 10 10 |
-- 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is) |
0 + 27,1 EUR/100 kg MAX 17,9 |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 10 90 |
-- 60 tömegszázalék vagy azt meghaladó szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is) |
0 + 30,9 EUR/100 kg MAX 18,2 |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 10 |
-- 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül |
4,6 |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 30 |
-- Fehér csokoládé |
0 + 45,1 EUR/100 kg MAX 18,9 + 16,5 EUR/100 kg |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 51 |
--- Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 55 |
--- Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 61 |
--- Cukorral bevont termékek |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 65 |
---- Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 71 |
---- Főzött édesség, töltött is |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 75 |
---- Vajas karamellcukorka, égetett cukor és hasonló édességek (toffee) |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 81 |
----- Sajtolt tabletta |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRa |
|
1704 90 99 |
----- Más |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
E |
TRQ-SR |
|
1801 00 00 |
Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1802 00 00 |
Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1803 10 00 |
- Nem zsírtalanítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1803 20 00 |
- Teljesen vagy részben zsírtalanítva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1804 00 00 |
Kakaóvaj, -zsír és -olaj |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1805 00 00 |
Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1806 10 15 |
-- Szacharóztartalom nélkül vagy 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1806 10 20 |
-- Legalább 5, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
0 + 25,2 EUR/100 kg |
5 |
|
|
1806 10 30 |
-- Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
0 + 31,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
1806 10 90 |
-- Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
0 + 41,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
1806 20 10 |
-- Legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 20 30 |
-- Összesítve legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 20 50 |
--- Legalább 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 20 70 |
--- Tejcsokoládé-morzsa |
0 + EA |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 20 80 |
--- Csokoládéízű bevonat |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 20 95 |
--- Más |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
E |
TRQ-SR |
|
1806 31 00 |
-- Töltött |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 32 10 |
--- Gabona, gyümölcs vagy diófélék hozzáadásával |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 32 90 |
--- Más |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 11 |
---- Alkoholtartalommal |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 19 |
---- Más |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 31 |
---- Töltött |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 39 |
---- Töltetlen |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 50 |
-- Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 60 |
-- Kakaótartalmú kenhető termékek |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 70 |
-- Kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1806 90 90 |
-- Más |
0 + EA MAX 18,7 +ADSZ |
3 |
TRQ-SRb |
|
1901 10 00 |
- Csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas élelmiszer-készítmény, a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelve |
0 + EA |
3 |
|
|
1901 20 00 |
- Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez |
0 + EA |
3 |
|
|
1901 90 11 |
--- Legalább 90 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal |
0 + 18 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1901 90 19 |
--- Más |
0 + 14,7 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1901 90 91 |
--- Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, gyümölcscukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy kevesebb mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz (beleértve az invertcukrot is) vagy izoglükóz-, 5 % gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal, kivéve a 0401–0404 vtsz.-ok alá tartozó árukból készült por alakú élelmiszer-készítményeket |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1901 90 95 |
--- Zsírszegény tej és/vagy savó és növényi zsírok/olajok keverékéből álló, por alakú élelmiszer-készítmények legfeljebb 30 tömegszázalék zsír-/olajtartalommal |
0 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
1901 90 99 |
--- Más |
0 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
1902 11 00 |
-- Tojástartalommal |
0 + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 19 10 |
--- Közönséges búzaliszt- vagy búzakorpa-tartalom nélkül |
0 + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 19 90 |
--- Más |
0 + 21,1 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 20 10 |
-- 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1902 20 30 |
-- 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más, hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
38 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 20 91 |
--- Főzve |
0 + 6,1 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 20 99 |
--- Más |
0 + 17,1 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 30 10 |
-- Szárítva |
0 + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 30 90 |
-- Más |
0 + 9,7 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1902 40 10 |
-- Nem elkészítve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1902 40 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
1903 00 00 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában |
0 + 15,1 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 10 10 |
-- Kukoricából |
0 + 20 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 10 30 |
-- Rizsből |
0 + 46 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 10 90 |
-- Más |
0 + 33,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 20 10 |
-- Pirítatlan gabonapehely-alapú, müzli típusú készítmény |
0 + EA |
3 |
|
|
1904 20 91 |
--- Kukoricából |
0 + 20 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 20 95 |
--- Rizsből |
0 + 46 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 20 99 |
--- Más |
0 + 33,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 30 00 |
- Bulgur búza |
0 + 25,7 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 90 10 |
-- Rizsből |
0 + 46 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1904 90 80 |
-- Más |
0 + 25,7 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 10 00 |
- Ropogós kenyér („knäckebrot”) |
0 + 13 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 20 10 |
-- 30 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
0 + 18,3 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 20 30 |
-- Legalább 30 tömegszázalék, de kevesebb, mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
0 + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 20 90 |
-- Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
0 + 31,4 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 31 11 |
---- Legfeljebb 85 gramm nettó tömegű kiszerelésben |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 31 19 |
---- Más |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 31 30 |
---- Legalább 8 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 31 91 |
----- Szendvicskeksz (biscuit) |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 31 99 |
----- Más |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 32 05 |
--- 10 tömegszázalékot meghaladó víztartalommal |
0 + EA MAX 20,7 +ADFM |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 32 11 |
----- Legfeljebb 85 gramm nettó tömegű kiszerelésben |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 32 19 |
----- Más |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 32 91 |
----- Sózva, töltött is |
0 + EA MAX 20,7 +ADFM |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 32 99 |
----- Más |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 40 10 |
-- Kétszersült |
0 + EA |
3 |
|
|
1905 40 90 |
-- Más |
0 + EA |
3 |
|
|
1905 90 10 |
-- Pászka |
0 + 15,9 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 90 20 |
-- Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek |
0 + 60,5 EUR/100 kg |
3 |
|
|
1905 90 30 |
--- Kenyér méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, és legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva |
0 + EA |
3 |
|
|
1905 90 45 |
--- Keksz (biscuit) |
0 + EA MAX 20,7 +ADFM |
3 |
TRQ-BS |
|
1905 90 55 |
--- Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott |
0 + EA MAX 20,7 +ADFM |
3 |
|
|
1905 90 70 |
---- Legalább 5 tömegszázalék szacharóz-, invertcukor- vagy izoglükóztartalommal |
0 + EA MAX 24,2 +ADSZ |
3 |
|
|
1905 90 80 |
---- Más |
0 + EA MAX 20,7 +ADFM |
3 |
|
|
2001 10 00 |
- Uborka és apró uborka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 10 |
-- Mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 20 |
-- A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 30 |
-- Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
1,6 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
E |
TRQ-SC |
|
2001 90 40 |
-- Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal |
0 + 3,8 EUR/100 kg/net eda |
5 |
|
|
2001 90 50 |
-- Ehető gomba |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 65 |
-- Olajbogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 70 |
-- Édes paprika |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 92 |
-- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék; pálmafacsúcsrügy |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2001 90 97 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 10 10 |
-- Hámozva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 11 |
--- 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 19 |
--- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 31 |
--- 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 39 |
--- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 91 |
--- 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2002 90 99 |
--- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2003 10 20 |
-- Ideiglenesen tartósítva, teljesen főzve |
14,9 + 191 EUR/100 kg/net eda |
7 |
TRQ-MS |
|
2003 10 30 |
-- Más |
14,9 + 222 EUR/100 kg/net eda |
7 |
TRQ-MS |
|
2003 90 10 |
-- Szarvasgomba |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2003 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 10 10 |
-- Főzve, máshogy nem elkészítve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 10 91 |
--- Liszt, dara vagy pelyhesített formában |
0 + EA |
5 |
|
|
2004 10 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 90 10 |
-- Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
1,6 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
E |
TRQ-SC |
|
2004 90 30 |
-- Savanyúkáposzta, kapribogyó és olajbogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 90 50 |
-- Borsó (Pisum sativum) és a Phaseolus spp. fajhoz tartozó korai bab, hüvellyel |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 90 91 |
--- Hagyma főzve, tovább nem elkészítve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2004 90 98 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 10 00 |
- Homogenizált zöldség |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 20 10 |
-- Liszt, dara vagy pelyhesített formában |
0 + EA |
5 |
|
|
2005 20 20 |
--- Vékony szeletek zsiradékban vagy másképpen sütve, sózva vagy ízesítve is, légmentes csomagolásban, azonnali fogyasztásra alkalmas |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 20 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 40 00 |
- Borsó (Pisum sativum) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 51 00 |
-- Bab kifejtve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 59 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 60 00 |
- Spárga |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 70 00 |
- Olajbogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 80 00 |
- Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
5,1 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
E |
TRQ-SC |
|
2005 91 00 |
-- Bambuszrügy |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 10 |
--- A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 20 |
--- Kapribogyó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 30 |
--- Articsóka |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 50 |
--- Zöldségkeverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 60 |
--- Savanyú káposzta |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2005 99 80 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2006 00 10 |
- Gyömbér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2006 00 31 |
--- Cseresznye és meggy |
16,5 + 23,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
2006 00 35 |
--- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
9 + 15 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2006 00 38 |
--- Más |
16,5 + 23,9 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
2006 00 91 |
--- Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2006 00 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 10 10 |
-- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
20,4 + 4,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 10 91 |
--- Trópusi gyümölcsből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 10 99 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 91 10 |
--- 30 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
16,5 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SR |
|
2007 91 30 |
--- 13 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 30 tömegszázalék cukortartalommal |
16,5 + 4,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 91 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 99 10 |
---- Szilvapüré és szilvakrém, 100 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben, ipari feldolgozásra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 99 20 |
---- Gesztenyepüré és -krém |
20,5 + 19,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 99 31 |
----- Cseresznyéből és meggyből: |
– |
– |
|
|
ex 2007 99 31 |
------ Gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
ex 2007 99 31 |
------ Más |
20,5 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 99 33 |
----- Eperből: |
– |
– |
|
|
ex 2007 99 33 |
------ Gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
ex 2007 99 33 |
------ Más |
20,5 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 99 35 |
----- Málnából: |
– |
– |
|
|
ex 2007 99 35 |
------ Gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
ex 2007 99 35 |
------ Más |
20,5 + 23 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2007 99 39 |
----- Más: |
– |
– |
|
|
ex 2007 99 39 |
------ Füge-, pisztácia- és mogyorókrém |
20,5 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
ex 2007 99 39 |
------ Gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
ex 2007 99 39 |
------ Más |
20,5 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2007 99 50 |
--- 13 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 30 tömegszázalék cukortartalommal |
– |
– |
|
|
ex 2007 99 50 |
---- Gesztenyepüré és -krém, füge-, pisztácia- és mogyorókrém |
20,5 + 4,2 EUR/100 kg |
5 |
|
|
ex 2007 99 50 |
---- Gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
ex 2007 99 50 |
---- Más |
20,5 + 4,2 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2007 99 93 |
---- Trópusi gyümölcsből és trópusi diófélékből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2007 99 97 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 11 10 |
--- Amerikai mogyoróvaj |
4,4 |
5 |
|
|
2008 11 91 |
---- Meghaladja az 1 kg-ot |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 11 96 |
----- Pörkölt |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 11 98 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 12 |
---- Trópusi diófélék; legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle-tartalmú keverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 13 |
----- Pörkölt mandula és pisztácia |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 19 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 92 |
---- Trópusi diófélék; legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle-tartalmú keverék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 93 |
------ Mandula és pisztácia |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 95 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 19 99 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 11 |
---- 17 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
22,1 + 2,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2008 20 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 31 |
---- 19 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
22,1 + 2,5 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2008 20 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 51 |
---- 17 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 59 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 71 |
---- 19 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 79 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 20 90 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 11 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 19 |
---- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2008 30 31 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 51 |
---- Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 55 |
---- Mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is); clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 59 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 71 |
---- Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 75 |
---- Mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is); clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 79 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 30 90 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 11 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 19 |
----- Más |
25,6 + 4,2 EUR/100 kg |
E |
TRQ-FP |
|
2008 40 21 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 31 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2008 40 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 51 |
---- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 59 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 71 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 79 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 40 90 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 11 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 19 |
----- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2008 50 31 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 39 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 51 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2008 50 59 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 61 |
---- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 69 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 71 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 79 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 92 |
---- Legalább 5 kg |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 50 98 |
---- 5 kg-nál kevesebb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 11 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 19 |
---- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 60 31 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 50 |
---- Meghaladja az 1 kg-ot |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 60 |
---- 1 kg-ot nem meghaladó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 70 |
---- Legalább 4,5 kg |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 60 90 |
---- 4,5 kg-nál kevesebb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 11 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 19 |
----- Más |
25,6 + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2008 70 31 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 39 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 51 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2008 70 59 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 61 |
---- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 69 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 71 |
---- 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 79 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 92 |
---- Legalább 5 kg |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 70 98 |
---- 5 kg-nál kevesebb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 11 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 19 |
---- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2008 80 31 |
---- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 50 |
--- Cukor hozzáadásával, 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 70 |
--- Cukor hozzáadásával, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 80 90 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 91 00 |
-- Pálmafacsúcsrügy |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 11 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 19 |
----- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 93 21 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 29 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 91 |
---- Cukor hozzáadásával, 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 93 |
---- Cukor hozzáadásával, legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 93 99 |
---- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 03 |
---- 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 05 |
---- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 12 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 14 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 16 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
12,5 + 2,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 97 18 |
------- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 97 32 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 34 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 36 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 38 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 51 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 59 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 72 |
-------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 74 |
-------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 76 |
-------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 78 |
-------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 92 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 93 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 94 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 96 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 97 |
------- Trópusi gyümölcsből (beleértve a legalább 50 tömegszázalék trópusi dióféle és trópusi gyümölcstartalmú keveréket is) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 97 98 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 11 |
----- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 11,85 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 19 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 21 |
----- 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
22,1 + 3,8 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 99 23 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 24 |
------- Trópusi gyümölcs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 28 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 31 |
------- Trópusi gyümölcs |
12,5 + 2,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 99 34 |
------- Más |
22,1 + 4,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2008 99 36 |
------- Trópusi gyümölcs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 37 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 38 |
------- Trópusi gyümölcs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 40 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 41 |
----- Gyömbér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 43 |
----- Szőlő |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 45 |
----- Szilva és szilvafélék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 48 |
----- Trópusi gyümölcs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 49 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 51 |
----- Gyömbér |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 63 |
----- Trópusi gyümölcs |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 67 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 72 |
------ Legalább 5 kg |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 78 |
------ 5 kg-nál kevesebb |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2008 99 85 |
----- Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével |
0 + 9,4 EUR/100 kg/net eda |
3 |
|
|
2008 99 91 |
----- Jamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal |
0 + 3,8 EUR/100 kg/net eda |
0 |
|
|
2008 99 99 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 11 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 11 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 11 91 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
11,7 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 11 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 12 00 |
-- Nem fagyasztva, legfeljebb 20 Brix-értékkel |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 19 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 19 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 19 91 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
11,7 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 19 98 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 21 00 |
-- Legfeljebb 20 Brix-értékkel |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 29 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 29 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 29 91 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
8,5 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 29 99 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 11 |
---- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 19 |
---- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 51 |
----- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 59 |
----- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 91 |
----- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 31 99 |
----- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 39 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 31 |
----- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 39 |
----- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 51 |
------ 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
10,9 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 39 55 |
------ Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 59 |
------ Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 91 |
------ 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
10,9 + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
|
|
2009 39 95 |
------ Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 39 99 |
------ Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 41 92 |
--- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 41 99 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 49 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 49 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 49 30 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 30 EUR-t, cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 49 91 |
----- 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
11,7 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 49 93 |
----- Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 49 99 |
----- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 50 10 |
-- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 50 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 61 10 |
--- 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2009 61 90 |
--- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 18 EUR |
18,9 + 27 EUR/hl |
7 |
|
|
2009 69 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 EUR |
36,5 + 121 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 69 19 |
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2009 69 51 |
----- Koncentrált |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2009 69 59 |
----- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2009 69 71 |
------ Koncentrált |
18,9 + 131 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 69 79 |
------ Más |
18,9 + 27 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 69 90 |
----- Más |
18,9 + 27 EUR/hl |
5 |
|
|
2009 71 20 |
--- Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 71 99 |
--- Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 79 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 EUR |
26,5 + 18,4 EUR/100 kg |
E |
TRQ-AJ |
|
2009 79 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 79 30 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t, cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 79 91 |
----- 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
14,5 + 19,3 EUR/100 kg |
E |
TRQ-AJ |
|
2009 79 98 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 81 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 81 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 81 31 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 30 EUR-t, cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 81 51 |
----- 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
13,3 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 81 59 |
----- Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 81 95 |
------ Vaccinium macrocarpon fajhoz tartozó gyümölcs leve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 81 99 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 11 |
----- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 89 19 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 34 |
------ Trópusi gyümölcslé |
17,5 + 12,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 89 35 |
------ Más |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 89 36 |
------ Trópusi gyümölcslé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 38 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 50 |
----- 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 EUR-t, cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 61 |
------ 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
15,7 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 89 63 |
------ Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 69 |
------ Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 71 |
------ Cseresznye- és meggylé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 73 |
------ Trópusi gyümölcslé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 79 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 85 |
------- Trópusi gyümölcslé |
7 + 12,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 89 86 |
------- Más |
13,3 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 89 88 |
------- Trópusi gyümölcslé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 89 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 96 |
------- Cseresznye- és meggylé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 97 |
------- Trópusi gyümölcslé |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 89 99 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 11 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 90 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 21 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 EUR |
30,1 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 90 29 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 31 |
---- 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 18 EUR és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
16,5 + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2009 90 39 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 41 |
------ Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 49 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 51 |
------ Cukor hozzáadásával |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 59 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 71 |
------ 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
11,7 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 90 73 |
------ Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadott cukortartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 79 |
------ Cukor hozzáadása nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 92 |
------- Trópusi gyümölcslevek keveréke |
7 + 12,9 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 90 94 |
------- Más |
13,3 + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2009 90 95 |
------- Trópusi gyümölcslevek keveréke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 96 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 97 |
------- Trópusi gyümölcslevek keveréke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2009 90 98 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 11 00 |
-- Kivonat, esszencia és koncentrátum |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 12 92 |
--- Kávékivonat, -esszencia vagy -koncentrátum alapú készítmények |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 12 98 |
--- Más |
0 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
2101 20 20 |
-- Kivonat, esszencia vagy koncentrátum |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 20 92 |
--- Tea- vagy matétea-kivonat, -esszencia vagy -koncentrátum alapú |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 20 98 |
--- Más |
0 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
2101 30 11 |
--- Pörkölt cikória |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 30 19 |
--- Más |
0 + 12,7 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2101 30 91 |
--- Pörkölt cikóriából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2101 30 99 |
--- Más |
0 + 22,7 EUR/100 kg |
5 |
|
|
2102 10 10 |
-- Élesztőkultúra |
7,4 |
5 |
|
|
2102 10 31 |
--- Szárítva |
8,5 |
5 |
|
|
2102 10 39 |
--- Más |
4,2 |
5 |
|
|
2102 10 90 |
-- Más |
5,1 |
5 |
|
|
2102 20 11 |
--- Tabletta, kocka vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
2,4 |
5 |
|
|
2102 20 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2102 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2102 30 00 |
- Elkészített sütőpor |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 10 00 |
- Szójamártás |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 20 00 |
- Paradicsomketchup és más paradicsommártás |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 30 10 |
-- Mustárliszt és -dara |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 30 90 |
-- Elkészített mustár |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 90 10 |
-- Mangóból készült folyékony, fűszeres ízesítő (chutney) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 90 30 |
-- Keserű aroma 44,2–49,2 térfogatszázalék közötti alkoholtartalommal, 1,5 és 6 tömegszázalék közötti tárnicsgyökér- (gencián), fűszer- és különböző fűszerkeverék-tartalommal, és 4 és 10 tömegszázalék közötti cukortartalommal, legfeljebb 0,5 literes tárolóedényben kiszerelve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2103 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2104 10 00 |
- Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2104 20 00 |
- Homogenizált összetett élelmiszer-készítmény |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2105 00 10 |
- Tejzsírtartalom nélkül vagy az ilyen zsírokból 3 tömegszázaléknál kevesebbet tartalmazó |
0 + 20,2 EUR/100 kg MAX 19,4 + 9,4 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2105 00 91 |
-- Legalább 3, de 7 tömegszázaléknál kevesebb |
0 + 38,5 EUR/100 kg MAX 18,1 + 7 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2105 00 99 |
-- Legalább 7 tömegszázalék |
0 + 54 EUR/100 kg MAX 17,8 + 6,9 EUR/100 kg |
3 |
|
|
2106 10 20 |
-- Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2106 10 80 |
-- Más |
0 + EA |
3 |
|
|
2106 90 20 |
-- Összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához |
12,1 |
3 |
|
|
2106 90 30 |
--- Izoglükózszirup |
42,7 EUR/100 kg/net mas |
7 |
TRQ-SR |
|
2106 90 51 |
---- Tejcukorszirup |
14 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2106 90 55 |
---- Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup |
20 EUR/100 kg |
7 |
TRQ-SR |
|
2106 90 59 |
---- Más |
0,4 EUR/100 kg/net/% sacchar. |
7 |
TRQ-SR |
|
2106 90 92 |
--- Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
8,9 |
3 |
|
|
2106 90 98 |
--- Más: |
– |
– |
|
|
ex 2106 90 98 |
---- 70 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz-/izoglükóz-tartalommal |
5,5 + EA |
3 |
|
|
ex 2106 90 98 |
---- Más |
5,5 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
2201 10 11 |
--- Szénsavmentes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2201 10 19 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2201 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2201 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2202 10 00 |
- Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve |
3 |
0 |
|
|
2202 91 00 |
-- Alkoholmentes sör |
3 |
0 |
|
|
2202 99 11 |
---- Szója alapú italok legalább 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal |
3 |
0 |
|
|
2202 99 15 |
---- Szója alapú italok kevesebb mint 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal; a 8. árucsoportba tartozó dióféléken, a 10. árucsoportba tartozó gabonaféléken vagy a 12. árucsoportba tartozó magvakon alapuló italok |
3 |
0 |
|
|
2202 99 19 |
---- Más |
3 |
0 |
|
|
2202 99 91 |
---- Kevesebb mint 0,2 tömegszázalék |
0 + 13,7 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2202 99 95 |
---- Legalább 0,2 tömegszázalék, de kevesebb mint 2 tömegszázalék |
0 + 12,1 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2202 99 99 |
---- Legalább 2 tömegszázalék |
0 + 21,2 EUR/100 kg |
0 |
|
|
2203 00 01 |
-- Palackban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2203 00 09 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2203 00 10 |
- Több mint 10 literes tartályban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 11 |
--- Pezsgő (champagne) |
32 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 10 13 |
--- Cava |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 15 |
--- Prosecco |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 91 |
--- Asti spumante |
32 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 10 93 |
--- Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 94 |
-- Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 96 |
-- Más fajtaborok |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 10 98 |
-- Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 06 |
---- Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 07 |
---- Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 08 |
---- Más fajtaborok |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 09 |
---- Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 11 |
-------- Alsace |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 12 |
-------- Bordeaux (bordói) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 13 |
-------- Bourgogne (burgundi) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 17 |
-------- Val de Loire (Loire völgyi) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 18 |
-------- Mosel |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 19 |
-------- Pfalz |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 22 |
-------- Rheinhessen |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 23 |
-------- Tokaj |
15,8 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 24 |
-------- Lazio (Latium) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 26 |
-------- Toscana (Tuscany) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 27 |
-------- Trentino, Alto Adige és Friuli |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 28 |
-------- Veneto |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 31 |
-------- Sicilia |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 32 |
-------- Vinho Verde |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 34 |
-------- Penedés |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 36 |
-------- Rioja |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 37 |
-------- Valencia |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 38 |
-------- Más |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 42 |
-------- Bordeaux (bordói) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 43 |
-------- Bourgogne (burgundi) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 44 |
-------- Beaujolais |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 46 |
-------- Vallée du Rhône |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 47 |
-------- Languedoc-Roussillon |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 48 |
-------- Val de Loire (Loire völgyi) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 61 |
-------- Sicilia |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 62 |
-------- Piemonte (Piedmont) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 66 |
-------- Toscana (Tuscany) |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 67 |
-------- Trentino és Alto Adige |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 68 |
-------- Veneto |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 69 |
-------- Dão, Bairrada és Douro |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 71 |
-------- Navarra |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 74 |
-------- Penedés |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 76 |
-------- Rioja |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 77 |
-------- Valdepeñas |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 78 |
-------- Más |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 79 |
------- Fehér |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 80 |
------- Más |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 81 |
------- Fehér |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 82 |
------- Más |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 83 |
------- Fehér |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 84 |
------- Más |
15,4 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 85 |
------- Madeira és Setubal muskotály |
15,8 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 86 |
------- Sherry |
15,8 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 87 |
------- Marsala |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 88 |
------- Samos és Muscat de Lemnos |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 89 |
------- Portói |
15,8 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 90 |
------- Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 91 |
------ Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 21 93 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 94 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 95 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 96 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 97 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 21 98 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 10 |
--- Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve, a dugót zsinór vagy más rögzítés tartja a helyén; bor másképpen, az oldott szén-dioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 22 |
------- Bordeaux (bordói) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 23 |
------- Bourgogne (burgundi) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 24 |
------- Beaujolais |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 26 |
------- Vallée du Rhône |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 27 |
------- Languedoc-Roussillon |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 28 |
------- Val de Loire (Loire völgyi) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 32 |
------- Piemonte (Piedmont) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 33 |
------- Tokaj |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 38 |
-------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 78 |
-------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 79 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 80 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 81 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 82 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 83 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 84 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 85 |
------- Madeira és Setubal muskotály |
13,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 86 |
------- Sherry |
13,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 88 |
------- Samos és Muscat de Lemnos |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 90 |
------- Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 91 |
------ Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 22 93 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 94 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 95 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 96 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 97 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 22 98 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 10 |
--- Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve, a dugót zsinór vagy más rögzítés tartja a helyén; bor másképpen, az oldott szén-dioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 22 |
------- Bordeaux (bordói) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 23 |
------- Bourgogne (burgundi) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 24 |
------- Beaujolais |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 26 |
------- Vallée du Rhône |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 27 |
------- Languedoc-Roussillon |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 28 |
------- Val de Loire (Loire völgyi) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 32 |
------- Piemonte (Piedmont) |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 38 |
-------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 78 |
-------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 79 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 80 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 81 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 82 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 83 |
------- Fehér |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 84 |
------- Más |
12,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 85 |
------- Madeira és Setubal muskotály |
13,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 86 |
------- Sherry |
13,1 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 88 |
------- Samos és Muscat de Lemnos |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 90 |
------- Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 91 |
------ Más |
20,9 EUR/hl |
0 |
|
|
2204 29 93 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 94 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 95 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 96 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 97 |
------ Fehér |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 29 98 |
------ Más |
0 EUR/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 30 10 |
-- Erjedésben vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtva |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2204 30 92 |
---- Koncentrált |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2204 30 94 |
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2204 30 96 |
---- Koncentrált |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2204 30 98 |
---- Más |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense |
0+EP |
Lásd a 3. megjegyzést |
|
2205 10 10 |
-- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék |
7,6 EUR/hl |
5 |
|
|
2205 10 90 |
-- Tényleges alkoholtartalma meghaladja a 18 térfogatszázalékot |
0 EUR/% vol/hl + 4,4 EUR/hl |
5 |
|
|
2205 90 10 |
-- Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék |
6,3 EUR/hl |
5 |
|
|
2205 90 90 |
-- Tényleges alkoholtartalma meghaladja a 18 térfogatszázalékot |
0 EUR/% vol/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2206 00 10 |
- Pikett |
0 EUR/% vol/hl |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2206 00 31 |
--- Almából és körtéből |
13,4 EUR/hl |
3 |
|
|
2206 00 39 |
--- Más |
13,4 EUR/hl |
3 |
|
|
2206 00 51 |
---- Almából és körtéből |
5,3 EUR/hl |
3 |
|
|
2206 00 59 |
---- Más |
5,3 EUR/hl |
3 |
|
|
2206 00 81 |
---- Almából és körtéből |
4 EUR/hl |
3 |
|
|
2206 00 89 |
---- Más |
4 EUR/hl |
3 |
|
|
2207 10 00 |
- Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal |
19,2 EUR/hl |
E |
TRQ-EL |
|
2207 20 00 |
- Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal |
10,2 EUR/hl |
E |
TRQ-EL |
|
2208 20 12 |
---- Konyak |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 14 |
---- Armagnac |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 16 |
----- Brandy de Jerez |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 18 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 19 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 26 |
---- Grappa |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 28 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 62 |
---- Konyak |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 66 |
---- Brandy vagy Weinbrand |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 69 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 86 |
---- Grappa |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 20 88 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 11 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 19 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 30 |
--- Házasítatlan malátawhisky (single malt whisky) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 41 |
---- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 49 |
---- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 61 |
---- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 69 |
---- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 71 |
---- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 79 |
---- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 82 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 30 88 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 40 11 |
--- Rum, amelynek etil- és metil-alkoholtól különböző illóanyag-tartalma tiszta alkohol hektoliterére számítva legalább 225 g (10 %-os tűréssel) |
0,6 EUR/vol/hl + 3,2 EUR/hl |
E |
TRQ-RM |
|
2208 40 31 |
---- 7,9 EUR/liter értéket meghaladó, tiszta alkoholra számítva |
0 |
0 |
|
|
2208 40 39 |
---- Más |
0,6 EUR/vol/hl + 3,2 EUR/hl |
E |
TRQ-RM |
|
2208 40 51 |
--- Rum, amelynek etil- és metil-alkoholtól különböző illóanyag-tartalma tiszta alkohol hektoliterére számítva legalább 225 g (10 %-os tűréssel) |
0,6 EUR/%vol/hl |
E |
TRQ-RM |
|
2208 40 91 |
---- 2 EUR/liter értéket meghaladó, tiszta alkoholra számítva |
0 |
0 |
|
|
2208 40 99 |
---- Más |
0,6 EUR/%vol/hl |
E |
TRQ-RM |
|
2208 50 11 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 50 19 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 50 91 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 50 99 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 60 11 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 60 19 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 60 91 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 60 99 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 70 10 |
-- Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 70 90 |
-- Több mint 2 literes tartályban (palackban) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 11 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 19 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 33 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 38 |
--- Több mint 2 literes |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 41 |
---- Ouzo |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 45 |
------- Calvados |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 48 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 54 |
------- Tequila |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 56 |
------- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 69 |
----- Más szeszes ital |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 71 |
----- Gyümölcs desztillálásából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 75 |
----- Tequila |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 77 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 78 |
---- Más szeszes ital |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2208 90 91 |
--- Legfeljebb 2 literes |
0,7 EUR/% vol/hl + 4,4 EUR/hl |
5 |
|
|
2208 90 99 |
--- Több mint 2 literes |
0,7 EUR/% vol/hl |
5 |
|
|
2209 00 11 |
-- Legfeljebb 2 literes |
4,4 EUR/hl |
3 |
|
|
2209 00 19 |
-- Több mint 2 literes |
3,3 EUR/hl |
3 |
|
|
2209 00 91 |
-- Legfeljebb 2 literes |
3,5 EUR/hl |
3 |
|
|
2209 00 99 |
-- Több mint 2 literes |
2,6 EUR/hl |
3 |
|
|
2301 10 00 |
- Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből; tepertő |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2301 20 00 |
- Liszt, dara és labdacs (pellet) halból, vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2302 10 10 |
-- Legfeljebb 35 tömegszázalék keményítőtartalommal |
44 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 10 90 |
-- Más |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 30 10 |
-- Legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy ha a szitán átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva |
44 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 30 90 |
-- Más |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 40 02 |
--- Legfeljebb 35 tömegszázalék keményítőtartalommal |
44 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 40 08 |
--- Más |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 40 10 |
--- Legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy ha a szitán átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva |
44 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 40 90 |
--- Más |
89 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2302 50 00 |
- Hüvelyes növényből |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2303 10 11 |
--- Meghaladja a 40 tömegszázalékot |
320 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2303 10 19 |
--- Legfeljebb 40 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2303 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2303 20 10 |
-- Kilúgozott cukorrépaszelet |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2303 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2303 30 00 |
- Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2304 00 00 |
Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2305 00 00 |
Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 10 00 |
- Gyapotmagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 20 00 |
- Lenmagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 30 00 |
- Napraforgómagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 41 00 |
-- Alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemagból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 49 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 50 00 |
- Kókuszdióból vagy koprából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 60 00 |
- Pálmadióból vagy -magból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 90 05 |
-- Kukoricacsírából |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 90 11 |
---- Legfeljebb 3 tömegszázalék olívaolaj-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2306 90 19 |
---- 3 tömegszázalékot meghaladó olívaolaj-tartalommal |
48 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2306 90 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2307 00 11 |
-- Teljes alkoholtartalma legfeljebb 7,9 tömegszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 25 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2307 00 19 |
-- Más |
0 EUR/kg/tot/alc |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2307 00 90 |
- Nyers borkő |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2308 00 11 |
-- Teljes alkoholtartalma legfeljebb 4,3 tömegszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 40 tömegszázalék |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2308 00 19 |
-- Más |
0 EUR/kg/tot/alc |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2308 00 40 |
- Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2308 00 90 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 10 11 |
----- Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 10 13 |
----- Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
498 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 15 |
----- Legalább 50, de kevesebb mint 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 19 |
----- Legalább 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
948 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 31 |
----- Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 10 33 |
----- Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
530 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 39 |
----- Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
888 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 51 |
----- Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
102 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 53 |
----- Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
577 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 59 |
----- Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 70 |
--- Keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup-tartalom nélkül, de tejtermék-tartalommal |
948 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 10 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 90 10 |
-- Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 90 20 |
-- Az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 90 31 |
------ Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
23 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 33 |
------ Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
498 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 35 |
------ Legalább 50, de kevesebb mint 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 39 |
------ Legalább 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
948 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 41 |
------ Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
55 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 43 |
------ Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
530 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 49 |
------ Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
888 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 51 |
------ Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
102 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 53 |
------ Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
577 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 59 |
------ Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 70 |
---- Keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup-tartalom nélkül, de tejtermék-tartalommal |
948 EUR/1 000 kg |
7 |
|
|
2309 90 91 |
---- Kilúgozott répaszelet, hozzáadott melasszal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2309 90 96 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2401 10 35 |
-- Természetes úton szárított világos dohány |
– |
– |
|
|
ex 2401 10 35 |
--- Természetes úton szárított világos Burley típusú (beleértve a Burley hibrideket is) |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 10 35 |
--- Természetes úton szárított világos Maryland típusú |
6,4 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 10 35 |
--- Más |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 10 60 |
-- Napon szárított keleti típusú dohány |
7,7 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 10 70 |
-- Természetes úton szárított sötét dohány |
7,7 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 10 85 |
-- Mesterséges hővel szárított dohány: |
– |
– |
|
|
ex 2401 10 85 |
--- Mesterséges hővel szárított Virginia típusú |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 10 85 |
--- Más |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 10 95 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
|
--- Füstöléssel szárított dohány: |
– |
– |
|
|
ex 2401 10 95 |
---- Kentucky típusú |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 10 95 |
---- Más |
6,4 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 10 95 |
--- Más dohány |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 20 35 |
-- Természetes úton szárított világos dohány |
– |
– |
|
|
ex 2401 20 35 |
--- Természetes úton szárított világos Burley típusú (beleértve a Burley hibrideket is) |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 20 35 |
--- Természetes úton szárított világos Maryland típusú |
6,4 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 20 35 |
--- Más |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 20 60 |
-- Napon szárított keleti típusú dohány |
7,7 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 20 70 |
-- Természetes úton szárított sötét dohány |
7,7 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 20 85 |
-- Mesterséges hővel szárított dohány: |
– |
– |
|
|
ex 2401 20 85 |
--- Mesterséges hővel szárított Virginia típusú |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 20 85 |
--- Más |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 20 95 |
-- Más: |
– |
– |
|
|
--- Füstöléssel szárított dohány: |
– |
– |
||
|
ex 2401 20 95 |
---- Kentucky típusú |
14,9 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 20 95 |
---- Más |
6,4 MAX 24 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
ex 2401 20 95 |
--- Más dohány |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2401 30 00 |
- Dohányhulladék |
3,9 MAX 56 EUR/100 kg/net |
3 |
|
|
2402 10 00 |
- Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar) és kis alakú szivar (cigarillos) dohánytöltettel |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2402 20 10 |
-- Szegfűszegtartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2402 20 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2402 90 00 |
- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 11 00 |
-- Az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzés 1. pontjában meghatározott vízipipadohány |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 19 10 |
--- Legfeljebb 500 g nettó tömegű kiszerelésben |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 19 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 91 00 |
-- „Homogenizált” vagy „visszanyert” dohány (dohányfólia): |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 99 10 |
--- Rágódohány és tubák (orrban alkalmazott dohány) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2403 99 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 11 00 |
-- Metanol (metil-alkohol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 12 00 |
-- Propanol (propil-alkohol) és izopropanol (izopropil-alkohol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 13 00 |
-- Butanol (n-butil-alkohol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 14 10 |
--- 2-metil-2-propanol (tercier-butil-alkohol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 14 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 16 20 |
--- 2-oktanol |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 16 85 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 17 00 |
-- Dodekanol (lauril-alkohol), hexadekanol (cetil-alkohol) és oktadekanol (sztearil-alkohol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 19 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 22 00 |
-- Aciklikus terpén-alkoholok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 29 10 |
--- Allil-alkohol |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 29 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 31 00 |
-- Etilénglikol (etándiol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 32 00 |
-- Propilénglikol (1,2 propándiol) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 39 20 |
--- 1,3-bután-diol |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 39 26 |
---- Bután-1,4-diol vagy tetrametilén-glikol (1,4-butándiol) 100 tömegszázalék bioalapú széntartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 39 28 |
---- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 39 30 |
--- 2,4,7,9-tetrametildek-5-in-4,7-diol |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 39 95 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 41 00 |
-- 2-etil-2-(hidroximetil)propán-1,3-diol (trimetilolpropán) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 42 00 |
-- Pentaeritrit |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 43 00 |
-- Mannit |
9,6 + 125,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
2905 44 11 |
---- Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 16,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
2905 44 19 |
---- Más |
9 + 37,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
2905 44 91 |
---- Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
2905 44 99 |
---- Más |
9 + 53,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
2905 45 00 |
-- Glicerin |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 49 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 51 00 |
-- Etklórvinol (INN) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 59 91 |
--- 2,2-Bisz(bromometil)-propandiol |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
2905 59 98 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 10 10 |
---- 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 10 21 |
----- Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 10 29 |
----- Más |
0 + EA |
E |
TRQ-SR |
|
3302 10 40 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 10 90 |
-- Az élelmiszeriparban használt fajták |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 90 10 |
-- Alkoholos oldatok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3302 90 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 11 10 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná tett |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 11 90 |
--- Más |
123,5 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
3502 19 10 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná tett |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 19 90 |
--- Más |
16,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-EG |
|
3502 20 10 |
-- Emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná tett |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 20 91 |
--- Szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) |
123,5 EUR/100 kg |
7 |
|
|
3502 20 99 |
--- Más |
16,7 EUR/100 kg |
7 |
|
|
3502 90 20 |
--- Emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná tett |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 90 70 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3502 90 90 |
-- Albuminátok és más albuminszármazékok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3505 10 10 |
-- Dextrinek |
9 + 17,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3505 10 50 |
--- Észterezett vagy éterezett keményítők |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3505 10 90 |
--- Más |
9 + 17,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3505 20 10 |
-- 25 tömegszázaléknál kevesebb keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 4,5 EUR/100 kg MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 30 |
-- Legalább 25, de kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 8,9 EUR/100 kg MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 50 |
-- Legalább 55, de kevesebb mint 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 14,2 EUR/100 kg MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 90 |
-- Legalább 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 17,7 EUR/100 kg MAX 11,5 |
5 |
|
|
3809 10 10 |
-- Kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 8,9 EUR/100 kg MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 30 |
-- Legalább 55, de kevesebb mint 70 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 12,4 EUR/100 kg MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 50 |
-- Legalább 70, de kevesebb mint 83 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 15,1 EUR/100 kg MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 90 |
-- Legalább 83 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 17,7 EUR/100 kg MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 91 00 |
-- Textilipari vagy hasonló ipari használatra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3809 92 00 |
-- Papíripari vagy hasonló ipari használatra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3809 93 00 |
-- Bőripari vagy hasonló ipari használatra |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 10 00 |
- Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 30 00 |
- Nem agglomerált fémkarbidok egymással vagy fémkötő anyagokkal keverve |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 40 00 |
- Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz vagy betonhoz |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 50 10 |
-- Öntésre kész beton |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 50 90 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 60 11 |
--- Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 16,1 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3824 60 19 |
--- Más |
9 + 37,8 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3824 60 91 |
--- Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 23 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3824 60 99 |
--- Más |
9 + 53,7 EUR/100 kg |
E |
TRQ-SH |
|
3824 71 00 |
-- Klórfluór-szénhidrogéneket (CFC-k) tartalmazó, hidroklórfluór-szénhidrogén- (HCFC), perfluór-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluór-szénhidrogén (HFC) tartalommal is |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 72 00 |
-- Brómklór-difluor-metánokat, bróm-trifluor-metánokat vagy dibróm-tetrafluor-etánokat tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 73 00 |
-- Hidrobrómfluór-szénhidrogéneket (HBFC-k) tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 74 00 |
-- Hidroklórfluór-szénhidrogéneket (HCFC-k) tartalmazó, perfluór-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluór-szénhidrogén (HFC) tartalommal is, de klórfluór-szénhidrogén (CFC) tartalom nélkül |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 75 00 |
-- Szén-tetrakloridot tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 76 00 |
-- 1,1,1-triklóretánt tartalmazó (metil-kloroform) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 77 00 |
-- Bróm-metánt (metil-bromid) vagy brómklór-metánt tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 10 |
--- Csak 1,1,1-trifluor-etánt és pentafluor-etánt tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 20 |
--- Csak 1,1,1-trifluor-etánt, pentafluor-etánt és 1,1,1,2-tetrafluor-etánt tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 30 |
--- Csak difluor-metánt és pentafluor-etánt tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 40 |
--- Csak difluor-metánt, pentafluor-etánt és 1,1,1,2-tetrafluor-etánt tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 80 |
--- Telítetlen hidrofluór-szénhidrogéneket tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 78 90 |
--- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 79 00 |
-- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 81 00 |
-- Etilén-oxidot tartalmazó (oxirán) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 82 00 |
-- Poliklórozott bifenileket (PCB-k), poliklórozott terfenileket (PCT-k) vagy polibrómozott bifenileket (PBB-k) tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 83 00 |
-- Trisz(2,3-dibrómpropil) foszfátot tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 84 00 |
-- Aldrint (ISO), kamfeklórt (ISO) (toxafén), klórdánt (ISO), klórdekont (ISO), DDT-t (ISO) (klofenotán [INN], 1,1,1-triklór-2,2-bisz(p-klórfenil)-etán), dieldrint (ISO, INN), endoszulfánt (ISO), endrint (ISO), heptaklórt (ISO) vagy mirexet (ISO) tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 85 00 |
-- 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexánt (HCH [ISO]), beleértve a lindánt (ISO, INN) is, tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 86 00 |
-- Pentaklór-benzolt (ISO) vagy hexaklór-benzolt (ISO) tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 87 00 |
-- Perfluoroktán-szulfonsavat, annak sóit, perfluoroktán-szulfonamidokat vagy perfluoroktán-szulfonil-fluoridot tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 88 00 |
-- Tetra-, penta-, hexa-, hepta- vagy oktabróm-difenil-étereket tartalmazó |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 91 00 |
-- Főként (5-etil-2-metil-2-oxido-1,3,2-dioxafoszfinán-5-il)metil-metil-metilfoszfonátból és bisz[(5-etil-2-metil-2-oxido-1,3,2-dioxafoszfinán-5-il)metil]metilfoszfonátból álló keverékek és készítmények |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 10 |
--- Kőolajszulfonátok az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolajszulfonátjai kivételével; bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavai és ezek sói |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 15 |
--- Ioncserélők |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 20 |
--- Getterek vákuumcsövekhez |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 25 |
--- Pirolignitek (pl. kalciumból); nyers kalciumtartarátok; nyers kalcium-citrátok |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 30 |
--- Nafténsavak, ezek vízben oldhatatlan sói és észterei |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 45 |
---- Vízkövesedés-gátló és hasonló vegyületek |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 50 |
---- Készítmények galvanizáláshoz |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 55 |
---- Glicerin mono-, di- és tri-zsírsav észtereinek elegyei (zsíremulzió-képzők) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 56 |
----- A 2939 79 10 alszám alá tartozó terméktartalommal |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 57 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 58 |
---- Nikotintapaszok (transzdermális rendszerek), amelyek a dohányosokat a dohányzásról való leszokásban hivatottak segíteni |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 61 |
----- Antibiotikum-gyártás közbenső terméke, amelyet Streptomyces tenebrarius fermentációjával állítottak elő, szárítva is, a 3004 vtsz. alá tartozó humán gyógyszer gyártásához |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 62 |
----- Monenzin sók gyártásának közbenső terméke |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 64 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 65 |
---- Öntödei segédanyagok (a 3824 10 00 alszám alá tartozók kivételével) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 70 |
---- Tűzállóságot, vízállóságot biztosító és hasonló, az építőiparban használt védő készítmények |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 75 |
----- Lítium-niobát szelet, nem adalékolt (nem szennyezett) |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 80 |
----- Dimerizált zsírsavak aminszármazékainak keveréke, amelyek átlagos molekulasúlya legalább 520, de legfeljebb 550 |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 85 |
----- 3–(1-etil-1-metilpropil)izoxazol-5-il amin, toluolos oldatban |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 86 |
----- Keverékek fõként dimetil-metilfoszfonátból, oxiránból és difoszfor-pentoxidból |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 92 |
------ Folyékony formában 20 °C-on |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 93 |
------ Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
3824 99 96 |
----- Más |
0 |
0 |
Lásd a 2. megjegyzést |
9-2. függelék:
CHILE VÁMJEGYZÉKE
1. megjegyzés Az e jegyzékben szereplő termékek köre a 2017. évi 334. számú, a 2018. évi 175. számú és a 2019. évi 458. számú rendelettel módosított, 2016. december 1-jei 514. számú pénzügyminisztériumi rendeletben foglalt kódokkal kerül meghatározásra.
2. megjegyzés Azok az Uniós Fél területéről származó, Chilébe behozott áruk, amelyek egy erre a megjegyzésre hivatkozó annotációval ellátott tarifacsoport alá vannak besorolva, továbbra is a 2002. évi társulási megállapodás szerinti vámmentes elbánás alá esnek.
3. megjegyzés A sávos árrendszer a 18.525. számú törvény 23 12. cikkével jött létre. Chile a 18.525. számú törvény 12. cikkével összhangban a 1701.1200, 1701.1300, 1701.1400, 1701.9100, 1701.9910, 1701.9920 és 1701.9990 tarifacsoportok alá besorolt áruk vonatkozásában fenntarthatja ezt a sávos árrendszert vagy az azt követő rendszert, feltéve, hogy azt Chile WTO-megállapodás szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban és olyan módon alkalmazzák, amely nem teszi lehetővé, hogy bármely harmadik ország behozatala kedvezőbb elbánásban részesüljön, ideértve azokat az országokat is, amelyekkel Chile az 1994. évi GATT XXIV. cikke szerinti értesítés tárgyát képező megállapodást kötött vagy fog kötni.
|
HR 2021 vámtarifaszám |
Árumegnevezés (lásd az 1. megjegyzést) |
Alapvámtétel |
Szakaszolási kategória |
Megjegyzések |
|
0301.1100 |
-- Édesvízi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9100 |
-- Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster): |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9200 |
-- Angolna (Anguilla spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9300 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9400 |
-- Atlanti-óceáni és csendes-óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus, Thunnus orientalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9500 |
-- Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0301.9900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1110 |
---Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1120 |
---Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1130 |
---Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1310 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1320 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1330 |
---- Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1340 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1410 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1420 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1430 |
----Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1440 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2100 |
-- Laposhal (Reinhardtius hippoglossoides, Hippoglossus hippoglossus, Hippoglossus stenolepis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2200 |
-- Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2300 |
-- Nyelvhal (Solea spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2400 |
-- Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2921 |
----Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2922 |
----Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2929 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.2990 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3110 |
---Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3120 |
---Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3200 |
-- Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3300 |
-- Csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3400 |
-- Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3500 |
-- Atlanti-óceáni és csendes-óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus, Thunnus orientalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3600 |
-- Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.3900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4100 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4200 |
-- Szardella (Engraulis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4311 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4312 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4319 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4400 |
-- Makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4511 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4512 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4519 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4590 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4600 |
-- Cobia (Rachycentron canadum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4710 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4720 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4730 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.4900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5100 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5200 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5300 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5411 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal) (Merluccius gayi gayi), egészben |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5412 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal) (Merluccius gayi gayi), fej nélkül és belezve („HG”) |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5413 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), egészben |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5414 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), fej nélkül és belezve („HG”) |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5415 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal) (Merluccius gayi gayi), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5416 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5419 |
---- Más |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5500 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5611 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5612 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5613 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5911 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5912 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.5919 |
---- Más |
6 % |
3 |
TRQ-Hal |
|
0302.5990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.7100 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.7200 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.7300 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.7400 |
-- Angolna (Anguilla spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.7900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8111 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8112 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8113 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus Galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8114 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8121 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus Griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8122 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8123 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8124 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8129 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8131 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8132 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8139 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8141 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8142 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8143 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8144 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8149 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8151 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8152 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8153 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8159 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8210 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8311 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8312 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8313 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8319 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8400 |
-- Tengeri sügérfélék (Dicentrarchus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8500 |
-- Tengeridurbincs-félék (Sparidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8910 |
--- Cilus gilberti |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8921 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8922 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8931 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8932 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8939 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8941 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8942 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8943 |
---- Más tengeri angolna (Genypterus chilensis), (Genypterus maculatus), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8944 |
---- Más tengeri angolna (Genypterus chilensis) (Genypterus maculatus), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8945 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8946 |
---- Medúzahal (Seriolella violacea) (Seriolella caerulea) (Seriolella punctata), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8947 |
---- Medúzahal (Seriolella violacea) (Seriolella caerulea) (Seriolella punctata), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8949 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8991 |
---- Fehér tok (Acipenser transmontanus) és szibériai tok (Acipenser baerii), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8992 |
---- Fehér tok (Acipenser transmontanus) és szibériai tok (Acipenser baerii), fej nélkül és belezve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.8999 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9100 |
-- Halmáj, halikra és haltej |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9211 |
---- Fehérfoltú cápából (Carcharhinus longimanus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9212 |
---- Kékcápából (Prionace glauca) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9213 |
---- Galápagosi cápából (Carcharhinus Galapagensis) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9214 |
---- Csipkés pörölycápából (Sphyrna lewini) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9215 |
---- Nagy pörölycápából (Sphyrna mokarran) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9216 |
---- Közönséges pörölycápából (Sphyrna zygaena) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9217 |
---- A Mustelus mento fajhoz tartozó cápából származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9219 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9221 |
---- Hatkopoltyús szürkecápából (Hexanchus griseus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9222 |
---- Madárcsőrű tüskéscápából (Deania calcea) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9223 |
---- Tüskéscápából (Squalus acanthias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9224 |
---- Fűrészhalból (Pristidae) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9229 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9231 |
---- Cetcápából (Rhincodon typus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9232 |
---- Óriáscápából (Cetorhinus maximus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9239 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9241 |
---- Rókacápából (Alopias vulpinus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9242 |
---- Fehér cápából (Carcharodon carcharias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9243 |
---- Lándzsafogú cápából (Isurus oxyrinchus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9244 |
---- Heringcápából (Lamna nasus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9249 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9910 |
--- Valódi rájafélékhez tartozó ördögrája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9920 |
--- Ördögrájafélékhez tartozó rája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0302.9990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1110 |
---Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1120 |
---Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1130 |
---Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1140 |
--- Hasrész (harami, harasu)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1150 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1210 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1220 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1230 |
--- Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1240 |
--- Hasrész (harami, harasu)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1250 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1310 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1320 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1330 |
--- Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1340 |
--- Hasrész (harami, harasu)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1350 |
--- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1410 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1420 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1430 |
--- Medallion (szelet, „steak”)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1440 |
--- Hasrész (harami, harasu)* |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.2300 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.2400 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.2500 |
-- Ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.2600 |
-- Angolna (Anguilla spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3100 |
-- Laposhal (Reinhardtius hippoglossoides, Hippoglossus hippoglossus, Hippoglossus stenolepis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3200 |
-- Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3300 |
-- Nyelvhal (Solea spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3400 |
-- Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3921 |
----Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3922 |
----Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3929 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.3990 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4110 |
---Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4120 |
---Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4200 |
-- Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4300 |
-- Csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4400 |
-- Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4500 |
-- Atlanti-óceáni és csendes-óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus, Thunnus orientalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4600 |
-- Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.4900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5100 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5311 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5312 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5319 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5411 |
----Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5419 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5511 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5512 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5513 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5519 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5590 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5600 |
-- Cobia (Rachycentron canadum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5710 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5720 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.5900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6300 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6400 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6500 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6611 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal) * (Merluccious gayi gayi), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6612 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal)* (Merluccius gayi gayi), fej nélkül és belezve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6613 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6614 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6615 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal)* (Merluccius gayi gayi), belezve, fej és farok nélkül |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6616 |
---- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6700 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6811 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6812 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6813 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6819 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6890 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6910 |
--- Tőkehal vagy patagóniai gránátoshal (Macrunus magellanicus), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6921 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6922 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.6990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8111 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8112 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8113 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8114 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8115 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8116 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8117 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8121 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus Griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8122 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8123 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8124 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8129 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8131 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8132 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8139 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8141 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8142 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8143 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8144 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8149 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8210 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8311 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8312 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8313 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8319 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8400 |
-- Tengeri sügérfélék (Dicentrarchus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8910 |
--- Cilus gilberti |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8921 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8922 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8931 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8932 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8939 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8941 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8942 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8943 |
---- Tengeri angolna (Genypterus chilensis), (Genypterus maculatus), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8944 |
---- Genypterus chilensis, Genypterus maculatus, fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8945 |
---- Tengeri angolna (Genypterus blacodes), belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8949 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8951 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8952 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8953 |
---- Belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8959 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8971 |
---- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8972 |
---- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8979 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8991 |
---- Tízujjú nyálkásfejű hal (Beryx splendens), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8992 |
---- Atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8994 |
---- Izzószemű hal (Epigonus crassicaudus), fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8995 |
---- Csíkos jéghal (Champsocephalus gunnari), egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8996 |
---- Nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8998 |
---- Tengeri kalászhalfélék (Odontesthes regia) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.8999 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9110 |
--- Csendes-óceáni lazacból, atlanti-óceáni lazacból vagy dunai galócából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9120 |
--- Pisztrángból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9130 |
--- Tőkehalból (Merluccius spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9211 |
---- Fehérfoltú cápából (Carcharhinus longimanus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9212 |
---- Kékcápából (Prionace glauca) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9213 |
---- Galápagosi cápából (Carcharhinus galapagensis) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9214 |
--- Csipkés pörölycápából (Sphyrna lewini) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9215 |
---- Nagy pörölycápából (Sphyrna mokarran) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9216 |
---- Közönséges pörölycápából (Sphyrna zygaena) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9217 |
---- A Mustelus mento fajhoz tartozó cápából származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9219 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9221 |
---- Hatkopoltyús szürkecápából (Hexanchus griseus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9222 |
---- Madárcsőrű tüskéscápából (Deania calcea) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9223 |
---- Tüskéscápából (Squalus acanthias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9224 |
---- Fűrészhalból (Pristidae) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9229 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9231 |
---- Cetcápából (Rhincodon typus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9232 |
---- Óriáscápából (Cetorhinus maximus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9239 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9241 |
---- Rókacápából (Alopias vulpinus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9242 |
---- Fehér cápából (Carcharodon carcharias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9243 |
---- Lándzsafogú cápából (Isurus oxyrinchus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9244 |
---- Heringcápából (Lamna nasus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9249 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9910 |
--- Valódi rájafélékhez tartozó rája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9920 |
--- Ördögrájafélékhez tartozó rája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0303.9990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.3100 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.3200 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.3300 |
-- Nílusi sügér (Lates niloticus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.3900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4110 |
--- Csendes-óceáni lazac |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4120 |
--- Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4200 |
-- Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4300 |
-- Lepényhalfélék (Pleuronectidae, Bothidae, Cynoglossidae, Soleidae, Scophthalmidae és Citharidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4410 |
--- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal)* (Merluccius gayi gayi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4420 |
--- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4430 |
--- Tőkehal vagy patagóniai gránátoshal (Macrunus magellanicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4440 |
--- Déli kék tőkehal (Micromesistius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4500 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4610 |
--- Chilei tengeri sügér (Dissostichus eleginoides) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4711 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4712 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4713 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4714 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4715 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4716 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4717 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4719 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4721 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4722 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4723 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4724 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4729 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4731 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4732 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4739 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4741 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4742 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4743 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4744 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4749 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4810 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4890 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4920 |
--- A Juan Fernández-szigetekről származó tőkehal (Polyprion oxygeneios) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4970 |
--- Hering (Sardinops sagax) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4980 |
--- Chilei hering (Clupea bentincki) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4991 |
---- Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4992 |
--- Makréla (Scomber japonicus peruanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4993 |
---- Tízujjú nyálkásfejű hal (Beryx splendens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.4999 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5100 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5200 |
-- Lazacfélék (Salmonidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5300 |
-- A Bregmacerotidae, az Euclichthyidae, a Gadidae, a Macrouridae, a Melanonidae, a Merlucciidae, a Moridae és a Muraenolepididae családba tartozó halak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5400 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5500 |
-- Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5611 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5612 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5613 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5614 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5615 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5616 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5617 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5621 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5622 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5623 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5624 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5629 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5631 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5632 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5639 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5641 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5642 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5643 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5644 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5649 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5710 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.5900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.6100 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.6200 |
-- Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.6300 |
-- Nílusi sügér (Lates niloticus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.6900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7100 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7200 |
-- Foltos tőkehal (Melangorammus aeglefinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7300 |
-- Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7411 |
--- Dél-csendes-óceáni tőkehal (chilei tőkehal)* (Merluccius gayi gayi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7412 |
--- Patagóniai tőkehal (Merluccius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7419 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7500 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7910 |
--- Tőkehal vagy patagóniai gránátoshal (Macrunus magellanicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7920 |
--- Déli kék tőkehal (Micromesistius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.7990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8110 |
--- Csendes-óceáni lazac |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8120 |
--- Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8200 |
-- Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8300 |
-- Lepényhalfélék (Pleuronectidae, Bothidae, Cynoglossidae, Soleidae, Scophthalmidae és Citharidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8400 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8510 |
--- Chilei tengeri sügér (Dissostichus eleginoides): |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8590 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8600 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8700 |
-- Tonhal (a Thunnus nemből), csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó (Euthynnus [Katsuwonus]pelamis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8811 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8812 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8813 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8814 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8815 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8816 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8817 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8819 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8821 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8822 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8823 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8824 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8829 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8831 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8832 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8839 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8841 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8842 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8843 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8844 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8849 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8851 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8859 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8890 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8920 |
--- A Juan Fernández-szigetekről származó tőkehal (Polyprion oxygeneios) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8930 |
--- Tengeri angolna (Genypterus chilensis) (Genypterus blacodes) (Genypterus maculatus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8940 |
--- Díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8950 |
--- Izzószemű hal (Epigonus crassicaudus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8960 |
--- Nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8971 |
---- Hering (Sardinops sagax) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8972 |
---- Chilei hering (Clupea bentincki) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8973 |
---- Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8974 |
---- Makréla (Scomber japonicus peruanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8979 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.8990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9100 |
-- Kardhal (Xiphias gladius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9211 |
---- Darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9212 |
---Márna (cocochas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9219 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9290 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9300 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9400 |
-- Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9511 |
---- Dél-csendes-óceáni tőkehal szurimi (Merluccius gayi gayi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9512 |
---- Darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9513 |
---- Cocochas (pofa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9514 |
---- Egyéb hús dél-csendes-óceáni tőkehalból (Merluccius gayi gayi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9515 |
---- Egyéb hús patagóniai tőkehalból (Merluccius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9519 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9591 |
---- Egyéb hús tőkehalból vagy patagóniai gránátoshalból (Macrunus magellanicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9599 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9611 |
---- Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9612 |
---- Kékcápa (Prionace glauca) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9613 |
---- Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9614 |
---- Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9615 |
---- Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9616 |
---- Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9617 |
---- Mustelus mento |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9621 |
---- Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9622 |
---- Madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9623 |
---- Tüskéscápa (Squalus acanthias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9624 |
---- Fűrészhal (Pristidae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9629 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9631 |
---- Cetcápa (Rhincodon typus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9632 |
---- Óriáscápa (Cetorhinus maximus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9639 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9641 |
---- Rókacápa (Alopias vulpinus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9642 |
---- Fehér cápa (Carcharodon carcharias) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9643 |
---- Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9644 |
---- Heringcápa (Lamna nasus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9649 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9710 |
--- Rája (Zearaja chilensis [ex Dipturus chilensis]) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9921 |
---- Darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9922 |
---- Márna (cocochas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9941 |
---- Csendes-óceáni lazac részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9942 |
---- Más hús csendes-óceáni lazacból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9943 |
---- Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9944 |
---- Más részek atlanti-óceáni lazacból és dunai galócából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9951 |
---- Darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9959 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9961 |
---- Hering (Sardinops sagax) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9962 |
---- Chilei hering (Clupea bentincki) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9963 |
----Chilei fattyúmakréla szurimi (Trackurus murphyi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9964 |
----Más hús chilei fattyúmakrélából (Trackurus murphyi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9969 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9971 |
---- Darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9979 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9992 |
---- Más hús déli kék tőkehalból (Micromesistius australis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9993 |
----Más hús nyálkásfejűhalból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0304.9999 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.1000 |
- Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.2010 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.2020 |
-- Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.2090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3100 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3200 |
-- A Bregmacerotidae, az Euclichthyidae, a Gadidae, a Macrouridae, a Melanonidae, a Merlucciidae, a Moridae és a Muraenolepididae családba tartozó halak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3910 |
-- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai galóca (Hucho hucho) |
6 % |
0 |
|
|
0305.3920 |
---Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3930 |
---- Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3940 |
--- Ajóka (szardella) (Engraulis ringens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3950 |
--- Chilei tengeri sügér (Dissostichus eleginoides) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3960 |
--- A Juan Fernández-szigetekről származó tőkehal (Polyprion oxygeneios) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.3990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4110 |
---Csendes-óceáni lazac, egészben |
6 % |
0 |
|
|
0305.4120 |
---Csendes-óceáni lazac, fej nélkül és belezve |
6 % |
0 |
|
|
0305.4130 |
---Filé csendes-óceáni lazacból |
6 % |
0 |
|
|
0305.4140 |
---Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca, egészben |
6 % |
0 |
|
|
0305.4150 |
---Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca, fej nélkül és belezve („HG”) |
6 % |
0 |
|
|
0305.4160 |
---Filé atlanti-óceáni lazacból és dunai galócából |
6 % |
0 |
|
|
0305.4170 |
--- Csendes-óceáni lazac, belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
6 % |
0 |
|
|
0305.4180 |
--- Atlanti-óceáni lazac és dunai galóca, belezve, fej és farok nélkül („HGT”) |
6 % |
0 |
|
|
0305.4190 |
---Más |
6 % |
0 |
|
|
0305.4200 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4310 |
--- Egészben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4320 |
--- Fej nélkül és belezve („HG”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4330 |
--- Filé |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4400 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.4900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5100 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5200 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5300 |
-- A Bregmacerotidae, az Euclichthyidae, a Gadidae, a Macrouridae, a Melanonidae, a Merlucciidae, a Moridae és a Muraenolepididae családba tartozó halak, a tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) kivételével |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5400 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii), szardella (Engraulis spp.), szardínia (Sardina pilchardus, Sardinops spp.), szardinella (Sardinella spp.), sprotni (brisling) (Sprattus sprattus), makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus), indiai makréla (Rastrelliger spp.), spanyol makréla (Scomberomorus spp.), fattyúmakréla (Trachurus spp.), jakabhal (Caranx spp.), cobia (Rachycentron canadum), ezüst fedőhal (Pampus spp.), makrélacsuka (Cololabis saira), decapterus (Decapterus spp.), csuklyás hal (Mallotus villosus), kardhal (Xiphias gladius), keleti kis tonhal (Euthynnus affinis), bonitó (Sarda spp.), vitorláskardoshal-félék (marlin, sailfish, spearfish) (Istiophoridae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5920 |
--- Csendes-óceáni lazac részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5930 |
--- Atlanti-óceáni lazac részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5940 |
--- Dunai galóca részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5950 |
--- Pisztráng részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.5990 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6100 |
-- Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6200 |
-- Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6300 |
-- Szardella (Engraulis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6400 |
-- Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus spp., Carassius spp., Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus, Catla catla, Labeo spp., Osteochilus hasselti, Leptobarbus hoeveni, Megalobrama spp.), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6911 |
----Sózott filé |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6912 |
----Filé sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6913 |
----Sózott medallion (szelet, „steak”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6914 |
----Medallion (szelet, „steak”) sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6915 |
----Más sózott részek vagy darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6916 |
----Más részek vagy darabok sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6919 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6921 |
----Sózott filé |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6922 |
----Filé sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6923 |
----Sózott medallion (szelet, „steak”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6924 |
----Medallion (szelet, „steak”) sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6925 |
----Más sózott részek vagy darabok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6926 |
----Más részek vagy darabok sós lében tartósítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.6990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7111 |
---- Fehérfoltú cápából (Carcharhinus longimanus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7112 |
---- Kékcápából (Prionace glauca) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7113 |
---- Galápagosi cápából (Carcharhinus galapagensis) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7114 |
---- Csipkés pörölycápából (Sphyrna lewini) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7115 |
---- Nagy pörölycápából (Sphyrna mokarran) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7116 |
---- Közönséges pörölycápából (Sphyrna zygaena) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7117 |
---- A Mustelus mento fajhoz tartozó cápából származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7121 |
---- Hatkopoltyús szürkecápából (Hexanchus griseus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7122 |
---- Madárcsőrű tüskéscápából (Deania calcea) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7123 |
---- Tüskéscápából (Squalus acanthias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7124 |
---- Fűrészhalból (Pristidae) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7129 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7131 |
---- Cetcápából (Rhincodon typus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7132 |
---- Óriáscápából (Cetorhinus maximus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7139 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7141 |
---- Rókacápából (Alopias vulpinus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7142 |
---- Fehér cápából (Carcharodon carcharias) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7143 |
---- Lándzsafogú cápából (Isurus oxyrinchus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7144 |
---- Heringcápából (Lamna nasus) származó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7149 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7200 |
-- Hal feje, farka és úszóhólyagja |
6 % |
0 |
|
|
0305.7910 |
--- Valódi rájafélékhez tartozó rája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7920 |
--- Ördögrájafélékhez tartozó rája uszonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0305.7990 |
--- Más |
6 % |
0 |
|
|
0306.1110 |
--- Húsvét-szigeti homár (Panulirus pascuensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1120 |
--- Juan Fernández-szigeteki homár (Jasus frontalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1130 |
--- Projasus bahamondei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1200 |
-- Homár (Homarus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1410 |
--- Rák (Cancer porteri, Metacarcinus edwardsii (ex Cancer edwarsii), Homalaspis plana, Taliepus dentatus, Romaleon setosus, Cancer plebejus, Ovalipes trimaculatus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1421 |
---- Királyrák Lithodes santolla (ex antarcticus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1422 |
---- Lithodes spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1423 |
---- Paralomis granulosa |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1424 |
---- Paralomis spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1429 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1490 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1500 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1600 |
-- Hidegvízi garnélarák és fűrészes garnélarák (Pandalus spp., Crangon crangon) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1711 |
---- Heterocarpus reedi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1712 |
---- Fehér garnéla (Penaeus vannamei) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1713 |
---- Észak-chilei garnéla (Cryphiops caementarius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1719 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1721 |
---- Cervimunida johni |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1722 |
---- Pleurocondes monodon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1729 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1791 |
---- Garnéla (Haliporoides diomedeae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1799 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1930 |
---Liszt, dara és labdacs (pellet) rákfélék héjából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.1990 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3110 |
--- Húsvét-szigeti homár (Panulirus pascuensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3120 |
--- Juan Fernández-szigeteki homár (Jasus frontalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3130 |
--- Projasus bahamondei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3200 |
-- Homár (Homarus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3310 |
--- Rák (Cancer porteri, Metacarcinus edwardsii (ex Cancer edwarsii), Homalaspis plana, Taliepus dentatus, Romaleon setosus, Cancer plebejus, Ovalipes trimaculatus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3321 |
---- Királyrák Lithodes santolla (ex antarcticus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3322 |
---- Lithodes spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3323 |
---- Paralomis granulosa |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3324 |
---- Paralomis spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3329 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3400 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3510 |
--- Garnélák |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3520 |
--- Homár |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3590 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3611 |
---- Heterocarpus reedi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3612 |
---- Fehér garnéla (Penaeus vannamei) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3613 |
---- Észak-chilei garnéla (Cryphiops caementarius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3621 |
---- Cervimunida johni |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3622 |
---- Pleurocondes monodon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3629 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3691 |
---- Garnéla (Haliporoides diomedeae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3699 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3930 |
--- Liszt, dara és labdacs (pellet) rákfélékből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.3990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9100 |
-- Languszta és más tengeri rák (Palinurus spp., Panulirus spp., Jasus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9200 |
-- Homár (Homarus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9300 |
-- Tengeri rák |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9400 |
-- Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9500 |
-- Garnélarák és fűrészes garnélarák |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0306.9900 |
-- Más, beleértve az emberi fogyasztásra alkalmas lisztet, darát és labdacsot (pelletet) rákféléből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1110 |
--- Chilei lapos osztriga (Ostrea chilensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1120 |
--- Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1210 |
--- Chilei lapos osztriga (Ostrea chilensis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1220 |
--- Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2110 |
--- Nagy fésűkagyló, fésűkagyló (Argopecten purpuratus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2120 |
--- Chlamys patagónica |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2210 |
--- Nagy fésűkagyló, fésűkagyló (Argopecten purpuratus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2220 |
--- Chlamys patagónica |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2910 |
--- Nagy fésűkagyló, fésűkagyló (Argopecten purpuratus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2920 |
--- Chlamys patagónica |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.2990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.3100 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.3200 |
-- Fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.3900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4210 |
--- Tintahal (Sepia officinalis és Rossia macrosoma) és kalmár (Sepiola spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4220 |
--- Kalmár (Ommastrephes spp., Loligo spp., Nototodarus spp., Sepioteuthis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4310 |
--- Kalmár (Ommastrephes spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4320 |
--- Filé tintahal szárnyából vagy nyílkalmárból (Dosidicus gigas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4330 |
--- Tintahalszárny vagy nyílkalmár (Dosidicus gigas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4340 |
--- Tintahal vagy nyílkalmár (Dosidicus gigas) törzse |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.4900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5110 |
--- Polip (Octopus mimus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5120 |
--- Enteroctopus megalocyathus |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5210 |
--- Polip (Octopus mimus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5220 |
--- Enteroctopus megalocyathus |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.5900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.6000 |
- Csiga, a tengeri csiga kivételével |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7110 |
--- Kagylók (Protothaca thaca) (Ameghinomya antiqua) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7120 |
--- Ensis macha |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7211 |
---- Protothaca thaca, Ameghinomya antiqua |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7212 |
---- Tawera gayi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7213 |
---- Hüvelykagyló (Mesodesma donacium) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7214 |
---- Semele solida |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7215 |
---- Ensis macha |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7216 |
---- Tagelus dombeii |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7219 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.7900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8110 |
--- Haliotis discus hannai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8200 |
-- Szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) élve, frissen vagy hűtve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8310 |
--- Haliotis rufescens |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8320 |
--- Haliotis discus hannai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8390 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8400 |
-- Szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8700 |
-- Más fülcsiga (Haliotis spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.8800 |
-- Más szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9130 |
--- Concholepas concholepas |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9210 |
--- Concholepas concholepas |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9221 |
---- Zidona dufresnei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9222 |
---- Trophon gervesianus |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9223 |
---- Argobuccinum spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9224 |
---- Thais chocolata |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9229 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9230 |
--- Csészecsigafélék (Fissurella spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0307.9900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.1100 |
-- Élve, frissen vagy hűtve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.1200 |
-- Fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.2110 |
--- Tengeri sün (Loxechinus albus) nyelve (ivarmirigye) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.2190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.2210 |
--- Tengeri sün (Loxechinus albus) nyelve (ivarmirigye) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.2290 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.3000 |
- Medúza (Rhopilema spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0308.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0401.1000 |
- Legfeljebb 1 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.2000 |
- 1 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.4000 |
- 6 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 10 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.5010 |
-- 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.5020 |
-- 12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.5030 |
-- 12 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.5040 |
- 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0401.5090 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
0402.1000 |
- Por, granulátum vagy más szilárd alakban, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2111 |
----1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2112 |
----6 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2113 |
----12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2114 |
----12 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 18 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2115 |
----18 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2116 |
----18 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 24 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2117 |
----24 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2118 |
----Legalább 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2120 |
---Krém |
6 % |
7 |
|
|
0402.2911 |
----1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2912 |
----6 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2913 |
----12 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2914 |
----12 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 18 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2915 |
----18 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2916 |
----18 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 24 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2917 |
----24 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2918 |
----Legalább 26 tömegszázalék zsírtartalommal |
6 % |
7 |
|
|
0402.2920 |
---Krém |
6 % |
7 |
|
|
0402.9110 |
---Tej, folyékony vagy félszilárd alakban |
6 % |
7 |
|
|
0402.9120 |
---Krém |
6 % |
7 |
|
|
0402.9910 |
---Sűrített tej |
6 % |
7 |
|
|
0402.9990 |
---Más |
6 % |
7 |
|
|
0403.1010 |
--Gyümölcs hozzáadásával |
6 % |
7 |
|
|
0403.1020 |
--Gabona hozzáadásával |
6 % |
7 |
|
|
0403.1090 |
--Más |
6 % |
7 |
|
|
0403.9000 |
- Más |
6 % |
7 |
|
|
0404.1000 |
- Tejsavó és módosított savó sűrítve is, vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
6 % |
7 |
|
|
0404.9000 |
- Más |
6 % |
7 |
|
|
0405.1000 |
- Vaj |
6 % |
7 |
|
|
0405.2000 |
- Kenhető tejkészítmények (vajkrém) |
6 % |
7 |
|
|
0405.9000 |
- Más |
6 % |
7 |
|
|
0406.1010 |
--Friss (érleletlen vagy különlegesen nem kezelt) sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.1020 |
--Krémsajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.1030 |
--Mozzarella sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.1090 |
--Más |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.2000 |
- Mindenféle reszelt vagy őrölt sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.3000 |
- Ömlesztett sajt nem reszelve vagy nem őrölve |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.4000 |
- Kék erezetű sajt és más sajtok, amelyek erezetét a Penicillium roqueforti hozta létre |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.9010 |
--Gouda és Gouda típusú sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.9020 |
--Cheddar és Cheddar típusú sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.9030 |
--Edam és Edam típusú sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.9040 |
--Parmezán és Parmezán típusú sajt |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0406.9090 |
--Más |
6 % |
7* |
TRQ-Sajt |
|
0407.1100 |
-- A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0407.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0407.2100 |
-- A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0407.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0407.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0408.1100 |
-- Szárítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0408.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0408.9100 |
-- Szárítva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0408.9900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0409.0010 |
- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0409.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0011 |
-- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0019 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0021 |
-- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0029 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0031 |
-- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0039 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
0410.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1001.1100 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1001.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1001.9100 |
-- Vetőburgonya |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9911 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9912 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9913 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9919 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9921 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9922 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9923 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9929 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9931 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9932 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9933 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9939 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9941 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9942 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9943 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9949 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9951 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9952 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9953 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9959 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9961 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9962 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9963 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9969 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9971 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9972 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9973 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9979 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9991 |
---- Legalább 30 tömegszázalék nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9992 |
---- Legalább 25 tömegszázalék, de 30 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9993 |
---- Legalább 18 tömegszázalék, de 25 tömegszázaléknál alacsonyabb nedves gluténtartalommal |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1001.9999 |
---- Más |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1002.1000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1002.9010 |
-- Fogyasztási |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1002.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1003.1000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1003.9010 |
-- Fogyasztási |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1003.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1004.1000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1004.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1005.1010 |
-- Hibrid vetőmag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1005.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1005.9010 |
-- Kutatásra és tesztelésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1005.9020 |
-- Fogyasztási |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1005.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.1010 |
-- Vetésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.2000 |
- Előmunkált (barna) rizs |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.3010 |
-- Legfeljebb 5 tömegszázalék törmeléktartalommal |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.3020 |
-- Legalább 5 tömegszázalék, de legfeljebb 15 tömegszázalék törmeléktartalommal |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.3090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1006.4000 |
- Törmelék rizs |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1007.1000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1007.9010 |
-- Fogyasztási |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1007.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.1000 |
- Hajdina |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.2100 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.3000 |
- Kanárimag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.4000 |
- Ujjasmuhar (Digitaria spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.5010 |
-- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.5090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.6000 |
- Triticale |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1008.9000 |
- Más gabonaféle |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1101.0000 |
Búzaliszt vagy kétszeres liszt. |
6 % + PBS |
0 |
|
|
1102.2000 |
- Kukoricaliszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1102.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1103.1100 |
-- Búzából |
6 % |
3 |
|
|
1103.1300 |
-- Kukoricából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1103.1900 |
-- Más gabonából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1103.2000 |
- Labdacs (pellet) |
6 % |
0 |
|
|
1104.1200 |
-- Zabból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.1900 |
-- Más gabonából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.2210 |
---Hántolt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.2290 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.2300 |
-- Kukoricából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.2900 |
-- Más gabonából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1104.3000 |
- Gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1105.1000 |
- Liszt, dara és por |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1105.2000 |
- Pehely, granulátum és labdacs (pellet) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1106.1000 |
- A 07.13 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1106.2000 |
- A 07.14 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1106.3000 |
- A 8. árucsoportba tartozó termékekből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1107.1000 |
- Nem pörkölt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1107.2000 |
- Pörkölt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.1100 |
-- Búzakeményítő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.1200 |
-- Kukoricakeményítő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.1300 |
-- Burgonyakeményítő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.1400 |
-- Manióka- (kasszava-) keményítő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.1900 |
-- Más keményítő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1108.2000 |
- Inulin |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1109.0000 |
Búzasikér, szárítva is. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1201.1000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1201.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1202.3000 |
- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1202.4100 |
-- Héjastól |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1202.4200 |
-- Héj nélkül, törve is |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1203.0000 |
Kopra. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1204.0010 |
- Vetésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1204.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1205.1010 |
-- Vetésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1205.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1205.9010 |
-- Vetésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1205.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1206.0010 |
- Vetésre |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1206.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.1000 |
- Pálmadió és -mag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.2100 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.3010 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.3090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.4010 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.4090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.5010 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.5090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.6010 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.6090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.7010 |
-- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.7090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.9110 |
--- Vetőburgonya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.9190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1207.9900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1208.1000 |
- Szójababból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1208.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.1000 |
- Cukorrépamag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2100 |
-- Lucerna (alfalfa) mag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2210 |
--- Vöröshere (Trifolium pratense) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2220 |
--- Bíborhere (Trifolium incarnatum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2230 |
--- Fehérhere (Trifolium repens L.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2300 |
-- Csenkeszmag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2400 |
-- Kentucky réti perjemag (Poa pratensis L.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2500 |
-- Perjemag (Lolium multiflorum Lam., Lolium perenne L.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2910 |
-- Csillagfürtfélék (Lupinus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2920 |
--- Dactylis glomerata |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2930 |
--- Melilotus spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2940 |
--- Vicia spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.2990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.3010 |
-- Hibiszkusz (Hibiscus esculentus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.3090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9111 |
---- Mángold (Beta vulgaris var. Cicla) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9112 |
---- Cékla (Beta vulgaris var. Conditiva) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9113 |
---- Spenót (Spinacea oleracea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9121 |
---- Cikória (Cichorium intybus sativa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9122 |
---- Articsóka (Cynara scolymus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9123 |
---- Endívia (Cichorium intybus L.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9124 |
---- Saláta (Lactuca sativa); |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9125 |
---- Cikóriasaláta (salátakatáng) (Cicchorium intybus foliosum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9129 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9131 |
---- Brokkoli (Brassica oleracea var italica) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9132 |
---- Karfiol (Brassica oleracea var. botrytis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9133 |
---- Karalábé (Brassica oleracea gongyloides) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9134 |
---- Retek (Raphanus sativus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9135 |
---- Káposzta (Brassica oleracea var. capitata) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9136 |
---- Rukkola (Eruca sativa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9139 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9141 |
---- Fügelevelű tök (Cucurbita ficifolia) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9142 |
---- Cukkini (Cucurbita pepo var. medullosa) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9144 |
---- Uborka (Cucumis sativus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9145 |
---- Görögdinnye (Citrullus lanatus) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9146 |
---- Más tök és cukkini (Cucurbita spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9149 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9151 |
---- Fokhagyma (Allium sativum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9152 |
---- Sarjadékhagyma (Allium fistulossum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9153 |
---- Vöröshagyma (Allium cepa). |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9154 |
---- Spárga (Asparagus officinalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9155 |
---- Póréhagyma (Allium porrum), |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9159 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9161 |
---- Csilipaprika (Capsicum frutescens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9162 |
---- Padlizsán (Solanum melongena) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9163 |
---- Édes paprika (Capsicum annuum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9164 |
---- Dohány (Nicotiana tabacum L.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9165 |
---- Paradicsom (Lycopersicum esculentum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9169 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9171 |
---- Zeller (Apium graveolens) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9172 |
---- édeskömény (Foeniculum vulgare) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9173 |
---- Petrezselyem (Petroselinum crispum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9174 |
---- Sárgarépa (Daucus carota) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9179 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9181 |
---- Bazsalikom (Ocimum basilicum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9182 |
---- Rozmaring (Rosmarinus officinalis) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9189 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9911 |
---- Fenyő (Pinus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9919 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1209.9990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1210.1000 |
- Komlótoboz, nem őrölve, nem porítva, nem labdacs (pellet) alakban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1210.2000 |
- Komlótoboz őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban; lupulin |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.2000 |
- Ginzenggyökér |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.3000 |
- Kokalevél |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.4000 |
- Mákszalma |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.5000 |
- Csikófark(Ephedra)-fajok |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9011 |
--- Okölógiai boldólevél |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9019 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9020 |
-- Oregánó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9030 |
-- Anyarozs (Claviceps purpurea) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9040 |
-- Sztévia (Claviceps purpurea) levele |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9050 |
-- Orbáncfű (Hypericum perforatum) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9061 |
--- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9069 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9071 |
--- Magvak és terméketlen magvak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9072 |
--- Héj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9079 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9081 |
--- Magvak és terméketlen magvak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9082 |
--- Héj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9083 |
--- Virág és levél |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9089 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9092 |
--- Okölógiai maquilevél |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9093 |
--- Más maquilevél |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9094 |
--- Más ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1211.9099 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2110 |
--- Gelidiumfélék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2120 |
--- Gracilaria spp |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2130 |
--- Lessonia spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2140 |
--- Iridaea spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2150 |
--- Gigartinafélék (Gigartina spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2160 |
--- Macrocystis spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2170 |
--- Durvillaea Antarctica |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2910 |
--- Gelidiumfélék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2920 |
--- Gracilaria spp |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2930 |
--- Lessonia spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2940 |
--- Iridaea spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2950 |
--- Gigartinafélék (Gigartina spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2960 |
--- Macrocystis spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2970 |
--- Durvillaea Antarctica |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.2990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.9100 |
-- Cukorrépa |
6 % |
0 |
|
|
1212.9200 |
-- Szentjánoskenyér (karob) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1212.9300 |
-- Cukornád |
6 % |
0 |
|
|
1212.9400 |
-- Cikóriagyökér |
6 % |
0 |
|
|
1212.9900 |
- Más |
|||
|
ex 1212.9900 |
-- Szentjánoskenyérmag, sárgabarackmag, őszibarackmag és szilvamag |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
ex 1212.9900 |
-- Más |
6 % |
0 |
|
|
1213.0000 |
Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1214.1000 |
- Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1214.9010 |
--Csillagfürtfélék (Lupinus spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1214.9090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1501.1000 |
- Sertészsír |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1501.2000 |
- Más sertészsiradék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1501.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1502.1010 |
-- Összeolvasztott („előlével” együtt) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1502.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1502.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1503.0000 |
Sertészsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1504.1000 |
- Halmájolaj és frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1504.2010 |
-- Halolaj, nyers |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1504.2020 |
-- Halolaj, finomított és félig finomított |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1504.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1504.3000 |
- Tengeri emlősökből nyert zsír és olaj és ezek frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1505.0000 |
Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is). |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1506.0000 |
Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1507.1000 |
- Nyersolaj tisztítva is |
6 % |
3 |
|
|
1507.9010 |
-- Ömlesztve |
6 % |
7 |
|
|
1507.9090 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
1508.1000 |
- Nyersolaj |
6 % |
0 |
|
|
1508.9000 |
- Más |
6 % |
0 |
|
|
1509.1011 |
--- Legfeljebb 5 l nettó térfogatú tartályban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1509.1019 |
--- Más: |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1509.1091 |
--- Legfeljebb 5 l nettó térfogatú tartályban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1509.1099 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1509.9010 |
-- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1509.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1510.0000 |
Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 15.09 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1511.1000 |
- Nyersolaj |
6 % |
0 |
|
|
1511.9000 |
- Más |
6 % |
7 |
|
|
1512.1110 |
--- Napraforgómag-olaj és frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1512.1120 |
--- Pórsáfránymag-olaj és frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1512.1911 |
---- Ömlesztve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1512.1919 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1512.1920 |
--- Pórsáfránymag-olaj és frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1512.2100 |
-- Nyersolaj, a gosszipol eltávolítása után is |
6 % |
0 |
|
|
1512.2900 |
-- Más |
6 % |
3 |
|
|
1513.1100 |
-- Nyersolaj |
6 % |
0 |
|
|
1513.1900 |
-- Más |
6 % |
0 |
|
|
1513.2100 |
-- Nyersolaj |
6 % |
0 |
|
|
1513.2900 |
-- Más |
6 % |
3 |
|
|
1514.1100 |
-- Nyersolaj |
6 % |
7 |
|
|
1514.1900 |
-- Más |
6 % |
3 |
|
|
1514.9100 |
-- Nyersolaj |
6 % |
3 |
|
|
1514.9900 |
-- Más |
6 % |
3 |
|
|
1515.1100 |
-- Nyersolaj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.1900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.2100 |
-- Nyersolaj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.2900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.3000 |
- Ricinusolaj és frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.5000 |
- Szezámolaj és frakciói |
6 % |
0 |
|
|
1515.9011 |
--- Ökológiai gyepűrózsából |
6 % |
3 |
|
|
1515.9019 |
--- Más |
6 % |
3 |
|
|
1515.9021 |
--- Ökológiai avokádóból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.9029 |
--- Más avokádóból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.9031 |
--- Ökológiai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.9039 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1515.9090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1516.1011 |
---Halolaj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1516.1012 |
---Tengeri emlősből származó olaj |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1516.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1516.2000 |
- Növényi zsír és olaj és ezek frakciói |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1517.1010 |
-- Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1517.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1517.9010 |
-- Növényi olajok keveréke, nyers |
6 % |
7 |
|
|
1517.9020 |
-- Növényi olajok keveréke, finomított |
6 % |
7 |
|
|
1517.9090 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
1518.0000 |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, fújva, hővel polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 15,16 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, máshol nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1520.0000 |
Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1521.1000 |
- Növényi viasz |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1521.9011 |
--- Biotermék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1521.9019 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1521.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1522.0000 |
Degras; zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1601.0000 |
Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.1000 |
- Homogenizált készítmények |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.2000 |
- Májból készült termékek |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3110 |
--- Darabok elkészítve, fűszerezve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3120 |
--- Pástétom és kenhető krém |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3130 |
--- Sonka |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3190 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3210 |
--- Darabok, elkészítve, fűszerezve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3220 |
--- Pástétom és kenhető krém |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3230 |
--- Pép |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.3900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.4100 |
-- Comb és részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.4200 |
-- Lapocka és részei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.4900 |
-- Más, beleértve a keverékeket is |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.5000 |
- Szarvasmarhafélékből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9010 |
-- Őzből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9020 |
-- Vaddisznóból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9030 |
-- Rőtvadból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9040 |
-- Nyúlból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9050 |
-- Fácánból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9060 |
-- Libából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9070 |
-- Fogolyból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1602.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1603.0000 |
Kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1110 |
---Füstölve |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1190 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1200 |
-- Hering |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1311 |
----Páclében |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1312 |
----Paradicsommártásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1319 |
----Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1390 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1410 |
---Tonhal |
6 % |
0 |
|
|
1604.1420 |
---Csíkoshasú tonhal (skipjack) |
6 % |
0 |
|
|
1604.1430 |
---Bonitó |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1500 |
-- Makréla |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1610 |
---Olajban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1690 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1700 |
-- Angolna |
|||
|
ex 1604.1700 |
--- Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.1700 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1800 |
-- Cápauszony |
|||
|
ex 1604.1800 |
--- Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.1800 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1911 |
---- Páclében |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1912 |
---- Paradicsommártásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1913 |
---- Olajban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1919 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1920 |
--- Tengeri angolna |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1930 |
---Pisztráng |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1940 |
--- Szürke tőkehal |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.1990 |
--- Más |
|||
|
ex 1604.1990 |
---- Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.1990 |
---- Az Euthynnus nemhez tartozó halak |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.1990 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2010 |
-- Tonhalból |
6 % |
0 |
|
|
1604.2020 |
-- Bonitóból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2030 |
-- Lazacból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2040 |
-- Szardíniából és fattyúmakrélából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2050 |
-- Makrélából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2060 |
-- Ajókából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2070 |
-- Tőkehalból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.2090 |
-- Más |
|||
|
ex 1604.2090 |
--- Filéként ismert „loin” (törzsrész) |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.2090 |
--- Csíkoshasú tonhalból (skipjack) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból |
6 % |
0 |
|
|
ex 1604.2090 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.3100 |
-- Kaviár |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1604.3200 |
-- Kaviárpótló |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1011 |
---Légmentes csomagolásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1012 |
---Fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1019 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1021 |
--- Királyrák (Lithodes spp.), légmentes csomagolásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1022 |
--- Királyrák (Lithodes santolla), légmentes csomagolásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1023 |
--- (Paralomis granulosa, légmentes csomagolásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1024 |
--- Paralomis spp., légmentes csomagolásban |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1025 |
--- Királyrák (Lithodes spp.), fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1026 |
--- Királyrák (Lithodes santolla), fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1027 |
--- Paralomis granulosa, fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1028 |
--- Paralomis spp., fagyasztva |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1029 |
---Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.1090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2111 |
---- Heterocarpus reedi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2112 |
---- Fehér garnéla (Penaeus vannamei) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2113 |
---- Észak-chilei garnéla (Cryphiops caementarius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2121 |
---- Heterocarpus reedi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2122 |
---- Fehér garnéla (Penaeus vannamei) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2123 |
---- Észak-chilei garnéla (Cryphiops caementarius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2129 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2131 |
---- Cervimunida johni |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2132 |
---- Pleurocondes monodon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2139 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2141 |
---- Cervimunida johni |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2142 |
---- Pleurocondes monodon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2149 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2151 |
---- Garnéla (Haliporoides diomedeae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2159 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2161 |
---- Garnéla (Haliporoides diomedeae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2169 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2911 |
---- Heterocarpus reedi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2912 |
---- Fehér garnéla (Penaeus vannamei) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2913 |
---- Észak-chilei garnéla (Cryphiops caementarius) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2919 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2921 |
---- Cervimunida johni |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2922 |
---- Pleurocondes monodon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2929 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2931 |
---- Garnéla (Haliporoides diomedeae) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2939 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.2990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.3000 |
- Homár |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.4000 |
- Más rákféle |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5100 |
-- Osztriga |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5210 |
--- Fésűkagyló (Argopecten purpuratus), (Chlamys patagonica) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5290 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5300 |
-- Éti kagyló |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5410 |
--- Nyílkalmár (Dosidicus gigas) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5490 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5500 |
-- Polip |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5611 |
---- Protothaca thaca, Ameghinomya antiqua |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5612 |
---- Tawera gayi |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5619 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5690 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5710 |
--- Haliotis discus hannai |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5790 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5800 |
-- Csiga, a tengeri csiga kivételével |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5910 |
--- Tátongókagyló (Mesodesma donacium) (Solen macha) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5920 |
--- Concholepas concholepas |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5931 |
---- Zidona dufresnei |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5932 |
---- Trophon geversianus |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5933 |
---- Argobuccinum spp. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5934 |
---- Thais chocolata |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5939 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5940 |
--- Csészecsigafélék (Fissurella spp.) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5950 |
--- Tagelus dombeii |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5960 |
--- Ensis macha |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5970 |
--- Kagyló (Gari solida) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.5990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.6100 |
-- Tengeri uborka |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.6200 |
-- Tengeri sün |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.6300 |
-- Medúza |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1605.6900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1701.1200 |
-- Répacukor |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.1300 |
-- Az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzések 2. pontjában meghatározott nádcukor. |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.1400 |
-- Más nádcukor |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.9100 |
-- Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.9910 |
--- Nádcukor, finomított |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.9920 |
--- Répacukor, finomított |
6 % + PBS |
E |
|
|
1701.9990 |
--- Más |
6 % + PBS |
E |
|
|
1702.1100 |
-- Legalább 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva |
6 % |
7 |
|
|
1702.1900 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
1702.2000 |
- Juharcukor és juharcukorszirup |
6 % |
7 |
|
|
1702.3000 |
- Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva |
6 % |
7 |
|
|
1702.4000 |
- Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva az invertcukor kivételével |
6 % |
7 |
|
|
1702.5000 |
- Vegytiszta gyümölcscukor |
6 % |
7 |
|
|
1702.6010 |
-- Körtéből |
6 % |
7 |
|
|
1702.6020 |
-- Almából |
6 % |
7 |
|
|
1702.6090 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
1702.9010 |
-- Színezőkaramella |
6 % |
7 |
|
|
1702.9020 |
-- Mézhelyettesítők, természetes mézzel keverve is |
6 % |
7 |
|
|
1702.9090 |
-- Más |
6 % |
7 |
|
|
1703.1000 |
- Nádmelasz |
6 % |
7 |
|
|
1703.9000 |
- Más |
6 % |
7 |
|
|
1704.1010 |
-- Cukorral bevont |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9020 |
-- Bonbon |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9030 |
-- Égetett cukor |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9050 |
-- Édesség |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9060 |
-- Gumicukorka |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9070 |
-- Nugát |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9080 |
Részben vagy egészben tejkaramella („dulce de leche”) felhasználásával készült készítmények |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1704.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1901.1010 |
-- 10 tömegszázalékot meghaladó tejtermék-tartalommal |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1901.1090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1901.2010 |
--25 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalommal, nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben |
6 % |
3 |
|
|
1901.2090 |
--Más |
6 % |
3 |
|
|
1901.9011 |
--- Égetett cukor |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1901.9019 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1901.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.1100 |
-- Tojástartalommal |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.1910 |
--- Spagetti |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.1920 |
--- Levestészta |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.1990 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.2010 |
-- Hússal töltött tészta |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.3000 |
- Más tészta |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1902.4000 |
- Kuszkusz (búzadarakása) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1903.0000 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1904.1000 |
- Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1904.2000 |
- Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított gabonapehely vagy puffasztott gabona keverékéből előállított élelmiszer |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1904.3000 |
- Bulgur búza |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1904.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.1000 |
- Ropogós kenyér („knäckebrot”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.2000 |
- Mézeskalács és hasonló |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.3100 |
-- Édes keksz (biscuit) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.3200 |
-- Gofri és ostya |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.4000 |
- Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.9010 |
-- Töltött aprósütemény („alfajor”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.9020 |
-- Piskóta („bizcocho”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.9030 |
-- Sós keksz (kréker) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
1905.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.1111 |
---- Ökológiai kávébab felhasználásával készült |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.1119 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.1191 |
---- Ökológiai kávébab felhasználásával készült |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.1199 |
---- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.1200 |
-- Kivonatokon, esszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.2010 |
-- Teakivonat, -esszencia és -koncentrátum és ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy teán alapuló készítmények |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2101.3000 |
- Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, esszenciája és koncentrátuma |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2102.1000 |
- Aktív élesztő |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2102.2000 |
- Nem aktív élesztő; más egysejtű, nem élő mikroorganizmus |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2102.3000 |
- Elkészített sütőpor |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.1000 |
- Szójamártás |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.2010 |
-- Paradicsomketchup („catsup”, „catchup”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.3000 |
- Mustárliszt és -dara, és elkészített mustár |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.9010 |
-- Ételízesítő vagy ízesítő keverék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.9020 |
-- Majonéz |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2103.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2104.1010 |
-- Krém és krém előállítására szolgáló készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2104.1020 |
-- Leves és leves előállítására szolgáló készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2104.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2104.2010 |
-- Gyermektápszer |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2104.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2105.0010 |
- Vízalapú |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2105.0020 |
- Tej- vagy tejszínalapú |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2105.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2106.1010 |
-- Fehérjekoncentrátum |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2106.1020 |
-- Texturált fehérje |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2106.9010 |
-- Por puding, krém, zselé és hasonlók készítéséhez |
6 % |
3 |
|
|
2106.9020 |
-- Összetett alkoholmentes készítmények, italok előállításához |
6 % |
3 |
|
|
2106.9090 |
-- Más |
6 % |
3 |
|
|
2301.1010 |
-- Baromfiliszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.1020 |
-- Kérődzőből származó liszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.1030 |
-- Sertésliszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2011 |
--- Legfeljebb 66 tömegszázalék fehérjetartalommal („standard”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2012 |
--- 66 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 68 tömegszázalék fehérjetartalommal („prime”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2013 |
--- Legalább 68 tömegszázalék fehérjetartalommal („super prime”) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2021 |
--- Homárból vagy garnélarákból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2022 |
--- Rákfélék héjából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2029 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2301.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2302.1010 |
-- Korpa |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2302.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2302.3000 |
- Búzából |
6 % |
3 |
|
|
2302.4000 |
- Más gabonából |
|||
|
ex 2302.4000 |
-- Rizsből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
ex 2302.4000 |
-- Más |
6 % |
0 |
|
|
2302.5000 |
- Hüvelyes növényből |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2303.1000 |
- Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2303.2010 |
-- Bagassz cukorrépából |
6 % |
0 |
|
|
2303.2090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2303.3000 |
- Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2304.0010 |
- Olajpogácsa |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2304.0020 |
- Olajpogácsa-liszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2304.0030 |
- Labdacs (pellet) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2304.0090 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2305.0000 |
Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.1000 |
- Gyapotmagból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.2000 |
- Lenmagból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.3010 |
--Olajpogácsa |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.3020 |
--Olajpogácsa-liszt |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.3030 |
--Labdacs (pellet) |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.3090 |
--Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.4100 |
-- Alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemagból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.4900 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.5000 |
- Kókuszdióból vagy koprából |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.6000 |
- Pálmadióból vagy -magból |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2306.9000 |
- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2307.0000 |
Borseprő; nyers borkő. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2308.0000 |
Állatok etetésére szolgáló, máshol nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is. |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.1011 |
--- Tejhelyettesítő kutyáknak és macskáknak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.1019 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.1021 |
--- Tejhelyettesítő kutyáknak és macskáknak |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.1029 |
--- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.1090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9030 |
-- Tejhelyettesítő borjú, juh, kecske vagy ló táplálására |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9040 |
-- Állatok etetésére szolgáló, főleg algából, szárított algából vagy alga melléktermékeiből álló készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9050 |
-- Takarmánykeverék, amely legalább 20 %-ban tartalmaz állati eredetű anyagot |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9060 |
-- Kukoricát tartalmazó készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9070 |
-- Búzát tartalmazó készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9080 |
-- Kukoricát és búzát tartalmazó készítmény |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
|
|
2309.9090 |
-- Más |
0 % |
Lásd a 2. megjegyzést |
________________
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
10-A. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKHOZ
1. megjegyzés
Általános elvek
1. E melléklet meghatározza a 3-B. mellékletben foglalt, a 10.2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, alkalmazandó követelményekre vonatkozó általános szabályokat.
2. E melléklet, valamint a 10-B. melléklet alkalmazásában azon követelmények, amelyek alapján a 10.2. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban egy termék származónak tekinthető, a következők: a tarifális besorolás változása, a termelési folyamat, a nem származó anyagok legmagasabb értéke, illetve az e mellékletben vagy a 10-B. mellékletben meghatározott bármely egyéb követelmény.
3. Egy termékspecifikus származási szabályban a tömegre történő hivatkozás az anyag vagy a termék nettó tömegét jelenti, a csomagolás tömege nélkül.
4. E melléklet és a 10-B. melléklet a 2022. január 1-jén módosított Harmonizált Rendszerre épül.
2. megjegyzés
A 10-B. melléklet felépítése
1. Az áruosztályokra vagy árucsoportokra vonatkozó megjegyzéseket adott esetben az adott áruosztályra, árucsoportra, vámtarifaszámra vagy alszámra vonatkozó termékspecifikus származási szabályokkal összefüggésben kell értelmezni.
2. A 10-B. melléklet 2. oszlopában meghatározott minden egyes termékspecifikus származási szabály az említett melléklet 1. oszlopában megjelölt, vonatkozó termékre alkalmazandó.
3. Ha a termékre alternatív termékspecifikus származási szabályok vonatkoznak, a terméket csak akkor lehet származónak tekinteni, ha az eleget tesz az alternatív szabályok egyikének. Ha a termékre olyan termékspecifikus származási szabályok vonatkoznak, amelyek többféle követelményt is magukban foglalnak, a terméket csak akkor lehet származónak tekinteni, ha az eleget tesz valamennyi követelménynek.
4. E melléklet és a 10-B. melléklet alkalmazásában:
(a) „áruosztály”: a Harmonizált Rendszer szerinti áruosztály;
(b) „árucsoport”: a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám első két számjegye;
(c) „vámtarifaszám”: a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám első négy számjegye;
(d) „alszám”: a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám első hat számjegye.
5. A termékspecifikus származási szabályok alkalmazásában az alábbi rövidítéseket kell alkalmazni 1 :
(a) „Ács. v.”: a termék árucsoportjától eltérő bármely árucsoport alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás, vagy egy másik árucsoportból egy új árucsoportba, illetve új vámtarifaszám vagy alszám alá átsorolás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt valamennyi nem származó anyag tarifális besorolását meg kell változtatni a Harmonizált Rendszer kétjegyű szintjén (azaz az árucsoport váltása);
(b) „Vtsz. v.”: a termék vámtarifaszámától eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás, vagy egy másik vámtarifaszámból egy új árucsoportba, illetve új vámtarifaszám vagy alszám alá átsorolás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt valamennyi nem származó anyag tarifális besorolását meg kell változtatni a Harmonizált Rendszer négyjegyű szintjén (azaz a vámtarifaszám váltása);
(c) „Asz. v.”: a termék alszámától eltérő bármely alszám alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás, vagy egy másik alszámból egy új árucsoportba, illetve új vámtarifaszám vagy alszám alá átsorolás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt valamennyi nem származó anyag tarifális besorolását meg kell változtatni a Harmonizált Rendszer hatjegyű szintjén (azaz az alszám váltása); és
(d) „előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból”: a nem származó anyagokból történő megmunkálás vagy feldolgozás az elégtelennél jobb.
3. megjegyzés
A 10-B. melléklet alkalmazása
1. A 10.2. cikk (2) bekezdésének a másik termékekbe anyagként beépített, származó státust szerzett termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül kell alkalmazni, hogy a termékek az egyik Fél területén található ugyanazon gyárban váltak-e származóvá, mint ahol felhasználják őket.
2. Ha egy termékspecifikus származási szabály azt írja elő, hogy egy meghatározott nem származó anyag nem használható fel, vagy hogy egy meghatározott nem származó anyag értéke vagy tömege nem haladhat meg egy bizonyos határértéket, akkor ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni a Harmonizált Rendszerben másutt besorolt nem származó anyagokra.
3. Ha egy termékspecifikus származási szabály azt írja elő, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más anyagok felhasználását, ha azok természetüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a feltételnek.
4. megjegyzés
A nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása
1. E melléklet és a 10-B. melléklet alkalmazásában:
(a) „vámérték”: az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó megállapodásban szereplő meghatározásnak megfelelő érték;
(b) „gyártelepi ár (EXW)”: a gyárból való elszállításkor a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat;
(c) „MaxNOM”: a nem származó anyagok legmagasabb értéke százalékban kifejezve; és
(d) „VNM” a termék előállításához felhasznált, nem származó anyagok értéke, amely az anyag vámértéke az importálás időpontjában, ideértve a szállítási, adott esetben a biztosítási, csomagolási és minden egyéb, az anyagok azon Félhez történő importálása során felmerülő költséget, ahol a termék előállítója található; ha az adott vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, a valamelyik Félnél a nem származó anyagokért fizetett első megállapítható árat kell használni; a termék előállítása során felhasznált, nem származó anyagok értéke kiszámítható a súlyozott átlagérték képlete vagy a Fél területén általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti egyéb készletértékelési módszer alapján.
Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben az Európai Unióban vagy Chilében ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegének a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adóval csökkentett értékét jelenti.
2. A MaxNOM megállapításakor a következő képletet kell alkalmazni:
5. megjegyzés
A 10-B. melléklet V–VII. áruosztályában említett eljárások fogalommeghatározásai
A 10-B. melléklet V–VII. áruosztályának alkalmazásában:
(a) „biotechnológiai eljárás”:
(i) mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, köztük fágok stb.) vagy emberi, állati vagy növényi sejtek biológiai vagy biotechnológiai tenyésztése – ideértve a sejttenyészetet –, hibridizációja vagy géntechnológiai módosítása; vagy
(ii) sejtszerkezetek vagy sejtközti szerkezetek – mint például izolált gének, génfragmensek és plazmidok – előállítása, izolációja vagy purifikációja, vagy fermentáció;
(b) „a részecskék méretének megváltozása”: egy termék részecskéi méretének – nem csupán zúzással vagy préseléssel történő – szándékos és ellenőrzött módosítása, aminek következtében az eredményként előálló termék szempontjából releváns, meghatározott méretű részecskékkel, a részecskék méretének meghatározott elosztásával vagy meghatározott felülettel rendelkező termék jön létre, amelynek fizikai és kémiai jellemzői különböznek az alapanyagok jellemzőitől;
(c) „kémiai reakció”: olyan folyamat, többek között biokémiai folyamat, amely új szerkezetű molekulát eredményez a molekulákon belüli kötések megszakadása és újak kialakulása révén, illetve azáltal, hogy megváltozik a molekula atomjainak térbeli elrendeződése; e meghatározás alkalmazásában az alábbiak nem minősülnek kémiai reakciónak:
(i) vízben vagy egyéb oldószerben való feloldás;
(ii) oldószerek kivonása, beleértve az oldószerként alkalmazott vizet is; vagy
(iii) víz hozzáadása vagy kivonása kristályosítás céljából;
(d) „desztilláció”:
(i) atmoszferikus desztilláció: olyan szétválasztási eljárás, amely során a kőolaj egy desztilláló toronyban a forráspontnak megfelelően frakciókra bomlik, a gőz pedig különböző cseppfolyós frakciókra kondenzál; a kőolaj-desztilláció során előállított termékek közé tartozhat a cseppfolyósított szénhidrogéngáz, a nafta, a benzin, a kerozin, a dízel- vagy fűtőolaj, a könnyűolajok és a kenőolaj; vagy
(ii) vákuumdesztilláció: desztilláció a légkörinél kisebb nyomáson, amely azonban nem annyira alacsony, hogy molekuláris desztillációnak minősüljön; a vákuumdesztillációt magas forráspontú hőérzékeny anyagok, mint például a kőolajban található nehéz párlatok esetén alkalmazzák könnyű és nehéz vákuumgázolajok és maradékanyagok előállítására;
(e) „izomerek elkülönítése”: az izomerek elkülönítése vagy különválasztása az izomerek keverékéből;
(f) „keverés és elegyítés”: az anyagok szándékos, az arányosság ellenőrzése mellett történő keverése vagy elegyítése (a szórást is ideértve), kivéve a hígítók hozzáadását, az előre meghatározott előírásoknak való megfelelés érdekében, aminek eredményeként a termék céljai vagy felhasználása szempontjából releváns olyan fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkező termék jön létre, amelyek különböznek az alapanyagok jellemzőitől;
(g) „standard anyagok előállítása, ideértve a standard oldatokat”: analitikai, kalibrációs vagy referenciacélra alkalmas olyan készítmények előállítása, amelyek a gyártó által tanúsított pontos tisztasági fokkal vagy arányokkal rendelkeznek;
(h) „tisztítás”: olyan eljárás, amelynek eredményeként a meglévő szennyeződések legalább 80 %-át eltávolítják, vagy a szennyező anyagok mennyiségének csökkentése vagy kivonása a terméket a következő felhasználások közül egyre vagy többre alkalmassá teszi:
(i) gyógyszeripari, orvosi, kozmetikai, állatgyógyászati vagy élelmiszer-minőségű anyagok;
(ii) analitikai, diagnosztikai vagy laboratóriumi felhasználásra szánt vegyipari termékek és reagensek;
(iii) mikroelemekben való felhasználásra szánt elemek és alkotórészek;
(iv) egyedi optikai felhasználás;
(v) nem mérgező, egészségvédelmi és biztonsági célú felhasználás;
(vi) biotechnikai felhasználás;
(vii) elválasztási eljárásokhoz használt vivőközegek; vagy
(viii) nukleáris minőségű felhasználás.
6. megjegyzés
A 10-B. melléklet XI. áruosztályában szereplő fogalmak meghatározása
A 10-B. melléklet XI. áruosztályának alkalmazásában:
(a) „vágott műszálak”: az 55.01–55.07 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék;
(b) „természetes szálak”: a mesterséges és a szintetikus szálaktól eltérő szálak. A kifejezés alkalmazása a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is; a „természetes szálak” közé tartozik a 05.11 vámtarifaszám alá tartozó lószőr, az 50.02 és az 50.03 vámtarifaszám alá tartozó selyem, továbbá az 51.01–51.05 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszál és finom vagy durva állati szőr, az 52.01–52.03 vámtarifaszám alá tartozó pamutszál, valamint az 53.01–53.05 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szál;
(c) „nyomás”: olyan eljárás, amely során a textil alapanyag objektív módon értékelt, állandó jellegű funkciót – például szín, minta vagy technikai teljesítmény – kap film, henger, digitális vagy transzfertechnika alkalmazásával; és
(d) „nyomás (önálló műveletként)”: eljárás, amely során a textil alapanyag objektíven értékelt, állandó jellegű funkciót – például szín, minta vagy technikai teljesítmény – kap film, henger, digitális vagy transzfertechnika alkalmazásával, amihez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás, perzselés, szárítógépes eljárás, kifeszítési eljárás, őrlés, gőzölés és zsugorítás, és nedvesen történő avatás), amennyiben az összes nem származó anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.
7. megjegyzés
A két vagy több textilalapanyagot tartalmazó termékekre alkalmazandó tűréshatárok
1. E megjegyzés alkalmazásában a textilalapanyagok a következők:
(a) selyem;
(b) gyapjú;
(c) durva állati szőr;
(d) finom állati szőr;
(e) lószőr;
(f) pamut;
(g) papírgyártási anyagok és papír;
(h) len;
(i) valódi kender;
(j) juta és más textilháncsrost;
(k) szizál vagy az Agave nemhez tartozó más növények rostjai;
(l) kókuszdiórost, abaka, rami, más növényi eredetű textilrost;
(m) szintetikus végtelen szál;
(n) mesterséges végtelen szál;
(o) áramvezető végtelen szál;
(p) szintetikus polipropilén vágott műszál;
(q) szintetikus poliészter vágott műszál;
(r) szintetikus poliamid vágott műszál;
(s) szintetikus poliakrilnitril vágott műszál;
(t) szintetikus poliimid vágott műszál;
(u) szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál;
(v) szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál;
(w) szintetikus polivinil-klorid vágott műszál;
(x) egyéb szintetikus vágott műszál;
(y) mesterséges viszkóz vágott műszál;
(z) egyéb mesterséges vágott műszál;
(aa) rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is;
(bb) rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonál, paszományozott is;
(cc) az 56.05 vámtarifaszám alá tartozó termék (fémezett fonal), amely egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaz;
(dd) az 56.05 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek;
(ee) üvegszálak; és
(ff) fémszálak.
2. Ahol a 10-B. melléklet erre a megjegyzésre hivatkozik, a 2. oszlopban meghatározott követelmények nem alkalmazandók tűréshatárként a termék előállításához felhasznált, nem származó textilalapanyagokra, feltéve, hogy:
(a) a termék két vagy több textilalapanyagot tartalmaz; és
(b) a nem származó textilalapanyagok tömege együttesen nem haladja meg a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének 10 %-át; például:
az 51.12 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövethez, amely az 51.07 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúfonalat, az 55.09 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült fonalat, valamint a textilalapanyagoktól eltérő anyagokat tartalmaz, a 10-B. mellékletben foglalt követelményeket nem teljesítő, nem származó gyapjúfonal vagy a 10-B. mellékletben foglalt követelményeket nem teljesítő, nem származó szintetikus fonal vagy ezek kombinációja is felhasználható, feltéve, hogy ezek teljes tömege nem haladja meg a textilalapanyagok teljes tömegének 10 %-át.
3. A (2) bekezdés b) pontja ellenére a „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termékek esetében a tűréshatár 20 %. Az egyéb, nem származó textilalapanyagok aránya azonban nem haladhatja meg a 10 %-ot.
4. A (2) bekezdés b) pontja ellenére a „legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot” tartalmazó termékek esetében a tűréshatár 30 %. Az egyéb, nem származó textilalapanyagok aránya azonban nem haladhatja meg a 10 %-ot.
8. megjegyzés
Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok
1. Ahol a 10-B. melléklet erre a megjegyzésre hivatkozik, a konfekcionált textiltermék tekintetében a melléklet 2. oszlopában meghatározott követelményeknek meg nem felelő nem származó textilanyagok – a bélések és közbélések kivételével– felhasználhatók, ha a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.
2. A Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába nem sorolható, nem származó anyagok korlátozás nélkül felhasználhatók a Harmonizált Rendszer 61–63. árucsoportjába sorolt textiltermékek előállításához, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e textilt vagy sem. Például:
ha a 10-B. mellékletben foglalt valamely követelmény azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem zárja ki a nem származó, fémből készült cikkek (például gombok) használatát, mivel a fémből készült cikkek nem a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába tartoznak; ugyanezen okból ez a nem származó húzózár használatát sem zárja ki, noha a húzózárak rendszerint textilt is tartalmaznak.
3. Ha a 10-B. mellékletben foglalt valamely követelmény előírja a nem származó anyagok legmagasabb értékét, akkor a nem származó anyagok értékének megállapításakor a nem a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt, nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni.
9. megjegyzés
Mezőgazdasági termékek
1. Azokat a Harmonizált Rendszer 6., 7., 8., 9., 10. és 12. árucsoportja, valamint 24.01 vámtarifaszáma alá sorolt mezőgazdasági termékeket, amelyeket valamely Fél területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó Fél területéről származónak kell minősíteni, még akkor is, ha az adott árukat más országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy növények egyéb élő részeiből termesztik.
2. A 10.5. cikktől eltérően a Harmonizált Rendszer 1602.31, 1602.32, 1602.41 és 1602.50 alszáma alá tartozó termékek esetében a 10.5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott érték nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át.
________________
10-B. MELLÉKLET
TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
|
1. oszlop A Harmonizált Rendszer (2022) szerinti besorolás a konkrét árumegnevezéssel együtt |
2. oszlop Termékspecifikus származási szabály |
|
I. ÁRUOSZTÁLY |
ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK |
|
1. árucsoport |
Élő állatok |
|
01.01-01.06 |
Az 1. árucsoportba tartozó valamennyi állat teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre. |
|
2. árucsoport |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek |
|
02.01-02.10 |
Előállítás, amelynek során az 1. és a 2. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
3. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok |
|
03.01-03.09 |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék |
|
04.01-04.10 |
Előállítás, amelynek során: - a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; – valamint a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
5. árucsoport |
Másutt nem említett állati eredetű termék |
|
05.01-05.11 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
II. ÁRUOSZTÁLY |
NÖVÉNYI TERMÉKEK |
|
6. árucsoport |
Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat |
|
06.01-06.04 |
Előállítás, amelyben a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók |
|
07.01-07.14 |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja |
|
08.01-08.14 |
Előállítás, amelynek során: – a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; és – a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek |
|
09.01-09.10 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
10. árucsoport |
Gabonapelyhek |
|
10.01-10.08 |
Előállítás, amelyben a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér |
|
11.01-11.09 |
Előállítás, amelynek során a 10. és a 11. árucsoport, a 07.01, a 07.14 és a 23.02–23.03 vámtarifaszám, valamint a 0710.10 alszám alá tartozó összes felhasznált nem származó anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány |
|
1201.10-1207.91 |
Vtsz. v. |
|
1207.99 |
|
|
– Aztékzsályamag |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból; |
|
– Egyéb |
Vtsz. v. |
|
12.08-12.14 |
Vtsz. v. |
|
13. árucsoport |
Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat |
|
1301.20-1302.39 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból, ahol: – a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék |
|
14.01-14.04 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
III. ÁRUOSZTÁLY |
ÁLLATI, NÖVÉNYI VAGY MIKROBIÁLIS ZSÍR ÉS OLAJ, ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTKEZÉSI ZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ |
|
15. árucsoport |
Állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített étkezési zsír; állati vagy növényi eredetű viasz |
|
15.01-15.04 |
Vtsz. v. |
|
15.05-15.06 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
15.07-15.08 |
Asz. v. |
|
15.09-15.10 |
Előállítás, amely során az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
15.11-15.15 |
Asz. v. |
|
15.16-15.17 |
Vtsz. v. |
|
15.18 |
Asz. v. |
|
15.20 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból. |
|
15.21-15.22 |
Asz. v. |
|
IV. ÁRUOSZTÁLY |
ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS FELDOLGOZOTT DOHÁNYPÓTLÓK; ÉGÉS NÉLKÜLI BELÉGZÉSRE SZÁNT TERMÉKEK, NIKOTINTARTALOMMAL IS; AZ EMBERI SZERVEZETBE VALÓ NIKOTINBEVITELRE SZÁNT MÁS NIKOTINTARTALMÚ TERMÉKEK |
|
16. árucsoport |
Húsból, halból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból, vagy rovarból készült termékek |
|
16.01-16.05 |
Előállítás, amelynek során az 1., 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
17. árucsoport |
Cukor és cukoráruk |
|
17.01 |
Vtsz. v. |
|
17.02 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 11.01–11.08, a 17.01 és a 17.03 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
17.03 |
Vtsz. v. |
|
17.04 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
|
18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények |
|
18.01-18.05 |
Vtsz. v. |
|
18.06 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
|
19. árucsoport |
Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek |
|
19.01-19.05 |
Vtsz. v., feltéve, hogy: – az előállítás során felhasznált, a 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó, nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; – az előállítás során felhasznált, a 10.06 és a 11.01–11.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; – az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és – az előállítás során felhasznált, a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények |
|
20.01 |
Vtsz. v. |
|
20.02-20.03 |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
20.04-20.07 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
|
2008.11-2008.93 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
|
2008.97 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. azonban a 2008.20 alszám alá tartozó, nem származó ananászkészítmények felhasználhatók. |
|
2008.99-2009.90 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
|
21. árucsoport |
Különféle ehető készítmények |
|
21.01-21.02 |
Vtsz. v., feltéve, hogy: - az előállítás során felhasznált, a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és – az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
2103.10 2103.20 2103.90 |
Vtsz. v.; azonban nem származó mustárliszt vagy -dara, illetve elkészített mustár felhasználható. |
|
2103.30 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
21.04-21.06 |
Vtsz. v., feltéve, hogy: - az előállítás során felhasznált, a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és - az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
22. árucsoport |
Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet |
|
22.01-22.06 |
Vtsz. v., kivéve a 22.07 és a 22.08 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy: – az előállítás során felhasznált, a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; – az előállítás során felhasznált, a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és – az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
22.07 |
Vtsz. v., kivéve a 22.07 és a 22.08 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoport és a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
22.08-22.09 |
Vtsz. v., kivéve a 22.07 és a 22.08 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmányok |
|
23.01 |
Vtsz. v. |
|
23.02-2303.10 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
2303.20-23.08 |
Vtsz. v. |
|
23.09 |
Vtsz. v., feltéve, hogy: – a 2. és a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; - az előállítás során felhasznált, a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; – az előállítás során felhasznált, a 10. és 11. árucsoportba, valamint a 23.02 és a 23.03 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és - az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
|
24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótlók; égés nélküli belégzésre szánt termékek, nikotintartalommal is; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek |
|
24.01 |
Előállítás, amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
2402.10 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg az előállítás során felhasznált, 24. árucsoportba tartozó anyagok tömegének 40 %-át. |
|
2402.20 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, a 2403.19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra. |
|
2402.90 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg az előállítás során felhasznált, 24. árucsoportba tartozó anyagok tömegének 40 %-át. |
|
2403.11-2404.19 |
Vtsz. v., amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
|
2404.91-2404.99 |
Vtsz. v. |
|
V. ÁRUOSZTÁLY |
ÁSVÁNYI TERMÉKEK Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: Az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 10-A. melléklet 5. megjegyzésében. |
|
25. árucsoport |
Sók; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement |
|
25.01-25.30 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 70 % (EXW). |
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
|
26.01-26.21 |
Vtsz. v. |
|
27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok |
|
27.01-27.09 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
27.10 |
Vtsz. v., kivéve a 3824.99 vagy 3826.00 alszám alá tartozó biodízelt; vagy Desztillálás vagy kémiai reakció megy végbe, feltéve, hogy az előállításhoz felhasznált, a 27.10 vámtarifaszám, valamint a 3824.99 és a 3826.00 alszám alá tartozó biodízel (ideértve a hidrogénezett növényi olajat) előállítására észterezés, átészterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor. |
|
27.11-27.15 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
VI. ÁRUOSZTÁLY |
A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: Az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 10-A. melléklet 5. megjegyzésében. |
|
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból |
|
28.01-28.53 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok |
|
2901.10-2905.42 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
2905.43-2905.44 |
Vtsz. v., kivéve a 3824.60 alszám alól; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
|
2905.45 |
Asz. v.; a termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
2905.49-2942 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek |
|
30.01-30.06 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
31. árucsoport |
Műtrágyák |
|
31.01-31.04 |
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
|
31.05 |
|
|
– Nátriumnitrát – Kalcium-cianamid – Kálium-szulfát – Magnézium-kálium-szulfát |
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
|
– Egyéb |
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és amely során a felhasznált nem származó anyag összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
|
32. árucsoport |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták |
|
32.01-3215.90 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények |
|
3301.12-3301.90 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
3302.10 |
Vtsz. v., a 3302.10 alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
3302.90 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
33.03 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból. |
|
3304-33.07 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
34. árucsoport |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló cikkek, mintázópaszták, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények |
|
34.01-34.07 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek |
|
35.01 |
Vtsz. v. |
|
3502.11-3502.19 |
Vtsz. v., kivéve a 04.07 és a 04.08 vámtarifaszám alól. |
|
3502.20-3504.00 |
Vtsz. v. |
|
35.05 |
Vtsz. v., kivéve a 11.08 vtsz. alól. |
|
35.06-35.07 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
36. árucsoport |
Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok |
|
36.01-36.06 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
37. árucsoport |
Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek |
|
37.01-37.07 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
38. árucsoport |
A vegyipar különféle termékei |
|
38.01-38.08 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
3809.10 |
Vtsz. v., kivéve a 11.08 és a 35.05 vámtarifaszám alól. |
|
3809.91-3822.90 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
38.23 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagból; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
3824.10-3824.50 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
3824.60 |
Vtsz. v., kivéve a 2905.43 és a 2905.44 alszám alól. |
|
3824.81-3825 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
38.26 |
Előállítás, amelynek során a biodízel előállítására átészterezés, észterezés vagy hidrogénes kezelés útján kerül sor. |
|
38.27 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
VII. ÁRUOSZTÁLY |
MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: Az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 10-A. melléklet 5. megjegyzésében. |
|
39. árucsoport |
Műanyagok és ezekből készült áruk |
|
39.01-39.15 |
Asz. v.; Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
39.16-39.26 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
40. árucsoport |
Gumi és ebből készült áruk |
|
40.01-40.11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
4012.11-4012.19 |
Asz. v.; vagy A használt gumiabroncsok újrafutózása. |
|
4012.20-4017.00 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
VIII. ÁRUOSZTÁLY |
NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; ÁLLATI BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL) |
|
41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr |
|
41.01-4104.19 |
Vtsz. v. |
|
4104.41-4104.49 |
Asz. v., kivéve a 4104.41–4104.49 alszám alá tartozókat. |
|
4105.10 |
Vtsz. v. |
|
4105.30 |
Asz. v. |
|
4106.21 |
Vtsz. v. |
|
4106.22 |
Asz. v. |
|
4106.31 |
Vtsz. v. |
|
4106.32-4106.40 |
Asz. v. |
|
4106.91 |
Vtsz. v. |
|
4106.92 |
Asz. v. |
|
41.07-41.13 |
Vtsz. v., kivéve a 4104.41, a 4104.49, a 4105.30, a 4106.22, 4106.32 és a 4106.92 alszám alól. Azonban a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32 vagy a 4106.92 alszám alá tartozó nem származó anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy újracserzésen estek át. |
|
4114.10 |
Vtsz. v. |
|
4114.20 |
Vtsz. v., kivéve a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32, 4106.92 és 4107 alszám alól. Azonban a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32, 4106.92 alszám és a 4107 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy újracserzésen estek át. |
|
41.15 |
Vtsz. v. |
|
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
|
42.01-42.06 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
43. árucsoport |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk |
|
43.01-4302.20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
4302.30 |
Asz. v. |
|
43.03-43.04 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
IX. ÁRUOSZTÁLY |
FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK |
|
44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén |
|
44.01-44.21 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk |
|
45.01-45.04 |
Vtsz. v. |
|
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk |
|
46.01-46.02 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
X. ÁRUOSZTÁLY |
PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR ÉS KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK |
|
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
|
47.01-47.07 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
|
48.01-48.23 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
49. árucsoport |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
|
49.01-49.11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XI. ÁRUOSZTÁLY |
TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: Az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 10-A. melléklet 6., 7. és 8. megjegyzésében. |
|
50. árucsoport |
Selyem |
|
50.01-50.02 |
Vtsz. v. |
|
50.03 |
|
|
– Kártolt vagy fésült: |
A selyemhulladék kártolása vagy fésülése. |
|
– Egyéb: |
Vtsz. v. |
|
50.04-50.05 |
Természetes szálak fonása; Végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul; Végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
50.06 |
|
|
– Selyemfonal és fonal selyemhulladékból: |
Természetes szálak fonása; Végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul; Végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
– Selyemhernyóbél: |
Vtsz. v. |
|
50.07 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
51. árucsoport |
Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet |
|
51.01-51.05 |
Vtsz. v. |
|
51.06-51.10 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
51.11-51.13 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
52. árucsoport |
Pamut |
|
52.01-52.03 |
Vtsz. v. |
|
52.04-52.07 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
52.08-52.12 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
53. árucsoport |
Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet |
|
53.01-53.05 |
Vtsz. v. |
|
53.06-53.08 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
53.09-53.11 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul: Fonalfestés, amihez szövés társul: Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
54. árucsoport |
Végtelen műszál; szintetikus vagy mesterséges textilanyagból készült szalag és hasonlók |
|
54.01-54.06 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
54.07-54.08 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
55. árucsoport |
Vágott műszálak |
|
55.01-55.07 |
Műszálak sajtolása. |
|
55.08-55.11 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
55.12-55.16 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk |
|
56.01 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; Vattaképzés; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; vagy A ragasztás, bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
56.02 |
|
|
– Tűnemez: |
Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul; ugyanakkor: – az 54.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén végtelen szál; – az 55.03 vagy az 55.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén szál; vagy – az 55.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén fonókábel; amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át; vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült nemez esetében. |
|
– Egyéb: |
Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul; vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült más nemez esetében. |
|
5603.11-5603.14 |
Előállítás a következőkből: – egyirányú vagy véletlenszerű szálirányú végtelen szálak; vagy – természetes vagy mesterséges eredetű anyagok vagy polimerek; mindkét esetben az előállítást nem szőtt termékké való összekapcsolás követi. |
|
5603.91-5603.94 |
Előállítás a következőkből: – egyirányú vagy véletlenszerű szálirányú vágott szálak; vagy – természetes vagy mesterséges eredetű vágott fonal; mindkét esetben az előállítást nem szőtt termékké való összekapcsolás követi. |
|
5604.10 |
Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból és zsinegből. |
|
5604.90 |
Természetes szálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
56.05 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása; Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; vagy Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul. |
|
56.06 |
Műszálak sajtolása, amihez fonás társul; Sodrás, amihez paszományozás társul; Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása; vagy Pelyhesítés, amihez festés társul. |
|
56.07-56.09 |
Természetes szálak fonása; vagy Műszálak sajtolása, amihez fonás társul. |
|
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók Az árucsoporthoz tartozó megjegyzés: Az ezen árucsoportba tartozó nem származó termékek esetén jutaszövet hátoldalként felhasználható. |
|
57.01-57.05 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul; Előállítás kókuszrostfonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy klasszikus gyűrűs fonású viszkózfonalból; Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; Műszálak préselése a nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazásával, a tűlyukasztást is beleértve; vagy Végtelen műszálból készült fonal tűzése vagy szövése, amihez bevonás vagy rétegelés társul. |
|
58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés |
|
58.01-58.04 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul; Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
58.05 |
Vtsz. v. |
|
58.06-58.09 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul; Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
58.10 |
Hímzés, amely során a termék vámtarifaszámáról eltérő vámtarifaszám alá besorolt, nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
58.11 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul; Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
59. árucsoport |
Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövet; ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek |
|
59.01 |
Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; vagy Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul. |
|
59.02 |
|
|
– Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal: |
Szövés. |
|
– Egyéb: |
Műszálak préselése és szövés. |
|
59.03 |
Szövés, amihez impregnálás vagy bevonás vagy borítás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
59.04 |
Mángorlás, amihez festés, bevonás, rétegelés vagy fémesítés társul. A nem származó jutaszövet hátoldalként felhasználható. vagy Szövés, amihez festés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul. A nem származó jutaszövet hátoldalként felhasználható. |
|
59.05 |
|
|
– Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet: |
Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul. |
|
– Egyéb: |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul; Szövés, kötés vagy csak szövetképzés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
59.06 |
|
|
– Kötött vagy hurkolt szövet: |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul; Kötés vagy hurkolás, amihez gumizás társul; vagy Gumírozás legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
– Szintetikus végtelen szálból előállított fonalból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal: |
Műszálak préselése és szövés. |
|
– Egyéb: |
Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítése, amihez festés, bevonás vagy gumizás társul; Fonalfestés, amihez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul; vagy Gumírozás legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
59.07 |
Szövés, kötés vagy csak szövetképzés, amihez festés vagy nyomás vagy bevonás vagy impregnálás vagy borítás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
|
59.08 |
|
|
– Fehérizzású gázharisnya, impregnált: |
Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből. |
|
– Egyéb: |
Vtsz. v. |
|
59.09-59.11 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Műszálak préselése és szövés; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; vagy A bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
60. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt kelmék |
|
60.01-60.06 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul; Kötés vagy hurkolás, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy nyomás társul; Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul; Fonalfestés, amihez kötés vagy hurkolás társul; vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez kötés vagy hurkolás társul, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem sodort vagy nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
61. árucsoport |
Kötött vagy horgolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok |
|
61.01-61.17 |
|
|
– Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve: |
Kötés vagy hurkolás és konfekcionálás (a szabást is beleértve). |
|
– Egyéb: |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul; Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul; vagy Kötés és konfekcionálás egy műveletben. |
|
62. árucsoport |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével |
|
62.01 |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.02 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.03 |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.04 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.05 |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.06 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.07-62.08 |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.09 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.10 |
|
|
- Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.11 |
|
|
– Női vagy leánykaruha hímzéssel: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.12 |
|
|
– Kötött vagy hurkolt két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt kelme összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve: |
Kötés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.13-62.14 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.15 |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.16 |
|
|
- Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve: vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
62.17 |
|
|
- Hímzett: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált nem származó hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át; vagy Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg. |
|
- Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva: |
Vtsz. v., feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve. |
|
63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; garnitúrák; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy |
|
63.01-63.04 |
|
|
– Nemezből, nem szőtt textíliából: |
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve. |
|
– Egyéb: – Hímzett: |
Szövés vagy kötés vagy hurkolás, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve; vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből (amely nem kötött vagy hurkolt), ha a felhasznált nem származó, hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
– Egyéb: |
Szövés, kötés vagy hurkolás, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve. |
|
63.05 |
Műszálak sajtolása vagy természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás társul, a szabást is beleértve. |
|
63.06 |
|
|
– Nem szőtt textíliából: |
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve. |
|
– Egyéb: |
Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve. |
|
63.07 |
MaxNOM 40 % (EXW). |
|
63.08 |
A készletben levő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva; a nem származó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
|
63.09-63.10 |
Vtsz. v. |
|
XII. ÁRUOSZTÁLY |
LÁBBELI, FEJFEDŐ; ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCS, VALAMINT EZEK RÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK |
|
64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei |
|
64.01-64.05 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó, származó anyagból, a 64.06 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével. |
|
64.06 |
Vtsz. v. |
|
65. árucsoport |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei |
|
65.01-65.07 |
Vtsz. v. |
|
66. árucsoport |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei |
|
66.01-66.03 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
|
67.01-67.04 |
Vtsz. v. |
|
XIII. ÁRUOSZTÁLY |
KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIATERMÉKEK; ÜVEG ÉS ÜVEGÁRUK |
|
68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk |
|
68.01-68.15 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 70 % (EXW). |
|
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
|
69.01-69.14 |
Vtsz. v. |
|
70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk |
|
70.01-70.09 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
70.10 |
Vtsz. v. |
|
70.11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
70.13 |
Vtsz. v., kivéve a 70.10 vtsz. alól |
|
70.14-70.20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XIV. ÁRUOSZTÁLY |
TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK |
|
71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék |
|
71.01-71.05 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
71.06 |
|
|
- Megmunkálatlan: |
Vtsz. v., kivéve a 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alól; A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás. |
|
- Félgyártmány vagy por alakban: |
Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből. |
|
71.07 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
71.08 |
|
|
- Megmunkálatlan: |
Vtsz. v., kivéve a 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alól; A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás. |
|
- Félgyártmány vagy por alakban: |
Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből |
|
71.09 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
71.10 |
|
|
- Megmunkálatlan: |
Vtsz. v., kivéve a 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alól; A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás. |
|
- Félgyártmány vagy por alakban: |
Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből. |
|
71.11 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
71.12-71.18 |
Vtsz. v. |
|
XV. ÁRUOSZTÁLY |
NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK |
|
72. árucsoport |
Vas és acél |
|
72.01-72.06 |
Vtsz. v. |
|
72.07 |
Vtsz. v., kivéve a 72.06 vtsz. alól. |
|
72.08-72.17 |
Vtsz. v., kivéve a 72.08–72.17 vtsz. alól. |
|
72.18 |
Vtsz. v. |
|
72.19-72.23 |
Vtsz. v., kivéve a 72.19–72.23 vtsz. alól. |
|
72.24 |
Vtsz. v. |
|
72.25-72.29 |
Vtsz. v., kivéve a 72.25–72.29 vámtarifaszám alól. |
|
73. árucsoport |
Vas- vagy acéláruk |
|
7301.10 |
Vtsz. v., kivéve a 72.08–72.17 vámtarifaszám alól. |
|
7301.20 |
Vtsz. v. |
|
73.02 |
Vtsz. v., kivéve a 72.08–72.17 vámtarifaszám alól. |
|
73.03 |
Vtsz. v. |
|
73.04-73.06 |
Előállítás a 72.06, 72.07, 72.08, 72.09, 72.10, 72.11, 72.12, 72.18, 72.19, 72.20 vagy 72.24 vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból. |
|
73.07 |
|
|
– Csőszerelvény rozsdamentes acélból: |
Vtsz. v., a kovácsdarabok kivételével; a nem származó kovácsdarabok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
– Egyéb: |
Vtsz. v. |
|
73.08 |
Vtsz. v., kivéve a 7301.20 alszám alól. |
|
7309.00-7315.19 |
Vtsz. v. |
|
7315.20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
7315.81-7326.90 |
Vtsz. v. |
|
74. árucsoport |
Réz és ebből készült áruk |
|
74.01-74.02 |
Vtsz. v. |
|
74.03 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
74.04-74.07 |
Vtsz. v. |
|
74.08 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW) |
|
74.09-74.19 |
Vtsz. v. |
|
75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk |
|
75.01 |
Vtsz. v. |
|
75.02 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
75.03-75.08 |
Vtsz. v. |
|
76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk |
|
76.01 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW); vagy Előállítás hőkezeléssel vagy elektrolízissel ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből. |
|
76.02-76.03 |
Vtsz. v. |
|
7604.10-7607.19 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
|
7607.20 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
|
7608.10-7616.99 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
|
78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk |
|
7801.10 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
7801.91-7806.00 |
Vtsz. v. |
|
79. árucsoport |
Cink és ebből készült áruk |
|
79.01-79.07 |
Vtsz. v. |
|
80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk |
|
80.01-80.07 |
Vtsz. v. |
|
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
|
81.01-81.13 |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból. |
|
82. árucsoport |
Szerszámok, kézműves áruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; ezek részei nem nemesfémből |
|
8201.10-8205.70 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
8205.90 |
Vtsz. v.; a 82.05 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
|
82.06 |
Vtsz. v., kivéve a 82.02–82.05 vtsz. alól; a 82.02–82.05 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
|
82.07-82.15 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
83. árucsoport |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből |
|
83.01-83.11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XVI. ÁRUOSZTÁLY |
GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ, TELEVÍZIÓS KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI |
|
84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei |
|
84.01-84.06 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.07-84.08 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.09-84.24 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.25-84.30 |
Vtsz. v., kivéve a 84.31 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.31-84.43 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.44-84.47 |
Vtsz. v., kivéve a 84.48 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.48-84.55 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.56-84.65 |
Vtsz. v., kivéve a 84.66 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.66-84.68 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.70-84.72 |
Vtsz. v., kivéve a 84.73 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
84.73-84.87 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai |
|
85.01-85.02 |
Vtsz. v., kivéve a 85.03 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.03-85.18 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.19-85.21 |
Vtsz. v., kivéve a 85.22 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.22-85.24 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.25-85.28 |
Vtsz. v., kivéve a 85.29 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.29-85.34 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.35-85.37 |
Vtsz. v., kivéve a 85.38 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.38-85.43 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
85.44-85.49 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XVII. ÁRUOSZTÁLY |
JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK |
|
86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés |
|
86.01-86.09 |
Vtsz. v., kivéve a 86.07 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével |
|
87.01-87.07 |
MaxNOM 45 % (EXW). |
|
87.08-87.11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
87.12 |
MaxNOM 45 % (EXW). |
|
87.13-87.16 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei |
|
88.01-88.07 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
89. árucsoport |
Hajók, csónakok és más úszószerkezetek |
|
89.01-89.08 |
Ács. v.; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
|
XVIII. ÁRUOSZTÁLY |
OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ-, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; |
|
90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; ezek alkatrészei és tartozékai |
|
9001.10-9001.40 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
9001.50 |
Vtsz. v.; vagy Előállítás, amelynek során a következő műveletek valamelyikét elvégzik: – félkész lencsék felületi megmunkálása kész optikai korrekciós szemészeti lencsévé, szemüvegbe beillesztve; vagy – a lencsék megfelelő kezeléssel történő bevonása a viselője látásának javítása és védelmének biztosítása érdekében; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
9001.90-9033.00 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
|
91.01-91.14 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
92. árucsoport |
Hangszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
|
92.01-92.09 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XIX. ÁRUOSZTÁLY |
FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI |
|
93. árucsoport |
Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
|
93.01-93.07 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XX. ÁRUOSZTÁLY |
KÜLÖNFÉLE ÁRUK |
|
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; másutt nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek |
|
94.01-94.06 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai |
|
95.03-95.08 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
96. árucsoport |
Különféle áruk |
|
96.01-96.04 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
96.05 |
A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Ugyanakkor felhasználhatók nem származó anyagok, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
|
96.06-9608.40 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
9608.50 |
A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Ugyanakkor felhasználhatók nem származó anyagok, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
|
9608.60-96.20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
|
XXI. ÁRUOSZTÁLY |
MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK |
|
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
|
97.01-97.06 |
Vtsz. v. |
________________
10-C. MELLÉKLET
SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT
A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek szövegét az alábbiakban ismertetjük, a vonatkozó lábjegyzeteknek megfelelően kell kitölteni. A lábjegyzeteket nem szükséges feltüntetni.
Bolgár változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Износителят на продуктите, обхванати от този документ (износител №…(2)) декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с …(3) преференциален произход.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Horvát változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (referentni broj izvoznika: ...............(2)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi ...........................................(3) preferencijalnog podrijetla.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Cseh változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (referenční číslo vývozce ...(2)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených, mají tyto výrobky preferenční původ v ...(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Dán változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (eksportørreferencenr. …(2)) erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i ...(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Holland változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (referentienr. exporteur …(2)) verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële ... oorsprong zijn(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Angol változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
The exporter of the products covered by this document (Exporter reference No ...(2)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of ... preferential origin(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Észt változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (eksportija viitenumber ...(2)) deklareerib, et need tooted on ...(3) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Finn változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (viejän viitenumero ...(2)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja ... alkuperätuotteita(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Francia változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
L'exportateur des produits couverts par le présent document (nº de référence exportateur …(2)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Német változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Der Ausführer (Referenznummer des Ausführers . …(2)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nichts anderes angegeben, präferenzbegünstigte Ursprungswaren ...(3) sind.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Görög változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (αριθ. αναφοράς εξαγωγέα. ...(2)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής ...(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Magyar változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (az exportőr azonosító száma …(2)) kijelentem, hogy eltérő jelzés hiányában az áruk kedvezményes … származásúak(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Ír változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
The exporter of the products covered by this document (Exporter reference No ...(2)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of ... preferential origin(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Olasz változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (numero di riferimento dell'esportatore …(2)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale ...(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Lett változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (eksportētāja atsauces numurs …(2)), deklarē, ka, iznemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Litván változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Šiame dokumente išvardintų prekių eksportuotojas (Eksportuotojo registracijos Nr …(2)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra …(3) preferencinės kilmės prekės.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Máltai változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
L-esportatur tal-prodotti koperti b’dan id-dokument (Numru ta’ Referenza tal-Esportatur …(2)) jiddikjara li, hlief fejn indikat b’mod car li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta’ origini preferenzjali …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Lengyel változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (nr referencyjny eksportera …(2)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają …(3) preferencyjne pochodzenie.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Portugál változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (referência do exportador n.º ...(2)) declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial ...(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Román változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (numărul de referință al exportatorului …(2)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferenţială …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Szlovák változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (referenčné číslo vývozcu …(2)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Szlovén változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom, (referenčna št. izvoznika ...(2)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialn ...(3) poreklo.
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
Spanyol változat
(Período: de___________ a __________(1))
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (número de referencia del exportador ...(2)) declara que, salvo clara indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial ...(3).
.........................................................................................................................................................
(Lugar y fecha(4))
.........................................................................................................................................................
(Nombre y firma del exportador(5))
Svéd változat
(Időszak: időszak: ___________ -tól/től __________ -ig (1))
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (exportörens referensnummer . ...(2)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande ursprung i …(3).
……………………………………………………………..............................................................
(Hely és dátum(4))
……………………………………………………………..............................................................
(Az exportőr neve és aláírása(5))
________________
(1) Amennyiben a származásmegjelölő nyilatkozatot az e megállapodás 10.17. cikke (5) bekezdésének b) pontja értelmében azonos származó termékeket tartalmazó több szállítmányra vonatkozóan tölti ki, tüntesse fel azt az időszakot, amelyre a származásmegjelölő nyilatkozat alkalmazandó. Ez az időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. A termék valamennyi importjának a jelzett időtartamon belül kell megtörténnie. Ha nem alkalmazható időszak, a rovatot üresen lehet hagyni.
(2) Tüntesse fel az exportőr azonosító számát. Az európai uniós exportőr esetében ez a szám az Uniós Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban kiadott szám. A chilei exportőr esetében ez a szám a Chilében hatályos jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban kiadott szám. Ha az exportőr nem kapott ilyen számot, a rovat üresen hagyható.
(3) Tüntesse fel a termék származását: Chile vagy az Európai Unió (EU). Ha a származásmegjelölő nyilatkozat részben vagy egészben Ceuta és Melillából származó termékekre vonatkozik e melléklet 10.29. cikke értelmében, az exportőr a nyilatkozatot tartalmazó dokumentumon a „CM” jelzéssel köteles ezt világosan feltüntetni.
(4) A hely és dátum feltüntetése elmaradhat, ha az információ már szerepel magán az okmányon.
(5) Amennyiben az exportőr nem köteles aláírni a nyilatkozatot, az aláírás alóli mentesség egyúttal az aláíró nevének feltüntetése alóli mentességet is jelenti.
________________
10-D. MELLÉKLET
EGYÜTTES NYILATKOZATOK
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ANDORRAI HERCEGSÉGRŐL
1. Az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket – e megállapodás III. része értelmében – Chile az Európai Unióból származó terméknek ismeri el.
2. Az (1) bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában, 1990. június 28-án Luxembourgban kelt megállapodással létrehozott vámunió értelmében az Andorrai Hercegség a Chiléből származó termékekre ugyanolyan preferenciális tarifális elbánást alkalmaz, amilyet az Uniós Fél alkalmaz az ilyen termékekre.
3. A 10. fejezet értelemszerűen alkalmazandó az ezen együttes nyilatkozat 1. pontjában említett termékek származó státusának meghatározása céljából.
EGYÜTTES NYILATKOZAT SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGRÓL
1. A San Marino Köztársaságból származó termékeket – e megállapodás III. része értelmében – Chile az Európai Unióból származó terméknek ismeri el.
2. Az (1) bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló, 1991. december 16-án Brüsszelben létrejött megállapodás alapján San Marino Köztársaság a Chiléből származó termékeket ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesíti, mint amilyet az Uniós Fél alkalmaz az ilyen termékek esetében.
3. A 10. fejezet értelemszerűen alkalmazandó az ezen együttes nyilatkozat 1. pontjában említett termékek származó státusának meghatározása céljából.
________________
10-E. MELLÉKLET
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
1. A 10.17. cikk alkalmazása során a Felek betartják az alábbi irányelveket:
(a) ha a számla vagy egyéb kereskedelmi okmány származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a termékeket ilyenként meg kell jelölni ezeken az okmányokon, és a nem származó termékeket egyértelműen, külön kell azonosítani. Nincs meghatározott mód a nem származó termékek külön azonosítására. Ez azonban megtehető a következőképpen:
(i) a kereskedelmi okmányon minden árucikk mögött zárójelben egyesével feltüntetve, hogy azok származóak-e vagy sem;
(ii) két rovat használata a számlán (származó termékek és nem származó termékek), és a termékek megfelelő rovatban való felsorolása; vagy
(iii) egy szám hozzárendelése minden egyes termékhez, és annak feltüntetése, hogy mely számok vonatkoznak a származó termékekre, és melyek a nem származó termékekre;
(b) a számla vagy bármely más kereskedelmi dokumentum hátoldalán tett származásmegjelölő nyilatkozat elfogadható;
(c) a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítható a szövegnek a számlán vagy egyéb kereskedelmi okmányon (beleértve az okmány fénymásolatát is) gépírással, nyomtatással, kézírással vagy bélyegzővel történő feltüntetésével; az azonosíthatóság érdekében az okmányon fel kell tüntetni az exportőr és a címzett nevét és teljes címét, valamint a termékek részletes leírását, továbbá a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának dátumát, ha az eltér a számla vagy egyéb kereskedelmi okmány dátumától; a tarifális besorolást lehetőség szerint legalább a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám (négy számjegyű kód) szintjén meg kell adni a számlán vagy egyéb kereskedelmi okmányon; adott esetben az összes származó termék bruttó tömegét (kg) vagy a meghatározására szolgáló más mértékegységet (például liter vagy m3) is fel kell tüntetni;
(d) a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítható egy külön, fejléces vagy fejléc nélküli papírlapon; ha azt külön papírlapra állítják ki, akkor ezt a lap a számla vagy egyéb kereskedelmi okmány részét kell képezze olyan módon, hogy a számlán vagy egyéb kereskedelmi okmányon szerepel az adott lapra való hivatkozás;
(e) ha a számla vagy egyéb kereskedelmi okmány többoldalas, minden oldalt meg kell számozni, és fel kell tüntetni az oldalak teljes számát; a származásmegjelölő nyilatkozatot tartalmazó külön lap hivatkozhat erre a számlára vagy egyéb kereskedelmi okmányra;
(f) a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítható a számlán vagy más kereskedelmi okmányon tartósan elhelyezett címke segítségével, amennyiben nem fér ahhoz kétség, hogy a címkét az exportőr helyezte el a számlán vagy kereskedelmi okmányon;
(g) az egyértelműség érdekében: bár a származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőrnek kell kiállítania, és az exportőr felelős azért, hogy a származó termék azonosítását lehetővé tevő kellő részletességű információkkal szolgáljon, nincsen a számlát vagy bármely egyéb kereskedelmi okmányt kitöltő személy személyazonosságára vagy letelepedési helyére vonatkozó semmilyen feltétel, feltéve, hogy a szóban forgó okmány lehetővé teszi az exportőr egyértelmű azonosítását;
(h) ha az exportőr nem tudja a számlán vagy egyéb kereskedelmi okmányon kiállítani a származásmegjelölő nyilatkozatot, akkor valamely harmadik ország számlája vagy egyéb kereskedelmi okmánya is felhasználható, például ha egy származó termékekből álló szállítmányt a 10.14. cikkben szereplő feltételekkel összhangban egy harmadik országban részekre osztanak;
(i) egyéb kereskedelmi okmány lehet például a mellékelt szállítólevél, proforma számla vagy csomagolási lista.
2. A 10.18. cikk alkalmazása során a Felek nem utasíthatják vissza a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat és a vámhivatalhoz benyújtott okmányok közötti eltérések, illetve a származásmegjelölő nyilatkozat olyan kisebb hibái miatt, amelyek nem vonják kétségbe a behozatali okmányokban szereplő információk pontosságát, és amelyek nem befolyásolják a termékek származó státuszát; az ilyen eltérések vagy kisebb hibák a következőket foglalhatják magukban:
(a) elgépelések a termék leírásában, az exportőr, illetve a címzett nevében vagy címében, vagy a kereskedelmi okmány számában;
(b) az exportőrre vagy címzettre vonatkozó hibás további információk, például telefonszám, irányítószám vagy e-mail-cím;
(c) a tarifális besorolásra való téves hivatkozás, kivéve, ha az érinti a termék származó státusát vagy a részére biztosított kedvezményes tarifális elbánást.
3. Ugyanakkor a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem elutasítható a származásmegjelölő nyilatkozat következő hibái miatt:
(a) téves exportőri hivatkozási szám; és
(b) helytelen termékleírás vagy téves tarifális besorolás, amely érinti a termék származó státusát vagy a részére biztosított kedvezményes tarifális elbánást.
________________
13-A. MELLÉKLET
ILLETÉKES HATÓSÁGOK
1. Ami az illetékes hatóságokat illeti, az Uniós Fél részéről egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben az ellenőrzés megoszlik a tagállamok érintett hatóságai és az Európai Bizottság között. E tekintetben a következő rendelkezések alkalmazandók:
(a) a Chilébe irányuló kivitel tekintetében a tagállamok illetékes hatóságai felelősek a termelés körülményeinek és követelményeinek ellenőrzéséért – beleértve a törvényben meghatározott ellenőrzéseket –, valamint az elfogadott szabványoknak és követelményeknek való megfelelést igazoló egészségügyi bizonyítványok kiállításáért, beleértve az állatjóléti bizonyítványokat;
(b) a Chiléből származó behozatal tekintetében a tagállamok illetékes hatóságai felelősek annak ellenőrzéséért, hogy az import megfelel az Uniós Fél behozatali feltételeinek; és
(c) az Európai Bizottság felelős az általános összehangolásért, a vizsgálati rendszerek vizsgálatáért és ellenőrzéséért, valamint az Európai Unió belső piacán a normák és követelmények egységes alkalmazásának biztosításához szükséges jogszabályi intézkedésekért.
2.
Chile esetében a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes hatóság a „Servicio Agrícola y Ganadero”-n keresztül valamennyi, a következőkre vonatkozó követelmény igazgatásáért:
(a) a szárazföldi állatok, a szárazföldi állatokból készült termékek, a növények, a növényi termékek behozatalára és kivitelére alkalmazott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó egyéb termékek;
(b) egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, amelyeket annak érdekében fogadtak el, hogy csökkentsék a szárazföldi állatok betegségei és a növényi károsítók Chile területére való bekerülésének kockázatát, és szabályozzák ezek felszámolását vagy terjedését; és
(c) a szárazföldi állati és növényi termékekre egészségügyi és növényegészségügyi kiviteli bizonyítványok kibocsátása.
3. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek élelmiszer-biztonsági ellenőrzése ügyében, függetlenül attól, hogy azokat belföldön állították elő vagy importálták, valamint – az akvakultúra-termékek kivételével – az exportra szánt, feldolgozott élelmiszertermékek élelmiszer-biztonsági tanúsítása ügyében Chile Egészségügyi Minisztériuma az illetékes hatóság.
4. Az exportra szánt akvakultúra-termékek élelmiszer-biztonsági ellenőrzése és a megfelelő hatósági bizonyítványok kiállítása ügyében Chile Gazdasági Minisztériumának „Servicio Nacional de Pesca y Acuicultura” (Nemzeti Halászati és Akvakultúra Szolgálat) elnevezésű szerve az illetékes hatóság. Felelős továbbá a vízi állatok egészségének védelméért, a kivitelre szánt vízi állatok egészségügyi bizonyítványainak kiállításáért és a vízi állatok, a csalétek és az akvakultúrában használt élelmiszerek behozatalainak ellenőrzéséért.
________________
13-B. MELLÉKLET
AZON BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ ÁLLATBETEGSÉGEK ÉS KÁROSÍTÓK JEGYZÉKE,
AMELYEK ESETÉBEN ELISMERHETŐ A REGIONÁLIS SZABADSÁG
13-B-1. függelék
SZÁRAZFÖLDI ÉS VÍZI ÁLLATOK AZON BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ BETEGSÉGEI, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERT VALAMELY FÉL STÁTUSZA, ÉS AMELYEK KAPCSÁN RÉGIÓKBA SOROLÓ HATÁROZATOK HOZHATÓK
Az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WOAH) Nemzetközi Állategészségügyi Szabályzatában szereplő, a szárazföldi és víziállatokra vonatkozó legfrissebb jegyzékben felsorolt összes állatbetegség.
13-B-2. függelék
AZON BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÁROSÍTÓK, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERT VALAMELY FÉL STÁTUSZA, ÉS AMELYEK ESETÉBEN RÉGIÓKBA SOROLÓ HATÁROZATOK HOZHATÓK
1. Az Uniós Fél esetében:
(a) az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének A. részében felsorolt károsítók, amelyek előfordulása az Uniós Fél bármely részén nem ismert, és amelyek az Európai Unió egésze vagy annak egy része szempontjából jelentőséggel bírnak 2 ;
(b) az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének B. részében felsorolt károsítók, amelyek előfordulása az Európai Unióban ismert, és amelyek az Uniós Fél egésze szempontjából jelentőséggel bírnak; és
(c) az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletében felsorolt károsítók, amelyek előfordulása az Európai Unióban ismert, és amelyek kapcsán károsítómentes területek vagy védett zónák kerülnek kialakításra.
2. Chile részéről:
(a) a Servicio Agrícola y Ganadero 3080/2003. sz. állásfoglalásának 3 20. cikkében felsorolt károsítók, amelyek előfordulása Chilében nem ismert;
(b) a Servicio Agrícola y Ganadero 3080/2003. sz. állásfoglalásának 21. cikkében felsorolt károsítók, amelyekről ismert, hogy Chilében előfordulnak, és hivatalos ellenőrzés alatt állnak; és
(c) azon károsítók, amelyekről ismert, hogy Chilében előfordulnak, hivatalos ellenőrzés alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan károsítómentes területeket állapítottak meg, amint fel vannak sorolva a Servicio Agrícola y Ganadero 3080/2003. sz. állásfoglalásának 6. és 7. cikkében.
________________
13-C. MELLÉKLET
RÉGIÓKBA ÉS ÖVEZETEKBE SOROLÁS
1. A szárazföldi és vízi állatok betegségeket tekintetében a státusz és a régiókba sorol határozatok elismerésének alapja:
(a) állatbetegségek:
(i) az állatbetegségek tekintetében valamely Fél vagy annak valamely régiója státusza elismerésének alapját az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WOAH) Nemzetközi Állategészségügyi Szabályzatának „Egy ország vagy zóna betegségtől/fertőzéstől mentes státuszának és járványügyi felügyeleti rendszereinek elismerése” című szakasza képezi; és
(ii) az állatbetegségek betegségek tekintetében a régiókba soroló határozatok elismerésének alapját a WOAH Nemzetközi Állategészségügyi Szabályzatának „Övezetbe és régióba sorolás” című szakasza képezi; és
(b) vízi állatok betegségei: az akvakultúrás betegségek esetében a régiókba soroló határozatok elismerésének alapját a WOAH Nemzetközi Állategészségügyi Kódexe képezi.
2. A 13.7. cikk (2) bekezdése szerinti, bizonyos károsítóktól mentes régió létrehozására vonatkozó kritériumoknak meg kell felelniük a következőknek:
(a) a FAO növényegészségügyi intézkedések nemzetközi előírásai 4. előírása: „A károsítómentes terület kialakításának követelményei”, és a FAO növényegészségügyi intézkedések nemzetközi előírásai 5. előírásában: „A növényegészségügyi előírások glosszáriuma” a vonatkozó meghatározások; vagy
(b) az (EU) 2016/2031 rendelet 4 32. cikke.
3. Kritériumok egy Fél valamely területének vagy régiójának konkrét állatbetegségek szempontjából speciális helyzete elismerésére:
(a) amennyiben az importáló Fél úgy véli, hogy területe vagy területének egy része mentes egy, a WOAH legfrissebb jegyzékében felsorolt betegségektől eltérő állatbetegségtől, bemutatja az exportáló félnek a megfelelő alátámasztó dokumentációt, amely különösen a következő kritériumokat határozza meg:
(i) a betegség jellege és a területén történő megjelenésének előzményei;
(ii) az ellenőrző vizsgálat eredményei, amelyek a szerológiai, mikrobiológiai, patológiai vagy epidemiológiai vizsgálaton, valamint azon a tényen alapulnak, hogy a betegségről értesíteni kell az illetékes hatóságokat;
(iii) a végrehajtott felügyelet időszaka;
(iv) adott esetben a betegség elleni vakcinázás tilalmának időtartama és az érintett földrajzi terület; és
(v) az annak igazolására tett intézkedéseket, hogy a betegség nem lépett fel;
(b) ha az importáló Fél a 13.6. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében további általános vagy egyedi garanciákat kér, ezek a garanciák nem haladhatják meg az importáló Fél által vállalt garanciákat; és
(c) a Felek értesítik egymást minden, az e bekezdés a) pontjában meghatározott, a betegséggel kapcsolatos kritériumokban bekövetkező változásról. Az importáló Fél által az e bekezdés b) pontjával összhangban megállapított további garanciák ezen értesítést követően módosíthatók vagy visszavonhatók.
________________
13-D. MELLÉKLET
LÉTESÍTMÉNYEK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSOK ÁLLATOK, ÁLLATI TERMÉKEK, ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ÉS ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK BEHOZATALÁHOZ
1. Az importáló Fél előírhatja az exportáló fél létesítményeinek jóváhagyását állatok, állati termékek, állati eredetű termékek és állati melléktermékek behozatalához.
2. Az importáló Fél az exportáló Fél által biztosított megfelelő garanciák alapján és az egyes létesítményeknek az importáló Fél által végrehajtott előzetes vizsgálata nélkül jóváhagyja az exportáló Fél létesítményeit.
3. Az importáló Fél az állatok, állati termékek, állati eredetű termékek és állati melléktermékek összes kategóriájának jóváhagyása esetében alkalmazza az eljárást.
4. Az importáló Fél összeállítja a jóváhagyott létesítmények jegyzékeit, és azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A beérkezett új kérelmek és garanciák figyelembevétele érdekében módosítja vagy kiegészíti ezeket a jegyzékeket.
5. A jóváhagyása megadása az alábbi feltételektől és eljárástól függ:
(a) az importáló Fél engedélyezte az érintett állati termék exportáló Féltől való importját, és megállapították az érintett termékek importjára vonatkozó feltételeket és bizonyítványkiállítási követelményeket;
(b) az exportáló Fél illetékes hatósága kielégítő garanciákat nyújtott az importáló Félnek arra vonatkozóan, hogy a jegyzékében vagy jegyzékeiben szereplő létesítmények megfelelnek az importáló Fél vonatkozó egészségügyi követelményeinek, és hivatalosan jóváhagyta a jegyzékekben szereplő létesítményekből az importáló Fél részére történő kivitelt;
(c) az exportáló Fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy felfüggessze az importáló Fél területére irányuló exporttevékenységet egy olyan létesítményből, amelyre garanciát adott, amennyiben az nem felel meg az említett garanciának; és
(d) az importáló Fél által a 13.11. cikkel összhangban elvégzett vizsgálat a jóváhagyási eljárás részét képezheti, és a következőkre irányulhat:
(i) a létesítmények engedélyezéséért felelős illetékes hatóság felépítése és szervezete, valamint ezen illetékes hatóság jogkörei, illetve azon garanciák, amelyeket az importáló Fél szabályainak alkalmazására való tekintettel nyújthat;
(ii) reprezentatív számú olyan létesítmény helyszíni ellenőrzése, amely az exportáló Fél által adott jegyzéken vagy jegyzékeken szerepel; vagy
(iii) az Unió Fél esetében ez a vizsgálat az egyes tagállamokra irányulhat.
6. Az (5) bekezdés d) albekezdésében előírt vizsgálat eredményei alapján az importáló Fél módosíthatja a létesítmények meglévő jegyzékét.
________________
13-E. MELLÉKLET
AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS
1. Az egyenértékűség megállapítására a következő elvek alkalmazandók:
(a) a Felek meghatározhatják az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatokkal, állati termékekkel, növényekkel, növényi termékekkel és egyéb termékekkel kapcsolatos egyedi intézkedések, intézkedéscsomagok vagy rendszerek egyenértékűségét;
(b) az egyenértékűség megállapításának mérlegelése nem lehet ok az említett, egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek kereskedelmének megszakítására vagy felfüggesztésére;
(c) az intézkedések egyenértékűségének megállapítása az exportáló Fél és az importáló Fél közötti interaktív folyamat, amely az egyedi intézkedések egyenértékűségének az exportáló Fél általi objektív bemutatásából, valamint e bemutatás objektív értékeléséből áll, azzal a céllal, hogy az importáló Fél lehetőleg elismerje az egyenértékűséget; és
(d) az exportáló Fél vonatkozó intézkedései egyenértékűségének végső elismerése kizárólag az importáló Félen múlik.
2.
Az egyenértékűség megállapítására irányuló eljárás megindítására a következő előfeltételek alkalmazandók:
(a) az exportáló Fél nem kezdeményez az egyenértékűség megállapítására irányuló eljárást, ha az importáló Fél nem engedélyezte azon egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek behozatalát, amelyek egyenértékűségének elismerését kérik; a szóban forgó engedély függ az exportáló Fél egészségügyi és károsítókkal kapcsolatos helyzetétől, a jogszabályaitól és egyéb rendelkezéseitől, és az exportáló Fél területén az állatokra, állati termékekre, növényekre, növényi termékekre, valamint egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó egyéb termékekre irányuló vizsgálati és ellenőrző rendszer hatékonyságától; figyelembe kell venni az érintett ágazat jogszabályait és egyéb rendelkezéseit, valamint az exportáló Fél illetékes hatóságának felépítését, utasítási láncát, hatáskörét, működési eljárásait és erőforrásait, valamint az illetékes hatóságok eredményességét a vizsgálati és ellenőrző rendszerek tekintetében – beleértve az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatokkal, állati termékekkel, növényekkel, növényi termékekkel és egyéb termékekkel kapcsolatos jogalkalmazás szintjét –, továbbá az azonosított veszélyekről az importáló Fél felé irányuló információáramlás rendszerességét és gyorsaságát; az egyenértékűség megállapításának folyamata dokumentációval, vizsgálattal és korábban dokumentált tapasztalattal támasztható alá;
(b) a Felek a 13-E-1. függelékben megállapított prioritásokkal összhangban kezdeményezik az egyenértékűség megállapítására irányuló eljárást; és
(c) az exportáló Fél csak akkor kezdeményezi az eljárást, ha az importáló Fél által bevezetett védintézkedések nem vonatkoznak az exportáló Félre az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó, érintett állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek tekintetében.
3. Az egyenértékűség megállapítására irányuló eljárásra a következők alkalmazandók:
(a) az exportáló Fél kérelmet nyújt be az importáló Félhez az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatokra, állati termékekre, növényekre, növényi termékekre és egyéb termékekre vonatkozó egyedi intézkedés, intézkedéscsomag vagy rendszerek egyenértékűségének elismerésére;
(b) az exportáló Fél kérelme:
(i) elmagyarázza, hogy miért fontos azon egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékek kereskedelme, amelyek vonatkozásában az egyenértékűség elismerését kérik;
(ii) az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékekre vonatkozó behozatali feltételek közül azonosítja az összes intézkedést, amelynek az exportáló Fél képes megfelelni; és
(iii) az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó állatok, állati termékek, növények, növényi termékek és egyéb termékekre vonatkozó behozatali feltételek közül azonosítja az összes intézkedést, amelyek tekintetében az exportáló Fél egyenértékűséget kér;
(c) az exportáló Fél – a (4) bekezdéssel összhangban – tárgyilagosan bizonyítja az importáló Félnek, hogy az általa megnevezett intézkedés egyenértékű az adott árura vonatkozó behozatali feltételekkel;
(d) az importáló fél – a (4) bekezdéssel összhangban – tárgyilagosan értékeli az egyenértékűség exportáló Fél általi bizonyítását;
(e) az importáló Fél megállapítja, hogy fennáll-e az egyenértékűség; és
(f) az importáló Fél az exportáló Fél kérésére teljes körű magyarázatot ad és alátámasztó adatokat nyújt az exportáló Fél kérelmével kapcsolatos megállapítása és a határozata vonatkozásában.
4. Az egyenértékűség exportáló Fél általi bizonyítására és ennek az importáló Fél általi értékelésre a következők vonatkoznak:
(a) az exportáló Fél tárgyilagosan bizonyítja az egyenértékűséget az importáló Fél (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontja szerint meghatározott intézkedése tekintetében; adott esetben tárgyilagosan bizonyítja az egyenértékűséget bármely programját vagy tervét illetően, ha azt az importáló Fél a behozatal engedélyezésének előfeltételeként megkívánja, például: szermaradék-vizsgálati terv; valamint
(b) a Felek lehetőség szerint a tárgyilagos bizonyítást és értékelést a következőkre alapozzák:
(i) nemzetközileg elismert szabványok;
(ii) megfelelő tudományos bizonyítékon alapuló normák;
(iii) kockázatértékelés;
(iv) korábban dokumentált objektív tapasztalat;
(v) az intézkedések jogi formája vagy közigazgatási státuszának szintje; vagy
(vi) az alkalmazás és végrehajtás szintje, amely különösen a következőkön alapul:
(A) a felügyeleti és nyomonkövetési programok eredményei;
(B) az exportáló Fél által végzett vizsgálat eredményei;
(C) elismert analitikai módszerekkel kapott elemzési eredmények;
(D) az importáló Fél által végzett vizsgálat és behozatali ellenőrzések eredményei;
(E) az exportáló Fél illetékes hatóságainak teljesítménye; és
(F) korábbi tapasztalatok.
5.
Ha az egyenértékűség bizonyításának értékelését követően az importáló Fél úgy ítéli meg, hogy az egyenértékűség nem teljesül, magyarázatot ad az exportáló Félnek.
13-E-1. függelék
KIEMELT ÁGAZATOK VAGY ALÁGAZATOK, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERHETŐ AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG
A 13.16. cikkben említett albizottság javasolhatja a vegyes tanácsnak e függeléknek a 13.8. cikk (5) bekezdése szerinti módosítását.
________________
13-F. MELLÉKLET
IRÁNYMUTATÁSOK A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉHEZ
1. E melléklet alkalmazásában:
(a) „vizsgált Fél”: a vizsgálat alanyául szolgáló Fél; és
(b) „vizsgáló Fél”: az a Fél, amelyik a vizsgálatot végzi.
2. A vizsgálatokra a következő általános elvek alkalmazandók:
(a) a Felek az okmányok ellenőrzése vagy helyszíni ellenőrzések útján végezhetnek vizsgálatokat;
(b) a vizsgálatokat a vizsgáló Fél és a vizsgált Fél együttműködésével kell elvégezni, e melléklettel összhangban;
(c) a vizsgáló Félnek úgy kell megterveznie a vizsgálatokat, hogy ne egyes állatokat, állatcsoportokat, élelmiszer-ipari létesítmények szállítmányait, illetve növények egyes tételeit vagy növényi termékeket utasítsanak vissza, hanem a vizsgált Fél ellenőrzéseinek hatékonyságát ellenőrizzék;
(d) amennyiben a vizsgálat súlyos kockázatokat tár fel az emberi, állati vagy növényi egészség tekintetében, a vizsgált Fél azonnali korrekciós lépést tesz;
(e) a vizsgálat foglalhatja a vonatkozó szabályoknak, a végrehajtási módszernek, az eredmény értékelésének, az előírások betartása mértékének, valamint a későbbi korrekciós intézkedéseknek a tanulmányozását;
(f) a Felek a vizsgálatok gyakoriságát a teljesítményre alapozzák; az alacsony teljesítményszint fokozott gyakoriságú vizsgálatot von maga után; a nem kielégítő hatékonyságot a vizsgált Félnek a vizsgáló Fél megelégedésére helyesbítenie kell; és
(g) a Felek a vizsgálatokat és az azokon alapuló döntések meghozatalát átlátható és következetes módon valósítják meg.
3. A vizsgáló Félnek készítenie kell egy tervet, lehetőleg az elismert nemzetközi normákkal összhangban, amely a következő elemeket foglalja magában:
(a) az ellenőrzés tárgya és hatóköre;
(b) a vizsgálat ideje és helye, amelyhez mellékelni kell egy ütemtervet a zárójelentés kibocsátásával bezárólag;
(c) a vizsgálat elvégzésének és a jelentés elkészítésének nyelve vagy nyelvei;
(d) a vizsgáló Fél nevében eljáró személy vagy személyek kiléte, csapatalapú megközelítés alkalmazása esetén beleértve azt is, hogy ki a vezetőjük; a specializált rendszerek és programok vizsgálatának lebonyolításához a vizsgáló Fél nevében eljáró személy vagy személyek részéről specializált szakmai ismeretekre lehet szükség;
(e) szükség szerint a tisztviselőkkel való találkozók, illetve a telephelyek vagy a létesítmények látogatásának ütemterve; nem szükséges, hogy a vizsgáló Fél előre közölje, melyik létesítményeket vagy létesítményeket fogja meglátogatni;
(f) a vizsgáló Fél – figyelemmel az információszabadságra vonatkozó rendelkezésekre – tiszteletben tartja az üzleti titoktartást, és kerül mindennemű összeférhetetlenséget; és
(g) a vizsgáló Fél betartja a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szabályokat és figyelembe veszi az üzemeltető jogait; a vizsgáló Fél lehetőséget biztosít a vizsgált Fél képviselőinek a terv előzetes áttekintésére.
4. A vizsgálat elősegítése érdekében a vizsgált Fél által végrehajtott lépésekre a következő elvek alkalmazandók:
(a) a vizsgált Fél teljes mértékben együttműködik a vizsgáló Féllel, és kinevez az ezen együttműködésért felelős személyzetet; az ilyen együttműködés többek között a következők elősegítésére terjedhet ki:
(i) az összes vonatkozó előíráshoz és szabványhoz, megfelelőségi programhoz, valamint a megfelelő nyilvántartásokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés;
(ii) az ellenőrzési és vizsgálati jelentésekhez való hozzáférés;
(iii) a helyesbítő tevékenységre és szankciókra vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférés; és
(iv) a létesítményekbe való belépés; és
(b) a vizsgált Félnek dokumentált programot kell működtetnie abból a célból, hogy bizonyítsa a vizsgáló Félnek, hogy az előírások következetesen és egységesen teljesülnek.
5. A vizsgálatokra következő eljárások és elvek alkalmazandók:
(a) a Felek képviselői nyitó ülést tartanak, amelynek során a vizsgáló Fél áttekinti a vizsgálati tervet, és megerősíti, hogy a vizsgálat lefolytatásához megfelelő erőforrások, dokumentáció és egyéb szükséges eszközök állnak rendelkezésre;
(b) a dokumentumok áttekintése a következők áttekintésére is kiterjedhet:
(i) az a) pontban említett dokumentumok és nyilvántartások;
(ii) a vizsgált Fél felépítése és hatáskörei;
(iii) az ellenőrzési és a bizonyítványkiállítási rendszerekben a jelen megállapodás hatálybalépését követően vagy az előző vizsgálat óta bekövetkezett lényeges változások;
(iv) az állatok, állati termékek, növények vagy növényi termékek ellenőrzési és bizonyítványkiállítási rendszerének megvalósítása; és
(v) a releváns, ellenőrzésekkel és bizonyítványokkal kapcsolatos nyilvántartások és dokumentumok;
(c) a helyszíni ellenőrzésekre a következő elvek alkalmazandók:
(i) a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó döntés egy kockázatértékelésen alapul, olyan tényezők figyelembevételével, mint az érintett állatok, állati termékek, növények, növényi termékek, az iparág vagy az exportáló ország követelményeknek való megfelelése előzményei, a termelési volumen és az import- vagy exporttermelés, az infrastruktúrában bekövetkezett változások és a nemzeti ellenőrzési és bizonyítványkiállítási rendszerek; és
(ii) a helyszíni ellenőrzések magukban foglalhatják a termelő és gyártó létesítmények, az élelmiszerkezelési vagy -tároló területek és ellenőrző laboratóriumok felkeresését annak ellenőrzése céljából, hogy az a) pontban említett dokumentációban foglalt információnak megfelelnek-e; és
(d) ha nyomon követő vizsgálatot végeznek a hiányosságok kijavításának ellenőrzésére, elegendő lehet csak azokat a pontokat megvizsgálni, amelyek esetében megállapították, hogy korrekcióra van szükség.
6. A Felek a lehető legnagyobb mértékben szabványosítják a vizsgálat ténymegállapításainak és következtetéseinek jelentésére szolgáló formanyomtatványokat az egységesebb, átláthatóbb és hatékonyabb vizsgálatok érdekében. A munkadokumentum között szerepelhet a megvizsgálandó elemek ellenőrző listája, amely a következőkre terjedhet ki:
(a) jogalkotás;
(b) az ellenőrző és bizonyítványkiállító szolgálatok szervezeti felépítése és működési rendje;
(c) a létesítmények adatai és munkafolyamatai, egészségügyi statisztikák, mintavételi tervek és eredmények;
(d) megfelelőségi intézkedések és eljárások;
(e) jelentés- és panasztételi eljárások; és
(f) oktatási programok.
7. A Felek képviselői, beleértve adott esetben a nemzeti ellenőrzési és bizonyítványkiállítási programokért felelős tisztviselőket, záróülést tartanak. Ezen az ülésen a vizsgáló Fél világosan és tömören ismerteti a vizsgálat ténymegállapításait úgy, hogy a vizsgálat következtetéseit a vizsgált Fél egyértelműen megértse. A vizsgált Félnek az észlelt hiányosságok kijavítására irányuló intézkedési tervet kell készítenie, amely lehetőség szerint tartalmazza az intézkedések teljesítésének céldátumát is.
8. A vizsgálati jelentés tervezetét 20 munkanapon belül meg kell küldeni a vizsgált Félnek, akinek 25 munkanap áll rendelkezésére, hogy a jelentéstervezetet észrevételezze. A vizsgált Fél észrevételeit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják. Ahol azonban a vizsgálat súlyos humán-, állat- vagy növényegészségügyi kockázatot tárt fel, a vizsgált Felet a lehető leghamarabb, de minden esetben a vizsgálat végrehajtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják.
________________
13-G. MELLÉKLET
BEHOZATALI ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATI DÍJAK
1. Az egyenértékűség megállapítására a következő elvek alkalmazandók:
(a) a behozatali ellenőrzések okmányellenőrzésből, azonosításból és fizikai ellenőrzésből állnak;
(b) az állatok és az állati termékek esetében a fizikai ellenőrzések és azok gyakorisága a behozatallal járó kockázaton alapul;
(c) a növényegészségügyi célú ellenőrzések végrehajtása során az importáló Fél biztosítja, hogy a növényeket és növényi termékeket, valamint egyéb árukat és azok csomagolását vagy teljes egészében, vagy reprezentatív mintavétellel alapos hatósági vizsgálattal ellenőrzik, és – amennyiben szükséges – az azokat szállító járműveket is alapos hatósági vizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy – amennyire megállapítható – semmilyen károsítóval nem fertőzöttek; és
(d) amennyiben az ellenőrzések a vonatkozó normák vagy követelmények be nem tartását tárják fel, az importáló Fél az azonosított kockázattal arányos hatósági intézkedéseket hoz; amennyiben lehetséges, az importőrnek vagy képviselőjének hozzáférést kell biztosítani a szállítmányhoz, és lehetőséget kell kapnia arra, hogy releváns információk átadásával segítse az importáló Felet a szállítmányt illető végső döntés meghozatalában; az ilyen döntés arányos kell legyen a kockázattal.
2. A fizikai ellenőrzések esetében a következő gyakoriság alkalmazandó:
(a) állatok és állati eredetű termékek:
(i) az Uniós Félhez irányuló behozatal esetében:
|
A határellenőrzés típusa |
Gyakorisági mérték |
|
1. Okmányellenőrzések |
100 % |
|
2. Azonossági ellenőrzések |
100 % |
|
3. Fizikai ellenőrzések |
|
|
Élő állatok |
100 % |
|
I. kategóriába tartozó termékek – A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 meghatározott friss hús, beleértve a belsőségeket és a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóhúskészítményeket – Légmentesen zárt tartályokban szobahőmérsékleten eltartható halkészítmények, friss és fagyasztott hal és száraz és/vagy sózott halászati termékek – Egész tojások – Zsír és kiolvasztott állati zsírok – Állati bél – Keltetőtojások |
20 % |
|
II. kategóriába tartozó termékek – Baromfihús és baromfihús-készítmények – Nyúlhús, vadhús (vadonélő/tenyésztett) és az azokból származó termékek – Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek – Tojástermékek – Emberi fogyasztásra szánt, feldolgozott állati fehérje – A 20 % alatt említetteken kívüli egyéb halászati termékek – Kéthéjú kagylók – Méz |
50 % |
|
A III. kategóriába tartozó termékek – Sperma – Embrió – Trágya – Tej és tejtermék (nem emberi fogyasztásra szánt) – Zselatin – Békacomb és csigák – Csont és csontkészítmények – Nyersbőr és irha – Sörte, gyapjú, szőr és toll – Szarv, szarutermékek, pata és patából készült termékek – Méhészeti termékek – Vadtrófeák – Kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele – Kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására szánt nyersanyag – Nyersanyag, vér, vérkészítmények, mirigyek és szervek gyógyszeripari vagy technikai felhasználásra – Széna és szalma – Kórokozók – Feldolgozott állati eredetű fehérje (csomagolt) |
legalább 1 % legfeljebb 10 % |
|
Nem emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérje (ömlesztett) |
100 % az első hat szállítmány esetében (142/2011/EU bizottsági rendelet 6 ), majd 20 % |
(ii) a Chilébe irányuló behozatal tekintetében:
|
A határellenőrzés típusa |
Gyakorisági mérték |
|
1. Okmányellenőrzések |
100 % |
|
2. Azonossági ellenőrzések |
100 % |
|
3. Fizikai ellenőrzések |
|
|
4. Élő állatok |
100 % |
|
1. kategóriába tartozó termékek – Friss szarvasmarhahús |
50 % |
|
(Megállapítással záruló fizikai utóellenőrzés = következő 10 szállítmány). |
100 % |
|
2. kategóriába tartozó termékek – Baromfi-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint vadon élő fajok friss húsa – Hüllő- és kétéltűhús – Feldolgozott hús (marha-, sertés- és baromfihús) – Tej és tejtermékek – Méz – Egész tojások |
20 % |
|
– Belsőségek – Vágási melléktermék és belsőség – Inak, porcok, szarvasmarha rekeszoszlopok – Sperma és embriók – Toll-, kagyló-, hús- és csontliszt – Olajok és csalétkek – Vérkészítmények – Hús- és mirigykivonat |
|
|
(Megállapítással záruló fizikai utóellenőrzés = következő 10 szállítmány). |
50 % |
|
3. kategóriába tartozó termékek – Kenguruhús – Hüllőhús – Húskonzervek és húskészítménykonzervek – Tengeri madár guanó – Toll, szőr, sörte és sörény – Kollagén, zselatin – Vér, szérum, plazma in vitro használatra – Készétel – Epe és tápközeg – Méhviasz – Különféle fajoktól származó bőr – Méhpempő és propolisz – Húskivonat – Gyapjú, kivéve a feldolgozott gyapjút |
Legalább 1 % Legfeljebb 10 % |
|
– Szalonna, zsír, étkezési sertésbőr – Állati vér, szérum és plazma in vitro használatra – Inak és porcok – Állati zsír (szalonna, étkezési bőr) – Szárított hús (jerky) – Trófeák és kitömött állatok – Cserzett, félig cserzett, krómmal cserzett és pácolt bőrök – Feldolgozott, festett és fésűsgyapjú – Kedvtelésből tartott állatok teljes értékű eledele |
|
|
(Megállapítással záruló fizikai utóellenőrzés = következő 10 szállítmány). |
20 % |
(b) növények és növényi termékek esetében:
(i) az Uniós Félhez irányuló behozatal esetén az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet 7 XI. mellékletében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében:
|
A határellenőrzés típusa |
Gyakorisági mérték |
|
1. Okmányellenőrzések |
100 % |
|
2. Azonossági ellenőrzések |
100 % |
|
3. Fizikai ellenőrzések |
A növényeket és növényi termékeket, valamint egyéb árukat és azok csomagolását vagy teljes egészében, vagy reprezentatív mintavétellel alapos hatósági vizsgálattal ellenőrzik, és amennyiben szükséges az azokat szállító járműveket is alapos hatósági vizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy – amennyire megállapítható – semmilyen károsítóval nem fertőzöttek. |
(ii) a Chilébe irányuló behozatal tekintetében:
(A) az okmányellenőrzések a szállítmányra vonatkozó összes dokumentum vizsgálatára irányulnak a növényegészségügyi bizonyítványnak való megfelelés megállapítása érdekében;
(B) fizikai ellenőrzések:
(B.1) a fizikai vizsgálat a szállítmányoknak a feldolgozás vagy az átalakítás mértékének meghatározása céljából történő vizsgálatára vonatkozik, például annak ellenőrzésére, hogy a termék fagyasztott, szárított vagy pirított;
(B.2) „növényegészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező árucikkek hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat vagy megfelelnek-e a növényegészségügyi szabályoknak.
(C) az átvételkor megállapításra kerül a nemzetközi szállítóeszközök növényegészségügyi helyzete.
|
A határellenőrzés típusa |
Gyakorisági mérték |
|
1. Okmányellenőrzések |
100 % |
|
2. Azonossági ellenőrzések |
100 % |
|
3. Fizikai ellenőrzések: – fizikai vizsgálat – növényegészségügyi vizsgálat |
A növényeket és növényi termékeket, valamint egyéb árukat és azok csomagolását vagy teljes egészében, vagy reprezentatív mintavétellel alapos hatósági vizsgálattal ellenőrzik, és amennyiben szükséges az azokat szállító járműveket is alapos hatósági vizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy – amennyire megállapítható – semmilyen károsítóval nem fertőzöttek. |
|
Növények, növényi termékek és egyéb szabályozott áruk, amelyek növényegészségügyi kockázatot jelentenek |
A határellenőrzés típusa |
|
Szaporításra vagy ültetésre szánt magok, növények és növényrészek. |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Biológiai védekezésben használt élőlények és mikroorganizmusok, beporzók, bizonyos anyagok előállítói. |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Növényi termékek: |
|
|
Egy vagy több, az eredeti tulajdonságainak átalakulásával járó feldolgozási vagy átalakítási folyamaton átesett növényi anyag, amelyet ennek következtében a károsítók közvetlenül nem érintenek, de a tárolási körülmények következtében károsítókat hordozhat, vagy károsítófertőzést szenvedhet el. |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Fizikai vizsgálat |
|
Olyan növényi anyag, amelyet annak ellenére, hogy feldolgozási folyamatnak vetik alá, érinthetnek károsítófertőzések, illetve megtelepedhetnek benne károsítók. |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Friss növényi termékek közvetlen felhasználással vagy átalakítást követő fogyasztásra, amelyeket károsítófertőzések érinthetnek vagy amelyekben károsítók megtelepedhetnek. |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Egyéb szabályozott árucikkek, amelyek növényegészségügyi kockázatot jelentenek |
|
|
Termesztőközegek |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Biotrágyák |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Szállítások |
Átvétel |
|
Fa csomagolóanyagok |
Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Szállítótartályok |
Növényegészségügyi vizsgálat |
|
Az igénybe vett gépek és járművek, amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti célokra használnak |
Okmányellenőrzések Azonossági ellenőrzések Növényegészségügyi vizsgálat |
________________
13-H. MELLÉKLET
TANÚSÍTÁS
1. A bizonyítványok kiállítására a következő elvek alkalmazandók:
(a) növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó bizonyítványok kiállítása tekintetében az illetékes hatóságok végrehajtják az (EU) 2016/2031 európai parlamenti tanácsi rendelet 8 100. és 101. cikkét, valamint a FAO Növényegészségügyi intézkedésekhez megállapított nemzetközi szabványainak 7. számú, „Exportbizonyítványok rendszere” című, valamint 12. számú, „Iránymutatás a növényegészségügyi bizonyítványokhoz” című részében meghatározott elveket; és
(b) az állatokra és állati termékekre vonatkozó bizonyítványok kiállítása tekintetében:
(i) az egyes Felek illetékes hatóságai biztosítják, hogy a bizonyítványokat kiállító tisztviselők a hitelesítendő állatok és állati termékek tekintetében az állategészségügyi jogszabályok kielégítő ismeretével rendelkezzenek, és általában tájékozottak legyenek a bizonyítványok kiállításának és kibocsátásának szabályairól, és amennyiben szükséges, a kiállítás előtt elvégzendő ellenőrzések, tesztek vagy vizsgálatok jellegéről és mértékéről;
(ii) a bizonyítványokat kiállító tisztviselők nem igazolhatnak olyan adatokat, amelyeket személyesen nem ismernek, vagy amelyekről nem bizonyosodtak meg;
(iii) a bizonyítványokat kiállító tisztviselők nem írhatnak alá üres vagy hiányosan kitöltött bizonyítványokat, vagy olyan állatokra vagy állati termékekre vonatkozó bizonyítványokat, amelyeket nem vizsgáltak meg, illetve amelyek kikerültek a bizonyítványokat kiállító tisztviselők ellenőrzése alól; amennyiben egy bizonyítványt egy másik bizonyítvány vagy tanúsítvány alapján írnak alá, a szóban forgó bizonyítványnak vagy tanúsítványnak a kiállító tisztviselő birtokában kell lennie az aláírást megelőzően;
(iv) a bizonyítványokat kiállító tisztviselő olyan adatokat hitelesíthet:
(A) amelyekről valamely, az illetékes hatóság által erre felhatalmazott és a hatóság ellenőrzése alatt tevékenykedő másik személy a b) pont i., ii. vagy iii. alpontja alapján meggyőződött, feltéve, hogy a bizonyítványt kiállító hatóság igazolni tudja az igazolandó adatok hitelességét; vagy
(B) amelyeket a nyomon követő programok keretében, hivatalosan elismert minőségbiztosító rendszerekre hivatkozással, illetve az állategészségügyi jogszabályok által engedélyezett járványügyi felügyeleti rendszer segítségével kaptak;
(v) az egyes Felek illetékes hatóságai meghozzák az összes szükséges intézkedést a bizonyítványkiadás egységességének biztosítására; mindenekelőtt arról gondoskodnak, hogy az általuk kijelölt, bizonyítványokat kiállító tisztviselők:
(A) olyan státusszal rendelkeznek, amely biztosítja a pártatlanságukat, nincs közvetlen kereskedelmi érdekük a bizonyítványok hatálya alá tartozó állatok vagy állati termékek tekintetében, illetve azokban a vállalkozásokban vagy létesítményekben, amelyekből származnak; és
(B) teljes mértékben tudatában legyenek az általuk aláírt valamennyi bizonyítvány tartalma jelentőségének;
(vi) a bizonyítványokat úgy kell kiállítani, hogy biztosítsák a kapcsolatot a bizonyítvány és a szállítmány között; azokat legalább egy, a bizonyítványt kiállító tisztviselő által értett nyelven, valamint az importáló Fél a (3) bekezdésben meghatározott hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani;
(vii) minden illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a bizonyítványok alapján azonosítsa az azokat kiállító tisztviselőt, és biztosítani tudja, hogy az illetékes hatóság által meghatározott ideig minden kiállított bizonyítványról másolat áll rendelkezésre;
(viii) mindegyik Fél bevezeti azon ellenőrzéseket, és meghozza azon ellenőrző intézkedéseket, amelyek annak megelőzéséhez szükségesek, hogy hamis vagy félrevezető bizonyítványokat bocsássanak ki, vagy az állategészségügyi jogszabályok céljából kiállítandó bizonyítványokat csalárd módon állítsák elő vagy használják fel; és
(ix) a bírósági eljárások vagy büntetések sérelme nélkül az illetékes hatóságok vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket folytatnak, és meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy szankciókat szabjanak ki a hibás vagy félrevezető bizonyítványok tudomásukra jutott kiállításáért; az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a bizonyítványokat kiállító tisztviselők ideiglenes felfüggesztését a vizsgálat végéig; különösen a következőket:
(A) ha az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a bizonyítványokat kiállító tisztviselő szándékosan bocsátott ki hamis bizonyítványt, az illetékes hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy – amennyire lehetséges – az érintett tisztviselő ne legyen képes megismételni a jogsértést; és
(B) ha az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy egy magánszemély vagy egy vállalkozás csalárd módon használt fel, illetve megváltoztatott egy hatósági bizonyítványt, az illetékes hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy – amennyire lehetséges – az adott magánszemély vagy vállalkozás ne legyen képes megismételni a jogsértést; az ilyen intézkedések közé tartozhat az érintett magánszemély vagy vállalkozás hivatalos bizonyítvány kiállítása iránti kérelmének elutasítása.
2. A 13.9. cikk (5) bekezdésében említett tanúsítvány tekintetében az egészségügyi tanúsítványnak tükröznie kell az érintett termék egyenértékűségi helyzetét. Az egészségügyi tanúsítvány megállapítja az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűként elismert termelési normáinak betartását.
3. A bizonyítványok hivatalos nyelvei:
(a) az Uniós Félhez irányuló behozatal esetében:
(i) növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében a bizonyítványt az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, lehetőleg a rendeltetési hely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek egyikén kell kiállítani;
(ii) állatok és állati termékek esetében az egészségügyi bizonyítványt a rendeltetési hely szerinti tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén, valamint annak a tagállamnak legalább egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani, ahol a 13.12. cikkben előírt behozatali ellenőrzést végrehajtják; és
(b) a Chilébe történő behozatal esetén az egészségügyi bizonyítványt spanyolul vagy más nyelven kell kiállítani; utóbbi esetben spanyol nyelvű fordítást kell biztosítani.
________________
15-A. MELLÉKLET
ENERGIAHORDOZÓK, NYERSANYAGOK ÉS SZÉNHIDROGÉNEK JEGYZÉKEI
1. Energiahordozók HR-kód szerinti jegyzéke:
(a) szilárd tüzelőanyagok (HR-kód: 27.01, 27.02 és 27.04);
(b) nyersolaj (HR-kód: 27.09);
(c) olajtermékek (HR-kód: 27.10, 27.13–27.15);
(d) földgáz, beleértve a cseppfolyósított földgázt és a cseppfolyósított szénhidrogéngázt (HR-kód: 27.11); és
(e) elektromos energia (HR-kód: 27.16).
2. Nyersanyagok HR-kód szerinti jegyzéke:
|
Árucsoport |
Megnevezés |
|
25 |
Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement |
|
26 |
Ércek, salakok és hamu |
|
27 |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok |
|
28 |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból |
|
29 |
Szerves vegyi anyagok |
|
71 |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk, kivéve a természetes vagy tenyésztett gyöngyöket, drágaköveket vagy féldrágaköveket |
|
72 |
Vas és acél |
|
74 |
Réz és ebből készült áruk |
|
75 |
Nikkel és ebből készült áruk |
|
76 |
Alumínium és ebből készült áruk |
|
78 |
Ólom és ebből készült áruk |
|
79 |
Cink és ebből készült áruk |
|
80 |
Ón és ebből készült áruk |
|
81 |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
3. Szénhidrogének HR-kód szerinti jegyzéke:
(a) nyersolaj (HR-kód: 27.09); és
(b) földgáz (HR-kód: 27.11).
________________
15-B. MELLÉKLET
A 15.5. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EXPORTÁRKÉPZÉSI FELTÉTELEK
1. A 15.5. cikk (2) bekezdése alapján Chile által bevezetett vagy fenntartott intézkedésnek meg kell felelnie az alábbi feltételek mindegyikének:
(a) nem eredményez az Uniós Félhez irányuló kivitelre nézve a 9.11. cikk szerinti exportkorlátozást;
(b) nem érinti hátrányosan az Uniós Fél azon képességét, hogy Chiléből nyersanyagot szerezzen be;
(c) ha a nyersanyagot kedvezményes áron szállítják bármely harmadik országbeli gazdasági szereplőnek, ezt a kedvezményt azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell az Uniós Fél hasonló helyzetben lévő gazdasági szereplők számára; és
(d) nem eredményez olyan kedvezményes árat, amely alacsonyabb ugyanazon árunak az előző 12 hónap során realizált legalacsonyabb exportáránál.
2. Chile jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban az (1) bekezdésben említett intézkedést és annak végrehajtási módját nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és az Uniós Fél kérésére Chile részletes és megbízható információkat oszt meg az Uniós Féllel a termékkörről, az intézkedés hatálya alá tartozó termelési volumenről, arról, hogy sor került-e kedvezményes áron belföldi értékesítésre, valamint az intézkedés eredményeként kialakult belföldi árról.
________________
16-A. MELLÉKLET
A FELEK ÁLTAL ELISMERTETT NEMZETKÖZI SZABVÁNYÜGYI SZERVEZETEK
1. Nemzetközi Mérésügyi Iroda (BIPM);
2. Codex Alimentarius Bizottság;
3. Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO);
4. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelményeinek harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH);
5. Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC);
6. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO);
7. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO);
8. Nemzetközi Olívatanács (COI);
9. Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV);
10. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO);
11. Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML);
12. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU);
13. A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerével foglalkozó ENSZ-szakértői albizottság (ENSZ/SCEGHS);
14. Egyetemes Postaegyesület (UPU);
15. Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (WP.29) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) keretében; és
16. Állategészségügyi Világszervezet (WOAH)
________________
16-B. MELLÉKLET
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS – MEZŐK ÉS SAJÁTOSSÁGOK
1. A mezők listája 9 :
(a) a (2) bekezdésben meghatározott elektromos és elektronikus berendezések biztonsági szempontjai;
(b) a (2) bekezdésben meghatározott gépek biztonsági szempontjai;
(c) a (2) bekezdésben meghatározott berendezések elektromágneses összeférhetősége;
(d) energiahatékonyság, beleértve a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket;
(e) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozása; és
(f) szaniteráruk.
2. E melléklet alkalmazásában:
(a) „berendezés elektromágneses összeférhetősége”: a rendeltetésszerű működéshez elektromos áramot vagy elektromágneses mezőt használó berendezések, valamint az ilyen elektromos áram generálására, átvitelére és mérésére szolgáló berendezések elektromágneses összeférhetősége (zavar és zavartűrés), kivéve:
(i) robbanásveszélyes környezetben való felhasználásra szánt berendezések;
(ii) radiológiai vagy orvosi célú berendezések;
(iii) áru- és utasszállító felvonók villamos részei;
(iv) rádióamatőrök által használt rádióberendezések;
(v) mérőberendezések;
(vi) nem automatikus mérlegek;
(vii) eleve ártalmatlan berendezések; valamint
(viii) szakembereknek szánt, csak kutatási és fejlesztési létesítményekben, kizárólag kutatási és fejlesztési célokra használandó, egyedi készítésű értékelő készlet;
(b) „energiahatékonyság”: a leadott teljesítmény, szolgáltatás, áruk vagy energia és a termék felvett energiamennyiségének aránya, amely hatással van a használat közbeni energiafogyasztásra, figyelembe véve az erőforrások hatékony elosztását;
(c) „elektromos és elektronikus berendezések biztonsági szempontjai”: azon gépek biztonsági szempontjai, amelyek nem olyan berendezések, amelyek rendeltetésszerű működéséhez elektromos áramra van szükség, valamint az elektromos áram generálására, átvitelére és mérésére szolgáló olyan berendezések, amelyeket váltóáram esetén 50 V és 1 000 V közötti, egyenáram esetén pedig 75 V és 1 500 V közötti feszültségen történő használatra terveztek, vagy olyan berendezések, amelyek 3 000 GHz-nél alacsonyabb elektromágneses hullámokat bocsátanak ki vagy fogadnak rádiós távközlés vagy rádiós helyzetmeghatározás céljából, az alábbiak kivételével:
(i) robbanásveszélyes környezetben való felhasználásra szánt berendezések;
(ii) radiológiai vagy orvosi célú berendezések;
(iii) áru- és utasszállító felvonók villamos részei;
(iv) rádióamatőrök által használt rádióberendezések;
(v) elektromosságmérők;
(vi) kapcsolódugaszok és dugaszolóaljzatok házi használatra;
(vii) villanypásztor ellenőrző szerkezetek;
(viii) játékok;
(ix) szakembereknek szánt, csak kutatási és fejlesztési létesítményekben, kizárólag kutatási és fejlesztési célokra használandó, egyedi készítésű értékelő készlet; vagy
(x) épületekbe vagy építményekbe történő állandó beépítésre szánt építési termékek, amelyek teljesítménye befolyásolja az épület vagy mélyépítési munkák teljesítményét, mint például kábelek, tűzjelzők vagy elektromos ajtók;
(d) „gépek biztonsági szempontjai”: a legalább egy mozgó részből álló, egy vagy több energiaforrást, például hő-, elektromos, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikai energiát felhasználó meghajtó rendszerrel meghajtott szerelvény biztonsági szempontjai, amely részeket ugyanazon cél elérése érdekében olyan módon rendeznek el és vezérelnek, hogy egységes egészként működjenek, az egyes Felek által meghatározott, nagy kockázatú gépek kivételével;
(e) „szaniteráruk”: WC-k, pezsgőfürdők, konyhai mosogatók, piszoárok, kádak, zuhanytálcák, bidék vagy mosdókagylók.
3. E megállapodás III. része 16.9. cikkének (7) bekezdése alapján a vegyes tanács módosíthatja a jelen melléklet (1) bekezdésében szereplő mezők jegyzékét.
4. Az (1) bekezdés ellenére a Felek bevezethetnek harmadik fél általi kötelező vizsgálatra vagy bizonyítványkiállításra vonatkozó követelményeket az e mellékletben meghatározott területek esetében, az e melléklet hatálya alá tartozó termékekre, a következő feltételekkel:
(a) bármely ilyen követelmény bevezetését az emberi egészség és biztonság védelmével kapcsolatos kényszerítő okok indokolják;
(b) bármely ilyen követelmény bevezetését megalapozott műszaki vagy tudományos információk támasztják alá az adott termékek teljesítménye tekintetében;
(c) bármely ilyen követelmény nem korlátozza jobban a kereskedelmet, mint amennyire az a Fél jogos célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, figyelembe véve azokat a kockázatokat, amelyeket a teljesítés elmaradása teremtene; és
(d) e megállapodás hatálybalépésekor a Fél észszerűen nem láthatta előre, hogy szükség lesz-e bármely ilyen követelmény bevezetésére.
Bármely ilyen követelmény bevezetése előtt a Fél értesíti a másik Felet, és konzultációkat követően a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a másik Fél észrevételeit bármely ilyen követelmény kidolgozása során.
________________
16-C. MELLÉKLET
GÉPJÁRMŰVEK ÉS BERENDEZÉSEK, VALAMINT EZEK ALKATRÉSZEI
1. E melléklet alkalmazásában:
(a) „1958. évi megállapodás”: a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló, 1958. március 20-án Genfben kelt megállapodás;
(b) „2017. évi HR”: a Harmonizált Rendszer Nómenklatúrájának 2017. évi, a Vámigazgatások Világszervezete által kiadott kiadása;
(c) „ENSZ EGB”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága; és
(d) „ENSZ-előírás”: az 1958. évi megállapodásnak megfelelően elfogadott műszaki előírás.
2. Az e mellékletben használt kifejezések jelentése megegyezik az 1958. évi megállapodásban vagy a TBT-megállapodás 1. mellékletében szereplő kifejezések jelentésével.
3. Ez a melléklet az ENSZ-EGB járművek kialakításáról szóló összevont határozatának (R.E.3) 10 1.1. pontjában meghatározott, többek között a 2017. évi HR 40., 84., 85., 87., 90. és 94. árucsoportjába tartozó valamennyi gépjármű-, berendezés- és alkatrész-kategória (a továbbiakban: érintett termékek) Felek közötti kereskedelmére vonatkozik.
4. Az érintett termékek tekintetében e melléklet célkitűzései a következők:
(a) a nem vámjellegű akadályok felszámolása és megelőzése a kétoldalú kereskedelemben;
(b) az új gépjárművek jóváhagyásának elősegítése többek között az 1958. évi megállapodásban meghatározott jóváhagyási rendszerek alapján;
(c) versenyképes piaci feltételek megteremtése a nyitottság, a megkülönböztetésmentesség, az arányosság és az átláthatóság alapelvei alapján; és
(d) az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelmének garantálása, elismerve a Felek azon jogát, hogy meghatározzák a kívánatosnak tartott védelmi szintet és szabályozási megközelítéseket.
5. A Felek elismerik, hogy az ENSZ-előírások az érintett termékekre vonatkozó nemzetközi szabványok.
6.
Az importáló Fél elfogadja a piacán az új gépjárműveket vagy új gépjármű-berendezéseket vagy azok alkatrészeit, feltéve, hogy a gyártó az importáló Fél hatályos jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően tanúsította, hogy a jármű, a berendezés vagy azok alkatrészei megfelelnek az importáló Fél területén alkalmazandó biztonsági szabványoknak vagy műszaki előírásoknak
11
.
7. A Felek elismerik, hogy Chile a műszaki előírásába beépítette az Uniós Fél és az ENSZ EGB bizonyos műszaki előírásait, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvek és a típusbizonyítványokat elfogadását.
8. Chile elfogadja az Uniós Fél és az ENSZ-EGB által az Uniós Fél és az ENSZ-EGB műszaki előírásaival összhangban kiadott típusbizonyítványokat mint olyan bizonyítványok, amelyek igazolják az érintett termékeknek Chile műszaki előírásaival való megfelelőségét, anélkül, hogy további vizsgálati vagy jelölési követelményekre lenne szükség az Uniós Fél vagy az ENSZ-EGB adott típusjóváhagyásai által lefedett követelményeknek való megfelelés igazolására vagy tanúsítására, kivéve, ha ez a chilei műszaki előírások értelmében kockázatot jelentene az emberi egészségre, biztonságra vagy a környezetre.
9. Chile módosíthatja műszaki előírásait, ha úgy ítéli meg, hogy az Uniós Fél vagy az ENSZ EGB műszaki előírásai már nem képviselik az általa kívánatosnak tartott védelmi szintet, vagy kockázatot jelentenek az emberi egészségre, biztonságra vagy a környezetre nézve. Az ilyen módosítások bevezetése előtt Chile az e megállapodás III. rlszének 16.13. cikke szerint kijelölt kapcsolattartó pontokon keresztül tájékoztatja az Uniós Felet, és megkeresésre tájékoztatást ad e módosítások indokáról.
10. Az importáló Fél illetékes hatóságai ellenőrizhetik, hogy az érintett termékek megfelelnek-e az importáló Fél valamennyi vonatkozó műszaki előírásának. Az ellenőrzést véletlenszerű piaci mintavétellel és az importáló Fél műszaki előírásaival összhangban kell elvégezni.
11. Az importáló Fél előírhatja a beszállító számára, hogy vonja ki piacáról a terméket, ha az érintett termék nem felel meg az említett műszaki előírásoknak.
12. A Felek azon jogának sérelme nélkül, hogy az általuk kívánatosnak tartott védelmi szintnek megfelelő intézkedéseket fogadjanak el a közúti biztonság, a környezet vagy a közegészség védelmére, valamint a megtévesztő gyakorlatok megelőzésére, valamennyi Fél tartózkodik attól, hogy az érintett termékekre jellemző szabályozási intézkedések útján megszüntesse vagy rontsa a másik Fél számára e melléklet alapján keletkező piacra jutási előnyöket.
13. Az importáló Fél törekszik arra, hogy engedélyezze az importáló Fél által még nem szabályozott új technológiát vagy új funkciót tartalmazó termékek behozatalát és forgalmazását, kivéve, ha megalapozott kétségei vannak annak biztonságosságával kapcsolatban olyan tudományos vagy műszaki információk alapján, melyek szerint ez az új technológia vagy új funkció kockázatot jelent az emberi egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. A forgalombahozatalt elutasító importáló Fél a másik Felet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja e döntéséről.
14. A Felek a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság keretében együttműködnek és információt cserélnek az e melléklet végrehajtása szempontjából lényeges kérdésekről.
_______________
16-D. MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS A 16.7. CIKKE (5) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT, A NEM ÉLELMISZER JELLEGŰ TERMÉKEK BIZTONSÁGÁVAL ÉS A KAPCSOLÓDÓ MEGELŐZŐ, KORLÁTOZÓ ÉS KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDSZERES INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
A vegyes tanács a 16.7. cikk (10) bekezdésével összhangban módosíthatja ezt a mellékletet.
_______________
16-E. MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS A 16.7. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, AZ ELŐÍRÁSOKNAK NEM MEGFELELŐ, NEM ÉLELMISZER JELLEGŰ ÉS A 16.7. CIKK (5) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓKTÓL ELTÉRŐ TERMÉKEKET ILLETŐEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDSZERES INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
A vegyes tanács a 16.7. cikk (10) bekezdésével összhangban módosíthatja ezt a mellékletet.
________________
17-A. MELLÉKLET
A MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
Megjegyzések
1. A Felek 17-A-1. függelékben, illetve 17-A-2. függelékben szereplő jegyzékei a 17.14. és 18.8. cikk értelmében meghatározzák a megfogalmazott fenntartásokat azon hatályos intézkedésekre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az alábbiak által megállapított kötelezettségeknek:
(a) 18.6. cikk;
(b) 17.9. vagy 18.4. cikk;
(c) 17.11. cikk;
(d) 17.13. cikk; vagy
(e) 17.12. cikk.
2. A Felek fenntartásai nem érintik a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. Valamennyi fenntartás az alábbi elemeket határozza meg:
(a) „ágazat”: az az általános ágazat, amely vonatkozásában a fenntartást teszik;
(b) „alágazat”: az a konkrét ágazat, amely vonatkozásában a fenntartást teszik;
(c) „iparági besorolás”: adott esetben a CPC, az ISIC rev. 3.1 vagy a szóban forgó fenntartásban kifejezetten másképp részletezettek szerint az említett fenntartás hatálya alá tartozó tevékenységre utal;
(d) „a fenntartás típusa”: az e melléklet (1) bekezdésében említett, a fenntartás tárgyát képező kötelezettség meghatározása;
(e) „kormányzati szint”: a megfogalmazott fenntartáshoz kapcsolódó intézkedést fenntartó kormányzati szint;
(f) „intézkedések”: azonosítja az adott esetben a „leírás” elem által minősített törvényeket vagy egyéb intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták. Az „intézkedések” elemben hivatkozott „intézkedés”:
(i) a módosított, folytatott vagy megújított intézkedést jelenti az e megállapodás hatálybalépésének napjától számítva;
(ii) magában foglal bármely, az intézkedés hatálya alatt és azzal összhangban elfogadott vagy fenntartott alárendelt intézkedést; valamint
(iii) az Uniós Fél jegyzéke tekintetében magában foglal minden olyan törvényt vagy egyéb intézkedést, amely valamely irányelvet tagállami szinten hajt végre; és
(g) „leírás”: meghatározza azon meglévő intézkedés nem megfelelő szempontjait, amelyre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták.
4. Az egyértelműség érdekében: ha valamely Fél a fenntartás eredetijétől eltérő kormányzati szinten fogad el új intézkedést, és ez az új intézkedés – azon a területen, amelyre vonatkozik – ténylegesen felváltja az „intézkedések” elemben említett eredeti intézkedés nem megfelelő jellegét, az új intézkedést az eredeti intézkedésnek a 17.14. cikk (1) bekezdésének c) pontja vagy a 18.8. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett módosításának kell tekinteni.
5. Egy fenntartás értelmezése során a fenntartás valamennyi elemét mérlegelni kell. A fenntartást azon intézkedésben meghatározott, releváns kötelezettségek fényében kell értelmezni, amelyekre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták. Az „intézkedések” elem valamennyi másik elemmel szemben irányadó.
6. A Felek jegyzékeinek alkalmazásában az „ISIC rev. 3.1” a gazdasági tevékenységek ENSZ Statisztikai Bizottsága által elfogadott nemzetközi ágazati osztályozási rendszerét jelenti (Statistical Papers, M sorozat, 4. sz., ISIC rev 3.1, 2002.).
7. A Felek jegyzékeinek alkalmazásában a Felek területén való helyi jelenlét követelményével kapcsolatos fenntartást a 18.6. cikk tekintetében fogalmazzák meg, nem pedig a 18.4. cikk, illetve a 17-C. mellékletben a 18.7. cikk tekintetében. Továbbá ez a követelmény nem a 17.9. cikkel tekintetében tett fenntartásként fogalmazódik meg.
8. Az Uniós Fél szintjén megfogalmazott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam központi szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre vonatkozik, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. Valamely tagállam által megfogalmazott fenntartás az említett tagállam központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére vonatkozik. A belga fenntartások alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír. Az Uniós Fél fenntartásainak alkalmazásában Finnországban a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti. A Chile szintjén megfogalmazott fenntartás a központi kormányzat vagy a helyi önkormányzat valamely intézkedésére vonatkozik.
9. A Felek jegyzékei nem tartalmazzák a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást a megállapodás 17.9, 18.4. és 18.6. cikke értelmében. Ezen intézkedések között szerepelhetnek mindenekelőtt a következők: engedély megszerzésének szükségessége, az általános szolgáltatási kötelezettségnek való megfelelés, elismert képesítések megszerzése a szabályozott ágazatokban, külön vizsgák letétele, ideértve a nyelvvizsgákat, egy konkrét foglalkozás tagsági követelményeinek való megfelelés, például egy szakmai szervezetbeli tagság, a szolgáltatónak helyi ügynökkel vagy helyi irodával kell rendelkeznie, vagy egyéb megkülönböztetésmentes követelményeknek való megfelelés, például egyes tevékenységeket nem végezhetnek védett övezetekben vagy területeken. Még ha nem is szerepelnek e mellékletben, ezen intézkedések továbbra is alkalmazandók.
10. Az egyértelműség kedvéért: az Uniós Félre vonatkozóan a nemzeti elbánás nyújtásának kötelezettsége nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy az adott tagállamban nyújtott elbánást az Európai Unió működéséról szóló szerződés értelmében, vagy az említett szerződés alapján elfogadott bármely intézkedés szerint nyújtott elbánást – beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását – ki kell terjeszteni Chile természetes vagy jogi személyeire:
(a) másik tagállam természetes személyei vagy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek; vagy
(b) az Európai Unió valamely más tagállamának joga szerint létesített jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban található.
11. Az egyik Fél beruházói által a másik Fél jogának (beleértve az Uniós Fél esetében valamely tagállam jogát is) megfelelően alapított olyan jogi személyeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az említett másik Fél területén található, nem érinti az ilyen jogi személyekre a másik Fél területén való megalapításkor esetlegesen vonatkozó és továbbra is alkalmazandó, a 17. fejezettel összhangban álló feltételeket és kötelezettségeket.
12. A Felek jegyzékei – a 41.2. cikkel összhangban – csak a Felek vett területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. Nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
13. Az Uniós Fél jegyzékében a következő rövidítések szerepelnek:
EU Európai Unió, valamennyi tagállamát beleértve
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
EGT Európai Gazdasági Térség
17-A-1. függelék
AZ UNIÓS FÉL JEGYZÉKE
1. fenntartás – Valamennyi ágazat
2. fenntartás – Szakmai szolgáltatások (az egészségüggyel kapcsolatos szakmák kivételével)
3. fenntartás – Szakmai szolgáltatások (egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése)
4. fenntartás – Kutatási és fejlesztési szolgáltatások
5. fenntartás – Ingatlanszolgáltatások
6. fenntartás – Üzleti szolgáltatások
7. fenntartás – Építési szolgáltatások
8. fenntartás – Forgalmazási szolgáltatások
9. fenntartás – Oktatási szolgáltatások
10. fenntartás – Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
11. fenntartás – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
12. fenntartás – Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások
13. fenntartás – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások
14. fenntartás – Szállítási szolgáltatások és a szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
15. fenntartás – Energiával kapcsolatos tevékenységek
16. fenntartás – Mezőgazdaság, halászat és gyártás
1. fenntartás – Valamennyi ágazat
Ágazat: Valamennyi ágazat
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Teljesítőképességi követelmények
Felső vezetés és igazgatótanács
Fejezet/szakasz: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) A letelepedés típusa
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
Az EU: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Unió vagy valamely tagállam jogának megfelelően létrehozott olyan jogi személyeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unió területén van, ideértve Chile beruházói által az Európai Unióban alapított jogi személyeket is, nem biztosított az Európai Unión kívül alapított jogi személyek, sem e jogi személyek fiókjai vagy képviseleti irodái számára, ideértve Chile jogi személyeinek fiókjait és képviseleti irodáit.
Kevésbé kedvező elbánás biztosítható az Európai Unió vagy valamely tagállam jogának megfelelően alapított azon jogi személyeknek, amelyeknek csak a bejegyzett székhelyük található az Európai Unióban, kivéve, ha igazolható, hogy a tagállamok egyikének gazdaságával tényleges és folyamatos kapcsolattal rendelkeznek.
Intézkedések:
EU: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés.
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás, felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
Ez a fenntartás csak az egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatásokra vonatkozik:
EU (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Bármely tagállam, meglévő állami vállalatban vagy egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokat (CPC 93, 92) nyújtó, már meglévő kormányzati szervezetben fennálló tőkerészesedéseinek, illetve előbbiek eszközeinek értékesítésekor vagy elidegenítésekor, Chile beruházói és vállalkozásai számára megtilthatja vagy korlátozhatja az ilyen részesedések vagy eszközök tulajdonlását, és/vagy az ilyen részesedések és eszközök tulajdonosai által a részesedések és eszközök eredményeként létrejött vállalkozások felett gyakorolt ellenőrzést. Az eszközök ilyen értékesítése vagy elidegenítése tekintetében bármely tagállam elfogadhat vagy fenntarthat a felső vezetés vagy az igazgatótanács tagjainak állampolgárságára vonatkozó intézkedést.
E fenntartás alkalmazásában:
(i) az e megállapodás hatálybalépését követően fenntartott vagy elfogadott bármely olyan intézkedés, amely az értékesítés vagy elidegenítés időpontjában megtiltotta vagy korlátozta a tőkerészesedések vagy eszközök tulajdonlását, illetve állampolgársággal kapcsolatos követelményeket, meglévő intézkedésnek tekintendő; és
(ii) „állami vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely bármely tagállam tulajdonában van vagy tulajdonosi érdekeltségen keresztül irányítása alatt áll, és az e megállapodás hatálybalépése után létrehozott vállalkozásokat csupán a meglévő állami vállalkozásban vagy államigazgatási szervben meglévő tőkerészesedés, illetve előző eszközeinek eladása vagy elidegenítése céljából foglalja magában.
Intézkedések:
EU: A fenti leírás részben foglaltak szerint.
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT: A fióktelep működtetéséhez a nem Európai Gazdasági Térségbeli (nem EGT-beli) vállalatoknak ki kell jelölniük legalább egy, Ausztriában állandó lakóhellyel rendelkező, a képviseletért felelős személyt.
Az osztrák kereskedelmi törvény (Gewerbeordnung) betartásáért felelős vezetőknek (ügyvezető igazgatók, természetes személyek) lakóhellyel kell rendelkezniük Ausztriában.
BG: Külföldi jogi személyek – feltéve, hogy azokat nem valamely EGT-tagállam joga alapján hozták létre – akkor folytathatnak üzleti vagy egyéb tevékenységet, ha a Bolgár Köztársaságban a cégjegyzékben bejegyzett vállalatként hozták őket létre. A fióktelepek létrehozása engedélyhez kötött.
A külföldi vállalatok képviseleti irodáit be kell jegyeztetni a Bolgár Kereskedelmi és Ipari Kamaránál; gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, csupán arra jogosultak, hogy reklámozzák tulajdonosukat, valamint képviselőként vagy ügynökként járjanak el.
EE: Ha egy magánvállalkozás, részvénytársaság vagy fióktelep igazgatótanácsa tagjainak legalább fele nem rendelkezik tartózkodási hellyel Észtországban, az EGT valamely tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben, a magánvállalkozás, a részvénytársaság vagy a külföldi társaság kinevez egy kapcsolattartó pontot, amelynek észt címe használható a vállalkozással összefüggő eljárásjogi dokumentumok és a vállalkozásnak (pl. a külföldi vállalat fióktelepének) címzett szándéknyilatkozatok kézbesítéséhez.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FI: A közkereseti társaságok legalább egyik tagjának vagy a betéti társaságok legalább egyik beltagjának állandó lakóhellyel kell rendelkeznie az Európai Gazdasági Térségben (EGT), vagy amennyiben valamely partner jogi személy, rezidensnek kell lennie az EGT-ben (a fióktelep nem megengedett). A nyilvántartásba vételt végző hatóság mentességeket ítélhet oda.
Magánvállalkozóként kereskedelmi tevékenység folytatásához EGT-n belüli tartózkodási helyre van szükség.
Amennyiben egy EGT-n kívüli országból származó külföldi szervezet egy fióktelep finnországi alapítása révén kíván üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet folytatni, kereskedelmi engedélyre van szükség.
Az igazgatótanács legalább egy rendes és póttagjának, valamint az ügyvezető igazgatónak EGT-beli lakóhellyel kell rendelkeznie. A nyilvántartásba vételt végző hatóság vállalati mentességeket ítélhet oda.
SE: Az a külföldi vállalat, amely nem létesített jogi személyt Svédországban vagy üzleti tevékenységét kereskedelmi ügynökön keresztül végzi, kereskedelmi műveleteit egy Svédországban bejegyzett fióktelepen keresztül gyakorolja, amelynek független vezetősége és külön számlája van. A fióktelep igazgatójának és adott esetben helyettes igazgatójának az EGT területén kell lakóhellyel rendelkeznie. Az EGT-ben lakóhellyel nem rendelkező természetes személy, aki kereskedelmi tevékenységet végez Svédországban, kijelöl és bejegyeztet egy lakóhellyel rendelkező képviselőt, aki a svédországi tevékenységéért felel. A svédországi tevékenységhez külön számlát tartanak fenn. Az illetékes hatóság egyedi esetekben mentességet adhat a fióktelepre és a tartózkodási helyre vonatkozó követelmények alól. Az egy évnél rövidebb időtartamú építési projektek – amelyeket az EGT-n kívül működő vállalatok vagy az EGT-n kívüli lakóhellyel rendelkező természetes személyek irányítanak – mentesülnek a fióktelep alapítására vagy a lakóhellyel rendelkező képviselő kinevezésére vonatkozó követelmények alól.
Korlátolt felelősségű társaságok és szövetkezeti gazdasági társaságok esetén az igazgatótanács tagjai legalább 50 %-ának, az igazgatótanácsi póttagok legalább 50 %-ának, az ügyvezető igazgatónak, az ügyvezető igazgató helyettesének és legalább egy aláírási joggal rendelkező személynek – ha van ilyen – tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-n belül. Az illetékes hatóság mentességet adhat e követelmény alól. Amennyiben a vállalkozás vagy a társaság egyik képviselője sem rendelkezik lakóhellyel Svédországban, az igazgatótanácsnak ki kell jelölnie és be kell jegyeztetnie egy olyan, Svédországban lakóhellyel rendelkező személyt, aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás vagy a társaság nevében küldeményeket vegyen át.
Ennek megfelelő feltételek vonatkoznak a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek minden egyéb formájának létrehozására.
SK: Annak a külföldi természetes személynek, akit a vállalkozó nevében eljárásra felhatalmazott személyként a megfelelő cégbíróságon (cégjegyzék, vállalkozói vagy egyéb szakmai jegyzék) be kívánnak jegyeztetni, tartózkodási engedélyt kell kérnie a Szlovákiától.
Intézkedések:
AT: Aktiengesetz, BGBL. 98/1965. szám, 254. § (2) bekezdés;
GmbH-Gesetz, RGBL. 58/1906. szám, 107. § (2) bekezdés; és Gewerbeordnung, BGBL. 194/1994, § 39 (2a).
BG: Kereskedelmi törvény, 17a. cikk; és
törvény a befektetésösztönzésről, 24. cikk.
EE: Äriseadustik (kereskedelmi törvénykönyv) 631. § ((1), (2) és (4) bekezdés).
FI: Laki elinkeinon harjoittamisen oikeudesta (törvény a kereskedelmi tevékenység folytatásához való jogról) (122/1919), 1. szakasz;
Osuuskuntalaki (szövetkezeti törvény) (1488/2001);
Osakeyhtiölaki (törvény a korlátolt felelősségű társaságokról) (624/2006); és
Laki luottolaitostoiminnasta (törvény a hitelintézetekről) (121/2007).
SE: Lag om utländska filialer m.m (törvény a külföldi fióktelepekről) (1992:160);
Aktiebolagslagen (társasági törvény) (2005:551);
törvény a szövetkezeti gazdasági társaságokról (2018:672); törvény az európai gazdasági egyesülésről (1994:1927).
SK: A kereskedelmi törvénykönyvről szóló, 513/1991 sz. törvény 21. cikke; 455/1991. sz. törvény a kereskedelmi engedélyezésről; és
a külföldiek tartózkodásáról szóló 404/2011. sz. törvény (22. és 32. cikk).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Teljesítménykövetelmények vonatkozásában:
BG: A letelepedett vállalkozások csak olyan pozíciókban foglalkoztathatnak harmadik országbeli állampolgárokat, amelyeknek nem feltétele a bolgár állampolgárság. Egy letelepedett vállalkozás által a megelőző tizenkét hónapos időtartam alatt foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok összlétszáma nem haladhatja meg a munkaszerződéssel felvett bolgár állampolgárok, a munkaszerződéssel felvett más tagállambeli állampolgárok, az EGT-ről szóló megállapodás részes államainak munkaszerződéssel felvett állampolgárai vagy a Svájci Államszövetség munkaszerződéssel felvett állampolgárai átlagos számának 20 százalékát (a kis- és középvállalkozások esetében 35 százalékot). Ezenkívül egy harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően a munkáltatónak egy munkaerőpiaci vizsgálat elvégzésével kell igazolnia, hogy nem talált megfelelő bolgár, uniós állampolgárságú, EGT-beli vagy svájci munkavállalót, aki betöltené a szóban forgó pozíciót.
A magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók, idénymunkások és kiküldetésben lévő külföldi munkavállalók, valamint a vállalaton belül áthelyezett személyek, kutatók és hallgatók esetében nincs korlátozás az egyetlen vállalkozásnak dolgozó harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozóan. A harmadik országbeli állampolgárok e kategóriákban való foglalkoztatásához nincs szükség munkaerőpiaci vizsgálatra.
Intézkedések:
BG: Törvény a munkaerő-migrációról és munkavállalói mobilitásról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
PL: A képviseleti iroda működési köre csak az iroda által képviselt külföldi anyavállalat reklámozására és promóciójára terjedhet ki. Nem európai uniós beruházók és vállalkozásaik a jogi szolgáltatások kivételével valamennyi ágazatban csak korlátozott partnerség, zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű gazdasági társulás és részvénytársaság formájában végezhetnek gazdasági tevékenységet, miközben a belföldi beruházóknak és vállalkozásoknak erre nem kereskedelmi jellegű személyegyesítő társaságok (közkereseti társaságok és korlátlan felelősségű gazdasági társulások) formájában is lehetőségük van.
Intézkedések:
PL: A 2018. március 6-i törvény a külföldi vállalkozóknak és más külföldi személyeknek a Lengyel Köztársaság területén végzett gazdasági tevékenységeire vonatkozó szabályokról.
(b)
Ingatlantulajdon-szerzés
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT (a kormányzat regionális szintjére vonatkozik): A nem európai uniós természetes személyek vagy vállalatok általi ingatlanszerzéshez, -vásárláshoz, -bérléshez vagy -lízinghez az illetékes regionális hatóságok (Länder) engedélyére van szükség. Az engedély csak akkor adható meg, ha az ingatlanszerzés közérdekűnek (különösen gazdasági, társadalmi és kulturális érdekűnek) minősül.
CY: A ciprusiak vagy ciprusi származású személyek, valamint valamely tagállam állampolgárai korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdont Cipruson. Haláleset kivételével külföldiek semmilyen ingatlantulajdont nem szerezhetnek a Miniszterek Tanácsának engedélye nélkül. Külföldiek esetében, ha az ingatlantulajdon-szerzés meghaladja a ház vagy szakmai tevékenységvégzés helyszíneként szolgáló épület felépítési helyéhez szükséges mértéket vagy egyébként meghaladja a két donumot (2 676 négyzetméter), a Miniszterek Tanácsa által kiadott engedélyek a Miniszterek Tanácsa által hozott és a Képviselőház által jóváhagyott rendeletekben foglalt feltételekhez, korlátozásokhoz és követelményekhez kötött. Külföldinek számít minden olyan személy, aki nem a Ciprusi Köztársaság állampolgára, ideértve a külföldi irányítású vállalatokat is. A kifejezés nem foglalja magában a ciprusi származású külföldieket vagy a Ciprusi Köztársaság állampolgárainak nem ciprusi házastársait.
CZ: Különös szabályok alkalmazandók az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületekre. Állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületeket kizárólag cseh állampolgárok, más tagállamok állampolgárai, az EGT-ről szóló megállapodás részes államainak állampolgárai vagy a Svájci Államszövetség állampolgárai vásárolhatnak. Jogi személyek csak akkor vásárolhatnak állami mezőgazdasági földtulajdont az államtól, ha mezőgazdasági vállalkozók a Cseh Köztársaságban, valamely tagállamban vagy az EGT-ről szóló megállapodás részes államaiban, illetve a Svájci Államszövetségben hasonló státusszal rendelkeznek.
DK: A Dániában lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek és akik korábban nem voltak összesen öt éven át Dániában rezidens személyek, az ingatlantulajdon-szerzésről szóló dán törvénnyel összhangban engedélyt kell szerezniük az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy megillesse őket Dániában az ingatlantulajdon megszerzésére feljogosító jog. Ez a Dániában nem bejegyzett jogi személyekre is vonatkozik. Természetes személyek esetében ingatlanszerzés csak akkor engedélyezett, ha a kérelmező elsődleges lakóhelyként fogja használni az ingatlant.
A Dániában nem bejegyzett jogi személyek esetében az ingatlanszerzés általánosságban véve engedélyezett, ha az ingatlanszerzés a vevő üzleti tevékenységének előfeltétele. Továbbá engedélyre van szükség, ha a kérelmező másodlagos lakóhelyként fogja használni az ingatlant. Ilyen engedély megadására csak akkor kerül sor, ha a kérelmező esetében általános és konkrét értékelés révén megállapítást nyer, hogy különösen erős szálak fűzik Dániához.
Az ingatlanszerzésről szóló törvény értelmében vett engedély csak egy adott ingatlan megszerzésére vonatkozik. A mezőgazdasági terület természetes vagy jogi személyek által történő vásárlását ugyancsak a mezőgazdasági tulajdonról szóló dán törvény szabályozza, amely minden személyre nézve, legyen szó dán állampolgárokról vagy külföldiekről, korlátozásokat szab mezőgazdasági tulajdon vásárlásakor. Ennek megfelelően minden olyan természetes vagy jogi személy, aki mezőgazdasági ingatlant kíván vásárolni, eleget kell tennie az említett törvény követelményeinek. Ez általánosságban azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőegységre korlátozottan alkalmazandó a tartózkodási helyre vonatkozó követelmény. A tartózkodási helyre vonatkozó követelmény nem személyes. A szervezetek formáját a törvény 20. és 21. §-ában felsorolt típusok közül kell megválasztani és az Unióban vagy az EGT-ben kell nyilvántartásba venni.
EE: Az OECD-tagállamból jogi személynek áll jogában ingatlant szerezni, amely a következőket tartalmazza:
(i) kevesebb mint tíz hektár mezőgazdasági földterület, erdőterület vagy mezőgazdasági és erdőterület együttvéve, korlátozások nélkül;
(ii) legalább tíz hektár mezőgazdasági földterület, ha a jogi személy az ingatlanvásárlási ügyletet közvetlenül megelőző három évben az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – kivéve a halászati termékeket és a gyapotot – (a továbbiakban: mezőgazdasági termékek) előállításával foglalkozott;
(iii) legalább tíz hektár erdőterület, ha a jogi személy az ingatlanvásárlási ügylet évét közvetlenül megelőző három évben az erdőtörvény szerinti erdőgazdálkodásban (a továbbiakban: erdőgazdálkodás) vagy mezőgazdasági termékek előállításában vett részt;
(iv) tíz hektárnál kevesebb mezőgazdasági földterület és tíz hektárnál kevesebb erdőterület, de összesen legalább tíz hektár mezőgazdasági földterület és erdőterület, ha a jogi személy az ingatlanvásárlási ügylet évét közvetlenül megelőző három évben mezőgazdasági termékek előállításával vagy erdőgazdálkodással foglalkozott.
Ha a jogi személy nem felel meg az ii, iii. és iv. pontban előírt követelményeknek, a jogi személy csak a megszerezni kívánt ingatlan helye szerinti önkormányzat tanácsának engedélyével vásárolhat tíz hektár vagy annál több mezőgazdasági földterületet, erdőterületet, illetve összesen ugyanennyi mezőgazdasági és erdőterületet.
Bizonyos földrajzi területeken az EGT-n kívüli állampolgárokra is vonatkoznak az ingatlanszerzésre vonatkozó korlátozások.
EL: A tagállamokon és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson kívüli állampolgársággal vagy telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek számára tilos az ingatlanszerzés vagy -bérlés a határ menti régiókban. A tilalom a megfelelő decentralizált közigazgatási bizottság (vagy a honvédelmi miniszter, amennyiben a kihasználandó ingatlanok a magántulajdonban lévő közvagyon hasznosításáért felelős alaphoz tartoznak) mérlegelési jogkörében hozott határozattal szüntethető meg.
HR: A szolgáltatásnyújtás céljából történő ingatlantulajdon-szerzés csak a Horvátországban jogi személyként letelepedett és bejegyzett külföldi vállalatok számára engedélyezett. A fióktelepek általi szolgáltatásnyújtáshoz szükséges ingatlantulajdon-szerzéshez az igazságügyi minisztérium jóváhagyása szükséges. Külföldiek nem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet.
MT: Az uniós tagállami állampolgársággal nem rendelkező személyek kereskedelmi célból nem szerezhetnek ingatlantulajdont. A 25 % (vagy annál több) nem európai uniós részesedéssel rendelkező társaságok csak az illetékes hatóság (a pénzügyminiszter) által kibocsátott engedély birtokában vásárolhatnak kereskedelmi vagy üzleti célú ingatlant. Az illetékes hatóság állapítja meg, hogy a javasolt ingatlantulajdon-szerzés nettó hasznot jelent-e a máltai gazdaság számára.
PL: A külföldiek általi közvetlen és közvetett ingatlantulajdon-szerzés engedélyköteles. Az engedély kiadása a belügyekért felelős miniszter által hozott közigazgatási határozat alapján történik a honvédelmi miniszter, illetve a mezőgazdasági ingatlanok esetében ezenkívül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyásával.
Intézkedések:
AT: Burgenländisches Grundverkehrsgesetz, LGBL. 25/2007. szám;
Kärntner Grundverkehrsgesetz, LGBL. 9/2004. szám;
NÖ- Grundverkehrsgesetz, LGBL. 6800;
OÖ- Grundverkehrsgesetz, LGBL. 88/1994. szám;
Salzburger Grundverkehrsgesetz, LGBL. 9/2002. szám;
Steiermärkisches Grundverkehrsgesetz, LGBL. 134/1993. szám;
Tiroler Grundverkehrsgesetz, LGBL. 61/1996. szám;
Voralberger Grundverkehrsgesetz, LGBL. 42/2004. szám; és
Wiener Ausländergrundverkehrsgesetz, LGBL. 11/1998. szám.
CY: Módosított törvény a(z) (külföldiek általi) ingatlanszerzésről (109. fejezet).
CZ: A módosított 503/2012 Coll. törvény az állami földhivatalról.
DK: Dán törvény az ingatlantulajdon-szerzésről (egységes szerkezetbe foglalt, az ingatlantulajdon-szerzésről szóló, 2014. március 21-i 265. sz. törvény);
az ingatlantulajdon-szerzésről szóló végrehajtási rendelet (1995. szeptember 18-i 764. sz. végrehajtási rendelet); és
a mezőgazdasági üzemekről szóló törvény (2017. január 4-i 27. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény).
EE: Kinnisasja omandamise kitsendamise seadus (Ingatlantulajdon-vásárlás korlátozásáról szóló törvény) 2. fejezet 4. §, 3. fejezet 10. §, 2017.
EL: 1892/1990. sz. törvény, amely a jelen állás szerint a honvédelmi miniszter és az állampolgárok védelméért felelős miniszter F.110/3/330340/S.120/7-4-14. sz. miniszteri határozatával együtt alkalmazandó.
HR: A tulajdonjogról és a tulajdonjogból fakadó egyéb jogról szóló törvény (OG 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 129/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09, 143/12, 152/14), 354–358.b. cikk; a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény (OG 20/18, 115/18, 98/19), 2. cikk; törvény az általános közigazgatási eljárásokról.
MT: Az ingatlantulajdonról szóló törvény (külföldi illetőségű személyek általi ingatlantulajdon-szerzés) 246. fejezete; és az uniós csatlakozási szerződés 6. jegyzőkönyve a Máltán másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok szerzéséről.
PL: A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i módosított törvény (2016. évi Jogi Közlöny, módosított 1061. tétel).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HU: A külföldi illetékességű személyek általi ingatlantulajdon-vásárláshoz az ingatlan földrajzi elhelyezkedése szerint illetékes közigazgatási hatóság által kibocsátott engedély szükséges.
Intézkedések:
HU: 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről; és az 1993. évi LXXVIII. törvény (1/A §).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
LV: A Chile állampolgárai általi földvásárlás a Lettországban vagy valamely más uniós tagállamban bejegyzett jogi személyeken keresztül megengedett:
(i) amennyiben azok saját tőkéjének több mint 50 %-a tagállami állampolgárok, a lett kormány vagy valamely település tulajdonában áll, külön-külön vagy összesen;
(ii) amennyiben azok saját tőkéjének több mint 50 %-a olyan harmadik országbeli természetes személyek és társaságok tulajdonában van, amellyel Lettország a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodást kötött, amelyet a lett parlament 1996. december 31. előtt hagyott jóvá;
(iii) amennyiben azok saját tőkéjének több mint 50 %-a olyan harmadik országbeli természetes személyek és társaságok tulajdonában áll, amellyel Lettország a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodást kötött 1996. december 31-ét követően, amennyiben e megállapodás meghatározza a lett természetes személyeket és társaságokat az érintett harmadik országban történő földszerzés során megillető jogokat;
(iv) amennyiben azok saját tőkéjének több mint 50 %-a az i–iii. alpontban együttesen említett személyek tulajdonában áll; vagy
(v) mely társaságok olyan részvénytársaságnak minősülnek, melynek részvényeit a tőzsdén jegyzik.
Amennyiben Chile lehetővé teszi, hogy lett állampolgárok és vállalkozások belterületi ingatlant vásároljanak a területén, Lettország engedélyezi, hogy a chilei állampolgárok és vállalkozások belterületi ingatlant vásároljanak Lettországban a lett állampolgárokra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett.
Intézkedések:
LV: A Lett Köztársaság városaira vonatkozó földreformról szóló törvény 20. és 21. szakasza.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
DE: A viszonosság bizonyos feltételei alkalmazandók az ingatlantulajdon-szerzésre.
ES: A nem uniós tagállamok által diplomáciai képviselet céljára eszközölt ingatlanberuházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekbe való külföldi beruházásokhoz a spanyol Minisztertanács közigazgatási engedélye szükséges, kivéve, ha kölcsönös liberalizációs megállapodás van érvényben.
RO: A külföldi állampolgárok, hontalan személyek és jogi személyek (a valamely EGT-tagállam állampolgárainak és jogi személyeinek kivételével) a nemzetközi szerződések által szabályozott feltételek szerint, viszonossági alapon szerezhetik meg termőföldterületek tulajdonjogát. A külföldi állampolgárok, hontalan személyek és jogi személyek nem szerezhetnek termőföldterület feletti tulajdonjogot az Európai Unió természetes vagy jogi személyeire alkalmazandó feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett.
Intézkedések:
DE: Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche (EGBGB; a polgári törvénykönyv bevezető törvénye).
ES: 1999. április 23-i 664/1999. sz. királyi törvényerejű rendelet a külföldi beruházásokról.
RO: 17/2014. sz. törvény a városon kívül található mezőgazdasági földterületek adásvételét szabályozó egyes intézkedésekről, és módosításai; és
268/2001. sz. törvény az állam mezőgazdasági célú, állami vagy magántulajdonban lévő földterületeinek tulajdonjogával rendelkező vállalatok privatizációjáról és az állami területeket kezelő ügynökség létrehozásáról, és későbbi módosításai.
2. fenntartás – Szakmai szolgáltatások (az egészségüggyel kapcsolatos szakmák kivételével)
Ágazat – alágazat: Szakmai szolgáltatások – jogi szolgáltatások; szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi ügyvivő, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó ügyvéd; számviteli és könyvelési szolgáltatások; könyvvizsgálói szolgáltatások, adótanácsadói szolgáltatások; építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 861, CPC 862, CPC 863, CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673, CPC 8674, CPC 879 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet/szakasz: Beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Jogi szolgáltatások (CPC 861 része) 12
Az egyértelműség érdekében a Megjegyzésekkel, különösen a (9) bekezdéssel összhangban, az ügyvédi kamaránál való regisztrálásra vonatkozó követelmények magukban foglalhatják a következőket: a fogadó országban szerzett jogi diploma vagy azzal egyenértékű diploma megszerzése, engedéllyel rendelkező ügyvéd felügyelete alatt végzett képzés, vagy egy konkrét ügyvédi kamara joghatóságán belül irodával vagy postai címmel való rendelkezés annak érdekében, hogy a jelöltek a szóban forgó ügyvédi kamarai tagság iránti kérelemre jogosultságot szerezzenek. Egyes tagállamok előírhatják az említett, valamely ügyvédi irodában/vállalatban/vállalkozásban bizonyos pozíciókat betöltő természetes személyek, illetve a részvényesek számára, hogy jogosultak legyenek a fogadó joghatóságban jogászi tevékenységet gyakorolni.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: A természetes vagy jogi személyeknek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) előtti jogi képviseletét csak olyan jogi képviselő vállalhatja, aki az EGT valamely tagállamában szerezte képesítését és üzleti tevékenységének fő helye az EGT-n belül található, és az ügyben olyan mértékben járhat el, amennyire az említett tagállamban jogosult védjegyekkel vagy ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekben képviselőként eljárni. Ezenkívül olyan szakmai képviselők is eljárhatnak az ügyben, akik az EUIPO által e célból fenntartott listán szerepelnek. (CPC 861. része)
AT: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Csak EGT-beli vagy svájci állampolgársággal rendelkező ügyvédek nyújthatnak jogi szolgáltatásokat kereskedelmi jelenléten keresztül. A nemzetközi közjog és a székhely szerinti ország jogának vonatkozásában a jogi szolgáltatások nyújtása csak határon átnyúló alapon engedélyezett. A külföldi ügyvédek (akiknek székhely szerinti országukban teljes körű képesítéssel kell rendelkezniük) bármely létrejövő ügyvédi irodában legfeljebb 25 % részesedéssel rendelkezhetnek; a részesedés többi részével teljeskörűen képesített, EGT- vagy svájci ügyvédek rendelkeznek, és csak az utóbbiak bírhatnak döntő befolyással az ügyvédi iroda döntéshozatalát illetően.
BE: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában) A belga jogot érintő jogi szolgáltatások gyakorlásához – ideértve a bíróság előtti képviseletet is – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amely tartózkodási hely létesítéséhez kötött. Ahhoz, hogy a külföldi ügyvédek teljes körű kamarai taggá válhassanak, a tartózkodási helyre vonatkozó követelmény legalább hat év, illetve bizonyos körülmények között három év a tagsági kérelem benyújtásától számítva. A belga külügyminisztérium által kiadott tanúsítványhoz kötött, amely alapján a nemzeti jog vagy nemzetközi egyezmény viszonosságot tesz lehetővé (viszonossági feltétel).
Külföldi ügyvédek jogi tanácsadóként működhetnek. Azok az ügyvédek, akik külföldi (nem uniós) ügyvédi kamarák tagjai és Belgiumban kívánnak letelepedni, de nem felelnek meg a teljes képesítéssel rendelkező ügyvédeknek a Tableau-ba, az uniós jegyzékbe vagy a gyakornoki névjegyzékbe való felvételéhez szükséges feltételeknek, kérelmezhetik a „B-jegyzékbe” való felvételüket. Csak a brüsszeli ügyvédi kamarában létezik ilyen „B-lista”. A B-listán szereplő ügyvéd tanácsot adhat. A „Cour de Cassation” (semmítőszék) előtti képviselet egy külön jegyzéken való megjelenéshez kötött.
BG: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is) Valamely uniós tagállam, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik állam vagy a Svájci Államszövetség azon állampolgárai számára fenntartva, akik a fent említett országok bármelyikének jogszabályai szerint felhatalmazást kaptak az ügyvédi szakma gyakorlására. Az a külföldi (a fentiek kivételével) állampolgár, aki a saját országának jogszabályai szerint jogosult ügyvédi hivatás gyakorlására, a Bolgár Köztársaság igazságügyi szerveinél nyújthat be fellebbezést a saját országa állampolgárának védelmi tanácsosaként vagy képviselőjeként, aki egy konkrét ügyben jár el egy bolgár ügyvéddel együtt, olyan esetekben, amelyet a bolgár és az érintett külföldi állam között létrejött megállapodásban előirányoztak, illetve amennyiben a kölcsönösség elve alapján a Legfelsőbb Tanács elnökéhez e tárgyban előzetes megkeresés érkezett. Azokat az országokat, amelyek tekintetében kölcsönösség áll fenn, a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács elnökének kérésére az igazságügyi miniszter jelöli ki. Ahhoz, hogy külföldi állampolgár jogi közvetítést végezhessen, huzamos vagy állandó tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie a Bolgár Köztársaságban, és be kell jegyeztetnie magát az igazságügyi miniszternél az Egységes Közvetítői Nyilvántartásba.
CY: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges. Cipruson csak kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek lehetnek valamely ügyvédi iroda partnerei, részvényesei vagy igazgatótanácsi tagjai.
CZ: Teljes körű kamarai tagság szükséges. A belföldi (európai uniós és tagállami) jog vonatkozásában a jogi szolgáltatások nyújtása, beleértve a bírósági előtti képviseletet, EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgársághoz kötött. Valamennyi jogi szolgáltatás esetében tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges.
DE: Csak EGT-beli vagy svájci végzettséggel rendelkező ügyvédek lehetnek az ügyvédi kamara tagjai és nyújthatnak jogi szolgáltatásokat a belföldi jog tekintetében. Kereskedelmi jelenlét szükséges ahhoz, hogy az ügyvédek teljes körű kamarai taggá válhassanak. Az illetékes ügyvédi kamara mentességeket ítélhet oda. A külföldi ügyvédek esetében (kivéve az EGT-beli és svájci képesítést) korlátozások lehetnek érvényben arra vonatkozóan, hogy mekkora részesedéssel rendelkezhetnek a belső joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodákban. Külföldi ügyvédek csak akkor nyújthatnak a nemzetközi jogot és a külföldi jogot érintő jogi szolgáltatásokat, ha bizonyítják szaktudásukat; Németországban nyilvántartásba vétel szükséges a jogi szolgáltatások nyújtásához.
DK: Az „advokat” (ügyvéd) cím vagy bármely egyéb cím használatával nyújtott jogi szolgáltatások és a bíróságok előtti képviselet a dán engedéllyel rendelkező ügyvédeknek vannak fenntartva. EU, EGT-beli és svájci ügyvédek származási országuk címe használatával folytathatnak ügyvédi tevékenységet.
Egy ügyvédi iroda részvényei csak ügyvédek tulajdonában lehetnek, akik az irodán, az anyavállalatán vagy a leányvállalatán belül aktívan jogot gyakorló ügyvédek, illetve egyéb alkalmazottak az irodában vagy egy Dániában bejegyzett ügyvédi irodában. Az iroda egyéb alkalmazottai együttesen csak a részesedés és a szavazati jogok legfeljebb 10 %-át birtokolhatják, és ahhoz, hogy részvénytulajdonosokká válhassanak, a joggyakorlás szempontjából különleges jelentőségű szabályokkal kapcsolatos ismeretekből vizsgát kell tenniük.
Az igazgatóság tagjai csak olyan ügyvédek lehetnek, akik az irodán, az anyavállalatán vagy leányvállalatán belül aktívan gyakorolják a jogot és az alkalmazottak képviselői. Az igazgatósági tagok többségének olyan ügyvédnek kell lennie, aki az ügyvédi irodán, az anyavállalatán vagy leányvállalatán belül aktívan gyakorolja a jogot. Ügyvédi iroda igazgatója csak olyan ügyvéd lehet, aki az ügyvédi irodán, az anyavállalatán vagy leányvállalatán belül aktívan gyakorolja a jogot és más részvényesek, akik a fent említett vizsgát sikeresen letették.
EE: Tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a Legfelsőbb Bíróság előtti képviseletet a büntetőjogi eljárásokban.
EL: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet.
ES: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges belföldi jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Az illetékes hatóságok felmentést adhatnak az állampolgárság tekintetében. A jogi szolgáltatások gyakorlásához szakmai cím szükséges.
FI: Az „advocate” (ügyvéd, finnül „asianajaja” vagy svédül „advokat”) szakmai cím használatához EGT- vagy svájci állampolgárság és ügyvédi kamarai tagság szükséges. Jogi szolgáltatásokat, ideértve a finn jogot érintő szolgáltatásokat is, kamarai tagsággal nem rendelkezők is nyújthatnak.
FR: A belföldi jogot érintő jogi szolgáltatások gyakorlásához – ideértve a bíróság előtti képviseletet is – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amelynek feltétele az EGT-beli tartózkodási hely létesítése vagy az EGT-ben történő letelepedés. A „Cour de Cassation” (semmítőszék) és a „Conseil d'Etat” (Államtanács) előtti képviselet kvótafüggő és a francia és uniós állampolgárok számára van fenntartva. Valamely chilei ügyvédi kamara tag tagjai külföldi jogi tanácsadóként regisztráltathatják magukat Franciaországban, hogy bizonyos jogi szolgáltatásokat nyújthassanak Franciaországban ideiglenes vagy állandó jelleggel a chilei jog és a nemzetközi közjog tekintetében. Az állandó ügyvédi tevékenység gyakorlásához a nyilvántartásba vétel szerinti francia ügyvédi kamara joghatósága alá tartozó üzleti cím vagy az EGT-ben történő letelepedés szükséges.
HR: Európai uniós állampolgárság szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. A nemzetközi közjogot érintő eljárásokban választottbíróságok és ad hoc bíróságok előtt a székhely szerinti országuk ügyvédi kamarájához tartozó külföldi ügyvédek is elláthatják a Felek képviseletét. Ügyvédi irodát csak horvát ügyvédi címmel rendelkező ügyvéd hozhat létre (a chilei cégek fióktelepeket hozhatnak létre, amelyek nem alkalmazhatnak horvát ügyvédeket).
HU: A belföldi jogot érintő jogi szolgáltatások gyakorlásához – ideértve a bíróság előtti képviseletet is – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amelynek feltétele az EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság és tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét). Külföldi ügyvédek egy magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kialakított partnerkapcsolatban jogi tanácsadást nyújthatnak a székhely szerinti ország jogával és a nemzetközi közjoggal kapcsolatban. Magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés szükséges. Külföldi jogi tanácsadó nem lehet magyar ügyvédi iroda tagja. Külföldi ügyvéd nem jogosult arra, hogy a jogvitában választottbíró, békéltető vagy közvetítő előtti eljárásban benyújtandó iratokat készítsen elő, vagy az ügyfél jogi képviselőjeként járjon el.
LT: (A Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában) EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet.
Külföldi országok ügyvédei csak nemzetközi megállapodások alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként, ideértve a bíróságok előtt képviselettel kapcsolatos egyedi rendelkezéseket.
LU (a legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a bíróságok előtti képviseletet.
Külföldi állampolgárok esetében az ügyvédi kamara tanácsa viszonossági alapon eltekinthet az állampolgárságra vonatkozó követelménytől.
LV (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges a belföldi jogi szolgáltatások gyakorlásához, a bíróság előtti képviseletet is beleértve. Külföldi országok ügyvédei csak kétoldalú kölcsönös jogsegélyegyezmények alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként.
Az európai uniós vagy külföldi ügyvédek esetében külön követelmények állnak fenn. Például a büntetőügyekre vonatkozó bírósági eljárásokban való részvétel kizárólag az esküt tett ügyvédek lettországi kollégiumának valamely ügyvédjével társulva lehetséges.
MT: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi jogi szolgáltatások gyakorlásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet.
NL: Kizárólag a holland nyilvántartásba bejegyzett, helyi engedéllyel rendelkező jogászok használhatják az „advocate” titulust. A (nyilvántartásban nem szereplő) külföldi jogászoknak az „advocate” teljes kifejezés helyett a származási országuk szakmai szervezetét kell megemlíteniük a hollandiai szakmai tevékenységük összefüggésében.
PT (a Legnagyobb kedvezményes elbánásra is tekintettel): A belföldi jog szerinti jogi szolgáltatások gyakorlása tartózkodási helyhez (kereskedelmi jelenléthez) kötött. A bíróság előtti képviselet teljes körű ügyvédi kamarai tagsághoz kötött. A bármely portugál jogi kar által kibocsátott diplomával rendelkező külföldi állampolgárok a portugál állampolgárokhoz hasonló feltételek mellett nyilvántartásba vetethetik magukat a portugál ügyvédi kamaránál (Ordem dos Advogados), amennyiben az országuk viszonossági alapon ugyanilyen elbánást biztosít a portugál állampolgárok részére.
Más külföldiek, akik valamely portugál jogi kar által elismert jogi diplomával rendelkeznek, bejegyeztethetik magukat az ügyvédi kamara tagjaként, feltéve, hogy részt vesznek az előírt képzésben, és letették a záró értékelő és felvételi vizsgát. Portugáliában csak azok az ügyvédi irodák folytathatnak tevékenységet, amelyek részvényei kizárólag a portugál ügyvédi kamarába felvett ügyvédek tulajdonában állnak.
Az elismert érdemekkel, jogi mesteroklevéllel vagy doktori oklevéllel rendelkező jogászok (még akkor is, ha nem ügyvédek és egyetemi tanárok) az idegen országok joga és a nemzetközi közjog bármely területe tekintetében jogi tanácsadást nyújthatnak, feltéve, hogy szakmai tartózkodási helyük („domiciliação”) Portugáliában van, leteszik a felvételi vizsgát és nyilvántartásba veszik őket az ügyvédi kamarában.
RO: Külföldi ügyvéd nem terjeszthet elő szóbeli vagy írásbeli következtetéseket bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, kivéve a nemzetközi választottbírósági eljárásokat.
SE: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is) EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges a teljes körű ügyvédi kamarai tagság és az „advokat” cím használata esetében. A Svéd Ügyvédi Kamara igazgatótanácsa mentességeket ítélhet oda. A svéd belföldi jog gyakorlásához kamarai tagság nem szükséges. A Svéd Ügyvédi Kamara tagjait senki más nem alkalmazhatja a kamarai tagokon, illetve a kamarai tagok üzleti tevékenységeit végző vállalatokon kívül. Mindazonáltal kamarai tagot alkalmazhat olyan külföldi vállalkozás, amely ügyvédi tevékenységet folytat, feltéve, hogy az adott vállalkozás székhelye az Európai Unió, az EGT vagy Svájc területén található. A Svéd Ügyvédi Kamara igazgatótanácsa által odaítélt mentesség értelmében a Svéd Ügyvédi Kamara tagjait nem európai uniós ügyvédi iroda is foglalkoztathatja.
A vállalati vagy személyegyesítő társasági formában tevékenykedő kamarai tagok célja kizárólag ügyvédi tevékenység folytatása lehet, üzleti tevékenységük semmi másra nem terjedhet ki. A más ügyvédi vállalkozásokkal való együttműködés megengedett, de a külföldi vállalkozásokkal való együttműködéshez a Svéd Ügyvédi Kamara igazgatótanácsának engedélye szükséges. Kizárólag kamarai tag folytathat közvetve vagy közvetlenül vagy vállalkozáson keresztül ügyvédi tevékenységet, rendelkezhet részesedéssel valamely vállalkozásban, illetve tartozhat személyegyesítő társasághoz. Kizárólag kamarai tag lehet igazgatótanácsi tag, helyettes tag, helyettes ügyvezető igazgató, illetve a vállalkozás vagy személyegyesítő társaság aláírásra jogosult személye vagy titkára.
SI: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is) A díjfizetés ellenében biztosított bíróság előtti képviselet a Szlovén Köztársaságban való kereskedelmi jelenléthez kötött. Az a külföldi ügyvéd, aki jogosult valamely külföldi országban ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédekről szóló törvény 34a. cikkében foglalt feltételek alapján jogi szolgáltatásokat nyújthat, illetve jogot gyakorolhat, amennyiben a tényleges viszonosság elve teljesül.
A Szlovén Ügyvédi Kamara által kinevezett ügyvédek kereskedelmi jelenléte az egyéni vállalkozásra, a korlátolt felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) vagy a korlátlan felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) korlátozódik. Az ügyvédi iroda tevékenysége a joggyakorlat folytatására korlátozódik. Ügyvédi munkaközösségekbe kizárólag ügyvédek tartozhatnak.
SK: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában is) EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi jogi szolgáltatások gyakorlásához a Szlovák Köztársaságban, beleértve a bíróság előtti képviseletet. A nem uniós ügyvédek esetében tényleges viszonosságra van szükség.
Intézkedések:
EU: Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke 13 ;
A 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet 78. cikke 14 .
AT: Rechtsanwaltsordnung (ügyvédi törvény) – RAO, RGBl. 96/1868. sz. törvény 1. és 21c. cikke.; Rechtsanwaltsgesetz – EIRAG, BGBl. 27/2000. sz., módosított törvény; EIRAG 41. §
BE: Belga igazságügyi törvénykönyv (428–508. cikk); 1970. augusztus 24-i királyi rendelet.
BG: Törvény az ügyvédekről; törvény a közvetítésről; és törvény a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről.
CY: Az ügyvédekről szóló módosított törvény 2. fejezete.
CZ: A jogi szakmáról szóló 85/1996 Coll. törvény.
DE:
Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO; szövetségi törvény az ügyvédekről);
Gesetz über die Tätigkeit europäischer Rechtsanwälte in Deutschland (EuRAG); és
Rechtsdienstleistungsgesetz (RDG), 10. §.
DK: Retsplejeloven (az igazságszolgáltatásról szóló törvény) 12. és 13. fejezet (2018. november 14-i 1284. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény).
EE: Advokatuuriseadus (törvény az ügyvédi kamarai egyesületről);
Tsiviilkohtumenetluse seadustik (Polgári eljárásjogi törvénykönyv); halduskohtumenetluse seadustik (törvénykönyv a közigazgatási bírósági eljárásról); kriminaalmenetluse seadustik (Büntetőeljárási törvénykönyv);
és väärteomenetluse seadustik (Szabálysértési eljárásjogi törvénykönyv).
EL: 4194/2013. sz. új ügyvédi kódex.
ES: Estatuto General de la Abogacía Española, aprobado por Real Decreto 658/2001, 13.1ª. cikk.
FI: Laki asianajajista (ügyvédi törvény) (496/1958), 1. és 3. szakasz; és Oikeudenkäymiskaari (4/1734) (bírósági eljárási törvénykönyv).
FR: Loi 71-1130 du 31 décembre 1971, Loi 90- 1259 du 31 décembre 1990 és Ordonnance du 10 septembre 1817 modifiée.
HR: Törvény a jogi szakmáról (OG 9/94, 117/08, 75/09, 18/11).
HU: A 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről.
LT: A Litván Köztársaság ügyvédi kamaráról szóló, (legutóbb a 2017. december 12-i XIII-571. sz. törvénnyel módosított) 2004. március 18-i IX-2066. sz. törvénye.
LU: Loi du 16 décembre 2011 modifiant la loi du 10 août 1991 sur la profession d'avocat.
LV: A büntetőeljárásról szóló törvény 79. szakasza; és a Lett Köztársaság érdekképviseletről szóló törvényének 4. szakasza.
MT: Polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv (12. fejezet).
NL: Advocatenwet (törvény az ügyvédekről).
PT: 145/2015. sz. törvény, 9 set., alterada p/ Lei 23/2020, 6 jul. (art.º 194 substituído p/ art.º 201.º; e art.º 203.º substituído p/ art.º 213.º);
A portugál kamarai alapszabály (Estatuto da Ordem dos Advogados) és a 229/2004. sz. törvényerejű rendelet 5., 7–9. cikke; a 88/2003. sz. törvényerejű rendelet 77. és 102. cikke; A „solicitador” kamarai alapszabálya (Estatuto da Câmara dos Solicitadores), módosítva a 49/2004. sz. törvénnyel mas alterada p/ Lei 154/2015, 14 set; a 14/2006. sz. törvénnyel és a 226/2008. sz. törvényerejű rendelettel, alterado p/ Lei 41/2013, 26 jun;
78/2001. sz. törvény 31. és 4. cikke, Alterada p/ Lei 54/2013, 31 jul.; Rendelet a családi és munkaügyi közvetítésről (282/2010. sz. rendelet), alterada p/ Portaria 283/2018, 19 out; A büntetőügyekben folytatott közvetítésről szóló 21/2007. sz. törvény 12. cikke; 22/2013. sz. törvény, 26 fev., alterada p/ Lei 17/2017, 16 maio, alterada pelo Decreto-Lei 52/2019, 17 abril.
RO: Törvény az ügyvédekről; törvény a közvetítésről; és törvény a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről.
SE: Rättegångsbalken (a svéd bírósági eljárási törvénykönyv) (1942:740); és a Svéd Ügyvédi Kamara 2008. augusztus 29-i magatartási kódexe.
SI: Zakon o odvetništvu (Neuradno prečiščeno besedilo-ZOdv-NPB8 Državnega Zbora RS z dne 7 junij 2019 [törvény az ügyvédekről] a szlovén parlament által 2019. június 7-én készített nem hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg).
SK: Az érdekképviseletről szóló 586/2003. sz. törvény 2. és 12. cikke.
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás vonatkozásában:
PL: A külföldi jogászok kizárólag bejegyzett személyegyesítő társaság, betéti társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság formájában telepedhetnek le.
Intézkedések:
PL: A külföldi jogászok által a Lengyel Köztársaságban nyújtott jogi segítségről szóló 2002. július 5-i törvény 19. cikke; Törvény az adótanácsadásról.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
IE, IT: Tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet.
Intézkedések:
IE: Törvények az ügyvédekről (1954–2011).
IT: A jogi szakmáról szóló 1578/1933. sz. királyi törvényerejű rendelet 17. cikke.
(b)
Szabadalmi ügyvivők, iparjogvédelmi ügyvivők, szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvédek (CPC 879 része, 861, 8613)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához, a tevékenység ott tartózkodáshoz kötött.
BG és CY: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához. Cipruson e tevékenység tartózkodási hely létesítéséhez kötött.
DE: Kizárólag EGT-beli és svájci képesítéssel rendelkező szabadalmi ügyvivők vehetők fel az ügyvédi kamarába és nyújthatnak a belföldi jogra vonatkozó szabadalmi ügyvivői szolgáltatásokat Németországban. A kereskedelmi jelenlét szükséges ahhoz, hogy az ügyvédek teljes körű kamarai taggá válhassanak. Az ügyvédi kamara mentességeket ítélhet oda. Külföldi szabadalmi ügyvivők idegen országok jogát illető jogi szolgáltatásokat csak akkor nyújthatnak, ha bizonyítják szaktudásukat; Németországban nyilvántartásba vétel szükséges a jogi szolgáltatások nyújtásához. Külföldi szabadalmi ügyvivők (kivéve az EGT-beli vagy svájci képesítéssel rendelkező szabadalmi ügyvivőket) nem alapíthatnak közösen céget nemzeti szabadalmi ügyvivőkkel.
A külföldi (kivéve az EGT-beli és svájci) szabadalmi ügyvivők kereskedelmi jelenléte kizárólag Patentanwalts-GmbH vagy Patentanwalts-AG formát ölthet, és csak kisebbségi részesedésre tehetnek szert.
EE: észt vagy uniós állampolgárság, valamint állandó lakóhely szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához.
ES és PT: EGT-állampolgárság szükséges az ipari tulajdonjogokért felelős ügynöki szolgáltatások nyújtásához.
FR: Az ipari tulajdonjogokért felelős ügynöki szolgáltatások jegyzékébe való felvételhez EGT-ben való letelepedés vagy EGT-beli tartózkodási hely szükséges. A természetes személyek esetében EGT-állampolgárságra van szükség. Ügyfelek Nemzeti Szellemitulajdon-jogi Hivatal előtti képviseletéhez EGT-beli letelepedés szükséges. A részesedések és a szavazati jogok több mint a felének EGT-beli szakemberek tulajdonában kell állnia. Az ügyvédi irodák jogosultak lehetnek ipari tulajdonjogokért felelős ügynöki szolgáltatások nyújtására (lásd a jogi szolgáltatásokra vonatkozó fenntartást).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
LV: Európai uniós állampolgárság szükséges a szabadalmi ügyvivők esetében.
Intézkedés:
LV: Az iparjogvédelmi intézményekről és eljárásokról szóló törvény XVIII. fejezete (119–136. cikk).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FI és HU: EGT-beli tartózkodási hely szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához.
SI: A lajstromozott jogok (szabadalmak, védjegyek, formatervezésiminta-oltalom) jogosultjának/kérelmezőjének Szlovéniában kell tartózkodási joggal rendelkeznie. Az eljárás, értesítés stb. szolgáltatások nyújtását Szlovéniában bejegyzett szabadalmi ügyvivő vagy a védjegy és formatervezésiminta-ügynök végezheti el.
Intézkedések:
AT: A módosított szabadalmi ügyvivői törvény, BGBl. 214/1967, 2. és 16a. §.
BG: A szabadalmakról és a használati minták lajstromozásáról szóló törvény 8b. fejezete.
CY: Az ügyvédekről szóló módosított törvény 2. fejezete.
DE: Patentanwaltsordnung (PAO), Gesetz über die Tätigkeit europäischer Rechtsanwälte in Deutschland (EuRAG) és Rechtsdienstleistungsgesetz (RDG), 10. §.
EE: Patendivoliniku seadus (törvény a szabadalmi ügyvivőkről) 2. §, 14. §.
ES: Ley 11/1986, de 20 de marzo, de Patentes de Invención y Modelos de utilidad, 155–157. cikk.
FI: Tavaramerkkilaki (törvény a védjegyekről) (7/1964);
Laki auktorisoiduista teollisoikeusasiamiehistä (törvény az ipari tulajdonjogokért felelős engedélyezett ügyvédekről) (22/2014); és
Laki kasvinjalostajanoikeudesta (törvény a növénynemesítői jogról) 1279/2009; és Mallioikeuslaki (törvény a lajstromozott formatervezési mintákról) 221/1971.
FR: Code de la propriété intellectuelle.
HU: 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről.
PT: 15/95. sz. törvényerejű rendelet, amelyet a 17/2010 sz. törvény, az 1200/2010. sz. rendelet 5. cikke és a 239/2013. sz. rendelet módosított; és 9/2009. sz. törvény.
SI: Zakon o industrijski lastnini (törvény az ipari tulajdonról), Uradni list RS, št. 51/06 – uradno prečiščeno besedilo, 100/13 és 23/20 (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 51/06. sz. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 100/13 és 23/20).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
IE: A letelepedéshez legalább a vállalat igazgatóinak, partnereinek, vezetőinek vagy alkalmazottainak egyikét ügyvivőként vagy szellemitulajdon-jogokért felelős ügyvédként kell bejegyezni Írországban. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében EGT-beli állampolgárság és kereskedelmi jelenlét, EGT-beli központi ügyintézési hely és valamely EGT-tagállam jogának megfelelő végzettség szükséges.
Intézkedések:
IE: A védjegyekről szóló 1996. évi módosított törvény 85. és 86. szakasza;
A védjegyekről szóló, 1996. évi módosított szabályok 51., 51A. és 51B. szabálya; A védjegyekről szóló 1992. évi módosított törvény 106. és 107. szakasza; és a 2015. évi szabadalmi ügyvivőkről szóló szabályok S.I. nyilvántartásának 580. szakasza.
(c) Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 8621 a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi számviteli szakemberek, könyvelők osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen (CPC 862).
FR: A tevékenység letelepedéshez vagy tartózkodási helyhez kötött.
IT: Állandó lakóhely vagy üzleti székhely szükséges a szakmai nyilvántartásba való felvételhez, ami a könyvvizsgálati vagy adótanácsadási szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 86213, 86219, 86220).
PT: (a legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): Tartózkodási hely vagy üzleti székhely szükséges az okleveles könyvvizsgálói kamara (Ordem dos Contabilistas Certificados) által a szakmai nyilvántartásba való felvételhez, amely a számviteli szolgáltatások nyújtásához szükséges, feltéve, hogy a portugál állampolgárok számára kölcsönösen méltányos elbánást biztosít.
Intézkedések:
AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról szóló törvény, BGBl. I Nr. 58/1999), § 12, § 65, § 67, § 68 (1) 4; és
Bilanzbuchhaltungsgesetz (BibuG), BGBL. I. 191/2013, 7. §, 11. §, 28. §.
FR: 1945. szeptember 19-i 45-2138. sz. rendelet.
IT: 139/2005. sz. törvényerejű rendelet; és 248/2006. sz. törvény.
PT: 452/99. sz. törvényerejű rendelet, amelyet a szeptember 7-i 139/2015. sz. törvény módosított.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SI: A számviteli és könyvelési szolgáltatások nyújtásához az Európai Unió területén belüli letelepedésre van szükség (CPC 86213, 86219, 86220).
Intézkedések:
SI: Törvény a belső piaci szolgáltatásokról, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 21/10. szám.
(d) Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatások (CPC 86211, 86212, amelyek nem számviteli és könyvelési szolgáltatások)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EU: Jog szerinti könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásához valamely tagállam illetékes hatóságai által kiadott jóváhagyás szükséges, amelyek viszonossági alapon elismerhetik a chilei vagy bármely harmadik országbeli állampolgár könyvvizsgáló képesítésének egyenértékűségét (CPC 8621).
Intézkedések:
EU: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve 15 ; valamint az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve 16 .
Intézkedések:
BG: A független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi könyvvizsgálók osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen.
Intézkedések:
AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (törvény a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról, BGBl. I, 58/1999), 12. §, 65. §, 67. §, 68. § (1) 4.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DK: Jog szerinti könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásához Dánia által kiadott könyvvizsgálói jóváhagyás szükséges. A jóváhagyáshoz az EGT valamely tagállamában való tartózkodási hely szükséges. A 2006/43/EK irányelvet végrehajtó rendelettel összhangban engedéllyel nem rendelkező könyvvizsgálóknál és könyvvizsgáló társaságokban szerzett szavazati jogok a kötelező könyvvizsgálatról szóló Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján nem haladhatják meg a 10 %-ot.
FR: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is) Kötelező könyvvizsgálat esetében: a tevékenység letelepedéshez vagy tartózkodási helyhez kötött. Chilei állampolgárok a viszonosság alapján nyújthatnak törvényes könyvvizsgálói szolgáltatásokat Franciaországban.
PL: Könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásához Európai Unión belüli letelepedésre van szükség.
Intézkedések:
DK: Revisorloven (2018. november 20-i 1287. dán törvény az engedéllyel rendelkező könyvvizsgálókról és könyvvizsgáló társaságokról).
FR: Code de commerce.
PL: 2017. május 11-i törvény a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókról, a könyvvizsgáló társaságokról és az állami felügyeletről – 2017. évi Jogi Közlöny, 1089. tétel.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: A gazdasági szükségesség vizsgálatától függő engedélyezésre van szükség. Fő kritériumok: a foglalkoztatás helyzete az alágazatban. A természetes személyek szakmai társulása (személyegyesítő társaság) megengedett.
SK: A Szlovák Köztársaságban kizárólag olyan vállalkozás végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, amely tőkerészesedésének vagy szavazati jogának legalább 60 %-a szlovák állampolgárok vagy valamely tagállam állampolgárai számára van fenntartva.
Intézkedések:
CY: 2017. évi törvény a könyvvizsgálókról (53(I)/2017. sz. törvény).
SK: 423/2015. sz. törvény a kötelező könyvvizsgálatról.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
DE: A WPO 134. cikkével összhangban a bejegyzett, harmadik országbeli könyvvizsgálók elvégezhetik az éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát vagy elkészíthetik egy olyan, az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező vállalat összevont pénzügyi beszámolóját, amelynek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon kereskednek.
Intézkedések:
DE: Handelsgesetzbuch (HGB, kereskedelmi jogi törvénykönyv);
Gesetz über eine Berufsordnung der Wirtschaftsprüfer (Wirtschaftsprüferordnung - WPO, a könyvvizsgálókról szóló törvény).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
ES: jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló csak valamely tagállam állampolgára lehet. Ez a fenntartás nem alkalmazandó a spanyol szabályozott piacon jegyzett nem európai uniós társaságok ellenőrzésére.
Intézkedések:
ES: Ley 22/2015, de 20 de julio, de Auditoría de Cuentas (új törvény a könyvvizsgálatról: 22/2015. sz. törvény a könyvvizsgálói szolgáltatásokról).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SI: Előírás a kereskedelmi jelenlét. Harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet csak akkor rendelkezhet részesedéssel vagy hozhat létre személyegyesítő társaságot szlovén könyvvizsgáló társaságokban, ha a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet létrehozása szerinti ország joga szerint a szlovén könyvvizsgáló társaságok is rendelkezhetnek részesedéssel vagy hozhatnak létre személyegyesítő társaságot valamely könyvvizsgáló szervezetben az adott országban (viszonossági követelmény).
Intézkedések:
SI: A könyvvizsgálatról szóló törvény (Zrev-2), a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 65/2008. szám (legutóbb módosítva: 84/18); és a vállalatokról szóló törvény (ZGD-1), a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 42/2006. szám (legutóbb módosítva: a 22/19. sz. „ZPosS” törvénnyel).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EE: A könyvvizsgáló társaság részesedései által képviselt szavazatok többségével vagy könyvvizsgáló társaságok, vagy valamely EGT-tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hites könyvvizsgálók rendelkeznek, akik képesítésüket valamely EGT-tagállamban szerezték. Jog szerinti előírás, hogy a könyvvizsgáló céget képviselő személyek legalább háromnegyedének valamely EGT-tagállamban kell megszereznie képesítését.
Intézkedések:
EE: A könyvvizsgálói tevékenységekről szóló törvény (Audiitortegevuse seadus) 76–77. §-a.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: Belgiumban a könyvvizsgáló cégnek olyan bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie, ahol szakmai tevékenységét folytatja és ahol az okmányait, dokumentumait és levelezését tárolják, és a létesítmény legalább egy tisztségviselőjének vagy igazgatójának könyvvizsgálónak kell lennie.
FI: Egy finn korlátolt felelősségű társaság vagy a könyvvizsgálat elvégzésére kötelezett társaságok legalább egy könyvvizsgálójának EGT-lakóhellyel kell rendelkeznie. A könyvvizsgálónak helyi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak vagy helyi engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságnak kell lennie.
HR: Könyvvizsgálói szolgáltatást csak a Horvátországban letelepedett jogi személyek vagy Horvátországban tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak.
IT: A természetes személyek általi könyvvizsgálói szolgáltatásnyújtás tartózkodási helyhez kötött.
LT: A könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának feltétele az EGT-ben való letelepedés.
SE: Kizárólag a Svédországban engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók és bejegyzett könyvvizsgáló társaságok végezhetnek törvényes könyvvizsgálói szolgáltatást. A tevékenység EGT-beli tartózkodási helyhez kötött. Az „engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló” és a „felhatalmazott könyvvizsgáló” címeket csak a Svédországban engedéllyel rendelkező és felhatalmazott könyvvizsgálók használhatják. A szövetkezeti gazdasági társaságok és bizonyos egyéb vállalkozások könyvvizsgálóinak, akik nem engedéllyel rendelkező vagy felhatalmazott könyvvizsgálók, tartózkodási hellyel kell rendelkezniük az EGT-n belül, kivéve, ha a kormány vagy a kormány által kijelölt kormányzati hatóság az adott esetben másként dönt.
Intézkedések:
BE: 1953. július 22-i törvény könyvvizsgálók intézményének létrehozásáról és a könyvvizsgálói szakmai állami felügyeletének megszervezéséről, konszolidáció 2007. április 30-án. (A könyvvizsgálókról szóló törvény).
FI: Tilintarkastuslaki (törvény a könyvvizsgálatról) (459/2007), Helyi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazását előíró ágazati jogszabályok.
HR: Törvény a könyvvizsgálatról (OG 146/05, 139/08, 144/12), 3. cikk.
IT: Az 58/1998. sz. törvényerejű rendelet 155., 158. és 161. cikke;
99/1998. sz. köztársasági elnöki rendelet; és a 39/2010. sz. törvényerejű rendelet 2. cikke.
LT: A könyvvizsgálatról szóló, 1999. június 15-i VIII -1227. sz. törvény (2008. július 3-i X1676. sz. új változat).
SE: Revisorslagen (törvény a könyvvizsgálókról) (2001:883);
Revisionslag (törvény a könyvvizsgálatról) (1999:1079);
Aktiebolagslagen (társasági törvény) (2005:551);
Lag om ekonomiska föreningar (törvény a szövetkezeti gazdasági társaságokról) (2018:672); és
az engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazási követelményeit megállapító egyéb rendelkezések.
(e) Adótanácsadói szolgáltatások (CPC 863, kivéve az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokat, amelyek jogi szolgáltatások)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi adótanácsadók osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen.
Intézkedések:
AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (törvény a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról, BGBl. I, 58/1999), 12. §, 65. §, 67. §, 68. § (1) 4.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FR: A tevékenység letelepedéshez vagy tartózkodási helyhez kötött.
Intézkedések:
FR: 1945. szeptember 19-i 45-2138. sz. rendelet.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Adótanácsadók esetében feltétel valamely tagállam állampolgársága.
Intézkedések:
BG: Számviteli törvény;
A független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény; A természetes személyek jövedelemadójáról szóló törvény; és a társasági adóról szóló törvény.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
HU: Az adótanácsadási szolgáltatások nyújtása – amennyiben azokat Magyarország területén jelen lévő természetes személy végzi – EGT-beli tartózkodási helyhez kötött.
IT: Tartózkodási helyhez kötött.
Intézkedések:
HU: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről; és
26/2008. PM rendelet az adótanácsadói tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásáról és nyilvántartásba vételéről.
IT: 139/2005. sz. törvényerejű rendelet; és 248/2006. sz. törvény.
(f) Építészeti és várostervezési szolgáltatások, mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673, CPC 8674)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Természetes személyek által nyújtott építészeti, településtervezési szolgáltatások és mérnöki szolgáltatások nyújtásához az EGT-ben vagy a Svájci Államszövetség területén kell tartózkodási hellyel rendelkezni. A nemzeti vagy regionális jelentőségű építészeti és mérnöki projektek esetében a külföldi beruházóknak helyi beruházókkal partnerségben vagy azok alvállalkozóiként kell tevékenykedniük (CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673).
Intézkedések:
BG: Területfejlesztési törvény;
Az építőipari kamaráról szóló törvény; és
A fejlesztési projektek kidolgozásában szerepet játszó építész- és mérnöki kamaráról szóló törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HR: A külföldi építész, mérnök vagy településtervező által készített tervet vagy projektet a horvát jognak való megfelelés tekintetében el kell ismertetni egy Horvátországban erre engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy által (CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673, CPC 8674).
Intézkedések:
HR: A területrendezés és építés területén végzett tevékenységekről szóló törvény (OG 118/18, 110/19)
törvény a területrendezésről (OG 153/13, 39/19).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Állampolgárság és tartózkodási hely szükséges az építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások nyújtásához (CPC 8671, 8672, 8673, 8674).
Intézkedések:
CY: 41/1962. sz. módosított törvény; 224/1990. sz. módosított törvény; és 29(l)/2001. sz. módosított törvény.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: EGT-n belüli tartózkodási helyre van szükség.
HU: A következő szolgáltatások nyújtása – amennyiben azokat Magyarország területén jelen lévő természetes személy végzi – EGT-beli tartózkodási helyhez kötött: építészeti szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások (kizárólag egyetemi oklevéllel rendelkező gyakornokok esetében alkalmazandó), integrált mérnöki szolgáltatások és tájrendezési szolgáltatások (CPC 8671, 8672, 8673, 8674).
IT: Olaszországi állandó lakóhely vagy üzleti székhely/üzleti cím szükséges a szakmai nyilvántartásba való felvételhez, ami az építészeti és mérnöki szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 8671, 8672, 8673, 8674).
SK: EGT-beli állandó lakóhely szükséges a szakmai kamarai nyilvántartásba való felvételhez, ami az építészeti és mérnöki szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 8671, 8672, 8673, 8674).
Intézkedések:
CZ: 360/1992. sz. Coll. törvény az építőiparban dolgozó engedélyezett építészek, engedélyezett tervező- és szakértő mérnökök és technikusok szakmájának gyakorlásáról.
HU: 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról.
IT: 2537/1925. sz. királyi törvényerejű rendelet az építészi és mérnöki szakmáról; 1395/1923. sz. törvény; és
a köztársasági elnök 328/2001.
SK: Az építészekről és mérnökökről szóló 138/1992. sz. törvény 3., 15., 15a., 17a. és 18a. cikke.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BE: építészmérnöki szolgáltatásnyújtás a munkák végrehajtása feletti ellenőrzést is magában foglalja (CPC 8671, 8674). A fogadó országokban engedéllyel rendelkező és a Belgiumban alkalmi jelleggel hivatásukat gyakorolni kívánó külföldi építészeknek azon földrajzi térség rendi tanácsának előzetes engedélyét kell megszerezniük, ahol tevékenységüket végezni kívánják.
Intézkedések:
BE: 1939. február 20-i törvény az építész szakma címének védelméről; valamint az 1963. június 26-i törvény az építészek rendjének létrehozásáról; a nemzeti tanács által az építészek rendi tanácsán belüli megállapított etikáról szóló, 1983. december 16-i rendeletek (jóváhagyás: az 1985. április 18-i A.R. 1. cikke, 1985. május 8-i Moniteur Belge).
3. fenntartás – Szakmai szolgáltatások (egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése)
Ágazat – alágazat: Szakmai szolgáltatások – Orvosi (beleértve pszichológiai) és fogorvosi szolgáltatások; szülésznők, ápolók, fizioterapeuták és paramedikusok által nyújtott szolgáltatások; állatorvosi szolgáltatások; gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 9312, 93191, 932, 63211
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet/szakasz: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
(a) Orvosi, fogorvosi, szülésznői, ápolói, gyógytornászi és paramedikusi szolgáltatások (CPC 9312, CPC 93191)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
IT: A pszichológusok által nyújtott szolgáltatások európai uniós állampolgársághoz kötöttek, a külföldi szakemberek kölcsönösségi alapon végezhetik tevékenységüket (CPC 9312 részei).
Intézkedések:
IT: 56/1989. sz. törvény a pszichológusi szakmáról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Az orvosi, fogászati és szülészi ellátás, valamint ápolók, fizioterapeuták és paramedikusok által nyújtott szolgáltatások nyújtásához ciprusi állampolgárság és tartózkodási hely szükséges.
Intézkedések:
CY: Az orvosok nyilvántartásba vételéről szóló módosított törvény 250. fejezete;
A fogorvosok nyilvántartásba vételéről szóló módosított törvény 249. fejezete;
75(I)/2013. számú törvény – Podológusok;
33(I)/2008. sz. módosított törvény – Orvosfizika;
34(I)/2006. sz. módosított törvény – Munkahelyi egészségvédelmi terapeuták;
9(I)/1996. sz. módosított törvény – Fogtechnikusok;
68(I)/1995. sz. módosított törvény – Pszichológusok;
16(I)/1992. sz. módosított törvény – Optikusok;
23(I)/2011. sz. módosított törvény – Radiológusok/Röntgen-szakorvosok;
31(I)/1996. sz. módosított törvény – Dietetikusok / Táplálkozási szakértők;
140/1989. sz. módosított törvény –Fizioterapeuták; és
214/1988. sz. módosított törvény – Ápolók.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DE [:] Az orvosoknak (ideértve a pszichológusokat, pszichoterapeutákat és fogorvosokat is) nyilvántartásba kell vetetniük magukat a kötelező betegbiztosítókkal szerződött orvosok vagy fogorvosok regionális egyesületeinél (kassenärztliche vagy kassenzahnärztliche Vereinigungen), amennyiben a kötelező betegségbiztosítási alapok által biztosított betegeket kívánnak kezelni.
Szülésznők tekintetében csak természetes személyek számára engedélyezett. Orvosi és fogászati szolgáltatásokat nyújthatnak természetes személyek, engedéllyel rendelkező orvosi ellátóközpontok és megbízott hatóságok. Lehetnek létesítésre vonatkozó követelmények.
Intézkedések:
DE: Bundesärzteordnung (BÄO; szövetségi orvosi rendelet);
Gesetz über die Ausübung der Zahnheilkunde (ZHG);
Gesetz über den Beruf der Psychotherapeutin und des Psychotherapeuten (PsychThG; törvény a pszichoterápiás szolgáltatások nyújtásáról);
Gesetz über die berufsmäßige Ausübung der Heilkunde ohne Bestallung (Heilpraktikergesetz);
Gesetz über das Studium und den Beruf von Hebammen (HebG); Bundes-Apothekerordnung; A szülésznőkre vonatkozóan regionális szinten további jogszabályok létezhetnek.
Gesetz über die Pflegeberufe (PflBG);
Sozialgesetzbuch Fünftes Buch (SGB V; a szociális törvénykönyv V. könyve) – kötelező egészségbiztosítás.
Regionális szinten:
Heilberufekammergesetz des Landes Baden-Württemberg;
Gesetz über die Berufsausübung, die Berufsvertretungen und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Tierärzte, Apotheker sowie der Psychologischen Psychotherapeuten und der Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten (Heilberufe-Kammergesetz – HKaG) in Bayern;
Berliner Heilberufekammergesetz (BlnHKG);
Hamburgisches Kammergesetz für die Heilberufe (HmbKGH); Gesetz über die Berufsgerichtsbarkeit der Heilberufe; Hamburgisches Gesetz über die Ausübung des Berufs der Hebamme und des Entbindungspflegers (Hamburgisches Hebammengesetz);
Heilberufsgesetz Brandenburg (HeilBerG);
Bremisches Gesetz über die Berufsvertretung, die Berufsausübung, die Weiterbildung und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Psychotherapeuten, Tierärzte und Apotheker (Heilberufsgesetz – HeilBerG);
Niedersächsisches Kammergesetz für die Heilberufe (Heilkammergesetz – HKG);
Niedersächsisches Gesetz über die Ausübung des Hebammenberufs (NHebG) Heilberufsgesetz Mecklenburg-Vorpommern (Heilberufsgesetz M-V – HeilBerG);
Heilberufsgesetz (HeilBG NRW);
Heilberufsgesetz (HeilBG Rheinland-Pfalz);
Gesetz über die öffentliche Berufsvertretung, die Berufspflichten, die Weiterbildung und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte/Ärztinnen, Zahnärzte/Zahnärztinnen, psychologischen Psychotherapeuten/Psychotherapeutinnen und Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten/psychotherapeutinnen, Tierärzte/Tierärztinnen und Apotheker/Apothekerinnen im Saarland (Saarländisches Heilberufekammergesetz – SHKG);
Gesetz über Berufsausübung, Berufsvertretungen und Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Tierärzte, Apotheker sowie der Psychologischen Psychotherapeuten und der Kinder und Jugendlichenpsychotherapeuten im Freistaat Sachsen (Sächsisches Heilberufekammergesetz – SächsHKaG) és Thüringer Heilberufegesetz.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FR: Míg az uniós befektetők számára egyéb jogi formák is rendelkezésre állnak, a külföldi befektetők csak „société d'exercice liberal” (SEL) vagy „société civile professionnelle” (SCP) formájában működhetnek. Az orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatások nyújtása francia állampolgársághoz kötött. Éves szinten meghatározott kvóták keretében azonban lehetőség van a tevékenység külföldiek általi folytatására. Az orvosi, fogorvosi és szülész szolgáltatások, valamint az ápolók által nyújtott szolgáltatások kizárólag anonyme, à responsabilité limitée par actions simplifiée ou en commandite par actions SCP, société coopérative (kizárólag független házi- és szakorvosok esetében) vagy société interprofessionnelle de soins ambulatoires (SISA) a multidiszciplináris hazai egészségügyi ellátás (MSP) keretében nyújthatók.
Intézkedések:
FR: Loi 90-1258 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales, Loi n°2011‑940 du 10 août 2011 modifiant certaines dipositions de la loi n°2009-879 dite HPST, Loi n°47-1775 portant statut de la coopération; és Code de la santé publique.
(b) Állategészségügyi ellátás (CPC 932)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
AT: Állategészségügyi szolgáltatásokat kizárólag az EGT valamely tagállamának állampolgárai nyújthatnak. Mentesülnek az állampolgárságra vonatkozó követelmény alól azon nem EGT-tagállam állampolgárai, amelyekkel a beruházás és az állatgyógyászati szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme tekintetében nemzeti elbánást biztosító uniós megállapodás van érvényben.
ES: A szakmai szervezetben való tagság szükséges a szakma gyakorlásához, amelynek feltétele az uniós tagállami állampolgárság, de ettől kétoldalú szakmai megállapodás alapján eltekinthetnek.
FR: EGT-állampolgárság szükséges az állategészségügyi szolgáltatások nyújtásához, de az állampolgárság követelménytől viszonossági alapon eltekinthetnek. Az állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat jogi formája az alábbi két vállalattípusra korlátozódik: SCP (Société civile professionnelle) és SEL (Société d'exercice liberal). A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentességi követelmények vannak érvényben, azonban bizonyos feltételek mellett engedélyezhetők a francia belső jog vagy az EGT valamely tagállamának joga szerint biztosított egyéb vállalati jogi formák is, amennyiben azok bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye a szóban forgó tagállamban található.
Intézkedések:
AT: Tierärztegesetz (állategészségügyi törvény), BGBl. Nr. 16/1975, 3. § (2) (3).
ES: Real Decreto 126/2013, de 22 de febrero, por el que se aprueban los Estatutos Generales de la Organización Colegial Veterinaria Española; 62. cikk és 64. cikk.
FR: Code rural et de la pêche maritime.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Az állampolgárság és tartózkodási hely követelmény alkalmazandó az állategészségügyi szolgáltatások nyújtása esetében.
EL: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges az állategészségügyi szolgáltatások nyújtásához.
HR: A Horvát Köztársaságban csak a valamely tagállamban állategészségügyi ellátás nyújtása céljából letelepedett jogi vagy természetes személyek nyújthatnak határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatásokat. Csak uniós állampolgárok hozhatnak létre állatorvosi praxist a Horvát Köztársaságban.
HU: Állatorvosi szolgáltatói tevékenységet kizárólag a Magyar Állatorvosi Kamara tagjai végezhetnek, akik esetében a tagság feltétele az EGT-állampolgárság.
Intézkedések:
CY: 169/1990. sz. módosított törvény.
EL: 38/2010. sz. elnöki rendelet, 165261/IA/2010. sz. miniszteri határozat (Korm. Közlöny 2157/B).
HR: Az állategészségügyi törvény (OG 83/13, 148/13, 115/18), 3. cikk (67) bekezdés, 105. és 121. cikk.
HU: 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: Az állategészségügyi szolgáltatások nyújtása Csehország területén való fizikai jelenléthez kötött.
IT és PT: Az állategészségügyi szolgáltatások nyújtásához tartózkodási hely szükséges.
PL: Az állategészségügyi szolgáltatások nyújtása esetén a Lengyelország területén jelen lévő állatorvos szakmájának gyakorlásához szükséges az ország területén való fizikai jelenlét; a nem uniós állampolgároknak le kell tenniük a Lengyel Állatorvosi Kamara által szervezett lengyel nyelvű vizsgát.
SI: A Szlovén Köztársaságban csak a valamely tagállamban állategészségügyi ellátás nyújtása céljából letelepedett jogi vagy természetes személyek nyújthatnak határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatásokat.
SK: EGT-beli tartózkodási hely szükséges a szakmai kamarába való felvételhez, ami a szakma gyakorlásának feltétele.
Intézkedések:
CZ: 166/1999 Coll. törvény (állategészségügyi törvény), 58–63. és 39. §; és
381/1991 Coll. törvény (a Cseh Köztársaság Állatorvosi Kamarájáról), 4. bekezdés.
IT: A 233/1946. sz. C.P.S. törvényerejű rendelet 7–9. cikke; és
a 221/1950. sz. köztársasági elnöki rendelet (7) bekezdése.
PL: 1990. december 21-i törvény az állatorvosi szakmáról és az állatorvosi kamarákról.
PT: 368/91. sz. törvényerejű rendelet (az állatorvosi szakmai szövetség alapszabálya) alterado p/ Lei 125/2015, 3 set.
SI: Pravilnik o priznavanju poklicnih kvalifikacij veterinarjev (Az állatorvosok szakmai képesítésének elismeréséről szóló szabályok), Uradni list RS, št. (Hivatalos Közlöny) 71/2008, 7/2011, 59/2014 a 21/2016-ban, A belső piaci szolgáltatásokról szóló törvény, Hivatalos Közlöny RS, 21/2010.
SK: A magán állatorvosokról és az állatorvosi kamaráról szóló 442/2004. sz. törvény 2. cikke.
(c)
Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211)
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás, felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
AT: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek lakossági kiskereskedelme csak gyógyszertáron keresztül bonyolítható. Gyógyszertár üzemeltetéséhez valamely EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség állampolgárságára van szükség. A gyógyszertár bérlőinek vagy a gyógyszertár vezetéséért felelős személyeknek valamely EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség állampolgárságával kell rendelkezniük.
Intézkedések:
AT: Apothekengesetz (törvény a gyógyszertárakról), RGBl. 5/1907. sz. módosított törvény, 3., 4. és 12. §; Arzneimittelgesetz (Medication Act), BGBl. 185/1983. sz. módosított törvény, 57., 59. és 59.a §; és Medizinproduktegesetz (A gyógyászati termékekről szóló törvény), BGBl. 657/1996. sz. módosított törvény, 99. §.
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás vonatkozásában:
DE: Csak természetes személyek (gyógyszerészek) üzemeltethetnek gyógyszertárat. Más országok állampolgárai, illetve azok a személyek, akik nem feleltek meg a német gyógyszerészvizsgán, csak arra kaphatnak engedélyt, hogy egy, az elmúlt három évben már meglévő patikát átvegyenek.
FR: Gyógyszertár üzemeltetéséhez EGT-állampolgárságra vagy svájci állampolgárságra van szükség.
A külföldi gyógyszerészek letelepedése az éves szinten meghatározott kvóták keretében megengedhető. A gyógyszertárnyitást engedélyeztetni kell és a kereskedelmi jelenlét, ideértve a gyógyszerek információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztüli lakossági távértékesítését is, a nemzeti jog által lehetővé tett valamely jogi formában, megkülönböztetésmentes alapon történhet: société d’exercice libéral (SEL) anonyme, par actions simplifiée, à responsabilité limitée unipersonnelle vagy pluripersonnelle, en commandite par actions, société en noms collectifs (SNC) vagy société à responsabilité limitée (SARL) unipersonnelle vagy pluripersonnelle.
Intézkedések:
DE: Gesetz über das Apothekenwesen (ApoG; Német gyógyszertári törvény); Bundes-Apothekerordnung;
Gesetz über den Verkehr mit Arzneimitteln (AMG);
Gesetz über Medizinprodukte (MPG);
Verordnung zur Regelung der Abgabe von Medizinprodukten (MPAV).
FR: Code de la santé publique; és
Loi 90-1258 du 31 décembre 1990 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales; Loi 2015-990 du 6 août 2015.
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás vonatkozásában:
EL: Gyógyszertár üzemeltetéséhez európai uniós állampolgárság szükséges.
HU: Gyógyszertár üzemeltetéséhez EGT-állampolgárság szükséges.
LV: Egy olyan külföldi gyógyszerész vagy gyógyszerész-asszisztens, aki nem egy tagállamban vagy egy EGT-tagállamban végezte tanulmányait, abban az esetben nyithat önálló gyógyszertárat, ha legalább egy évig egy EGT-tagállamban gyógyszertári munkát végzett egy gyógyszerész felügyelete mellett.
Intézkedések:
EL: Az 1963/1991. sz. és a 3918/2011. sz. törvénnyel módosított 5607/1932. sz. törvény.
HU: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól.
LV: A gyógyszerkészítményekről szóló törvény 38. szakasza.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
IT: A szakmát kizárólag a nyilvántartásban szereplő természetes személyek, valamint – olyan partnerség formájában, amelyen belül valamennyi partner bejegyzett gyógyszerész – jogi személyek gyakorolhatják. A gyógyszerészek szakmai nyilvántartásába való felvételhez tagállami állampolgárság vagy tartózkodási hely, valamint a szakma Olaszországban történő gyakorlása szükséges. A szükséges szakképesítéssel rendelkező külföldi állampolgárok akkor vehetők fel a nyilvántartásba, ha olyan ország állampolgárai, amellyel Olaszország különmegállapodást kötött, amely a viszonosság elve alapján lehetővé teszi a szakma gyakorlását 233/1946. sz. CPS 7–9. cikke, és a 221/1950. sz. D.P.R. (3) és (7) bekezdése. Új vagy megüresedett gyógyszertárak nyitásának engedélyezése nyílt verseny útján történik. A nyílt versenyben kizárólag a gyógyszerészek nyilvántartásában („albo”) szereplő tagállami állampolgárok vehetnek részt.
Intézkedések:
IT: A 362/1991. sz. törvény 1., 4., 7. és 9. cikke;
A 233/1946. sz. C.P.S. törvényerejű rendelet 7–9. cikke; és
a 221/1950. sz. köztársasági elnöki rendelet (D.P.R.) 3. és 7. bekezdése.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: Az állampolgársági követelmény alkalmazandó a gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelmére, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatásokra (CPC 63211).
Intézkedések:
CY: A gyógyszertárakról és mérgekről szóló módosított törvény (254. fejezete).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatások – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A gyógyszerészek esetében előírás az állandó lakóhely.
Intézkedések:
BG: A humán gyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény 146., 161., 195., 222. és 228. cikke.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DE, SK: Tartózkodási helyre van szükség a gyógyszerészi engedély beszerzéséhez vagy gyógyszerek és egyes orvosi termékek lakosság számára történő kiskereskedelmi értékesítésére szolgáló gyógyszertár nyitásához.
Intézkedések:
DE: Gesetz über das Apothekenwesen (ApoG; Német gyógyszertári törvény);
Gesetz über den Verkehr mit Arzneimitteln (AMG);
Gesetz über Medizinprodukte (MPG);
Verordnung zur Regelung der Abgabe von Medizinprodukten (MPAV).
SK: A gyógyszerekről és orvostechnikai eszközökről szóló 362/2011. sz. törvény 6. cikke; és
578/2004. sz. törvény az egészségügyi szolgáltatókról, orvosi alkalmazottakról, szakmai szervezetekről.
4. fenntartás – Kutatási-fejlesztési szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Kutatási-fejlesztési (K+F) szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 851, 853
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
Az EU: Az Európai Unió által uniós szinten nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott kutatási és fejlesztési (K+F) szolgáltatások esetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az európai uniós tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unió területén van (CPC 851, CPC 853).
A valamely tagállam által nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott K+F szolgáltatások tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az érintett tagállamok állampolgárainak és a tagállam olyan érintett jogi személyeinek adhatók, amelyek székhelye az adott tagállamban van (CPC 851, CPC 853).
Ez a fenntartás nem érinti e megállapodást, valamint az e megállapodás III. része 18.1. cikke (2) bekezdésének e) és f) pontjában biztosított, valamely Fél általi beszerzésnek vagy vissza nem térítendő támogatásoknak a kizárását.
Intézkedések:
EU: Az összes jelenlegi és az összes jövőbeli európai uniós kutatási vagy innovációs keretprogram, ideértve a Horizont 2020 részvételi szabályzatát és a közös technológiai kezdeményezéssel kapcsolatos rendeleteket, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), valamint a már meglévő és jövőbeli nemzeti, regionális vagy helyi kutatási programokat.
5. fenntartás – Ingatlanszolgáltatások
Ágazat – alágazat: Ingatlanszolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 821, 822
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Az ingatlanszolgáltatások nyújtása esetében állampolgárság és tartózkodási hely szükséges.
Intézkedések:
CY: 71(1)/2010 módosított törvény az ingatlanügynökökről.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: Ingatlanszolgáltatások nyújtásához a szükséges engedély megszerzése mellett a természetes személyeknek tartózkodási hellyel kell rendelkezniük, a jogi személyek esetében pedig a letelepedés az előírás.
HR: Ingatlanszolgáltatások nyújtásához EGT-beli kereskedelmi jelenlétre van szükség.
PT: A természetes személyek esetében EGT-beli tartózkodási helyre van szükség. Jogi személyek esetében EGT-beli cégbejegyzés szükséges.
Intézkedések:
CZ: A kereskedelmi engedélyezésről szóló törvény.
HR: Az ingatlanügynökségekről szóló törvény (OG 107/07 és 144/12) 2. cikke.
PT: A 69/2011. sz. törvényerejű rendelettel módosított és újra kihirdetett 211/2004. sz. törvényerejű rendelet (3. és 25. cikk).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DK: Ahhoz, hogy egy természetes személy ingatlanszolgáltatásokat nyújthasson Dánia területén, az „ingatlanügynök” címet csak azon engedéllyel rendelkező, természetes személy ingatlanügynökök viselhetik, akiket felvettek a dán vállalkozói hatóság ingatlanügynöki nyilvántartásába. A törvény előírja, hogy a kérelmezőnek Dániában, illetve az Európai Unióban, az EGT-ben vagy a Svájci Államszövetségben állandó lakóhellyel kell rendelkeznie.
Az ingatlanértékesítésről szóló törvény csak akkor alkalmazandó, ha ügyfeleknek nyújtanak ingatlanszolgáltatásokat. Az ingatlanok értékesítéséről szóló törvény nem alkalmazandó az ingatlanbérlésre (CPC 822).
Intézkedések:
DK: Lov om formidling af fast ejendom m.v. lov. nr. 526 af 28.05.2014 (Törvény az ingatlanok értékesítéséről).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
SI: Chile ugyanolyan mértékben teszi lehetővé a szlovén állampolgárok és vállalkozások számára az ingatlanügynöki szolgáltatások nyújtását, mint Szlovénia Chile állampolgárai és vállalkozásai számára az alábbi követelmények teljesítésén felül: a származási országban ingatlanügynöki tevékenység folytatására való jogosultság, büntetlen előélet, valamint felvétel az illetékes (szlovén) minisztérium által vezetett ingatlanügynök-nyilvántartásba.
Intézkedések:
SI: Törvény az ingatlanügynökségekről.
6. fenntartás – Üzleti szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Üzleti szolgáltatások – bérbeadási vagy lízingszolgáltatások üzemeltetők nélkül; vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások; műszaki vizsgálat és elemzés; kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás; mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatások; biztonsági szolgáltatások; munkaerő-közvetítési szolgáltatások; fordítási és tolmácsolási szolgáltatások és egyéb üzleti szolgáltatások
Iparági besorolás: ISIC rev. 3.1 37, a CPC 612 része, a CPC 621 része, a CPC 625 része, CPC 831, a CPC 85990 része, CPC 86602, CPC 8675, CPC 8676, CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209, CPC 87901, CPC 87902, CPC 87909, CPC 88, a CPC 893 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások – üzemeltetők nélkül (CPC 83103, CPC 831)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
SE: Amennyiben külföldi tulajdonosi érdekeltség van a hajókban, ahhoz, hogy a hajó svéd lobogó alatt közlekedhessen, bizonyítani kell a meghatározó svéd befolyást a működésben. A meghatározó svéd befolyás azt jelenti, hogy a hajót Svédországban üzemeltetik, valamint a hajó részesedésének több mint fele svéd tulajdonban vagy egy másik EGT-ország állampolgárainak tulajdonában áll. Más külföldi hajók bizonyos feltételek mellett mentességet kaphatnak e követelmény alól, ha azokat svéd jogi személy veszi bérbe vagy lízingeli személyzet nélküli hajóbérleti szerződés útján (CPC 83103).
Intézkedések:
SE: Sjölagen (tengerészeti törvény) (1994:1009), 1. fejezet, 1. §.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SE: A kevesebb mint egyéves időszakra bérelt vagy lízingelt autók és egyes terepjárók (terrängmotorfordon) sofőr nélküli bérlési vagy lízingszolgáltatói kötelesek kinevezni egy, többek között az üzleti tevékenység során alkalmazandó szabályok és rendeletek, valamint a közúti közlekedés biztonsági szabályainak betartásáért felelős személyt. E személynek EGT-beli lakóhellyel kell rendelkeznie (CPC 831).
Intézkedések:
SE: Lag (1998: 492) om biluthyrning (Törvény a személygépkocsik bérbeadásáról és lízingjéről).
(b)
Légi közlekedéssel kapcsolatos bérbeadási vagy lízingszolgáltatások, valamint egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 83104)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
Az EU: A személyzet nélküli légi járművek bérlése/lízingje (sima bérlet) esetében az uniós légitársaság által használt légi járművekre a légi járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények alkalmazandók. A valamely európai uniós légitársaság által kötött sima bérleti megállapodásra a légi közlekedés biztonságára vonatkozó európai uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírt követelmények vonatkoznak, például előzetes jóváhagyás vagy egyéb, a harmadik országok nyilvántartásba vett légi járműveinek használatára vonatkozó feltételek. A nyilvántartásba vétel feltétele lehet, hogy a légi jármű tulajdonosai csak egyedi állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyek, illetve olyan vállalkozások lehetnek, amelyek teljesítik a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó egyedi kritériumokat (CPC 83104).
A számítógépes helyfoglalási (CRS) szolgáltatások esetében, amennyiben az Európai Unió légi fuvarozói az Európai Unión kívül nem részesülnek olyan, az Európai Unió által a CRS-szolgáltatóknak biztosított elbánással egyenértékű (azaz megkülönböztetésmentes) elbánásban, mint a harmadik országbeli légi fuvarozóknak európai uniós CRS-szolgáltatók által biztosított elbánás, vagy ha az európai uniós CRS-szolgáltatók nem részesülnek az Európai Unióban olyan, a nem európai uniós légi fuvarozók által biztosított elbánással egyenértékű elbánásban, mint a harmadik országbeli CRS-szolgáltatóknak az európai uniós légi fuvarozók által biztosított elbánás, akkor intézkedések hozhatók az egyenértékű megkülönböztetésmentes elbánás biztosítása érdekében, adott esetben a nem európai uniós légi fuvarozókkal szemben az európai uniós CRS-szolgáltatók által, vagy a nem európai uniós CRS-szolgáltatókkal szemben az uniós légi fuvarozók által.
Intézkedések:
EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete 17 ; és az Európai Parlament és a Tanács 80/2009/EK rendelete 18 .
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BE: Nem valamely EGT-tagállam állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában álló magán (civil) légi járművek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha tulajdonosuk megszakítás nélkül legalább egy éve lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Belgiumban. Nem valamely EGT-tagállam joga szerint alapított, külföldi jogalanyok tulajdonában álló magán (civil) légi járművek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha tulajdonosuk megszakítás nélkül legalább egy éve működési székhellyel, ügynökséggel vagy irodával rendelkezik Belgiumban (CPC 83104).
Intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 15 mars 1954 réglementant la navigation aérienne.
(c) Vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások – választottbírósági és békéltetési szolgáltatások (CPC 86602)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A közvetítés esetében a Bolgár Köztársaságban valamely EGT-tagállamtól vagy a Svájci Államszövetségtől eltérő országok állampolgárainak állandó vagy huzamos tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük.
HU: Közvetítői tevékenység (például választottbíráskodás és békéltetés) folytatásához az igazságügyért felelős miniszter engedélye szükséges – a nyilvántartásba való felvétel útján –, amely kizárólag Magyarországon letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező jogi vagy természetes személyek számára adható.
Intézkedések:
BG: A közvetítésről szóló törvény 8. cikke.
HU: 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről.
(d) Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: A vegyészek és biológusok általi szolgáltatásnyújtáshoz valamely tagállam állampolgárságára van szükség.
FR: A biológusi szakmát természetes személyek gyakorolhatják, amelyhez EGT-állampolgárság szükséges.
Intézkedések:
CY: Az 1988. évi módosított törvény a vegyészekről (157/1988. sz. törvény).
FR: Code de la Santé Publique.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A Bulgáriában való letelepedés a bolgár kereskedelmi törvény szerint történik, és a műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások nyújtásához cégjegyzékbe való bejegyzés szükséges.
A közúti járművek műszaki állapotát igazoló időszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyeknek a bolgár kereskedelmi törvény vagy a nonprofit jogi személyekről szóló törvény alapján be kell jegyeztetniük magukat a cégjegyzékbe, vagy szerepelniük kell egy másik EGT-tagállam cégjegyzékében.
A levegő és víz összetételének és tisztaságának vizsgálatát és elemzését csak a bolgár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vagy a Bolgár Tudományos Akadémiával együttműködésben a minisztérium ügynökségei végezhetik.
Intézkedések:
BG: Törvény a termékekre vonatkozó technikai követelményekről;
mérésügyi törvény;
törvény a tiszta környezeti levegőről; és
Vízügyi törvény, a közúti járművek műszaki állapotának időszakos vizsgálatáról szóló N–32. rendelet.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, helyi jelenlét vonatkozásában:
IT: A biológusok, a vegyelemzők, az agronómusok és a „periti agriti” szakmák esetében a tartózkodási hely és a szakmai nyilvántartásba való felvétel követelmény. Harmadik országbeli állampolgárok a viszonosság elve alapján nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba.
Intézkedések:
IT: Biológusok, vegyelemzők: 396/1967. sz. törvény a biológus szakmáról; és a 842/1928. sz. királyi rendelet a vegyelemzői szakmáról.
(e)
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, helyi jelenlét vonatkozásában:
IT: Olaszországi állandó lakóhely vagy üzleti székhely szükséges a geológusi nyilvántartásba való felvételhez; a nyilvántartásba vétel az ellenőri vagy geológusi szakma gyakorlásának feltétele, anélkül feltárással, bányaüzemeltetéssel stb. kapcsolatos szolgáltatások nem végezhetők. A tagállami állampolgárság követelmény, de a viszonosság elve alapján adott esetben külföldiek is felvehetők a nyilvántartásba.
Intézkedések:
IT: Geológusok: A 112/1963. sz. törvény 2. és 5. cikke; D.P.R. 1. cikke.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A természetes személyek esetében EGT-tagállambeli vagy svájci államszövetségbeli állampolgárság és tartózkodási hely szükséges ahhoz, hogy geodéziával, kartográfiával és kataszteri felméréssel kapcsolatos feladatokat végezhessen. A jogi személyek esetében e szolgáltatásnyújtás valamely EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség jogszabályai szerinti kereskedelmi regisztrációhoz kötött.
Intézkedések:
BG: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény; és a Geodéziai és kartográfiai törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: Az állampolgárság követelmény alkalmazandó a releváns szolgáltatások nyújtása esetében.
Intézkedések:
CY: 224/1990. sz. módosított törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
FR: A feltárási és kutatási szolgáltatások esetében letelepedés szükséges. E követelmény alól a tudományos kutatásért felelős miniszternek a külügyminiszterrel egyetértésben hozott határozata alapján mentesség adható a tudományos kutatóknak.
Intézkedések:
FR: Loi 46-942 du 7 mai 1946 és décret n°71-360 du 6 mai 1971.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
HR: A Horvátország területén nyújtott, alapvető geológiai, geodéziai és bányászati tanácsadás, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi tanácsadási szolgáltatások kizárólag hazai jogi személyekkel együtt vagy rajtuk keresztül végezhetők.
Intézkedések:
HR: A jogi személyek szakszerű környezetvédelmi tevékenységek végzésére való jóváhagyására vonatkozó követelményekről szóló rendelet (OG No.57/10) 32–35. cikke.
(f) Mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 88 része)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
IT: A biológusok, a vegyelemzők, az agronómusok és a „periti agriti” szakmák esetében a tartózkodási hely és a szakmai nyilvántartásba való felvétel követelmény. Harmadik országbeli állampolgárok a viszonosság elve alapján nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba.
Intézkedések:
IT: Biológusok, vegyelemzők: 396/1967. sz. törvény a biológus szakmáról; és a 842/1928. sz. királyi rendelet a vegyelemzői szakmáról.
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
PT: Biológus, vegyelemző és agronómus szakmát kizárólag természetes személyek folytathatnak. Harmadik országbeli állampolgárok esetében viszonossági rendszer (és nem állampolgársági követelmény) alkalmazandó a tervező- és szakértő mérnökök esetében. A biológusok esetében nincs érvényben állampolgársági, sem viszonossági követelmény.
Intézkedések:
PT: 119/92. sz. törvényerejű rendelet, alterado p/ Lei 123/2015, 2 set. (Ordem Engenheiros);
47/2011. sz. törvény, alterado p/ Lei 157/2015, 17 set. (Ordem dos Engenheiros Técnicos); és
183/98. sz. törvényerejű rendelet, alterado p/ Lei 159/2015, 18 set. (Ordem dos Biólogos).
(g) Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304, CPC 87305, CPC 87309)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
IT: A biztonsági őrző-védő szolgálathoz és az értékrakomány szállításához szükséges engedély megszerzése tagállami állampolgársághoz és állandó lakóhelyhez kötött.
PT: Külföldi szolgáltató határokon átnyúló alapon biztonsági szolgáltatásokat nem nyújthat.
A szakképzett személyzet esetében állampolgársági követelmény van érvényben.
Intézkedések:
IT: A közbiztonságról szóló 773/1931. sz. törvény (TULPS) 133–141. cikke; A 635/1940. sz. királyi törvényerejű rendelet 257. cikke.
PT: 34/2013. sz. törvény, alterada p/ Lei 46/2019, 16 maio; és Ordinance 273/2013 alterada p/ Portaria 106/2015, 13 abril.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DK: A biztonsági szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt kérelmező egyének esetében tartózkodási hely szükséges.
A biztonsági szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt kérelmező jogi személy vezetői és igazgatósági tagjainak többsége esetében is tartózkodási hely szükséges. Ugyanakkor nem szükséges tartózkodási hely a vezetőség vagy az igazgatótanácsok esetében, amennyiben az nemzetközi megállapodásokból vagy az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletekből következik.
Intézkedések:
DK: Lovbekendtgørelse 2016-01-11 nr. 112 om vagtvirksomhed.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EE: A biztonsági őrző-védő szolgálat tartózkodási helyhez kötött.
Intézkedések:
EE: Turvaseadus (a biztonságról szóló törvény) 21. §, 22. §.
(h) Munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában (a regionális kormányzati szintre vonatkozik):
BE: Belgium valamennyi régiójában az EGT-n kívül központi irodával rendelkező vállalatnak igazolnia kell, hogy munkaerő-közvetítő szolgáltatásait származási országában nyújtja. A vallon régióban a munkaerő-közvetítési szolgáltatások nyújtásához egyedi jogalanytípus (régulièrement constituée sous la forme d'une personne morale ayant une forme commerciale, soit au sens du droit belge, soit en vertu du droit d'un Etat membre ou régie par celui-ci, quelle que soit sa forme juridique) szükséges. Az EGT-n kívüli központi irodával rendelkező vállalatnak igazolnia kell, hogy eleget tesz a rendeletben meghatározott feltételeknek (pl. a jogalany típusát illetően). A németajkú közösségben az EGT-n kívüli központi irodával rendelkező vállalatnak eleget kell tennie az említett rendeletben meghatározott felvételi kritériumoknak (CPC 87202).
Intézkedések:
BE: Flamand régió: 8. cikk, 3. §, Besluit van de Vlaamse Regering van 10 december 2010 tot uitvoering van het decreet betreffende de private arbeidsbemiddeling.
Vallon régió: Décret du 3 avril 2009 relatif à l'enregistrement ou à l'agrément des agences de placement (2009. április 3-i rendelet a munkaerő-közvetítő ügynökségek bejegyzéséről), 7. cikk; és Arrêté du Gouvernement wallon du 10 décembre 2009 portant exécution du décret du 3 avril 2009 relatif à l'enregistrement ou à l'agrément des agences de placement (a vallon kormány 2009. december 10-i határozata a munkaerő-közvetítő ügynökségekről szóló 2009. április 3-i rendelet végrehajtásáról), 4. cikk.
Német ajkú közösség: Dekret über die Zulassung der Leiharbeitsvermittler und die Überwachung der privaten Arbeitsvermittler / Décret du 11 mai 2009 relatif à l'agrément des agences de travail intérimaire et à la surveillance des agences de placement privées, 6. cikk.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
DE: A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működtetéséhez valamely EGT-tagállam állampolgársága vagy az Európai Unió területén való kereskedelmi jelenlét szükséges (a fenti, az ideiglenes foglalkoztatásról szóló törvény 3. cikkének (3)–(5) bekezdése szerint [Arbeitnehmerüberlassungsgesetz]). Egyes meghatározott, például az egészségüggyel és gondozással kapcsolatos szakmák tekintetében a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium rendeletet bocsáthat ki az EGT-n kívüli személyzet elhelyezésére és felvételére vonatkozóan. Az engedélyt vagy annak meghosszabbítását el kell utasítani, ha az ideiglenes foglalkoztatásról szóló törvény (Arbeitnehmerüberlassungsgesetz) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti ideiglenes foglalkoztatásra az EGT-n kívüli létesítményekben, létesítményrészekben vagy kiegészítő létesítményekben kerülne sor.
ES: A tevékenység megkezdése előtt a munkaerő-közvetítő ügynökségeknek eskü alatt tett nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely igazolja a hatályos jogszabályokban előírt követelmények teljesítését (CPC 87201, 87202).
Intézkedések:
DE: Gesetz zur Regelung der Arbeitnehmerüberlassung (AÜG);
Sozialgesetzbuch Drittes Buch (SGB III; a szociális törvénykönyv III. könyve) – foglalkoztatás előmozdítása;
Verordnung über die Beschäftigung von Ausländerinnen und Ausländern (BeschV; törvény a külföldiek foglalkoztatásáról).
ES: Real Decreto-ley 8/2014, de 4 de julio, de aprobación de medidas urgentes para el crecimiento, la competitividad y la eficiencia (tramitado como Ley 18/2014, de 15 de octubre).
(i) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A Bolgár Köztársaságban a külföldi természetes személyeknek huzamos, tartós vagy állandó tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük kell rendelkezniük a hiteles fordítási tevékenységek végzéséhez.
Intézkedések:
BG: Rendelet a dokumentumok törvényesítéséről, hitelesítéséről és fordításáról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: Hivatalos fordítási és fordításhitelesítési szolgáltatások nyújtásához a Hiteles Fordítók Nyilvántartási Tanácsának Hiteles Fordítói Nyilvántartásába történő bejegyzés szükséges. Állampolgársághoz kötött.
HR: A hiteles fordítás EGT-állampolgársághoz kötött.
Intézkedések:
CY: A 2019. évi (45(I)/2019. sz.) módosított törvény a hiteles fordítói szolgáltatások nyilvántartásáról és szabályozásáról.
HR: Az állandó bírósági tolmácsokról szóló rendelet (OG 88/2008) 2. cikke.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FI: A hiteles fordítók számára kötelező az EGT-beli tartózkodási hely.
Intézkedések:
FI: Laki auktorisoiduista kääntäjistä (az engedélyezett fordítókról szóló törvény) (1231/2007), s. 2(1)).
(j) Egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 87901, CPC 87902, CPC 88493, CPC 893 része, CPC 85990 része, CPC 87909, ISIC 37)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SE: A zálogházak esetében letelepedés szükséges (CPC 87909 része).
Intézkedések:
SE: Törvény a zálogházakról (1995:1000).
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás vonatkozásában:
PT: Követelésbehajtási és hitelminősítési szolgáltatások nyújtásához uniós tagállami állampolgárság szükséges (CPC 87901, 87902).
Intézkedések:
PT: 49/2004 sz. törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: Az árverési szolgáltatások nyújtása engedélyhez kötött. Az (önkéntes nyilvános árverések megtartására vonatkozó) engedély megszerzéséhez a vállalatot be kell jegyeztetni a Cseh Köztársaságban, egy természetes személynek meg kell szereznie a tartózkodási engedélyt, továbbá a vállalatot vagy természetes személyt be kell jegyeztetni a Cseh Köztársaság cégnyilvántartásába (CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 85990 része).
Intézkedések:
CZ: 455/1991 Coll.
törvény a kereskedelmi engedélyekről; és
26/2000. sz. törvény a nyilvános árverésekről.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: Kizárólag engedélyezett csomagoló vállalat nyújthat csomagolóanyag-visszaváltással és -hasznosítással kapcsolatos szolgáltatásokat, és jogi személynek kell lennie (CPC 88493, ISIC 37).
Intézkedések:
CZ: 477/2001 Coll. törvény (a csomagolásról szóló törvény) 16. bekezdése.
7. fenntartás – Építési szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Építési és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 51
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
CY: Állampolgársági követelmény.
Intézkedés:
CY: Építési és műszaki munkálatokat végrehajtó vállalkozók nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről szóló 2001. évi törvény (29 (I)/2001), 15. és 52. cikk.
8. fenntartás – Forgalmazási szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Forgalmazási szolgáltatások – általános, dohánytermékek forgalmazása
Iparági besorolás: CPC 3546, 621 része, 6222, 631, 632 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Forgalmazási szolgáltatások (CPC 3546, CPC 631, CPC 632 a CPC 63211 kivételével, CPC 63297, CPC 62276, CPC 621 része)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: A gyógyszeripari cégek képviseletei által nyújtott forgalmazási szolgáltatások esetében állampolgársági követelmény áll fenn (CPC 62117).
Intézkedések:
CY: A módosított 74(I)/2020. sz. törvény.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
LT: A pirotechnikai termékek forgalmazása engedélyhez kötött. Engedélyt kizárólag az Európai Unióban letelepedett jogi személyek kaphatnak (CPC 3546).
Intézkedések:
LT: Törvény a pirotechnikai termékek lakossági forgalmazásának felügyeletéről (2004. március 23-i IX-2074. sz.).
(b) Dohány forgalmazása (CPC 6222 része, CPC 62228, CPC 6310 része, CPC 63108)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
ES: A letelepedéshez valamely tagállam állampolgársága szükséges. Dohányboltot csak természetes személyek üzemeltethetnek. Egy dohánybolt-üzemeltető legfeljebb egy engedéllyel rendelkezhet (CPC 63108).
FR: A dohányértékesítők („buraliste”) vonatkozásában állampolgársághoz kötött (CPC 6222 része, CPC 6310 része).
Intézkedések:
ES: 2014. szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény.
FR: Code général des impôts.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT: Az EGT-tagállamok állampolgárainak engedélyei soron kívül kerülnek kiállításra (CPC 63108).
Intézkedések:
AT: Az 1996. évi dohánymonopólium-törvény, 5. és 27. §.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
IT: Dohánytermékek forgalmazásához és értékesítéséhez engedély szükséges. Az engedély odaítélésére közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. Az engedélyek odaítélése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: népesség és a meglévő értékesítőhelyek földrajzi lefedettsége (CPC 6222 része, CPC 6310 része).
Intézkedések:
IT: 184/2003. sz. törvényerejű rendelet;
165/1962. sz. törvény;
3/2003. sz. törvény;
1293/1957. sz. törvény;
907/1942. sz. törvény; és
a köztársasági elnök 1074/1958.
9. fenntartás – Oktatási szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Oktatási szolgáltatások (magánfinanszírozású)
Iparági besorolás: CPC 921, 922, 923, 924
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – nemzeti elbánás, felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
CY: Magánfinanszírozású oktatási intézmény tulajdonosai és többségi részvényesei csak valamely tagállam állampolgárai lehetnek. Chile állampolgárai az (oktatási) minisztériumtól a meghatározott formában és feltételekkel összhangban engedélyt kérelmezhetnek.
Intézkedések:
CY: 2019. évi (147(I)/2019. sz.) módosított törvény a magániskolákról; 1996. évi (67(I)/1996. sz.) módosított törvény a felsőoktatási intézményekről; valamint a 2005. évi (109(I)/2005 sz.), módosított törvény a magánegyetemekről (alapítás, működés és ellenőrzés).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Magánfinanszírozású általános és középfokú oktatást csak engedélyezett bolgár vállalkozások kínálhatnak (kereskedelmi jelenlétre van szükség). Külföldi részvételű bolgár óvodákat és iskolákat a Bulgáriában megfelelően bejegyzett, bolgár és külföldi természetes vagy jogi személyek társulásainak, vállalkozásainak vagy vállalatainak kérésére lehet létesíteni vagy átalakítani, a miniszterek tanácsának határozatával, az oktatásért és tudományért felelős miniszter indítványa alapján. Külföldi tulajdonú óvodákat és iskolákat külföldi jogalanyok kérésére lehet létesíteni vagy átalakítani a nemzetközi megállapodásokkal és egyezményekkel összhangban a fenti rendelkezések alapján. Külföldi felsőoktatási intézmények nem létesíthetnek tagintézményeket Bulgária területén. Külföldi felsőoktatási intézmények karokat, tanszékeket, intézeteket és kollégiumokat Bulgáriában csak a bolgár középiskolák keretein belül és velük együttműködésben nyithatnak (CPC 921, 922).
Intézkedések:
BG: Törvény az iskola előtti és iskolai nevelésről; és
A felsőoktatásról szóló törvény, a kiegészítő rendelkezések 4. bekezdése.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
SI: Magánfinanszírozású általános iskolát kizárólag szlovén természetes vagy jogi személyek alapíthatnak. A szolgáltatónak bejegyzett irodát vagy fióktelepet kell létesítenie (CPC 921).
Intézkedések:
SI: Az oktatás szervezéséről és finanszírozásáról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 12/1996. sz.) és annak módosításai, 40. cikk.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ és SK: A magánfinanszírozású felsőoktatási intézményként történő működés állami jóváhagyásának kérelmezéséhez valamely tagállamban való letelepedésre van szükség. Ez a fenntartás nem vonatkozik a szakközépiskolai és szakiskolai oktatásra (CPC 92310).
Intézkedések:
CZ: A 111/1998. sz. Coll. törvény (felsőoktatási törvény), 39. §; és
az iskola előtti, általános, középfokú, szakmai felsőfokú és egyéb oktatásról szóló 561/2004. sz. Coll. törvény (az oktatási törvény).
SK: Az egyetemekről szóló, 2002. február 21-i 131. sz. törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EL: A magánforrásokból finanszírozott általános és középiskolák tulajdonosainak és igazgatótanácsi tagjai többségének, valamint a magánforrásokból finanszírozott általános és középiskolákban dolgozó tanároknak uniós tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük (CPC 921, 922). Egyetemi szintű oktatást kizárólag teljes autonómiával rendelkező közjogi jogi személynek minősülő intézmények nyújthatnak. A 3696/2008. sz. törvény ugyanakkor lehetővé teszi az Európai Unióban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező (természetes vagy jogi) személyek számára olyan magán felsőoktatási intézmények alapítását, amelyek az egyetemi oklevéllel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítványt állítanak ki (CPC 923).
Intézkedések:
EL: A 682/1977. sz., 284/1968. sz., és 2545/1940. sz. törvények, valamint
a 394/1997. sz. elnöki rendelettel módosított 211/1994. sz. elnöki rendelet, Görögország Alkotmánya 16. cikkének (5) bekezdése és a 3549/2007. sz. törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Magánfinanszírozású oktatási intézményben csak valamely tagállam állampolgárai taníthatnak (CPC 921, 922, 923). A chilei állampolgárok viszont engedélyt kaphatnak a releváns illetékes hatóságoktól arra, hogy alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben taníthassanak. A chilei állampolgárok arra is engedélyt kaphatnak a releváns illetékes hatóságoktól, hogy alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményeket létesítsenek, működtessenek vagy irányítsanak. Ilyen engedély odaítélésére egyedi elbírálás alapján kerül sor.
Intézkedések:
FR: Code de l'éducation.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
MT: A magánfinaszírozásból történő felső- vagy felnőttoktatási szolgáltatásokat nyújtani kívánó szolgáltatóknak be kell szerezniük az oktatási és munkaügyi minisztérium engedélyét. Az engedély kibocsátására vonatkozó határozat egyedi elbírálás útján hozható meg (CPC 923, 924).
Intézkedések:
MT: A 2012. évi 296. sz. jogi nyilatkozat.
10. fenntartás – Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások – A használt elemek és akkumulátorok, a régi autók, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék feldolgozása és újrahasznosítása; környezeti levegő és az éghajlat védelme (kipufogógáz-tisztítás)
Iparági besorolás: CPC 9402 része, CPC 9404
A fenntartás típusa: Helyi jelenlét
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
SE: A gázkibocsátás ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatások végzésére kizárólag Svédországban letelepedett vagy svéd fő székhellyel rendelkező gazdálkodó egységek szerezhetnek akkreditációt (CPC 9404).
SK: A használt elemek és akkumulátorok, a hulladékolajok, a régi autók, valamint az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék feldolgozásával és újrahasznosításával kapcsolatos tevékenység végzéséhez EGT-beli cégbejegyzés szükséges (a tartózkodási hely követelmény) (a CPC 9402 része).
Intézkedések:
SE: Törvény a járművekről (2002:574. sz. törvény).
SK: 79/2015. sz. törvény a hulladékról.
11. fenntartás – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Egészségügyi és szociális szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 931, CPC 933
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: A kórházi és mentőszolgáltatások, bentlakásos (nem kórházi) ápolás és szociális szolgáltatások esetében a vezetői munkakörök betöltése engedélyhez kötött. Az engedélyezési eljárás figyelembe veszi a helyi vezetők rendelkezésre állását.
Intézkedések:
FR: Loi 90-1258 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales, Loi n°2011‑940 du 10 août 2011 modifiant certaines dipositions de la loi n°2009-879 dite HPST, Loi n°47-1775 portant statut de la coopération; és Code de la santé publique.
12. fenntartás – Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások – szállodák, éttermek és vendéglátás; utazásközvetítés, utazásszervezés (beleértve a csoportvezetést is); idegenvezetési szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 641, CPC 642, CPC 643, CPC 7471, CPC 7472
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Utazásszervező vagy utazásközvetítői szolgáltatásokat az EGT-ben letelepedett személy nyújthat, amennyiben a Bulgáriában való letelepedéskor az említett személy okmánymásolatot mutat be annak igazolására, hogy gyakorolhatja az adott tevékenységet, valamint olyan, hitelintézmény vagy biztosító által kiadott igazolást vagy más dokumentumot, amely adatokat tartalmaz arról, hogy az említett személy felelősségbiztosítással rendelkezik a felróható szakmai kötelezettségszegés eredményeként esetlegesen jelentkező károkért. A külföldi vezetők száma nem haladhatja meg azoknak a vezetőknek a számát, akik bolgár állampolgárok, azokban az esetekben, amikor az állami (központi állami vagy önkormányzati) részesedés a bolgár vállalat részvénytőkéjében meghaladja az 50 %-ot. Az idegenvezetők számára előírás az EGT-beli állampolgárság (CPC 641, CPC 642, CPC 643, CPC 7471, CPC 7472).
Intézkedések:
BG: Idegenforgalmi törvény, 61., 113. és 146. cikk.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Idegenforgalmi vállalkozás és utazási iroda létrehozása és működtetése, valamint egy meglévő vállalkozás vagy iroda működési engedélyének megújítása kizárólag európai uniós természetes vagy jogi személyek részére engedélyezhető. Nem rezidens vállalatok – a valamely uniós tagállamban letelepedettek kivételével – szervezett formában vagy állandó jelleggel csak akkor végezhetik a fenti törvény 3. cikkében említett tevékenységeket a Ciprusi Köztársaságban, ha rezidens vállalat képviseli őket. Idegenvezetői, illetve utazási irodai és utazásszervezői szolgáltatások nyújtásához valamely tagállam állampolgársága szükséges (CPC 7471, 7472).
Intézkedések:
CY: Az idegenforgalomról, utazási irodákról és idegenvezetőkről szóló, 1995. évi módosított törvény (N.41(I)/1995. sz. törvény).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EL: Harmadik országbeli állampolgároknak a szakma gyakorlásához való jog megszerzéséhez oklevelet kell szerezniük a Görög Idegenforgalmi Minisztérium idegenvezetői iskoláiban. A szakma gyakorlásának joga kivételes esetben bizonyos külön meghatározott feltételek szerint ideiglenesen (legfeljebb egy évre) megadható harmadik országbeli állampolgároknak a fent említett rendelkezésektől való eltéréssel, amennyiben egy adott nyelv vonatkozásában bizonyítottan nincsen idegenvezető.
Intézkedések:
EL: A 38/2010. sz. elnöki rendelet; a 165261/IA/2010. sz. miniszteri határozat (Korm. Közlöny 2157/B); a 4403/2016. sz. törvény 50. cikke, a 4582/2018. sz. törvény 47. cikke (Korm. Közlöny 208/A).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
ES (ES esetében a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Idegenvezetői szolgáltatások nyújtásához uniós tagállami állampolgárság szükséges (CPC 7472).
HR: A vendéglátási és étkeztetési szolgáltatások nyújtása a háztartásokban és vidéki otthonokban EGT-beli állampolgársághoz kötött (CPC 641, 642, 643, 7471, 7472).
Intézkedések:
ES: Andalúzia: Decreto 8/2015, de 20 de enero, Regulador de guías de turismo de Andalucía;
Aragónia: Decreto 21/2015, de 24 de febrero, Reglamento de Guías de turismo de Aragón;
Kantábria: Decreto 51/2001, de 24 de julio, 4. cikk, por el que se modifica el Decreto 32/1997, de 25 de abril, por el que se aprueba el reglamento para el ejercicio de actividades turísticoinformativas privadas;
Kasztília és León: Decreto 25/2000, de 10 de febrero, por el que se modifica el Decreto 101/1995, de 25 de mayo, por el que se regula la profesión de guía de turismo de la Comunidad Autónoma de Castilla y León;
Kasztília–La Mancha: Decreto 86/2006, de 17 de julio, de Ordenación de las Profesiones Turísticas;
Katalónia: Decreto Legislativo 3/2010, de 5 de octubre, para la adecuación de normas con rango de ley a la Directiva 2006/123/CE, del Parlamento y del Consejo, de 12 de diciembre de 2006, relativa a los servicios en el mercado interior, 88. cikk;
Comunidad de Madrid régió: Decreto 84/2006, de 26 de octubre del Consejo de Gobierno, por el que se modifica el Decreto 47/1996, de 28 de marzo;
Comunidad Valenciana régió: Decreto 90/2010, de 21 de mayo, del Consell, por el que se modifica el reglamento regulador de la profesión de guía de turismo en el ámbito territorial de la Comunitat Valenciana, aprobado por el Decreto 62/1996, de 25 de marzo, del Consell;
Extremadura: Decreto 37/2015, de 17 de marzo;
Galícia: Decreto 42/2001, de 1 de febrero, de Refundición en materia de agencias de viajes, guias de turismo y turismo activo;
Baleár-szigetek: Decreto 136/2000, de 22 de septiembre, por el cual se modifica el Decreto 112/1996, de 21 de junio, por el que se regula la habilitación de guía turístico en las Islas Baleares; Kanári-szigetek: Decreto 13/2010, de 11 de febrero, por el que se regula el acceso y ejercicio de la profesión de guía de turismo en la Comunidad Autónoma de Canarias, 5. cikk;
La Rioja: Decreto 14/2001, de 4 de marzo, Reglamento de desarrollo de la Ley de Turismo de La Rioja;
Navarra: Decreto Foral 288/2004, de 23 de agosto. Reglamento para actividad de empresas de turismo activo y cultural de Navarra.
Asztúriai hercegség: Decreto 59/2007, de 24 de mayo, por el que se aprueba el Reglamento regulador de la profesión de Guía de Turismo en el Principado de Asturias; és
Murcia régió: Decreto n.º 37/2011, de 8 de abril, por el que se modifican diversos decretos en materia de turismo para su adaptación a la ley 11/1997, de 12 de diciembre, de turismo de la Región de Murcia tras su modificación por la ley 12/2009, de 11 de diciembre, por la que se modifican diversas leyes para su adaptación a la directiva 2006/123/CE, del Parlamento Europeo y del Consejo de 12 de diciembre de 2006, relativa a los servicios en el mercado interior.
HR: A vendéglátóiparról szóló törvény (HL 138/06, 152/08, 43/09, 88/10 i 50/12); valamint az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény (HL 68/07 és 88/10).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HU: Utazásközvetítői és utazásszervezői, valamint idegenvezetői tevékenység határokon átnyúló alapon kizárólag a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kibocsátott engedély birtokában végezhető. Az engedélyek EGT-állampolgároknak és az EGT területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek vannak fenntartva (CPC 7471, CPC 7472).
IT (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Nem uniós országból származó idegenvezetők számára a régió által kibocsátott külön engedély szükséges ahhoz, hogy hivatásos idegenvezetőként dolgozzanak. Az uniós tagállamokból származó idegenvezetők ilyen engedély nélkül, szabadon gyakorolhatják szakmájukat. Az engedélyt a megfelelő szakmai készségeket és ismereteket bizonyító idegenvezetők kaphatják meg (CPC 7472).
Intézkedések:
HU: A kereskedelemről szóló, 2005. évi CLXIV. törvény, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.
IT: A 135/2001. sz. törvény 7.5. és 6. cikke; valamint a 40/2007. sz. törvény (DL 7/2007).
13. fenntartás – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások
Ágazat – alágazat: Szabadidős szolgáltatások; egyéb sportszolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 962, CPC 96419 része
A fenntartás típusa:Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Hír- és sajtóügynökségek (CPC 962)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
CY: Sajtóügynökségek vagy alügynökségek létrehozása és működtetése a Cipruson csak Ciprus állampolgárai vagy európai uniós polgárok, illetve a Ciprus állampolgárai vagy európai uniós polgárok által vezetett jogalanyok számára engedélyezett.
Intézkedések:
CY: Módosított sajtótörvény (N.145/89)
(b) Egyéb sportszolgáltatások (CPC 96419)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT (a kormányzat regionális szintjére vonatkozik): A síiskolák működtetésére és a hegyi túravezetői szolgáltatásokra a szövetségi tartományok jogszabályai irányadók. E szolgáltatások nyújtásához szükség lehet az EGT valamely tagállamának állampolgárságára. Előfordulhat, hogy a vállalkozásoknak olyan ügyvezető igazgatót kell kinevezniük, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára.
Intézkedések:
AT: Kärntner Schischulgesetz, LGBL. 53/97. szám;
Kärntner Berg- und Schiführergesetz, LGBL. 25/98. szám;
NÖ- Sportgesetz, LGBL. 5710. szám;
OÖ- Sportgesetz, LGBl. 93/1997. szám;
Salzburger Schischul- und Snowboardschulgesetz, LGBL. 83/89. szám;
Salzburger Bergführergesetz, LGBL. 76/81. szám;
Steiermärkisches Schischulgesetz, LGBL. 58/97. szám;
Steiermärkisches Berg- und Schiführergesetz, LGBL. 53/76. szám;
Tiroler Schischulgesetz. LGBL. 15/95. szám;
Tiroler Bergsportführergesetz, LGBL. 7/98. szám;
Vorarlberger Schischulgesetz, LGBL. 55/02. szám, 4. § (2) bekezdés a) pont;
Vorarlberger Bergführergesetz, LGBL. 54/02. szám; és
Bécs: Gesetz über die Unterweisung in Wintersportarten, LGBL. 37/02. szám.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: A tánciskolák alapítása állampolgársági követelményhez kötött, a sportoktatókra állampolgársági követelmények vonatkoznak.
Intézkedések:
CY: A 65(I)/1997. sz. módosított törvény; és
a 17(I)/1995. sz. módosított törvény.
14. fenntartás – Szállítási szolgáltatások és a szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Szállítási szolgáltatások – halászat és vízi szállítási szolgáltatások – hajóról folytatott bármely egyéb kereskedelmi tevékenység; vízi szállítási és vízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; közúti szállítási és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; légi közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
Iparági besorolás: ISIC rev. 3.1 0501, ISIC rev. 3.1 0502; CPC 5133, CPC 5223, CPC 711, CPC 712, CPC 721, CPC 741, CPC 742, CPC 743, CPC 744, CPC 745, CPC 748, CPC 749, CPC 7461, CPC 7469, CPC 83103, CPC 86751, CPC 86754, CPC 8730, CPC 882
A fenntartás típusa:Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Tengeri szállítási és tengeri szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. Hajóról folytatott bármely kereskedelmi tevékenység (ISIC rev. 3.1 0501, ISIC rev. 3.1 0502; CPC 5133, CPC 5223, CPC 721, CPC 742 része, CPC 745, CPC 74540, CPC 74520, CPC 74590, CPC 882)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában; a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Ami a Bulgária belvizein, parti tengerén hajók által végzett fuvarozást, valamint a vízépítéshez és víz alatti technikai munkálatokhoz kapcsolódó tevékenységeket, az ásványi és más szerves erőforrások kutatását és kitermelését, a révkalauzolást, az üzemanyaggal való ellátást, a hulladékok, víz- és olajkeverékek és más hasonlók átvételét illeti, ilyen tevékenységeket csak a bolgár lobogó vagy valamely másik tagállam lobogója alatt hajózó hajók végezhetnek.
A támogató szolgáltatások nyújtása állampolgársághoz kötött. A hajó parancsnokának és gépüzemvezetőjének kötelezően valamely EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség állampolgárának kell lennie. (ISIC rev. 3.1 0501, ISIC rev. 3.1 0502, CPC 5133, CPC 5223, CPC 721, CPC 74520, CPC 74540, CPC 74590, CPC 882).
Intézkedések:
BG: Törvénykönyv a kereskedelmi hajózásról; törvény a Bolgár Köztársaság tengervízéről, belvízi útjairól és kikötőiről; rendelet a nemzetközi szerződések alapján személy- vagy teherfuvarozást végző bolgár fuvarozókra vonatkozó feltételekről szóló rendelet és az azok kiválasztásáról; és a 3. sz. rendelet a személyzet nélküli hajók üzemeltetéséről.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DK: A révkalauzolás-szolgáltatók csak akkor nyújthatnak révkalauzi szolgáltatást Dániában, ha az EGT-ben állandó lakóhellyel rendelkeznek, továbbá a révkalauzi szolgáltatásról szóló dán törvény értelmében a dán hatóságoknál regisztráltak, és azoktól engedélyt szereztek (CPC 74520).
Intézkedések:
DK: A révkalauzolásról szóló dán törvény 18. §-a.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
DE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A nem valamely tagállam állampolgárának tulajdonát képező hajó kizárólag akkor használható német szövetségi vízi utakon a szállítási és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásoktól eltérő tevékenységek céljára, ha ehhez külön engedélyt bocsátottak ki számára. Nem európai uniós hajók számára csak abban az esetben adható mentesség, ha európai uniós hajó nem vagy rendkívül előnytelen feltételekkel áll rendelkezésre, valamint a viszonosság elve alapján. A chilei lobogó alatt közlekedő hajók számára a viszonosság alapján mentesség adható (KüSchVO, 2. § (3) bekezdés). A révkalauzolásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység szabályozott, és azok akkreditációja az EGT, illetve a Svájci Államszövetség állampolgáraira korlátozódik. Révkalauz-létesítményeket kizárólag a közigazgatási szervek vagy az általuk kijelölt vállalatok létesíthetnek és működtethetnek.
Ami a tengerjáró hajók üzemeltető személyzettel vagy üzemeltető személyzet nélkül történő bérlését vagy lízingelését, illetve a nem tengerjáró hajók üzemeltető nélkül történő bérlését vagy kölcsönzését illeti, a külföldi lobogó alatt közlekedő hajók által végzett árufuvarozásra irányuló szerződéskötés vagy az ilyen hajók chartertevékenysége korlátozható, a Németország vagy valamely más tagállam lobogója alatt közlekedő hajók rendelkezésre állásától függően.
A rezidensek és a nem rezidensek közötti ügyletek a gazdasági térségen belül korlátozhatók (Vízi szállítás, Vízi szállítást támogató szolgáltatások, A hajók bérbeadása, A hajók üzemeltető nélkül történő kölcsönzése [CPC 721, CPC 745, CPC 83103, CPC 86751, CPC 86754, CPC 8730]), ha a következőket érintik:
(i) belvízi szállítást végző, a gazdasági térségben nem lajstromozott hajók bérlete;
(ii) ilyen belvízi szállítást végző hajókkal történő árufuvarozás; vagy
(iii) ilyen belvízi szállítást végző hajókkal végzett vontatási szolgáltatások.
Intézkedések:
DE: Gesetz über das Flaggenrecht der Seeschiffe und die Flaggenführung der Binnenschiffe (Flaggenrechtsgesetz; törvény a lobogó védelméről);
Verordnung über die Küstenschifffahrt (KüSchV);
Gesetz über die Aufgaben des Bundes auf dem Gebiet der Binnenschiffahrt (Binnenschiffahrtsaufgabengesetz – BinSchAufgG);
Verordnung über Befähigungszeugnisse in der Binnenschiffahrt (Binnenschifferpatentverordnung – BinSchPatentV);
Gesetz über das Seelotswesen (Seelotsgesetz – SeeLG);
Gesetz über die Aufgaben des Bundes auf dem Gebiet der Seeschiffahrt (Seeaufgabengesetz – SeeAufgG); és
Verordnung zur Eigensicherung von Seeschiffen zur Abwehr äußerer Gefahren (See-Eigensicherungsverordnung – SeeEigensichV).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: A finn tengervizeken történő tengeri szállítással kapcsolatos támogató szolgáltatások a nemzeti, európai uniós vagy norvég lobogó alatt közlekedő flották számára vannak fenntartva (CPC 745).
Intézkedések:
FI: Merilaki (tengerészeti törvény) (674/1994); és
Laki elinkeinon harjoittamisen oikeudesta (törvény a kereskedelmi tevékenység folytatásához való jogról) (122/1919), 4. sz.
(b)
Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 711, CPC 743)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Bulgáriában vasúti szállítást vagy vasúti szállítást támogató szolgáltatásokat csak uniós tagállam állampolgárai nyújthatnak. A vasúti személy- vagy teherszállításra vonatkozó működési engedélyt a közlekedésügyi miniszter állítja ki a kereskedőként bejegyzett vasúti üzemeltetők részére (CPC 711, 743).
Intézkedések:
BG: A vasúti szállításról szóló törvény 37, 48.
(c) Közúti szállítási és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 712, CPC 7121, CPC 7122, CPC 71222, CPC 7123)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok és engedélyek csak az EGT szerződő feleinek állampolgárai és olyan európai uniós jogi személyek részére adhatók, amelyek székhelye Ausztriában van. Az engedélyek megadására megkülönböztetésmentes feltételek mellett, viszonossági alapon kerül sor (CPC 712).
Intézkedések:
AT: Güterbeförderungsgesetz (törvény a teherszállításról), BGBl. 593/1995. Sz.; § 5;
Gelegenheitsverkehrsgesetz (törvény az alkalmi forgalomról), BGBl. 112/1996. sz.; § 6; és
módosított Kraftfahrliniengesetz (a menetrendszerű közlekedésről szóló törvény), BGBl. I, 203/1999. sz., 7. és 8. §.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EL: Közúti árufuvarozási szolgáltatók esetében. Közúti árufuvarozás végzéséhez görög engedély szükséges. Az engedélyek megadására megkülönböztetésmentes feltételek mellett, viszonossági alapon kerül sor (CPC 7123).
Intézkedések:
EL: Közúti árufuvarozási szolgáltatók számára kibocsátott engedély: A 4038/2012. sz. törvény (Kormányzati Közlöny A’ 14) 5. cikkével módosított, 3887/2010. sz. görög törvény (Kormányzati Közlöny A’ 174).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: A tevékenységhez a Cseh Köztársaság területén belüli letelepedés szükséges.
Intézkedések:
CZ: 111/1994. Coll. törvény a közúti szállításról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
SE: Közúti szállítás végzéséhez svéd engedélyre van szükség. A taxiengedély megszerzésének feltétele, hogy a vállalat kijelöljön egy természetes személyt szállítási igazgatónak (de facto állandó tartózkodási helyhez kötött – lásd a letelepedés típusaival kapcsolatos svéd fenntartást).
Egyéb közúti szállítók abban az esetben kaphatnak engedélyt, ha a vállalkozás alapítására az Európai Unióban került sor, a vállalkozás Svédországban telephellyel rendelkezik, és olyan természetes személyt jelölt ki szállítási igazgatónak, akinek tartózkodási helye az Európai Unió területén található.
Intézkedések:
SE: Yrkestrafiklag (2012:210) (törvény a hivatásos szállítmányozásról);
yrkestrafikförordning (2012:237) (kormányrendelet a hivatásos szállítmányozásról);
Taxitrafiklag (2012:211) (törvény a taxiszolgáltatásról); és
taxitrafikförordning (2012:238) (kormányrendelet a taxiszolgáltatásról).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SK: A taxiszolgáltatási koncessziót és a taxidiszpécser működtetési engedélyt olyan személy kaphat, akinek tartózkodási vagy letelepedési helye a Szlovák Köztársaság vagy valamely EGT-tagállam terültén található.
Intézkedések:
SK: 56/2012 Coll. törvény a közúti szállításról.
(d) Légi szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EU: A földi kiszolgáláshoz az Európai Unió területén belüli letelepedésre lehet szükség. Viszonosság szükséges.
Intézkedések:
EU: A 96/67/EGK tanácsi irányelv (1996. október 15.) 19 .
BE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A földi kiszolgálásnak viszonossági alapon kell működnie.
Intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 6 novembre 2010 réglementant l'accès au marché de l'assistance en escale à l'aéroport de Bruxelles-National (18. cikk);
Besluit van de Vlaamse Regering betreffende de toegang tot de grondafhandelingsmarkt op de Vlaamse regionale luchthavens (14. cikk); és
arrêté du Gouvernement wallon réglementant l'accès au marché de l'assistance en escale aux aéroports relevant de la Région wallonne (14. cikk).
(e)
Valamennyi szállítási módhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások (CPC 748 része)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Vámkezelési szolgáltatásokat csak az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező személyek vagy az Európai Unióban letelepedett jogi személyek nyújthatnak.
Intézkedések:
EU: Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete 20
(f) Kombinált szállítási szolgáltatások nyújtása
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): kivéve FI: csak az EU valamely tagállamában letelepedett, az uniós tagállamok közötti árukereskedelem gyakorlására és a piacra jutásra vonatkozó feltételeket teljesítő fuvarozók tehetik meg – az uniós tagállamok közötti kombinált szállítási műveletek összefüggésében – a kombinált szállítási művelet szerves részét képező kezdeti vagy befejező közúti áruszállítási fuvarszakaszokat, ami magában foglalhatja a határátkelést is. Minden adott szállítási módot érintő korlátozások vannak érvényben.
Lehetőség áll fenn a szükséges intézkedések meghozatalára annak biztosítására, hogy a kombinált fuvarozásban használt közúti járművekre kivetett gépjárműadókat csökkentsék vagy visszatérítsék.
Intézkedések:
EU: 1992/106/EGK tanácsi irányelv 21 .
15. fenntartás – Bányászat és energiával kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Bányászat és kőfejtés – energiatermelő anyagok; Bányászat és kőfejtés – fémércek és egyéb bányászat; Energiával kapcsolatos szolgáltatások – saját villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás; tüzelőanyagok csővezetékes szállítása; csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolása és raktározása; valamint energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások
Iparági besorolás: ISIC rev. 3.1 10, ISIC rev. 3.1 11, ISIC rev. 3.1 12, ISIC rev. 3.1 13, ISIC rev. 3.1 14, ISIC rev. 3.1 40, CPC 5115, CPC 63297, CPC 713, CPC 742 része, CPC 8675, CPC 883, CPC 887
A fenntartás típusa:Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Bányászat és kőfejtés (ISIC rev. 3.1 10, ISIC rev 3.1 11, ISIC rev 3.1 12, CPC 5115, CPC 7131, CPC 8675, CPC 883)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
BG: A Bolgár Köztársaságban engedélyhez kötött a földfelszín alatti természeti erőforrások kutatása vagy feltárása a kontinentális talapzaton és a Fekete-tenger kizárólagos gazdasági övezetében, a kinyerés és hasznosítás pedig a felszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény alapján nyújtott koncesszióhoz kötött.
A preferenciális adóügyi megítélést alkalmazó joghatóságokon (azaz offshore övezeteken) belül bejegyzett vállalatok vagy ilyen vállalatokhoz közvetlen vagy közvetve kapcsolódó vállalatok nem vehetnek részt a természeti erőforrások, ideértve az urán- és tóriumércet is, kutatására, feltárására vagy kitermelésére vonatkozó engedélyek vagy koncessziók megadására vonatkozó nyílt eljárásokban, valamint nem alkalmazhatnak már megadott engedélyt vagy koncessziót, mivel az ilyen műveletek tilosak, ideértve a feltárt lelőhely geológiai vagy kereskedelmi feltárása bejegyeztetésének lehetőségét is.
A Miniszterek Tanácsának 1992. augusztus 20-i 163. sz. rendelete tiltja az uránérc bányászatát.
A tóriumérc feltárása és bányászata tekintetében az engedélyek és koncessziók általános rendszere alkalmazandó. A tóriumérc feltárásának vagy bányászatának engedélyezéséről szóló határozatok meghozatalára megkülönböztetésmentesen, egyenként és eseti alapon kerül sor.
A Bolgár Köztársaság nemzetgyűlésének 2012. január 18-i határozata (módosítva: 2012. június 14.) szerint tilos hidraulikus rétegrepesztéses technológiát, vagyis frakkolást, alkalmazni olaj és gáz feltárására, kutatására vagy kinyerésére.
A palagáz feltárása és kitermelése tilos (ISIC 10, 11, 12, 13, 14).
Intézkedések:
BG: Törvény a felszín alatti természeti erőforrásokról;
törvény a koncesszióról;
törvény a privatizációról és a privatizációt követő ellenőrzésről;
törvény az atomenergia biztonságos felhasználásáról; a Bolgár Köztársaság nemzetgyűlésének 2012. január 18-i határozata; a preferenciális adóügyi megítélést alkalmazó joghatóságokon belül bejegyzett vállalatokkal, az ilyen vállalatokhoz kapcsolódó felekkel és azok tényleges tulajdonosaival való gazdasági és pénzügyi kapcsolatokról szóló törvény; valamint törvény a felszín alatti erőforrásokról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
CY: A Miniszterek Tanácsa megtagadhatja a szénhidrogének kutatására, feltárására és hasznosítására irányuló tevékenységek gyakorlásának engedélyezését olyan jogalanyok által, amelyek ténylegesen Chile vagy Chile állampolgárainak irányítása alatt állnak. Az engedély megadását követően a jogalanyok nem kerülhetnek Chile vagy Chile valamely állampolgárának közvetett vagy közvetlen irányítása alá a Miniszterek Tanácsának előzetes jóváhagyása nélkül. A Miniszterek Tanácsa megtagadhatja az engedély megadását olyan jogalany számára, amely ténylegesen Chile vagy Chile valamely állampolgárának irányítása alatt áll, ha Chile – a szénhidrogének kutatási, feltárási és hasznosítási tevékenységeihez való hozzáférés és azok gyakorlása tekintetében – nem részesíti a Ciprusi Köztársaság vagy az uniós tagállamok által Chile jogalanyai számára biztosított elbánáshoz hasonló elbánásban a Ciprusi Köztársaság vagy az európai uniós tagállamok jogalanyait (ISIC rev 3.1 1110).
Intézkedések:
CY: 2007. évi (4(I)/2007. sz.) módosított törvény a szénhidrogének (kutatásáról, feltárásáról és hasznosításáról).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatások – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SK: A bányászathoz, a bányászattal kapcsolatos tevékenységek és a geológiai tevékenységek nyújtásához EGT-beli cégbejegyzés szükséges (fióktelepek létesítése nem megengedett). A Szlovák Köztársaság természeti erőforrások védelméről és hasznosításáról szóló 44/1988. sz. törvényének hatálya alá tartozó bányászati és kutatási tevékenységek szabályozása megkülönböztetésmentes alapon történik, többek között olyan, a természeti erőforrások és a környezet megőrzésére és védelmére irányuló közrendi intézkedések révén, mint bizonyos bányászati technológiák engedélyezése vagy tilalma. Az egyértelműség érdekében: az ilyen intézkedések közé tartozik például a cianidos kioldás tilalma az ásványi anyagok kezelése vagy finomítása során, az olaj és a földgáz kutatásával, feltárásával vagy kitermelésével kapcsolatos tevékenységek esetében végzett masszív hidraulikus rétegrepesztés (frakkolás) külön engedélyhez való kötése, valamint a nukleáris/radioaktív ásványi anyagok esetében helyi népszavazás révén történő előzetes jóváhagyás. Ez nem növeli a hatályban lévő intézkedés nem megfelelő szempontjainak számát, amelynek vonatkozásában a fenntartás megfogalmazásra került. (ISIC 10, ISIC 1112, ISIC 13, ISIC 14, CPC 5115, CPC 7131, CPC 8675 és CPC 883).
Intézkedések:
SK: A bányászatról, robbanóanyagokról és állami bányaigazgatásról szóló 51/1988. sz. törvény; valamint az 569/2007. sz. törvény a geológiai tevékenységről; 44/1988. sz. törvény a természeti erőforrások védelméről és hasznosításáról.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FI: Az ásványi erőforrások feltárása és kiaknázása engedélyhez kötött, amely engedélyt a nukleáris anyagok tekintetében a kormány adja meg. A bányászati területhez a kormány bányaterület megállapításáról szóló engedélyére van szükség. Engedélyt az EGT-ben lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy az EGT-ben letelepedett jogi személy kaphat. (ISIC rev. 3.1 120, CPC 5115, CPC 883, CPC 8675).
IE: Az Írországban tevékenykedő, feltárást vagy bányászatot végző vállalatoknak az adott helyszínen jelen kell lenniük. Ásványfeltárás esetében a(z) (ír vagy külföldi) vállalatoknak kötelezően ügynököt vagy belföldi illetőségű feltárásvezetőt kell alkalmazniuk Írországban a munkavégzés során. Bányászat esetében előírás, hogy az Írországban bejegyzett vállalkozás állami bányászati bérlettel vagy engedéllyel rendelkezzen. Az ilyen vállalkozás tulajdonjogára nézve nincsenek korlátozások (ISIC rev. 3.1 10, ISIC rev. 3.1 13, ISIC rev. 3.1 14, CPC 883).
LT: Litvániában valamennyi felszín alatti ásványkincs (energia, fémek, ipari és építőipari ásványok) kizárólagos állami tulajdonban van. Az ásványkincsek földtani feltárására vagy hasznosítására vonatkozó engedélyeket az Európai Unióban és az EGT-ben tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy vagy az Európai Unióban és az EGT-ben letelepedett jogi személy kaphat.
Intézkedések:
FI: Kaivoslaki (bányászati törvény) (621/2011); és
Ydinenergialaki (Nukleáris energiáról szóló törvény) (990/1987).
IE: 1940–2017. sz. törvények az ásványi anyagok feltárásáról; és a területrendezési törvények és a környezetvédelmi rendeletek.
LT: A Litván Köztársaság Alkotmánya, 1992. Utolsó módosítás: 2019. március 21. XIII-2004., az 1995. évi I-1034. sz. földalatti törvény; új szövegváltozat: 2001. április 10. IX-243.; utolsó módosítás 2016. április 14., XII-2308.
A Beruházások – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SI: Az ásványkincsek feltárása és kitermelése, beleértve a szabályozott bányászati szolgáltatásokat is, az EGT-ben, a Svájci Államszövetségben vagy egy OECD-tagországban (ISIC rev. 3.1 10, ISIC rev. 3.1 11, ISIC rev. 3.1 12, ISIC rev. 3.1 13, ISIC rev. 3.1 14, CPC 883, CPC 8675) való letelepedéshez vagy az EGT, a Svájci Államszövetség vagy egy OECD-tagország állampolgárságához kötött.
Intézkedések:
SI: a 2014. évi bányászati törvény.
(b)
Saját villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás; tüzelőanyagok csővezetékes szállítása; csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolása és raktározása; energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (ISIC rev. 3.1 40, ISIC rev. 3.1 401, CPC 63297, CPC 713, a CPC 742 része, CPC 74220, CPC 887)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: Gázszállításra vonatkozó engedélyt csak az EGT-tagállamok EGT-ben állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai kaphatnak. A vállalkozások vagy személyegyesítő társaságok székhelyének az EGT területén kell lennie. A hálózat üzemeltetőjének ügyvezető igazgatót és a hálózat üzemeltetésének műszaki ellenőrzéséért felelős műszaki igazgatót kell kineveznie, és mindkettőnek valamely EGT-tagállam állampolgárának kell lennie. Az egyensúlyért felelős fél által végzett tevékenység tekintetében az engedélyt csak osztrák állampolgárok, illetve egy másik EU-tagállam vagy az EGT állampolgárai kaphatják meg.
Az illetékes hatóság eltekinthet az állampolgárságra és az állandó lakóhelyre vonatkozó követelménytől, amennyiben a hálózat működtetése nemzetgazdasági érdeknek minősül.
A gáztól és víztől eltérő áruk szállítására az alábbiak vonatkoznak:
(i) természetes személyek esetében az engedélyt csak az EGT-tagállamok Ausztriában székhellyel rendelkező állampolgárai számára adják meg; és
(ii) a vállalkozások vagy személyegyesítő társaságok székhelyének Ausztriában kell lennie. Előírás a gazdasági szükségesség vizsgálata vagy az érdekek vizsgálata. A határokon átnyúló csővezetékek nem veszélyeztethetik Ausztria biztonsággal kapcsolatos érdekeit és semleges jogállását. A vállalatoknak és partnerségeknek olyan ügyvezető igazgatót kell kinevezniük, aki valamely EGT-tagállam állampolgára. Az illetékes hatóság eltekinthet az állampolgárságra és székhelyre vonatkozó követelménytől, amennyiben a csővezeték működtetése nemzetgazdasági érdeknek minősül (CPC 713).
Intézkedések:
AT: Rohrleitungsgesetz (törvény a csővezetéken történő szállításról), BGBl. I, 411/1975. sz. módosított törvény, 5. § és 15. §;
Gaswirtschaftsgesetz 2011 (törvény a gázüzletágról), BGBl. 107/2011. sz. módosított törvény, 43. §, 44. §, 90. §, 93. §.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – (csak a kormányzat regionális szintjére vonatkozik) Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
AT: A villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozó engedélyt csak az EGT-tagállamok EGT-ben lakóhellyel rendelkező állampolgárai kaphatnak. Ha az üzemeltető ügyvezető igazgatót vagy haszonbérlőt nevez ki, a lakóhelyre vonatkozó követelmény nem érvényes.
A jogi személyeknek (vállalkozásoknak) és személyegyesítő társaságoknak az EGT területén kell székhellyel rendelkezniük. Olyan ügyvezető igazgatót vagy haszonbérlőt kell kinevezniük, aki valamely EGT-tagállam EGT-n belüli lakóhellyel rendelkező állampolgára.
Az illetékes hatóság eltekinthet az állandó lakóhelyre és az állampolgárságra vonatkozó követelménytől, amennyiben a hálózat működtetése közérdeknek minősül (ISIC rev. 3.1 40, CPC 887).
Intézkedések:
AT: Burgenländisches Elektrizitätswesengesetz 2006, LGBl. 59/2006. sz. módosított törvény;
Niederösterreichisches Elektrizitätswesengesetz, LGBl. 7800/2005. sz. módosított törvény;
Oberösterreichisches Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetz 2006), LGBl. 1/2006. sz. módosított törvény;
Salzburger Landeselektrizitätsgesetz 1999 (LEG), LGBl. 75/1999. sz. módosított törvény;
Tiroler Elektrizitätsgesetz 2012 – TEG 2012, LGBl. 134/2011. sz. módosított törvény;
Vorarlberger Elektrizitätswirtschaftsgesetz, LGBl. 59/2003. sz. módosított törvény;
Wiener Elektrizitätswirtschaftsgesetz 2005 – WElWG 2005, LGBl. 46/2005. sz. módosított törvény;
Steiermärkisches Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz (ELWOG), LGBl. 70/2005. sz. módosított törvény;
Kärntner Elektrizitätswirtschafts-und Organisationsgesetz (ELWOG), LGBl. 24/2006. sz. módosított törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: A villamos energia termelése, átvitele, elosztása, kereskedelme és a villamosenergia-piac szereplőinek egyéb tevékenységei, és a gáz termelése, átvitele, elosztása, tárolása és kereskedelme, valamint a hőtermelés és a hőelosztás engedélyhez kötött. Ilyen engedély csak az Európai Unióban tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes vagy az Európai Unióban letelepedett jogi személynek adható. (ISIC rev. 3.1 40, CPC 7131, CPC 63297, CPC 742, CPC 887).
LT: Villamos energia átvitelére, forgalmazására, lakossági ellátására és kereskedelmének megszervezésére vonatkozó engedély kizárólag a Litván Köztársaságban letelepedett jogi személyek vagy külföldi jogi személyek fióktelepei vagy másik tagállamok a Litván Köztársaság területén letelepedett egyéb szervezetei számára bocsátható ki. A villamos energia termelésére, a villamosenergia-termelés kapacitásának fejlesztésére és közvetlen vezeték építésére vonatkozó engedélyeket a Litván Köztársaságban lakóhellyel rendelkező egyének vagy a Litván Köztársaságban letelepedett jogi személyek vagy a jogi személyek fióktelepei vagy másik tagállamnak a Litván Köztársaság területén letelepedett szervezetei kaphatnak. Ez a fenntartás nem vonatkozik a villamos energia díjazás ellenében vagy szerződés alapján történő átvitelével és elosztásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokra (ISIC rev. 3.1 401, CPC 887).
Tüzelőanyagok esetében letelepedés szükséges. A tüzelőanyagok szállítására, elosztására és tárolására, valamint a földgáz cseppfolyósítására vonatkozó engedély kizárólag a Litván Köztársaságban letelepedett jogi személyek vagy a jogi személyek fióktelepei vagy egy másik tagállam Litván Köztársaság területén letelepedett egyéb szervezetei (leányvállalatai) számára bocsátható ki.
Ez a fenntartás nem vonatkozik a tüzelőanyagok díjazás ellenében vagy szerződés alapján történő szállításával és elosztásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokra (CPC 713, CPC 887).
PL: Az energiaügyi törvény értelmében az alábbi tevékenységek engedélykötelesek:
(i) tüzelőanyagok vagy villamos energia termelése, a következők kivételével: szilárd vagy gáznemű tüzelőanyagok termelése; a legfeljebb 50 MW összkapacitású, a megújulóenergia-forrásoktól eltérő villamosenergia-forrásokat felhasználó villamosenergia-termelés; a legfeljebb 5 MW összkapacitású, a megújulóenergia-forrásoktól eltérő forrásokat felhasználó kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés; az 5 MW-t nem meghaladó összkapacitású források felhasználásával történő hőtermelés;
(ii) gáznemű tüzelőanyagok tároló létesítményekben való tárolása, földgáz cseppfolyósítása és cseppfolyósított földgáz visszagázosítása LNG-létesítményekben, valamint folyékony tüzelőanyagok tárolása, a következő kivételével: folyékony gáz kevesebb mint 1 MJ/s kapacitású létesítményekben történő helyi tárolása és kiskereskedelmi célra szolgáló folyékony tüzelőanyagok tárolása;
(iii) tüzelőanyagok vagy energia szállítása vagy elosztása, a következők kivételével: gáznemű tüzelőanyagok elosztása kevesebb mint 1 MJ/s kapacitású hálózatokban, valamint hő szállítása vagy elosztása, amennyiben a fogyasztók által rendelt teljes mennyiség nem haladja meg az 5 MW-ot;
(iv) tüzelőanyagok vagy energia kereskedelme, a következők kivételével: szilárd tüzelőanyag kereskedelme; a fogyasztó tulajdonában lévő, 1 kV-nál alacsonyabb feszültségű berendezéseket működtető villamos energia kereskedelme; gáznemű tüzelőanyagok kereskedelme, amennyiben azok éves forgalmának értéke nem haladja meg a 100 000 EUR-nak megfelelő összeget; folyékony tüzelőanyagok kereskedelme, amennyiben azok éves forgalmának értéke nem haladja meg a 10 000 EUR-t; és a gáznemű tüzelőanyagok és a villamos energia olyan brókerházak által árutőzsdén folytatott kereskedelme, amelyek az árutőzsdéről szóló, 2000. október 26-i törvénynek megfelelően folytatnak brókertevékenységet az árutőzsdén, valamint a hő kereskedelme, amennyiben a fogyasztók által rendelt mennyiség nem haladja meg az 5 MW-t. A forgalommal kapcsolatos korlátozás nem vonatkozik a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok vagy a folyékony gáz nagykereskedelmét vagy a palackos gáz kiskereskedelmét érintő szolgáltatásokra.
Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, akinek vagy amelynek bejegyzett székhelye vagy tartózkodási helye valamely EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC rev. 3.1 040, CPC 63297, 74220, CPC 887).
Intézkedések:
CZ: Az energiaszektorban fennálló üzleti feltételekről és az államigazgatás tevékenységéről szóló, 458/2000 Coll. sz. törvény (energiatörvény).
LT: A Litván Köztársaság 2000. október 10-i VIII-1973. sz. törvénye a földgázról, 2011. augusztus 1-jétől érvényes, XI-1564. sz. új szövegváltozat; utolsó módosítás: 2020. június 25-i XIII-3140. sz. törvény; a Litván Köztársaság 2000. július 20-i VIII-1881. sz. törvénye a villamos energiáról, 2012. február 7-től érvényes új szövegváltozat; utolsó módosítás: 2020. október 20-i XIII-3336. sz. törvény; 2017. április 20-i XIII-306. sz. törvény a harmadik országokból érkező nem biztonságos nukleáris elektromos fenyegetésekkel szembeni védelemhez szükséges intézkedésekről (utolsó módosítás: 2019. december 19., XIII-2705. sz. törvény); a Litván Köztársaság 2011. május 12-i XI-1375. sz. törvénye a megújuló energiaforrásokról.
PL: Az 1997. április 10-i energetikai törvény 32. és 33. cikke.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SI: A villamos energia és a földgáz előállítása, kereskedelme, a végfogyasztók számára történő eljuttatása, átvitele/szállítása és elosztása az Európai Unióban való letelepedéshez kötött (ISIC rev. 3.1 4010, 4020, CPC 7131, CPC 887).
Intézkedések:
SI: Energetski zakon (energetikai törvény) 2014, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 17/2014. Sz.; és a 2014. évi bányászati törvény.
16. fenntartás – Mezőgazdaság, halászat és gyártás
Ágazat – alágazat: Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás; állat- és rénszarvastenyésztés, halászat és akvakultúra; kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
Iparági besorolás: ISIC Rev. 3.1 011 , ISIC Rev. 3.1 012 , ISIC Rev. 3.1 013 , ISIC Rev. 3.1 014 , ISIC Rev. 3.1 015 , ISIC Rev. 3.1 153 1, ISIC Rev. 3.1 050 , ISIC Rev. 3.1 050 1, ISIC Rev. 3.1 050 2, ISIC Rev. 3.1 221 , ISIC Rev. 3.1 222 , ISIC Rev. 3.1 323 , ISIC Rev. 3.1 324, CPC 881, CPC 882, CPC 88442
A fenntartás típusa:Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Teljesítőképességi követelmények
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: A beruházások liberalizálása; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
(a) Mezőgazdaság, vadászat és erdészet (ISIC rev. 3.1 011, ISIC rev. 3.1 012, ISIC rev. 3.1 013, ISIC rev. 3.1 014, ISIC rev. 3.1 015, ISIC rev. 3.1 1531, CPC 881)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
IE: Külföldi lakóhellyel rendelkező személyek malomipari tevékenységének megkezdése engedélyhez kötött (ISIC Rev. 3.1 1531).
Intézkedések:
IE: 1933. évi törvény a mezőgazdasági termékekről (gabonafélékről).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: A rénszarvastartás vagy rénszarvastenyésztés csak valamely EGT-tagállam azon állampolgárai számára engedélyezett, akik a rénszarvas-tenyésztési területen rendelkeznek tartózkodási hellyel. Kizárólagos jogok adhatók.
FR: A mezőgazdasági szövetkezetek tagságához vagy igazgatói tisztségének ellátásához előzetes engedélyre van szükség (ISIC Rev. 3.1 011, ISIC Rev. 3.1 012, ISIC Rev. 3.1 013, ISIC Rev. 3.1 014, ISIC Rev. 3.1 015).
SE: Csak lappok birtokolhatnak rénszarvasokat és foglalkozhatnak rénszarvastenyésztéssel.
Intézkedések:
FI: Poronhoitolaki (törvény a rénszarvastenyésztésről) (848/1990), 1. fejezet, 4. szakasza; a Finnország csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve.
FR: Code rural et de la pêche maritime.
SE: A rénszarvastenyésztésről szóló törvény (1971:437) 1. szakasza.
(b) Halászat és akvakultúra (ISIC rev. 3.1 050, ISIC rev. 3.1 0501, ISIC rev. 3.1 0502, CPC 882)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Egy francia lobogó alatt hajózó francia hajó csak akkor kaphat halászati engedélyt, vagy akkor halászhat nemzeti kvóták alapján, ha valós gazdasági kapcsolat fűzi Franciaországhoz, és irányítására és ellenőrzésére Franciaország területén található állandó létesítményből kerül sor (ISIC Rev. 3.1 050, CPC 882).
Intézkedések:
FR: Code rural et de la pêche maritime.
(c) Előállítás – kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység (ISIC Rev. 3.1 221, ISIC Rev. 3.1 222, ISIC Rev. 3.1 323, ISIC Rev. 3.1 324, CPC 88442)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatások – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
LV: Kizárólag a Lettországban bejegyzett jogi személyek vagy a lettországi természetes személyek jogosultak tömegtájékoztatási eszközök alapítására és ezekben való közzétételre. Fióktelepek létesítése nem megengedett (CPC 88442).
Intézkedések:
LV: A sajtóról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló törvény, 8. szakasz.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
DE: Minden nyilvánosan terjesztett vagy nyomtatott újságon, folyóiraton vagy időszaki kiadványon egyértelműen fel kell tüntetni a „felelős szerkesztőt” (a természetes személy teljes nevét és címét). Előírható, hogy a felelős szerkesztő Németországban, az Európai Unióban vagy valamely EGT-országban állandó lakóhellyel rendelkezzen. A regionális kormányzati szint illetékes hatósága kivételeket engedélyezhet (ISIC rev. 3.1 22).
Intézkedések:
DE:
Regionális szinten:
Gesetz über die Presse Baden-Württemberg (LPG BW);
Bayerisches Pressegesetz (BayPrG);
Berliner Pressegesetz (BlnPrG);
Brandenburgisches Landespressegesetz (BbgPG);
Gesetz über die Presse Bremen (BrPrG);
Hamburgisches Pressegesetz;
Hessisches Pressegesetz (HPresseG);
Landespressegesetz für das Land Mecklenburg-Vorpommern (LPrG M-V);
Niedersächsisches Pressegesetz (NPresseG);
Pressegesetz für das Land Nordrhein-Westfalen (Landespressegesetz NRW);
Landesmediengesetz (LMG) Rheinland-Pfalz;
Saarländisches Mediengesetz (SMG);
Sächsisches Gesetz über die Presse (SächsPresseG);
Pressegesetz für das Land Sachsen-Anhalt (Landespressegesetz);
Gesetz über die Presse Schleswig-Holstein (PressG SH);
Thüringer Pressegesetz (TPG).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
IT: Amennyiben Chile lehetővé teszi, hogy olasz állampolgárok és vállalkozások ilyen tevékenységeket folytassanak, Olaszország engedélyezi, hogy a chilei állampolgárok és vállalkozások azonos feltételek mellett ugyanilyen tevékenységeket folytassanak. Amennyiben Chile lehetővé teszi, hogy olasz beruházók chilei kiadóvállalatok tőkerészesedésének és szavazati jogának több mint 49 %-át birtokolják, Olaszország engedélyezi, hogy a chilei beruházók olaszországi kiadóvállalatok tőkerészesedésének és szavazati jogának több mint 49 %-át birtokolják ugyanolyan feltételek mellett (ISIC rev. 3.1 221, ISIC rev. 3.1 222).
Intézkedések:
IT: A 416/1981. sz. törvény, 1. cikk (és a későbbi módosítások).
A Beruházások liberalizálása – Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
PL: Állampolgársági követelmény vonatkozik az újságok és lapok főszerkesztőire (ISIC Rev. 3.1 221, 222).
Intézkedések:
PL: Az 1984. január 26-i sajtótörvény, Jogi Közlöny, 5. sz., 24. tétel, későbbi módosításokkal.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
SE: Az olyan természetes személyeknek, akik Svédországban nyomtatott és terjesztett folyóiratok tulajdonosai, svédországi tartózkodási hellyel vagy EGT-tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük. Az ilyen időszaki kiadványok tulajdonosainak, amennyiben jogi személyek, az EGT-ben kell letelepedniük. A Svédországban nyomtatott és kiadott folyóiratok és a technikai feljegyzések felelős szerkesztőjének svédországi állandó lakóhellyel kell rendelkeznie (ISIC rev. 3.1 22, CPC 88442).
Intézkedések:
SE: 1949:105. sz. törvény a sajtószabadságról;
1991:1469. sz. alaptörvény a szólásszabadságról; és
1991:1559 sz. törvény a sajtószabadságról szóló törvényre és a szólásszabadságról szóló alaptörvényre vonatkozó rendeletekről.
17-A-2. függelék
CHILE JEGYZÉKE
1. „leírás”: általános, nem kötelező érvényű leírást ad a bejegyzés tárgyát képező intézkedésről.
2. A 17.14. és 18.8. cikkekkel összhangban a jelen megállapodás III. részének valamely belépés „érintett kötelezettségek” elemében meghatározott cikkei nem vonatkoznak az adott belépés „intézkedések” elemében meghatározott jogszabály, rendelkezés vagy egyéb intézkedés nem megfelelő vonatkozásaira.
Ágazat: Valamennyi
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 1.939. sz. törvényrendelet, Hivatalos Közlöny, 1977. november 10., Az állami tulajdonban lévő vagyon megszerzésének, kezelésének és elidegenítésének szabályai, I. cím (Decreto Ley 1.939, Diario Oficial, noviembre 10, 1977, Normas sobre adquisición, administración y disposición de bienes del Estado, Título I)
A Külügyminisztérium 4. sz. törvényerejű rendelete, Hivatalos Közlöny, 1967. november 10. (Decreto con Fuerza de Ley (D.F.L.) 4 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, noviembre 10, 1967)
Leírás: Beruházás
Chile csak chilei természetes vagy jogi személyek számára idegenítheti el „állami földterület” tulajdonjogát vagy ahhoz fűződő egyéb jogokat, kivéve, ha az alkalmazandó – például az 1.939. sz. törvényrendeletben (Decreto Ley 1.939) szereplő – jogi kivételek vonatkoznak azokra. E dokumentum alkalmazásában „állami földterület:” a határtól legfeljebb 10 kilométeres távolságra, valamint a (dagályvonaltól mért) partvonaltól legfeljebb öt kilométeres távolságra elhelyezkedő, állami tulajdonban lévő földterület.
Olyan területen elhelyezkedő ingatlant, amelyet határvidéki zónának nyilvánítottak a Külügyminisztérium 4. sz. törvényerejű rendelete (D.F.L. 4 del Ministerio de Relaciones Exteriores, 1967) alapján, nem szerezhetik meg sem ingatlanként, sem más jogcímen 1. szomszédos ország állampolgárságával rendelkező természetes személyek; 2. szomszédos országban székhellyel rendelkező jogi személyek; 3. olyan jogi személyek, amelyek tőkéjének legalább 40 %-a szomszédos ország állampolgárságával rendelkező természetes személyek tulajdonában van; vagy 4. az ilyen természetes személyek által tényleges irányítása alatt álló jogi személyek. A fentiek ellenére ez a korlátozás nem alkalmazható, ha egy legfelsőbb rendelet (Decreto Supremo) a nemzeti érdekek alapján mentességet biztosít.
Ágazat: Valamennyi
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium 1. sz. törvényerejű rendelete, Hivatalos Közlöny, 1994. január 24., A Munka Törvénykönyve, bevezető rész, I. könyv, III. fejezet (D.F.L. 1 del Ministerio del Trabajo y Previsión Social, Diario Oficial, enero 24, 1994, Código del Trabajo, Título Preliminar, Libro I, Capítulo III)
Leírás: Beruházás
Az ugyanazon munkáltató által foglalkoztatott alkalmazottak legalább 85 %-ának chilei természetes személynek vagy öt évnél hosszabb ideje Chilében tartózkodó külföldinek kell lennie. Ez a szabály a munkaszerződés (contrato de trabajo 22 ) keretében huszonötnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadókra vonatkozik. A munkaügyi igazgatóság (Dirección del Trabajo) meghatározottak szerint e rendelkezés nem vonatkozik a műszaki szakértőkre.
Munkavállaló alatt minden olyan természetes személy értendő, aki egy munkaszerződés alapján függőségi vagy alárendeltségi viszonyban nyújt szellemi vagy fizikai szolgáltatásokat.
Ágazat: Közlemények
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 18.838. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1989. szeptember 30., A Nemzeti Televízió Tanács, I., II. és III. cím (Ley 18.838, Diario Oficial, septiembre 30, 1989, Consejo Nacional de Televisión, Títulos I, II y III)
18.168. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. október 2., Általános távközlési törvény, I., II. és III. cím (Ley 18.168, Diario Oficial, octubre 2, 1982, Ley General de Telecomunicaciones, Títulos I, II y III)
19.733. törvény, Hivatalos Közlöny, 2001. június 4., Törvény a vélemény- és információszabadságról, valamint az újságírásról, I. és III. cím (Ley 19.733, Diario Oficial, junio 4, 2001, Ley sobre las Libertades de Opinión e Información y Ejercicio del Periodismo, Títulos I y III)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A tömegtájékoztatási eszközök (például hangokat, szövegeket vagy képeket rendszeresen közvetítő médiumok vagy nemzeti hírügynökség) természetes személy tulajdonosának Chilében szabályszerűen bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie, illetve jogi személy tulajdonosának chilei székhellyel vagy egy Chile területén való működésre felhatalmazott ügynökséggel kell rendelkeznie.
Csak chilei állampolgár lehet ilyen jogi személy elnöke, ügyvezetője vagy meghatalmazott képviselője.
Chilében bejegyzett és chilei székhellyel rendelkező jogi személynek kell lennie a) a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtására; b) távközlési szolgáltatások részére e célra létrehozott eszközökön és hálózatokon keresztül nyújtott közbenső távközlési szolgáltatások nyújtására; valamint c) hangműsorszórásra vonatkozó koncesszió tulajdonosának.
Csak chilei állampolgár lehet ilyen jogi személy elnöke, vezetője, ügyvezetője vagy meghatalmazott képviselője.
A közszolgálati rádiós műsorszolgáltatás esetében az igazgatóságba külföldiek is bekerülhetnek, ha nem ők képviselik a többséget.
Tömegkommunikációs eszközök esetén a jogilag felelős igazgatónak és helyettesének Chilében tartózkodási hellyel és lakóhellyel rendelkező chilei állampolgárnak kell lennie, kivéve, ha az adott tömegkommunikációs eszköz a spanyoltól eltérő nyelvet használ.
Az olyan jogi személyek által benyújtott, közszolgálati rádiós műsorszolgáltatási koncessziók iránti kérelmeket, amelyekben a tőke több mint 10 %-a külföldiek tulajdonában van, csak akkor hagyják jóvá, ha előzetesen igazolják, hogy a kérelmezőket Chilében megillető jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítanak a chilei állampolgárok számára a származási helyük szerinti országban.
A Nemzeti Televízió Tanács (Consejo Nacional de Televisión) általános követelményként előírhatja, hogy a nyilvános televíziós csatornákon keresztül sugárzott műsorok legfeljebb 40 %-a chilei produkció legyen.
Ágazat: Energia
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Chilei Köztársaság politikai alkotmánya, III. fejezet (Constitución Política de la República de Chile, Capítulo III)
18.097. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. január 21., Bányászati koncessziókról szóló, átfogó alkotmányos törvény, I., II. és III. cím (Ley 18.097, Diario Oficial, enero 21, 1982, Orgánica Constitucional sobre Concesiones Mineras, Títulos I, II y III)
18.248. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1983. október 14., Bányászati törvénykönyv, I. és II. cím (Ley 18.248, Diario Oficial, octubre 14, 1983, Código de Minería, Títulos I y II)
16.319. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1965. október 23., A Chilei Nukleáris Energia Bizottság létrehozásáról, I., II. és III. cím (Ley 16.319, Diario Oficial, octubre 23, 1965, Crea la Comisión Chilena de Energía Nuclear, Títulos I, II y III)
Leírás: Beruházás
A folyékony vagy gáz halmazállapotú szénhidrogének, a nemzeti joghatóság alá tartozó tengervizekben található bármely készlet, valamint a nemzetbiztonsági szempontból – kizárólag törvény útján – fontosnak minősített, bányászati jelentőségű területeken teljesen vagy részben elhelyezkedő bármely készlet feltárása, kitermelése és kezelése (beneficio) közigazgatási koncesszió vagy külön üzemeltetési szerződés tárgya lehet, figyelemmel az esetileg legfelsőbb rendeletben meghatározandó követelményekre és feltételekre. Az egyértelműség érdekében: a „kezelés” (beneficio) kifejezés nem foglalja magában az e bekezdésben említett energiatermék tárolását, szállítását vagy finomítását.
Békés célú atomenergia-termelést csak a Chilei Nukleáris Energia Bizottság (Comisión Chilena de Energía Nuclear) végezhet önállóan vagy általa felhatalmazott harmadik személyekkel közösen. Amennyiben a Bizottság ilyen felhatalmazást biztosít, meghatározhatja annak feltételeit.
Ágazat: Bányászat
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Chilei Köztársaság politikai alkotmánya, III. fejezet (Constitución Política de la República de Chile, Capítulo III)
18.097. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. január 21., Bányászati koncessziókról szóló, átfogó alkotmányos törvény, I., II. és III. cím (Ley 18.097, Diario Oficial, enero 21, 1982, Orgánica Constitucional sobre Concesiones Mineras, Títulos I, II y III)
18.248. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1983. október 14., Bányászati törvénykönyv, I. és III. cím (Ley 18.248, Diario Oficial, octubre 14, 1983, Código de Minería, Títulos I y III)
16.319. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1965. október 23., A Chilei Nukleáris Energia Bizottság létrehozásáról, I., II. és III. cím (Ley 16.319, Diario Oficial, octubre 23, 1965, Crea la Comisión Chilena de Energía Nuclear, Títulos I, II y III)
Leírás: Beruházás
A lítium, a nemzeti joghatóság alá tartozó tengervizekben található bármely készlet, valamint a nemzetbiztonsági szempontból – kizárólag törvény útján – fontosnak minősített, bányászati jelentőségű területeken teljesen vagy részben elhelyezkedő bármely készlet feltárása, kitermelése és kezelése (beneficio) közigazgatási koncesszió vagy külön üzemeltetési szerződés tárgya lehet, figyelemmel az esetileg legfelsőbb rendeletben meghatározandó követelményekre és feltételekre.
Chilének elővásárlási joga ásványi termékek piaci áron és feltételek mellett történő vásárlására, amennyiben azok jelentős mennyiségű tóriumot és uránt tartalmaznak.
Az egyértelműség érdekében: Chile megkövetelheti, hogy a termelők az állam részére történő leszállítás vagy annak nevében történő eladás céljából különítsék el a bányászati termékektől a következőket:
(a) folyékony vagy gáz halmazállapotú szénhidrogének;
(b) lítium;
(c) a nemzeti joghatóság alá tartozó tengervizekben található bármely készlet; és
(d) valamint a nemzetbiztonsági szempontból – kizárólag törvény útján – fontosnak minősített, bányászati jelentőségű területeken teljesen vagy részben elhelyezkedő bármely készlet, amelyek jelentős mennyiségben megtalálhatók az ilyen bányászati termékekben, és amelyek gazdaságosan és műszakilag elkülöníthetők. Ennek alkalmazásában a „gazdaságosan és műszakilag elkülöníthető” azt jelenti, hogy a fenti a), b) és c) alpontban említett négy típusú anyag megfelelő műszaki eljárással történő kinyerésével, valamint ezen anyagok kereskedelmi forgalomba hozatalával és szállításával kapcsolatosan felmerülő költségek alacsonyabbak, mint az anyagok kereskedelmi értéke.
Az egyértelműség érdekében: az adminisztratív koncessziók vagy különleges üzemeltetési szerződések megadására vonatkozó eljárások adott esetben önmagukban nem alkalmaznak megkülönböztető bánásmódot a külföldi befektetőkkel szemben. Ha azonban Chile úgy dönt, hogy a fent említett bányászati erőforrások bármelyikét a befektetőknek koncessziót vagy speciális üzemeltetési szerződést biztosító versenyeztetés útján kiaknázza, a döntés kizárólag a pályázati feltételeken alapul, és egy átlátható, megkülönböztetéstől mentes ajánlattételi eljárásban ítélik oda a koncessziót vagy szerződést.
Hacsak a szerződés vagy a koncesszió feltételei másként nem rendelkeznek, a szerződésben vagy koncesszióban biztosított bármely jog egészének vagy egy részének későbbi átruházása vagy elidegenítése nem függhet a jogot megszerző fél állampolgárságától.
Ezenfelül csak a Chilei Nukleáris Energia Bizottság (Comisión Chilena de Energía Nuclear) vagy az általa felhatalmazott felek hajthatnak végre vagy köthetnek jogügyleteket a kitermelt természetes atomanyagok és a lítium, valamint ezek koncentrátumai, származékai és vegyületei tekintetében.
Ágazat: Halászat
Alágazat: Akvakultúra
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: az 1989. évi 18.892. sz. törvényt (Általános törvény a halászatról és az akvakultúráról) módosításokkal egységes szerkezetbe foglaló 430. számú rendelet, Hivatalos Közlöny, 1992. január 21., I. és VI. cím (Decreto 430 fija el texto refundido, coordinado y sistematizado de la ley N° 18.892, de 1989 y sus modificaciones, Ley General de Pesca y Acuicultura Ley 18.892, Diario Oficial, enero 21, 1992, Títulos I y VI)
Leírás: Beruházás
Csak a chilei természetes személyek vagy a chilei joggal összhangban bejegyzett chilei jogi személyek, valamint az állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek rendelkezhetnek engedéllyel vagy koncesszióval akvakultúra-tevékenységek végzésére.
Ágazat: Halászat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Az 1989. évi 18.892. sz. törvényt (Általános törvény a halászatról és az akvakultúráról) módosításokkal egységes szerkezetbe foglaló 430. számú rendelet, Hivatalos Közlöny, 1992. január 21., I., III., IV. és IX. cím (Decreto 430 fija el texto refundido, coordinado y sistematizado de la ley N° 18.892, de 1989 y sus modificaciones, Ley General de Pesca y Acuicultura, diario oficial, enero 21, 1992, Títulos I, III, IV y IX)
2.222. sz. törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1978. május 31., Hajózási törvény, I. és II. cím (Decreto Ley 2.222, Diario Oficial, mayo 31, 1978, Ley de Navegación, Títulos I y II)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Csak a chilei természetes személyek vagy a chilei joggal összhangban bejegyzett chilei jogi személyek, valamint az állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek rendelkezhetnek engedéllyel vízi fajok kifogására és lehalászására.
Csak chilei hajók halászhatnak a Chile határain belül található vizeken, felségvizein és kizárólagos gazdasági övezetében. „Chilei hajók”: a hajózási törvényben (Ley de Navegación) meghatározott hajók. Az ipari méretű halászati tevékenységekhez a hajó előzetes nyilvántartásba vétele szükséges Chilében.
Kizárólag chilei természetes vagy jogi személy vetethet nyilvántartásba hajót Chilében. Ennek a Chilében bejegyzett jogi személynek kell lennie, amelynek székhelye és gazdasági tevékenységének központja Chilében van. Az elnöknek, az ügyvezetőnek és az igazgatók vagy ügyintézők többségének chilei természetes személynek kell lennie. Ezenkívül saját tőkéje több mint 50 %-ának chilei természetes vagy jogi személyek tulajdonában kell lennie. Ennek alkalmazásában: egy jogi személynek, amely egy olyan másik jogi személyben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely egy hajó tulajdonosa, szintén meg kell felelnie a fent említett összes követelménynek.
Egy vagyonközösség (comunidad) nyilvántartásba vetethet hajót, ha 1. a vagyonközösség tagjainak többsége Chilében lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező, chilei állampolgár; 2. az ügyintézők chilei természetes személyek; és 3. a vagyonközösségből (comunidad) fakadó jogok többsége egy chilei természetes vagy jogi személyt illet. Ennek alkalmazásában: egy jogi személynek, amely egy olyan vagyonközösségben (comunidad) rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely egy hajó tulajdonosa, szintén meg kell felelnie a fent említett összes követelménynek.
A Chilében 1991. június 30. előtt nyilvántartásba vett halászhajók (természetes vagy jogi személy) tulajdonosára nem vonatkozik a fent említett állampolgársági követelmény.
Bármely más ország által a chilei hajóknak biztosított viszonosság esetén a tengerészeti hatóságok által a törvény által átruházott hatáskörök alapján kifejezetten engedélyezett halászhajók mentesülhetnek a fent említett követelmények alól, az adott ország által a chilei hajóknak biztosítottakkal azonos feltételek mellett.
A kisüzemi halászati (pesca artesanal) tevékenységek végzése a Kisüzemi Halászati Nyilvántartásba (Registro de Pesca Artesanal) való bejegyzéshez kötött. Kisüzemi halászat (pesca artesanal) céljából csak chilei természetes személyek és Chilében állandó lakóhellyel rendelkező külföldi természetes személyek, illetve az általuk létrehozott chilei jogi személyek jegyezhetők be a nyilvántartásba.
Ágazat: Speciális szolgáltatások
Alágazat: Vámügynökök (agentes de aduana) és vámügyintézők (despachadores de aduana)
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Pénzügyminisztérium 30. sz. törvényerejű rendelete, Hivatalos Közlöny, 1983. április 13., IV. könyv (D.F.L. 30 del Ministerio de Hacienda, Diario Oficial, abril 13, 1983, Libro IV)
A Pénzügyminisztérium 2. sz. törvényerejű rendelete 1998 (D.F.L. 2 del Ministerio de Hacienda, 1998)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Vámügyintézőként (despachadores de aduana) vagy ügynökként (agentes de aduana) kizárólag Chilében lakóhellyel rendelkező, chilei természetes személyek járhatnak el Chile területén.
Ágazat: Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai
Alágazat: Őrző-védő szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Belügyminisztérium 1.773. számú rendelete, Hivatalos Közlöny, 1994. november 14. (Decreto 1.773 del Ministerio del Interior, Diario Oficial, noviembre 14, 1994)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kizárólag chilei állampolgárok és Chilében állandó lakóhellyel rendelkező személyek nyújthatnak személy- és vagyonőri szolgáltatásokat.
Ágazat: Üzleti szolgáltatások
Alágazat: Kutatási szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Honvédelmi Minisztérium 711. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1975. október 15. (Decreto Supremo 711 del Ministerio de Defensa Nacional, Diario Oficial, octubre 15, 1975)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A Chile 200 mérföldes tengeri övezetében kutatást folytatni szándékozó külföldi természetes és jogi személyeknek hat hónappal korábban kérelmet kell benyújtaniuk a Chilei Hadsereg Vízrajzi Intézetéhez (Instituto Hidrográfico de la Armada de Chile), és meg kell felelniük a vonatkozó rendeletben megállapított követelményeknek. Chilei természetes és jogi személyeknek három hónappal korábban kérelmet kell benyújtaniuk a Chilei Hadsereg Vízrajzi Intézetéhez (Instituto Hidrográfico de la Armada de Chile), és meg kell felelniük a vonatkozó rendeletben megállapított követelményeknek.
Ágazat: Üzleti szolgáltatások
Alágazat: Kutatási szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Gazdasági, Fejlesztési és Újjáépítési Minisztérium 11. sz. törvényerejű rendelete, Hivatalos Közlöny, 1968. december 5. (D.F.L. 11 del Ministerio de Economía, Fomento y Reconstrucción, Diario Oficial, diciembre 5, 1968)
A Külügyminisztérium 559. sz. rendelete, Hivatalos Közlöny, 1968. január 24. (Decreto 559 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, enero 24, 1968)
D.F.L. A Külügyminisztérium 83. sz. törvényerejű rendelete, Hivatalos Közlöny, 1979. március 27. (D.F.L. 83 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, marzo 27, 1979)
A Külügyminisztérium 1166. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1999. július 20. (Decreto Supremo 1166 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, julio 20, 1999)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Azok a külföldi jogi személyeket képviselő természetes személyek vagy külföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyek, akik a Chile határaival szomszédos területeken tudományos vagy műszaki jellegű kutatásokat kívánnak végrehajtani, vagy hegyet mászni, kérelmezniük kell a megfelelő engedélyt az adott természetes személyek lakóhelye szerinti ország chilei konzulján keresztül. Ezt követően a chilei konzul az ilyen kérelmet közvetlenül az Állami Határok és Határpontok Nemzeti Igazgatóságához (Dirección Nacional de Fronteras y Límites del Estado) továbbítja. Az igazgatóság elrendelheti, hogy egy vagy több, a megfelelő kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó chilei természetes személy csatlakozzon a kutatásokhoz, hogy megismerjék az elvégzendő tanulmányokat.
Az Állami Határok és Határpontok Nemzeti Igazgatóságának Műveleti Osztálya (Departamento de Operaciones de la Dirección Nacional de Fronteras y Límites del Estado) dönt arról, hogy engedélyezi vagy elutasítja a külföldi jogi vagy természetes személyek által Chilében végzendő földrajzi vagy tudományos kutatásokat. Az Állami Határok és Határpontok Nemzeti Igazgatósága (Dirección Nacional de Fronteras y Límites del Estado) engedélyez és felügyel minden olyan tudományos vagy műszaki jellegű kutatást vagy hegymászást, amelyet külföldi jogi személyek vagy külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személyek a Chile határaival szomszédos területeken szándékoznak végrehajtani.
Ágazat: Üzleti szolgáltatások
Alágazat: Társadalomtudományi kutatás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 17.288. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1970. február 4., V. cím (Ley 17.288, Diario Oficial, febrero 4, 1970, Título V)
Az Oktatásügyi Minisztérium 484. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1991. április 2. (Decreto Supremo 484 del Ministerio de Educación, Diario Oficial, abril 2, 1991)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Az ásatást, felmérést, szondázást végezni, illetve embertani, régészeti vagy őslénytani anyagot gyűjteni szándékozó külföldi jogi vagy külföldi természetes személyeknek engedélyt kell kérniük a Nemzeti Műemléki Tanácstól (Consejo de Monumentos Nacionales). Az engedély megszerzésének feltétele, hogy a kutatásért felelős személyt egy megbízható külföldi tudományos intézmény megbízásából jár el, és együttműködik egy chilei állami tudományos intézménnyel vagy egy chilei egyetemmel.
Ez az engedély 1. olyan chilei kutatóknak adható, akik megfelelő tudományos háttérrel rendelkeznek a régészet, antropológia vagy őslénytan területén, adott esetben megfelelő képesítéssel, valamint kutatási projekttel és megfelelő intézményi támogatással rendelkeznek; és 2. külföldi kutatóknak adható, feltéve, hogy egy megbízható külföldi tudományos intézmény megbízásából járnak el, és együttműködnek egy chilei állami tudományos intézménnyel vagy egy chilei egyetemmel. A Nemzeti Műemléki Tanács (Consejo de Monumentos Nacionales) által elismert múzeumigazgatók vagy kurátorok, adott esetben hivatásos régészek, antropológusok vagy paleontológusok, valamint a Chilei Régészeti Társaság (Sociedad Chilena de Arqueología) tagjai jogosultak mentéssel kapcsolatos munka elvégzésére. A mentéssel kapcsolatos munka olyan adatok, régészeti, antropológiai vagy őslénytani leletek, illetve fajok sürgős kiemelését foglalja magában, amelyeket a közvetlen pusztulás veszélye fenyeget.
Ágazat: Üzleti szolgáltatások
Alágazat: Nyomdai, kiadói tevékenység és egyéb kapcsolódó iparágak
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 19.733. törvény, Hivatalos Közlöny, 2001. június 4., Törvény a vélemény- és információszabadságról, valamint az újságírásról, I. és III. cím (Ley 19.733, Diario Oficial, junio 4, 2001, Ley sobre las Libertades de Opinión e Información y Ejercicio del Periodismo, Títulos I y III)
Leírás: Beruházás
A tömegtájékoztatási eszközök (például újságok, folyóiratok vagy rendszeresen megjelenő szövegek, amelyek kiadójának címe Chilében található vagy nemzeti hírügynökség) természetes személy tulajdonosának Chilében szabályszerűen bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie, illetve jogi személy tulajdonosának chilei székhellyel vagy egy Chile területén való működésre felhatalmazott ügynökséggel kell rendelkeznie.
Csak chilei állampolgár lehet a Chilében működő, fent említett jogi személy elnöke, ügyvezetője vagy meghatalmazott képviselője.
A jogilag felelős igazgatónak és helyettesének Chilében tartózkodási hellyel és lakóhellyel rendelkező chilei állampolgárnak kell lennie. A chilei állampolgárság nem feltétel, ha az adott tömegtájékoztatási eszköz a spanyoltól eltérő nyelvet használ.
Ágazat: Szakmai szolgáltatások
Alágazat: Számviteli, könyvvizsgálói, könyvelési és adózási szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 18.046. törvény, Hivatalos Közlöny, 1981. október 22., A részvénytársaságokról szóló törvény, V. cím (Ley 18.046, Diario Oficial, octubre 22, 1981, Ley de Sociedades Anónimas, Título V)
A Pénzügyminisztérium 702. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 2012. július 6., A részvénytársaságokról szóló rendelet (Decreto Supremo 702 del Ministerio de Educación, Diario Oficial, abril 6, 2012)
1.097. sz. törvényrendelet, Hivatalos Közlöny, 1975. július 25., I., II., III. és IV. cím (Decreto Ley 1.097, Diario Oficial, julio 25, 1975, Títulos I, II, III y IV)
3.538. sz. törvényrendelet, Hivatalos Közlöny, 1980. december 23., I., II., III. és IV. cím (Decreto Ley 3.538, Diario Oficial, diciembre 23, 1980, Títulos I, II, III y IV)
2.714. sz. körlevél, 1992. október 6.; 1. sz. körlevél, 1989. január 17.; 19. fejezet – A bankok és pénzügyi intézmények külső könyvvizsgálók felett gyakorolt felügyeletére vonatkozó normák frissített gyűjteménye (Circular 2.714, octubre 6,1992; Circular 1, enero 17, 1989; Capítulo 19 de la Recopilación Actualizada de Normas de la Superintendencia de Bancos e Instituciones Financieras sobre Auditores Externos)
327. sz. körlevél, 1983. június 29. és 350. körlevél, 1983. október 21., Értékpapírok és biztosítások felügyelete (Circular 327, junio 29, 1983 y Circular 350, octubre 21, 1983, de la Superintendencia de Valores y Seguros)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A pénzügyi intézmények külső könyvvizsgálóit be kell jegyezni a Pénzpiaci Bizottság (Comisión para el Mercado Financiero) által vezetett Külső Könyvvizsgálók Nyilvántartásába. Csak olyan chilei jogi személyek jegyezhetők be a nyilvántartásba, amelyek személyegyesítő társaságként (sociedades de personas) vagy egyesületként (asociaciones) jogi formával jöttek létre, és amelyek fő üzleti tevékenysége a könyvvizsgálat.
Ágazat: Szakmai szolgáltatások
Alágazat: Jogi szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Átfogó Bírósági Kódex, XV. cím, Hivatalos Közlöny, 1943. július 9. (Código Orgánico de Tribunales, Título XV, Diario Oficial, julio 9, 1943)
Az Igazságügyi Minisztérium 110. számú rendelete, Hivatalos Közlöny, 1979. március 20. (Decreto 110 del Ministerio de Justicia, Diario Oficial, marzo 20, 1979)
18.120. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. május 18. (Ley 18.120, Diario Oficial, mayo 18, 1982)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kizárólag a Chilében lakóhellyel rendelkező chilei és külföldi állampolgárok, akik jogi tanulmányaikat teljes egészében az országban végezték, jogosultak ügyvédként (abogado) praktizálni.
Kizárólag az ügyvédi szakma gyakorlására megfelelő képesítéssel rendelkező ügyvédek (abogados) jogosultak a chilei bíróságok előtti eljárásra, és bármely fél első jogi keresetének benyújtására.
Ezen intézkedések egyike sem vonatkozik azokra a külföldi jogi tanácsadókra, akik a nemzetközi jog vagy a másik Fél joga alapján praktizálnak, illetve azzal kapcsolatos tanácsot adnak.
Ágazat: Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások
Alágazat: Kiegészítő szolgáltatások az igazságszolgáltatás terén
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Átfogó Bírósági Kódex, XI és XII. cím, Hivatalos Közlöny, 1943. július 9. (Código Orgánico de Tribunales, Títulos XI y XII, Diario Oficial, julio 9, 1943)
Ingatlan-nyilvántartási rendelet, I., II. és III. cím, Hivatalos Közlöny, 1857. június 24. (Reglamento del Registro Conservador de Bienes Raíces, Títulos I, II y III, Diario Oficial, junio 24, 1857)
18.118. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. május 22., I. cím (Ley 18.118, Diario Oficial, mayo 22, 1982, Título I)
A Gazdasági, Fejlesztési és Újjáépítési Minisztérium 197. számú rendelete, Hivatalos Közlöny, 1985. augusztus 8. (Decreto 197 del Ministerio de Economía, Fomento y Reconstrucción, Diario Oficial, agosto 8, 1985)
18.175. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. október 28., III. cím (Ley 18.175, Diario Oficial, octubre 28, 1982, Título III)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Az igazságügyi adminisztratív alkalmazottak (auxiliares de la administración de justicia) lakóhelyének ugyanabban a városban vagy helyen kell lennie, ahol azon bíróság székhelye található, amelynek szolgáltatást nyújtanak.
A kirendelt védőügyvédeknek (defensores públicos), a közjegyzőknek (notarios públicos) és a letéteményeseknek (conservadores) chilei természetes személyeknek kell lenniük, és meg kell felelniük a bíróvá váláshoz szükséges követelményeknek.
A levéltárosoknak (archiveros), a kirendelt védőügyvédeknek (defensores públicos) és a választottbíróknak (árbitros de derecho) ügyvédi (abogado) szakképesítéssel kell rendelkezniük, és ezért olyan chilei állampolgároknak vagy chilei tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgároknak kell lenniük, akik jogi tanulmányaikat teljes egészében az országban végezték. A másik Fél ügyvédei segítséget nyújthatnak a választottbírósági eljárásban az adott másik Fél jogával és a nemzetközi joggal kapcsolatos tárgyalások során, valamint magánfelek kérésére.
Kizárólag szavazati joggal rendelkező chilei természetes személyek, valamint Chilében állandó lakóhellyel és szavazati joggal rendelkező külföldi természetes személyek lehetnek bírósági okiratok kézbesítői (receptores judiciales) és másodfokú bíróság előtt eljáró ügyvédek (procuradores del número).
Kizárólag chilei természetes személyek, Chilében állandó lakóhellyel rendelkező külföldi természetes személyek vagy chilei jogi személyek lehetnek árverezők (martilleros públicos).
A csődbiztosoknak (síndicos de quiebra) valamely Chile által elismert egyetem, illetve szakmai vagy műszaki intézet által kiadott szakmai vagy műszaki végzettséggel kell rendelkezniük. A csődbiztosoknak legalább hároméves kereskedelmi, gazdasági vagy jogi gyakorlattal kell rendelkezniük.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Vízi közlekedési szolgáltatások és szállítás
Érintett kötelezettségek: Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 3.059. sz. törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1979. december 22., A kereskedelmi flotta támogatásáról szóló törvény, I. és II. cím (Decreto Ley 3.059, Diario Oficial, 22 de diciembre de 1979, Ley de Fomento a la Marina Mercante, Títulos I y II)
237. sz. legfelsőbb rendelet, Hivatalos Közlöny, 2001. július 25., a 3.059. sz. törvényerejű rendelet szabályozása, I. és II. cím (Decreto Supremo 237, Diario Oficial, julio 25, 2001, Reglamento del Decreto Ley 3.059, Títulos I y II)
Kereskedelmi Törvénykönyv, III. könyv, I., IV. és V. cím (Código de Comercio, Libro III, Títulos I, IV y V)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Ha a rakományt két chilei kikötő között szállítják, az átrakodási szolgáltatások a nemzeti hajók számára vannak fenntartva.
A Chilébe tartó vagy onnan érkező áruk nemzetközi tengeri szállítására a viszonosság elve vonatkozik.
Abban az esetben, ha Chile viszonossági okokból a Chile és egy harmadik ország közötti nemzetközi teheráruszállításra vonatkozó rakományfenntartási intézkedést fogad el, a fenntartott rakományt Chile lobogója alatt közlekedő vagy chileinek tekintett hajókon kell szállítani.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Vízi közlekedési szolgáltatások és szállítás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 2.222. sz. törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1978. május 31., Hajózási törvény, I., II., III. és IV. cím (Decreto Ley 2.222, Diario Oficial, mayo 31, 1978, Ley de Navegación, Títulos I, II, III, IV y V)
Kereskedelmi Törvénykönyv, III. könyv, I., IV. és V. cím (Código de Comercio, Libro III, Títulos I, IV y V)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Kizárólag chilei természetes vagy jogi személy vetethet nyilvántartásba hajót Chilében. Ezen jogi személy székhelyének és gazdasági tevékenysége központjának Chilében kell lennie. Ezenkívül saját tőkéje több mint 50 %-ának chilei természetes vagy jogi személyek tulajdonában kell lennie. Ennek alkalmazásában: egy jogi személynek, amely egy olyan másik jogi személyben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely egy hajó tulajdonosa, szintén meg kell felelnie a fent említett összes követelménynek. Az elnöknek, az ügyvezetőnek és az igazgatók vagy ügyintézők többségének chilei természetes személynek kell lennie.
Egy vagyonközösség (comunidad) nyilvántartásba vetethet hajót, ha 1. a vagyonközösség tagjainak többsége Chilében lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező, chilei állampolgár; 2. az ügyintézők chilei személyek; és 3. a vagyonközösségből fakadó jogok többsége egy chilei természetes vagy jogi személyt illet. Ennek alkalmazásában: egy jogi személynek, amely egy olyan vagyonközösségben (comunidad) rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely egy hajó tulajdonosa, szintén meg kell felelnie a fent említett összes követelménynek ahhoz, hogy chileinek minősüljön.
Külföldi természetes vagy jogi személyek tulajdonában lévő különleges hajók nyilvántartásba vehetők Chilében, ha ezek a személyek megfelelnek a következő feltételeknek: 1. rendelkeznek chilei lakóhellyel; 2. a központi ügyvezetésük helye Chilében található; vagy 3. állandó jelleggel folytatnak valamely szakmát vagy kereskedelmi tevékenységet Chilében.
„Különleges hajók”: olyan szolgáltatásokhoz, műveletekhez vagy meghatározott célokra használt hajók, amelyek különleges jellemzőkkel rendelkeznek az általuk ellátott funkció függvényében, például vontatóhajók, kotróhajók, tudományos vagy szabadidős célú hajók. E cikk alkalmazásában a halászhajó nem számít különleges hajónak.
A tengerészeti hatóság a viszonosság elve alapján kedvezőbb elbánást biztosíthat.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Vízi közlekedési szolgáltatások és szállítás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 2.222. sz. törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1978. május 31., Hajózási törvény, I., II., III. és IV. cím (Decreto Ley 2.222, Diario Oficial, 31 mayo de 1978, Ley de Navegación, Títulos I, II, III, IV y V)
153. sz. legfelsőbb rendelet, Hivatalos Közlöny, 1966. március 11., A tengeri emberek, folyami és tavi hajók személyzetének nyilvántartásáról szóló általános törvény jóváhagyásáról (Decreto Supremo 153, Diario Oficial, 11 marzo de 1966, Aprueba el Reglamento General de Matrícula del Personal de Gente de Mar, Fluvial y Lacustre)
Kereskedelmi Törvénykönyv, III. könyv, I., IV. és V. cím (Código de Comercio, Libro III, Títulos I, IV y V)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A külföldi hajók kötelesek igénybe venni révkalauzi, horgonyzási és kikötői révkalauzi szolgáltatásokat, ha a tengerészeti hatóságok úgy kívánják. A chilei kikötőkben végzett vontatási tevékenységeket vagy más manővereket csak a chilei lobogó alatt közlekedő vontatóhajók végezhetnek.
A kapitányoknak chilei állampolgároknak kell lenniük, amit az illetékes hatóságoknak el kell ismerniük. A chilei hajókon a tiszteknek a tiszti nyilvántartásba (Registro de oficiales) bejegyzett, chilei természetes személyeknek kell lenniük. A chilei hajók legénységének chilei állampolgároknak kell lennie, rendelkeznie kell a Tengerészeti Hatóság (Autoridad Marítima) engedélyével, és szerepelnie kell a megfelelő nyilvántartásban. A tengerészeti hatóság igazgatója által kiadott, indoklással ellátott határozat (resolución fundada) alapján a külföldi ország által kiadott szakmai címek és engedélyek érvényesnek tekinthetők a chilei hajókon tiszti feladatok ellátásához.
A hajóskapitányoknak (patrón de nave) chilei állampolgároknak kell lenniük. Hajóskapitány az a természetes személy, aki a Tengerészeti Hatóság igazgatója által odaítélt megfelelő cím alapján kisebb hajókon és egyes speciális nagyobb hajókon parancsi feladatok ellátására jogosult.
Halászhajó kapitányoknak (patrones de pesca), gépészeknek (mecánicos/motoristas), gépkezelőknek (motoristas), tengeri halászoknak (marineros pescadores), kisüzemi halászoknak (pescadores), ipari vagy tengeri kereskedelmi technikusoknak vagy munkásoknak, valamint a halászati üzemekben vagy halászhajókon dolgozó ipari és általános hajószemélyzetnek chilei állampolgároknak kell lenniük. A Chilében lakóhellyel rendelkező külföldiek is jogosultak e tevékenységek végzésére, ha azt a hajóüzemeltetők (armadores) kérik, mivel elengedhetetlenek az adott tevékenységek megkezdéséhez.
A chilei lobogó alatt való hajózáshoz a hajókapitánynak (patrón de nave), a tiszteknek és a legénységnek chilei állampolgároknak kell lenniük. Mindazonáltal szükség esetén a Tengerészeti Területi és Kereskedelmi Flotta Főigazgatósága (Dirección General del Territorio Marítimo y de Marina Mercante) indoklással ellátott határozatéval (resolución fundada) ideiglenesen engedélyezheti külföldi legénység felvételét, kivéve a kapitányt, akinek mindig chilei állampolgárnak kell lennie.
Kizárólag chilei természetes vagy jogi személyek jogosultak multimodális operátorként eljárni Chilében.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Vízi közlekedési szolgáltatások és szállítás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Kereskedelmi Törvénykönyv, III. könyv, I., IV. és V. cím (Código de Comercio, Libro III, Títulos I, IV y V)
2.222. sz. törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1978. május 31., Hajózási törvény, I., II. és IV. cím (Decreto Ley 2.222, Diario Oficial, mayo 31, 1978, Ley de Navegación, Títulos I, II y IV)
A Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium 90. számú rendelete, Hivatalos Közlöny, 2000. január 21. (Decreto 90 del Ministerio de Trabajo y Previsión Social, Diario Oficial, enero 21, 2000)
A Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium 49. sz. rendelete, 1999. július 16. (Decreto 49 del Ministerio de Trabajo y Previsión Social, Diario Oficial, julio 16, 1999)
A Munka Törvénykönyve, I. könyv, II. cím, III. fejezet, (2) bekezdés (Código del Trabajo, Libro I, Título II, Capítulo III, párrafo 2)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A hajózási ügynököknek vagy a hajóüzemeltetők képviselőinek, a hajótulajdonosoknak vagy a -kapitányoknak chileinek kell lenniük, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyekről van szó.
A természetes személyek által végzett be- és kirakodási munkákat olyan chileiek végezhetik, akiket a megfelelő hatóság megfelelően akkreditált az ilyen munka elvégzésére, és akiknek rendelkeznek irodával Chilében. Ha ezeket a tevékenységeket jogi személyek végzik, azoknak Chilében bejegyzettnek kell lenniük, és a gazdasági tevékenységük központja Chilében kell legyen. Az elnöknek, az ügyvezetőknek, a vezetőknek vagy igazgatóknak chileieknek kell lenniük. Saját tőkéje több mint 50 %-ának chilei természetes vagy jogi személyek tulajdonában kell lennie. Az ilyen vállalkozások egy vagy több, a képviseletükben eljáró meghatalmazott ügynököt jelölnek ki, akik chilei állampolgárok.
Szintén chilei természetes vagy jogi személynek kell lennie mindenkinek, aki chilei kontinentális vagy szigeti kikötőkben ki- vagy átrakodási tevékenységet végez, és általában használja e kikötőket, különösen a halfogások kirakodása vagy fedélzeten való feldolgozása esetében.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Szárazföldi szállítás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: A Közlekedési és Távközlési Minisztérium 212. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1992. november 21. (Decreto Supremo 212 del Ministerio de Transportes y Telecomunicaciones, Diario Oficial, noviembre 21, 1992)
A Közlekedési és Távközlési Minisztérium 163. számú rendelete, Hivatalos Közlöny, 1985. január 4. (Decreto 163 del Ministerio de Transportes y Telecomunicaciones, Diario Oficial, enero 4, 1985)
A Külügyminisztérium 257. számú legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1991. október 17. (Decreto Supremo 257 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, octubre 17, 1991)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A Chile területén nemzetközi szállítási szolgáltatások nyújtására jogosult külföldi természetes és jogi személyek nem nyújthatnak helyi szállítási szolgáltatásokat, és semmilyen módon nem vehetnek részt ezekben a tevékenységekben Chile területén.
Kizárólag a Chilében tényleges székhellyel rendelkező és Chile, Argentína, Bolívia, Brazília, Peru, Uruguay vagy Paraguay törvényei szerint létrejött társaságok nyújthatnak nemzetközi szárazföldi szállítási szolgáltatásokat Chile és Argentína, Bolívia, Brazília, Peru, Uruguay vagy Paraguay között.
Ezenkívül a nemzetközi szárazföldi szállítási engedély megszerzéséhez külföldi jogi személyek esetében chilei, argentin, bolíviai, brazil, perui, uruguayi vagy paraguayi állampolgárok tulajdonában kell legyen a tőke több mint 50 %-a, és tényleges irányítást kell gyakorolniuk a társaság felett.
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Szárazföldi szállítás
Érintett kötelezettségek: Legnagyobb kedvezményes elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: 18.290. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, 1984. február 7., IV. cím (Ley 18.290, Diario Oficial, febrero 7, 1984, Título IV)
A Külügyminisztérium 485. sz. legfelsőbb rendelete, Hivatalos Közlöny, 1960. szeptember 7., Genfi Egyezmény (Decreto Supremo 485 del Ministerio de Relaciones Exteriores, Diario Oficial, septiembre 7, 1960, Convención de Ginebra)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
A közúti forgalomról szóló, 1949. szeptember 19-én Genfben kötött egyezmény (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) rendelkezései értelmében a Chilébe ideiglenesen belépő, külföldi rendszámú gépjárművek szabadon közlekedhetnek Chile egész területén az Egyezményben megállapított időtartamig, feltéve, hogy megfelelnek a chilei törvények által meghatározott követelményeknek.
Az idegen országban, a Genfi Egyezménynek megfelelően kiállított, érvényes nemzetközi vezetői engedéllyel vagy igazolással rendelkezők bárhol vezethetnek Chile területén. A külföldi rendszámú jármű nemzetközi vezetői engedéllyel rendelkező vezetője hatósági kérésre köteles bemutatni mind a jármű közúti alkalmasságát, mind pedig személyi okmányainak használatát és érvényességét igazoló okmányokat.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
17-B. MELLÉKLET
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
Megjegyzések
1. A felek 17-B-1. és 17-B-2. függelékben található jegyzékei a 17.14. és 18.8. cikk szerint meghatározzák a felek által az olyan meglévő, illetve korlátozóbb vagy új intézkedésekkel kapcsolatban tett fenntartásokat, amelyek nem felelnek meg az alábbiakban előírt kötelezettségeknek:
(a) 18.6. cikk;
(b) 17.9. vagy 18.4. cikk;
(c) 17.11. vagy 18.5. cikk;
(d) 17.13. cikk; vagy
(e) 17.12. cikk.
2. A Felek fenntartásai nem érintik a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. Valamennyi fenntartás az alábbi elemeket határozza meg:
(a) „ágazat”: az az általános ágazat, amely vonatkozásában a fenntartást teszik;
(b) „alágazat”: az a konkrét ágazat, amely vonatkozásában a fenntartást teszik;
(c) „iparági besorolás”: adott esetben a CPC, az ISIC rev 3.1 vagy a szóban forgó fenntartásban kifejezetten másképp részletezettek szerint a fenntartás hatálya alá tartozó tevékenységre utal;
(d) „a fenntartás típusa”: meghatározza az e melléklet 1. pontjában említett kötelezettséget, amelyre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták;
(e) „leírás”: meghatározza a fenntartás által érintett ágazat, alágazat, illetve tevékenységek hatályát; és
(f) „hatályban lévő intézkedések”: az átláthatóság céljából azonosítja a fenntartás által érintett ágazatra, alágazatra, illetve tevékenységekre vonatkozó hatályos intézkedéseket.
4. Egy fenntartás értelmezése során a fenntartás valamennyi elemét mérlegelni kell. A „leírás” rész valamennyi másik résszel szemben irányadó.
5. A felek jegyzékeinek alkalmazásában az ISIC rev 3.1 a gazdasági tevékenységek ENSZ Statisztikai Bizottsága által elfogadott nemzetközi ágazati osztályozási rendszerét jelenti (Statistical Papers, M sorozat, 4. sz., ISIC rev 3.1, 2002.); és
6. A felek jegyzékeinek alkalmazásában a felek területén való helyi jelenlét követelményére vonatkozó fenntartás a 18.6. cikkel, és nem a 17.9. cikkel vagy a 18.4. cikkel, illetve a 17-C. mellékletben a 18.7. cikkel kapcsolatos.
7. Az Uniós Fél szintjén megfogalmazott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam központi szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre vonatkozik, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. Valamely tagállam által megfogalmazott fenntartás az említett tagállam központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére vonatkozik. A belga fenntartások alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír. Az Uniós Fél fenntartásainak alkalmazásában Finnországban a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti. A Chile szintjén megfogalmazott fenntartás a központi kormányzat vagy a helyi önkormányzat intézkedésére vonatkozik.
8. A felek jegyzékei nem tartalmazzák a képesítési követelményekkel és a minősítési eljárásokkal, a technikai standardokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást a 17.9. cikk és a 18.4. cikk értelmében. Ezen intézkedések között szerepelhetnek mindenekelőtt a következők: engedély megszerzésének szükségessége, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés, elismert képesítések megszerzése a szabályozott ágazatokban, külön vizsgák letétele, ideértve a nyelvvizsgákat, egy konkrét foglalkozás tagsági követelményeinek való megfelelés, például egy szakmai szervezetbeli tagság, a szolgáltatónak helyi ügynökkel vagy helyi irodával kell rendelkeznie, vagy egyéb megkülönböztetésmentes követelményeknek való megfelelés, például egyes tevékenységeket nem végezhetnek védett övezetekben vagy területeken. Bár e mellékletben nem szerepelnek, ezek az intézkedések továbbra is alkalmazandók.
9. Az egyértelműség érdekében az Uniós Félre vonatkozóan a nemzeti elbánás nyújtásának kötelezettsége nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy az adott tagállamban nyújtott elbánást az Európai Unió működéséról szóló szerződés értelmében, vagy az említett szerződés alapján elfogadott bármely intézkedés szerint nyújtott elbánást – beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását – ki kell terjeszteni Chile természetes vagy jogi személyeire:
(a) másik tagállam természetes személyei vagy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek; vagy
(b) az Európai Unió valamely más tagállamának joga szerint létesített jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban található.
10. Az egyik Fél beruházói által a másik Fél jogának (beleértve az Uniós Fél esetében valamely tagállam jogát is) megfelelően alapított olyan jogi személyeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az említett másik Fél területén található, nem érinti az ilyen jogi személyekre a másik Fél területén való megalapításkor esetlegesen vonatkozó és továbbra is alkalmazandó, a 17. fejezettel összhangban álló feltételeket és kötelezettségeket.
11. A felek jegyzékei a 41.2. cikkel összhangban csak a felek területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. Nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
12. Az Uniós Fél jegyzékében a következő rövidítések szerepelnek:
EU Európai Unió, ideértve minden tagállamát
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
EGT Európai Gazdasági Térség
17-B-1. függelék
AZ UNIÓS FÉL JEGYZÉKE
1. fenntartás – Valamennyi ágazat
2. fenntartás – Szakmai szolgáltatások – az egészségügyi szolgáltatások kivételével
3. fenntartás – Szakmai szolgáltatások – egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és a gyógyszerek kiskereskedelme
4. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – kutatási-fejlesztési szolgáltatások
5. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások
6. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – bérbeadási vagy lízingszolgáltatások
7. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások
8. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – munkaerő-közvetítő szolgáltatások
9. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – biztonsági és nyomozási szolgáltatások
10. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – egyéb üzleti szolgáltatások
11. fenntartás – Telekommunikáció
12. fenntartás – Építőipari szolgáltatások
13. fenntartás – Forgalmazási szolgáltatások
14. fenntartás – Oktatási szolgáltatások
15. fenntartás – Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
16. fenntartás – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
17. fenntartás – Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások
18. fenntartás – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások
19. fenntartás – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások
20. fenntartás – Mezőgazdaság, halászat és vízügy
21. fenntartás – Bányászat és energiával kapcsolatos tevékenységek
22. fenntartás – Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások
1. fenntartás – Valamennyi ágazat
Ágazat: Valamennyi ágazat
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Fejezet/szakasz: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Letelepedés
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Az ålandi regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek és a jogi személyek esetében az Åland-szigeteken korlátozzák az ingatlantulajdon ålandi illetékes hatóságok engedélye nélküli megszerzésének és fenntartásának jogát. Az ålandi regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek vagy bármely vállalkozás esetében az Åland-szigeteken korlátozzák a letelepedésre vagy gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó jogot az ålandi illetékes hatóságok engedélye nélkül.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Ahvenanmaan maanhankintalaki (Az Åland-on történő földvásárlásról szóló törvény) (3/1975), 2. szakasz; Ahvenanmaan itsehallintolaki (Åland autonómiájáról szóló törvény) (1144/1991), 11. szakasz.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács:
FR: A pénzügyi és monetáris törvény L151-1. cikke és 153-1. cikke és az azt követő cikkei alapján Franciaországban a külföldi beruházásokat a pénzügyi és monetáris törvény R.151-3. cikkében felsorolt ágazatokban a gazdasági minisztérium előzetes engedélyétől kell függővé tenni.
Hatályban lévő intézkedések:
FR: A fenti leírás részben foglaltak szerint.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
FR: Újonnan privatizált vállalatokban való külföldi részesedésszerzés a nyilvánosság számára felkínált részvénytőkének egy változó összegére korlátozott, amelyet a francia kormány határoz meg eseti alapon. Bizonyos kereskedelmi, ipari és kisüzemi tevékenységek terén a letelepedéshez külön engedély szükséges, amennyiben az ügyvezető igazgató nem rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Az állami vagy köztulajdon hasznosításához vagy használatához kapcsolódó bizonyos gazdasági tevékenységekre a koncessziókról szóló törvény szerint nyújtott koncessziók vonatkoznak.
Azoknál a kereskedelmi társaságoknál, amelyekben az állam vagy a települési önkormányzat a tőketulajdon 50 %-át meghaladó részesedéssel rendelkezik, Állami Vállalatok és Ellenőrző Ügynökség vagy más állami, illetve regionális hatóság – attól függően, hogy melyik az illetékes hatóság – által kiadott engedély szükséges ahhoz, hogy a társaság befektetett eszközére vonatkozó ügyletet, a részesedés megszerzésére, lízingre, közös tevékenységre, hitelezésre, követelést biztosító zálogjogra vonatkozó szerződést köthessenek, valamint váltókból eredő kötelezettségeket vállalhassanak. Ez a fenntartás nem alkalmazandó a bányászatra és az ásványianyag-kitermelésre, amelyre külön fenntartás vonatkozik az Uniós Félnek az e megállapodás 17-A. mellékletében található jegyzékében.
IT: A kormány gyakorolhat bizonyos különleges hatásköröket a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban és bizonyos stratégiai fontosságú tevékenységekben az energia, a szállítás és a kommunikáció területén. Ez a honvédelem és nemzetbiztonság területén stratégiai fontosságú tevékenységet végző minden jogi személyre vonatkozik, nem csak a privatizált vállalatokra.
Amennyiben alapvető honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeket érintő súlyos kár fenyeget, a kormány a következő különleges hatáskörökkel rendelkezik:
(i) különleges feltételeket állapíthat meg a részesedések vásárlását illetően;
(ii) vétójog az olyan különleges műveletekkel kapcsolatos határozatok elfogadása tekintetében, mint a székhelyáthelyezések, egyesülések, szétválások, valamint a tevékenységváltások; vagy
(iii) részvények vásárlásának elutasítása, amennyiben a vevő a tőkében való részesedés olyan szintjét kísérli meg birtokolni, amely valószínűsíthetően sérti a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeket.
Az energiaügy, szállítás és kommunikáció terén a stratégiai eszközökkel kapcsolatos bármely határozatot, jogi aktust és ügyletet (például székhelyáthelyezések, egyesülések, szétválások, tevékenységváltások, megszűnések) az érintett vállalat köteles bejelenteni a miniszterelnöki hivatalnak. Különösen az Európai Unión kívüli természetes vagy jogi személyek vásárlásait kell bejelenteni, amelyek e személyek számára ellenőrzést biztosítanak a vállalat felett.
A miniszterelnök a következő különleges hatásköröket gyakorolhatja:
(i) vétójoga van minden olyan határozat, jogi aktus és ügylet tekintetében, amely a közérdeket rendkívül fenyegető súlyos kárt jelent a biztonság területén, valamint a hálózatok működése vagy az ellátás szempontjából;
(ii) különleges feltételek megállapítása a közérdek garantálása érdekében; vagy
(iii) a vásárlás elutasítása kivételes esetekben, amennyiben az állam alapvető érdekeit veszély fenyegeti.
A kritériumokat, amelyek alapján a valós vagy kivételes fenyegetést értékelik, valamint a különleges hatáskörökre vonatkozó feltételeket és eljárásokat a törvény határozza meg.
Hatályban lévő intézkedések:
IT: A védelem és nemzetbiztonság, energia, közlekedés és kommunikáció területén működő vállalatokban a különleges hatáskörökről szóló 56/2012. sz. törvény; és a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén a stratégiai fontosságú tevékenységeket meghatározó 2012. november 30-i DPCM 253. sz. miniszterelnöki rendelet.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
LT: A nemzetbiztonság szempontjából stratégiai fontosságú vállalkozások, ágazatok, övezetek, eszközök és létesítmények.
Hatályban lévő intézkedések:
LT: A Litván Köztársaság nemzetbiztonságát biztosító alapvető fontosságú objektumok védelméről szóló, (legutóbb a 2020. szeptember 17-i XIII‑3284. sz. törvénnyel módosított) 2002. október 10-i IX-1132. sz. törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
SE: Diszkriminatív előírások az alapítókra, a felső vezetésre és az igazgatótanácsra vonatkozóan, amennyiben a jogi személy új formáit belefoglalják a svéd jogba.
(b) Ingatlantulajdon-szerzés
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
HU: Állami tulajdon szerzése.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HU: A termőföld külföldi jogi személyek és tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személyek általi vásárlása.
Hatályban lévő intézkedések:
HU: A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (II. fejezet
[6–36. bekezdés] és IV. fejezet [38–59. bekezdés]); és a 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (IV. fejezet [8–20. bekezdés]).
LV: Chilei vagy harmadik országbeli állampolgárok általi földvásárlás.
Hatályban lévő intézkedések:
LV: A vidéki területekre vonatkozó földprivatizációról szóló törvény 28., 29., 30. szakasza.
SK: Külföldi vállalatok vagy természetes személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági termőföldet vagy erdőterületeket egy település beépített területének határán kívül, valamint néhány egyéb típusú földterületet (pl. természeti erőforrások, tavak, folyók, közutak stb.).
Hatályban lévő intézkedések:
SK: 44/1988. sz. törvény a természeti erőforrások védelméről és kiaknázásáról; 229/1991. sz. törvény a földterületek és más mezőgazdasági javak tulajdonlásának szabályozásáról; 460/1992. sz. törvény a Szlovák Köztársaság alkotmányáról; 180/1995. sz. törvény a földtulajdont érintő rendelkezésekre irányuló intézkedésekről;
202/1995. sz. devizatörvény; 503/2003. sz. törvény a termőföld tulajdonjogának visszaszolgáltatásáról; 326/2005. sz. törvény az erdőterületekről; és a 140/2014. sz. törvény a mezőgazdasági földterület megszerzéséről.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás; A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A külföldi természetes és jogi személyek nem szerezhetnek földtulajdont. Külföldi részvétellel működő bolgár jogi személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági földtulajdont. Külföldi jogi személyek és állandó külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személyek vásárolhatnak épületeket és ingatlan-tulajdonjogokat (használati jog, építési jog, ráépítési jog és szolgalmak). Az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi természetes személyek, külföldi jogi személyek, amelyekben a külföldi részvétel többségi szavazati jogot biztosít, vagy megakadályozhatja határozatok elfogadását, csak engedéllyel szerezhetnek ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot, a Minisztertanács által kijelölt bizonyos földrajzi régiókban.
Hatályban lévő intézkedések:
BG: A Bolgár Köztársaság alkotmányának 22. cikke; a mezőgazdasági földterületek tulajdonáról és hasznosításáról szóló törvény 3. cikke; és az erdőterületekről szóló törvény 10. cikke.
EE: A külföldi természetes vagy jogi személyek, akik nem az EGT-ből vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjaiból valók, csak a megyei kormányzó és az önkormányzati képviselőtestület engedélyével szerezhetnek mezőgazdasági földterületet vagy erdőföldterületet magába foglaló ingatlanvagyont, és igazolniuk kell a törvényben foglaltaknak megfelelően, hogy az ingatlanvagyont hatékonyan, fenntartható módon és a célnak megfelelően kívánják felhasználni.
Hatályban lévő intézkedések:
EE: Kinnisasja omandamise kitsendamise seadus (Ingatlantulajdon-vásárlás korlátozásáról szóló törvény), 2. és 3. fejezet.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
LT: Bármely intézkedés, amely konzisztens az Európai Unió által a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményben (GATS) vállalt kötelezettségekkel és amely Litvániában a földvásárlás tekintetében alkalmazandó. A földvásárlási eljárást, annak feltételeit és korlátait az alkotmányjog, a földről szóló törvény és a termőföldtulajdon-szerzésről szóló törvény határozza meg.
Azonban a helyi önkormányzatok (helyhatóságok), az OECD és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjainak más olyan állami entitásai, amelyek LT-ban gazdasági tevékenységet folytatnak, és amelyek az alkotmányjog alapján az európai uniós integráció és a LT részvételével működő más integráció kritériumaival összhangban állnak, jogosultak a közvetlen tevékenységük végzéséhez szükséges épületek és létesítmények építéséhez és működtetéséhez szükséges nem mezőgazdasági földterületek tulajdonjogát megszerezni.
Hatályban lévő intézkedések:
LT: A Litván Köztársaság alkotmánya; A Litván Köztársaság legutóbb a 2018. január 12-i XIII-981. sz. törvénnyel módosított, a 2003. március 20-i IX‑1381. sz. törvénnyel újonnan szerkesztett, 1996. június 20-i I-1392. sz. alkotmányos törvénye a Litván Köztársaság alkotmánya 47. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról; a legutóbb a 2020. június 26-i XIII-3165. sz. törvénnyel módosított, a 2004. január 27-i IX-1983. sz. törvénnyel újonnan szerkesztett 1994. április 26-i I‑446. sz. törvény a földről; a legutóbb a 2020. május 14-i XIII-2935. sz. törvénnyel módosított, a 2018. január 1-jei XIII-801. sz. törvénnyel újonnan szerkesztett 2003. január 28-i IX-1314. sz. törvény a termőföldtulajdon-szerzésről; és a legutóbb a 2020. június 25-i XIII-3115. sz. törvénnyel módosított, a 2001. április 10-i IX-240. sz. törvénnyel újonnan szerkesztett 1994. november 22-i I-671. sz. törvény az erdőterületekről.
(c) Elismerés
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EU: Az oklevelek és más szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló európai uniós irányelvek csak az Európai Unió állampolgáraira alkalmazandók. A szabályozott szakmai szolgáltatásnyújtás joga az egyik tagállamban nem biztosít ugyanilyen jogot egy másik tagállamban.
(d)
Legnagyobb kedvezményes elbánás
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít valamely harmadik országot a hatályos nemzetközi beruházási szerződések vagy más kereskedelmi megállapodások vagy e megállapodás hatálybalépésének napja előtt aláírt megállapodások alapján.
EU: Valamely harmadik országgal szembeni megkülönböztetett elbánás az olyan meglévő vagy jövőbeli két- vagy többoldalú megállapodás értelmében, amely:
(i) megteremti a szolgáltatások és a beruházások belső piacát;
(ii) megadja a letelepedéshez való jogot; vagy
(iii) előírja a jogszabályok közelítését egy vagy több gazdasági ágazatban;
a „szolgáltatások és beruházások belső piaca” olyan belső határok nélküli terület, amely biztosítja a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását;
a letelepedés joga szerint lényegében minden korlátozást el kell törölni, amely a két- vagy többoldalú megállapodás részes felei között a letelepedést gátolja, az adott megállapodás hatálybalépésétől kezdve. A letelepedés joga alapján a két- vagy többoldalú megállapodás részes feleinek állampolgárai olyan feltételek alapján hozhatnak létre és működtethetnek vállalkozásokat, mint amilyeneket az ilyen letelepedés helye szerinti részes fél joga az ottani állampolgárok tekintetében meghatároz;
a „jogszabályok közelítése” a következőket jelenti:
(i) a két- vagy többoldalú megállapodásban részes egy vagy több fél jogszabályainak közelítése az adott megállapodásban részes másik fél jogszabályaihoz; vagy
(ii) közös jogszabályok beépítése a két- vagy többoldalú megállapodásban részes felek jogába.
Ilyen közelítésre vagy beépítésre csak abban az esetben kerül sor és csak akkortól kell megtörténtnek tekinteni, amikor azt a két- vagy többoldalú megállapodásban részes fél vagy felek jogában törvénybe iktatják.
Hatályban lévő intézkedések:
EU: Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 1 ; Stabilizációs megállapodások; Az EU és a Svájci Államszövetség közötti kétoldalú megállapodások; és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások.
EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít a letelepedési joggal kapcsolatban állampolgárokat vagy vállalkozásokat a következő tagállamok között meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján: BE, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT, LU, NL, PT, valamint az alábbi országok vagy hercegségek bármelyike: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikánvárosi Állam.
DK, FI, SE: DK, SE és FI által az északi együttműködés előmozdítása céljából hozott intézkedések, mint például:
(i) a kutatás-fejlesztési (K+F) projektek pénzügyi támogatása (Északi Ipari Alap);
(ii) nemzetközi projektek megvalósíthatósági tanulmányainak finanszírozása (projektexportot támogató északi alap); és
(iii) környezetvédelmi technológiát hasznosító vállalatok pénzügyi támogatása (Északi Környezetvédelmi Finanszírozási Társaság); az Északi Környezetvédelmi Finanszírozási Társaság (NEFCO) célja, hogy előmozdítsa az északi területeken a környezetvédelmet érintő beruházásokat, különös hangsúlyt fektetve Kelet-Európára.
Ez a fenntartás nem érinti a valamely Fél általi közbeszerzés alóli kizárást vagy támogatásokat az e megállapodás III. része 18.1. cikke (2) bekezdésének e) és f) albekezdésében foglaltak szerint.
PL: A letelepedésre vagy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó preferenciális feltételek, amelyek magukban foglalhatják a PL-ban alkalmazandó fenntartások jegyzékében szereplő egyes korlátozások megszüntetését vagy módosítását, meghosszabbíthatók kereskedelmi és navigációs szerződések révén.
PT: Eltekint az állampolgársági követelményektől azon országok szolgáltatásnyújtó természetes személyei által gyakorolt egyes tevékenységek és szakmák gyakorlása esetében, ahol a portugál a hivatalos nyelv (Angola, Brazília, Zöld-foki-szigetek, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Mozambik, São Tomé és Príncipe és Kelet-Timor).
(e) Fegyverek, lőszerek és hadianyagok
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy forgalmazása vagy kereskedelme. Hadianyagnak csak olyan termék minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése és készítésének célja a katonai felhasználás a háborús vagy honvédelmi tevékenységek kifejtésével összefüggésben.
2. fenntartás – Szakmai szolgáltatások – az egészségügyi szolgáltatások kivételével
Ágazat: Szakmai szolgáltatások – jogi szolgáltatások: közjegyzők és végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; számviteli és könyvelési szolgáltatások; könyvvizsgálói szolgáltatások, adótanácsadói szolgáltatások; építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 861 része, CPC 87902 része, CPC 862, CPC 863, CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673, CPC 8674 és CPC 879 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Jogi szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EU, kivéve SE: A közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, „huissiers de justice” vagy más „officiers publics et ministériels” által nyújtott jogi tanácsadási, jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások és hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások (a CPC 861 része, a CPC 87902 része).
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
BG: A vállalkozások alapítására és működésére, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó teljes nemzeti elbánás csak olyan cégekre terjeszthető ki, amelyeket azokban az országokban alapítottak vagy azon országok állampolgárai alapítottak, amelyekkel preferenciális megállapodást kötöttek vagy fognak kötni (CPC 861 része).
LT: Külföldi országok ügyvédei csak nemzetközi megállapodások alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként (a CPC 861 része), ideértve a bíróságok előtti jogi képviselettel kapcsolatos egyedi rendelkezéseket.
(b) Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatások (CPC 86211, 86212, amelyek nem számviteli és könyvelési szolgáltatások)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A Mérlegképes Könyvvizsgálók Intézetének tagjai közé tartozó bejegyzett könyvvizsgálók által független pénzügyi ellenőrzést kell elvégezni. Viszonossági alapon az Okleveles Könyvvizsgálók Intézetének be kell jegyeznie egy chilei vagy egy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezetet, amennyiben az utóbbi igazolja a következőket:
(i) a testületi tagok és a szervezet nevében ellenőrzést végző bejegyzett könyvvizsgálók háromnegyede megfelel a bolgár könyvvizsgálókra vonatkozó követelményeknek és sikeresen megfelelt az erre vonatkozó vizsgákon;
(ii) a könyvvizsgáló szervezet független pénzügyi ellenőrzést végez a függetlenségre és objektivitásra vonatkozó követelményekkel összhangban; és
(iii) a könyvvizsgáló szervezet honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé vagy teljesíti a nyilvánosságra vonatkozó egyéb, ezzel egyenértékű követelményeket, amennyiben közérdeklődésre számot tartó jogalanyok ellenőrzését végzi.
Hatályban lévő intézkedések:
BG: A független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
CZ: Csak az olyan jogi személy, amelyben a tőkerészesedés vagy a szavazati jog legalább 60 %-a Csehország vagy a tagállamok állampolgárainak van fenntartva, kaphat engedélyt könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtására Csehországban.
Hatályban lévő intézkedések:
CZ: A könyvvizsgálókról szóló, 2009. április 14-i 93/2009. sz., módosított törvény.
(c) Építészeti és településtervezési szolgáltatások (CPC 8674)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HR: Határokon átnyúló várostervezési szolgáltatásnyújtás.
3. fenntartás – Szakmai szolgáltatások – egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és a gyógyszerek kiskereskedelme
Ágazat: Egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások, gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 63211, 85201, 9312, 9319, 93121, 932
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások; szülésznők, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 63211, 85201, 9312, 9319, 932)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, a szülésznők, fizioterapeuták, paramedikusok és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat, kivéve az ápolók által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, CPC 93191).
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Laki yksityisestä terveydenhuollosta (A magánegészségügyi ellátásról szóló törvény) (152/1990).
BG: Valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatásnyújtás, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, az ápolók, szülésznők, fizioterapeuták, paramedikusok és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, CPC 9319 része).
Hatályban lévő intézkedések:
BG: Az egészségügyi létesítményekről, az ápolók, szülészek szakmai szervezetéről és a kapcsolódó szakorvosi testületről szóló törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CZ, MT: Valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatásnyújtás, akár államilag, akár magánfinanszírozott, többek között az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatások, mint az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, fizioterapeuták, paramedikusok, pszichológusok és egyéb kapcsolódó szolgáltatások (CPC 9312, CPC 9319 része).
Hatályban lévő intézkedések:
CZ: Az emberi felhasználásra szánt emberi szövetek és sejtek minőségének és biztonságának megőrzéséről szóló 296/2008. sz. törvény
(Az emberi szövetekről és sejtekről szóló törvény); a gyógyszerekről és egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 378/2007. sz. törvény (A gyógyszerekről szóló törvény); az orvostechnikai eszközökről és az adminisztratív díjakról szóló 634/2004. sz. törvény módosításáról szóló, módosított 268/2014. sz. törvény; a szervek és szövetek adományozásáról, kivételéről és átültetéséről és egyes törvények módosításáról szóló 285/2002. sz. törvény (Az átültetésről szóló törvény); az egészségügyi szolgáltatásokról és azok nyújtásának feltételeiről szóló 372/2011. sz. törvény; és a különleges egészségügyi szolgáltatásokról szóló 373/2011. sz. törvény.
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve NL és SE: Valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatásnyújtás, akár államilag, akár magánfinanszírozott, többek között az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatások esetében, mint az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, fizioterapeuták, paramedikusok és pszichológusok tartózkodási hely szükséges. Ezeket a szolgáltatásokat csak az Európai Unió területén fizikailag jelen lévő természetes személyek nyújthatják (CPC 9312, CPC 93191 egy része).
BE: Valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatás határokon átnyúló nyújtása, akár államilag, akár magánfinanszírozott, többek között orvosok, fogorvosok és szülésznők által nyújtott szolgáltatások, ápolók, fizioterapeuták, pszichológusok és paramedikusok által nyújtott szolgáltatások (CPC 85201 része, CPC 9312, CPC 93191 része).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
PT: a fizioterapeuták, a paramedikusok és a podológusok szakmáját illetően a külföldi szakemberek viszonossági alapon folytathatnak tevékenységet.
(b) Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Állategészségügyi létesítményt természetes és jogi személy is létrehozhat.
Az állatgyógyászat gyakorlása csak az EGT-állampolgárok és az állandó lakosok számára engedélyezett (az állandó lakóhellyel rendelkezők számára előírt a fizikai jelenlét).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BE, LV: Határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatások.
(c) Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve BE, BG, EE, ES, IE és IT: A csomagküldő kereskedelem csak az EGT-tagállamokból lehetséges, ezért letelepedés szükséges ezen országok bármelyikében a gyógyszereknek és speciális orvosi termékeknek az Európai Unió lakossága számára történő kiskereskedelméhez.
CZ: A kiskereskedelmi értékesítés csak tagállamokból lehetséges.
BE: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek kiskereskedelmi értékesítése kizárólag Belgiumban létrehozott gyógyszertárból lehetséges.
BG, EE, ES, IT és LT: Gyógyszerek határokon átnyúló kiskereskedelmi értékesítése.
IE és LT: A kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek határokon átnyúló kiskereskedelme.
PL: A gyógyszerek kereskedelmében a közvetítőknek állandó lakóhellyel vagy székhellyel kell rendelkezniük Lengyelország területén.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése és gyógyászati és ortopédiai termékek kiskereskedelme.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
SE: A gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése, valamint a lakosság gyógyszerrel való ellátása.
Hatályban lévő intézkedések:
AT: Arzneimittelgesetz (a gyógyszerekről szóló törvény), BGBl. 185/1983. sz. módosított törvény, §§ 57, 59, 59a; és
Medizinproduktegesetz (a gyógyászati termékekről szóló törvény), BGBl. 657/1996. sz. módosított törvény, § 99.
BE: Arrêté royal du 21 janvier 2009 portant instructions pour les pharmaciens; és Arrêté royal du 10 novembre 1967 relatif à l'exercice des professions des soins de santé.
CZ: 378/2007. sz. módosított törvény a gyógyszerekről; és 372/2011. sz. módosított törvény az egészségügyi szolgáltatásokról.
FI: Lääkelaki (Gyógyszerekről szóló törvény) (395/1987).
PL: A gyógyszerekről szóló törvény 73a. cikke (2020. évi Jogi Közlöny, 944. tétel, 1493).
SE: A gyógyszerek kereskedelméről szóló törvény (2009:336); A gyógyszerek kereskedelméről szóló rendelet (2009:659); és a svédországi gyógyászatitermék-ügynökség további szabályokat fogadott el, amelyek részletei a következő helyen található: (LVFS 2009:9).
4. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – kutatási-fejlesztési szolgáltatások
Ágazat: Kutatási-fejlesztési szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 851, 852, 853
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
RO: A kutatási és fejlesztési szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
Hatályban lévő intézkedések:
RO: 6 / 2011. sz. kormányhatározat; Az oktatási és kutatási miniszter 3548 / 2006. sz. rendelete; és a 134 / 2011. sz. kormányhatározat.
5. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat: Ingatlanszolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 821, 822
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
CZ és HU: Határokon átnyúló ingatlanszolgáltatások.
6. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – bérbeadási vagy lízingszolgáltatások
Ágazat: Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások üzemeltetők nélkül
Iparági besorolás: CPC 832
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
BE és FR: Személyi és háztartási cikkekre vonatkozó lízing- vagy bérbeadási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása üzemeltető nélkül.
7. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások
Ágazat: Követelésbehajtási szolgáltatások, hitelminősítéssel kapcsolatos szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 87901, 87902
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Helyi jelenlét
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
EU, kivéve ES, LV és SE: a követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások tekintetében.
8. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – munkaerő-közvetítő szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Üzleti szolgáltatások – munkaerő-közvetítő szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve HU és SE: Háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet közvetítésének szolgáltatása (CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209).
BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK: Vezető-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201).
AT, BG, CY, CZ, EE, FI, LT, LV MT, PL, PT, RO, SI és SK: Irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások létrehozása (CPC 87202).
AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK: Irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatások (CPC 87203).
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve BE, HU és SE: Irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 87202).
IE: A vezetőtoborzással kapcsolatos szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 87201).
FR, IE, IT és NL: Irodai munkaerő-közvetítési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 87203).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás tekintetében:
DE: Egyes meghatározott szakmák tekintetében a Munkaügyi és Szociális Minisztérium rendeletet bocsáthat ki az EU-n és az EGT-n kívüli személyzet elhelyezésére és felvételére vonatkozóan (CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209).
Hatályban lévő intézkedések:
AT: az osztrák kereskedelmi törvény (Gewerbeordnung), 97. § és 135. §, Szövetségi Hivatalos Lap, 194/1994. szám, a módosítások szerint; és a 196/1988. sz. ideiglenes foglalkoztatásról szóló, módosított törvény (Arbeitskräfteüberlassungsgesetz/AÜG), Szövetségi Jogi Közlöny.
BG: A foglalkoztatási törvény, 26., 27., 27a. és 28. cikk.
CY: A 126(I)/2012. sz. magán-munkaközvetítő ügynökségről szóló módosított törvény; és az N.174(I)/2012. sz. módosított törvény.
CZ: A foglalkoztatásról szóló törvény (435/2004).
DE: Gesetz zur Regelung der Arbeitnehmerüberlassung (AÜG); Sozialgesetzbuch Drittes Buch (SGB III; a szociális törvénykönyv III. könyve) – foglalkoztatás előmozdítása; és a Verordnung über die Beschäftigung von Ausländerinnen und Ausländern (BeschV; törvény a külföldiek foglalkoztatásáról).
DK: 2014. január 17-i 73. sz. törvényerejű rendelet §§ 8a – 8f. és a 2013. március 7-i 228. sz. rendeletben foglaltak (a tengerészek foglalkoztatása); és a munkavállalói engedélyekről szóló 2006. évi törvény. 1. szakaszának (2) és (3) bekezdése.
EL: A 4093/2012. sz. törvénnyel (Hivatalos Kormányzati Közlöny 222 A) módosított 4052/2012. sz. törvény (Hivatalos Kormányzati Közlöny 41 A).
FI: Lakijulkisesta työvoima- ja yrityspalvelusta (törvény az állami foglalkoztatási szolgálatokról és állami vállalatokról) (916/2012).
HR: A munkaerőpiacról szóló törvény (OG 118/18, 32/20); a munkavállalásról szóló törvény (OG 93/14, 127/17, 98/19); és a külföldiekről szóló törvény (OG 130/11m, 74/13, 67/17, 46/18, 53/20).
IE: A munkavállalói engedélyekről szóló 2006. évi törvény 1. szakaszának (2) és (3) bekezdése.
IT: 276/2003. sz. törvényerejű rendelet 4. és 5. cikke.
LT: A Litván Köztársaság 2016. szeptember 14-i XII-2603. számú törvényével jóváhagyott litván Munka Törvénykönyve, amelyet legutóbb a 2020. október 15-i XIII‑3334. számú törvény módosított; a Litván Köztársaságban a külföldiek jogállásáról szóló, legutóbb a 2020. november 10-i XIII-3412. sz. törvénnyel módosított 2004. április 29-i IX-2206. sz. törvény.
LU: Loi du 18 janvier 2012 portant création de l'Agence pour le développement de l'emploi (a foglalkoztatásfejlesztést szolgáló ügynökség [ADEM] létrehozásáról szóló, 2012. január 18-i törvény).
MT: A foglalkoztatási és képzési szolgáltatásokról szóló törvény (Cap 343) (23–25. cikke); és a munkaerő-közvetítő ügynökségekről szóló rendeletek (S.L. 343.24).
PL: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkaerőpiaci intézmények szóló, 2004. április 20-i módosított törvény 18. cikke (2015. évi Dz. U., 149. tétel, a módosítások szerint).
PT: A 2014. február 12-i 5/2014. sz. törvénnyel módosított, 2009. szeptember 25-i 260/2009. sz. törvény; a 2015. szeptember 9-i 146/2015. sz. törvénnyel módosított 2016. augusztus 23-i 28/2016. sz. törvényerejű rendelet (a munkaerő-közvetítő ügynökségek szolgáltatásaihoz való hozzáférés és szolgáltatásnyújtás).
RO: A külföldön dolgozó román állampolgárok védelméről szóló 156/2000. sz. törvény, újra kihirdetve, és a Kormány 384/2001. sz. határozata a 156/2000. sz. törvény alkalmazására vonatkozó módszertani normák jóváhagyásáról, későbbi módosításokkal; a 277/2002. sz. kormányrendelet, amelyet a 790/2004. sz. és az 1122/2010. sz. kormányrendelet módosított; és az 53/2003. sz. törvény – A Munka Törvénykönyve, újra kihirdetve, későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel, valamint a munkaerő-kölcsönző cég működési feltételeiről és az engedélyezési eljárásról szóló 1256/2011. sz. kormányhatározat.
SI: Törvény a munkaerőpiac szabályozásáról (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 80/2010, 21/2013, 63/2013, 55/2017); és a foglalkoztatásról, önfoglalkoztatásról és a külföldiek munkavállalásáról szóló törvény – ZZSDT (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, RS, 47/2015), ZZSDT-UPB2 (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, RS, 1/2018).
SK: 5/2004. sz. törvény a foglalkoztatási szolgáltatásokról; és a 455/1991. sz. törvény a kereskedelmi engedélyezésről.
9. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – biztonsági és nyomozási szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Üzleti szolgáltatások – biztonsági és nyomozási szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 87301, CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304, CPC 87305, CPC 87309
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304, CPC 87305, CPC 87309)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG, CY, CZ, EE, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Biztonsági szolgáltatások nyújtása.
DK, HR és HU: Az alábbi alágazatok: HR és HU: őrző-védő szolgáltatások (87305); HR: biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatások (87302); DK: repülőtéri őrző-védő szolgáltatások (87305 része); HU: páncélozott járművel végzett szolgáltatások (87304).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: Az őrző-védő szolgáltatásokkal (87305), valamint a biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadással és képzéssel (87302) foglalkozó vállalkozások igazgatótanácsi tagjai esetében tagállami állampolgárság szükséges. Az őrző-védő és biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások felső vezetésének valamely tagállam lakóhellyel rendelkező állampolgárának kell lennie.
FI: A biztonsági szolgáltatások nyújtására engedélyek csak az EGT-ben tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyeknek vagy az EGT-ben letelepedett jogi személyeknek adhatók meg.
ES: A biztonsági szolgáltatások határokon át történő nyújtása. A magáncélú biztonsági személyzet esetében állampolgársági követelmény áll fenn.
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE, FI, FR és PT: A biztonsági szolgáltatások külföldi szolgáltató általi határon át történő nyújtása nem megengedett. Állampolgársági kötelezettség áll fenn: PT – szakképzett személyzet esetében; és FR – az ügyvezető igazgatók és az igazgatók esetében.
Hatályban lévő intézkedések:
BE: Loi réglementant la sécurité privée et particulière, 2 Octobre 2017.
BG: A magánbiztonsági szolgáltatásokról szóló törvény.
CZ: A kereskedelmi engedélyezésről szóló törvény.
DK: A légi közlekedés biztonságáról szóló rendelet.
FI: Laki yksityisistä turvallisuuspalveluista 282/2002 (A biztonsági magánszolgáltatásokról szóló törvény).
LT: 2004. július 8-i IX-2327. sz. törvény a személyek és javak védelméről.
LV: A biztonsági őrök tevékenységeiről szóló törvény (6., 7., 14. szakasz).
PL: A személyek és vagyontárgyak védelméről szóló, 1997. augusztus 22-i törvény (Hivatalos Lap, 2016, 1432. tétel, a módosítások szerint).
PT: 34/2013. sz. törvény, alterada p/ Lei 46/2019, 16 maio 2019; és a 273/2013. sz. rendelet, alterada p/ Portaria 106/2015, 13 abril 2015.
SI: Zakon o zasebnem varovanju (a magánbiztonságról szóló törvény).
(b) Nyomozási szolgáltatások (CPC 87301)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve AT és SE: Nyomozási szolgáltatások nyújtása.
10. fenntartás – Üzleti szolgáltatások – egyéb üzleti szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Üzleti szolgáltatások – egyéb üzleti szolgáltatások (fordítás, tolmácsolás, sokszorosítási szolgáltatások, energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások)
Iparági besorolás: CPC 86764, CPC 86769, CPC 87905, CPC 87904, CPC 884, CPC 8868, CPC 887
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
HR: Hivatalos dokumentumok határokon át nyújtott fordítása és tolmácsolása.
(b) Másolási szolgáltatások (CPC 87904)
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
HU: Sokszorosítási szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
(c) Az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások és a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások (CPC 884 része, 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
HU: Az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, és a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása tekintetében, az említett ágazatokhoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével.
(d) Hajók, vasúti járművek, valamint légi járművek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 86764 része, CPC 86769, CPC 8868)
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve DE, EE és HU: A vasúti járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
EU, kivéve CZ, EE, HU, LU és SK: A belvízi szállítást végző hajók karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
EU, kivéve EE, HU és LV: A tengeri hajók karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
EU, kivéve AT, EE, HU, LV és PL: A légi járművek és alkatrészeik karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása (CPC 86764 része, CPC 86769, CPC 8868).
EU: A hajók kötelező felügyeletével és tanúsításával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
Hatályban lévő intézkedések:
EU: A 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 .
(e) Légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb üzleti szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EU: Megkülönböztetett elbánás valamely harmadik országgal szemben az alábbi szolgáltatásokkal kapcsolatos meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján:
(i) légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(ii) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;
(iii) légi járművek és ezek részeinek karbantartása és javítása;
(iv) járművek személyzet nélküli bérbeadása vagy lízingje.
11. fenntartás – Telekommunikáció
Ágazat: Műholdas közvetítési szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
BE: Műholdas közvetítési szolgáltatások.
12. fenntartás – Építőipari szolgáltatások
Ágazat: Építőipari szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 51
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
LT: A kivételes jelentőségű építési tervdokumentációk elkészítésére vonatkozó jogot csak Litvániában bejegyzett tervezővállalat kaphat, vagy olyan külföldi tervezővállalat, amelyet a kormány által felhatalmazott intézmény jóváhagyott az ilyen tevékenységek tekintetében. Az építőipar fő területein műszaki tevékenységek folytatására vonatkozó jogot meg lehet adni nem litván személynek, aki megkapta a litván kormány által felhatalmazott intézmény jóváhagyását.
13. fenntartás – Forgalmazási szolgáltatások
Ágazat: Forgalmazási szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 621, CPC 62117, CPC 62251, CPC 62228, CPC 62251, CPC 62271, CPC 8929, CPC 62112 része, CPC 62226, CPC 62272 része, CPC 62276, CPC 631 része, CPC 63108, CPC 6329 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Gyógyszerek forgalmazása
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Gyógyszerek határokon átnyúló nagykereskedelme (CPC 62251).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények. Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Gyógyszerek forgalmazása (CPC 62117, CPC 62251, CPC 8929).
Hatályban lévő intézkedések:
BG: A humán gyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény; és az orvostechnikai eszközökről szóló törvény.
FI: Lääkelaki (Gyógyszerekről szóló törvény) (395/1987).
(b) Alkoholtartalmú italok forgalmazása
FI: Alkoholtartalmú italok forgalmazása (CPC 62112 része, 62226, 63107, 8929).
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Alkoholilaki (Alkoholról szóló törvény) (1102/2017).
(c) Egyéb forgalmazás (CPC 621 része, CPC 62228, CPC 62251, CPC 62271, CPC 62272 része, CPC 62276, CPC 63108, CPC 6329 része)
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Vegyipari termékek, nemesfémek és drágakövek, orvosi anyagok, orvosi felhasználású termékek és tárgyak, nagykereskedelmi forgalmazása; dohány és dohánytermékek, valamint alkoholtartalmú italok nagykereskedelmi forgalmazása.
Bulgária fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az árutőzsdei ügynökök által nyújtott szolgáltatások tekintetében.
Hatályban lévő intézkedések:
BG: A humán gyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény; törvény az orvostechnikai eszközökről; az állategészségügyi tevékenységekről szóló törvény; A vegyi fegyverek tilalmáról és a mérgező vegyi anyagok és prekurzoraik ellenőrzéséről szóló törvény; a dohányról és dohánytermékekről szóló törvény; a jövedéki adókról és az adóraktárokról szóló törvény; és a borról és szeszes italokról szóló törvény.
14. fenntartás – Oktatási szolgáltatások
Ágazat: Oktatási szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 92
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Állami finanszírozású vagy bármilyen formájú állami támogatásban részesülő oktatási szolgáltatások. Amennyiben a magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások külföldi szolgáltató általi nyújtása megengedett, a magánszolgáltatók részvétele az oktatási rendszerben megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti.
EU, kivéve CZ, NL, SE és SK: A magánfinanszírozású egyéb oktatási szolgáltatások nyújtása esetében, amelyek az alapfokú, középfokú, felsőfokú és felnőttoktatástól különböző szolgáltatásokat jelentenek (CPC 929).
CY, FI, MT és RO: magánfinanszírozású alapfokú, középfokú és felnőttoktatás (CPC 921, CPC 922, CPC 924).
AT, BG, CY, FI, MT és RO: Magánfinanszírozású felsőoktatási szolgáltatások nyújtása (CPC 923).
CZ és SK: A magánfinanszírozású oktatási szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatótanácsi tagjai többségének az említett ország állampolgárának kell lennie (CPC 921, CPC 922, CPC 923 – SK esetében a CPC 92310 kivételével –, CPC 924).
SI: Magánfinanszírozású általános iskolát kizárólag szlovén természetes vagy jogi személyek alapíthatnak. A szolgáltatónak bejegyzett székhelyet vagy fióktelepet kell létesítenie. A magánfinanszírozású közép- vagy felsőfokú oktatási szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatótanácsi tagjai többségének szlovén állampolgárnak kell lenniük (CPC 922, CPC 923).
SE: A közigazgatási szervek által oktatási tevékenység nyújtása céljából jóváhagyott oktatási szolgáltatók. Ez a fenntartás vonatkozik a bizonyos állami támogatásban részesülő magánfinanszírozású oktatási szolgáltatókra, többek között az állam által elismert oktatási szolgáltatókra, az állami felügyelet alatt működő oktatási szolgáltatókra vagy a tanulmányi támogatásra jogosító oktatásra (CPC 92).
SK: Valamennyi magánfinanszírozású oktatási szolgáltatás nyújtója esetében EGT-beli tartózkodási helyre van szükség, kivéve a felsőfokú műszaki és szakképzési szolgáltatásokat. (CPC 921, CPC 922, CPC 923, kivéve CPC 92310, CPC 924).
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG, IT és SI: A magánfinanszírozású alapfokú oktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 921).
BG és IT: A magánfinanszírozású középfokú oktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 922).
AT: A rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatás keretében megvalósuló magánfinanszírozású felnőttoktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 924).
Hatályban lévő intézkedések:
BG: A közoktatásról szóló törvény, 12. cikk; a felsőoktatásról szóló törvény, a kiegészítő rendelkezések (4) bekezdése; és a szakképzésről szóló törvény, 22. cikk.
FI: Perusopetuslaki (az alapfokú oktatásról szóló törvény) (628/1998); lukiolaki (az általános emelt szintű középfokú oktatásról szóló törvény) (629/1998); Laki ammatillisesta koulutuksesta (A szakképzésről szóló törvény) (630/1998); laki ammatillisesta aikuiskoulutuksesta (a felnőtt szakképzésről szóló törvény) (631/1998); ammattikorkeakoululaki (törvény a politechnikumokról) (351/2003); és yliopistolaki (törvény az egyetemekről) (558/2009).
IT: Az 1592/1933. sz. királyi rendelet (a középfokú oktatásról szóló törvény); 243/1991. számú törvény (A magánegyetemek számára nyújtott alkalmi állami hozzájárulás); a CNVSU (Comitato nazionale per la valutazione del sistema universitario) 20/2003. sz. határozata; és a (DPR) 25/1998. számú köztársasági elnöki rendelet.
SK: Az oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény; az egyetemekről szóló 131/2002. sz. törvény; az oktatásban és az iskolai önkormányzatokban az állami igazgatásról szóló 596/2003. sz. törvény.
15. fenntartás – Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat – alágazat: Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások – hulladék- és talajgazdálkodás
Iparági besorolás: CPC 9401, CPC 9402, CPC 9403, CPC 94060
A fenntartás típusa: Helyi jelenlét
Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
DE: Hulladékgazdálkodási szolgáltatások a tanácsadási szolgáltatások kivételével, valamint a talajvédelemmel és a fertőzött talaj kezelésével kapcsolatos szolgáltatások, a tanácsadási szolgáltatások kivételével.
16. fenntartás – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
Ágazat: Egészségügyi és szociális szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 93, 931 (kivéve 9312), 93191 része, 9311, 93192, 93193, 93199
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Egészségügyi szolgáltatások – kórházi, mentőszolgálattal, valamint bentlakásos ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93, CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része, CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193, CPC 93199)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács:
EU: Állami finanszírozású vagy bármilyen formájú állami támogatásban részesülő egészségügyi szolgáltatások.
EU: Valamennyi magánfinanszírozású egészségügyi szolgáltatás esetében, kivéve a magánfinanszírozású kórházakat, a magánfinanszírozású mentőszolgálatot, valamint a magánfinanszírozású bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásokat.
Ez a fenntartás nem vonatkozik az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része).
AT, PL és SI: Magánfinanszírozású mentőszolgálat (CPC 93192).
BE: Magánfinanszírozású mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93192, CPC 93193).
BG, CY, CZ, FI, MT és SK: Magánfinanszírozású kórházi, mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása (CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193).
FI: Egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások nyújtása (CPC 93199).
Hatályban lévő intézkedések:
CZ: 372/2011. sz. törvény az egészségügyi szolgáltatásokról és azok nyújtásának feltételeiről.
FI: Laki yksityisestä terveydenhuollosta (A magánegészségügyi ellátásról szóló törvény) (152/1990).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények vonatkozásában:
DE: Németország szociális biztonsági rendszerének ellátása, amelynek értelmében a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújthatják és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartoznak a „kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások” közé. Jobb elbánás biztosítása az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó kétoldalú kereskedelmi megállapodás keretében (CPC 93).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
DE: A német hadsereg által működtetett magánfinanszírozású kórházakra vonatkozó tulajdonjog.
Más kulcsfontosságú magánfinanszírozású kórházak államosítása (CPC 93110).
FR: A magánfinanszírozású laboratóriumi elemzési és vizsgálati szolgáltatások tekintetében.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Magánfinanszírozású laboratóriumi elemzési és vizsgálati szolgáltatások nyújtása (a CPC 9311 része).
Hatályban lévő intézkedések:
FR: Code de la Santé Publique.
(b) Egészségügyi és szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve HU: Az egészségügyi szolgáltatások, szociális szolgáltatások és szociális tevékenységek vagy az állami nyugdíjrendszer, illetve a kötelező szociális biztonsági rendszer részét képező szolgáltatások határon át történő nyújtása. Ez a fenntartás nem vonatkozik az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része).
HU: Valamennyi közforrásból finanszírozott kórházi, mentőszolgálattal és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtása (CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193).
(c) Szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények vonatkozásában:
EU: Valamennyi közforrásból finanszírozott vagy bármilyen állami támogatásban részesülő szociális szolgáltatások vagy az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező szociális biztonsági rendszer részét képző tevékenységek vagy szolgáltatások nyújtása.
BE, CY, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT és PT: A magánfinanszírozású szociális szolgáltatások, kivéve a szanatóriumokkal, üdülőkkel és idősotthonokkal kapcsolatos szolgáltatásokat.
CZ, FI, HU, MT, PL, RO, SK és SI: Magánfinanszírozású szociális szolgáltatások nyújtása.
DE: Németország szociális biztonsági rendszerének ellátása, amelynek értelmében a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújthatják és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartozhatnak a „kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások” közé.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Laki yksityisistä sosiaalipalveluista (A privát szociális szolgálatokról szóló törvény) (922/2011).
IE: A 2004. évi egészségügyi törvény (39. szakasz); és a módosított 1970. évi egészségügyi törvény (61A. szakasz).
IT: A népegészségügyi rendszer intézményéről szóló 833/1978. sz. törvény; az egészségügy területén a szervezésről és fegyelemről szóló 502/1992. sz. törvényerejű rendelet; A szociális szolgáltatások reformjáról szóló 328/2000. sz. törvény.
17. fenntartás – Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások
Ágazat: Idegenvezetési, egészségügyi és szociális szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 7472
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Idegenvezetői szolgáltatások nyújtásához tagállami állampolgárság szükséges.
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
LT: Amennyiben Chile lehetővé teszi a LT állampolgárok számára az idegenvezetői szolgáltatások nyújtását, LT azonos feltételekkel lehetővé teszi a chilei állampolgárok számára az idegenvezetői szolgáltatások nyújtását.
18. fenntartás – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások
Ágazat: Szabadidő, kultúra és sport
Iparági besorolás: CPC 962, 963, 9619, 964
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység (CPC 963)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU, kivéve AT és a beruházások liberalizálásának vonatkozásában LT: Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások nyújtása.
AT és LT: A letelepedéshez engedélyre vagy koncesszióra lehet szükség.
(b) Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, színház, élő koncert és cirkusz (CPC 9619, CPC 964, kivéve CPC 96492)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EU, kivéve AT és SE: A szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások – többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó – határokon átnyúló nyújtása.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY, CZ, FI, MT, PL, RO, SI és SK: A szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások – többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó – nyújtásának tekintetében.
BG: A szórakoztatással kapcsolatos alábbi szolgáltatások nyújtása: cirkusz, vidámpark és hasonló jellegű szolgáltatások, báltermi, diszkó- és táncoktatói szolgáltatások, valamint egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások.
EE: Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, kivéve a filmszínházat.
LT és LV: Valamennyi szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, kivéve a filmszínház üzemeltetését.
CY, CZ, LV, PL, RO és SK: Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása.
(c) Hír- és sajtóügynökségek (CPC 962)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
FR: A francia nyelvű kiadványokat jelenleg megjelentető kiadóvállalatokban a külföldi részvétel nem haladhatja meg a vállalat tőkéjének vagy szavazati jogainak 20 %-át. A chilei sajtóügynökségek letelepedésére a nemzeti szabályozásban előírt feltételek vonatkoznak. A sajtóügynökségek külföldi befektetők általi alapítása viszonossági alapon történik.
Hatályban lévő intézkedések:
FR: Ordonnance n° 45-2646 du 2 novembre 1945 portant règlementation provisoire des agences de presse; és Loi n° 86-897 du 1 août 1986 portant réforme du régime juridique de la presse.
(d)
Szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások (CPC 96492)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenységek, amelyekbe beletartoznak a pénzbeli értékkel bíró fogadási ügyletek, beleértve különösen a sorsolásos játékokat, a kaparós sorsjegyeket, a játékkaszinók, játéktermek vagy engedélyezett helyiségek által kínált szerencsejátékot, fogadási ügyleteket, bingójátékot, valamint jótékonysági vagy nonprofit szervezetek által és javára működtetett szerencsejáték-szolgáltatásokat.
19. fenntartás – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások
Ágazat: Árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Tengeri szállítás – Hajóról folytatott bármely egyéb kereskedelmi tevékenység
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EU: Valamely tengerjáró vagy nem tengerjáró hajó személyzetének állampolgársága.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
EU, kivéve LV és MT: A letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő jármű lajstromozását és flotta üzemeltetését kizárólag uniós természetes vagy jogi személyek végezhetik (ez a tengerjáró hajóról végzett összes kereskedelmi tengeri tevékenységre – ideértve a halászatot, akvakultúrát és a halászattal kapcsolatos szolgáltatásokat; nemzetközi személy- és áruszállítás [CPC 721]; valamint a tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásai).
EU: Átrakodási szolgáltatások és az európai uniós hajózási vállalkozások tulajdonában lévő vagy bérelt konténerek nem bevételi alapon történő áthelyezése, ezen szolgáltatások azon része, amely nem tartozik a belföldi tengeri kabotázs kizárásának hatály alá.
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
SK: A külföldi befektetőknek székhellyel kell rendelkezniük a Szlovák Köztársaságban a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyre irányuló kérelem benyújtásához (CPC 722).
(b) A tengeri szállítást kiegészítő szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Révkalauzi és hajókikötési szolgáltatások. Az egyértelműség érdekében, tekintet nélkül azokra a kritériumokra, amelyek a hajóknak a tagállamok területén való lajstromozására vonatkoznak, az Európai Unió fenntartja a jogot, hogy előírja, hogy csak a tagállamokban lajstromozott hajók nyújthassanak révkalauzi és hajókikötési szolgáltatásokat (CPC 7452).
EU, kivéve LT és LV: Csak valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók nyújthatnak vontatási és tolatási szolgáltatásokat (CPC 7214).
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
LT: Csak litván jogi személyek vagy valamely uniós tagállam olyan, Litvániában fiókteleppel rendelkező jogi személyei nyújthatnak révkalauzi és hajókikötési, illetve vontatási és tolatási szolgáltatásokat (CPC 7214, CPC 7452), amelyek a Litván Tengerbiztonsági Hivatal által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkeznek.
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: A rakománykezelési szolgáltatásokat csak akkreditált munkavállalók végezhetik, akik jogosultak a királyi rendelet által kijelölt kikötők területén való munkavégzésre (CPC 741).
Hatályban lévő intézkedések:
BE: Loi du 8 juin 1972 organisant le travail portuaire; Arrêté royal du 12 janvier 1973 instituant une Commission paritaire des ports et fixant sa dénomination et sa compétence; Arrêté royal du 4 septembre 1985 portant agrément d'une organisation d'employeur (Anvers); Arrêté royal du 29 janvier 1986 portant agrément d'une organisation d'employeur (Gand); Arrêté royal du 10 juillet 1986 portant agrément d'une organisation d'employeur (Zeebrugge); Arrêté royal du 1er mars 1989 portant agrément d'une organisation d'employeur (Ostende); és az Arrêté royal du 5 juillet 2004 relatif à la reconnaissance des ouvriers portuaires dans les zones portuaires tombant dans le champ d'application de la loi du 8 juin 1972 organisant le travail portuaire, tel que modifié.
(c) Belvízi szállítási és belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EU: Belvízi személy- és áruszállítás (CPC 722); és belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
(d)
Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Vasúti személyszállítás (CPC 7111).
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Vasúti teherszállítás (CPC 7112). Viszonossági feltételekhez kötött.
LT: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások állami monopólium tárgyát képzik (CPC 86764, CPC 86769, CPC 8868 része).
Hatályban lévő intézkedések:
EU: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve 3 .
(e)
Közúti szállítási (személyszállítási, áruszállítási, nemzetközi közúti áruszállítási) és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
EU:
(i) a letelepedés előírása és a közúti szállítási szolgáltatások határokon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 712); és
(ii) egy tagállamon belül a kabotázzsal kapcsolatos szolgáltatásoknak egy másik tagállamban letelepedett külföldi beruházók általi nyújtásának korlátozása (CPC 712).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában
BG: A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az európai uniós tagállamok állampolgárainak és olyan európai uniós jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az Európai Unióban található. Cégbejegyzés szükséges (CPC 712).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: A közúti szállítási szolgáltatásokhoz engedély szükséges, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre (CPC 712).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Városok közötti buszjáratok biztosítása (CPC 712).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A letelepedés előírása a közúti szállítást támogató szolgáltatások esetében (CPC 744).
Hatályban lévő intézkedések:
EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete 4 ; Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete 5 ; és az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete 6 .
FI: Laki kaupallisista tavarankuljetuksista tiellä (törvény a kereskedelmi célú közúti szállításról) 693/2006; Laki liikenteen palveluista (a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény) 320/2017; és Ajoneuvolaki (A járművekről szóló törvény) 1090/2002.
(f) Űrszállítás és űrjármű kölcsönzése
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: A világűrön keresztüli szállítással és az űrjárművek kölcsönzésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 733, CPC 734 része).
(g) Legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivételek
A Beruházások liberalizálása – Legnagyobb kedvezményes elbánás és a Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
– A tengeri szállításon kívüli szállítás (kabotázs)
FI: Megkülönböztetett elbánásban részesít valamely országot olyan meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodás értelmében, amelyek a kölcsönösség elve alapján egy meghatározott másik ország lobogója alatt lajstromozott hajókat vagy külföldön nyilvántartásba vett járműveket mentesítenek a FI-ban érvényes általános kabotázs (ideértve a kombinált, vasúti/közúti szállítást is) tilalma alól (a CPC 711, 712 és 722 része).
– Tengeri szállítást támogató szolgáltatások
BG: Amennyiben Chile lehetővé teszi a Bulgáriából származó szolgáltatók részére a rakománykezelést, tengeri és folyami kikötői tárolást és raktározást, ideértve a konténerekkel és konténeres árukkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, Bulgária azonos feltételekkel lehetővé teszi a chilei szolgáltatók számára a rakománykezelést, tengeri és folyami kikötői tárolást és raktározást, ideértve a konténerekkel és konténeres árukkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását (CPC 741 része, CPC 742 része).
– Hajók kölcsönzése és lízingje
DE: Külföldi hajók chartertevékenysége DE-ban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók számára a viszonosság feltételéhez köthető (CPC 7213, 7223, 83103).
– Közúti és vasúti szállítás
EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít valamely harmadik országot a nemzetközi közúti árufuvarozással (beleértve a kombinált szállítást – közúti vagy vasúti) és személyszállítással kapcsolatos, az Európai Unió vagy a tagállamok és egy harmadik ország közötti meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások értelmében (CPC 7111, CPC 7112, CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123). Ez az elbánás:
(i) az egyes szerződő feleknél bejegyzett járművekre nézve tarthatja fenn vagy korlátozhatja az érintett szállítási szolgáltatások nyújtását a szerződő felek között vagy a szerződő felek területén 7 ; vagy
(ii) ilyen járművek esetében adómentességet állapíthat meg.
– Közúti szállítás
BG: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján hozott olyan intézkedések, amelyek az ilyenfajta szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartják vagy korlátozzák és meghatározzák ezek nyújtásának feltételeit, ideértve a tranzitengedélyeket vagy kedvezményes útadókat, Bulgária területén vagy Bulgária határain keresztül (CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123).
CZ: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján tett, és az érintett szerződő felekre nézve a szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartó vagy korlátozó intézkedések, meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a CZ-be irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket és/vagy kedvezményes útadókat (CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123).
ES: ES-ban elutasítható az olyan szolgáltatók kereskedelmi jelenlét létesítésére vonatkozó engedélykérelme, amelyek származási országa nem biztosít hatékony piacra jutást az ES szolgáltatók számára (CPC 7123). Ley 16/1987, de 30 de julio, de Ordenación de los Transportes Terrestres.
HR: A nemzetközi közúti szállításról szóló fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján alkalmazott, és a szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartó vagy korlátozó, valamint a működési feltételeket meghatározó intézkedések, ideértve a Horvátországba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket vagy kedvezményes útadókat az érintett felek vonatkozásában (CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123).
LT: A kétoldalú megállapodások alapján hozott olyan intézkedések, amelyek a szállítási szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket határoznak meg és meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a Litvániába irányuló vagy az azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó kétoldalú tranzit- és egyéb szállítási engedélyeket az érintett szerződő felek vonatkozásában, továbbá útadókat és díjakat (CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123).
SK: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján tett, és az érintett szerződő felekre nézve a szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartó vagy korlátozó intézkedések, meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a Szlovákiába irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket és/vagy kedvezményes útadókat (CPC 7121, CPC 7122, CPC 7123).
– Vasúti szállítás
BG, CZ és SK: Az olyan fennálló és a jövőbeli megállapodások esetében, amelyek szabályozzák a közlekedési jogokat és a működési feltételeket, valamint a szállítási szolgáltatások nyújtását Bulgária, Csehország és Szlovákia területén, továbbá az érintett országok között (CPC 7111, CPC 7112).
– Légi szállítás – a légi szállítást kiegészítő szolgáltatások
EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít egy harmadik országot a földi kiszolgálással kapcsolatos meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján.
– Közúti és vasúti szállítás
EE: amikor megkülönböztetett elbánásban részesít egy országot a nemzetközi közúti szállításról (beleértve a kombinált, közúti vagy vasúti szállítást) szóló fennálló vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások értelmében, fenntartja vagy korlátozza a szállítási szolgáltatások nyújtását az Észtországba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan a szerződő felek felé kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozóan az egyes szerződő feleknél bejegyzett járművekre nézve, valamint az ilyen járművek részére adómentességet állapít meg (CPC 711 része, CPC 712 része, CPC 721 része).
– Valamennyi személy- és teherszállítási szolgáltatás, kivéve a tengeri és légi szállítást
PL: amennyiben Chile lehetővé teszi a szállítási szolgáltatások nyújtását a Lengyelországból származó személy- és teherszállítási szolgáltatók számára Chile területére és azon keresztül, Lengyelország azonos feltételekkel lehetővé teszi a szállítási szolgáltatások nyújtását a chilei személy- és teherszállítási szolgáltatók számára Lengyelország területére és azon keresztül.
20. fenntartás – Mezőgazdaság, halászat és vízügy
Ágazat: Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás; halászat, akvakultúra és halászattal kapcsolatos szolgáltatások; víz összegyűjtése, tisztítása és elosztása
Iparági besorolás: ISIC rev 3.1 011, ISIC rev 3.1 012, ISIC rev 3.1 013, ISIC rev 3.1 014, ISIC rev 3.1 015, CPC 8811, CPC 8812, CPC 8813, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat; 0501, 0502, CPC 882
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Mezőgazdaság, vadászat és erdészet
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HR: Mezőgazdasági és vadászati tevékenységek.
HU: Mezőgazdasági tevékenységek (ISIC rev 3.1 011, ISIC rev 3.1 012, ISIC rev 3.1 013, ISIC rev 3.1 014, ISIC rev 3.1 015, CPC 8811, CPC 8812, CPC 8813, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat).
Hatályban lévő intézkedések:
HR: Mezőgazdasági földterületről szóló törvény, (OG 20/18, 115/18, 98/19).
(b) Halászat, akvakultúra és halászattal kapcsolatos szolgáltatások (ISIC rev 3.1 0501, ISIC rev 3.1 0502, CPC 882)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU:
1. Különösen a közös halászati politika, valamint harmadik országgal kötött halászati megállapodások keretein belül, a tagállamok szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, vagy tagállami halászati jogosítvány által biztosított halászati jogok, beleértve az alábbiakat:
(a) A Chile vagy valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajókkal végzett fogások kirakodásának szabályozása a számukra kiosztott kvóták tekintetében, vagy – kizárólag a tagállami lobogó alatt közlekedő hajók esetében – annak előírása, hogy a teljes fogás egy részét az európai uniós kikötőkben rakodják ki;
(b) a vállalkozások minimális méretének meghatározása a kisüzemi és a part menti halászhajók megőrzése érdekében;
(c) a halászattal kapcsolatos hatályos vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások szerint biztosított megkülönböztetett elbánás szerint; és
(d) annak előírása, hogy a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók személyzete tagállami állampolgárokból álljon.
2. Egy halászhajó csak akkor jogosult valamely tagállam lobogója alatt hajózni, ha:
(a) teljes mértékben az alábbiak tulajdonában áll:
(i) az Európai Unióban bejegyzett társaság; vagy
(ii) valamely tagállam állampolgára;
(b) annak napi szintű működését az Európai Unión belülről irányítják és ellenőrzik; és
(c) a hajó bérlője, üzembentartója vagy üzemeltetője az Európai Unióban bejegyzett társaság vagy valamely tagállam állampolgára.
3. Olyan kereskedelmi halászati engedély, amely egy tagállam parti tengerén biztosít halászati jogot, csak valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó részére bocsátható ki.
4. Tengeri vagy belvízi akvakultúrás létesítmények létrehozása.
5. Az (1) bekezdés a), b), c) pontja (a legnagyobb kedvezményes elbánás kivételével) és d) pontja, a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontja, b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés kizárólag azokra az intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a hajókra vagy a vállalkozásokra azok tényleges tulajdonosainak állampolgárságától függetlenül alkalmazandók.
Valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó legénységének állampolgársága.
Tengeri vagy belvízi akvakultúrás létesítmények létrehozása.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A tengeri és folyami élő erőforrásoknak BG beltengeri és parti tengerin közlekedő hajók általi fogását BG lobogója alatt közlekedő hajóknak kell végezniük. Külföldi hajó nem folytathat kereskedelmi halászati tevékenységet kizárólagos gazdasági övezetben, csak BG és a lobogó szerinti állam közötti megállapodás alapján. A kizárólagos gazdasági övezeten keresztül történő áthaladás közben a külföldi halászhajók nem tarthatják halászeszközeiket működési üzemmódban.
(c) Víz összegyűjtése, tisztítása és elosztása
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Egyes olyan tevékenységek tekintetében, beleértve a víz összegyűjtésével, tisztításával, valamint a háztartások, az ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználók vonatkozásában való elosztásával kapcsolatos szolgáltatásokat, beleértve az ivóvíz-szolgáltatást és a vízgazdálkodást.
21. fenntartás – Bányászat és energiával kapcsolatos tevékenységek
Ágazat: Bányászat és kőfejtés – energiatermelő anyagok; Bányászat és kőfejtés – fémércek és egyéb bányászat; Energiával kapcsolatos szolgáltatások – saját villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás; tüzelőanyagok csővezetékes szállítása; csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolása és raktározása; valamint energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások
Iparági besorolás: ISIC rev 3.1 10, ISIC rev 3.1 1110, ISIC rev 3.1 12, ISIC rev 3.1 120, ISIC rev 3.1 1200, ISIC rev 3.1 13, ISIC rev 3.1 14, ISIC rev 3.1 232, ISIC rev 3.1 233, ISIC rev 3.1 2330, ISIC rev 3.1 40, ISIC rev 3.1 401, ISIC rev 3.1 4010, ISIC rev 3.1 402, ISIC rev 3.1 4020, ISIC rev 3.1 4030 része, CPC 613, CPC 62271, CPC 63297, CPC 7131, CPC 71310, CPC 742, CPC 7422, CPC 88 része, CPC 887.
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Bányászati és energetikai tevékenységek– általános (ISIC rev 3.1 10, ISIC rev 3.1 1110, ISIC rev 3.1 13, ISIC rev 3.1 14, ISIC rev 3.1 232, ISIC rev 3.1 40, ISIC rev 3.1 401, ISIC rev 3.1 402, ISIC rev 3.1 403 része, ISIC rev 3.1 41; CPC 613, 62271, 63297, 7131, 742, 7422, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat))
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Amennyiben valamely tagállam megengedi a gáz- vagy villamosenergia-átvitelirendszer vagy a csővezetékes kőolaj- és földgázszállító-rendszer külföldi tulajdonlását, az olyan harmadik országbeli természetes személyek vagy jogi személyek által irányított chilei vállalatok tekintetében, amelyek az Európai Unió kőolaj- vagy földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át teszik ki, az egész Európai Unió vagy az egyes tagállamok energiaellátásának biztonságának garantálása érdekében. Ez a fenntartás nem alkalmazandó az energiaelosztással kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások esetében.
Ez a fenntartás nem alkalmazandó HR, HU és LT esetében (LT esetében csak a CPC 7131 vonatkozásában) a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása tekintetében, sem LV esetében az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében, sem SI esetében a gázelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében (ISIC rev 3.1 401, ISIC rev 3.1 402, CPC 7131, CPC 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat).
CY: A kőolaj-feldolgozás tekintetében, amennyiben a beruházó egy olyan harmadik ország természetes vagy jogi személyének az ellenőrzése alatt áll, amely az Európai Unió kőolaj- vagy földgázimportjának több mint 5 %-át teszi ki, továbbá a következők tekintetében: gázgyártás, a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagfővezetéken történő elosztása és kereskedelme, a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia és gáz elosztásával kapcsolatos szolgáltatások, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat, a villamos energia nagykereskedelme, az üzemanyag, a villamos energia és a nem palackozott gáz kiskereskedelme. Az energiához kapcsolódó szolgáltatások állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó követelményhez kötöttek. (ISIC rev 3.1 232, ISIC rev 3.1 4010, ISIC rev 3.1 4020, CPC 613, CPC 62271, CPC 63297, CPC 7131 és CPC 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat).
FI: Az energia-, illetve gőz- és melegvíz-szállítási és elosztó hálózatok és rendszerek.
FI: Mennyiségi korlátozások monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában a földgáz importja, valamint a gőz- és melegvíz előállítása és elosztása tekintetében. Jelenleg természetes monopóliumok és kizárólagos jogok vannak érvényben (ISIC rev 3.1 40, CPC 7131, CPC 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat).
FR: Villamosenergia-átviteli és földgázszállítási rendszerek, valamint csővezetékes kőolaj- és földgázszállítás (CPC 7131).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: Energiaelosztási és energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887, a tanácsadási szolgáltatások kivételével).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: Energiaátviteli szolgáltatások tekintetében a jogi személyek típusaival és a BE által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan. Az Európai Unión belüli letelepedés szükséges (ISIC rev 3.1 4010, CPC 71310).
BG: Energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében (CPC 88 része).
PT: A villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása, a gázgyártás, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia nagykereskedelme, a villamos energia és a nem palackozott gáz kiskereskedelme, valamint a villamos energia és földgázelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében. A villamosenergia- és gázágazatot érintő koncessziók csak korlátozott számú vállalatnak ítélhetők oda, amelyek központi ügyintézési helye és tényleges vezetése Portugáliában található (ISIC rev 3.1 232, 4010, 4020, CPC 7131, CPC 7422, CPC 887 kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat).
SK: Engedélyhez kötött a villamos energia előállítása, átvitele és elosztása esetében, a gázgyártás, a gázhalmazállapotú tüzelőanyagok elosztása, a gőz és meleg víz előállítása és elosztása, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia, gőz és meleg víz kis- és nagykereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az energiahatékonysággal, az energiamegtakarítással és az energetikai audittal kapcsolatos szolgáltatásokat. Mindezen tevékenységekre vonatkozóan, engedély csak a valamely EGT-államban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyeknek vagy az EGT-illetőségű jogi személyeknek adható.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét tekintetében:
BE: A fémtartalmú érc bányászata, valamint az egyéb bányászat és ásványianyag-kitermelés kivételével, a harmadik országbeli természetes személyek által irányított vállalatoknak, amelyek az Európai Unió kőolaj- vagy földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át teszik ki, megtiltható a tevékenység feletti irányítás megszerzése. Cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem megengedett) (ISIC rev 3.1 10, ISIC rev 3.1 1110, ISIC rev 3.1 13, ISIC rev 3.1 14, ISIC rev 3.1 232, ISIC rev 3.1 4010 része, ISIC rev 3.1 4020 része, ISIC rev 3.1 4030 része).
Hatályban lévő intézkedések:
EU: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve 8 ; és az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve 9 .
BG: Energiatörvény.
CY: A villamosenergia-piac szabályozásáról szóló, módosított vagy hatályon kívül helyezett 2003. évi törvény; a gázpiac szabályozásáról szóló, módosított vagy hatályon kívül helyezett 2004. évi törvények; a kőolajról (csővezetékekről) szóló törvény, 273. fejezet; a kőolajról szóló L.64(I)/1975. számú, módosított vagy hatályon kívül helyezett törvény; és a kőolajtermékekre és tüzelőanyagokra vonatkozó előírásokról szóló, 2003. évi, módosított vagy hatályon kívül helyezett törvények.
FI: Sähkömarkkinalaki (a villamosenergia-piaci törvény) (386/1995); és Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017).
FR: Code de l’énergie.
PT: A 230/2012. számú törvényerejű rendelet és a földgázról szóló, 2012. október 26-i 231/2012. számú törvényerejű rendelet; a 215-A/2012. számú törvényerejű rendelet és a 2012. október 8-i 215-B/2012. számú törvényerejű rendelet – a villamos energia vonatkozásában; és a 2006. február 15-i 31/2006. számú törvényerejű rendelet – a kőolaj/kőolajtermékek vonatkozásában.
SK: A bányászatról, robbanóanyagokról és állami bányaigazgatásról szóló 51/1988. sz. törvény; a geológiai tevékenységről szóló 569/2007. sz. törvény; az energiáról szóló 251/2012. sz. törvény; és a 657/2004. sz. törvény a hőenergiáról.
(b)
Villamos energia (ISIC rev 3.1 40, ISIC rev 3.1 401; CPC 62271, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat))
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Villamos energia importja. A határon átnyúló kereskedelem vonatkozásában a villamos energia kis- és nagykereskedelme.
FR: Csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet villamosenergia-átviteli vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéje 100 %át a francia állam, másik közszférához tartozó szervezet vagy az Electricité de France (EDF) jegyzi.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A villamos energia előállítása és a hőtermelés tekintetében.
LT: A nem biztonságos nukleáris forrásokból származó villamos energia nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatásai, valamint kereskedelme.
PT: A villamosenergia-átviteli és elosztási tevékenységekre a közszolgáltatások kizárólagos koncessziói révén kerül sor.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: A 25 MW vagy annál nagyobb kapacitású villamos energia termelésére vonatkozó egyedi engedélyhez az Európai Unióban vagy olyan másik államban történő letelepedésre van szükség, amelyre a jelenleg is hatályos, a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 10 előírtakkal hasonló szabályok vonatkoznak, amennyiben a vállalat tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van a gazdasággal.
A villamos energia előállítása BE offshore területén koncesszióköteles és közös vállalkozási kötelezettség vonatkozik rá egy európai uniós jogi személlyel vagy olyan ország jogi személyével, amelyre a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez 11 hasonló szabályok vonatkoznak, különös tekintettel az engedélyezési és kiválasztási eljárásokra vonatkozó feltételekre.
Ezenfelül, a jogi személy központi ügyvezetésének vagy központi irodájának egy tagállamban vagy egy, a fenti kritériumokat teljesítő országban kell lennie, amennyiben tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van a gazdasággal.
Az elektromos vezetékek építéséhez, amely összekapcsolja az offshore termelést az Elia átviteli hálózattal, engedélyezés szükséges, valamint a vállalatnak meg kell felelnie az előzetesen megállapított feltételeknek, kivéve a közös vállalkozásokra vonatkozó követelményeket.
A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: Engedélyhez kötött a villamosenergia-ellátás olyan közvetítő általi biztosítása, amely BE-ban letelepedett, az országos hálózati rendszerhez vagy a 70 000 V-nál magasabb névleges feszültségű közvetlen hálózathoz csatlakozó fogyasztókkal rendelkezik. Ilyen engedély csak EGT-beli természetes vagy jogi személynek adható.
Hatályban lévő intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 11 octobre 2000 fixant les critères et la procédure d'octroi des autorisations individuelles préalables à la construction de lignes directes; Arrêté Royal du 20 décembre 2000 relatif aux conditions et à la procédure d'octroi des concessions domaniales pour la construction et l'exploitation d'installations de production d'électricité à partir de l'eau, des courants ou des vents, dans les espaces marins sur lesquels la Belgique peut exercer sa juridiction conformément au droit international de la mer; és Arrêté Royal du 12 mars 2002 relatif aux modalités de pose de câbles d'énergie électrique qui pénètrent dans la mer territoriale ou dans le territoire national ou qui sont installés ou utilisés dans le cadre de l'exploration du plateau continental, de l'exploitation des ressources minérales et autres ressources non vivantes ou de l'exploitation d'îles artificielles, d'installations ou d'ouvrages relevant de la juridiction belge; Arrêté royal relatif aux autorisations de fourniture d'électricité par des intermédiaires et aux règles de conduite applicables à ceux-ci; és Arrêté royal du 12 juin 2001 relatif aux conditions générales de fourniture de gaz naturel et aux conditions d'octroi des autorisations de fourniture de gaz naturel.
FI: Sähkömarkkinalak (a villamosenergia-piacról szóló törvény) 588/2013; és Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017)
LT: A harmadik országokból érkező nem biztonságos nukleáris elektromos fenyegetések elleni védelemhez szükséges intézkedésekről szóló, 2017. április 20-i XIII-306. számú törvény (utolsó módosítás: 2019. december 19., XIII‑2705. számú törvény).
PT: A 215-A/2012. sz. törvényerejű rendelet; és a 2012. október 8-i 215-B/2012. számú törvényerejű rendelet – a villamos energia vonatkozásában.
(c) Tüzelőanyagok, földgáz, kőolaj vagy kőolajipari termékek (ISIC rev 3.1 232, ISIC rev 3.1 40, ISIC rev 3.1 402; CPC 613, 62271, 63297, 7131, 71310, 742, 7422, 88 rész, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat))
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Energiabiztonsági okokból a cseppfolyósítottföldgáz-terminál (LNG-terminál) (beleértve az LNG-terminálnak az LNG tárolására vagy újragázosítására használt részeit) külföldi természetes személyek vagy jogi személyek általi ellenőrzésének vagy tulajdonlásának megakadályozása.
FR: Nemzeti energiabiztonsági okokból csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet gázszállítási vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéje 100 %-át a francia állam, másik közszférához tartozó szervezet vagy az ENGIE jegyzi.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: A gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások esetében a jogi személyek típusaival és a BE által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan. Európai Unión belüli letelepedés szükséges a gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások tekintetében (CPC 742 része).
BG: A kőolaj és földgáz csővezetékes szállítása, tárolása és raktározása tekintetében, beleértve a tranzitszállítást (CPC 71310, CPC 742 része).
PT: A csővezetéken keresztül szállított tüzelőanyagok (földgáz) tárolásával és raktározásával kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtása esetében. Továbbá a földgáz szállításával, elosztásával és föld alatti tárolásával, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító terminálokkal kapcsolatos koncessziók odaítélésére koncessziós szerződések révén kerül sor nyilvános pályázati felhívást követően (CPC 7131, CPC 7422).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BE: A földgáz és más tüzelőanyagok csővezetékes szállítása engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozik. Engedély csak valamely tagállamban letelepedett/székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személynek adható (a 2002. május 14-i engedélyezési kötelezettség 3. cikkével összhangban).
Amennyiben az engedélyt egy vállalat kérvényezi, akkor:
(i) a vállalatnak a belga joggal, vagy egy másik tagállam jogával, vagy egy olyan harmadik ország jogával összhangban kell letelepednie, amely kötelezettséget vállalt, hogy fenntartja a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított közös követelményekhez hasonló szabályozási keretet 12 ; és
(ii) a vállalat székhelyének, központi ügyintézési helyének vagy központi irodájának valamely tagállamban vagy egy olyan harmadik országban kell lennie, amely kötelezettséget vállalt, hogy fenntartja a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított közös követelményekhez hasonló szabályozási keretet, feltéve, hogy ez a központi ügyintézési hely vagy központi iroda tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van az érintett ország gazdaságával (CPC 7131).
BE: Általában véve, a BE-ban letelepedett fogyasztók földgázzal való ellátása (a fogyasztók alatt mind elosztóvállalatok, valamint olyan fogyasztók értendők, amelyek valamennyi ellátási pontból származó teljes együttes gázfogyasztása eléri az évi egymillió köbméter minimális szintet) a miniszter által kiadott egyedi engedélyezéstől függ, kivéve amennyiben a gázbeszállító egy olyan elosztó vállalat, amely saját elosztóhálózatát használja. Ilyen engedély csak Európai Unió természetes vagy jogi személyének adható.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: A csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolásával és raktározásával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása, valamint a háztartási tüzelőolaj és a palackos gáz (nem csomagküldő kereskedelem útján történő) kiskereskedelmi értékesítése esetében (CPC 613, CPC 62271, CPC 63297, CPC 7131, CPC 742).
Hatályban lévő intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 14 mai 2002 relatif à l'autorisation de transport de produits gazeux et autres par canalisations; és Loi du 12 avril 1965 relative au transport de produits gazeux et autres par canalisations (8.2. cikk).
BG: Energiatörvény.
CY: A villamosenergia-piac szabályozásáról szóló, 2003. évi törvény, a módosított 122(I)/2003. sz. törvény; a földgázpiac szabályozásáról szóló, 2004. évi törvények, a módosított 183(I)/2004. sz. törvény; a kőolajról (csővezetékekről) szóló törvény, 273. fejezet; a kőolajról szóló törvény módosított 272. fejezete; és a kőolajra és tüzelőanyagra vonatkozó előírásokról szóló, 2003. évi törvények; a módosított 148(I)/2003. sz. törvény.
FI: Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017).
FR: Code de l’énergie.
HU: 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról.
LT: A Litván Köztársaság 2000. október 10-i földgázról szóló, VIII-1973 sz. törvénye.
PT: A 230/2012. számú törvényerejű rendelet és a földgázról szóló, 2012. október 26-i 231/2012. számú törvényerejű rendelet; a 215-A/2012. számú törvényerejű rendelet és a 2012. október 8-i 215-B/2012. számú törvényerejű rendelet – a villamos energia vonatkozásában; és a 2006. február 15-i 31/2006. számú törvényerejű rendelet – a kőolaj/kőolajtermékek vonatkozásában.
(d) Nukleáris energia (ISIC rev 3.1 12, ISIC rev 3.1 23, ISIC rev 3.1 120, ISIC rev 3.1 1200, ISIC rev 3.1 233, ISIC rev 3.1 2330, ISIC rev 3.1 40, ISIC rev 3.1 4010 része, CPC 887)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
DE: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT és FI: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása, elosztása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében.
BE: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények vonatkozásában:
HU és SE: A nukleáris fűtőanyag feldolgozása és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés tekintetében.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
BG: A hasadó és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai feldolgozásához, valamint az ezekkel való kereskedelemhez kapcsolódó, a nukleárisenergia-termelő létesítmények berendezéseinek és rendszereinek karbantartásához és javításához kapcsolódó, ezen anyagok, valamint a feldolgozásukból eredő hulladék szállításához kapcsolódó szolgáltatások, az ionizálós sugárzáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az atomenergia békés célú felhasználásához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás (köztük a tervezői és konzultációs szolgáltatások és a szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatások stb.) tekintetében.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: A nukleáris anyag előállítása, gyártása, feldolgozása, termelése, elosztása vagy szállítása során tiszteletben kell tartani az Euratom-megállapodás szerinti kötelezettségeket.
Hatályban lévő intézkedések:
AT: Bundesverfassungsgesetz für ein atomfreies Österreich (az atomenergia-mentes Ausztriáról szóló alkotmányos jogszabály) BGBl. I 149/1999. sz.
BG: Az atomenergia biztonságos felhasználásáról szóló törvény.
FI: Ydinenergialaki (Nukleáris energiáról szóló törvény) (990/1987).
HU: A nukleáris energiáról szóló, 1996. évi CXVI. sz. törvény; és a nukleáris energiáról szóló, 72/2000. sz. kormányrendelet.
SE: A svéd környezetvédelmi törvénykönyv (1998:808); valamint törvény a nukleáris technológiával kapcsolatos tevékenységekről (1984:3).
22. fenntartás – Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások
Ágazat: Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások
Iparági besorolás: CPC 9703, CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 85990 része
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Helyi jelenlét
Fejezet: Beruházások liberalizálása és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) Temetési, hamvasztási és temetést kiegészítő szolgáltatások (CPC 9703)
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: Hamvasztást, valamint temetők és sírkertek üzemeltetését/kezelését csak az állam, települések, egyházközségek, vallási közösségek vagy nonprofit alapítványok és társaságok végezhetnek.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
DE: Csak közjogi jellegű letelepedett jogi személyek üzemeltethetnek temetőt. A temetők létesítése és üzemeltetése, valamint a temetésekhez kapcsolódó szolgáltatások.
PT: Temetést kiegészítő szolgáltatások nyújtásához kereskedelmi jelenlétre van szükség. A temetési és temetést kiegészítő szolgáltatásokkal foglalkozó szolgáltatók műszaki vezetői esetében EGT-állampolgárság szükséges.
SE: A hamvasztási és temetési szolgálatok a svéd egyház vagy a helyi hatóság monopóliumának tárgyát képzik.
CY, SI: Temetkezés, hamvasztás, temetést kiegészítő szolgáltatások.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Hautaustoimilaki (törvény a temetési szertartásról) (457/2003).
PT: A január 16-i 10/2015 sz. törvényerejű rendelet, alterado p/ Lei 15/2018, 27 março.
SE: Begravningslag (1990:1144) (törvény a temetésről); és Begravningsförordningen (1990:1147) (a temetésről szóló rendelet).
(b) Új szolgáltatások
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítőképességi követelmények és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: A CPC-ben nem szereplő új szolgáltatások nyújtása tekintetében.
17-B-2. függelék
CHILE JEGYZÉKE
Ágazat: Valamennyi
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás)
Leírás: Beruházás
Chile fenntartja azt a jogot, hogy a partvonaltól számított öt kilométeren belül mezőgazdasági tevékenységre használt földterületek tulajdonjogával vagy ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn. Ilyen intézkedések közé tartozhat a követelmény, hogy az ilyen földterületet birtokolni vagy ellenőrizni kívánó chilei jogi személy minden részvényosztályának többsége chilei személyek vagy olyan személyek tulajdonában legyen, akik évente legalább 183 napot tartózkodnak Chilében.
Hatályban lévő intézkedések: 1.939. számú törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1977. november 10., Az állami tulajdonban lévő eszközök megszerzésének, kezelésének és elidegenítésének szabályai, I. cím (Decreto Ley 1.939, Diario Oficial, noviembre 10, 1977, Normas sobre adquisición, administración y disposición de bienes del Estado, Título I)
Ágazat: Valamennyi
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Leírás: Beruházás
Chile fenntartja azt a jogot, hogy egy meglévő állami vállalatban vagy államigazgatási szervben lévő részvények vagy eszközök átruházása vagy elidegenítése során megtiltsa vagy korlátozza az adott érdekeltség vagy eszköz tulajdonjogát, valamint a külföldi befektetők vagy befektetéseik ellenőrzési jogát az így létrehozott állami vállalatok vagy az általuk eszközölt befektetések felett. Bármely ilyen átruházással vagy elidegenítéssel kapcsolatban Chile elfogadhat vagy fenntarthat bármilyen intézkedést a felső vezetés és az igazgatótanács tagjainak állampolgárságával kapcsolatban.
„állami vállalat”: 13 olyan vállalat, amely Chile tulajdonában van vagy tulajdonosi érdekeltségen keresztül irányítása alatt áll, és magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeket e megállapodás hatálybalépése után hoztak létre azzal a kizárólagos céllal, hogy egy meglévő állami vállalat vagy államigazgatási szerv tőkéjében vagy eszközeiben való érdekeltségi részesedését eladják vagy elidegenítsék.
Ágazat: Valamennyi
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja bármely olyan intézkedés meghozatalának és fenntartásának a jogát, amely megkülönböztetett elbánást biztosít az országok számára valamilyen hatályos, vagy az e megállapodás aláírását követően hatályba lépett kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi megállapodás alapján.
Chile fenntartja bármely olyan intézkedés meghozatalának és fenntartásának a jogát, amely megkülönböztetett elbánást biztosít az országok számára valamilyen hatályos, vagy az e megállapodás aláírását követően hatályba lépett olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek tárgya:
(a) a légi közlekedés,
(b) halászat; vagy
(c) tengerészeti ügyek, ideértve az újrahasznosítható tengeri hulladékot is.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Kommunikáció
Alágazat: Digitális telekommunikációs szolgáltatások műholdas műsorsugárzása
Érintett kötelezettségek: Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy bármely intézkedést elfogadjon vagy fenntartson a digitális távközlési szolgáltatások egyirányú műholdas műsorsugárzásával kapcsolatos, határokon átnyúló kereskedelem tekintetében.
Hatályban lévő intézkedések: 18.168. számú törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. október 2., Általános távközlési törvény, I., II., III., V. és VI. cím (Ley 18.168, Diario Oficial, octubre 2, 1982, Ley General de Telecomunicaciones, Títulos I, II, III, V y VI)
Ágazat: Kommunikáció
Alágazat: Digitális telekommunikációs szolgáltatások műholdas műsorsugárzása
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Leírás: Beruházás
Chile fenntartja azt a jogot, hogy bármely intézkedést elfogadjon vagy fenntartson a másik fél befektetői vagy azok digitális távközlési szolgáltatások egyirányú műholdas műsorsugárzásába való befektetései tekintetében.
Hatályban lévő intézkedések: 18.168. számú törvény, Hivatalos Közlöny, 1982. október 2., Általános távközlési törvény, I., II., III., V. és VI. cím (Ley 18.168, Diario Oficial, octubre 2, 1982, Ley General de Telecomunicaciones, Títulos I, II, III, V y VI)
Ágazat: Kisebbségeket érintő kérdések
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést egy társadalmilag vagy gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő kisebbség jogokkal vagy preferenciákkal történő felruházása vonatkozásában.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Az őslakos népeket érintő kérdések
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy bármely intézkedést elfogadjon vagy fenntartson az őslakos népek jogokkal vagy preferenciákkal történő felruházása vonatkozásában.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Oktatás
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) beruházók és a másik Fél beruházójának beruházása az oktatásba; és
(b) Chilében oktatási szolgáltatásokat nyújtó természetes személyek.
A b) albekezdés magában foglalja a tanárokat és a kisegítő személyzetet, akik oktatási szolgáltatásokat nyújtanak az iskola előtti nevelés, óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, általános iskolai oktatás, közép- vagy felsőfokú oktatás, szakoktatás, műszaki szakoktatás vagy egyetemi oktatás terén, valamint minden egyéb személyt, aki az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, beleértve bármilyen oktatási intézmény, iskola, líceum, akadémia, képzési központ, szakmai és műszaki intézet vagy egyetem támogatóit.
Ez a fenntartás nem vonatkozik a másik fél befektetőire és a másik fél befektetőinek olyan óvodai nevelési, iskola előtti nevelési, általános vagy középfokú magánoktatási intézményekbe való befektetéseire, amelyek nem részesülnek állami forrásokból, vagy a második nyelvi képzéssel, vállalati, üzleti és ipari képzéssel és készségfejlesztéssel kapcsolatos olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek magukban foglalják a technikai támogatással, tanácsadással, tanterv- és programfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat az oktatás területén.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Államháztartás
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás)
Leírás: Beruházás
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a másik fél állampolgárai által a Chilei Központi Bank (Banco Central de Chile) vagy a chilei kormány által kibocsátott kötvények, állampapírok vagy a hitelviszonyt megtestesítő egyéb típusú instrumentumok megszerzése, értékesítése vagy elidegenítése tekintetében. E bejegyzésnek nem célja, hogy érintse a másik fél Chilében letelepedett pénzügyi intézményeinek (bankjainak) azon jogát, hogy ilyen eszközöket szerezzenek, értékesítsenek vagy elidegenítsenek, amennyiben ez a szabályozói tőke céljaiból szükséges.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Halászat
Alágazat: Halászattal kapcsolatos tevékenységek
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy ellenőrizze a külföldi halászati tevékenységeket, beleértve a halak kirakodását, a tengeren feldolgozott halak első kirakodását és a chilei kikötőkhöz való hozzáférést (kikötői kiváltságok).
Chile fenntartja azt a jogot, hogy ellenőrizze a tengerpartok, a tengerpartokkal szomszédos földterületek (terrenos de playas), a vízoszlopok (porciones de agua) és a tengerfenéki telkek (fondos marinos) tengeri koncessziók kiadása céljából való használatát. Az egyértelműség érdekében a „tengeri koncessziók” nem foglalják magukban az akvakultúrát.
Hatályban lévő intézkedések: 2.222. számú törvényerejű rendelet, Hivatalos Közlöny, 1978. május 31., Hajózási törvény, I., II., III., IV. és V. cím (Decreto Ley 2.222, Diario Oficial, mayo 31, 1978, Ley de Navegación Títulos I, II, III, IV y V)
D.F.L. 340, Hivatalos közlöny, 1960. április 6., a tengeri koncessziókról (D.F.L. 340, Diario Oficial, abril 6, 1960, sobre Concesiones Marítimas)
660. számú legfelsőbb rendelet, Hivatalos közlöny, 1988. november 28., a tengeri koncesszióról szóló törvény (Decreto Supremo 660, Diario Oficial, noviembre 28, 1988, Reglamento de Concesiones Marítimas)
A Gazdasági, Fejlesztési és Újjáépítési Minisztérium Halászati helyettes államtitkárságának 123. számú legfelsőbb rendelete (Hivatalos Közlöny, 2004. augusztus 23.) a kikötők használatáról (Decreto Supremo 123 del Ministerio de Economía, Fomento y Reconstrucción, Subsecretaría de Pesca, Diario Oficial, agosto 23, 2004, Sobre Uso de Puertos)
Ágazat: Művészeti és kulturális ágazat
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja bármely olyan intézkedés meghozatalának és fenntartásának a jogát, amely megkülönböztetett elbánást biztosít az országok számára bármely meglévő vagy jövőbeni két- vagy többoldalú, művészetekkel és a kulturális ágazattal kapcsolatos nemzetközi megállapodás, például audiovizuális együttműködési megállapodások tekintetében.
Az egyértelműség érdekében a kulturális tevékenységek előmozdítására irányuló, kormány által támogatott támogatási programokra nem vonatkoznak az e megállapodásban foglalt korlátozások vagy kötelezettségek.
E bejegyzés alkalmazásában a „művészetek és kulturális ágazat” az alábbiakat foglalják magukban:
(a) könyvek, magazinok, folyóiratok, illetve nyomtatott vagy elektronikus újságok, kivéve az előbbiek bármelyikének nyomtatását és szedését;
(b) filmek vagy videók felvételei;
(c) zenei felvételek audio- vagy videoformátumban;
(d) nyomtatott kották vagy gépek által olvasható kották;
(e) vizuális művészetek, művészi fényképezés és új média;
(f) előadóművészet, beleértve a színházat, tánc- és cirkuszművészetet; és
(g) médiaszolgáltatások vagy multimédia.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Szórakoztató és műsorszolgáltatások
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
(a) koncertek és zenei előadások szervezése és bemutatása Chilében; vagy
(b) a nagyközönségnek szánt rádióműsorok, valamint a rádiózáshoz, televíziózáshoz és kábeltelevíziózáshoz kapcsolódó valamennyi tevékenység, műholdas műsorszolgáltatások és műsorszolgáltató hálózatok.
A fentiektől eltérve Chile a másik fél személyeit és befektetőit, valamint azok befektetéseit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyet az adott fél a chilei személyeknek és befektetőknek, valamint azok befektetéseinek biztosít.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Szociális szolgáltatások
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Teljesítőképességi követelmények (Beruházás)
Felső vezetés és igazgatótanács (Beruházás)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja a jogot arra, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szolgáltatásokkal, és a következő szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben az utóbbiak közcélok szolgálatára bevezetett vagy fenntartott szociális szolgáltatások: jövedelembiztonság vagy -biztosítás, szociális biztonság vagy biztosítás, szociális jólét, oktatás, egészségügy és gyermekgondozás.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely olyan intézkedést, amely előírja, hogy az ivóvíz előállítását és elosztását, a szennyvízgyűjtést és -elvezetést, valamint a szennyvízelvezető rendszerekhez, a hulladékártalmatlanításhoz és a szennyvízkezeléshez hasonló közegészségügyi szolgáltatásokat csak a chilei jog szerint bejegyzett vagy a chilei jog által meghatározott követelményeknek megfelelően létrehozott jogi személyek végezhetik.
Ez a bejegyzés nem vonatkozik az ilyen jogi személyek által igénybe vett tanácsadási szolgáltatásokra.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Építőipari szolgáltatások
Alágazat:
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a külföldi jogi személyek vagy jogalanyok által nyújtott építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak olyan követelményeket, mint a tartózkodási hely, a nyilvántartásba vétel vagy a helyi jelenlét bármely más formája.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Szállítás
Alágazat: Nemzetközi közúti szállítás
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Legnagyobb kedvezményes elbánás (Beruházás és határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Helyi jelenlét (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a határ menti területeken történő nemzetközi szárazföldi áru-vagy személyszállítás tekintetében.
Chile fenntartja továbbá azt a jogot, hogy elfogadja vagy fenntartsa a következő korlátozásokat a Chiléből kiinduló nemzetközi szárazföldi szállítási szolgáltatások tekintetében:
(a) a szolgáltatónak chilei természetes vagy jogi személynek kell lennie;
(b) a szolgáltatónak valódi és tényleges lakóhellyel kell rendelkeznie Chilében; és
(c) jogi személyek esetében a szolgáltatónak Chilében kell jogszerűen megalakulnia, és részvénytőkéjének több mint 50 %-át chilei állampolgároknak kell birtokolniuk, valamint tényleges ellenőrzését chilei állampolgároknak kell gyakorolniuk.
Hatályban lévő intézkedések:
Ágazat: Szállítási szolgáltatások
Alágazat: Közúti szállítási szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem)
Leírás: Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést, amely kizárólag chilei természetes vagy jogi személyeknek engedélyezi a szárazföldi személy- vagy áruszállítást Chile területén belül (kabotázs). Ehhez a vállalkozásoknak Chilében bejegyzett járműveket kell használniuk.
________________
17-C. MELLÉKLET
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Megjegyzések
1. A felek 17-C-1. és 17-C-2. függelékben található jegyzékei meghatározzák az adott fél által a 17.8. vagy 18.7. cikk szerint tett piacra jutási kötelezettségvállalásokat, valamint az adott fél által a meglévő vagy korlátozóbb vagy új intézkedésekkel kapcsolatban tett fenntartásokat, amelyek nem felelnek meg a 17.14. vagy 18.8. cikk értelmében az e rendelkezések által előírt kötelezettségeknek.
2. E melléklet alkalmazásában az „ISIC” a gazdasági tevékenységek ENSZ Statisztikai Bizottsága által elfogadott nemzetközi ágazati osztályozási rendszerét jelenti (Statistical Papers, M sorozat, 4. sz., ISIC rev 3.1, 2002).
3. A 17. és 18. fejezet hatálya alá tartozó és a jegyzékekben nem szereplő ágazatokban vagy alágazatokban folytatott gazdasági tevékenységekre nem vonatkoznak az (1) bekezdésben említett piacra jutási kötelezettségvállalások.
4. A Felek jegyzéke nem sérti a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit.
5. A jegyzékek egyes bejegyzései a következő elemeket tartalmazzák:
(a) „ágazat”: az az általános ágazat, amelynek vonatkozásában a bejegyzés megfogalmazásra került;
(b) „alágazat”: az a konkrét ágazat vagy tevékenység, amely vonatkozásában adott esetben a CPC-nek vagy az ISIC-nek megfelelően kötelezettségvállalásokra kerül sor; és
(c) „piacra jutási korlátozások”: azok az alkalmazandó korlátozások – beleértve adott esetben a hatályban lévő intézkedések fenntartásának lehetőségét, illetve új vagy szigorúbb korlátozó intézkedések elfogadásának lehetőségét, ha nem állnak fenn kötelezettségek a piacra jutás tekintetében –, amelyek nem felelnek meg a 17.8. cikkben vagy a 18.7. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.
6. Az Uniós Fél szintjén megfogalmazott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam központi szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre vonatkozik, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. A valamely tagállam által tett kötelezettségvállalás vagy fenntartás az említett tagállam központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére vonatkozik. A belga fenntartások alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír. Az Uniós Fél fenntartásainak alkalmazásában Finnországban a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti. A Chile szintjén megfogalmazott fenntartás a központi kormányzat vagy a helyi önkormányzat intézkedésére vonatkozik.
7.
A felek jegyzékei csak piacra jutásra vonatkozó, megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat tartalmaznak. A diszkriminatív intézkedések és követelmények a 17-A. és 17-B. mellékletben szerepelnek.
8. Az egyértelműség érdekében a megkülönböztetésmentes intézkedések a 17.8. vagy 18.7. cikk értelmében nem korlátozzák a piacra jutást bármely intézkedés tekintetében:
(a) amely az infrastruktúra, illetve az infrastruktúrán keresztül nyújtott áruk vagy szolgáltatások tulajdonjogának szétválasztását írja elő a tisztességes verseny biztosítása érdekében, például az energia, a közlekedés és a távközlés területén;
(b) amely korlátozza a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tulajdonjogok koncentrációját;
(c) amely a természeti erőforrások és a környezet megőrzésének és védelmének biztosítására irányul, ideértve az odaítélt koncessziós szerződések hozzáférhetőségének, számának és hatályának korlátozását, valamint moratórium vagy tilalom bevezetését;
(d) amely korlátozza a kiadott engedélyek számát műszaki vagy fizikai szűkösség miatt, például telekommunikációs spektrumok és frekvenciák esetében; vagy
(e) amely előírja, hogy egy vállalkozás tagjainak, tulajdonosainak, partnereinek vagy igazgatóinak bizonyos hányada rendelkezzen bizonyos végzettséggel vagy egy meghatározott szakmát gyakoroljon, például a jogászok vagy könyvelők esetében.
9. Az alábbi lista nem tartalmazza a képesítési követelményekkel és minősítési eljárásokkal, a technikai standardokkal és az engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást a 17.8. és a 18.7. cikk értelmében. Ezen intézkedések között szerepelhetnek mindenekelőtt a következők: engedély megszerzésének szükségessége, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés, elismert képesítések megszerzése a szabályozott ágazatokban, külön vizsgák letétele, ideértve a nyelvvizsgákat, egy konkrét foglalkozás tagsági követelményeinek való megfelelés, például egy szakmai szervezetbeli tagság, a szolgáltatónak helyi ügynökkel vagy helyi irodával kell rendelkeznie, vagy egyéb megkülönböztetésmentes követelményeknek való megfelelés, például egyes tevékenységeket nem végezhetnek védett övezetekben vagy területeken. Bár e mellékletben nem szerepelnek, ezek az intézkedések továbbra is alkalmazandók.
10. Az egyik Fél beruházói által a másik Fél jogának (beleértve az Uniós Fél esetében valamely tagállam jogát is) megfelelően alapított olyan jogi személyeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az említett másik Fél területén található, nem érinti az ilyen jogi személyekre a másik Fél területén való megalapításkor esetlegesen vonatkozó és továbbra is alkalmazandó, a 17. fejezettel összhangban álló feltételeket és kötelezettségeket.
11. A felek jegyzékei a 41.2. cikkel összhangban csak a felek területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. Nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
12. Az Uniós Fél jegyzékében a következő rövidítések szerepelnek:
EU Európai Unió, ideértve minden tagállamát
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
EGT Európai Gazdasági Térség
17-C-1. függelék
AZ UNIÓS FÉL JEGYZÉKE
|
Ágazat vagy alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
|
III-EU-1 – Minden ágazat |
|
|
(a) Kereskedelmi jelenlét |
|
|
A beruházások tekintetében: EU: Az országos vagy helyi szinten közszolgáltatásnak tekintett szolgáltatások állami monopóliumot képezhetnek, illetve kizárólagos jogai magán gazdasági szereplőnek is megadhatók. A közüzemi szolgáltatások olyan ágazatokban működnek, mint a kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás, társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztési szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzőszolgáltatások, környezetvédelmi szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, szállítási szolgáltatások és valamennyi szállítási módozatot kiegészítő szolgáltatások ágazata. Gyakran kapnak kizárólagos jogokat ilyen szolgáltatásokra a magánszektor gazdasági szereplői, amire példa a közigazgatási szervek által a gazdasági szereplőknek bizonyos szolgáltatási kötelezettségek mellett adott koncesszió. Mivel a közüzemi szolgáltatások gyakran a központi kormányzati szint alatt is megtalálhatók, gyakorlati szempontból nem észszerű részletes és kimerítő ágazatspecifikus jegyzéket adni. Ez a fenntartás nem vonatkozik a telekommunikációs és számítógépes, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra. HU: A letelepedés korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy képviseleti iroda formájában valósulhat meg. A fióktelepként történő első piacra lépés nem engedélyezett, kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat. IT: Kötelezettség nélkül a védelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban való részesedés szerzése tekintetében. A közlekedési szolgáltatások, távközlés és energia területén a stratégiai eszközök szerzése esetlegesen a miniszterek tanácsa hivatalának elnökségi jóváhagyásához kötött. LT: Kötelezettség nélkül a nemzetbiztonság szempontjából stratégiai fontosságú vállalkozások, ágazatok, övezetek, eszközök és létesítmények tekintetében. |
|
|
(b) Ingatlantulajdon-szerzés |
A beruházások tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. HU: Kötelezettség nélkül az állami tulajdonban lévő ingatlanok szerzése tekintetében. |
|
(c) Fegyverek, lőszerek és hadianyagok |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy forgalmazása, illetve kereskedelme tekintetében. Hadianyagnak csak olyan termék minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése és készítésének célja a katonai felhasználás a háborús vagy honvédelmi tevékenységek kifejtésével összefüggésben. |
|
III-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségügy kivételével) |
|
|
(a) Jogi szolgáltatások (CPC 861 része), beleértve a szabadalmi ügyvivői szolgáltatásokat Az egyértelműség érdekében a Megjegyzésekkel, különösen a 9. megjegyzéssel összhangban, az ügyvédi kamaránál való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmények magukban foglalhatják a következőket: a fogadó államban szerzett jogi diploma vagy azzal egyenértékű diploma megszerzése, engedéllyel rendelkező ügyvéd felügyelete alatt végzett képzés, vagy egy konkrét ügyvédi kamara joghatóságán belül irodával vagy postai címmel való rendelkezés annak érdekében, hogy a jelöltek jogosulttá váljanak a szóban forgó ügyvédi kamarai tagságot kérelmezni. |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve SE: Kötelezettség nélkül a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, huissiers de justice vagy más officiers publics et ministériels által nyújtott jogi tanácsadási, jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások és hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások (CPC 861 része, CPC 87902 része). SE: Korlátozás nélkül. EU: A jogi formával kapcsolatban konkrét megkülönböztetésmentes követelmények vannak érvényben valamennyi tagállamban (az átláthatóság érdekében az alábbiakban felsorolunk néhány példát). BE: Kvótát alkalmaznak a Cour de cassation előtt nem büntetőügyekben történő képviseletre. FR: A Cour de Cassation és a „Conseil d’Etat előtti képviselet kvótához kötött. A teljes jogú kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek esetében a vállalatnak megkülönböztetésmentes alapon a francia jog szerint engedélyezett következő jogi formák valamelyikét kell öltenie: SCP (société civile professionnelle), SEL (société d’exercice libéral), SEP (société en participation), SARL (société à responsabilité limitée), SAS (société par actions simplifiée), SA (société anonyme), SPE (société pluriprofessionnelle d'exercice) és association bizonyos feltételek mellett. |
|
A tagállamok előírhatják, hogy az ügyvédi irodában, társaságban vagy vállalkozásban bizonyos pozíciót betöltő természetes személyek vagy a részvényesek számára biztosítani kell a fogadó joghatóság gyakorlásának jogát. |
A francia vagy európai uniós jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodákban a részesedés és a szavazati jogok a partnerek szakmai tevékenységéhez kapcsolódó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozhatnak. SI: A Szlovén Ügyvédi Kamara által kinevezett ügyvédek kereskedelmi jelenléte az egyszemélyes társaságokra, a korlátolt felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) vagy a korlátlan felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) korlátozódik. Az ügyvédi iroda tevékenysége a joggyakorlat folytatására korlátozódik. Ügyvédi munkaközösségekbe kizárólag ügyvédek tartozhatnak. |
|
(b) Szabadalmi ügyvivők, iparjogvédelmi ügyvivők, szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvédek (CPC 879 része, CPC 861, CPC 8613) |
A beruházások tekintetében: EU, kivéve FR: Korlátozás nélkül. FR: A szolgáltatásnyújtás kizárólag az SCP-n (société civile professionnelle), a SEL-en (société d’exercice libéral) vagy bármely más jogi formán keresztül történhet, bizonyos feltételek mellett. |
|
(c) Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 8621 a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR és HU: Korlátozás nélkül. |
|
A beruházások tekintetében: FR: Szolgáltatásnyújtás az SNC (Société en nom collectif) és SCS (Société en commandite simple) kivételével bármilyen társasági forma révén. Különleges feltételek alkalmazandók az SEL (sociétés d’exercice libéral), az AGC (Association de gestion et comptabilité) és az SPE (Société pluri-professionnelle d’exercice) esetében. (CPC 86213, CPC 86219, CPC 86220). |
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló számviteli és könyvelési tevékenységek tekintetében. |
|
|
(d) Könyvvizsgálói szolgáltatások (CPC 86211 és CPC 86212, a számviteli szolgáltatás kivételével) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve DE, EE, BG, FR, HU, PL és PT: Korlátozás nélkül. EE: A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentes követelmények vannak érvényben. A beruházások tekintetében: BG: A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentes követelmények vannak érvényben. FR: Szolgáltatásnyújtás bármely vállalat révén, kivéve azon vállalatokat, amelyekben a partnereket kereskedőnek (commerçants) tekintik, például SNC (Société en nom collectif) és SCS (Société en commandite simple). PL: A jogi formával kapcsolatban követelmények vannak érvényben. |
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: A könyvvizsgáló társaságok (Wirtschaftsprüfungsgesellschaften) csak az EGT-n belül elfogadható jogi formákat ölthetnek. A közkereseti társaságok és korlátozott kereskedelmi partnerségek Wirtschaftsprüfungsgesellschaften-ként ismerhetők el, ha vagyonkezelői tevékenységeik alapján kereskedő partnerségként szerepelnek a cégnyilvántartásban. HU és PT: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló könyvvizsgálói szolgáltatások tekintetében. |
|
|
(e) Adózási szolgáltatások (CPC 863, kivéve az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokat, amelyek a jogi szolgáltatások közé tartoznak) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve DE, FR és PL: Korlátozás nélkül. DE, PL: A jogi formával kapcsolatban követelmények vannak érvényben. |
|
A beruházások tekintetében: FR: Szolgáltatásnyújtás az SNC (Société en nom collectif) és SCS (Société en commandite simple) kivételével bármilyen társasági forma révén. Különleges feltételek alkalmazandók az SEL (sociétés d’exercice libéral), az AGC (Association de gestion et comptabilité) és az SPE (Société pluri-professionnelle d’exercice) esetében. |
|
|
(f) Építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8671, CPC 8672, CPC 8673, CPC 8674) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR és HR: Korlátozás nélkül. A beruházások tekintetében: FR: Franciaországban az építészek csak az alábbi jogi formák valamelyikében nyújthatnak építészeti szolgáltatásokat (megkülönböztetésmentes módon): SA et SARL (sociétés anonymes, à responsabilité limitée), EUgRL (Entreprise unipersonnelle à responsabilité limitée), SCP (en commandite par actions), SCOP (Société coopérative et participative), SELARL (société d'exercice libéral à responsabilité limitée), SELAFA (société d'exercice libéral à forme anonyme), SELAS (société d'exercice libéral par actions simplifiée) vagy SAS (Société par actions simplifiée), illetve egyéni vállalkozóként vagy építészeti vállalatban partnerként (CPC 8671). |
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HR: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló településtervezési szolgáltatások tekintetében. |
|
|
III-EU-3 – Szakmai szolgáltatások – Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és gyógyszerek kiskereskedelme |
|
|
(a) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások; és szülésznők, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 85201, CPC 9312, CPC 9319) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT, BE, BG, CZ, DE, FI és MT: Korlátozás nélkül. CZ és MT: Kötelezettség nélkül valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatásnyújtás tekintetében, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, fizikoterapeuták, paramedikusok, pszichológusok, valamint az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat (CPC 9312, CPC 9319 része). FI: Kötelezettség nélkül valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás tekintetében, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, a szülésznők, fizikoterapeuták, paramedikusok és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat, kivéve az ápolók által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, CPC 93191). BG: Kötelezettség nélkül valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatásnyújtás tekintetében, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, az ápolók, szülésznők, fizikoterapeuták, paramedikusok és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, CPC 9319 része). |
|
A beruházások tekintetében: AT: A jogi formával kapcsolatban konkrét megkülönböztetésmentességi követelmények lehetnek érvényben (CPC 9312, CPC 9319 része). Az orvosok közötti ambuláns közegészségügyi, úgynevezett csoportos, egészségügyi ellátást célzó együttműködésére csak az Offene Gesellschaft/OG vagy a Gesellschaft mit beschränkter Haftung/GmbH jogi formában kerülhet sor. Csak orvosok lehetnek ilyen csoportos praxis tagjai. Jogosultnak kell lenniük független orvosi tevékenységre, osztrák orvosi kamarai tagsággal kell rendelkezniük, és aktívan gyakorolniuk kell az orvosi hivatást. Más természetes vagy jogi személyek nem járhatnak el társult félként a csoportos praxisban, és nem részesedhetnek annak bevételeiből vagy nyereségéből (a CPC 9312 része). DE: A szakmai nyilvántartásba vételre földrajzi korlátozásokat vethetnek ki, amelyek állampolgárokra és nem állampolgárokra egyaránt vonatkoznak. E szolgáltatások nyújtása tekintetében a jogi formát illetően létezhetnek megkülönböztetésmentes korlátozások (§ 95 SGB V). Az orvosok (beleértve a pszichológusokat, pszichoterapeutákat is) nyilvántartásba vételére az orvosok regionális eloszlása alapján mennyiségi korlátozások vonatkozhatnak. A nyilvántartásba vétel csak a népegészségügyi rendszerben részt vevő orvosok esetében szükséges. |
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE: Kötelezettség nélkül valamennyi egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatás határokon átnyúló nyújtása tekintetében, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosok, fogorvosok és szülésznők által nyújtott szolgáltatásokat, valamint ápolók, fizikoterapeuták, pszichológusok és paramedikusok által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 85201 része, CPC 9312, CPC 93191 része). |
|
|
(b) Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, BG, DE, DK, ES, FR, IE, HU, LV, NL és SK: Korlátozás nélkül. DE: Telemedicina csak olyan elsődleges ellátás összefüggésében nyújtható, amikor a korábbi ellátás során egy állatorvos is ténylegesen jelen volt. DE, DK, ES, LV, NL és SK: Állategészségügyi szolgáltatásokat csak természetes személyek nyújthatnak. IE: Állategészségügyi szolgáltatásokat csak természetes személyek vagy partnerségek nyújthatnak. HU: Az engedélyezés a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: munkaerőpiaci helyzet az ágazatban. |
|
A beruházások tekintetében: FR: Az állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat jogi formája az alábbi három vállalattípusra korlátozódik: SEP (société en participation), SCP (société civile professionnelle) és SEL (société d’exercice liberal). |
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE, BG és LV: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló állatorvosi szolgáltatások tekintetében. |
|
|
(c) Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BG, LT: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek nyilvános kiskereskedelme csak gyógyszertáron keresztül végezhető. A gyógyszerek csomagküldő kereskedelme tilos, az orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek kivételével. EE: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek nyilvános kiskereskedelme csak gyógyszertáron keresztül végezhető. A gyógyszerek csomagküldő vállalkozás útján történő értékesítése, illetve az interneten rendelt gyógyszerek postai vagy expressz kézbesítése tilos. A letelepedés engedélyezése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: az adott terület népsűrűsége. EL: Csak gyógyszerész engedéllyel rendelkező természetes személyek és gyógyszerész engedéllyel rendelkező személyek által alapított vállalkozások nyújthatnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat a lakosságnak értékesített gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. ES: Csak gyógyszerész engedéllyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat a lakosságnak a gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. Egy gyógyszerész legfeljebb egy engedélyt szerezhet. A gyógyszerek csomagküldő kereskedelme tilos FI: Kötelezettség nélkül a gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése és gyógyászati és ortopédiai termékek kiskereskedelme tekintetében. |
|
IE: A gyógyszerek csomagküldő kereskedelme tilos, az orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek kivételével. IT: A szakmát kizárólag a nyilvántartásban szereplő természetes személyek, valamint – olyan partnerség formájában, amelyen belül valamennyi partner bejegyzett gyógyszerész – jogi személyek gyakorolhatják. A letelepedés engedélyezése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: az adott terület népessége és lefedettsége. LU: Csak természetes személyek nyújthatnak lakossági kiskereskedelmi szolgáltatásokat a gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. NL: Kötelezettség nélkül a gyógyszerek csomagküldő kereskedelme tekintetében. PL: A szakmát kizárólag a nyilvántartásban szereplő természetes személyek, valamint – olyan partnerség formájában, amelyen belül valamennyi partner bejegyzett gyógyszerész – jogi személyek gyakorolhatják. SE: Kötelezettség nélkül a gyógyszeripari termékek kiskereskedelme és a lakossági gyógyszerellátás tekintetében. |
|
|
A beruházások tekintetében: EU, kivéve EL, IE, LU, LT és NL: Megkülönböztetésmentes alapon korlátozzák az egy adott szolgáltatás nyújtására egy meghatározott helyi zónában vagy területen jogosult szolgáltatók számát. Ezért gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazható, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, a közlekedési infrastruktúra, a népsűrűség vagy a földrajzi kiterjedés. BG: A gyógyszertárakat szakképzett gyógyszerészeknek kell vezetniük, akik csak azt az egy gyógyszertárat vezethetik, amelyben ők maguk dolgoznak. Kvóta (nem több, mint négy 4) van érvényben arról, hogy hány gyógyszertár lehet egy személy tulajdonában Bulgáriában. DE: Csak természetes személyek (gyógyszerészek) üzemeltethetnek gyógyszertárat. A gyógyszertárak száma személyenként összesen egy gyógyszertárra és három fiókgyógyszertárra korlátozódik. DK: Csak a Dán Egészségügyi és Gyógyszerészeti hatóság által kiadott gyógyszerész engedéllyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat a lakosságnak értékesített gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. FR: A gyógyszertárnyitást engedélyeztetni kell és a kereskedelmi jelenlét, ideértve a gyógyszerek információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztüli lakossági távértékesítését is, a nemzeti jog által lehetővé tett valamely jogi formában, megkülönböztetésmentes alapon történhet: société d’exercice libéral (SEL) anonyme, par actions simplifiée, à responsabilité limitée unipersonnelle vagy pluripersonnelle, en commandite par actions, société en noms collectifs (SNC) vagy société à responsabilité limitée (SARL) unipersonnelle vagy pluripersonnelle. |
|
|
ES, HR, HU és PT: A letelepedés engedélyezése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: az adott terület népessége és lefedettsége. MT: A gyógyszertár-üzemeltetési engedélyek kibocsátása különös korlátozásokhoz kötött. Ugyanazon személy nevére nem bocsátható ki egynél több engedély egy adott városban vagy faluban (a gyógyszertár-üzemeltetési engedélyekről szóló rendelet [LN279/07] 5. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha az adott városban vagy faluban nem kerül sor további pályázatok benyújtására (a gyógyszertár-üzemeltetési engedélyekről szóló rendelet [LN279/07] 5. cikkének (2) bekezdése). PT: Az olyan kereskedelmi vállalkozások esetében, ahol a tőkét részvények képviselik, ezeknek névre szólónak kell lenniük. Ugyanazon személy egyidejűleg sem közvetve, sem közvetlenül nem tulajdonolhat, üzemeltethet vagy igazgathat négynél több gyógyszertárt. SI: A szlovén gyógyszertári hálózat áll egyrészt a közgyógyszertárakból, amelyek a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, valamint a koncesszióval rendelkező magángyógyszertárakból, ahol a többségi tulajdonosnak szakképzett gyógyszerésznek kell lennie. Tilos a vényköteles gyógyszerek csomagküldő kereskedelme. A vényköteles gyógyszerek csomagküldő kereskedelméhez külön állami engedélyre van szükség. |
|
|
III-EU-4 – Üzleti szolgáltatások – Kutatási-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, CPC 852, CPC 853) |
|
|
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve RO: Korlátozás nélkül. Csak a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: RO: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló kutatási-fejlesztési szolgáltatások tekintetében. |
|
|
III-EU-5 – Üzleti szolgáltatások – ingatlanszolgáltatások (CPC 821, CPC 822) |
|
|
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CZ és HU: Korlátozás nélkül. A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ és HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló, ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások tekintetében. |
|
|
III-EU-6 – Üzleti szolgáltatások – Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások |
|
|
(a) Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások üzemeltető személyzet nélkül (CPC 831) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a személyzet nélküli légi járművek bérlése/lízingje (sima bérlet). Az európai uniós légitársaság által használt légi járművekre a légi járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények alkalmazandók. A valamely európai uniós légitársaság által kötött sima bérleti megállapodásra a légi közlekedés biztonságára vonatkozó európai uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírt követelmények vonatkoznak, például előzetes jóváhagyás vagy egyéb, a harmadik országok nyilvántartásba vett légi járműveinek használatára vonatkozó feltételek (CPC 83104). |
|
(b) Személyi és háztartási cikkeket érintő bérbeadási vagy lízingszolgáltatások üzemeltető személyzet nélkül (CPC 832) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE és FR: Korlátozás nélkül. A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE és FR: Kötelezettség nélkül a személyi és háztartási cikkekre vonatkozó lízing- vagy bérbeadási szolgáltatások határokon átnyúló, üzemeltető személyzet nélküli nyújtása tekintetében. |
|
III-EU-7 – Üzleti szolgáltatások |
|
|
(a) Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) 14 |
Korlátozás nélkül. |
|
(b) Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) |
Korlátozás nélkül. |
|
(c) Vezetői tanácsadói szolgáltatások (CPC 865) és vezetői tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 866). |
Korlátozás nélkül. |
|
(d) Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR: Korlátozás nélkül. A beruházások tekintetében: FR: A felmérés esetében a hozzáférés csak SEL (anonyme, à responsabilité limitée ou en commandite par actions), SCP (Société civile professionnelle), SA és SARL (sociétés anonymes, à responsabilité limitée) formájában lehetséges. |
|
(e) Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR és PT: Korlátozás nélkül. A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FR: A biológus szakmát csak természetes személyek gyakorolhatják. PT: Biológus, vegyelemző és agronómus szakmát kizárólag természetes személyek folytathatnak. |
|
(f) Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(g) Munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU és SE: Nincs kötelezettség a háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet kölcsönzése tekintetében. HU és SE: Korlátozás nélkül (CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209). Az EU-ban a vezető-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. Az EU-ban az irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve AT, BG, CY, CZ, EE, FI, LT, LV, MT, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. Az EU-ban az irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. DE: A munkaerő-közvetítő szolgáltatók számának korlátozása. ES: A vezetőtoborzással kapcsolatos és munkaerő-közvetítési szolgáltatást nyújtók számának korlátozása (CPC 87201, 87202). FR: Ezek a szolgáltatások állami monopóliumot képezhetnek (CPC 87202). IT: Az irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatók számának korlátozása (CPC 87203). |
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, HU és SE: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő és egyéb munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében. BE: Korlátozás nélkül. IE: Kötelezettség nélkül a vezetőtoborzással kapcsolatos szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 87201) tekintetében. FR, IE, IT és NL: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében. |
|
|
(h) Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304, CPC 87305, CPC 87309) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BG, CY, CZ, DK, EE, ES, FI, HR, HU, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Korlátozás nélkül. BG, CY, CZ, EE, ES, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül. DK, HR és HU: Kötelezettség nélkül az alábbi alágazatok esetében: HR és HU: őrző-védő szolgáltatások (87305); HR: biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatások (87302); DK: repülőtéri őrző-védő szolgáltatások (87305 része); HU: páncélozott járművel végzett szolgáltatások (87304). |
|
A beruházások tekintetében: FI: Kötelezettség nélkül a biztonsági szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyek tekintetében. |
|
|
(i) Nyomozási szolgáltatások (CPC 87301) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és SE: Kötelezettség nélkül. AT és SE: Korlátozás nélkül. |
|
(j) Épülettakarítási szolgáltatások (CPC 874) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(k) Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) |
Korlátozás nélkül. |
|
(l) Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) |
Korlátozás nélkül. |
|
(m) Hitelminősítési szolgáltatások és követelésbehajtási szolgáltatások (CPC 87901, CPC 87902) |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve ES, LV és SE: Kötelezettség nélkül a követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások tekintetében. ES, LV és SE: Korlátozás nélkül. |
|
(n) Telefonos válaszadási szolgáltatások (CPC 87903) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(o) Másolási szolgáltatások (CPC 87904) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló sokszorosítási szolgáltatások tekintetében. |
|
(p) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU és PL: Korlátozás nélkül. HU: Hivatalos fordítást, fordításhitelesítést és idegennyelvű hivatalos okmányokról hiteles másolat készítését kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) végezhet. PL: Hiteles fordítók kizárólag természetes személyek lehetnek. |
|
(q) Címjegyzék összeállítása, levelezés (CPC 87906) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(r) Szakosított tervezési szolgáltatások (CPC 87907) |
Korlátozás nélkül. |
|
(s) Egyéb üzleti szolgáltatások, máshova nem sorolt (CPC 87909) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve SE: Korlátozás nélkül. SE: Az építési szövetkezet gazdasági tervét két személynek kell hitelesítenie. A hitelesítést csak az EGT-n belüli hatóságok által elismert személyek végezhetik. SE: Zálogházak korlátolt felelősségű társaság vagy fióktelep formájában működhetnek. |
|
(t) A légi közlekedéshez kapcsolódó üzleti szolgáltatások: – Értékesítés és marketing – számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül |
|
(u) Fémtermékekkel, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos javítási szolgáltatások (CPC 886, kivéve 8868) |
Korlátozás nélkül |
|
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. HU: Kötelezettség nélkül az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, és a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása tekintetében, az említett ágazatokhoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével. |
|
|
(v) Hajók, vasúti járművek, valamint légi járművek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 86764 része, CPC 86769, CPC 8868) |
Korlátozás nélkül |
|
(x) Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos és kiegészítő szolgáltatások (CPC 893 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CZ, LT és NL: Korlátozás nélkül. LT: Kötelezettség nélkül. NL: A nemesfémtárgyak fémjelzését jelenleg kizárólag két, holland állami monopóliummal rendelkező vállalkozás végezheti. |
|
(y) Csomagolás (CPC 88493 része, ISIC 37) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ: A csomagolás visszavételével és hasznosításával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó csomagoló vállalatnak részvénytársaságnak kell lennie (a CPC 88493 része, ISIC 37). |
|
III-EU-7 – Üzleti szolgáltatások |
|
|
(a) Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) 15 |
Korlátozás nélkül. |
|
(b) Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) |
Korlátozás nélkül. |
|
(c) Vezetői tanácsadói szolgáltatások (CPC 865) és vezetői tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 866). |
Korlátozás nélkül. |
|
(d) Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR: Korlátozás nélkül. A beruházások tekintetében: FR: A felmérés esetében a hozzáférés csak SEL (anonyme, à responsabilité limitée ou en commandite par actions), SCP (Société civile professionnelle), SA és SARL (sociétés anonymes, à responsabilité limitée) formájában lehetséges. |
|
(e) Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FR és PT: Korlátozás nélkül. A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FR: A biológus szakmát csak természetes személyek gyakorolhatják. PT: Biológus, vegyelemző és agronómus szakmát kizárólag természetes személyek folytathatnak. |
|
(f) Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(g) Munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203, CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU és SE: Nincs kötelezettség a háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet kölcsönzése tekintetében. HU és SE: Korlátozás nélkül (CPC 87204, CPC 87205, CPC 87206, CPC 87209). Az EU-ban a vezető-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. Az EU-ban az irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve AT, BG, CY, CZ, EE, FI, LT, LV, MT, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. Az EU-ban az irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében: Korlátozás nélkül, kivéve AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LT, LV, PL, PT, RO, SI és SK, ahol: Kötelezettség nélkül. DE: A munkaerő-közvetítő szolgáltatók számának korlátozása. ES: A vezetőtoborzással kapcsolatos és munkaerő-közvetítési szolgáltatást nyújtók számának korlátozása (CPC 87201, 87202). FR: Ezek a szolgáltatások állami monopóliumot képezhetnek (CPC 87202). IT: Az irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatók számának korlátozása (CPC 87203). |
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, HU és SE: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő és egyéb munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében. BE: Korlátozás nélkül. IE: Kötelezettség nélkül a vezetőtoborzással kapcsolatos szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 87201) tekintetében. FR, IE, IT és NL: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében. |
|
|
(h) Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304, CPC 87305, CPC 87309) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BG, CY, CZ, DK, EE, ES, FI, HR, HU, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Korlátozás nélkül. BG, CY, CZ, EE, ES, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül. DK, HR és HU: Kötelezettség nélkül az alábbi alágazatok esetében: HR és HU: őrző-védő szolgáltatások (87305); HR: biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatások (87302); DK: repülőtéri őrző-védő szolgáltatások (87305 része); HU: páncélozott járművel végzett szolgáltatások (87304). |
|
A beruházások tekintetében: FI: Kötelezettség nélkül a biztonsági szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyek tekintetében. |
|
|
(i) Nyomozási szolgáltatások (CPC 87301) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és SE: Kötelezettség nélkül. AT és SE: Korlátozás nélkül. |
|
(j) Épülettakarítási szolgáltatások (CPC 874) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(k) Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) |
Korlátozás nélkül. |
|
(l) Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) |
Korlátozás nélkül. |
|
(m) Hitelminősítési szolgáltatások és követelésbehajtási szolgáltatások (CPC 87901, CPC 87902) |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve ES, LV és SE: Kötelezettség nélkül a követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások tekintetében. ES, LV és SE: Korlátozás nélkül. |
|
(n) Telefonos válaszadási szolgáltatások (CPC 87903) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(o) Másolási szolgáltatások (CPC 87904) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló sokszorosítási szolgáltatások tekintetében. |
|
(p) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU és PL: Korlátozás nélkül. HU: Hivatalos fordítást, fordításhitelesítést és idegennyelvű hivatalos okmányokról hiteles másolat készítését kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) végezhet. PL: Hiteles fordítók kizárólag természetes személyek lehetnek. |
|
(q) Címjegyzék összeállítása, levelezés (CPC 87906) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(r) Szakosított tervezési szolgáltatások (CPC 87907) |
Korlátozás nélkül. |
|
(s) Egyéb üzleti szolgáltatások, máshova nem sorolt (CPC 87909) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve SE: Korlátozás nélkül. SE: Az építési szövetkezet gazdasági tervét két személynek kell hitelesítenie. A hitelesítést csak az EGT-n belüli hatóságok által elismert személyek végezhetik. SE: Zálogházak korlátolt felelősségű társaság vagy fióktelep formájában működhetnek. |
|
(t) A légi közlekedéshez kapcsolódó üzleti szolgáltatások: – Értékesítés és marketing – számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül |
|
(u) Fémtermékekkel, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos javítási szolgáltatások (CPC 886, kivéve 8868) |
Korlátozás nélkül |
|
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. HU: Kötelezettség nélkül az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, és a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása tekintetében, az említett ágazatokhoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével. |
|
|
(v) Hajók, vasúti járművek, valamint légi járművek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 86764 része, CPC 86769, CPC 8868) |
Korlátozás nélkül |
|
(x) Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos és kiegészítő szolgáltatások (CPC 893 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CZ, LT és NL: Korlátozás nélkül. LT: Kötelezettség nélkül. NL: A nemesfémtárgyak fémjelzését jelenleg kizárólag két, holland állami monopóliummal rendelkező vállalkozás végezheti. |
|
(y) Csomagolás (CPC 88493 része, ISIC 37) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ: A csomagolás visszavételével és hasznosításával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó csomagoló vállalatnak részvénytársaságnak kell lennie (a CPC 88493 része, ISIC 37). |
|
III-EU-8 – Kommunikációs szolgáltatások |
|
|
(a) Postai és futárpostai szolgáltatások (CPC 71235 része, CPC 73210 része, CPC 751 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: A levélgyűjtő szekrények közforgalmi útvonalak mentén történő elhelyezésének, a postai bélyegek kibocsátásának, illetve a bírósági vagy közigazgatási eljárások során igénybe vett ajánlott postai szolgáltatásoknak a megszervezése a nemzeti joggal összhangban korlátozódhat. Engedélyezési rendszerek létesíthetők az olyan szolgáltatásokat illetően, amelyekre általános egyetemes szolgáltatási kötelezettség vonatkozik. Az ilyen engedélyek kiadása meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez vagy valamely kárpótlási alaphoz történő pénzügyi hozzájáruláshoz köthető. |
|
(b) Telekommunikáció (CPC 752, CPC 753, CPC 754) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE: Korlátozás nélkül. BE: Kötelezettség nélkül a műholdas műsorszóró szolgáltatások tekintetében. |
|
III-EU-9 – Építőipar (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517, CPC 518) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében:
EU: Korlátozás nélkül.
|
|
III-EU-10 – Forgalmazási szolgáltatások |
|
|
(a) Forgalmazási szolgáltatások (CPC 3546, CPC 631, CPC 632 a CPC 63211 kivételével, CPC 63297, CPC 62276, CPC 621 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve PT: Korlátozás nélkül. A beruházások tekintetében: PT: Bizonyos kiskereskedelmi létesítmények és bevásárlóközpontok létesítésére vonatkozóan külön engedélyezési rendszer van érvényben. Ez olyan bevásárlóközpontokra vonatkozik, amelyek bruttó bérbeadható területe legalább 8 000 m2, és olyan kiskereskedelmi létesítményekre, amelyek értékesítési területe legalább 2 000 m2, amennyiben a bevásárlóközpontokon kívül helyezkednek el. Fő kritériumok: hozzájutás a kereskedelmi kínálat sokféleségéhez; a fogyasztónak nyújtott szolgáltatások értékelése; a foglalkoztatás minősége és a vállalati társadalmi felelősségvállalás; integráció a városi környezetbe; hozzájárulás az ökohatékonysághoz (CPC 631, CPC 632, kivéve CPC 63211, CPC 63297). |
|
(b) Gyógyszerkészítmények forgalmazása (CPC 62117, 62251, 8929) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FI: Korlátozás nélkül. FI: Kötelezettség nélkül a gyógyszerek kiskereskedelme tekintetében. |
|
(c) Alkoholtartalmú italok forgalmazása (CPC 62112 része, 62226, 63107, 8929) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FI és SE: Korlátozás nélkül. FI: Kötelezettség nélkül az alkoholtartalmú italok forgalmazása tekintetében. SE: Monopólium létesítése a likőrök, a bor és a sör kiskereskedelmi értékesítése felett (az alkoholmentes sör kivételével). Jelenleg a Systembolaget AB ilyen állami monopóliummal rendelkezik a likőrök, a bor és a sör kiskereskedelmi értékesítése felett (az alkoholmentes sör kivételével). Az alkoholtartalmú italok olyan italok, amelyek alkoholtartalma meghaladja a 2,25 térfogatszázalékot. A sör esetében az alkoholtartalom legalább 3,5 térfogatszázalék (CPC 631 része). |
|
(d) Dohány forgalmazása (CPC 6222 része, CPC 62228, CPC 6310 része, CPC 63108) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT, ES, FR és IT: Korlátozás nélkül. AT: Dohánybolt-üzemeltetési engedélyt csak természetes személyek kérelmezhetnek (CPC 63108). ES: Dohányboltot csak természetes személyek üzemeltethetnek. Egy dohánybolt-üzemeltető legfeljebb egy engedéllyel rendelkezhet (CPC 63108). A dohány kiskereskedelmi értékesítése állami monopólium tárgyát képezi. FR: A dohány nagy- és kiskereskedelmi értékesítése (CPC 6222 része, 6310 része) állami monopólium tárgyát képezi. IT: Dohánytermékek forgalmazásához és értékesítéséhez engedély szükséges. Az engedély odaítélésére közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. Az engedélyek odaítélése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: népesség és a meglévő értékesítőhelyek földrajzi lefedettsége (CPC 6222 része, CPC 6310 része). |
|
III-EU-11 – Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (a) Szennyvízszolgáltatások (CPC 9401) (b) Szilárd/veszélyes hulladék kezelése, kivéve a veszélyes hulladékok határokon átnyúló szállítását (i) Hulladékkezelési szolgáltatások (CPC 9402) (ii) Közegészségügyi és hasonló szolgáltatások (CPC 9403) (c) Légkör- és klímavédelem (CPC 9404) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve DE: Korlátozás nélkül. Csak a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: Kötelezettség nélkül a hulladékgazdálkodási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása tekintetében a tanácsadási szolgáltatások kivételével, valamint a talajvédelemmel és a fertőzött talaj kezelésével kapcsolatos szolgáltatások tekintetében a tanácsadási szolgáltatások kivételével (CPC 9401, CPC 9402, CPC 9403, CPC 94060) |
|
(d) Szennyeződésmentesítés, talaj és víz tisztítása (i) Szennyezett vagy fertőzött talaj és víz kezelése, szennyeződésmentesítése (a CPC 9406 egy része) |
|
|
(e) Zaj- és rázkódásvédelem (CPC 9405) (f) A biodiverzitás és a táj védelme (g) Táj- és természetvédelmi szolgáltatások (a CPC 9406 egy része) (h) Egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos és kiegészítő szolgáltatások (CPC 9409) |
|
|
III-EU-12 – Oktatási szolgáltatások (CPC 92) (csak magánfinanszírozású szolgáltatások) |
|
|
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül az állami finanszírozású vagy bármilyen formájú állami támogatásban részesülő oktatási szolgáltatások tekintetében. Amennyiben a magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások külföldi szolgáltató általi nyújtása megengedett, a magánszolgáltatók részvétele az oktatási rendszerben megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. EU, kivéve CZ, NL, SE és SK: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású egyéb olyan oktatási szolgáltatások nyújtása tekintetében, amelyek az alapfokú, középfokú, felsőfokú és felnőttoktatástól különböző szolgáltatásokat jelentenek (CPC 929). CY, FI, MT és RO: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású alapfokú, középfokú és felnőttoktatás (CPC 921, CPC 922, CPC 924) tekintetében. AT, BG, CY, FI, MT és RO: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású felsőoktatási szolgáltatások nyújtása (CPC 923) tekintetében. SE: Kötelezettség nélkül a közigazgatási szervek által oktatási tevékenység nyújtása céljából jóváhagyott oktatási szolgáltatók tekintetében. Ez a fenntartás vonatkozik a bizonyos állami támogatásban részesülő magánfinanszírozású oktatási szolgáltatókra, többek között az állam által elismert oktatási szolgáltatókra, az állami felügyelet alatt működő oktatási szolgáltatókra vagy a tanulmányi támogatásra jogosító oktatásra (CPC 92). SK: Valamennyi magánfinanszírozású oktatási szolgáltatás esetében, kivéve a felsőfokú műszaki és szakoktatási szolgáltatásokat: Elképzelhető, hogy gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó, és a helyi hatóságok korlátozhatják a létesítendő iskolák számát (CPC 921, 922, 923 kivéve 92310, 924). |
|
|
A beruházások tekintetében: EU, kivéve ES és IT: Gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó az elismert okleveleket vagy fokozatokat kibocsátó, magánfinanszírozású egyetemek megnyitásakor. Fő kritériumok: népesség és a meglévő létesítmények földrajzi sűrűsége. ES: Az eljárás során konzultációra kerül sor a parlamenttel. IT: Hároméves programon alapul és az államilag elismert oklevelek kibocsátására kizárólag olasz jogi személyek kaphatnak engedélyt (CPC 923). |
|
|
III-EU-13 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások (csak magánfinanszírozású szolgáltatások) |
|
|
(a) Egészségügyi szolgáltatások – kórházi, mentőszolgálattal, valamint bentlakásos ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93, CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része, CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193, CPC 93199) |
A beruházások tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül az állami finanszírozású vagy bármilyen formájú állami támogatásban részesülő egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Kötelezettség nélkül valamennyi magánfinanszírozású egészségügyi szolgáltatás tekintetében, kivéve a magánfinanszírozású kórházakat, a magánfinanszírozású mentőszolgálatot, valamint a magánfinanszírozású bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásokat. A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású egészségügyi hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Gazdasági szükségesség vizsgálata előírható. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi lefedettség és új munkahelyek létrehozása. Ez a fenntartás nem vonatkozik az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része). |
|
AT, PL és SI: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású mentőszolgálati szolgáltatások nyújtása (CPC 93192) tekintetében. BE: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében (CPC 93192, CPC 93193). BG, CY, CZ, FI, MT és SK: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású kórházi, mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193) tekintetében. DE: Kötelezettség nélkül Németország szociális biztonsági rendszerének ellátása tekintetében, amelynek értelmében a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújthatják, amelyek versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartoznak a „kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások” (CPC 93) közé. DE: Kötelezettség nélkül a német hadsereg által működtetett, magánfinanszírozású kórházakra vonatkozó tulajdonjog tekintetében. FI: Kötelezettség nélkül az egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások nyújtása (CPC 93199) tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású laboratóriumi elemzési és vizsgálati szolgáltatások tekintetében. |
|
|
DE: (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A mentési szolgáltatásokat és „minősített mentőszolgálatokat” a szövetségi tartományok szervezik és szabályozzák. A szövetségi tartományok többsége az önkormányzatokra ruházza a mentési szolgáltatási hatásköröket. Az önkormányzatok elsőbbséget adhatnak a nonprofit üzemeltetőknek. Ez külföldi és hazai szolgáltatókra egyaránt vonatkozik (CPC 931, CPC 933). A mentőszolgáltatások tervezéshez, engedélyezéshez és akkreditációhoz kötöttek. A telemedicina vonatkozásában, az IKT- (információs és kommunikációs technológiák) szolgáltatók száma az interoperabilitás, kompatibilitás és a szükséges biztonsági standardok garantálására korlátozódhat. Ennek alkalmazására megkülönböztetésmentesen kerül sor. SI: Az alábbi szolgáltatások állami monopólium tárgyát képezik: vérellátás, vérkészítmények, emberi szervek átültetés céljából történő eltávolítása és tartósítása, szociális és orvosi, higiéniai, járványügyi és egészségökológiai szolgáltatások, patoanatómiai szolgáltatások és orvosi segítséggel történő megtermékenyítés (CPC 931). FR: A kórházi és mentőszolgáltatások, a kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás és a szociális ellátás vonatkozásában: a vállalkozások lehetnek bármilyen jogi formájúak, kivéve azokat, amelyek a szabad foglalkozásoknak vannak fenntartva. |
|
|
(b) Egészségügyi és szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Kötelezettség nélkül az egészségügyi szolgáltatások, szociális szolgáltatások és szociális tevékenységek vagy az állami nyugdíjrendszer, illetve a kötelező szociális biztonsági rendszer részét képező szolgáltatások határon át történő nyújtása tekintetében. Ez a fenntartás nem vonatkozik az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része). HU: Kötelezettség nélkül a közforrásból finanszírozott kórházi szolgáltatásoknak, mentőszolgáltatásoknak, valamint bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határokon át történő nyújtása (CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193) tekintetében. |
|
(c) Szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül valamennyi közforrásból finanszírozott vagy bármilyen állami támogatásban részesülő szociális szolgáltatások vagy az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező szociális biztonsági rendszer részét képző tevékenységek vagy szolgáltatások nyújtása tekintetében. A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású szociális hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Gazdasági szükségesség vizsgálata előírható. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi lefedettség és új munkahelyek létrehozása. CZ, FI, HU, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású szociális szolgáltatások nyújtása tekintetében. BE, CY, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT és PT: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású szociális szolgáltatások tekintetében, kivéve a szanatóriumokkal, üdülőkkel és idősotthonokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. DE: Kötelezettség nélkül a német társadalombiztosítási rendszer tekintetében, ha a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújtják, és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem feltétlenül tartoznak a kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások közé. |
|
Csak a beruházások tekintetében: HR: Bizonyos földrajzi területeken egyes magánfinanszírozású szociális intézmények létesítésére gazdasági szükségességi vizsgálat vonatkozhat (CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193, CPC 933). |
|
|
III-EU-14 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások (a) Szálloda, étterem és vendéglátás (CPC 641, CPC 642, CPC 643), kivéve a légi szállítás során biztosított étkeztetést, amely a földi kiszolgálási szolgáltatások közé tartozik (b) Utazásközvetítési és utazásszervezési szolgáltatások (beleértve a csoportvezetőket is) (CPC 7471) (c) Idegenvezetői szolgáltatások (CPC 7472) |
A beruházások tekintetében: EU, kivéve BG: Korlátozás nélkül. BG: Cégbejegyzés (fióktelep nem megengedett) szükséges (CPC 7471, CPC 7472). |
|
III-EU-15 – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások (az audiovizuális szolgáltatások kivételével) |
|
|
(a) Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások (CPC 963) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és a beruházások vonatkozásában LT: Kötelezettség nélkül a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásnyújtás tekintetében. AT és LT: a letelepedéshez engedélyre vagy koncesszióra lehet szükség. |
|
(b) Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, színház, élő koncert és cirkusz (CPC 9619, CPC 964, kivéve CPC 96492) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CY, CZ, FI, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó) nyújtása tekintetében. BG: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos alábbi szolgáltatások esetében: cirkusz, vidámpark és hasonló jellegű szolgáltatások, báltermi, diszkó- és táncoktatói szolgáltatások, valamint egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások. EE: Kötelezettség nélkül az egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása tekintetében, kivéve a filmszínházat. LT és LV: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása tekintetében, kivéve a filmszínházak üzemeltetését. |
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és SE: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó) határokon átnyúló nyújtása tekintetében. AT és SE: Korlátozás nélkül. |
|
|
(c) Hírügynökségi szolgáltatások (CPC 962) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Korlátozás nélkül. HU: Kötelezettség nélkül. |
|
(d) Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások(CPC 964) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(e) Szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások (CPC 96492) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében, amelyekbe beletartoznak a pénzbeli fogadással járó tevékenységek, beleértve különösen a sorsolásos játékokat, a kaparós sorsjegyeket, a játékkaszinók, játéktermek vagy engedélyezett helyiségek által kínált szerencsejátékot, fogadási ügyleteket, bingójátékot, valamint jótékonysági vagy nonprofit szervezetek által és javára működtetett szerencsejáték-szolgáltatásokat. |
|
III-EU-16 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások |
|
|
(a) Tengeri szállítás. (i) Nemzetközi személyszállítás (CPC 7211, kivéve a nemzeti kabotázst) (ii) Nemzetközi teherszállítás (CPC 7212, kivéve a nemzeti kabotázst) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve LV és MT: Kötelezettség nélkül a letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő jármű lajstromozása és flotta üzemeltetése tekintetében (a tengerjáró hajóról végzett összes kereskedelmi tengeri tevékenység, ideértve a halászatot, akvakultúrát és a halászattal kapcsolatos szolgáltatásokat; nemzetközi személy- és áruszállítás (CPC 721); és a tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásai tekintetében). EU: Kötelezettség nélkül az átrakodási szolgáltatások és az európai uniós hajózási vállalkozások tulajdonában lévő vagy bérelt konténerek nem bevételi alapon történő áthelyezése tekintetében; ezen szolgáltatások azon része tekintetében, amely nem tartozik a belföldi tengeri kabotázs kizárásának hatály alá. MT: Kizárólagos jogok állnak fenn a kontinentális Európa és Málta közötti, Olaszországon keresztül történő tengeri összeköttetés vonatkozásában (CPC 7213, 7214, 742 része, 745, 749 része). LV: Korlátozás nélkül |
|
(b) Tengeri szállításhoz és belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a révkalauzi és kikötési szolgáltatások tekintetében (CPC 7452). EU: Kötelezettség nélkül a belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások tekintetében. EU: A kikötői szolgáltatások tekintetében a kikötőt üzemeltető szerv vagy az illetékes hatóság korlátozhatja az adott kikötői szolgáltatások tekintetében a kikötői szolgáltatók számát. EU, kivéve LT és LV: Kötelezettség nélkül a vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7214) tekintetében. LT és LV: Korlátozás nélkül. BG: A kikötőkben működő szolgáltatók száma korlátozható a kikötő tényleges kapacitásától függően, amiről a közlekedési, információtechnológiai és kommunikációs miniszter által létrehozott szakértői bizottság dönt (ISIC 0501, ISIC 0502, CPC 5133, CPC 5223, CPC 721, 722, CPC 74520, CPC 74540, CPC 74590, CPC 882). BG: A bolgár kikötőkben, nemzeti jelentőségű kikötőkben nyújtott, közforgalmú személyszállítással kapcsolatos támogató szolgáltatások tekintetében az ilyen támogató tevékenységek végzésének jogát koncessziós szerződésben ítélik oda. A regionális jelentőségű kikötőkben ezt a jogot a kikötő tulajdonosával kötött szerződés biztosítja (CPC 74520, 74540 és 74590). A beruházások tekintetében: EU, kivéve EL és IT: Korlátozás nélkül. EL: A kikötői területeken végzett rakománykezelési szolgáltatások állami monopólium alá tartoznak (CPC 741). IT: Gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó a tengeri rakománykezelési szolgáltatásokat illetően. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi kiterjedés és új munkahelyek létrehozása (CPC 741). |
|
(c) Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a vasúti személy- és teherszállítás (CPC 711) tekintetében. LT: Tranzitszolgáltatások nyújtására kizárólag olyan vasúti társaságok jogosultak, amelyek állami tulajdonban állnak, vagy amelyek részvényeinek 100 %-a az állam tulajdonát képezi (CPC 711). EU, kivéve LT és SE, a vasúti közlekedés kiegészítő szolgáltatásai tekintetében: Korlátozás nélkül. LT: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások állami monopólium tárgyát képzik (CPC 86764, CPC 86769, CPC 8868 része). SE: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások esetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, amennyiben a beruházó saját terminálinfrastruktúrát tervez kialakítani. Fő kritériumok: hely- és kapacitásbeli korlátok (CPC 86764, 86769, 8868 része). |
|
(d) Közúti szállítási (személyszállítási, áruszállítási, nemzetközi közúti áruszállítási) és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a közúti szállítás (személyszállítás, áruszállítás, nemzetközi közúti áruszállítás) tekintetében. A beruházások tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül egy tagállamon belül a kabotázzsal kapcsolatos szolgáltatásoknak egy másik tagállamban letelepedett külföldi beruházó általi nyújtása (CPC 712) tekintetében. EU: Gazdasági szükségesség vizsgálata írható elő a taxiszolgáltatások esetében az Európai Unióban, korlátozva a szolgáltatók számát. Fő kritériumok: helyi kereslet az alkalmazandó jogszabályokban előírtak szerint (CPC 71221). BE: Az engedélyek maximális számát törvény írhatja elő (CPC 71221). AT, BG és DE: A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok és engedélyek csak az uniós természetes személyeknek és olyan európai uniós jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az Európai Unióban van (CPC 712). CZ: Csehországban cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem megengedett). ES: A személyszállítás tekintetében a CPC 7122 alá tartozó szolgáltatásokat illetően el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: helyi kereslet. A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. FR: Kötelezettség nélkül a városok közötti buszjáratok biztosítása tekintetében (CPC 712). IE: A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése (CPC 7121, CPC 7122). |
|
IT: A limuzinszolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. Az áruszállítási szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: helyi kereslet (CPC 712). MT: Autóbuszos tömegközlekedés: Az egész hálózat koncesszióhoz kötött, amely magában foglalja a közszolgáltatási kötelezettségről szóló megállapodást bizonyos szociális ágazatok (például diákok és idősek) ellátására (CPC 712). MT: Taxik esetében az engedélyek száma korlátozott. Karozzini (lovas kocsik) esetében az engedélyek száma korlátozott (CPC 712). PT: A személyszállítás vonatkozásában a limuzinszolgáltatásokat illetően el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése (CPC 71222). SE: A közúti járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások esetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, amennyiben a beruházó saját terminálinfrastruktúrát tervez kialakítani. Fő kritériumok: hely- és kapacitásbeli korlátok (CPC 6112, CPC 6122, CPC 86764, CPC 86769, CPC 8867 része). SE: Közúti szállítás végzéséhez svéd engedélyre van szükség. A taxiengedély megszerzésének feltétele, hogy a vállalkozás kijelöljön egy természetes személyt szakmai irányítónak (tényleges tartózkodási helyhez kötött – lásd a letelepedéssel kapcsolatos svéd fenntartást) (CPC 712). SK: Az áruszállítás vonatkozásában el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: helyi kereslet (CPC 712). |
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: Az EU-ban, BG kivételével, a közúti szállítást támogató szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 744) tekintetében: Korlátozás nélkül. BG: Kötelezettség nélkül. |
|
|
(e) Légi közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 7461, 7469, 83104) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: A földi kiszolgálás nyitottságának szintje a repülőtér méretétől függ. Az egyes repülőtereken korlátozható a szolgáltatók száma. A nagy repülőtereken e szolgáltatók száma nem lehet kettőnél kevesebb. A beruházások tekintetében: PL: A fagyasztott vagy hűtött áruk repülőtéren való tárolása tekintetében a biztosítható szolgáltatáskategóriák a repülőtér méretétől függenek. Az egyes repülőtereken a szolgáltatók száma a rendelkezésre álló tér kötöttségeitől függően korlátozható, más okokból pedig legkevesebb két szolgáltatóra korlátozható (CPC 742 része). |
|
(f) Űrszállítás és űrjármű kölcsönzése |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a világűrön keresztüli szállítással és az űrjárművek kölcsönzésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 733, CPC 734 része) tekintetében. |
|
III-EU-17 – Mezőgazdaság, halászat, víz, feldolgozóipar |
|
|
(a) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások (ISIC 01, ISIC 02, CPC 881) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HR, HU, PT és SE: Korlátozás nélkül. HR: Kötelezettség nélkül a mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek tekintetében. HU: Kötelezettség nélkül a mezőgazdasági tevékenységek (ISIC 011, ISIC 012, ISIC 013, ISIC 014, ISIC 015, CPC 8811, 8812, CPC 8813 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. PT: Biológus, vegyelemző és agronómus szakmát kizárólag természetes személyek folytathatnak (CPC 881). SE: Kötelezettség nélkül a rénszarvastenyésztés (ISIC 014) tekintetében. |
|
(b) Halászat, akvakultúra és halászattal kapcsolatos szolgáltatások (ISIC 05, CPC 882) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a halászat, akvakultúra és halászattal kapcsolatos szolgáltatások tekintetében. EU: Kötelezettség nélkül a tengeri vagy belvízi akvakultúrás létesítmények létrehozása tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a francia állami tulajdonú tengereken hal, kagyló vagy alga tenyésztése tekintetében. BG: Kötelezettség nélkül a tengeri és folyami élő erőforrásoknak BG beltengerén és parti tengerén közlekedő hajók általi fogása tekintetében. |
|
(c) Víz összegyűjtése, tisztítása és elosztása (ISIC 41) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül egyes olyan tevékenységek tekintetében, amelyek a víz összegyűjtésével, tisztításával, valamint a háztartások, illetve az ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználók vonatkozásában való elosztásával kapcsolatosak, beleértve az ivóvíz-szolgáltatást és a vízgazdálkodást. |
|
(d) Gyártás (ISIC 16, ISIC 17, ISIC 18, ISIC 19, ISIC 20, ISIC 21) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Korlátozás nélkül. |
|
(e) Írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója (ISIC 22, CPC 88442) |
Korlátozás nélkül. |
|
(f) Gyártás (ISIC 23, ISIC 24, ISIC 25, ISIC 26, ISIC 27, ISIC 28, ISIC 29, ISIC 30, ISIC 31, ISIC 32, ISIC 33, ISIC 34, ISIC 35, ISIC 36, ISIC 37) |
Korlátozás nélkül. |
|
III-EU-18 – Bányászat és energiával kapcsolatos tevékenységek |
|
|
(a) Bányászat és kőfejtés (ISIC 10, ISIC 11, ISIC 12: Energiahordozók bányászata, ISIC 13, ISIC 14: Fémércek bányászata és fejtése és egyéb bányászat; CPC 5115, 7131, 8675, 883) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, FI, IT és NL: Korlátozás nélkül. IT: (a feltárás tekintetében a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Az állami tulajdonban lévő bányákra különös feltárási és bányászati szabályok vonatkoznak. A kitermelési tevékenység megkezdése előtt feltárási engedély (permesso di ricerca, az 1447/1927. sz. királyi törvényerejű rendelet 4. cikke) szükséges. Ez az engedély egy adott időszakra szól, pontosan meghatározza a feltárási terület határait, és ugyanarra a területre több feltárási engedély is kibocsátható különböző személyek vagy vállalkozások számára (ez a típusú engedély nem szükségszerűen kizárólagos). Ásványok műveléséhez vagy kiaknázásához a regionális hatóság által kibocsátott engedély (concessione, 14. cikk) szükséges (ISIC 10, ISIC 11, ISIC 12, ISIC 13, ISIC 14, CPC 8675, CPC 883). |
|
A beruházások tekintetében: BE: Az ásványi erőforrások és más nem élő erőforrások parti tengerben és a kontinentális talapzat területén való feltárása és kitermelése koncesszióhoz kötött. A koncessziós jogosultnak értesítési címmel kell rendelkeznie Belgiumban (ISIC 14). FI: A nukleáris anyagok bányászatára vonatkozó engedélyt gazdasági szükségesség vizsgálatához lehet kötni. Fő kritériumok: általános gazdasági és társadalmi előnyök (ISIC rev 3.1. 120). NL: Hollandiában a szénhidrogének feltárását és kitermelését mindig közösen végzi egy magánvállalkozás és egy, a Gazdasági Minisztérium által kijelölt nyilvánosan működő (részvény)társaság. A bányászati törvény 81. és 82. cikke értelmében a kijelölt vállalkozásnak közvetlenül vagy közvetve a holland állam tulajdonában kell lennie (ISIC rev 3.1 10, ISIC rev 3.1 11, ISIC rev 3.1 12, ISIC rev 3.1 13, ISIC rev 3.1 14). |
|
|
(b) Energiaszolgáltatások– általános (ISIC) 40, CPC 613, CPC 7131, CPC 7139, CPC 742, CPC 7422, CPC 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, BG, FR és LT: Korlátozás nélkül. FR: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-átviteli és földgázszállítási rendszerek, valamint csővezetékes kőolaj- és földgázszállítás tekintetében (CPC 7131). BE: Kötelezettség nélkül az energiaelosztási és energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887, a tanácsadási szolgáltatások kivételével). BE: Kötelezettség nélkül az energiaátviteli szolgáltatások tekintetében a jogi személyek típusaival és a BE által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan (ISIC 4010, CPC 71310). BG: Kötelezettség nélkül az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében (CPC 88 része). A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: LT: Kötelezettség nélkül a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, valamint a tüzelőanyagok kivételével áruk csővezetékes szállításának kiegészítő szolgáltatásai tekintetében. |
|
(c) Villamos energia (ISIC 40, ISIC 4010; CPC 62279, 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT, BG, CZ, FI, FR, LT, MT, NL és SK: Korlátozás nélkül. AT, BG: Kötelezettség nélkül az energiatermelés, az energiaelosztási szolgáltatások és az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (ISIC 4010, CPC 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. CZ: Kizárólagos jogok állnak fenn a villamos energia átvitele, a gázszállítás és a piaci részvételre vonatkozó engedélyek tekintetében (ISIC 40, CPC 7131, CPC 63297, CPC 742, CPC 887). FI: Kötelezettség nélkül a villamos energia importja tekintetében. Kötelezettség nélkül a villamos energia határokon átnyúló kis- és nagykereskedelme tekintetében. Kötelezettség nélkül a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok és rendszerek (ISIC 4010, CPC 62279, CPC 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-termelés (ISIC 4010) tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-átvitel és -elosztás (ISIC 4010, CPC 887) tekintetében. LT: Kötelezettség nélkül a nem biztonságos nukleáris forrásokból származó villamos energia nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatásai, valamint kereskedelme tekintetében. SK: Villamos energia előállítása, szállítása és elosztása, a villamos energia nagy- és kiskereskedelme, valamint az energiaelosztáshoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében, beleértve az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és az energetikai audit területén nyújtott szolgáltatásokat. Gazdasági szükségesség vizsgálatára, és a kérelem csak akkor tagadható meg, ha a piac telített (ISIC 4010, CPC 62279, CPC 887). |
|
A beruházások tekintetében: MT: Az EneMalta plc monopóliummal rendelkezik a villamos energia szolgáltatása (ISIC 4010; CPC 887) tekintetében. NL: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-hálózat tulajdonjoga tekintetében, amely kizárólag a holland kormánynak (átviteli rendszerek) és más közigazgatási szerveknek (elosztóhálózatok) ítélhető oda (ISIC 4010, CPC 887). |
|
|
(d) Tüzelőanyagok, földgáz, kőolaj vagy kőolajipari termékek (ISIC 232, ISIC 4020; CPC 62271, CPC 63297, CPC 713, CPC 742, CPC 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT, BG, CZ, DK, FI, FR, HU, NL és SK: Korlátozás nélkül. AT: Kötelezettség nélkül a gáz, valamint a gáztól eltérő áruk szállítása (CPC 713) tekintetében. BG: Kötelezettség nélkül a kőolaj és földgáz csővezetékes szállítása, tárolása és raktározása tekintetében, beleértve a tranzitszállítást (ISIC 4020, CPC 7131, CPC 742 része). CZ: Kötelezettség nélkül a gáztermelés, -szállítás -elosztás, -tárolás és -kereskedelem (ISIC 2320, ISIC 4020, CPC 7131, CPC 63297, CPC 742, CPC 887) tekintetében. DK: A nyers kőolaj, finomított kőolaj, kőolajtermékek és földgáz szállításához vezetéket létrehozni kívánó tulajdonosnak vagy felhasználónak a munka megkezdése előtt engedélyt kell szereznie a helyi önkormányzattól. A kiadható engedélyek száma korlátozott lehet (CPC 7131). FI: Kötelezettség nélkül a gázszállító és -elosztó hálózatok és rendszerek tekintetében. Mennyiségi korlátozások állnak fenn monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában a földgáz importja tekintetében (ISIC 4020, CPC 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével). |
|
FR: Nemzeti energiabiztonsági okokból csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet gázszállítási vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéje 100 %-át a francia állam, más közszférabeli szervezet vagy az ENGIE jegyzi (ISIC 4020, CPC 887). HU: Kötelezettség nélkül a csővezetékes szállítási szolgáltatások nyújtása tekintetében. Letelepedést igényel. Szolgáltatás az állami vagy önkormányzatokkal kötött koncessziós szerződésben foglalt engedéllyel nyújtható. E szolgáltatás nyújtását a koncesszióról szóló törvény szabályozza (CPC 7131). NL: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-hálózat és a földgázvezeték-hálózat tulajdonjoga tekintetében, amely kizárólag a holland kormánynak (szállítási rendszerek) és más közhatóságoknak (elosztási rendszerek) ítélhető oda (ISIC 040, CPC 71310). SK: A gáztermelés, a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok elosztása, valamint a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása engedélyhez kötött. El kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és az engedély csak piaci telítettség esetén tagadható meg. (ISIC 4020, CPC 62271, CPC 63297, CPC 7131, CPC 742 és CPC 887). |
|
|
(e) Nukleáris anyagok (ISIC 12, ISIC 2330, ISIC 4010 része, CPC 887) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT, BE, BG, DE, FI, FR, HU és SE: Korlátozás nélkül. AT és FI: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyag gyártása, feldolgozása, elosztása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. DE: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyagok gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. BE: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyagok gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. |
|
A beruházások tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül a hasadó és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai feldolgozása tekintetében, valamint az ezekkel való kereskedelemhez kapcsolódó, a nukleárisenergia-termelő létesítmények berendezéseinek és rendszereinek karbantartásához és javításához kapcsolódó, ezen anyagok, valamint a feldolgozásukból eredő hulladék szállításához kapcsolódó szolgáltatások, az ionizálós sugárzáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az atomenergia békés célú felhasználásához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás (köztük a tervezői és konzultációs szolgáltatások és a szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatások stb.) tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyag Euratom-megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében történő előállítása, gyártása, feldolgozása, termelése, elosztása vagy szállítása tekintetében. HU és SE: Kötelezettség nélkül a nukleáris fűtőanyag feldolgozása és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés tekintetében. (CPC 2330, CPC 4010 egy része). |
|
|
(f) Gőz- és melegvízellátás (ISIC 4030, CPC 62271, CPC 887) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BG, FI és SK: Korlátozás nélkül. BG: Kötelezettség nélkül a hőtermelés és -elosztás (ISIC 4030, CPC 887) tekintetében. SK: A gőz- és melegvíz-előállítás és -elosztás, a gőz és meleg víz kis- és nagykereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások engedélyhez kötöttek. El kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és az engedély csak piaci telítettség esetén tagadható meg. |
|
A beruházások tekintetében: FI: A gőz és meleg víz előállítására és elosztására monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában mennyiségi korlátozások vonatkoznak (ISIC 40, CPC 7131). FI: Kötelezettség nélkül a hő- és melegvíz-átviteli és -elosztó hálózatok és rendszerek (ISIC 4030, CPC 7131 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. |
|
|
III-EU-19 – Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások |
|
|
(a) Temetési, hamvasztási és temetést kiegészítő szolgáltatások (CPC 9703) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CY, DE, FI, PT, SE és SI: Korlátozás nélkül. CY, DE, FI, PT, SE és SI: Kötelezettség nélkül a temetési, hamvasztási és temetést kiegészítő szolgáltatások tekintetében. |
|
(b) Egyéb üzleti vonatkozású szolgáltatások (CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 85990 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve CZ, LT és FI, az egyéb üzleti vonatkozású szolgáltatások tekintetében (CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 85990 része): Korlátozás nélkül. A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ: Kötelezettség nélkül az aukciós szolgáltatások (CPC 612 része, CPC 621 része, CPC 625 része, CPC 85990 része) tekintetében. LT: Kötelezettség nélkül a kormány által felhatalmazás révén a következő szolgáltatások nyújtására vonatkozóan kizárólagos jogokkal rendelkező jogalany számára: adatátvitel biztonságos állami adatátviteli hálózatokon keresztül. FI: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló elektronikus azonosítási szolgáltatások tekintetében. |
|
(c) Új szolgáltatások |
EU: Kötelezettség nélkül a CPC-ben nem szereplő új szolgáltatások nyújtása tekintetében. |
17-C-2. függelék
CHILE JEGYZÉKE
|
Ágazat vagy alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
|
1. Valamennyi ágazat |
|
|
(a) Állami vállalat |
Chile fenntartja azt a jogot, hogy egy meglévő állami vállalatban vagy államigazgatási szervben lévő részvények vagy eszközök átruházása vagy elidegenítése során megtiltsa vagy korlátozza az ilyen érdekeltség vagy eszköz tulajdonjogát, valamint a beruházók vagy beruházásaik ellenőrzési jogát az így létrehozott állami vállalatok vagy az általuk eszközölt beruházások felett. „állami vállalat”: olyan vállalat, amely Chile tulajdonában van vagy tulajdonosi érdekeltségen keresztül irányítása alatt áll, és magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeket e megállapodás hatálybalépése után hoztak létre azzal a kizárólagos céllal, hogy egy meglévő állami vállalat vagy államigazgatási szerv tőkéjében vagy eszközeiben való érdekeltségi részesedését eladják vagy elidegenítsék. |
|
(b) Közüzemi szolgáltatások |
Közüzemi szolgáltatások léteznek olyan ágazatokban, mint a kapcsolódó tudományos és műszaki tanácsadó szolgáltatások, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok területére vonatkozó kutatási-fejlesztési (K+F) szolgáltatások, a műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások, a vízzel kapcsolatos szolgáltatások és vízkezelés, szennyvíz, környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások és a szállítás valamennyi módozatát kiegészítő szolgáltatások. Gyakran kapnak kizárólagos jogokat ilyen szolgáltatásokra a magánszektor gazdasági szereplői, amire példa a közigazgatási szervek által a gazdasági szereplőknek bizonyos szolgáltatási kötelezettségek mellett adott koncesszió. Ez a fenntartás nem vonatkozik a telekommunikációs és számítógépes, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra. |
|
(c) Ingatlantulajdon-szerzés |
Chilében kötelezettség nélkül a 10-A. és 10-B. mellékletben feltüntetett „állami földterület”, „határ menti övezet” és a partvonaltól számított öt kilométeren belüli, mezőgazdasági tevékenységre használt földterületek szerzése tekintetében. Bármely chilei természetes személy vagy Chilében lakóhellyel rendelkező személy, illetve chilei jogi személy képes mezőgazdasági tevékenységre használt földterületeket szerezni vagy ellenőrizni. Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az ilyen földterületek tulajdonjoga vagy ellenőrzése tekintetében. |
|
(d) Kereskedelmi jelenlét |
Ez a jegyzék nem vonatkozik a képviseleti irodákra. |
|
(e) Őslakos népek |
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az őslakos népek tekintetében. |
|
(f) Hátrányos helyzetben lévő kisebbségek |
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést egy társadalmilag vagy gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő kisebbség jogokkal vagy preferenciákkal történő felruházása vonatkozásában. |
|
2. Gyártás |
|
|
Gyártás, kivéve a szolgáltatásokat (ISIC rev 3.1 15, ISIC rev 3.1 17, ISIC rev 3.1 18, ISIC rev 3.1 19, ISIC rev 3.1 20, ISIC rev 3.1 21, ISIC rev 3.1 26, ISIC rev 3.1 27, ISIC rev 3.1 28, ISIC rev 3.1 30, ISIC rev 3.1 31, ISIC rev 3.1 32, ISIC rev 3.1 33, ISIC rev 3.1 34, ISIC rev 3.1 35, ISIC rev 3.1 36, kivéve ISIC rev 3.1 16, ISIC rev 3.1 22, ISIC rev 3.1 24, ISIC rev 3.1 25, ISIC rev 3.1 29, ISIC rev 3.1 37) |
Korlátozás nélkül. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 16. ágazat: Dohánytermék gyártása) |
Kötelezettség nélkül. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 22. ágazat: Kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység) |
Korlátozás nélkül, kivéve: 222 – Nyomdai és ahhoz kapcsolódó tevékenységek: Kötelezettség nélkül a nyomdai és ahhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 24. ágazat: Vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártása) |
A gazdasági tevékenység végzését bizonyos típusú jogalanyok kérelmezhetik: 241 – Vegyi alapanyagok gyártása; és 242 – Egyéb vegyipari termék gyártása. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 25. ágazat: Gumi- és műanyag termékek gyártása) |
A gazdasági tevékenység végzését bizonyos típusú jogalanyok kérelmezhetik: 251 – Gumitermék gyártása; és 252 – Műanyag termék gyártása. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 29. ágazat: Gép, gépi berendezés gyártása, máshová nem sorolt) |
Korlátozás nélkül, kivéve: 2927 – Fegyver-, lőszergyártás: Kötelezettség nélkül. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 31. ágazat: Máshová nem sorolt elektromos gépek és berendezések gyártása, máshová nem sorolt) |
A gazdasági tevékenység végzését bizonyos típusú jogalanyok kérelmezhetik: 311 – Villamos motor, áramfejlesztő gyártása; és 314 – Akkumulátor, primer elem és primer telep gyártása. |
|
Gyártás (ISIC rev 3.1 37. ágazat: Újrahasznosítás) |
A gazdasági tevékenység végzését bizonyos típusú jogalanyok kérelmezhetik: 371 – Fém visszanyerése hulladékból; és 372 – Nemfém visszanyerése hulladékból. |
|
3. Bányászat, kőfejtés |
|
|
Bányászat, kőfejtés, a szolgáltatások kivételével (ISIC rev 3.1 10, ISIC rev 3.1 11, ISIC rev 3.1 12, ISIC rev 3.1 13, ISIC rev 3.1 14) |
Kötelezettség nélkül a következők esetében: 11. ágazat – Kőolaj-, földgázkitermelés; az olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek; és 12. ágazat – Urán-, tóriumérc-bányászat. A lítium, a folyékony vagy gáznemű szénhidrogének, a nemzeti joghatóság alá tartozó tengervizekben található bármilyen jellegű lelőhelyek, valamint a részben vagy egészben a nemzetbiztonság szempontjából – kizárólag törvény által – fontosnak minősített, bányászati hatású területeken található bármilyen jellegű lelőhelyek feltárása, kitermelése és kezelése (beneficio) közigazgatási koncesszió vagy különleges üzemeltetési szerződés tárgyát képezheti a valamennyi esetben legfelsőbb rendeletben meghatározandó követelmények és feltételek mellett. Továbbá csak a Chilei Atomenergia Bizottság (Comisión Chilena de Energía Nuclear) vagy az e Bizottság által felhatalmazott felek hajthatnak végre vagy köthetnek jogi aktusokat a kitermelt természetes nukleáris anyagokkal és lítiummal, valamint ezek koncentrátumával, származékaival és vegyületeivel kapcsolatban. |
|
4. Mezőgazdaság |
|
|
Mezőgazdaság és vadgazdálkodás, a szolgáltatások kivételével (ISIC rev 3.1 A 01) |
Korlátozás nélkül. |
|
Erdőgazdálkodás, a szolgáltatások kivételével (ISIC rev 3.1 A 02) |
Korlátozás nélkül. Az egyértelműség érdekében az Erdészeti Bizottság (Corporación Nacional Forestal) által jóváhagyott gazdálkodási tervre van szükség. |
|
5. Energia |
|
|
Villamosenergia-termelés és -elosztás, a szolgáltatások kivételével (ISIC rev 3.1 E 40, ISIC rev 3.1 401, ISIC rev 3.1 4010) |
(a) Korlátozás nélkül, kivéve a Nemzeti Villamosenergia-rendszer (Sistema Eléctrico Nacional) villamosenergia-termelését, -szállítását és -elosztását. A következő korlátozásokat kell alkalmazni: A villamosenergia-elosztási koncessziók működtetésére csak a Chilében bejegyzett, nyílt vagy zárt közjogi szervek (sociedad anónima abierta o cerrada) egy bizonyos típusa jogosult. E társaságok kizárólagos üzletágának a villamosenergia-elosztásnak kell lennie. A Nemzeti Villamosenergia-átviteli Rendszer (Sistema Interconectado Central) villamosenergia-átvitel koncesszióinak működtetésére csak a Chilében bejegyzett, nyílt vagy zárt közjogi szervek (sociedad anónima abierta o cerrada) egy bizonyos típusa jogosult. E társaságok kizárólagos üzletágának a villamosenergia-átvitelnek kell lennie. A hidroelektromos energiatermelés koncessziók révén hasznosítható. Csak a chilei joggal összhangban létrehozott jogi személyek pályázhatnak ilyen koncessziókra és az ilyen koncessziók megszerzésére irányuló nyilvános pályázatokra. |
|
A geotermikus energia feltárása vagy kiaknázása koncesszióköteles. Csak a chilei joggal összhangban létrehozott jogi személyek pályázhatnak ilyen koncessziókra és az ilyen koncessziók megszerzésére irányuló nyilvános pályázatokra. Az atomenergia békés célú előállítását kizárólag a Chilei Atomenergia Bizottság végezheti egyedül vagy – a Bizottság engedélyével – harmadik felekkel együtt. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy célszerű ilyen engedélyt adni, meghatározza a működés feltételeit is. (b) Kötelezettség nélkül az olyan villamosenergia-brókerek vagy -ügynökök tevékenységei tekintetében, akik a villamos energia értékesítését mások által üzemeltetett villamosenergia-elosztó rendszereken keresztül intézik. |
|
|
6. Halászat |
|
|
Halászat, halkeltetők és halgazdaságok működtetése, a halászattal kapcsolatos szolgáltatások kivételével (ISIC rev 3.1 B 05) |
Kötelezettség nélkül. |
|
7. Szolgáltatások |
|
|
Jogi szolgáltatások (CPC 861 része) |
A beruházások és a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: (1) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve a csődgondnokok (síndicos de quiebra) esetében, akiknek az igazságügyi miniszter (Ministerio de Justicia) megfelelő felhatalmazásával kell rendelkezniük, és csak a tartózkodási helyükön dolgozhatnak. (2): Korlátozás nélkül. |
|
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelői szolgáltatások (CPC 86211) |
(1) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve a pénzügyi intézmények külső könyvvizsgálóit, akiket be kell jegyezni a Bankok és Pénzügyi Intézmények Felügyelete (Superintendencia de Bancos e Instituciones Financieras) és az Értékpapírok és Biztosítások Felügyelete (Superintendencia de Valores y Seguros) által fenntartott külső könyvvizsgálói nyilvántartásába. A nyilvántartásba csak olyan cégek vehetők fel, amelyek Chilében partnerségként (sociedades de personas) vagy egyesületként (asociaciones) jogszerűen bejegyzettek, és amelyek fő tevékenységi köre a könyvvizsgálói szolgáltatások. (2): Korlátozás nélkül. |
|
Adótanácsadói szolgáltatások (CPC 863) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Építészeti szolgáltatások (CPC 8671) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Műszaki mérnöki szolgáltatások (CPC 8672) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 86733) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Település-, tájrendezési tervezés (CPC 8674) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Szülésznők, ápolók, fizioterapeuták és paramedicinális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 93191) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Számítógéppel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 841, CPC 842, CPC 843, CPC 844 és CPC 845) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Interdiszciplináris kutatás-fejlesztési szolgáltatások, természettudományos kutatás-fejlesztési szolgáltatások, valamint kapcsolódó tudományos és műszaki tanácsadó szolgáltatások (CPC 851 része, CPC 853 része és CPC 86751 része) |
(1) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve: Minden olyan tudományos vagy technikai jellegű, illetve hegymászással (andinismo) kapcsolatos kutatást, amelyet külföldön lakóhellyel rendelkező jogi vagy természetes személyek a határ menti területeken kívánnak végezni, a Határok és Határ Menti Területek Igazgatóságának (Dirección de Fronteras y Límites del Estado) engedélyeznie és felügyelnie kell. A Határok és Határ Menti Területek Igazgatósága előríhatja, hogy a kutatásban a vonatkozó chilei tevékenységek egy vagy több képviselője is részt vegyen. Ezek a képviselők részt vennének a tanulmányokban és megismerkednének azok alkalmazási körével. (2): Korlátozás nélkül. |
|
Társadalom- és bölcsészettudományi kutatási-fejlesztési szolgáltatások (CPC 852) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Ingatlanszolgáltatások: beleértve a saját tulajdonú, illetve díj ellenében vagy szerződéses alapon bérbe adott ingatlant (CPC 821 és CPC 822) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Hajókkal, egyéb közlekedési eszközökkel és egyéb gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos személyzet/üzemeltető nélküli bérbeadás/lízingszolgáltatás (CPC 8310, kivéve 83104) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Légi járművek (üzemeltető nélküli) bérbeadásával vagy lízingjével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 83104) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Üzletviteli tanácsadás (CPC 865) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866, kivéve 86602) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 881) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
A bányászathoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 883) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés (CPC 87201, CPC 87202, CPC 87203) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Nyomozói és biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, CPC 87303, CPC 87304 és CPC 87305) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Berendezések karbantartása és javítása (tengeri járművek, repülőgépek és más szállítóeszközök kivételével) (CPC 633) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Épülettakarítási szolgáltatások (CPC 874) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Fényképészeti szolgáltatások (CPC 875) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Csomagolási szolgáltatások (CPC 876) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Hitelminősítési szolgáltatások, követelésbehajtási szolgáltatások (CPC 87901, 87902) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Telefonos válaszadási szolgáltatások (CPC 87903) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Másolási szolgáltatások (CPC 87904) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve, hogy hivatalos fordítást, fordításhitelesítést és idegennyelvű hivatalos okmányokról hiteles másolat készítését kizárólag a chilei hatóságok által nyilvántartásba vett hivatalos fordítók végezhetnek. |
|
Címjegyzék összeállítása, levelezés (CPC 87906) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Szakosított tervezési szolgáltatások (CPC 87907) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Egyéb üzleti szolgáltatások, máshova nem sorolt (CPC 87909) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Nyomtatási és kiadási szolgáltatások (CPC 88442) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Rendezvényszervezés (CPC 87909) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Postai szolgáltatások (CPC 7511) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Futárpostai szolgáltatások (CPC 7512) A postai küldemények 16 kezelésével 17 kapcsolatos szolgáltatások az alágazatok alábbi jegyzéke szerint, függetlenül attól, hogy a rendeltetési hely belföldön vagy külföldön van: (i) bármilyen típusú fizikai eszközön 18 továbbított írásos közlemények kezelése, beleértve – a kevert vegyes postai szolgáltatást, és – címzett reklámküldeményt; (ii) címzett csomagküldemények vagy csomagok 19 kezelése; |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve: Az 1960. november 4-i Decreto Supremo Nº 5037, a Belügyminisztérium (Ministerio del Interior) és az 1982. január 30-i Decreto con Fuerza de Ley Nº 10, a Közlekedési és Távközlési Minisztérium (Ministerio de Transporte y Telecomunicaciones) vagy annak jogutódjai alapján a chilei állam az Empresa de Correos de Chile útján monopóliumot gyakorolhat a postai küldemények (objetos de correspondencia) felvétele, szállítása és kézbesítése tekintetében. A „postai küldemény” az alábbiakat jelenti: levelek, egyszerű és postai levelezőlapok, üzleti papírok, hírlevelek és mindenféle nyomtatvány, beleértve a Braille-írásos nyomtatványokat, árumintákat, legfeljebb egy kilogramm tömegű kis csomagokat, valamint a hangüzenetek rögzítéséből és kézbesítéséből álló különleges postai szolgáltatást (fonos postales). |
|
(iii) címzett sajtótermékek kezelése 20 ; (iv) a fenti i–iii. pontban hivatkozott tételek kezelése ajánlott vagy biztosított levélként; (v) sürgős kézbesítési szolgáltatás 21 a fenti i–iii. pontban említett küldeményekre; (vi) nem címzett küldemények kezelése; és (vii) máshol meg nem határozott egyéb szolgáltatások. |
|
|
Nemzetközi távolsági távközlési szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Alapvető helyi távközlési szolgáltatások és hálózatok, közvetítő távközlési szolgáltatások, kiegészítő távközlési szolgáltatások és korlátozott távközlési szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Építőipari szolgáltatások (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517 és CPC 518) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Jutalékos ügynöki szolgáltatások (CPC 621) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Nagykereskedelmi szolgáltatások (CPC 622, CPC 61111, CPC 6113 és CPC 6121) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Kiskereskedelmi szolgáltatások (CPC 632, CPC 61111, CPC 6113 és 6121) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Franchise (CPC 8929) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Környezetvédelmi szolgáltatások (CPC 940) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül, a tanácsadási szolgáltatások kivételével. |
|
Oktatási szolgáltatások (CPC 92) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Egészségügyi szolgáltatások – kórházi, mentőszolgálattal, valamint bentlakásos ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93, CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része, CPC 9311, CPC 93192, CPC 93193, CPC 93199) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Egészségügyi és szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Szálloda és étterem, ideértve az étkeztetést (CPC 641, CPC 642 és CPC 643) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Utazásközvetítési és utazásszervezési szolgáltatások (CPC 74710) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Idegenvezetői szolgáltatások (CPC 74720) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Szórakoztatás, beleértve: színház, élő koncert és cirkusz (CPC 9619) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység (CPC 963) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, színház, élő koncert és cirkusz (CPC 9619, CPC 964, kivéve CPC 96492) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Hírügynökségi szolgáltatások (CPC 962) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Sport és egyéb szabadidős szolgáltatások (CPC 9641) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a szakmai tevékenységet folytató sportszervezetek csak bizonyos típusú jogalanyok lehetnek. Ezenkívül nemzeti elbánás alapján: (a) nem megengedett egynél több csapattal részt venni egy sportverseny ugyanazon kategóriájában; (b) a sportvállalkozásokban való tulajdonosi részesedésre vonatkozóan különleges szabályok állapíthatók meg; és (c) minimális tőkekövetelményt lehet előírni. |
|
Szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások (CPC 96492) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Egyéb szabadidős szolgáltatások, máshova nem sorolt (CPC 96499) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Tengeri szállítási szolgáltatások (CPC 721) Személyszállítás (CPC 7211) |
(1) és (2): Korlátozás nélkül. (3): (a) Bejegyzett társaság alapítása, amelynek célja Chile nemzeti lobogója alatt közlekedő flotta üzemeltetése: Kötelezettség nélkül. (b) A nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtását célzó kereskedelmi jelenlét egyéb formái 22 : Korlátozás nélkül. |
|
Teherszállítás (CPC 7212) Hajók kölcsönzése/lízingje személyzettel (CPC 7223) Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868) Vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 72140) A tengeri szállításhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások (CPC 745) Be- és kirakodási szolgáltatások (CPC 741) Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742) |
|
|
Belvízi szállítás (CPC 722) |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások: Teherszállítás (CPC 7123) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások: Haszonjárművek kölcsönzése vezetővel (CPC 71222 – Gépkocsikölcsönzés vezetővel) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások: Közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112 – Gépjárműjavítás, -karbantartás) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások: Közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokat támogató szolgáltatások (CPC 7441 – Buszpályaudvari szolgáltatások) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
A szállítás valamennyi módját kiegészítő szolgáltatások: Rakománykezelés (CPC 741) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
A szállítás valamennyi módját kiegészítő szolgáltatások: Tárolási és raktározási szolgáltatások (CPC 742) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
A szállítás valamennyi módját kiegészítő szolgáltatások: Teherszállítmányozási szolgáltatások (CPC 748) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Csővezetéken történő szállítás: tüzelőanyagok és egyéb áruk szállítása (CPC 7131) |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a szolgáltatást a chilei jog szerint letelepedett jogi személyeknek kell nyújtaniuk, és a szolgáltatásnyújtás nemzeti elbánáson alapuló koncesszió tárgyát képezheti. |
|
Repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások |
(1): Kötelezettség nélkül. (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Földi kiszolgálási szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Korlátozás nélkül. |
|
Különleges légi szolgáltatások |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
|
Űrszállítás és űrjármű kölcsönzése |
(1), (2) és (3): Kötelezettség nélkül. |
________________
17-D. MELLÉKLET
KISAJÁTÍTÁS
A Felek megerősítik, hogy egyetértenek a következőkben:
1. A 17.19. cikk szerinti kisajátítás lehet közvetlen vagy közvetett, és:
(a) közvetlen kisajátításra akkor kerül sor, ha egy beruházást államosítanak vagy más módon közvetlenül kisajátítják a tulajdonjog elvonásával vagy nyílt lefoglalással;
(b) közvetett kisajátításra akkor kerül sor, ha valamelyik Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van abban a tekintetben, hogy a beruházót a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is megfosztja a beruházására vonatkozó alapvető tulajdonosi jogosítványoktól, beleértve a beruházása használatának és hasznai szedésének jogát, valamint az azzal való rendelkezés jogát.
2. Azt, hogy valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata egy adott helyzetben közvetett kisajátításnak minősül-e, eseti alapon történő, tényeken alapuló vizsgálatot tesz szükségessé, amely figyelembe veszi többek között a következőket:
(a) valamelyik Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának gazdasági hatása, noha az a tény, hogy valamelyik Fél intézkedései vagy intézkedéseinek sorozata kedvezőtlen hatással van egy beruházás gazdasági értékére, nem bizonyítja, hogy közvetett kisajátításra került sor;
(b) a Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának időtartama; valamint
(c) a Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának jellege, többek között a tárgyuk, céljuk és hátterük.
3. Az egyértelműség érdekében a Felek azon megkülönböztetésmentes intézkedései, amelyeket olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében dolgoztak ki és alkalmaztak, mint a népegészségügy védelme, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a biztonság, a környezetvédelem – beleértve az éghajlatváltozást is –, a közerkölcs, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem vagy a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme, nem minősülnek közvetett kisajátításnak, kivéve, ha az intézkedés vagy az intézkedéssorozat hatása annak célja tükrében annyira súlyos, hogy nyilvánvalóan túlzottnak minősíthető.
________________
17-E. MELLÉKLET
CHILEI ÁTUTALÁSOK 23
1. A 17.20. cikk ellenére Chile fenntartja a Chilei Központi Bank (Banco Central de Chile) jogát arra, hogy intézkedéseket tartson fenn vagy fogadjon el a Chilei Központi Bankról szóló, 18.840. számú alkotmányos sarkalatos törvénnyel (Ley 18.840, Ley Orgánica Constitucional del Banco Central de Chile), a Decreto con Fuerza de Ley N°3 de 1997 törvénnyel, az Általános Banktörvénnyel (Ley General de Bancos) és az Értékpapírpiaci Törvénnyel (Ley de Mercado de Valores N°18.045) összhangban, annak érdekében, hogy biztosítsa a valuta stabilitását és a belföldi és külföldi kifizetések rendes működését. Az ilyen intézkedések magukban foglalják többek között korlátozások bevezetését a Chiléből kiinduló vagy oda irányuló folyó kifizetésekre és átutalásokra (tőkemozgások), valamint az ezekhez kapcsolódó tranzakciókra, mint például azt a követelményt, hogy egy külföldi országból vagy országba irányuló letétek, befektetések vagy hitelek tartalékképzési követelmények (enjace) alá essenek.
2. Az (1) bekezdés ellenére az a tartalékképzési követelmény, amelyet a Chilei Központi Bank a 18.840. törvény 49. cikkének 2. pontja értelmében alkalmazhat, nem haladja meg az átutalt összeg 30 százalékát, és nem vethető ki két évet meghaladó időszakra.
________________
17-F. MELLÉKLET
A TAGÁLLAMOK
ÉS CHILE KÖZÖTTI, 17.23. CIKKBEN EMLÍTETT MEGÁLLAPODÁSOK
1. A Belga–Luxemburgi Gazdasági Unió és a Chilei Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Brüsszelben, 1992. július 15-én kötött megállapodás;
2. a Cseh Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Prágában, 1995. április 24-én kötött megállapodás;
3. a Dán Királyság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Koppenhágában, 1993. május 28-án kötött megállapodás;
4. a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Chilei Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Santiago de Chilében, 1991. október 21-én kötött megállapodás;
5. a Görög Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Athénban, 1996. július 10-én kötött megállapodás;
6. a Spanyol Királyság és a Chilei Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Santiago de Chilében, 1991. október 2-án kötött megállapodás;
7. a Francia Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Párizsban, 1992. július 4-én kötött megállapodás;
8. a Horvát Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Santiago de Chilében, 1994. november 28-án kötött megállapodás;
9. a Chilei Köztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Santiago de Chilében, 1993. március 8-án kötött megállapodás;
10. az Osztrák Köztársaság és a Chilei Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Santiago de Chilében, 1997. szeptember 8-án kötött megállapodás;
11. a Lengyel Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Varsóban, 1995. július 5-én kötött megállapodás;
12. a Portugál Köztársaság és a Chilei Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Lisszabonban 1995. április 28-án kötött megállapodás;
13. a Románia kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Bukarestben, 1995. július 4-én kötött megállapodás;
14. a Finn Köztársaság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Helsinkiben, 1993. május 27-én kötött megállapodás;
15. a Svéd Királyság kormánya és a Chilei Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Stockholmban, 1993. május 24-én kötött megállapodás.
________________
17-G. MELLÉKLET
ÁLLAMADÓSSÁG
1. Nem terjeszthető elő arra vonatkozó igény, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása a 17. fejezet C. szakasza szerinti valamely kötelezettség megszegésének minősül, illetve ha ilyen igényt már előterjesztettek, akkor az nem folytatható a fejezet D. szakasza szerint, ha az adósságátalakítás az előterjesztés időpontjában megegyezéses adósságátalakítás, vagy az ilyen igény előterjesztését követően megegyezéses adósságátalakítássá alakul.
2. A 17.30. cikktől eltérve és e melléklet (1) bekezdésére figyelemmel, valamelyik Fél beruházója csak akkor terjeszthet elő igényt a 17. fejezet D. szakasza alapján arra hivatkozva, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása sérti a 17.9. vagy a 17.11. cikket 24 vagy a 17. fejezet C. szakasza alapján fennálló valamely kötelezettséget, ha 270 nap eltelt a 17.27. cikk szerinti konzultáció iránti írásbeli kérelem kérelmező általi benyújtásának időpontja óta.
3. E melléklet alkalmazásában:
(a) „megegyezéses adósságátalakítás”: az egyik Fél adósságának szerkezeti átalakítása vagy átütemezése, amelyre i. hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok módosítása vagy kiegészítése útján került sor, azok feltételeinek és az azokra irányadó jognak megfelelően, vagy ii. adósságcsere vagy más hasonló folyamat útján, amelynek során az átalakítandó fennálló adósság teljes tőkeösszege legalább 66 %-ának jogosultjai beleegyeztek az ilyen adósságcserébe vagy más folyamatba, kivéve az adott Fél vagy a tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogalany adósságát;
(b) „hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra irányadó jog”: az adott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra alkalmazandó jogi vagy szabályozási keret.
4. Az egyértelműség érdekében valamely „Fél adóssága” az Uniós Fél esetében magában foglalja valamely tagállam központi, regionális vagy helyi szintű kormányának adósságát.
________________
17-H. MELLÉKLET
A BERUHÁZÓ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI VITÁKRA VONATKOZÓ KÖZVETÍTŐI MECHANIZMUS
1. Az eljárás megindítása
(a) A jogvitát folytató fél bármikor kérelmezheti a közvetítői eljárás megindítását. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a jogvitát folytató másik féllel. Amennyiben a kérelem a 17.25. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseknek az Uniós Fél hatóságai általi állítólagos megsértésére vonatkozik, és egyetlen alperest sem határoztak meg a 17.28. cikk szerint, a kérelmet az Európai Unióhoz kell intézni. Ha a kérelem elfogadásra kerül, a válaszban meg kell határozni, hogy az Európai Unió vagy az érintett tagállam lesz-e a közvetítői eljárásban részt vevő fél 25 .
(b) A jogvitát folytató fél, amelyhez a kérelmet intézték, jóhiszeműen mérlegeli a kérést, és a kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül írásban elfogadja, illetve elutasítja azt.
2.
A közvetítői eljárás szabályai
(a) A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 90 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a jogvitát folytató felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
(b) A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamelyik jogvitát folytató fél bizalmasként vagy védettként jelölt meg.
3. Kapcsolat a vitarendezéssel
(a) A közvetítői mechanizmus szerinti eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármely másik megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik jogvitát folytató fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és semmilyen illetékes eljáró szerv nem veheti figyelembe az alábbiakat:
(i) a jogvitát folytató fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(ii) az a tény, hogy a jogvitát folytató fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedéssel kapcsolatban; vagy
(iii) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
(b)
A közvetítői mechanizmus nem sérti a Feleknek és a jogvitát folytató feleknek a 17. fejezet D. szakasza és a 38. fejezet szerinti jogait és kötelezettségeit.
(c) A jogvitát folytató felek eltérő megállapodása hiányában és a 17.27. cikk sérelme nélkül az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. A közvetítői eljárásban részt vevő Felek nyilvánosságra hozhatják azt, hogy közvetítés van folyamatban.
________________
17-I. MELLÉKLET
MAGATARTÁSI KÓDEX A BÍRÁK, A TAGOK ÉS KÖZVETÍTŐK SZÁMÁRA
1. Hatály
Ez a magatartási kódex a 17. fejezet D. szakaszával összhangban a bíróra, a Fellebbviteli Fórum tagjára és a jelöltre, valamint értelemszerűen a közvetítőkre alkalmazandó.
2. Fogalommeghatározások
E magatartási kódex alkalmazásában:
(a) „jelölt”: olyan természetes személy, akinek bíróvá vagy a Fellebbviteli Fórum tagjává történő kinevezése megfontolás tárgyát képezi, de e tisztségét még nem erősítették meg;
(b) „ex parte kommunikáció”: valamely bíró vagy a Fellebbviteli Fórum tagja által a jogvitát folytató féllel, annak jogi képviselőjével, kapcsolt vállalkozásával, leányvállalatával vagy más kapcsolódó személlyel az igazságszolgáltatási fórum (a továbbiakban: Fórum) vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárással kapcsolatban folytatott kommunikáció, a jogvitát folytató másik fél vagy annak jogi képviselője jelenléte vagy tudomása nélkül;
(c) „bíró”: az Elsőfokú igazságszolgáltatási fórumra kinevezett természetes személy; valamint
(d) „a Fellebbviteli Fórum tagja”: a Fellebbviteli Fórumba kinevezett természetes személy.
3. Függetlenség és pártatlanság
(a) A bíráknak és a Fellebviteli Fórum tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük.
(b) Az a) pont a következő kötelezettségeket tartalmazza:
(i) nem befolyásolhatja őket a jogvitát folytató féllel vagy bármely más személlyel vagy szervezettel szembeni lojalitás;
(ii) nem fogadhatnak el utasítást semmilyen kormánytól, szervezettől vagy személytől a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárás tárgyát képező ügyben;
(iii) nem befolyásolhatja őket semmilyen múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli pénzügyi, üzleti, szakmai vagy személyes kapcsolat;
(iv) nem használhatják fel pozíciójukat arra, hogy valamely jogvitát folytató félhez, illetve a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárás eredményéhez fűződő bármely pénzügyi vagy személyes érdekeltségüket juttassák érvényre;
(v) nem láthatnak el semmilyen olyan feladatot, illetve nem fogadhatnak el olyan előnyt, amely akadályozná a feladataik ellátását; vagy
(vi) nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek a függetlenség vagy pártatlanság hiányának látszatát keltik.
4. A több szerep korlátozása
(a) A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja nem láthat el politikai vagy igazgatási feladatokat. A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja nem folytathat olyan más szakmai jellegű foglalkozást, amely összeegyeztethetetlen a függetlenség és pártatlanság kötelezettségével vagy a hivatali idő követelményeivel. A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja a 17.36. cikk (1) bekezdésével összhangban különösen nem járhat el jogi képviselőként az egyik Fél által kijelölt szakértőként vagy tanúként egy másik eljárásban.
(b) A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja a vegyes bizottságnak és adott esetben a Fórum elnökének vagy a Fellebbviteli Fórum elnökének köteles nyilatkozni minden egyéb tisztségéről vagy foglalkozásáról. Az a) ponttal kapcsolatos kérdéseket a Fórum elnöke vagy a Fellebbviteli Fórum elnöke dönti el.
(c) A Fellebbviteli Fórum korábbi bírája vagy tagja semmilyen módon nem vehet részt a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti olyan eljárásban, amely az adott bíró vagy tag hivatali ideje alatt folyamatban volt.
(d) A Fellebbviteli Fórum korábbi bírája vagy tagja az adott bíró vagy tag hivatali idejének lejártát követő három évig nem járhat el jogi képviselőként, illetve valamely Fél által kijelölt szakértőként vagy tanúként a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárásokban.
5. Gondossági kötelezettség
A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja gondosan, megbízatásának megfelelően látja el e hivatali kötelességeit.
6. Feddhetetlenség és kompetencia
(a) A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja:
(i) az eljárásokat hozzáértő módon, valamint a feddhetetlenség, a méltányosság és a civilizáltság magas szintű normáinak megfelelően folytatja le;
(ii) rendelkezik a szükséges kompetenciákkal és készségekkel, és minden észszerű erőfeszítést megtesz az adott hivatali kötelezettségek ellátásához szükséges ismeretek, készségek és tulajdonságok fenntartása és fejlesztése érdekében; valamint
(iii) a döntéshozatali funkciót nem ruházza át.
7. Ex parte kommunikáció
Az ex parte kommunikáció tilos, kivéve, ha a vitarendezésre alkalmazandó szabályok ezt lehetővé teszik.
8. Bizalmas kezelés
(a) Amennyiben a vitarendezésre alkalmazandó szabályok ezt nem teszik lehetővé, a bíró, a Fellebbviteli Fórum tagja, illetve a Fellebbviteli Fórum korábbi bírája vagy tagja:
(i) nem hozhat nyilvánosságra vagy használhat fel a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárásra vonatkozó vagy azzal kapcsolatban szerzett semmilyen információt;
(ii) nem hozhat nyilvánosságra olyan határozattervezetet, amelyet a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárás során készítettek; vagy
(iii) nem hozhatja nyilvánosságra a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárás során zajló tanácskozások tartalmát.
(b) Amennyiben a vitarendezésre alkalmazandó szabályok nem teszik lehetővé, a Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja nem tehet észrevételt a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárásban hozott határozattal kapcsolatban, a Fellebbviteli Fórum korábbi bírája vagy tagja pedig az adott bíró vagy tag hivatali idejének lejártát követő három évig nem tehet észrevételt a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum előtti eljárásban hozott határozattal kapcsolatban.
(c) Az e bekezdésben megállapított kötelezettségek nem alkalmazandók, ha és amennyiben a Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja, illetve korábbi bírája vagy tagja jogilag köteles az információt bíróságon vagy más illetékes testületen keresztül ismertetni, vagy ilyen információt ismertetnie kell a bíró vagy a tag törvényes jogainak védelme vagy érvényesítése érdekében, vagy bíróság vagy más illetékes testület előtti bírósági eljárással kapcsolatban.
9. Tájékoztatási kötelezettség
(a) A jelöltnek és a Fellebbviteli Fórum bírájának vagy tagjának fel kell tárnia minden olyan körülményt, amely az adott jelölttel, bíróval vagy a Fellebbviteli Fórum tagjának függetlenségével vagy pártatlanságával kapcsolatban indokolt kétségeket vethet fel.
(b) Függetlenül attól, hogy az a) pont előírja-e, a jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia minden olyan eljárást, amelyben az adott jelölt jelenleg vagy az elmúlt öt évben választottbíróként, jogi képviselőként, szakértőként vagy tanúként részt vesz vagy részt vett.
(c) Függetlenül attól, hogy az a) pont előírja-e, a bírónak vagy a Fellebbviteli Fórum tagjának az alábbi információkat kell nyilvánosságra hoznia olyan eljárás tekintetében, amelyben az adott bíró vagy a Fellebbviteli Fórum adott tagja ítélkezik vagy várhatóan határoz:
(i) bármely pénzügyi, üzleti, szakmai vagy szoros személyes kapcsolat az elmúlt öt évben az alábbiakkal:
(A) az eljárásban jogvitát folytató fél;
(B) az eljárásban jogvitát folytató fél jogi képviselője;
(C) az eljárás szakértője vagy tanúja; vagy
(D) bármely, a jogvitát folytató fél szerint az eljáráshoz kötődő, illetve az eljárás kimenetelében közvetlenül vagy közvetetten érdekelt személy vagy szervezet, beleértve a finanszírozó harmadik felet is; valamint
(ii) a következőkhöz fűződő bármilyen pénzügyi vagy személyes érdekeltség:
(A) az eljárás eredménye;
(B) bármely más, azonos intézkedést érintő eljárás; vagy
(C) bármely egyéb eljárás, amelyben valamely jogvitát folytató fél vagy a jogvitát folytató fél szerint az eljáráshoz kötődő személy vagy szervezet vesz részt.
(d) Az a), b) és c) pont alkalmazásában a jelölt és a Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja minden észszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az ilyen körülményekről vagy információkról tudomást szerezzen.
(e) A jelöltnek a vegyes bizottságot a Fellebbviteli Fórum bírájaként vagy tagjaként történő megerősítése előtt kell tájékoztatni.
(f) Amint a Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja tudomást szerez az a) és c) pontban említett körülményekről és információkról, a vitarendezésre alkalmazandó szabályoknak megfelelően köteles azokat azonnal nyilvánosságra hozni. Az ilyen tájékoztatást adott esetben a Fórum elnökének vagy a Fellebbviteli Fórum elnökének kell megküldeni. A Fellebbviteli Fórum bírája vagy tagja folyamatosan köteles nyilvánosságra hozni az új vagy újonnan feltárt körülményeket és információkat.
(g) A jelöltnek, a bírónak és a Fellebbviteli Fórum tagjának a nyilvánosságra hozatal mellett kell döntenie, ha a jelöltnek, bírónak vagy a Fellebbviteli Fórum tagjának kétségei vannak a nyilvánosságra hozatalt illetően.
(h) A nyilvánosságra hozatal hiánya önmagában nem feltétlenül bizonyítja a függetlenség vagy pártatlanság hiányát.
10. A magatartási kódexnek való megfelelés
Az e magatartási kódexnek való megfelelésre a 17. fejezet D. szakaszában foglalt szabályok az irányadók.
________________
19-A. MELLÉKLET
LETELEPEDÉSI CÉLLAL ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK, VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETT SZEMÉLYEK, BERUHÁZÓK ÉS RÖVID IDŐSZAKRA ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK
1. Az e mellékletben felsorolt meglévő meg nem felelő intézkedés fenntartható, folytatható, azonnal megújítható vagy módosítható, ha a módosítás nem csökkenti az ilyen intézkedés 19.3. cikknek és 19.4. cikknek való megfelelőségét ahhoz képest, amilyen az közvetlenül a módosítást megelőzően volt.
2. A 19.3. cikket és a 19.4. cikket nem kell alkalmazni az e mellékletben felsorolt bármely meglévő meg nem felelő intézkedésre, a meg nem felelés mértékében.
3. A megállapodásnak nem megfelelő, e mellékletben felsorolt intézkedéseken túl mindkét fél elfogadhat vagy fenntarthat olyan, a képesítési követelményekhez, a képesítési eljárásokhoz, a műszaki előírásokhoz, az engedélyezési követelményekhez vagy az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó intézkedéseket, amelyek nem minősülnek korlátozásnak a 19.3. cikk és a 19.4. cikk értelmében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az engedély megszerzésének, a képesítések elismerésének szükségességét a szabályozott ágazatokban, vagy bizonyos vizsgák – például nyelvvizsga – letételét, egy adott szakma tagsági követelményének – például egy szakmai szervezetben való tagságnak – való megfelelést, vagy bármely más olyan megkülönböztetésmentes követelményt, amely alapján bizonyos tevékenységek végzése védett övezetekben vagy területeken nem megengedett. Bár e mellékletben nem szerepelnek, ezek az intézkedések továbbra is alkalmazandók.
4. Az e melléklet (7) és (8) bekezdésében szereplő jegyzékek a 41.2. cikkel összhangban csak az Uniós Fél és Chile területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. E jegyzékek nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
5. Az egyértelműség érdekében az Uniós Félre vonatkozóan a nemzeti elbánás nyújtásának kötelezettsége nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy az adott tagállamban nyújtott elbánást az Európai Unió működéséról szóló szerződés értelmében, vagy az említett szerződés alapján elfogadott bármely intézkedés szerint nyújtott elbánást – beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását – ki kell terjeszteni Chile természetes vagy jogi személyeire:
(a) másik tagállam természetes személyei vagy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek; vagy
(b) az Európai Unió valamely más tagállamának joga szerint létesített jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Uniós Fél országában található.
6. Az alábbi bekezdésekben a következő rövidítések szerepelnek:
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
EU Európai Unió, ideértve minden tagállamát
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
7. Az Uniós Fél nem megfelelő intézkedései a következők:
Letelepedési céllal érkező üzleti látogatók
|
Valamennyi ágazat |
AT, CZ: A letelepedési céllal érkező üzleti látogatónak nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell dolgoznia, egyébként: Kötelezettség nélkül. SK: A letelepedési céllal érkező üzleti látogatónak nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell dolgoznia, egyébként: Kötelezettség nélkül. Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. CY: A tartózkodás megengedhető időtartama: legfeljebb 90 nap bármely 12 hónapos időszakban. A letelepedési céllal érkező üzleti látogatónak nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell dolgoznia, egyébként: Kötelezettség nélkül. |
Vállalaton belül áthelyezett személyek
|
Valamennyi ágazat |
AT, CZ, SK: A vállalaton belül áthelyezett személyeket nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia, egyébként: Kötelezettség nélkül. FI: A vezetőket nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. HU: Nem minősülnek vállalaton belül áthelyezett személynek azok a természetes személyek, akik az adott vállalkozásban partnerek voltak. Gyakornok munkavállalók AT, CZ, DE, FR, ES, HU, LT: A gyakornok munkavállaló képzését az általa megszerzett egyetemi fokozathoz kell kapcsolni. |
Rövid időszakra érkező üzleti látogatók
|
Rövid időszakra érkező valamennyi üzleti látogató |
CY, DK, HR: Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát, ha a rövid időszakra érkező üzleti látogató szolgáltatást nyújt. LV: Munkavállalási engedély szükséges a szerződés alapján teljesítendő műveletek vagy tevékenységek esetében. MT: Munkavállalási engedély szükséges. Nincs szükség a gazdasági szükségesség vizsgálatára. SI: Egységes tartózkodási és munkavállalási engedély szükséges az alkalmanként 14 napot meghaladó szolgáltatásnyújtásra és bizonyos tevékenységekre (kutatás és tervezés; képzési szemináriumok; beszerzés; kereskedelmi ügyletek; fordítás és tolmácsolás). Gazdasági szükségesség vizsgálata nem szükséges. SK: Szlovákia területén belül történő szolgáltatásnyújtás esetén munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát, ha a tartózkodás időtartama egy hónapon belül meghaladja a hét napot vagy egy naptári éven belül a 30 napot. |
|
Üzembe helyezők és karbantartók |
AT: Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. A gazdasági szükségesség vizsgálatától eltekintenek a speciális ismeretekkel rendelkező azon természetes személyek esetében, akik szolgáltatások nyújtására képeznek ki munkavállalókat. CY: Munkavállalási engedélyre van szükség az egy hónapon belül hét napot vagy egy naptári éven belül 30 napot meghaladó időtartamú tevékenységek esetén. CZ: Munkavállalási engedélyre van szükség, ha a munkavégzés meghaladja a hét egymást követő naptári napot vagy a naptári éven belül összesen 30 napot. ES: Munkavállalási engedély szükséges. Az üzembe helyezést, javítást és karbantartást végző személyeket az árut vagy szolgáltatást nyújtó jogi személynek vagy olyan vállalkozásnak kell alkalmazni az említett feladatok elvégzésére, amely a beutazási kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően legalább három hónapig tagja volt ugyanannak a csoportnak, mint az árut vagy szolgáltatást nyújtó jogi személy, és az ilyen feladatokat elvégző személyeknek adott esetben legalább három év, nagykorúként szerzett releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. FI: A tevékenységtől függően tartózkodási engedélyre lehet szükség. SE: Munkavállalási engedély szükséges, kivéve i. azon természetes személyek esetében, akik üzleti tevékenység keretében képzésben, tesztelésben, illetve szállítmányok előkészítésében vagy teljesítésében vagy hasonló tevékenységekben vesznek részt, vagy ii. sürgős gépészeti beüzemeléssel vagy javítással összefüggésben eljáró szerelők vagy műszaki szakemberek, legfeljebb két hónapos időtartamig, sürgősségi helyzettel összefüggésben. A gazdasági szükségesség vizsgálata nem szükséges. |
Beruházók
|
Valamennyi ágazat: |
AT: Gazdasági szükségesség vizsgálata. CY: Legfeljebb 90 napos tartózkodás bármely hat hónapos időszak során. CZ, SK: Vállalkozás által alkalmazott beruházó esetén munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. DK: Legfeljebb 90 napos tartózkodás bármely hat hónapos időszak során. Ha a beruházó önfoglalkoztatóként vállalkozást kíván alapítani Dániában, munkavállalási engedély szükséges. FI: A beruházót nem non-profit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia közép- vagy felsővezetői szinten. HU: A tartózkodás időtartama legfeljebb 90 nap, ha a beruházót nem vállalkozás alkalmazza Magyarországon. A gazdasági szükségesség vizsgálata előírás, ha a beruházót magyarországi vállalkozás alkalmazza. IT: A gazdasági szükségesség vizsgálata előírás, ha a beruházót nem vállalkozás alkalmazza. LT, NL, PL: A beruházók kategóriáját nem ismerik el a beruházót képviselő természetes személyek esetében. LV: A beruházást megelőző szakaszban a tartózkodás leghosszabb időtartama 90 napra korlátozott bármely hat hónapos időszakon belül. A beruházást követő szakaszban egy évre meghosszabbítható a nemzeti jogszabályokban foglalt feltételek szerint, amelyek például a megvalósított beruházás területére és összegére vonatkozhatnak. SE: Ha a beruházó munkavállalónak tekintendő, munkavállalási engedély szükséges. |
8. Chile nem megfelelő intézkedései a következők:
Letelepedési céllal érkező üzleti látogatók
|
Valamennyi ágazat |
Korlátozás nélkül |
Vállalaton belül áthelyezett személyek
|
Valamennyi ágazat |
Korlátozás nélkül |
Rövid időszakra érkező üzleti látogatók
|
Valamennyi ágazat |
Korlátozás nélkül |
Beruházók:
|
Valamennyi ágazat |
Korlátozás nélkül |
Az Uniós Féltől rövid időszakra érkező üzleti látogatók a következő tevékenységeket folytathatják, feltéve, hogy üzleti tevékenységük fő helye, a díjazás tényleges helye és a nyereség keletkezésének meghatározó helye Chilén kívül marad:
(a) találkozókon vagy konferenciákon való részvétel, vagy üzletfelekkel való megbeszélések folytatása;
(b) megrendelések felvétele vagy szerződéses tárgyalás egy Chilében található vállalkozással, de a lakosság számára nem történhet áruértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás;
(c) üzleti tanácsadás folytatása egy chilei vállalkozás vagy befektetés létrehozása, bővítése vagy felszámolása tekintetében; vagy
(d) berendezések vagy gépek telepítése, javítása vagy karbantartása, szolgáltatások nyújtása vagy munkavállalók betanítása szolgáltatások nyújtása céljából, az ilyen berendezések vagy gépek értékesítéséhez vagy lízingeléséhez kapcsolódó garancia vagy egyéb szolgáltatási szerződés alapján, a garancia vagy szolgáltatási szerződés időtartama alatt.
________________
19-B. MELLÉKLET
SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓK ÉS FÜGGETLEN SZAKEMBEREK
1. A felek mindegyike megengedi, hogy a másik fél szerződéses szolgáltatói vagy független szakemberei természetes személyek jelenléte útján szolgáltatásokat nyújtsanak a területén, összhangban a 19.5. cikkel, az e mellékletben felsorolt ágazatok részére, a vonatkozó korlátozásokra figyelemmel.
2. A (11) és (12) bekezdésben foglalt listák a következő elemekből állnak:
(a) az első oszlop azt az ágazatot vagy alágazatot jelöli, amelyre vonatkozóan a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek kategóriája liberalizált; és
(b) a második oszlop az alkalmazandó korlátozásokat ismerteti.
3. Az e mellékletben felsorolt fenntartásokon túl a felek mindegyike elfogadhat vagy fenntarthat olyan, a képesítési követelményekre vonatkozó intézkedést, minősítési eljárásokat, technikai standardokat, engedélyezési követelményeket vagy engedélyezési eljárásokat, amelyek nem minősülnek korlátozásnak a 19.5. cikk értelmében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az engedély megszerzésének, a képesítések elismerésének szükségességét a szabályozott ágazatokban, vagy bizonyos vizsgák – például nyelvvizsga – letételét, egy adott szakma tagsági követelményének – például egy szakmai szervezetben való tagságnak – való megfelelést, vagy bármely más olyan megkülönböztetésmentes követelményt, amely alapján bizonyos tevékenységek végzése védett övezetekben vagy területeken nem megengedett. Bár e mellékletben nem szerepelnek, ezek az intézkedések továbbra is alkalmazandók.
4. A Felek nem vállalnak semmilyen kötelezettséget az ebben a mellékletben nem felsorolt gazdasági tevékenységet végző szerződéses szolgáltatók és független szakemberek tekintetében.
5. Azokban az ágazatokban, ahol vizsgálják a gazdasági szükségességet, a fő kritérium az alábbiak vizsgálata lesz:
(a) Chile esetében a megfelelő piac helyzetének értékelése Chilében; és
(b) az Uniós Fél esetében az azon tagállamban vagy régióban fennálló megfelelő piaci helyzet értékelése, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, és a vizsgálat kiterjed többek között az értékelés időpontjában a szolgáltatást már nyújtó szolgáltatók számára és az azokra gyakorolt hatás értékelésére.
6. Az e melléklet (11)–(12) bekezdésében szereplő jegyzékek a 41.2. cikkel összhangban csak az Uniós Fél és Chile területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. E jegyzékek nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
7. Az egyértelműség érdekében az Uniós Fél nemzeti elbánás nyújtására vonatkozó kötelezettsége nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy az adott tagállamban nyújtott elbánást az Európai Unió működéséról szóló szerződés értelmében, vagy az említett szerződés alapján elfogadott bármely intézkedés szerint nyújtott elbánást – beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását – ki kell terjeszteni Chile természetes vagy jogi személyeire:
(a) másik tagállam természetes személyei vagy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek; vagy
(b) az Európai Unió valamely más tagállamának joga szerint létesített jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Uniós Fél országában található.
8. Az alábbi listákban a következő rövidítések szerepelnek:
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
EU Európai Unió, ideértve minden tagállamát
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
SZSZ Szerződéses szolgáltatók
FSZ Független szakemberek
Szerződéses szolgáltatók
9. Az e melléklet 11. és 12. pontjában foglalt fenntartások listájára figyelemmel a felek a 19.5. cikkel összhangban kötelezettségeket vállalnak a következő ágazatok vagy alágazatok szerződéses szolgáltatói tekintetében:
(a) A nemzetközi közjogra és a hazai jogra vonatkozó jogi tanácsadással kapcsolatos jogi szolgáltatások;
(b) Számviteli és könyvelési szolgáltatások;
(c) Adótanácsadói szolgáltatások;
(d) Építészeti, valamint településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások;
(e) Mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások;
(f) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások;
(g) Állategészségügyi szolgáltatások;
(h) Szülésznői szolgáltatások;
(i) Ápolók, fizioterapeuták és paramedicinális személyzet által nyújtott szolgáltatások;
(j) Számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások;
(k) Kutatási-fejlesztési szolgáltatások;
(l) Hirdetési szolgáltatások;
(m) Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások;
(n) Üzletviteli tanácsadási szolgáltatások;
(o) Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások;
(p) Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások;
(q) Kapcsolódó tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások;
(r) Bányászat;
(s) Hajók karbantartása és javítása;
(t) Vasúti szállítóeszközök és berendezések karbantartása és javítása;
(u) Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása;
(v) Repülőgépek és alkatrészeik karbantartása és javítása;
(w) Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelés és fogyasztási cikkek karbantartása és javítása;
(x) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások;
(y) Távközlési szolgáltatások;
(z) Postai és futárpostai szolgáltatások;
(aa) Építőipari és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások;
(bb) Építkezési terület felmérése;
(cc) Felsőfokú oktatási szolgáltatások;
(dd) Mezőgazdasággal, vadgazdálkodással és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások;
(ee) Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások;
(ff) Biztosítási és biztosítással összefüggő (tanácsadási és konzultációs) szolgáltatások;
(gg) Egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos (tanácsadási és konzultációs) szolgáltatások;
(hh) A 25. mellékletben felsorolt egyéb pénzügyi szolgáltatások – csak Chile vonatkozásában;
(ii) Közlekedéssel kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások;
(jj) Utazásközvetítési és utazásszervezési szolgáltatások;
(kk) Idegenvezetői szolgáltatások;
(ll) Gyártással kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások.
Független szakemberek
10. Az e melléklet (11) és (12) bekezdésében foglalt fenntartások listájára figyelemmel a felek a 19.5. cikkel összhangban kötelezettségeket vállalnak a következő ágazatok vagy alágazatok független szakemberei tekintetében:
(a) A nemzetközi közjogra és a hazai jogra vonatkozó jogi tanácsadással kapcsolatos jogi szolgáltatások;
(b) Építészeti, valamint településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások;
(c) Mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások;
(d) Számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások;
(e) Kutatási-fejlesztési szolgáltatások;
(f) Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások;
(g) Üzletviteli tanácsadási szolgáltatások;
(h) Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások;
(i) Bányászat;
(j) Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások;
(k) Távközlési szolgáltatások;
(l) Postai és futárpostai szolgáltatások
(m) Felsőfokú oktatási szolgáltatások;
(n) Biztosítási és biztosítással összefüggő (tanácsadási és konzultációs) szolgáltatások;
(o) Egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos (tanácsadási és konzultációs) szolgáltatások;
(p) A 25. mellékletben felsorolt egyéb pénzügyi szolgáltatások – csak Chile vonatkozásában;
(q) Közlekedéssel kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások;
(r) Gyártással kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások.
11. Az Uniós Fél fenntartásai a következők:
|
Ágazat vagy alágazat |
A fenntartások leírása |
|
Valamennyi ágazat |
SZSZ: EU: a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtásához szükséges, amit adott esetben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti fél törvényei és rendeletei előírnak. |
|
A nemzetközi közjogra és a hazai jogra vonatkozó jogi tanácsadással kapcsolatos jogi szolgáltatások (CPC 861 része) |
SZSZ: AT, BE, CY, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SE: Korlátozás nélkül. BG, CZ, DK, FI, HU, LT, LV, MT, RO, SI, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: AT, CY, DE, EE, FR, HR, IE, LU, LV, NL, PL, PT, SE: Korlátozás nélkül. BE, BG, CZ, DK, EL, ES, FI, HU, IT, LT, MT, RO, SI, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 86212 a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) |
SZSZ: AT, BE, DE, EE, ES, HR, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. BG, CZ, CY, DK, EL, FI, FR, HU, LT, LV, MT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Adótanácsadói szolgáltatások (CPC 863) 26 |
SZSZ: AT, BE, DE, EE, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE: Korlátozás nélkül. BG, CZ, CY, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. PT: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Építészeti, valamint településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások (CPC 8671 és CPC 8674) |
SZSZ: BE, CY, EE, ES, EL, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. BG, CZ, DE, HU, LT, LV, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. AT: Csak tervezési szolgáltatások, amely esetben: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: CY, DE, EE, EL, FR, HR, IE, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. BE, BG, CZ, DK, ES, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. AT: Csak tervezési szolgáltatások, amely esetben: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8672 és CPC 8673) |
SZSZ: BE, CY, EE, ES, EL, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. BG, CZ, DE, HU, LT, LV, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. AT: Csak tervezési szolgáltatások, amely esetben: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: CY, DE, EE, EL, FR, HR, IE, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. BE, BG, CZ, DK, ES, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. AT: Csak tervezési szolgáltatások, amely esetben: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Orvosi (pszichológiai is) és fogorvosi szolgáltatások (CPC 9312 és a CPC 85201 egy része) |
SZSZ: SE: Korlátozás nélkül. CY, CZ, DE, DK, EE, ES, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FR: Gazdasági szükségesség vizsgálata, pszichológusok kivételével, amely esetben: Kötelezettség nélkül. AT: Kötelezettség nélkül, a pszichológusok és a fogorvosi ellátás kivételével, amelyek esetében: Gazdasági szükségesség vizsgálata. BE, BG, EL, FI, HR, HU, LT, LV, SK: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932) |
SZSZ: SE: Korlátozás nélkül. CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LT, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI: Gazdasági szükségesség vizsgálata. AT, BE, BG, HR, HU, LV, SK: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Szülésznői szolgáltatások (CPC 93191 része) |
SZSZ: IE, SE: Korlátozás nélkül. AT, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FR, IT, LT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI: Gazdasági szükségesség vizsgálata. BE, BG, FI, HR, HU, SK: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Ápolók, fizioterapeuták és paramedicinális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 93191 része) |
SZSZ: IE, SE: Korlátozás nélkül. AT, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FR, IT, LT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SI: Gazdasági szükségesség vizsgálata. BE, BG, FI, HR, HU, SK: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: DE, EE, EL, FR, IE, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. FI: Korlátozás nélkül, kivéve: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HR: Kötelezettség nélkül. |
|
Kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, CPC 852, kivéve a pszichológiai szolgáltatásokat 27 és CPC 853) |
SZSZ: EU, kivéve NL, SE: Jóváhagyott kutatószervezettel kötött fogadási megállapodásra van szükség 28 . Az EU, kivéve CZ, DK, SK: Korlátozás nélkül. CZ, DK, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU, kivéve NL, SE: Jóváhagyott kutatószervezettel kötött fogadási megállapodásra van szükség 29 . EU, kivéve BE, CZ, DK, IT, SK: Korlátozás nélkül. BE, CZ, DK, IT, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
SZSZ: BE, DE, EE, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) |
SZSZ: BE, DE, EE, ES, FR, IE, IT, LU, NL, PL, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DK, EL, FI, HR, LV, MT, RO, SI, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. PT: Korlátozás nélkül, a közvélemény-kutatási szolgáltatások (CPC 86402) kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. HU, LT: Gazdasági szükségesség vizsgálata a közvélemény-kutatás (CPC 86402) kivételével, ahol: Kötelezettség nélkül. IP: DE, EE, FR, IE, LU, NL, PL, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, EL, ES, FI, HR, IT, LV, MT, RO, SI, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. PT: Korlátozás nélkül, a közvélemény-kutatási szolgáltatások (CPC 86402) kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. HU, LT: Gazdasági szükségesség vizsgálata a közvélemény-kutatás (CPC 86402) kivételével, ahol: Kötelezettség nélkül. |
|
Üzletviteli tanácsadás (CPC 865) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: CY, DE, EE, EL, FI, FR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, DK, ES, HR, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. HU: Gazdasági szükségesség vizsgálata, a választottbírósági és békéltető szolgáltatások (CPC 86602) kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. IP: CY, DE, EE, EL, FI, FR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, DK, ES, HR, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HU: Gazdasági szükségesség vizsgálata, a választottbírósági és békéltető szolgáltatások (CPC 86602) kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. |
|
Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, HR, IE, IT, LU, NL, PL, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DE: Korlátozás nélkül, az államilag kinevezett földmérők kivételével, akik esetében: Kötelezettség nélkül. FR: Korlátozás nélkül, a tulajdonjog megállapításával és a földtörvénnyel kapcsolatos „felmérő” tevékenységek kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. BG: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Bányászat (CPC 883, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: DE, EE, EL, FI, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, HU, IT, LT, PL, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, IE, LT, MT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Vasúti szállítóeszközök és berendezések karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, IE, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, CPC 6122, CPC 8867 része és CPC 8868 része) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, IE, LT, MT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Repülőgépek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, IE, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelés és fogyasztási cikkek karbantartása és javítása 30 (CPC 633, CPC 7545, CPC 8861, CPC 8862, CPC 8864, CPC 8865 és CPC 8866) |
SZSZ: BE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, HU, IE, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: Korlátozás nélkül, kivéve az értékesítést vagy a lízinget követően megkötött szerződéssel összefüggésben; személyi és háztartási cikkek (CPC 633) karbantartása és javítása esetén: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905, kivéve a hivatalos vagy tanúsított tevékenységeket) |
SZSZ: BE, CY, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DK, FI, HU, IE, LT, LV, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: CY, DE, EE, FR, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, DK, EL, ES, FI, HU, IE, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HR: Kötelezettség nélkül. |
|
Távközlési szolgáltatások (CPC 7544, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: DE, EE, EL, FI, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Postai és futárszolgáltatások (CPC 751, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, FI, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: DE, EE, EL, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, FI, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
Építőipari és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517 és CPC 518). BG: CPC 512, 5131, 5132, 5135, 514, 5161, 5162, 51641, 51643, 51644, 5165 és 517) |
SZSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve BE, CZ, DK, ES, NL és SE. BE, DK, ES, NL, SE: Korlátozás nélkül. CZ: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve NL. NL: Korlátozás nélkül. |
|
Építkezési terület felmérése (CPC 5111) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, FI, HU, LT, LV, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Felsőoktatási szolgáltatások (CPC 923) |
SZSZ: EU, kivéve LU és SE: Kötelezettség nélkül. LU: Kötelezettség nélkül, az egyetemi tanárok kivételével, akik esetében: Korlátozás nélkül. SE: Korlátozás nélkül, valamilyen formában állami támogatással rendelkező, állami finanszírozással és magánfinanszírozással működő oktatási szolgáltatók kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. IP: EU, kivéve SE: Kötelezettség nélkül. SE: Korlátozás nélkül, valamilyen formában állami támogatással rendelkező, állami finanszírozással és magánfinanszírozással működő oktatási szolgáltatók kivételével, amelyek esetében: Kötelezettség nélkül. |
|
Mezőgazdasággal, vadgazdálkodással és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 881, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: EU, kivéve BE, DE, DK, ES, FI, HR és SE: Kötelezettség nélkül. BE, DE, ES, HR, SE: Korlátozás nélkül. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: Kötelezettség nélkül, az erdészetre vonatkozó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével, amelyek esetében: Korlátozás nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9401, CPC 9402, CPC 9403, CPC 9404, CPC 94060 része, CPC 9405, CPC 9406 része és CPC 9409) |
SZSZ: BE, EE, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, DE, DK, EL, HU, LT, LV, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások (csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, FI, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. HU: Kötelezettség nélkül. IP: DE, EE, EL, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, FI, IT, LT, PL, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HU: Kötelezettség nélkül. |
|
Más pénzügyi szolgáltatások (csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, ES, EE, EL, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, FI, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata, a szerződéses szolgáltatók három hónapot meg nem haladó tartózkodásának kivételével. HU: Kötelezettség nélkül. IP: DE, EE, EL, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, FI, IT, LT, PL, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HU: Kötelezettség nélkül. |
|
Szállítás (CPC 71, CPC 72, CPC 73, és CPC 74, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. BE: Kötelezettség nélkül. IP: CY, DE, EE, EL, FI, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, DK, ES, HU, IT, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. PL: Gazdasági szükségesség vizsgálata, a légi közlekedés kivételével, amelynek esetében: Korlátozás nélkül. BE: Kötelezettség nélkül. |
|
Utazásközvetítési és utazásszervezési szolgáltatások (beleértve a csoportvezetőket is 31 ) (CPC 7471) |
SZSZ: AT, CY, CZ, DE, EE, ES, FR, HR, IT, LU, NL, PL, SI, SE: Korlátozás nélkül. BG, EL, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. BE és IE: Kötelezettség nélkül, a csoportvezetők kivételével, akik esetében: Korlátozás nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Idegenvezetői szolgáltatások (CPC 7472) |
SZSZ: NL, PT, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, FI, FR, EL, HU, IE, IT, LV, LU, MT, RO, SK, SI: Gazdasági szükségesség vizsgálata. ES, HR, LT, PL: Kötelezettség nélkül. IP: EU: Kötelezettség nélkül. |
|
Gyártás (CPC 884 és CPC 885, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
SZSZ: BE, DE, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LV, LU, MT, NL, PL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. IP: DE, EE, EL, FI, FR, HR, IE, LV, LU, MT, NL, PT, SI, SE: Korlátozás nélkül. AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, HU, IT, LT, PL, RO, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
12. Chile fenntartásai a következők:
|
Ágazat vagy alágazat |
A fenntartások leírása |
|
A nemzetközi közjogra és a hazai jogra vonatkozó jogi tanácsadással kapcsolatos jogi szolgáltatások (CPC 861 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 86212 a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, CPC 86213, CPC 86219 és CPC 86220) |
Korlátozás nélkül. |
|
Adótanácsadói szolgáltatások (CPC 863) 32 |
Korlátozás nélkül. |
|
Építészeti, valamint településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások (CPC 8671 és CPC 8674) |
Korlátozás nélkül. |
|
Mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8672 és CPC 8673) |
Korlátozás nélkül. |
|
Orvosi (pszichológiai is) és fogorvosi szolgáltatások (CPC 9312 és a CPC 85201 egy része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932) |
Korlátozás nélkül. |
|
Szülésznői szolgáltatások (CPC 93191 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Ápolók, fizioterapeuták és paramedicinális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 93191 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) |
Korlátozás nélkül. |
|
Kutatás-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, CPC 852, kivéve a pszichológiai szolgáltatásokat 33 és CPC 853) |
Korlátozás nélkül. |
|
Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
Korlátozás nélkül. |
|
Piac- és közvélemény-kutatás (CPC 864) |
Korlátozás nélkül. |
|
Üzletviteli tanácsadás (CPC 865) |
Korlátozás nélkül. |
|
Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) |
Korlátozás nélkül. |
|
Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
Korlátozás nélkül. |
|
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) |
Korlátozás nélkül. |
|
Bányászat (CPC 883, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Hajók karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Vasúti szállítóeszközök és berendezések karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Motor, motorkerékpár, motoros szán és közúti járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, CPC 6122, CPC 8867 része és CPC 8868 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Repülőgépek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 8868 része) |
Korlátozás nélkül. |
|
Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) felszerelés és fogyasztási cikkek karbantartása és javítása 34 (CPC 633, CPC 7545, CPC 8861, CPC 8862, CPC 8864, CPC 8865 és CPC 8866) |
Korlátozás nélkül. |
|
Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905, kivéve a hivatalos vagy tanúsított tevékenységeket) |
Korlátozás nélkül. |
|
Távközlési szolgáltatások (CPC 7544, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Postai és futárszolgáltatások (CPC 751, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Építőipari és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások (CPC 511, CPC 512, CPC 513, CPC 514, CPC 515, CPC 516, CPC 517 és CPC 518). BG: CPC 512, 5131, 5132, 5135, 514, 5161, 5162, 51641, 51643, 51644, 5165 és 517) |
Korlátozás nélkül. |
|
Építkezési terület felmérése (CPC 5111) |
Korlátozás nélkül. |
|
Felsőoktatási szolgáltatások (CPC 923) |
Korlátozás nélkül. |
|
Mezőgazdaság, vadászat és erdészet (CPC 881, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9401, CPC 9402, CPC 9403, CPC 9404, CPC 94060 része, CPC 9405, CPC 9406 része és CPC 9409) |
Korlátozás nélkül. |
|
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások (csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Más pénzügyi szolgáltatások (csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Egyéb pénzügyi szolgáltatások (felsorolva a 25-2. függelék B. szakaszában) |
Korlátozás nélkül. |
|
Szállítás (CPC 71, CPC 72, CPC 73, és CPC 74, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
|
Utazásközvetítési és utazásszervezési szolgáltatások (beleértve a csoportvezetőket is 35 ) (CPC 7471) |
Korlátozás nélkül. |
|
Idegenvezetői szolgáltatások (CPC 7472) |
Korlátozás nélkül. |
|
Gyártás (CPC 884 és CPC 885, csak tanácsadási és konzultációs szolgáltatások) |
Korlátozás nélkül. |
________________
19-C. MELLÉKLET
A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ MOZGÁSA
A belépéssel és az ideiglenes tartózkodással kapcsolatos eljárási kötelezettségvállalások
1. A feleknek biztosítaniuk kell, hogy e megállapodás III. részében szereplő kötelezettségvállalásaiknak megfelelően a belépésre és ideiglenes tartózkodásra irányuló kérelmek feldolgozása a helyes hivatali magatartás elveinek megfelelően történik. Ehhez a következő intézkedések szükségesek:
(a) a felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok által a belépési és ideiglenes tartózkodási kérelmek feldolgozásáért felszámított díjak indokolatlanul ne akadályozzák vagy késleltessék az e megállapodás e része szerinti szolgáltatások kereskedelmét;
(b) az illetékes hatóságok mérlegelési jogköre függvényében az üzleti célú látogatás, a belépés és ideiglenes tartózkodás céljából a kérelmezőtől kért dokumentációnak arányosnak kell lennie azzal a céllal, amellyel igénylik;
(c) a belépésre és ideiglenes tartózkodásra irányuló hiánytalan kérelmek feldolgozása a lehető leggyorsabban történik;
(d) a fél illetékes hatóságai törekednek arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül válaszoljanak a kérelmező bármely észszerű kérdésére, amely a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra irányuló kérelem helyzetére vonatkozik;
(e) ha valamelyik fél illetékes hatóságai a beutazás és ideiglenes tartózkodás iránti kérelem feldolgozásához további információkat kérnek a kérelmezőtől, e hatóságok törekednek arra, hogy erről indokolatlan késedelem nélkül értesítsék a kérelmezőt;
(f) a felek illetékes hatóságai a határozat meghozatalát követően haladéktalanul értesítik a kérelmezőt a beutazás és ideiglenes tartózkodás iránti kérelem eredményéről;
(g) amennyiben a beutazás és ideiglenes tartózkodás iránti kérelmet jóváhagyják, az egyes felek illetékes hatóságai értesítik a kérelmezőt a tartózkodás időtartamáról és az egyéb vonatkozó feltételekről;
(h) ha a beutazás és ideiglenes tartózkodás iránti kérelmet elutasítják, a fél illetékes hatóságai a kérelmező kérésére vagy saját kezdeményezésükre a kérelmező rendelkezésére bocsátják a rendelkezésre álló felülvizsgálati és fellebbezési eljárásokra vonatkozó információkat;
(i) a felek törekszenek arra, hogy a kérelmeket elektronikus formában fogadják be és dolgozzák fel.
2. A vállalaton belül áthelyezett személyekre és családtagjaikra a következő kiegészítő eljárási kötelezettségvállalások vonatkoznak 36 :
(a) a felek illetékes hatóságai határozatot hoznak a vállalaton belül áthelyezett személy belépésére és ideiglenes tartózkodására irányuló kérelméről, vagy annak megújításáról, és a határozatról a kérelmezőt a nemzeti jog szerinti értesítési eljárásoknak megfelelően, a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 90 napon belül értesítik;
(b) ha a vállalaton belül áthelyezett személy beutazása vagy ideiglenes tartózkodása vagy annak meghosszabbítása iránti kérelem alátámasztására benyújtott információ vagy dokumentáció hiányos, a fél illetékes hatóságai észszerű időn belül értesítik a kérelmezőt a szükséges kiegészítő információkról, és észszerű határidőt szabnak azok benyújtására; az a) albekezdésben említett időtartamot fel kell függeszteni addig, amíg az illetékes hatóságok meg nem kapják a kért kiegészítő információkat;
(c) az Uniós Fél kiterjeszti az IKT-irányelv 19. cikke alapján a vállalaton belül áthelyezett személyek családtagjai számára biztosított ideiglenes beutazási és tartózkodási jogot a vállalaton belül az Uniós Félhez áthelyezett chilei természetes személyek családtagjaira;
(d) Chile az Uniós Fél letelepedési célú üzleti látogatóként, beruházóként, vállalaton belül áthelyezett személyként, szerződéses szolgáltatásnyújtóként és független szakemberként tevékenykedő természetes személyeinek családtagjai számára eltartottként olyan vízumot ad, amely nem teszi lehetővé, hogy e családtagok Chilében fizetett tevékenységet folytassanak; mindazonáltal az eltartott családtagok számára engedélyezhető, hogy Chilében jövedelemszerző tevékenységet folytassanak, amennyiben e megállapodás III. része vagy az általános bevándorlási szabályok alapján külön kérelmet nyújtanak be saját, nem eltartottként kiadott vízumukra; az ilyen kérelmet Chilében lehet benyújtani és a kérelmet ott dolgozzák fel.
A visszatéréssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködés
3. A felek elismerik, hogy a természetes személyek (1) és (2) bekezdésből eredő fokozott mozgása teljes körű együttműködést igényel azon természetes személyek visszatérése és visszafogadása tekintetében, akik nem vagy már nem teljesítik a másik fél területére való belépés, vagy a másik fél területén való jelenlét vagy tartózkodás feltételeit.
4. A (3) bekezdés alkalmazásában a fél felfüggesztheti az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását, ha úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem tartja be a nemzetközi jog szerinti azon kötelezettségét, hogy állampolgárait feltételek nélkül visszafogadja. A felek megerősítik egyetértésüket abban, hogy az ilyen értékelés nem képezi a 38. fejezet szerinti felülvizsgálat tárgyát.
________________
21-A. MELLÉKLET
IRÁNYMUTATÁS A SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSÉRE
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKHEZ
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. E melléklet a 21.1. cikkben foglaltaknak megfelelően iránymutatást tartalmaz a szakmai képesítések elismerésének feltételeit meghatározó rendelkezésekre (a továbbiakban: rendelkezések) vonatkozóan.
2. Az említett cikk értelmében ezt az iránymutatást figyelembe kell venni a felek szakmai testületei vagy hatóságai közös ajánlásainak (a továbbiakban: közös ajánlások) kidolgozása során.
3. Az iránymutatás nem kötelező, nem kimerítő jellegű, valamint nem módosítja és nem érinti a felek e megállapodás III. része alapján fennálló jogait és kötelezettségeit. Meghatározza a rendelkezések jellemző tartalmát, és általános útmutatást ad a rendelkezés gazdasági értéke és a vonatkozó szakmai képesítési rendszerek összeegyeztethetősége tekintetében.
4. Ezen iránymutatás egyes elemei nem minden esetben relevánsak, és a szakmai testületek és hatóságok közös ajánlásukba bármely egyéb elemet szabadon belefoglalhatnak, amely megítélésük szerint közvetlenül kapcsolódik az e megállapodás III. részével összhangban lévő, érintett szakmákra és szakmai tevékenységekre vonatkozó rendelkezésekhez.
5. A vegyes tanács figyelembe veszi az iránymutatást a rendelkezések kidolgozásáról és elfogadásáról szóló döntéshozatal során. Az iránymutatás nem érinti a kereskedelmi tanácsnak a közös ajánlások e megállapodás III. részével való összhangja tekintetében végzett értékelését és a kereskedelmi tanács jogkörét annak mérlegelésekor, hogy figyelembe vegye-e a relevánsnak ítélt elemeket, beleértve a közös ajánlásokban foglaltakat.
B. SZAKASZ
A RENDELKEZÉS FORMÁJA ÉS TARTALMA
6. Ez a szakasz a rendelkezés jellemző tartalmát határozza meg, amelynek néhány pontja nem tartozik a közös ajánlásokat kidolgozó szakmai testületek vagy hatóságok hatásköre alá. Ez a tartalom mindazonáltal hasznos információkat kínál, amelyeket figyelembe kell venni a közös ajánlások előkészítése során annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a rendelkezés lehetséges hatályához.
7. Az e megállapodás III. részében kifejezetten a rendelkezésekre vonatkozó kérdések, mint például az adott rendelkezés földrajzi hatálya; a tervezett nem megfelelő intézkedésekkel való kölcsönhatása; a vitarendezési rendszer; vagy a rendelkezés nyomonkövetési és felülvizsgálati mechanizmusai, nem tartoznak a közös ajánlások körébe.
8. A rendelkezés különböző mechanizmusokat határozhat meg a szakmai képesítés valamely fél területén belüli elismerésére vonatkozóan. Korlátozódhat a rendelkezés hatályának, az eljárási rendelkezéseknek, az elismerés joghatásainak és további követelményeknek, vagy az igazgatási rendelkezéseknek a meghatározására.
9. A vegyes tanács által elfogadott rendelkezésnek tükröznie kell a szakmai képesítések elismeréséről döntő illetékes hatóságok számára fenntartandó mérlegelési jogkört.
A rendelkezés hatálya
10. A rendelkezésnek meg kell határoznia a következőket:
(a) külön szabályozott szakma vagy szakmák, vonatkozó szakmai cím vagy címek és a szabályozott szakma tevékenységi körének (a továbbiakban: a tevékenységi kör) hatálya alá tartozó tevékenység vagy tevékenységcsoport mindkét fél területén; és
(b) hogy a szakmai képesítéseket a szakmai tevékenységhez való hozzáférés céljából határozott vagy határozatlan ideig ismerik el.
Az elismerés feltételei
11. A rendelkezés különösen az alábbiakat határozhatja meg:
(a) a rendelkezés alapján történő elismeréshez szükséges szakmai képesítések, például előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, szakmai tapasztalat vagy a kompetencia más módon történő tanúsítása;
(b) az elismerésről döntő hatóságok e képesítések elismerése iránti kérelmek elbírálásához fenntartott mérlegelési jogköre; és
(c) a szakmai képesítések közötti eltérések és hiányosságok kezelésére irányuló eljárások és a különbségek áthidalására szolgáló eszközök, beleértve a kompenzációs intézkedések vagy egyéb vonatkozó feltételek és korlátozások alkalmazásának lehetőségét.
Eljárási rendelkezések
12. A rendelkezés meghatározhatja az alábbiakat:
(a) a szükséges dokumentumok és bemutatásuk formája, például elektronikus úton vagy más formában, vagy hogy szükséges-e fordítással vagy eredetiségigazolással alátámasztani;
(b) az elismerési folyamat lépései és eljárásai, beleértve a lehetséges kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatos lépéseket és eljárásokat, továbbá a hozzájuk tartozó kötelezettségeket és határidőket; és
(c) az elismerési eljárások és követelmények valamennyi szempontjából lényeges információk elérhetősége.
Az elismerés joghatásai és további követelmények
13. A rendelkezés az elismerés joghatásaira vonatkozó előírásokat is meghatározhat, és adott esetben erre a különböző szolgáltatásnyújtási módozatok tekintetében is sor kerülhet.
14. A rendelkezés további követelményeket írhat elő a szabályozott szakma a fogadó fél területén történő tényleges gyakorlására vonatkozóan. E követelmények többek között a következők lehetnek:
(a) a helyi hatóságok általi nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmények;
(b) megfelelő nyelvi készségek;
(c) erkölcsi bizonyítvány;
(d) a fogadó fél kereskedelmi nevek vagy cégnevek használatára vonatkozó követelményeinek való megfelelés;
(e) a fogadó fél etikai, függetlenségi és szakmai magatartási szabályaira vonatkozó követelményeinek való megfelelés;
(f) szakmai felelősségbiztosítás kötésére vonatkozó követelmény;
(g) fegyelmi eljárásra, pénzügyi felelősségre és szakmai felelősségre vonatkozó szabályok; és
(h) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó követelmények.
A rendelkezéssel kapcsolatos igazgatás
15. A rendelkezés meghatározza felülvizsgálatának és visszavonásának feltételeit, valamint a felülvizsgálat vagy visszavonás joghatásait. Fontolóra lehet venni a korábban megadott elismerések joghatásaira vonatkozó előírásoknak a rendelkezésbe való belefoglalását.
C. SZAKASZ
A TERVEZETT RENDELKEZÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKE
16. A 21.1. cikk (2) bekezdésének a) albekezdése értelmében a közös ajánlásokat a tervezett rendelkezés gazdasági értékének tényeken alapuló értékelésével kell alátámasztani. Ez magában foglalhatja azon gazdasági hasznok értékelését, amelyeket egy rendelkezés várhatóan mindkét fél gazdasága számára eredményezne. Az effajta értékelés segíthet a vegyes tanácsnak a rendelkezés kidolgozásában és elfogadásában.
17. Az olyan szempontok, mint a piac nyitottságának jelenlegi szintje, az iparági igények, a piaci trendek és fejlemények, az ügyfelek elvárásai és igényei, valamint az üzleti lehetőségek hasznos elemeket jelentenek a (16) bekezdésben említett értékeléshez.
18. Az értékelésnek nem kell teljes körű és részletes gazdasági elemzést felmutatnia, de magyarázatot kell adnia a rendelkezés elfogadásához fűződő szakmai érdekkel, valamint a rendelkezés elfogadásából eredő, a felek számára várható haszonnal kapcsolatosan.
D. SZAKASZ
A VONATKOZÓ SZAKMAI KÉPESÍTÉSI RENDSZEREK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE
19. A 21.1. cikk (2) bekezdésének b) albekezdése értelmében a közös ajánlásokat a vonatkozó szakmai képesítési rendszerek összeegyeztethetőségére vonatkozó, bizonyítékokon alapuló felméréssel kell alátámasztani. Az effajta értékelés segíthet a vegyes tanácsnak a rendelkezés kidolgozásában és elfogadásában.
20. A következő folyamat célja, hogy iránymutatást nyújtson a szakmai testületeknek és hatóságoknak a vonatkozó szakmai képesítések és szakmai tevékenységek összeegyeztethetőségének értékelése során a szakmai képesítések elismerésének leegyszerűsítése és megkönnyítése érdekében.
Első lépés: A felek területén szabályozott szakmák tevékenységi körének és gyakorlásukhoz szükséges szakmai képesítések értékelése.
21. A szabályozott szakmák tevékenységi körének és a gyakorlásukhoz szükséges szakmai képesítések felek általi értékelése során minden releváns információt alapul kell venni.
22. Azonosítani kell az alábbi információkat:
(a) a felek területén szabályozott szakmákkal kapcsolatos tevékenységi körök hatálya alá tartozó tevékenységek vagy tevékenységcsoportok; és
(b) a szabályozott szakmák gyakorlásához a felek területén megkövetelt szakmai képesítés, amelyek a következő elemek bármelyikét tartalmazhatják:
(i) az oktatásra vonatkozó minimális követelmények, például felvételi követelmények, az oktatás szintje, a tanulmányok időtartama és tartalma;
(ii) a szakmai tapasztalatra vonatkozó minimális követelmények, például a gyakorlati képzés helye, időtartama és feltételei vagy a nyilvántartásba vétel, a szakmai engedély vagy ezzel egyenértékű okmány kiváltása előtti felügyelt szakmai gyakorlat;
(iii) a letett vizsgák, különösen a szakmai kompetenciára vonatkozó vizsgák; és
(iv) engedély vagy azzal egyenértékű okmány megszerzése, amely például igazolja a szakma gyakorlásához szükséges szakmai képesítési követelmények teljesítését.
Második lépés: A felek területén szabályozott szakmák tevékenységi köre vagy gyakorlásukhoz szükséges szakmai képesítések között mutatkozó eltérések értékelése.
23. A felek területén szabályozott szakmák tevékenységi köreiben vagy a gyakorlásukhoz szükséges szakmai képesítésekben mutatkozó eltérések értékelése során különösen a jelentős eltéréseket kell azonosítani.
24. A tevékenységi körökben jelentős eltérés állhat fenn, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a fogadó fél területén gyakorolni kívánt szabályozott szakma tevékenységi körébe egy vagy több olyan tevékenység tartozik, amely nem tartozik a megfelelő szakma tevékenységi körébe a származási ország szerinti félnél;
(b) az ilyen tevékenységek a fogadó félnél speciális képzéshez kötöttek; és
(c) a fogadó félnél az ilyen tevékenységekkel kapcsolatos képzés olyan területekre terjed ki, amelyek jelentősen eltérnek a kérelmező képesítése alá tartozóktól.
25. A szabályozott szakma gyakorlásához szükséges szakmai képesítésekben jelentős eltérés állhat fenn, amennyiben különbségek mutatkoznak a felek követelményeiben a szabályozott szakma tevékenységi köre alá tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képzés szintje, időtartama vagy tartalma tekintetében.
Harmadik lépés: Elismerési mechanizmusok.
26. A körülményektől függően különbözőek lehetnek a szakmai képesítések elismerési mechanizmusai. Valamely fél területén belül különböző mechanizmusok létezhetnek.
27. Ha a tevékenységi körökben és a szabályozott szakma gyakorlásához szükséges szakmai képesítésekben nincs jelentős eltérés, a rendelkezés egyszerűbb és észszerűbb elismerési eljárást írhat elő, mint a jelentős eltérés esetén.
28. Jelentős eltérés fennállása esetén a rendelkezés az adott eltérés orvoslásához elegendő kompenzációs követelményeket írhat elő.
29. Amennyiben a jelentős eltérések csökkentésére kompenzációs követelményeket alkalmaznak, azoknak arányosnak kell lenniük a kezelni kívánt eltéréssel. A szükséges kompenzációs követelmények mértékének megállapításához bármilyen gyakorlati szakmai tapasztalatot vagy hivatalosan validált képzést figyelembe vehetnek.
30. Függetlenül attól, hogy az eltérés jelentős-e vagy sem, a rendelkezés figyelembe veheti az elismerési kérelmekről döntő illetékes hatóságok számára fenntartandó mérlegelési jogkört.
31. A kompenzációs követelmények különböző formákat ölthetnek, beleértve az alábbiakat:
(a) a szabályozott szakmának a fogadó fél területén való – képesített személy felelőssége alatt végzett, szabályozott értékelésnek alávetett – felügyelt gyakorlásának időtartama, lehetőség szerint további képzéssel kiegészítve;
(b) a fogadó fél illetékes hatóságai által elvégzett vagy elismert vizsga annak érdekében, hogy értékelni lehessen a kérelmezőnek a szabályozott szakma a szóban forgó fél területén való gyakorlásához szükséges képességét; és
(c) a tevékenységi kör ideiglenes korlátozása.
32. A rendelkezés előirányozhatja, hogy a kérelmezők maguk válasszanak a különböző kompenzációs követelmények közül, amennyiben ez csökkentheti a kérelmezőkre háruló adminisztratív terhet és biztosított az effajta követelmények egyenértékűsége.
________________
21-B. MELLÉKLET
SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
A 21.1. cikk (3) bekezdése és a 8.5. cikk (1) bekezdésének a) albekezdésének értelmében a vegyes tanács határozatot fogadhat el az e mellékletben meghatározott kölcsönös elismerési szabályok meghatározása vagy módosítása érdekében.
________________
25. MELLÉKLET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
Megjegyzések
1. A Felek 25-1. és 25-2. függelékben szereplő jegyzékei a 25.10. cikknek megfelelően a következőket tartalmazzák:
(a) az A. szakasz meghatározza a konkrét ágazatokat, alágazatokat vagy tevékenységeket, amelyekre a 25.7. cikk szerinti kötelezettségek vonatkoznak;
(b) a B. szakasz meghatározza a konkrét alágazatokat vagy tevékenységeket, amelyekben az adott fél a 25.6. cikk értelmében kötelezettségeket vállal;
(c) a C. szakasz meghatározza a konkrét ágazatokat, alágazatokat vagy tevékenységeket, amelyekre vonatkozóan az adott fél olyan hatályos intézkedést tart fenn, amelyre nem vonatkoznak az általa előírt kötelezettségek egy része vagy egésze:
(i) 25.3. cikk;
(ii) 25.5. cikk;
(iii) 25.7. cikk;
(iv) 25.8. cikk; valamint
(v) 25.9. cikk.
(d) A D. szakasz meghatározza a konkrét ágazatokat, alágazatokat vagy tevékenységeket, amelyekre vonatkozóan az adott fél fenntarthatja a meglévő intézkedést, illetve új vagy szigorúbb intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem felelnek meg a fent említett kötelezettségek némelyikének vagy mindegyikének.
2. Az Uniós Fél vonatkozásában minden szakaszban a 25.2. cikknek megfelelően határozzák meg a konkrét alágazatokat vagy tevékenységeket. A B. szakaszban Chile vonatkozásában a kötelezettségvállalásokat a CPC szerint osztályozzák.
3. A 25.7. cikk által a 25. fejezetbe foglalt cikkekben meghatározott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos fenntartás a cikkek címének említése és a cikk részét képező konkrét kötelezettségvállalásra való hivatkozással szerepel a jegyzékben.
4. A B. szakasz csak a piacra jutás megkülönböztetésmentes korlátozását tartalmazza. A diszkriminatív korlátozásokat a C. vagy a D. szakaszba sorolják.
5. Az egyértelműség érdekében a felek fenntartásai nem érintik a felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit.
6. A C. és D. szakaszban valamennyi fenntartás az alábbi elemeket határozza meg:
(a) „alágazat”: az a konkrét ágazat, amely vonatkozásában a fenntartást teszik;
(b) „a fenntartás típusa” vagy a „a vonatkozó kötelezettség”: meghatározza az (1) bekezdésben említett kötelezettséget, amelyre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták;
(c) „kormányzati szint”: az intézkedést fenntartó azon kormányzati szintet jelzi, amelyre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták;
(d) a C. szakasz vonatkozásában „intézkedések”: azonosítja az adott esetben a „leírás” elem által minősített törvényeket vagy egyéb intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták. Az „intézkedések” elemben hivatkozott „intézkedés”:
(i) a módosított, folytatott vagy megújított intézkedést jelenti az e megállapodás hatálybalépésének napjától számítva;
(ii) magában foglal bármely, az intézkedés hatálya alatt és azzal összhangban elfogadott vagy fenntartott alárendelt intézkedést; és
(iii) az Uniós Fél jegyzéke tekintetében magában foglal minden olyan törvényt vagy egyéb intézkedést, amely valamely irányelvet tagállami szinten hajt végre;
(e) a D szakasz vonatkozásában „hatályban lévő intézkedések”: az átláthatóság céljából azonosítja a fenntartás által érintett ágazatra, alágazatra, illetve tevékenységekre vonatkozó hatályos intézkedéseket; és
(f) „leírás”: meghatározza az intézkedés nem megfelelő szempontjait, amelyre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták.
7. Az egyértelműség érdekében, a C. szakasz tekintetében, ha valamelyik fél a fenntartás eredetijétől eltérő kormányzati szinten fogad el új intézkedést, és ez az új intézkedés azon a területen, amelyre vonatkozik, ténylegesen felváltja az „intézkedések” elemben említett eredeti intézkedés nem megfelelő jellegét, az új intézkedést az eredeti intézkedéshez képest „módosításnak” kell tekinteni a 25.10. cikk (1) bekezdésének c) albekezdése értelmében.
8. Egy fenntartás értelmezése során a fenntartás valamennyi elemét mérlegelni kell. A fenntartást azoknak a kapcsolódó kötelezettségeknek a fényében kell értelmezni, amelyekre vonatkozóan a fenntartást megfogalmazták. A C. szakasz vonatkozásában az „intézkedések” elem, míg a B. és D. szakasz vonatkozásában a „leírás” elem valamennyi másik elemmel szemben irányadó.
9. Az Európai Unió szintjén megfogalmazott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam központi szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre vonatkozik, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. Valamely tagállam által megfogalmazott fenntartás az említett tagállam központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére vonatkozik. A belga fenntartások alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír. Az Európai Unió és tagállamai fenntartásainak alkalmazásában Finnországban a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti. A Chile szintjén megfogalmazott fenntartás a központi kormányzat vagy adott helyi önkormányzat intézkedésére vonatkozik.
10. A felek jegyzékébe nem tartoznak bele az olyan követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos intézkedések, amelyeknek egy természetes vagy jogi személynek meg kell felelnie egy engedély megszerzése, módosítása vagy megújítása érdekében, azaz a képesítési követelmények és eljárások, technikai standardok és engedélyezési követelmények és engedélyezési eljárások, amennyiben ezek nem jelentenek korlátozást a 25.3., 25.6. vagy 25.7. cikk értelmében. Ezen intézkedések között szerepelhetnek a következők: engedély megszerzésének szükségessége, bejegyeztetés, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés, elismert képesítések megszerzése a szabályozott ágazatokban, külön vizsgák letétele, ideértve a nyelvvizsgákat, egy konkrét foglalkozás tagsági követelményeinek való megfelelés, például egy szakmai szervezetbeli tagság, a szolgáltatónak helyi ügynökkel vagy helyi irodával kell rendelkeznie, vagy egyéb megkülönböztetésmentes követelményeknek való megfelelés, amelyek megtiltják egyes tevékenységek védett övezetekben vagy területeken való elvégzését. Bár nem szerepelnek a fél jegyzékében, ilyen intézkedések alkalmazhatók.
11. Az egyértelműség érdekében az Uniós Félre vonatkozóan a nemzeti elbánás nyújtásának kötelezettsége nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy az adott tagállamban nyújtott elbánást az Európai Unió működéséról szóló szerződés értelmében, vagy az említett szerződés alapján elfogadott bármely intézkedés szerint nyújtott elbánást – beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását – ki kell terjeszteni Chile természetes vagy jogi személyeire:
(a) másik tagállam természetes személyei vagy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek; vagy
(b) az Európai Unió valamely más tagállamának joga szerint létesített jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban található.
12. Az egyik Fél beruházói által a másik Fél jogának (beleértve az Uniós Fél esetében valamely tagállam jogát is) megfelelően alapított olyan jogi személyeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az említett másik Fél területén található, nem érinti az ilyen jogi személyekre a másik Fél területén való megalapításkor esetlegesen vonatkozó és továbbra is alkalmazandó, a 17. fejezettel összhangban álló feltételeket és kötelezettségeket.
13. Külföldi leányvállalatoktól eltérően, a valamely tagállamban nem európai uniós pénzügyi intézmény által közvetlenül megalapított fióktelepekre – néhány jól körülhatárolt kivételtől eltekintve – nem vonatkoznak azok az európai uniós szinten harmonizált prudenciális rendeletek, amelyek az Európai Unió területén a leányvállalatok számára kiterjesztett lehetőségek kiaknázását teszik lehetővé új létesítmények felállításához, és határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások biztosításához. Ezért az ilyen fióktelepek egy tagállam területén a helyi pénzügyi intézményekkel egyenlő feltételek mellett kapnak engedélyt a működésre, és kötelezhetőek számos különös prudenciális előírás teljesítésére, például a banki és az értékpapír-üzletágakban, az elkülönített tőkésítésre és más fizetőképességi előírásokra, a beszámolásra és a számlák nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokra, vagy biztosítás esetében, a külön garanciára és letétre vonatkozó előírásokra, az elkülönített tőkésítésre, és a műszaki tartalékokra és a szavatolótőke legalább egyharmadára kiterjedő eszközök lokalizációjára az érintett tagállamban.
14. Chile tekintetében a chilei pénzügyi piacon részt vevő jogi és természetes személyeket a Comisión para el Mercado Financiero (Pénzügyi Piaci Bizottság) és egyéb közigazgatási intézmények szabályozhatják, felügyelhetik és engedélyezhetik. A belföldi és külföldi jogi és természetes személyeknek meg kell felelniük a pénzügyi szektor szabályozására vonatkozó megkülönböztetésmentes követelményeknek és kötelezettségeknek, és számos különös prudenciális előírásnak kell megfelelniük, mint például az elkülönített tőkésítés, a vagyonra vonatkozó jogi követelmények, a fizetőképességi követelmények, a beszámolási és közzétételi követelmények, az alapítási eljárás, a különleges garancia- és betéti követelmények.
15. A felek jegyzékei a 41.2. cikkel összhangban csak Chile és az Uniós Fél területére vonatkoznak, és csak az Uniós Fél és Chile közötti kereskedelmi kapcsolatok összefüggésében relevánsak. Nincsenek hatással a tagállamoknak az Európai Unió jogából eredő jogaira és kötelezettségeire.
16. Az egyértelműség érdekében a felek fenntartják azt a jogot, hogy elfogadjanak vagy fenntartsanak bármely intézkedést a szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása tekintetében az A. szakaszban nem szereplő valamennyi pénzügyi szolgáltatási ágazat, alágazat és tevékenység vonatkozásában.
17. A felek jegyzékeiben a következő rövidítések szerepelnek:
EU Európai Unió, ideértve minden tagállamát
AT Ausztria
BE Belgium
BG Bulgária
CY Ciprus
CZ Csehország
DE Németország
DK Dánia
EE Észtország
EL Görögország
ES Spanyolország
FI Finnország
FR Franciaország
HR Horvátország
HU Magyarország
IE Írország
IT Olaszország
LT Litvánia
LU Luxemburg
LV Lettország
MT Málta
NL Hollandia
PL Lengyelország
PT Portugália
RO Románia
SE Svédország
SI Szlovénia
SK Szlovákia
EGT Európai Gazdasági Térség
CMF Comisión para el Mercado Financiero (Pénzügyi Piaci Bizottság)
25-1. függelék
AZ UNIÓS FÉL FENNTARTÁSOK ÉS PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
A. SZAKASZ
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK HATÁRON ÁTNYÚLÓ KERESKEDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
A következő alágazatok vagy tevékenységek, amelyekre a 25.7. cikk szerinti kötelezettségek vonatkoznak:
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
EU, kivéve CY, EE, LV, LT, MT és PL:
1. A következőkre vonatkozó kockázatok biztosítása:
(a) tengeri szállítás, kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás, beleértve a műholdakat is, amely biztosítás a következőkre terjed ki: a szállított áru, az árut szállító jármű vagy az e szállításból eredő felelősség; és
(b) nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk;
2. Viszontbiztosítás és továbbengedményezés;
3. A 25.2. cikk d) albekezdése i. pontjának D) alpontjában említett biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; és
4. Az (1) bekezdés a) és b) albekezdésében felsorolt szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatok biztosítására vonatkozó biztosításközvetítés, mint például brókeri és ügynöki tevékenység.
CY:
1. Közvetlen biztosítási szolgáltatások (beleértve az együttbiztosítást is) az alábbiakkal kapcsolatos kockázatok biztosítására:
(a) tengeri szállítás, kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás, beleértve a műholdakat is, amely biztosítás a következőkre terjed ki: a szállított áru, az árut szállító jármű vagy az e szállításból eredő felelősség; és
(b) nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk;
2. Biztosításközvetítés;
3. Viszontbiztosítás és továbbengedményezés; és
4. A 25.2. cikk d) albekezdése i. pontjának D) alpontjában említett biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
EE:
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is);
2. Viszontbiztosítás és továbbengedményezés;
3. Biztosításközvetítés; és
4. A 25.2. cikk d) albekezdése i. pontjának D) alpontjában említett biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
LV és LT:
1. A következőkre vonatkozó kockázatok biztosítása:
(a) tengeri szállítás, kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás, beleértve a műholdakat is, amely biztosítás a következőkre terjed ki: a szállított áru, az árut szállító jármű vagy az e szállításból eredő felelősség; és
(b) nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk;
2. Viszontbiztosítás és továbbengedményezés; és
3. A 25.2. cikk d) albekezdése i. pontjának D) alpontjában említett biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
MT:
1. A következőkre vonatkozó kockázatok biztosítása:
(a) tengeri szállítás, kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás, beleértve a műholdakat is, amely biztosítás a következőkre terjed ki: a szállított áru, az árut szállító jármű vagy az e szállításból eredő felelősség; és
(b) nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk
2. Viszontbiztosítás és továbbengedményezés; és
3. A 25.2. cikk d) albekezdése i. pontjának D) alpontjában említett biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
PL:
1. A nemzetközi kereskedelemben az árukhoz kapcsolódó kockázatok biztosítása; és
2. A nemzetközi kereskedelemben az árukhoz kapcsolódó kockázatok viszontbiztosítása és továbbengedményezése.
3. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás és a biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások kivételével)
EU, kivéve BE, CY, EE, LV, LT, MT, SI és RO:
1. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
2. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
BE:
A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint.
CY:
1. Átruházható értékpapírokkal történő kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli piacon vagy más módon, a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontja F) alpontjának 5. alpontjában említettek szerint;
2. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; és
3. A 18.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
EE és LT:
1. Letétek átvétele;
2. Minden típusú kölcsönzés;
3. Pénzügyi lízing;
4. Minden pénzforgalmi és pénztovábbítási szolgáltatás;
5. Garanciák és kötelezettségvállalások;
6. Saját számlára vagy ügyfélszámlára akár tőzsdén, akár tőzsdén kívül folytatott kereskedés;
7. Részvétel mindenfajta értékpapír kibocsátásában, ideértve az állami vagy magánügynökként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;
8. Pénzügynöki tevékenység;
9. Vagyonkezelés, például készpénz- és portfóliókezelés, az összes kollektív befektetési forma kezelése
10. Kezelési, értékpapír-letétkezelési és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások;
11. Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíring szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, származtatott termékeket és egyéb átruházható instrumentumokat;
12. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
13. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
LV:
1. Részvétel mindenfajta értékpapír kibocsátásában, ideértve az állami vagy magánügynökként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása;
2. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
3. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
MT:
1. Letétek átvétele;
2. Minden típusú kölcsönzés;
3. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
4. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
RO:
1. Letétek átvétele;
2. Minden típusú kölcsönzés;
3. Garanciák és kötelezettségvállalások;
4. Pénzügynöki tevékenység;
5. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
6. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
SI:
1. Minden típusú kölcsönzés;
2. Garanciák és kötelezettségvállalások elfogadása külföldi hitelintézetektől belföldi jogi személyek és egyszemélyes társaságok által;
3. A pénzügyi információ, és a pénzügyi adatfeldolgozó és kapcsolódó szoftver biztosítása és átadása a 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának K) alpontjában említettek szerint; valamint
4. A 25.2. cikk d) albekezdése ii. pontjának L) alpontjában említett banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, az ezen albekezdésben említett közvetítés kivételével.
B. SZAKASZ
A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
1. A beruházások liberalizálása tekintetében a következő alágazatokra és tevékenységekre vállaltak kötelezettséget:
EU: Valamennyi pénzügyi szolgáltatás.
2. A következő megkülönböztetésmentes korlátozások alkalmazandók a beruházások liberalizálása tekintetében – Piacra jutás:
Valamennyi pénzügyi szolgáltatás
EU: Annak joga, hogy egy fiókteleptől eltérő pénzügyi szolgáltatónak valamely tagállam területén történő letelepedése esetén megkülönböztetésmentes alapon egy adott jogi forma felvételét írják elő.
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
AT: Ahhoz, hogy a külföldi biztosítók engedélyt kapjanak fióktelep nyitására, részvénytársaságnak vagy kölcsönös biztosító társaságnak megfelelő vagy ahhoz hasonló jogi formával kell rendelkezniük a székhely szerinti országban.
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
RO: A piaci szereplők a társasági jog rendelkezéseinek értelmében részvénytársaságként létrehozott jogi személyek. A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 (MiFID II. irányelv) szerinti alternatív kereskedési platformokat (multilaterális kereskedési rendszer, MTF) a fent leírt feltételek szerint létrehozott rendszerüzemeltető vagy az ASF (Autoritatea de Supraveghere Financiară - Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) által engedélyezett befektetési társaság kezelheti.
SI: Nyugdíjrendszer biztosítható közös nyugdíjalap (amely nem minősül jogi személynek, és így biztosító, bank vagy nyugdíjtársaság kezeli azt), nyugdíjtársaság vagy biztosítótársaság által. Továbbá nyugdíjrendszer biztosítható a valamely tagállamban alkalmazandó szabályokkal összhangban létrehozott nyugdíjszolgáltatók által is.
SK: Csak alapkezelő társaságok nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, ha jogi formájuk a törvény által előírt saját tőkével rendelkező részvénytársaság.
SE: Takarékbank alapítójának természetes személynek kell lennie.
C. SZAKASZ
HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
1. fenntartás: Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Helyi jelenlét
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
IT: A biztosításmatematikusi szakma csak természetes személyeken keresztül gyakorolható. A természetes személyek (cégbejegyzés nélküli) szakmai társulása megengedett. A biztosításmatematikusi szakma gyakorlásához európai uniós állampolgárság szükséges, kivéve az olyan külföldi szakembereket, akik a viszonosság elve alapján engedélyt kaphatnak a szakmájuk gyakorlására.
Intézkedések:
IT: A magánbiztosítási kódex 29. cikke (A 2005. szeptember 7-i 209. sz. törvényerejű rendelet); valamint a 194/1942. sz. törvény 4. cikke, a 4/1999. sz. törvény a nyilvántartásról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Nyugdíjbiztosítást a társadalombiztosítási törvénykönyv szerint engedélyezett és a kereskedelmi törvény vagy egy másik uniós tagállam joga szerint bejegyzett részvénytársaság nyújthat (fióktelep létrehozása nem megengedett).
BG, ES, PL és PT: Fióktelep közvetlen létrehozása nem megengedett olyan biztosításközvetítésnél, amely valamely tagállam jogával összhangban létrehozott társaságok számára van fenntartva (helyi cégbejegyzés szükséges). PL: tartózkodási helyre vonatkozó követelmény a biztosításközvetítők esetében.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
PL: A nyugdíjalapok vonatkozásában. Fióktelep közvetlen létrehozása nem megengedett olyan biztosításközvetítésnél, amely valamely tagállam jogával összhangban létrehozott társaságok számára van fenntartva (helyi cégbejegyzés szükséges).
Intézkedések:
BG: Biztosítási törvénykönyv, 12., 56–63., 65., 66. cikk és 80. cikk (4) bekezdés, Társadalombiztosítási törvénykönyv 120a–162., 209–253., 260–310. cikk.
ES: Reglamento de Ordenación, Supervisión y Solvencia de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (RD 1060/2015, de 20 de noviembre de 2015), 36. cikk.
PL: A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységről szóló, 2015. szeptember 11-i törvény (Jogi Közlöny, 2020., 895. és 1180. tétel); A biztosítási értékesítésről szóló, 2017. december 15-i törvény (Jogi Közlöny, 2019.,1881. tétel); A nyugdíjalapok szervezéséről és működtetéséről szóló, 1997. augusztus 28-i törvény (Jogi Közlöny, 2020., 105. tétel); A 2018. március 6-i törvény a külföldi vállalkozóknak és más külföldi személyeknek Lengyelország területén végzett gazdasági tevékenységeire vonatkozó szabályokról.
PT: A 2009. január 5-i 2/2009. sz. törvényerejű rendelet által visszavont 94-B/98. sz. törvényerejű rendelet 7. cikke; és a 94-B/98. sz. törvényerejű rendelet I. fejezete VI. szakasza 34. cikkének 6., 7. pontja, valamint a 2019. január 16-i 7/2019. sz. törvény által visszavont 144/2006. sz. törvényerejű rendelet 7. cikke. A biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési tevékenységre vonatkozó, a január 16-i 7/2019. sz. törvénnyel jóváhagyott jogi szabályozás 8. cikke.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT: A fióktelep ügyvezetésében legalább két olyan természetes személynek kell részt vennie, aki lakóhellyel rendelkezik Ausztriában.
BG: A (viszont)biztosítók irányító testülete vagy felügyeleti szerve valamennyi tagjának, valamint a (viszont)biztosító irányítására vagy képviseletére felhatalmazott minden személynek lakóhellyel kell rendelkeznie.
A nyugdíjbiztosítási vállalkozások esetében az igazgatótanács elnökének, az igazgatóság elnökének, az ügyvezető igazgatónak és a vezető tisztviselőnek állandó bulgáriai címmel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie.
Intézkedések:
AT: A 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény 14. cikkének (1) bekezdésének 3. pontja, Szövetségi Jogi Közlöny I 34/2015. sz. (Versicherungsaufsichtsgesetz 2016, § 14 Abs. 1 Z 3, BGBl. I Nr. 34/2015).
BG: Biztosítási törvénykönyv, 12., 56–63., 65., 66. cikk és 80. cikk (4) bekezdés, Társadalombiztosítási törvénykönyv 120a–162., 209–253., 260–310. cikk.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Mielőtt egy külföldi biztosító vagy viszontbiztosító biztosítási szolgáltatások nyújtása céljából fióktelepet vagy ügynökséget hozna létre, származási országában engedéllyel kell rendelkeznie azon biztosítási osztályokra vonatkozóan, amelyeket Bulgáriában kíván nyújtani.
A kiegészítő önkéntes nyugdíjalapból származó bevétel; valamint valamely másik tagállam joga szerint bejegyzett és az érintett jogszabályoknak megfelelően önkéntes nyugdíjbiztosítási műveletek elvégzésére felhatalmazott személyek által kötött önkéntes nyugdíjbiztosításhoz közvetlenül kapcsolódó hasonló bevétel nem adóköteles a társasági adóról szóló törvényben meghatározott eljárás szerint.
ES: Mielőtt fióktelepet vagy ügynökséget létesítene Spanyolországban a biztosítás egyes fajtáinak nyújtása céljából, a külföldi biztosítónak legalább öt éve engedéllyel kell rendelkeznie arra, hogy a származási országában ugyanazon biztosítási ágakban működjön.
PT: Fióktelep vagy képviselet létrehozásához a külföldi biztosítóknak a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint legalább öt éve engedéllyel kell rendelkezniük biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység végzésére.
Intézkedések:
BG: Biztosítási törvénykönyv, 12., 56–63., 65., 66. cikk és 80. cikk (4) bekezdés, Társadalombiztosítási törvénykönyv 120a–162., 209–253., 260–310. cikk.
ES: Reglamento de Ordenación, Supervisión y Solvencia de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (RD 1060/2015, de 20 de noviembre de 2015), 36. cikk.
PT: A 94-B/98. sz. törvényerejű rendelet 7. cikke, a 94-B/98. sz. törvényerejű rendelet I. fejezetének VI. szakasza, valamint a 144/2006. sz. törvényerejű rendelet 34. cikkének 6., 7. pontja és 7. cikke; A 2005. szeptember 9-i 147/2005. sz. törvénnyel jóváhagyott, a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogi szabályozás 215. cikke.
A Beruházások – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT: Tilos a promóciós tevékenység és közvetítés az Unióban le nem telepedett leányvállalat vagy az Ausztriában le nem telepedett fióktelep részéről (kivéve a viszontbiztosítást és a visszaengedményezést).
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
DK: A dán jog alapján vagy a dán illetékes hatóságok által engedélyezett biztosítótársaságokon kívül más személy vagy társaság (beleértve a biztosítótársaságokat is) nem működhet közre közvetlen biztosítás kötésében Dániában lakóhellyel rendelkező személyek, dán hajók vagy dán ingatlanok vonatkozásában.
DE, HU és LT: A közvetlen biztosítási szolgáltatások nyújtásához az Európai Unión kívül bejegyzett biztosítóknak fióktelepet kell létrehozniuk és engedélyeztetniük kell azt.
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
EL: Harmadik országban lévő központi irodával rendelkező biztosítók és viszontbiztosítók leányvállalat vagy – ez esetben nem jogi formában működő – fióktelep létrehozása révén működhetnek Görögországban, mivel ez az Unión kívüli központi irodával rendelkező vállalkozás olyan tagországon (például Görögország) belüli állandó jelenlétét jelenti, amelyet engedélyeznek az adott tagállamban (Görögország), és amely biztosítási tevékenységet folytat.
SE: Külföldi biztosító által kínált közvetlen biztosítás csak Svédországban engedélyezett biztosítási szolgáltató közvetítésével köthető, feltéve, hogy a külföldi biztosító és a svéd biztosító ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, vagy együttműködési megállapodást kötöttek.
SE: A biztosításközvetítési szolgáltatások nyújtásához az EGT-ben nem bejegyzett vállalkozások esetében kereskedelmi jelenlét szükséges (helyi jelenlét követelménye).
SK: Légi és tengeri szállítási biztosítást – amely fedezi a repülőgépet/hajót, illetve a felelősségbiztosítást – kizárólag az Európai Unióban letelepedett biztosítók vagy a Szlovákia által felhatalmazott, az Európai Unióban nem letelepedett fióktelepek köthetnek.
Intézkedések
AT: A 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény 13. cikkének (1) és (2) bekezdése, Szövetségi Jogi Közlöny I 34/2015. szám (Versicherungsaufsichtsgesetz 2016, § 13 Abs. 1 und 2, BGBl. I Nr. 34/2015).
DE: Versicherungsaufsichtsgesetz (VAG) valamennyi biztosítási szolgáltatás vonatkozásában; a Luftverkehrs-Zulassungs-Ordnung (LuftVZO), csak a kötelező légi felelősségbiztosítás tekintetében.
DK: Lov om finansiel virksomhed jf. lovbekendtgørelse 182 af 18. februar 2015.
EL: A 4364/2016. sz. törvény 130. cikke (Korm. Közlöny 13/A/ 2016.2.5.).
HU: A 2003. évi LX. sz. törvény. LT: 2003. szeptember 18-i IX-1737. sz. biztosítási törvény, amelyet legutóbb a 2019. június 13-i XIII-2232. sz. törvény módosított.
SE: Lag om försäkringsförmedling (Biztosítási értékesítés közvetítéséről szóló törvény) (3. fejezet, 3. szakasz, 2018:1219); valamint a külföldi biztosítók svédországi üzleti tevékenységéről szóló törvény (4. fejezetének 1 és 10 szakasza, 1998:293).
SK: 39/2015. sz. törvény a biztosításról.
2. fenntartás: Alágazat: Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Helyi jelenlét
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: A banknak nem minősülő pénzintézeteknek a nem a betétekből vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközökből eredő pénzösszegekkel kapcsolatos hitelezési tevékenység gyakorlásához, a hitelintézetben vagy egyéb pénzügyi intézményben való részesedésszerzéshez, a pénzügyi lízing nyújtásához, a garanciaügyletek lebonyolításához, a kölcsönre és egyéb finanszírozási formákra (faktorálás, forfetírozás stb.) irányuló követelés megszerzéséhez szerepelniük kell a Bolgár Nemzeti Bank nyilvántartási rendszerében. A pénzügyi intézmény fő üzletviteli helyének Bulgária területén kell lennie.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Az EGT-n kívüli bankok azt követően gyakorolhatnak banki tevékenységet Bulgáriában, hogy engedélyt kaptak a Bolgár Nemzeti Banktól üzleti tevékenységük egy fióktelepen keresztüli felvételére és gyakorlására Bulgária területén.
IT: Az értékpapír-elszámolási rendszer működtetésének vagy központi értéktári szolgáltatások olaszországi szervezeten keresztüli nyújtásának engedélyezéséhez a társaságot Olaszországban be kell jegyezni (fióktelep nem megengedett).
Az uniós jogszabályok alapján harmonizált átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól (a továbbiakban: ÁÉKBV-k) eltérő kollektív befektetési rendszerek esetében a vagyonkezelőnek vagy letéteményesnek Olaszországban vagy egy másik tagállamban letelepedett cégnek kell lennie, és olaszországi fiókteleppel kell rendelkeznie.
Az európai uniós jog alapján nem harmonizált beruházási alapok alapkezelő társaságait szintén be kell jegyezni Olaszországban (fióktelep nem megengedett).
Csak az Európai Unióban központi irodával rendelkező bankok, biztosítótársaságok, uniós jogszabály alapján harmonizált ÁÉKBV-ket kezelő befektetési cégek és vállalkozások, valamint az Olaszországban bejegyzett ÁÉKBV-k végezhetik a nyugdíjalapok forráskezelését.
A házaló kereskedés során a közvetítőknek valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező, meghatalmazott pénzügyi ügynököket kell alkalmazniuk.
Nem európai uniós közvetítők képviseleti irodái nem végezhetnek befektetési szolgáltatásokra irányuló tevékenységeket, ideértve a saját számlára vagy ügyfélszámlára folytatott kereskedést, a pénzügyi eszközök kihelyezését és jegyzési garanciavállalását (fióktelep szükséges).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
PT: Nyugdíjalap-kezelést csak a Portugáliában e célból bejegyezett, erre szakosodott vállalatok, a Portugáliában alapított és az életbiztosítási üzletág felvételére felhatalmazással rendelkező biztosítótársaságok, illetve egy másik uniós tagállamban nyugdíjalap-kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetnek. Nem európai uniós ország közvetlen fióktelepet nem hozhat létre.
Intézkedések:
BG: A hitelintézetekről szóló törvény, 2. cikk, (5) bekezdés, (3a) bekezdés és (17) bekezdés; a társadalombiztosítási törvénykönyv, 121., 121b., 121f. cikk; a valutatörvény, 3. cikk.
IT: Az 58/1998. sz. törvényerejű rendelet; 1., 19., 28., 30–33., 38., 69. és 80. cikk; az Olasz Nemzeti Bank és a Consob 1998. február 22-i közös rendelete, 3. és 41. cikk; az Olasz Nemzeti Bank 2005. január 25-i rendelete; a Consob 2007. október 29-i 16190. számú rendelete, V. cím, VII. fejezet, II. szakasz, 17–21., 78–81., 91–111. cikk; valamint az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete 38 .
PT: A 180/2007. sz. törvényerejű rendelettel módosított 12/2006. sz. törvényerejű rendelet, a 357-A/2007. sz. törvényerejű rendelet, a 2/2008R. sz. rendelettel módosított 7/2007-R. sz. rendelet, a 19/2008-R. sz. rendelet, a 8/2009. sz. rendelet; és a 2020. július 23-i 27/2020. sz. törvénnyel jóváhagyott, a nyugdíjalapok és azok kezelői létrehozására és működésére vonatkozó jogi szabályozás 3. cikke.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HU: Az EGT-n kívüli befektetési alapkezelő társaságok fióktelepei nem folytathatnak európai uniós befektetési alapok kezelésével kapcsolatos tevékenységet és nem nyújthatnak vagyonkezelési szolgáltatásokat magán nyugdíjalapok számára.
Intézkedések:
HU: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; és a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A bankot legalább két személynek közösen kell irányítania és képviselnie. A bankot vezető és képviselő személyeknek személyesen jelen kell lenniük az igazgatási címen. Jogi személyeket nem választhatnak a bank ügyvezetőségének vagy igazgatótanácsának tagjaivá.
Intézkedések:
BG: A hitelintézetekről szóló törvény, 10. cikk; a társadalombiztosítási törvénykönyv, 121e. cikk; a valutatörvény, 3. cikk.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
HU: A hitelintézetek igazgatótanácsának legalább két tagjának a devizarendeletek értelmében devizabelföldinek kell minősülnie, és legalább egy éve állandó lakóhellyel kell rendelkeznie Magyarországon.
Intézkedések:
HU: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; és a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról.
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
HU: Nem EGT-beli vállalkozások kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat vagy folytathatnak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet.
Intézkedések:
HU: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény; és a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról.
D. SZAKASZ
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEK
1. fenntartás: Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Helyi jelenlét
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Külföldi biztosítótársaság nem köthet közvetlenül olyan szállítási biztosítást, amely árukra vonatkozik, sem pedig gépjármű-biztosítást, illetve olyan felelősségbiztosítást, amely a Bulgária területén felmerülő kockázatokra terjed ki.
DE: Amennyiben külföldi biztosítótársaság fióktelepet hozott létre Németországban, akkor biztosítási szerződést Németországban a nemzetközi szállítással kapcsolatban csak a Németországban létrehozott fióktelepen keresztül köthet.
Hatályban lévő intézkedések:
DE: Luftverkehrsgesetz (LuftVG); és Luftverkehrszulassungsordnung (LuftVZO).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
ES: Tartózkodási hely szükséges, vagy alternatív megoldásként kétéves tapasztalat a biztosításmatematikusi szakmában.
FI: A biztosítási alkuszi szolgáltatás feltétele, hogy a szolgáltató üzletvitelének állandó helye az Európai Unióban legyen.
Csak olyan biztosító nyújthat közvetlen biztosítási szolgáltatást (együttbiztosítást is beleértve), amelynek központi irodája az Európai Unióban van, illetve amely fiókteleppel rendelkezik Finnországban.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Laki ulkomaisista vakuutusyhtiöistä (törvény a külföldi biztosítótársaságokról) (398/1995);
vakuutusyhtiölaki (törvény a biztosítótársaságokról) (521/2008);
Laki vakuutusten tarjoamisesta (törvény a biztosítási értékesítésről) (234/2018).
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
FR: A szárazföldi szállításhoz kapcsolódó kockázatok biztosítását csak az Európai Unióban letelepedett biztosítótársaságok végezhetik.
Hatályban lévő intézkedések:
FR: Code des assurances.
HU: Közvetlen biztosítási szolgáltatásokat kizárólag európai uniós jogi személyek és Magyarországon letelepedett fióktelepek nyújthatnak.
Hatályban lévő intézkedések:
HU: A 2003. évi LX. törvény.
IT: Csak az Európai Unióban letelepedett biztosítótársaságok köthetnek áruszállítási biztosítást, gépjárműbiztosítást, illetve olyan felelősségbiztosítást, amely kiterjed az Olaszország területén felmerülő kockázatokra, kivéve az Olaszországba irányuló importot is magában foglaló nemzetközi szállítást.
A biztosításmatematikai szolgáltatások határokon át történő nyújtása nem megengedett.
Hatályban lévő intézkedések:
IT: A magánbiztosítási kódex 29. cikke (A 2005. szeptember 7-i 209. sz. törvényerejű rendelet).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
PT: Az árukat, repülőgépet, hajótestet/repülőgéptörzset és felelősséget fedező légi és tengeri szállítási biztosítást csak az Uniós Fél országában letelepedett vállalkozások vagy jogi személyek köthetnek. Portugáliában közvetítőként csak az Uniós Fél országában letelepedett vállalkozások vagy uniós természetes személyek járhatnak el ilyen biztosítási ügyletekben.
Hatályban lévő intézkedések:
PT: A 147/2015. sz. törvény 3. cikke, a 7/2019. sz. törvény 8. cikke.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SK: Külföldi állampolgárok részvénytársaság formájában alapíthatnak biztosítótársaságot, vagy a Szlovák Köztársaságban bejegyzett székhellyel rendelkező fiókintézeteiken keresztül végezhetnek biztosítási tevékenységet. Az engedélyezés mindkét esetben a felügyeleti hatóság értékelésének tárgyát képezi.
Hatályban lévő intézkedések:
SK: A biztosításról szóló 39/2015. sz. törvény.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FI: A kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok esetében az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok legalább felének és az ügyvezető igazgatónak EGT-n belüli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, kivéve, ha az illetékes hatóságok mentességet adtak ez alól. Finnországban külföldi biztosítók fióktelepként nem kaphatnak engedélyt kötelező nyugdíjbiztosítási tevékenység folytatására. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben.
Más biztosítótársaságok esetében az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok legalább egyikének és az ügyvezető igazgatónak az EGT-n belüli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben. Egy chilei biztosítótársaság megbízottjának tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Finnországban, kivéve, ha a társaság tevékenységének központi irodája az Európai Unióban van.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Laki ulkomaisista vakuutusyhtiöistä (törvény a külföldi biztosítótársaságokról) (398/1995); vakuutusyhtiölaki (törvény a biztosítótársaságokról) (521/2008);
Laki vakuutusedustuksesta (törvény a biztosításközvetítésről) (570/2005);
Laki vakuutusten tarjoamisesta (törvény a biztosítási értékesítésről) (234/2018); valamint
laki työeläkevakuutusyhtiöistä (törvény a kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról) (354/1997).
2. fenntartás: Alágazat: Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
A fenntartás típusa: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Helyi jelenlét
Kormányzati szint: EU/tagállam (eltérő rendelkezés hiányában)
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az alábbiak tekintetében:
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás és a pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU: Csak az Európai Unióban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi személyek végezhetik a befektetési alapok eszközeinek letétkezelését. Olyan szakosodott alapkezelő társaság létrehozása szükséges a közös alapok, beleértve a nyílt végű befektetési alapok kezelésének ellátásához, valamint – amennyiben a nemzeti jog megengedi – a befektetési társaságok tevékenységéhez, amelynek központi irodája és bejegyzett székhelye ugyanabban a tagállamban van.
Hatályban lévő intézkedések:
EU: az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve 39 ; és az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve 40 .
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EE: Letétek átvételéhez az észt Pénzügyi Felügyeleti Hatóság engedélye és az észt jog szerint részvénytársaságként, leányvállalatként vagy fióktelepként való bejegyzés szükséges.
Hatályban lévő intézkedések:
EE: Krediidiasutuste seadus (a hitelintézetekről szóló törvény) 206. §. és 21. §.
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás, felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
FI: A hitelintézet alapítói közül legalább az egyik alapítónak és az igazgatótanács legalább egy tagjának, valamint az ügyvezető igazgatónak Finnországban állandó lakóhellyel kell rendelkeznie, vagy ha az alapító jogi személy, akkor a székhelyének az EGT-ben kell lennie, kivéve, ha a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság ez alól felmentést ad. A mentesség akkor adható meg, ha az nem veszélyezteti a hitelintézet hatékony felügyeletét és a hitelintézet megbízható és prudens üzleti elvek szerinti vezetését. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben.
Pénzforgalmi szolgáltatások esetében finnországi tartózkodási hely vagy lakóhely írható elő.
Hatályban lévő intézkedések:
FI: Laki liikepankeista ja muista osakeyhtiömuotoisista luottolaitoksista (a kereskedelmi
bankokról és a korlátozott felelősségű társasági formában működő más hitelintézetekről szóló törvény) (1501/2001); Säästöpankkilaki (1502/2001) (törvény a takarékpénztárakról); Laki osuuspankeista ja muista osuuskuntamuotoisista luottolaitoksista (423/2013) (A szövetkezeti hitelintézetekről és a szövetkezeti hitelintézetek formájában működő más hitelintézetekről szóló törvény); Laki hypoteekkiyhdistyksistä (936/1978) (törvény a jelzálog társaságokról); Maksulaitoslaki (297/2010) (törvény a pénzforgalmi intézményekről); Laki ulkomaisen maksulaitoksen toiminnasta Suomessa (298/2010) (törvény a külföldi pénzforgalmi intézmények finnországi működéséről); és Laki luottolaitostoiminnasta (A hitelintézetekről szóló törvény) (610/2014).
A Beruházások liberalizálása – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
IT: A „consulenti finanziari” (pénzügyi tanácsadók) szolgáltatásai. A házaló kereskedés során a közvetítőknek valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező, meghatalmazott pénzügyi ügynököket kell alkalmazniuk.
Hatályban lévő intézkedések:
IT: A Consob közvetítőkről szóló (2007. októberi 29-i 16190. sz.) rendeletének 91–111. cikke.
A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme – Helyi jelenlét vonatkozásában:
LT: A nyugdíjalapok eszközeinek letéteményeseként kizárólag Litvániában bejegyzett székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező és az EGT területén befektetési szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező bankok léphetnek fel. A bankvezetőség legalább egy tagjának beszélnie kell a litván nyelvet.
Hatályban lévő intézkedések:
LT: A Litván Köztársaságnak a 2017. november 16-i XIII-729. sz. törvénnyel módosított, a bankokról szóló, 2004. március 30-i IX-2085. sz. törvénye; a Litván Köztársaságnak a 2018. december 20-i XIII-1872. sz. törvénnyel módosított, a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló, 2003. július 4-i IX-1709. sz. törvénye; a Litván Köztársaságnak a 2012. december 20-i XII-70. sz. törvénnyel módosított, az önkéntes kiegészítő nyugdíjjárulék-fizetésről szóló, 1999. június 3-i VIII-1212. sz. törvénye; a Litván Köztársaságnak a legutóbb a 2019. október 17-i XIII-2488. sz. törvénnyel módosított, a kifizetésekről szóló, 2003. június 5-i IX-1596. sz. törvénye; és a Litván Köztársaság pénzforgalmi intézményekről szóló, 2009. december 10-i XI-549. sz. törvénye (a törvény új változata: a 2018. április 17-i XIII-1093. sz. törvény).
25-2. függelék
CHILE: FENNTARTÁSOK ÉS PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
A. SZAKASZ
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK HATÁRON ÁTNYÚLÓ KERESKEDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a 25.7. cikkel kapcsolatban, kivéve az alábbi alágazatokat és pénzügyi szolgáltatásokat, amelyeket a vonatkozó chilei törvényekkel és rendeletekkel összhangban és az alábbiakban meghatározott feltételek, korlátozások és feltételek mellett határoznak meg.
Egyértelmű, hogy a felek határokon átnyúló befektetési tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásai önmagukban nem értelmezhetők úgy, hogy az adott félnek engedélyeznie kell, hogy a másik fél ilyen befektetési tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani kívánó határokon átnyúló szolgáltatói saját területén értékpapírokat (az adott fél vonatkozó törvényei és rendeletei szerint meghatározottak alapján) bocsássanak nyilvánosan forgalomba. A fél a határokon átnyúló szolgáltató szolgáltatásait szabályozási és nyilvántartási követelményeknek vetheti alá, beleértve azt a követelményt is, hogy a szolgáltató a származási országban ugyanolyan kategóriájú szolgáltatásokat nyújtson, és a származási országban felügyelet alatt álljon.
|
Ágazat |
Alágazat |
|
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások |
Biztosítások értékesítése nemzetközi tengeri szállítás, nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat) tekintetében. Nem foglalja magában a nemzeti „kabotázs” szállítást. |
|
Biztosítási alkuszok a nemzetközi tengeri szállítás, nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat, az árut szállító járművet és az e szállításból eredő polgári felelősséget) tekintetében. Nem foglalja magában a nemzeti „kabotázs” szállítást. |
|
|
Viszontbiztosítás és továbbengedményezés; viszontbiztosítási közvetítői tevékenység; és tanácsadási, biztosításmatematikusi és kockázatértékelési szolgáltatások. |
|
|
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével) |
Egyéb pénzügyi szolgáltatások pénzügyi információinak, illetve pénzügyi adatfeldolgozásának és a kapcsolódó szoftvernek szállítók általi biztosítása és átadása. |
|
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadói és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, kivéve a közvetítést, valamint a hitelreferenciát és -elemzést. |
B. SZAKASZ
A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Chile fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a 25.6. cikkel kapcsolatban, kivéve az alábbi alágazatokat és pénzügyi szolgáltatásokat, amelyeket a vonatkozó chilei törvényekkel és rendeletekkel összhangban és az alábbiakban meghatározott feltételek, korlátozások és feltételek mellett határoznak meg.
1. A chilei pénzügyi szolgáltatási ágazat részben elkülönülő, azaz a banki tevékenységek elvégzésére engedélyezett hazai és külföldi intézmények nem vehetnek részt közvetlenül a biztosítási és értékpapír-üzletágban, és fordítva.
2. Chile fenntartja azt a jogot, hogy intézkedéseket fogadjon el a pénzügyi konglomerátumok és az ilyen konglomerátumok részét képező vállalkozások szabályozása tekintetében.
|
Ágazat vagy alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
||
|
Valamennyi pénzügyi szolgáltatás |
Chile megkülönböztetésmentes alapon korlátozhatja vagy megkövetelheti a jogalanyok meghatározott típusát, beleértve a társaságokat, külföldi fióktelepeket, képviseleti irodákat vagy a kereskedelmi jelenlét bármely más formáját, amelyeken keresztül a pénzügyi szolgáltatások valamennyi alágazatában működő szervezetek pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak. Chile megkülönböztetésmentes alapon korlátozhatja vagy megkövetelheti a társaságok meghatározott típusát. |
||
|
Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás |
Chilében a biztosítási üzletág két csoportra osztható: az első csoportba azok a társaságok tartoznak, amelyek árukat vagy vagyontárgyakat (patrimonio) biztosítanak bármilyen veszteség vagy kár kockázata ellen, míg a második csoportba azok a társaságok tartoznak, amelyek személyes kockázatokra nyújtanak fedezetet, vagy garantálják a biztosított vagy kedvezményezettjeik számára egy bizonyos időn belül vagy annak végén a tőkeösszeg, a befizetett biztosítási összeg vagy a jövedelem biztosítását. Nem létesíthető olyan biztosítótársaság, amely mindkét kockázati kategóriát fedezi. A hitelbiztosító társaságokat jogalanyként kell létrehozni, kizárólag azzal a céllal, hogy fedezzék ezt a fajta kockázatot, például a biztosított vagyonának elvesztését vagy károsodását a pénztartozás vagy kölcsön nemfizetése következtében, továbbá engedélyezik számukra a garancia- és a hűségkockázatok fedezését is. Biztosító társaságok jogszerűen csak a „társasági törvény (ley sobre sociedades anónimas)” rendelkezéseivel összhangban hozhatók létre. A chilei biztosítási ágazatban tevékenykedő külföldi társaságok fióktelepeit Chilében az ilyen célokra engedélyezett „külföldi társasági ügynökségként (agencia de sociedad anónima extranjera)” kell létrehozni. A biztosítások közvetlenül vagy bejegyzett biztosítási alkuszokon keresztül köthetők, akiknek e tevékenység folytatásához nyilvántartásba kell venni. |
||
|
Közvetlen biztosítás |
Közvetlen életbiztosítás értékesítése (nem foglalja magában a szociális biztonsági rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat) (CPC 81211). |
Biztosítási szolgáltatásokat csak olyan biztosítótársaságok nyújthatnak, amelyeket Chilében alapítottak társaságként (sociedades anónimas) vagy kizárólag ezen üzletág fejlesztése céljából külföldi társaságok fióktelepeiként. |
|
|
Közvetlen általános biztosítások értékesítése (CPC 8129, kivéve a CPC 81299), kivéve a társadalombiztosítási egészségügyi intézményeket (Instituciones de Salud Previsional, ISAPRES), például jogi személyek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy egészségügyi ellátásokat nyújtsanak természetes személyeknek, akik úgy döntenek, hogy tagok lesznek, és amelyeket az adóköteles jövedelem kötelező hozzájárulásaiból vagy adott esetben egy magasabb összegből finanszíroznak. Nem foglalja továbbá magában a Nemzeti Egészségügyi Alapot (Fondo Nacional de Salud, FONASA), amely a kormány által finanszírozott és az adóköteles jövedelem kötelező hozzájárulásaiból finanszírozott állami ügynökség, és amely az ISAPRE-ben tagsággal nem rendelkező magánszemélyek egészségügyi ellátásának kifizetéséért felelős. Nem tartalmazza a nemzetközi tengeri szállításra, a nemzetközi kereskedelmi célú repülésre és a nemzetközi árutovábbításban részt vevő árukra vonatkozó biztosítások értékesítését. |
Biztosítási szolgáltatásokat csak olyan biztosítótársaságok nyújthatnak, amelyeket Chilében alapítottak társaságként (sociedades anónimas) vagy külföldi társaságok fióktelepeiként, amelyeknek kizárólagos célja ezen üzletág fejlesztése, legyen szó közvetlen életbiztosításról vagy közvetlen általános biztosításról. Az általános hitelbiztosítás (CPC 81296) esetében a vállalkozásnak Chilében alapított biztosítótársaságként kell működnie, amelynek kizárólagos célja az ilyen típusú kockázatok fedezése. |
||
|
Biztosítások értékesítése a nemzetközi tengeri szállítás, a nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat) tekintetében. Nem foglalja magában a nemzeti „kabotázs” szállítást. |
A nemzetközi tengeri szállítás, a nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat) tekintetében értékesített biztosításokat olyan, Chilében alapított biztosítótársaságok kínálhatják, amelyek kizárólagos célja a közvetlen általános biztosítási üzletág fejlesztése. |
||
|
Viszontbiztosítás és visszaengedményezés |
Viszontbiztosítás és visszaengedményezés (beleértve a viszontbiztosítási alkuszokat) |
A viszontbiztosítást a Chilében letelepedett és a CMF által engedélyezett viszontbiztosító társaságok nyújtják. A biztosítótársaságok a biztosítási tevékenységük kiegészítéseként viszontbiztosítási szolgáltatásokat is nyújthatnak, ha az alapszabályuk ezt lehetővé teszi. A CMF által vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: a nyilvántartás) bejegyzett külföldi viszontbiztosítók és külföldi viszontbiztosítási alkuszok is nyújthatnak viszontbiztosítási és visszaengedményezési szolgáltatásokat. |
|
|
Biztosításközvetítés |
Biztosítások közvetítése (kivéve a nemzetközi tengeri szállítás, a nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás [beleértve a műholdakat is], valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk tekintetében kötött biztosításokat). |
Kizárólag a Chilében erre a célra jogszerűen létrehozott jogi személyek nyújthatnak biztosításközvetítői szolgáltatásokat. |
|
|
Biztosításközvetítés a nemzetközi tengeri szállítás, nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat, az árut szállító járművet és az e szállításból eredő polgári felelősséget) tekintetében. Nem foglalja magában a nemzeti „kabotázs” szállítást. |
A nemzetközi tengeri szállítás, nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk tekintetében tevékenykedő biztosítási alkuszokat be kell jegyezni a nyilvántartásba, továbbá teljesíteniük kell a CMF által meghatározott követelményeket. Kizárólag a Chilében erre a célra jogszerűen létrehozott jogi személyek nyújthatják ezt a szolgáltatást. |
||
|
Kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások |
Kárrendezési szolgáltatások. |
A kárrendezési szolgáltatásokat Chilében letelepedett biztosítótársaságok vagy Chilében alapított jogi személyek közvetlenül nyújthatják. |
|
|
Kiegészítő biztosítási szolgáltatások (beleértve kizárólag a tanácsadást, a biztosításmatematikai szolgáltatásokat és a kockázatértékelést). |
Kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat csak Chilében alapított jogi személyek nyújthatnak. |
||
|
Az önkéntes nyugdíj-megtakarítási tervek (ahorro previsional voluntario) kezelése életbiztosításon keresztül. |
Kötelezettség nélkül a 25.6. cikk (1) bekezdésének e) albekezdése tekintetében. Az önkéntes nyugdíj-megtakarítási terveket csak Chilében letelepedett életbiztosító társaságok kínálhatják a fentiekben meghatározottak szerint. E terveknek és a kapcsolódó biztosítási kötvényeknek a CMF előzetes engedélyével kell rendelkezniük. |
||
|
Banki szolgáltatások |
A külföldi bankoknak a származási országukban jogszerűen létrehozott bankvállalatoknak (sociedades bancarias) kell lenniük, és a chilei törvények által előírt tőkével kell rendelkezniük. A külföldi bankok csak a következők szerint működhetnek: (a) chilei bankokban való részesedésen keresztül, amelyeket Chilében társasági formában (sociedades anónimas) alapítottak; (b) úgy, hogy Chilében társasággá alakulnak; vagy (c) olyan külföldi társaságok fióktelepeként, amelyeket Chilében külföldi társasági ügynökségként (agencia de sociedad anónima extranjera) alapítottak, amely esetben a származási ország jogi személyiségét elismerik. A külföldi bankok fióktelepeinek chilei működése szempontjából a Chilében ténylegesen befektetett tőkét veszik figyelembe, és nem a fő irodáét. A tőke vagy tartalékok olyan emelései, amelyek nem más tartalékok tőkésítéséből származnak, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az eredeti tőke és tartalékok. A fióktelep és a külföldi fő iroda közötti tranzakciókban mindkettő független szervezetnek minősül. |
||
|
A CMF előzetes engedélyének megszerzése nélkül semmilyen belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy nem szerezhet közvetlenül vagy harmadik személyeken keresztül banki részvényeket, amelyek önmagukban vagy az ilyen személy által már birtokolt részvényekhez hozzáadva a bank tőkéjének több mint 10 %-át teszik ki. Ezen túlmenően a CMF engedélyének megszerzése nélkül egy pénzügyi intézmény partnerei vagy részvényesei nem ruházhatnak át 10 %-ot meghaladó arányú jogokat vagy részvényeket a társaságukban. A bankokat társaságként (sociedades anónimas) vagy fióktelepként kell létrehozni a chilei törvények és rendeletek szerint, az általános banktörvénnyel (DFL N°3) és a Sociedades Anónimas törvénnyel (Ley N°18.046) összhangban, a külföldi társasági ügynökség létrehozásával kapcsolatban. A külföldi bankok által a fióktelepeihez rendelt tőkét és tartalékokat ténylegesen át kell utalni és át kell váltani hazai valutára a törvény vagy a Banco Central de Chile által engedélyezett rendszerek bármelyikével összhangban. A tőke vagy tartalékok olyan emelései, amelyek nem más tartalékok tőkésítéséből származnak, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az eredeti tőke és tartalékok. A fióktelep és a külföldi fő iroda közötti tranzakciókban mindkettő független szervezetnek minősül. Egyetlen külföldi bank sem hivatkozhat az állampolgárságából eredő jogokra a fióktelep által Chilében végrehajtott ügyletek tekintetében. Az alapvető banki szolgáltatásokat kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtását az említett intézmények előzetes engedélyezést követően közvetlenül, vagy a CMF által meghatározott bejegyzett leányvállalatokon keresztül nyújthatják. |
|||
|
Lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása |
Betétek elfogadása (csak folyószámlák (cuentas corrientes bancarias), látra szóló betétek, lekötött betétek, takarékszámlák, visszavásárlási megállapodással rendelkező pénzügyi eszközök és garanciális Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok vásárlása (kizárólag kötvények vásárlása, akkreditívek vásárlása, részvények, kötvények és akkreditívek jegyzése és ügynökként történő elhelyezése [jegyzési garanciavállalás]). Értékpapír letétkezelése. |
Csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően Chilében letelepedett bankok. |
|
|
Minden fajta kölcsön, ideértve a fogyasztói hitelt, jelzáloghitelt, faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását |
Hitelnyújtás (beleértve kizárólag a közönséges hiteleket, a fogyasztási hiteleket, az akkreditív alapú hiteleket, a jelzáloghiteleket, az akkreditív alapú jelzáloghiteleket, a viszonteladási megállapodással rendelkező pénzügyi eszközök vásárlását, a banki kezességi kötvényekhez vagy más finanszírozási típusok kibocsátásához nyújtott hitelt, a behozatali és kiviteli akkreditívek kibocsátását és tárgyalását, valamint a készenléti akkreditívek kibocsátását és megerősítését). |
Csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően Chilében letelepedett bankok. |
|
|
Faktorálás. |
Kötelezettség nélkül a 25.6. cikk (1) bekezdésének e) albekezdése tekintetében. A faktoringszolgáltatások kiegészítő banki szolgáltatásnak minősülnek, ezért azokat a CMF-nek engedélyeznie kell. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
||
|
Értékpapírosítás. |
Az értékpapírosítási szolgáltatásokat kiegészítő banki szolgáltatásoknak minősülnek. |
||
|
Pénzügyi lízing |
Pénzügyi lízing (CPC 81120) (ezek a társaságok lízingszerződéseket kínálhatnak az ügyfél kérésére beszerzett árukra, azaz nem szerezhetnek be árukat azért, hogy azokat raktározzák és lízingre kínálják). |
A pénzügyi lízingszolgáltatások kiegészítő banki szolgáltatásnak minősülnek, és bankok vagy kifejezetten erre a célra engedélyezett bejegyzett leányvállalatok útján nyújthatók. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
|
|
Minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, bankváltókat |
Hitel- és betéti kártyák kibocsátása és működtetése (CPC 81133) (csak a Chilében kibocsátott hitelkártyákra vonatkozik). Utazási csekkek. Pénzeszközök átutalása (banki átutalások). Váltók és saját váltók diszkontálása vagy beszerzése. |
Csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően Chilében letelepedett bankok. |
|
|
Garanciák és kötelezettségvállalások |
Harmadik felek chilei pénznemben és külföldi pénznemben fennálló kötelezettségvállalásainak fedezete és garanciája. |
Csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően Chilében letelepedett bankok. |
|
|
Saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, beleértve a tőzsdei, a tőzsdén kívüli piaci vagy egyéb módozatokat |
Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok közvetítése (CPC 81321) |
A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok közvetítése kiegészítő banki szolgáltatásnak minősül, és azt a bankok Chilében bejegyzett leányvállalatokon, értékpapírügynökökön vagy üzletkötőkön keresztül, kifejezett engedéllyel nyújthatják. |
|
|
Egyéb Pénzügyi szolgáltatások |
Tanácsadói és egyéb kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (CPC 8133) (csak az e szakaszban a banki alágazatban feltüntetett szolgáltatásokat tartalmazza). |
Korlátozás nélkül. |
|
|
Egyéb Pénzügyi szolgáltatások |
Önkéntes nyugdíj-megtakarítási tervek (Planes de Ahorro Previsional Voluntario). |
Kötelezettség nélkül a 25.6. cikk (1) bekezdésének e) albekezdése tekintetében. Önkéntes megtakarítási terveket csak a Chilében letelepedett bankok kínálhatnak a korábban említett rendelkezések valamelyike alapján. |
|
|
Bizalmi vagyonkezelési műveletek (administración de fideicomisos). |
Csak a fenti rendelkezéseknek megfelelően Chilében letelepedett bankok. |
||
|
Egyéb pénzügyi szolgáltatások pénzügyi információinak, illetve pénzügyi adatfeldolgozásának és a kapcsolódó szoftvernek szállítók általi biztosítása és átadása. |
Korlátozás nélkül. |
||
|
A chilei központi bank által kiadott vagy kiadandó rendeletnek megfelelően végrehajtott devizapiaci műveletek. |
A hivatalos devizapiacon csak Chilében jogi személyként letelepedett bankok, jogi személyek, üzletkötők és értékpapírügynökök tevékenykedhetnek. A jogi személyeknek, üzletkötőknek és értékpapírügynököknek a chilei központi bank (Banco Central de Chile) előzetes engedélyére van szükségük a hivatalos devizapiacon való működéshez. |
||
|
Egyéb pénzügyi szolgáltatások / értékpapír-szolgáltatások |
1. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal olyan jogi személyek kereskedhetnek, amelyek a CMF-nél nyilvántartásba vetették magukat és kizárólagos céljuk – akár tőzsdei tagként (üzletkötők), akár tőzsdén kívül (értékpapírügynökök) – az értékpapír-közvetítés. A tőzsdén azonban csak üzletkötők kereskedhetnek részvényekkel vagy azok származtatott termékeivel (jegyzési opciók). A részvényektől eltérő értékpapírokkal üzletkötők vagy bejegyzett értékpapírügynökök kereskedhetnek. 2. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kockázatminősítési szolgáltatásait kizárólag nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok minősítésére létrehozott minősítő ügynökségek nyújtják, amelyeket be kell jegyezni a CMF által vezetett Registro de Entidades Clasificadoras de Riesgo (Kockázatminősítő ügynökségek nyilvántartása) nyilvántartásba. Ezeket a nyilvántartásokat a CMF ellenőrzi és felügyeli. Másrészt a minősítő intézetek ellenőrzése a bankok és pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok minősítése tekintetében a CMF hatáskörébe tartozik. 3. A hivatalos devizapiacon csak Chilében jogi személyként letelepedett bankok, jogi személyek, üzletkötők és értékpapírügynökök tevékenykedhetnek. A jogi személyeknek, üzletkötőknek és értékpapírügynököknek a chilei központi bank (Banco Central de Chile) előzetes engedélyére van szükségük a hivatalos devizapiacon való működéshez. 4. A tőzsdei kereskedéshez a közvetítőket (üzletkötőket) jogi személyként kell létrehozni Chilében. Részesedést kell szerezniük a vonatkozó tőzsdén, és a tőzsde tagjává kell válniuk. |
||
|
Alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
||
|
Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok közvetítése, kivéve részvények (CPC 81321). Jegyzés és ügynökként történő elhelyezés (jegyzési garanciavállalás). |
A közvetítői tevékenységet Chilében létrehozott jogi személyen keresztül kell végezni. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is megkövetelhet. |
||
|
Társaságok nyilvánosan kibocsátott részvényeinek közvetítése (CPC 81321) (beleértve a jegyzést és az ügynöki elhelyezést, jegyzési garanciavállalást). |
A tőzsdei kereskedéshez a közvetítőket (üzletkötőket) jogi személyként kell létrehozni Chilében. Részesedést kell szerezniük a vonatkozó tőzsdén, és a tőzsde tagjává kell válniuk. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
||
|
A CMF által engedélyezett tőzsdei származtatott termékekkel való műveletek (csak a dollárral és kamatlábbal kapcsolatos tőzsdei határidős ügyletek, valamint a részvényekre vonatkozó opciós ügyletek tartoznak ide. A részvényeknek meg kell felelniük a vonatkozó elszámolóház, a Cámara de Compensación által meghatározott követelményeknek). |
A tőzsdei kereskedéshez a közvetítőket (üzletkötőket) jogi személyként kell létrehozni Chilében. Részesedést kell szerezniük a vonatkozó tőzsdén, és a tőzsde tagjává kell válniuk. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
||
|
A fémekkel való tőzsdei kereskedés (csak az aranyat és az ezüstöt tartalmazza). |
Az arany és ezüst kereskedelmét üzletkötők a tőzsdén, a tőzsdei szabályoknak megfelelően saját nevükben, illetve harmadik felek részére végezhetik. A tőzsdei kereskedéshez a közvetítőket (üzletkötőket) jogi személyként kell létrehozni Chilében. Részesedést kell szerezniük a vonatkozó tőzsdén, és a tőzsde tagjává kell válniuk. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
||
|
Értékpapírok kockázati minősítése (kizárólag a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok minősítésére vagy véleményezésére vonatkozik). |
Chilében partnerségként (sociedad de personas) működhetnek. A teljesítendő különleges követelmények egyike, hogy a társaság tőkéjének legalább 60 %-a a fő partnerek (az ebben a szakmában tevékenykedő természetes vagy jogi személyek, akik a minősítő ügynökségben a tagsági jogok legalább 5 %-ával rendelkeznek) tulajdonában kell, hogy legyen. |
||
|
Az értékpapírok értékpapír-közvetítők által végzett letétkezelése (CPC 81319) (nem tartoznak ide a letétkezelést, az értékpapír-elszámolást és -kiegyenlítést kombináló szolgáltatók (értékpapír-letétkezelők, depósitos de valores) által nyújtott szolgáltatások). |
Az értékpapírok letétkezeléséhez a közvetítőknek (üzletkötőknek és ügynököknek) Chilében jogi személyként kell működniük. Az értékpapír-közvetítők (üzletkötők és értékpapírügynökök) az értékpapírok letétkezelését az értékpapír-közvetítés kizárólagos célját kiegészítő tevékenységként végezhetnek. Ez a tevékenységet az értékpapírok letétkezelési és letéteményesi szolgáltatásait nyújtó szervezetek is végezhetik, amelyeket különleges társaságokként kell létrehozni azzal a kizárólagos céllal, hogy a törvény által engedélyezett szervezetektől nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokat letétbe helyezzenek, és megkönnyítsék az ilyen értékpapírok átruházására irányuló műveleteket (központi értékpapír-letétkezelők, depósitos centralizados de valores). |
||
|
A szervezetek által vállalt letétkezelés az értékpapírok letétbe helyezése és letétkezelése céljából. |
A letétkezelő és letéteményes szervezeteket Chilében kizárólag erre a célra létrehozott társaságként kell létrehozni. |
||
|
Az értékpapír-közvetítők által nyújtott pénzügyi portfóliókezelés (ami semmilyen körülmények között nem foglalja magában az Általános Alapkezelő Alapot [Administradora General de Fondos]), a kölcsönös befektetési alapok, a külföldi tőkebefektetési alapok, a befektetési alapok és a nyugdíjalapok kezelése. |
Chilében jogi személyként letelepedett értékpapír-közvetítők által nyújtott pénzügyi portfóliókezelési szolgáltatások. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. |
||
|
Értékpapír-közvetítők által nyújtott pénzügyi tanácsadási szolgáltatások (CPC 81332) (a pénzügyi tanácsadás csak azokra az értékpapír-szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre piacra jutási kötelezettségvállalást tesznek). |
Chilében jogi személyként létrehozott értékpapír-közvetítők által nyújtott pénzügyi tanácsadási szolgáltatások. A CMF szigorúbb megkülönböztetésmentes követelményeket is előírhat. Az értékpapír-közvetítők (üzletkötők és értékpapírügynökök) a kizárólagos céljukat kiegészítő tevékenységként pénzügyi tanácsadást is végezhetnek, amely magában foglalja a finanszírozási alternatívákkal, befektetési értékelésekkel, befektetési lehetőségekkel és adósságátütemezési stratégiákkal kapcsolatos pénzügyi tanácsadást. |
||
|
Harmadik felek alapjainak kezelése: (Ez semmilyen körülmények között nem foglalja magában a nyugdíjalapok és önkéntes nyugdíj-megtakarítási tervek kezelését [planes de ahorro previsional voluntario]) – kölcsönös befektetési alapokat kezelő társaságok; – befektetési alapokat kezelő társaságok; – külföldi tőkebefektetési alapokat kezelő társaságok. |
Az alapkezelési szolgáltatást kizárólag erre a célra létrehozott, Chilében alapított, a CMF engedélyével rendelkező társaságok végezhetik. A külföldi tőkebefektetési alapokat befektetési alapkezelő társaságok is kezelhetik. |
||
|
Önkéntes nyugdíj-megtakarítási tervek kezelése (planes de ahorro previsional voluntario). |
Kötelezettség nélkül a 25.6. cikk (1) bekezdésének e) albekezdése tekintetében. Az önkéntes megtakarítási terveket csak Chilében letelepedett kölcsönös befektetési alapkezelő társaságok és befektetési alapkezelő társaságok kínálhatják a fentiekben meghatározottak szerint. E terveknek a CMF előzetes engedélyével kell rendelkezniük. |
||
|
Az elszámolóházak szolgáltatása származtatott termékek (tőzsdei határidős és értékpapír-opciós szerződések) esetében. |
A tőzsdei határidős ügyletek és az értékpapír-opciók elszámolóházait Chilében kizárólag erre a célra létrehozott társaságokként, a CMF engedélyével kell létrehozni. Kizárólag tőzsdék és azok üzletkötői alapíthatják őket. |
||
|
Általános letéti raktárak (opciós utalványok) (Megfelel az áruraktározási szolgáltatásoknak, amelyeket betéti okirat és ingó jelzálogjog átvételi elismervény (vale de prenda) kiállítása kísér). |
Csak olyan Chilében szabályszerűen létrehozott jogi személyek, amelyek kizárólagos célja az opciós utalványokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása. |
||
|
Értékpapír-kibocsátási és -nyilvántartási szolgáltatások (CPC 81332) (nem tartoznak ide az értékpapírok letétkezelésével és letétbe helyezésével kapcsolatos szolgáltatások). |
Korlátozás nélkül. |
||
|
Szarvasmarha- és mezőgazdasági árutőzsdék. A szarvasmarhákra és mezőgazdasági árucikkekre vonatkozó tőzsdei határidős és opciós ügyletek elszámolóházainak szolgáltatása. |
A szervezeteket a chilei jog szerint különleges célú társaságként (sociedades anónimas especiales) kell létrehozni. |
||
|
Szarvasmarhák és mezőgazdasági árucikkek közvetítése. |
A szarvasmarhák és mezőgazdasági árucikkek közvetítési tevékenységét a chilei jog szerint létrehozott jogalanyoknak kell végezniük. |
||
|
Tőzsdék. |
A tőzsdéket a chilei jog szerint különleges célú társaságként (sociedades anónimas especiales) kell létrehozni. |
||
|
Egyéb pénzügyi szolgáltatások |
A jelzáloghitelek kezelése a Decreto con Fuerza de Ley N° 251, Ley de Seguros V. címében meghatározottak szerint. |
A jelzáloghitel-kezelő ügynökségeket társaságként kell létrehozni (sociedades anónimas). |
|
|
Pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások |
Külföldi bankok képviseleti irodái mint üzleti képviselők (ezek a képviseletek semmiképpen sem végezhetnek a banki tevékenységhez tartozó tevékenységeket). |
A CMF engedélyezheti a külföldi bankoknak, hogy képviseleti irodákat tartsanak fenn, amelyek a fő irodáik üzleti képviseleteként működnek, és a CMF felettük az általános banktörvény (Ley General de Bancos) által a bankok tekintetében a CMF-re ruházott ellenőrzési jogkörökkel azonos jogköröket gyakorol. A CMF által a képviseleti irodáknak adott engedélyt vissza lehet vonni, ha annak fenntartása az általános banktörvényben (Ley General de Bancos) foglaltaknak megfelelően nem bizonyul megfelelőnek. |
|
MEGJEGYZÉSEK A C. és D. SZAKASZHOZ
1. A pénzügyi szolgáltató ágazat 25. fejezet szerinti kötelezettségvállalásait az e megjegyzésekben és az alábbi jegyzékben szereplő korlátozásoknak és feltételeknek megfelelően teljesítik.
2. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, Chile törvényei és rendeletei szerint létrehozott jogi személyekre a jogi formára vonatkozó megkülönböztetésmentes korlátozások alkalmazandók. Például a partnerségek (sociedades de personas) általában nem elfogadható jogi formák a chilei pénzügyi intézmények tekintetében. Ez a megjegyzés önmagában nem érinti, illetve más módon nem korlátozza az Uniós Fél pénzügyi intézményeinek fióktelepek és leányvállalatok közötti választását, kivéve, ha a chilei törvények és rendeletek így rendelkeznek.
C. SZAKASZ
HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Ley N° 18.045, 1981. október 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Mercado de Valores, VI. és VII. cím, 24., 26. és 27. cikk.
Leírás: A jogalanyok igazgatóinak, ügyvezetőinek, vezetőinek vagy jogi képviselőinek, illetve az üzletkötői és értékpapírügynöki tevékenységet végző természetes személyeknek chileieknek vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldieknek kell lenniük.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás (25.3. cikk)
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Decreto con Fuerza de Ley N° 251, 1931. május 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Seguros, I. cím, 16. cikk.
Leírás: A viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet külföldi viszontbiztosítási alkuszok végezhetik. Ezeknek az alkuszoknak jogi személyeknek kell lenniük, igazolniuk kell, hogy a szervezet a származási országban jogilag szervezett és jogosult a külföldről átadott kockázatok közvetítésére, továbbá biztosítaniuk kell az engedély megadásának időpontját. Az ilyen szervezeteknek Chilében képviselőt kell kijelölniük, aki széleskörű hatáskörrel képviseli őket. A képviselő beidézhető, és chilei tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
Érintett kötelezettség: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Kormányzati szint: Központi
Intézkedés: Decreto con Fuerza de Ley 251, 1931. május 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Seguros, III. cím, 58. és 62. cikk, Decreto Supremo N° 863 de 1989 del Ministerio de Hacienda, 1990. április 5-i Hivatalos Közlöny, Reglamento de los Auxiliares del Comercio de Seguros, I. cím, 2. cikk, c) pont.
Leírás: A jogalanyok ügyvezetőinek és jogi képviselőinek, illetve a kárrendezési és biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeknek chileieknek vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldieknek kell lenniük.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Decreto con Fuerza de Ley N° 251, 1931. május 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Seguros, I. cím, 20. cikk.
Leírás: A Decreto Ley 3.500-ban szabályozott biztosítási típusok esetében, amelyek a viszontbiztosítás külföldi viszontbiztosítóknak történő átengedését foglalják magukban, a viszontbiztosítás utáni levonás nem haladhatja meg az e biztosítási típusokhoz kapcsolódó technikai tartalékok teljes összegének 40 %-át, vagy a Pénzügyi Piaci Bizottság (Comisión para el Mercado Financiero) által meghatározott magasabb százalékos arányt.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: Decreto con Fuerza de Ley Nº 251, Diario Oficial, 1931. május 22., Ley de Seguros, I. cím.
Leírás: A viszontbiztosítási tevékenységet olyan külföldi szervezetek is végezhetik, amelyek a Pénzügyi Piaci Bizottság (Comisión para el Mercado Financiero) által kijelölt, nemzetközileg elismert kockázatminősítő intézetek szerint legalább a BBB vagy azzal egyenértékű kockázati kategóriába tartoznak. E szervezeteknek Chilében képviselőt kell rendelkezniük, aki széleskörű hatáskörrel képviseli őket. A képviselő beidézhető. A fentiektől eltérve nem szükséges képviselő kijelölése, ha a Bizottság nyilvántartásában szereplő viszontbiztosítási alkusz végzi a viszontbiztosítási műveletet. Minden tekintetben, különösen a viszontbiztosítási szerződésnek a viszontbiztosítási szerződés országában alkalmazása és teljesítése tekintetében ez az alkusz a viszontbiztosítók törvényes képviselőjének tekintendő.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Intézkedések: Ley N° 18.045, 1981. október 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Mercado de Valores, VI. és VII. cím, 24. és 26. cikk.
Leírás: A Chilében üzletkötői és értékpapírügynöki tevékenységet végző természetes személyeknek chileieknek vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieknek kell lenniük.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Valamennyi
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Teljesítőképességi követelmények
Kormányzati szint: Központi
Intézkedések: D.F.L. 1, Munkaügyi és Szociális Minisztérium, 1994. január 24-i Hivatalos Közlöny, Munka Törvénykönyve, Előzetes cím, I. könyv, III. fejezet. (D.F.L. 1 del Ministerio del Trabajo y Previsión Social, Diario Oficial, enero 24, 1994, Código del Trabajo, Título Preliminar, Libro I, Capítulo III).
Leírás: Az ugyanazon munkáltatónál dolgozó munkavállalók legalább 85 %-ának chilei természetes személynek vagy öt évnél hosszabb chilei tartózkodással rendelkező külföldinek kell lennie. Ez a szabály azokra a munkáltatókra vonatkozik, akiknek több mint 25 munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja van (contrato de trabajo 41 ). A Munkaügyi Igazgatóság (Dirección del Trabajo) által meghatározottak szerint a technikai szakértő személyzetre nem vonatkozik ez a rendelkezés. Alkalmazottnak minősül minden olyan természetes személy, aki munkaszerződés alapján, függőségi vagy alárendeltségi viszonyban szellemi vagy anyagi szolgáltatásokat nyújt.
D. SZAKASZ
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEK
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Valamennyi
Érintett kötelezettségek: Pénzügyi szolgáltatások határokon át történő nyújtása
Kormányzati szint: Központi
Leírás: A Chile területén tartózkodó személyek és – tartózkodási helyüktől függetlenül – Chile állampolgárai által az Uniós Fél pénzügyi szolgáltatóitól vásárolt pénzügyi szolgáltatásokra a Banco Central de Chile szervezeti törvényével (Ley 18.840) összhangban a Banco Central de Chile által elfogadott vagy fenntartott devizaszabályozás vonatkozik.
Hatályban lévő intézkedések: Ley 18.840, 1989. október 10-i Hivatalos Közlöny, Ley Orgánica Constitucional del Banco Central de Chile, III. cím
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Kormányzati szint: Központi
Leírás: Chile intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn annak érdekében, hogy a chilei állami tulajdonban lévő bankot, a Banco del Estado de Chile-t felhatalmazza az állam pénzügyi igazgatásával kapcsolatos, a chilei törvények és rendeletek értelmében hozott vagy hozható feladatok ellátására. Ezek az intézkedések magukban foglalják a chilei kormány pénzügyi forrásainak kezelését, amely a Cuenta Única Fiscalban és annak Banco del Estado de Chilénél vezetett mellékszámláin elhelyezett betéteken keresztül történik.
Hatályban lévő intézkedések: Decreto Ley N° 2.079, 1978. január 18-i Hivatalos Közlöny, Ley Orgánica del Banco del Estado de Chile Decreto Ley N° 1.263, 1975. november 28-i Hivatalos Közlöny, Decreto Ley Orgánico de Administración Financiera del Estado, 6. cikk.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Pénzügyi szolgáltatások határokon át történő nyújtása
Kormányzati szint: Központi
Leírás: Chilén kívül nem lehet kötni a chilei jogszabályok által kötelezővé tett vagy kötelezővé tehető biztosítások 42 valamennyi típusát, valamint a szociális biztonsággal kapcsolatos biztosításokat.
Ez a fenntartás nem alkalmazandó, amennyiben a chilei törvények kötelező biztosítást írnak elő a nemzetközi tengeri szállítás, nemzetközi kereskedelmi célú repülés, valamint űrhajó fellövése és űrfuvarozás (beleértve a műholdakat is), valamint nemzetközi árutovábbításban részt vevő áruk (beleértve a szállított árukat) tekintetében. Ez a kizárás nem vonatkozik a kabotázsra vagy a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó biztosításra.
Hatályban lévő intézkedések: Decreto con Fuerza de Ley N° 251, 1931. május 22-i Hivatalos Közlöny, Ley de Seguros, I. cím, 4. cikk.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Szociális szolgáltatások
Érintett kötelezettségek: Piacra jutás
Pénzügyi szolgáltatások határokon át történő nyújtása
Teljesítőképességi követelmények
Kormányzati szint: Központi
Leírás: Chile fenntartja a jogot arra, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szolgáltatásokkal, és a következő szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben az utóbbiak közcélok szolgálatára bevezetett vagy fenntartott szociális szolgáltatások: jövedelembiztonság vagy -biztosítás, szociális biztonság vagy biztosítás, szociális jólét, közoktatás, egészségügy és gyermekgondozás.
Ágazat: Pénzügyi szolgáltatások
Alágazat: Valamennyi
Érintett kötelezettségek: Nemzeti elbánás
Felső vezetés és igazgatótanács
Leírás: Chile fenntartja azt a jogot, hogy egy meglévő állami vállalatban vagy államigazgatási szervben lévő részvények vagy eszközök átruházása vagy elidegenítése során megtiltsa vagy korlátozza az adott érdekeltség vagy eszköz tulajdonjogát, valamint a külföldi befektetők vagy befektetéseik ellenőrzési jogát az így létrehozott állami vállalatok vagy az általuk eszközölt befektetések felett. Bármely ilyen átruházással vagy elidegenítéssel kapcsolatban Chile elfogadhat vagy fenntarthat bármilyen intézkedést a felső vezetés és az igazgatótanács tagjainak állampolgárságával kapcsolatban. „Állami vállalat”: olyan vállalat, amely Chile tulajdonában van vagy tulajdonosi érdekeltségen keresztül irányítása alatt áll, és magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeket e megállapodás hatálybalépése után hoztak létre azzal a kizárólagos céllal, hogy egy meglévő állami tulajdonban lévő vállalat vagy államigazgatási szerv tőkéjében vagy eszközeiben való érdekeltségi részesedését eladják vagy elidegenítsék.
________________
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 432 final
MELLÉKLET
a következőhöz
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Chilei Köztársaság közötti magas szintű keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
28-A. MELLÉKLET
KÖZBESZERZÉS
AZ UNIÓS FÉL
A. SZAKASZ
KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 130 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 130 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
1. Európai uniós intézmények:
(a) az Európai Unió Tanácsa;
(b) az Európai Bizottság; és
(c) az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ).
2. Az Európai Unió tagállamainak központi kormányzati ajánlatkérő szervei:
BELGIUM
|
1. Services publics fédéraux: |
1. Federale Overheidsdiensten: |
|
SPF Chancellerie du Premier Ministre; |
FOD Kanselarij van de Eerste Minister; |
|
SPF Personnel et Organisation; |
FOD Kanselarij Personeel en Organisatie; |
|
SPF Budget et Contrôle de la Gestion; |
FOD Budget en Beheerscontrole; |
|
SPF Technologie de l'Information et de la Communication (Fedict); |
FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict); |
|
SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement; |
FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking; |
|
SPF Intérieur; |
FOD Binnenlandse Zaken; |
|
SPF Finances; |
FOD Financiën; |
|
SPF Mobilité et Transports; |
FOD Mobiliteit en Vervoer; |
|
SPF Emploi, Travail et Concertation sociale; |
FOD Werkgelegenheid, Arbeid en sociaal overleg; |
|
SPF Sécurité Sociale et Institutions publiques de Sécurité Sociale; |
FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van sociale Zekerheid; |
|
SPF Santé publique, Sécurité de la Chaîne alimentaire et Environnement; |
FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu; |
|
SPF Justice; |
FOD Justitie; |
|
SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie; |
FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie; |
|
Ministère de la Défense; |
Ministerie van Landsverdediging; |
|
Service public de programmation Intégration sociale, Lutte contre la pauvreté Et Economie sociale; |
Programmatorische Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en sociale Economie; |
|
Service public fédéral de Programmation Développement durable; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling; |
|
Service public fédéral de Programmation Politique scientifique; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid; |
|
2. Régie des Bâtiments: |
2. Regie der Gebouwen: |
|
Office national de Sécurité sociale; |
Rijksdienst voor sociale Zekerheid; |
|
Institut national d'Assurance sociales Pour travailleurs indépendants; |
Rijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen; |
|
Institut national d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering; |
|
Office national des Pensions; |
Rijksdienst voor Pensioenen; |
|
Caisse auxiliaire d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering; |
|
Fond des Maladies professionnelles; |
Fonds voor Beroepsziekten; |
|
Office national de l'Emploi; |
Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening |
|
La Poste* |
De Post* |
* A postai tevékenységek az 1993. december 24-i törvény szerint.
BULGÁRIA
Администрация на Народното събрание (Nemzetgyűlési Hivatal);
Администрация на Президента (Elnöki Hivatal);
Администрация на Министерския съвет (A Minisztertanács Hivatala);
Конституционен съд (Alkotmánybíróság);
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank);
Министерство на външните работи (Külügyminisztérium);
Министерство на вътрешните работи (Belügyminisztérium);
Министерство на извънредните ситуации (Vészhelyzetekért felelős Minisztérium);
Министерство на държавната администрация и административната реформа (Az Államigazgatásért és a Közigazgatási Reformért felelős Minisztérium);
Министерство на земеделието и храните (Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium);
Министърът на здравеопазването (Egészségügyi Minisztérium);
Министерство на икономиката и енергетиката (Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium);
Министерство на културата (Kulturális Minisztérium);
Министерство на образованието и науката (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium);
Министерство на околната среда и водите (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium);
Министерство на отбраната (Védelmi Minisztérium);
Министерство на правосъдието (Igazságügyi Minisztérium);
Министерство на регионалното развитие и благоустройството (Regionális Fejlesztési és Közmunkaügyi Minisztérium);
Министерство на транспорта (Közlekedési Minisztérium);
Министерство на труда и социалната политика (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium);
Министерство на финансите (Pénzügyminisztérium);
държавни агенции, държавни комисии, изпълнителни агенции и други държавни институции, създадени със закон или с постановление на Министерския съвет, които имат функции във връзка с осъществяването на изпълнителната власт (állami szervek, állami bizottságok, végrehajtó szervek és egyéb állami hatóságok, amelyeket törvény vagy a végrehajtó hatalom gyakorlására irányuló minisztertanácsi rendelet hozott létre):
Агенция за ядрено регулиране (Nukleáris Szabályozó Hivatal);
Държавна комисия за енергийно и водно регулиране (Állami Energia- és Vízügyi Szabályozó Bizottság);
Държавна комисия по сигурността на информацията (Állami Információbiztonsági Bizottság);
Комисията за защита на конкуренцията (Versenyvédelmi Bizottság);
Комисия за защита на личните данни (A személyes adatok védelmével foglalkozó bizottság);
Комисия за защита от дискриминация (A megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság);
Комисия за регулиране на съобщенията (Kommunikációs Szabályozó Bizottság);
Комисия за финансов надзор (Pénzügyi Felügyeleti Bizottság);
Патентно ведомство на Република България (A Bolgár Köztársaság Szabadalmi Hivatala);
Сметна палата на Република България (A Bolgár Köztársaság Számvevőszéke);
Агенция за приватизация (Privatizációs Ügynökség);
Агенция за следприватизационен контрол (A privatizáció nyomon követésével foglalkozó ellenőrző hatóság);
Български институт по метрология (Bolgár Metrológiai Intézet);
Държавна агенция „Архиви” („Levéltári” Állami Ügynökség);
Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси” („Állami tartalék-állomány és háborús tartalék” Állami Ügynökség);
Държавна агенция за бежанците (Menekültügyi Állami Ügynökség);
Държавна агенция за българите в чужбина (A külföldön élő bolgár állampolgárokért felelős állami ügynökség);
Държавна агенция за закрила на детето (Gyermekvédelmi Állami Hivatal);
Държавна агенция за информационни технологии и съобщения (Állami
Információtechnológiai és Kommunikációs Ügynökség);
Държавна агенция за метрологичен и технически надзор (Állami Mérésügyi és Műszaki Felügyeleti Ügynökség);
Държавна агенция за младежта и спорта (Állami Ifjúsági és Sportügynökség);
Държавна агенция по туризма (Állami Turisztikai Hivatal);
Държавна комисия по стоковите борси и тържища (Állami Árutőzsde-
és Piacfelügyeleti Bizottság);
Институт по публична администрация и европейска интеграция (Közigazgatási
és Európai Integrációs Intézet);
Национален статистически институт (Nemzeti Statisztikai Hivatal);
Агенция »Митници« (Vámhivatal);
Агенция за държавна и финансова инспекция (Állami Pénzügyi Felügyeleti Hivatal);
Агенция за държавни вземания (Állami követelések behajtásáért felelős hivatal);
Агенция за социално подпомагане (Szociális Segélyek Hivatala);
Държавна агенция "Национална сигурност" (Állami „Nemzetbiztonsági” Hivatal);
Агенция за хората с увреждания (Fogyatékkal Élő Személyek Hivatala);
Агенция по вписванията (Nyilvántartási Hivatal);
Агенция по енергийна ефективност (Energiahatékonysági Hivatal);
Агенция по заетостта (Foglalkoztatási Hivatal);
Агенция по геодезия, картография и кадастър (Geodéziai, Térképészeti és
Földhivatal);
Агенция по обществени поръчки (Közbeszerzési Hivatal);
Българска агенция за инвестиции (Bolgár Beruházási Hivatal);
Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация” („Polgári Repülési Igazgatás” Főigazgatóság);
Дирекция за национален строителен контрол (Nemzeti Építőipari Felügyelet
Főigazgatósága);
Държавна комисия по хазарта (Állami Szerencsejáték-bizottság);
Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация” („Járműigazgatás” Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Борба с градушките” („Jégeső-elhárítás” Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация” („Bolgár Akkreditációs Szolgálat” Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда” („Általános Munkaügyi Felügyelőség” Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Железопътна администрация” („Vasúti Igazgatás” Végrehajtó
Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Морска администрация” („Tengerészeti Hatóságok” Végrehajtó
Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Национален филмов център” („Nemzeti Filmközpont” Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация” („Kikötői Igazgatás” Végrehajtó
Ügynökség);
Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав” („A Duna folyó feltárása és karbantartása” Végrehajtó Ügynökség);
Фонд "Републиканска пътна инфраструктура" (Nemzeti Infrastruktúra-alap);
Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози (Gazdasági elemzéssel és előrejelzéssel foglalkozó
végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия (Kis- és középvállalkozásokat ösztönző végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция по лекарствата (Gyógyszerekkel foglalkozó végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция по лозата и виното (Szőlészeti és Borászati Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция по околна среда (Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция по почвените ресурси (A termőföld erőforrásaival foglalkozó végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури (Halászati és Akvakultúra Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството (Az
állattenyésztésben alkalmazott kiválasztással és szaporítással foglalkozó végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол (Növényfajta-kísérletekkel, szántóföldi ellenőrzéssel és vetőmag-ellenőrzéssel foglalkozó végrehajtó ügynökség);
Изпълнителна агенция по трансплантация (Transzplantációs Végrehajtó Ügynökség);
Изпълнителна агенция по хидромелиорации (Hidromeliorációs Végrehajtó Ügynökség);
Комисията за защита на потребителите (Fogyasztóvédelmi Bizottság);
Контролно-техническата инспекция (Ellenőrzéstechnikai Felügyelőség);
Национална агенция за приходите (Nemzeti Bevételek Hivatala);
Национална ветеринарномедицинска служба (Nemzeti Állategészségügyi Szolgálat);
Национална служба за растителна защита (Nemzeti Növényvédelmi Szolgálat);
Национална служба по зърното и фуражите (Nemzeti Gabona- és Takarmányszolgálat);
Държавна агенция по горите (Állami Erdészeti Hivatal).
CSEHORSZÁG
1. Ministerstvo dopravy (Közlekedési Minisztérium);
2. Ministerstvo financí (Pénzügyminisztérium);
3. Ministerstvo kultury (Kulturális Minisztérium);
4. Ministerstvo obrany (Honvédelmi Minisztérium);
5. Ministerstvo pro místní rozvoj (Regionális Fejlesztési Minisztérium);
6. Ministerstvo práce a sociálních věcí (Munkaügyi és Szociális Minisztérium);
7. Ministerstvo průmyslu a obchodu (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium);
8. Ministerstvo spravedlnosti (Igazságügyi Minisztérium);
9. Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy (Oktatás-, Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium);
10. Ministerstvo vnitra (Belügyminisztérium);
11. Ministerstvo zahraničních věcí (Külügyminisztérium);
12. Ministerstvo zdravotnictví (Egészségügyi Minisztérium);
13. Ministerstvo zemědělství (Mezőgazdasági Minisztérium);
14. Ministerstvo životního prostředí (Környezetvédelmi Minisztérium);
15. Poslanecká sněmovna PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Képviselőháza);
16. Senát PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusa);
17. Kancelář prezidenta (Elnöki Hivatal);
18. Český statistický úřad (Cseh Statisztikai Hivatal);
19. Český úřad zeměměřičský a katastrální (Cseh Földmérési, Térképészeti és Földnyilvántartási Hivatal);
20. Úřad průmyslového vlastnictví (Iparjogvédelmi Hivatal);
21. Úřad pro ochranu osobních údajů (Személyesadat-védelmi Hivatal);
22. Bezpečnostní informační služba (Biztonsági Információs Szolgálat);
23. Národní bezpečnostní úřad (Nemzetbiztonsági Hatóság);
24. Česká akademie věd (A Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája);
25. Vězeňská služba (Börtönszolgálat);
26. Český báňský úřad (Cseh Bányászati Hatóság);
27. Úřad pro ochranu hospodářské soutěže (Versenyvédelmi Hivatal);
28. Správa státních hmotných rezerv (Állami Anyagi Tartalékok Adminisztrációja);
29. Státní úřad pro jadernou bezpečnost (Állami Nukleáris Biztonsági Hivatal);
30. Energetický regulační úřad (Energiaszabályozó Hivatal);
31. Úřad vlády České republiky (A Cseh Köztársaság Kormányhivatala);
32. Ústavní soud (Alkotmánybíróság);
33. Nejvyšší soud (Legfelsőbb Bíróság);
34. Nejvyšší správní soud (A Közigazgatási Bíróság Legfelsőbb Bírósága);
35. Nejvyšší státní zastupitelství (Legfőbb Ügyészi Hivatal);
36. Nejvyšší kontrolní úřad (Legfőbb Ellenőrző Hivatal);
37. Kancelář Veřejného ochránce práv (Az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala);
38. Grantová agentura České republiky (A Cseh Köztársaság Támogatási Ügynöksége);
39. Státní úřad inspekce práce (Állami Munkafelügyeleti Hivatal); és
40. Český telekomunikační úřad (Cseh Távközlési Hivatal).
DÁNIA
1. Folketinget (Dán Parlament);
2. Rigsrevisionen (Állami Számvevőszék);
3. Statsministeriet (Miniszterelnöki Hivatal);
4. Udenrigsministeriet (Külügyminisztérium);
5. Beskæftigelsesministeriet (Foglalkoztatási Minisztérium) – 5 styrelser og institutioner (5 hivatal és intézmény);
6. Domstolsstyrelsen (Bírósági Igazgatás);
7. Finansministeriet (Pénzügyminisztérium) – 5 styrelser og institutioner (5 hivatal és intézmény);
8. Forsvarsministeriet (Honvédelmi Minisztérium) – 5 styrelser og institutioner (5 hivatal és intézmény);
9. Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse (Belügy- és Egészségügyi Minisztérium) – Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet);
10. Justitsministeriet (Igazságügyi Minisztérium) – Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (Rendőrparancsnok, 1 igazgatóság és számos hivatal);
11. Kirkeministeriet (Egyházi Ügyek Minisztériuma) – 10 stiftsøvrigheder (10 egyházmegyei szerv);
12. Kulturministeriet (Kulturális Minisztérium) – 4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (4 osztály és számos intézmény);
13. Miljøministeriet (Környezetvédelmi Minisztérium) – 5 styrelser (5 hivatal);
14. Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration (Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Minisztérium) – 1 styrelse (1 hivatal);
15. Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri (Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium) – 4 direktorater og institutioner (4 igazgatóság és intézmény);
16. Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling (Tudományügyi, Technológiai és Innovációs Minisztérium) – Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (több hivatal és intézmény, köztük a Risø Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények);
17. Skatteministeriet (Adóügyi Minisztérium) – 1 styrelser og institutioner (1 hivatal és több intézmény);
18. Velfærdsministeriet (Népjóléti Minisztérium) – 3 styrelser og institutioner (3 hivatal és több intézmény);
19. Transportministeriet (Közlekedési Minisztérium) – 7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (7 hivatal és intézmény, köztük az Øresundsbrokonsortiet);
20. Undervisningsministeriet (Oktatási Minisztérium) – 3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (3 hivatal, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény);
21. Økonomi- og Erhvervsministeriet (Gazdasági és Ipari Minisztérium) – Adskillige styrelser og institutioner (Több hivatal és intézmény);
22. Klima- og Energiministeriet (Éghajlat- és Energiügyi Minisztérium) – 3 styrelser og institutioner (3 hivatal és intézmény).
NÉMETORSZÁG
|
1. |
Szövetségi Külügyminisztérium; |
Auswärtiges Amt; |
|
2. |
Szövetségi Kancellári Hivatal; |
Bundeskanzleramt; |
|
3. |
Munkaügyi és Szociális Minisztérium; |
Bundesministerium für Arbeit und Soziales; |
|
4. |
Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium; |
Bundesministerium für Bildung und Forschung; |
|
5. |
Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium; |
Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz; |
|
6. |
Szövetségi Pénzügyminisztérium; |
Bundesministerium der Finanzen; |
|
7. |
Szövetségi Belügyminisztérium (csak a polgári célú áruk tekintetében); |
Bundesministerium des Innern; |
|
8. |
Szövetségi Egészségügyi Minisztérium; |
Bundesministerium für Gesundheit; |
|
9. |
Szövetségi Családügyi, Öregségi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium; |
Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend; |
|
10. |
Szövetségi Igazságügyi Minisztérium; |
Bundesministerium der Justiz; |
|
11. |
Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium; |
Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung; |
|
12. |
Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium; |
Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie; |
|
13. |
Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium; |
Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung; |
|
14. |
Szövetségi Védelmi Minisztérium; és |
Bundesministerium der Verteidigung; |
|
15. |
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium. |
Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit. |
ÉSZTORSZÁG
1. Vabariigi Presidendi Kantselei (Az Észt Köztársaság Elnöki Hivatala);
2. Eesti Vabariigi Riigikogu (Az Észt Köztársaság Parlamentje);
3. Eesti Vabariigi Riigikohus (Az Észt Köztársaság Legfelsőbb Bírósága);
4. Riigikontroll (Az Észt Köztársaság Állami Számvevőszéke);
5. Õiguskantsler (Jogi Kancellár);
6. Riigikantselei (Állami Kancellári Hivatal);
7. Rahvusarhiiv (Észtország Nemzeti Levéltára);
8. Haridus- ja Teadusministeerium (Oktatási és Kutatási Minisztérium);
9. Justiitsministeerium (Igazságügyi Minisztérium);
10. Kaitseministeerium (Védelmi Minisztérium);
11. Keskkonnaministeerium (Környezetvédelmi Minisztérium);
12. Kultuuriministeerium (Kulturális Minisztérium);
13. Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium (Gazdasági és Hírközlési Minisztérium);
14. Põllumajandusministeerium (Mezőgazdasági Minisztérium);
15. Rahandusministeerium (Pénzügyminisztérium);
16. Siseministeerium (Belügyminisztérium);
17. Sotsiaalministeerium (Szociálpolitikai Minisztérium);
18. Välisministeerium (Külügyminisztérium);
19. Keeleinspektsioon (Nyelvi Felügyelőség);
20. Riigiprokuratuur (Ügyészség);
21. Teabeamet (Információs Testület);
22. Maa-amet (Észt Földművesügyi Hivatal);
23. Keskkonnainspektsioon (Környezetvédelmi Felügyelőség);
24. Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus (Erdővédelmi és -művelési Központ);
25. Muinsuskaitseamet (Nemzeti Örökségi Hivatal);
26. Patendiamet (Szabadalmi Hivatal);
27. Tehnilise Järelevalve Amet (Észt Műszaki Felügyeleti Hatóság);
28. Tarbijakaitseamet (Fogyasztóvédelmi Hivatal);
29. Riigihangete Amet (Közbeszerzési Hivatal);
30. Taimetoodangu Inspektsioon (Növénytermesztési Felügyelőség);
31. Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (Mezőgazdasági Regiszterek és Adatok Hivatala);
32. Veterinaar- ja Toiduamet (Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Hivatal);
33. Konkurentsiamet (Észt Versenyhivatal);
34. Maksu- ja Tolliamet (Adó- és Vámhivatal);
35. Statistikaamet (Észt Statisztikai Hivatal);
36. Kaitsepolitseiamet (Rendészeti Biztonsági Szolgálat);
37. Kodakondsus- ja Migratsiooniamet (Állampolgársági és Migrációs Hivatal);
38. Piirivalveamet (Nemzeti Határőrizeti Hatóság);
39. Politseiamet (Nemzeti Rendőri Bizottság);
40. Eesti Kohtuekspertiisi ja Instituut (Igazságügyi Szakértői Központ);
41. Keskkriminaalpolitsei (Központi Bűnügyi Rendőrség);
42. Päästeamet (Mentési Bizottság);
43. Andmekaitse Inspektsioon (Észt Adatvédelmi Felügyelet);
44. Ravimiamet (Állami Gyógyszerészeti Hivatal);
45. Sotsiaalkindlustusamet (Társadalombiztosítási Hivatal);
46. Tööturuamet (Munkaerőpiaci Testület);
47. Tervishoiuamet (Egészségügyi ellátásért felelős bizottság);
48. Tervisekaitseinspektsioon (Egészségvédelmi Felügyelőség);
49. Tööinspektsioon (Munkaügyi Felügyelőség);
50. Lennuamet (Észt Polgári Repülési Igazgatás);
51. Maanteeamet (Észt Közúti Igazgatás);
52. Veeteede Amet (Tengerészeti Hatóság);
53. Julgestuspolitsei (Központi Bűnüldözési Rendőrség);
54. Kaitseressursside Amet (Védelmi Erőforrások Ügynöksége);
55. Kaitseväe Logistikakeskus (Védelmi Erők Logisztikai Központja).
ÍRORSZÁG
1. President's Establishment (Elnöki Hivatal);
2. Houses of the Oireachtas (Parlament);
3. Department of the Taoiseach (Miniszterelnök);
4. Central Statistics Office (Központi Statisztikai Hivatal);
5. Department of Finance (Pénzügyi osztály);
6. Office of the Comptroller and Auditor General (A Számvevőszék Elnökének Hivatala);
7. Office of the Revenue Commissioners (A Bevételi Biztosok Hivatala, pénzügyi igazgatás);
8. Office of Public Works (Közmunkaügyi Hivatal);
9. State Laboratory (Állami Laboratórium);
10. Office of the Attorney General (A Legfőbb Ügyész Hivatala);
11. Office of the Director of Public Prosecutions (Az Ügyészség Igazgatói Hivatala);
12. Valuation Office (Értékbecslő Hivatal);
13. Commission for Public Service Appointments (Közszolgáltatásokért felelős tisztviselők kinevezésével foglalkozó bizottság);
14. Office of the Ombudsman (Az Ombudsman Hivatala);
15. Chief State Solicitor's Office (Államügyészi Hivatal);
16. Department of Justice, Equality and Law Reform (Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium);
17. Courts Service (Bírósági Szolgálat);
18. Prisons Service (Büntetésvégrehajtási Szolgálat);
19. Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests (Jótékony Felajánlások és Adományok Biztosainak Hivatala);
20. Department of the Environment, Heritage and Local Government (Környezetvédelmi, Örökségvédelmi és Önkormányzatügyi Minisztérium);
21. Department of Education and Science (Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium);
22. Department of Communications, Energy and Natural Resources (Kommunikációs, Energiaügyi és Természeti Erőforrások Minisztériuma);
23. Department of Agriculture, Fisheries and Food (Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium);
24. Department of Transport (Közlekedési Minisztérium);
25. Department of Health and Children (Gyermek- és Egészségügyi Minisztérium);
26. Department of Enterprise, Trade and Employment (Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium);
27. Department of Arts, Sports and Tourism (Művészeti, Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium);
28. Department of Defence (Honvédelmi Minisztérium);
29. Department of Foreign Affairs (Külügyminisztérium);
30. Department of Social and Family Affairs (Szociális és Családügyi Minisztérium);
31. Department of Community, Rural and Gaeltacht (Gaelic speaking regions Affairs) (Közösségi Ügyek, Vidékfejlesztési Ügyek és Gael Nyelvű Régiók Minisztériuma);
32. Arts Council (Művészeti Tanács);
33. National Gallery (Nemzeti Galéria).
GÖRÖGORSZÁG
1. Υπουργείο Εσωτερικών (Belügyminisztérium);
2. Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium);
3. Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών (Gazdasági és Pénzügyminisztérium);
4. Υπουργείο Ανάπτυξης (Fejlesztési Minisztérium);
5. Υπουργείο Δικαιοσύνης (Igazságügyi Minisztérium);
6. Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων (Oktatási és Egyházügyi Minisztérium);
7. Υπουργείο Πολιτισμού (Kulturális Minisztérium);
8. Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης (Egészségügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium);
9. Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων (Környezetvédelmi, Területrendezési és a Közmunkaügyi Minisztérium);
10. Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας (Foglalkoztatási és Szociális Védelmi Minisztérium);
11. Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium);
12. Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων (Vidékfejlesztési és Élelmezésügyi Minisztérium);
13. Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής (A kereskedelmi tengerhajózással, az Égei-tengerrel és a szigetekkel kapcsolatos politikával foglalkozó minisztérium);
14. Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης (Macedónia és Thrákia Minisztériuma);
15. Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας (Kommunikációs Főtitkárság);
16. Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης (Információs Főtitkárság);
17. Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς (Ifjúsági Főtitkárság);
18. Γενική Γραμματεία Ισότητας (Esélyegyenlőségi Főtitkárság);
19. Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Társadalombiztosítási Főtitkárság);
20. Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού (A külföldön élő görögökkel foglalkozó főtitikárság);
21. Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας (Ipari Főtitkárság);
22. Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας (Kutatási és Technológiai Főtitkárság);
23. Γενική Γραμματεία Αθλητισμού (Sportügyi Főtitikárság);
24. Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων (Közmunkáért felelős Főtitkárság);
25. Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος (Nemzeti Statisztikai Hivatal);
26. Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας (Nemzeti Népjóléti Tanács);
27. Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας (Munkavállalók Lakásügyi Szervezete);
28. Εθνικό Τυπογραφείο (Nemzeti Nyomda);
29. Γενικό Χημείο του Κράτους (Állami Főlaboratórium);
30. Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας (Görög Autópályaalap);
31. Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών (Athéni Egyetem);
32. Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης (Thessaloniki Egyetem);
33. Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης (Thrákiai Egyetem);
34. Πανεπιστήμιο Αιγαίου (Égei-tengeri Egyetem);
35. Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων (Ioanninai Egyetem);
36. Πανεπιστήμιο Πατρών (Pátraszi Egyetem);
37. Πανεπιστήμιο Μακεδονίας (Macedóniai Egyetem);
38. Πολυτεχνείο Κρήτης (Krétai Műszaki Főiskola);
39. Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων (Sivitanidios Műszaki Iskola);
40. Αιγινήτειο Νοσοκομείο (Eginitio Kórház);
41. Αρεταίειο Νοσοκομείο (Areteio Kórház);
42. Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης (Országos Közigazgatási Központ);
43. Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού (Α.Ε. Állami Anyaggazdálkodási Szervezet);
44. Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων (Mezőgazdasági Termelők Biztosítási Szervezete);
45. Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων (Iskolaépítő Szervezet);
46. Γενικό Επιτελείο Στρατού (Szárazföldi Erők Vezérkara);
47. Γενικό Επιτελείο Ναυτικού (Tengerészeti Vezérkar);
48. Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας (Légierő Vezérkara);
49. Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας (Görög Atomenergia-bizottság);
50. Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων (Továbbképzési Főtitkárság);
51. Γενική Γραμματεία Εμπορίου (Kereskedelmi Főtitkárság);
52. Ελληνικά Ταχυδρομεία (Görög Posta) (EL. TA).
SPANYOLORSZÁG
1. Presidencia de Gobierno;
2. Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación;
3. Ministerio de Justicia;
4. Ministerio de Defensa;
5. Ministerio de Economía y Hacienda;
6. Ministerio del Interior;
7. Ministerio de Fomento;
8. Ministerio de Educación y Ciencia;
9. Ministerio de Industria, Turismo y Comercio;
10. Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales;
11. Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación;
12. Ministerio de la Presidencia;
13. Ministerio de Administraciones Públicas;
14. Ministerio de Cultura;
15. Ministerio de Sanidad y Consumo;
16. Ministerio de Medio Ambiente;
17. Ministerio de Vivienda.
FRANCIAORSZÁG
Ministères:
Services du Premier ministre;
Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports;
Ministère chargé de l'intérieur, de l'outre-mer et des collectivités territoriales;
Ministère chargé de la justice;
Ministère chargé de la défense;
Ministère chargé des affaires étrangères et européennes;
Ministère chargé de l'éducation nationale;
Ministère chargé de l'économie, des finances et de l'emploi;
Secrétariat d'État aux transports;
Secrétariat d'État aux entreprises et au commerce extérieur;
Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité;
Ministère chargé de la culture et de la communication;
Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique;
Ministère chargé de l'agriculture et de la pêche;
Ministère chargé de l'enseignement supérieur et de la recherche;
Ministère chargé de l'écologie, du développement et de l'aménagement durables;
Secrétariat d'État à la fonction publique;
Ministère chargé du logement et de la ville;
Secrétariat d'État à la coopération et à la francophonie;
Secrétariat d'État à l'outre-mer;
Secrétariat d'État à la jeunesse et aux sports et de la vie associative;
Secrétariat d'État aux anciens combattants;
Ministère chargé de l'immigration, de l'intégration, de l'identité nationale et du co‑développement;
Secrétariat d'État en charge de la prospective et de l'évaluation des politiques publiques;
Secrétariat d'aux affaires européennes;
Secrétariat d'État aux affaires étrangères et aux droits de l'homme;
Secrétariat d'État à la consommation et au tourisme;
Secrétariat d'État à la politique de la ville;
Secrétariat d'État à la solidarité;
Secrétariat d'État en charge de l'emploi;
Secrétariat d'État en charge du commerce, de l'artisanat, des PME, du tourisme et des services;
Secrétariat d'État en charge du développement de la région-capitale;
Secrétariat d'État en charge de l'aménagement du territoire;.
Établissements publics nationaux:
Académie de France à Rome;
Académie de marine;
Académie des sciences d'outre-mer;
Agence Centrale des Organismes de Sécurité Sociale (A.C.O.S.S.);
Agences de l'eau;
Agence Nationale de l'Accueil des Étrangers et des migrations;
Agence nationale pour l'amélioration des conditions de travail (ANACT);
Agence nationale pour l'amélioration de l'habitat (ANAH);
Agence Nationale pour la Cohésion Sociale et l'Égalité des Chances;
Agence nationale pour l'indemnisation des français d'outre-mer (ANIFOM);
Assemblée permanente des chambres d'agriculture (APCA);
Bibliothèque nationale de France;
Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg;
Caisse des Dépôts et Consignations;
Caisse nationale des autoroutes (CNA);
Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS);
Caisse de garantie du logement locatif social;
Casa de Velasquez;
Centre d'enseignement zootechnique;
Centre hospitalier national des Quinze-Vingts;
Centre international d'études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro);
Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale;
Centre des Monuments Nationaux;
Centre national d'art et de culture Georges Pompidou;
Centre national de la cinématographie;
Institut national supérieur de formation et de recherche pour l'éducation des jeunes handicapés et les enseignements adaptés;
Centre National d'Études et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF);
École nationale supérieure de Sécurité Sociale;
Centre national du livre;
Centre national de documentation pédagogique;
Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS);
Centre national professionnel de la propriété forestière;
Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S);
Centres d'éducation populaire et de sport (CREPS);
Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS);
Collège de France;
Conservatoire de l'espace littoral et des rivages lacustres;
Conservatoire National des Arts et Métiers;
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris;
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon;
Conservatoire national supérieur d'art dramatique;
École centrale de Lille;
École centrale de Lyon;
École centrale des arts et manufactures;
École française d'archéologie d'Athènes;
École française d'Extrême-Orient;
École française de Rome;
École des hautes études en sciences sociales;
École nationale d'administration;
École nationale de l'aviation civile (ENAC);
École nationale des Chartes;
École nationale d'équitation;
École Nationale du Génie de l'Eau et de l'environnement de Strasbourg;
Écoles nationales d'ingénieurs;
École nationale d'ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes;
Écoles nationales d'ingénieurs des travaux agricoles;
École nationale de la magistrature;
Écoles nationales de la marine marchande;
École nationale de la santé publique (ENSP);
École nationale de ski et d'alpinisme;
École nationale supérieure des arts décoratifs;
École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix;
Écoles nationales supérieures d'arts et métiers;
École nationale supérieure des beaux-arts;
École nationale supérieure de céramique industrielle;
École nationale supérieure de l'électronique et de ses applications (ENSEA);
École Nationale Supérieure des Sciences de l'information et des bibliothécaires;
Écoles nationales vétérinaires;
École nationale de voile;
Écoles normales supérieures;
École polytechnique;
École de viticulture Avize (Marne);
Établissement national d’enseignement agronomique de Dijon;
Établissement national des invalides de la marine (ENIM);
Établissement national de bienfaisance Koenigswarter;
Fondation Carnegie;
Fondation Singer-Polignac;
Haras nationaux;
Hôpital national de Saint-Maurice;
Institut français d'archéologie orientale du Caire;
Institut géographique national;
Institut National des Appellations d'origine;
Institut National d'enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes;
Institut National d'Études Démographiques (I.N.E.D);
Institut National d'Horticulture;
Institut National de la jeunesse et de l'éducation populaire;
Institut national des jeunes aveugles Paris;
Institut national des jeunes sourds Bordeaux;
Institut national des jeunes sourds Chambéry;
Institut national des jeunes sourds Metz;
Institut national des jeunes sourds Paris;
Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P);
Institut national de la propriété industrielle;
Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A);
Institut National de la Recherche Pédagogique (I.N.R.P);
Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (I.N.S.E.R.M);
Institut National des Sciences de l'Univers;
Institut National des Sports et de l'Éducation Physique;
Instituts nationaux polytechniques;
Instituts nationaux des sciences appliquées;
Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA);
Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS);
Institut de Recherche pour le Développement;
Instituts régionaux d'administration;
Institut des Sciences et des Industries du vivant et de l'environnement (Agro Paris Tech);
Institut supérieur de mécanique de Paris;
Institut Universitaires de Formation des Maîtres;
Musée de l'armée;
Musée Gustave-Moreau;
Musée national de la marine;
Musée national J.-J.-Henner;
Musée national de la Légion d'honneur;
Musée de la Poste;
Muséum National d'Histoire Naturelle;
Musée Auguste-Rodin;
Observatoire de Paris;
Office français de protection des réfugiés et apatrides;
Office National des Anciens Combattants et des Victimes de Guerre (ONAC);
Office national de la chasse et de la faune sauvage;
Office National de l'eau et des milieux aquatiques;
Office national d'information sur les enseignements et les professions (ONISEP);
Office universitaire et culturel français pour l'Algérie;
Palais de la découverte;
Parcs nationaux;
Universités.
Autre organisme public national:
Union des groupements d'achats publics (UGAP);
Agence Nationale pour l'emploi (A.N.P.E);
Autorité indépendante des marchés financiers;
Caisse Nationale des Allocations Familiales (CNAF);
Caisse Nationale d'Assurance Maladie des Travailleurs Salariés (CNAMS);
Caisse Nationale d'Assurance-Vieillesse des Travailleurs Salariés (CNAVTS).
HORVÁTORSZÁG
1. Horvát Parlament;
2. A Horvát Köztársaság Elnöke;
3. A horvát Köztársasági Elnök Hivatala;
4. A Horvát Köztársasági Elnök Hivatala a hivatali idő lejárta után;
5. A Horvát Köztársaság Kormánya;
6. a Horvát Köztársaság Kormányának hivatalai;
7. Gazdasági Minisztérium;
8. Regionális Fejlesztések és Uniós Támogatások Minisztériuma;
9. Pénzügyminisztérium;
10. Védelmi Minisztérium;
11. Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma;
12. Belügyminisztérium;
13. Igazságügyi Minisztérium;
14. Közigazgatási Minisztérium;
15. Vállalkozásügyi és Kézműipari Minisztérium;
16. Munkaügyi és a Nyugdíjrendszerért Felelős Minisztérium;
17. Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium;
18. Mezőgazdasági Minisztérium;
19. Turisztikai Minisztérium;
20. Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium;
21. Építésügyi és Területtervezési Minisztérium;
22. Veteránügyi Minisztérium;
23. Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztérium;
24. Egészségügyi Minisztérium;
25. Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium;
26. Kulturális Minisztérium;
27. Közigazgatási szervek;
28. Megyei szintű közigazgatási hivatalok;
29. A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága;
30. A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága;
31. Bíróságok;
32. Állami Igazságügyi Tanács;
33. Államügyészi hivatalok;
34. Államügyészi Tanács;
35. Ombudsmani hivatalok;
36. A közbeszerzési eljárások felügyeletével megbízott állami bizottság;
37. Horvát Nemzeti Bank;
38. Állami ügynökségek és hivatalok;
39. Állami Számvevőszék.
OLASZORSZÁG
Beszerzést végző szervek:
1. Presidenza del Consiglio dei Ministri (A Minisztertanács Elnöksége);
2. Ministero degli Affari Esteri (Külügyminisztérium);
3. Ministero dell'Interno (Belügyminisztérium);
4. Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari – esclusi i giudici di pace (Igazságügyi Minisztérium és Bírósági Hivatalok – a giudici di pace kivételével);
5. Ministero della Difesa (Honvédelmi Minisztérium);
6. Ministero dell'Economia e delle Finanze (Gazdasági és Pénzügyminisztérium);
7. Ministero dello Sviluppo Economico (Gazdasági Fejlesztési Minisztérium);
8. Ministero del Commercio internazionale (Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium);
9. Ministero delle Comunicazioni (Hírközlési Minisztérium);
10. Ministero delle Politiche Agricole e Forestali (Mezőgazdasági és Erdészeti Szakpolitikai Minisztérium);
11. Ministero dell'Ambiente e Tutela del Territorio e del Mare (Környezetvédelmi, Föld- és Tengerügyi Minisztérium);
12. Ministero delle Infrastrutture (Infrastrukturális Minisztérium);
13. Ministero dei Trasporti (Közlekedési Minisztérium);
14. Ministero del Lavoro e delle politiche sociali e della Previdenza sociale (Munkaügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Minisztérium);
15. Ministero della Solidarietà sociale (Szociális Szolidaritási Minisztérium);
16. Ministero della Salute (Egészségügyi Minisztérium);
17. Ministero dell' Istruzione dell' università e della ricerca (Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium);
18. Ministero per i Beni e le Attività culturali comprensivo delle sue articolazioni periferiche (Örökségvédelmi és Kulturális Minisztérium, ideértve alárendelt szerveit);
II. Egyéb nemzeti közintézmények:
CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici) 1 .
CIPRUS
1. Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο (Elnökség és Elnökségi Palota);
2. Γραφείο Συντονιστή Εναρμόνισης (Jogharmonizációs Koordinációs Hivatal);
3. Υπουργικό Συμβούλιο (Miniszterek Tanácsa);
4. Βουλή των Αντιπροσώπων (Képviselőház);
5. Δικαστική Υπηρεσία (Igazságügyi Szolgálat);
6. Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (A Köztársaság Jogi Hivatala);
7. Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (A Köztársaság Számvevőszéke);
8. Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας (Közszolgálati Bizottság);
9. Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας (Az Oktatási Szolgálat Bizottsága);
10. Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως (A Közigazgatási Biztos Hivatala (Ombudsman));
11. Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού (Versenyvédelmi Bizottság);
12. Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου (Belső Ellenőrzési Szolgálat);
13. Γραφείο Προγραμματισμού (Tervezési Iroda);
14. Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας (Köztársasági Kincstár);
15. Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα (A személyes jellegű adatok védelmével foglalkozó biztos hivatala);
16. Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων (Az Állami Támogatások Biztosának Hivatala);
17. Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών (Ajánlat-felülvizsgálati Testület);
18. Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών (Szövetkezeti Felügyeleti és Fejlesztési Hatóság);
19. Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων (Menekültügyi Felülvizsgálati Testület);
20. Υπουργείο Άμυνας (Honvédelmi Minisztérium);
21. Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος (Mezőgazdasági, Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium):
1. Τμήμα Γεωργίας (Mezőgazdasági Osztály);
2. Κτηνιατρικές Υπηρεσίες (Állategészségügyi Szolgálat);
3. Τμήμα Δασών (Erdészeti Osztály);
4. Τμήμα Αναπτύξεως Υδάτων (Vízfejlesztési Osztály);
5. Τμήμα Γεωλογικής Επισκόπησης (Geológiai Felmérések Osztálya);
6. Μετεωρολογική Υπηρεσία (Meteorológiai Szolgálat);
7. Τμήμα Αναδασμού (Területkonszolidációs Osztály);
8. Υπηρεσία Μεταλλείων (Bányászati Szolgálat);
9. Ινστιτούτο Γεωργικών Ερευνών (Mezőgazdasági Kutatóintézet);
10. Τμήμα Αλιείας και Θαλάσσιων Ερευνών (Halászati és Tengerkutatási Osztály);
22. Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δημοσίας Τάξεως (Igazságügyi és Közrendészeti Minisztérium):
1. Αστυνομία (Rendőrség);
2. Πυροσβεστική Υπηρεσία Κύπρου (Ciprusi Tűzoltóság);
3. Τμήμα Φυλακών (Börtönügyi Osztály);
23. Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού (Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium):
1. Τμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη (Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály);
24. Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium):
1. Τμήμα Εργασίας (Munkaügyi Osztály);
2. Τμήμα Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Társadalombiztosítási Osztály);
3. Τμήμα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευημερίας (Társadalmi Jóléti Szolgáltatások Osztálya);
4. Κέντρο Παραγωγικότητας Κύπρου (Ciprusi Termelékenységi Központ);
5. Ανώτερο Ξενοδοχειακό Ινστιτούτο Κύπρου (Ciprusi Felsőfokú Idegenforgalmi Intézet);
6. Ανώτερο Τεχνολογικό Ινστιτούτο (Felsőfokú Műszaki Intézet);
7. Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας (Munkaügyi Ellenőrzési Osztály);
8. Τμήμα Εργασιακών Σχέσεων (Munkaügyi Kapcsolatok Osztálya)
25. Υπουργείο Εσωτερικών (Belügyminisztérium):
1. Επαρχιακές Διοικήσεις (Körzeti Közigazgatás);
2. Τμήμα Πολεοδομίας και Οικήσεως (Várostervezés és Lakásügyek Osztálya);
3. Τμήμα Αρχείου Πληθυσμού και Μεταναστεύσεως (Népességnyilvántartási és Migrációs Osztály);
4. Τμήμα Κτηματολογίου και Χωρομετρίας (Földmérési Osztály);
5. Γραφείο Τύπου και Πληροφοριών (Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal);
6. Πολιτική Άμυνα (Polgári Védelem);
7. Υπηρεσία Μέριμνας και Αποκαταστάσεων Εκτοπισθέντων (A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek ellátásáért és rehabilitációjáért felelős szolgálat);
8. Υπηρεσία Ασύλου (Menekültügyi Szolgálat);
26. Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium);
27. Υπουργείο Οικονομικών (Pénzügyminisztérium):
1. Τελωνεία (Vám- és Jövedékiadó-hivatal);
2. Τμήμα Εσωτερικών Προσόδων (Belföldi Bevételek Hivatala);
3. Στατιστική Υπηρεσία (Statisztikai Szolgálat);
4. Τμήμα Κρατικών Αγορών και Προμηθειών (Kormányzati Beszerzések Osztálya);
5. Τμήμα Δημόσιας Διοίκησης και Προσωπικού (Közigazgatási és Személyzeti Osztály);
6. Κυβερνητικό Τυπογραφείο (Kormányzati Nyomda);
7. Τμήμα Υπηρεσιών Πληροφορικής (Információtechnológiai Szolgáltatások Osztálya);
28. Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού (Oktatási és Kulturális Minisztérium);
29. Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων (Hírközlési és Közlétesítményekért Felelős Minisztérium):
1. Τμήμα Δημοσίων Έργων (Közberuházási Osztály);
2. Τμήμα Αρχαιοτήτων (Régiségek Osztálya);
3. Τμήμα Πολιτικής Αεροπορίας (Polgári Légi Közlekedési Osztály);
4. Τμήμα Εμπορικής Ναυτιλίας (Kereskedelmi Hajózási Osztály);
5. Τμήμα Ταχυδρομικών Υπηρεσιών („Postai Szolgáltatások” Osztály);
6. Τμήμα Οδικών Μεταφορών (Közúti Szállítási Osztály);
7. Τμήμα Ηλεκτρομηχανολογικών Υπηρεσιών (Elektronikai és Műszaki Rendszerek Szolgáltatási Osztálya);
8. Τμήμα Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών (Elektronikus Hírközlési Osztály);
30. Υπουργείο Υγείας (Egészségügyi Minisztérium):
1. Φαρμακευτικές Υπηρεσίες (Gyógyszerészeti Szolgálatok);
2. Γενικό Χημείο (Általános Laboratórium);
3. Ιατρικές Υπηρεσίες και Υπηρεσίες Δημόσιας Υγείας (Gyógyászati és Népegészségügyi Szolgálatok);
4. Οδοντιατρικές Υπηρεσίες (Fogászati Szolgáltatások); valamint
5. Υπηρεσίες Ψυχικής Υγείας (Mentális Egészségügyi Szolgáltatások).
LETTORSZÁG
A. Ministrijas, īpašu ministru sekretariāti un to padotībā esošās iestādes (Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek titkárságai és alárendelt szervei):
1. Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Honvédelmi Minisztérium és alárendelt szervei);
2. Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Külügyminisztérium és alárendelt szervei);
3. Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Gazdasági Minisztérium és alárendelt szervei);
4. Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Pénzügyminisztérium és alárendelt szervei);
5. Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Belügyminisztérium és alárendelt szervei);
6. Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium és alárendelt szervei);
7. Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Kulturális Minisztérium és alárendelt szervei);
8. Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Népjóléti Minisztérium és alárendelt szervei);
9. Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Közlekedési Minisztérium és alárendelt szervei);
10. Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Igazságügyi Minisztérium és alárendelt szervei);
11. Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Egészségügyi Minisztérium és alárendelt szervei);
12. Vides aizsardzības un reģionālās attīstības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei);
13. Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Mezőgazdasági Minisztérium és alárendelt szervei);
14. Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes (Tárca nélküli minisztériumok és alárendelt szerveik);
B. Citas valsts iestādes (Egyéb állami intézmények):
1. Augstākā tiesa (Legfelsőbb Bíróság);
2. Centrālā vēlēšanu komisija (Központi Választási Bizottság);
3. Finanšu un kapitāla tirgus komisija (Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság);
4. Latvijas Banka (Lett Nemzeti Bank);
5. Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes (Ügyészség és a felügyelete alá tartozó intézmények);
6. Saeimas un tās padotībā esošās iestādes (A Parlament és alárendelt intézményei);
7. Satversmes tiesa (Alkotmánybíróság);
8. Valsts kanceleja un tās pārraudzībā esošās iestādes (Állami Kancellária és a felügyelete alá tartozó intézmények);
9. Valsts kontrole (Állami Számvevőszék);
10. Valsts prezidenta kanceleja (Miniszterelnöki Hivatal);
11. Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Minisztériumnak nem alárendelt egyéb állami intézmények):
– Tiesībsarga birojs (Ombudsmani Hivatal);
– Nacionālā radio un televīzijas padome (Nemzeti Rádió- és Televíziótanács).
LITVÁNIA
1. Prezidentūros kanceliarija (Elnöki Hivatal);
2. Seimo kanceliarija (A Litván Parlament [Seimas] Hivatala)
Vyriausybei atskaitingos institucijos (A kormánynak felelős intézmények):
1. Lietuvos mokslo taryba (Tudományos Tanács);
2. Seimo kontrolierių įstaiga (A Seimas Ombudsmani Hivatala);
3. Valstybės kontrolė (Állami Számvevőszék);
4. Specialiųjų tyrimų tarnyba (Különleges Nyomozószolgálat);
5. Valstybės saugumo departamentas (Állambiztonsági Osztály);
6. Konkurencijos taryba (Versenytanács);
7. Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras (Népirtási és Rezisztenciakutatási Központ);
8. Vertybinių popierių komisija (Litván Értékpapír-piaci Bizottság);
9. Ryšių reguliavimo tarnyba (Hírközlést Szabályozó Hatóság);
10. Nacionalinė sveikatos taryba (Nemzeti egészségügyi ellátásért felelős bizottság);
11. Etninės kultūros globos taryba (Az etnikai kultúra védelmét szolgáló tanács);
12. Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba (Az Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala);
13. Valstybinė kultūros paveldo komisija (Nemzeti Kulturális Örökség Bizottság);
14. Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga (Gyermekjogi Ombudsman Intézmény);
15. Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija (Az Energiaforrások Állami Árszabályozó Bizottsága);
16. Valstybinė lietuvių kalbos komisija (A Litván Nyelv Nemzeti Bizottsága);
17. Vyriausioji rinkimų komisija (Központi Választási Bizottság);
18. Vyriausioji tarnybinės etikos komisija (Hivatalos Etikai Főbizottság); és
19. Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba (Office of the Inspector Újságírói Etika Vizsgálóbizottság).
3. Vyriausybės kanceliarija (Kormányhivatal)
Vyriausybei atskaitingos institucijos (A kormánynak felelős intézmények):
1. Ginklų fondas (Fegyveralap);
2. Informacinės visuomenės plėtros komitetas (Információs Társadalom Fejlesztési Bizottság);
3. Kūno kultūros ir sporto departamentas (Testnevelési és Sportosztály);
4. Lietuvos archyvų departamentas (Litván Levéltári Osztály);
5. Mokestinių ginčų komisija (Adóügyi Jogviták Bizottsága);
6. Statistikos departamentas (Statisztikai Hivatal);
7. Tautinių mažumų ir išeivijos departamentas (A nemzeti kisebbségek és a külföldön élő litván állampolgárok osztálya);
8. Valstybinė tabako ir alkoholio kontrolės tarnyba (Állami Dohány- és Alkoholellenőrzési Szolgálat);
9. Viešųjų pirkimų tarnyba (Közbeszerzési Hivatal);
10. Valstybinė atominės energetikos saugos inspekcija (Állami Nukleáris Biztonsági Felügyelőség);
11. Valstybinė duomenų apsaugos inspekcija (Állami Adatvédelmi Felügyelőség);
12. Valstybinė lošimų priežiūros komisija (Állami Szerencsejáték-ellenőrzési Bizottság);
13. Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba (Állami Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Szolgálat);
14. Vyriausioji administracinių ginčų komisija (Legfőbb közigazgatási jogvitákkal foglalkozó bizottság);
15. Draudimo priežiūros komisija (Biztosításfelügyeleti Bizottság);
16. Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas (Litván Állami Tudományos és Felsőoktatási Alap);
17. Konstitucinis Teismas (Alkotmánybíróság);
18. Lietuvos bankas (Litván Nemzeti Bank).
4. Aplinkos ministerija (Környezetvédelmi Minisztérium)
Įstaigos prie Aplinkos ministerijos (a Környezetvédelmi Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Generalinė miškų urėdija (Állami Erdészeti Főigazgatóság);
2. Lietuvos geologijos tarnyba (Litván Geológiai Felmérés);
3. Lietuvos hidrometeorologijos tarnyba (Litván Hidrometereológiai Szolgálat);
4. Lietuvos standartizacijos departamentas (Litván Szabványügyi Tanács);
5. Nacionalinis akreditacijos biuras (Litván Nemzeti Akkreditációs Iroda);
6. Valstybinė metrologijos tarnyba (Állami Metrológiai Szolgálat);
7. Valstybinė saugomų teritorijų tarnyba (Védett Területek Állami Szolgálata);
8. Valstybinė teritorijų planavimo ir statybos inspekcija (Állami Területrendezési és Építésügyi Felügyelőség).
5. Finansų ministerija (Pénzügyminisztérium)
Įstaigos prie Finansų ministerijos (A Pénzügyminisztérium alárendelt intézményei):
1. Muitinės departamentas (Litván Vámhivatal);
2. Valstybės dokumentų technologinės apsaugos tarnyba (Állami Dokumentumok Technológiai Biztonsági Szolgálata);
3. Valstybinė mokesčių inspekcija (Állami Adófelügyelőség);
4. Finansų ministerijos mokymo centras (A Pénzügyminisztérium Képzési Központja).
6. Krašto apsaugos ministerija (Honvédelmi Minisztérium)
Įstaigos prie Krašto apsaugos ministerijos (A Honvédelmi Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Antrasis operatyvinių tarnybų departamentas (Nyomozati Felülvizsgálati Osztály);
2. Centralizuota finansų ir turto tarnyba (Központosított Pénzügyi és Vagyonkezelő Szolgálat);
3. Karo prievolės administravimo tarnyba (Sorkatonai szolgálatba való felvétel adminisztrációs szolgálata);
4. Krašto apsaugos archyvas (Honvédelmi Levéltári Szolgálat);
5. Krizių valdymo centras (Válságkezelő Központ);
6. Mobilizacijos departamentas (Mobilizációs Osztály);
7. Ryšių ir informacinių sistemų tarnyba (Kommunikációs és Információrendszereket kezelő Szolgálat);
8. Infrastruktūros plėtros departamentas (Infrastruktúra-fejlesztési Osztály);
9. Valstybinis pilietinio pasipriešinimo rengimo centras (Polgári Ellenállási Központ);
10. Lietuvos kariuomenė (Litván Fegyveres Erők);
11. Krašto apsaugos sistemos kariniai vienetai ir tarnybos (Katonai Szervek és a Honvédelmi Rendszer Szolgálatai).
7. Kultūros ministerija (Kulturális Minisztérium)
Įstaigos prie Kultūros ministerijos (A Kulturális Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Kultūros paveldo departamentas (Litván Kulturális Örökségi Osztály);
2. Valstybinė kalbos inspekcija (Állami Nyelvi Bizottság).
8. Socialinės apsaugos ir darbo ministerija (Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos (A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Garantinio fondo administracija (Garanciaalap-kezelő Hivatal);
2. Valstybės vaiko teisių apsaugos ir įvaikinimo tarnyba
(Állami Gyermekjog-védelmi és Örökbefogadási Szolgálat);
3. Lietuvos darbo birža (Litván Munkaügyi Hivatal);
4. Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba (Litván Munkaerőpiaci Képzési Hatóság);
5. Trišalės tarybos sekretoriatas (Háromoldalú Tanács Titkársága);
6. Socialinių paslaugų priežiūros departamentas (Szociális Szolgáltatások Monitoringosztálya);
7. Darbo inspekcija (Munkaügyi Felügyelőség);
8. Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba (Országos Társadalombiztosítási Alap Igazgatósága);
9. Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba (A fogyatékosság és munkaképesség megállapítását célzó szolgálat);
10. Ginčų komisija (Vitarendezési Bizottság);
11. Techninės pagalbos neįgaliesiems centras (A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó kompenzációs technikák állami központja);
12. Neįgaliųjų reikalų departamentas (A fogyatékossággal élő személyek ügyeit kezelő osztály).
9. Susisiekimo ministerija (Közlekedési és Távközlési Minisztérium)
Įstaigos prie Susisiekimo ministerijos (A Közlekedési és Távközlési Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Lietuvos automobilių kelių direkcija (Litván Közúti Igazgatóság);
2. Valstybinė geležinkelio inspekcija (Állami Vasútfelügyelőség);
3. Valstybinė kelių transporto inspekcija (Állami Közúti Közlekedésfelügyelet);
4. Pasienio kontrolės punktų direkcija (Határellenőrzési Pontok Igazgatósága).
10. Sveikatos apsaugos ministerija (Egészségügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Sveikatos apsaugos ministerijos (Az Egészségügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Valstybinė akreditavimo sveikatos priežiūros veiklai tarnyba (Az egészségügyi intézmények állami akkreditációs ügynöksége);
2. Valstybinė ligonių kasa (Országos Betegpénztár);
3. Valstybinė medicininio audito inspekcija (Állami Orvosellenőrzési Felügyelőség);
4. Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba (Állami Gyógyszerellenőrzési Hatóság);
5. Valstybinė teismo psichiatrijos ir narkologijos tarnyba (Litván Törvényszéki Pszichiátriai és Narkológiai Szolgálat);
6. Valstybinė visuomenės sveikatos priežiūros tarnyba (Állami Népegészségügyi Szolgáltatások);
7. Farmacijos departamentas (Gyógyszertári Osztály);
8. Sveikatos apsaugos ministerijos Ekstremalių sveikatai situacijų centras (Az Egészségügyi Minisztérium Vészhelyzeti Egészségügyi Központja);
9. Lietuvos bioetikos komitetas (Litván Bioetikai Bizottság);
10. Radiacinės saugos centras (Sugárvédelmi Központ).
11. Švietimo ir mokslo ministerija (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Švietimo ir mokslo ministerijos (Oktatási és Tudományos Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Nacionalinis egzaminų centras (Nemzeti Vizsgaközpont);
2. Studijų kokybės vertinimo centras (Felsőoktatási Minőségértékelési Központ).
12. Teisingumo ministerija (Igazságügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Teisingumo ministerijos (Az Igazságügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Kalėjimų departamentas (Büntetés-végrehajtási Intézetek Osztálya);
2. Nacionalinė vartotojų teisių apsaugos taryba (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal);
3. Europos teisės departamentas (Európai Jogi Osztály).
13. Ūkio ministerija (Gazdasági Minisztérium)
Įstaigos prie Ūkio ministerijos (A Gazdasági Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Įmonių bankroto valdymo departamentas (Vállalati csődeljárási ügyek igazgatási osztálya);
2. Valstybinė energetikos inspekcija (Állami Energiafelügyelőség);
3. Valstybinė ne maisto produktų inspekcija (A Nem Élelmiszer Jellegű Termékek Állami Felügyelősége);
4. Valstybinis turizmo departamentas (Litván Állami Idegenforgalmi Osztály).
14. Užsienio reikalų ministerija (Külügyminisztérium):
1. Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų (Diplomáciai Képviseletek és Konzulátusok és Nemzetközi Szervezetek Képviseletei).
15. Vidaus reikalų ministerija (Belügyminisztérium):
Įstaigos prie Vidaus reikalų ministerijos (A Belügyminisztérium alárendelt intézményei)
1. Asmens dokumentų išrašymo centras (A személyazonosító okmányok személyi adatokkal történő ellátásával foglalkozó központ);
2. Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba (Pénzügyi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó szolgálat);
3. Gyventojų registro tarnyba (Népesség-nyilvántartó Szolgálat);
4. Policijos departamentas (Rendőrség);
5. Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas (Tűzmegelőzési és Mentési Osztály);
6. Turto valdymo ir ūkio departamentas (Vagyonkezelési és Gazdasági Osztály);
7. Vadovybės apsaugos departamentas (VIP Védelmi Osztály);
8. Valstybės sienos apsaugos tarnyba (Állami Határőrizeti Hatóság);
9. Valstybės tarnybos departamentas (Polgári Szolgálati Osztály);
10. Informatikos ir ryšių departamentas (IT és Kommunikációs Osztály);
11. Migracijos departamentas (Migrációs Osztály);
12. Sveikatos priežiūros tarnyba (Egészségügyi Osztály);
13. Bendrasis pagalbos centras (Veszélyhelyzet-reagálási Központ).
16. Žemės ūkio ministerija (Mezőgazdasági Minisztérium)
Įstaigos prie Žemės ūkio ministerijos (A Mezőgazdasági Minisztérium alárendelt intézményei):
1. Nacionalinė mokėjimo agentūra (Nemzeti Kifizető Ügynökség);
2. Nacionalinė žemės tarnyba (Nemzeti Földhivatal);
3. Valstybinė augalų apsaugos tarnyba (Állami Növényvédelmi Szolgálat);
4. Valstybinė gyvulių veislininkystės priežiūros tarnyba (Állami Állattenyésztési Felügyelet);
5. Valstybinė sėklų ir grūdų tarnyba (Állami Vetőmagkezelő Szolgálat);
6. Žuvininkystės departamentas (Halászati Osztály).
17. Teismai (Bíróságok):
1. Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia Legfelsőbb Bírósága);
2. Lietuvos apeliacinis teismas (Litvánia Fellebbviteli Bírósága);
3. Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága);
4. Apygardų teismai (Megyei bíróságok);
5. Apygardų administraciniai teismai (Megyei közigazgatási bíróságok);
6. Apylinkių teismai (Járásbíróságok);
7. Nacionalinė teismų administracija (Nemzeti bíróságok igazgatása) Generalinė prokuratūra (Ügyészi Hivatal).
LUXEMBURG
1. Ministère des Affaires Étrangères et de l'Immigration: Direction de la Défense (Armée).
2. Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural: Administration des Services Techniques de l'Agriculture.
3. Ministère de l'Éducation nationale et de la Formation professionnelle: Lycée d'Enseignement Secondaire et d'Enseignement Secondaire Technique.
4. Ministère de l'Environnement: Administration de l'Environnement
5. Ministère de la Famille et de l'Intégration: Maisons de retraite
6. Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative: Service Central des Imprimés et des Fournitures de l'État – Centre des Technologies de l'informatique de l'État.
7. Ministère de l'Intérieur et de l'Aménagement du territoire: Police Grand-Ducale Luxembourg – Inspection générale de Police.
8. Ministère de la Justice: Établissements Pénitentiaires
9. Ministère de la Santé: Centre hospitalier neuropsychiatrique.
10. Ministère des Travaux publics: Bâtiments Publics – Ponts et Chaussées.
MAGYARORSZÁG
1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium;
2. Vidékfejlesztési Minisztérium;
3. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium;
4. Honvédelmi Minisztérium;
5. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium;
6. Nemzetgazdasági Minisztérium;
7. Külügyminisztérium;
8. Miniszterelnöki Hivatal;
9. Belügyminisztérium;
10. Központi Szolgáltatási Főigazgatóság.
MÁLTA
1. Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal);
2. Ministeru għall-Familja u Solidarjeta' Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium);
3. Ministeru ta' l-Edukazzjoni Zghazagh u Impjieg (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium);
4. Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium);
5. Ministeru tar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium);
6. Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Idegenforgalmi és Kulturális Minisztérium);
7. Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium);
8. Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium);
9. Ministeru għal Għawdex (Gozóért felelős Minisztérium);
10. Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Kommunita' (Egészségügyért, idősek ellátásáért és közösségi ellátásért felelős Minisztérium);
11. Ministeru ta' l-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium);
12. Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta' Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium);
13. Ministeru għall-Kompetittivà u Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium);
14. Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztésért és Közutakért Felelős Minisztérium);
15. Uffiċċju tal-President (Elnöki Hivatal);
16. Uffiċċju ta' l-Iskrivan tal-Kamra tad-Deputati (A Képviselőház Tisztviselőjének Hivatala).
HOLLANDIA
1. Ministerie van Algemene Zaken (Általános Ügyek Minisztériuma):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid (Kormányzati politikai tanácsadó testület);
– Rijksvoorlichtingsdienst (Holland Kormányzati Információs Szolgálat).
2. Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties (Belügyekért és királysági kapcsolatokért felelős minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Centrale Archiefselectiedienst (CAS) (Központi Levéltári Szelekciós Szolgálat);
– Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD) (Központi Hírszerzői és Biztonsági Hivatal);
– Agentschap Basisadministratie Persoonsgegevens en Reisdocumenten (BPR) (Személyesadat-nyilvántartó és Útiokmány-hivatal);
– Agentschap Korps Landelijke Politiediensten (Országos Rendőrségi Hivatal).
3. Ministerie van Buitenlandse Zaken (Külügyminisztérium):
– Directoraat-generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC) (Regionális Politika és Konzuli Ügyek Főigazgatósága);
– Directoraat-generaal Politieke Zaken DGPZ (Politikai Ügyek Főigazgatósága);
– Directoraat-generaal Internationale Samenwerking DGIS (Nemzetközi Együttműködési Főigazgatóság);
– Directoraat-generaal Europese Samenwerking (DGES) Európai Együttműködési Főigazgatóság);
– Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden CBI (Fejlődő országokból származó behozatalt támogató központ);
– Centrale diensten ressorterend onder S/PlvS (A főtitkár és a főtitkárhelyettes irányítása alá tartozó támogató szolgálatok);
– Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk) (Külképviseletek).
4. Ministerie van Defensie (Védelmi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Commando Diensten Centra (CDC) (Támogató Parancsnokság);
– Defensie Telematica Organisatie (DTO) (Védelmi Telematikai Szervezet);
– Centrale directie van de Defensie Vastgoed Dienst (Védelmi Ingatlanszolgálat, Központi Igazgatóság);
– De afzonderlijke regionale directies van de Defensie Vastgoed Dienst (Védelmi Ingatlanszolgálat, Regionális igazgatóságok);
– Defensie Materieel Organisatie (DMO) (Védelmi Anyagbeszerési Szervezet);
– Landelijk Bevoorradingsbedrijf van de Defensie Materieel Organisatie (A Védelmi Anyagbeszerési Szervezet nemzeti ellátóügynöksége);
– Logistiek Centrum van de Defensie Materieel Organisatie (A Védelmi Anyagbeszerési Szervezet logisztikai központja);
– Marinebedrijf van de Defensie Materieel Organisatie — (A honvédelmi anyagbeszerzési szervezet karbantartó intézménye);
– Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO) (Védelmi szállítóvezetékekért felelős szervezet).
5. Ministerie van Economische Zaken (Gazdasági Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Centraal Planbureau (CPB) (Holland Gazdaságpolitikai Elemző Hivatal);
– Bureau voor de Industriële Eigendom BIE (Ipari Tulajdonjogi Hivatal);
– SenterNovem (SenterNovem – Fenntartható Innovációs Ügynökség);
– Staatstoezicht op de Mijnen SodM (Állami Bányafelügyelet);
– Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa) (Holland Versenyhivatal);
– Economische Voorlichtingsdienst (EVD) (Holland Külkereskedelmi Hivatal);
– Agentschap Telecom (Rádiókommunikációs Ügynökség);
– Kenniscentrum Professioneel & Innovatief Aanbesteden, Netwerk voor Overheidsopdrachtgevers PIANOo (Professzionális és innovatív beszerzések, az ajánlatkérő szervek hálózata);
– Octrooicentrum Nederland (Holland Szabadalmi Hivatal).
6. Ministerie van Financiën (Pénzügyminisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Belastingdienst Automatiseringscentrum (Adóés Vámhivatal Informatikai Központja);
– Belastingdienst (Adó- és Vámhivatal);
– De afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen (az Adóés Vámhivatal különböző szervezeti egységei Hollandia teljes területén);
– Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (incl. Economische Controle dienst (ECD) — (Adófelügyelet (beleértve a Gazdasági Nyomozószolgálatot is));
– Belastingdienst Opleidingen (Adóés Vámügyi Képzési Központ);
– Dienst der Domeinen (Állami Vagyonügynökség).
7. Ministerie van Justitie (Igazságügyi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Dienst Justitiële Inrichtingen (Büntetésvégrehajtási Intézetek Hivatala);
– Raad voor de Kinderbescherming (Gyermekgondozási és Gyermekvédelmi hivatal);
– Centraal Justitie Incasso Bureau (Központi Bírságbehajtó Hivatal);
– Openbaar Ministerie (Ügyészség);
– Immigratie en Naturalisatiedienst (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal);
– Nederlands Forensisch Instituut (Holland Törvényszéki Orvostani Intézet).
8. Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (Mezőgazdasági, Tájvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Dienst Regelingen DR (Rendeletek végrehajtásáért felelős nemzeti szolgálat (Ügynökség));
– Agentschap Plantenziektenkundige Dienst (PD) (Növényvédelmi Szolgálat (Ügynökség));
– Algemene Inspectiedienst (AID) (Általános Felügyelet);
– Dienst Landelijk Gebied DLG (Fenntartható Vidékfejlesztés Kormányzati Hivatala);
– Voedsel en Waren Autoriteit VWA (Élelmezésügyi és a fogyasztót védő termékbiztonsággal foglalkozó hatóság).
9. Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen (Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Inspectie van het Onderwijs (Oktatásfelügyelet);
– Erfgoedinspectie (Kulturális Örökség Felügyelete);
– Centrale Financiën Instellingen (Központi Intézményfinanszírozó Hivatal);
– Nationaal Archief (Nemzeti Levéltár);
– Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid (Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület);
– Onderwijsraad (Oktatási Tanács);
– Raad voor Cultuur (Kulturális Tanács).
10. Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid (Szociális és Munkaügyi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Inspectie Werk en Inkomen (Munkaés Jövedelem-felügyelet);
– Agentschap SZW- (SZW Ügynökség).
11. Ministerie van Verkeer en Waterstaat (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Directoraat-Generaal Transport en Luchtvaart (Közlekedési és Polgári Légi Közlekedési Főigazgatóság);
– Directoraat-generaal Personenvervoer (Személyszállítási Főigazgatóság);
– Directoraat-generaal Water (Vízügyi Főigazgatóság);
– Centrale Diensten (Központi szolgálatok);
– Shared services Organisatie Verkeer en Watersaat — (Közlekedési és Vízgazdálkodási Szervezet, megosztott szolgáltatások) (új szervezet);
– Koninklijke Nederlandse Meteorologisch Instituut KNMI (Holland Királyi Meteorológiai Intézet);
– Rijkswaterstaat, Bestuur (Közberuházások és Vízgazdálkodás, Igazgatóság);
– De afzonderlijke regionale Diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdákodási Főigazgatóság regionális szervezeti egységei);
– De afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdákodási Főigazgatóság szakszolgálatai);
– Adviesdienst Geo-Informatie en ICT (Geo-információk és infokommunikációs technológiák tanácsadó testülete);
– Adviesdienst Verkeer en Vervoer AVV (Forgalomirányítási és közlekedési tanácsadó testület);
– Bouwdienst (Építőipari Szolgálat);
– Rijksinstituut voor Kust en Zee RIKZ (Tengerparti és Tengeri Vízgazdálkodási Nemzeti Intézet);
– Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling RIZA (Édesvíz-gazdálkodási és Vízkezelési Nemzeti Intézet);
– Toezichthouder Beheer Eenheid Lucht („Légi” irányítási osztály);
– Toezichthouder Beheer Eenheid Water („Vízügyi” irányítási osztály);
– Toezichthouder Beheer Eenheid Land („Szárazföldi” Irányítási Osztály).
12. Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer (Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti Osztály);
– Directoraat-generaal Wonen, Wijken en Integratie (Lakásügyi, Közösségi és Integrációs Főigazgatóság);
– Directoraat-generaal Ruimte (Területrendezési Főigazgatóság);
– Directoraat-general Milieubeheer (Környezetvédelmi Főigazgatóság);
– Rijksgebouwendienst (Kormányzati épületekkel foglalkozó hivatal);
– VROM Inspectie (Felügyelet).
13. Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport (Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium):
– Bestuursdepartement (Központi politikai és személyzeti osztály);
– Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken (Egészségvédelmi és Állategészségügyi Felügyelet);
– Inspectie Gezondheidszorg (Egészségügyi Intézmények Felügyelete);
– Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming (Ifjúságtámogatási és Ifjúságvédelmi Felügyelet);
– Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu RIVM (Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet);
– Sociaal en Cultureel Planbureau (Szociális és Kulturális Tervhivatal);
– Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen (Gyógyszerértékelő Tanács Ügynöksége).
14. Tweede Kamer der Staten-Generaal (A Parlament második kamarája);
15. Eerste Kamer der Staten-Generaal (A Parlament első kamarája);
16. Raad van State (Államtanács);
17. Algemene Rekenkamer (Holland Számvevőszék);
18. Nationale Ombudsman (Nemzeti Ombudsman);
19. Kanselarij der Nederlandse Orden (A Holland Rend Kancelláriája);
20. Kabinet der Koningin (A Királynő Kabinetje);
21. Raad voor de Rechtspraak en de Rechtbanken (Igazságügyi Igazgatási és Tanácsadó Testület és Bíróságok).
AUSZTRIA
A/ A jelenleg a megállapodás hatálya alá tartozó intézmények:
1. Bundeskanzleramt (Szövetségi Kancellária);
2. Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten (Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma);
3. Bundesministerium für Finanzen (Szövetségi Pénzügyminisztérium);
4. Bundesministerium für Gesundheit (Szövetségi Egészségügyi Minisztérium);
5. Bundesministerium für Inneres (Szövetségi Belügyminisztérium);
6. Bundesministerium für Justiz (Szövetségi Igazságügyi Minisztérium);
7. Bundesministerium für Landesverteidigung und Sport (Szövetségi Honvédelmi és Sportügyi Minisztérium);
8. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium);
9. Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz (Szövetségi Foglalkoztatási, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium);
10. Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium);
11. Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie (Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium);
12. Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend (Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium);
13. Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung (Szövetségi Tudományügyi és Kutatási Minisztérium);
14. Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen (Szövetségi Mérésügyi Hivatal);
15. Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H (Osztrák Kutatási és Vizsgálati Központ, Arsenal Kft.);
16. Bundesanstalt für Verkehr (Szövetségi Forgalomszabályozási Intézet);
17. Bundesbeschaffung G.m.b.H (Szövetségi Közbeszerzési Kft.);
18. Bundesrechenzentrum G.m.b.H (Szövetségi Adatfeldolgozó Központ Kft.);
B/ Minden más központi hatóság, beleértve az ezeknek alárendelt regionális és helyi szerveket is, feltéve, hogy nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek.
LENGYELORSZÁG
1. Kancelaria Prezydenta RP (Köztársasági Elnöki Kancellária);
2. Kancelaria Sejmu RP (Szejm Kancellária);
3. Kancelaria Senatu RP (Szenátusi Kancellária);
4. Kancelaria Prezesa Rady Ministrów (Miniszterelnöki Kancellária);
5. Sąd Najwyższy (Legfelsőbb Bíróság);
6. Naczelny Sąd Administracyjny (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság);
7. Trybunat Konstytucyjny (Alkotmánybíróság);
8. Najwyższa Izba Kontroli (Legfelsőbb Ellenőrző Kamara);
9. Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich (Emberijog-védelmi Hivatal);
10. Biuro Rzecznika Praw Dziecka (A Gyermekjogi Ombudsman Hivatala);
11. Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium);
12. Ministerstwo Finansów (Pénzügyminisztérium);
13. Ministerstwo Gospodarki (Gazdasági Minisztérium);
14. Ministerstwo Rozwoju Regionalnego (Regionális Fejlesztési Minisztérium);
15. Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego (A Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma);
16. Ministerstwo Edukacji Narodowej (Nemzeti Oktatási Minisztérium);
17. Ministerstwo Obrony Narodowej (Nemzeti Honvédelmi Minisztérium);
18. Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium);
19. Ministerstwo Skarbu Państwa (Államkincstári Minisztérium);
20. Ministerstwo Sprawiedliwości (Igazságügyi Minisztérium);
21. Ministerstwo Transportu, Budownictwa i Gospodarki Morskiej (Közlekedési, Építésügyi és Tengergazdasági Minisztérium);
22. Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego (Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztérium);
23. Ministerstwo Środowiska (Környezetvédelmi Minisztérium);
24. Ministerstwo Spraw Wewnętrznych (Belügyminisztérium);
25. Ministrestwo Administracji i Cyfryzacji (Közigazgatási és Digitalizálási Minisztérium);
26. Ministerstwo Spraw Zagranicznych (Külügyminisztérium);
27. Ministerstwo Zdrowia (Egészségügyi Minisztérium);
28. Ministerstwo Sportu i Turystyki (Sportügyi és Idegenforgalmi Minisztérium);
29. Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Szabadalmi Hivatala);
30. Urząd Regulacji Energetyki (Lengyelország Energetikai Szabályozási Hatósága);
31. Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych (A katonai veteránokat és az erőszak áldozatait képviselő hivatal);
32. Urząd Transportu Kolejowego (Vasútközlekedési Hivatal);
33. Urząd do Spraw Cudzoziemców (A külföldi állampolgárokkal foglalkozó hivatal);
34. Urząd Zamówień Publicznych (Közbeszerzési Hivatal);
35. Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów (Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal);
36. Urząd Lotnictwa Cywilnego (Polgári Repülési Hivatal);
37. Urząd Komunikacji Elektronicznej (Elektronikus Kommunikációs Hivatal);
38. Wyższy Urząd Górniczy (Állami Bányászati Hatóság);
39. Główny Urząd Miar (Mérésügyi Főhivatal);
40. Główny Urząd Geodezji i Kartografii (Geodéziai és Térképészeti Főhivatal);
41. Główny Urząd Nadzoru Budowlanego (Általános Építésügyi Ellenőrző Hivatal);
42. Główny Urząd Statystyczny (Statisztikai Főhivatal);
43. Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji (Nemzeti Műsorsugárzó Tanács);
44. Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych (A személyes adatok védelméért felelős tisztviselő);
45. Państwowa Komisja Wyborcza (Állami Választási Bizottság);
46. Państwowa Inspekcja Pracy (Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség);
47. Rządowe Centrum Legislacji (Kormányzati Szabályozási Központ);
48. Narodowy Fundusz Zdrowia (Nemzeti Egészségügyi Alap);
49. Polska Akademia Nauk (Lengyel Tudományos Akadémia);
50. Polskie Centrum Akredytacji (Lengyel Akkreditációs Központ);
51. Polskie Centrum Badań i Certyfikacji (Lengyel Kísérleti és Minősítési Központ);
52. Polski Komitet Normalizacyjny (Lengyel Szabványosítási Bizottság);
53. Zakład Ubezpieczeń Społecznych (Társadalombiztosítási Intézet);
54. Komisja Nadzoru Finansowego (Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság);
55. Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych (Állami Levéltári Központi Iroda);
56. Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego (Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Alap);
57. Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad (Nemzeti Közút- és Autópályakezelő Főigazgatóság);
58. Główny Inspektorat Ochrony Roślin i Nasiennictwa (Növény- és Vetőmagvédelmi Felügyelet Főfelügyelősége);
59. Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej (Az Állami Tűzoltóság Nemzeti Székhelye);
60. Komenda Główna Policji (Lengyel Nemzeti Rendőrség);
61. Komenda Główna Straży Granicxnej (Határvédelmi Parancsnokság);
62. Główny Inspektorat Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych (Az
agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi minőségével foglalkozó főfelügyelőség);
63. Główny Inspektorat Ochrony Środowiska (Környezetvédelmi
Főfelügyelőség);
64. Główny Inspektorat Transportu Drogowego (Közúti Szállítási Főfelügyelet);
65. Główny Inspektorat Farmaceutyczny (Gyógyszerészeti Főfelügyelet);
66. Główny Inspektorat Sanitarny (Higiéniai Főfelügyelet);
67. Główny Inspektorat Weterynarii (Állategészségügyi Főfelügyelet);
68. Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego (Belbiztonsági Ügynökség);
69. Agencja Wywiadu (Külföldi Hírszerző Ügynökség);
70. Agencja Mienia Wojskowego (Katonai tulajdonért felelős Ügynökség);
71. Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (A mezőgazdaság átszervezésével és modernizálásával foglalkozó ügynökség);
72. Agencja Rynku Rolnego (Mezőgazdasági Piaci Ügynökség);
73. Agencja Nieruchomości Rolnych (A mezőgazdasági tulajdonnal foglalkozó ügynökség);
74. Państwowa Agencja Atomistyki (Nemzeti Atomenergiai Ügynökség);
75. Narodowy Bank Polski (Lengyel Nemzeti Bank);
76. Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap);
77. Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych (A Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Rehabilitációs Alapja);
78. Instytut Pamięci Narodowej - Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu (A Nemzeti Emlékezés Lengyel Intézete – A lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekmények ügyében indított eljárások lefolytatásáért felelős bizottság).
PORTUGÁLIA
1. Presidência do Conselho de Ministros (A Minisztertanács Elnöksége);
2. Ministério das Finanças (Pénzügyminisztérium);
3. Ministério da Defesa Nacional (Honvédelmi Minisztérium);
4. Ministério dos Negócios Estrangeiros e das Comunidades Portuguesas (A Külügyek és a Portugál Közösségek Minisztériuma);
5. Ministério da Administração Interna (Belügyminisztérium);
6. Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium);
7. Ministério da Economia (Gazdasági Minisztérium);
8. Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas (Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Minisztérium);
9. Ministério da Educação (Oktatási Minisztérium);
10. Ministério da Ciência e do Ensino Superior (Tudományos és Egyetemi Oktatási Minisztérium);
11. Ministério da Cultura (Kulturális Minisztérium);
12. Ministério da Saúde (Egészségügyi Minisztérium);
13. Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social (Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium);
14. Ministério das Obras Públicas, Transportes e Habitação (Építésiberuházás-ügyi, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium);
15. Ministério das Cidades, Ordenamento do Território e Ambiente (Városfejlesztési, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium);
16. Ministério para a Qualificação e o Emprego (Képzési és Foglalkoztatásügyi Minisztérium);
17. Presidença da Republica (Köztársasági Elnökség);
18. Tribunal Constitucional (Alkotmánybíróság);
19. Tribunal de Contas (Számvevőszék);
20. Provedoria de Justiça (Ombudsman).
ROMÁNIA
1. Administraţia Prezidenţială (Elnöki Adminisztráció);
2. Senatul României (Románia Szenátusa);
3. Camera Deputaţilor (Képviselőház);
4. Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie (Legfelsőbb Bíróság);
5. Curtea Constituţională (Alkotmánybíróság);
6. Consiliul Legislativ (Jogi Tanács);
7. Curtea de Conturi (Számvevőszék);
8. Consiliul Superior al Magistraturii (A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa);
9. Parchetul de pe lângă Inalta Curte de Casație și Justiție (A Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatala);
10. Secretariatul General al Guvernului (Kormányzati Főtitkárság);
11. Cancelaria primului ministru (A Miniszterelnök Kancelláriája);
12. Ministerul Afacerilor Externe (Külügyminisztérium);
13. Ministerul Economiei şi Finanţelor (Gazdasági- és Pénzügyminisztérium);
14. Ministerul Justiţiei (Igazságügyi Minisztérium);
15. Ministerul Apărării (Honvédelmi Minisztérium);
16. Ministerul Internelor și Reformei Administrative (Belügy- és Közigazgatásireform-minisztérium);
17. Ministerul Muncii, Familiei şi Egalităţii de Şanse (Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium);
18. Ministerul pentru Întreprinderi Mici și Mijlocii, Comerț, Turism și Profesii Liberale (Kis- és középvállalkozásokkal, kereskedelemmel, idegenforgalommal és a szabad foglalkozásúakkal foglalkozó minisztérium);
19. Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium);
20. Ministerul Transporturilor (Közlekedési Minisztérium);
21. Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice și Locuinței (Fejlesztési, Közbeszerzési és Lakásügyi Minisztérium);
22. Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului (Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium);
23. Ministerul Sănătății Publice (Népegészségügyi Minisztérium);
24. Ministerul Culturii și Cultelor (Kulturális és Vallásügyi Minisztérium);
25. Ministerul Comunicațiilor și Tehnologiei Informaţiei (Informatikai és Hírközlési Minisztérium);
26. Ministerul Mediului și Dezvoltării Durabile (Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium);
27. Serviciul Român de Informații (Román Nemzetbiztonsági Szolgálat);
28. Serviciul Român de Informații Externe (Román Hírszerző Szolgálat);
29. Serviciul de Protecție și Pază (Védelmi és Őrszolgálat);
30. Serviciul de Telecomunicații Speciale (Különleges Hírszerző Szolgálat);
31. Consiliul Național al Audiovizualului (Nemzeti Audiovizuális Tanács);
32. Direcţia Naţională Anticorupţie (Nemzeti Korrupcióellenes Osztály);
33. Inspectoratul General de Poliție (Rendőrségi Főfelügyelőség);
34. Autoritatea Națională pentru Reglementarea și Monitorizarea Achizițiilor Publice (Nemzeti Közbeszerzési Szabályozási és Ellenőrzési Hatóság);
35. Autoritatea Națională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice (ANRSC) (A Közüzemi Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Hatóság);
36. Autoritatea Națională Sanitară Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor (Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság);
37. Autoritatea Naţională pentru Protecţia Consumatorilor (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság);
38. Autoritatea Navală Română (Román Tengerészeti Hatóság);
39. Autoritatea Feroviară Română (Román Vasúti Hatóság);
40. Autoritatea Rutieră Română (Román Közúti Hatóság);
41. Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului şi Adopţie (A gyermekjogokért és az örökbefogadásért felelős nemzeti hatóság);
42. Autoritatea Națională pentru Persoanele cu Handicap (A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó nemzeti hatóság);
43. Autoritatea Națională pentru Tineret (Nemzeti Ifjúságvédelmi Hatóság);
44. Autoritatea Naţională pentru Cercetare Știinţifică (Nemzeti Tudományos Kutatási Hatóság);
45. Autoritatea Naţională pentru Comunicaţii (Nemzeti Kommunikációs Hatóság);
46. Autoritatea Naţională pentru Serviciile Societăţii Informaţionale (Az információs társadalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti hatóság);
47. Autoritatea Electorală Permanentă (Állandó Választási Hatóság);
48. Agenția pentru Strategii Guvernamentale (Kormányzati Stratégiák Ügynöksége);
49. Agenţia Naţională a Medicamentului (Nemzeti Gyógyszerészeti Hatóság);
50. Agenţia Naţională pentru Sport (Nemzeti Sporthatóság);
51. Agenţia Naţională pentru Ocuparea Forţei de Muncă (Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal);
52. Agenția Națională de Reglementare în Domeniul Energiei (Nemzeti Villamosenergia-szabályozási Hatóság);
53. Agenția Română pentru Conservarea Energiei (Román Energiatakarékossági Ügynökség);
54. Agenţia Naţională pentru Resurse Minerale (Nemzeti Ásványkincs-hatóság);
55. Agenţia Română pentru Investiţii Străine (Külföldi Beruházások Nemzeti Hivatala);
56. Agenţia Naţională a Funcţionarilor Publici (Nemzeti Köztisztviselői Ügynökség);
57. Agenţia Naţională de Administrare Fiscală (Nemzeti Adóigazgatási Hivatal).
SZLOVÉNIA
1. Predsednik Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Elnöke);
2. Državni zbor (Nemzetgyűlés);
3. Državni svet (Nemzeti Tanács);
4. Varuh človekovih pravic (Ombudsman);
5. Ustavno sodišče (Alkotmánybíróság);
6. Računsko sodišče (Számvevőszék);
7. Državna revizijska komisja (Nemzeti Felülvizsgálati Bizottság);
8. Slovenska akademija znanosti in umetnosti (Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia);
9. Vladne službe (Kormányzati Szolgálat);
10. Ministrstvo za finance (Pénzügyminisztérium);
11. Ministrstvo za notranje zadeve (Belügyminisztérium);
12. Ministrstvo za zunanje zadeve (Külügyminisztérium);
13. Ministrstvo za obrambo (Honvédelmi Minisztérium);
14. Ministrstvo za pravosodje (Igazságügyi Minisztérium);
15. Ministrstvo za gospodarstvo (Gazdasági Minisztérium);
16. Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano (Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztérium);
17. Ministrstvo za promet (Közlekedési Minisztérium);
18. Ministrstvo za okolje, prostor in energijo (Környezetvédelmi, Területrendezési és Energiaügyi Minisztérium);
19. Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve (Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium);
20. Ministrstvo za zdravje (Egészségügyi Minisztérium);
21. Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnogijo (Felsőoktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium);
22. Ministrstvo za kulturo (Kulturális Minisztérium);
23. Ministerstvo za javno upravo (Közigazgatási Minisztérium);
24. Vrhovno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága);
25. Višja sodišča (Legfelsőbb bíróságok);
26. Okrožna sodišča (Kerületi bíróságok);
27. Okrajna sodišča (Megyei bíróságok);
28. Vrhovno tožilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Főügyésze);
29. Okrožna državna tožilstva (Kerületi államügyészek);
30. Družbeni pravobranilec Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Szociális Főügyésze);
31. Državno pravobranilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Nemzeti Főügyésze);
32. Upravno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága);
33. Senat za prekrške Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság kisebb súlyú bűncselekményekkel foglalkozó szenátusa);
34. Višje delovno in socialno sodišče v Ljubljani (Legfelsőbb Munkaügyi és Szociális Bíróság);
35. Delovna in sodišča (Munkaügyi bíróságok);
36. Upravne note (Helyi közigazgatás egységek).
SZLOVÁKIA
A kormány és a központi kormányzati hatóságok tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Gyűjt. törvényben hivatkozott minisztériumok és más központi kormányszervek, a későbbi módosítások szövegében szereplő elnevezések szerint:
1. Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma);
2. Ministerstvo financií Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma);
3. Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma);
4. Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma);
5. Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma);
6. Ministerstvo obrany Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma);
7. Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma);
8. Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma);
9. Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma);
10. Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma);
11. Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportügyi Minisztériuma);
12. Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma);
13. Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma);
14. Úrad vlády Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala);
15. Protimonopolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala);
16. Štatistický úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala);
17. Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Föld-, Térképészeti és Mérésügyi Hivatala);
18. Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky (Szlovák Szabványügyi, Mérésügyi és Tesztelési Hivatal);
19. Úrad pre verejné obstarávanie (Közbeszerzési Hivatal);
20. Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatala);
21. Národní bezpečnostní úřad (Nemzeti Biztonsági Hatóság);
22. Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala);
23. Národná rada Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa);
24. Ústavný súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága);
25. Najvyšší súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága);
26. Generálna prokuratúra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Ügyészsége);
27. Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatala);
28. Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Telekommunikációs Hivatala);
29. Poštový úrad (Postai Szabályozási Hivatal);
30. Úrad na ochranu osobných údajov (Személyesadat-védelmi Hivatal);
31. Kancelária verejného ochrancu práv (Ombudsmani Hivatal);
32. Úrad pre finančný trh (Pénzügyi Piaci Hivatal).
FINNORSZÁG
1. Oikeuskanslerinvirasto – Justitiekanslersämbetet (Az Igazságügyi Kancellár Hivatala).
2. Liikenne- ja Viestintäministeriö – Kommunikationsministeriet (A Közlekedési és Távközlési Minisztérium alá tartozó intézmények):
1. Viestintävirasto – Kommunikationsverket (Finn Kommunikációs Szabályozó Hatóság).
3. Maa- ja Metsätalousministeriö – Jord- Och Skogsbruksministeriet (Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium):
1. Elintarviketurvallisuusvirasto – Livsmedelssäkerhetsverket (Finn Élelmiszerbiztonsági Hatóság);
2. Maanmittauslaitos – Lantmäteriverket (Finn Nemzeti Földmérési Hivatal).
4. Oikeusministeriö – Justitieministeriet (Igazságügyi Minisztérium):
1. Tietosuojavaltuutetun toimisto – Dataombudsmannens byrå (Az Adatvédelmi Ombudsman Hivatala);
2. Tuomioistuimet – Domstolar (Bíróságok);
3. Korkein oikeus – Högsta domstolen (Legfelsőbb Bíróság);
4. Korkein hallinto-oikeus – Högsta förvaltningsdomstolen (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság);
5. Hovioikeudet – hovrätter (Fellebbviteli bíróságok);
6. Käräjäoikeudet – tingsrätter (Kerületi bíróságok);
7. Hallinto-oikeudet – förvaltningsdomstolar (Közigazgatási bíróságok);
8. Markkinaoikeus – Marknadsdomstolen (Piaci ügyekkel foglalkozó bíróság);
9. Työtuomioistuin – Arbetsdomstolen (Munkaügyi Bíróság);
10. Vakuutusoikeus – Försäkringsdomstolen (Biztosítási ügyekkel foglalkozó bíróság);
11. Kuluttajariitalautakunta – Konsumenttvistenämnden (Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság);
12. Vankeinhoitolaitos – Fångvårdsväsendet (Börtönszolgálat).
5. Opetusministeriö – Undervisningsministeriet (Oktatási Minisztérium):
1. Opetushallitus – Utbildningsstyrelsen (Nemzeti Oktatási Tanács);
2. Valtion elokuvatarkastamo – Statens filmgranskningsbyrå (Finn Filmminősítő Tanács).
6. Puolustusministeriö – Försvarsministeriet (Honvédelmi Minisztérium):
1. Puolustusvoimat – Försvarsmakten (Finn Védelmi Erők).
7. Sisäasiainministeriö – Inrikesministeriet (Belügyminisztérium):
1. Keskusrikospoliisi – Centralkriminalpolisen (Központi Bűnügyi Rendőrség);
2. Liikkuva poliisi – Rörliga polisen (Országos Közlekedésrendészet);
3. Rajavartiolaitos – Gränsbevakningsväsendet (Határőrség);
4. Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset – Statliga förläggningar för asylsökande (Menedékkérőknek létesített befogadóközpontok).
8. Sosiaali- Ja Terveysministeriö – Social- Och Hälsovårdsministeriet (Szociális és Egészségügyi Minisztrérium):
1. Työttömyysturvalautakunta – Besvärsnämnden för utkomstskyddsärenden (Munkanélküliek ellátásával foglalkozó tanács);
2. Sosiaaliturvan muutoksenhakulautakunta – Besvärsnämnden för socialtrygghet (Fellebbviteli Bíróság);
3. Lääkelaitos – Läkemedelsverket (Nemzeti Gyógyszerügynökség);
4. Terveydenhuollon oikeusturvakeskus – Rättsskyddscentralen för hälsovården (Nemzeti Törvényszéki Orvosi Hatóság);
5. Säteilyturvakeskus – Strålsäkerhetscentralen (Finn Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Központ).
9. Työ- Ja Elinkeinoministeriö – Arbets- Och Näringsministeriet (Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium):
1. Kuluttajavirasto – Konsumentverket (Finn Fogyasztóvédelmi Hivatal);
2. Kilpailuvirasto – Konkurrensverket (Finn Versenyhivatal);
3. Patentti- ja rekisterihallitus – Patent- och registerstyrelsen (Nemzeti Szabadalmi Hivatal);
4. Valtakunnansovittelijain toimisto – Riksförlikningsmännens byrå (Nemzeti Békéltetői Hivatal);
5. Työneuvosto – Arbetsrådet (Finnországi Munkaügyi Tanács).
10. Ulkoasiainministeriö – utrikesministeriet (Külügyminisztérium);
11. Valtioneuvoston kanslia – statsrådets kansli (Miniszterelnöki Hivatal).
12. Valtiovarainministeriö – finansministeriet (Pénzügyminisztérium):
1. Valtiokonttori – Statskontoret (Államkincstár);
2. Verohallinto – Skatteförvaltningen (Adóhivatal);
3. Tullilaitos – Tullverket (Vámhivatal);
4. Väestörekisterikeskus – Befolkningsregistercentralen (Népességnyilvántartó Központ).
13. Ympäristöministeriö – Miljöministeriet (Környezetvédelmi Minisztérium):
1. Suomen ympäristökeskus - Finlands miljöcentral (Finn Környezetvédelmi Intézet).
14. Valtiontalouden Tarkastusvirasto – Statens Revisionsverk (Állami Számvevőszék).
SVÉDORSZÁG
Akademien för de fria konsterna (Királyi Szépművészeti Akadémia);
Allmänna reklamationsnämnden (Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság);
Arbetsdomstolen (Munkaügyi Bíróság);
Arbetsförmedlingen (Svéd Munkaügyi Hivatal);
Arbetsgivarverk, statens (Kormányzati Munkaadók Hivatala);
Arbetslivsinstitutet (Nemzeti Munkaügyi Intézet);
Arbetsmiljöverket (Svéd Munkakörnyezet-felügyelet);
Arkitekturmuseet (Építészeti Múzeum);
Ljud och bildarkiv, statens (Nemzeti Hang- és Képarchívum);
Barnombudsmannen (A Gyermekügyi Ombudsman Hivatala);
Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens (Svéd Egészségügyi Technológiaértékelő Tanács);
Kungliga Biblioteket (Királyi Könyvtár);
Biografbyrå, statens (Nemzeti Filmvizsgáló Tanács);
Biografiskt lexikon, svenskt (Svéd Életrajzi Lexikon);
Bokföringsnämnden (Svéd Könyvelési Szabályozó Tanács);
Bolagsverket (Svéd Vállalati Nyilvántartási Hivatal);
Bostadskreditnämnd, statens (BKN) (Nemzeti Lakáshitel-garancia Tanács);
Boverket (Nemzeti Lakásügyi Tanács);
Brottsförebyggande rådet (Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács);
Brottsoffermyndigheten (Bűncselekmények áldozataival foglalkozó hivatal);
Centrala studiestödsnämnden (Nemzeti Diáksegélyező Tanács);
Datainspektionen (Adatvédelmi Hivatal);
Departementen (Minisztériumok [kormányhiavatalok]);
Domstolsverket (Bíróságok igazgatásáért felelős szerv);
Elsäkerhetsverket (Nemzeti Villamosbiztonsági Tanács);
Exportkreditnämnden (Exporthitel-garancia Tanács);
Finansinspektionen (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság);
Fiskeriverket (Nemzeti Halászati Tanács);
Folkhälsoinstitut, statens (Nemzeti Népegészségügyi Intézet);
Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas (Svéd Környezetvédelmi Kutatótanács);
Fortifikationsverket (Katonai Ingatlanok Központi Hivatala);
Medlingsinstitutet (Nemzeti Mediációs Hivatal);
Försvarets materielverk (Védelmianyag-hivatal);
Försvarets radioanstalt (Honvédelmi Rádióintézet);
Försvarshistoriska museer, statens (Svéd Hadtörténeti Múzeumok);
Försvarshögskolan (Nemzetvédelmi Főiskola);
Försvarsmakten (Svéd Fegyveres Erők);
Försäkringskassan (Társadalombiztosítási pénztárak);
Geologiska undersökning, Sveriges (Svéd Geológiai Kutatóintézet);
Geotekniska institut, statens (Geotechnikai Intézet);
Glesbygdsverket (Nemzeti Vidékfejlesztési Ügynökség);
Grafiska institutet och institutet för högre kommunikations- och reklamutbildning (Grafikai Intézet és Kommunikációs Főiskola);
Granskningsnämnden för Radio och TV (Svéd Műsorszolgáltó Bizottság);
Handelsflottans kultur- och fritidsråd (A Kereskedelmi Flotta Kulturális és Szabadidős Tanácsa);
Handikappombudsmannen (Ombudsman a Fogyatékkal Élő Személyekért);
Haverikommission, statens (Állami Balesetvizsgáló Tanács);
Hovrätterna (Fellebbviteli bíróságok) (6);
Hyres- och ärendenämnder (Regionális bérleti és haszonbérleti törvényszékek) (12);
Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd (Az orvosi felelősség kérdésével foglalkozó bizottság);
Högskoleverket (Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség);
Högsta domstolen (Legfelsőbb Bíróság);
Institut för psykosocial miljömedicin, statens (Országos Pszichoszociális és Egészségügyi Intézet);
Institut för tillväxtpolitiska studier (Regionális Tanulmányok Nemzeti Intézete);
Institutet för rymdfysik (Svéd Űrfizikai Intézet);
Migrationsverket (Svéd Migrációs Hivatal);
Jordbruksverk, statens (Svéd Mezőgazdasági Hivatal);
Justitiekanslern (Az Igazságügyi Kancellár Hivatala);
Jämställdhetsombudsmannen (Az Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala);
Kammarkollegiet (Közterület- és Pénzeszközkezelő Nemzeti Igazságügyi Tanács);
Kammarrätterna (Közigazgatási fellebbviteli bíróságok) (4);
Kemikalieinspektionen (Országos Vegyianyag-felügyelet);
Kommerskollegium (Nemzeti Kereskedelmi Tanács);
Verket för innovationssystem (VINNOVA) (Innovációs Rendszerek Svéd Ügynöksége);
Konjunkturinstitutet (Gazdaságkutató Intézet);
Konkurrensverket (Svéd Versenyhivatal);
Konstfack (Képzőművészeti és Iparművészeti Egyetem);
Konsthögskolan (Képzőművészeti Főiskola);
Nationalmuseum (Nemzeti Képzőművészeti Múzeum);
Konstnärsnämnden (A művészek támogatásáért felelős bizottság);
Konstråd, Statens (Nemzeti Művészeti Tanács);
Konsumentverket (Nemzeti Fogyasztóvédelem-politikai Tanács);
Kriminaltekniska laboratorium, statens (Országos Törvényszéki Tudományos Laboratórium);
Kriminalvården (Büntetés-végrehajtási és Pártfogó Felügyelet);
Kriminalvårdsnämnden (Nemzeti Feltételes Szabadon Bocsátási Tanács);
Kronofogdemyndigheten (Svéd Bűnüldöző Hatóság);
Kulturråd, statens (Kulturális Ügyek Nemzeti Tanácsa);
Kustbevakningen (Svéd Parti Őrség);
Lantmäteriverket (Földmérési Hivatal);
Livrustkammaren/Skoklosters slott/ Hallwylska museet (Királyi Fegyvertár);
Livsmedelsverk, statens (Országos Élelmiszerügyi Hivatal);
Lotteriinspektionen (Nemzeti Szerencsejáték-felügyelet);
Läkemedelsverket (Gyógyászatitermék-ügynökség);
Länsrätterna (Megyei közigazgatási bíróságok) (24);
Länsstyrelserna (Megyei közigazgatási hivatalok) (24);
Pensionsverk, statens (Állami Nyugdíjhivatal);
Marknadsdomstolen (Piaci ügyekkel foglalkozó bíróság);
Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges (Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet);
Moderna museet (Modern Múzeum);
Musiksamlingar, statens (Svéd Nemzeti Zenegyűjtemény);
Naturhistoriska riksmuseet (Természettörténeti Múzeum);
Naturvårdsverket (Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség);
Nordiska Afrikainstitutet (Afrikai Tanulmányok Skandináv Intézete);
Nordiska högskolan för folkhälsovetenskap (Észak-Európai Népegészségügyi Iskola);
Notarienämnden (Közjegyzői hivatalok);
Myndigheten för internationella adoptionsfrågor (Belföldi örökbefogadási ügyekkel foglalkozó svéd nemzeti bizottság);
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) (A Svéd Gazdasági és Regionális Növekedés Ügynöksége);
Ombudsmannen mot etnisk diskriminering (Az Etnikai Megkülönböztetés Elleni Ombudsman Hivatala);
Patentbesvärsrätten (Szabadalmi Ügyek Fellebbviteli Bírósága);
Patent- och registreringsverket (Szabadalmi Hivatal);
Personadressregisternämnd statens, SPAR-nämnden (Svéd Lakossági Lakcímnyilvántartó Hivatal);
Polarforskningssekretariatet (Sarkkutatási Titkárság);
Presstödsnämnden (Sajtótámogatási Tanács);
Radio- och TV-verket (Svéd Rádió- és Televíziós Hatóság);
Regeringskansliet (Kormányhivatalok);
Regeringsrätten (Közigazgatási legfelsőbb bíróság);
Riksantikvarieämbetet (Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala);
Riksarkivet (Nemzeti Levéltár);
Riksbanken (Svéd Nemzeti Bank);
Riksdagsförvaltningen (Parlamenti Igazgatási Hivatal);
Riksdagens ombudsmän, JO (Parlamenti Ombudsman);
Riksdagens revisorer (Parlamenti pénzügyi ellenőrök);
Riksgäldskontoret (Nemzeti Adósságkezelő Hivatal);
Rikspolisstyrelsen (Nemzeti Rendőri Bizottság);
Riksrevisionen (Állami Számvevőszék);
Riksutställningar, Stiftelsen (Vándorkiállítások Szolgálata);
Rymdstyrelsen (Nemzeti Űrtanács);
Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap (Svéd Munkaügyi és Társadalomkutatási Tanács);
Räddningsverk, statens (Nemzeti Mentőszolgálati Testület);
Rättshjälpsmyndigheten (Regionális Jogsegély-hatóság);
Rättsmedicinalverket (Törvényszéki Orvostani Hivatal);
Sameskolstyrelsen och sameskolor (Számi [Lapp] Bentlakásos iskola, Számi [Lapp] Iskolák);
Sjöfartsverket (Nemzeti Tengerészeti Hatóság);
Maritima museer, statens (Nemzeti tengerészeti múzeumok);
Skatteverket (Svéd Adóhivatal);
Skogsstyrelsen (Erdészeti Hivatal);
Skolverk, statens (Nemzeti Oktatási Ügynökség);
Smittskyddsinstitutet (Fertőző Betegségek Országos Intézete);
Socialstyrelsen (Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal);
Sprängämnesinspektionen (Robbanó- és Gyúlékony Anyagok Felügyelete);
Statistiska centralbyrån (Központi Statisztikai Hivatal);
Statskontoret (Igazgatási Fejlesztési Ügynökség);
Strålsäkerhetsmyndigheten (Svéd Sugárzásbiztonsági Hivatal);
Styrelsen för internationellt utvecklingssamarbete, SIDA (Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Hivatal);
Styrelsen för psykologiskt försvar (Nemzeti Pszichológiai Védelmi és Megfelelőség-értékelési Tanács);
Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll (Svéd Akkreditációs Tanács);
Svenska Institutet, stiftelsen (Svéd Intézet);
Talboks- och punktskriftsbiblioteket (Beszélő Könyvek és Braille Kiadványok Könyvtára);
Tingsrätterna (Kerületi és városi bíróságok) (97);
Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet (Bírák Jelölőbizottsága);
Totalförsvarets pliktverk (A Fegyveres Erők Nyilvántartási Tanácsa);
Totalförsvarets forskningsinstitut (Svéd Nemzetvédelmi Kutatóintézet);
Tullverket (Svéd Vámhivatal);
Turistdelegationen (Svéd Idegenforgalmi Hivatal);
Ungdomsstyrelsen (Ifjúsági Ügyek Nemzeti Hivatala);
Universitet och högskolor (Egyetemek és főiskolák);
Utlänningsnämnden (Külföldiek Jogorvoslati Hivatala);
Utsädeskontroll, statens (Nemzeti Vetőmagvizsgáló és -minősítő Intézet);
Vatten- och avloppsnämnd, statens (Állami Vízellátási és Szennyvízgazdálkodási Igazgatóság);
Verket för högskoleservice (VHS) (Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség);
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) (Svéd Gazdasági és Regionális Fejlesztési Ügynökség);
Vetenskapsrådet (Svéd Kutatási Tanács);
Veterinärmedicinska anstalt, statens (Nemzeti Állatorvos-tudományi Intézet);
Väg- och transportforskningsinstitut, statens (Svéd Nemzeti Közút- és Közlekedéskutatási Intézet);
Växtsortnämnd, statens (Növényfajtákkal foglalkozó nemzeti testület);
Åklagarmyndigheten (Svéd Ügyészség);
Krisberedskapsmyndigheten (Svéd Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség).
Megjegyzések az A. szakaszhoz
1. „Az Európai Unió tagállamainak ajánlatkérő szervei” kifejezés magában foglalja valamely európai uniós tagállam bármely ajánlatkérőjének bármely alárendelt szervét is, feltéve, hogy az nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.
2. Ami az intézmények által lefolytatott, védelmi és biztonsági célú beszerzéseket illeti, csak azok a nem érzékeny és nem hadászati célú anyagok szerezhetők be, amelyek szerepelnek a D. szakaszhoz csatolt jegyzékben.
B. SZAKASZ
A KÖZPONTI SZINT ALATTI KORMÁNYZATI SZERVEK
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 200 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 200 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
A beszerzést végző szervek:
1. Valamennyi regionális vagy helyi ajánlatkérő szerv
Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (NUTS-rendelet) 2 szerinti közigazgatási egységek valamennyi ajánlatkérő szerve.
A 28. fejezet alkalmazásában „regionális ajánlatkérő szervek”: a NUTS-rendelet értelmében a NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó közigazgatási egységek ajánlatkérő szervei.
A 28. fejezet alkalmazásában „helyi ajánlatkérő szervek”: a NUTS-rendelet értelmében a NUTS 3 alá tartozó közigazgatási egységek és az azoknál kisebb közigazgatási egységek ajánlatkérő szervei.
2. Az uniós közbeszerzési irányelvek szerint közjogi intézménynek minősülő valamennyi ajánlatkérő szerv.
„Közjogi intézmény” minden olyan intézmény:
(a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
(b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint
(c) amelynek testületét többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza, vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; és tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi hatóság vagy más közjogi intézmény nevezi ki.
C. SZAKASZ
A 28. FEJEZET RENDELKEZÉSEI SZERINT BESZERZÉST VÉGZŐ KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 400 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 400 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
Valamennyi olyan közszolgáltató ajánlatkérő, amelynek beszerzései a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: közüzemi irányelv) 3 hatálya alá esnek, és amely ajánlatkérő szervnek (például az A. és a B. szakasz alá besorolt szervek) vagy közvállalkozásnak 4 minősül, és amelynek tevékenységei között szerepel az alábbi területek valamelyike vagy azok bármilyen kombinációja:
(a) repülőterek és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése légi fuvarozók számára;
(b) a tengeri vagy belvízi közlekedésben részt vevő fuvarozók számára tengeri vagy belvízi kikötők vagy más közlekedési terminálok biztosítása;
Megjegyzések a C. szakaszhoz
1. A fent felsorolt tevékenységek végzésére odaítélt szerződések, amennyiben az érintett piacon azzal kapcsolatban verseny áll fenn, nem tartoznak a 28. fejezet hatálya alá.
2. A 28. fejezet nem vonatkozik az e szakaszban foglalt beszerzést végző szervek által odaítélt olyan szerződésekre, amelyek
– nem az e szakaszban meghatározott tevékenységeikre, vagy ilyen tevékenységek nem tagországbeli kifejtésére irányulnak,
– harmadik félnek történő újraeladás vagy bérbeadás céljára irányulnak, feltéve, hogy a közbeszerzés kiírója nem élvez különleges vagy kizárólagos eladási vagy bérbeadási jogot az ilyen szerződések tárgyára vonatkozóan, és más intézmények szabadon, a közbeszerzés kiírójával megegyező feltételek mellett adhatják el vagy bérbe.
3. I. Feltéve, hogy teljesülnek a II. bekezdésben foglalt feltételek, a 28. fejezet nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket:
(i) valamely, beszerzést végző szerv egy kapcsolt vállalkozásnak 5 ítél oda, vagy
(ii) valamely, kizárólag beszerzést végző szervekből álló, e szakasz a) és b) albekezdése szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely a beszerzést végző szervek valamelyikéhez kapcsolódik.
II. Az I. bekezdés a szolgáltatásokra vagy áruszállításokra irányuló szerződésekre alkalmazandó, feltéve, hogy a szolgáltatások és áruszállítások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen szolgáltatások vagy áruszállítások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik 6 .
4. A 28. fejezet nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket:
(i) valamely, kizárólag beszerzést végző szervekből álló, e szakasz a) és b) albekezdése szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda a beszerzést végző szervek valamelyikének, vagy
(ii) egy beszerzést végző szerv ítél oda egy olyan közös vállalkozásnak, amelynek maga is tagja,
feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és a közös vállalkozást létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalkozást alkotó, beszerzést végző szerveknek legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalkozás tagjainak kell maradniuk.
D. SZAKASZ
ÁRUK
1. A 28. fejezetben szereplő eltérő rendelkezés hiányában az A. szakaszban felsorolt szervek által beszerzett valamennyi áru a 28. fejezet hatálya alá tartozik.
2. A 28. fejezet kizárólag azokra az árukra vonatkozik, amelyeket a Kombinált Nómenklatúra (KN) alább meghatározott árucsoportjai határoznak meg, és amelyeket Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország védelmi és biztonsági minisztériumai szereznek be:
|
25. árucsoport |
Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement |
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
|
27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok kivéve: ex 2710: különleges motor-tüzelőanyagok |
|
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból kivéve: ex 2808: robbanóanyagok ex 2813: robbanóanyagok ex 2814: könnygáz ex 2825: robbanóanyagok ex 2829: robbanóanyagok ex 2834: robbanóanyagok ex 2844: mérgező termékek ex 2845: mérgező termékek ex 2847: robbanóanyagok ex 2852: mérgező termékek ex 2853: mérgező termékek |
|
29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok kivéve: ex 2904: robbanóanyagok ex 2905: robbanóanyagok ex 2908: robbanóanyagok ex 2909: robbanóanyagok ex 2912: robbanóanyagok ex 2913: robbanóanyagok ex 2914: mérgező termékek ex 2915: mérgező termékek ex 2916: mérgező termékek ex 2920: mérgező termékek ex 2921: mérgező termékek ex 2922: mérgező termékek ex 2933: robbanóanyagok ex 2926: mérgező termékek ex 2928: robbanóanyagok |
|
30. árucsoport: |
Gyógyszeripari termékek |
|
31. árucsoport: |
Trágyázószerek |
|
32. árucsoport: |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták |
|
33. árucsoport: |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények |
|
34. árucsoport: |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló cikkek, mintázópaszták, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények |
|
35. árucsoport: |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek |
|
37. árucsoport: |
Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek |
|
38. árucsoport: |
A vegyipar különféle termékei kivéve: ex 3824: mérgező termékek |
|
39. árucsoport: |
Műanyagok és ezekből készült árucikkek kivéve: ex 3912: robbanóanyagok |
|
40. árucsoport: |
Gumi és ebből készült árucikkek kivéve: ex 4011: golyóálló gumiabroncsok |
|
41. árucsoport: |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr |
|
42. árucsoport: |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
|
43. árucsoport: |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk |
|
44. árucsoport: |
Fa és faipari termékek; faszén |
|
45. árucsoport: |
Parafa és parafa áruk |
|
46. árucsoport: |
Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk |
|
47. árucsoport: |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
|
48. árucsoport: |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
|
49. árucsoport: |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
|
65. árucsoport: |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei |
|
66. árucsoport: |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei |
|
67. árucsoport: |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
|
68. árucsoport: |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagból készült áruk |
|
69. árucsoport: |
Kerámiatermékek |
|
70. árucsoport: |
Üveg és üvegáruk |
|
71. árucsoport: |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék |
|
73. árucsoport: |
Vas- vagy acéláruk |
|
74. árucsoport: |
Réz és ebből készült áruk |
|
75. árucsoport: |
Nikkel és ebből készült áruk |
|
76. árucsoport: |
Alumínium és ebből készült áruk |
|
78. árucsoport: |
Ólom és ebből készült áruk |
|
79. árucsoport: |
Cink és ebből készült áruk |
|
80. árucsoport: |
Ón és ebből készült áruk |
|
81. árucsoport: |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
|
82. árucsoport: |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből kivéve: ex 8207: szerszámok nem nemesfémből ex 8209: szerszámok és mindezek részei nem nemesfémből |
|
83. árucsoport: |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből |
|
84. árucsoport: |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei kivéve: 8407: motorok 8408: motorok ex 8411: egyéb motorok ex 8412: egyéb motorok ex 8458: gép ex 8486: gép ex 8471: automatikus adatfeldolgozó gépek ex 8473: a 8471 vtsz. alá tartozó gépek alkatrészei ex 8401: atomreaktorok |
|
85. árucsoport: |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai kivéve: ex 8517: távközlési felszerelések ex 8525: átviteli készülékek ex 8527: átviteli készülékek |
|
86. árucsoport: |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés kivéve: ex 8601: páncélozott villanymozdonyok ex 8603: egyéb páncélozott mozdonyok ex 8605: vagonok ex 8604: javítóvagonok |
|
87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével kivéve: 8710: harckocsik és más páncélozott járművek 8701: traktorok ex 8702: katonai járművek ex 8705: műszaki segélykocsik ex 8711: motorkerékpárok ex 8716: pótkocsik |
|
89. árucsoport |
Hajó, csónakok és más úszószerkezetek kivéve: ex 8906: hadihajók |
|
90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai kivéve: ex 9005: két szemlencsés távcsövek ex 9013: vegyes eszközök, lézerek ex 9014: távmérő berendezések ex 9028: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 9030: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 9031: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 9012: mikroszkópok ex 9018: orvosi műszerek ex 9019: mechanoterápiás készülékek ex 9021: ortopédiai készülékek ex 9022: röntgenberendezések |
|
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
|
92. árucsoport |
Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai |
|
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek kivéve: ex 9401: repülőgépülések |
|
96. árucsoport |
Különböző áruk |
E. SZAKASZ
SZOLGÁLTATÁSOK
Az MTN.GNS/W/120 dokumentumban található általános szolgáltatáslista szerint meghatározott alábbi szolgáltatásokat érinti*:
|
Tárgy |
CPC-hivatkozási szám |
|
Karbantartási és javítási szolgáltatások |
6112, 6122, 633, 886 |
|
Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását |
712 (kivéve 71235), 7512, 87304 |
|
Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását |
73 (kivéve 7321) |
|
Postai küldemények szárazföldi és légi szállítása, a vasúti szállítás kivételével |
71235, 7321 |
|
Távközlési szolgáltatások |
752 |
|
Számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások; |
84 |
|
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások |
862 |
|
Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
864 |
|
Vezetési tanácsadási szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások |
865, 866** |
|
Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások, településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások; kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás; műszaki vizsgálat, elemzés |
867 |
|
Hirdetési szolgáltatások |
871 |
|
Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások |
874, 82201–82206 |
|
Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon |
88442 |
|
Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági és hasonló szolgáltatások |
94 |
A fent felsorolt szolgáltatásokon kívül a következő (az ENSZ ideiglenes központi termékosztályozásával (CPC Prov. 7 ) összhangban azonosított) szolgáltatások beszerzése is e fejezet hatálya alá tartozik az A., B. és C. szakasz hatálya alá tartozó szervek tekintetében:
– szállodai és éttermi szolgáltatások (CPC 641)***,
– étkeztetési szolgáltatások (CPC 642)***,
– italfelszolgálási szolgáltatások (CPC 643)***,
– távközléssel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 754)***,
– ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások: díjazással vagy szerződéses alapon (CPC 8220),
– egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 87901, 87903, 87905–87907),
– oktatási szolgáltatások (CPC 92).
Megjegyzések az E. szakaszhoz
1. Az e szakasz hatálya alá tartozó bármely szolgáltatásnak az A., B. vagy C. szakaszban meghatározott, beszerzést végző szervek általi beszerzése csak annyiban minősül az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzésnek Chile szolgáltatója tekintetében, amennyiben Chile az adott szolgáltatást a 28-B. melléklet E. szakaszának hatálya alá vonta.
2. *Olyan szolgáltatások kivételével, amelyeket a szerveknek – egy kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés alapján – valamely más ajánlatkérőtől kell beszerezniük.
3. **A választottbírói és békéltetési szolgáltatások kivételével.
4. ***A szállodai és éttermi szolgáltatásokra (CPC 641), az étkeztetési szolgáltatásokra (CPC 642), az italfelszolgálási szolgáltatásokra (CPC 643) és az oktatási szolgáltatásokra (CPC 92) vonatkozó szerződések a chilei beszállítókra – ideértve a szolgáltatókat – vonatkozó nemzeti elbánás hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy az érintett szolgáltatások értéke eléri vagy meghaladja a 750 000 EUR-t, ha azokat az e melléklet A. vagy B. szakaszának hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ítélik oda, illetve, hogy azok értéke eléri vagy meghaladja az 1 000 000 EUR-t, amennyiben azokat az e melléklet C. szakaszának hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ítélik oda.
F. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
Fogalommeghatározás:
E szakasz alkalmazásában „építési szolgáltatásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek célja bármilyen magas- vagy mélyépítési munkák megvalósítása, az ideiglenes központi termékosztályozás 51. főcsoportja (a továbbiakban: a CPC 51. főcsoportja) értelmében.
A CPC 51. főcsoportjának listája:
Az 51. főcsoportban felsorolt összes szolgáltatás.
A CPC 51. főcsoportjának listája
|
Csoport |
Osztály |
Alosztály |
Cím |
Megfelelő ISCI-kód |
|
5. SZAKASZ |
ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK ÉS ÉPÍTKEZÉSEK: FÖLD |
|||
|
51. FŐCSOPORT |
ÉPÍTÉSI MUNKÁK |
|||
|
511 |
Építkezés előtti előkészítő munkák az építkezési területen |
|||
|
5111 |
51110 |
Építkezési terület felmérése |
4510 |
|
|
5112 |
51120 |
Bontási munka |
4510 |
|
|
5113 |
51130 |
Tereprendezési és eltakarítási munkák |
4510 |
|
|
5114 |
51140 |
Földkitermelési és talajmozgatási munka |
4510 |
|
|
5115 |
51150 |
Építkezési terület előkészítése mélyépítéshez |
4510 |
|
|
5116 |
51160 |
Állványozás |
4520 |
|
|
512 |
Építkezési munkák kivitelezése |
|||
|
5121 |
51210 |
Egy-/kétlakásos épületek építése |
4520 |
|
|
5122 |
51220 |
Többlakásos épületek építése |
4520 |
|
|
5123 |
51230 |
Raktárak és ipari épületek építése |
4520 |
|
|
5124 |
51240 |
Kereskedelmi épületek építése |
4520 |
|
|
5125 |
51250 |
Szórakoztatási célú épületek építése |
4520 |
|
|
5126 |
51260 |
Szállodák, éttermek és hasonló létesítmények építése |
4520 |
|
|
5127 |
51270 |
Oktatási létesítmények építése |
4520 |
|
|
5128 |
51280 |
Egészségügyi létesítmények építése |
4520 |
|
|
5129 |
51290 |
Egyéb épületek építése |
4520 |
|
|
513 |
Építőmérnöki munkák |
|||
|
5131 |
51310 |
Autópályák (magasépítészeti autópályák kivételével), utcák, utak, vasutak, repülőtéri kifutópályák építése |
4520 |
|
|
5132 |
51320 |
Hidak, magasépítészeti autópályák, alagutak és felszín alatti útpályák építése |
4520 |
|
|
5133 |
51330 |
Vízi utak, kikötők, gátak és egyéb vízépítészeti létesítmények építése |
4520 |
|
|
5134 |
51340 |
Csővezetékek, távközlési és villamosenergia-távvezetékek (kábelek) építése |
4520 |
|
|
5135 |
51350 |
Helyi csővezetékek és kábelvezetékek építése; járulékos tevékenységek |
4520 |
|
|
5136 |
51360 |
Bányaipari és gyártólétesítmények építése |
4520 |
|
|
5137 |
Sport- és szabadidő-létesítmények építése |
|||
|
51371 |
Stadionok és sportpályák építése |
4520 |
||
|
51372 |
Egyéb sport- és szabadidő-létesítmények építése (például uszodák, teniszpályák, golfpályák stb.) |
4520 |
||
|
5139 |
51390 |
Máshol nem meghatározott vagy feltüntetett építészeti munkák |
4520 |
|
|
514 |
5140 |
51400 |
Előre gyártott szerkezetek felállítása és összeszerelése |
4520 |
|
515 |
Különleges szakipari építési munkák |
|||
|
5151 |
51510 |
Alapozás, beleértve a cölöpverést is |
4520 |
|
|
5152 |
51520 |
Vízkútfúrás |
4520 |
|
|
5153 |
51530 |
Tetőfedés és vízmentesítés |
4520 |
|
|
5154 |
51540 |
Betonozás |
4520 |
|
|
5155 |
51550 |
Acélszerkezetek hajlítása, felállítása (beleértve a hegesztési munkákat is) |
4520 |
|
|
5156 |
51560 |
Kőművesmunka |
4520 |
|
|
5159 |
51590 |
Egyéb különleges szakipari építési munkák |
4520 |
|
|
516 |
Szerelési munkák |
|||
|
5161 |
51610 |
Fűtés, szellőztetés, légkondicionálás szerelése |
4530 |
|
|
5162 |
51620 |
Vízvezeték- és lefolyócső-szerelés |
4530 |
|
|
5163 |
51630 |
Gázszerelvények telepítése |
4530 |
|
|
5164 |
Villanyszerelési munkák |
|||
|
51641 |
Villanyvezetékek és szerelvények szerelése |
4530 |
||
|
51642 |
Tűzriasztó rendszer kiépítése |
4530 |
||
|
51643 |
Riasztórendszerek kiépítése |
4530 |
||
|
51644 |
Lakossági antenna szerelése |
4530 |
||
|
51649 |
Egyéb villanyszerelési munkák |
4530 |
||
|
5165 |
51650 |
Szigetelési munkák (villanyvezetékek, víz, fűtés, hang) |
4530 |
|
|
5166 |
51660 |
Kerítés- és korlátépítési munkák |
4530 |
|
|
5169 |
Egyéb szerelési munkák |
|||
|
51691 |
Felvonó- és mozgólépcső-szerelés |
4530 |
||
|
51699 |
Máshol nem meghatározott vagy feltüntetett egyéb szerelési munkák |
4530 |
||
|
517 |
Befejező építési munkák |
|||
|
5171 |
51710 |
Üvegezés és ablaküvegek behelyezése |
4540 |
|
|
5172 |
51720 |
Vakolás |
4540 |
|
|
5173 |
51730 |
Festés és mázolás |
4540 |
|
|
5174 |
51740 |
Padlóburkolás és csempézés |
4540 |
|
|
5175 |
51750 |
Egyéb padlóburkoló, falburkoló és tapétázási munkák |
4540 |
|
|
5176 |
51760 |
Épületasztalos- és ácsmunkák |
4540 |
|
|
5177 |
51770 |
Belsőépítészeti dekorációs munkák |
4540 |
|
|
5178 |
51780 |
Díszítőelemek szerelése |
4540 |
|
|
5179 |
51790 |
Egyéb befejező építési munkák |
4540 |
|
|
518 |
5180 |
51800 |
Épületek és közmű létesítmények bontásához és építéséhez szükséges berendezések bérbeadásával kapcsolatos szolgáltatások, kezelő személyzettel |
4550 |
G. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓK
Fogalommeghatározás:
„építési koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több beszerzést végző szerv egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz valamely építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.
Az építési koncesszió odaítélésével a gazdasági szereplőre hárul a szóban forgó építmények hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Az eszközölt beruházások vagy az építmények hasznosítása során felmerült költségek megtérülése nem garantálható.
Hatály:
Az építési koncessziós szerződések tekintetében, amennyiben azokat az A. vagy a B. szakasz hatálya alá tartozó szervek ítélik oda és az értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 SDR-t, a következő rendelkezések alkalmazandók: 28.1. cikk, 28.2. cikk (a (7) és (8) bekezdés kivételével), 28.3. cikk, 28.4. cikk (az (5) bekezdés kivételével), 28.5. cikk, 28.6. cikk (a (2) bekezdés c) és e) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés kivételével), 28.7. cikk, 28.9. cikk, 28.10. cikk, 28.11. cikk, a 28.12. cikk (1) bekezdése, a 28.14. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, 28.16. cikk, 28.17. cikk, 28.18. cikk, 28.19. cikk, 28.20. cikk, 28.21. cikk.
Megjegyzések:
Erre a kötelezettségvállalásra a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 11. és 12. cikkében meghatározott mentességek vonatkoznak.
H. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK
1. A 28. fejezet nem terjed ki a következőkre:
(a) mezőgazdasági támogatási programok és emberi élelmezési programok (pl. élelmiszersegélyezés, beleértve a sürgős segítségnyújtást is) elősegítésére termelt mezőgazdasági termékek beszerzése;
(b) műsorszolgáltatók általi, programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó beszerzések, valamint közvetítési időre vonatkozó szerződések; vagy
(c) az A. vagy a B. szakasz hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek által végzett, az ivóvíz, az energia, a közlekedés és a postai ágazat területét érintő tevékenységekkel kapcsolatos beszerzések nem tartoznak e fejezet hatály alá, kivéve, ha azok a C. szakasz hatálya alá tartoznak, és azokra az alkalmazandó küszöbértékek vonatkoznak.
2. Az Åland-szigetek (Ahvenanmaa) tekintetében az Ausztria, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés Åland-szigetekről szóló 2. jegyzőkönyvében foglalt különös feltételek alkalmazandók.
I. SZAKASZ
A BESZERZÉSI INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK
1. Az Uniós Fél által a törvények, rendeletek, bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok, általános szerződési feltételek és a 28.5. cikk hatálya alá tartozó kormányzati beszerzésekkel kapcsolatos eljárások közzétételére használt elektronikus vagy nyomtatott médiumok
1.1 Európai Unió
Az Európai Unió közbeszerzési rendszerére vonatkozó információk:
– http://simap.ted.europa.eu/index_en.html
– Az Európai Unió Hivatalos Lapja
1.2 Tagállamok
1.2.1 Belgium
1. Törvények, királyi rendeletek, miniszteri rendeletek, miniszteri körlevelek:
– le Moniteur Belge.
2. Joggyakorlat:
– Pasicrisie.
1.2.2 Bulgária
1. Jogszabályok és egyéb rendelkezések:
– Държавен вестник (Hivatalos Közlöny).
2. Bírósági határozatok:
– http://www.sac.government.bg.
3. Általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és eljárási szabályok:
– http://www.aop.bg;
– http://www.cpc.bg
1.2.3 Csehország
1. Jogszabályok és egyéb rendelkezések:
– A Cseh Köztársaság jogszabályainak gyűjteménye.
2. A Versenyvédelmi Hivatal döntései:
– A Versenyvédelmi Hivatal döntéseinek gyűjteménye.
1.2.4 Dánia
1. Törvények és rendeletek:
– Lovtidende.
2. Bírósági határozatok:
– Ugeskrift for Retsvaesen.
3. Közigazgatási határozatok és eljárások:
– Ministerialtidende.
4. A Dán Közbeszerzési Panaszbizottság döntései:
– Kendelser fra Klagenævnet for Udbud.
1.2.5 Németország
1. Jogszabályok és egyéb szabályozás:
– Bundesgesetzblatt;
– Bundesanzeiger.
2. Bírósági határozatok:
– Entscheidungsammlungen des: Bundesverfassungsgerichts; Bundesgerichtshofs; Bundesverwaltungsgerichts Bundesfinanzhofs sowie der Oberlandesgerichte.
1.2.6 Észtország
1. Törvények, rendeletek és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok:
– Riigi Teataja - http://www.riigiteataja.ee.
2. Kormányzati beszerzésekre vonatkozó eljárások:
– https://riigihanked.riik.ee.
1.2.7 Írország
1. Jogszabályok és egyéb szabályozás:
– Iris Oifigiuil (Az Ír Kormány Hivatalos Közlönye).
1.2.8 Görögország
1. Epishmh efhmerida eurwpaikwn koinothtwn (A Görög Kormány Hivatalos Közlönye).
1.2.9 Spanyolország
1. Jogszabály:
– Boletín Oficial del Estado.
2. Bírósági ítéletek:
– Bírói Dokumentációs Központ (Centro de Documentación Judicial (Cendoj)) https://www.poderjudicial.es/search/indexAN.jsp;
– Spanyolország Alkotmánybírósága (Base de datos pública de jurisprudencia del Tribunal Constitucional), http://hj.tribunalconstitucional.es/es;
– Szerződésekkel Kapcsolatos Fellebbezések Központi Közigazgatási Bírósága (Tribunal Administrativo Central de Recursos Contractuales) https://www.hacienda.gob.es/es-ES/Areas%20Tematicas/Contratacion/TACRC/Paginas/BuscadordeResoluciones.aspx
1.2.10 Franciaország
1. Jogszabály:
– Journal Officiel de la République française.
2. Joggyakorlat:
– Recueil des arrêts du Conseil d'État.
– Revue des marchés publics.
1.2.11 Horvátország
1. Narodne novine - http://www.nn.hr.
1.2.12 Olaszország
1. Jogszabály:
– Gazzetta Ufficiale.
2. Joggyakorlat:
– Nincs hivatalos kiadvány.
1.2.13 Ciprus
1. Jogszabály:
– Επίσημη Εφημερίδα της Δημοκρατίας (A Ciprusi Köztársaság Hivatalos Közlönye).
2. Bírósági határozatok:
– Αποφάσεις Ανωτάτου Δικαστηρίου 1999 – Τυπογραφείο της Δημοκρατίας (A Legfelsőbb Bíróság határozatai – Nyomda).
1.2.14 Lettország
1. Jogszabály:
– Latvijas vēstnesis (Hivatalos Lap).
1.15.15 Litvánia
1. Törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések:
– Teisės aktų registras (Jogi aktusok nyilvántartása).
2. Bírósági határozatok, joggyakorlat:
– A Litván Legfelsőbb Bíróság Értesítője („Teismų praktika”),
– A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Értesítője („Administracinių teismų praktika”).
1.15.16 Luxemburg
1. Jogszabály:
– Memorial.
2. Joggyakorlat:
– Pasicrisie.
1.2.17 Magyarország
1. Jogszabály:
– Magyar Közlöny.
2. Joggyakorlat:
– Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja.
1.2.18 Málta
1. Jogszabály:
– Government Gazette.
1.19.19 Hollandia
1. Jogszabály:
– Nederlandse Staatscourant and/or Staatsblad.
2. Joggyakorlat:
– Nincs hivatalos kiadvány.
1.19.20 Ausztria
1. Jogszabály:
– Österreichisches Bundesgesetzblatt;
– Amtsblatt zur Wiener Zeitung.
2. Bírósági határozatok:
– Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofes, Verwaltungsgerichtshofes, Obersten Gerichtshofes, der Oberlandesgerichte, des Bundesverwaltungsgerichtes und der Landesverwaltungsgerichte - http://ris.bka.gv.at/Judikatur/.
1.2.21 Lengyelország
1. Jogszabály:
– Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Jogi Közlönye).
2. Bírósági határozatok, joggyakorlat:
– "Zamówienia publiczne w orzecznictwie. Wybrane orzeczenia zespołu arbitrów i Sądu Okręgowego w Warszawie” (Válogatás választottbírósági ítéletekből és a Varsói Regionális Bíróság ítéleteiből).
1.2.22 Portugália
1. Jogszabály:
– Diário da República Portuguesa 1a Série A e 2a série.
2. Bírósági kiadványok:
– Boletim do Ministério da Justiça;
– Colectânea de Acordos do Supremo Tribunal Administrativo;
– Colectânea de Jurisprudencia Das Relações.
1.2.23 Románia
1. Jogszabályok és egyéb rendelkezések:
– Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye).
2. Bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és más eljárások: http://www.anrmap.ro.
1.2.24 Szlovénia
1. Jogszabály:
– A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja.
2. Bírósági határozatok:
– Nincs hivatalos kiadvány.
1.2.25 Szlovákia
1. Jogszabály:
– Zbierka zakonov (Jogszabálygyűjtemény).
2. Bírósági határozatok:
– Nincs hivatalos kiadvány.
1.2.26 Finnország
1. Suomen Säädöskokoelma – Finlands Författningssamling (Finnország törvénytára).
2. Ålands Författningssamling (Åland törvénytára).
1.2.27 Svédország
Svensk Författningssamling (Svédország törvénytára).
2. Az Uniós Fél által a 28.6. cikk, a 28.8. cikk (7) bekezdése és a 28.17. cikk (2) bekezdése által – a 28.5. cikknek megfelelően – előírt értesítések közzétételéhez használt elektronikus vagy nyomtatott médiumok
2.1 Európai Unió
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának kiegészítése, és annak elektronikus változata:
TED (az uniós közbeszerzések hirdetményeinek adatbázisa) http://ted.europa.eu (a következő portálon is elérhető:
http://simap.ted.europa.eu/index_en.html)
2.2 Tagállamok
2.2.1 Belgium
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Le Bulletin des Adjudications;
3. Egyéb kiadványok a szaksajtóban.
2.2.2 Bulgária
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Държавен вестник (Hivatalos Közlöny) – http://dv.parliament.bg;
3. Közbeszerzési Jegyzék – http://www.aop.bg.
2.2.3 Csehország
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.4 Dánia
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.5 Németország
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.6 Észtország
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.7 Írország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. eTenders (www.eTenders.gov.ie).
2.2.8 Görögország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Közlemények a napilapokban, valamint a pénzügyi, a regionális és a szaksajtóban.
2.2.9 Spanyolország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2. A közbeszerzések spanyolországi portálja (Plataforma de Contratación del Sector Público), https://contrataciondelestado.es/wps/portal/plataforma
3. A Spanyol Kormány Hivatalos Közlönye (Boletín Oficial del Estado) https://www.boe.es.
2.2.10 Franciaország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Bulletin officiel des annonces des marchés publics (Francia Hivatalos Közbeszerzési Értesítő).
2.2.11 Horvátország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Elektronički oglasnik javne nabave Republike Hrvatske (A Horvát Köztársaság Elektronikus Közbeszerzési Hirdetményei).
2.2.12 Olaszország
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.13 Ciprus
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. A Ciprusi Köztársaság Hivatalos Lapja;
3. Helyi napi sajtó.
2.2.14 Lettország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Latvijas vēstnesis (Hivatalos Lap).
2.2.15 Litvánia
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Centrinė viešųjų pirkimų informacinė sistema (Központi Közbeszerzési Portál);
3. Információs kiegészítés „Informaciniai pranešimai” a Litván Köztársaság Hivatalos Lapjához („Valstybės žinios”).
2.2.16 Luxemburg
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Napilapok.
2.2.17 Magyarország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja.
2.2.18 Málta
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Government Gazette.
2.2.19 Hollandia
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.20 Ausztria
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Amtsblatt zur Wiener Zeitung.
2.2.21 Lengyelország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Biuletyn Zamówień Publicznych (Közbeszerzési Értesítő).
2.2.22 Portugália
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
2.2.23 Románia
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye);
3. Elektronikus Közbeszerzési Rendszer – http://www.e-licitatie.ro.
2.2.24 Szlovénia
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Portal javnih naročil - http://www.enarocanje.si/?podrocje=portal.
2.2.25 Szlovákia
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Vestnik verejneho obstaravania (Közbeszerzések Lapja).
2.2.26 Finnország
1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja;
2. Julkiset hankinnat Suomessa ja ETA-alueella, Virallisen lehden liite (Közbeszerzések Finnországban és az EGT-ben, Finnország Hivatalos Lapjának kiegészítője).
2.2.27 Svédország
Az Európai Unió Hivatalos Lapja.
________________
28-B. MELLÉKLET
KÖZBESZERZÉS
CHILE
A. SZAKASZ
KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK
1. A 28. fejezet az e szakaszban felsorolt kormányzati szervek központi szintje általi beszerzésekre vonatkozik, amennyiben a beszerzés becsült értéke a J. szakasszal összhangban eléri vagy meghaladja a következő vonatkozó küszöbértéket:
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 95 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 95 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
2. Az (1) bekezdésben meghatározott köszöbértékeket ki kell igazítani a J. szakasszal összhangban.
Szervek listája
Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, a felsoroltakhoz tartozó valamennyi alárendelt szervezet a 28. fejezet hatálya alá tartozik, beleértve a következőket:
1. Presidencia de la República (Köztársasági Elnökség).
2. Ministerio del Interior y Seguridad Pública (A Belügyekért és Közbiztonságért Felelős Minisztérium):
Subsecretaría del Interior;
Subsecretaría de Desarrollo Regional;
Subsecretaría de Prevención del Delito;
Oficina Nacional de Emergencia del Ministerio del Interior (ONEMI);
Servicio Nacional para la Prevención y Rehabilitación del Consumo de Drogas y Alcohol (SENDA);
Fondo Nacional de Seguridad Pública;
Departamento de Extranjería.
3. Ministerio de Relaciones Exteriores (Külügyminisztérium):
Subsecretaría de Relaciones Exteriores;
Subsecretaría de Relaciones Económicas Internacionales;
Instituto Antártico Chileno (INACH);
Dirección Nacional de Fronteras y Límites del Estado (DIFROL);
Agencia de Cooperación Internacional (AGCI).
4. Ministerio de Defensa Nacional (Nemzetvédelmi Minisztérium):
Subsecretaría de Defensa;
Subsecretaría para las Fuerzas Armadas;
Dirección Administrativa del ministerio de Defensa Nacional;
Dirección de Aeronáutica Civil (DGAC);
Dirección General de Movilización Nacional (DGMN);
Academia Nacional de Estudios Políticos y Estratégicos (ANEPE);
Defensa Civil de Chile.
5. Ministerio de Hacienda (Pénzügyminisztérium):
Subsecretaría de Hacienda;
Dirección de Presupuestos (DIPRES);
Servicio de Impuestos Internos (SII);
Tesorería General de la República(TGR);
Servicio Nacional de Aduanas (SNA);
Chilecompra;
Comisión para el Mercado Financiero (CMF).
6. Ministerio Secretaría General de la Presidencia (Az Elnökség Minisztériumának Főtitkársága):
Subsecretaría General de la Presidencia.
7. Ministerio Secretaría General de la Presidencia (Az Elnökség Minisztériumának Főtitkársága):
Subsecretaría General de Gobierno;
Instituto Nacional del Deporte (IND);
División de Organizaciones Sociales (DOS);
Secretaría de Comunicaciones.
8. Ministerio de Economía, Fomento y Turismo (Gazdasági, Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium):
Subsecretaría de Economía y Empresas de Menor Tamaño;
Subsecretaría de Pesca y Acuicultura;
Servicio Nacional de Turismo (SERNATUR);
Servicio Nacional del Consumidor (SERNAC);
Servicio Nacional de Pesca (SERNAPESCA);
Corporación de Fomento de la Producción (CORFO);
Servicio de Cooperación Técnica (SERCOTEC);
Fiscalía Nacional Económica (FNE);
Invest Chile;
Instituto Nacional de Estadísticas (INE);
Instituto de Propiedad Intelectual (INAPI);
Fondo Nacional de Desarrollo Tecnológico y Productivo(FONDEF);
Superintendencia de Insolvencia y Reemprendimiento;
Instituto Nacional de Desarrollo Sustentable de la Pesca Artesanal y de la Acuicultura de Pequeña Escala (INDESPA);
Sistema de Empresas Públicas (SEP).
9. Ministerio de Minería (Bányászati Minisztérium):
Subsecretaría de Minería;
Comisión Chilena del Cobre (COCHILCO);
Servicio Nacional de Geología y Minería (SERNAGEOMIN).
10. Ministerio de Energía (Energiaügyi Minisztérium):
Subsecretaría de Energía;
Comisión Nacional de Energía;
Comisión Chilena de Energía Nuclear (CCHEN);
Superintendencia de Electricidad y Combustible.
11. Ministerio de Desarrollo Social y Familia (Szociális és Családügyi Minisztérium):
Subsecretaría de Evaluación Social;
Subsecretaría de Servicios Sociales;
Subsecretaría de la Niñez;
Corporación Nacional Desarrollo Indígena (CONADI);
Fondo de Solidaridad e Inversión Social (FOSIS);
Servicio Nacional de la Discapacidad (SENADIS);
Instituto Nacional de la Juventud (INJUV);
Servicio Nacional del Adulto Mayor (SENAMA).
12. Ministerio de Educación (Oktatási Minisztérium);
Subsecretaría de Educación;
Subsecretaría de Educación Parvularia;
Subsecretaría de Educación Superior;
Superintendencia de Educación;
Comisión Nacional de Investigación Científica y Tecnológica (CONICYT);
Junta Nacional de Auxilio Escolar y Becas (JUNAEB);
Junta Nacional de Jardines Infantiles (JUNJI);
Centro de Educación y Tecnología (ENLACES).
13. Ministerio de Justicia y Derechos Humanos (Igazságügyi és Emberi Jogi Minisztérium):
Subsecretaría de Justicia;
Subsecretaría de Derechos Humanos;
Servicio Nacional de Menores (SENAME);
Servicio Médico Legal;
Gendarmería de Chile;
Servicio Registro Civil e Identificación;
Corporaciones de Asistencia Judicial.
14. Ministerio del Trabajo y Previsión Social (Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium):
Subsecretaría del Trabajo;
Subsecretaría de Previsión Social;
Dirección del Trabajo;
Servicio Nacional de Capacitación y Empleo (SENCE);
Comisión del Sistema Nacional de Certificación de Competencias Laborales (CHILEVALORA);
Dirección General del Crédito Prendario;
Superintendencia de Pensiones;
Superintendencia de Seguridad Social;
Instituto de Previsión Social (IPS);
Instituto de Seguridad Laboral (ISL);
Fondo Nacional de Pensiones Asistenciales.
15. Ministerio de Obras Públicas (Építésiberuházás-ügyi Minisztérium):
Subsecretaría de Obras Públicas;
Dirección General de Obras Públicas;
Dirección General de Concesiones;
Dirección General de Aguas;
Administración y ejecución de Obras Públicas;
Administración de Servicios de Concesiones Dirección de Aeropuertos;
Dirección de Aeropuertos;
Dirección de Arquitectura;
Dirección de Obras Portuarias;
Dirección de Planeamiento;
Dirección de Obras Hidráulicas;
Dirección de Vialidad;
Dirección de Contabilidad y Finanzas;
Instituto Nacional de Hidráulica;
Superintendencia Servicios Sanitarios (SISS).
16. Ministerio de Transportes y Telecomunicaciones (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium):
Subsecretaría de Transportes;
Subsecretaría de Telecomunicaciones;
Junta de Aeronáutica Civil;
Centro de Control y Certificación Vehicular (3CV);
Comisión Nacional de Seguridad de Tránsito (CONASET);
Unidad Operativa de Control de Tránsito (UOCT).
17. Ministerio de Salud (Egészségügyi Minisztérium):
Subsecretaría de Salud Pública;
Subsecretaría de Redes Asistenciales;
Central de Abastecimiento del Sistema Nacional de Servicios de Salud (CENABAST);
Fondo Nacional de Salud (FONASA);
Instituto de Salud Pública (ISP);
Instituto Nacional del Tórax;
Superintendencia de Salud;
Servicio de Salud Arica y Parinacota;
Servicio de Salud Iquique y Tarapacá;
Servicio de Salud Antofagasta;
Servicio de Salud Atacama;
Servicio de Salud Coquimbo;
Servicio de Salud Valparaíso-San Antonio;
Servicio de Salud Viña del Mar-Quillota;
Servicio de Salud O'Higgins;
Servicio de Salud Maule;
Servicio de Salud Ñuble;
Servicio de Salud Concepción;
Servicio de Salud Tacahuano;
Servicio de Salud Bío-Bío;
Servicio de Salud Arauco;
Servicio de Salud Araucanía Norte;
Servicio de Salud Araucanía Sur;
Servicio de Salud Valdivia;
Servicio de Salud Osorno;
Servicio de Salud Chiloé;
Servicio de Salud Aysén;
Servicio de Salud Magallanes;
Servicio de Salud Metropolitano Norte;
Servicio de Salud Metropolitano Occidente;
Servicio de Salud Central;
Servicio de Salud Oriente;
Servicio de Salud Metropolitano Sur;
Servicio de Salud Metropolitano Sur-Oriente.
18. Ministerio de Vivienda y Urbanismo (Lakásügyi és Várostervezési Minisztérium):
Subsecretaría de Vivienda y Urbanismo;
Parque Metropolitano;
Servicios de Vivienda y Urbanismo.
19. Ministerio de Bienes Nacionales (Nemzeti Vagyonkezelő Minisztérium):
Subsecretaría de Bienes Nacionales.
20. Ministerio de Agricultura (Mezőgazdasági Minisztérium):
Subsecretaría de Agricultura;
Comisión Nacional de Riego (CNR);
Corporación Nacional Forestal (CONAF);
Instituto de Desarrollo Agropecuario (INDAP);
Oficina de Estudios y Políticas Agrícolas (ODEPA);
Servicio Agrícola y Ganadero (SAG);
Instituto de Investigaciones Agropecuarias (INIA);
AgroSeguros;
Agencia Chilena para la Inocuidad y Calidad Alimentaria (ACHIPIA).
21. Ministerio del Medio Ambiente (Környezetvédelmi Minisztérium):
Servicio de Evaluación Ambiental;
Superintendencia de Medio Ambiente.
22. Ministerio del Deporte (Sportügyi Minisztérium):
Subsecretaría del Deporte.
23. Ministerio de las Culturas, las Artes y el Patrimonio (Kulturális, Művészeti és Örökségvédelmi Minisztérium):
Subsecretaría de las Culturas y las Artes;
Subsecretaría del Patrimonio Cultural;
Consejo Nacional de las Culturas y el Patrimonio;
Consejo Nacional del Libro y la Lectura;
Consejo de Fomento de la Música Nacional;
Servicio Nacional del Patrimonio Cultural;
Fondo de Desarrollo de las Artes y la Cultura (FONDART).
24. Ministerio de la Mujer y la Equidad de Género (Nőügyi és a Nemek Közötti Egyenlőségért Felelős Minisztérium):
Subsecretaría de la Mujer y la Equidad de Género.
25. Ministerio de Ciencia, Tecnología, Conocimiento e Innovación (Tudományos, Technológiai, Tudásátadási és Innovációs Minisztérium):
Subsecretaría de Ciencia, Tecnología, Conocimiento e Innovación.
26. Contraloría General de la República (Chilei Főellenőr)
Valamennyi regionális kormányzat (ideértve a jelenlegi és újonnan létrehozott funkciókat, mint például az Intendencias/Gobernadores regionales)
Valamennyi helyi önkormányzat (Gobernaciones, beleértve a jelenlegi „Gobernador”-t és az olyan újonnan létrehozott funkciókat, mint a „Delegado presidencial provincial”)
Megjegyzés:
Minden más központi szerv, beleértve az ezeknek alárendelt regionális és szubregionális szerveket is, feltéve, hogy nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek.
B. SZAKASZ
A KÖZPONTI SZINT ALATTI KORMÁNYZATI SZERVEK
1. A 28. fejezet az e szakaszban felsorolt, a központi szint alatti kormányzati szervek általi beszerzésekre vonatkozik, amennyiben a beszerzés becsült értéke 28-B. melléklet a J. szakaszával összhangban eléri vagy meghaladja a következő vonatkozó küszöbértéket:
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 200 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 200 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
2. Az (1) bekezdésben meghatározott köszöbértékeket ki kell igazítani a J. szakasszal összhangban.
Szervek listája
Valamennyi település (Municipalidades)
Megjegyzés:
Minden más, a központi szint alatti kormányzati szerv – beleértve azok részlegeit is –, valamint minden más, a köz érdekében tevékenykedő szerv, ha közintézmény tényleges gazdálkodási vagy pénzügyi ellenőrzése alatt áll, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű.
C. SZAKASZ
A FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ EGYÉB SZERVEK
1. A 28. fejezet az e szakaszban felsorolt egyéb szervek általi beszerzésekre vonatkozik, amennyiben a beszerzés becsült értéke a J. szakasszal összhangban eléri vagy meghaladja a következő vonatkozó küszöbértéket:
Áruk
Lásd részletesen a D. szakaszban
Értékhatárok 220 000 SDR
Szolgáltatások
Lásd részletesen az E. szakaszban
Értékhatárok 220 000 SDR
Építőipari szolgáltatások
Lásd részletesen az F. szakaszban
Értékhatárok SDR 5 000 000
2. Az (1) bekezdésben meghatározott köszöbértékeket ki kell igazítani a J. szakasszal összhangban.
Szervek listája
1. Empresa Portuaria Arica (Arica kikötői társaság);
2. Empresa Portuaria Iquique (Iquique kikötői társaság);
3. Empresa Portuaria Antofagasta (Antofagasta kikötői társaság);
4. Empresa Portuaria Coquimbo (Coquimbo kikötői társaság);
5. Empresa Portuaria Valparaíso (Valparaíso kikötői társaság);
6. Empresa Portuaria San Antonio (San Antonio kikötői társaság);
7. Empresa Portuaria Talcahuano San Vicente (Talcahuano San Vicente kikötői társaság);
8. Empresa Portuaria Puerto Montt (Puerto Montt kikötői társaság);
9. Empresa Portuaria Chacabuco (Chacabuco kikötői társaság);
10. Empresa Portuaria Austral (Austral kikötői társaság);
11. Aeropuertos de propiedad del Estado, dependientes de la Dirección General de Aeronáutica Civil (DGAC) (A Polgári Repülési Főigazgatóságtól függő állami tulajdonú repülőterek).
Megjegyzések:
Minden más közvállalkozás, amely tevékenységeinek egyike az alábbiakban említett tevékenységek valamelyike vagy ezek bármilyen kombinációja:
(a) repülőterek és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése légi fuvarozók számára; és
(b) tengeri vagy bevízi kikötők vagy más terminálok biztosítása tengeri vagy belvízi fuvarozók számára.
D. SZAKASZ
ÁRUK
A 28. fejezetben szereplő eltérő rendelkezés hiányában az e melléklet A., B. vagy C. szakaszában felsorolt szervek által beszerzett valamennyi áru tekintetében a 28. fejezet alkalmazandó.
E. SZAKASZ
SZOLGÁLTATÁSOK
A 28. fejezetben szereplő eltérő rendelkezés hiányában az e melléklet A., B. vagy C. szakaszában felsorolt szervek által beszerzett valamennyi szolgáltatás tekintetében a 28. fejezet alkalmazandó.
F. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
A 28. fejezetben szereplő eltérő rendelkezés hiányában az e melléklet A., B. vagy C. szakaszában felsorolt szervek által – építési koncessziós szerződés keretében is – beszerzett valamennyi építési szolgáltatás tekintetében a 28. fejezet alkalmazandó.
A 28. fejezet nem vonatkozik a Húsvét-szigetre (Isla de Pascua) szánt építési szolgáltatásokra.
Megjegyzések
(a) Az építési szolgáltatások esetében a 28.1. cikk q) pontjában szereplő műszaki leírás meghatározása magában foglalja a konstruktív módszereket és a konstruktív tervezést;
(b) A 28.14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett rendkívüli sürgősségre hivatkozó, tárgyalásos pályázati eljárással kapcsolatos körülmények alatt vészhelyzet, illetve katasztrófahelyzet értendő.
G. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓ
E szakasz alkalmazásában „építési koncessziós szerződés”: olyan szerződéses megállapodás, amellyel egy magánfél vállalja egy építési beruházás kivitelezését, javítását vagy karbantartását annak ideiglenes hasznosításáért cserébe, amely az építmény ellenőrzésére és üzemeltetésére, valamint az abból származó bevételre és/vagy az állam általi kifizetésre vonatkozó jogból áll.
Ez a fogalommeghatározás magában foglalja az építési koncessziókról szóló rendelet hatálya alá tartozó szerződések valamennyi kategóriáját (az Építésiberuházás-ügyi Minisztérium 1996. évi 900. sz. rendelete, amely létrehozza az Építésiberuházás-ügyi Minisztérium 1991. évi 164. sz. törvényerejű rendeletének egységes szerkezetbe foglalt, összehangolt és rendszerezett szövegét, az építési beruházásra irányuló koncesszióról szóló törvény, az Építésiberuházás-ügyi Minisztérium 1997. évi 956. sz. legfelsőbb rendelete, amely közzéteszi az építési beruházásra irányuló koncesszióról szóló törvény rendeleteit).
Hatály
1. Az építési koncessziós szerződések tekintetében, amennyiben azokat az A. vagy a B. szakasz hatálya alá tartozó szervek ítélik oda és az értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 SDR-t, a következő cikkek alkalmazandók: 28.1. cikk, 28.2. cikk (a (7) és (8) bekezdés kivételével), 28.3. cikk, 28.4. cikk** 28.5. cikk, 28.6. cikk (a (2) bekezdés c) és e) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés kivételével), 28.7. cikk, 28.9. cikk, 28.10. cikk, 28.11. cikk, 28.12. cikk (1) bekezdés, 28.16. cikk, 21.17. cikk, 21.18. cikk, 21.19. cikk, 21.20. cikk és 28.21. cikk.
** A 28.4. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban, építési beruházásra irányuló koncesszió esetén az ajánlatokat lehetőleg elektronikus úton kell érkeztetni.
2. Az 1. pontban említett rendelkezések mellett a felek koncesszióra vonatkozó hazai jogszabályai alkalmazandók.
Megjegyzések
Az építési beruházásra irányuló koncesszió esetében a 28.1. cikk q) pontjában szereplő műszaki leírás meghatározása magában foglalja a konstruktív módszereket és a konstruktív tervezést.
H. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK
A 28. fejezet nem alkalmazandó azon árukra vagy szolgáltatásokra, amelyeket Chile területén kívül szereznek be, Chile területén kívüli fogyasztás céljára.
I. SZAKASZ
KIADVÁNYOK
A hirdetmények közzétételére használt elektronikus média
www.mercadopublico.cl or www.chilecompra.cl
www.mop.cl
http://www.concesiones.cl/proyectos/Paginas/AgendaConcesiones2018_2022.aspx
Törvények és rendeletek
www.diariooficial.cl
Bírósági határozatok
http://basejurisprudencial.poderjudicial.cl/
Közigazgatási előírások
https://www.contraloria.cl/web/cgr/dictamenes-y-pronunciamientos-juridicos
J. SZAKASZ
KÜSZÖBÉRTÉKEK
1. Chile a küszöbértékeket a különleges lehívási jogok tekintetében a Nemzetközi Valutaalap által a „Nemzetközi Pénzügyi Statisztikákban” (IFS) havonta közzétett, a küszöbértékek hatálybalépését megelőző év október 1-jét megelőző kétéves időszakra vonatkozó, különleges lehívási jogok szerinti napi értékek átváltási árfolyamának felhasználásával számítja ki és váltja át nemzeti pénznemére, mely küszöbértékek a következő év január 1-jétől alkalmazandók.
2. Chile legkésőbb egy hónappal az említett küszöbértékek hatálybalépése előtt értesíti az Uniós Felet a nemzeti pénznemében kiszámított új küszöbértékekről. A vonatkozó nemzeti valutában kifejezett küszöbértékeket két naptári évre kell megállapítani.
________________
29. MELLÉKLET
CHILE JEGYZÉKE
1. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja
Jogalany: Empresa Nacional de Petróleo (ENAP) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontja tekintetében a jogalany preferenciális elbánásban részesítheti energiabeszerzéseit, például a bármely termelési forrásból származó, Chile távoli vagy rosszul ellátott területein történő viszonteladás céljára szolgáló szénhidrogént vagy villamos energiát.
A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és c) pontjának i. alpontja tekintetében a jogalany preferenciális elbánásban részesítheti energiaértékesítéseit, például a bármely termelési forrásból származó, Chile távoli vagy rosszul ellátott területein a fogyasztóknak történő értékesítés céljára szolgáló szénhidrogént vagy villamos energiát.
2. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
Jogalany: Corporación Nacional del Cobre (CODELCO) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontja tekintetében a jogalany az éves áru- és szolgáltatásbeszerzései összértékének legfeljebb 10 %-áig preferenciális elbánásban részesítheti a Chile területén működő vállalkozásokat.
3. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja
Jogalany: Empresa Nacional de Minería (ENAMI) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében a jogalany a törvényeknek vagy rendeleteknek megfelelően preferenciális elbánást biztosíthat az olyan kis és közepes méretű ásványtermelőktől történő ásványbeszerzések során, amelyek chilei beruházók beruházásainak minősülnek.
A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és c) pontjának i. alpontja tekintetében a jogalany műszaki támogatást, valamint preferenciális feltételekkel pénzügyi szolgáltatásokat nyújthat az olyan kis és közepes méretű ásványtermelőktől történő ásványbeszerzések során, amelyek chilei beruházók beruházásainak minősülnek.
4. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
Jogalany: Empresa de Transporte de Pasajeros Metro S.A. (METRO) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontja tekintetében a jogalany az éves áru- és szolgáltatásbeszerzései összértékének legfeljebb 10 %-áig preferenciális elbánásban részesítheti a Chile területén működő vállalkozásokat.
5. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
Jogalany: Televisión Nacional de Chile (TVN) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében a jogalany a törvényeknek vagy rendeleteknek megfelelően preferenciális elbánásban részesítheti a chilei tartalmakat és termékeket a programozási tartalmak beszerzése során.
6. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja a pénzügyi szolgáltatások tekintetében
a 29.4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja a pénzügyi szolgáltatások tekintetében
Jogalany: Banco del Estado de Chile (BANCO ESTADO) vagy jogutódja, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és c) pontjának i. alpontja tekintetében a jogalany a törvényeknek vagy rendeleteknek megfelelően preferenciális elbánást biztosíthat a chilei lakosság rosszul ellátott szegmenseinek nyújtott pénzügyi szolgáltatások tekintetében, feltéve, hogy az ilyen pénzügyi szolgáltatások célja nem a magántulajdonú vállalkozások által nyújtott pénzügyi szolgáltatások kiszorítása vagy akadályozása az érintett piacról.
7. Érintett kötelezettségek: a 29.4. cikk (1) bekezdésének a) pontja
a 29.4. cikk (1) bekezdésének b) pontja
Jogalany: Valamennyi meglévő és jövőbeli állami tulajdonú vállalat.
A nem megfelelő tevékenységek köre: A 29.4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében a meglévő és jövőbeli állami tulajdonú vállalatok preferenciális elbánásban részesíthetik az őslakosokat és közösségeiket az áruk és szolgáltatások vásárlása során.
E bejegyzés alkalmazásában az őslakosok és közösségeik alatt azok a népcsoportok értendők, akiket a Szociális Fejlesztési és Családügyi Minisztérium 19.523. sz. törvénye vagy az annak helyébe lépő törvény ekként ismer el.
________________
32-A. MELLÉKLET
A FELEK JOGSZABÁLYAI
1. AZ UNIÓS FÉL
Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete 9 (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről, valamint a vonatkozó végrehajtási jogi aktusok.
2. CHILE
(a) A legutóbb az ipari tulajdonról szóló 19.039. sz. törvényt módosító 21.355. sz. törvénnyel módosított 19.039. sz. törvény, amely meghatározza az ipari kiváltságokra és az ipari tulajdonjogok védelmére vonatkozó szabályokat, valamint a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet létrehozásáról szóló 20.254. sz. törvény.
(b) A Gazdasági, Fejlesztési és Újjáépítési Minisztérium 2005. augusztus 25-i 236. sz. legfelsőbb rendelete az ipari tulajdonról szóló 19.039. sz. törvény rendelkezéseinek jóváhagyásáról.
________________
32-B. MELLÉKLET
A 32.34. CIKKBEN EMLÍTETT KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁS KRITÉRIUMAI
1. Az elnevezéseket, valamint azok latin betűs átírását tartalmazó jegyzék.
2. A termék típusa.
3. Felhívás mindazon személyek felé, akiknek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtása révén kifogást emeljen egy földrajzi árujelző oltalom alá helyezésével szemben, ideértve a következőket:
(a) az Uniós Fél esetében bármely természetes vagy jogi személy, kivéve a Chilében letelepedett vagy ott lakóhellyel rendelkező személyeket;
(b) Chile esetében bármely természetes vagy jogi személy, kivéve az Európai Unió valamely tagállamában letelepedett vagy ott lakóhellyel rendelkező személyeket.
4. A kifogásolási nyilatkozatoknak a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos intézkedés közzétételétől számított két hónapon belül kell beérkezniük az Európai Bizottsághoz vagy a chilei kormányhoz.
5. A kifogásolási nyilatkozat kizárólag abban az esetben fogadható el, ha
(a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül érkezik be, és bizonyítja, hogy az oltalmazni kívánt javasolt elnevezés
(i) ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével – beleértve a borszőlőfajta-neveket is –, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;
(ii) megtévesztheti a fogyasztót a termék származási helyét illetően;
(iii) félrevezetheti a fogyasztót a termék valódi mibenlétének vonatkozásában, figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára;
(iv) érintheti egy részben vagy egészben azonos elnevezés létét, vagy egy védjegy létét vagy egyediségét, vagy olyan termékeket érinthet, amelyeket a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos intézkedés közzétételének időpontját megelőzően jóhiszeműen forgalmaztak; vagy
(b) arra utaló adatokat szolgáltathat, hogy az oltalom és a bejegyzés tárgyát képező elnevezés általános.
6. Az ebben a mellékletben említett kritériumokat az Uniós Fél vagy Chile területének vonatkozásában kell értékelni; az Uniós Fél tekintetében e terület szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak arra a területre (vagy azokra a területekre) vonatkozik, ahol az említett jogok oltalomvédelem alatt állnak.
________________
32-C. MELLÉKLET
A. RÉSZ
AZ UNIÓS FÉL FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI
A 32.33. CIKK SZERINT
|
Ország |
Megnevezés |
Terméktípus |
|
BELGIUM |
Beurre d'Ardenne |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
BELGIUM |
Fromage de Herve |
Sajtok |
|
BELGIUM |
Jambon d'Ardenne |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
BELGIUM |
Pâté gaumais |
Sült húsos péksütemény |
|
BELGIUM |
Plate de Florenville |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
BULGÁRIA |
Българско розово масло (Bulgarsko rozovo maslo) |
Illóolajok |
|
CSEHORSZÁG |
Budějovické pivoi |
Sörök |
|
CSEHORSZÁG |
Budějovický měšťanský varii |
Sörök |
|
CSEHORSZÁG |
České pivo |
Sörök |
|
CSEHORSZÁG |
Českobudějovické pivoiii |
Sörök |
|
CSEHORSZÁG |
Žatecký chmeliv |
Komló |
|
DÁNIA |
Danablu |
Sajtok |
|
DÁNIA |
Esrom |
Sajtok |
|
NÉMETORSZÁG |
Aachener Printen |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
NÉMETORSZÁG |
Allgäuer Bergkäse |
Sajtok |
|
NÉMETORSZÁG |
Allgäuer Emmentaler |
Sajtok |
|
NÉMETORSZÁG |
Bayerische Breze / Bayerische Brezn / Bayerische Brez'n / Bayerische Brezel |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
NÉMETORSZÁG |
Bayerisches Bier |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Bremer Bier |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Dortmunder Bier |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Dresdner Christstollen / Dresdner Stollen / Dresdner Weihnachtsstollen |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
NÉMETORSZÁG |
Holsteiner Katenschinken / Holsteiner Schinken / Holsteiner Katenrauchschinken / Holsteiner Knochenschinken |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
NÉMETORSZÁG |
Hopfen aus der Hallertauv |
Komló |
|
NÉMETORSZÁG |
Kölsch |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Kulmbacher Bier |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Lübecker Marzipan |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
NÉMETORSZÁG |
Münchener Bier |
Sörök |
|
NÉMETORSZÁG |
Nürnberger Bratwürste; Nürnberger Rostbratwürste |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
NÉMETORSZÁG |
Nürnberger Lebkuchen |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
NÉMETORSZÁG |
Schwäbische Spätzle / Schwäbische Knöpfle |
Tészta |
|
NÉMETORSZÁG |
Schwarzwälder Schinken |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
NÉMETORSZÁG |
Tettnanger Hopfen |
Komló |
|
NÉMETORSZÁG |
Thüringer Rostbratwurst |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
ÍRORSZÁG |
Clare Island Salmon |
Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek |
|
ÍRORSZÁG |
Imokilly Regato |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Γραβιέρα Κρήτης (Graviera Kritis) |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Γραβιέρα Νάξου (Graviera Naxou) |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Ελιά Καλαμάτας (Elia Kalamatas) |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Καλαμάτα (Kalamata)vi |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κασέρι (Kasseri) |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κεφαλογραβιέρα (Kefalograviera) |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κολυμβάρι Χανίων Κρήτης (Kolymvari Chanion Kritis) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κονσερβολιά Ροβίων (Konservolia Rovion)vii |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κορινθιακή Σταφίδα Βοστίτσα (Korinthiaki Stafida Vostitsa)viii |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Κρόκος Κοζάνης (Krokos Kozanis) |
Fűszerek |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Λακωνία (Lakonia) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Λυγουριό Ασκληπιείου (Lygourio Asklipiiou) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Μανούρι (Manouri) |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Μαστίχα Χίου (Masticha Chiou) |
Természetes mézgák és gyanták |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Πεζά Ηρακλείου Κρήτης (Peza Irakliou Kritis) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Σητεία Λασιθίου Κρήτης (Sitia Lasithiou Kritis) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Φέτα (Feta)ix |
Sajtok |
|
GÖRÖGORSZÁG |
Χανιά Κρήτης (Chania Kritis) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Aceite de la Rioja |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Aceite de Terra Alta; Oli de Terra Alta |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Aceite del Baix Ebre-Montsià; Oli del Baix Ebre-Montsià |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Aceite del Bajo Aragón |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Alfajor de Medina Sidonia |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru |
|
SPANYOLORSZÁG |
Antequera |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Azafrán de la Mancha |
Fűszerek |
|
SPANYOLORSZÁG |
Baena |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Carne de Vacuno del País Vasco / Euskal Okela |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Cecina de León |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Chorizo Riojano |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Cítricos Valencianos; Cítrics Valenciansx |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
SPANYOLORSZÁG |
Dehesa de Extremadura |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Estepa |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Guijuelo |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Idiazabal |
Sajtok |
|
SPANYOLORSZÁG |
Jabugo |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Jamón de Trevélez |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Jamón de Teruel / Paleta de Teruel |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Jijona |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
SPANYOLORSZÁG |
Les Garrigues |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Los Pedroches |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Mahón-Menorca |
Sajtok |
|
SPANYOLORSZÁG |
Pimentón de la Vera |
Fűszerek |
|
SPANYOLORSZÁG |
Pimentón de Murcia |
Fűszerek |
|
SPANYOLORSZÁG |
Polvorones de Estepa |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
SPANYOLORSZÁG |
Priego de Córdoba |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Queso Manchego |
Sajtok |
|
SPANYOLORSZÁG |
Queso Tetilla / Queixo Tetilla |
Sajtok |
|
SPANYOLORSZÁG |
Salchichón de Vic; Llonganissa de Vic |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sidra de Asturias; Sidra d'Asturies |
Almabor |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sierra de Cádiz |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sierra de Cazorla |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sierra de Segura |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sierra Mágina |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Siurana |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Sobrasada de Mallorca |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Ternera Asturiana |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Ternera de Navarra; Nafarroako Aratxea |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Ternera Gallega |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
SPANYOLORSZÁG |
Torta del Casar |
Sajtok |
|
SPANYOLORSZÁG |
Turrón de Alicante |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
SPANYOLORSZÁG |
Vinagre de Jerez |
Ecet |
|
FRANCIAORSZÁG |
Abondance |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Banon |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Beaufort |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Bleu d'Auvergne |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Bœuf de Charollesxi |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Brie de Meaux |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Brillat-Savarin |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Camembert de Normandie |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Canard à foie gras du Sud-Ouest (Chalosse, Gascogne, Gers, Landes, Périgord, Quercy) |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Cantal; Fourme de Cantal |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Chabichou du Poitouxii |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Chaource |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Comté |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Crottin de Chavignol; Chavignolxiii |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Emmental de Savoie |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Époisses |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Fourme d'Ambert |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Génisse Fleur d'Aubracxiv |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Gruyèrexv |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Huile d'olive de Haute-Provence |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Huile essentielle de lavande de Haute-Provence / Essence de lavande de Haute-Provence |
Illóolajok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Huîtres Marennes Oléron |
Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek |
|
FRANCIAORSZÁG |
Jambon de Bayonne |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Lentille verte du Puy |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
FRANCIAORSZÁG |
Maroilles / Marolles |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Morbier |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Munster; Munster-Géromé |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Neufchâtel |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Noix de Grenoble |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
FRANCIAORSZÁG |
Pont-l'Évêque |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Pruneaux d'Agen; Pruneaux d'Agen mi-cuitsxvi |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
FRANCIAORSZÁG |
Reblochon; Reblochon de Savoie |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Roquefort |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Sainte-Maure de Tourainexvii |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Saint-Marcellin |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Saint-Nectaire |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Tomme de Savoie |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Tomme des Pyrénées |
Sajtok |
|
FRANCIAORSZÁG |
Veau d'Aveyron et du Ségala |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Veau du Limousinxviii |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
FRANCIAORSZÁG |
Volailles de Loué |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
HORVÁTORSZÁG |
Baranjski kulen |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
HORVÁTORSZÁG |
Dalmatinski pršut |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
HORVÁTORSZÁG/SZLOVÉNIA |
Istarski pršut / Istrski pršut |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
HORVÁTORSZÁG |
Krčki pršut |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Aceto Balsamico di Modena |
Ecet |
|
OLASZORSZÁG |
Aceto balsamico tradizionale di Modena |
Ecet |
|
OLASZORSZÁG |
Aprutino Pescarese |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Asiago |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Bresaola della Valtellina |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Cantuccini Toscani / Cantucci Toscani |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
OLASZORSZÁG |
Coppa Piacentina |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Cotechino Modena |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Culatello di Zibello |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Fontina |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Garda |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Gorgonzola |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Grana Padano |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Mela Alto Adige; Südtiroler Apfel |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
OLASZORSZÁG |
Mela Val di Non |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
OLASZORSZÁG |
Montasio |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Mortadella Bologna |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Mozzarella di Bufala Campana |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Pancetta Piacentina |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Parmigiano Reggianoxix |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Pasta di Gragnano |
Tészta |
|
OLASZORSZÁG |
Pecorino Romano |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Pecorino Toscano |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Pomodoro SAN Marzano dell'Agro Sarnese-Nocerinoxx |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
OLASZORSZÁG |
Prosciutto di Modena |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Prosciutto di Norcia |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Prosciutto di Parma |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Prosciutto di San Daniele |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Prosciutto Toscano |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Provolone Valpadana |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Ragusano |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Salamini italiani alla cacciatora |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Speck Alto Adige / Südtiroler Markenspeck / Südtiroler Speck |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Taleggio |
Sajtok |
|
OLASZORSZÁG |
Terra di Bari |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Toscano |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Veneto Valpolicella; Veneto Euganei e Berici; Veneto del Grappa |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
OLASZORSZÁG |
Vitellone bianco dell'Appennino Centrale |
Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) |
|
OLASZORSZÁG |
Zampone Modena |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
CIPRUS |
Γλυκό Τριαντάφυλλο Αγρού (Glyko Triantafyllo Agrou) |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru |
|
CIPRUS |
Λουκούμι Γεροσκήπου
|
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, cukrászáru, keksz és más pékáru |
|
MAGYARORSZÁG |
Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
MAGYARORSZÁG |
Gyulai kolbász / Gyulai pároskolbász |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
MAGYARORSZÁG |
Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény |
Fűszerek |
|
MAGYARORSZÁG |
Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika |
Fűszerek |
|
MAGYARORSZÁG |
Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
HOLLANDIA |
Edam Holland |
Sajtok |
|
HOLLANDIA |
Gouda Holland |
Sajtok |
|
AUSZTRIA |
Steirischer Kren |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
AUSZTRIA |
Steirisches Kürbiskernöl |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
AUSZTRIA |
Tiroler Bergkäse |
Sajtok |
|
AUSZTRIA |
Tiroler Graukäse |
Sajtok |
|
AUSZTRIA |
Tiroler Speck |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
AUSZTRIA |
Vorarlberger Bergkäse |
Sajtok |
|
LENGYELORSZÁG |
jabłko grójeckie |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
PORTUGÁLIA |
Azeite de Moura |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Azeite do Alentejo Interior |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Azeites da Beira Interior (Azeite da Beira Alta, Azeite da Beira Baixa) |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Azeite de Trás-os-Montes |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Azeites do Norte Alentejano |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Azeites do Ribatejo |
Olajok és zsírok (vaj, margarin stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Chouriça de Carne de Vinhais; Linguiça de Vinhais |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Chouriço de Portalegre |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Pêra Rocha do Oestexxi |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
PORTUGÁLIA |
Presunto de Barrancos / Paleta de Barrancos |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
PORTUGÁLIA |
Queijo S. Jorgexxii |
Sajtok |
|
PORTUGÁLIA |
Queijo Serra da Estrela |
Sajtok |
|
PORTUGÁLIA |
Queijos da Beira Baixa (Queijo de Castelo Branco, Queijo Amarelo da Beira Baixa, Queijo Picante da Beira Baixa) |
Sajtok |
|
ROMÁNIA |
Magiun de prune Topoloveni |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
ROMÁNIA |
Salam de Sibiu |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
ROMÁNIA |
Telemea de Ibăneşti |
Sajtok |
|
SZLOVÉNIA |
Kranjska klobasa |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SZLOVÉNIA |
Kraška panceta |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SZLOVÉNIA |
Kraški pršut |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
SZLOVÉNIA |
Kraški zašink |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
B. RÉSZ
CHILE FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI A 32.33. CIKK SZERINT
|
Ország |
Megnevezés |
Terméktípus |
|
CHILE |
SAL DE CÁHUIL – BOYERUCA LO VALDIVIA |
Só |
|
CHILE |
PROSCIUTTO DE CAPITÁN PASTENE |
Pácolt sonka |
|
CHILE |
LIMÓN DE PICA |
Citrom |
|
CHILE |
LANGOSTA DE JUAN FERNÁNDEZ |
Homár |
|
CHILE |
ATÚN DE ISLA DE PASCUA |
Tonhal – hal/halfilé/élő hal |
|
CHILE |
CANGREJO DORADO DE JUAN FERNÁNDEZ |
Rák – élő/nem élő |
|
CHILE |
CORDERO CHILOTE |
Bárányhús |
|
CHILE |
DULCES DE LA LIGUA |
Cukrászati termékek |
|
CHILE |
MAÍZ LLUTEÑO |
Kukorica |
|
CHILE |
SANDÍA DE PAINE |
Görögdinnye |
|
CHILE |
ACEITUNAS DE AZAPA |
Tartósított/friss olajbogyó |
|
CHILE |
ORÉGANO DE LA PRECORDILLERA DE PUTRE |
Fűszerek |
|
CHILE |
TOMATE ANGOLINO |
Paradicsom |
|
CHILE |
DULCES DE CURACAVÍ |
Cukrászati termékek |
|
CHILE |
ACEITE DE OLIVA DEL VALLE DEL HUASCO |
Olívaolaj |
|
CHILE |
PUERRO AZUL DE MAQUEHUE |
Póréhagyma |
|
CHILE |
SIDRA DE PUNUCAPA |
Almabor |
|
CHILE |
CHICHA DE CURACAVÍ |
Erjesztett ital |
Magyarázó megjegyzések:
i A „Budějovické pivo” földrajzi árujelző oltalmát csak cseh nyelven kérik.
ii A „Budějovický měšťanský var” földrajzi árujelző oltalmát csak cseh nyelven kérik.
iii A „Českobudějovické pivo” földrajzi árujelző oltalmát csak cseh nyelven kérik.
iv
A „saaz” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
v A „hallertau” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
vi A „kalamon” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
vii
A „konservolia” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
viii A „pasa de corinto” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
ix A „Φέτα (Feta)” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „Feta” kifejezés folyamatos és hasonló használatát bámely személy számára, ideértve e személyek jogutódjait és kedvezményezettjeit, e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 6 éves időszak során, feltéve, hogy e személyek a megállapodás hatálybalépésének időpontjában már folyamatos jelleggel használták az említett földrajzi árujelzőt az azonos vagy hasonló áruk tekintetében Chile területén. Az említett időszakban a „Feta” kifejezés használatakor olvashatóan és jól láthatóan fel kell tüntetni az érintett termék földrajzi eredetét is.
x
A „Valencia” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
xi A „Bœuf de Charolles” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg Chile területén az ebből az állatfajtából származó terméket jelölő „Charolesa” kifejezés használóit abban, hogy továbbra is használják ezeket a kifejezéseket, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, vagy nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és feltéve, hogy az állatfajta-név használata nem vezeti félre a fogyasztókat, és nem valósít meg tisztességtelen versenyt a földrajzi árujelző tekintetében.
xii Csak az összetett kifejezést kívánják oltalomban részesíteni.
xiii Csak az összetett kifejezést kívánják oltalomban részesíteni.
xiv
A „Génisse Fleur d'Aubrac” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg Chile területén az ebből az állatfajtából származó terméket jelölő „Aubrac” kifejezés használóit abban, hogy továbbra is használják ezeket a kifejezéseket, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, vagy nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és feltéve, hogy az állatfajta-név használata nem vezeti félre a fogyasztókat, és nem valósít meg tisztességtelen versenyt a földrajzi árujelző tekintetében.
xv A „Gruyère” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg Chile területén a „Gruyère/Gruyere” kifejezés 32-C-2. függelékben felsorolt azon korábbi használóit, akik az e megállapodásra irányuló tárgyalások 2022. december 9-i lezárását megelőző 12 hónapon belül jóhiszeműen használták ezt a kifejezést, és rendszeresen jelen voltak a piacon, hogy az említett kifejezést továbbra is használják, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a „Gruyère” valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, és azokat az áru földrajzi eredete tekintetében egyérteműen megkülönböztetik a „Gruyère”-től, valamint hogy a kifejezést lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és biztosítják, hogy a termék a földrajzi eredetét tekintve egyértelműen megkülönböztethető legyen a „Gruyère”-től. A „Gruyère” megnevezés az Európai Unió területén belül két azonos alakú földrajzi árujelzőre vonatkozik: egy svájci és egy francia sajtra. Az Uniós Fél nem emelhet kifogást egy esetleges olyan kérelemmel szemben, amely az említett azonos alakú svájci földrajzi árujelző Chilén belüli oltalmára irányulna.
xvi
A „d’Agen” kifejezés továbbra is használható az adott szilva-, illetve szilvafafajta megnevezésére, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, vagy nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és feltéve, hogy a kifejezés használata nem vezeti félre a fogyasztókat annak jellegét vagy a termék pontos eredetét tekintve, és nem valósít meg tisztességtelen versenyt a földrajzi árujelző tekintetében.
xvii Csak az összetett kifejezést kívánják oltalomban részesíteni.
xviii A „Veau du Limousin” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg Chile területén az ebből az állatfajtából származó terméket jelölő „Limousin” kifejezés használóit abban, hogy továbbra is használják ezeket a kifejezéseket, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, vagy nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és feltéve, hogy az állatfajta-név használata nem vezeti félre a fogyasztókat, és nem valósít meg tisztességtelen versenyt a földrajzi árujelző tekintetében.
xix
A „Parmigiano Reggiano” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg Chile területén a „Parmesano” kifejezés 32-C-2. függelékben felsorolt azon korábbi használóit, akik az e megállapodásra irányuló tárgyalások 2022. december 9-i lezárását megelőző 12 hónapon belül jóhiszeműen használták ezt a kifejezést, és rendszeresen jelen voltak a piacon, hogy az említett kifejezést továbbra is használják, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a „Parmigiano Reggiano” valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, és azokat az áru földrajzi eredete tekintetében egyérteműen megkülönböztetik a „Parmigiano Reggiano”-tól, valamint hogy a kifejezést lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és biztosítják, hogy a termék a földrajzi eredetét tekintve egyértelműen megkülönböztethető legyen a „Parmigiano Reggiano”-tól.
xx A „San Marzano” fajtanév továbbra is használható az adott paradicsom-, illetve paradicsomnövény-fajta megnevezésére, feltéve, hogy az érintett termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való hivatkozással (grafika, nevek, képek vagy zászlók) forgalmazzák, vagy nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és feltéve, hogy a kifejezés használata nem vezeti félre a fogyasztókat annak jellegét vagy a termék pontos eredetét tekintve, és nem valósít meg tisztességtelen versenyt a földrajzi árujelző tekintetében.
xxi
A „Pêra Rocha” fajtanév továbbra is használható hasonló termékeken, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem a földrajzi árujelző valódi eredetére való utalások (grafika, nevek, képek vagy zászlók) felhasználásával forgalmazzák, illetve nem használják ki a földrajzi árujelző hírnevét, és a fogyasztót nem vezetik félre az ilyen kifejezés jellegével vagy a termék pontos származásával kapcsolatban, és nem valósul meg tisztességtelen versenymagatartás a földrajzi árujelző tekintetében.
xxii A „Queijo S. Jorge” kifejezés oltalma nem korlátozza Chilében a „San Jorge” kifejezés meglévő bejegyzett védjegyként való használatát, feltéve, hogy az ilyen használat nem vezeti félre a fogyasztókat a termék származását illetően. A „Queijo S. Jorge” kifejezés csak összetett kifejezésként használható, az eredet megjelölésével és a márkanévvel együtt.
32-C-1. függelék
EGYEDI ALKOTÓELEMEK JEGYZÉKE A 32.35. CIKK 9) BEKEZDÉSE SZERINT
Az Uniós Fél jegyzékében szereplő földrajzi árujelzők tekintetében:
Ami az Uniós Fél a 32-C. melléklet A. részében szereplő földrajzi árujelzőinek jegyzékét illeti, a megállapodás 32.35. cikkével összhangban biztosított oltalmat nem kérelmezik a következő olyan egyedi kifejezések tekintetében, amelyek egy földrajzi árujelzőként oltalom alatt álló összetett kifejezés alkotóelemei:
„aceite”, „Aceto balsamico”, „tradizionale”, „aceto”, „alfajor”; „alla cacciatora”, „amarelo” „Apfel” „azafran”, „azeite”, „azeites”, „Bayrische”, „Bergkäse”, „beurre”, „Bier”, „bleu” „boeuf”, „Bratwürste”, „Bresaola”; „Breze”; „Brezn”; „Brez'n”; „Brezel”; „brie”, „camembert”, „Canard à foie gras”; „cantucci”; „cantuccini”, „carne”, „carne de vacuno” „cecina”, „chmel”, „chorizo”, „chouriça de carne”, „chouriço”, „Christstollen”, „citricos”, „citrics”, „coppa”, „cotechino”; „culatello”; „dehesa”, „edam”, „emmental”, „Emmentaler”, „Ελιά (Elia)”; „Essence de lavande”; „fromage”, „fűszerpaprika-őrlemény”, „génisse”, „Γλυκό Τριαντάφυλλο” (Glyko Triantafyllo); „gouda”, „Graukäse”, „graviera”; „Hopfen”, „huile d'olive”, „huile essentielle de lavande”, „huîtres”, „island”, „jabłko”, „jambon”, „Katenrauchschinken”, „Katenschinken”, „klobasa”, „”Knochenschinken”, „Knöpfle”, „kolbász”, „Kren”, „Κρόκος” (Krokos); „kulen”, „Kürbiskernöl”, „Lebkuchen”, „lentille”, „lentille verte”, „linguiça”, „llonganissa”, „Λουκούμι” (Loukoumi); „magiun de prune”, „Markenspeck”, „Marzipan”, „mela”, „mortadella”, „mozzarella”, „mozzarella di bufala”; „noix”, „oli”, „paleta”; „panceta”, „pancetta”, „paprika”, „pároskolbász”, „pasta”, „paté”, „pecorino”, „pêra”, „pimentòn”; „picante”; „pivo”, „plate”; „polvorones”, „pomodoro”, „presunto”, „prosciutto”, „provolone”, „pruneaux mi-cuits”, „pruneaux”,”priego”, „printen”, „pršut”, „prune”, „queijo”, „queijos”, „queixo”, „queso”, „розово масло” (rozovo maslo), „Rostbratwurst”, „salam”, „salamini”, „salchichón”, „salmon”, „Schincken”, „sidra”, „sierra”, „sobrasada”, „Spätzle”, „Speck”, „Σταφίδα” (Stafida); „Stollen”; „szalámi”, „telemea”, „Téliszalámi”; „ternera”, „terra”, „tomme”, „torta”, „turrón”, „vastagkolbász”, „var”, „veau”, „vinagre”, „vitellone bianco” „volailles” „Weihnachtsstollen”, „zampone”; „zašink”.
A Chile jegyzékben szereplő földrajzi árujelzői tekintetében:
Ami Chilének a 32-C. melléklet B. részében szereplő földrajzi árujelzőinek jegyzékét illeti, a megállapodás 32.35. cikkével összhangban biztosított oltalmat nem kérelmezik a következő olyan egyedi kifejezések tekintetében, amelyek egy földrajzi árujelzőként oltalom alatt álló összetett kifejezés alkotóelemei:
„aceite”; „aceitunas”; „atún”; „cangrejo”; „chicha”; „cordero”; „dulces”; „isla”; „langosta”; „limón”; „maíz”; „oregano”; „prosciutto”; „puerro”; „sal”; „sandía”; „sidra”; „tomate”.
32-C-2. függelék
A KORÁBBI HASZNÁLÓK JEGYZÉKE
A korábbi használók jegyzéke, melyet a megállapodás aláírása előtt e függelékbe bele kell foglalni – A jegyzék Chile által megküldendő.
Parmesano
– AGRÍCOLA Y LÁCTEOS LAS VEGAS S.A.
– AGROCOMERCIAL CODIGUA SpA
– ALVI SUPERMERCADOS MAYORISTAS S.A.
– ALTAS CUMBRES GROUP SPA
– Arthur Schuman Inc.
– BODEGA GoURMET SPA
– Caso y Cia SAC
– Cencosud s.a.
– Comercial de Campo S.A.
– CONAPROLE
– Cooperativa Agrícola y Lechera de La Unión Ltda.
–Elaboradora de Alimentos Gourmet Limitada
– Hipermercados Tottus S.A.
– LACTEOS KUMEY SPA
– PRODUCTOS FERNANDEZ S.A.
– Quillayes Surlat Comercial SPA
– REMOTTI S.A.
– Rendic Hermanos S.A.
– SCHREIBER FOODS
– SOPROLE INVERSIONES S.A.
– SUPER 10 S.A.
– VIVAFOODS SPA
– WALMART CHILE S.A.
Gruyere/Gruyère
– AGRICOLA Y LACTEOS LAS VEGAS S.A.
– BODEGA GoURMET SPA
– Comercial de Campo S.A.
– QueserÍa Petite France Limitada
– Quillayes Surlat Comercial SPA
– Santa Rosa Chile Alimentos Ltda.
________________
38-A. MELLÉKLET
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT
I. Fogalommeghatározások
1. E melléklet alkalmazásában:
(a) „igazgatási személyzet”: a testületi tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a testületi tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;
(b) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a testület eljárásával kapcsolatban;
(c) „asszisztens”: az a személy, aki valamely testületi tag megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott testületi tag részére; valamint
(d) „Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a 38. fejezet szerinti vitarendezés céljából képviseli.
II. Értesítések
2. Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet:
(a) a testület küldött, egyidejűleg megküldik mindkét Félnek;
(b) a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a testület, egyidejűleg másolatban megküldik a másik Félnek; valamint
(c) a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a másik Fél, egyidejűleg adott esetben másolatban megküldenek a testületnek.
3. A 2. szabályban említett bármely értesítést e-mailben vagy adott esetben bármely más olyan távközlési eszköz útján lehet megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.
4. Az értesítéseket az Uniós Fél esetében az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának, illetve Chile esetében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának vagy ezek jogutódjainak kell címezni.
5. A testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.
6. Ha a dokumentum kézbesítésének utolsó napja az Európai Bizottság vagy Chile valamely munkaszüneti napjára esik, a dokumentum kézbesítésének határideje a következő munkanapon jár le.
III. A testület tagjainak kinevezése
7. Amennyiben a 38.6. cikk szerint a testületi tagot vagy a testület elnökét sorshúzás útján választják ki, a vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke haladéktalanul tájékoztatja a bepanaszolt Fél által delegált társelnököt a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Amennyiben a bepanaszolt Fél kívánja, a sorshúzáson jelen lehet. A sorshúzásra minden esetben a megjelent Fél/Felek jelenlétében kerül sor.
8. A vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke a testületi tagnak kiválasztott valamennyi személyt írásban értesíti a kinevezéséről. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti a Feleknek rendelkezésre állását.
9. A vegyes bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke sorsolással választja ki a testületi tagot vagy az elnököt a 38.6. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követő öt napon belül, amennyiben a 38.8. cikk (1) bekezdésében említett aljegyzékek bármelyike:
(a) nem jött létre, azon személyek közül, akiket az egyik vagy mindkét Fél hivatalosan javasolt az adott aljegyzék megállapításához; vagy
(b) már nem tartalmaznak legalább öt személyt, azon személyek közül, akik még szerepelnek az adott aljegyzékben.
10. A Felek törekednek annak biztosítására, hogy legkésőbb addig az időpontig, amikor az összes testületi tag a 38.6. cikk (5) bekezdésével összhangban értesítette a Feleket kinevezése elfogadásáról, megállapodjanak a testület tagjai és az asszisztensek díjazásáról és költségeik megtérítéséről, valamint elkészítsék a szükséges, kinevezésre vonatkozó szerződéseket, hogy azokat késedelem nélkül aláírhassák. A testületi tagok díjazásának és költségeinek a WTO-előírásokon kell alapulniuk. Az egyes testületi tagok asszisztense vagy asszisztensei díjazásának és költségeinek összege nem haladhatja meg azon testületi tag díjazásának 50 %-át, akinek a munkáját segítik.
IV. Szervezési célú ülés
11. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a Felek a testület létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a testülettel, hogy döntsenek az általuk vagy a testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a testület által lefolytatott eljárások ütemtervét is. A testület tagjai és a Felek képviselői bármely eszköz – többek között telefon vagy videokonferencia – útján részt vehetnek az ülésen.
V. Írásbeli beadványok
12. A panaszos Fél a testület létrehozásától számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A bepanaszolt Fél a panaszos Fél írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát.
VI. A testület működése
13. A testület összes ülését a testület elnöke vezeti. A 17. és 18. szabálynak megfelelően a testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási határozatokat hozzon.
14. Ha a 38. fejezet vagy e melléklet másként nem rendelkezik, a testület a tevékenységét bármilyen eszköz útján folytathatja, ideértve a telefont, videokonferenciát vagy más elektronikus kommunikációs eszközt is.
15. A testület tanácskozásain kizárólag a testület tagjai vehetnek részt, a testület azonban engedélyezheti a testületi tagok asszisztenseinek jelenlétét a tanácskozásokon.
16. A határozatok és a jelentések megfogalmazása a testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át.
17. A 38. fejezet, e melléklet vagy a 38-B. melléklet rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.
18. Amennyiben a testület megítélése szerint a 38. fejezetben meghatározott határidőktől eltérő bármely eljárási határidő módosítására vagy egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításra van szükség, a testület írásban tájékoztatja a Feleket a határidő szükséges módosításáról, illetve egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításról, valamint ennek okairól. A testület az ilyen módosítást vagy kiigazítást a Felekkel folytatott konzultációt követően fogadhatja el.
VII. Testületi tag leváltása
19. Amennyiben valamely Fél megítélése szerint egy testületi tag nem felel meg a 38-B. mellékletben foglalt bármely követelménynek, és ezért le kell őt váltani, az adott Fél attól az időponttól számítva, amikor elegendő bizonyítékot szerzett arról, hogy a testületi tag vélhetően nem felel meg a 38-B. mellékletben foglalt bármely követelménynek, 15 napon belül értesíti a másik Felet.
20. A Felek a 19. szabályban említett értesítést követő 15 napon belül konzultálnak egymással. A Felek tájékoztatják a testületi tagot az állítólagos mulasztásáról, és felkérhetik őt, hogy tegyen lépéseket a mulasztás orvoslására. A Felek arról is megállapodhatnak, hogy a testületi tagot eltávolítják, és a 38.6. cikkel összhangban új testületi tagot választhatnak ki.
21. Ha a Felek nem tudnak a 20. szabállyal összhangban megállapodni a testület elnökétől eltérő testületi tag leváltásának szükségességéről, akkor a Felek bármelyike a testület elnöke elé terjesztheti a kérdést, akinek a határozata végleges. Ha a testület elnöke megállapítja, hogy egy testületi tag nem felel meg a 38-B. mellékletben foglalt követelményeknek, a testületi tagot el kell távolítani, és a 38.6. cikkel összhangban új testületi tagot kell kiválasztani.
22. Ha a Felek nem tudnak a 20. szabállyal összhangban megállapodni az elnök leváltásának szükségességéről, akkor a Felek bármelyike a 38.8. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott elnöki aljegyzékben még szereplő személyek egyike elé terjesztheti az ügyet. E személy nevét sorsolással választja ki a vegyes bizottságnak a megkereső Fél által delegált társelnöke vagy az adott társelnök által delegált személy. Az ezen kiválasztott személy által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges. Ha ez a kiválasztott személy megállapítja, hogy az elnök nem felel meg a 38-B. mellékletben foglalt követelményeknek, az új elnököt a 38.6. cikkel összhangban kell kiválasztani.
VIII. Meghallgatások
23. A testület elnöke a 11. szabályban meghatározott menetrend alapján, a Felekkel és a többi testületi taggal folytatott konzultációt követően értesíti a Feleket a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt a meghallgatás helyszíne szerinti Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános.
24. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Chile a panaszos Fél, és Santiagóban, ha az Uniós Fél a panaszos Fél. A meghallgatás logisztikai lebonyolításából eredő költségeket a bepanaszolt Fél viseli. Kellően indokolt körülmények között és valamely Fél kérésére a testület úgy dönthet, hogy virtuális vagy hibrid meghallgatást tart, és mindkét Féllel folytatott konzultációt követően megteszi a megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve a tisztességes eljáráshoz való jogot és az átláthatóság biztosításának szükségességét.
25. A testület pótlólagos meghallgatásokat is összehívhat, ha a Felek ebben megállapodnak.
26. A meghallgatás teljes időtartama alatt valamennyi testületi tag jelen van.
27. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a következő személyek vehetnek részt a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános vagy sem:
(a) a Felek képviselői;
(b) tanácsadók;
(c) asszisztensek és igazgatási személyzet;
(d) a testület tolmácsai, fordítói és gyorsírói; valamint
(e) szakértők, a testület 38.22. cikk (2) bekezdése szerinti határozatának megfelelően.
28. Legkésőbb öt nappal a meghallgatás időpontja előtt valamennyi Fél a testület és a másik Fél elé terjeszti azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az adott Fél nevében szóban ki fogják fejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, valamint azon egyéb képviselők és tanácsadók nevét, akik részt vesznek a meghallgatáson.
29. A testület a következőképpen folytatja le a meghallgatást, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon érvei és ellenérvei kifejtésére:
(a) Előterjesztés:
(i) a panaszos Fél érvei;
(ii) a bepanaszolt Fél érvei.
(b) Ellenérvek kifejtése:
(i) a panaszos Fél válasza;
(ii) a bepanaszolt Fél viszontválasza.
30. A testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.
31. A testület gondoskodik arról, hogy a meghallgatásról hangfelvétel készüljön, és azt a meghallgatást követően a lehető leghamarabb kézbesítsék a Feleknek.
32. A meghallgatás időpontját követő 10 napon belül minkét Fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a meghallgatás során felmerült bármely kérdéssel kapcsolatban.
IX. Írásbeli kérdések
33. A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést nyújthat be a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.
34. Mindkét Fél másolatban megküldi a testület kérdéseire adott írásbeli válaszát a másik Félnek. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e másolat kézbesítésétől számított öt napon belül írásban észrevételeket tegyen a Fél válaszaira.
X. Bizalmas kezelés
35. Mindkét Fél és a testület bizalmasan kezeli azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a testület elé terjesztett és bizalmasként jelölt meg. Amennyiben az egyik Fél olyan írásbeli beadványt nyújt be a testületnek, amely bizalmas információkat tartalmaz, 15 napon belül megküldi a beadvány bizalmas információ nélküli változatát is, amelyet nyilvánosságra hoznak.
36. E melléklet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az – amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik – ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat.
37. A testületnek zárt ülést kell tartania, ha a Felek beadványai vagy az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. A Felek megőrzik a testület előtt zárt ülés keretében lefolytatott meghallgatások bizalmas jellegét.
XI. Ex parte kapcsolatfelvétel
38. A testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.
39. A testületi tagok nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel a többi testületi tag távollétében.
XII. Amicus curiae beadványok
40. Amennyiben a Felek a testület létrehozásának napját követő öt napon belül másként nem állapodnak meg, a testület valamely Fél természetes személyétől vagy valamely Fél területén letelepedett jogi személyiséggel rendelkező szervezettől – akik a Felek kormányától függetlenek – önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat fogadhat, feltéve, hogy:
(a) a testület a létrehozásától számított 10 napon belül kézhez kapja azokat;
(b) azok tömörek, és az esetleges mellékletekkel együtt nem haladják meg az 15 oldalt, dupla sortávolsággal szedve;
(c) azok közvetlenül relevánsak a testület által vizsgált ténybeli vagy jogi kérdés szempontjából;
(d) tartalmazzák a beadványt benyújtó személyre vonatkozó információkat, beleértve a természetes személy állampolgárságát és a jogi személyiséggel rendelkező szervezet székhelyét, tevékenységének jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit és finanszírozási forrását;
(e) meghatározzák a személy testületi eljárásban való érintettségének jellegét; valamint
(f) azok a Felek által a 44. és 45. szabály szerint választott nyelveken kerültek megszövegezésre.
41. A beadványokat a testületnek észrevételezésre meg kell küldenie a Feleknek. A Felek a beadvány kézbesítéstől számított 10 napon belül észrevételeket nyújthatnak be a testülethez.
42. A testület jelentésében felsorolja a 40. szabály szerint hozzá beérkezett összes beadványt. A testület nem köteles jelentésében az ilyen beadványokban kifejtett érvekre kitérni, ha azonban megteszi, figyelembe veszi a Felek által a 41. szabály alapján tett észrevételeket is.
XIII. Sürgős ügyek
43. A 38.12. cikkben említett sürgős ügyek esetében a testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – adott esetben kiigazítja az e mellékletben említett határidőket. Ezekről a kiigazításokról a testület értesíti a Feleket.
XIV. Munkanyelv és fordítás
44. A 38.4. cikkben említett konzultációk folyamán és legkésőbb az e melléklet 11. szabályában említett szervezési célú ülés napján a Felek megegyeznek a testület előtti eljárás közös munkanyelvében.
45. Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Fél az általa választott nyelven nyújtja be írásbeli beadványait. Mindkét Fél ezzel egyidejűleg rendelkezésre bocsátja beadványainak a másik Fél által választott nyelven készült fordítását, kivéve, ha beadványait a WTO valamelyik munkanyelvén nyújtotta be. A bepanaszolt Fél gondoskodik a szóbeli előterjesztéseknek a Felek által választott nyelvekre történő tolmácsolásáról.
46. A testület a Felek által választott nyelveken bocsátja ki jelentéseit és határozatait. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a testület a WTO valamelyik munkanyelvén bocsátja ki időközi jelentését és zárójelentését.
47. Bármely Fél tehet észrevételeket az e melléklettel összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.
48. Mindkét Fél maga viseli írásbeli beadványai fordításának költségeit. A testület jelentéseinek és határozatainak fordítási költségeit a Felek egyenlő arányban viselik.
XV. Különleges határidők
49. Az e mellékletben megállapított határidőket a Felek kölcsönös egyetértésével ki kell igazítani a testület által a 38.15–38.18. cikk szerinti eljárások keretében a jelentés vagy a határozat elfogadására előírt különleges határidőkkel összhangban.
________________
38-B. MELLÉKLET
MAGATARTÁSI KÓDEX A TESTÜLETI TAGOK ÉS KÖZVETÍTŐK SZÁMÁRA
I. Fogalommeghatározások
1. E melléklet alkalmazásában:
(a) „igazgatási személyzet”: a testületi tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a testületi tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;
(b) „asszisztens”: az a személy, aki valamely testületi tag megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott testületi tag részére; valamint
(c) „tagjelölt”: olyan személy, akinek neve szerepel a 38.8. cikkben említett testületi tagjegyzékben, vagy akinek a 38.6. cikk szerinti, testületi tagként történő kiválasztása megfontolás tárgyát képezi.
II. Vezérelvek
2. A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelölt és testületi tag:
(a) megismeri ezt a magatartási kódexet;
(b) független és pártatlan;
(c) elkerül bármely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget;
(d) kerüli a szabálytalanságot és a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát;
(f) szigorú magatartási normákat követ; valamint
(e) önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, egy Féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
3. A testületi tag sem közvetlenül, sem közvetve nem vállal olyan kötelezettséget vagy nem fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet a feladatai megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
4. A testületi tag nem használhatja fel pozícióját semmilyen személyes vagy önérdek előmozdítására. A testületi tag kerüli az olyan lépéseket, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy mások őt befolyásoló, különleges pozícióban vannak.
5. A testületi tag nem hagyja, hogy a korábbi vagy jelenlegi pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.
6. A testületi tag kerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
III. Nyilvánosságra hozatali kötelezettségek
7. A 38.6. cikkel összhangban testületi tagságra felkért tagjelölt kinevezése elfogadása előtt nyilvánosságra hoz minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárások során. E célból a tagjelölt minden észszerű erőfeszítést megtesz azért, hogy tudomást szerezzen minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, illetve a foglalkoztatási vagy családi érdekeket.
8. A (7) bekezdés szerinti nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és arra kötelezi a testületi tagot, hogy nyilvánosságra hozzon az eljárás bármelyik szakaszában felmerülő minden ilyen érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet.
9. A tagjelölt vagy a testületi tag az e melléklet tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdésről tájékoztatja a vegyes bizottságot a Felek általi megfontolás céljából, amint ezek tudomására jutnak.
IV. A testületi tagok kötelezettségei
10. Kinevezése elfogadását követően a testületi tag rendelkezésre áll feladatai elvégzése céljából, és feladatait az eljárás folyamán mindvégig alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el.
11. A testületi tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.
12. A testületi tag megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy asszisztensei és igazgatási személyzete ismerjék és betartsák az e melléklet II., III., IV. és VI. részében meghatározott, a testületi tagokra vonatkozó kötelezettségeket.
V. A korábbi testületi tagok kötelezettségei
13. Minden korábbi testületi tag kerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a testület határozatából előnye származott.
14. Minden korábbi testületi tag eleget tesz az e melléklet VI. részében foglalt kötelezettségeknek.
VI. Bizalmas kezelés
15. A testületi tag semmilyen időpontban nem hoz nyilvánosságra semmilyen, az azon eljárásra vonatkozó vagy azon eljárás során szerzett, nem nyilvános információt, amelyre vonatkozóan kinevezték. A testületi tag semmilyen esetben nem hoz nyilvánosságra vagy használ fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzen vagy előnyt biztosítson mások számára, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.
16. A testületi tag nem hozza nyilvánosságra a testület határozatát vagy annak részeit a 38. fejezet szerinti közzétételt megelőzően.
17. A testületi tag semmilyen időpontban nem hozza nyilvánosságra a testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely testületi tag véleményét, és nem tesz semmilyen nyilatkozatot azon eljárásról, amelyre kinevezték, illetve az eljárásban felmerülő vitás kérdésekről.
VII. Költségek
18. Minden testületi tag nyilvántartást vezet és záróelszámolást készít az eljárásra fordított időről és a felmerült kiadásairól, valamint az asszisztensei és igazgatási személyzete ráfordított idejéről és kiadásairól.
VIII. Közvetítők
19. Ez a melléklet értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre is.
JEGYZŐKÖNYV A KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMRŐL
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem iránt a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban, és emlékeztetnek arra, hogy a korrupció aláássa a jó kormányzást és a gazdasági fejlődést, valamint torzítja a nemzetközi versenyfeltételeket.
2. A Felek elismerik, hogy a korrupció hatással lehet a kereskedelemre, mivel veszélyeztetheti a piacra jutási lehetőségeket, és gyengítheti az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére irányuló kötelezettségvállalásokat. A korrupció a kereskedelemben és a beruházásokban részt venni kívánó beruházókat és vállalkozásokat is érinti.
3. A Felek elismerik, hogy a korrupció a nemzetközi és gazdasági bűnözés más formáihoz – többek között a pénzmosáshoz – kapcsolódó nemzetközi probléma, amelyet multidiszciplináris megközelítéssel és szoros, nemzetközi szintű együttműködéssel kell kezelni.
4. A Felek elismerik, hogy mind a köz-, mind a magánszektorban meg kell teremteni az integritást és fokozni kell az átláthatóságot, és a korrupció elleni küzdelem tekintetében minden ágazat kiegészítő felelősséggel rendelkezik.
5. A Felek elismerik a nemzetközi és regionális szervezetek – többek között az ENSZ, a WTO, az OECD, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), az Európa Tanács és az Amerikai Államok Szervezete (OAS) – által a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő ügyekben a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében végzett munka fontosságát, és ezért kötelezettséget vállalnak arra, hogy közösen dolgoznak a megfelelő kezdeményezések ösztönzése és támogatása érdekében.
6. A Felek megismétlik a 16. fenntartható fejlődési cél szerinti közös kötelezettségvállalásukat a korrupció és a vesztegetés valamennyi formájának jelentős csökkentése iránt.
7. A Felek elismerik a G20-ak korrupcióellenes munkacsoportja által végzett munka fontosságát.
8. E jegyzőkönyv célja, hogy kétoldalú kötelezettségvállalási keretet hozzon létre a Felek közötti kapcsolatokban a kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupció elleni küzdelem és annak megelőzése érdekében.
9. A Felek elismerik, hogy a bűncselekmények, valamint a magatartás jogszerűségének ellenőrzére szolgáló alkalmazandó jogi védekezések vagy jogi elvek e jegyzőkönyvvel összhangban elfogadott vagy fenntartott leírása az egyes Felek joga szerinti fenntartás tárgyát képezi, és hogy e bűncselekményeket az egyes Felek jogával összhangban kell büntetőeljárás alá vonni és büntetni.
2. CIKK
Hatály
Ez a jegyzőkönyv a magas szintű keretmegállapodás III. részének hatálya alá tartozó kérdéseket érintő korrupcióra alkalmazandó.
3. CIKK
Más megállapodásokkal való kapcsolat
E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek bármely más szerződés – például az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC); a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló, 1997. november 21-én Párizsban elfogadott OECD-egyezmény; az 1996. március 29-én Caracasban elfogadott Amerika-közi Korrupcióellenes Egyezmény; valamint az Európa Tanács által elfogadott vonatkozó jogi eszközök – szerinti jogait vagy kötelezettségeit.
II. SZAKASZ
A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
4. CIKK
A tisztviselők aktív és passzív hivatali vesztegetése
1. A Felek elismerik a tisztviselőknek a kereskedelmet és a beruházásokat érintő aktív és passzív hivatali vesztegetése elleni küzdelem fontosságát. E célból a Felek újólag megerősítik különösen az UNCAC 15. és 16. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat arra vonatkozóan, hogy elfogadják vagy fenntartják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítsék a tisztviselők aktív és passzív hivatali vesztegetését, valamint a külföldi tisztviselők és a nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek aktív hivatali vesztegetését. Ezen túlmenően a Felek újólag megerősítik azon kötelezettségvállalásukat is, hogy fontolóra veszik az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítsék a külföldi tisztviselők és a nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek passzív hivatali vesztegetését.
5. CIKK
Aktív és passzív hivatali vesztegetés a magánszektorban
1. A Felek elismerik a kereskedelmet és a beruházásokat érintő magánszektorbeli aktív és passzív hivatali vesztegetés elleni küzdelem fontosságát. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 21. cikke szerinti azon kötelezettségvállalásaikat, hogy mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy a magánszektorban elkövetett aktív és passzív hivatali vesztegetés bűncselekménynek minősüljön, amennyiben arra szándékosan, gazdasági, pénzügyi vagy kereskedelmi tevékenységek keretében kerül sor.
2. A Felek elismerik a tisztviselőknek nyújtott kenőpénzek káros hatásait, mivel azok aláássák a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket és ösztönzik a hivatali vesztegetést. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 12. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikat, miszerint nem engedélyezik a kenőpénznek minősülő költségek és adott esetben a korrupt magatartás előmozdítása érdekében felmerült egyéb kiadások adóból való levonhatóságát.
6. CIKK
Korrupció és pénzmosás
A Felek – elismerve a korrupció és a pénzmosás közötti összefüggést – újólag megerősítik az UNCAC 23. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat.
7. CIKK
A jogi személyek felelőssége
A Felek elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban a korrupció elleni globális küzdelem előmozdítása érdekében szükség van a jogi személyek felelősségének megállapítására, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciók rendelkezésre állására. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 26. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat.
III. SZAKASZ
A MAGÁNSZEKTORBELI KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
8. CIKK
Felelős üzleti magatartás
1. A Felek elismerik a megelőző intézkedések és a felelős üzleti magatartás fontosságát a korrupció megelőzésében, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi beszámolási kötelezettségeket és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatokat.
2. A Felek elismerik, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedések mérlegelésekor figyelembe kell venni a kis- és középvállalkozások igényeit és korlátait.
3. A Felek emlékeztetnek arra, hogy támogatják az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit a korrupció elleni küzdelem terén.
CIKK
Pénzügyi beszámoló
1. Az UNCAC keretében tett kötelezettségvállalásaikkal összhangban a Felek elismerik a számviteli és könyvvizsgálati standardok javításának fontosságát a magánszektorban, ami a korrupció megelőzésének egyik módja.
2. A Felek különösen a következő intézkedéseket mérlegelik e cél elérése érdekében:
(a) a magánvállalkozások ösztönzése – figyelembe véve azok szerkezetét és méretét, és különösen a kis- és középvállalkozások sajátos igényeit – olyan intézkedések végrehajtására, amelyek segítik a korrupciós cselekmények megelőzését és felderítését; az ilyen intézkedések közé tartozhat a vállalatirányítási kódexnek való megfelelés, a belső ellenőrzési funkció vagy az elégséges belső kontroll;
(b) annak előírása, hogy az ilyen magánvállalkozások számláira és pénzügyi kimutatásaira megfelelő könyvvizsgálati és tanúsítási eljárások vonatkozzanak.
3. A Felek a saját törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a pénzügyi kimutatások közzététele, valamint a számviteli és könyvvizsgálati standardok fenntartása érdekében.
4. A Feleknek fontolóra kell venniük olyan intézkedések elfogadását vagy fenntartását, amelyek arra ösztönzik a külső könyvvizsgálókat, hogy jelentsenek az illetékes hatóságoknak minden olyan cselekményt, amelynek gyanúja a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott bűncselekménynek minősülhet. Amennyiben jogszabályaikkal összhangban ilyen jelentéstételre van szükség, a Felek biztosítják, hogy az ilyen jelentéseket észszerűen és jóhiszeműen készítő külső könyvvizsgálók védelmet élvezzenek az információk közzétételére vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megsértése esetén indított jogi eljárásokkal szemben.
10. CIKK
Átláthatóság a magánszektorban
1. A Felek elismerik, hogy az átláthatóság hozzájárulhat a kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupciótól való elrettentéshez, és e célból emlékeztetnek az UNCAC 12. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikra, különösen a következő intézkedések tekintetében, amelyek lehetővé tennék az e megállapodás III. része szerinti kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységekben részt vevő magánszektor átláthatóságának fokozására irányuló célkitűzés elérését:
(a) az érintett magánszervezetek integritásának megőrzését szolgáló szabványok és eljárások kidolgozásának előmozdítása, beleértve egyrészt az üzleti tevékenységek és valamennyi érintett szakmai tevékenység helyes, becsületes és megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség megelőzését, másrészt a vállalkozások körében, illetve a vállalkozások és a közigazgatási szervek közötti szerződéses kapcsolatokban a helyes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásának előmozdítását szolgáló magatartási kódexeket;
(b) a magánszervezeteket szabályozó eljárásokkal való visszaélés megelőzése, beleértve a hatóságok által a kereskedelmi tevékenységekhez nyújtott támogatásokkal és engedélyekkel kapcsolatos eljárásokat;
(c) az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló intézkedések előmozdítása adott esetben és észszerű ideig a volt köztisztviselők szakmai tevékenységeinek vagy a köztisztviselők lemondásukat vagy nyugdíjazásukat követő magánszektorbeli foglalkoztatásának korlátozásával, amennyiben ezek a tevékenységek vagy ez a foglalkoztatás közvetlenül kapcsolódnak az említett köztisztviselők által a hivatali idejük alatt betöltött vagy felügyelt pozíciókhoz.
2. A Felek ösztönzik a tőzsdén jegyzett vállalkozásokat, bankokat és biztosítókat, hogy számoljanak be a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedéseikről. A Felek megteszik az ilyen jelentések közzétételéhez szükséges intézkedéseket.
11. CIKK
A pénzmosás megelőzését szolgáló intézkedések
1. Felismerve a pénzmosás megelőzésének fontosságát, valamint annak a kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt lehetséges hatását, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a pénzügyi intézményekre és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozásokra és szakmákra vonatkozó átfogó nemzeti szabályozási és felügyeleti rendszer elfogadása vagy fenntartása mellett, az UNCAC és a FATF ajánlásai alapján fennálló kötelezettségvállalásokkal összhangban. A Felek előmozdítják a jogi személyek átláthatóságáról és tényleges tulajdonlásáról szóló 24., valamint a jogi megállapodások átláthatóságáról és tényleges tulajdonlásáról szóló 25. számú FATF-ajánlás végrehajtását.
2. A fent említett kötelezettségvállalásokkal, ajánlásokkal és elvekkel összhangban a Felek olyan intézkedéseket tartanak fenn vagy fogadnak el, amelyek:
(a) biztosítják, hogy törvényeik és rendeleteik tartalmazzák a „tényleges tulajdonos” fogalommeghatározását, amely magában foglalja azokat a természetes személyeket, akik végső soron az ügyfél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, valamint azokat a természetes személyeket, akiknek nevében az ügyletet bonyolítják; ide tartoznak azok a személyek is, akik tényleges végső ellenőrzést gyakorolnak egy jogi személy vagy jogi konstrukció felett;
(b) biztosítják, hogy a Felek területén bejegyzett gazdasági társaságok és más jogi entitások kötelesek legyenek megfelelő, pontos és időszerű információkat beszerezni és nyilvántartani a tényleges tulajdonosaikról, beleértve a tényleges tulajdonosi érdekeltségekre vonatkozó részleteket;
(c) biztosítják, hogy a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagyonkezelői megfelelő, pontos és aktuális információkat tartsanak fenn a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan, beleértve a vagyonrendelőkre, adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személyekre, a vagyonkezelőkre, a kedvezményezettekre vagy a kedvezményezettek csoportjára, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukció felett tényleges végső ellenőrzést gyakorló bármely más természetes személyre vonatkozó információkat; ezeket az intézkedéseket a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkező egyéb jogi konstrukciókra is alkalmazni kell;
(d) előírják a pénzügyi intézmények, valamint a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára, hogy azonosítsák az ügyfelet és ellenőrizzék az ügyfél kilétét, továbbá azonosítsák a tényleges tulajdonost, és tegyenek észszerű intézkedéseket a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzésére annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények vagy a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák meggyőződjenek arról, hogy ki a tényleges tulajdonos; „megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák” alatt azok értendők, amelyeket a FAFT-ajánlások határoznak meg;
(e) mechanizmusokat vezetnek be annak biztosítására, hogy a Felek törvényeiben és rendeleteiben meghatározott hatóságok időben hozzáférjenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz;
(f) biztosítják, hogy a Felek illetékes hatóságai időben és hatékonyan részt vegyenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan a nemzetközi partnerekkel folytatott információcserében; valamint
(g) előírják a pénzügyi intézmények és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára, hogy végezzenek fokozott átvilágítást, különösen a kiemelt közszereplők tekintetében, akik alatt olyan személyek értendők, akik valamely Fél területén vagy nemzetközi szinten fontos közhivatalt töltenek be, valamint ezek családtagjai és közeli partnerei tekintetében;
(h) biztosítják a fent említett kötelezettségeknek való megfelelés hatékony felügyeletét, többek között a meg nem felelés esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók megállapításával és végrehajtásával.
IV. SZAKASZ
A KÖZSZFÉRABELI KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
12. CIKK
A tisztviselők magatartása
1. A Felek elismerik Chile tekintetében az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2007. július 3-án elfogadott, a tisztviselőkre vonatkozó magatartási elveinek, valamint az Európai Unió tekintetében az Európa Tanács által 2000. május 11-én számára elfogadott, a tisztviselők magatartási kódexéről szóló, R (2000) 10. sz. ajánlásnak a jelentőségét.
2. A Felek újólag megerősítik az UNCAC 8. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat, beleértve a köztisztviselőkre vonatkozó magatartási kódexek vagy magatartási normák alkalmazását, a korrupciós cselekményeknek a köztisztviselők által a megfelelő hatóságok felé történő bejelentésének megkönnyítését, a köztisztviselők arra való kötelezését, hogy tegyenek nyilatkozatot a megfelelő hatóságoknak az esetleges összeférhetetlenségről, valamint a fegyelmi vagy egyéb intézkedések meghozatalára irányuló intézkedéseket az ilyen kódexeket vagy normákat megsértő tisztviselők esetében.
13. CIKK
Átláthatóság a közigazgatásban
1. A Felek hangsúlyozzák a közigazgatás átláthatóságának fontosságát a kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupció megelőzése szempontjából, és megállapodnak abban, hogy az e megállapodás III. részében előírt egyedi és horizontális rendelkezésekkel összhangban előmozdítják az átláthatóságot, ideértve különösen a kereskedelem megkönnyítésére, a közbeszerzésre, a belföldi szabályozásra és az általános átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.
2. A Felek újólag megerősítik az UNCAC 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikat arra vonatkozóan, hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy korrupcióellenes szerveik ismertek legyenek a nyilvánosság előtt, és lehetővé tegyék e szervek elérését a releváns események bejelentése céljából.
14. CIKK
A civil társadalom részvétele
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a civil társadalom részt vegyen a nemzetközi kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos korrupció megelőzésében és az ilyen korrupció elleni küzdelemben, valamint hogy fel kell hívni a közvélemény figyelmét a korrupció létezésére, okaira és súlyosságára, valamint az általa jelentett fenyegetésre. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 13. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel a közszektoron kívüli egyének és csoportok – például a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a közösségi alapú szervezetek – aktív részvételének előmozdítására irányuló megfelelő intézkedések meghozatalával kapcsolatos kötelezettségvállalásra.
2. A Felek különösen a következőket mérlegelik:
(a) olyan nyilvános tájékoztatási tevékenységek és közoktatási programok végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a korrupcióval szembeni zéró toleranciához; valamint
(b) olyan intézkedések elfogadása vagy fenntartása, amelyek tiszteletben tartják, előmozdítják és védik a korrupcióval kapcsolatos információk felkutatásának, fogadásának, közzétételének és terjesztésének szabadságát.
15. CIKK
A bejelentő személyek védelme
A Felek újólag megerősítik az UNCAC 33. cikke szerinti azon kötelezettségvállalásukat is, miszerint gondoskodnak a bejelentő személyek védelméről az indokolatlan elbánással szemben.
V. SZAKASZ
Vitarendezési mechanizmus
16. CIKK
Vitarendezés
1. A Felek minden lehetséges erőfeszítést – ideértve a párbeszédet, a konzultációt, az információcserét és együttműködést – megtesznek annak érdekében, hogy rendezzék a Felek között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő nézeteltéréseket.
2. Abban az esetben, ha a Felek között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan nézeteltérés merülne fel, a Felek kizárólag a 17. és 18. cikk alapján létrehozott vitarendezési eljárásokat vehetik igénybe.
17. CIKK
Konzultációk
1. Az egyik Fél (a továbbiakban: a kérelmező Fél) bármikor konzultációt kérhet a másik Féltől (a továbbiakban: a megkeresett Fél) az e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben, a megkeresett Félnek a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban létrehozott kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján. A kérelemben meg kell határozni a konzultációkérés indokait, beleértve annak kellően pontos leírását is, hogy mi a kérdéses ügy, és az hogyan kapcsolódik e jegyzőkönyv rendelkezéseihez.
2. A megkeresett Fél – a kérelmező Féllel való eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az (1) bekezdésben említett kérelem kézbesítésétől számított tíz napon belül írásban válaszol a kérelmező Félnek.
3. Eltérő megállapodás hiányában a Felek legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül megkezdik a konzultációkat.
4. A konzultációk személyes részvétellel vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technológiai eszköz igénybevételével tarthatók meg. Amennyiben a konzultációkra személyes részvétellel kerül sor, azokat – a Felek eltérő megállapodása hiányában – a megkeresett Fél területén kell megtartani.
5. A konzultációk során:
(a) a Felek elegendő információt szolgáltatnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ügy teljes körű kivizsgálását; valamint
(b) a Felek a konzultációk folyamán kicserélt információkat bizalmasan kezelik.
6. A Felek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében konzultációkat kezdenek, figyelembe véve az üggyel kapcsolatos együttműködési lehetőségeket.
7. Amennyiben a Felek az (1) bekezdés szerinti konzultáció iránti kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül nem tudják megoldani az ügyet a (3)–(6) bekezdéssel összhangban, bármely Fél kérheti a másik Félnek a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban létrehozott kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján a 19. cikkben említett, a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság összehívását az ügy kivizsgálása céljából. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság haladéktalanul összeül, és törekszik arra, hogy megállapodásra jusson az ügy megoldásáról.
8. A (7) bekezdés szerint megkeresett Felek vagy a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság adott esetben kikérheti az e megállapodás 40. cikkének (6) bekezdésében említett belső tanácsadó csoportok vagy más szakértői tanács véleményét.
9. Amennyiben a Felek megoldják az ügyet, dokumentálják annak eredményét, beleértve adott esetben a megállapodás szerinti konkrét lépéseket és határidőket is. Eltérő megállapodás hiányában a Felek ezt az eredményt nyilvánosságra hozzák.
18. CIKK
Szakértői testület
1. Ha a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság által az ügy megvizsgálására vonatkozóan a 16. cikk (7) bekezdése szerint benyújtott írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül, vagy ilyen kérelem hiányában a 16. cikk (1) bekezdése szerinti, konzultációra irányuló írásbeli kérelem benyújtásától számított 120 napon belül nem születik kölcsönösen kielégítő megoldás, az egyik Fél a másik Fél 19. cikk (3) bekezdésével összhangban létrehozott kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti egy szakértői testület felállítását az ügy kivizsgálására. A kérelemben meg kell jelölni a szakértői testület létrehozására irányuló kérelem indokait, beleértve a szóban forgó ügy leírását is, és ismertetni kell, hogy ez az ügy miként sérti e jegyzőkönyvnek a kérelmező Fél által alkalmazandónak ítélt rendelkezéseit.
2. Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, a 38.6., a 38.10., a 38.13. cikk (6) bekezdése, a 38.14. cikk (1) bekezdése, a 38.15., a 38.19., a 38.20. cikk (2) bekezdése, a 38.21., a 38.22., a 38.24., a 38.32., a 38.33., a 38.34., a 38.35. cikk, valamint a 38-A. és 38-B. melléklet értelemszerűen alkalmazandó e jegyzőkönyvre.
3.
A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság első ülésén ajánlást tesz a vegyes bizottságnak egy legalább 15 olyan személyt tartalmazó jegyzék összeállítására, akik hajlandók és képesek részt venni a szakértői testület munkájában. E jegyzék az alábbi három aljegyzékből áll:
(a) egy személyek neveit tartalmazó aljegyzék, amelyet az Uniós Fél javaslatai alapján állítottak össze;
(b) egy személyek neveit tartalmazó aljegyzék, amelyet Chile javaslatai alapján állítottak össze; valamint
(c) egy olyan aljegyzék, amelyen olyan személyek neveit tartalmazza, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik hajlandóak és képesek a szakértői testület elnöki tisztségét ellátni.
A Felek a saját aljegyzékük tekintetében legalább öt személyre tesznek javaslatot. Az egyes Feleknek legalább legalább öt olyan személyt is ki kell választaniuk, akik felkerülnek az elnöki aljegyzékre. A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy minden egyes aljegyzék naprakész legyen, és legalább öt személyt tartalmazzon.
4. A (3) bekezdésben említett személyeknek szaktudással vagy szakértelemmel rendelkeznek az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekben vagy a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezéséhez. Függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a nézeteltéréssel kapcsolatban, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és megfelelnek a 38-B. mellékletben foglaltaknak.
5. Amennyiben a szakértői testület összeállítása az e megállapodás 38.6. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárások szerint történik, a szakértőket az e cikk (3) bekezdésében említett aljegyzékekben szereplő érintett személyek közül választják ki.
6.
A Feleknek a testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában az e megállapodás 38.6. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint a testület feladatmeghatározása a következő:
„a magas szintű keretmegállapodáshoz csatolt, a korrupció megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseinek fényében megvizsgálja az említett jegyzőkönyv 17. cikke szerinti szakértői testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, és az említett cikkel összhangban jelentést készít az ügy megoldására vonatkozó megállapításairól és ajánlásairól.”
7. Az e jegyzőkönyvben említett meglévő nemzetközi megállapodásokkal, ajánlásokkal vagy elvekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a szakértői testület adott esetben információt kér az érintett szervezetektől vagy szervektől. Az ilyen információkat megküldik a Feleknek, hogy azok megtehessék észrevételeiket.
8. A szakértői testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi e jegyzőkönyv rendelkezéseit, ideértve a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezményben kodifikált szabályokat is.
9. A szakértői testület időközi jelentést és zárójelentést ad ki a Feleknek, amelyben ismerteti ténymegállapításait, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, a megállapítások hátterében meghúzódó indokokat, valamint a következtetéseit és ajánlásait.
10.
A szakértői testület a létrehozásától számított 100 napon belül a Felek elé terjeszti időközi jelentését. Amennyiben a szakértői testület úgy véli, hogy az említett határidő nem tartható, a szakértői testület elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés szakértői testület általi kibocsátásának tervezett időpontját. Az e bekezdésben meghatározott határidők a Felek közös megegyezésével meghosszabbíthatók.
11. Az időközi jelentés kézbesítésétől számított 25 napon belül a Felek bármelyike indokolással ellátott kérelmet intézhet a szakértői testülethez az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontokból történő felülvizsgálata érdekében. Valamely Fél a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeket fűzhet a másik Fél kérelméhez.
12. A szakértői testület ezen észrevételek mérlegelését követően zárójelentést készít. Amennyiben az e cikk (11) bekezdése szerinti kérelmet az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtják be, az időközi jelentés a szakértői testület zárójelentésévé válik.
13. A szakértői testület a zárójelentését a létrehozásától számított 175 napon belül tárja a Felek elé. Ha a szakértői testület úgy ítéli meg, hogy az említett határidő nem tartható, a szakértői testület elnöke a Feleknek küldött írásos értesítésben jelzi a késedelem okait és a zárójelentésnek a szakértői testület általi kibocsátása tervezett időpontját. Az e bekezdésben meghatározott határidők a Felek közös megegyezésével meghosszabbíthatók.
14. A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek észrevételeivel.
15.
A Felek a szakértői testület zárójelentését a szakértői testület általi átadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra hozzák.
16. Amennyiben a szakértői testület a zárójelentésben megállapítja, hogy a megkeresett Fél nem tett eleget az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeinek, a Felek – a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével – megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket. A megkeresett Fél legkésőbb három hónappal azt követően, hogy a zárójelentést e cikk (15) bekezdése szerint nyilvánosságra hozták, tájékoztatja az e megállapodás 40. cikkének (6) bekezdésében említett belső tanácsadó csoportját és a másik Felet a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó határozatairól.
17. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság nyomon követi a szakértői testület jelentése és ajánlásai nyomán tett lépéseket. Az e megállapodás 40. cikkének (6) bekezdésében említett belső tanácsadó csoportok e tekintetben észrevételeket nyújthatnak be a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottságnak.
19. CIKK
A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság
1. Az e megállapodás 8.8. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság (a továbbiakban: albizottság) a Felek képviselőiből áll, figyelembe véve azokat a konkrét kérdéseket, amelyekkel egy adott ülésen foglalkozni kell. Chile képviseletében a Külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes titkársága vagy jogutódjának tisztviselői járnak el.
2. Az albizottság feladatai a következők:
(a) e jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának elősegítése és nyomon követése, és a végrehajtása során esetlegesen felmerülő nehézségek megvitatása;
(b) a Felek közötti együttműködés előmozdítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekben, valamint a nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos fejleményekre vonatkozó információcsere előmozdítása;
(c) ajánlások készítése a vegyes bizottság számára;
(d) a Felek megállapodása szerinti bármely más, e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdés mérlegelése.
3. Mindegyik Fél a közigazgatásán belül kapcsolattartó pontot jelöl ki, hogy megkönnyítse a Felek közötti kommunikációt és koordinációt az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben, és értesíti a másik Felet e kapcsolattartó pont elérhetőségi adatairól. A Felek az említett elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MAGAS SZINTŰ KERETMEGÁLLAPODÁSHOZ CSATOLT, A VÁMÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ KÖLCSÖNÖS ADMINISZTRATÍV SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV
1. CIKK
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
(a) „megkereső hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján segítségnyújtás iránti megkeresést küld;
(b) „vámjogszabályok”: a valamely Fél területén alkalmazandó, és az áruk behozatalát, kivitelét, tranzitját és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó valamennyi jogszabály vagy egyéb rendelkezés, ideértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is;
(c) „információ”: bármilyen adat, dokumentum, kép, jelentés, közlés vagy hitelesített másolat, bármilyen formátumban, beleértve az elektronikus formátumot is, függetlenül attól, hogy azt kezelték vagy elemezték-e;
(d) „vámjogszabályokat sértő művelet”: a vámjogszabályok bármely megsértése, valamint azok megsértésének bármilyen kísérlete; valamint
(e) „megkeresett hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján a vámügyekben a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja.
2. CIKK
Hatály
1. A Felek hatáskörükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, különösen a vámjogszabályokat sértő műveletek megelőzése, kivizsgálása és visszaszorítása révén.
2. Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtás alkalmazandó a Felek azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Az említett segítségnyújtás nem érinti a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályokat, és a valamely igazságügyi hatóság megkeresése kapcsán gyakorolt jogkörben szerzett információkra csak akkor terjed ki, ha az illető igazságügyi hatóság ehhez hozzájárul.
3. E jegyzőkönyv nem vonatkozik a vámok, adók vagy bírságok behajtására irányuló segítségnyújtásra.
3. CIKK
Segítségnyújtás megkeresés alapján
1. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság minden olyan fontos információt megad, amely lehetővé teheti a vámjogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítását, ideértve a ténylegesen vagy potenciálisan vámjogszabályokat sértő műveletnek minősülő, ismertté vált vagy tervezett cselekményekkel kapcsolatos információkat is.
2. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatást nyújt számára arról, hogy:
(a) a Fél területéről kivitt árut szabályszerűen vitték-e be a másik Fél területére, adott esetben megnevezve az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is;
(b) a Fél területére bevitt árut szabályszerűen vitték-e ki a másik Fél területéről, adott esetben megnevezve az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is.
3. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság – a jogszabályai és egyéb rendelkezései keretein belül – meghozza a szükséges intézkedéseket a következők különleges megfigyelésének biztosítása érdekében:
(a) olyan természetes személyek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, akikről vagy amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő műveletekben vesznek vagy vettek részt;
(b) olyan áruk, amelyeket olyan módon szállítanak vagy szállíthatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat vámjogszabályokat sértő műveletekhez szándékoznak használni;
(c) olyan helyek, ahol olyan módon szerelnek vagy szerelhetnek össze árukat, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat a vámjogszabályokat sértő műveletekhez szándékoznak használni; valamint
(d) olyan szállítóeszközök, amelyeket olyan módon használnak vagy használhatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy azokat a vámjogszabályokat sértő műveletekben szándékoznak használni.
4. CIKK
Önkéntes segítségnyújtás
A Felek – amennyiben ezt a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükségesnek tartják – saját kezdeményezésre, jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak azáltal, hogy olyan befejezett, tervezett vagy folyamatban lévő tevékenységekre vonatkozó információkat szolgáltatnak, amelyek vámjogszabályokat sértő műveletnek minősülnek vagy tűnnek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak. A tájékoztatásban ki kell térni különösen az alábbiakra:
(a) személyek, áruk és közlekedési eszközök; valamint
(b) a vámjogszabályokat sértő műveletek végrehajtása során alkalmazott új eszközök vagy módszerek.
5. CIKK
A segítségnyújtás iránti megkeresések formája és tartalma
1. Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban, nyomtatott vagy elektronikus formában kell megtenni. A megkereséshez mellékelni kell az annak teljesítéséhez szükséges dokumentumokat. Sürgős esetben a megkeresett hatóság szóban előterjesztett megkereséseket is elfogadhat, amelyeket a megkereső hatóságnak haladéktalanul meg kell erősítenie írásban is.
2. Az (1) bekezdésben említett kérelmeknek a következő információkat kell tartalmaznia:
(a) a megkereső hatóság és a megkereső tisztviselő;
(b) a kért információ és a segítségnyújtás típusa;
(c) a megkeresés tárgya és oka;
(d) a vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések, valamint más jogi megfontolások;
(e) a kivizsgálás tárgyát képező természetes személyek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetek lehető legpontosabb és legrészletesebb megjelölése;
(f) a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása; valamint
(g) bármely további rendelkezésre álló adat, amely lehetővé teszi a megkeresett hatóság számára a kérés teljesítését.
3. A megkereséseket a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani. Az angol minden esetben elfogadható nyelv. Ez a követelmény az (1) bekezdés szerint a megkereséshez melléklet dokumentumokra nem alkalmazandó.
4. Amennyiben a megkeresés nem tesz eleget az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek, a megkeresett hatóság kérheti annak kijavítását vagy kiegészítését; ez idő alatt óvintézkedések rendelhetők el.
6. CIKK
A megkeresések teljesítése
1. A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóságnak saját illetékességén és a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül úgy kell eljárnia, mintha saját nevében vagy ugyanazon Fél valamely másik hatóságának megkeresésére cselekedne, úgy, hogy átadja a már birtokában lévő információkat, elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, vagy gondoskodik azok elvégeztetéséről. Ha a megkeresett hatóság azért fordul egy másik hatósághoz, mert az egyedül nem járhat el, ez a bekezdés a másik hatóságra is alkalmazandó.
2. A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogszabályainak megfelelően kell teljesíteni.
3.
A megkeresett hatóság a segítségnyújtás iránti megkeresésre annak kézhezvételétől számított két hónapon belül választ küld. Ha a megkeresett hatóság nincs abban a helyzetben, hogy ezen idő alatt eleget tegyen a jogsegély iránti megkeresésnek, tájékoztatja a megkereső hatóságot és jelzi, mennyi időn belül tud eleget tenni a megkeresésnek.
7. CIKK
Az információk közlésének formája
1. A megkeresett hatóság megfelelő okmányokkal, okmányok hitelesített másolataival vagy más dokumentumokkal együtt, írásban közli a megkereső hatósággal a vizsgálatok eredményeit. Ezen információkat elektronikus formában is lehet közölni.
2. Az eredeti dokumentumokat az egyes Felek jogi korlátozásait tiszteletben tartva kell átadni, kizárólag a megkereső hatóság kérésére, olyan esetekben, amikor a hiteles másolat bizonyító ereje nem elegendő. A megkereső hatóság az első adandó alkalommal visszaszolgáltatja ezeket az eredeti dokumentumokat.
3. Amikor a (2) bekezdés alkalmazandó, a megkeresett hatóságnak át kell adnia a megkereső hatóság számára a területén működő hatóságok által kiállított vagy hitelesített, a vám-árunyilatkozatot alátámasztó okmányok hitelességére vonatkozó információkat.
8. CIKK
Az egyik Fél tisztviselőinek a másik Fél területén való jelenléte
1. Az egyik Fél szabályszerűen meghatalmazott tisztviselői – a másik Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett bármely más érintett hatóság hivatalában, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveleteknek minősülő tevékenységekre vonatkozó azon információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.
2. Az egyik Fél szabályszerűen meghatalmazott tisztviselői a másik Fél egyetértésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek ezen másik Fél területén végrehajtott vizsgálatoknál.
3. Az egyik Fél szabályszerűen meghatalmazott tisztviselői kizárólag tanácsadói minőségben lehetnek jelen a másik Fél területén, amely idő alatt ezek a szabályszerűen meghatalmazott tisztviselők:
(a) mindenkor képesek bizonyítani hivatalos minőségüket;
(b) nem viselnek egyenruhát, és nem viselnek fegyvert; valamint
(c) ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a másik Fél tisztviselői a másik Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései alapján.
9. CIKK
Kézbesítés és értesítés
1. A megkereső hatóság megkeresése alapján a megkeresett hatóság a rá vonatkozó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a megkeresett hatóság területén tartózkodó vagy ott letelepedett címzett számára valamennyi olyan iratot kézbesítsen vagy valamennyi olyan határozatról értesítést küldjön, amely a megkereső hatóságtól származik és e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.
2. Az okmányok kézbesítésére vagy a határozatokról szóló értesítésre irányuló ilyen kérelmet írásban kell benyújtani a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven.
10. CIKK
Automatikus információcsere
1. A Felek közös megállapodással, a 15. cikknek megfelelően:
(a) automatikusan kicserélik egymással az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó információkat; valamint
(b) konkrét információkat cserélhetnek előzetesen, a szállítmányoknak a másik Fél területére való megérkezése előtt.
2. A Felek az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információcsere végrehajtása érdekében megállapodhatnak a kicserélni kívánt információk típusáról, valamint az információcsere formájáról.
11. CIKK
Kivételek a segítségnyújtási kötelezettség alól
1. A segítségnyújtás megtagadható, illetve bizonyos feltételek vagy követelmények teljesüléséhez köthető, ha az egyik Fél véleménye szerint az e jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás:
(a) feltehetőleg sértené Chile, vagy egy olyan tagállam szuverenitását, amely segítségét kérték e jegyzőkönyv alapján;
(b) feltehetőleg sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen a 12. cikk (5) bekezdésében említett esetekben; vagy
(c) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
2. A megkeresett hatóság elhalaszthatja a segítségnyújtást azon az alapon, hogy az folyamatban lévő nyomozásba, büntető- vagy egyéb eljárásba ütközne. Ilyen esetben a megkeresett hatóságnak konzultálnia kell a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy nyújtható-e segítség a megkeresett hatóság által esetlegesen megkövetelt feltételek mellett.
3. Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet hozzá érkező megkeresés esetén saját maga nem tudna teljesíteni, erre a megkeresésében fel kell hívnia a figyelmet. Ilyen megkeresést a megkeresett hatóság saját belátása szerint teljesít.
4. Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság haladéktalanul közli a megkereső hatósággal döntését és annak indokolását.
12. CIKK
Információcsere és bizalmas kezelés
1. Az e jegyzőkönyv alapján kapott információk kizárólag az e jegyzőkönyvben meghatározott célokra használhatók fel.
2. Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabályt sértő művelet miatt indított közigazgatási vagy bírósági eljárásban való felhasználását e jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a felek az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően megszerzett információkat és a megtekintett okmányokat bizonyítékként felhasználhatják jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. A megkeresett hatóság az információk átadását vagy a dokumentumokhoz való hozzáférést azon feltételhez kötheti, hogy értesítést kapjon az ilyen felhasználásról.
3. Amennyiben a Felek egyike az ilyen információkat más célokra kívánja felhasználni, ehhez meg kell szereznie az információt biztosító hatóság előzetes írásos beleegyezését. Az ilyen felhasználásra ezután az e hatóság által megállapított korlátozások vonatkoznak.
4. Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően bizalmas vagy korlátozott jellegűnek tekintendők. Az információ üzleti titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik, és az információt fogadó Fél vonatkozó jogszabályai és egyéb rendelkezései szerinti, hasonló információkra alkalmazandó védelmet élvez. A Felek tájékoztatják egymást vonatkozó jogszabályaikról és egyéb rendelkezéseikről.
5. Személyes adatok kizárólag az adatot szolgáltató Fél adatvédelmi szabályaival összhangban továbbíthatók. Mindkét Fél tájékoztatja a másik Felet a vonatkozó adatvédelmi szabályairól, és szükség esetén mindent megtesz a további védelmi intézkedésekről való megállapodás érdekében.
13. CIKK
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság felhatalmazhatja tisztviselőit arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos bírósági vagy közigazgatási eljárásokban – az adott felhatalmazás keretei között – szakértőként vagy tanúként jelenjenek meg, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy ezek hiteles másolatait igény szerint bemutassák. Az idézésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőnek mely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie, és ott milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.
14. CIKK
A segítségnyújtás költségei
1. A Felek lemondanak az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésének egymással szembeni igényéről.
2. A nem közalkalmazott szakértőknek, tanúknak, tolmácsoknak és fordítóknak fizetett költségeket és díjakat a megkereső Fél állja az adott esetnek megfelelően.
3. Ha rendkívüli természetű költségek merülnek fel a megkeresés teljesítése során, a Felek meghatározzák a megkeresés teljesítésének feltételeit, illetve a költségviselés módját.
15. CIKK
Végrehajtás
1. Az e jegyzőkönyv végrehajtásával egyrészről Chile vámhatóságait, és másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az e jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges valamennyi gyakorlati rendelkezésről és intézkedésről, figyelembe véve az alkalmazandó vonatkozó jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket, különösen ami a személyes adatok védelmét illeti.
2. A Felek folyamatosan tájékoztatják egymást azon végrehajtási intézkedések részleteiről, amelyeket az egyes Felek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el, különös tekintettel azokra a szabályszerűen meghatalmazott szolgálatokra és tisztviselőkre, amelyek vagy akik illetékesek az e jegyzőkönyvben meghatározott értesítések küldésére és fogadására.
3. E jegyzőkönyv rendelkezései az Uniós Fél esetében nem érintik az e jegyzőkönyv szerint kapott információknak az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai közötti közlését.
16. CIKK
Egyéb megállapodások
E jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek az egyes tagállamok és Chile között megkötött vagy megköthető, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
17. CIKK
Konzultációk
Az e jegyzőkönyv értelmezését és alkalmazását illetően a Felek az ügy rendezéséről az e megállapodás 8.8. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott, a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság keretében konzultálnak egymással.
KÖZÖS ÉRTELMEZŐ OKMÁNY AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MAGAS SZINTŰ KERETMEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALT BERUHÁZÁSVÉDELMI
RENDELKEZÉSEKRŐL
Az Európai Unió és tagállamai, illetve Chile a következő közös értelmező okmányról állapodnak meg a magas szintű keretmegállapodásban foglalt beruházásvédelmi rendelkezésekről.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött 2015. december 12-i Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) szerint vállalt kötelezettségeik fényében a Felek megerősítik, hogy beruházóiknak számítaniuk kell arra, hogy a Felek olyan intézkedéseket fognak hozni, amelyeket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a jelenlegi és jövőbeli következmények mérsékelés, alkalmazkodás, helyreállítás vagy kompenzáció útján, illetve más módon történő kezelése céljából alakítanak ki és alkalmaznak.
A magas szintű keretmegállapodásban foglalt beruházásvédelmi rendelkezések értelmezésekor a 17.34. cikkel létrehozott Fórumnak, illetve a 17.35. cikkel létrehozott Fellebbviteli Fórumnak megfelelően figyelembe kell vennie a Felek Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait és klímasemlegességi célkitűzéseiket.
Ennélfogva a Felek megerősítik arra vonatkozó egyetértésüket, hogy a magas szintű keretmegállapodásban foglalt beruházásvédelmi rendelkezéseket a Fórum és a Fellebbviteli Fórum olyan módon értelmezi és alkalmazza, amely megfelelően figyelembe veszi a Felek Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait és klímasemlegességi célkitűzéseiket, valamint amely lehetővé teszi a Felek számára az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó saját politikáik folytatását.
KÖZÖS NYILATKOZAT AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MAGAS SZINTŰ KERETMEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALT KERESKEDELEMRŐL ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEKRŐL
A Felek,
EMLÉKEZTETVE azokra az erős kulturális, politikai, gazdasági és együttműködési kötelékekre, amelyek összekötik őket;
EMLÉKEZTETVE elkötelezettségükre a 2002-ben megkötött EU – Chile társulási megállapodás modernizálása és felváltása iránt, hogy az tükrözze az új politikai és gazdasági realitásokat;
ÚJBÓL MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a közös érdekű kétoldalú, regionális és globális kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése iránt;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság között létrejött, előzetes keretmegállapodás (a továbbiakban: előzetes keretmegállapodás), valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Chilei Köztársaság között létrejött, a kereskedelemről szóló ideiglenes kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: ideiglenes kereskedelmi megállapodás) előnyös lesz mindkét Fél számára a Covid19-világválságból való gazdasági kilábalás elősegítése terén, ösztönözve a növekedést egy fokozott instabilitással jellemzett geopolitikai környezetben, és tovább erősítve a közöttük fennálló kötelékeket;
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy biztosítsák, hogy a magas szintű keretmegállapodás előmozdítsa a fenntarthatóságot, hogy a gazdasági növekedés együtt járjon a tisztességes munka, az éghajlat és a környezet védelmével, teljes mértékben betartva a Felek közös értékeit és prioritásait, beleértve a zöld átmenet támogatását, valamint a felelős és fenntartható értékláncok előmozdítását; valamint
FELISMERVE, hogy a civil társadalom inkluzív részvétele a magas szintű keretmegállapodás végrehajtásában elengedhetetlen a kihívások, lehetőségek és prioritások időben történő azonosításához, valamint a releváns, megállapodott intézkedések nyomon követéséhez;
kifejezik közös szándékukat a magas szintű keretmegállapodás mielőbbi megkötésére, és ezt követően együttműködnek az abban szereplő fenntarthatósági vonatkozások megvalósításában az alábbi megfontolások alapján:
1. A magas szintű munkavédelem és a mindenki számára elérhető tisztességes munka előmozdítására irányuló közös célkitűzésüket illetően a Felek hangsúlyozzák elkötelezettségüket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeiben meghatározott, nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartása, előmozdítása és hatékony végrehajtása iránt. Ezzel összefüggésben a Felek üdvözlik az ILO azon határozatát, hogy a „biztonságos és egészséges munkakörnyezet” elvét felveszik az alapvető munkahelyi elvek és jogok közé, és ennek megfelelően fokozzák a vonatkozó ILO-egyezmények jelentőségét, amelyek ratifikálására a Felek szükség szerint törekedni fognak.
2. Az éghajlatváltozás sürgős veszélyének kezelésére irányuló közös célkitűzésüket illetően a Felek hangsúlyozzák elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az annak nyomán elfogadott Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása iránt, beleértve a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásukra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat is.
3. A környezet védelmére és megőrzésére, valamint a természeti erőforrásaik fenntartható kezelésére vonatkozó közös célkitűzésüket illetően a Felek hangsúlyozzák elkötelezettségüket azon többoldalú környezetvédelmi megállapodások és jegyzőkönyvek hatékony végrehajtása iránt, amelyeknek szerződő felei, beleértve a Biológiai Sokféleség Egyezményt is.
A Felek megjegyzik, hogy a civil társadalom inkluzív részvételének fokozására irányuló közös célkitűzésük, valamint a megfelelő belső konzultációs csoportjaikkal való rendszeres – többek között a vonatkozó technikai segítségnyújtási projektek kapcsán zajló – eszmecsere magában foglalja a magas szintű keretmegállapodás kereskedelmi és fenntarthatósági vonatkozásait is. A Felek hangsúlyozzák elkötelezettségüket aziránt, hogy az általuk megfelelőnek ítélt eszközökkel (ideértve az időszakos találkozókat is) előmozdítsák és megkönnyítsék a belső konzultációs csoportjaik közötti kölcsönös kapcsolatokat. A Felek kifejezik azon szándékukat, hogy belföldi jogszabályaikkal és politikáikkal összhangban támogassák a belső konzultációs csoportokat.
A magas szintű keretmegállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetének végrehajtását illetően a Felek törekszenek a közösen meghatározott fenntarthatósági prioritásokra való összpontosításra. A Felek kikérik a civil társadalom véleményét és annak részvételére törekszenek a fejezet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben, beleértve a Felek által vállalt kötelezettségek nyomon követését is.
A Felek üdvözlik, hogy az Európai Unió és Chile az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatálybalépésekor – az említett megállapodás 26.23. cikkével összhangban – hivatalos felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a megállapodás kereskedelmi és fenntartható fejlődési vonatkozásai tekintetében, hogy fontolóra vegyék az olyan további rendelkezések beillesztését, amelyeket az Európai Unió vagy Chile relevánsnak tekint az adott időpontban, többek között saját belpolitikai fejleményeik és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közelmúltbeli gyakorlatuk összefüggésében, amennyiben azt megfelelőnek ítélik. Az ilyen további rendelkezések különösen a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben szereplő végrehajtási mechanizmus további javítására vonatkozhatnak, ideértve egy megfelelőségi szakasz, valamint végső esetben a releváns ellenintézkedések alkalmazásának lehetőségét.
Anélkül, hogy az kihatással lenne a felülvizsgálat eredményére, a Felek nyugtázzák, hogy az Európai Unió és Chile meg fogják fontolni annak lehetőségét is, hogy belefoglalják az ideiglenes kereskedelmi megállapodásba a Párizsi Megállapodást, mint annak lényeges elemét.
A Felek emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió és Chile törekedni fognak a felülvizsgálati folyamat 12 hónapon belüli lezárárásra és arra, hogy a felülvizsgálati folyamat bármely elfogadott eredményét belefoglalják az ideiglenes kereskedelmi megállapodásba a szóban forgó megállapodás 33. cikkének (9) bekezdésével összhangban történő módosítása útján. A Felek törekedni fognak arra is, hogy az ideiglenes kereskedelmi megállapodás keretében folytatott felülvizsgálati folyamat bármely eredményét megegyezés esetén belefoglalják a magas szintű keretmegállapodásba, a magas szintű keretmegállapodásnak a 41.6. cikke szerinti módosítása útján.
