This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0265
Proposal for a COUNCIL IMPLEMENTING DECISION amending Council Implementing Decision (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) of 3 November 2021 on the approval of the assessment of the recovery and resilience plan for Estonia
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) tanácsi végrehajtási határozat módosításáról
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) tanácsi végrehajtási határozat módosításáról
COM/2023/265 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.12.
COM(2023) 265 final
2023/0161(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) tanácsi végrehajtási határozat módosításáról
{SWD(2023) 142 final}
2023/0161 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) tanácsi végrehajtási határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Azt követően, hogy Észtország 2021. június 18-án benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács a 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozattal 2 jóváhagyta a pozitív értékelést.
(2)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz tartozó maximális pénzügyi hozzájárulást az ott meghatározott módszerrel 2022. június 30-ig aktualizálni kell. A Bizottság 2022. június 30-án bemutatta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az aktualizálás eredményeit.
(3)Észtország 2023. március 9-én benyújtotta a Bizottságnak módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének megfelelően magában foglal egy REPowerEU-fejezetet.
(4)A módosított terv figyelembe veszi az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást is, és az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottsághoz intézett, a 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozat módosítása iránti, indokolással ellátott kérelmet tartalmaz, tekintettel arra, hogy a terv objektív körülmények miatt részben már nem megvalósítható. Az Észtország által a tervhez benyújtott módosítások 22 intézkedést érintenek.
(5)A Tanács 2022. július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Észtországnak. A Tanács mindenekelőtt azt ajánlotta, hogy Észtország többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a RePowerEU és más uniós alapok felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A Tanács azt is ajánlotta, hogy erősítse meg a szociális védelmet, többek között a munkanélküli ellátás körének kiterjesztésével, különösen azokra, akik rövid ideig és nem szokványos munkavégzési formákban dolgoznak. Az ajánlás szerint továbbá Észtországnak javítania kell a tartós ápolás-gondozás megfizethetőségét és minőségét, különösen a fenntartható finanszírozás biztosítása, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások integrálása révén. Ezen túlmenően az ajánlásban az is szerepelt, hogy Észtország összességében csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és diverzifikálja a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, többek között az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése, az összeköttetések megfelelő kapacitásának biztosítása és a belföldi villamosenergia-hálózat megerősítése révén. Emellett az energiafogyasztás csökkentése érdekében növelje az energiahatékonyságot, ideértve az épületek energiahatékonyságát is. Továbbá a Tanács felszólította Észtországot, hogy fokozza a közlekedési rendszer fenntarthatóságának javítására irányuló erőfeszítéseket, többek között a vasúti hálózat villamosítása, valamint a fenntartható és kevésbé szennyező közlekedés előmozdítását célzó ösztönzők fokozása révén, beleértve a közúti járműállomány megújítását is. A 2019., 2020. és 2021. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásának időpontjáig elért eredmények értékelése alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szociális védelem megerősítésére vonatkozó ajánlással összefüggésben történt némi előrelépés. Korlátozott az előrelépés a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentésére vonatkozó ajánlás tekintetében.
(6)A módosított terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A konzultációk összefoglalóját a módosított nemzeti tervvel együtt nyújtották be. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a módosított terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.
Aktualizálás az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján
(7)Észtország az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele céljából három intézkedést eltávolított a módosított tervből. Ismertette, hogy már nem lehetséges az eredeti észt tervben foglalt valamennyi intézkedés finanszírozása, mivel az ország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás 969 299 213 millió EUR-ról 3 863 271 631 millió EUR-ra 4 csökkent. Kifejtette, hogy egyes intézkedéseket törölni kell a tervből az allokáció csökkenése miatt, valamint a költségek növekedése és az ellátási lánc zavarai által a szóban forgó intézkedésekre gyakorolt hatásokra tekintettel.
(8)A módosított tervből kikerültek egyes, az 5. komponenshez (Fenntartható közlekedés) és a 6. komponenshez (Egészségügyi ellátás és szociális védelem) tartozó intézkedések. Ez a következőket érinti: az 5.2. számú intézkedés (beruházás: A nyugati irányú Tallin-Rohuküla vasútvonal egy szakaszának megépítése), az 5.3. számú intézkedés (beruházás: A tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítése) és a 6.5. számú intézkedés (beruházás: Kapacitásépítés többcélú orvosi helikopterekhez). Az 5.2. számú intézkedés a nyugati irányú Tallinn-Rohuküla vasútvonal egy szakaszának építését foglalja magában. Az 5.3. intézkedés a tallinni Rail Baltic multimodális közös terminál megépítéséből áll egy zöldmezős vasúti közlekedési infrastrukturális projekt részeként, amely a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) északi-tengeri-balti folyosójához kapcsolódik. A 6.5. számú intézkedés két multifunkcionális orvosi helikopter beszerzését jelenti, és kiterjed segédberendezések és karbantartási felszerelések beszerzésére, a helikopterek üzemeltetéséhez szükséges személyzet alapképzésére, valamint a sürgősségi egészségügyi központokban leszállóhelyek és kirakodóhelyek kialakítására. Az említett intézkedések, valamint a kapcsolódó mérföldkövek és célok leírását törölni kell a 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozat szövegéből.
Módosítások az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke alapján
(9)Az Észtország által benyújtott tervben objektív körülmények miatt végrehajtott módosítások 19 intézkedést érintenek.
(10)Észtország ismertette, hogy két intézkedés megvalósítása már nem lehetséges az Ukrajna elleni orosz agresszió következményei miatt. Ennek nyomán született meg az a döntés, hogy a 6.2. intézkedés (beruházás: Az észak-észt orvosi campus létrehozása) keretében építeni tervezett kórház alagsorában egy óvóhelyet is kialakítanak, ami – az inflációból és az ellátási láncok zavaraiból eredő költségnövekedés mellett – a költségek további emelkedésével és azzal jár, hogy az építési munkálatok 2026-ig elhúzódnak. Ennek következtében az észak-észt orvosi campusra vonatkozó intézkedés is törlésre kerül, ami a 6.2. számú intézkedéshez (beruházás: Az észak-észt orvosi campus létrehozása) tartozó 99–105. sorszámú mérföldkövet és célt érinti. Emellett Észtország ismertette, hogy a 6. komponens (Egészségügyi ellátás, szociális védelem) keretében előirányzott 6.1. számú intézkedéshez (reform: Az észtországi egészségügyi ellátás szervezetének átfogó átalakítása) tartozó 94. sorszámú mérföldkő elnevezését módosítani kellett, mert az észak-észt orvosi campus létrehozására vonatkozó intézkedés törlése miatt már nem volt szükség annak a jogszabálynak a módosítására, amellyel a campust felvették volna a kórházak listájára. Észtország kifejtette továbbá, hogy a 6. komponenshez (Egészségügyi ellátás, szociális védelem) tartozó említett 6.1. számú intézkedés (reform: Az észtországi egészségügyi ellátás szervezetének átfogó átalakítása) 96. sorszámú mérföldkövének bizonyos elemeit nem tudja megvalósítani az indikatív ütemtervnek megfelelően. A késedelem abból ered, hogy elsőbbséget kellett adni az Ukrajnából érkező menekülteket segítő ápolókkal kapcsolatos jogalkotási feladatoknak és a rájuk vonatkozó iránymutatás elkészítésének, és csak az ápolókra vonatkozó új javadalmazási rendszer létrehozását érinti. Az orvosokra és gyógyszerészekre vonatkozó javadalmazási rendszer módosításaival összefüggésben nem lesz csúszás. A 96. sorszámú mérföldkövet ezért felbontották és az ápolókra vonatkozó javadalmazási rendszer létrehozását 2024 második negyedévére halasztották. Észtország emiatt kérte a 6.1. intézkedés két mérföldkövének módosítását és a 6.2. intézkedéshez tartozó, fent említett mérföldkövek és célok törlését, így a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.
(11)Észtország ismertette, hogy három intézkedés már nem valósítható meg az eredeti tervben becsült költségek mellett, mivel a magas infláció és az ellátási lánc zavarai jelentősen növelték azok becsült költségét. A 2022-ben végig magas és 2022 augusztusában tetőző infláció mellett a harmonizált fogyasztói árindex 2021 augusztusához képest 25,2 %-kal nőtt. A magas infláció elsősorban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt megemelkedett energiaárak következménye, ugyanakkor más területeken is gyorsan emelkedtek az árak. Így például 2021-ben jelentősen felgyorsult az építőipari áremelkedés, főleg az építőanyag-ellátás zavarai miatt, 2022 első negyedévében pedig tovább nőtt az áremelkedés üteme az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult építőanyag- és munkaerőhiány következtében. Észtország szerint emiatt az eredeti tervben szereplő egyes nagyszabású beruházások esetében lehetetlenné vált a 2020-ban előre jelzett árakon történő beszerzés. Ez a 4. komponenshez (Energia és energiahatékonyság) tartozó 4.5. intézkedés (beruházás: A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)) 74. és 75. sorszámú mérföldkövét és célját, a 4.6. intézkedés (beruházás: Az ipari területek energiatermelésének fellendítését célzó program) 76. és 77. sorszámú mérföldkövét és célját, valamint a 4.7. intézkedés (beruházás: Kísérleti energiatárolási program) 78. és 79. sorszámú mérföldkövét és célját érinti. Ennek alapján Észtország – a vonatkozó céloknak az eredeti tervhez képest történő csökkentése helyett – megtartotta a szóban forgó intézkedéseket a tervben, és azok becsült többletköltségét más intézkedéseknek az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke szerinti törlése következtében felszabaduló forrásokkal ellensúlyozza. Az említett intézkedések, valamint a kapcsolódó mérföldkövek és célok leírása nem változik.
(12)Észtország kifejtette, hogy egy intézkedés – a magas infláció és az ellátási lánc zavarai következtében elhúzódó építési munkálatok és jelentős költségnövekedés miatt – már nem valósítható meg az eredeti tervben meghatározott ütemterv és becsült költségek mellett. Ez az 5. komponens (Fenntartható közlekedés) keretében végrehajtandó 5.4. számú intézkedés (beruházás: A tallinni régi kikötői villamosvonal építése) 91. sorszámú célját érinti. Ennek alapján Észtország – az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének megfelelően – kérte a végrehajtási ütemterv meghosszabbítását, továbbá azt, hogy a más intézkedések törlése nyomán felszabaduló forrásokat felhasználhassa a szóban forgó intézkedéshez kapcsolódó áremelkedések fedezésére; így a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.
(13)Észtország ismertette, hogy két intézkedés már nem valósítható meg, mivel az informatikai ágazatban jelentősen megnövekedtek a bérköltségek és munkaerőhiány alakult ki. Ez az 1. komponenshez (A vállalkozások digitális átalakulása) tartozó 1.2. intézkedés (beruházás: Az e-építés fejlesztése) 6. sorszámú célját, valamint az 1.3. intézkedés (beruházás: Digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése) 8. és 9. sorszámú célját érinti. Észtország ezért kérte az említett két intézkedéshez kapcsolódó megfelelő célok csökkentését az eredeti tervhez képest, így a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.
(14)Négy intézkedést illetően Észtország részletezte, hogy megvalósításuk már nem lehetséges, mivel az ellátási lánc zavarai, váratlan problémák, valamint a beszerzésekkel és eljárásokkal kapcsolatos csúszások az intézkedések végrehajtásának késedelméhez vezettek. Ez a 3.8. intézkedéshez (beruházás: Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítése) tartozó 61. sorszámú célt érinti a 3. komponens keretében (Digitális állam). Észtország ezért az említett cél végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását kérte. Az egyik beruházás esetében Észtország kifejtette, hogy a 2. komponenshez (A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása) tartozó 2.7. intézkedés (beruházás: A megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák felhasználási lehetőségeinek bővítése) 42. sorszámú mérföldköve már nem érhető el az ütemtervnek megfelelően – a fent említett okok mellett – amiatt, hogy Észtországnak át kell alakítania pályázati felhívását az általános csoportmentességi rendelet (GBER) módosításának végleges tartalma alapján, mivel a rendeletet azt követően hagyták jóvá, hogy Észtország kidolgozta az eredeti pályázati felhívást. Ennek alapján Észtország az említett cél végrehajtási ütemterveinek meghosszabbítását kérte. Egy reform és egy beruházás esetében a fent említett okok mellett az adminisztratív munkafolyamatban is problémák jelentkeztek, az ukrajnai háború elől menekülők gyors integrációjának szükségessége miatt. Ez az 1. komponenshez (A vállalkozások digitális átalakulása) tartozó 1.4. intézkedés (reform: Készségek megújítása a vállalkozások digitális átalakulásához) 14. sorszámú célját, valamint a 2. komponenshez (A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása) tartozó 2.2. intézkedés (beruházás: Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatására) 26. sorszámú célját érinti. Észtország ezért kérte a két cél végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását és az 1.4. intézkedéshez kapcsolódóan a képzési tevékenységek nyilvántartásba vételére szolgáló informatikai platform nevének a megváltoztatását. A tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.
(15)Észtország továbbá kérelmezte, hogy – az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének megfelelően – az intézkedések törlése révén felszabaduló fennmaradó forrásokat felhasználhassa két intézkedés ambíciószintjének növelésére és öt új intézkedésnek a módosított tervbe történő belefoglalására. Az egyik esetben a magasabb ambíciószint a célok megnövelését jelentette. Ez a 2.5. intézkedéshez (beruházás: Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése) tartozó 35. és 36. sorszámú mérföldkövet és célt érinti a 2. komponens (A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása) keretében. Ennek alapján Észtország kérte a fent említett célok megnövelését. Egy másik esetben a magasabb ambíciószint kiegészítő cél meghatározásában jut érvényre. Ez a 4. komponenshez (Energia és energiahatékonyság) tartozó 4.3. intézkedés (beruházás: A kis méretű lakóépületek felújításának támogatása) 69a. sorszámú célját érinti. Ennek alapján Észtország kérte a terv ezen intézkedéshez tartozó céllal történő kiegészítését. Az öt új intézkedés a következőket érinti: a 2. komponenshez (A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása) tartozó 2.8. intézkedés (beruházás: Az ellátásbiztonsághoz kapcsolódó beruházási támogatás) 43a., 43b. és 43c. sorszámú mérföldkövei és céljai, a 4.8. intézkedéshez (beruházás: A tengeri szélerőműparkok fejlesztésének ösztönzése) tartozó 80a., 80b. és 80c. sorszámú mérföldkő a 4. komponens (Energia és energiahatékonyság) keretében, az 5.2a. intézkedéshez (beruházás: Többfunkciós hajó) tartozó 84a. és 85a. sorszámú mérföldkő és cél, valamint az 5.3a. intézkedéshez (beruházás: A Rail Baltic viaduktok építése) tartozó 86a. és 87a. sorszámú mérföldkő és cél az 5. komponens (Fenntartható közlekedés) keretében, továbbá a 6.2a. intézkedéshez (a TERVIKUM építése) tartozó 99a. és 100a. sorszámú mérföldkő és cél a 6. komponens (Egészségügy és szociális védelem) keretében. Észtország ezért kérte a terv kiegészítését az említett öt intézkedéshez tartozó mérföldkövekkel és célokkal, így a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.
(16)A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Észtország által bemutatott indokok alapján helyénvaló az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizálás és az említett rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítás.
Elírások javítása
(17)A 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozat szövege tartalmazott egy olyan elírást, amely egy intézkedésen belül két célt érint. A tanácsi végrehajtási határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy helyesbítsék ezt az elírást, amely nem a Bizottság és Észtország közötti megállapodásnak megfelelően tükrözi a Bizottságnak 2021. június 18-án benyújtott terv tartalmát. Ez az elírás a 2. komponenshez (A vállalkozások zöld átállásának felgyorsítása) tartozó 2.6. intézkedés (beruházás: Zöld Alap) 39. és 40. sorszámú célját érinti. Ezek a helyesbítések nem befolyásolják az érintett intézkedés végrehajtását.
Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke szerinti REPowerEU-fejezet
(18)A REPowerEU-fejezet egy kibővített reformot és két új beruházást tartalmaz. A 8.1. számú reform célja a megújuló energiaforrások bevezetésének megkönnyítése. Konkrétan, ez a reform – a 4.4. számú reformra építve – meghatározza a szélenergia-termelés telepítésére alkalmas területeket, észszerűsíti a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési keretét, különös tekintettel a szélenergiára, valamint hozzájárul az engedélyezést végző hatóságok kapacitásának bővítéséhez. A 8.2. beruházás célja a villamosenergia-elosztó hálózat kapacitásának növelése a megújulóenergia-termelő létesítmények hálózathoz való hozzáférésének javítása érdekében. A 8.3. számú beruházás két célra irányul: az egyik a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán előállításának és felhasználásának növeléséhez szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi feltételek megteremtése. a másik pedig a biometán termelésére szolgáló már meglévő kapacitás növelése. A REPowerEU-intézkedések hozzájárulása a megújuló energiaforrások elterjedéséhez várhatóan segíti az energiaellátásban beálló hiány megszüntetését és ezáltal a magas energiaárak kockázatának csökkentését. Ez valamennyi fogyasztó javát szolgálja, beleértve a legkiszolgáltatottabb csoportokat is. Észtország beszámolt arról, hogy a nemzeti költségvetéséből származó forrásokat is felhasznál az energiaszegénység kezelésére irányuló célzott intézkedések finanszírozására.
(19)A Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumok alapján értékelte a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervet.
A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz
(20)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a RePowerEU fejezetet tartalmazó módosított terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikke szerinti hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.
(21)A Bizottság úgy véli, hogy a tervben a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából végrehajtott módosítás csak annak értékelését befolyásolja, hogy a terv mennyiben járul hozzá a zöld átállás első pilléréhez. A többi pillér vonatkozásában a terv javasolt módosításainak jellege és hatóköre nincs hatással a terv előző értékelésére, amely szerint az nagymértékben átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, és ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241-rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez. A módosítás révén tovább javul majd az ország egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciája, az ötödik pillérben leírtak szerint. Mindenekelőtt az észak-észt orvosi campusra vonatkozó intézkedésnek a TERVIKUM-ra vonatkozóval való felváltása hozzá fog járulni az észt egészségügyi rendszer rezilienciájának és hozzáférhetőségének javításához. Ami a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos komponenst illeti, az új intézkedések, például a Rail Baltic viaduktok megépítése és egy többfunkciós hajóra irányuló beruházás, segítik a fenntarthatóbb közlekedésre való átállást a zöld pillér keretében, és javítják a közlekedési összeköttetést a társadalmi és területi kohézióra vonatkozó negyedik pillér keretében, hasonlóan ahhoz a hozzájáruláshoz, amit a Rail Baltic multimodális közös terminál építésére és a nyugati irányú Tallinn-Rohuküla vasútvonal egy szakaszának megépítésére irányuló korábbi intézkedések eredményeztek volna.
(22)Az első pillér tekintetében Észtország REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított terve további intézkedéseket határoz meg a zöld kihívások kezelésére, mindenekelőtt a 2. komponens (A vállalkozások zöld átállása), a 4. komponens (Energiahatékonyság), az 5. komponens (Fenntartható közlekedés) és a 8. komponens (REPowerEU-fejezet) keretében.
(23)A zöld átállással kapcsolatos kihívások kezelése a 2. komponenshez tartozó új, 2.8. számú beruházás útján történik, amelynek célja az ipari vállalatok fosszilis energiáról alternatív energiaforrásokra való átállásának támogatása. A támogatásra jogosult alternatív energiaforrások körébe tartozik a szél-, a napenergia, a fenntartható biogáz és a geotermikus energia, a villamosítás és a hatékony távfűtési rendszerekhez való csatlakozás. A más tüzelőanyagokra való átállás pozitív hatással jár az éghajlatváltozás mérséklése, az energiabiztonság és a megfizethetőség terén.
(24)Fontos lépést jelent a 4. komponens keretében a tengeri szélerőműparkok fejlesztésének felgyorsítására irányuló intézkedés, amely hozzájárul a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez, és ezáltal növeli a megújuló energia részarányát Észtország energiaszerkezetében. Az új megújulóenergia-termelő létesítmények megépítése előmozdítja a klímasemleges energiatermelésre való átállást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését.
(25)Az 5. komponensbe újonnan beillesztett, a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos intézkedések – elsősorban a vasúti és tengeri közlekedés területén – előmozdítják a környezetkímélőbb közlekedési módok fejlesztését, és az éghajlatbarát közlekedési módok arányának növelését. A Rail Baltic vasútvonalon építendő öt viadukt hozzá fog járulni egy új villamosított vasúti összeköttetés kialakításához, míg egy új, alacsony kibocsátású többfunkciós hajó – számos egyéb hasznos funkciója mellett – előmozdítja a biológiai sokféleség védelmét. Ezek a beruházások segíteni fogják Észtországot abban, hogy támogassa a fokozottan éghajlatbarát közlekedési módokra való átállást, és hozzájárulnak a hosszú távú kibocsátáscsökkentéshez a közlekedési ágazatban.
(26)A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések hozzájárulnak az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak és a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek az eléréséhez, mivel a megújuló energia felhasználásának ösztönzésére irányulnak. Pontosabban, Észtország a 8. komponenshez kapcsolódóan olyan intézkedéseket tervez, amelyek megkönnyítik a megújuló energiaforrások elterjedését, bővítik a megújulóenergia-termelő létesítmények villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférését, valamint növelik a fenntartható biometán termelését és felhasználását. A módosított tervben foglalt öt új intézkedés közül négy, valamint a REPowerEU-fejezet részét képező mindhárom intézkedés várhatóan nagymértékben hozzájárul a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy a zöld átállásból fakadó kihívások kezeléséhez.
Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése
(27)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a terv várhatóan hozzájárul az Észtországnak címzett releváns országspecifikus ajánlásokban, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, valamint a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés). Mindenekelőtt a módosított terv figyelembe veszi az energiapolitikával kapcsolatos 2022. évi országspecifikus ajánlásokat.
(28)A módosított terv olyan, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2022-ben Észtországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez. Konkrétan az energiapolitikával összefüggésben a Tanács azt javasolta Észtországnak, hogy összességében csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és diverzifikálja a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, többek között az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése, megfelelő kapacitású összeköttetések biztosítása és a belföldi villamosenergia-hálózat megerősítése révén. Az új beruházások és reformok célja az energiabiztonság növelése, a tengeri szélenergia-kapacitás telepítésének megkönnyítése, az elosztóhálózat kapacitásának növelése, a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése, valamint a fenntartható biometán előállításának és használatának ösztönzése. Ennek eredményeként – a 2022. évi országspecifikus ajánlások keretében Észtországnak címzett ajánlásokkal összhangban – az intézkedések várhatóan csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget azáltal, hogy felgyorsítják a megújuló energiaforrások elterjedését. A módosított terv emellett – a 2022. évi országspecifikus ajánlásoknak megfelelően – ambiciózusabb célokat tartalmaz a kis méretű lakóépületek felújítására irányuló beruházások, valamint az erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák elterjedése tekintetében. Észtország nem csak a tervhez kapcsolódó finanszírozási forrásokkal kezeli a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálásával és a rendszerösszekötők megfelelő kapacitásának biztosításával kapcsolatos kihívásokat. A fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikációjával összefüggésben az észt intézkedések lehetővé tették az Oroszországból származó gázimport leállítását; ezek közé tartozott például egy úszó gáztároló és -visszaalakító egység telepítése Finnországgal együttműködve. Ami a rendszerösszekötő-kapacitást illeti, Észtország folytatja villamosenergia-hálózatának az uniós villamosenergia-hálózattal való összehangolására irányuló erőfeszítéseit. Az alacsony kibocsátású közlekedésre vonatkozó 2022. évi országspecifikus ajánlásokkal összhangban a közlekedési rendszer fenntarthatóságát javítani fogják a Rail Baltic vonal viaduktjaira és egy többfunkciós hajóra irányuló beruházások. A TERVIKUM (új egészségügyi központ Viljandi városban) megépítését célzó beruházás integrált módon fogja előmozdítani az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtását. Ez segíteni fogja Észtországot abban, hogy teljesíteni tudja az egészségügyi és szociális szolgáltatások integrált módon történő nyújtásának javítására vonatkozó országspecifikus ajánlásokat.
(29)A terv megalapozza a szociális területen és az egészségügyi ágazatban végrehajtandó további reformokat a munkaerőhiány kezelése, az összes gondozásra szoruló személy tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésének biztosítása és az ellátás színvonalának javítása, a munkanélküli ellátás körének kiszélesítése, valamint a nemek közötti bérszakadék – többek között a bértranszparencia növelésével való – csökkentése érdekében. A gazdaság dekarbonizációjára irányuló, a tervben foglalt intézkedések elsősorban beruházásokhoz kapcsolódnak. A reformok terén az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló konkrét intézkedések várhatóan csak 2025 végén kerülnek meghatározásra az energiaszektorra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben.
(30)Az annak biztosítására vonatkozó ajánlásokat, hogy a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedése legyen összhangban egy összességében semleges költségvetési irányvonallal, figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását, úgy kell tekinteni, hogy azokkal az észt terv nem foglalkozik, mindazonáltal az előrejelzések szerint Észtország 2023-ban továbbra is igénybe vesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem fizetendő pénzügyi támogatást a helyreállítás előmozdítását célzó addicionális beruházások finanszírozására.
A jelentős károkozás elkerülése
(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv várhatóan biztosítja, hogy az ebben a tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 17. cikke értelmében jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).
(32)A módosított terv – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról szóló bizottsági technikai iránymutatásban (2021/C 58/01) meghatározott módszertannal összhangban – tartalmazza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés értékelését. Az értékelést – a kétlépcsős megközelítést követve – szisztematikusan elvégzik minden egyes módosított reform és beruházás esetében. Az értékelés megállapítja, hogy – valamennyi módosított intézkedés esetében– vagy nem áll fenn a jelentős károkozás kockázata, vagy kockázat azonosítása esetén részletesebb értékelésre kerül sor, amely igazolja, hogy nincs jelentős károkozás. Észtország beszámolt az új intézkedések részletes értékeléséről, beleértve a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseket is. A REPowerEU-fejezet egyetlen intézkedésével összefüggésben sem volt szükség arra, hogy Észtország eltérjen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfeleléstől. Az előírtak szerint az érintett helyeken az intézkedés kialakításában érvényesültek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés értékelésének követelményei és az intézkedéshez kapcsolódó mérföldkövek vagy célok részletezik e követelményeket. A benyújtott információk alapján megállapítható, hogy egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében.
Hozzájárulás a REPowerEU célkitűzéseihez
(33)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének da) pontjával és V. mellékletének 2.12. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezet várhatóan ténylegesen hozzájárul („A” minősítés) az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez.
(34)A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések végrehajtása várhatóan hozzájárul mindenekelőtt az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b) és e) pontjában foglalt célkitűzések támogatásához. A megújulóenergia-projektek engedélyezésére irányuló reform és a fenntartható biometánnal kapcsolatos intézkedés hozzájárul az említett rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéshez, azaz az Unió energiaellátásának diverzifikálásához a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása, valamint a fenntartható biometán termelésének és elterjedésének fokozása révén. A villamosenergia-hálózatba történő beruházás az említett rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott célkitűzést szolgálja, azaz a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség előírt csökkentését 2030-ig a belföldi energiaátvitel javítása, és az energiaelosztás szűk keresztmetszeteinek a megszüntetése, továbbá a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása révén.
(35)A REPowerEU-intézkedések összhangban vannak az Észtország által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából kidolgozott szakpolitikai kerettel. Az intézkedések emellett megerősítik az eredeti tervben foglalt, az energiatárolásra, a villamosenergia-hálózat megerősítésére és az ipari területeken a megújuló energia felhasználásának előmozdítására vonatkozó intézkedéseket, mivel végső soron a megújuló energia részarányának növekedését eredményezik.
(36)A REPowerEU-intézkedések ezért elsősorban a megújuló energiaforrások elterjedésére és a villamosenergia-hálózatba való integrálásukra összpontosítanak, ami lehetővé fogja tenni Észtország számára, hogy energiaszerkezetében nagyobb legyen a hazai energiaforrások részaránya. Ez csökkenteni fogja az üzemanyagimport-szükségletet, és ezáltal növelni fogja az ország energiabiztonságát.
Határokon átnyúló és több országra kiterjedő dimenzióval és hatással rendelkező intézkedések
(37)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének db) pontjával és V. mellékletének 2.13. kritériumával összhangban a REPowerEU fejezetben foglalt intézkedések várhatóan nagymértékben („A” minősítés) rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással. A módosított (EU) 2021/241 rendelet értelmében a REPowerEU-fejezet mindhárom intézkedése, következésképpen a becsült költségeik 100 %-a rendelkezik határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással. A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések közvetlenül hozzá fognak járulni a megújuló energiaforrások előállításához és a hálózatba történő integrálásához. Ennek eredményeként előmozdítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés és az energiakereslet csökkentését, ezért megállapítható, hogy határokon átnyúló hatásuk pozitív, a REPowerEU-ra vonatkozó bizottsági iránymutatásnak megfelelően.
A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás
(38)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy a zöld átállásból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 59,4 %-át, a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések becsült összköltségének pedig 77,6 %-át teszik ki. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított terv összhangban van a 2021–2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.
(39)A vállalkozások zöld átállásához, az energiával és az energiahatékonysággal, továbbá a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos komponensekhez tartozó, az eredeti észt tervben foglalt intézkedések mellett a módosított terv kibővíti az energiahatékonyságra, az energiatárolásra és a villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló intézkedéseket. Az új intézkedésekkel Észtország a hangsúlyt a szélenergia felhasználásának elterjedése előtt álló akadályok megszüntetésére helyezi, és ösztönzi a vállalatokat arra, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak. Emellett a multifunkcionális szennyezésmérő hajóba történő beruházás tervbe való felvétele előtérbe helyezi a biodiverzitást, amellyel az eredeti terv nem foglalkozott kifejezetten.
(40)Ami az észt terv REPowerEU-fejezetében foglalt intézkedéseknek a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célok és az uniós klímasemlegességi célkitűzés 2050-ig történő eléréséhez való hozzájárulását illeti, céljuk egyrészt általánosságban a megújuló energia elterjedésének ösztönzése, másrészt konkrétabban a fenntartható biogáz- és biometán-termelés fejlesztése helyi források felhasználásával. Pontosabban, Észtország a 8. komponenshez kapcsolódóan olyan intézkedéseket irányzott elő, amelyek megkönnyítik a megújuló energiaforrások alkalmazását, javítják a megújulóenergia-termelő létesítmények villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférését, valamint az (EU) 2018/2001 irányelvnek megfelelően növelik a fenntartható biometán termelését és felhasználását.
(41)Ezek az intézkedések tartós hatással járnak majd Észtországban azáltal, hogy felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését és lehetővé teszik az elmozdulást egy megújuló energián alapuló időtálló rendszer felé. Jelentős mértékben csökkentik az észt energiafelhasználás kibocsátásintenzitását és ezáltal hozzájárulnak a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célok és a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez
(42)Tekintettel arra, hogy az észt tervhez kapcsolódó maximális pénzügyi hozzájárulás csökkent, és a terv kiegészült a zöld átállást ösztönző új intézkedésekkel, a terv éghajlat-politikai hozzájárulása 41,5 %-ról 59,4 %-ra nőtt.
A digitális átálláshoz való hozzájárulás
(43)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések – az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint – a módosított terv teljes allokációjának 24,1 %-át teszik ki.
(44)A digitális átálláshoz való hozzájárulásnak a 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt pozitív értékelése továbbra is érvényes. A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kismértékben változott a digitális átállással kapcsolatos négy intézkedés, és a terv nem egészült ki a digitális átállást érintő új intézkedésekkel.
(45)Tekintettel arra, hogy az észt tervhez kapcsolódó maximális pénzügyi hozzájárulás csökkent, a terv digitális átálláshoz való hozzájárulása – a 21c. cikk (5) bekezdésével összhangban a REPowerEU-fejezet figyelembevétele nélkül – 21,5 %-ról 24,1 %-ra nőtt.
Nyomon követés és végrehajtás
(46)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.
(47)Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv javasolt módosításainak jellege és hatóköre nincs hatással a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony nyomon követésének és végrehajtásának korábbi értékelésére. A módosított intézkedésekhez kapcsolódó mérföldkövek és célok – beleértve a REPowerEU-fejezetben foglaltakat is – egyértelműek és reálisak, továbbá a mérföldkövek és célok tekintetében javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak.
Költségszámítás
(48)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a terv becsült összköltségére vonatkozó, a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) észszerű és valószerű, továbbá összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.
(49)A rendelkezésre bocsátott információk szerint az új beruházásokra és a REPowerEU-intézkedésekre vonatkozó költségbecslések értékelése azt mutatja, hogy a költségek többsége észszerű és valószerű, bár a számítások láthatóan eltérő részletességűek és mélységűek. Egyes esetekben a költségbecslések készítéséhez felhasznált módszerekről és feltételezésekről – részben az intézkedések új mivolta miatt – kevés részlet állt rendelkezésre vagy az információk nem voltak kellően egyértelműek, ami nem tette lehetővé az „A” minősítést ezen értékelési kritérium keretében. Emellett a módosított intézkedésekre vonatkozó költségbecslések változtatása indokolt és arányos volt, így e költségbecslések észszerűsége és hitelessége nem változott az eredeti tervben foglaltakhoz képest. Végezetül a módosított terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.
A terv koherenciája
(50)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv közepes mértékben („B” minősítés) tartalmaz olyan intézkedéseket a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.
(51)A terv módosításai minden egyes komponensen belül koherensek és a különböző komponensek, különösen a zöld átállással és az újonnan beillesztett REPowerEU-fejezettel kapcsolatos komponensek között tematikus kapcsolatok és szinergiák vannak. A REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések tovább javították a koherenciát azáltal, hogy megerősítették az eredeti tervben szereplő, az energiatárolásra, a villamosenergia-hálózat megerősítésére és a megújuló energia ipari területeken való előmozdítására vonatkozó intézkedéseket. Konkrétan, a REPowerEU-intézkedések egy olyan reformot és több olyan beruházást tartalmaznak, amelyek célja a megújuló energiaforrások termelésének és integrációjának fokozása. A magánlakások energiahatékonyság-növelő korszerűsítését támogató intézkedést szintén jelentős mértékben bővítették az eredeti tervhez képest. A tengeri szélenergiával kapcsolatos fejlesztések előmozdítására irányuló új beruházás szorosan kapcsolódik a megújuló energia részarányának növelését célzó meglévő intézkedésekhez, amelyek eredményeképp megszűnnek a Rigai-öbölben, valamint három szigeten található szélerőművekre vonatkozó magassági korlátozások, így kiaknázható lesz Észtország tengeri szélenergia-potenciálja. Az egészségügyi infrastruktúrára irányuló új beruházás továbbra is azt a célt szolgálja, hogy – az eredeti tervben előirányzottak szerint – javuljon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor az eredeti terv koherenciájával kapcsolatos egyes problémákat nem kezelték. A módosított terv összességében a reformok helyett továbbra is a beruházásokra összpontosít, és nem erősítette meg a terv szociális dimenzióját. A terv nem tartalmaz az olajpala kitermelésének és felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló konkrét intézkedéseket, azok várhatóan csak 2025 végén kerülnek meghatározásra az energiaszektorra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervben, és a terv nem irányoz elő átfogóbb reformokat, például környezetvédelmi célú adóztatást.
Egyéb értékelési kritériumok
(52)A Bizottság úgy véli, hogy az Észtország által benyújtott módosítások nem befolyásolják a tervnek a 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő és a 19. cikk (3) bekezdésének c), g) és j) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerint elvégzett pozitív értékelését.
Konzultációs folyamat
(53)A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv előkészítése során Észtország igénybe vette a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet révén biztosított támogatást (projektcím: „A REPowerEU-hoz nyújtott támogatás”). A REPowerEU-intézkedések megtervezéséhez inputként használt jelentés elkészítésében aktívan részt vettek az érdekelt felek.
(54)A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv végrehajtása során konzultációra kerül sor az érdekelt felekkel az egyes intézkedésekhez kapcsolódó megfelelő végrehajtási jogi aktusok elfogadásáról, valamint rendszeresen tájékoztatást kapnak a terv végrehajtása terén elért eredményekről az Észtország által a terv végrehajtásának bemutatása céljából évente megrendezett esemény keretében. A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.
Pozitív értékelés
(55)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátandó összeget.
Pénzügyi hozzájárulás
(56)Észtország REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított tervének becsült összköltsége 953 330 000 EUR. Mivel a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv becsült összköltsége nagyobb az Észtország számára rendelkezésre álló aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulásnál, az Észtország REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terve számára allokált, a 11. cikknek megfelelően kiszámított pénzügyi hozzájárulásnak meg kell egyeznie az Észtország REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terve számára rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével. Ez az összeg 953 184 800 EUR-val egyenlő.
(57)Észtország 2023. február 28-án az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikke (5) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be az említett rendelet 21a. cikkének (1) bekezdésében említett, a tagállamok között az (EU) 2021/241 rendelet IVa. melléklete szerinti módszertanban meghatározott mutatók alapján felosztott bevételből részére allokált összeg iránt. A 21c. cikk (3) bekezdésének b)–f) pontjában említett, a REPowerEU-fejezetben meghatározott intézkedések becsült összköltsége 90 040 000 EUR. Mivel ez az összeg magasabb, mint az Észtország számára rendelkezésre álló allokációs hányad, az ország számára rendelkezésre bocsátandó addicionális vissza nem térítendő pénzügyi támogatásnak meg kell egyeznie az allokációs hányaddal. Ez az összeg 83 297 553 EUR-t tesz ki.
(58)Emellett az (EU) 2021/1755 rendelet 4a. cikkével összhangban Észtország 2023. február 28-án indokolással ellátott kérelmet nyújtott be abból a célból, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból a teljes ideiglenes allokáció, vagyis 6 615 616 EUR kerüljön átcsoportosításra az eszközbe. Ezt az összeget további vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként rendelkezésre kell bocsátani a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások támogatására.
(59)Észtország számára összesen 953 184 800 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani.
Előfinanszírozás a REPowerEU keretében
(60)Észtország a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések végrehajtásához a következő finanszírozást kérte: 6 615 616 EUR átcsoportosítása a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásainak ideiglenes allokációjából, valamint 83 297 553 EUR a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből.
(61)Az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkének megfelelően ezen összegek tekintetében Észtország 2023. március 9-én a kért finanszírozás 20 %-ának előfinanszírozása iránti kérelmet nyújtott be. A rendelkezésre álló források függvényében az említett előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság és Észtország között kötendő megállapodás (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Észtország rendelkezésére bocsátani.
(62)Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i tanácsi végrehajtási határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
Észtország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.”
2. A 2. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 953 184 800 EUR összegű 6 pénzügyi hozzájárulást bocsát Észtország rendelkezésére. A hozzájárulás a következőket foglalja magában:
1.759 545 893 EUR, amely 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából;
2.103 725 738 EUR, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető;
3.83 297 553 EUR 7 az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban, kizárólag az említett rendelet 21c. cikkében említett intézkedésekre, a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések kivételével;
4.a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból az eszközbe átcsoportosított 6 615 616 EUR összeg.
(2) A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Észtország rendelkezésére. Az (EU) 2021/241 rendelet 13. cikkének megfelelően 126 008 898 EUR-t előfinanszírozásként kell rendelkezésre bocsátani.
Az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkének megfelelően 17 982 634 EUR-t előfinanszírozásként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a Bizottság legfeljebb két kifizetés keretében folyósíthatja.
Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.”
3. A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.
2. cikk
Ennek a határozatnak az Észt Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.12.
COM(2023) 265 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. november 3-i (EU) (ST 12532/21 INIT; ST 12532/21 ADD 1) tanácsi végrehajtási határozat módosításáról
{SWD(2023) 142 final}
MELLÉKLET
1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERV KERETÉBEN VÉGREHAJTOTT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK
1.A reformok és beruházások leírása
A. 1. KOMPONENS: A vállalkozások digitális átalakulása
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az észt vállalatok digitális átalakulásának és versenyképességének előmozdítása, különösen az exportpiacokon. Pénzügyi támogatást nyújt valamennyi ágazat vállalkozásai számára, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra a digitális átalakulásuk különböző szakaszaiban, valamint konkrét hozzájárulásokat nyújt a digitális megoldások bevezetéséhez és bevezetéséhez az építőiparban és a közúti árufuvarozási ágazatban. Ezen túlmenően a komponensnek foglalkoznia kell a digitális készségek kulcsfontosságú kérdésével a kkv-vezetők figyelmének felkeltése, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szakembereinek továbbképzése és átképzése révén.
Az exportlehetőségek azonosításának támogatására és az észt vállalatok külföldi népszerűsítésére irányuló intézkedéseket az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell végrehajtani.
A komponens támogatja a digitális átállásba való beruházásra (2020-ban 3. országspecifikus ajánlás) és a szakemberhiányra (2019-ben 2. országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtását.
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
1.1. Beruházás: Digitális átalakulás a vállalkozásokban
Az intézkedés célja a vállalkozások digitális átalakulásának előmozdítása, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra.
Az intézkedés abból áll, hogy pénzügyi támogatást nyújt az Észtországban található kkv-knak és mikrovállalkozásoknak minden ágazatban a digitális átalakulásuk szempontjából releváns tevékenységekhez és beruházásokhoz. Ez a pénzügyi támogatás, amelyet a vállalatok saját forrásaival egészítenek ki, a következő szempontok közül egyre vagy többre terjed ki:
-a digitális technológiák bevezetése,
-ipari adatfelhők fejlesztése,
-ipari kutatási, fejlesztési, tesztelési és kísérleti tevékenységek,
-megvalósíthatósági tanulmányok, tanácsadási és támogató szolgáltatások,
-a személyzet képzése.
A finanszírozást nyílt pályázati felhívások útján kell elosztani.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 1 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 4 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
1.2.Beruházás: Az e-építés fejlesztése
Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az építőipari ágazat digitális átalakulásának felgyorsításához annak érdekében, hogy növelje termelékenységét, csökkentse környezeti lábnyomát és javítsa az épületek minőségét. Ez a beruházás várhatóan elősegíti az érdekelt felek közötti szélesebb körű és hatékonyabb adatmegosztást is.
Az intézkedés három különböző ágból áll:
(I)szoftverinterfészek kifejlesztése a nemzeti e-építési platform (amely fejlesztése a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium Építésügyi és Lakásügyi Osztályának felelősségi körébe tartozik) és az ágazatban használt meglévő állami és magán információs rendszerek között, többek között az épületek különböző szabályozási követelményeknek való megfelelése ellenőrzésének automatizálása, valamint a tanúsítványok és engedélyek kiadása érdekében; ez magában foglalja az e-építési platform felhasználóinak képzését (ideértve a képzési anyagok kidolgozását is);
(II)az építés és az épületkarbantartás digitalizálásával kapcsolatos nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok bevezetésének támogatása, többek között az építési adatok osztályozási rendszerének bevezetése, az építőanyagokra és építési termékekre vonatkozó adatbázis létrehozása, valamint a BIM (építési információk modellezése) bevezetése révén az ingatlanfenntartás területén;
(III)a digitális építési eszközök bevezetését és a nemzeti e-építési platformhoz kapcsolódó innovatív magán- és közszolgáltatások fejlesztését (szintén prototípusgyártást) célzó (nyílt pályázati felhívások útján kiválasztott) projektek támogatása.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
1.3.Beruházás: A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése
Az intézkedés célja, hogy az elektronikus áruszállítási információkról (eFTI) szóló (EU) 2020/1056 rendelettel összhangban digitális fuvarlevelek bevezetésével támogassa a közúti árufuvarozásra vonatkozó információcsere digitalizálását, hozzájárulva ezáltal a belső piac zavartalan működéséhez.
Az intézkedés a következők támogatását foglalja magában:
(I)eFTI-platformok létrehozása során a szolgáltatók a digitális fuvarlevelek (eCMR – elektronikus fuvarlevél) bevezetésének lehetővé tétele érdekében,
(II)közlekedési és logisztikai vállalkozások rendszereik és folyamataik eFTI-platformokkal való összekapcsolásában, lehetővé téve számukra a digitális fuvarlevelek (eCMR) használatát.
A megfelelő projekteket két külön pályázati felhívás útján választják ki.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
1.4.Reform: Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében
A reform célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások vezetői szintű kapacitásának megerősítéséhez a digitális átállás irányítása és előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy elegendő számú, naprakész készségekkel és tudással rendelkező IKT-szakember álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy az észt vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a digitális átállás kínálta lehetőségeket. Célja továbbá, hogy új karrierlehetőségeket kínáljon mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek számára az IKT terén történő továbbképzés és átképzés, valamint a formális tanuláson kívül szerzett készségek jobb elismerése révén. Az intézkedés célja továbbá, hogy hozzájáruljon a nők IKT-képzésben és IKT-szakmákban való részvételének növeléséhez.
Az intézkedés a következő négy ágból áll:
(I)a vállalatok (különösen a kkv-k) vezetőinek képzése IKT-készségeik és -ismereteik bővítése, valamint az IKT használatából származó potenciális előnyök tudatosítása érdekében,
(II)az IKT-szakértők képzése tartalmának és megszervezésének felülvizsgálata, figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket, a kiberbiztonság növekvő jelentőségét és a vállalatok igényeit,
(III)kísérleti projekt az IKT-szakemberek képesítési keretrendszerének átalakítására,
(IV)az IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése, többek között a kiberbiztonság területén.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
1.5.Reform: A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon
Az intézkedés célja az észt vállalatok exportkapacitásának és versenyképességének növelése, különös tekintettel az IKT-ágazat vállalataira. Az intézkedés várhatóan különösen fontos lesz a kkv-k számára. Ki kell használnia a digitális eszközök kínálta lehetőségeket is.
Az intézkedés három alintézkedésből áll:
(I)meghatározott országokra vagy régiókra irányuló exportstratégiák kidolgozása;
(II)a kulcsfontosságú exportpiacokon található üzleti központok létrehozása;
(III)észt termékek és szolgáltatások népszerűsítése (különösen az IKT-ágazatban) fizikai, virtuális vagy hibrid küldetések és rendezvények révén.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
1.5.1.Részreform: Országos és regionális stratégiák
Ez az alreform egy sor átfogó exportstratégiából áll, amelyek a legfontosabb célországokat és -régiókat célozzák, azaz azokat, amelyek nagy növekedési potenciált képviselnek az észt vállalatok számára. Külön fejezeteket kell tartalmazniuk az IKT-ágazat exportlehetőségeiről, valamint tágabb értelemben a különböző alkalmazási területeken (például kormányzás, oktatás vagy közlekedés) kidolgozott digitális megoldásokról.
E stratégiák célja, hogy tanácsot adjanak az érintett piacokra belépő vagy ott már működő vállalatoknak.
A stratégiák által érintett országokat és régiókat az ezen alintézkedés végrehajtásának részeként elvégzendő elemzéssel kell meghatározni.
Ezen intézkedés végrehajtása az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában történik, más partnerek mellett.
1.5.2.Részreform: Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon
Ez a részreform üzleti központokat hoz létre hét külföldi országban (az Unión belül és/vagy azon kívül), amelyek fontos exportpiacnak minősülnek. Ezeknek az üzleti központoknak megfelelő felszereléssel kell rendelkezniük a fizikai, virtuális és hibrid találkozókhoz, fogadásokhoz és előadásokhoz, amelyeket az észt vállalkozások szerveznek az adott piacot célzó valamennyi ágazatban. Ezeket a berendezéseket rendezvényeken kívül is fel lehet használni egy klaszter vagy egy adott észtországi vállalkozás bármely potenciális ügyfele számára. Az üzleti központok hozzájárulnak az észt vállalatok előmozdításához, helyi szinten támogatják exporttevékenységeiket, és segítenek vonzani a külföldi befektetőket. Az üzleti központok tevékenységeit más partnerek mellett az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában kell végezni.
Az üzleti központok elhelyezkedését az ezen alintézkedés végrehajtásának részeként elvégzendő elemzést követően kell meghatározni.
1.5.3.Részreform: Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok
Ez az alreform a hatóságok és más érdekelt felek – különösen a magánvállalkozások – képviselőiből álló csoportok létrehozását, valamint az észt termékek és szolgáltatások e csoportok általi népszerűsítésének támogatását foglalja magában (különösen az IKT-ágazatban), küldetések és fizikai, virtuális vagy hibrid rendezvényeken való részvétel révén.
Ennek az alreformnak a végrehajtása magában foglalja az észt termékek és szolgáltatások jelentős eseményeken digitális eszközök használatával történő népszerűsítésének megerősítését is. Az úgynevezett „virtuális szakaszok” több részvételi lehetőséget teremtenek az észt érdekelt felek számára, és bemutatják az észt digitális megoldásokat. Ezek a „virtuális szakaszok” fizikai és digitális elemeket ötvöző műszaki megoldásokból állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy egy észtországi exporttal kapcsolatos esemény elérje a globális közönséget, vagy az észt exportőrök külföldön szervezett globális eseményeken vegyenek részt.
Ezen intézkedés végrehajtása az Enterprise Estonia tevékenységeivel szinergiában történik, más partnerek mellett.
A.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó Intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
1 |
Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás odaítélési szempontokkal és odaítélési feltételekkel |
A pályázati felhívásról szóló hirdetmény közzététele |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium pályázati felhívást tesz közzé a vállalkozások digitális átalakulásának támogatására, az odaítélési kritériumokkal együtt. Az értékelési kritériumokat és a támogatás nyújtásának feltételeit az észt vállalatok szükségleteinek és az intézkedés várható hatásának elemzése alapján kell meghatározni. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. |
|||
|
2 |
Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Cél |
A támogatások odaítélése |
A támogatásban részesülő vállalkozások száma |
0 |
110 |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Azon vállalkozások száma, amelyeknek a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium a pályázati felhívással összhangban digitális átalakulásuk támogatása céljából támogatást ítél oda. |
|
|
3 |
Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Cél |
A támogatások odaítélése |
A támogatásban részesülő vállalkozások száma |
110 |
230 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Azon vállalkozások száma, amelyeknek a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium a pályázati felhívással összhangban digitális átalakulásuk támogatása céljából támogatást ítél oda. |
|
|
4 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Mérföldkő |
A digitális technológiák építőiparban való alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása |
Nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A digitális technológiáknak az épületek építésében és kezelésében történő használatára vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadására irányuló munkát a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium irányítja és koordinálja, az építési adatok osztályozási rendszerének bevezetésével, az építőanyagok és építési termékek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisának létrehozásával, valamint az épületekkel kapcsolatos információk modellezésének bevezetésével az ingatlanfenntartás területén. |
|||
|
5 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Mérföldkő |
A közszolgáltatások rendelkezésre állása az e-építési platformon |
Az e-építési platform és a kapcsolódó közszolgáltatások közötti interfészek üzembe helyezése |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Az e-építési fejlesztési tervben meghatározott közszolgáltatásokat az e-építési platformon kell kidolgozni, működtetni és nyilvánosságra hozni. A tananyagot a felhasználók számára is elérhetővé kell tenni. Ide tartoznak az épített környezettel kapcsolatos szolgáltatások – például az építési és tervezési engedélyek, az épületnyilvántartás (logbook) és a felújítási útlevél. |
|||
|
6 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Cél |
Fejlesztési és prototípus-készítési projektek lezárása |
Befejezett projektek száma |
0 |
102 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Digitális építési eszközök és az e-építési platformra épülő innovatív digitális megoldások prototípusainak fejlesztésére és/vagy megvalósítására irányuló befejezett projektek száma. |
|
|
7 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
az eFTI (elektronikus teherszállítási információk) platformjainak fejlesztése |
Az elindított projektek száma |
0 |
5 |
2. KÉRDÉS: |
2023 |
Azon projektek száma, amelyek eFTI-platformot fejlesztenek, és amelyek esetében pozitív támogatási határozat született. |
|
|
8 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
ECMR (elektronikus fuvarlevél) interfészfejlesztések |
Az elindított projektek száma |
0 |
200 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Azoknak a projekteknek a száma, amelyek lehetővé teszik a közlekedési és logisztikai szereplők eFTI-platformokhoz való kapcsolódását és az eCMR használatát, amelyek esetében kedvező támogatási határozat született. |
|
|
9 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
Befejezett projektek száma összesen |
Befejezett projektek száma |
0 |
205 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A digitális fuvarlevelek bevezetéséhez hozzájáruló, befejezett eFTI- és eCMR-projektek száma. |
|
|
10 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Mérföldkő |
A digitális fuvarlevelek kidolgozásának és bevezetésének utólagos értékelése |
Utólagos értékelő jelentés elfogadása a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumban |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Egy külső szerv elemzi a támogatási intézkedésnek a közúti árufuvarozási ágazatra gyakorolt hatását, és értékelő jelentést készít, amelyet a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium fogad el. |
|||
|
11 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Mérföldkő |
A digitális készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
A másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Hatályba lépnek a támogatás alkalmazásához és elosztásához szükséges másodlagos jogszabályok. A támogatás feltételeit a Pénzügyminisztériummal és az Állami Közös Szolgáltató Központtal összehangolt miniszteri rendelet határozza meg. A miniszteri rendelet a következő elemeket tartalmazza: -az intézkedés célja, -a támogatott tevékenységek leírása, -kedvezményezettek és célcsoportok, -a végrehajtás feltételei, -elszámolható költségek és alkalmazott egyszerűsítések, -a kifizetések feltételei, a jelentéstételre és a nyomon követésre vonatkozó feltételek. |
|||
|
12 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Képzési tevékenységekbe való beiratkozás |
A résztvevők száma |
0 |
500 |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Az ezen intézkedés keretében támogatott képzési tevékenységekbe beiratkozott személyek száma, amelyek közé tartozik a kkv-vezetők figyelmének felkeltése, valamint az IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése. Az e képzési tevékenységekre beiratkozott résztvevők legalább 35%-ának nőnek kell lennie. |
|
|
13 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
A képzési tevékenységek befejezése |
A résztvevők száma |
0 |
2000 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Azon személyek száma, akik az ezen intézkedés keretében támogatott képzési tevékenységek – többek között a kkv-vezetők figyelmének felkeltése, valamint az IKT-szakemberek továbbképzése és átképzése – révén befejezték képzésüket. A képzési tevékenységeket elvégző résztvevők legalább 35%-ának nőnek kell lennie. |
|
|
14 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Az új továbbképzési és átképzési modulok száma |
Észtország felnőttképzési információs rendszerében nyilvántartott tantervek száma |
0 |
5 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A digitális készségekkel kapcsolatos képzést biztosító, részletes képzési tartalommal, struktúrával és képzési anyagokkal kidolgozott továbbképzési és átképzési modulok száma. Az e modulokhoz kidolgozott új tanterveket Észtország Felnőttképzési Információs Rendszerében regisztrálják. |
|
|
15 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Az IKT-szakemberek képesítési szabványainak felülvizsgálata. |
Az elemzett és szükség esetén kiigazított képesítési előírások száma |
0 |
5 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A képesítési szabványok nemzeti nyilvántartásában szereplő IKT-szakemberekre vonatkozóan megállapított képesítési szabványok száma, amelyeket szükség szerint elemeztek és kiigazítottak. |
|
|
16 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1 Országos és regionális stratégiák |
Mérföldkő |
Stratégiák kidolgozásának előkészítése |
Az előkészítő feladatok befejezése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
El kell végezni az exportstratégiák kidolgozásához szükséges előkészítő feladatokat. E feladatok közé tartoznak a következők: -annak elemzése, hogy mely külső piacok fontosak a stratégiák kidolgozásához, -a vállalkozások érdekeinek elemzése, az exportáló vállalkozások exportpiaci versenyképességük növeléséhez szükséges szükségleteinek feltérképezése, az igények rangsorolása. |
|||
|
17 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1 Országos és regionális stratégiák |
Mérföldkő |
Tanulmányok beszerzése |
A szerződések aláírása |
2. KÉRDÉS: |
2024 |
A külföldi piacokra vonatkozó részletes piaci információk megszerzésére irányuló stratégiák és termékcsomagok kidolgozására irányuló pályázatokat a Külügyminisztérium bonyolítja le. A megfelelő szerződéseket alá kell írni. |
|||
|
18 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.1 Országos és regionális stratégiák |
Cél |
Az országos és regionális exportstratégiák száma |
A közzétett stratégiák száma |
0 |
13 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A kidolgozandó nemzeti és/vagy regionális exportstratégiák száma. E stratégiáknak átfogó elemzéseket kell tartalmazniuk, és proaktív, intelligens tanácsadást kell nyújtaniuk a külföldi piacokra belépő és ott működő vállalkozások számára. |
|
|
19 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.2. Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon |
Mérföldkő |
Előkészítő elemzés az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározására |
Az előkészítő elemzés elkészítése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározását lehetővé tevő előkészítő elemzést a Külügyminisztérium készíti el. Az elemzésnek fel kell tárnia, hogy hol lehet üzleti központokat létrehozni az észt gyártású termékek és szolgáltatások iránti kereslet növelése érdekében az exportpiacokon. |
|||
|
20 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.2 Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon |
Cél |
A megnyitott üzleti központok száma |
Az üzleti központok száma |
0 |
7 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A Külügyminisztérium által annak érdekében megnyitott üzleti központok száma, hogy támogassák a vállalatokat a fontos exportpiacokra való belépésben és az ottani működésben, valamint hogy segítsék őket az észt gyártású termékek és szolgáltatások oly módon történő népszerűsítésében, amely figyelembe veszi a helyi üzleti környezet és kultúra sajátosságait. |
|
|
21 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.3. Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok |
Mérföldkő |
Hatáscsoportok létrehozása és úti célok kiválasztása a globális digitális küldetések számára |
A globális digitális küldetések hatáscsoportjainak és célállomásainak összetételére vonatkozó határozatok |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Elemzés alapján a Külügyminisztérium kiválasztja a globális digitális küldetési célpontokat és hatáscsoportokat annak érdekében, hogy növelje az észt digitális szolgáltatások exportjának hozzáadott értékét, növelje az észt vállalatok – köztük különösen az IKT-vállalatok – exportkapacitását, és további külföldi beruházásokat vonzzon az innovációra. |
|||
|
22 |
1.5. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon 1.5.3. Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok |
Cél |
A globális hatáscsoportok által végrehajtott kiküldetések száma és azon jelentős események száma, amelyeken Észtországot „virtuális szakaszokon” képviselték |
A végrehajtott kiküldetések és rendezvények száma összesen |
0 |
29 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A Külügyminisztérium által létrehozott globális hatáscsoportnak legalább 14 küldetést kell végrehajtania az észt digitális szolgáltatások exportja hozzáadott értékének növelése, az észt vállalatok – köztük különösen az IKT-vállalatok – exportkapacitásának növelése, valamint az innovációba történő további külföldi beruházások vonzása érdekében. Észtországot „virtuális szakaszokon” legalább 15 eseményen keresztül kell képviseltetni. |
|
B.ÖSSZETEVŐ: A zöld átállás felgyorsítása a vállalkozásokban
A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja, hogy felgyorsítsa a zöld átállást az észt üzleti ágazatban, és megragadja az abban rejlő üzleti lehetőségeket. A komponens két reformból és hat beruházásból áll, és célja a zöld technológiák fejlesztésének támogatása, a zöld K+F és innovációs képességek és az erőforrás-hatékonyság növelése, új üzleti modellek bevezetése, valamint a készségek és a szakértelem javítása a zöld átálláshoz kapcsolódó területeken. Az e komponenshez tartozó intézkedések célja a zöld átállás átfogó megközelítése, amely kezeli a fő piaci hiányosságokat, és elősegíti a technológiai és magatartási áttörést az üzleti ágazat versenyképességének növelése érdekében. Az intézkedések a tőkepiac és az üzleti környezet további fejlesztését is támogatják.
A komponens támogatja a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitásának támogatására, valamint a beruházásoknak a zöld átállásra, a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítására (2020-ban 3. országspecifikus ajánlás), a szakemberhiányra (2019-ben 2. országspecifikus ajánlás) és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás) összpontosító országspecifikus ajánlások végrehajtását.
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
2.1. Reform: A vállalkozások zöld átállása
A reform célja a zöld átállás javítása az üzleti ágazatban, amely várhatóan gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel fog járni azáltal, hogy hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi a meglévő vállalkozásokat (erőforrás-hatékonyság, új zöld átállási tanúsítványok és termékpiaci engedélyek), valamint támogatja új zöld technológiai vállalatok megjelenését (zöld technológiák fejlesztése és bevezetése, új lehetőségek a bioerőforrások hasznosítására).
A reform magában foglalja a zöld átállással foglalkozó széles körű munkacsoport létrehozását a zöld technológia érdekelt felei közötti együttműködés előmozdítása érdekében, valamint az alábbi öt kiegészítő beruházás végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadását: 1. Zöld készségek a vállalatok zöld átállásának támogatása érdekében; 2. Zöld technológiafejlesztési programok; Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál; 4. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák alkalmazása; és 5. Zöld Alap.
A reform kapcsolódik az 1. komponenshez, mivel a digitalizáció és az automatizálás hozzájárul a zöld technológiák fejlesztéséhez és a zöld átálláshoz az üzleti ágazatban.
A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.
2.2. Beruházás: Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatása érdekében
A beruházás célja annak biztosítása, hogy magas színvonalú szakértelem álljon rendelkezésre a zöld átállás vállalkozásokon belüli végrehajtásához. A beruházás a felnőtteknek szóló naprakész továbbképzési és átképzési programok bevezetéséből, a felsőoktatási és szakképzési tanulmányi programok korszerűsítéséből, valamint a mikrotanúsítványokat kínáló rugalmasabb képzési programok kidolgozásából és kísérleti fejlesztéséből áll, figyelembe véve a zöld gazdaság jövőbeli igényeit.
A zöld készségek az olyan munkahelyekhez szükséges készségek, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, az energia- és erőforrás-hatékonyság javításához, és magukban foglalják a körforgásos gazdaság elveinek szélesebb körű bevezetését. Az érdekelt felekkel együttműködve naprakésszé kell tenni a szakmai normákat és a készségprofilokat, és adott esetben új profilokat kell kidolgozni, meghatározva a várható tanulási eredményeket és kiválasztva azokat a konkrét területeket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a zöld átállásra. Átképzési lehetőségeket kell biztosítani a zöld átállás által már érintett ágazatokban (energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás; a zöld átállásból eredő vagy ahhoz kapcsolódó munkahelyteremtési potenciállal rendelkező új iparágak és ágazatok), valamint a karrierjük megváltoztatására törekvő iparágak és ágazatok.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2.3. Beruházás: Környezetbarát technológiák fejlesztésére irányuló programok
A beruházás célja, hogy az innovatív zöld technológiák fejlesztésének és terjesztésének előmozdítása révén hozzájáruljon a vállalkozások zöld átállásához. A beruházás várhatóan növelni fogja a kutatásintenzív zöld technológiai vállalatok számát a piacon, és támogatja az induló vállalkozások ökoszisztémáját. A beruházás az induló vállalkozásoknak és a fejlesztési klasztereknek nyújtott támogatásból áll, amelynek középpontjában az integrált zöld technológiai megoldások állnak különböző fejlesztési szolgáltatásokon keresztül (beleértve az akcelerátorokat, az inkubációt, a vállalkozásfejlesztést, a prototípusfejlesztést, a kísérleti projekteket), valamint a piacon már aktív szervezetek és szereplők (tudományok, vállalkozások, egyéb érdekelt felek) közötti együttműködés javítása.
A beruházás az energia- és erőforrás-hatékonyságra, a körforgásos gazdaság előmozdítására, az új üzleti modellekre, a digitalizációra és az automatizálásra összpontosít. A beruházás keretében támogatott projekteknek hozzá kell járulniuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és az erőforrás-termelékenység növeléséhez Észtországban.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2.4. Beruházás: Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál
A beruházás célja a gyártással kapcsolatos üzleti modellek megváltoztatásának támogatása annak biztosítása érdekében, hogy az észt termékek megfeleljenek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseknek, többek között a körforgásos gazdaság elveinek, valamint a gyártó vállalatok versenyképességének növelése. Az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek korszerűsítik a gyártó vállalatok éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó üzleti modelljeit. A projekteket pályázati felhívás alapján választják ki.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 5 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 6 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 8 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
2.5. Beruházás: Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása
A beruházás célja a vállalatok erőforrás-hatékonyságának javítása, beleértve az energiahatékonyságot is, különös tekintettel a kihasználatlan biológiai erőforrások, például a maradékanyagok és melléktermékek hasznosítására. A beruházás célja a termelési technológiák innovációjának és a vállalkozások termékfejlesztésének támogatása, valamint a körforgásos gazdasági megoldásokhoz való hozzájárulás.
Az intézkedés kétféle beruházást támogat:
-az erőforrás-hatékony zöld technológiák előmozdítása az ipari üzemek számára;
-a biológiai erőforrások hasznosítása.
A projekteket pályázati felhívás alapján választják ki. A támogatásban részesülő projektek kiválasztásának fő kritériumai közé tartozik – a relevancia függvényében – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének hatékonysága, az erőforrás-hatékonyság, a költséghatékonyság, a maradékanyagok és a hulladékképződés csökkentése, a bioerőforrások hozzáadott értéke és a kidolgozandó megoldások innovatív jellege.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 9 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 10 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 11 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 12 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2.6. Beruházás: Zöld Alap
A beruházás célja, hogy tőkét biztosítson új zöld technológiák kifejlesztéséhez olyan stratégiai területeken, mint az energia, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közlekedés és logisztika, az anyagipar és a vegyipar. A Zöld Alap finanszírozást nyújt azoknak a vállalkozásoknak és ágazatoknak, amelyek termékeit, szolgáltatásait vagy eljárásait kutatásintenzív környezetbarát technológiák jellemzik, és amelyek tevékenysége hozzájárul a környezeti problémák megoldásához, olyan új termékek, szolgáltatások vagy technológiák kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik vagy megkötik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, vagy amelyeket a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények vezérelnek. A beruházásokat fenntartható projektekbe kell végrehajtani, figyelembe véve az uniós taxonómiai rendeletet.
Az intézkedést pénzügyi eszközként, egy szélesebb körű zöld technológiai beruházási program részeként kell végrehajtani, amely közvetlen tőkebefektetések formájában tőkebefektetéseket biztosít vállalkozásoknak, valamint kockázatitőke-alapokon keresztül, amelyeket az állami alapkezelő, a SmartCap kezel.
Az intézkedésnek meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). Az Észtország és a SmartCap között aláírt jogi megállapodás, valamint a Zöld Alap ezt követő beruházási politikája:
I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatáról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; és
II.az előző pénzügyi év során bevételük több mint 50%-át a következő tevékenységekből és/vagy eszközökből származó vállalkozások számára zöld átállási tervek elfogadását és közzétételét írják elő: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 13 ; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 14 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 15 és eszközök 16 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet; és
III.előírják a kedvezményezett vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelésnek a SmartCap általi ellenőrzését valamennyi ügylet esetében, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesülő ügyleteket is.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2.7. Beruházás: Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák bevezetésére
A beruházás célja a hidrogén integrált értékláncai bevezetésének és kísérleti hasznosításának támogatása, az energiatermeléstől és -ellátási megoldásoktól a végső fogyasztásig a különböző alkalmazási területeken.
A támogatandó projekteket pályázati felhívást követően választják ki. A pályázati felhívás valamennyi gazdasági ágazat projektjeire nyitva áll. A hidrogén előállításához felhasznált villamos energiát megújuló energiából, a zöld hidrogén fogyasztását pedig Észtországban kell előállítani.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 17 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 18 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 19 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 20 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2.8. Beruházás: Ellátásbiztonsági beruházások támogatása
A beruházás célja a vállalatok fosszilis energiaforrásokról alternatív energiaforrásokra való átállásának támogatása. A támogatható alternatív energiaforrások a következők:
·megújuló energiaforrások a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2011 irányelv (RED II) értelmében;
·a mérőmérő mögötti tárolási alkalmazások;
·villamosítás; és
·hatékony távfűtési rendszerekhez való csatlakozás a 2012/27/EU irányelvvel (energiahatékonysági irányelv) összhangban.
A támogatott tevékenységek magukban foglalják a fent felsorolt alternatív energiaforrásokra való átálláshoz szükséges berendezések beszerzését, telepítését és kapcsolódó építési munkálatait.
Annak biztosításaérdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a pályázati felhívásra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy csak a fent felsorolt alternatív energiaellátási források részesüljenek támogatásban. A támogatott megújuló energiaforrásoknak összhangban kell lenniük az (EU) 2018/2011 irányelvvel, és különösen a bioenergia tekintetében tiszteletben kell tartani a 29–31. cikkben meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, valamint az utóbbi irányelv 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioenergiára vonatkozó szabályokat. A geotermikus tevékenységek nem foglalják magukban sem az olaj vagy a gáz feltárását vagy kitermelését, sem az ilyen célokra használt berendezéseket. Biztosítani kell, hogy a metánkibocsátás a lehető legkisebb legyen, és jóval az évi 20000 tonna CO2-egyenérték küszöbérték alatt maradjon. A pályázati felhívásban szereplőtámogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Amennyiben a tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem jelentősen, de még mindig alacsonyabb, mint a vonatkozó referenciaértékek, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékek.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
B.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mértékegység: |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
||
|
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
|||||||
|
23 |
2.1. A vállalkozások zöld átállása |
Mérföldkő |
A zöld átállással foglalkozó munkacsoport létrehozása a zöld átállás végrehajtása és nyomon követése érdekében |
Munkacsoport és munkacsoportok felállítása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
A Környezetvédelmi Minisztériumnak meg kell reformálnia a 2020-ban létrehozott, a zöld technológiával foglalkozó munkacsoportot a helyreállítási és rezilienciaépítési terv zöld átállással foglalkozó munkacsoportjává, hogy koordinálja a vállalatok zöld átállásával kapcsolatos intézkedéseket, és javítsa a közszféra, az érdekelt felek és az érdekcsoportok közötti együttműködést és információcserét. Az egyedi intézkedésekhez szükséges munkacsoportokat fel kell állítani. |
|||
|
24 |
2.1. A vállalkozások zöld átállása |
Mérföldkő |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadása a zöld átállással foglalkozó munkacsoport által |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadása |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A zöld átállással foglalkozó munkacsoport felülvizsgálja a körforgásos gazdasággal kapcsolatos meglévő tevékenységeket és a különböző cselekvési terveket egyetlen, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv formájában, amely a körforgásos gazdaságra való észt átállás élére fog állni. |
|||
|
25 |
2.2.A vállalkozások zöld átállását támogató zöld készségek |
Mérföldkő |
A zöld készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
A másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Hatályba lépnek a támogatás alkalmazásához és elosztásához szükséges másodlagos jogszabályok. Olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott tevékenységek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló területekre összpontosuljanak. |
|||
|
26 |
2.2.A vállalkozások zöld átállását támogató zöld készségek |
Cél |
Továbbképzési és átképzési modulok száma |
A modulok száma |
0 |
5 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A zöld készségekkel kapcsolatos képzés biztosítására kidolgozott továbbképzési és átképzési modulok száma, beleértve a részletes képzési tartalmat, a struktúrát és a képzési anyagokat. |
|
|
27 |
2.2.A vállalkozások zöld átállását támogató zöld készségek |
Cél |
Továbbképzési és átképzési programokban részt vevő személyek |
A résztvevők száma |
0 |
2830 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Azon személyek száma, akik elvégezték az ezen intézkedés keretében támogatott képzések valamelyikét. |
|
|
28 |
2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja |
Mérföldkő |
Munkacsoport létrehozása a fejlesztési program megtervezésére és létrehozására |
Projektmenedzser felvétele és munkacsoport felállítása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
Projektmenedzsert kell felvenni, és létre kell hozni az érdekelt felek széles körű csoportját a beruházások tervezésének és végrehajtásának koordinálására. A projektmenedzser szerepét úgy kell meghatározni, hogy információkat gyűjtsön a piaci szereplőktől, és megtervezze a szükséges támogató intézkedéseket és beszerzést. A munkacsoport a vállalkozásfejlesztésben részt vevő felekből áll, és vállalja, hogy évente legalább háromszor ülésezik, hogy áttekintse a beruházásokkal kapcsolatos tevékenységek fejleményeit, és ajánlásokat fogalmazzon meg a további intézkedésekre vonatkozóan. A munkacsoport olyan rendelkezéseket dolgoz ki a fejlesztési program keretében támogatandó intézkedések kiválasztására vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy minden egyes tevékenység közvetlenül hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásához. |
|||
|
29 |
2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja |
Mérföldkő |
A Zöld Technológiák Fejlesztési Programjának létrehozása |
Valamennyi fejlesztési klaszterre vonatkozóan aláírt szerződések, valamint a tervezett és megnyitott támogatási intézkedések |
2. KÉRDÉS: |
2024 |
A legalább 5 fejlesztési klaszterre vonatkozó közbeszerzési eljárásokat le kell zárni, és a szerződéseket a nyertes feleknek kell odaítélni. A támogatási intézkedéseket meg kell tervezni, és azok első körét legalább 10 induló vállalkozás előtt meg kell nyitni. A kiválasztási eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes támogatott tevékenység közvetlenül hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásához. |
|||
|
30 |
2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja |
Cél |
A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott klaszterek száma |
A klaszterek száma |
0 |
5 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A fejlesztési program által támogatott klaszterek száma. |
|
|
31 |
2.3. Zöld technológiák fejlesztési programja |
Cél |
A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott induló vállalkozások száma, amelyek magánbefektetésben részesültek |
Induló vállalkozások száma |
0 |
10 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A fejlesztési program által támogatott induló vállalkozások száma, amelyek magánbefektetőktől kaptak forrásokat a fejlesztési program során vagy azt követően. |
|
|
32 |
2.4 Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál |
Mérföldkő |
A támogatásra való jogosultság feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése |
A miniszteri rendelet hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A támogatás nyújtásának feltételeit az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. A meghatározott követelményeknek támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk annak biztosítására, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén. A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak a klímasemleges gazdasághoz, a rezilienciához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, beleértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket, például a körforgásos gazdaság elveinek házon belüli végrehajtását, a szállítás és a vállalatok új alapítványoknak való tárolását. |
|||
|
33 |
2.4 Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál |
Cél |
A támogatott projektek száma |
A projektek száma |
0 |
70 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági feltételekkel összhangban vissza nem térítendő támogatásban részesült projektek olyan üzleti modellek bevezetésére, amelyek támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállást, az ellenálló képességet és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, beleértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket is. |
|
|
34 |
Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése |
Mérföldkő |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívásokra vonatkozó hirdetmény közzététele |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Az erőforrás-hatékony zöld technológiák és a bioerőforrások valorizációjának támogatására irányuló pályázati felhívást közzé kell tenni és meg kell nyitni a pályázatokra, beleértve az annak biztosítására vonatkozó támogathatósági kritériumokat is, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén. A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak-e a klímasemleges gazdasághoz, az ellenálló képességhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz |
|||
|
35 |
Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése |
Cél |
A pályázati felhívást követően támogatásban részesülő projektek száma |
A projektek száma |
0 |
36 |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Támogatás odaítélése a versenypályázati felhívás keretében kiválasztott 36 projektnek az ipari létesítmények környezetbarát technológiáira és a bioerőforrások hasznosítására vonatkozóan, a feladatmeghatározásnak megfelelően. |
|
|
36 |
Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák bevezetése |
Cél |
Befejezett projektek száma |
A projektek száma |
0 |
36 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Azon befejezett projektek száma, amelyek célja az erőforrás-hatékonyság javítása a zöld technológiák és a bioerőforrások fejlesztése révén, pályázati felhívások és megállapított támogathatósági kritériumok alapján. |
|
|
37 |
2.6. Zöld Alap |
Mérföldkő |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az SmartCap közötti szerződéses megállapodás aláírása |
A szerződéses megállapodás aláírása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az SmartCap a Zöld Alap kezelése érdekében szerződéses megállapodást ír alá, amely a következőket tartalmazza: -A klímasemleges gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javításához hozzájáruló vállalkozásokba és tevékenységekbe történő beruházásra irányuló beruházási célkitűzések, beleértve a tudatosságnövelő intézkedéseket is, A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak való megfelelés támogathatósági kritériumai (2021/C58/01) fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. |
|||
|
38 |
2.6. Zöld Alap |
Mérföldkő |
A beruházási politikai dokumentum elfogadása az SmartCap által |
Az SmartCap által elfogadott beruházási politikai dokumentum |
4. KÉRDÉS |
2021 |
A SmartCap a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az SmartCap között aláírt szerződéses megállapodással összhangban elfogadja a Zöld Alap beruházási politikáját, beleértve a beruházási célkitűzéseket és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek számára a fenntarthatósági vizsgálat alkalmazásával, a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményével, valamint azzal a követelménnyel, hogy az előző pénzügyi év során bevételeik több mint 50%-át a kizárási listán szereplő tevékenységekből vagy eszközökből szerezték, hogy zöld átállási terveket fogadjanak el és tegyenek közzé. |
|||
|
39 |
2.6. Zöld Alap |
Cél |
A kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba történő tőkebefektetések volumene |
A befektetett tőke volumene (euróban) |
0 |
55 000 000 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A Zöld Alap a befektetési politikával összhangban legalább 55 millió EUR-t (a működési kiadások nélkül) kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba fektet be. |
|
|
40 |
2.6. Zöld Alap |
Cél |
A kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba történő tőkebefektetések volumene |
A befektetett tőke volumene (euróban) |
55 000 000 |
90 000 000 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A Zöld Alap a befektetési politikával összhangban legalább 90 millió EUR-t (a működési kiadások nélkül) kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba fektet be. |
|
|
41 |
A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák elterjedésének lehetőségei |
Mérföldkő |
A támogatás nyújtásának feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése |
A miniszteri rendelet hatálybalépése |
4. KÉRDÉS |
2022 |
Projektkiválasztási kritériumok kidolgozása és az integrált zöldhidrogén-technológiákkal kapcsolatos projektek támogatásának feltételeiről szóló miniszteri rendelet hatálybalépése. E támogatás feladatmeghatározásának olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek célkitűzései megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) egy kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. |
|||
|
42 |
A megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák elterjedésének lehetőségei |
Mérföldkő |
Zöld hidrogén előállítására szolgáló technológiák és berendezések |
Technológiák és berendezések beszerzése, üzembe helyezése és üzemeltetésének megkezdése |
3. KÉRDÉS |
2025 |
A zöld hidrogén előállításához szükséges berendezéseket a pályázati felhívásban kiválasztott projektgazdáknak kell beszerezniük, telepíteniük és üzembe helyezniük. |
|||
|
43 |
A megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák elterjedésének lehetőségei |
Cél |
Legalább 49,49 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás a megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák számára |
EUR (EUR) |
0 |
49 490 000 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A beruházási politikával összhangban vissza nem térítendő támogatásokat kell elkülöníteni a megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiákba történő beruházásokra, legalább 49,49 millió EUR értékben. |
|
|
43a |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Mérföldkő |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
4. KÉRDÉS |
2023 |
A vállalatok fosszilis energiaforrásokról alternatív energiaforrásokra való átállását célzó beruházási projektek támogatására irányuló pályázati felhívást közzé kell tenni és meg kell nyitni a pályázatokra, beleértve az annak biztosítására vonatkozó támogathatósági kritériumokat is, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a támogatott támogatható alternatív energiaforrásokkal és támogatott tevékenységekkel kapcsolatos, az intézkedés leírásában meghatározott követelmények, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén. |
|||
|
43b. |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Cél |
A pályázati felhívást követően odaítélt projektek száma |
Odaítélt projektek |
0 |
70 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Legalább 70 projekt részesült támogatásban a vállalatok fosszilis energiaforrásokról alternatív energiaforrásokra való átállására irányuló beruházásokhoz. A projekteknek meg kell felelniük a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági kritériumoknak. |
|
|
43c |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Cél |
Befejezett projektek száma |
Befejezett projektek |
0 |
70 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Legalább 70 olyan projektet kell befejezni, amely támogatja a vállalatok fosszilis energiaforrásokról alternatív energiaforrásokra való átállását célzó beruházásokat. A projekteknek meg kell felelniük a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági kritériumoknak. |
|
C.KOMPONENS: Digitális állam
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja, hogy a közszolgáltatások nyújtása érdekében az elmúlt években Észtországban sikeresen alkalmazott digitális technológiákra építve továbbfejlessze a digitális kormányzati szolgáltatásokat, különösen a felhasználóközpontúság és a reziliencia tekintetében (többek között a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések fényében). A komponens olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a legújabb technológiák – különösen a mesterséges intelligencia – által kínált lehetőségek kihasználását, de a front-end és back-end szolgáltatások jelentős átalakítását is. Mind a polgárok, mind a vállalkozások javát szolgálják. Konkrét intézkedéseket irányoztak elő annak érdekében, hogy megerősítsék az országnak a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló kapacitásait. A nagyon nagy kapacitású hálózatok vidéki területeken történő kiépítésének támogatása várhatóan szélesebb körű hozzáférést biztosít az online szolgáltatásokhoz, és általánosabban hozzájárul az ország további digitális átalakulásához.
A komponens támogatja a digitális átállásba való beruházásról szóló országspecifikus ajánlások (2020-ban a 3. országspecifikus ajánlás) és a pénzmosás elleni keretről szóló országspecifikus ajánlások (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás és 2020-ban a 4. országspecifikus ajánlás) kezelését.
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
C.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
3.1.Reform: Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése
Az intézkedés célja az észt hatóságok által gyűjtött és tárolt adatok jobb kezelésének előmozdítása. Célja az adatok minőségének javítása, a döntéshozatalban való felhasználásuk, valamint nyílt hozzáférésű adatként való elérhetőségük növelése annak érdekében, hogy azokat más érdekelt felek is felhasználhassák.
Az intézkedés a következőkből áll:
-kiválósági központ létrehozása az észt statisztikai hivatalon (a hivatalos statisztikák előállításáért felelős észt kormányhivatalon) belül az egyéb hatóságok adatkormányzása fejlesztésének koordinálása és támogatása érdekében,
-adatkormányzási és adatmegosztási eszközök/információs rendszerek fejlesztése,
-a hatóságok birtokában lévő adatok minőségének javítását és a nyílt hozzáférésű adatok rendelkezésre állásának javítását célzó projektek végrehajtása.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3.2.Reform: Rendezvényszolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése magánszemélyek számára
Az intézkedés célja, hogy javítsa a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyságát és csökkentse a polgárok adminisztratív terheit.
Az intézkedés a közszolgáltatások (és az azok alapjául szolgáló informatikai rendszerek) újratervezéséből áll annak érdekében, hogy lehetővé tegye azok automatikus és proaktív ellátását a polgárok által tapasztalt élet- vagy üzleti események (például házasság, gyermek születése vagy vállalkozásalapítás) alapján. Különösen lehetővé teszi az informatikai rendszerek jobb integrációját a különböző hatóságok között, és hozzájárul az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtásához.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3.3.Reform: Rendezvényszolgáltatások és digitális kapu kialakítása a vállalkozók számára
Az intézkedés célja a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása, valamint a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése.
Az intézkedés egy digitális kapu létrehozását jelenti a vállalkozóknak nyújtott közszolgáltatások számára, valamint egy sor szolgáltatás (és az azok alapjául szolgáló informatikai rendszerek) újratervezését annak érdekében, hogy azok összekapcsolhatók legyenek a portállal, támogatva a szolgáltatások felhasználóbarát jellegét, az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtását, és lehetőség szerint lehetővé téve a vállalkozások által tapasztalt eseményeken alapuló proaktív információszolgáltatást.
Figyelembe veszi az információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások nyújtására szolgáló egységes digitális kapu létrehozásáról szóló (EU) 2018/1724 rendelet végrehajtásával összefüggésben kidolgozott megoldásokat.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3.4.Beruházás: #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma)
Az intézkedés célja az észtországi közszolgáltatások felhasználóbarát jellegének és hozzáférhetőségének javítása.
Az intézkedés egy beszéd- és szövegalapú virtuális MI-asszisztens kifejlesztésében áll az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében. A munka a 2020-ban és 2021-ben már végrehajtott kísérleti projektekre épül.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3.5.Beruházás: Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás
Az intézkedés célja az észt hatóságok informatikai rendszereinek és szolgáltatásainak ellenálló képességének, biztonságának és megbízhatóságának növelése a magánfelhőre való átállásuk és átfogó biztonsági tesztelésük révén.
Az intézkedés a következő elemekből áll:
-a közintézmények alapvető informatikai szolgáltatásainak és infrastruktúráinak központi irányításáért felelős új állami szerv létrehozása,
-Új biztonsági tesztelési képesség létrehozása az Észt Információs Rendszer Hatóságon (RIA) belül,
-magán felhőinfrastruktúra-források beszerzése,
-a meglévő információs rendszerek migrálása a magánfelhőbe,
-a hatóságok által használt új felhőalapú információs rendszerek, valamint a meglévő információs rendszerek biztonságának átfogó tesztelése,
-az adatnagykövetség kapacitásának fejlesztése (azaz a kritikus adatbázisok katasztrófa esetén való folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében külföldön létrehozott informatikai tárhelykapacitások), a 2017 és 2020 között Luxembourgban végrehajtott kísérleti projektre építve,
-a magánfelhő adatkonténerre való kiterjesztése annak érdekében, hogy a felhőbe migrált rendszereket az adatkonténerben is lehessen tárolni és onnan működtetni,
-a kritikus rendszerek áthelyezése az adatnagykövetség infrastruktúrájába.
Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
3.6.Reform: Az észtországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás stratégiai elemzésének létrehozásáról
A reform célja a pénzügyi információs egység kapacitásának megerősítése a pénzmosási rendszerek és csatornák korai szakaszban történő azonosítása érdekében.
Az intézkedés a pénzügyi információs egységen belüli stratégiai elemzési központ létrehozását foglalja magában. Ez a Stratégiai Elemzési Központ várhatóan lehetővé teszi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás operatívabb és hatékonyabb megelőzését és felderítését. A Stratégiai Elemzési Központ csapata felelős különösen a különböző forrásokból rendelkezésre álló adatokon alapuló új informatikai eszköz specifikációinak kidolgozásáért. A Stratégiai Elemzési Központ a szükséges jogszabályi változtatásokat is meghatározhatja.
Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
3.7.Beruházás: A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer
A 3.6. reform végrehajtásának részeként elvégzett elemzésre építve a beruházás célja, hogy a pénzügyi információs egység számára új, célzott informatikai rendszert biztosítson, amely lehetővé teszi a különböző hatóságoktól származó adatok hasznosítását, valamint a lehetséges pénzmosási rendszerek és csatornák valós idejű azonosítását. Az intézkedés az új informatikai rendszer fejlesztéséből áll.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
3.8.Beruházás: Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok építése
A beruházás célja, hogy javítsa a háztartások és a társadalmi-gazdasági szempontból fontos intézmények, például kórházak, iskolák, közszolgáltatások és vállalkozások számára a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz (VHCN) való hozzáférést, amelyek legalább 100 Mbps sebességű kapcsolatot kínálnak.
Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok kiépítéséhez a piaci hiányosságok által érintett területeken (a 651/2014/EU bizottsági rendelet 52. cikkének rendelkezéseivel összhangban). A finanszírozás elosztásához használt támogathatósági és kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a megfelelő regionális egyensúlyt.
Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
C.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
44 |
Adatkormányzással és nyílt hozzáférésű adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése |
Mérföldkő |
Adatkezelési csoport felállítása a Statisztikai Hivatalban, a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumban és az Állami Információs Rendszer Hatóságában |
Az adatkezelés koordinálásához szükséges szervezeti struktúra kialakítása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
Adatgazdálkodási csoport létrehozása az észt statisztika területén az adatkormányzási keret koordinálásával és más hatóságok támogatásával megbízott szakértői személyzet felvételével. Ezen túlmenően a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumnál és az Állami Információs Rendszer Ügynökségénél álláshelyeket hoznak létre fejlesztési projektek végrehajtása céljából. 2021 végéig legalább öt személyt kell felvenni a három szervezetből. |
|||
|
45 |
Adatkormányzással és nyílt hozzáférésű adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése |
Cél |
Adatminőség-javító projektek befejezése |
A projektek száma |
0 |
430 |
2. KÉRDÉS: |
2025 |
A közintézményektől származó adatok jobb újrafelhasználhatóságának biztosításához hozzájáruló befejezett projektek száma, az adatbázisok és adatkészletek naprakész és pontos leírásával. |
|
|
46 |
Adatkormányzással és nyílt hozzáférésű adatokkal foglalkozó kiválósági központ létrehozása és fejlesztése |
Cél |
Az adatkészletek közzététele a nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján |
A közzétett adatkészletek száma |
707 |
2600 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján közzétett és így a nyílt hozzáférésű adatok uniós portáljáról elérhető adatkészletek számát a 2021. augusztus 13-i 707-ről 2600-ra kell növelni. |
|
|
47 |
3.2.Rendezvény-szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások kialakítása magánszemélyek számára |
Cél |
Személyes eseményekkel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások indítása |
A működő szolgáltatások száma |
0 |
2 |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A polgárok életesemény-szolgáltatásainak és/vagy online indított proaktív szolgáltatásainak száma. A szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő megfelelő informatikai megoldásoknak legalább az adott szolgáltatás alapvető részeiben működőképesnek kell lenniük, és azokat az intézkedés végrehajtása során tovább kell fejleszteni. Az érintett szolgáltatásokat a személyes élet eseményeire vonatkozó fejlesztési terv és a proaktív szolgáltatások alapján kell kiválasztani. |
|
|
48 |
3.2.Rendezvény-szolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások kialakítása magánszemélyek számára |
Cél |
Személyes eseményekkel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások indítása |
A működő szolgáltatások száma |
2 |
10 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A polgárok életesemény-szolgáltatásainak és/vagy online indított proaktív szolgáltatásainak száma. A szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő megfelelő informatikai megoldásoknak legalább az adott szolgáltatás alapvető részeiben működőképesnek kell lenniük, és azokat az intézkedés végrehajtása során tovább kell fejleszteni. Az érintett szolgáltatásokat a személyes élet eseményeire vonatkozó fejlesztési terv és a proaktív szolgáltatások alapján kell kiválasztani. |
|
|
49 |
Rendezvényszolgáltatások és digitális kapu kialakítása vállalkozók számára |
Cél |
A rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése |
Azon projektek száma, amelyek sikeresen valósították meg az új fejlesztéseket az interneten |
0 |
1 |
4. KÉRDÉS |
2022 |
Azon informatikai fejlesztési projektek száma, amelyek hozzájárulnak a rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához, és amelyek sikeresen bevezették az új fejlesztéseket az interneten. E fejlesztési projekteknek vagy közvetlenül kapcsolódniuk kell a vállalkozók digitális kapujának fejlesztéséhez vagy az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek magukban foglalják a digitális kapuval való kapcsolattartásra szolgáló különböző kapcsolódó rendszerek fejlesztését is. Az egyes fejlesztési projektek eredményeként legalább egy minimálisan funkcionális informatikai megoldást kell megvalósítani (azaz az informatikai megoldásnak legalább az alapvető részekben működőképesnek kell lennie a végfelhasználók (vállalkozók) számára, és képesnek kell lennie arra, hogy visszajelzést adjon a további fejlesztési igényekről a reform végrehajtási időszakában vagy azt követően). |
|
|
50 |
Rendezvényszolgáltatások és digitális kapu kialakítása vállalkozók számára |
Cél |
A rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése |
Azon projektek száma, amelyek sikeresen valósították meg az új fejlesztéseket az interneten |
1 |
10 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Azon informatikai fejlesztési projektek száma, amelyek hozzájárulnak a rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához, és amelyek sikeresen bevezették az új fejlesztéseket az interneten. E fejlesztési projekteknek vagy közvetlenül kapcsolódniuk kell a vállalkozók digitális kapujának fejlesztéséhez vagy az üzleti rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek magukban foglalják a digitális kapuval való kapcsolattartásra szolgáló különböző kapcsolódó rendszerek fejlesztését is. Az egyes fejlesztési projektek eredményeként legalább egy minimálisan funkcionális informatikai megoldást kell megvalósítani (azaz az informatikai megoldásnak legalább az alapvető részekben működőképesnek kell lennie a végfelhasználók (vállalkozók) számára, és képesnek kell lennie arra, hogy visszajelzést adjon a további fejlesztési igényekről a reform végrehajtási időszakában vagy azt követően). |
|
|
51 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül |
A virtuális asszisztensen keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma |
0 |
1 |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A virtuális asszisztens platformján keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma. |
|
|
52 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
A Bürokrattt virtuális asszisztensének bevezetése a digitális közszolgáltatási környezetben |
Szolgáltatási környezetek száma |
0 |
18 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Azon szolgáltatási környezetek száma, amelyekben a virtuális asszisztensnek működőképesnek kell lennie. A „szolgáltatási környezet” a hatóságok weboldalára utal. |
|
|
53 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül |
A virtuális asszisztensen keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma |
1 |
20 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A virtuális asszisztens platformján keresztül elérhető digitális közszolgáltatások száma. |
|
|
54 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Mérföldkő |
Központilag nyújtott/megosztott informatikai alapszolgáltatások fejlesztése |
Megosztott szerver tárhelyszolgáltatás és számítógépes munkaállomások megnyitása a hatóságok előtt |
3. KÉRDÉS |
2022 |
A központilag nyújtott/megosztott alapvető informatikai szolgáltatások új felhasználók (minisztériumok és egyéb hatóságok) számára előfizetésre nyitva állnak. |
|||
|
55 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A nemzeti magán felhőinfrastruktúrák hatóságok általi kiépítése |
A nemzeti magánfelhőbe áthelyezett információs rendszerek száma |
0 |
10 |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Azon információs rendszerek száma, amelyek esetében be kell fejezni a magán felhőinfrastruktúrára való átállást. |
|
|
56 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Mérföldkő |
A felhőalapú infrastruktúra kiterjesztése az adatnagykövetségekre |
A nemzeti magánfelhőnek az észt adatnagykövetség infrastruktúrájára való kiterjesztésének befejezése |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Lehetővé kell tenni az adatnagykövetségről a magánfelhőbe áthelyezett információs rendszerek befogadását és működtetését. E célból új hardvereket és engedélyeket kell beszerezni és létrehozni. |
|||
|
57 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A kritikus rendszerek migrálása az adatnagykövetség nemzeti felhőinfrastruktúrájára |
A kritikus rendszerek száma |
0 |
10 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A nemzeti számításifelhő-nagykövetség infrastruktúrájára és platformjára áttelepített kritikus rendszerek száma. A kritikus rendszerek olyan rendszerek, amelyek létfontosságúak az állam fenntarthatósága szempontjából. |
|
|
58 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A hatóságok információs rendszereinek központi biztonsági tesztelése |
Az elvégzett vizsgálatok száma |
0 |
16 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Az Információs Rendszer Hatóság által elvégzett átfogó biztonsági vizsgálatok száma – a teszteredményeket jelentésekben kell összefoglalni. |
|
|
59 |
3.6. Az észtországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás stratégiai elemzésének létrehozása |
Mérföldkő |
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény módosításának, valamint a Stratégiai Elemzési Központ számára szükséges egyéb jogszabályi, igazgatási és szerződéses módosításoknak a hatálybalépése |
A törvény azon rendelkezése, amely megjelöli a módosított törvény hatálybalépésének, valamint az egyéb törvényi, közigazgatási és szerződéses aktusok hatálybalépésének időpontját |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A következő lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy a Stratégiai Elemzési Központ hozzáférhessen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának felderítéséhez és megelőzéséhez szükséges adatokhoz, és feldolgozhassa azokat: (1)a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény módosítását ki kell hirdetni a Riigi Teatajában, és az hatályba lép, (2)a vonatkozó nemzeti adatkészletek alapszabályának módosításai hatályba lépnek, a pénzügyi információs egységekre vonatkozó adatcsereszerződések feltételeinek módosításait a szerződő felek írják alá. |
|||
|
60 |
3.7. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer |
Mérföldkő |
A Stratégiai Elemzési Központ új, valós idejű IKT elemzési rendszerének kifejlesztése és a pénzügyi információs egységhez való eljuttatása |
Az új IKT-rendszer átadása a pénzügyi információs egységnek |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Be kell fejezni a pénzmosás felderítésére és megelőzésére szolgáló valós idejű elemzést lehetővé tevő IKT-rendszer fejlesztését. A rendszernek működőképesnek kell lennie, és azt a pénzügyi információs egységnek kell használnia. |
|||
|
61 |
3.8. Nagy kapacitású széles sávú hálózatok építése |
Cél |
Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre |
A telephelyek száma |
0 |
4000 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Az intézkedésnek köszönhetően a VHCN hatálya alá tartozó új telephelyek (lakóhelyek, vállalatok, létesítmények) száma (és amelyek így legalább 100 Mbps sebességű összeköttetéshez juthatnak). |
|
|
62 |
3.8. Nagy kapacitású széles sávú hálózatok építése |
Cél |
Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre |
A telephelyek száma |
4000 |
8097 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Az intézkedésnek köszönhetően a VHCN hatálya alá tartozó további telephelyek (lakóhelyek, vállalatok, létesítmények) száma (és amelyek így legalább 100 Mbps sebességű összeköttetéshez juthatnak). |
|
D.KOMPONENS: Energia és energiahatékonyság
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az energiaágazat dekarbonizálásának kihívásával foglalkozik. A komponens célja az olajpalától való függőség csökkentése, a megújuló energia elterjedésének ösztönzése és az épületek energiahatékonyságának javítása.
A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek célja, hogy a beruházásokat az energetikai infrastruktúrára, valamint az erőforrás- és energiahatékonyságra összpontosítsa, hozzájárulva a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához (3. országspecifikus ajánlás 2019-ben és 2020-ban). Korszerűsített és új intézkedések támogatják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésnek a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése és az energiahatékonyság növelése révén történő csökkentéséről szóló országspecifikus ajánlás végrehajtását (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
D.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
4.1.Reform: Az energiahatékonyság előmozdítása
A reform célja, hogy csökkentse az energiahatékony felújítások előtt álló adminisztratív akadályokat azáltal, hogy tanácsot ad a lakásszövetkezeteknek, a magánháztartásoknak és a helyi önkormányzatoknak a jogalkotással, a műszaki szempontokkal és a felújítások finanszírozásával kapcsolatban. A reform támogatja az olyan innovatív megoldások alkalmazását is, mint például az előre gyártott elemeket alkalmazó felújítás a felújítási kapacitás növelése és az épületállomány szénlábnyomának csökkentése érdekében (az anyagok gazdaságossá tétele és a minőség biztosítása). A reform célja a felújítási arány növelése az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területeken.
Az intézkedés egy regionális tanácsadó hálózat létrehozását és a műszaki tanácsadók képzését foglalja magában a szükséges információk biztosítása és a felújítások ösztönzése érdekében. Az energiahatékony felújításokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést továbbra is biztosítani kell egy külön erre a célra létrehozott weboldal és digitális eszközök révén, amelyek megkönnyítik a felújítás eredményeinek, költségeinek és előnyeinek megértését. A komponens az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. komponense keretében az építési adatok digitalizálására irányuló intézkedéshez kapcsolódik.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
4.2.Beruházás: Lakásépületek felújításának támogatása
Az intézkedés célja a lakóépületek mélyfelújításának ösztönzése az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése és a lakók életkörülményeinek javítása érdekében. A cél továbbá a felújítási arány növelése az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területeken.
Támogatást kell nyújtani lakásszövetkezeteknek olyan felújításokhoz, amelyek legalább egy energiahatékonysági osztály, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztály javítását érik el. A felújításoknak legalább egy olyan közepes mélységű felújításnak kell megfelelniük, amely átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást jelent. Differenciált regionális támogatási mértékeket kell alkalmazni: 30% Tallinnban és Tartuban, 40% Tallinn és Tartu környékén az ingatlanárak alapján és 50% az összes többi területen. Tallinnon és Tartun kívül a lakásszövetkezetek részleges felújítási munkálatokat végezhetnek az épület műszaki állapota romlásának megakadályozása érdekében, amely esetben a támogatási arány alacsonyabb. Emellett hosszú távú nemzeti stratégiái részeként Észtország kiegészítő felújítási intézkedések finanszírozását tervezi az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a REACT-EU-ból.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
4.3.Beruházás: Kis lakóépületek felújításának támogatása
Az intézkedés célja a magánlakások mélyfelújításának ösztönzése az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése és lakóik életkörülményeinek javítása érdekében. A cél továbbá a felújítási arány növelése az alacsonyabb ingatlanértékkel rendelkező területeken.
A magántulajdonosoknak támogatást kell nyújtani az energiahatékonyság javítását eredményező felújításokhoz, vagy teljes felújítások esetén legalább a C energiahatékonysági osztályhoz. Különböző regionális támogatási rátákat kell alkalmazni: 30% Tallinnban és Tartuban, 40% Tallinn és Tartu környékén az ingatlanárak alapján és 50% az összes többi területen. Az intézkedés alkalmazásában a lakás (lakó) a következőképpen határozható meg: „egyetlen épületben vagy egy háztartásnak szánt külön épületben található lakás vagy lakások egész évben” (az Eurostat adataival összhangban).
A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
4.4.Reform: A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban
Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az észt energiatermelés és -fogyasztás dekarbonizációjához az észt energiapolitika céljainak és intézkedéseinek aktualizálásával (beleértve az olajpala fokozatos kivezetésével kapcsolatosakat is), valamint a megújulóenergia-létesítmények előtt álló adminisztratív akadályok felszámolásával.
Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervét aktualizálni kell, és annak tartalmaznia kell a megújulóenergia-termelésre, az energiahatékonyságra és az ellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéseket. A terv az észt energiaágazatban az olajpalától való függőség csökkentésére irányuló intézkedéseket, valamint az energiaágazatban az olajpala teljes kivonására vonatkozó célkitűzéseket is tartalmaz.
A reform magában foglalja továbbá a szükséges jogszabályok elfogadását és útmutató anyagok összeállítását a megújuló villamosenergia-termelési kapacitás telepítésének felgyorsításához, valamint a szélerőműparkok védelmi magassági korlátozásainak enyhítését célzó intézkedéseket.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
4.5.Beruházás: A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem)
Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az észt villamosenergia-termelés dekarbonizációjához az átviteli hálózat kapacitásának növelése révén, ami lehetővé teszi a további megújulóenergia-termelés összekapcsolását.
Ezen intézkedés értelmében a szállításirendszer-üzemeltető átviteli hálózatba történő befektetései:
társfinanszírozásban részesül legalább 310 MW további hálózati kapacitás hozzáadása céljából.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
4.6.Beruházás: Az ipari területek energiatermelésének fellendítésére irányuló program
Az intézkedés célja, hogy a fogyasztáshoz közeli villamosenergia-termelés ösztönzése révén hatékonyabbá tegye a villamosenergia-rendszert. Az intézkedés a szükséges hálózati csatlakozás társfinanszírozásával ösztönzi a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelését az ipari területeken vagy azok közelében. Ezen intézkedés keretében a vállalatok által a megújuló villamosenergia-termelési kapacitások hálózatba kapcsolása érdekében végrehajtott beruházásokat vissza nem térítendő támogatás útján kell támogatni. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 21 ; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 22 ; a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 23 és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 24 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
4.7.Beruházás: Kísérleti energiatárolási program
A fenti intézkedések kiegészítése, az olajpala fokozatos kivonása és a megújulóenergia-termelés növelése érdekében támogatni kell a megújuló energia tárolására irányuló projekteket.
Az intézkedés célja a megújuló energia tárolásával kapcsolatos kísérleti program végrehajtása Észtországban. A kísérleti program keretében szerzett ismeretek várhatóan alapot szolgáltatnak a tárolólétesítményekbe irányuló jövőbeli, zéró szubvencióellenes beruházásokhoz. Ezen intézkedés keretében vissza nem térítendő támogatást kell nyújtani a megújulóenergia-tároló létesítményekbe beruházó vállalkozásoknak.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
4.8.Beruházás: A tengeri szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése
Ezen intézkedés célja egy olyan radar- és passzív radarrendszer/érzékelők üzembe helyezése és üzembe helyezése, amelyek magasságuktól függetlenül lehetővé teszik a tengeri szélturbinák üzemeltetését a Rigai-öbölben és az észt Hiiumaa, Saaremaa és Vormsi szigeteken.
A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
D.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
63 |
Az energiahatékonyság előmozdítása |
Mérföldkő |
A felügyeleti hatóság közötti együttműködés feltételeit meghatározó együttműködési megállapodás megkötése KredEx/Vállalkozás Észtország és megyei fejlesztési központok |
Együttműködési megállapodás megkötése az SA KredEx/Enterpise Estonia és a megyei fejlesztési központok között |
4. KÉRDÉS |
2022 |
Az SA KredEx/Enterpise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködési megállapodás megkötése, amelynek keretében Észtország minden egyes megyéjében az SA KredEx/Enterpise Estonia legalább egy képzett szakembert biztosít a megyei fejlesztési központban, aki tanácsot ad a felújítással kapcsolatban. |
|||
|
64 |
Az energiahatékonyság előmozdítása |
Mérföldkő |
Működésbe léptek azok a digitális eszközök, amelyek megkönnyítik a felújítással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, beleértve a felújítás eredményeinek megjelenítését és a felújítási költségek becslését |
Operatív, felhasználóbarát felújítási weboldal és árazási modellek |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Az SA KredEx/Enterprise Estonia frissíti a „Lakhatás” honlapot annak érdekében, hogy gyors, naprakész és operatív információkat biztosítson a felújítás iránt érdeklődők és a kérelmezők számára. Online digitális eszközöket kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy a felújítás iránt érdeklődő felek megjeleníthessék a lehetséges eredményeket, és kiszámíthassák a potenciális költségeket támogatási rendszerekkel és azok nélkül, amikor épületük paramétereit hozzáadják. |
|||
|
65 |
4.2 A lakásépületek felújításához nyújtott támogatás |
Mérföldkő |
Lakóépületek felújítási támogatására irányuló pályázati felhívások közzététele |
Lakásfelújítási támogatásokra vonatkozó felhívások közzététele |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Az SA KredEx/Enterprise Estonia pályázati felhívásokat tesz közzé a lakóépületek energiahatékonyságának javítása céljából. A támogatást az ingatlan értéke alapján differenciálni kell a régiók között, és az alacsony átlagos ingatlanértékkel rendelkező régiókban magasabb a támogatás mértéke. Támogatást kell nyújtani olyan felújítási projektekhez, amelyek legalább egy energiahatékonysági osztály, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztály javítását érik el. A felújításoknak legalább olyan közepes mélységű felújításoknak kell megfelelniük, amelyek az (EU) 2019/786 európai bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint legalább 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítást képviselnek. Az eredményeket előzetes és utólagos energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni. |
|||
|
66 |
4.2 A lakásépületek felújításához nyújtott támogatás |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
A lakások száma |
0 |
2600 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Legalább 2600 lakást fel kell újítani, és legalább egy energiahatékonysági osztálynak, illetve teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztálynak kell megfelelnie. A felújításoknak legalább olyan közepes mélységű felújításoknak kell megfelelniük, amelyek az (EU) 2019/786 európai bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint legalább 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítást képviselnek. Az eredményeket előzetes és utólagos energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni. |
|
|
67 |
4.2 A lakásépületek felújításához nyújtott támogatás |
Cél |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának becsült éves csökkentése |
N/A |
tonna CO2-egyenérték/év |
0 |
2200 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Évente legalább 2200 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő kibocsátást sikerült megtakarítani. A célértéket a 2024-ig befejezett összes felújítási projekt összegeként az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenéseként kell mérni. Minden felújított épület energiahatékonysági osztályát legkésőbb 2025-ben meg kell mérni; és az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk ennek alapján becsült értéke. Az alapforgatókönyv az épület felújítás előtti becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozik. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatási intézkedés keretében végzett tevékenységeket elvégezték-e, és a lakásszövetkezetek benyújtották-e az összes szükséges dokumentumot (például energiahatékonysági tanúsítvány, audit). Az ÜHG-kibocsátásmegtakarítás eredményének kiszámítása az SA Kredex/Enterprise Estonia energiafogyasztási modelljén és más releváns adatokon alapul. Az elért eredményeket a támogató tevékenységek végén kell rendelkezésre bocsátani. |
|
68 |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Mérföldkő |
Közzétett felhívások felújítási támogatásra |
A felhívások közzététele |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
Az SA KredEx/Enterprise Estonia pályázati felhívásokat tesz közzé a magánlakásos épületek energiahatékonyságának javítása céljából. A támogatást az ingatlan értéke alapján differenciálni kell a régiók között, és az alacsony átlagos ingatlanértékkel rendelkező régiókban magasabb a támogatás mértéke. Támogatást kell nyújtani olyan felújítási projektekhez, amelyek elérik az energiahatékonyság javítását, vagy teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztályt. Az eredményeket előzetes és utólagos SA KredEx energiahatékonysági számításokkal kell igazolni. |
|||
|
69 |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
A lakások száma |
0 |
80 |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Legalább 80 lakást fel kell újítani, és el kell érni az energiahatékonyság javítását, vagy teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztályt. Az eredményeket előzetes és utólagos KredEx energiahatékonysági számításokkal kell igazolni. |
|
|
69a |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
A lakások száma |
80 |
900 |
1. KÉRDÉS: |
2026 |
Legalább 900 lakást kell felújítani és javítani kell az energiahatékonyságot, vagy teljes felújítás esetén legalább a C energiahatékonysági osztályt. Az eredményeket előzetes és utólagos KredEx energiahatékonysági számításokkal kell igazolni. |
|
|
70 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Kormányhatározat a szélerőműparkok védelmi magassági korlátozásainak enyhítéséhez szükséges beruházásokról |
A kormány határozatának elfogadása |
2. KÉRDÉS: |
2021 |
A kormány határozatot hoz a szélerőműparkok védelmi magassági korlátozásainak enyhítéséhez szükséges beruházások megtételéről. |
|||
|
71 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Az energiaágazat Nemzeti Fejlesztési Terve előkészítési folyamatának megkezdéséről, a felelősök kijelöléséről és a határidőkről szóló kormányhatározat elfogadása |
A kormány határozatának elfogadása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
Az energiaágazat Nemzeti Fejlesztési Terve előkészítési folyamatának megkezdéséről szóló kormányhatározatot jóvá kell hagyni, meghatározva a felelős szervet (egységeket) és a vonatkozó határidőket. A fejlesztési tervnek ki kell térnie többek között a megújulóenergia-termelés növelésére, az energiahatékonyságra, az ellátás biztonságának fenntartására és javítására, valamint az olajpala villamosenergia-termelésre való felhasználásának 2035-re történő megszüntetésére és a palaolaj-termelés 2040-ig történő fokozatos megszüntetésére. |
|||
|
72 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
A vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályok hatálybalépése és útmutató anyagok közzététele a megújulóenergia-termelő létesítmények és az energiatároló létesítmények telepítése előtt álló akadályok enyhítésére |
A vonatkozó elsődleges jog és/vagy a másodlagos jog hatálybalépésének időpontját és az útmutatók közzétételét jelző jogszabályi rendelkezés |
4. KÉRDÉS |
2024 |
Közzé kell tenni a megújulóenergia-termelő létesítmények és energiatároló létesítmények telepítésének megkönnyítéséhez és ösztönzéséhez szükséges útmutató anyagokat, és hatályba kell léptetni a vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályokat a megújulóenergia-létesítmények telepítése előtt álló akadályok – például az engedélyezési eljárások és más releváns azonosított akadályok – felszámolása érdekében. |
|||
|
73 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervének kormány általi elfogadása |
A kormány által elfogadott dokumentum |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervét a kormány hagyja jóvá. Vnek tartalmaznia kell az olajpala villamosenergia-termelésre való felhasználásának 2035-ben és a palaolaj-termelésnek 2040-ig történő fokozatos megszüntetéséhez kapcsolódó intézkedéseket. Tartalmaznia kell továbbá a villamosenergia-termelési kapacitás megújuló energiával való felváltására vonatkozó célokat is. |
|||
|
74 |
4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem) |
Mérföldkő |
Hálózati beruházási társfinanszírozási szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel |
Szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel |
1. KÉRDÉS: |
2022 |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az Elering AS a villamosenergia-hálózati beruházásokra vonatkozó társfinanszírozási megállapodást köt. A szerződés meghatározza a várt eredményeket és határidőket. |
|||
|
75 |
4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (például a viharokkal szembeni ellenálló képesség javítása) érdekében |
Cél |
Az átviteli hálózatba történő beruházások révén létrehozott további hálózati kapacitás |
További hálózati kapacitás (MW) |
0 |
310 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Az észt villamosenergia-átviteli hálózat kapacitásának legalább 310 MW-tal történő növelése. |
|
|
76 |
4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítésére irányuló program |
Mérföldkő |
Az ipari létesítmények energiatermelését ösztönző projektekre vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
Közzétett pályázati felhívás |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A Környezetvédelmi Beruházási Központ nyílt felhívást tesz közzé az ipari telephelyeken megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító vállalatok hálózati csatlakozási költségeinek támogatására. A felhívásnak olyan projektkiválasztási kritériumokon és odaítélési feltételeken kell alapulnia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|||
|
77 |
4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítésére irányuló program |
Cél |
További csatlakozási kapacitás megújuló villamosenergia-termeléshez a hálózathoz csatlakoztatott ipari telephelyeken vagy azok közelében |
Létrehozott csatlakozási kapacitás (MW) |
0 |
28 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
További csatlakozási kapacitás megújuló villamosenergia-termeléshez a legalább 28 MW teljesítményű ipari létesítményekben vagy azok közelében. |
|
|
78 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Mérföldkő |
Kísérleti energiatárolási programra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
Közzétett pályázati felhívás |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A Környezetvédelmi Beruházási Központ nyílt pályázati felhívást tesz közzé az energiatárolási projektek támogatására. A felhívásnak olyan projektkiválasztási kritériumokon és odaítélési feltételeken kell alapulnia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy a támogatott tevékenységek és/vagy vállalkozások hozzájárulnak-e a klímasemleges gazdasághoz, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, beleértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseket is. |
|||
|
79 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Cél |
Beruházási támogatásból származó további hőtároló kapacitás |
Beépített kapacitás (m³) |
0 |
35 000 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A beruházástámogatási rendszernek legalább 35 000 m³ hőtároló távfűtési rendszerben történő telepítését kell eredményeznie. |
|
|
80 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Cél |
Beruházási támogatásból eredő további villamosenergia-tároló kapacitás |
Telepített kapacitás (MW) |
0 |
4 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A beruházástámogatási rendszernek legalább 4 MW villamosenergia-tároló kapacitás telepítését kell eredményeznie. |
|
|
80a. |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
Kiválasztott radar- és passzív radarrendszer/érzékelők szerződő felei és aláírt szerződések |
Aláírt szerződések |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A részletes tervezésre, a légtérellenőrző radarra, a passzív radarrendszerre/érzékelőkre, a mélyépítési munkálatokra és a radarépítési munkákra vonatkozóan aláírt szerződések. A szerződő feleket ajánlati felhívás alapján választják ki. |
|||
|
80b. |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
A radar- és passzív radarrendszer/érzékelők működésbe lépnek |
A működés megkezdésének dátuma |
1. KÉRDÉS: |
2026 |
A radarnak és a passzív radarrendszernek/érzékelőknek működőképesnek kell lenniük. |
|||
|
80c |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
A Rigai-öbölben és az észt Hiiumaa, Saaremaa és Vormsi szigeteken található tengeri szélturbinák magassági korlátozásának megszüntetése |
Hirdetmény |
1. KÉRDÉS: |
2026 |
A Védelmi Minisztérium által kiadott és a honlapján közzétett közlemény, amely megállapítja, hogy a Rigai-öbölben, valamint az észt Hiiumaa, Saaremaa és Vormsi szigeteken megszüntették a tengeri szélerőművek magasságára vonatkozó korlátozásokat. |
|||
E.ÖSSZETEVŐ: Fenntartható közlekedés
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a közlekedési ágazat dekarbonizációjával kapcsolatos kihívás kezelése. A komponens célja a kibocsátások csökkentése és a fenntartható közlekedési módok elterjedésének ösztönzése.
A komponens reformja és beruházásai támogatják a határokon átnyúló Rail Baltic projekt fejlesztését, amely összeköti a három balti fővárost és országot Lengyelországgal és az Unió többi részével. A komponensben szereplő intézkedések célja a Rail Baltic más nemzeti vasutakkal és más TEN-T csomópontokkal (a tallinni repülőtérrel és a régi kikötővel) való összekapcsolása, valamint a gyalogos vagy kerékpáros helyi megállókhoz való hozzáférés megkönnyítése.
A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek célja, hogy a beruházásokat az erőforrás-hatékonyságra és a gazdaság dekarbonizációjához hozzájáruló fenntartható közlekedésre összpontosítsa (3. országspecifikus ajánlás 2019-ben és 2020-ban). Az új intézkedések összhangban vannak a közlekedési rendszer fenntarthatóságának javításárairányuló erőfeszítések fokozásáról szóló országspecifikus ajánlással is, többek között a vasúthálózat villamosítása, valamint a fenntartható és kevésbé szennyező közlekedés ösztönzésére irányuló ösztönzők fokozása révén (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
E.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
5.1.Reform: Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése
A reform célja a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése és a fenntartható közlekedési módok elterjedésének ösztönzése.
Az intézkedés az új közlekedési és mobilitási fejlesztési terv és a kapcsolódó végrehajtási terv elfogadásából és végrehajtásából áll. A terv középpontjában a közlekedési rendszerek környezeti lábnyomának csökkentése áll, és intézkedéseket kell tartalmaznia az összekapcsolt és megosztott mobilitás kialakítására a városi területeken a személygépkocsik kárára, és elő kell mozdítania a könnyű (gyalog- vagy kerékpáros) mobilitás átfogó keretét a főbb városi központokon kívüli területeken. A terv olyan vasúti beruházásokat tartalmaz, amelyek az utazások sebességének és biztonságának növelésére, valamint a személy- és áruszállítási összeköttetések bővítésére irányulnak. Az e terv keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén belül végrehajtandó fő intézkedések közé tartozik a Tallinnból Tartuba villamosított vasút építése és bővítése, valamint a tallinni fővárosi régió tömegközlekedési rendszerének (jegyrendszerek és árképzés) harmonizálása.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
5.2.[törölve]
5.2.a. Beruházás: Többfunkciós munkahajó
A beruházás célja a tengeri szállítás működéséhez szükséges vízi utak biztonságának és állapotának biztosítása, a környezetszennyezés elleni műveletek végrehajtásának lehetővé tétele, valamint a környezetvédelmi tanulmányokkal kapcsolatos kutatási kapacitás növelése. E célból kutatási, bója- és környezetszennyezés-csökkentési képességgel rendelkező, alacsony kibocsátású hajót kell építeni.
A hajónak elektromosnak kell lennie, vagy olyan üzemanyagokkal (hidrogén- vagy hidrogénalapú szintetikus üzemanyagokkal vagy fenntartható biometánnal) kell működnie,amelyek a DNSH műszaki iránymutatással (2021/C58/01) összhangban megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó alábbi követelményeknek:
a.A hidrogén és a hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok esetében ezeket az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvnek (RED II) és a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelő megújuló energiaforrások felhasználásával állítják elő, és az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározott megközelítés analógiájára az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározott megközelítés analógiájára az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározott megközelítés analógiájára a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest 70%-os életciklus-alapú ÜHG- kibocsátásmegtakarítási követelményt érnek el a hidrogén tekintetében [ami az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás alacsonyabb, mint 94 g CO2e/MJ];
b.A biometán esetében összhangban vannak a 29–31. cikk szerinti fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokkal, az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelv (REDII) 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályokkal, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
5.3.[törölve]
5.3.a. Beruházás: A Rail Baltic viaductok építése
Az intézkedés célja a fenntartható mobilitás arányának növelése Észtországban a három balti államot összekötő Rail Baltic projekthez való hozzájárulás révén.
A beruházás öt viadukt építéséből áll a Tallinn közelében található Kangru csomópontban: Kangru viaduct, Raudalu viaduct, Raku viaduct, männikui fényforgalom viaduct és Männiku fényforgalmi alagút.
A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
5.4.Beruházás: A tallinni régi kikötői villamosvonal építése
Az intézkedés célja a fenntartható mobilitás arányának növelése a tallinni régióban. E célból az intézkedés célja a Rail Baltic és a skandináv országok tengeri összeköttetéseinek összekapcsolása a tallinni régi kikötőn keresztül.
A tallinni tömegközlekedésért felelős tallinni városi közlekedési hatóság támogatást kap egy új, körülbelül 2 km-es villamosvonal megépítéséhez, amely összeköti a tallinni repülőteret, a Rail Baltic csomópontot, a városközpontot, az régi kikötőt és a regionális vasútállomást.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
5.5 Beruházás: Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai
Az intézkedés célja az autófüggőség csökkentése és a fenntartható mobilitás növelése a három fő városközponton (Tallinn, Tartu, Pärnu) kívül eső területeken, ahol a települések pénzügyi kapacitása akadályozza a biztonságos és éghajlatbarát kerékpár- és gyalogosfolyosók fejlesztését.
A településeknek támogatást kell nyújtani 24 km kerékpáros és gyalogjáró infrastruktúra építéséhez a közszolgáltatásokhoz, többek között a tömegközlekedéshez és a munkahelyekhez való biztonságos és fenntartható hozzáférés biztosítása érdekében. Figyelmet fognak fordítani a Rail Baltic helyi megállóira, valamint a meglévő kerékpár- és gyalogoshálózattal való összeköttetésre is.
Az intézkedés kiegészíti az ERFA-ból várhatóan finanszírozandó hasonló intézkedést, amely elősegíti a kerékpáros mobilitás növelését Tallinn, Tartu és Pärnu három nagy városközpontjában.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
E.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó Intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
81 |
Biztonságos, zöld, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv kormány általi elfogadása |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv elfogadása |
1. KÉRDÉS: |
2022 |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési tervet a kormány hagyja jóvá. Ez magában foglalja a tallinni fővárosi régió közös közlekedési rendszerének létrehozását, a helyi biometán elterjedését elősegítő intézkedéseket, az integrált közlekedési folyosók logikáját követve a nagyobb városokban a fenntartható és aktív városi mobilitás fejlesztésére irányuló intézkedéseket, a multimodális infrastruktúra tervezését, a vasúti összeköttetések, sebesség és biztonság növelését, a tengeri közlekedési ágazat versenyképesebbé és környezetbarátabbá tételét és multimodális összekapcsolását, gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedés fejlesztését. Vnek a 2018-as szinthez képest 700000 tonnával (azaz 30%-kal) kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást, és 2035-re el kell érnie, hogy a közlekedési ágazatban felhasznált energián belül a megújuló energiaforrások aránya 24% legyen. |
|||
|
82 |
Biztonságos, zöld, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021 és 2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési tervben foglalt, a környezetbarát fenntartható tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozó végrehajtási terv elfogadása |
A végrehajtási terv elfogadása |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A végrehajtási tervet a 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv irányítóbizottsága hagyja jóvá. Ez magában foglalja a tallinni fővárosi régió közös közlekedési rendszerének létrehozását, a helyi biometán elterjedését elősegítő intézkedéseket, az integrált közlekedési folyosók logikáját követve a nagyobb városokban a fenntartható és aktív városi mobilitás fejlesztésére irányuló intézkedéseket, a multimodális infrastruktúra tervezését, a vasúti összeköttetések, sebesség és biztonság növelését, a tengeri közlekedési ágazat versenyképesebbé, környezetbarátabbá és multimodális módon történő összekapcsolását, valamint a gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedés fejlesztését. A végrehajtási terv magában foglalja az illetékes miniszternek a Kormány felé történő éves jelentéstételi kötelezettségét. |
|||
|
83 |
Biztonságos, zöld, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtása |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedés- és mobilitásfejlesztési terv több kulcsfontosságú intézkedésének végrehajtása befejeződött |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
Be kell fejezni a közlekedés- és mobilitásfejlesztési terv kulcsfontosságú intézkedéseinek végrehajtását, beleértve a Tallinn és Tartu közötti villamosított vasútvonalak építését és bővítését, valamint a tallinni fővárosi régió tömegközlekedési rendszerének harmonizálását (beleértve a közös jegyértékesítési és árképzési rendszereket). |
|||
|
84a. |
5.2.a.többfunkciós munkahajó |
Mérföldkő |
A hajó építésére vonatkozó szerződés aláírása |
Aláírt szerződés |
1. KÉRDÉS: |
2024 |
A többfunkciós munkahajó építésére vonatkozó szerződést a vállalkozó és a nemzeti flotta (Riigilaevastik) írja alá. A szerződésnek tartalmaznia kell a hajó által használandó üzemanyag meghatározását a beruházás leírásában meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó követelményekkel összhangban. |
|||
|
85a |
5.2.a.többfunkciós munkahajó |
Mérföldkő |
Leszállított hajó |
A hajó leszállítása és átvétele |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A többfunkciós munkahajót a beruházás leírásában meghatározott leírással, kritériumokkal és feltételekkel összhangban kell leszállítani, és azt a nemzeti flotta (Riigilaevastik) elfogadja. |
|||
|
86a |
5.3.a.a. Rail Baltic viaducts építése |
Mérföldkő |
A Rail Baltic viaductok építésére irányuló építési beruházásra irányuló szerződések |
Aláírt építési beruházásra irányuló szerződések |
3. KÉRDÉS |
2023 |
A következő Rail Baltic viaductok tekintetében aláírt építési beruházásra irányuló szerződések: Kangru viaduct, Raudalu viaduct, Raku viaduct, männikui fényforgalom viaduct és Männiku fényforgalmi alagút. |
|||
|
87a |
5.3.aRail Baltic viaduktok felépítése |
Cél |
Befejezett viaduktok |
A viaduktok száma |
0 |
5 |
1. KÉRDÉS: |
2026 |
Az ajánlatkérő befejezte és elfogadta az alábbi Rail Baltic viaductok megépítését: Kangru viaduct, Raudalu viaduct, Raku viaduct, männikui fényforgalom viaduct és Männiku fényforgalmi alagút. |
|
|
89 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Mérföldkő |
A villamosvasút-építési projekt tervének befejezése |
A projektterv jóváhagyása |
4. KÉRDÉS |
2021 |
A tallinni városfejlesztési és közüzemi testület elfogadja a villamosvasút-építési projekt tervét. |
|||
|
90 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Mérföldkő |
Az építési beruházásra irányuló szerződés odaítélése |
A villamosvonal építésére aláírt szerződés |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A Tallinn Várostervezési és Közműtestület, valamint a Gonsiori utca és Põhja Puiestee közötti villamosvonal megépítésére irányuló építési beruházásra irányuló szerződés |
|||
|
91 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Cél |
Új villamosvonal üzemel |
Villamosvasúti vonal métere |
0 |
2500 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A 2500 méter hosszú villamosszakaszt Tallinn városa által kiadott levélben megadott engedélynek megfelelően kell kitölteni és üzembe helyezni. |
|
|
92 |
5,5 Települések bicikli- és gyalogutakba történő beruházásai |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás vissza nem térítendő támogatásra |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
4. KÉRDÉS |
2022 |
Az önkormányzatok nyilvános beruházási felhívást tesznek közzé a kerékpáros és gyalogutakba. |
|||
|
93 |
5,5 Települések bicikli- és gyalogutakba történő beruházásai |
Cél |
A kerékpáros és gyalogjárók infrastruktúrája elkészült |
Kerékpár- és gyalogjárók km-ben |
0 |
24 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
A támogatási program eredményeként legalább 24 kilométernyi kerékpárt és gyalogjárót kell építeni. Ezek általában új módszerek. Indokolt esetben engedélyezni kell a meglévő kerékpárutak és gyalogutak újjáépítését, például ha a meglévő gyalogjáró szélessége nem felel meg az előírásoknak, ami lehetetlenné teszi a gyalogosok és a kerékpárosok számára, hogy egyidejűleg biztonságos és beavatkozásmentes módon mozogjanak. |
|
F.ÖSSZETEVŐ: Egészségügyi ellátás és szociális védelem
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az egészségügyi rendszer rezilienciájával és az ahhoz való hozzáféréssel, a szociális biztonsági háló megfelelőségével, a szociális szolgáltatások hozzáférhetőségével és az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos kihívások kezelése. A komponensben szereplő intézkedések célkitűzései a következők: kezelje az egészségügyi ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt, erősítse meg az alapellátást és a kórházi ellátást, hosszabbítsa meg a munkanélküli-biztosítási ellátás időtartamát a magas munkanélküliség időszakaiban, javítsa a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, kezelje az ifjúsági munkanélküliséget és csökkentse a nemek közötti bérszakadékot.
A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását: az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségének és rezilienciájának javítása, többek között az egészségügyi dolgozók hiányának kezelése, az alapellátás megerősítése és a kritikus fontosságú egészségügyi termékekkel való ellátás biztosítása révén (2020-ban 1. országspecifikus ajánlás), a szociális biztonsági háló javítása, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés integrált módon történő javítása (2019-ben 2. országspecifikus ajánlás, 2020-ban 2. országspecifikus ajánlás és 2022-ben 3. országspecifikus ajánlás), valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentése, többek között a bérek átláthatóságának javítása révén (2019-ben 2. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
F.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
6.1.Reform: Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban
A reform célja az észt egészségügyi rendszer ellenálló képességének javítása, többek között a válságok kezelése érdekében, ezáltal biztosítva, hogy az emberek Észtországban magas színvonalú, integrált egészségügyi ellátáshoz jussanak. A reform a következő elemekből áll:
(I)2024. december 31-ig kórházhálózat-fejlesztési ütemtervet kell elfogadni, amely felvázolja az összevont kórházi hálózatot a hatékonyság és az infrastruktúra javítása érdekében, és meghatározza a kórházak szakosodását az orvosi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek magas arányának csökkentése érdekében.
(II)Az egészségügyi munkaerőhiányt három intézkedéssel kell kezelni:
a.2022. december 31-ig stratégiai keretet kell elfogadni, amely felvázolja az egészségügyi szolgáltatások nyújtását a különböző egészségügyi ágazatokban, különösen a szakellátást, a fizikai és emberi erőforrások elosztását, valamint a jó minőségű egészségügyi ellátás országszerte történő biztosítását biztosító finanszírozási mechanizmust. 2023-ra az ápolói képzésre való felvételt 2020-hoz képest 5%-kal növelni kell.
b.Az orvosok és gyógyszerészek költségtérítési rendszerét módosítani kell annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat arra ösztönözzék, hogy távoli területeken dolgozzanak.
c.Létre kell hozni az ápolók költségtérítési rendszerét annak érdekében, hogy ösztönözzék őket arra, hogy távoli területeken dolgozzanak.
d.A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti megállapodást módosítani kell annak érdekében, hogy követelményeket állapítson meg egyes hiányokkal küzdő szakmák, különösen a háziorvosok, pszichiáterek, belső betegségek esetében a belépés fokozatos növelésére vonatkozóan. A módosítás 2026. június 30-án lép hatályba.
6.2.[törölve]
6.2.a. Beruházás: A TERVIKUM építése
A beruházás célja, hogy integrált módon hozzájáruljon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint az egészségügyi és szociális ellátás nyújtásának javításához.
A beruházás egy új egészségügyi központ megépítéséből áll Viljandi városában. A beruházás két részből áll: egy általános kórházból és egy egészségügyi alapellátási központból.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
6.3.Reform: Az egészségügyi alapellátás megerősítése
A reform célja az általános orvosi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, a kezelés folytonosságának javítása, valamint az egészségügyi alapellátás rugalmasabbá és emberközpontúbbá tétele. A reform három alintézkedésből áll. Először is, a szakellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében 2020. szeptember 30-án kiterjesztették az e-konzultációt az alapellátásban, lehetővé téve, hogy a betegeket személyes konzultáció nélkül szaktanácsadással lássák el. Másodszor, 2021. március 31-én hatályba lépett olyan jogszabály, amely javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést azáltal, hogy növeli a háziorvosok támogatásának szintjét és módosítja az általános orvosi ellátás finanszírozási modelljét annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a távoli területeken az elsődleges egészségügyi központokban való munkavégzést. Harmadszor, módosítani kell az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvényt a beteglista kezelése, az alapellátás folytonosságának biztosítása, valamint az ápolók gyógyszerek rendelésére vonatkozó jogainak a betegekre történő kiterjesztése tekintetében.
A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.
6.4.Reform: Az e-egészségügyi irányítás megújítása
A reform célja az e-egészségügy irányítási keretének aktualizálása annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen az egészségügyi rendszer igényeinek, és biztosítsa az észtországi fenntartható egészségügyi rendszer támogatását célzó digitális megoldások kifejlesztését. A reform a jelenlegi egészségügyi rendszer információs és kommunikációs technológiájára vonatkozó felülvizsgált nemzeti irányítási modell elfogadását foglalja magában annak érdekében, hogy előretekintő új e-egészségügyi irányítási modellt biztosítson, és előmozdítsa a partnerek közötti egyetértést az e-egészségügy terén a szerep- és felelősségmegosztás tekintetében.
A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.
6.5.[törölve]
6.6.Beruházás: Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében
A beruházás célja, hogy segítse a kevés munkatapasztalattal rendelkező fiatalok foglalkoztatását. A megújított „My first job” (M1T) programra vonatkozó jogszabályok két összetevőből állnak: a munkáltatónak fizetett bértámogatás és a fiatalok képzési költségeinek visszatérítése. Bértámogatást és képzési támogatást (legfeljebb 2 500 EUR) kell fizetni annak a munkáltatónak, aki 16 és 29 év közötti, munkanélküliként nyilvántartott, munkatapasztalattal nem rendelkező vagy csak rövid ideig tartó munkatapasztalattal rendelkező fiatalt foglalkoztat. Az M1T intézkedést össze kell kapcsolni más szolgáltatásokkal, különösen a fiataloknak és a munkáltatóknak a munkaviszony kezdete után nyújtott utólagos támogatással. A cél különösen a munkaviszony idő előtti megszűnésének megelőzése, valamint a fiatal és a munkáltatóval együttműködésben a fiatal képzési igényeinek azonosítása. 2022. június 30-ig be kell nyújtani az ifjúsági garanciára vonatkozó megerősített cselekvési tervet, amely a fiatal munkanélkülieket támogató további intézkedésekkel támogatja a beruházás végrehajtását. Különösen olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek javítják a fiatalok készségeit, intézkedéseket határoznak meg az ifjúsági munkanélküliség megelőzésére és kezelésére, beleértve a NEET-helyzetek elérését és megelőzését, valamint meghatározzák a kulcsfontosságú feleket és szerepüket az ifjúsági munkanélküliség megelőzésében és kezelésében.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
6.7.Reform: A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása
A reform célja a szociális védőháló megfelelőségének javításával kapcsolatos, régóta fennálló kihívás kezelése. A reform egy olyan mechanizmus létrehozását foglalja magában, amely aktiválja a munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának 60 nappal történő meghosszabbítását, különösen akkor, ha a nyilvántartott munkanélküliségi ráta jelentős mértékben meghaladja a nem gyorsuló inflációt/bérrátát (NAIRU/NAWRU). A meghosszabbítás mechanizmusáról és a 2%-nál nem magasabb tartalékról a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében kell megállapodni. Az intézkedés célja, hogy segítse az embereket abban, hogy a nehéz munkaerő-piaci feltételek mellett áthidalják a munkanélküliség hosszabb időszakát.
A reformot 2023. június 30-ig kell végrehajtani.
6.8.Reform: Tartós ápolás-gondozás
A reform célja a tartós ápolás-gondozás javítása. A reform a következő elemekből áll:
(I)A szociális jóléti törvény módosításai meghatározzák a tartós ápolás-gondozás fogalmát, és előírják a helyi hatóságok számára, hogy vegyék figyelembe azt az elvet, hogy az érintett személynek a lehető leghosszabb ideig otthonában, szokásos környezetében és megfelelő minőségi szolgáltatásokkal kell tudnia élni. A módosítások 2022. június 30-ig lépnek hatályba.
(II)A szociális és egészségügyi ellátás integrált nyújtására vonatkozó cselekvési tervnek elő kell írnia egy integrált ellátási modell létrehozását egész Észtországban, meg kell határoznia az érintett szereplők szerepét és felelősségi körét, valamint meg kell határoznia a rendszer finanszírozását. A cselekvési tervet 2022. december 31-ig kell elfogadni.
(III)A szociális védelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg a helyi hatóságok által az alacsonyabb ápolási-gondozási igényű személyek számára nyújtott gondozási szolgáltatások kialakítását és jellemzőit, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Magában foglalja különösen a helyi hatóságok megfelelő beruházásait és szolgáltatásainak fejlesztését annak érdekében, hogy biztosítsák az alacsonyabb gondozási igényű idősek és a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét az önálló életvitel támogatása érdekében. A szociális védelemért felelős miniszter rendelete 2024. december 31-ig.
(IV)A magasabb ápolási-gondozási igényű gyermekeket támogató rendszer javítását célzó jogszabály-módosításoknak biztosítaniuk kell a magasabb ápolási-gondozási igényű gyermekek számára nyújtott szolgáltatások korszerűsítését és integrálását. Különösen az egészségügyi, oktatási, szociális védelmi és foglalkoztatási szolgáltatásokat kell integrálni annak érdekében, hogy átfogó támogatást nyújtsanak az ápolási-gondozási teher alatt álló családoknak. Egyszerűsíteni kell a jelenlegi támogatási rendszert, és meg kell szilárdítani az ápolási-gondozási igények felmérését annak érdekében, hogy a szülők biztonságos kapcsolattartó ponttal rendelkezzenek a kezdeti tanácsadás és támogatás tekintetében. A jogszabály-módosítások 2025. március 31-ig lépnek hatályba.
6.9.Reform: A nemek közötti bérszakadék csökkentése
A reform célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése. A reform a 2023–2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv elfogadásából és annak végrehajtásából, valamint a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó digitális eszköz bevezetéséből áll.
A jóléti fejlesztési tervet 2024. március 31-ig kell elfogadni, és abban meg kell határozni a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlőség és a nagyobb társadalmi befogadás biztosítására, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyekkel szembeni egyenlő bánásmód előmozdítására irányuló stratégiai célkitűzéseket. A fejlesztési terv intézkedéseket vázol fel a nemek közötti bérszakadék csökkentésére, különösen a bérek átláthatóságának növelése, a nemi sztereotípiák előfordulási gyakoriságának és a nők és férfiak életére és döntéseire gyakorolt negatív hatásának csökkentése révén, beleértve az oktatási és karrierválasztásokat, valamint a gondozási terhek viselését, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény hatékonyabb végrehajtásának támogatása révén.
2024. március 31-ig be kell vezetni a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó digitális eszközt, amely egyszerű és egyszerű eszközt biztosít a munkáltatók számára ahhoz, hogy szervezeteikben megkapják és elemezzék a nemek közötti bérszakadékra és annak lehetséges okaira vonatkozó adatokat és információkat, ezáltal támogatva őket a megalapozott döntések meghozatalában és az egyenlő díjazás elvének végrehajtására és a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányuló hatékony intézkedések meghozatalában.
A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.
F.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
94 |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
A kórházhálózat-fejlesztési ütemtervről szóló kormányrendelet hatálybalépése |
A kormányrendelet hatálybalépése |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A kormányrendelet hatálybalépése, amely meghatározza: - a regionális, központi, helyi és rehabilitációs kórházak listája az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében; - a kórházi hálózat megszilárdításához szükséges követelmények, célkitűzések és lépések; - a kórházak jegyzékében szereplő kórházak építéséhez, felújításához és átalakításához szükséges beruházások. |
|||
|
95 |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére szolgáló stratégiai keret jóváhagyása |
Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére szolgáló stratégiai keret egészségügyi és munkaügyi miniszter általi jóváhagyása |
4. KÉRDÉS |
2022 |
Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére szolgáló stratégiai keret a következőket vázolja fel: -az egészségügyi szolgáltatások szervezésével kapcsolatos intézkedések a különböző egészségügyi ágazatokban, különös tekintettel a szakellátásra, -a fizikai és emberi erőforrások elosztása az egész területen az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében, finanszírozási, irányítási és információcsere-mechanizmusok, amelyek az ország egész területén biztosítják a teljesítményt. |
|||
|
96 |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az orvosok és gyógyszerészek költségtérítési rendszerének módosításáról szóló egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendeletek hatálybalépése |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendeletek hatálybalépése |
1. KÉRDÉS: |
2023 |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszter rendeleteinek hatálybalépése, amelyek javítják az orvosok és gyógyszerészek költségtérítési rendszerét annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat arra ösztönözzék, hogy távoli területeken dolgozzanak. |
|||
|
96a |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszter rendeletének hatálybalépése, valamint az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosítása az ápolók költségtérítési rendszerének létrehozásáról |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszter rendeletének, valamint az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításának hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2024 |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendelet hatálybalépése, valamint az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosítása, amely létrehozza az ápolók költségtérítési rendszerét annak érdekében, hogy a távoli területeken való munkavégzésre ösztönözze őket. Ez a visszatérítési rendszer kiterjed az általános és fejlett orvosi ápolókra, az egészségügyi alapellátásban és a kórházakban. |
|||
|
97 |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Cél |
Ápolási képzésre való felvétel |
Az ápolási képzésre jogosult személyek számának százalékos növekedése |
0 |
5 |
4. KÉRDÉS |
2023 |
Azápolói képzésre való felvételt 2020-hoz képest 5%-kal növelték. |
|
|
98 |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
A szociális minisztérium és a Tartui Egyetem között létrejött, az egyes szakorvosok hiányáról szóló megállapodás módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése |
A miniszteri rendelet hatálybalépése, valamint a Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti megállapodás |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A Szociális Minisztérium és a Tartui Egyetem közötti megállapodás módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése, amely meghatározza az egyes hiányokkal küzdő szakmák, különösen a háziorvosok, pszichiáterek, belső betegségek esetében a befogadás fokozatos növelésére vonatkozó követelményeket. |
|||
|
99a. |
6.2.a. A TERVIKUM építése |
Mérföldkő |
A TERVIKUM megépítésére vonatkozó szerződés aláírása |
A szerződés aláírása |
2. KÉRDÉS: |
2023 |
A Riigi Kinnisvara AS (a Viljandi Haigla képviselője) és a szerződő fél szerződést ír alá a TERVIKUM építésére, beleértve az épületgépészeti rendszerek, különösen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, melegvíz-termelésre, világításra és villamosenergia-termelésre, mérési, felügyeleti és vezérlőrendszerekre, valamint belső munkálatokra szolgáló műszaki berendezések telepítését. |
|||
|
100a. |
6.2.a.TERVIKUM építése |
Mérföldkő |
Megépített TERVIKUM |
Megépített és felszerelt TERVIKUM |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Az általános kórházi és egészségügyi alapellátási központból álló TERVIKUM építését be kell fejezni, és az épületet el kell látni a TERVIKUM működőképessé tételéhez szükséges felszereléssel. |
|||
|
106 |
6.3 Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó egészségügyi szolgáltatások listáját módosító kormányrendelet hatálybalépése |
A Korm. rendelet jogszabály-módosításának hatálybalépése |
3. KÉRDÉS |
2020 |
Olyan jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek javítják a szakellátáshoz való hozzáférést azáltal, hogy kiterjesztik az e-konzultáció használatát az alapellátásban, lehetővé téve, hogy a betegeket személyes konzultáció nélkül szaktanácsadással lássák el. |
|||
|
107 |
6.3 Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az Észt Egészségbiztosítási Pénztárnak a háziorvosok költségeire és szolgáltatásaira vonatkozó egészségügyi ellátási listáját módosító kormányrendelet módosításainak hatálybalépése |
A Korm. rendelet törvénymódosításainak hatálybalépése |
1. KÉRDÉS: |
2021 |
Hatályba lépnek azok a jogszabály-módosítások, amelyek a háziorvosok állandó költségeinek és szolgáltatásainak finanszírozásáról rendelkeznek annak érdekében, hogy növeljék a forrásoknak a nagyvárosi területeken kívüli elsődleges orvosi rendelők számára történő elosztását, különösen a távoli területeken, valamint hogy javítsák a betegek diagnosztikai és szűrőszolgáltatásokhoz való hozzáférését. |
|||
|
108 |
6.3 Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításainak hatálybalépése |
A törvény hatálybalépésére utaló jogszabályi rendelkezés |
1. KÉRDÉS: |
2023 |
Az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek módosítják a beteglista kezelését, biztosítják az alapellátás folyamatosságát, és kiterjesztik az ápolók gyógyszerek rendelésére vonatkozó jogait a betegekre. |
|||
|
109 |
6.4 Az e-egészségügyi irányítás megújítása |
Mérföldkő |
Az e-egészségügy irányítási keretének és végrehajtási ütemtervének jóváhagyása |
Az e-egészségügy irányítási keretére és végrehajtási ütemtervére vonatkozó javaslatnak az „Eesti tervise IKT juhtimise raamistik” irányítóbizottsága általi jóváhagyása |
2. KÉRDÉS: |
2023 |
Az irányítási keretre és a végrehajtási ütemtervre vonatkozó javaslat jóváhagyása, amely naprakésszé teszi az e-egészségügy irányítási keretét és az e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének koordinációját. |
|||
|
113 |
Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Mérföldkő |
Az „Első munkahelyem” program megerősítéséről szóló egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendelet hatálybalépése |
Az EM rendelet hatálybalépése |
1. KÉRDÉS: |
2022 |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszter rendelet hatálybalépése, amely meghatározza a rendszer jellemzőit és végrehajtásának feltételeit, beleértve a finanszírozást és a célcsoportot is. A program célja, hogy lehetővé tegye a munkatapasztalattal nem rendelkező vagy kevés munkatapasztalattal rendelkező fiatalok számára, hogy munkatapasztalatot szerezzenek és fejlesszék készségeiket, hogy részt vehessenek a munkaerőpiacon. |
|||
|
114 |
Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Mérföldkő |
Ifjúsági garancia Cselekvési terv |
Az ifjúsági garanciára vonatkozó megerősített cselekvési terv kormány általi elfogadása |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A kormány elfogadja az ifjúsági garanciára vonatkozó módosított cselekvési tervet a fiatalok foglalkoztatásának támogatása érdekében. Ez a cselekvési terv – a fiatalok készségeinek javítását célzó intézkedéseket is tartalmaz – meghatározza az ifjúsági munkanélküliség megelőzését és kezelését célzó intézkedéseket, beleértve a NEET-helyzetek elérését és megelőzését is. határozza meg a kulcsszereplőket és szerepüket az ifjúsági munkanélküliség megelőzésében és kezelésében. |
|||
|
115 |
Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Cél |
Az „Első állásom” programban részt vevő fiatalok száma |
A résztvevők száma |
0 |
3178 |
4. KÉRDÉS |
2025 |
Legalább 3178 16–29 éves fiatal vett részt az „Első állásom” programban (a belépők összesített száma). |
|
|
116 |
6.7. A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása |
Mérföldkő |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításainak hatálybalépése A munkanélküliségi szolgáltatásokról és ellátásokról szóló törvény és A munkanélküliségi biztosításról szóló törvény |
A jogszabály-módosítások hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2023 |
A törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek állandó mechanizmust állapítanak meg a munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának 60 nappal történő meghosszabbításának aktiválására, különösen akkor, ha a nyilvántartott munkanélküliségi ráta jelentős mértékben meghaladja a munkanélküliség nem gyorsuló inflációs/bérrátáját. A meghosszabbítás mechanizmusáról és a 2%-nál nem magasabb tartalékról a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd keretében kell megállapodni. |
|||
|
117 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése |
A jogszabály-módosítások hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2022 |
A szociális jóléti törvény olyan jogszabály-módosításainak hatálybalépése, amelyek meghatározzák a tartós ápolás-gondozás fogalmát, és előírják a helyi hatóságok számára, hogy vegyék figyelembe azt az elvet, hogy az érintett személynek a lehető leghosszabb ideig otthonában, szokásos környezetében, megfelelő minőségi szolgáltatásokkal kell tudnia élni. |
|||
|
118 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
Cselekvési terv az integrált gondozási modellről |
A cselekvési terv elfogadása |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A Szociális Minisztérium cselekvési tervet fogad el, amely az egész Észtországra kiterjedő integrált gondozási modell létrehozásáról, valamint a rendszer jövőbeli finanszírozási modelljében részt vevő szereplők szerepéről és felelősségéről rendelkezik. |
|||
|
119 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A szociális védelemért felelős miniszter rendeletének hatálybalépése |
A szociális védelemért felelős miniszter rendeletének hatálybalépése |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A szociális védelemért felelős miniszter rendelete meghatározza a helyi hatóságok által az alacsonyabb ápolási-gondozási igényű személyek részére nyújtott szolgáltatások kialakítását és jellemzőit, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Magában foglalja különösen a helyi hatóságok által annak érdekében végrehajtott beruházásokat és szolgáltatások fejlesztését, hogy biztosítsák az alacsonyabb gondozási igényű idősek és a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét az önálló életvitel támogatása érdekében. |
|||
|
120 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A magas ápolási-gondozási igényű gyermekeket támogató rendszer jogszabályi módosításainak hatálybalépése |
A jogszabály-módosítások hatálybalépése |
1. KÉRDÉS: |
2025 |
A magasabb ápolási-gondozási igényű gyermekek számára nyújtott szolgáltatások korszerűsítéséről és integrálásáról rendelkező jogszabály-módosítások hatálybalépése. Különösen: az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem és a foglalkoztatás területén nyújtott szolgáltatásokat integrálni kell annak érdekében, hogy átfogó támogatást nyújtsanak az ápolási-gondozási teher alatt álló családoknak, és a jelenlegi támogatási rendszert egyszerűsíteni kell, és meg kell szilárdítani az ápolási-gondozási igények felmérését annak érdekében, hogy a szülők biztonságos kapcsolattartó ponttal rendelkezzenek a kezdeti tanácsadáshoz és támogatáshoz. |
|||
|
121 |
A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A 2023–2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv kormány általi elfogadása |
A jóléti fejlesztési terv elfogadása |
1. KÉRDÉS: |
2024 |
A terv felvázolja a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányuló intézkedéseket. |
|||
|
122 |
A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A nemek közötti bérszakadékkal foglalkozó digitális eszköz |
A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó eszköz prototípusának kidolgozása |
4. KÉRDÉS |
2022 |
A munkáltatók számára ki kell dolgozni a nemek közötti bérszakadék eszközének prototípusát azzal a céllal, hogy adatokat és információkat bocsássanak rendelkezésükre a nemek közötti bérszakadékról és annak lehetséges okairól szervezeteikben, ezáltal támogatva a megalapozott döntéshozatalt és a hatékony intézkedések meghozatalát az egyenlő díjazás elvének végrehajtása és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében. |
|||
|
123 |
A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A nemek közötti bérszakadékkal foglalkozó digitális eszköz |
A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó digitális eszköz bevezetése |
1. KÉRDÉS: |
2024 |
A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó digitális eszközt elérhetővé kell tenni a munkáltatók számára azzal a céllal, hogy szervezeteikben adatokkal és információkkal lássák el őket a nemek közötti bérszakadékról és annak lehetséges okairól, ezáltal támogatva a megalapozott döntéshozatalt és a hatékony intézkedések meghozatalát az egyenlő díjazás elvének végrehajtása és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében. |
|||
G.AUDIT ÉS ELLENŐRZÉS
G.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
A reform célja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keret meghatározása. Meghatározza az érintett közintézményeknek a terv végrehajtásában betöltött szerepét, valamint azt, hogy ezek a szervek hogyan végezzék feladataikat.
A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.
G.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
124 |
A terv nyomon követése és végrehajtása |
Mérföldkő |
Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keretről szóló kormányrendelet hatálybalépése. |
A kormányrendelet hatálybalépése |
4. KÉRDÉS |
2021 |
Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keret létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése az első kifizetési kérelem benyújtása előtt. A rendelet meghatározza legalább az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtásában részt vevő hatóságokat és azok feladatait, beleértve a Pénzügyminisztérium, az ágazati minisztériumok és az Állami Közös Szolgáltató Központ feladatait. |
|||
H.KOMPONENS: REPowerEU
A REPowerEU-fejezet foglalkozik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésének kihívásával. A komponens célja a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése; egyes gazdasági ágazatok szén-dioxid-mentesítésének elősegítése; a villamosenergia-elosztó hálózat kapacitásának növelése; a fenntartható biometán elterjedésének ösztönzése és a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsítása.
A REPowerEU-fejezet támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentésére irányuló országspecifikus ajánlás végrehajtását a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, többek között az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése és a belföldi villamosenergia-hálózat megerősítése révén (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.
A megújuló energiaforrások elterjedését elősegítő intézkedés végrehajtása, a megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének növelését célzó intézkedés, valamint a fenntartható biometán termelésének és elterjedésének növelését célzó intézkedés várhatóan hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez. A megújuló energiaforrások részarányának növelése határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval bír, különösen a balti régióban és Finnországban, mivel hozzájárul az energiaellátás biztosításához az Unió egészében. Az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való kisebb mértékű függőség európai hozzáadott értéket is teremt, mivel a földgázellátás jelenlegi korlátai mellett más tagállamok számára is felszabadítja az ellátást, amíg más tagállamoknak nem sikerül csökkenteniük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket.
H.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése
8.1 Reform: A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése
E reform célja a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia elterjedésének elősegítése. A reform a következőkből áll:
·A szélenergia-projektek tervezési, engedélyezési és környezeti hatásvizsgálati folyamatainak egyszerűsítésére irányuló jogszabály-módosítások hatálybalépése.
·A kormány a szélenergia kiemelt fejlesztési területeit az 1 000 MW teljes becsült termelési potenciállal rendelkező kiemelt fejlesztési területeket meghatározó technikai jelentés alapján határozza meg.
·A helyi hatóságok támogatást kapnak a szélenergia-hasznosítás adminisztratív eljárásainak javításához, beleértve az engedélyezést is.
A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
8.2. Beruházás: A megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének javítására irányuló program
E beruházás célja a villamosenergia-elosztó hálózat kapacitásának növelése. A villamosenergia-elosztó hálózat kapacitáshiánya jelenleg korlátozza a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedését. A beruházások a villamosenergia-hálózaton végzett munkálatokat foglalnak magukban a hálózat kapacitásának 160 MW-tal történő növelése érdekében.
A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.
8.3. Beruházás: A fenntartható biogáz és biometán termelésének és elterjedésének növelése
Ezen intézkedés célja a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán elterjedésének ösztönzése a megújulóenergia-irányelvvel (RED II) összhangban, valamint a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsítása. A beruházás részberuházásokból áll.
Az első részberuházás a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán előállításának és felhasználásának növeléséhez szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi feltételek megteremtéséből áll. Az első részberuházás két elemből áll:
1.Észtország független felmérést készíttet, amely meghatározza a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán termelésének és felhasználásának növeléséhez szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi beavatkozásokat. A felmérés értékelést nyújt a múltbeli és jelenlegi földgáz-, biogáz- és biometánfogyasztási mennyiségekről, valamint ütemtervet tartalmaz a jövőbeli keresletre vonatkozóan, hogy bemutassa a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán-termelés mint a földgáz idővel történő helyettesítésében rejlő potenciált. A felmérésről szóló zárójelentést közzé kell tenni a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján.
2.A kormány jóváhagyja a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán előállítására és alkalmazására vonatkozó cselekvési tervet. A cselekvési terv tartalmazza a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán termelésének és alkalmazásának növeléséhez szükséges jogszabályi változások és beavatkozások jegyzékét.
A második részberuházás a termelőlétesítmények építéséből áll. Az intézkedésből származó támogatásnak legalább 4000000 köbméterrel növelnie kell a fenntartható biometán termelési kapacitását. A biometán elterjedésének támogatására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt a kiválasztási kritériumot, hogy a biohulladékot szállító teherautók forgalmát a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
H.2. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekre vonatkozóan) |
Mennyiségi mutatók (célok esetében) |
A befejezés indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok leírása |
|||
|
Mértékegység: |
Alapforgatókönyv |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
125 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a helyi önkormányzatok támogatására |
A pályázati felhívások közzététele |
3. KÉRDÉS |
2023 |
Pályázati felhívást tesznek közzé annak érdekében, hogy támogassák a helyi hatóságokat abban, hogy szakértőket vegyenek fel vagy olyan szolgáltatásokat szerezzenek be, amelyek célja a szélenergia-hasznosítás adminisztratív eljárásainak javítása, beleértve az engedélyezést is. |
|||
|
126 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
Az engedélyezési, tervezési és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat egyszerűsítő vonatkozó jogszabályok módosításainak hatálybalépése |
A módosítások hatálybalépése |
2. KÉRDÉS: |
2024 |
Hatályba lépnek a szélenergia-projektek engedélyezési, tervezési és környezeti hatásvizsgálati folyamatainak egyszerűsítésére irányuló jogszabályi módosítások. Ezek magukban foglalják a következő törvények szükséges mértékű módosítását: az építési törvénykönyv, a víztörvény, a tervezési törvény, a környezeti hatásvizsgálatról és a környezetvédelmi vezetési rendszerről szóló törvény, a környezetvédelmi díjakról szóló törvény és az erdészeti törvény. |
|||
|
127 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
A szélenergia kiemelt fejlesztési területeinek meghatározásáról szóló kormányhatározat |
Elfogadott kormányzati határozat |
3. KÉRDÉS |
2024 |
A kormány határozatot fogad el szélenergia kiemelt fejlesztési területek meghatározásáról. A kormány a határozatot műszaki jelentés alapján fogadja el, amely meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési területeket, amelyek teljes becsült termelési potenciálja 1 000 MW. |
|||
|
128 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Cél |
A helyi önkormányzatok támogatása |
A támogatott helyi hatóságok száma |
0 |
20 |
1. KÉRDÉS: |
2025 |
20 helyi önkormányzatnak a pályázati felhívás alapján támogatást kell kapnia szakértők felvételéhez vagy szolgáltatások beszerzéséhez, vagy a szélenergia-hasznosítás adminisztratív eljárásainak – beleértve az engedélyezést is – javítását célzó, központilag beszerzett szolgáltatások igénybevételével. |
|
|
129 |
A megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének javítására irányuló program |
Mérföldkő |
A villamosenergia-elosztó hálózati munkálatokra vonatkozó társfinanszírozási megállapodás aláírása |
Aláírt megállapodás |
1. KÉRDÉS: |
2024 |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az Elering AS közötti, villamosenergia-elosztó hálózati munkálatokra vonatkozó társfinanszírozási megállapodás aláírása a villamosenergia-elosztó hálózat kapacitásának 160 MW-tal történő növelése céljából. |
|||
|
130 |
A megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének javítására irányuló program |
Cél |
Kész építés és további 160 MW rendelkezésre álló kapacitás |
|
A rendelkezésre álló többletkapacitás MW-ja |
0 |
160 |
1. KÉRDÉS: |
2026 |
A villamosenergia-elosztó hálózati munkálatokat be kell fejezni, és azok a villamosenergia-elosztó hálózat kapacitásának 160 MW-tal történő növekedését eredményezik. |
|
131 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás a biometán elterjedésének támogatására |
Közzétett pályázati felhívás |
2. KÉRDÉS: |
2024 |
Pályázati felhívás közzététele a fenntartható biometán elterjedésének támogatására a megújulóenergia-irányelvvel (RED II.) összhangban. A pályázati felhívásnak a kiválasztási kritériumok között tartalmaznia kell a beruházás leírásában meghatározott követelményt. |
|||
|
132 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
Független felmérés a szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi beavatkozások meghatározásáról |
A felmérésről szóló végleges jelentés közzététele |
4. KÉRDÉS |
2024 |
A fenntartható biogáz és a fenntartható biometán termelésének és felhasználásának növeléséhez szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi beavatkozásokat meghatározó független felmérésről szóló zárójelentést közzé kell tenni a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján. A jelentés a múltbeli fogyasztási mennyiségek és a jövőbeli kereslet elemzése alapján becslést tartalmaz a fenntartható biogázban és a fenntartható biometánban mint a földgáz helyettesítésében rejlő potenciálról. |
|||
|
133 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
A biogáz és a biometán előállítására és alkalmazására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása |
Jóváhagyott terv |
2. KÉRDÉS: |
2025 |
A kormány jóváhagyja a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán előállítására és alkalmazására vonatkozó cselekvési tervet. A cselekvési terv tartalmazza a fenntartható biogáz és a fenntartható biometán termelésének és alkalmazásának növeléséhez szükséges jogszabályi változások és beavatkozások jegyzékét. |
|||
|
134 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Cél |
Új biometán-termelési kapacitás létesítése |
A fenntartható biometán kiépített termelési kapacitásának növelése köbméterben |
0 |
4 000 000 |
2. KÉRDÉS: |
2026 |
A támogatási rendszer keretében legalább 4000000 köbméterrel növelni kell a fenntartható biometán előállítására szolgáló beépített kapacitást. |
|
2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége
A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége, beleértve Észtország REPowerEU-fejezetét is, 953 330 000 EUR.
A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 90 040 000 EUR. Az (EU) 2023/435 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések becsült összköltsége 0 EUR, míg a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések költsége 90 040 000 EUR.
2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
1.Pénzügyi hozzájárulás
A 2. cikk (2) bekezdésében említett részletek a következőképpen oszlanak meg:
Első rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
23 |
2.1. A vállalkozások zöld átállása |
Mérföldkő |
A zöld átállással foglalkozó munkacsoport létrehozása a zöld átállás végrehajtása és nyomon követése érdekében |
|
28 |
2.3. Zöld technológiafejlesztési programok |
Mérföldkő |
Munkacsoport létrehozása a fejlesztési program megtervezésére és létrehozására |
|
37 |
2.6. Zöld Alap |
Mérföldkő |
A Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az SmartCap közötti szerződéses megállapodás aláírása |
|
38 |
2.6. Zöld Alap |
Mérföldkő |
A beruházási politikai dokumentum elfogadása az SmartCap által |
|
44 |
3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése |
Mérföldkő |
Adatkezelési csoport felállítása a Statisztikai Hivatalban, a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumban és az Állami Információs Rendszer Hatóságában |
|
70 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Kormányhatározat a szélerőműparkok védelmi magassági korlátozásainak enyhítéséhez szükséges beruházásokról |
|
71 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Az energiaágazat Nemzeti Fejlesztési Terve előkészítési folyamatának megkezdéséről, a felelősök kijelöléséről és a határidőkről szóló kormányhatározat elfogadása |
|
74 |
4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem) |
Mérföldkő |
Hálózati beruházási társfinanszírozási szerződés aláírása a szállításirendszer-üzemeltetővel |
|
81 |
5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv kormány általi elfogadása |
|
89 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Mérföldkő |
A villamosvasút-építési projekt tervének befejezése |
|
106 |
6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az Észt Egészségbiztosítási Pénztár szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó egészségügyi szolgáltatások listáját módosító kormányrendelet hatálybalépése |
|
107 |
6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az Észt Egészségbiztosítási Pénztárnak a háziorvosok költségeire és szolgáltatásaira vonatkozó egészségügyi ellátási listáját módosító kormányrendelet módosításainak hatálybalépése |
|
113 |
6.6. Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Mérföldkő |
Az „Első munkahelyem” program megerősítéséről szóló egészségügyi és munkaügyi miniszteri rendelet hatálybalépése |
|
124 |
Ellenőrzés és ellenőrzés |
Mérföldkő |
Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó jogi keretről szóló kormányrendelet hatálybalépése. |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Második rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
1 |
1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás odaítélési szempontokkal és odaítélési feltételekkel |
|
11 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Mérföldkő |
A digitális készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
|
16 |
1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák |
Mérföldkő |
Stratégiák kidolgozásának előkészítése |
|
19 |
1.5.2. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon |
Mérföldkő |
Előkészítő elemzés az üzleti központok tartalmának és helyszínének meghatározására |
|
21 |
1.5.3. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok |
Mérföldkő |
Hatáscsoportok létrehozása és úti célok kiválasztása a globális digitális küldetések számára |
|
25 |
2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatása érdekében |
Mérföldkő |
A zöld készségek fejlesztéséhez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó másodlagos jogszabályok hatálybalépése |
|
32 |
2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál |
Mérföldkő |
A támogatásra való jogosultság feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése |
|
34 |
2.5. Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása |
Mérföldkő |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele |
|
51 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül |
|
54 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Mérföldkő |
Központilag nyújtott/megosztott informatikai alapszolgáltatások fejlesztése |
|
65 |
4.2. Lakásépületek felújításának támogatása |
Mérföldkő |
Lakóépületek felújítási támogatására irányuló pályázati felhívások közzététele |
|
68 |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Mérföldkő |
Közzétett felhívások felújítási támogatásra |
|
90 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Mérföldkő |
Az építési beruházásra irányuló szerződés odaítélése |
|
114 |
6.6. Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Mérföldkő |
Az ifjúsági garanciára vonatkozó cselekvési terv |
|
117 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A szociális jóléti törvény módosításainak hatálybalépése |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Harmadik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
7 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
az eFTI (elektronikus teherszállítási információk) platformjainak fejlesztése |
|
24 |
2.1. A vállalkozások zöld átállása |
Mérföldkő |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadása a zöld átállással foglalkozó munkacsoport által |
|
41 |
2.7. Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák bevezetésére |
Mérföldkő |
A támogatás nyújtásának feltételeit meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépése |
|
47 |
3.2. Rendezvényszolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése magánszemélyek számára |
Cél |
Személyes eseményekkel kapcsolatos szolgáltatások és/vagy proaktív szolgáltatások indítása |
|
49 |
3.3. Rendezvényszolgáltatások és digitális kapu kialakítása a vállalkozók számára |
Cél |
A rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése |
|
63 |
4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása |
Mérföldkő |
A Kredex/Enterprise Estonia és a megyei fejlesztési központok közötti együttműködés feltételeit meghatározó együttműködési megállapodás megkötése |
|
76 |
4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítésére irányuló program |
Mérföldkő |
Az ipari létesítmények energiatermelését ösztönző projektekre vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
|
78 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Mérföldkő |
Kísérleti energiatárolási programra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
|
82 |
5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021 és 2035 közötti időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési tervben foglalt, a környezetbarát fenntartható tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozó végrehajtási terv elfogadása |
|
92 |
5.5. Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás vissza nem térítendő támogatásra |
|
95 |
6.1. Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az egészségügyi munkaerőhiány kezelésére szolgáló stratégiai keret jóváhagyása |
|
96 |
6.1. Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az orvosokés gyógyszerészek költségtérítési rendszerének módosításáról szóló EM rendelet hatálybalépése |
|
99a. |
6.2.a.TERVIKUM építése |
Mérföldkő |
A TERVIKUM megépítésére vonatkozó szerződés aláírása |
|
108 |
6.3. Az egészségügyi alapellátás megerősítése |
Mérföldkő |
Az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosításainak hatálybalépése |
|
109 |
6.4. Az e-egészségügyi irányítás megújítása |
Mérföldkő |
Az e-egészségügy irányítási keretének és végrehajtási ütemtervének jóváhagyása |
|
116 |
6.7. A munkanélküli-biztosítási ellátások időtartamának meghosszabbítása |
Mérföldkő |
A munkanélküliségi szolgáltatásokról és ellátásokról szóló törvény és a munkanélküliségi biztosításról szóló törvény módosításainak hatálybalépése |
|
118 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
Cselekvési terv az integrált gondozási modellről |
|
122 |
6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A nemek közötti bérszakadékkal foglalkozó digitális eszköz |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Negyedik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
2 |
1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Cél |
A támogatások odaítélése |
|
12 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Képzési tevékenységekbe való beiratkozás |
|
17 |
1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák |
Mérföldkő |
Tanulmányok beszerzése |
|
29 |
2.3. Zöld technológiafejlesztési programok |
Mérföldkő |
A Zöld Technológiák Fejlesztési Programjának létrehozása |
|
35 |
2.5. Erőforrás-hatékony környezetbarát technológiák alkalmazása |
Cél |
A pályázati felhívást követően támogatásban részesülő projektek száma |
|
43a |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Mérföldkő |
A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele |
|
55 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A nemzeti magán felhőinfrastruktúrák hatóságok általi kiépítése |
|
56 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Mérföldkő |
A felhőalapú infrastruktúra kiterjesztése az adatnagykövetségekre |
|
84a. |
5.2.a.többfunkciós munkahajó |
Mérföldkő |
A hajó építésére vonatkozó szerződés aláírása |
|
86a |
5.3.a.a. Rail Baltic viaducts építése |
Mérföldkő |
A Rail Baltic viaductok építésére irányuló építési beruházásra irányuló szerződések |
|
96a |
Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
Az egészségügyi és munkaügyi miniszter rendeletének hatálybalépése, valamint az egészségügyi szolgáltatások szervezetéről szóló törvény módosítása az ápolók költségtérítési rendszerének létrehozásáról |
|
97 |
6.1. Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Cél |
Ápolási képzésre való felvétel |
|
121 |
6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A 2023–2030-as időszakra szóló jóléti fejlesztési terv kormány általi elfogadása |
|
123 |
6.9. A nemek közötti bérszakadék csökkentése |
Mérföldkő |
A nemek közötti bérszakadékkal foglalkozó digitális eszköz |
|
125 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a helyi önkormányzatok támogatására |
|
126 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
Az engedélyezési, tervezési és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat egyszerűsítő vonatkozó jogszabályok módosításainak hatálybalépése |
|
129 |
A megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének javítására irányuló program |
Mérföldkő |
A villamosenergia-elosztó hálózatra vonatkozó társfinanszírozási megállapodás aláírása |
|
131 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás a biometán elterjedésének támogatására |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Ötödik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
4 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Mérföldkő |
A digitális technológiák építőiparban való alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok elfogadása |
|
8 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
ECMR (elektronikus fuvarlevél) interfészfejlesztések |
|
14 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Az új továbbképzési és átképzési modulok száma |
|
15 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
Az IKT-szakemberek képesítési szabványainak felülvizsgálata. |
|
26 |
2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatása érdekében |
Cél |
Továbbképzési és átképzési modulok száma |
|
39 |
2.6. Zöld Alap |
Cél |
A kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba történő tőkebefektetések volumene |
|
43b. |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Cél |
A pályázati felhívást követően odaítélt projektek száma |
|
57 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A kritikus rendszerek migrálása az adatnagykövetség nemzeti felhőinfrastruktúrájára |
|
58 |
3.5. Az alapvető digitális szolgáltatások átalakítása és a felhőalapú infrastruktúrára való biztonságos átállás |
Cél |
A hatóságok információs rendszereinek központi biztonsági tesztelése |
|
59 |
3.6. Az észtországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás stratégiai elemzésének létrehozásáról |
Mérföldkő |
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény módosításának, valamint a Stratégiai Elemzési Központ számára szükséges egyéb jogszabályi, igazgatási és szerződéses módosításoknak a hatálybalépése |
|
61 |
3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok építése |
Cél |
Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre |
|
64 |
4.1. Az energiahatékonyság előmozdítása |
Mérföldkő |
Működésbe léptek azok a digitális eszközök, amelyek megkönnyítik a felújítással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, beleértve a felújítás eredményeinek megjelenítését és a felújítási költségek becslését |
|
66 |
4.2. Lakásépületek felújításának támogatása |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
|
69 |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
|
72 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
A vonatkozó elsődleges és/vagy másodlagos jogszabályok hatálybalépése és útmutató anyagok közzététele a megújulóenergia-termelő létesítmények és az energiatároló létesítmények telepítése előtt álló akadályok enyhítésére |
|
80a. |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
Kiválasztott radar- és passzív radarrendszer/érzékelők szerződő felei és aláírt szerződések |
|
94 |
6.1. Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
A kórházhálózat-fejlesztési ütemtervről szóló kormányrendelet hatálybalépése |
|
119 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A szociális védelemért felelős miniszter rendeletének hatálybalépése |
|
120 |
6.8. Tartós ápolás-gondozás |
Mérföldkő |
A magas ápolási-gondozási igényű gyermekeket támogató rendszer jogszabályi módosításainak hatálybalépése |
|
127 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Mérföldkő |
A szélenergia kiemelt fejlesztési területeinek meghatározásáról szóló kormányhatározat |
|
128 |
8.1.A megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése |
Cél |
A helyi önkormányzatok támogatása |
|
132 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
Független felmérés a szükséges szabályozási, szervezeti és pénzügyi beavatkozások meghatározásáról |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Hatodik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
3 |
1.1. Digitális átalakulás a vállalkozásokban |
Cél |
A támogatások odaítélése |
|
5 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Mérföldkő |
A közszolgáltatások rendelkezésre állása az e-építési platformon |
|
6 |
1.2. Az e-építés fejlesztése |
Cél |
Fejlesztési és prototípus-készítési projektek lezárása |
|
9 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Cél |
Befejezett projektek száma összesen |
|
33 |
2.4. Az üzleti modellek korszerűsítése a gyártó vállalatoknál |
Cél |
A támogatott projektek száma |
|
42 |
A megújuló energiaforrásokon alapuló zöld hidrogéntechnológiák elterjedésének lehetőségei |
Mérföldkő |
Zöld hidrogén előállítására szolgáló technológiák és berendezések |
|
45 |
3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése |
Cél |
Adatminőség-javító projektek befejezése |
|
46 |
3.1. Az adatkormányzás és a nyílt hozzáférésű adatok kiválósági központjának létrehozása és fejlesztése |
Cél |
Az adatkészletek közzététele a nyílt hozzáférésű adatok nemzeti portálján |
|
48 |
3.2. Rendezvényszolgáltatások és proaktív digitális közszolgáltatások fejlesztése magánszemélyek számára |
Cél |
Személyes rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatások és proaktív szolgáltatások indítása |
|
50 |
3.3. Rendezvényszolgáltatások és digitális kapu kialakítása a vállalkozók számára |
Cél |
A rendezvényszervezési szolgáltatások és az átjáró megvalósításához hozzájáruló informatikai fejlesztések telepítése |
|
52 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
A Bürokrattt virtuális asszisztensének bevezetése a digitális közszolgáltatási környezetben |
|
53 |
3.4. #Bürokratt program (nemzeti virtuális asszisztensi platform és ökoszisztéma) |
Cél |
Hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz a virtuális asszisztensi platformon keresztül |
|
62 |
3.8. Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok építése |
Cél |
Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózat kiépítése új helyszínekre |
|
73 |
4.4. A zöld átállás fellendítése az energiagazdaságban |
Mérföldkő |
Az energiaágazat nemzeti fejlesztési tervének kormány általi elfogadása |
|
91 |
5.4. A tallinni régi kikötői villamosvonal építése |
Cél |
Új villamosvonal üzemel |
|
93 |
5.5. Az önkormányzatok kerékpár- és gyalogutakba történő beruházásai |
Cél |
A kerékpáros és gyalogjárók infrastruktúrája elkészült |
|
100a. |
6.2.a.TERVIKUM építése |
Mérföldkő |
Megépített TERVIKUM |
|
115 |
6.6. Munkaerő-piaci intézkedések az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében |
Cél |
Az „Első állásom” programban részt vevő fiatalok száma |
|
133 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Mérföldkő |
A biogáz és a biometán előállítására és alkalmazására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása |
|
Törlesztőrészlet összege |
142 977 720 EUR |
Hetedik rész (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő/célcél |
Név |
|
10 |
1.3. A digitális fuvarlevél-szolgáltatások fejlesztése |
Mérföldkő |
A digitális fuvarlevelek kidolgozásának és bevezetésének utólagos értékelése |
|
13 |
1.4. Készségreform a vállalkozások digitális átalakulása érdekében |
Cél |
A képzési tevékenységek befejezése |
|
18 |
1.5.1. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – országos és regionális stratégiák |
Cél |
Az országos és regionális exportstratégiák száma |
|
20 |
1.5.2. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Innovatív üzleti központok a kulcsfontosságú exportpiacokon |
Cél |
A megnyitott üzleti központok száma |
|
22 |
1.5.3. A vállalkozások versenyképességének támogatása a külföldi piacokon – Globális e-export hatáscsoportok és virtuális szakaszok |
Cél |
A globális hatáscsoportok által végrehajtott kiküldetések száma és azon jelentős események száma, amelyeken Észtországot „virtuális szakaszokon” képviselték |
|
27 |
2.2. Zöld készségek a vállalkozások zöld átállásának támogatása érdekében |
Cél |
Továbbképzési és átképzési programokban részt vevő személyek |
|
30 |
2.3. Zöld technológiafejlesztési programok |
Cél |
A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott klaszterek száma |
|
31 |
2.3. Zöld technológiafejlesztési programok |
Cél |
A zöld technológiafejlesztési program keretében támogatott induló vállalkozások száma, amelyek magánbefektetésben részesültek |
|
36 |
2.5. Erőforrás-hatékony zöld technológiák alkalmazása |
Cél |
Befejezett projektek száma |
|
40 |
2.6. Zöld Alap |
Cél |
A kockázatitőke-alapokba vagy vállalkozásokba történő tőkebefektetések volumene |
|
43 |
2.7. Lehetőségek teremtése a megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiák bevezetésére |
Cél |
A megújuló energiaforrásokon alapuló zöldhidrogén-technológiákra elkülönített, legalább 49,49 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás |
|
43c |
2.8. Ellátásbiztonsági beruházási támogatás |
Cél |
Befejezett projektek száma |
|
60 |
3.7. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás valós idejű stratégiai elemzésére szolgáló információs rendszer |
Mérföldkő |
A Stratégiai Elemzési Központ új, valós idejű IKT elemzési rendszerének kifejlesztése és a pénzügyi információs egységhez való eljuttatása |
|
67 |
4.2. Lakásépületek felújításának támogatása |
Cél |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának becsült éves csökkentése |
|
69a |
4.3. Kis lakóépületek felújításának támogatása |
Cél |
Jobb energiahatékonyságú lakások |
|
75 |
4.5. A villamosenergia-hálózat megerősítésére irányuló program a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (például viharok elleni védelem) |
Cél |
Az átviteli hálózatba történő beruházások révén létrehozott további hálózati kapacitás |
|
77 |
4.6. Az ipari területek energiatermelésének fellendítésére irányuló program |
Cél |
További csatlakozási kapacitás megújuló villamosenergia-termeléshez a hálózathoz csatlakoztatott ipari telephelyeken vagy azok közelében |
|
79 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Cél |
Beruházási támogatásból származó további hőtároló kapacitás |
|
80 |
4.7. Kísérleti energiatárolási program |
Cél |
Beruházási támogatásból eredő további villamosenergia-tároló kapacitás |
|
80b. |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
A radar- és passzív radarrendszer/érzékelők működésbe lépnek |
|
80c |
4.8. Az offshore szélerőműparkok fejlesztésének fellendítése |
Mérföldkő |
A Rigai-öbölben és az észt Hiiumaa, Saaremaa és Vormsi szigeteken található tengeri szélturbinák magassági korlátozásának megszüntetése |
|
83 |
5.1. Biztonságos, környezetbarát, versenyképes, szükségletalapú és fenntartható közlekedési és energetikai infrastruktúra kiépítése |
Mérföldkő |
A 2021–2025-ös időszakra szóló közlekedési és mobilitási fejlesztési terv végrehajtása |
|
85a |
5.2.a.többfunkciós munkahajó |
Mérföldkő |
Leszállított hajó |
|
87a |
5.3.a.a. Rail Baltic viaducts építése |
Cél |
Befejezett viaduktok |
|
98 |
6.1. Átfogó változás az egészségügyi ellátás megszervezésében Észtországban |
Mérföldkő |
A szociális minisztérium és a Tartui Egyetem között létrejött, az egyes szakorvosok hiányáról szóló megállapodás módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése |
|
130 |
A megújulóenergia-termelés villamosenergia-elosztó hálózathoz való hozzáférésének javítására irányuló program |
Cél |
Kész építés és további 160 MW rendelkezésre álló kapacitás |
|
134 |
A fenntartható biogáz és biometán előállításának és elterjedésének fokozása |
Cél |
Új biometán-termelési kapacitás létesítése |
|
Törlesztőrészlet összege |
95 318 480 EUR |
3. SZAKASZ: TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK
1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követése és végrehajtása a következő intézkedésekkel összhangban történik:
A Pénzügyminisztérium mint vezető minisztérium és az Állami Közös Szolgáltató Központ biztosítja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinációját, nyomon követését és végrehajtását. Az Állami Közös Szolgáltató Központ látja el az irányító hatóság feladatait. A monitoringgal és értékeléssel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyminisztérium állami költségvetési osztálya látja el az Állami Közös Szolgáltató Központtal együttműködésben.
Az ágazati minisztériumok és ügynökségek ellátják a terv végrehajtásával kapcsolatos feladataikat. Szolgálataik támogatják továbbá a hatáskörükbe tartozó projektek előrehaladásának nyomon követését, és szoros együttműködést tartanak fenn az Állami Közös Szolgáltató Központtal és a Pénzügyminisztériummal. E célból a strukturális alapok meglévő működési rendszerét (SFOS) kell használni a terv végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos valamennyi adat rögzítésére.
A létrehozott irányítási és kontrollrendszerek rendszeres ellenőrzését a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Ellenőrzési Főosztálya, az ellenőrző hatóság végzi. A Bizottság összefoglalót készít a kifizetési kérelmekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzésekről is. Az ellenőrző hatóság ad otthont a Csalás Elleni Koordinációs Szolgálatnak is.
Az összes nemzeti és külső forrást együtt, ágazatspecifikus programokban kell szerepeltetni, lehetővé téve az ágazati finanszírozás átlátható nyomon követését, valamint a kockázatok azonosítását és a kettős finanszírozás megelőzését.
2.A Bizottság számára az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító intézkedések
Az Állami Közös Szolgáltató Központ mint irányító hatóság felelős a kifizetési kérelmek Európai Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint a vezetői nyilatkozat elkészítéséért, amely igazolja, hogy a forrásokat rendeltetésszerűen használták fel, az információk teljesek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy az ellenőrzési rendszer biztosítja a szükséges biztosítékot. A nyomon követést és az értékelést a Pénzügyminisztérium is biztosítja az Állami Közös Szolgáltató Központtal együttműködésben.
A terv végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos adatokat a meglévő integrált információs rendszerben, a strukturális alapok operatív rendszerében (SFOS) kell tárolni. Az SFOS-t hozzá kell igazítani az (EU) 2021/241 rendeletben az adatgyűjtésre, az eredményjelentésekre és a kifizetési kérelmekre vonatkozóan meghatározott követelményekhez, többek között a mérföldkövek és célok elérésének igazolásához és jelentéséhez szükséges mutatók és egyéb információk gyűjtéséhez. Az SFOS-t a terv végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplőnek használnia kell. Az SFOS-ban szereplő információkat folyamatosan frissíteni kell a terv előrehaladásáról és eredményeiről, beleértve a feltárt hiányosságokat és a megtett korrekciós intézkedéseket is.
Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt elfogadott releváns mérföldkövek és célok teljesítését követően Észtország kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére. Észtország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig audit- és kontrollcélok céljából.
