52023PC0237

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.5.3.

COM(2023) 237 final

2023/0140(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály létrehozásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója a területi konfliktusok és a nagy intenzitású hadviselés drámai visszatéréséhez vezetett Európában. Az Európai Unió tagállamainak fegyveres erőit az elmúlt évtizedekben úgy alakították ki, hogy expedíciós, békefenntartó és/vagy békekikényszerítő missziókat hajtsanak végre, és a védelmi rendszerek tervezését és beszerzését ezekhez az operatív körülményekhez igazították.

Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: EDTIB) gyártási kapacitását ennélfogva úgy alakították ki, hogy az állami beruházások évtizedekig tartó alulfinanszírozottsága miatt elsősorban a tagállamok korlátozott, főként nemzeti szinten jelentkező igényeire reagáljon.

E körülmények között a védelmi vállalatok gyakran szembesültek azzal, hogy a gyártósorok folyamatos üzemben tartása és a szakképzett személyzet megtartása végett csökkenteniük kellett a termelési rátákat, és csak korlátozott mennyiségű védelmi rendszert állítottak elő a nemzeti fogyasztók számára.

A kialakult nagy intenzitású konfliktushelyzet alapjaiban változtatja meg a fent leírt piaci környezetet. Amint arra a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közlemény (JOIN(2022) 24 final) rámutatott, az alulfinanszírozottság az Unión belül képességbeli és ipari hiányosságokhoz vezetett. 2022 júliusában a Bizottság előterjesztette az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszközről (a továbbiakban: EDIRPA) szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a beszerzési szakaszban a legsürgetőbb és legkritikusabb – különösen a jelenlegi orosz agresszióra adott válaszlépéseknek tulajdonítható – hiányosságok együttműködésen alapuló megszüntetése érdekében támogassa a tagállamok közötti együttműködést. Az EDIRPA hozzá fog járulni a közös védelmi beszerzések megerősítéséhez, – a kapcsolódó uniós finanszírozás révén – az uniós védelmi ipari képességek megerősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy az uniós védelmi ipar alkalmazkodhasson azokhoz a strukturális piaci változásokhoz, amelyek nyomán a nagy intenzitású hadviselés ismételt megjelenése miatt megnövekedett a kereslet.

Többféle képességbeli hiányosság tapasztalható, de az ukrajnai helyzet fényében különösen sürgető szükség van föld-föld lőszerekre, tüzérségi lőszerekre és rakétákra, amit a Tanács is elismert, és amivel kapcsolatban 2023. március 20-án háromutas megközelítésről állapodott meg. A Tanács megállapodott abban, hogy sürgősen föld-föld és tüzérségi lőszereket, illetve kérésre rakétákat szállít Ukrajnának, és felszólította a tagállamokat, hogy közösen szerezzenek be lőszereket és ezirányú kérés esetén rakétákat, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás mellett pótolják készleteiket. Mivel a tagállamok kimerült készletek feltöltésére és Ukrajna támogatására irányuló közös erőfeszítései csak akkor lehetnek eredményesek, ha az uniós kínálati oldal kellő időben képes előállítani a szükséges védelmi termékeket, a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar gyártási kapacitása bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben az uniós költségvetés mozgósításával történő – előmozdítása érdekében.

A védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport kezdeményezte az uniós ipar gyártási kapacitásainak feltérképezését, többek között a föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták (a továbbiakban: releváns védelmi termékek) területén. Az Unió védelmi iparágán belüli gyártási kapacitások azonban a békeidőhöz igazodnak, míg az európai védelmi vállalatok a releváns védelmi termékek terén megnövekedett kereslettel szembesülnek, ami arra kényszeríti őket, hogy termelésüket fokozzák és gyorsítsák. A fegyveres erők sürgős szükségletei és a meglévő korlátozott gyártási kapacitás közötti összhang hiánya miatt az árak inflálódnak, a fogyasztók kiszolgálása pedig nehézségekbe ütközik, ami akár kockára is teheti a tagállamok fegyveres erőinek ellátásbiztonságát, és ezáltal veszélyeztetheti az uniós polgárok biztonságát. Ez a fővállalkozókon kívül a teljes ellátási láncra érvényes, amely a releváns védelmi termékek esetében Unió-szerte több szereplőt is érint, mivel számos kkv-ból és közepes piaci tőkeértékű vállalatból áll.

Jóllehet a tagállamoknak az EDTIB tekintetében biztos megrendelésekre van szükségük, a védelmi ipar felfuttatása időt és számos területet átfogó erőfeszítéseket igényel (emberi erőforrások, szerszámgépek, az ellátási lánc irányítása, a nyersanyagok biztosítása). Bár a tagállamok biztos megrendelései az iparági beruházások előfeltételei, a Bizottság úgy avatkozhat be, hogy támogatások és hitelek révén csökkenti az ipari beruházások kockázatát, lehetővé téve a folyamatban lévő strukturális piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást, a meglévő szűk keresztmetszetek megszüntetését, és a teljes értéklánc mentén folyó fokozott mennyiségű és gyorsabb ipari termelést.

Az ipar megerősítése mellett további intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a releváns védelmi termékeket illetően a belső piac megfelelően működjön, az EUMSZ 114. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A tagállami hatóságok biztos megrendeléseit tekintve olyan akadályokkal kell szembenézni, mint a gyártási kapacitás, a nyersanyagok és a szakképzett személyzet terén jelentkező korlátok. A fokozott mennyiségű és gyorsabb termelés érdekében előfordulhat, hogy a Bizottságnak ahhoz a lehetőséghez kell folyamodnia, hogy az érintett tagállamokkal egyetértésben meghívásos alapon kérjen fel jogalanyokat a releváns védelmi termékek gyártását vagy beszállítását célzó megrendelések elfogadására és előresorolására. Ez biztosítani fogja, hogy a meglévő korlátozott gyártási kapacitásokat a Tanács által meghatározott politikai célok szolgálatába állítsák. Hasonlóképpen, a termelés felgyorsítása érdekében egyszerűsített szabályozás lehetővé teszi a meglévő rendeletektől és irányelvektől való ideiglenes eltérést. A jogszabály különösen a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvtől 1 való eltérésről rendelkezik annak érdekében, hogy a nemzeti keretszerződéseket új pályázat kiírása nélkül is meg lehessen más tagállamok előtt nyitni, tekintettel a helyzet rendkívüli sürgősségére, és arra az esetre, ha a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv biztosította rugalmassági mechanizmusok nem elégségesek a közös beszerzésben részt venni kívánó tagállamok biztonsági érdekeinek biztosításához. Az eltéréssel párhuzamosan lehetőséget kell biztosítani minden olyan gazdasági szereplő számára, amely megfelel a keretmegállapodások eredeti követelményeinek, hogy csatlakozzon a keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodásra továbbra is alkalmazni kell az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

Hasonlóképpen, a lőszerek és rakéták Unión belüli transzferének felgyorsítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az említett szereplők eltérjenek a 2009/43/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől, és ne kelljen előzetes engedélyt szerezniük.

A versenyképesség, az innováció és a reziliencia, valamint a gyártási kapacitások bővítése érdekében az EDTIB-nek köz- és magánfinanszírozáshoz is hozzá kell férnie. A gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges jelentős pénzügyi szükségletekkel szembesülve a védelmi vállalatoknak a támogatásokon felül olyan hitelmegoldásokra is szükségük lehet, amelyek áthidalják a védelmi minisztériumok megrendelései és a pénzforgalmi igények közötti szakadékot. A védelmi iparág esetében tapasztalható korlátozó hitelpolitika azonban akadályozza az uniós védelmi vállalatok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését.

A releváns védelmi termékek értékláncában jelen vevő vállalkozások számára hitelfinanszírozást kell nyújtani a gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges beruházások felgyorsítása érdekében. Az eszköz célja, hogy a lőszerek és rakéták területén megkönnyítse az uniós vállalatok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését. A rendeletnek különösen azt kell biztosítania, hogy a szóban forgó jogalanyoknak és a többi jogalanynak kínált feltételek megegyezzenek, és ennek megfelelően gondoskodik a kifejezetten védelmi jellegű többletköltségek fedezéséről. A jogszabály olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek megkönnyítik a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, ezt egyrészt egy konkrét finanszírozásra jogosult tevékenység, másrészt pedig egy olyan célzott eszköz – a „Kapacitásbővítési Alap” – szolgálja, amely megoldásokat kínál a gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges beruházások mozgósítása, kockázatmentesítése és felgyorsítása érdekében. A Kapacitásbővítési Alapot a költségvetési rendeletnek megfelelően közvetett vagy közvetlen irányítással kell végrehajtani. A Bizottság a végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben megvizsgálja annak lehetőségét, hogy többek között az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott InvestEU Alap keretében vegyesfinanszírozási eszközt hozzon létre. A gyártóüzemek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, az inputok Unión belüli transzferével, valamint a végtermékek minősítésével és tanúsításával kapcsolatos közigazgatási kérelmeket a jogi lehetőségekhez mérten szintén a lehető leggyorsabban kell kezelni.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

Az Európai Unió Tanácsa 2023. március 20-án egy olyan háromutas megközelítésről állapodott meg, amelynek célja „a szállítás és a közös beszerzés felgyorsítása annak érdekében, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül közös erőfeszítéssel megcélozzuk egymillió tüzérségi lövedék Ukrajna számára történő rendelkezésre bocsátását”. A Tanács felszólította továbbá a tagállamokat, hogy „2023. szeptember 30. előtt a lehető leggyorsabban szerezzenek be közösen 155 mm-es lőszert, valamint, amennyiben erre kérés érkezik, rakétákat Ukrajna számára az európai védelmi ipar szereplőitől – egy már folyamatban lévő EDA-projekt keretében meghatározott paramétereken belül, vagy kiegészítő közös beszerzési projektek révén, amelyeket egy tagállam irányít”. Végezetül felkérte a Bizottságot, hogy „terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar gyártási kapacitása bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, hatékony közbeszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben az uniós költségvetés mozgósításával történő – előmozdítása érdekében”.

A Tanács ezenfelül megállapította, hogy „rendszeres találkozókra fog továbbá sor kerülni a nemzeti haderőfejlesztési igazgatók szintjén a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoporttal (Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, Európai Védelmi Ügynökség), hogy fel lehessen mérni a szükségleteket és az ipari képességeket, valamint biztosítani lehessen a megfelelően szoros koordinációt, különösen a készletekből történő rendelkezésre bocsátás, a meglévő megrendelések újrapriorizálása és a különböző közös beszerzési projektek tekintetében, a három különböző út megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében”.

Az Európai Tanács 2023. március 23-án újólag megerősítette, hogy „az Európai Unió szilárdan és maradéktalanul kiáll Ukrajna mellett, valamint továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást fog nyújtani Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges”. Az Európai Tanács üdvözölte, hogy „a Tanácson belül megállapodás született arról, hogy többek között közös beszerzés és a megfelelő forrásoknak egyebek mellett az Európai Békekereten keresztül történő mozgósítása révén sürgősen föld-föld, valamint tüzérségi lőszereket, továbbá, amennyiben erre kérés érkezik, rakétákat kell szállítani Ukrajnának, azzal a céllal, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül közös erőfeszítéssel 1 millió darab tüzérségi lőszert bocsássunk rendelkezésre”.

A lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály kiegészíti az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló javasolt eszközt (a továbbiakban: EDIRPA) is, és előkészíti a jövőbeli európai védelmi beruházási programot (a továbbiakban: EDIP).

Az EDIRPA ösztönzi a beszerzési szakaszban folytatott együttműködést, amely előnyös az olyan védelmi termékeket közösen beszerző tagállamok számára, amelyekre a legsürgetőbb és legkritikusabb szükség mutatkozik, és így nagyobb láthatóságot biztosít a védelmi felszerelések gyártóinak, és segíti őket a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban. A jelenlegi lőszerellátási válság miatt a releváns védelmi termékek kínálati oldalára irányuló további intézkedésekre van szükség. A lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály ezért kíséri, ösztönzi, felgyorsítja és egyszerűsíti a releváns védelmi termékek szükségszerű fokozott előállítását.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az eszköz kiegészíti a meglévő, együttműködésen alapuló uniós védelmi kezdeményezéseket. Emellett szinergiákat teremt a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű és más uniós programok – köztük az Európai Védelmi Alap – végrehajtásával. Az eszköz végrehajtására továbbá az uniós szintű védelmi képességbeli prioritásokat meghatározó uniós képességfejlesztési tervvel, valamint az EU koordinált éves védelmi szemléjével teljes összhangban kerül sor, amely többek között a védelmi együttműködés új lehetőségeit határozza meg. Ebben az összefüggésben figyelembe vehetők az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és más partnerek által végzett releváns tevékenységek is, ha azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és egyetlen tagállamot sem zárnak ki a részvételből.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E rendelet célja, hogy megerősítse az EDTIB reagálóképességét, továbbá azon képességét is, hogy biztosítsa a releváns védelmi termékek kellő időben való rendelkezésre állását és beszállítását az Unióban. E célból a rendelet meghatározza több konkrét és célzott intézkedés végrehajtási keretétet annak érdekében, hogy felgyorsítsa az ágazat strukturális változásokhoz való alkalmazkodását. Ez a keret két pilléren alapul, amelyek mindegyike e rendelet egy-egy jogalapjának felel meg.

·Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdésén alapuló első pillér olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek a releváns védelmi termékek uniós előállításában érintett ellátási láncok egészét tekintve támogatják az ipar megerősítését.

A releváns védelmi termékek gyártásában részt vevő uniós védelmi ipar jelenleg hirtelen megugrott kereslettel szembesül, és sürgősen alkalmazkodnia kell ehhez az új piaci helyzethez. Az e pillér keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás célja, hogy a releváns védelmi termékeket illetően megerősítse az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét és rezilienciáját annak érdekében, hogy az EUMSZ 173. cikke (1) bekezdésének első franciabekezdésével összhangban késedelem nélkül alkalmazkodhasson a strukturális változásokhoz. Ez a pillér ekképpen támogatja az uniós ipart abban, hogy növelje termelési volumenét, csökkentse megrendelésteljesítési idejét, és kezelje azokat az esetleges szűk keresztmetszeteket és/vagy tényezőket, amelyek késleltethetik vagy akadályozhatják a releváns védelmi termékek elérhetőségét és gyártását.

·Az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a pillér kizárja a tagállamok jogszabályainak és rendelkezéseinek bármilyen összehangolását. Az EUMSZ 114. cikkén alapuló második pillér a releváns védelmi termékek, alkatrészeik és a megfelelő inputok azonosítására, feltérképezésére és rendelkezésre állásának folyamatos nyomon követésére irányuló harmonizációs intézkedéseket, valamint olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek biztosítják, hogy a releváns védelmi termékek kellő időben és tartósan rendelkezésre álljanak az Unióban.

Az uniós területek biztonságának garantálása kiemelkedően fontos közpolitikai célkitűzés, és e biztonság egyik feltétele, hogy a védelmi termékek és szolgáltatások megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. A jelenlegi geopolitikai helyzet következtében az Unióban jelentősen megnőtt a releváns védelmi termékek iránti kereslet. Ez a fejlemény hatással van e termékek és alkatrészeik belső piacának működésére, és veszélyezteti ellátásuk biztonságát. A tagállamok nemzeti védelmi okokból már hoztak, vagy vélhetően a jövőben hoznak intézkedéseket annak érdekében, hogy e termékek, illetve alkatrészeik tekintetében fenntartsák saját készleteiket. Az eltérő nemzeti jogszabályok megléte azonban – különösen a védelmi termékek tanúsítása, a termékek és alkatrészeik Unión belüli transzfere, valamint az uniós jog eltérő végrehajtása tekintetében – bizonyíték arra, hogy e jogszabályok szűk keresztmetszetet képeznek a releváns védelmi termékek európai ellátási láncaiban, és akadályozzák az interoperabilitást. Következésképpen a belső piac működésének biztosítása végett az EUMSZ 114. cikke alapján uniós harmonizációs jogszabályt kell elfogadni annak érdekében, hogy az Unióban elkerülhető legyen a releváns védelmi termékek hiánya. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az „ellátási szempontból kritikus védelmi termékek” azonosítását, a kapcsolódó ipari kapacitások feltérképezését, a kiemelt fontosságú megrendeléseket, a támogatásengedélyezési eljárások felgyorsítását, illetve a beszerzési eljárások megkönnyítését. Egymással kombinálva ezek az intézkedések várhatóan minden tagállamban bővítik a belső piac működéséhez szükséges releváns védelmi termékek és alkatrészeik kínálatát, másrészt pedig biztosítják, hogy a releváns védelmi termékek Unió-szerte kellő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre.

Az EUMSZ más cikkei vagy az egyes cikkek önmagukban nem igazolják mindkét fenti célkitűzést. A javasolt elemek egyetlen jogi aktusban szerepelnek, mivel valamennyi intézkedés koherens megközelítést képvisel az Unió védelmi ökoszisztémájának megerősítése iránti igény különböző módokon történő kezeléséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ahhoz, hogy átfogó választ lehessen adni a releváns védelmi termékek iránti, hirtelen megnövekedett keresletre, gyors és összehangolt európai szintű fellépésre van szükség, mivel mindezt egyetlen tagállam sem képes önállóan elérni. A tagállamok egyénileg nem tudják hatékonyan kezelni a szóban forgó védelmi termékek ellátásában bekövetkező, a belső piaci kereslet és kínálat kiegyensúlyozatlanságából adódó jelentős zavarok kockázatát. Az összehangolatlan megközelítések azzal a veszéllyel járnak, hogy az ilyen védelmi termékek esetében az árspirált okozó és kiszorító hatások ösztönzésével súlyosbítják az ellátási válság következményeit. Figyelembe véve továbbá a releváns védelmi termékek meglévő uniós gyártási kapacitásait, az Unióban jelentkező ellátási hiány olyan messzemenő következményekkel jár, hogy az uniós szintű beavatkozás a legalkalmasabb az ilyen kérdések kezelésére.

Ezért uniós fellépésre van szükség azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyekkel e javaslat a két pillérén keresztül foglalkozik.

·Ami az első pillért illeti, a javasolt intézkedések célja, hogy Unió-szerte felgyorsítsák a releváns védelmi termékek gyártási kapacitásába történő beruházásokat, ugyanakkor a határokon átnyúló ipari partnerségek és az érintett vállalatok együttműködése révén előmozdítsák az EDTIB rezilienciáját, és a közös ipari erőfeszítéseknek köszönhetően elkerülhető legyen az ellátási láncok súlyosbodó széttagolódása. Tekintettel arra, hogy az EDTIB-et a strukturális változásokhoz kell igazítani, a pénzügyi támogatást és ösztönzőket csak uniós szinten lehet megfelelően megtervezni és végrehajtani. Fontos hangsúlyozni, hogy a releváns védelmi termékek gyártásában Unió-szerte több szereplő – köztük számos kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat – érintett.

·Ami a második pillért illeti, az annak keretében előirányzott intézkedések a belső piacot szolgálják, fokozzák az EDTIB rezilienciáját, és garantálják az ellátás biztonságát. A releváns védelmi termékek, alkatrészeik és a megfelelő inputok azonosítására, feltérképezésére és rendelkezésre állásának folyamatos nyomon követésére irányuló intézkedések biztosítani fogják a szükséges uniós szintű információgyűjtést, és lehetővé teszik, hogy a Bizottság és a tagállamok kellő időben számításba vegyék a szóban forgó védelmi termékek ellátásbiztonságát érintő hiányokat. A releváns védelmi termékek időben történő és tartós rendelkezésre állását biztosító követelmények megállapítására irányuló intézkedések révén a tagállamok és a Bizottság hatékonyabban kezelhetik az ellátási láncok hiányosságait és szűk keresztmetszeteit, mint a különféle nemzeti intézkedések révén.

•Arányosság

A példa nélküli geopolitikai helyzet, valamint az Uniót fenyegető jelentős veszély egyértelműen uniós szinten összehangolt fellépést tesz szükségessé. A javasolt szakpolitikai megközelítés arányos a feltárt problémák nagyságrendjével és súlyosságával, azaz azzal, hogy biztosítani kell a tagállamok által sürgősen igényelt egyes védelmi termékek időben történő szállítását. A javaslatban meghatározott intézkedések nem lépik túl a célkitűzéseik eléréséhez szükséges mértéket, arányosak az említett célkitűzésekkel, és tiszteletben tartják a lehetséges uniós beavatkozás Szerződések szerinti korlátait. Az intézkedéseket az arányosság elvével összhangban kell végrehajtani, többek között az alapvető jogoknak az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozásával összefüggésben.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletet javasol. Ez a legalkalmasabb jogi aktus, mivel közvetlenül alkalmazandó jogi rendelkezéseivel csak a rendelet tudja biztosítani azt a mértékű egységességet, amely egy adott iparág Európa-szerte történő megerősítésének támogatását célzó uniós eszköz létrehozásához és működtetéséhez, és bizonyos termékek ellátásbiztonságának szavatolásához szükséges. A közvetlenül alkalmazandó rendelet nyomán a javasolt intézkedéseket rövid távon is végre lehet hajtani a javaslatban vázolt igények kielégítése érdekében.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nincs olyan korábbi, hatályos jogszabály, amely erre a különleges intézkedésre terjedne ki, illetve vonatkozna. A védelem területén mindeddig nem volt más uniós jogalkotási kezdeményezés a gyártási kapacitások bővítésének támogatása, a megrendelésteljesítési idők lerövidítése és az ellátási hiány kezelése érdekében. Ezért e jogalkotási kezdeményezés esetében nem került sor a jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelésére vagy célravezetőségi vizsgálatára.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tekintettel a javaslat politikailag érzékeny jellegére és a javaslat előkészítésének sürgősségére (annak érdekében, hogy a társjogalkotók időben el tudja fogadni azt), nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel.

•Hatásvizsgálat

Mivel sürgősen növelni kell a releváns védelmi termékek gyártási kapacitását és gondoskodni kell ellátásuk biztonságáról, a javaslatot nem kíséri hivatalos hatásvizsgálat. A javaslat elfogadása előtt rendelkezésre álló időkereten belül nem lehetett volna hatásvizsgálatot készíteni. A javaslat a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló, 2022. május 18-i közös közlemény tanulságaira támaszkodik, és a közvetlenül a fent említett közös közlemény közzétételét követően létrehozott védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport keretében végzett munkára épít. A Bizottság ezt a rendeletjavaslatot legkésőbb 2023. április 26-ig, hatásvizsgálat nélkül terjeszti elő annak érdekében, hogy a rendeletet mielőbb végre lehessen hajtani. A javaslat időben korlátozott, és olyan rendelkezést tartalmaz, amely előírja a Bizottság számára, hogy készítsen jelentést e rendelet végrehajtásáról.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az eszköz várhatóan nem növeli az adminisztratív terheket.

•Alapvető jogok

Az uniós polgárok biztonságának szavatolása olyan általános érdekű célkitűzés, amely hozzájárulhat az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 2. cikke szerinti, az élethez való, valamint a Charta 6. cikke szerinti, a szabadsághoz és biztonsághoz való alapvető jogaik védelméhez.

Másrészről a Charta 16. cikke rendelkezik a vállalkozás szabadságáról, 17. cikke pedig a tulajdonhoz való jogról.

A második pillér egyes intézkedései a releváns védelmi termékek Unión belüli súlyos ellátási zavarainak kezeléséhez szükségesek, és átmenetileg korlátozhatják a Charta 16. cikke által védett vállalkozási szabadságot és szerződési szabadságot, valamint a Charta 17. cikke által védett tulajdonhoz való jogot. E jogok e javaslatban felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, a biztonsághoz fűződő közérdek célkitűzésének megfelelően, valamint az arányosság elvére figyelemmel.

Az a kötelezettség, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén meghatározott információkat közölni kell a Bizottsággal, tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságának lényeges tartalmát (a Charta 16. cikke), és nem érinti aránytalanul azt. Minden információkérés azt az általános érdekű uniós célkitűzést szolgálja, hogy azonosíthatók legyenek a releváns védelmi termékeket érintő hiányok enyhítését célzó, az Unió és tagállamai biztonságának garantálásához elengedhetetlen lehetséges intézkedések. Ezek az információkérések megfelelőek és hatékonyak ahhoz, hogy a kialakult válsághelyzet értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával elérjék a célkitűzést. A Bizottság elvileg csak képviseleti szervezetekhez fordul információkéréssel, és csak akkor intézhet kéréseket egyes vállalkozásokhoz, ha az szükséges. Mivel az ellátási helyzetre vonatkozó információ másképp nem érhető el, nincs hasonlóan hatékony intézkedés az ahhoz szükséges információ beszerzésére, hogy az európai döntéshozók mérséklési intézkedést tudjanak hozni. Tekintettel a releváns védelmi termékek esetében jelentkező hiányok súlyos geopolitikai és biztonsági következményeire, valamint a mérséklési intézkedések fontosságára, az információkérések arányosak a kívánt céllal. Ezenkívül a vállalkozás szabadságának és a tulajdonhoz való jognak a korlátozását megfelelő biztosítékok ellensúlyozzák. Információkérés csak a releváns védelmi termékek előállításához szükséges termékekre vonatkozóan kezdeményezhető, amelyeket a Bizottság és végrehajtási jogi aktus útján kifejezetten ellátási válság által érintettként azonosítottak.

A kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és előresorolására vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja a vállalkozás szabadsága és a szerződési szabadság (a Charta 16. cikke), csakúgy mint a tulajdonhoz való jog (a Charta 17. cikke) lényeges tartalmát, és azokat nem érinti aránytalanul. E kötelezettség a releváns védelmi termékek ellátási zavarainak kezelése révén a biztonsághoz fűződő általános érdekű uniós célkitűzést szolgálja. A kötelezettség megfelelő és hatékony e célkitűzés eléréséhez mivel biztosítja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat előresoroltan a szóban forgó releváns védelmi termékek előállítására használják fel. Nincs ugyanilyen hatékony intézkedés. Az általános érdekkel és az alapvető jogokkal kapcsolatos fent említett célkitűzéseket veszélyeztető ellátási válság által érintettként azonosított termékek esetében arányosnak tekinthető, hogy a tagállamok közös közbeszerzése keretében szerződtetett vállalkozásoknak, illetve az említett termékek ellátási láncában érintett vállalkozásoknak bizonyos megrendeléseket kötelezően el kell fogadniuk és előre kell sorolniuk. Megfelelő biztosítékok gondoskodnak arról, hogy az előresorolási kötelezettségnek a vállalkozás szabadságára, a szerződési szabadságra és a tulajdonhoz való jogra gyakorolt negatív hatása ne minősüljön e jogok megsértésének. Az a kötelezettség, hogy bizonyos megrendeléseket előre kell sorolni, csak olyan termékek esetében írható elő, amelyeket a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén ellátási válság által érintettként azonosított. Az érintett vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, ha nem képes teljesíteni a megrendelést, vagy ha a megrendelés teljesítése észszerűtlen gazdasági terhet róna rá, és különös nehézségeket okozna. Ezenkívül a kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás mentesül a kártérítési felelősség alól, ha fennálló szerződéses kötelezettségeinek az említett kötelezettség teljesítése miatt nem tud megfelelni. Végezetül, ez a rendelet csak a belső piac működésének helyreállításához és az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásához szükséges, korlátozott ideig lesz alkalmazandó.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A rendeletnek a hatálybalépés napja és 2025. június 30. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 500 millió EUR.

A szükséges költségvetési források és emberi erőforrások szempontjából a többéves pénzügyi keretre gyakorolt hatást a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás részletezi és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret rendelkezésre álló forrásaiból fedezik.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottságnak legkésőbb 2024. június 30-ig értékelő jelentést kell készítenie az eszközről, és azt továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a jelentés különösen a javaslatban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében tett előrehaladást értékeli. Ezenfelül a Bizottság az értékelő jelentés alapján javaslatokat nyújthat be e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozóan, különösen a releváns védelmi termékekkel való ellátottság kockázatainak folytatólagos kezelése érdekében.

2023/0140 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború próbára teszi az európai védelmi ipar és felszerelések piacát, és számos hiányosságot feltárt. Ezek következtében a piac nem tud kellően biztonságosan és időszerűen eleget tenni a védelmi termékek és rendszerek – például lőszerek és rakéták – iránti sürgős igényeknek, figyelembe véve, hogy nagy intenzitású konfliktushelyzetek alkalmával e termékeket magasabb fogyasztási arány jellemzi.

(2)Az Unió és tagállamai 2022. február 24. óta folyamatosan fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében. Ebben az összefüggésben további szempont, hogy a növekvő instabilitással, stratégiai versennyel és biztonsági fenyegetésekkel szembesülve az uniós állam-, illetve kormányfők 2022. március 11-i versailles-i találkozójukon úgy határoztak, hogy nagyobb felelősséget vállalnak az Unió biztonságáért, és további határozott lépéseket tesznek az európai szuverenitás kiépítése felé. Elkötelezték magukat amellett, hogy megerősítik az európai védelmi képességeket, és megállapodtak abban, hogy növelik a védelmi kiadásokat, szorosabb együttműködést alakítanak ki közös projektek és a védelmi képességek együttműködésen alapuló beszerzése keretében, megszüntetik a hiányosságokat, ösztönzik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az uniós védelmi ipart. A Tanács 2022. március 21-én jóváhagyta „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű” című dokumentumot, amelyet az Európai Tanács 2022. március 24-én jóváhagyott. A stratégiai iránytű hangsúlyozza, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt növelni kell a védelmi kiadásokat és a képességekbe való beruházásokat.

(3)A Bizottság és a főképviselő 2022. május 18-án terjesztette elő a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt, amely rávilágított az Unión belüli védelmi, pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságokra. 2022 júliusában a Bizottság előterjesztette az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszközről (a továbbiakban: EDIRPA) szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a beszerzési szakaszban a legsürgetőbb és legkritikusabb – különösen a jelenlegi orosz agresszióra adott válaszlépéseknek tulajdonítható – hiányosságok együttműködésen alapuló megszüntetése érdekében támogassa a tagállamok közötti együttműködést. Az EDIRPA hozzá fog járulni a közös védelmi beszerzések megerősítéséhez, a kapcsolódó uniós finanszírozás révén az uniós védelmi ipar kapacitásainak megerősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy az uniós védelmi ipar alkalmazkodhasson azokhoz a strukturális piaci változásokhoz, amelyek új kihívások, így például a nagy intenzitású konfliktushelyzet ismételt megjelenése miatt megnövekedett keresletnek tudhatók be.

(4)Tekintettel az ukrajnai helyzetre és az ország – különösen a lőszerekkel kapcsolatos – sürgető védelmi igényeire, a Tanács 2023. március 20-i ülésén egy olyan háromutas megközelítésről állapodott meg, amelynek célja, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül közös erőfeszítéssel egymillió tüzérségi lövedéket bocsásson Ukrajna rendelkezésére. A Tanács megállapodott abban, hogy a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések újrapriorizálása révén sürgősen föld-föld és tüzérségi lőszereket, illetve kérésre rakétákat szállít Ukrajnának. Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy a lőszereket, valamint ha erre kérés érkezik, a rakétákat az európai védelmi ipar szereplőitől (és Norvégiától), egy már folyamatban lévő EDA-projekt keretében, vagy valamely tagállam által irányított kiegészítő beszerzési projektek keretében közösen szerezzék be, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás mellett pótolják készleteiket. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében a Tanács megegyezésre jutott arról, hogy megfelelő finanszírozást mozgósít, többek között az Európai Békekeret (EPF) révén. A Tanács felkérte emellett a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar gyártási kapacitása bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben az uniós költségvetés mozgósításával történő – előmozdítása érdekében. Ez utóbbi elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az Unió saját biztonsági igényeit mindenkor megfelelően kielégítse, és hogy az Unió védelmi ipara és belső piaca lépést tartson a jelenlegi változásokkal. A három, egymással összefüggő út párhuzamosan és koordináltan követendő. Rendszeres találkozókra fog továbbá sor kerülni a nemzeti haderőfejlesztési igazgatók szintjén a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoporttal (Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, Európai Védelmi Ügynökség), hogy fel lehessen mérni a szükségleteket és az ipari képességeket, valamint biztosítani lehessen a megfelelően szoros koordinációt a három különböző út megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

(5)A Tanács 2023. április 13-án 1 milliárd EUR összegű, az Európai Békekeretből nyújtandó támogatási intézkedést fogadott el az ukrán fegyveres erők támogatására, így a tagállamok visszatérítésben részesülhetnek a 2023. február 9. és május 31. közötti időszakban a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések újrapriorizálása révén Ukrajnának adományozott föld-föld és tüzérségi lőszerekért és adott esetben rakétákért. Ami a közös beszerzést illeti, eddig 24 tagállam és Norvégia írta alá a lőszerek Európai Védelmi Ügynökség által irányított, együttműködésen alapuló beszerzéséről szóló projektmegállapodást.

(6)A kimerült készletek feltöltésére és Ukrajna támogatására irányuló közös tagállami erőfeszítések csak akkor lehetnek eredményesek, ha az uniós kínálati oldal kellő időben képes előállítani a szükséges védelmi termékeket. Mivel azonban a gyorsan apadó készletek mellett a tagállamok, illetve harmadik országok megrendelései nyomán az európai termelés csaknem maximális kapacitás mellett folyik, és az árspirál már kialakult, további uniós iparpolitikai intézkedésekre van szükség a gyártási képességek mielőbbi felfuttatásának biztosításához.

(7)Amint arra a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport (Bizottság, EKSZ, EDA) a nagyon rövid távú védelmi beszerzési igények összehangolása, valamint a tagállamokkal és a védelmi felszerelések uniós gyártóival a készletek feltöltésére irányuló közös beszerzések támogatása érdekében folytatott együttműködés terén végzett munkája nyomán, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás összefüggésében rávilágított, az uniós gazdasági ágazat rendelkezik gyártási kapacitással föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták előállítására. Az Unió védelmi iparágán belüli gyártási kapacitásokat azonban nem a jelenlegi, az Unió előtt álló aktuális kihívások jellemezte időszakra szabták. Az ellátási folyamatokat mérsékeltebb kereslethez igazították, a készleteket minimális szinten tartották, és a beszállítókat a költségek csökkentése érdekében globális szinten diverzifikálták, ami függőségeknek teszi ki az Unió védelmi ipari ágazatát. Következésképpen ebben az összefüggésben a jelenlegi gyártási kapacitás, valamint a meglévő ellátási és értékláncok nem teszik lehetővé, hogy a tagállamok biztonsági követelményeikkel kapcsolatos igényeinek kielégítése és az ukrán szükségletek folyamatos támogatása érdekében a védelmi termékeket kellően biztonságosan és időszerűen szállítsák, így a föld-föld és tüzérségi lőszerek és rakéták piacán feszültség keletkezik, és fennáll a kiszorító hatás kockázata. Ezért további uniós szintű beavatkozásra van szükség.

(8)Az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban az uniós iparpolitika célja, hogy felgyorsítsa az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz. Ezért helyénvalónak tűnik támogatni az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy növelje termelési volumenét, csökkentse a megrendelésteljesítési idejét, és kezelje azokat az esetleges szűk keresztmetszeteket és/vagy tényezőket, amelyek késleltethetik vagy akadályozhatják az e rendelet alkalmazásában releváns védelmi terméknek minősülő föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták beszállítását és gyártását.

(9)Az uniós szinten hozott intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a lőszerek és rakéták területén megerősítsék az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét és rezilienciáját, és így lehetővé tegyék a strukturális változásokhoz való sürgős alkalmazkodását.

(10)E célból létre kell hozni egy olyan eszközt (a továbbiakban: eszköz), amely pénzügyileg támogatja az ágazat megerősítését a releváns védelmi termékek Unión belüli előállításához kapcsolódó ellátási és értékláncok mentén.

(11)Az eszköz összhangban lesz az olyan meglévő, együttműködésen alapuló uniós védelmi vonatkozású kezdeményezésekkel, mint például az Európai Védelmi Alap, az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló javasolt eszköz, valamint az Európai Békekeret, továbbá szinergiákat teremt más uniós programokkal is. Az eszköz teljes mértékben összhangban van a stratégiai iránytű törekvéseivel.

(12)Eltérő rendelkezés hiányában az eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(13)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A pénzügyi hozzájárulás azonban – kellően indokolt kivételes esetektől eltekintve – nem terjedhet ki a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontját megelőző időszakra. A Tanács 2023. március 20-i, a releváns védelmi termékek szállításának felgyorsítására irányuló felhívásának teljesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat az ettől az időponttól kezdődő időszakra vonatkozó tevékenységek számára rendelkezzen pénzügyi hozzájárulásokról.

(14)Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget határoz meg az eszköz számára, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (a továbbiakban: a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás) 3 18. pontja értelmében.

(15)A tagállamok számára megosztott irányítás keretében előirányzott források az érintett tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszköz javára, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a releváns védelmi termékek előállítása az adott tagállam területén – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken – sajátos piaci hiányosságokba vagy az optimálistól elmaradó beruházási körülményekbe ütközik, és a szóban forgó erőforrások hozzájárulnak azon program célkitűzéseinek eléréséhez, amelyből azokat átcsoportosítják. Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (4) bekezdésében meghatározott lehetőségek alkalmazhatók, feltéve, hogy a projekt megfelel az említett rendeletben meghatározott szabályoknak, valamint az ERFA és az ESZA+ alapspecifikus rendeletekben meghatározott alkalmazási körének. Az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell a tagállam által benyújtott módosított nemzeti programokat, és észrevételeit két hónapon belül kell megtennie. Tekintettel a helyzet sürgősségére, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül folytassa le a módosított nemzeti programok értékelését.

(16)Amikor a tagállamok az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 21. cikkével összhangban módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre tesznek javaslatot, lehetővé kell tenni, hogy olyan intézkedéseket javasoljanak, amelyek ezen eszköz célkitűzéseihez is hozzájárulnak. E célból a tagállamoknak különösen meg kell fontolniuk, hogy előnyben részesítsék azokat az intézkedéseket, amelyek az eszköz keretében közzétett pályázati felhívásra benyújtott, kiválósági pecsétet elnyert pályázatokhoz kapcsolódnak.

(17)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 5 , valamint a 2988/95/EK, Euratom 6 és a 2185/96/Euratom, EK 7 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 8 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9 értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek egyúttal az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, társult országként részt vehetnek ebben az eszközben az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében az uniós programokban való részvételüknek az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja az említett harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(19)Tekintettel a védelmi ipar azon sajátosságára, hogy a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amely országok egyúttal teljes körű ellenőrzést gyakorolnak a védelmi termékek és technológiák beszerzése – és exportja – felett, a védelmi iparág működése nem követi a tradicionálisabb piacokon érvényesülő hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért csak akkor végez jelentős saját finanszírozású ipari beruházásokat, ha biztos megrendeléseket kap. Bár a tagállamok biztos megrendelései a beruházások előfeltételei, a Bizottság úgy avatkozhat be, hogy támogatások és hitelek révén csökkenti az ipari beruházások kockázatát, lehetővé téve a folyamatban lévő strukturális piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást. A jelenlegi szükséghelyzetben célszerű, ha az uniós támogatás az elszámolható közvetlen költségek legfeljebb 60 %-át fedezi annak érdekében, hogy a kedvezményezettek mielőbb végrehajthassák az intézkedéseket, kockázatmentessé tegyék beruházásaikat, és ezáltal a releváns védelmi termékek rövidebb időn belül rendelkezésre álljanak.

(20)A védelmi ágazatban érdekelt felek sajátos közvetett – például a biztonsággal kapcsolatos – költségekkel szembesülnek. Ezért helyénvaló a tevékenység összes elszámolható közvetlen költségének 7 %-át kitevő százalékos átalány alkalmazását engedélyezni.

(21)Az eszköz rendeltetése, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott eszközök révén pénzügyi támogatást nyújtson azokhoz a tevékenységekhez, amelyek révén a releváns védelmi termékek kellő időben és mennyiségben rendelkezésre állnak, így például az ipari koordinációs és hálózatépítési tevékenységekhez, a releváns védelmi termékek gyártásában részt vevő vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáféréséhez, a kapacitások lefoglalásához, a lejárt termékek felújítására irányuló ipari folyamatokhoz, az e területen meglévő gyártási kapacitások bővítéséhez, optimalizálásához, korszerűsítéséhez, továbbfejlesztéséhez vagy rendeltetésmódosításához, illetve új gyártási kapacitások létrehozásához, valamint a személyzet képzéséhez.

(22)Mivel az eszköz célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának fokozása, csak az Unióban vagy a társult országokban székhellyel és ügyvezetési struktúrával rendelkező köz- vagy magántulajdonban lévő jogi személyek jogosultak támogatásra.

(23)Az Unióban vagy társult harmadik országban székhellyel rendelkező, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor minősülhet támogatásra jogosult kedvezményezettnek, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó szigorú feltételek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem lehet ellentétes az eszköz célkitűzéseivel. Ebben az összefüggésben „ellenőrzés” alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorolnak. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami nehézségeket szintén figyelembe kell venni. Tekintettel a jelenlegi lőszerellátási válságnak tulajdoníthatóan előállt helyzet sürgősségére, az eszköznek figyelembe kell vennie a meglévő ellátási láncokat.

(24)Az eszköz nyújtotta támogatásban részesülő valamely tevékenységben részt vevő kedvezményezettek infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, a valamely tevékenységben részt vevő kedvezményezettek ügyvezetési struktúráinak pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok, valamint az olyan jogalanyok, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúrájuk valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy kedvezményezettként részt vegyenek valamely tevékenységben.

(25)A 2013/755/EU tanácsi határozat 10 94. cikke értelmében a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak a finanszírozásra, az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(26)A pályázatok értékelésekor a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy azok mennyiben járulnak hozzá az eszköz célkitűzéseihez. A pályázatot különösen a gyártási kapacitások növeléséhez, felfuttatásához, lefoglalásához és korszerűsítéséhez, valamint a kapcsolódó munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez nyújtott hozzájárulásuk alapján kell értékelni. Azt is értékelni kell, hogy mennyiben járulnak hozzá a releváns védelmi termékek megrendelésteljesítési idejének – többek között a megrendelések fontossági sorrendjének átrendezésére szolgáló mechanizmusok révén való – csökkentéséhez, az ellátási láncuk mentén fennálló szűk keresztmetszetek azonosításához és megszüntetéséhez, valamint ezen ellátási láncok fokozott rezilienciájához a vállalkozások – különösen az érintett ellátási láncokban tevékenykedő kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok – határokon átnyúló együttműködésének jelentős mértékű előmozdítása és működőképessé tétele révén.

(27)Az uniós pénzügyi támogatás tervezése, odaítélése és végrehajtása során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az ilyen intézkedések ne befolyásolják hátrányosan a belső piaci versenyfeltételeket.

(28)Amellett, hogy a jelenlegi válsághelyzet rávilágított az uniós védelmi iparág hiányosságaira, a védelmi termékek belső piacának működésével szemben is kihívásokat támasztott. A jelenlegi geopolitikai helyzet a kereslet jelentős növekedését vonja maga után, ami hatással van arra, hogy az Unióban miként működik a föld-föld és tüzérségi lőszerek, a rakéták és alkatrészeik gyártásának és értékesítésének belső piaca. Míg egyes tagállamok nemzetbiztonsági okokból intézkedéseket hoztak vagy várhatóan fognak hozni saját készleteik fenntartása érdekében, más tagállamok nehezen férnek hozzá a föld-föld és tüzérségi lőszerek és rakéták gyártásához szükséges árukhoz, és a beszerzés terén is nehézségekkel szembesülnek. Bizonyos esetekben az egyetlen nyersanyag vagy egy adott alkatrész beszerzése terén tapasztalható nehézségek a termelési lánc egészét féken tartják. A belső piac működésének biztosítása érdekében olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek összehangolt módon biztosítják a védelmi termékek ellátásbiztonságát elősegítő harmonizált szabályokat. E szabályoknak ki kell terjedniük az adott belső piacon az áruk és szolgáltatások iránti igények feltérképezésére, a kiemelt fontosságú megrendelések uniós szinten történő megállapításának lehetőségére azokban az esetekben, amikor legalább három tagállam úgy dönt vagy szándékozik dönteni, hogy közösen szereznek be védelmi termékeket, amennyiben ez az Unió és tagállamai biztonságára vonatkozó általános érdekű célkitűzés eléréséhez szükséges, valamint a támogatásengedélyezési eljárások felgyorsítására, illetve a közbeszerzési eljárások megkönnyítésére. Ezeknek az intézkedéseknek az EUMSZ 114. cikkén kell alapulniuk.

(29)Az e rendelet szerinti szükséges és megfelelő intézkedések meghozatala érdekében a Bizottságnak a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport keretében az EKSZ-szel és az EDA-val folytatott együttműködés alapján fel kell térképeznie a releváns védelmi termékek ellátási láncában tevékenykedő, az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozásokat, és ezeket az információkat naprakészen kell tartania. A feltérképezésnek ki kell terjednie különösen a szóban forgó vállalkozások termékeinek típusára és specifikációira, a kapcsolódó gyártási kapacitásukra, valamint a releváns védelmi termékek ellátási láncában elfoglalt helyükre. A Bizottságnak – velük szoros együttműködésben – rendszeresen nyomon kell követnie a feltérképezés alkalmával azonosított vállalkozások gyártási kapacitását és ellátási láncait. A programbizottságnak elő kell terjesztenie és meg kell vitatnia a feltérképezés és a nyomon követés eredményeit.

(30)Ennek alapján a Bizottságnak jegyzéket kell összeállítania, amelyben azonosítja azokat a releváns védelmi termékeket, azok nyersanyagait és alkatrészeit, amelyeket az egységes piac és a kapcsolódó ellátási láncok működésében bekövetkező, jelentős hiányt okozó zavarok vagy potenciális zavarok érintenek. A Bizottságnak rendszeresen frissítenie kell az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek jegyzékét, hogy csak a releváns védelmi termékek, azok nyersanyagai és alkatrészei ellátásbiztonságát érintő esetleges zavarokra vagy szűk keresztmetszetekre összpontosítson.

(31)A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az e termékekkel, azok nyersanyagaival és alkatrészeivel foglalkozó gazdasági szereplőktől – a székhelyük szerinti tagállammal egyetértésben – bekérje a szükséges információkat annak biztosításához, hogy az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek kellő időben rendelkezésre álljanak. A Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket az információkat amikor mérlegeli, hogy e rendelet alapján melyek a megfelelő intézkedések a releváns védelmi termékek, valamint a releváns nyersanyagok és alkatrészek ellátásbiztonságát érintő esetleges zavarok vagy szűk keresztmetszetek kezelésére.

(32)Az említett azonosítási, feltérképezési és folyamatos nyomonkövetési mechanizmusnak lehetővé kell tennie az uniós gyártási kapacitás, a releváns védelmi termékek ellátásbiztonságát befolyásoló kritikus fontosságú tényezők és a készletek közel valós idejű elemzését. Lehetővé kell tennie továbbá a Bizottság számára, hogy a tényleges vagy várható hiányok esetére szükséghelyzeti válaszintézkedéseket dolgozzon ki.

(33)A releváns védelmi termékek hiányának elkerülése elengedhetetlen az Unió és tagállamai biztonságára vonatkozó általános érdekű célkitűzés fenntartásához, és szükség esetén indokolja az ellátási szempontból kritikus védelmi termékeket előállító vállalkozások alapvető jogaiba, például a Charta 16. cikke szerinti vállalkozás szabadságába és a Charta 17. cikke szerinti tulajdonhoz való jogba való arányos beavatkozást, a Charta 52. cikkének tiszteletben tartása mellett. Az ilyen beavatkozások különösen akkor indokoltak, ha több tagállam is konkrét erőfeszítéseket tett a kereslet közös közbeszerzés révén történő konszolidálására, hozzájárulva ezáltal a releváns védelmi termékek belső piacának további integrációjához és zökkenőmentes működéséhez. A releváns védelmi termékek beszerzésében együttműködő legalább három tagállam kérésére, vagy a releváns védelmi termékek Ukrajnába történő transzfere céljából beszerzést végző legalább egy tagállam kérésére, amelyek súlyos nehézségekkel szembesülnek a szerződés megkötése vagy végrehajtása során, a Bizottság – a székhely szerinti tagállam egyetértésével – előírhatja, hogy a vállalkozások fogadják el és sorolják előre az ellátási szempontból kritikus termékekre vonatkozó megrendeléseket. A vállalkozás alapvető jogainak fenntartása érdekében ilyen kérelmeket csak a Bizottság által végrehajtási határozatban azonosított termékek esetében lehet benyújtani. Emellett részletes eljárást kell kialakítani annak érdekében, hogy a vállalkozások kifejezhessék aggályaikat a tervezett intézkedéssel kapcsolatban. A Bizottságnak különösen – a vállalkozás székhelye szerinti tagállammal egyetértésben – tájékoztatnia kell az érintett vállalkozásokat arról, hogy szándékában áll felkérni egy kiemelt fontosságú megrendelés elfogadására és előresorolására, és minden olyan szükséges információval való ellátására, amelyet figyelembe véve megalapozott döntést hozhat arról, hogy módjában áll-e elfogadni a felkérést. Ha vállalkozás a felkérést visszautasítja, a Bizottság – az érintett tagállammal egyetértésben és a vállalkozás által emelt kifogások jellegének kellő figyelembevételével – úgy ítélheti meg, hogy biztonsági indokok alapján végrehajtási határozat révén előírja a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítését. E határozatot az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettséggel összhangban kell meghozni, figyelembe véve az eset körülményeit. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell leadni. A kiemelt fontosságú megrendelésnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelemmel szemben, miközben figyelembe kell vennie a vállalkozások jogszerű céljait, valamint a gyártási folyamat bármilyen megváltoztatásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A vállalkozások szankciókkal sújthatók, ha nem tesznek eleget a kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

(34)A vállalkozások alapvető jogainak fenntartása érdekében biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy kérhessék a kötelezettségeik alóli felmentésüket olyan helyzetekben, amikor a kiemelt fontosságú megrendelés előresorolással sem teljesíthető, akár a gyártási kapacitás elégtelensége miatt, akár azért, mert észszerűtlen gazdasági terhet róna a vállalkozásra, és különös nehézségeket okozna számára.

(35)Ha olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy, a releváns védelmi termékek ellátási láncában az Unióban működő vállalkozás harmadik országtól kap kiemelt fontosságú megrendelés iránti kérelmet, erről a kérelemről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(36)Tekintettel arra, hogy milyen fontos biztosítani az uniós polgárok biztonsága szempontjából létfontosságú funkciókat ellátó konkrét védelmi ágazatok ellátásbiztonságát, a kiemelt fontosságú megrendelésre vonatkozó kötelezettség teljesítése nyomán a harmadik felekkel szembeni kártérítési felelősség csak annyiban zárható ki a szerződéses kötelezettségeknek az érintett gyártó működési folyamatainak szükséges ideiglenes megváltoztatásából eredő esetleges megsértése esetén, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése szükséges volt az előírt előresorolás teljesítéséhez. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek potenciálisan számolhatnak kiemelt fontosságú megrendelésekkel, előzetesen fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget a kereskedelmi szerződéseik feltételeiben. Az egyéb rendelkezések alkalmazhatóságának sérelme nélkül ez a felelősség alóli mentesség nem érinti a hibás termékekért a 85/374/EGK tanácsi irányelvben 11 előírt felelősséget.

(37)Az egyes termékek előresorolt gyártására vonatkozó kötelezettség nem érintheti aránytalanul az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikkében meghatározott vállalkozási szabadságot és szerződési szabadságot, sem a Charta 17. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében e jogok bármilyen gyakorlása csak a törvény által, és e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható, az arányosság elvére figyelemmel.

(38)Tekintettel a releváns védelmi termékek ellátásbiztonságának fontosságára, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyártóüzemek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, az inputok Unión belüli transzferével, valamint a releváns végtermékek minősítésével és tanúsításával kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan és kellő időben feldolgozzák.

(39)A biztonság általános közpolitikai célkitűzésének elérése érdekében a lehető leggyorsabban, minimális adminisztratív terhek mellett létre kell hozni a releváns védelmi termékek előállításához szükséges gyártóüzemeket. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell feldolgozniuk a releváns védelmi termékeket gyártó üzemek és létesítmények tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérelmeket. Az adott esettel kapcsolatos jogi érdekek mérlegelése során elsőbbséget kell biztosítani e kérelmeknek.

(40)Tekintettel e rendelet céljára, valamint a szükséghelyzetre és a rendelet elfogadásának rendkívüli körülményeire, a tagállamoknak eseti alapon mérlegelniük kell a nemzeti és az alkalmazandó uniós jog szerinti, védelemmel kapcsolatos mentességek alkalmazását, ha megítélésük szerint az adott jogszabályok alkalmazása hátrányosan befolyásolná az említett célokat. Ez különösen a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági kérdésekre vonatkozó uniós jogszabályok 12 esetében merülhet fel, amelyek elengedhetetlenek az emberi egészség és a környezet védelmének javításához, valamint a fenntartható és biztonságos fejlődés megvalósításához. Végrehajtásuk nyomán azonban olyan szabályozási akadályok is felmerülhetnek, amelyek meggátolják, hogy az uniós védelmi ipar felgyorsítsa a releváns védelmi termékek gyártását és szállítását. Az Európai Uniónak és tagállamainak közösen kell felelősséget vállalni azért, hogy sürgősen megvizsgálják az esetleges akadályok mérséklésére irányuló lehetséges intézkedéseket. Az ilyen uniós, regionális vagy nemzeti szintű intézkedések nem érinthetik hátrányosan a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági megfontolásokat.

(41)A meglévő ellátási láncok optimális kihasználása és ezáltal a releváns védelmi termékek folytonos gyártásának biztosítása érdekében a tagállamoknak mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy a 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 meghatározott eltérésekhez folyamodjanak, vagy arra ösztönözzék az érintett vállalatokat. Ha az említett eltérések alkalmazásához a nemzeti hatóságok előzetes engedélye szükséges, a kérelmeket hatékonyan és kellő időben kell feldolgozni.

(42)A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 a védelem és biztonság területén odaítélt közbeszerzési eljárásokat hivatott harmonizálni, a tagállamok biztonsági követelményeinek és a Szerződésből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget téve. Az említett irányelv különös rendelkezéseket ír elő a válsághelyzet miatt előállt sürgős helyzetekre vonatkozóan, nevezetesen az ajánlatok beérkezésére rendelkezésre álló rövidebb határidők és a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét. A jelenlegi lőszerellátási válság miatti rendkívüli sürgősség azonban még ezekkel a rendelkezésekkel is összeegyeztethetetlennek bizonyulhat azokban az esetekben, amikor kettőnél több tagállam kíván közös beszerzést folytatni. Egyes esetekben e tagállamok biztonsági érdekeinek biztosítására nem kínálkozik más megoldás, mint egy meglévő keretmegállapodás megnyitása azon tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtt, amelyek eredetileg nem voltak a keretmegállapodás részes felei, még akkor is, ha ezt a lehetőséget az eredeti keretmegállapodás nem írta elő.

(43)Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a szerződés módosításának szigorúan az adott körülmények között feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elvét. E tekintetben a keretmegállapodásban előírt mennyiségek növelése, valamint a keretmegállapodás más tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtti megnyitása révén lehetővé kell tenni a 2009/81/EK irányelvtől való eltérést. Ezekre az ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre a kiegészítő mennyiségek tekintetében ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, mint az eredeti keretmegállapodást megkötő eredeti ajánlatkérő szervre. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie azt is, hogy az eredeti keretmegállapodás feltételeit teljesítő bármely gazdasági szereplő a szóban forgó keretmegállapodás keretében beszállító legyen. Emellett megfelelő átláthatósági intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy valamennyi potenciálisan érdekelt fél megfelelő tájékoztatást kapjon. Annak érdekében, hogy e módosítások korlátozott hatást gyakoroljanak a belső piac zavartalan működésére és megelőzhető legyen a verseny aránytalan torzulása, a keretmegállapodások csak 2025. június 30-ig módosíthatók.

(44)A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 célja, hogy egyszerűsítse a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferére vonatkozó feltételeket, különösen az utólagos ellenőrzésen alapuló általános transzferengedélyek révén, amelyek konkrét címzetteknek meghatározott célból és előre meghatározott termékkör transzferére vonatkoznak, és amelyek esetében nincs szükség előzetes kérelemre. Ugyanakkor a 2009/43/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelező általános transzferengedélyek, illetve az ezen engedélyek hatályának és feltételeinek harmonizálására vonatkozó bizottsági ajánlások egyike sem biztosítja elégséges mértékben a releváns védelmi termékek előállításához szükséges transzfereket.

(45)Az érintett ellátási és értékláncok megrendelésteljesítési idejének lerövidítését igénylő jelenlegi helyzetben szükségesnek tűnik a releváns védelmi termékek transzferének az Unión belüli előzetes engedélyezési kötelezettség alóli mentesítése. Ez a mentesség nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(46)A versenyképesség, az innováció és a reziliencia, valamint a gyártási kapacitások bővítése érdekében az EDTIB-nek köz- és magánfinanszírozáshoz is hozzá kell férnie. A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez című, 2022. február 15-i bizottsági közlemény értelmében fontos, hogy a fenntartható finanszírozással kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek illeszkedjenek az Unió arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy az európai védelmi ipar számára megkönnyítse a finanszírozási eszközökhöz és a beruházásokhoz való megfelelő hozzáférést. Ebben az összefüggésben az EU fenntartható finanszírozási kerete nem akadályozza a védelmi vonatkozású tevékenységekbe történő beruházásokat. Az Unió védelmi ipara létfontosságú hozzájárulást nyújt az Unió rezilienciájához és biztonságához, és ezáltal a békéhez és a társadalmi fenntarthatósághoz. A fenntartható finanszírozási politikákra vonatkozó uniós kezdeményezések keretében a társadalmi fenntarthatósággal összeegyeztethetetlennek minősülnek az olyan vitatott fegyverek, amelyek fejlesztését, gyártását, felhalmozását, felhasználását, transzferét és szállítását uniós tagállamok által aláírt nemzetközi egyezmények tiltják. Az ágazatot a tagállamok szigorú szabályozási ellenőrzésnek vetik alá a katonai és kettős felhasználású termékek transzfere és kivitele tekintetében. Ebben a tekintetben a nemzeti és európai pénzügyi szereplők – például a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények – elkötelezettsége az európai védelmi ipar támogatása mellett határozott jelzés lenne a magánszektor felé. Az Európai Beruházási Banknak (EBB) az egyéb gazdaságfejlesztési és közpolitikai – többek között a kettős átállást érintő – finanszírozási feladatainak teljes körű végrehajtása mellett, valamint az EUMSZ 309. cikkével és az EBB alapokmányával összhangban a kettős felhasználáshoz nyújtott folyamatos támogatáson túl fokoznia kell az európai védelmi ipar és a közös beszerzések támogatását, amennyiben az ilyen beruházások egyértelműen a stratégiai iránytű prioritásainak végrehajtását szolgálják.

(47)A releváns védelmi termékek értékláncában érintett vállalkozások számára hitelfinanszírozást kell nyújtani a gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges beruházások felgyorsítása érdekében. Az eszköznek elő kell segítenie, hogy a lőszerek és rakéták területén az uniós vállalatok finanszírozási eszközökhöz férjenek hozzá. A rendeletnek különösen azt kell biztosítania, hogy a szóban forgó jogalanyoknak és a többi jogalanynak kínált feltételek megegyezzenek, és ennek megfelelően gondoskodik a kifejezetten védelmi jellegű többletköltségek fedezéséről.

(48)A Bizottság a beruházáskönnyítési tevékenységek részeként bevezethet egy kifejezetten erre a célra létrehozott, „Kapacitásbővítési Alap” elnevezésű eszközt. A Kapacitásbővítési Alap közvetlen vagy közvetett irányítással is végrehajtható. A Bizottságnak e tekintetben meg kell vizsgálnia, hogy az uniós költségvetés révén miként lehetne a legmegfelelőbb módon mozgósítani a köz- és magánberuházásokat a szükséges gyors fellendülés támogatása érdekében, például egy lehetséges vegyes finanszírozási eszköz révén, többek között az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 16 létrehozott InvestEU Alap keretében, szoros együttműködésben annak végrehajtó partnereivel. A „Kapacitásbővítési Alap” keretében végzett tevékenységeknek támogatniuk kell a lőszerek és rakéták gyártási kapacitásának növelését azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak arra, hogy az értéklánc egészében több finanszírozás álljon a vállalatok rendelkezésére.

(49)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a munkaprogram és az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek jegyzékének elfogadása, a kiemelt fontosságú megrendelések méltányos és észszerű áron való elfogadása, illetve teljesítése iránti kérelmek által érintett vállalkozásoknak címzett kötelezettségek kibocsátása, valamint a kiemelt fontosságú megrendelések működésére vonatkozó gyakorlati és operatív szabályok meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 17 megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia abban az esetben, ha az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek jegyzékének elfogadásával kapcsolatos, kellően indokolt esetekben a kiemelt fontosságú megrendelés iránti kérelem által érintett vállalkozások számára kötelezettségeket kell kibocsátani a megrendelés méltányos és észszerű áron való elfogadására, illetve teljesítésére vonatkozóan, valamint ha rendkívül sürgős okokból meg kell határozni a kiemelt fontosságú megrendelések működésére vonatkozó gyakorlati és operatív szabályokat.

(50)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a biztonsági válsághelyzet hatásainak kezelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)Ezt a rendeletet az uniós versenyszabályok, különösen az EUMSZ 101–109. cikke és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(52)Emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése szerint az V. cím 2. fejezete nyomán felmerülő működési kiadások az Unió költségvetését terhelik, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat.

(53)Tekintettel a biztonsági válsághelyzet kezelésének sürgősségére, helyénvaló kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. Tekintettel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború közvetlenül veszélyezteti az ellátásbiztonságot, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(54)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 18 (22) és (23) bekezdése alapján a rendeletet egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek alapul szolgálnak a rendelet tényleges gyakorlati hatásainak értékeléséhez. A Bizottságnak – többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb 2024. június 30-ig el kell végeznie az értékelést,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egy sor intézkedést meghatároz és külön költségvetést állapít meg azzal a céllal, hogy sürgősen megerősítse az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: EDTIB) reagálóképességét és arra irányuló képességét, hogy föld-föld és tüzérségi lőszereket, valamint rakétákat (a továbbiakban: releváns védelmi termékek) tudjon időben rendelkezésre bocsátani és szállítani, különösen az alábbiak révén:

a)egy olyan eszköz, amely pénzügyileg támogatja a releváns védelmi termékek gyártására szakosodott uniós ipar megerősítését, többek között azok alkatrészeinek rendelkezésre bocsátása révén (a továbbiakban: az eszköz);

b)a releváns védelmi termékek, alkatrészeik és a megfelelő inputok (nyersanyagok) rendelkezésre állásának azonosítása, feltérképezése és folyamatos nyomon követése;

c)olyan mechanizmusok, elvek és ideiglenes szabályok kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a releváns védelmi termékek időben és tartósan rendelkezésre álljanak az uniós beszerzőik számára.

A Bizottság az e rendelet végrehajtása révén 2024 közepéig elért eredményeknek a 28. cikk szerinti értékelése alapján, amely különösen a biztonsági környezet alakulását vizsgálja majd, mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsa-e az intézkedések alkalmazási idejét, és kijelöljön-e egy megfelelő kiegészítő költségvetést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„nyersanyagok”: a releváns védelmi termékek előállításához szükséges anyagok;

2.„szűk keresztmetszet”: egy olyan fennakadást okozó pont a termelési rendszerben, amely miatt a termelés leáll vagy súlyos mértékben lelassul;

3.„kedvezményezett”: az a szervezet, amellyel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;

4.„pályázó”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy anélküli szervezet, aki vagy amely vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás keretében kérelmet nyújt be;

5.„ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

6.„ügyvezetési struktúra”: a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;

7.„szervezet”: uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog alapján létrehozott és elismert olyan jogalany, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében eljárhat, jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve olyan szervezet, amely az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel;

8.„minősített adat”: bármilyen formájú információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár az Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással létrehozott uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

9.„érzékeny információ”: olyan információ vagy adat, amelyet az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely természetes vagy jogi személy biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

10.„nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetési struktúrája nem társult harmadik országban található;

11.„megrendelésteljesítési idő”: a megrendelés leadása és a megrendelés gyártó általi teljesítése között eltelő időszak;

12.„releváns védelmi termékek”: föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták;

13.„ellátási szempontból kritikus védelmi termékek”: azok a releváns védelmi termékek vagy kulcsfontosságú alkatrészeik vagy nyersanyagaik, amelyeket tudvalevőleg súlyosan érintenek az egységes piac és ellátási láncainak tényleges vagy potenciális működési zavarai, és ezek a zavarok jelentős mértékű tényleges vagy potenciális ellátási hiányt eredményeznek;

14.„vegyesfinanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform keretében – támogatott olyan tevékenység, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat vagy pénzügyi eszközöket ötvözi fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

15.„kiválósági pecsét”: minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, az eszköz keretében pályázati felhívásra benyújtott pályázat megfelelt a munkaprogramban meghatározott valamennyi értékelési küszöbértéknek, de azt a munkaprogramban az adott pályázati felhívásra rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt nem lehetett finanszírozni, és az más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásból kaphat támogatást.

3. cikk

Az eszközhöz társult harmadik országok

Az eszköz – az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban – nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak részvétele előtt, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (társult országok).

II. FEJEZET

AZ ESZKÖZ

4. cikk

Az eszköz céljai

(1)Az eszköz célja az EDTIB hatékonyságának és versenyképességének fokozása annak érdekében, hogy az ipar megerősítése révén támogassa a gyártási kapacitás felfuttatását és a releváns védelmi termékek időben történő szállítását.

(2)Az ipar megerősítése különösen olyan alkalmazkodási folyamatok kezdeményezését és felgyorsítását jelenti, amelyekre a releváns védelmi termékeket érintő ellátási válság által előidézett gyors strukturális változások miatt van szükség. Idetartozik a releváns védelmi termékek ellátási láncai alkalmazkodókészségének javítása és az alkalmazkodási folyamat felgyorsítása, a gyártási kapacitások létrehozása vagy felfuttatása, valamint az érintett védelmi termékek megrendelésteljesítési idejének Unió-szerte történő csökkentése, különösen az érintett jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködés elmélyítésének és kiterjesztésének köszönhetően.

5. cikk

Költségvetés

(1)Az eszköznek az eszköz hatálybalépése és 2025. június 30. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 500 millió EUR.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében megadott pénzügyi keretösszegen belül legfeljebb 50 millió EUR a 21. cikkben meghatározott Kapacitásbővítési Alap keretében vegyesfinanszírozási műveletként felhasználható.

(3)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében elkülönített források azok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 idevágó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság ezeket a forrásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

Amennyiben a Bizottság nem tett közvetlen irányítás keretében jogi kötelezettségvállalást az e bekezdésnek megfelelően átcsoportosított forrásokra vonatkozóan, a megfelelő nem lekötött források visszautalhatók abba az alapba, amelyből azokat az (EU) 2021/1060 rendelet idevágó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett eredetileg átcsoportosították, majd egy vagy több program részére elkülönítették.

(4)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(5)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6)Az eszköz költségvetését az 1. cikk utolsó bekezdésével összhangban meg lehet erősíteni, amennyiben a helyzet ezt szükségessé teszi, vagy ha a rendelet hatályát meghosszabbítják.

6. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1)Az eszközt más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. Egy más uniós program keretében hozzájárulásban részesített tevékenység hozzájárulást kaphat az eszközből is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A tevékenységhez nyújtott hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg a tevékenység összes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban arányosan kiszámítható.

(2)Ahhoz, hogy az eszköz keretében a tevékenységek számára kiválósági pecsétet ítéljenek oda, azoknak a következő feltételek mindegyikét teljesíteniük kell:

a)értékelésükre az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívásban került sor;

b)megfelelnek az említett pályázati felhívás minőséggel kapcsolatos minimumkövetelményeinek;

c)költségvetési korlátok miatt az említett pályázati felhívás keretében nem kapnak finanszírozást.

(3)Amikor a tagállamok az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési terveket terjesztenek elő, lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy olyan intézkedéseket is belefoglaljanak a tervekbe, amelyek ezen eszköz célkitűzéseihez is hozzájárulnak; ez különösen azon intézkedésekre érvényes, amelyek az eszköz keretében közzétett pályázati felhívásra benyújtott, kiválósági pecsétet elnyert pályázatokhoz kapcsolódnak.

(4)A 8. cikk (5) bekezdése az e bekezdéssel összhangban finanszírozott tevékenységekre is vonatkozik.

7. cikk

Az uniós finanszírozás formái

(1)Az eszközt közvetlen irányítással, a 21. cikk szerinti Kapacitásbővítési Alapot pedig az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveken keresztül történő közvetett irányítással kell végrehajtani. Az eszköz a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást, ideértve a vegyesfinanszírozási műveletek keretében biztosított finanszírozási eszközöket is. A vegyesfinanszírozási műveleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet X. címével, az (EU) 2021/523 rendelettel és e rendelet 21. cikkével összhangban kell végrehajtani.

(2)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 193. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az adott tevékenység végrehajtásához releváns és szükséges, a pénzügyi hozzájárulásokból fedezhetők olyan tevékenységek is, amelyeket már a rájuk vonatkozó javaslat benyújtásának időpontja előtt megkezdtek, de nem hamarabb, mint 2023. március 20.

8. cikk

Finanszírozásra jogosult tevékenységek

(1)Kizárólag a 4. cikkben meghatározott célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)Az eszköz a gyártási kapacitásokban és ellátási láncokban azonosított szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló tevékenységekhez nyújt pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy biztosítsa és felgyorsítsa a termelést a releváns védelmi termékekkel való hatékony ellátás és e termékek időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

(3)A finanszírozásra jogosult tevékenységeknek amellett, hogy kizárólag a releváns védelmi termékek, köztük az azokhoz közvetlenül szükséges alkatrészek és nyersanyagok – amennyiben ezek rendeltetése és felhasználása teljes egészében a releváns védelmi termékek gyártására irányul – gyártási kapacitásával függhetnek össze, kapcsolódniuk kell az alábbi tevékenységek legalább egyikéhez:

a)a meglévő gyártási kapacitások optimalizálása, bővítése, korszerűsítése, továbbfejlesztése vagy rendeltetésmódosítása, illetve új kapacitások létrehozása a releváns védelmi termékek vagy azok nyersanyagai és alkatrészei tekintetében – amennyiben ez utóbbiakat közvetlen inputként használják fel a releváns védelmi termékek előállításához –, különösen a gyártási kapacitás növelése vagy a megrendelésteljesítési idő csökkentése céljából, ideértve a szükséges szerszámgépek és bármilyen egyéb szükséges bemeneti anyag közbeszerzését vagy beszerzését is;

b)határokon átnyúló ipari partnerségek létrehozása közös ipari erőfeszítés keretében, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségek vagy az ipari együttműködés más formái révén, ideértve a nyersanyagok és alkatrészek beszerzésének vagy lefoglalásának koordinálását célzó tevékenységeket, amennyiben ez utóbbiakat közvetlen inputként használják fel a releváns védelmi termékek előállításához, valamint a gyártási kapacitásokat és a gyártási tervek összehangolását is;

c)a releváns védelmi termékek, nyersanyagok és azok alkatrészeinek szükséghelyzetre fenntartott sürgős gyártási kapacitásainak kiépítése és rendelkezésre bocsátása, amennyiben ez utóbbiakat közvetlen inputként használják fel a releváns védelmi termékek előállításához, a megrendelt vagy tervezett gyártási volumennek megfelelően;

d)a releváns védelmi termékek tesztelése és adott esetben az elavult termékek felújításának tanúsítása a végfelhasználók általi újbóli használat lehetővé tétele érdekében;

e)a személyzet képzése, átképzése vagy továbbképzése az e cikk a)–d) pontjában említett tevékenységekkel kapcsolatban;

f)a releváns védelmi termékek előállításával vagy rendelkezésre bocsátásával foglalkozó érintett gazdasági szereplők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása az e cikk a)–e) pontjában leírt tevékenységekre irányuló beruházásokhoz kapcsolódóan, a kifejezetten a védelmi iparágnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése révén.

(4)A következő tevékenységek nem jogosultak az eszközből történő finanszírozásra:

a)az alkalmazandó nemzetközi jog által tiltott áruk gyártásával vagy tiltott szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységek;

b)olyan, halált okozó autonóm fegyverek gyártásával kapcsolatos tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban;

c)olyan tevékenységek vagy résztevékenységek, amelyeket más köz- vagy magánforrásokból már teljes mértékben finanszíroznak;

d)olyan tevékenységek, amelyek katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek kapcsán felmerülő kiadásokkal járnak.

(5)A Bizottság az egyes kedvezményezettekkel való megállapodások megkötésekor biztosítja, hogy az eszközből csak olyan tevékenységeket finanszírozzanak, amelyek kizárólag a releváns védelmi termékek gyártási kapacitásaira gyakorolnak kedvező hatást, ideértve az azokhoz közvetlenül szükséges alkatrészeket és nyersanyagokat is, amennyiben ezek rendeltetése és felhasználása teljes egészében a releváns védelmi termékek gyártására irányul.

9. cikk

Finanszírozási arány

(1)Az eszköz a finanszírozásra jogosult tevékenység elszámolható költségének legfeljebb 40 %-át finanszírozza.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, a tevékenység további 10-10 százalékponttal megnövelt finanszírozási arányra jogosult az alábbi feltételek teljesítése esetén:

a)amennyiben a pályázók igazolják, hogy a 10. cikk (4) bekezdésében leírtak szerint hozzájárulnak a tagállamokban vagy társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés létrehozásához;

b)amennyiben a pályázók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tevékenység időtartama alatt előresorolják a releváns védelmi termékek legalább három tagállam vagy társult ország együttműködésén alapuló beszerzés, vagy a beszerzett releváns védelmi termékek Ukrajnába történő transzfere céljából legalább egy tagállam általi beszerzés keretében leadott megrendeléseket. Ez a kötelezettségvállalás minden olyan termék beszerzésére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve támogatásban részesül ezen eszköz keretében.

Ez utóbbi rendelkezéstől eltérve, az eszköz keretében biztosított támogatás a 8. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett tevékenységek elszámolható költségeinek akár 100 %-át is fedezheti.

(3)A kedvezményezettek igazolják, hogy egy tevékenység azon költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból fogják fedezni.

10. cikk

Finanszírozásra jogosult szervezetek

(1)A tevékenységben részt vevő kedvezményezettek az Unióban vagy egy társult országban székhellyel rendelkező – akár állami, akár magántulajdonban lévő – jogi személyek.

(2)A valamely tevékenységben részt vevő kedvezményezetteknek az eszközből támogatásban részesülő tevékenységek céljára használt infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.

(3)Az Unióban vagy egy társult országban székhellyel rendelkező, de egy nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozás csak akkor jogosult arra, hogy az eszköz által támogatott valamely tevékenységben részt vevő kedvezményezett legyen, ha a vállalkozás székhelye szerinti tagállam vagy társult ország által, annak nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott biztosítékokat bocsát a Bizottság rendelkezésére, igazolva, hogy az ilyen vállalkozásoknak egy adott tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem az e rendelet 4. cikkében meghatározott célkitűzésekkel. A biztosítékokkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenységgel összefüggésben intézkedésekre került sor, amelyek biztosítják a következőket:

a)a kedvezményezett képes arra, hogy a tevékenységet végrehajtsa és elérje az eredményeket, a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-how-jára vonatkozó, illetve a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeket és normákat gyengítő mindennemű korlátozás nélkül;

b)az eszközből pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások által előállított termékekre nincs érvényben olyan korlátozás, amelyet nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet hozott; valamint

c)nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek nem férnek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információkhoz vagy minősített adatokhoz, és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy egyéb személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(4)Ha a vállalkozás székhelye szerinti tagállam vagy társult ország célszerűnek tartja, további biztosítékok is kérhetők.

(5)A Bizottság tájékoztatja a 22. cikkben említett bizottságot azokról a vállalkozásokról, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően támogatásra jogosultnak ítél.

11. cikk

Odaítélési feltételek

Minden pályázatot az alábbi egy vagy több kritérium alapján kell értékelni, amelyek azt mérik, hogy az érintett tevékenységek mennyiben járulnak hozzá az ipar megerősítéséhez annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék az EDTIB-t, és fokozzák általános versenyképességét a releváns védelmi termékek tekintetében:

1.Az uniós gyártási kapacitás növelése: a tevékenység hozzájárulása a releváns védelmi termékekkel kapcsolatban a gyártási kapacitások növeléséhez, felfuttatásához, lefoglalásához, korszerűsítéséhez vagy az érintett munkaerő át- és továbbképzéséhez.

2.A megrendelésteljesítési idő csökkentése: a tevékenység hozzájárulása a közbeszerzés szintjén mutatkozó kereslet időben történő kielégítéséhez a megrendelésteljesítési idő csökkentésével, többek között a megrendelések fontossági sorrendjének módosítását célzó mechanizmusokkal.

3.A szűk keresztmetszetek megszüntetése a beszerzésben és a gyártásban: a tevékenység hozzájárulása a beszerzési (nyersanyag és egyéb input) vagy termelési (gyártási képesség) szűk keresztmetszetek gyors azonosításához, valamint haladéktalan és tartós megszüntetéséhez.

4.Reziliencia a határokon átnyúló együttműködés révén: a tevékenység hozzájárulása a különböző tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti, határokon átnyúló együttműködés fejlesztéséhez és működőképessé tételéhez, különösen a kkv-k vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatok kedvezményezettként, alvállalkozóként vagy az ellátási láncban részt vevő más vállalkozásként történő, jelentős mértékű bevonásával.

5.A pályázók igazolják, hogy összefüggés áll fenn a tevékenység és a releváns védelmi termékek legalább három tagállam vagy társult ország általi közös beszerzése nyomán újonnan leadott megrendelések között, különösen, ha arra uniós keretben kerül sor.

6.A tevékenység végrehajtási tervének minősége, ideértve a kapcsolódó folyamatokat és a nyomon követést is.

12. cikk

Munkaprogram

(1)Az eszközt az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 110. cikkének megfelelően egyetlen munkaprogram keretében kell végrehajtani. A munkaprogramokban adott esetben meg kell határozni a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett munkaprogramot végrehajtási jogi aktus útján fogadja el. A végrehajtási jogi aktust a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A munkaprogram a finanszírozási prioritásokat a 13. cikk (1) bekezdésében említett feltérképezéssel összhangban és a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport munkájának figyelembevételével határozza meg.

III. fejezet

Azonosítás és feltérképezés

13. cikk

A szükségletek azonosítása, valamint a kapacitások feltérképezése és nyomon követése

(1)A Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai Védelmi Ügynökséggel a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport keretében folytatott együttműködés alapján feltérképezi az Unióban székhellyel rendelkező, a releváns védelmi termékek ellátási láncain belül működő érintett vállalkozásokat, beleértve például az általuk gyártott releváns védelmi termékek típusát és specifikációit, a kapcsolódó gyártási kapacitásaikat és az ellátási láncban elfoglalt helyüket, és a feltérképezett információkat naprakészen tartja.

E feltérképezés alapján a Bizottság az azonosított vállalkozásokkal szoros együttműködésben folyamatosan nyomon követi gyártási kapacitásukat és ellátási láncaikat, és értékeli arra irányuló általános képességüket, hogy reagálni tudnak-e a piaci kereslet várható alakulására.

(2)A Bizottság a 22. cikkben említett bizottság elé terjeszti és rendszeresen megvitatja vele a feltérképezés, illetve a feltérképezett információk frissítésének eredményeit, az ellátási láncok nyomon követését, valamint az azonosított vállalkozásoknak a piaci kereslet várható alakulására való általános reagálási képességének értékelését. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a nemzeti haderőfejlesztési igazgatók és a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport közötti rendszeres találkozók keretében végzett munkát.

(3)Az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött információk alapján és a (2) bekezdés értelmében folytatott megbeszélések kellő figyelembevételével a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja és rendszeresen frissíti az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az ellátási válsággal összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 22. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(4)A Bizottság az ellátási szempontból kritikus védelmi termékeket szolgáltató vállalkozások székhelye szerinti tagállammal egyetértésben felkérheti e vállalkozást, hogy öt munkanapon belül adjon részletes tájékoztatást a következőkről:

a)az ellátási szempontból kritikus releváns védelmi termékek teljes gyártási kapacitása;

b)e termékek készleteinek jelenlegi állapota és várható alakulása;

c)az Unióban vagy máshol található minden egyes gyártóüzem tekintetében a következő három hónapban várható termelés bármely meglévő ütemterve;

d)az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges bármely további információ.

(5)A nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül a tagállamok adott esetben további olyan információkat is a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amelyek e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükségesek.

(6)A nemzetbiztonsági érdekek és a tagállamok által megkötött megállapodásokból eredő bizalmas üzleti információk védelmének sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam a (3) bekezdésben említett jegyzékben szereplő, ellátási szempontból kritikus releváns védelmi termékek közbeszerzésére, megvásárlására vagy gyártására irányuló intézkedéseket kíván nemzeti szinten elfogadni, erről időben tájékoztatja a Bizottságot.

IV. fejezet

Az ellátás biztonsága

14. cikk

Kiemelt fontosságú megrendelések

(1)Amennyiben legalább három olyan tagállam, amely megállapodást kötött a releváns védelmi termékek együttműködésen alapuló beszerzésére, vagy amely ilyen megállapodás megkötését tervezi, illetve amennyiben egy tagállam, amely a releváns védelmi termékeket azok Ukrajnába történő transzfere céljából szerezte be vagy tervezi beszerezni, súlyos nehézségekkel szembesül az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek hiánya vagy hiányának komoly kockázata miatt a megrendelés vagy a szerződés végrehajtása során, és ezek a nehézségek alááshatják az Unió és tagállamai biztonságát, e tagállamok felkérhetik a Bizottságot, hogy követelje meg valamely vállalkozástól az ellátási szempontból kritikus védelmi termékek megrendelésének elfogadását vagy a megrendelés előresorolását (a továbbiakban: kiemelt fontosságú megrendelés) a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2)A Bizottság egy ilyen felkérésre reagálva az érintett vállalkozás székhelye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően és azzal egyetértésben értesítheti a vállalkozást arról a szándékáról, hogy kiemelt fontosságú megrendelést kíván leadni.

Az erről a szándékról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az intézkedés jogalapjára vonatkozó információkat, meg kell határoznia az érintett terméket, specifikációkat és mennyiségeket, valamint az ütemtervet és a megrendelés teljesítésének határidejét, valamint meg kell jelölnie a kiemelt fontosságú megrendelést alátámasztó indokokat.

A szándék bejelentésétől számított öt munkanapon belül a vállalkozás válaszol a Bizottságnak, és nyilatkozik arról, hogy eleget tud-e tenni a kérésnek, vagy sem. Amennyiben a helyzet sürgőssége szükségessé teszi, a Bizottság erre hivatkozva rövidebb határidőt is kiszabhat a vállalkozás számára a válaszadására.

Amennyiben a vállalkozás elutasítja a kérést, részletes magyarázatot ad a Bizottságnak arról, hogy mivel tudja indokolni az érvényesíteni kívánt kérés elutasítását.

Amennyiben a vállalkozás elfogadja a kérést, úgy kell tekinteni, hogy a megrendelést a Bizottság kérésében leírt feltételek mellett fogadta el az (1) bekezdésnek megfelelően, és a kötelezettségvállalás jogilag kötelező erejűnek számít.

(3)Amennyiben az értesített vállalkozás visszautasítja a kérést, a megrendelést elutasítottnak kell tekinteni. A vállalkozás által felhozott indokok kellő figyelembevételével a Bizottság a vállalkozás székhelye szerinti tagállammal egyetértésben:

a)eltekinthet a kérés teljesítésétől;

b)végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben arra kötelezi az érintett vállalkozásokat, hogy méltányos és észszerű áron fogadják el vagy teljesítsék a kiemelt fontosságú megrendelést.

(4)A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozás által a (2) bekezdés alapján emelt kifogásokat, és megindokolja, hogy az arányosság elvével és a vállalkozásnak az Unió Alapjogi Chartája szerinti alapvető jogaival összhangban miért volt szükség a határozat elfogadására az (1) bekezdésben leírt körülmények fényében.

A Bizottság a végrehajtási jogi aktusban meghatározza a kiemelt fontosságú megrendelés jogalapját, meghatározza a megrendelés teljesítésének határidejét, valamint meghatározza a terméket, a specifikációkat, a mennyiségeket és az egyéb betartandó paramétereket. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy milyen szankciókat fog alkalmazni a 15. cikk értelmében a kötelezettség be nem tartása esetén.

(5)Amennyiben a vállalkozás elfogadta a Bizottság (2) bekezdés szerinti kérését, vagy ha a Bizottság a (3) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el, a kiemelt fontosságú megrendelésnek:

a)méltányos és észszerű árat kell tartalmaznia;

b)elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelemmel szemben.

(6)Amennyiben a vállalkozás elfogadta a Bizottság (2) bekezdés szerinti kérését, vagy ha a Bizottság a (3) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el, a vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálat kellően indokolt az alábbi indokok valamelyike alapján:

a)ha a vállalkozás elégtelen termelési képesség vagy termelési kapacitás miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, még a megrendelés preferenciális kezelése mellett sem;

b)ha a megrendelés elfogadása észszerűtlen gazdasági terhet jelentene, és különös nehézségeket okozna a vállalkozásnak.

A vállalkozásnak minden olyan releváns és megalapozott információt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania, amely lehetővé teszi a felhozott kifogások értékelését.

A vállalkozás által benyújtott indokok és bizonyítékok vizsgálata alapján a Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően módosíthatja végrehajtási jogi aktusát annak érdekében, hogy az érintett vállalkozást részben vagy egészben mentesítse a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei alól.

(7)E rendelet alkalmazásában a kiemelt fontosságú megrendelés tárgyát képező, ellátási szempontból kritikus védelmi termékek transzfere a 2009/43/EK irányelv 4. cikkének (8) bekezdése értelmében nem tekinthető érzékeny természetűnek.

(8)Amennyiben egy, az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás valamely harmadik ország kiemelt fontosságú megrendeléssel kapcsolatos intézkedésének hatálya alá tartozik, erről értesíti a Bizottságot. A Bizottság ezt követően tájékoztatja a bizottságot az ilyen intézkedések meglétéről.

(9)Amennyiben egy vállalkozás a (2) vagy (3) bekezdés alapján elfogadja, vagy köteles elfogadni és előresorolni egy kiemelt fontosságú megrendelést, meg kell védeni a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítésével kapcsolatos szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségtől. A felelősség csak annyiban zárható ki, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megszegése szükséges volt az előírt előresorolás teljesítéséhez.

(10)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a kiemelt fontosságú megrendelések működésére vonatkozó gyakorlati és operatív szabályokat.

(11)A (3) és (10) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az ellátási válsággal összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 22. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

15. cikk

Szankciók

(1)Amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget annak a 14. cikk szerinti kötelezettségének, hogy a kiemelt fontosságú megrendeléseket előresorolja, a Bizottság határozat útján – amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli – kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2)A kényszerítő bírságok összege a kötelezettség nem teljesítésének minden egyes munkanapjára vonatkozóan legfeljebb az előző üzleti év átlagos napi forgalmának 1,5 %-a lehet; ezt a határozatban megállapított időponttól számítják.

(3)A Bizottság a kényszerítő bírság összegét az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve és a jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára tekintettel állapítja meg.

(4)Amennyiben a vállalkozás teljesítette a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozatban foglalthoz képest alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(5)Az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

(6)Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban a jogsértés megszűnésének napján veszi kezdetét. A Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságai által az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében tett bármely intézkedés megszakítja az elévülési időt. Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam adott esetben meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az elévülési idő amiatt nyugszik, hogy a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(7)A Bizottságnak az e cikk értelmében elfogadott határozatok érvényesítésére vonatkozó hatáskörére hároméves elévülési idő alkalmazandó. Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik. A kényszerítő bírságok végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja: a) a kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; b) a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése. Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. A kényszerítő bírság végrehajtására vonatkozó elévülés mindaddig nyugszik, ameddig: a) a kötelezett fizetési haladékot kapott; b) a kifizetés kikényszerítését a Bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

16. cikk

A meghallgatáshoz való jog pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabása esetén

(1)A 15. cikk szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásnak arra, hogy a következőkkel kapcsolatban meghallgatást nyerjen: a) a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve minden olyan szempontot, amellyel szemben a Bizottság kifogást emelt; b) azon intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán adott esetben meg kíván hozni.

(2)Az érintett vállalkozások a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 munkanapnál nem lehet kevesebb.

(3)A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások észrevételt fogalmaztak meg.

(4)Az érintett vállalkozások védekezéshez való jogát minden eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett vállalkozás előre egyeztetett feltételek mellett jogosult betekinteni a Bizottság irataiba, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Az iratbetekintési jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. A betekintési jog semmi esetre nem terjedhet ki a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

17. cikk

Az engedélyezési eljárás felgyorsítása a releváns védelmi termékek időben történő rendelkezésre bocsátása és szállítása érdekében

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártóüzemek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, az inputok Unión belüli szállításával, valamint a végtermékek minősítésével és tanúsításával kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan és kellő időben feldolgozzák. E célból valamennyi érintett nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy e kérelmeket a jogi lehetőségekhez mérten a lehető leggyorsabban kezeljék.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a tervezési és engedélyezési eljárás során a releváns védelmi termékeket előállító üzemek és létesítmények építése és üzemeltetése elsőbbséget élvezzen az adott esettel kapcsolatos jogi érdekek mérlegelése során.

18. cikk

A releváns védelmi termékek gyártásának folytonossága

(1)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy élnek a 2003/88/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eltérések lehetőségével, vagy ösztönözhetik erre a releváns védelmi termékek területén működő vállalatokat annak érdekében, hogy a meghosszabbított műszakok alkalmazása elősegítse a releváns védelmi termékek gyártásának folytonosságát, amennyiben ezt e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek ítélik.

(2)E célból és amennyiben előzetes engedélyre van szükség, valamennyi érintett nemzeti hatóság biztosítja, hogy a jogi lehetőségekhez mérten a lehető leggyorsabban kezeljék azokat a kérelmeket, amelyeket a releváns védelmi termékek területén működő vállalatok nyújtottak be az ilyen eltérések alkalmazását illetően.

19. cikk

Az együttműködésen alapuló beszerzés megkönnyítése a jelenlegi lőszerellátási válság idején

(1)Amennyiben legalább három tagállam megállapodást köt a releváns védelmi termékek együttműködésen alapuló beszerzéséről, és amennyiben az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult jelenlegi válságnak tulajdonítható rendkívüli sürgősség megakadályozza a 2009/81/EK irányelvben meghatározott eljárások bármelyikének a keretmegállapodás odaítélésére történő alkalmazását, az alábbi szabályok alkalmazhatók.

(2)A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv módosíthatja a 2009/81/EK irányelv 21. cikkében előírt eljárások valamelyike alapján odaítélt meglévő keretmegállapodást, hogy annak rendelkezéseit alkalmazni lehessen azokra az ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre is, amelyek eredetileg nem voltak részes felei a keretmegállapodásnak.

(3)A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv a (2) bekezdés alkalmazásához feltétlenül szükséges mértékben lényegesen módosíthatja a meglévő keretmegállapodásban meghatározott mennyiségeket. Amennyiben egy meglévő keretmegállapodásban meghatározott mennyiségek e bekezdés alapján lényegesen módosításra kerültek, az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eseti hirdetmény útján megnyitja a lehetőséget minden olyan gazdasági szereplő számára, amely megfelel a keretmegállapodásban eredetileg megállapított feltételeknek, hogy csatlakozzon a keretmegállapodáshoz.

(4)A (2) és (3) bekezdésben említett keretmegállapodásokra a kiegészítő mennyiségek tekintetében, különösen a tagállamok (1) bekezdésben említett ajánlatkérő szervei között, a megkülönböztetésmentesség elve alkalmazandó.

(5)Azon ajánlatkérő szervek, amelyek az e cikk (2) és (3) pontjában említett esetekben módosítottak egy szerződést, erről hirdetményt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ilyen hirdetmény közzététele a 2009/81/EK irányelv 32. cikkével összhangban történik.

(6)Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem élhet vissza ezzel a cikkel, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

(7)A keretmegállapodások az e cikkben említettek szerint 2025. június 30. után nem módosíthatók.

20. cikk

A védelmi termékek EU-n belüli transzferének megkönnyítése

(1)A 2009/43/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő védelmi termékek tagállamok közötti transzferéhez nincs szükség előzetes engedélyre:

a)a 2009/43/EK irányelv mellékletének harmadik kategóriájában felsorolt lőszerek és gyújtóállító eszközök, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek (az EU katonai listájának harmadik kategóriája – ML3);

b)a 2009/43/EK irányelv mellékletének negyedik kategóriájában felsorolt rakéták, valamint a hozzájuk tartozó berendezések és tartozékok, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek (az EU katonai listájának negyedik kategóriája – ML4).

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés szerinti transzferről tájékoztatás céljából értesíteni kell a származási tagállamot.

(3)Ez a cikk nem érinti a tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek (1) bekezdés hatálya alá tartozó exportjával kapcsolatos mérlegelési szabadságát.

V. fejezet

A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésre alkalmazandó különös rendelkezések

21. cikk

Kapacitásbővítési Alap

(1)Létrehozható egy „Kapacitásbővítési Alap” nevű, vegyes finanszírozási eszköz, amely hitelmegoldásokat javasol a gyártási kapacitások növeléséhez szükséges beruházások fellendítésére, kockázatmentesítésére és felgyorsítására.

(2)A Kapacitásbővítési Alap egyedi célkitűzései a következők:

a)az uniós költségvetési kiadások tőkeáttételi hatásának javítása és magasabb multiplikátorhatás kiváltása a magánfinanszírozás bevonásával;

b)támogatás nyújtása a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés terén nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, valamint az Unió rezilienciájának megerősítése iránti igény kezelése;

c)a releváns védelmi termékek gyártásába történő beruházások felgyorsítása, valamint a köz- és a magánszektorból származó finanszírozás mozgósítása, a teljes uniós védelmi ipari értéklánc ellátásbiztonságának növelése mellett;

d)a 8. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában leírt tevékenységekhez kapcsolódó beruházások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

22. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget a bizottság számára.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben.

23. cikk

Adatbiztonság

(1)A Bizottság az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban 21 foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi az e rendelet végrehajtásával összefüggésben beérkezett minősített adatokat.

(2)A Bizottság már meglévő biztonságos információcsere-rendszereket használ, vagy létrehoz ilyeneket annak érdekében, hogy megkönnyítse az érzékeny információk és a minősített adatok megosztását a Bizottság, a főképviselő, az Európai Védelmi Ügynökség és a tagállamok, a társult országok, valamint adott esetben az e rendeletben meghatározott intézkedések hatálya alá tartozó jogalanyok között. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

24. cikk

Az információk bizalmas kezelése és feldolgozása

(1)Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)A Bizottság és a tagállamok az uniós és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban biztosítják az e rendelet alkalmazása közben megszerzett és létrejött kereskedelmi és üzleti titkok, valamint más érzékeny információk és minősített adatok védelmét, beleértve az ajánlásokat és a meghozandó intézkedéseket is.

(3)A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy megosztott minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

(4)A Bizottság nem oszthat meg semmilyen információt olyan módon, amely lehetővé teszi az adott gazdasági szereplő azonosítását, amennyiben az információ megosztása az adott gazdasági szereplő számára kereskedelmi kárt vagy a jó hírnév megsértését, illetve üzleti titkok nyilvánosságra hozatalát okozhatja.

25. cikk

A személyes adatok védelme

(1)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23 szerint, sem pedig a Bizottságnak és adott esetben más uniós intézményeknek és szerveknek az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 szerint a személyes adatok kezelése tekintetében fennálló kötelezettségeiket, amelyeknek feladataik ellátása során eleget kell tenniük.

(2)A személyes adatok kizárólag olyan esetekben kezelhetők vagy közölhetők, amennyiben ez e rendelet alkalmazásában feltétlenül szükséges. Ilyenkor az esettől függően értelemszerűen az (EU) 2016/679 rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet feltételei alkalmazandók.

(3)Amennyiben a személyes adatok kezelése nem feltétlenül szükséges az e rendeletben meghatározott mechanizmusok teljesítéséhez, a személyes adatokat anonimizálni kell oly módon, hogy az érintett ne legyen azonosítható.

26. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az olyan ellenőrzések képezik, amelyeket többek között az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy szervezetek végeztek az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően a Számvevőszék megvizsgálja az Unió bevételre és kiadásra vonatkozó összes elszámolását.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy társult ország az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján elfogadott határozat révén részt vesz az eszközben, a társult ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

28. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1)Az uniós támogatás kedvezményezettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét, és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközzel, az eszköz alapján végzett tevékenységekkel és az elért eredményekkel kapcsolatban.

(3)Az alap számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

(4)Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, a partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és a figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

29. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság legkésőbb 2024. június 30-ig jelentést készít, amelyben értékeli az e rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtását és azok eredményeit, valamint azt, hogy – különös tekintettel a biztonsági környezet alakulására – meghosszabbítsák-e az intézkedések alkalmazási idejét, és biztosítható lenne-e azok finanszírozása. Az értékelő jelentés a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapul, és azt továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)A Bizottság az értékelő jelentés alapján javaslatokat nyújthat be e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozóan, különösen a releváns védelmi termékek kínálatával kapcsolatos fennálló kockázatok folytatólagos kezelése érdekében.

30. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2025. június 30-ig kell alkalmazni. Ez nem érinti sem az e rendelet alapján kezdeményezett intézkedések folytatását vagy módosítását, sem az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket, sem a 15. cikkel összhangban a Bizottságra ruházott, szankciók kiszabására vonatkozó hatásköröket.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály létrehozásáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Az uniós védelmi iparral kapcsolatos szakpolitika

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 25

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Ez a jogszabály egy sor intézkedést meghatároz azzal a céllal, hogy sürgősen megerősítse az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: EDTIB) reagálóképességét és arra irányuló képességét, hogy föld-föld és tüzérségi lőszereket, valamint rakétákat (a továbbiakban: releváns védelmi termékek) tudjon időben rendelkezésre bocsátani és szállítani, különösen az alábbiak révén:

– egy olyan eszköz, amely pénzügyileg támogatja a releváns védelmi termékeket előállító hadipari vállalatokat a teljes értéklánc mentén;

– a releváns védelmi termékek, alkotóelemeik és kritikus inputjaik feltérképezése és folyamatos nyomon követése az ellátás szempontjából kritikus védelmi termékek azonosítása érdekében;

– mechanizmusok, elvek és ideiglenes szabályok, amelyek megkönnyítik a releváns védelmi termékek rendelkezésre állását a tagállamok számára.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Tárgytalan.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Várt eredmények: Az eszköz hozzá fog járulni az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítéséhez, megkönnyítve alkalmazkodását a piac folyamatban lévő strukturális változásaihoz, és ezáltal hozzájárul a föld-föld és tüzérségi lőszerek és rakéták (releváns védelmi termékek) időben történő rendelkezésre bocsátásához és szállításához. Az Unióban léteznek gyártási kapacitások föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták előállítására. Ezek azonban a békeidőre jellemző mérsékeltebb kereslethez igazodnak, aminek eredményeként a készletek minimális szintűek; a beszállítókat pedig költségtakarékossági okokból globális szinten diverzifikálták, ami függőségeknek teszi ki az Unió védelmi ipari ágazatát. Következésképpen a jelenlegi gyártási kapacitás, valamint a meglévő ellátási és értékláncok nem teszik lehetővé a védelmi termékek biztonságos és időben történő szállítását, és ez a tagállamok szükségleteit sem saját biztonsági követelményeik, sem pedig az ukrán szükségletek további támogatása tekintetében nem fedezi. Az EU pénzügyi hozzájárulásának célja, hogy segítsen számos olyan tevékenységet elindítani, amelyeket sürgősen végre kell hajtani annak biztosítása érdekében, hogy a releváns védelmi termékek időben a tagállamok rendelkezésére álljanak, és le lehessen őket szállítani. Az európai gyártást már csaknem maximális kapacitáson lefoglalják a tagállamok vagy harmadik országok megrendelései, és emiatt az árak folyamatosan emelkednek. Ezért a 173. cikk (3) bekezdésével összhangban további uniós iparpolitikai intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az uniós ipar növelni tudja termelését, csökkenteni tudja a megrendelésteljesítési időt, és kezelje azokat az esetleges szűk keresztmetszeteket, amelyek késleltethetik vagy akadályozhatják a releváns védelmi termékek kínálatát és gyártását.

Várható hatás:

Az 500 millió EUR összegű uniós hozzájárulás megfelelő ösztönzést biztosítana a releváns védelmi termékek gyártásában részt vevő gazdasági szereplők számára, hogy megkezdjék termelési kapacitásuk felfuttatását és/vagy a beruházások megkönnyítését az egész értéklánc mentén. Ez hozzá fog járulni a releváns védelmi termékek megrendelésteljesítési idejének csökkentéséhez és a beruházások megkönnyítéséhez, és így az ipar többet és gyorsabban tud majd termelni. Támogatni fogja továbbá az ipari együttműködést és a nyersanyagok beszerzésének összehangolását.

Következésképpen az eszköz javítani fogja a szóban forgó termékek gyártásában részt vevő európai védelmi ipar versenyképességét. Közép- és hosszabb távon az európai védelmi technológiai és ipari bázisra irányuló további beruházások várhatóan előnyökkel járnak a munkahelyteremtés és a készségfejlesztés tekintetében, valamint növelik az ellátásbiztonságot.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A rövid végrehajtási időre tekintettel az eszköz eredményeit és hatásait visszamenőleges értékelés keretében lehet majd mérni a programvégrehajtás végén.

A Bizottság gondoskodni fog róla, hogy a program végrehajtásával megbízott szervezet kidolgozza a szükséges mutatókat, amelyeket a programvégrehajtás nyomon követéséhez lehet felhasználni. Ezek közé tartoznak majd a következők:

– a releváns védelmi termékek gyártási kapacitásának növelése az EU-n belül;

– a megrendelésteljesítési idő csökkentése;

– azon gazdasági szereplők száma, akik könnyebben hozzáférnek a finanszírozási eszközökhöz;

– a más tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokkal folytatott új, határokon átnyúló együttműködések száma.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A rendelet végrehajtására közvetlen irányítás keretében kerül sor. A Bizottságnak megfelelő szakértőket kell alkalmaznia a végrehajtás eredményes nyomon követése érdekében.

Amint azt a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közlemény (JOIN(2022) 24 final) is kiemelte, a több évtizedes alulfinanszírozottság mind az uniós tagállamok fegyveres erői számára rendelkezésre álló védelmi képességekben, mind az Unió iparában hiányosságokat eredményez. A kereslet széttagoltsága emellett tagállami szinten ipari silók kialakulásához és ennek nyomán ugyanolyan jellegű, de egymással nemigen kompatibilis védelmi rendszerek sokaságához vezetett. A védelmi piac jelenlegi helyzetében, amelyet fokozott biztonsági fenyegetés jellemez, a tagállamok rohamosan növelik védelmi költségvetésüket, és hasonló felszerelések beszerzésére törekednek. Ez a föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták iránti oly mértékű keresletet eredményez, amely túllépi az EDTIB jelenleg békeidőre szabott gyártási kapacitásait. Ebben az összefüggésben jelentős beruházásokra van szükség, a beruházásokhoz pedig a védelmi vállalatok, amelyek általában nem hajtanak végre jelentős önfinanszírozó ipari beruházásokat, kockázatmentesítést és – a szakképzett munkaerőhöz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés terén meglévő szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében – szabályozási támogatást igényelnek. Azáltal, hogy az uniós beavatkozás vissza nem térítendő támogatások révén csökkenti az ipari beruházások kockázatát, a folyamatban lévő strukturális piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé. A javasolt intézkedések továbbá erősíteni fogják az EDTIB rezilienciáját a határokon átnyúló ipari partnerségek és az érintett vállalatok együttműködése révén, az ellátási láncok egyre fokozódó széttagolódásának megelőzésére tett közös ipari erőfeszítések keretében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Tárgytalan.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Az eszköz kiegészíti az olyan tervezett uniós eszközöket, mint az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz, valamint a meglévő uniós programokat, például az Európai Védelmi Alapot, továbbá az olyan uniós védelmi kezdeményezéseket, mint az állandó strukturált együttműködés (PESCO) vagy a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű. Emellett szinergiákat teremt más uniós programokkal is.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Tárgytalan.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

– 2023 és 2025. június 30. között hatályos

– pénzügyi hatás: 2023-tól 2024-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, illetve 2023-tól 2028-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 26

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Megjegyzések

Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban történő közvetlen irányítással kell végrehajtani, a 21. cikk szerinti Kapacitásbővítési Alapot pedig az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveken keresztül történő közvetett irányítással is végre lehet hajtani.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A Bizottság az eszköz 29. cikkével összhangban legkésőbb 2024. június 30-ig értékelő jelentést készít az eszközről, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés értékeli az eszköz keretében végzett tevékenységek hatását és eredményességét. E célból a Bizottság bevezeti a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a releváns adatok gyűjtése megbízható módon és zökkenőmentesen történjen.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A Bizottság teljes felelősséggel tartozna az eszköz végrehajtásáért. A Bizottság az eszközt közvetlen irányítás keretében kívánja végrehajtani (kivéve a Kapacitásbővítési Alapot, amely közvetett irányítással is végrehajtható). A közvetlen irányítási mód alkalmazása egyértelművé teszi a felelősségi köröket (az engedélyezésre jogosult tisztviselők általi végrehajtás), lerövidíti a szállítási láncot (a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez szükséges idő és a kifizetésre fordított idő csökkentésével), elkerüli az összeférhetetlenséget, valamint csökkenti a végrehajtási költségeket (megbízott szervezet híján irányítási díjak sincsenek).

A Bizottságnak a finanszírozási prioritásokat és feltételeket egy többéves munkaprogramban kell meghatároznia. A prioritások meghatározását a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport is segíti munkájával. Létre kell hozni a tagállamok programbizottságát, amelybe meg kell hívni az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét és szakértelmét a bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálat, Katonai Törzsével együtt pedig felkérést kap a bizottságban való részvételre. Az Európai Bizottság a bizottság véleményét követően, a vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadná el a többéves munkaprogramot.

Az eszköz keretében nyújtott finanszírozás az intézkedés költségeinek akár 100 %-át is fedező, vissza nem térítendő támogatás, valamint kölcsönök formájában valósul meg. A Bizottság egyszerűsített költségelszámolási módszereket (pl. egyösszegű átalányokat) alkalmazhat a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése és az erőfeszítéseknek az intézkedések eredményeire való összpontosítása érdekében.

A kifizetési rendszer előkészítése a kedvezményezett javaslatának figyelembevételével történik (annak érdekében, hogy a kedvezményezett elkerülhesse a likviditási problémákat), miközben biztosítja az uniós költségvetés védelmét. A Bizottság mint támogatást nyújtó hatóság – az intézkedések végrehajtásának hiánya, nem megfelelő végrehajtása vagy késedelmek esetén – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását.

A program ellenőrzési stratégiája, beleértve az előzetes és utólagos ellenőrzéseket is, az Európai Védelmi Alap és annak elődjei, az EDIDP és a PADR kapcsán szerzett tapasztalatokra épül.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az eszköz célja a gyártási kapacitás felfuttatásának támogatása.

A kapcsolódó kockázatok a következők: elégtelen költségvetés a tényleges igényekhez mérten, nehéz azonosítani a termelésen belüli szűk keresztmetszeteket, az uniós fegyveres erők szükségletei sürgősebbek a gyártási folyamatokhoz képest. Előfeltétel, hogy az eszköz kiegészítse a Tanács által elfogadott, az uniós fegyveres erők és Ukrajna támogatására irányuló egyéb kezdeményezéseket, valamint a kereslet tagállamok közötti összehangolását.

A Bizottság ezért az Európai Védelmi Alap végrehajtása során szerzett szakértelemre alapozva közvetlen irányítás keretében hajtaná végre az eszközt, egyetlen többéves munkaprogramot dolgozna ki és fogadna el, lerövidítené a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez szükséges időt.

A program költségvetését közvetlen irányítás keretében hajtják végre. A Bizottság vissza nem térítendő támogatások kezelésével kapcsolatos tapasztalatai alapján az eszköz Bizottság általi kontrolljának becsült összköltsége a kezelt kapcsolódó források mintegy 1 %-a.

A várható hibaarány(ok) tekintetében az a cél, hogy a hibaarány a 2 %-os küszöb alatt maradjon. A Bizottság úgy véli, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők felügyelete mellett eljáró, egyértelmű szabályokat alkalmazó és eredményalapú eszközöket megfelelően alkalmazó, képzett (lehetőség szerint a tagállamok védelmi minisztériumaiból toborzott, tapasztalt személyzettel) és megfelelő személyi feltételekkel létrehozott munkacsoportok közreműködésével megvalósuló, közvetlen irányítású programvégrehajtás a hibaarányt a 2 %-os lényegességi küszöb alatt tartja.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendelkezik hatáskörrel az e kezdeményezés alapján támogatott tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére. Az e rendelet alapján kötött megállapodások, beleértve a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat is, rendelkeznek a Bizottság, vagy bármely, a Bizottság által felhatalmazott képviselő közreműködésével ellátott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint az Európai Számvevőszék, az Európai Ügyészség (EPPO) vagy az OLAF által végzett ellenőrzésekről, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor. A Bizottság szükséges biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező tisztviselői helyszíni látogatásokat tehetnek.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 27	EFTA-országoktól 28	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 29	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
		diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
5	13.0105	nem diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM
5	13.0602	diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM

3.2.A lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály finanszírozási forrásai és becsült pénzügyi hatása

3.2.1.A lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály költségvetési előirányzatainak finanszírozási forrásai

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
EDIRPA	157,000	83,000				240,000
Európai Védelmi Alap – kapacitás		174,000				174,000
Európai Védelmi Alap – kutatás		86,000				86,000
Összesen	157,000	343,000				500,000

Ha 2023-ra és 2024-re váratlan költségvetési tartalékok szabadulnának fel, a Bizottság javaslatot terjesztene elő a költségvetési hatóság számára, hogy ezeket a tartalékokat 100 millió EUR-ig rendeljék az Európai Védelmi Alaphoz.

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Biztonság és védelem – 13. klaszter – Védelem

			2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok
13.0602 A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszköz	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	156,000	343,000					500,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)		78,500	171,500	54,950	120,050	75,000	500,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 30
13.0105 A védelmi ipar megerősítését szolgáló eszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3)	1,000	p.m.
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1)+(3)	157,000	343,000					500,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2)+(3)	1,000	78,500	171,500	54,950	120,050	74,000	500,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		1,554	2,500	2,500	2,158	2,158	1,801	12,671
Egyéb igazgatási kiadások		0,233	0,288	0,067	0,067	0,057	0,052	0,764
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	1,787	2,788	2,567	2,225	2,215	1,853	13,435

		2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	158,787	345,788	2,567	2,225	2,215	1,853	513,435
	Kifizetési előirányzatok	2,787	81,288	174,067	57,175	122,265	75,853	513,435

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	1,554	2,500	2,500	2,158	2,158	1,801	12,671
Egyéb igazgatási kiadások	0,233	0,288	0,067	0,067	0,057	0,052	0,764
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	1,787	2,788	2,567	2,225	2,215	1,853	13,435

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 31 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

1,787

2,788

2,567

2,225

2,215

1,853

13,435

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2023	2024	2025	2026	2027	2027 után
□ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		8	13	13	11	11	10
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 32
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		2	3	3	3	3	1
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 33	– a központban
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		10	16	16	14	14	11

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az eszköz 2023-ban történő létrehozásához és az első tevékenységek elindításához 8 teljes munkaidős egyenértékre (8 AD) lesz szükség, beleértve a releváns védelmi termékek ellátási láncában részt vevő gazdasági szereplők feltérképezését és a munkaprogram előkészítését; a tevékenységek végrehajtására pedig 13 teljes munkaidős egyenértékre (10 AD és 3 AST) lesz szükség, majd ez a szám 2028-ra fokozatosan 10 főre (8 AD és 2 AST) csökken, ők a projektek végrehajtásának operatív, pénzügyi és jogi nyomon követését biztosítják majd (beleértve a lezárást is).

Külső munkatársak

2 teljes munkaidős egyenérték (2 SNE), számuk 3-ra (1 AC és 2 SNE) emelkedik, majd 2028-ban 1 főre (1 AC) csökken, aki a projektek végrehajtásának operatív, pénzügyi és jogi nyomon követését biztosítja majd (beleértve a lezárást is).

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Előirányzatok átcsoportosítása az Európai Védelmi Alapból és az EDIRPA-ból, mindkettő az 5. fejezeten belül. Az érintett költségvetési sorok további részletei és az éves átcsoportosítás a 3.2.1. szakaszban.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év 34	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 35
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(2) HL C ., ., . o.

(3) HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 248., 2013.9.18., 1. o. ).

(6) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről ( HL L 312., 1995.12.23., 1. o. ).

(7) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról ( HL L 292., 1996.11.15., 2. o. ).

(8) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről ( HL L 283., 2017.10.31., 1. o. ).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről ( HL L 198., 2017.7.28., 29. o. ).

(10) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(11) A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(12) Például a REACH-rendelet, a CLP-rendelet, a Seveso-irányelv, a RoHS-irányelv, a POP-rendelet, a biocid termékekről szóló rendelet, az ózonrendelet és az F-gázokról szóló rendelet.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(18) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(21) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(25) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(26) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(27) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(28) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(29) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(30) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(31) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(32) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(33) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(34) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(35) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Choose the experimental features you want to try