Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023IP0473

P9_TA(2023)0473 – A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló 2018. évi rendelet digitális egységes piacon történő végrehajtása – Az Európai Parlament 2023. december 13-i állásfoglalása a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló 2018. évi rendeletnek a digitális egységes piacon való végrehajtásáról (2023/2019(INI))

HL C, C/2024/4175, 2024.8.2, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4175/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4175/oj

Date of document:
13/12/2023; szavazás napja
Date of vote:
13/12/2023
Author:
Európai Parlament, Belső Piac és Fogyasztóvédelem Bizottság, Jogi Bizottság, Kulturális és Oktatási Bizottság
Form:
Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:
A kilencedik jogalkotási ciklus
Internal reference:
2023/2019(INI)
Session:
2023-2024
European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat

C/2024/4175

2024.8.2.

P9_TA(2023)0473

A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló 2018. évi rendelet digitális egységes piacon történő végrehajtása

Az Európai Parlament 2023. december 13-i állásfoglalása a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló 2018. évi rendeletnek a digitális egységes piacon való végrehajtásáról (2023/2019(INI))

(C/2024/4175)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

—

tekintettel a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 rendeletre (1) (a továbbiakban: a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet),

—

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvre (2) (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv),

—

tekintettel a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelvre (3),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvre (4) (a továbbiakban: audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

—

tekintettel a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 irányelvre (5),

—

tekintettel az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1128 rendeletre (6) (a továbbiakban: a hordozhatóságról szóló rendelet),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 rendeletre (7) (a továbbiakban: a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet),

—

tekintettel a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 rendeletre (8),

—

tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 30-i bizottsági jelentésre (COM(2020)0766) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0294),

—

tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatályának a szerzői joggal védett tartalmakhoz hozzáférést biztosító audiovizuális és nem audiovizuális szolgáltatásokra való kiterjesztése által gyakorolt hatásokról szóló, 2020. évi bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel a „Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról” című, 2016. májusi bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel „Az online tartalmakhoz való hozzáférésről és az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságáról az online tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférésről és az Unión belüli hívásokról szóló 477. Eurobarométer gyorsfelmérés” című, 2019. évi bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel a „Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról” című, 2020. júniusi bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és III. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozatára,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság véleményeire,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0335/2023),

A.

mivel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet célja, hogy javítsa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogyasztók számára, és megakadályozza az egységes piacon a fogyasztók indokolatlan megkülönböztetését azáltal, hogy négy konkrét célkitűzést követ, melyek a következők: a fogyasztók számára az átláthatóság javítása az egységes piacon a weboldalakhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés lehetővé tétele révén, az egységes piacon az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a fogyasztókkal szembeni indokolatlan eltérő bánásmód megelőzése, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a lakóhelyen, a letelepedési helyen vagy az állampolgárságon alapuló egyéb megkülönböztetésekkel kapcsolatos jogérvényesítés javítása, valamint a vállalkozások jogbiztonságának növelése a határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatban;

B.

mivel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet általános célja annak biztosítása, hogy a gazdasági szereplők – földrajzi elhelyezkedésüktől, állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől függetlenül – azonos módon kezeljék az uniós ügyfeleket (beleértve a fogyasztókat és más végfelhasználókat is);

C.

mivel a Parlament felkérte a Bizottságot annak gondos értékelésére, hogy bevonja-e a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatálya alá azon elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat, amelyek fő tulajdonsága a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más védett tartalomhoz való hozzáférés megadása és azok használata; mivel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet 9. cikke értelmében a Bizottságnak 2020. március 23-ig kellett elvégeznie ezt az értékelést; mivel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatáról szóló bizottsági jelentés megállapította, hogy az audiovizuális tartalmak tekintetében az európai fogyasztók átlagosan az EU-27-ben online elérhető filmek mindössze 14 %-ához férnek hozzá (9), emlékeztet, hogy a hozzáférés tagállamonként igen eltérő, mivel a görögországi fogyasztók az összes uniós tagállamban elérhető összes címnek csak 1,3 %-ához férnek hozzá, míg Németországban a fogyasztók az összes tagállamban elérhető összes filmcím 43,1 %-ához férnek hozzá;

D.

mivel a Parlament 2021. márciusban plenáris vitát tartott a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet értékeléséről, melynek során a Bizottságot több alkalommal is felszólították, hogy fogadjon el jogalkotási javaslatot az audiovizuális szolgáltatásoknak a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatálya alá történő bevonása érdekében; mivel e vita során a Bizottság bejelentette, hogy párbeszédet kíván folytatni az érdekelt felekkel annak meghatározása érdekében, hogy miként lehet előmozdítani az audiovizuális tartalmak jobb forgalmazását az EU-ban, és vállalta, hogy 2022 végéig számba veszi az elért eredményeket, majd döntést hoz a következő lépésekről, és mérlegeli a különböző lehetőségeket, többek között a jogalkotási beavatkozásokat;

E.

mivel folyamatosan növekszik azon fogyasztók száma, akik más tagállamokban kínált audiovizuális tartalmakhoz próbálnak hozzáférni. mivel a Bizottság ezért párbeszédet szándékozik kezdeményezni az érdekelt felekkel a minőségi tartalmak EU-n belüli forgalmazásának elősegítése érdekében; megjegyzi, hogy ez a párbeszéd a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv (10) 7. intézkedése; mivel az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd rávilágított az audiovizuális ágazat területi alapú működésének központi szerepére, és mivel ez az ágazat mind gazdasági, mind kulturális szempontból létfontosságú az EU számára, és létfontosságú az EU kulturális és nyelvi sokszínűségének, valamint médiapluralizmusának megőrzéséhez;

F.

mivel a határ menti régiókban élő vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó polgárok a területi alapú tartalomkorlátozás miatt néha nem férnek hozzá tartalmakhoz az anyanyelvükön, ami korlátozhatja a kulturális tartalmakhoz való hozzáférésüket; mivel a lekérhető tartalmak számának növekedése és az audiovizuális tartalmak fogyasztási szokásainak változása szükségessé teheti az EU tartalomengedélyezéssel kapcsolatos megközelítésének átgondolását;

G.

mivel a tagállamok kihívásokkal és késedelmekkel szembesültek a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet átültetése során;

H.

mivel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletet az átfogó e-kereskedelmi intézkedéscsomag és más kapcsolódó jogszabályok összefüggésében kell figyelembe venni, különösen a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások, a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tekintetében, szem előtt tartva, hogy fellendítheti az európai határokon átnyúló e-kereskedelmet, ami a digitális egységes piac teljes körű működésének előfeltétele;

I.

mivel a szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb védett tartalmak területi alapú tartalomkorlátozásának fenntartása a kulturális sokszínűség biztosításának egyik fő eszköze;

1.

 megállapítja, hogy a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekben kiaknázatlan lehetőségek rejlenek, és hangsúlyozza, hogy ezeket a tevékenységeket elő lehet mozdítani a fennmaradó területi alapú tartalomkorlátozási akadályok felszámolásával, ezáltal biztosítva a belső piac zökkenőmentes működését, és garantálva, hogy minden európai polgár tartózkodási helyétől függetlenül egyenlően férjen hozzá az árukhoz és szolgáltatásokhoz, ugyanakkor még inkább előmozdítva a termékek és szolgáltatások szabad mozgását a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet elveivel összhangban; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a fogyasztók tudatosságát, mivel sok polgár még mindig nincs tisztában a hatályos szabályokkal, ami csökkenti a határokon átnyúló online vásárlásba vetett bizalmat; további intézkedésekre szólít fel az indokolatlan akadályok felszámolása és a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos terhek enyhítése érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piacban rejlő lehetőségeket, felszólít továbbá a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatékonyságának biztosítása érdekében az intézkedések nemzeti szintű végrehajtásának javítására;

2.

 hangsúlyozza a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet fontosságát egy szilárdabb, következetes, hozzáférhető és tisztességes, megkülönböztetéstől és indokolatlan akadályoktól mentes belső piac kiépítésében az EU valamennyi polgára és vállalkozása számára, állampolgárságuktól, lakóhelyüktől vagy székhelyüktől függetlenül; hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni a rendeletben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében, többek között az árukkal és szolgáltatásokkal való határokon átnyúló kereskedelmet támogató jogi keret megerősítése révén;

3.

 megjegyzi, hogy a Bizottság a rendeletben meghatározott határidő után hét hónappal tette közzé a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatát (COM(2020)0766); elismeri, hogy ezt az első felülvizsgálatot a Covid19-világjárvány kezdete előtt végezték, ami azt jelenti, hogy a 2020. évi jelentés nem tükrözi a fogyasztói és kereskedelmi magatartás a világjárvány által kiváltott változásait; emlékeztet a fogyasztói szokások változásaira és az áruk és szolgáltatások online vásárlása iránti növekvő preferenciára, amelyeket a Covid19-világjárvány hatásai tovább erősítettek; elismeri az online tevékenységek, többek között az e-kereskedelem, a digitális szolgáltatások és a távoli helyről történő munkavégzés terén tapasztalható erőteljes növekedést, és hangsúlyozza, hogy olyan stabil és inkluzív digitális egységes piacra van szükség, amely megfelel ezeknek a változó fogyasztói szokásoknak; hangsúlyozza ezért, hogy további következtetéseket kell levonni az e területre vonatkozó új adatok alapján, és fontolóra kell venni különböző kiegészítő intézkedések bevezetését a fogyasztói jogok és élmény javítása céljából, valamint a piac széttagoltságának csökkentése és az indokolatlan akadályok felszámolása érdekében, figyelembe véve azt is, hogy az uniós vállalkozások 12 %-a (11) a világjárvány miatt megkezdte vagy fokozta az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésére irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a felgyorsult digitális transzformáció fényében átfogó módon újra kell értékelni a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletet, többek között annak hatékonyságát, figyelembe véve a Covid19-világjárvány által a fogyasztók és a kereskedők magatartásában kiváltott változásokat is;

4.

 felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák és hajtsák végre a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletet, és többek között megfelelő végrehajtási eszközök biztosításával és a határokon átnyúló együttműködés fokozásával, például egy megerősített Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat révén határozottan lépjenek fel azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek megfosztják a fogyasztókat az egységes piac kínálta előnyöktől; sürgeti a Bizottságot, hogy a szabályok szétaprózódásának elkerülése érdekében erősítse meg a végrehajtást; felhívja a Bizottságot, hogy segítse ezt elő azzal, hogy értékeli a tagállamok által eddig alkalmazott különböző végrehajtási intézkedéseket, és megállapítja, hogy melyek a legarányosabb és leghatékonyabb intézkedések, és legjobb gyakorlatként megosztja ezt az információt, valamint biztosítja, hogy a tagállamok egységes megközelítést alkalmazzanak;

5.

 elismeri az alkalmazandó minimális és maximális bírságok tagállamok közötti és tagállamokon belüli sokféleségét; felhívja a Bizottságot, hogy szorosabban kövesse nyomon, hogy az ilyen eltérések veszélyeztethetik-e a rendelet hatékonyságát és harmonizált alkalmazását;

6.

 hangsúlyozza, hogy szilárdabb adatgyűjtési és -elemzési keretre van szükség a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatásának és hatékonyságának jobb megértéséhez, beleértve a fogyasztói magatartásra és a piaci dinamikára gyakorolt hatását is; megjegyzi, hogy az áruk és szolgáltatások kereskedelmének egyre gyorsabb digitalizálása kiváló lehetőségeket kínál a határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítésére, és a különböző uniós vállalkozások közötti versenynek a fogyasztók javát szolgáló előmozdítására;

7.

 elismeri, hogy a vállalkozások közötti tranzakciókkal összefüggésben a tagállamokban a különböző végrehajtási intézkedések hatékonyságára, arányosságára és visszatartó erejére vonatkozóan további bizonyítékokra van szükség; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletnek a vállalkozások közötti tranzakciókra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra);

8.

 megjegyzi, hogy a válaszadó illetékes hatóságokhoz beérkezett panaszok egyharmada valójában nem tartozott a rendelet hatálya alá, beleértve többek között a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat és a biztosítási szolgáltatásokat, ami azt mutatja, hogy a fogyasztók ezeken a területeken különösen problematikusnak tartják a területi alapú tartalomkorlátozást; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a rendelet hatályának új területekre való kiterjesztéséből, valamint a rendelet és bármely más alkalmazandó jogszabály ismertségének javítását célzó intézkedések bevezetéséből származó lehetséges előnyöket; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az egyéb alkalmazandó jogszabályok végrehajtása során felmerülő hiányosságok nem szándékosan panaszra adhatnak-e okot vagy aggályokat vethetnek-e fel e rendelettel kapcsolatosan;

9.

 megjegyzi, hogy a legtöbb tagállamban az online felületekhez való hozzáférés blokkolása és az átirányítás volt a panaszok leggyakoribb oka; emlékeztet arra, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló új rendelet célja a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat együttműködésének megerősítése, mivel új eljárásokat és megerősített kölcsönös segítségnyújtási és értesítési mechanizmusokat ír elő; kéri, hogy értékeljék ezen új eljárások és mechanizmusok hatékonyságát, fokozzák az együttműködésre irányuló erőfeszítéseket és dolgozzanak ki stratégiákat a panaszok leggyakoribb okainak kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy fokozni kell mind a kereskedőknek, mind a fogyasztóknak szánt figyelemfelkeltő kampányokra irányuló erőfeszítéseket;

10.

 emlékeztet arra, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet tiltja a fogyasztó állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő árdiszkriminációt; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje a mesterséges intelligencia használatának hatását és annak a területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatokkal kapcsolatos fogyasztói tudatosságra gyakorolt lehetséges, például azon hatását, hogy az ilyen gyakorlatokat kevésbé láthatóvá teszi a fogyasztók számára;

11.

 elismeri, hogy a határokon átnyúlóan tevékenykedő ügyfelek bizonyos árkülönbségeket tapasztalhatnak, amelyek a különböző hozzáadottértékadó- (héa-)mértékekkel, valamint a határokon átnyúló kézbesítés magasabb költségeivel indokolhatók; úgy véli azonban, hogy a fogyasztókat nem szabad megakadályozni abban, hogy ugyanazon vagy más szolgáltatók által az egységes piacon kínált versenyképes ajánlatokhoz jussanak;

12.

 elismeri a különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő gyakorlati, szervezési és pénzügyi kihívásokat a kereskedők azon kötelezettségének bevezetésével kapcsolatban, hogy a termékeket a fogyasztó lakóhelye szerinti országba szállítsák; sajnálja, hogy egyes kereskedők megtiltják a szerződési feltételeikben, hogy a fogyasztók saját maguk vegyék át a terméket vagy saját maguk szervezzék meg a kézbesítést, vagy megtagadják a termékek határokon átnyúló csomagkézbesítésre szakosodott szállítási vállalatoknak való elszállítását, ami ellentétes a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet elveivel; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló online értékesítésekre vonatkozó szállítási korlátozások még mindig a vásárlási kísérletek több mint 50 %-át érintik, ami nem tesz jót a fogyasztói elvárásoknak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok működésének megkönnyítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a kereskedők nem akadályozhatják meg a harmadik fél fuvarozási vállalatokat abban, hogy lehetővé tegyék a termékek határokon átnyúló elszállítását a fogyasztókhoz, különösen azokban az esetekben, amikor a kereskedő nem biztosítja ezt a lehetőséget, vagy amikor a kereskedő megtiltja a személyes átvételt a boltban; felhívja ezért a Bizottságot annak elemzésére, hogy milyen mértékben jelent még mindig problémát az online kereskedők számára a megfizethető, határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások megtalálása; úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy még konkrétabban hivatkozzon ezekre a harmadik felek által végzett csomagkézbesítési szolgáltatásokra a rendeletben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok működésének megkönnyítése érdekében;

13.

 elismeri, hogy további munkára van szükség a szabványosítás és az interoperabilitás terén, és hogy a határokon átnyúló csomagkézbesítési rendszerek területén támogatni kell a szabványosítás fokozására és a szolgáltatás általános minőségének javítására irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy tárjon fel a határokon átnyúló csomagkézbesítések szállítási költségei csökkentésének támogatására irányuló további lépéseket;

14.

 tudomásul veszi a vertikális csoportmentességi rendelet (12) felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szelektív forgalmazási megállapodásokkal és a kizárólagos jogokkal kapcsolatos megállapodásokkal ne lehessen visszaélni, ezek ne ássák alá a passzív értékesítéshez való jogot, és ne korlátozzák az áruk és szolgáltatások nemzeti határokon átnyúló szabad áramlását, és ne akadályozzák a fogyasztókat abban, hogy más tagállamokban rendelkezésre álló árukat és szolgáltatásokat vásároljanak, és szélesebb körű és részletesebb elemzést javasol, különös hangsúlyt fektetve e megállapodások kkv-kra gyakorolt hatására; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet passzív értékesítésre vonatkozó megállapodásokról szóló 6. cikkének hatékonyságát, és mérlegeljen további lehetséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a passzív értékesítést korlátozó megállapodások ne akadályozzák a versenyt, a fogyasztók választási lehetőségeit vagy a piac sokszínűségét;

15.

 tudomásul veszi, hogy az EU egyes ágazataiban tartós területi ellátási korlátok vannak, például az ellátási láncban részt vevő magánszereplők (szállítók) által támasztott akadályok, amelyek hatással lehetnek a kiskereskedőkre vagy a nagykereskedőkre, és ezek akadályozhatják vagy korlátozhatják a kiskereskedők vagy nagykereskedők azon képességét, hogy a székhelyüktől eltérő uniós országokban szerezzenek be árukat, és/vagy megakadályozzák őket abban, hogy a székhelyüktől eltérő uniós országokba értékesítsenek (azaz továbbértékesítsenek) árukat, és ez hozzájárulhat a magasabb fogyasztói árakhoz; felhívja a Bizottságot, hogy Unió-szerte folytassa a konzultációkat az érdekelt felekkel; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy foglalkozzon a területi ellátási korlátok versenyellenes hatásával annak érdekében, hogy a fogyasztók számára potenciális előnyökkel járó, teljes mértékben működőképes egységes piac jöjjön létre;

16.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is indokolatlan akadályok állnak fenn az online regisztrációs és fizetési módok terén. emlékeztet, hogy ezek az akadályok azt eredményezik, hogy a határokon átnyúlóan tevékenykedő ügyfelek gyakran nem tudnak regisztrálni a regisztrációt igénylő weboldalakon, vagy nem tudnak fizetni a kért szolgáltatásért anélkül, hogy helyi lakcímmel, egyedi nemzeti fizetési lehetőséggel, vagy helyi telefonszámmal rendelkeznének, ami csökkenti a rendeletnek a helyi vevőkre vonatkozókkal azonos feltételek elvére irányuló célkitűzését; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal és az érdekelt felekkel ezen akadályok kezelése érdekében, és végezzen átfogó elemzést azzal a céllal, hogy a szolgáltatási irányelv elveivel összhangban intézkedéseket javasoljon ezek megszüntetésére, biztosítva, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet elveit a fogyasztók és az ügyfelek érdekében maradéktalanul végrehajtsák;

17.

 emlékeztet arra, hogy a rendelet 1. cikkének (5) bekezdése szerint a rendelet nem érintheti a szerzői jogot; hangsúlyozza, hogy a Parlament a rendelet felülvizsgálatra vonatkozó záradékának megfelelően kérelmezte annak Bizottság általi felmérését, hogy a rendeletet ki kellene-e terjeszteni az olyan elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra is, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy egyéb védett tartalmakhoz való hozzáférés, valamint ezek használatának biztosítása, például szerzői jogi védelem alatt álló művek vagy egyéb védett tartalmak immateriális formában való értékesítése, feltéve, hogy a kereskedő az érintett területek vonatkozásában rendelkezik a szükséges jogokkal (13); emlékeztet a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatának megállapításaira, amelyek szerint az audiovizuális alkotások kínálatának kiterjesztése – többek között az egyéni fogyasztók további engedélyeket nem igénylő, nem várt kéréseire adott válaszként – fellendítené az audiovizuális tartalmak iránti határokon átnyúló keresletet, végső soron fokozná a kulturális sokszínűséget és a tartalmak új közönségek körében történő, határokon átnyúló terjesztését, ezért további elemzést igényel;

18.

 úgy véli, hogy többet kell tenni az alkotások és a műsorok – köztük a meglévő és az új film- és audiovizuális tartalmak – Unión belüli terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében, határokon átnyúlóan tükrözve ezáltal az európai kultúra gazdagságát és sokszínűségét; elismeri e tekintetben az európai koprodukciók támogatásának, a 24 hivatalos uniós nyelven történő szinkronizálásnak vagy feliratozásnak, valamint az alkotások nemzetközi terjesztésének rendkívüli fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy az ágazattal partnerségben tegyen javaslatot egy olyan kezdeményezésre, amely biztosítja, hogy a díjnyertes európai filmek, például a LUX közönségdíj nyertesei Unió-szerte elérhetőek legyenek;

19.

 üdvözli a zene, az e-könyv, a videojáték- és szoftvertermékek és -szolgáltatások katalógusokon átívelő elérhetősége terén elért eredményeket, mind az előfizetési, mind a tranzakcióalapú modellek tekintetében; emlékeztet, hogy a könyvágazatban a területi alapú tartalomkorlátozás a fogyasztók túlnyomó többsége számára nem jelent gondot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az audiovizuális tartalmak és az élő sportesemények katalógusokon átívelő elérhetősége korlátozott mértékben javult, ami hozzájárul a fogyasztók azon észleléséhez, hogy az audiovizuális szolgáltatások ágazatát a legszigorúbb területi alapú tartalomkorlátozás jellemzi; elismeri, hogy a területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatok különösen negatív hatást gyakorolnak a határ menti régiókban élő vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó polgárokra;

20.

 megállapítja, hogy a fogyasztók körében népszerűek a területi alapú tartalomkorlátozások elkerülésére használt különböző eszközök, többek között a jogosult engedélye nélkül hozzáférhetővé tett, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz hozzáférést biztosító eszközök, különösen az audiovizuális tartalmakkal összefüggésben; fontosnak tartja annak elismerését, hogy az audiovizuális szolgáltatási ágazat üzleti modelljeinek a megfizethetőség, a rugalmasság és a tartalom minősége tekintetében való folyamatos korszerűsítése és az új fogyasztói elvárásokhoz való hozzáigazítása hatékonyabb lehet, mint az ilyen eszközök tényleges használatának aláásása;

21.

 elismeri, hogy két rendelet már most is kivételt képez az audiovizuális ágazat területi kizárólagossága alól, nevezetesen a hordozhatóságról szóló rendelet, amely lehetővé teszi az online tartalomszolgáltatásra való előfizetések tagállamok közötti hordozhatóságát, valamint az egyes online közvetítésekre alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlásáról szóló (EU) 2019/789 irányelv, amely Unió-szerte hozzáférést biztosít a hírekhez és az aktuális témákkal foglalkozó műsorokhoz, valamint a teljes mértékben a műsorszolgáltatók által finanszírozott saját produkciókhoz; úgy véli, hogy különösen a hordozhatóságról szóló rendelet jelentős előnyökkel járt azon fogyasztók számára, akik másik tagállamban való ideiglenes tartózkodásuk során továbbra is el szeretnék érni szolgáltatásaikat; tudomásul veszi a hordozhatóságról szóló rendelet alkalmazásáról szóló, 2022. júniusi bizottsági jelentést, amely kifejti, hogy az említett rendelet 4. cikkében meghatározott jogi fikció lehetővé tette a szerzői és szomszédos jogok területi alapú korlátozásainak leküzdését, mégpedig úgy, hogy a jogosultak nem szenvednek el jelentős bevételkiesést; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendeletben is hasonló megközelítést alkalmazzanak;

22.

 üdvözli, hogy a Bizottság végre elindította az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet az audiovizuális tartalmakhoz Unió-szerte történő hozzáféréséről és azok elérhetőségéről, amint azt a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálata, valamint a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó, 2020. decemberi cselekvési terv bejelentette; emlékeztet arra, hogy a párbeszéd célja az volt, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak az audiovizuális tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés és azok elérhetőségének javítása érdekében, és hogy e tekintetben konkrét célokat határozzanak meg; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd eddig nem eredményezett egyértelmű ütemtervet az audiovizuális tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségének és elérhetőségének javítására irányuló részletes lépésekről;

23.

 hangsúlyozza, hogy folyamatban van olyan további intézkedések kidolgozása a sportesemények elérhetőségével és fellelhetőségével kapcsolatban, mint például a piaci alapú iparági kezdeményezések és partnerségek, amelyek még inkább ösztönzik a tartalmakhoz való további és megnövelt hozzáférést és azok fellelhetőségét uniószerte; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondosan értékeljenek minden olyan lehetőséget, amely csökkenti az audiovizuális szolgáltatásokhoz és sporteseményekhez való hozzáférés indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozását, figyelembe véve ugyanakkor az üzleti modellek sokszínűségére gyakorolt lehetséges hatást és a kreatív ágazat számára rendelkezésre álló finanszírozást; rámutat, hogy az audiovizuális és filmművészeti alkotások finanszírozása igen nagy beruházásokat igényel; felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse a Parlamenttel az érdekelt felekkel a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatályának az audiovizuális tartalmakra való esetleges kiterjesztéséről folytatott párbeszédének részletes eredményét, többek között az audiovizuális tartalmak határokon átnyúló fellelhetőségének javítására irányuló konkrét lépéseket és egyedi célokat, tükrözve ezáltal az európai kultúra gazdagságát és sokszínűségét;

24.

 úgy véli, hogy az audiovizuális szolgáltatásoknak a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatálya alá vonása jelentős bevételkiesést eredményezne, veszélyeztetve az új tartalmakba történő beruházásokat, ugyanakkor aláásva a szerződési szabadságot és csökkentve a kulturális sokszínűséget mind a tartalom előállítása, mind annak terjesztése, promóciója és bemutatása terén; hangsúlyozza, hogy e szolgáltatásoknak a rendelet hatálya alá történő bevonása kevesebb értékesítési csatornát eredményezne, ami végső soron a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetne;

25.

 ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan kézzelfogható megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók, különösen a határokon átnyúló régiókban élő vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó polgárok számára a határokon átnyúló, egymástól eltérő katalógusokon átívelően a tartalmakhoz való jogszerű hozzáférést; emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségére, hogy jelentést készítsen a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet értékeléséről; ugyanakkor elismeri, hogy tovább kell vizsgálni az audiovizuális ágazat általános dinamikájára gyakorolt lehetséges hatásokat, biztosítva a gazdasági szereplők számára a fenntartható üzleti modelleket; javasolja, hogy az olyan tényezők miatt, mint a tartalom, a szolgáltatók, az üzleti modellek, a fogyasztói preferenciák, az engedélyezési modellek és az összetett értékláncok sokfélesége, a Bizottság vegyen fontolóra egy, az audiovizuális ágazat egyedi típusait és forgalmazási modelljeit célzó fokozatos megközelítést, és a további lépések megtétele előtt gyűjtsön további bizonyítékokat; ugyanakkor biztosítson reális időkeretet minden olyan lehetséges változtatáshoz, amely lehetővé teszi az audiovizuális szolgáltatók számára, hogy üzleti modelljeiket megfelelően hozzáigazítsák az új szabályokhoz, és biztosítsák a kulturális sokszínűség és a tartalom minőségének megőrzését;

26.

 emlékeztet arra, hogy fontos az európai kultúra gazdagságát és sokszínűségét tükröző európai koprodukciós politika támogatása és az alkotások nemzetközi terjesztésének megerősítése; felhívja a Bizottságot, hogy a MEDIA programon keresztül finanszírozzon audiovizuális alkotások szinkronizálására és feliratozására irányulóan több projektet, és dolgozzon a filmművészeti örökség alkotásaihoz való hozzáférés javításán;

27.

 megjegyzi, hogy az online zenei szolgáltatások (streaming vagy lekérhető szolgáltatások) Unió-szerte széles körben elérhetők, és hogy a főbb zenei streaming szolgáltatások többsége valamennyi uniós tagállamban elérhető, ami tükrözi a zenéhez való határokon átnyúló hozzáférés iránti növekvő fogyasztói érdeklődést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyasztók előtt továbbra is fennállnak bizonyos akadályok, amikor zenei streaming szolgáltatásokhoz férnek hozzá egy másik tagállamban, különösen az alkalmazandó feltételek automatikus módosulása vagy a fizetési mód elfogadása tekintetében;

28.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a vonatkozó jogszabályok harmonizálását, és a digitális egységes piaci stratégia részeként javasolják a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását a határokon átnyúló műveleteket végző kereskedők kockázatainak és költségeinek csökkentése, valamint annak érdekében, hogy több kereskedőt ösztönözzenek áruk vagy szolgáltatások határokon átnyúló szállítására;

29.

 felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a fogyasztók egységes piacon belüli termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatos piaci fejleményeket, különös tekintettel a területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának a közlekedésre, a pénzügyi, az egészségügyi szolgáltatásokra és a távközlésre gyakorolt hatására, többek között annak érdekében, hogy véget vessen a mobilhálózat-üzemeltetők által az EU határ menti régióiban nyújtott szolgáltatások blokkolásának, valamint azok rendeletbe való bevonásának potenciális előnyeire; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a rendelet ezen ágazatokra történő lehetséges kiterjesztésének elemzésekor figyelembe kell vennie ezen ágazatok sajátos jellemzőit és szabályozási kereteit annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt változtatások megvalósíthatók és előnyösek legyenek; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen átfogó konzultációs folyamatot az említett ágazatokban érdekelt felekkel, valamint a fogyasztói érdekképviseletekkel és a tudományos körökkel, hogy összegyűjtse a rendeletnek az említett szolgáltatásokra való esetleges kiterjesztésével kapcsolatos észrevételeket és visszajelzéseket;

30.

 felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy rendszeresen frissítsék és egészítsék ki a nemzeti végrehajtó szervekhez beérkezett panaszokra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy hatékonyabban azonosítsák a fogyasztók számára aggodalomra okot adó lehetséges területeket; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben egy rendszeres tesztvásárlási gyakorlat folytatása és a 2015-ös és 2019-es tesztvásárlási gyakorlatokkal való összehasonlítás segíthetne a továbbra is fennálló problémák azonosításában;

31.

 felhív a digitális egységes piaci stratégia egyéb intézkedéseivel való lehetséges szinergiák teljes körű értékelésére, például a határokon átnyúló e-kereskedelem héája területén bekövetkezett azon változások értékelésére, amelyek 2021. július 1-jén léptek hatályba, és amelyek várhatóan csökkenteni fogják a határokon átnyúló műveleteket végző kereskedők megfelelési költségeit, és ezáltal több kereskedőt ösztönöznek arra, hogy határokon átnyúlóan szállítsanak árukat vagy szolgáltatásokat, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló (EU) 2018/644 rendelettel (14) kapcsolatban, amelynek átláthatóbbá kell tennie a határokon átnyúló díjakat;

32.

 felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a rendelet teljes körű alkalmazására irányuló erőfeszítéseiket, és folytassanak szorosabb együttműködést a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózaton belül;

33.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)   HL L 60. I, 2018.3.2., 1. o.

(2)   HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(3)   HL L 110., 2009.5.1., 30. o.

(4)   HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(5)   HL L 130., 2019.5.17., 82. o.

(6)   HL L 168., 2017.6.30., 1. o.

(7)   HL L 345., 2017.12.27., 1. o.

(8)   HL L 172., 2021.5.17., 1. o.

(9)  COM(2020)0766.

(10)  COM(2020)0784.

(11)   Eurostat, Online sales efforts on the rise due to the pandemic, 2022. április 11.

(12)  A Bizottság (EU) 2022/720 rendelete (2022. május 10.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 134., 2022.5.11., 4. o.).

(13)   Európai Bizottság, „Tanulmány a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet hatályának a szerzői joggal védett tartalmakhoz hozzáférést biztosító audiovizuális és nem audiovizuális szolgáltatásokra való kiterjesztése által gyakorolt hatásokról” , 2020.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/644 rendelete (2018. április 18.) a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról (HL L 112., 2018.5.2., 19. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4175/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Top