Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023IP0134

Az Európai Parlament 2023. május 9-i állásfoglalása az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv végrehajtásáról (2022/2038(INI))

HL C, C/2023/1062, 2023.12.15, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1062/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1062/oj

Date of document:
09/05/2023; szavazás napja
Date of vote:
09/05/2023
Date of debate:
08/05/2023
Author:
Európai Parlament, Belső Piac és Fogyasztóvédelem Bizottság, Kulturális és Oktatási Bizottság
Form:
Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:
A kilencedik jogalkotási ciklus
Internal reference:
2022/2038(INI)
Session:
2023-2024
European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat C

C/2023/1062

2023.12.15.

P9_TA(2023)0134

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása

Az Európai Parlament 2023. május 9-i állásfoglalása az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv végrehajtásáról (2022/2038(INI))

(C/2023/1062)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a tagállamok azon hatáskörére, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. és 167. cikkével összhangban ambiciózus kulturális politikákat dolgozzanak ki az audiovizuális területen,

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (1),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a Bizottság „Iránymutatások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében a »videomegosztóplatform-szolgáltatás« fogalommeghatározásában szereplő alapvető funkció kritériumának gyakorlati alkalmazására vonatkozóan” című, 2020. július 7-i közleményére (3),

—

tekintettel a Bizottság „Iránymutatások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az európai alkotások lekérhető műsorkínálatokon belüli arányának a kiszámítására, valamint a kisszámú közönség, illetve alacsony árbevétel fogalmának meghatározására vonatkozóan” című, 2020. július 7-i közleményére (4),

—

tekintettel a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára, és különösen annak a médiára vonatkozó rendelkezéseire,

—

tekintettel a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájára vonatkozó európai stratégia kidolgozásáról szóló, 2022. április 4-i tanácsi következtetésekre (5),

—

tekintettel az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) nemzeti szabályozó hatóság tagjai között, 2020. december 3-án létrejött egyetértési megállapodásra,

—

tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó, 2022. évi megerősített magatartási kódexre,

—

tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0784);

—

tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Strukturális és Kohéziós Politikák Tematikus Főosztályának „Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv végrehajtása – Az AVMSD 2018. évi felülvizsgálata fő szempontjainak háttérelemzése” című, 2022. novemberi tanulmányára,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezletének a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0139/2023),

A.

mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek (AVMSD) kulcsszerepet kell játszania az európai audiovizuális ökoszisztéma strukturálásában, amelyet a kulturális és nyelvi sokszínűség és a véleménypluralizmus védelmére, valamint az európai audiovizuális médiaszolgáltatások Európai Unión belüli forgalmazásának és előállításának előmozdítására vonatkozó elvek vezérelnek;

B.

mivel az AVMSD legutóbbi, 2018. november 28-án elfogadott felülvizsgálata keretet biztosított a származási ország elvének megerősítéséhez és a fogyasztóknak, különösen a kiskorúaknak és a fogyatékossággal élő személyeknek az online világban való védelme javításához;

C.

mivel a származási ország elvét az uniós jog, különösen az AVMSD 2. cikkének (1) bekezdése rögzíti, és a jogbiztonság biztosítása révén sikeresen fontos pillérnek bizonyult az információk szabad és akadálytalan terjesztése és az audiovizuális médiaszolgáltatások határokon átnyúló nyújtása szempontjából; mivel ez fontos alapot jelent az audiovizuális médiaszolgáltatók védelméhez, és lehetővé teszi az innovatív és kreatív produkciókba történő beruházásokat, valamint az európai audiovizuális alkotások fellelhetőségének javítását;

D.

mivel az AVMSD szerepe az, hogy más szabályokkal, például az (EU) 2019/790 irányelv (6) szerzői jogi rendelkezésével összhangban támogassa az európai kulturális alkotást és kulturális sokszínűséget és azok javára váljon a változó audiovizuális ágazatban, amely méltányos díjazást ír elő a jogosultak számára;

E.

mivel egy olyan, az audiovizuális médiaszolgáltatások számára belső határok nélküli térség létrehozását, amely az általános érdekű célkitűzések magas szintű védelmét is biztosítja, a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható;

F.

mivel az új uniós szintű horizontális jogi rendelkezések szükségessé teszik az audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozó külön jogi kereten belüli összekapcsolódásuk következetes és koherens módon történő tisztázását;

G.

mivel az utóbbi időben jelentősen megnőtt a konfliktusok lehetősége, ezáltal pedig a következetesség és koherencia iránti igény a „digitális évtizedben” uniós szinten elfogadott vagy javasolt jogszabályok, nevezetesen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (7) miatt, amely az audiovizuális tartalom terjesztési és értékláncának szereplőivel foglalkozik, és közvetlenül kapcsolódik az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvhez; mivel az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslatok és a politikai reklámról szóló rendeletjavaslat – amelyek az audiovizuális médiaágazatot közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkoznak – esetében még nyilvánvalóbbak a kapcsolódások;

H.

mivel a médiaszolgáltatók és a videómegosztóplatform-szolgáltatók tulajdoni viszonyaira vonatkozó információknak könnyen, átfogóan és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük, mivel ez kulcsfontosságú a média további koncentrációjának korlátozása szempontjából;

I.

mivel a professzionális uniós audiovizuális médiaszolgáltatások pozitív ösztönzése és népszerűsítése jelentősen hozzájárulhat a dezinformáció és az álhírek elleni globális küzdelemhez; mivel ez hozzájárul a tájékoztatáshoz való jog hatékony érvényesítéséhez és a számos véleményen alapuló nyilvános diskurzus előmozdításához;

J.

mivel számos online platform nem biztosít hozzáférést a médiaszolgáltatók által terjesztett művek közönségadataihoz; mivel azonban ezek az adatok elengedhetetlenek a politikák kiigazításához és a tartalmak létrehozásának támogatásához;

K.

mivel a médiaszabadság és -pluralizmus előfeltételei a független és pártatlan nemzeti és regionális médiaszabályozó hatóságok, ugyanis a független, elszámoltatható és átláthatóan működő médiaszolgáltatás biztosítása révén megvédik a médiumokat a jogosulatlan politikai és kereskedelmi beavatkozásokkal szemben;

L.

mivel a felülvizsgált AVMSD értelmében az ERGA összefogja az audiovizuális szolgáltatások területén működő független nemzeti szabályozó testületek képviselőit, hogy tanácsot adjanak a Bizottságnak az AVMSD következetes végrehajtásával kapcsolatban, valamint hogy megosszák a bevált gyakorlatokat;

M.

mivel az uniós tagállamok több mint felében fennáll annak a kockázata, hogy a médiaszabályozó hatóságok vezetőinek kinevezési eljárásai nem elég hatékonyak a politikai és/vagy gazdasági befolyás kockázatának csökkentésében (8);

N.

mivel az uniós audiovizuális médiában tevékenykedő számos vállalkozás kis- és középvállalkozás is, amelyek különleges biztosítékokat igényelnek annak érdekében, hogy az európai közönségnek szolgáltatások sokszínű palettáját kínálják;

O.

mivel a mindenütt jelen lévő digitális médiaszolgáltatások és az interneten megtalálható információszolgáltatások bősége miatt a médiatudatosság gyermekek és serdülőkorúak, valamint a felnőttek általi elsajátítása nélkülözhetetlen alapkompetencia, amelynek a funkcionális megértés mellett magában kell foglalnia a kritikus (ön)reflexió képességét is a médiahasználati minták tekintetében;

P.

mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírja az EU és annak valamennyi tagállama számára, hogy biztosítsa a hozzáférhetőséghez (9. cikk), a véleménynyilvánítás és a véleményalkotás szabadságához és az információhoz való hozzáféréshez (21. cikk), valamint a kulturális életben való részvételhez (30. cikk) való jogot;

Q.

mivel az AVMSD tagállamok általi átültetésének jelentős késedelme aláássa annak hatékonyságát;

1.

 bírálja mind azt, hogy egyes tagállamokban nincsen meg a kellő hajlandóság arra, hogy időben átültessék az AVMSD-t, mind pedig azt, hogy a Bizottság általánosságban vonakodik attól, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítson, valamint késedelmesen teszi közzé az iránymutatásokat; ösztönzi ezeket a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az AVMSD-t;

2.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átültetés késedelme miatt jelenleg nem teljesen lehetséges teljes körű értékelés;

3.

 emlékeztet a Bizottságnak az AVMSD 33. cikkének második mondata szerinti kötelezettségére, hogy legkésőbb 2022. december 19-ig jelentést kell benyújtania az AVMSD alkalmazásáról, és emlékezteti a tagállamokat az AVMSD 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségükre, hogy ugyanezen időpontig jelentést kell tenniük a Bizottságnak az akadálymentesség terén elért eredményekről; emlékeztet arra is, hogy a Bizottság köteles jelentést tenni az AVMSD 13. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásáról a tagállamok által 2021. december 19-ig benyújtott információk és egy független tanulmány alapján, figyelembe véve a piaci és technológiai fejleményeket, valamint a kulturális sokszínűség célkitűzését; sajnálja, hogy az AVMSD 2014–2019-es időszakban történő alkalmazásáról szóló jelentést nem terjesztették széles körben; megjegyzi, hogy ez a jelentés fontos információkkal szolgál a felülvizsgált AVMSD végrehajtásának teljesítményértékeléséhez;

4.

 elismeri az „európai alkotások” meghatározást, amely az Európa Tanács határokon átnyúló televíziózásról szóló, 1989. május 5-i európai egyezményében szereplő „európai audiovizuális alkotások” fogalmának nyitott és széles körű értelmezése; emlékeztet arra, hogy az európai alkotásoknak az AVMSD-ben szereplő meghatározása nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy részletesebb fogalommeghatározást állapítsanak meg a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók tekintetében; megerősíti, hogy az európai alkotások fogalommeghatározásának többek között az EU-ban előállított alkotások népszerűsítését kell szolgálnia az európai kreatív ökoszisztéma javára; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv szerint a Bizottság az európai média kilátásairól szóló dokumentumot tervez közzétenni a főbb médiatrendek tanulmányozása és a médiapiacokra és üzleti modellekre gyakorolt lehetséges hatásuk elemzése céljából; sajnálja, hogy ez a jelentés végül nem jelenhetett meg időben; kéri a Bizottságot, hogy kizárólag az ERGA-val és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel együttműködésben szerzett tudományos eredmények alapján értékelje az európai alkotások meghatározását, és kellően vegye figyelembe az európai média kilátásairól szóló dokumentumban szereplő, az „európai alkotások” kifejezés jelenlegi alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó adatokat;

5.

 felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok orvoslására és annak érdekében, hogy az AVMSD 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazása során megakadályozzon bármilyen, jogokkal való visszaélést;

6.

 úgy véli, hogy a származási ország elvétől való bármilyen eltérést és a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56–62. cikkében megállapított szabadságát érintő korlátok és korlátozások bevezetését az arányosság, rugalmasság, kiszámíthatóság és megkülönböztetésmentesség biztosítékaira tekintettel kell értékelni;

7.

 felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az AVMSD 3. és 4. cikkében meghatározott eljárásokat annak megállapítása érdekében, hogy azok gyorsabban és hatékonyabban alkalmazhatók-e a származási ország elvének megerősítése érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva az összes érdekelt fél jogait;

8.

 megjegyzi, hogy a különböző környezetekben az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás erejének eltérő szintje továbbra is egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez attól függően, hogy televíziós műsorszolgáltatáson, videomegosztóplatform-szolgáltatáson vagy más online platformszolgáltatásokon keresztül történő lejátszásról van szó; ugyanakkor tudatában van annak, hogy ennek egyik oka az, hogy a jogszabály ahhoz kapcsolódik, hogy a szolgáltató szerkesztői felelősséggel tartozik-e a szolgáltatásért; az AVMSD által biztosított lehetőségek keretében nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz a magas szintű fogyasztóvédelem, a káros tartalommal szembeni védelem, illetve a kiskorúak védelme érdekében valamennyi médiumtípus és lejátszási csatorna esetében;

9.

 hangsúlyozza, hogy az AVMSD hatályát úgy terjesztették ki, hogy az a 28b. cikk alapján bizonyos kötelezettségeket írjon elő a videomegosztóplatform-szolgáltatók számára, mint például megfelelő intézkedések elfogadását a kiskorúak káros tartalmaktól való védelmére, illetve valamennyi felhasználó erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmaktól való védelmére; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e rendelkezések megfelelő végrehajtását;

10.

 emlékeztet arra, hogy az AVMSD értelmében a „videomegosztóplatform-szolgáltatás” fogalommeghatározásában szereplő alapvető funkció kritériumának gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2020. évi bizottsági közlemény szerint a videomegosztóplatform-szolgáltatások olyan audiovizuális tartalmakat szolgáltatnak, amelyeket a nagyközönség egyre nagyobb számban tekint meg, és ugyanez igaz a közösségi médiaszolgáltatásokra is, amelyek az információmegosztás fontos médiumává váltak; emlékeztet továbbá arra, hogy ezen iránymutatások szerint bizonyos közösségimédia-szolgáltatások a videomegosztó platformokra vonatkozó új szabályok hatálya alá tartozhatnak, amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak;

11.

 emlékeztet az AVMSD kiskorúak védelmére vonatkozó kulcsfontosságú rendelkezéseire, különösen a kiskorúak adatainak kereskedelmi kommunikáció céljából történő feldolgozására vonatkozó tilalomra; úgy véli, hogy a határokon átnyúló – különösen a kiskorúak védelmére irányuló – együttműködési intézkedéseket meg kell erősíteni a nemzeti médiaszabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok azon képességének növelése révén, hogy hatékonyan kezeljék az azonosított jogsértéseket, ezáltal biztosítva a gyors és hatékony fellépést, ugyanakkor ösztönözve a köz- és magánszféra érdekelt felei közötti koordinációt a megelőző intézkedések terén; ismételten rámutat az AVMSD 4a. cikke által kínált lehetőségekre, és megismétli, hogy a magatartási kódexek fontos szerepet játszhatnak e tekintetben, figyelembe véve a marketingtechnikák gyors fejlődését;

12.

 felszólítja a tagállamokat, hogy az AVMSD átültetése során biztosítsák, hogy – különösen a végfelhasználók számára – egyértelmű és könnyen érthető legyen, hogy az aktuálisan használt – különösen online – médiumban alkalmaznak-e a kiskorúak káros tartalmakkal szembeni védelmére vagy a nagyközönség egyes jogellenes tartalmakkal szembeni védelmére irányuló intézkedéseket, illetve az AVMSD szerinti tartalomalapú hirdetési korlátozásokat;

13.

 úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó horizontális jogszabályi rendelkezéseket, mint például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit, illetve a társ- és önszabályozás horizontális normáit, mint például a dezinformáció visszaszorítását célzó 2022. évi megerősített gyakorlati kódexben foglalt normákat következetesen úgy kell értelmezni, hogy azok összhangban legyenek az AVMSD célkitűzéseivel; hangsúlyozza, hogy az ágazati jogszabályok és a horizontális jogszabályok közötti jogi következetesség erősítése révén minimálisra kell csökkenteni a különböző szolgáltatók audiovizuális kínálata közötti szabályozási különbségeket; úgy véli, hogy ez jogbiztonságot teremtene a különböző európai jogszabályok tekintetében egy olyan egyértelmű értelmezés révén, amely lehetővé tenné az ágazati jog érvényesülését és továbbra is összhangban lenne az AVMSD célkitűzéseivel és értékeivel, amelyek közé tartozik a független felügyelet, a szerkesztői tartalom védelme, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a kiskorúak védelme, a közbiztonság és a közvédelem, valamint a pluralista és jól működő demokratikus diskurzus, ami magas szintű normák megvalósítását eredményezi;

14.

 hangsúlyozza az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet által kezelt MAVISE adatbázis (9) hasznosságát, amely tájékoztatást nyújt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, a videómegosztó platformokról és azok európai joghatóságáról; további erőfeszítésekre szólít fel az adatbázis hatókörének bővítése és valamennyi érdekelt felhasználó általi használatának megkönnyítése érdekében; kéri, hogy az AVMSD 5. cikkének (2) bekezdését az AVMSD jövőbeli felülvizsgálata során tagállami kötelezettségként fogalmazzák meg;

15.

 felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok jelentései alapján, az ERGA-val együttműködve és a civil társadalom érintett szervezeteivel egyeztetve dolgozzon ki közös minőségi és mennyiségi célokat a fogyatékossággal élő személyeknek szánt akadálymentes szolgáltatások – az európai akadálymentesítési irányelvben (10) a termékek és szolgáltatások tekintetében meghatározott akadálymentesítési követelményeknek megfelelő – továbbfejlesztésének előmozdítása és a szolgáltatások általános akadálymentességének javítása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek az egyértelmű végrehajtási határidőkkel rendelkező ambiciózus céloknak, amelyek az egyes tagállamok akadálymentességgel kapcsolatos tényleges helyzetén alapulnak és figyelembe veszik a legújabb technikai fejleményeket, tartalmazniuk kell egy akadálymentes audiovizuális tartalomra vonatkozó százalékos arányt a hozzáférési szolgáltatások meghatározott típusai esetében; hangsúlyozza, hogy az akadálymentes szolgáltatások terén elért javulásra vonatkozó valamennyi jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és az AVMSD szerinti kötelezettségek tagállamok általi végrehajtásának értékelésekor a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tagállamok „arányos intézkedésekre” vonatkozó értelmezése nem érvényteleníti-e az AVMSD 7. cikkét;

16.

 hangsúlyozza az akadálymentesség elősegítésének (szinkronizálás, feliratozás, audio-narráció és egyéb) fontosságát azon terület valamennyi nyelvén, ahol az audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtják; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy minden tagállamban haladéktalanul kijelöljenek egy könnyen hozzáférhető és nyilvánosan elérhető online kapcsolattartási pontot;

17.

 nagyobb erőfeszítéseket kér az olyan európai alkotások terjesztése terén, amelyek az európai nyelvi sokféleség teljes skáláját reprezentálják, figyelembe véve mind a hivatalos nyelveket, mind a regionális és kisebbségi nyelveket; ezért elengedhetetlennek tartja az audiovizuális médiaszolgáltatások nyelvi terjesztésével kapcsolatos adatok gyűjtését, beleértve a hozzájuk kapcsolódó szinkronizálás, feliratozás vagy audio-narráció nyelvi sokszínűségére vonatkozó információkat is, lehetővé téve a célzottabb fellépést;

18.

 megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia használata lehetőséget kínál az audiovizuális szolgáltatások akadálymentességének növelésére, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezt stratégiai és célzott módon segítsék elő;

19.

 felhívja a Bizottságot, hogy készíttessen a hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozó olyan európai szabványokat, többek között ikonokat, amelyek tiszteletben tartják a meglévő gyakorlatokat, de olyan országokban is használhatók, ahol nincs a minőségre vonatkozóan útmutatás;

20.

 javasolja, hogy a jövőbeli AccessibleEU központ hozzon létre fórumot az európai akadálymentesítési irányelv és az AVMSD által érintett valamennyi érdekelt fél számára, amelyen megoszthatják egymással gyakorlataikat, és együttműködési területeket találhatnak a média akadálymentességének Unión belüli javítása érdekében;

21.

 felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a média akadálymentességének mérése és tagállamok közötti összehasonlítása céljából;

22.

 megjegyzi, hogy a társjogalkotók fontos új elemeket illesztettek be a felülvizsgált AVMSD-be, nevezetesen egy olyan rendelkezést, amely elismeri a tagállamok azon képességét, hogy intézkedéseket fogadjanak el az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások előtérbe helyezésének előmozdítására (7a. cikk), valamint egy olyan rendelkezést, amely védi az audiovizuális médiaszolgáltatások integritását (7b. cikk); kiemeli, hogy biztosítani kell e rendelkezések megfelelő végrehajtását, figyelembe véve az eszközgyártók és a felhasználóiinterfész-szolgáltatók azzal kapcsolatban betöltött kulcsszerepét, hogy lehetővé teszik az emberek számára az audiovizuális médiaszolgáltatások online elérését, felfedezését és megtalálását;

23.

 úgy véli továbbá, hogy a 7a. cikkben foglalt rendelkezéseket tovább lehetne erősíteni, és ösztönzi a tagállamokat, hogy jobban használják ki és aknázzák ki azokat a lehetőségeket, amelyek az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő népszerűsítésében rejlenek; szorgalmazza továbbá, hogy az ERGA segítse az ezzel kapcsolatos harmonizált európai megközelítésre vonatkozó iránymutatások kidolgozását a bevált gyakorlatok elemzése alapján; úgy véli, hogy előre lehetne lépni az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások előtérbe helyezésére vonatkozó kötelezettség előírása irányába, azzal a feltétellel, hogy az általános érdekű tartalom hatóköre és értelmezése harmonizálásra kerül, és az nem ütközik az uniós értékekkel, kellően figyelembe véve az e tekintetben már létező rendszereket és azok további fejlődését;

24.

 ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az általános érdekű szolgáltatások vagy tartalmak szándékosan nem korlátozódnak a közszolgálati médiára, hanem magukban foglalják a kereskedelmi médiaszolgáltatók által nyújtott, a társadalmi, demokratikus és kulturális igények kielégítését célzó szolgáltatásokat vagy tartalmakat is, ezek ugyanis a politikai spektrumon sokszínűbb véleményeket jeleníthetnek meg;

25.

 ösztönzi a tagállamokat, hogy az AVMSD 7b. cikkével összhangban fogadjanak el átfogó és hatékony szabályokat a jelintegritás védelme érdekében az audiovizuális médiaszolgáltatások eléréséhez használt valamennyi releváns online platformon és felhasználói felületen;

26.

 hangsúlyozza a távirányítókon található számgombok fontosságát az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások láthatóságának és megtalálhatóságának biztosításában; megjegyzi, hogy egyes gyártók eltávolították ezeket a gombokat a távirányítóikról, ami veszélyezteti a hagyományos csatornaszámozási rendszereket;

27.

 úgy véli, hogy az AVMSD céljait szolgálja, ha a tagállamok intézkedéseket hoznak az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az európai alkotások előtérbe helyezésének biztosítása érdekében az olyan releváns felhasználói felületekkel és platformszolgáltatásokkal szemben, amelyek az adott tagállam területén kínálják szolgáltatásaikat a felhasználóknak, de maguk nem rendelkeznek ott székhellyel; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy ezek az intézkedések átlátható és objektív kritériumokon alapuljanak; hangsúlyozza, hogy a tagállamok az AVMSD nemzeti jogba való átültetésébe bevonhatnak más típusú médiumokat is, például a rádiót, az online audioszolgáltatásokat vagy a sajtót;

28.

 úgy véli, hogy foglalkozni kell a mesterséges intelligencia audiovizuális médiaszolgáltatásokban való alkalmazásának kérdésével a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és előmozdítása érdekében, beleértve a véleményalkotás, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát;

29.

 helyénvalónak tartja, hogy az európai kvótakövetelmények minimumcélként a jelenlegi szintjükön maradjanak mindaddig, amíg nem merülnek fel olyan bizonyítékok, amelyek más ajánlásokat indokolnának; hangsúlyozza az európai alkotások népszerűsítéséről és terjesztéséről szóló rendelkezések, valamint az ERGA által a tagállamok számára biztosított felfedezhetőségi eszközök fontosságát, valamint ezeknek a helyi audiovizuális alkotásokra és az üzleti ökoszisztémákra gyakorolt közvetlen hatását; felkéri a Bizottságot és az ERGA-t, hogy mozdítsák elő a tagállamok között az ilyen felfedezhetőségi eszközök alkalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, hogy hosszú távon javaslatokat terjesszenek elő valamennyi tagállam által alkalmazandó konkrét intézkedésekre; emlékezteti a tagállamokat, hogy nemzeti szinten túlléphetnek az uniós kvótakövetelményeken;

30.

 kiemeli, hogy az uniós kvótakövetelmények bevezetésének célja az európai kreatív ökoszisztéma előmozdítása volt azáltal, hogy az uniós közönség jobban megismerheti az európai alkotásokat, és több lehetőség van arra, hogy az európai alkotások az egész Unióban eljussanak a nézőkhöz; szükségesnek tartja az uniós kvótakövetelmények végrehajtásának rendszeres nyomon követését, beleértve a hatálya alá tartozó audiovizuális alkotások típusait és a lekérhető szolgáltatásokra megállapított kvóta szerinti mennyiség kiszámítását;

31.

 kiemeli, hogy az AVMSD legutóbbi felülvizsgálata eltérési mechanizmust vezetett be a származási ország elvére vonatkozóan – különösen a 13. cikknek az azonos szolgáltatást nyújtó különböző szereplőkre vonatkozó szabályok közötti jobb egyensúlyt célzó (2) bekezdése alapján –, a kulturális sokszínűség és a nemzeti piacot megcélzó valamennyi szereplő közötti tisztességes verseny biztosítása mellett, valamint stabil és sokszínű európai kreatív ökoszisztémát tartva fenn ezekben az országokban; megjegyzi, hogy 14 tagállam használja ezt a mechanizmust, például a nemzeti alapokhoz való hozzájáruláshoz és a közvetlen beruházásokhoz;

32.

 hangsúlyozza az összehasonlítható adatok hiányát, és megjegyzi, hogy egyes piaci szereplők szerint a rendelkezés alapvető fontosságú lesz az európai audiovizuális ágazat előmozdítására és diverzifikálására irányuló célkitűzések szempontjából, és ösztönözni fogja a kulturális sokszínűséget, ugyanakkor más piaci szereplők kijelentették, hogy ezek az eltérések nemkívánatos hatásokkal fognak járni az egységes piacra nézve, vagy többletköltségeket okozhatnak;

33.

 kiemeli, hogy ennek az értékelésnek átfogóan ki kell terjednie az európai alkotások népszerűsítésére a kis és nagy, regionális, európai és nem európai szolgáltatókat egyaránt magában foglaló, széttagolt európai médiatérben, a kulturális, technológiai és kereskedelmi szempontból releváns aktuális fejleményekről szóló részben, és javaslatokat kell tennie a feltárt problémák megoldására irányuló konkrét intézkedésekre;

34.

 megjegyzi, hogy míg az AVMSD 16. cikkében a televíziós műsorszolgáltatókra vonatkozó kvóták kiszámításából kizárják a híreket, sporteseményeket, játékokat, reklámokat, teletext-szolgáltatásokat és a televíziós vásárlást, addig a lekérhető audiovizuális szolgáltatások esetében nincs ilyen kizárás; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a lekérhető audiovizuális szolgáltatások által kínált műsortípusokat, amelyeket a katalógusokban szereplő és kiemelten elérhetővé tett európai alkotások arányában fejeznek ki, annak biztosítása érdekében, hogy a kvótacél a 16. cikkben foglaltakhoz hasonló célokat érjen el;

35.

 ösztönzi továbbá, hogy az AVMSD pénzügyi kötelezettségekről szóló rendelkezéseinek kiegészítéseként átfogó tanulmányt készítsenek a beruházásösztönző rendszerekre vonatkozó közös uniós szintű minimumkövetelmények lehetőségének, hozzáadott értékének és az európai kreatív ökoszisztémára gyakorolt hatásának értékelésére, figyelembe véve az EU-ban és világszerte bevált gyakorlatokat, valamint a médiapolitika szempontjából kívánatos társadalmi vagy kulturális hatások – például a tehetséggondozás, a társadalmi kötelezettségek, a befogadás, a sokszínűség, a nemek közötti egyenlőség és a környezetvédelem – integrálására összpontosítva;

36.

 úgy véli, hogy kellő időben értékelni kell, hogy az AVMSD 13. cikkének (7) bekezdése szerinti, az európai alkotások lekérhető műsorkínálatokban képviselt arányának kiszámítására vonatkozó iránymutatások alapján egy sorozatévad egy címmel tekinthető-e egyenlőnek, figyelembe véve ennek a filmalkotásokra és televíziós sorozatokra gyakorolt hatását, valamint az európai közönség változatos kulturális kínálattal való ellátására irányuló célkitűzést; úgy véli, hogy emellett azt is értékelni kell, hogy a „kisszámú közönséget elérő”, illetve az „alacsony árbevétellel rendelkező” szolgáltató fogalmának meghatározása kellően egyértelmű-e és lehetővé teszi-e a megfelelő mértékben összehangolt alkalmazást;

37.

 megérti, hogy a kiemelten jelentős események sugárzása és a közönség ezek követésére biztosított lehetősége tekintetében egyes tagállamok az AVMSD 14. cikkének végrehajtása során aránytalan szabályokat fogadtak el a közvetített események mennyisége, a minősített ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások, a minősítési feltételek és azoknak a jelenlegi versenykörnyezetben való általános alkalmassága tekintetében, például az események online elérhetőségével kapcsolatban; felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a szabályok végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelten jelentős események a lehető legtöbb ember számára elérhetőek maradjanak az ingyenesen fogható televíziós közvetítésekben;

38.

 rámutat, hogy az online platformokon elérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtés versenyelőnyt biztosít ezeknek a platformoknak;

39.

 üdvözli, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály (11) szerinti kapuőrök kötelesek megosztani az általuk generált adatok bizonyos részét, és tilos előnyben részesíteniük saját tartalmaikat harmadik felek tartalmaival szemben; úgy véli, hogy ez nem feltétlenül elegendő a tisztességes verseny és a sokszínű audiovizuális médiakörnyezet biztosításához; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegeljen megfelelő intézkedéseket ezen piaci egyensúlyhiányok elkerülése érdekében, biztosítva, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatók képesek legyenek hozzáférni a szolgáltatásaik használatához kapcsolódó valamennyi adathoz;

40.

 hangsúlyozza továbbá, hogy a szükséges adatoknak legalább az érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek számára elérhetőknek kell lenniük annak érdekében, hogy azok meghatározhassák, hogy az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő előtérbe helyezése, illetve a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások műsortárában szereplő európai alkotások előtérbe helyezése megvalósult-e;

41.

 kéri, hogy a lehető legjobban használják ki a társ- és az önszabályozás lehetőségeit, és rendszeresen értékeljék e szabályozás audiovizuális médiaszolgáltatókra gyakorolt hatásait, hogy a lehető legjobb minőséget és hatást lehessen elérni;

42.

 felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban az audiovizuális médiaszolgáltatók számára az online véleményvezérek révén kínálkozó, gyorsan bővülő lehetőségeket, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalok és a fogyasztók védelmére, és teljes mértékben biztosítsa a hirdetések és a saját tartalom egyértelmű és felismerhető elkülönítését; elismeri, hogy az üzleti jellegű kommunikáció mint olyan azonosításának elmaradása egyre nagyobb problémát jelent a verseny szempontjából, és negatív hatással van a kiskorúak és a fogyasztók védelmére;

43.

 felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy lehetőség szerint biztosítsák, hogy az audiovizuális médiaszolgáltató kiléte a felhasználók számára egyértelműen azonosítható legyen – az online csatornát is beleértve –, logó vagy más típusú márkajelzés útján;

44.

 nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék az AVMSD 30. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségüket a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek pénzügyi és humán erőforrásait illetően, tekintettel egyre összetettebbé váló feladataikra, és mozdítsák elő a határokon átnyúló együttműködést; ragaszkodik ahhoz, hogy biztosítani kell az AVMSD által megkövetelt függetlenséget; hangsúlyozza, hogy fontos, hogy az ERGA-nak hatékony eszközök álljanak a rendelkezésére az AVMSD-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követésére, és hogy szankciókat szabhasson ki mulasztás esetén; kéri, hogy az ERGA nagyobb függetlenséggel rendelkezzen, többek között azáltal, hogy a Bizottságtól független, saját titkárságot hoznak létre számára;

45.

 hangsúlyozza, hogy a jövőbeli jogszabályoktól függetlenül a Bizottságnak biztosítania kell az AVMSD és annak célkitűzései következetes és átfogó végrehajtását a tagállamokban, kiemelt figyelmet fordítva annak 30. cikkére, amely minden esetben megköveteli a nemkívánatos fejlemények folyamatos, szoros nyomon követését és az azokra való, időben történő reagálást; kéri, hogy a Bizottság gyorsan cselekedjen, amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv az EU célkitűzéseivel és értékeivel nem összeegyeztethető módon gyakorolja hatásköreit, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és szabadságok megsértésének gyanúja esetén;

46.

 nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy időben adja ki az AVMSD 33a. cikkének (3) bekezdésében előírt iránymutatásokat az egyes tagállamok médiatudatosság fejlesztéséről szóló végrehajtási jelentéseinek hatályáról, hogy e jelentések időben történő benyújtása ne szenvedjen további késedelmet; ismételten kijelenti, hogy az Európai Unióban a médiaszolgáltatások igénybe vevőinek az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikke alapján joguk van az információk megismeréséhez és közléséhez, és emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban nem mindenki gyakorolhatja ezt a jogot, illetve élhet a szabad és sokszínű médiaszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés lehetőségével, ha ahhoz nem társul a médiatudatosság megfelelő oktatása, amely kérdéssel a felülvizsgált AVMSD kifejezetten foglalkozott; hangsúlyozza, hogy a médiatudatosság nem korlátozódhat az eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretszerzésre, hanem annak fel kell vérteznie az embereket az ítéletalkotáshoz, az összetett helyzetek elemzéséhez, valamint a vélemény és a tény közötti különbség felismeréséhez szükséges kritikai gondolkodás képességével;

47.

 megjegyzi, hogy az információk megismeréséhez és közléséhez való joggal, valamint a szabad és sokszínű médiaszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés lehetőségével kapcsolatban felmerülő problémákat bizonyos online platformok túlsúlya sok esetben még jobban elmélyíti; ezért azt javasolja, hogy vegyék fontolóra e platformok megadóztatásának lehetőségét, amelyből finanszírozni lehetne a tagállami médiatudatossági kezdeményezések létrehozását és megerősítését;

48.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)   HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(2)   HL L 303., 2018.11.28., 69. o.

(3)   HL C 223., 2020.7.7., 3. o.

(4)   HL C 223., 2020.7.7., 10. o.

(5)   HL C 160., 2022.4.13., 13. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(8)  A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ által szolgáltatott adatok, 2022. december.

(9)  Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, „MAVISE – Database on audiovisual services and their jurisdiction in Europe” (MAVISE – Adatbázis az audiovizuális szolgáltatásokról és azok joghatóságáról Európában), hozzáférés: 2023. április 3.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1062/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Top