EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.12.

COM(2023) 640 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

2022. ÉVI ÉVES JELENTÉS


A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL,

VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL

2022. ÉVI ÉVES JELENTÉS 
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL

1.Bevezetés

Ez az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyvének (a továbbiakban: (2.) jegyzőkönyv) 9. cikke szerint benyújtott 30. jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról. A jelentés 2018 óta a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatával is foglalkozik, amely fontos szerepet játszik az említett elvek alkalmazásában.

A Covid19-világjárvány miatt 2020 márciusában bevezetett korlátozások feloldását követően 2022-ben normalizálódott a helyzet. Ez a nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatokra is vonatkozik, amelyekben az interakciók többsége a virtuális helyett ismét személyessé vált.

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja – mint mindenhol – a nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatok és a parlamentközi együttműködés terén is éreztette hatását. A nemzeti parlamentek számos véleményben és a COSAC 1 valamennyi ülésén foglalkoztak a háború kérdésével. A nemzeti parlamentek emellett azonban továbbra is a Bizottság fő prioritásaira összpontosítottak, különös figyelmet fordítva a zöld és digitális átállásra, valamint a demokráciával kapcsolatos kérdésekre.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárása is rávilágított a nemzeti parlamentek szerepére. Következtetéseiben szerepel egy, a szubszidiaritásról szóló szakasz, amely számos javasolt intézkedést tartalmaz annak érdekében, hogy biztosítsák a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását az uniós jogszabályokban.

A nemzeti parlamentek is intenzíven foglalkoztak az uniós politikai döntéshozatalban betöltött szerepükkel, valamint azzal, miként lehetne javítani az európai értékek, a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia tiszteletben tartását. A francia elnökség alatt két munkacsoport adott ki következtetéseket ezekről a témákról.

2022-ben a Bizottság megkezdte az előző évben a minőségi jogalkotásra vonatkozóan előterjesztett új kötelezettségvállalások gyakorlati megvalósítását. Ez magában foglalta annak hatékonyabb elemzését és kommunikációját, hogyan vette figyelembe a szubszidiaritás és az arányosság elvét a javaslataiban.

2.A szubszidiaritás és az arányosság elvének az intézmények általi alkalmazása

A Bizottság

A jogalkotás minőségének javítása: a közlemény végrehajtása, felülvizsgált iránymutatások és eszköztár

A Bizottság 2022-ben végrehajtotta a 2021-ben elfogadott, a minőségi jogalkotásra vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokat és eszköztárat 2 , tovább erősítve a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazását. A minőségi jogalkotásról szóló, 2021. évi közleményben 3 bejelentetteknek megfelelően a Bizottság minden politikailag érzékeny és fontos, hatásvizsgálattal kísért javaslathoz következetesen szubszidiaritás-értékelő táblázatot kezdett csatolni. A nyilvános konzultációk már azt is lehetővé teszik, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok egyértelműbben elkülönüljenek egymástól, és pontosabban tükröződjön a hozzájárulásuk.

A Bizottság emellett megerősítette a területi hatásvizsgálatait, és bevezette a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatát 4 annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a különböző uniós régiók és területek szükségleteit és sajátosságait. Ennek megfelelően valamennyi hatásvizsgálat átfogóbb átvilágítási folyamatot foglal magában a bizottsági jogalkotási javaslatok által a különböző uniós területekre – például a határokon átnyúló, vidéki, szigeti, hegyvidéki, legkülső vagy ritkán lakott területekre – gyakorolt jelentős aszimmetrikus hatások azonosítása érdekében. Ez a vizsgálati módszer háromlépcsős folyamat során 5 mutatja be, hogy vannak-e olyan aránytalan területi következmények, amelyek szükségessé teszik a területi hatásvizsgálatot.

A Bizottság 2022-ben emellett megkezdte az „egy be, egy ki” elv teljes körű végrehajtását is, ami azt jelenti, hogy a Bizottság jogalkotási javaslataiból eredő, a vállalkozásokra és a magánszemélyekre háruló új terheket az ugyanazon szakpolitikai területen meglévő terhek csökkentésével ellensúlyozzák. A hatásvizsgálatok valamennyi megfelelési költséget és költségmegtakarítást teljeskörűen és átláthatóan ismertetik. Az „egy be, egy ki” elv keretében a kiigazítási költségeket a lehető legnagyobb mértékben kompenzálják, az igazgatási kiadásokat pedig ugyanazon a szakpolitikai területen a lehető legnagyobb mértékben ellensúlyozzák, figyelembe véve az egyes szakpolitikai területek sajátosságait. Ez az elv összességében arányosabbá tette az uniós szabályozási keretet, a költségek és hasznok szélesebb körű számszerűsítésére ösztönzött, és egyfajta „költségfékként” működött. Ezáltal hozzájárult az emberek és vállalkozások költségeinek minimalizálásához, illetve hasznának maximalizálásához. A terhekről szóló, 2022. évi éves felmérés 6 átlátható módon mutatja be azokat a pozitív eredményeket, amelyeknek köszönhetően az adminisztratív terhek 2022-ben összességében 7,3 milliárd EUR nagyságú összeggel csökkentek.

A jövőállósági platform hozzájárulása az egyszerűsítéshez és a terhek csökkentéséhez

2022-ben a jövőállósági platform 7 – egy magas szintű szakértői csoport, amely segíti a Bizottságot az uniós jogszabályok egyszerűsítésében és a kapcsolódó szükségtelen szabályozási terhek csökkentésében – 10 véleményt 8 fogadott el az éves munkaprogramja alapján. Ezek számos témát öleltek fel, például a pénzügyeket és az adózást, a környezetvédelmet, a zöld és digitális átállást, az áldozatok jogait, az élelmiszer-pazarlást és a biológiai megoldásokat. Több vélemény olyan egyszerűsítési és tehercsökkentési elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek közvetlenül javulást eredményezhetnek helyi és regionális szinten. Ezek közé tartozik például a kormányok interoperabilitási stratégiájáról szóló vélemény 9 , amely egy interoperabilitás-irányítási rendszer megvalósíthatóságának – a vonatkozó hatásvizsgálatokban való – elemzésére szólított fel. A hulladékká vált járművekről szóló irányelv és a gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló vélemény 10 a helyi és regionális szintek javát is szolgálhatja, mivel felkérte az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra a nyilvántartási rendszer teljes körű digitalizálását, valamint egy központi nyilvántartási rendszer és/vagy interoperábilis rendszerek telepítését vagy a nyilvántartási rendszerek tagállamok közötti és azokon belüli kompatibilitásának és koordinációjának biztosítását. A digitális és zöld átállás közötti összekapcsolhatóságról szóló vélemény 11 kiemelte továbbá a stratégiai előrejelzés hatékonyabb felhasználásának, valamint többek között az adatokhoz való, a jobb széles sávú infrastruktúra és irányítás révén megvalósuló jobb hozzáférésnek a fontosságát.

A Régiók Bizottságának RegHub hálózata 12 megosztotta az uniós politika végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait, amelyekre a platform támaszkodhatott a véleményei megalkotása során. A RegHub hálózat a platform éves munkaprogramjához is hozzájárult azáltal, hogy helyi és regionális szinten érdeklődésre számot tartó témákat javasolt 13 . A hálózat 2022-ben pedig benyújtotta „A 21. századi infrastruktúra 21. századi szabályai” című különjelentést 14 . E jelentés középpontjában a közlekedés, valamint a digitális és zöld infrastruktúra előtt álló olyan akadályok leküzdése állt, amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatok az infrastrukturális projektek megvalósítása során szembesülnek. Ismertette a regionális és helyi hatóságok véleményét az akadályokról és a lehetséges beruházási megoldásokról, amelyek kulcsfontosságúak a zöld és digitális átállás elősegítése, valamint a zöld megállapodás, a digitális évtized, illetve a fenntartható és intelligens mobilitás uniós célkitűzéseinek elérése szempontjából.

Hatásvizsgálatok

A Bizottság a szakpolitikai és jogalkotási javaslatokhoz készített valamennyi hatásvizsgálat esetében elemzi a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelést. Ezeket az elemzéseket a Szabályozói Ellenőrzési Testület független minőség-ellenőrzésnek veti alá 15 . A Testület 2022-ben 70 hatásvizsgálatot vizsgált meg, míg 2021-ben ez a szám 83 volt.

A szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelés értékelése során a határokon átnyúló szempontok különös jelentőséggel bírnak, például a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelvre irányuló javaslat 16 esetében. A hatásvizsgálat kiemelte, hogy a szervezett bűnözés kezelésére irányuló egyéni tagállami erőfeszítések nem elegendőek a szervezett bűnözői csoportok határokon átnyúló jellegének kezeléséhez. Ennek az az oka, hogy az EU-ban működő bűnözői csoportok 70 %-a több mint három tagállamban tevékenykedik, és az EU belső piacán elrejti és visszaforgatja a bűncselekményekből származó vagyont 17 .

Ami e javaslat arányosságát illeti, ez a hatásvizsgálati elemzés arra összpontosított, hogy az intézkedések milyen mértékben arányosak a tagállamokra nehezedő teherrel. Az elemzés megvizsgálta a tagállamok önszerveződési szabadságába való lehetséges beavatkozást, valamint a hatékonyság és az alapvető jogokba való beavatkozás közötti egyensúly megteremtését. Arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt intézkedések által a szükséges erőforrások és a nemzeti keretek kiigazításának szükségessége tekintetében a tagállamokra gyakorolt hatást felülmúlják az azzal kapcsolatos várt előnyök, hogy a hatóságok jobban nyomon követhetik és azonosíthatják, befagyaszthatják, kezelhetik és elkobozhatják a tiltott vagyoni eszközöket.

Értékelések és célravezetőségi vizsgálatok

A szubszidiaritás és az arányosság azokban az értékelésekben és célravezetőségi vizsgálatokban is alapvető fontosságú szempont, amelyek azt értékelik, hogy az uniós szintű fellépés elérte-e a várt eredményeket a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték tekintetében.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022-ben 10 jelentős értékelést, köztük 2 célravezetőségi vizsgálatot ellenőrzött. Az értékelések azt is segítenek felmérni, hogy az uniós fellépés idővel továbbra is megfelel-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

Például a szennyvíziszapról szóló irányelv értékelése 18 megállapította, hogy az irányelv továbbra is hozzáadott értéket képvisel a tisztán nemzeti szabályozáshoz képest, mivel ez az egyetlen olyan jogi eszköz, amely biztosítja a talajvédelem környezeti feltételeinek uniós szintű keretét az iszap uniós mezőgazdasági földterületeken való biztonságos felhasználása érdekében. Meghatározza a szennyezéscsökkentés minimális szintű harmonizációját, és csökkenti az iszap mezőgazdasági hasznosításához kapcsolódó környezeti és egészségügyi kockázatokat. Az értékelés arról tanúskodik, hogy bár számos tagállam szigorúbb szabályokat fogadott el, az irányelvben meghatározott minimális környezetvédelmi szint szolgált a nemzeti szabályozás alapjául más tagállamokban és azokban a tagjelölt országokban, ahol az irányelvben foglalt minimumkövetelményeket még nem érték el. Az irányelv ezért teljes mértékben összhangban volt a szubszidiaritás és az arányosság elvével.

Az Európai Parlament 19

Az Európai Parlament 2022-ben 249 beadványt kapott a nemzeti parlamentektől a (2.) jegyzőkönyv értelmében. Ezekből a beadványokból 34 volt indokolt vélemény 20 és 215 volt egyéb észrevétel (olyan beadvány, amely nem vet fel aggályokat a szubszidiaritással kapcsolatban). Összehasonlításképpen 2021-ben az Európai Parlament 227 beadványt kapott, amelyből 24 volt indokolt vélemény.

2022-ben Nacho Sánchez Amor (S&D, Spanyolország), illetve Karen Melchior (Renew, Dánia) volt a Jogi Bizottság (JURI) szubszidiaritásért felelős állandó előadója az első, illetve a második félévben. A Bizottság 2022-ben hozzájárult a COSAC 37. 21 és 38. 22 féléves jelentéséhez a parlamenti ellenőrzés szempontjából releváns uniós eljárások és gyakorlatok alakulása terén.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata továbbra is segíti az Európai Parlamentet abban, hogy a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos szempontokat beépítse a munkájába. 2022-ben 45 kiinduló értékelést készített a Bizottság hatásvizsgálatairól 23 , 1 átfogó elemzést a minőségi jogalkotásra vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokról 24 , 6 utólagos európai végrehajtás-értékelési tanulmányt, 20 végrehajtási értékelést, 4 „végrehajtás a gyakorlatban” elemzést (beleértve a Bizottság éves munkaprogramját ellenőrző kiadványt), 4 részletes gördülő ellenőrzőlistát és 1 további tanulmányt. Az uniós hozzáadott értéket illetően 2 jelentés készült az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekről, 2 értékelés az uniós hozzáadott értékről, 5 elemzés a meglévő uniós szakpolitikák hozzáadott értékéről, illetve készült 3 egyéb kiadvány.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) – illetékes munkacsoportjaival együtt – 2022-ben is figyelemmel kísérte a Tanács és az Európai Tanács által az előző években a szubszidiaritás és az arányosság elvére vonatkozóan elfogadott következtetések tényleges végrehajtását. Idetartoznak az egységes piaci menetrend további megvalósításáról szóló európai tanácsi következtetések 25 , valamint az alábbiakról szóló tanácsi következtetések: „Jobb szabályozás – a versenyképesség és a fenntarthatóság biztosítása, inkluzív növekedés” 26 , a szabályozási tesztkörnyezetekről és a kísérleti záradékokról mint olyan innovációbarát, időtálló és reziliens szabályozási keret eszközeiről szóló tanácsi következtetések, amelyek kezelik a digitális kor diszruptív kihívásait 27 , valamint az „Adattechnológiák a jobb minőségi jogalkotás érdekében” című tanácsi következtetések 28 .

A Szerződés alapján fennálló kötelezettségei mellett a Tanács folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat a jogalkotási javaslatokra vonatkozó nemzeti parlamenti véleményekről is. 2022-ben a Tanács Főtitkársága 32, a (2.) jegyzőkönyv alapján kapott indokolt véleményt és 152, a politikai párbeszéd keretében kiadott véleményt továbbított 29 .

A Régiók Bizottsága

A Régiók Bizottsága 2022-ben folytatta a szubszidiaritással, arányossággal és minőségi jogalkotással kapcsolatos munkát a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó prioritások 30 alapján. Ezek közé tartoznak a következők: az uniós jogszabályok minőségének további javítása, a területi hatások jobb előrejelzése és az aktív szubszidiaritás elvének előmozdítása 31 . Ezt a Régiók Bizottsága a régiók és városok helyzetéről szóló 2022. évi éves jelentésének 32 megállapításai is alátámasztották, amelyek hangsúlyozták a szubszidiaritás elvének fontosságát az EU kohéziós politikájában, valamint azt, hogy a Régiók Bizottsága kulcsszerepet játszik a szubszidiaritásról szóló vita előmozdításában az Európa jövőjéről szóló konferencián.

A szubszidiaritás és az arányosság elvének ellenőrzése

A Régiók Bizottsága 2022-ben 23 véleményt adott ki jogalkotási javaslatokról, 31 véleményt más dokumentumokról vagy témákról, továbbá 8 állásfoglalást adott ki. Közülük 24 tartalmazott a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfelelésre vonatkozó külön utalást vagy konkrét ajánlásokat e megfelelés javítására. Emellett 7 állásfoglalás foglalkozott a szubszidiaritás és az arányosság kérdéseivel, beleértve az Európa jövőjéről szóló konferenciáról (2022. január) és a konferencia eredményeiről és nyomon követéséről (2022. június) szóló állásfoglalásokat, valamint a Bizottság 2023. évi munkaprogramjáról (2022. június és november–december) szóló 2 állásfoglalást.

A Régiók Bizottságának „Minőségi jogalkotás és aktív szubszidiaritás” irányítócsoportja 2022-ben 4 kiemelt szubszidiaritás-ellenőrzési témát 33 és 5 további javaslatot jelölt meg „szintén relevánsnak” az ellenőrzés szempontjából 34 . Ebben az időszakban a Régiók Bizottsága szubszidiaritás-ellenőrzési hálózatának tagjai 20 hozzászólást küldtek a Régiók Bizottságának. Az év végére a Régiók Bizottsága elfogadta az azonosított és már közzétett kezdeményezések többségét, vagy folyamatban volt az azokkal kapcsolatos vélemények kidolgozása.

Aktív szubszidiaritás és minőségi jogalkotás a tágabb uniós kontextusban

Az Európa jövőjéről szóló konferencián a Régiók Bizottsága támogatta az „aktív szubszidiaritás” koncepcióját, különösen az arra vonatkozó javaslataival, hogy miként lehetne „az aktív szubszidiaritást alkalmazni annak érdekében, hogy jobban bevonják a parlamenteket, régiókat és városokat az uniós szakpolitikák kialakításába”. Ez a hozzájárulás többek között a következőket szorgalmazta: a Régiók Bizottsága által kidolgozott szubszidiaritásértékelő táblázat szisztematikus használata, átláthatóbb és szélesebb körű területi hatásvizsgálatok az uniós jogszabályok által a városokra és régiókra gyakorolt hatás értékeléséhez, valamint a szubszidiaritás alkalmazása az uniós kormányzási folyamatokra, például az európai szemeszterre. A Szerződés reformja esetén a Régiók Bizottsága azt kérte, hogy a nemzeti/regionális parlamentek és/vagy a Régiók Bizottsága kapjanak kezdeményezési jogot uniós jogszabályok előterjesztésére vagy eltörlésére, és azt javasolta, hogy az arányosság elve ugyanolyan jogi státuszt kapjon, mint a szubszidiaritás elve.

A Régiók Bizottsága küldöttségének és a Régiók Bizottsága akkori elnökének, Apostolos Tzitzikostasnak (az Európa jövőjéről szóló konferencia demokráciával foglalkozó munkacsoportjának „szubszidiaritás” előadója) észrevételei e tekintetben hozzájárultak a konferencia kulcsfontosságú ajánlásának, konkrétan a 40. sz. javaslatnak a megfogalmazásához, amely kimondja, hogy „[a]z aktív szubszidiaritás és a többszintű kormányzás az EU működésének és demokratikus elszámoltathatóságának kulcsfontosságú elve és alapvető jellemzője” 35 . A 40. sz. javaslat azt javasolja, hogy „[m]eg kell reformálni a Régiók Bizottságát, hogy magában foglalja a régiók, valamint a városok és települések közötti párbeszéd megfelelő csatornáit, nagyobb szerepet biztosítva neki az intézményi struktúrában, amennyiben területi hatással bíró ügyekről van szó”, és kimondja, hogy „[a] szubszidiaritás valamennyi uniós intézmény által közösen elfogadott meghatározásának szisztematikus alkalmazása segíthet annak tisztázásában, hogy a döntéseket európai, nemzeti vagy regionális szinten kell-e meghozni”.

Ezen ajánlások nyomán 2022. november 11-én Valenciában (Spanyolország) került sor a 10. szubszidiaritási konferenciára 36 . Šefčovič, a Bizottság alelnöke (videóüzenetben) és Ferreira biztos részvételével, valamint az európai parlamenti képviselők jelenlétében a konferencia következtetéseket fogadott el az „aktív szubszidiaritás” koncepciójának – amely az EU minőségi jogalkotási programjának központi eleme – további előmozdítása, illetve a helyi és regionális szint tényeken alapuló és időtálló uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulásának megerősítése érdekében. A konferencia résztvevői szorgalmazták, hogy az aktív szubszidiaritás általánosan érvényesüljön a vonatkozó uniós kormányzási folyamatokban, illetve a Régiók Bizottsága aktívabb szerepet kapjon a szubszidiaritás ellenőrzésében, és a Szerződés reformja esetén jogalkotási funkciót töltsön be a kulcsfontosságú területi politikákban.

A Régiók Bizottsága 2022-ben folytatta a minőségi jogalkotással kapcsolatos tevékenységeinek fejlesztését, amelyek közül néhányat a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel partnerségben hajtott végre, nevezetesen a jövőállósági platform, a RegHub hálózat és a Bizottságnak a 2022 májusában elfogadott „A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért” című európai parlamenti jelentéshez 37 való hozzájárulása révén. A RegHub hálózat hozzájárult két, a jövőállósági platform keretében szervezett, az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációhoz, amely információval szolgált a jövőállósági platformnak a Régiók Bizottsága előadói által kidolgozott két véleményéhez.

A Régiók Bizottsága Elnöksége 2022 júniusában létrehozta a minőségi jogalkotással és aktív szubszidiaritással foglalkozó új irányítócsoportot (BRASS-G), amely hivatalosan 2022. november 11-én kezdte meg munkáját, és felváltotta a korábbi szubszidiaritási irányítócsoportot. A Karl-Heinz Lambertz (BE/PES), a Régiók Bizottsága volt elnöke által vezetett csoport célja, hogy „integráltabb és egyszerűbb RB-irányítást” biztosítson a minőségi jogalkotás területén – beleértve a szubszidiaritás ellenőrzését – a Régiók Bizottsága által végzett munka koherenciájának, láthatóságának és hatásának, valamint az intézményközi kapcsolatoknak a megerősítése érdekében. Az Elnökség azzal bízta meg a BRASS-G-t, hogy vizsgálja meg az uniós jogszabályok által a vidéki területekre gyakorolt területi hatás értékelésének központi szerepét azzal a céllal, hogy kidolgozzák a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatára vonatkozó megközelítést a Régiók Bizottsága számára.

Az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága 2022-ben hozott néhány ítéletet a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról.

Először is, a Bíróság tisztázta a szubszidiaritás elvének hatályát, amely elv az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése szerint csak azokon a területeken alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az Unió kizárólagos hatáskörébe. A kérdés az általános feltételrendszerről szóló rendelettel 38 szemben két tagállam által benyújtott jogi kifogással összefüggésben merült fel.

A Bíróság megállapította, hogy az olyan rendeletek, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében az uniós költségvetés megállapítására és végrehajtására vonatkozó eljárást meghatározó költségvetési szabályokat tartalmaznak, az Uniónak a működésére vonatkozó hatásköre gyakorlásához tartoznak, amelyet jellegénél fogva csak maga az Unió gyakorolhat. Arra a következtetésre jutott, hogy a szubszidiaritás elve ilyen esetben nem alkalmazandó 39 . Következésképpen a Bizottság nem volt köteles továbbítani rendeletjavaslatát a (2.) sz. jegyzőkönyv alapján a nemzeti parlamenteknek.

A Törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy a szubszidiaritás elve alkalmazandó az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszer létrehozásáról szóló rendeletre 40 , mivel az részben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkén alapul, és ezért nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe 41 .

A Törvényszék ismét kifejtette, hogy a szubszidiaritás elve egyrészt egy negatív tesztből (annak vizsgálata, hogy a kitűzött célokat a tagállamok nem tudják egyedül megfelelően megvalósítani), másrészt egy pozitív tesztből áll (annak vizsgálata, hogy a célkitűzések a nagyságrendjük vagy hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók). Ez a két elem végső soron két különböző nézőpontból foglalkozik ugyanazzal a kérdéssel, miszerint uniós vagy nemzeti szinten kell-e fellépni a célkitűzések elérése érdekében 42 .

Másodszor, az általános feltételrendszerről szóló rendelet megtámadása miatt a Bíróságnak az arányosság elvéről is határoznia kellett. A Bíróság rámutatott arra, hogy az uniós jogalkotó számára széles mérlegelési jogkört kell biztosítani nemcsak a politikai, gazdasági és szociális döntéseket igénylő területeken meghozandó intézkedések jellegét és hatályát illetően, hanem bizonyos mértékig az alapvető tények megállapítása tekintetében is.

Ebben az esetben nem nyert bizonyítást, hogy az uniós jogalkotó túllépte volna az e tekintetben számára biztosított széles mérlegelési jogkört annak vizsgálatakor, hogy enyhíteni kell-e a jogállamiság elveinek megsértéséből esetlegesen eredő súlyos kockázatokat 43 , vagyis az Unió hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő kockázatokat. A Törvényszék emellett elutasította azt az érvet, amely szerint az elfogadandó intézkedések megválasztását és hatályát meghatározó kritériumok nem kellően pontosak. Különösen azt állapította meg, hogy a meghozott intézkedések legyenek szigorúan arányosak az uniós költségvetés vagy a pénzügyi érdekek feltárt megsértésének hatásával. E megfontolások alapján a Törvényszék elutasította az arányosság elvének állítólagos megsértésére vonatkozó érveket, valamint az összes többi jogalapot 44 .

3.A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus nemzeti parlamentek általi alkalmazása

Áttekintés

A Bizottság 2022-ben 32 indokolt véleményt 45 kapott a nemzeti parlamentektől 46 . Ez a szám jelentősen magasabb, mint az előző három évben (2019–2021), és kétszerese a 2021-ben kapott véleményeknek (lásd az alábbi ábrát). E növekedés ellenére a Bizottság megállapította, hogy számos indokolt vélemény nem a szubszidiaritás megsértésével kapcsolatos egyértelmű bírálaton, hanem inkább a nemzeti körülmények elemzésének vélt hiányán alapul.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi Bizottság hivatali ideje alatt (2019. december óta) az előző két ciklushoz (2009–2014 és 2014–2019) képest eddig egyértelműen csökkent az indokolt vélemények száma és a vélemények teljes száma.

2022-ben a 39 nemzeti parlament vagy kamara közül 13 adott ki indokolt véleményt (a 2021. évi 7 és a 2020. évi 8 nemzeti parlamenthez vagy kamarához képest) 10 tagállamban. A messze a legtöbb indokolt véleményt a svéd Riksdag adta ki, és 14 indokolt véleménye az összes vélemény több mint 40 %-át teszik ki. 2022-ben indokolt véleményt adott még ki a cseh Poslanecká sněmovna (4), a francia Sénat (4), a dán Folketing (2), valamint a cseh Senát, a német Bundesrat, a holland Eerste Kamer, a magyar Országgyűlés, az ír Houses of the Oireachtas (a két kamara közös indokolt véleményt adott ki), a holland Tweede Kamer, a bolgár Narodno Sabranie és a finn Eduskunta (mindegyik 1-1).

A 2022-ben kapott 32 indokolt vélemény 24 különböző javaslatra vonatkozott (lásd az 1. mellékletet). Csak 4 javaslat esetében érkezett egynél több indokolt vélemény, és egyik esetében sem érkezett 5-nél több. A beérkezett 32 véleményből 5 az európai választási jog reformjára irányuló európai parlamenti javaslathoz, 4 az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslathoz, 2 pedig a gázpiacokról és a hidrogénről szóló felülvizsgált irányelvre 47 és rendeletre 48 irányuló javaslathoz kapcsolódik. A többi indokolt vélemény mindegyike más-más bizottsági javaslatra vonatkozott. A Bizottságnak a 2019 és 2024 közötti időszakra 49 vonatkozó hat kiemelt területét tekintve a legtöbb indokolt vélemény „az európai demokrácia megerősítése” és az „európai zöld megállapodás” elnevezésű prioritáshoz kapcsolódik.

A következő 3.2. szakasz az egynél több indokolt véleményt kapott javaslatok kiemelt eseteit tárgyalja.

Kiemelt esetek

Az európai választási jog reformjára irányuló javaslattal 50 kapcsolatban, amelyet az Európai Parlament terjesztett elő az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése alapján, a Bizottság indokolt véleményt kapott a svéd Riksdagtól, a dán Folketingtől, a holland Eerste és Tweede Kamertól, valamint egy közös véleményt az ír Houses of the Oireachtas mindkét kamarájától. 2017 óta egyetlen egyedi javaslattal kapcsolatban sem érkezett olyan sok indokolt vélemény, amely ennyi szavazatot (8) eredményezett volna, bár ez még mindig jóval elmaradt a sárga lapos eljárás küszöbértéktől 51 .

A svéd Riksdag szerint az Európai Parlament javaslatában meghatározott célokat maguk a tagállamok jobban el tudnák érni. Ennek az az oka, hogy az uniós választásokra vonatkozó svéd szabályok hasonlóak a nemzeti választásokra vonatkozó szabályokhoz, ismertek a választók számára, és segítenék a meglévő szabályok megbízhatóságába vetett bizalom fenntartását. Mind a svéd Riksdag, mind a dán Folketing kifejtette, hogy a nemzeti gyakorlatok és hagyományok figyelembevétele érdekében nemzeti szinten kell szabályozni a politikai pártok belső szervezését és a választási kampányok működését. A Folketing hasonló álláspontot képviselt a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentésével kapcsolatban. Az ír Houses of the Oireachtas kijelentette, hogy a javaslat nem indokolja – minőségi és mennyiségi mutatókkal –, hogy a tagállamok miért nem tudnák kielégítően elérni a célkitűzéseit. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, mivel nem bizonyítja, hogy az eredményeket uniós szinten jobban el lehetne érni, és így beavatkozhat egy nemzeti hatáskörbe tartozó területre.

Ezen indokolt vélemények mellett a cseh Poslanecká sněmovna a cseh kormánynak a rendelettervezettel kapcsolatos számos fenntartását támogatta a keretálláspontjában, és a javasolt rendelkezések többségével kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg. Különösen a következőket ellenezte: a választójogi korhatár 16 évre, a választásokon való indulás alsó korhatárának pedig 18 évre történő csökkentése, a levélszavazás lehetőségének bevezetése az európai parlamenti választásokon, szigorú kvóták bevezetése vagy a jelöltlistákon a nők és férfiak felváltva történő szerepeltetése a nők képviseletének támogatása érdekében, páneurópai választókerület létrehozása, valamint egy új választási testület létrehozása. A cseh Senát a szubszidiaritás elvével kapcsolatban javasolt változtatások némelyikével kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg 52 . Ezzel szemben a német Bundesrat a javaslatot széles körűen támogató véleményt adott ki a politikai párbeszéd részeként.

„Az európai demokrácia megerősítése” elnevezésű prioritás vonatkozásában az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra 53 irányuló javaslattal kapcsolatban 4 indokolt vélemény és 8 vélemény érkezett a politikai párbeszéd keretében, köztük egy saját kezdeményezésű vélemény a javaslat közzététele előtt.

Indokolt véleményében két kamara is úgy vélte, hogy nem tartják tiszteletben a nemzeti kulturális hagyományokat. A magyar Országgyűlés úgy vélte, hogy a javasolt rendelet nagy fokú harmonizációhoz vezetne, amit indokolatlannak tart, tekintettel a tagállamok eltérő hagyományaira és a médiapiac nyelvi és kulturális sajátosságok miatti széttagoltságára. A német Bundesrat kifogásolta a tagállamok kulturális szuverenitásába és a hatályos német szabályozásba való túlzott beavatkozást (a médiaszabályozás a Länder – a szövetségi tartományok – hatáskörébe tartozik). Nem értett egyet továbbá azzal, hogy az európai médiaszabályozásnak belső piaci jogalapja legyen. Ezenkívül a francia Sénat azzal érvelt az indokolt véleményében, hogy a vélemények sokféleségének biztosítása nem alapulhat gazdasági kritériumokon, és megkérdőjelezte a javasolt jogszabály jogalapjának megválasztását és hozzáadott értékét. A dán Folketing úgy vélte, hogy tekintettel a határokon átnyúló elemek korlátozott voltára, a médiát nemzeti szinten lehetne jobban szabályozni. A dán Folketing véleményének kivételével valamennyi indokolt vélemény jelezte, hogy egy irányelv megfelelőbb jogi eszköz lett volna, mint egy rendelet.

A politikai párbeszéd részeként kiadott vélemények némelyike megismételte a fent említett, a kulturális kérdésekkel kapcsolatos nemzeti hatáskörökbe való beavatkozással és a rendelet mint jogi eszköz választásával kapcsolatos kifogásokat, ugyanakkor több további nézetet is megfogalmaztak. Az ír Houses of the Oireachtas például azt javasolta, hogy jobban összpontosítsanak a digitális jártasságra. A holland Eerste Kamer szorgalmazta, hogy foglalják bele az újságírók munkafeltételeire és munkahelyi biztonságára vonatkozó minimumszabályokat, hogy a szabadúszó újságírók kevésbé legyenek kiszolgáltatottak. A cseh Poslanecká sněmovna és a cseh Senát kételyeinek adott hangot a jogalappal kapcsolatban, és felszólított a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület hatáskörének tisztázására. Az olasz Camera dei Deputati javasolta annak tisztázását, hogy a nemzeti hatóságok elfogadhatnak-e egyedi intézkedéseket a tisztán nemzeti vagy helyi piaci körülményekre reagálva. Javasolta továbbá annak mérlegelését, hogy szükség van-e a nemzeti szabályozó hatóságokra és szervekre vonatkozó előzetes konzultációs kötelezettségek előírására.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a médiaszolgáltatások belső piacának működését érintő problémák határokon átnyúló jellege és mértéke uniós szintű szabályozást tesz szükségessé. A jogalappal kapcsolatban a Bizottság hivatkozott az Európai Bíróságnak az ítéleteiben kifejtett azon álláspontjára, miszerint az uniós jogalkotó beavatkozhat a belső piac védelme és fejlesztése érdekében egy adott gazdasági területen. A Bizottság tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak a belső piac működésének javítását célzó intézkedések meghozatalára van hatásköre, hanem arra is, hogy figyelembe vegye a társadalom jogos közérdekét és az alapvető jogok védelmét. Kifejtette, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke jogalapként szolgálhat, és hozzátette, hogy a javaslat nem ír elő médiatartalomra vonatkozó követelményeket a médiaszolgáltatók számára, és hogy elismerték és fenntartották a médiapluralizmus szabályozására vonatkozó hatásköröket. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a javaslat kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy részletesebb szabályokat fogadjanak el a médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos konkrét területeken, elismerve a médiaszabályozás nemzeti és regionális hagyományait.

A jogi eszköz megválasztásával kapcsolatban a Bizottság kifejtette, hogy azért döntött a rendelet mellett, mivel fontos, hogy a médiapiaci szereplők közvetlenül alkalmazandó jogokat kapjanak azokban a tagállamokban, ahol a médiapiac működése veszélybe került, és mert el akarja kerülni a hosszadalmas átültetési időszakot. Ami a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet illeti, a Bizottság kiemelte, hogy a média felügyelete továbbra is a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik, és a Testület szerepe a tagállami intézkedések összehangolására korlátozódik. Ennek az az oka, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásához ilyen koordinációra és csereplatformra van szükség.

Az „európai zöld megállapodás” elnevezésű prioritás vonatkozásában a cseh parlament mindkét kamarája indokolt véleményt adott ki a hidrogén- és dekarbonizált gázpiacokra vonatkozó csomag keretében előterjesztett javaslatok közül kettőről: a felülvizsgált gázpiacokról és hidrogénről szóló irányelvre 54 és a rendeletre 55 vonatkozó javaslatról. Az ír Houses of the Oireachtas a politikai párbeszéd keretében e két javaslatról szintén adott ki véleményt, amely az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésére irányuló javaslattal is foglalkozott 56 .

A cseh kamarák a szinte azonos indokolt véleményükben kifejtették, hogy a Bizottság nem nyújtott be hatásvizsgálatot az egyes tagállamok helyzetéről. Ez megakadályozta a nemzeti parlamenteket abban, hogy a javaslatok valamennyi következményét alaposan értékeljék nemzeti szinten. Kifejtették továbbá, hogy a Bizottság nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a tagállamok képesek lennének bevezetni a javasolt intézkedéseket észszerű időn belül és észszerű költségek mellett. Emellett úgy vélték, hogy a választott intézkedések uniós hozzáadott értéke nem bizonyított. Mindkét kamara kétségeinek adott továbbá hangot azzal kapcsolatban, hogy a hidrogénhálózat-üzemeltetők szétválasztására vonatkozó rendelkezések elősegíthetnék a hidrogénpiac hatékony fejlesztését, és attól tartottak, hogy esetleg nem ösztönzik a hidrogéninfrastruktúra fejlesztésébe történő beruházásokat.

Az ír Houses of the Oireachtas kérte, hogy fektessenek sokkal nagyobb hangsúlyt a zöld hidrogénre, illetve a zöld hidrogén előállításának és tárolásának felgyorsítása és támogatása érdekében egyértelműbben és korábban biztosítsanak kiemelt szerepet az infrastruktúrának. Azt is kérte, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a tárolás kérdésének vizsgálatára és kezelésére. A zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénnel kapcsolatban felkérte a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fosszilistüzelőanyag-ipar hosszú távon ne legyen tovább jelen a hidrogénpiacon. Emellett azzal érvelt, hogy jelentősen előre kell hozni a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új szerződések engedélyezésének határidejét annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokat a megújuló energiaforrásokra való korábbi átállásra ösztönözzék.

Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy a kísérő hatásvizsgálat részletessége megfelelően foglalkozott a javasolt jogszabály általános hatásával. Tekintettel a hidrogéngazdaság kialakulóban lévő jellegére és a piac fejlődésével kapcsolatos bizonytalanságokra, a hatások részletesebb számszerűsítése nem lenne megvalósítható vagy észszerű. A Bizottság azonban kiemelte, hogy a hidrogénszabályozásról szóló kísérő tanulmány tartalmazza a regionális piac jellemzőinek értékelését a hidrogén szempontjából. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a széttagolt szabályozási környezet, amelyben a tagállamok között különbségek vannak a hálózati hozzáférés terén, akadályozhatja a hidrogén határokon átnyúló kereskedelmét, és azzal a kockázattal jár, hogy lelassítja az európai hidrogénellátási lánc kialakulását.

A hidrogénhálózatok szétválasztására vonatkozóan javasolt szabályokat illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a gáz- és villamosenergia-ágazatban szerzett tapasztalatok alapján szükséges és helyénvaló az energiahálózati szállítás, valamint az energiatermelés és -értékesítés elkülönítése. Végezetül a Bizottság rámutatott arra, hogy 2004 óta sikeresen alkalmaznak egy hasonló megközelítést a határokon átnyúló villamosenergia-átviteli díjak tekintetében. A Bizottság azt is kifejtette, hogy a megújuló hidrogén fejlesztése továbbra is uniós prioritás. Elismerte azonban, hogy rövid és középtávon továbbra is szükség lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén valamilyen formájára, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra. Az időkeretet illetően a Bizottság kijelentette, hogy a hatásvizsgálat alapján, a gazdasági és környezeti hatásokat, valamint az intézkedés hatékonyságát figyelembe véve a 2049-es évet jelölték meg a legköltséghatékonyabb lehetőségnek.

4.A nemzeti parlamentekkel írásban folytatott politikai párbeszéd

A Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatai a (2.) jegyzőkönyvben rögzített szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmuson túlmenően további tevékenységekre is kiterjednek, amelyek közül kiemelkedik a 2006 óta zajló politikai párbeszéd. Ennek keretében írásbeli egyeztetés folyik minden olyan bizottsági kezdeményezésről, amelyhez a nemzeti parlamentek véleményt kívánnak fűzni, illetve minden olyan témáról, amelyet saját kezdeményezés alapján fel kívánnak vetni. Emellett szóbeli politikai párbeszéd is zajlik (ezt az 5. szakasz ismerteti).

Általános észrevételek

2022-ben a nemzeti parlamentek 355 véleményt küldtek a Bizottságnak, vagyis csaknem ugyanannyit, mint az előző évben (360 vélemény). Ez megerősíti azt a tendenciát, hogy a nemzeti parlamenti vélemények száma általában az adott Bizottság hivatali idejének közepén tetőzik, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a jelenlegi ciklusban (2019–2024) eddig beérkezett vélemények száma sokkal alacsonyabb, mint az előző két ciklus középső éveiben 57 .

E 355 vélemény közül 218 (61,4 %) a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus hatálya alá tartozó jogalkotási javaslatokra vonatkozott 58 . A fennmaradó 137 vélemény (38,6 %) főként nem jogalkotási kezdeményezésekre, például közleményekre vonatkozott, vagy olyan saját kezdeményezésű vélemény volt, amely nem kapcsolódott közvetlenül egy bizottsági kezdeményezéshez. Ez a szám mind abszolút, mind relatív értelemben alacsonyabb, mint az előző 2 évben. Ez azt mutatja, hogy a nemzeti parlamentek a bizottsági kezdeményezések elemzésénél a szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá tartozó jogalkotási aktusok tervezeteire összpontosítottak, ami jellemző a bizottsági hivatali időszakok olyan éveire, amelyek során nagyszámú jogalkotási javaslat születik.

A Bizottságon belül a nemzeti parlamentek vagy kamarák felvetéseit kifejezetten az illetékes bizottsági tagok és szervezeti egységek, valamint – jogalkotási javaslatok esetében – a társjogalkotókkal folytatott tárgyalásokon részt vevő bizottsági képviselők figyelmébe ajánlják.

Részvétel és az érintett kérdések köre

Az előző évekhez hasonlóan a Bizottságnak megküldött vélemények száma jelentős eltéréseket mutatott a nemzeti parlamentek között. A 10 legaktívabb kamara 279 véleményt adott ki, amely az összes vélemény 79 %-a, ami összhangban van az elmúlt évek átlagával 59 . Azon nemzeti parlamentek vagy kamarák száma, amelyek nem adtak ki véleményt, kismértékben 60 , a 39 kamara közül 8-ról 7-re 61 csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben 5 tagállam 62 (ugyanannyi tagállam, mint az előző évben, de nem ugyanaz az 5 tagállam) – vagyis a tagállamok kevesebb mint egyötöde – nem vett részt az írásbeli politikai párbeszédben. Ez összességében arról tanúskodik, hogy a nemzeti parlamentek stabilan részt vesznek a szubszidiaritás-ellenőrzésben és a politikai párbeszédben (lásd még az alábbi ábrát, amely összehasonlítja a vélemények koncentrációját a 10 legaktívabb kamara között).

A következő 10 nemzeti parlament vagy kamara nyújtotta be a legtöbb véleményt 2022-ben: a cseh Senát (58 vélemény), a spanyol Cortes Generales (46 vélemény), a román Camera Deputaților (33 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (30 vélemény), a német Bundesrat (30 vélemény), a portugál Assembleia da República (19 vélemény), a svéd Riksdag (18 vélemény), a román Senat (17 vélemény), a francia Sénat (15 vélemény) és az olasz Camera dei Deputati (13 vélemény). Ezek a kamarák az előző években is a legaktívabbak közé tartoztak. A 2. melléklet részletezi az egyes kamarák által küldött vélemények számát.

A vélemények jellegét tekintve is különbségek voltak az egyes nemzeti parlamentek és kamarák között. Egy részük főként annak ellenőrzésére összpontosított, hogy valamely bizottsági javaslat megfelel-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének, míg mások részletesebb észrevételeket fogalmaztak meg a javaslatok tartalmát illetően, vagy saját kezdeményezésű véleményt küldtek. Ez utóbbi csoportban a cseh Poslanecká sněmovna és Senát, a magyar Országgyűlés, a lengyel Szejm és Senat, valamint a szlovák Národná Rada különösen aktív volt a közös saját kezdeményezésű vélemények küldése terén. A francia Assemblée nationale nagyon aktívan küldött önállóan ilyen véleményeket.

A politikai párbeszéd keretében adott vélemények főbb témái

Ami az egyedi kezdeményezéseket illeti, a nemzeti parlamentek a legtöbb véleményt az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslatról (12 vélemény), a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletre irányuló javaslatról (9 vélemény), a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatról (8 vélemény), valamint az európai választási jog reformjára irányuló európai parlamenti javaslatról (8 vélemény) küldték. A Bizottság 2022. évi munkaprogramjáról szóló 5 véleményben a nemzeti parlamentek jelezték a Bizottságnak a 2022-re vonatkozó saját prioritásaikat.

A 3. melléklet felsorolja azokat az egyedi bizottsági kezdeményezéseket, amelyekkel kapcsolatban legalább öt vélemény érkezett, a következő szakaszok pedig áttekintést nyújtanak a Bizottság hat prioritásáról.

Az „európai zöld megállapodás” elnevezésű prioritás

Ami a javaslatcsomagokat illeti, 2022-ben az „európai zöld megállapodás” elnevezésű prioritás vonatkozásában két stratégia kapta a legnagyobb figyelmet, nevezetesen a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (13 vélemény), valamint a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (11 vélemény). Ugyanezen prioritás tekintetében az épületkorszerűsítési programmal kapcsolatban is jelentős számú (5) vélemény érkezett.

A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia vonatkozásában a nemzeti parlamentek kifejtették véleményüket a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletre 63 irányuló javaslatról (3 vélemény 64 , amely nyolcnak számít, mivel egyet hat kamara írt alá, valamint 1 indokolt vélemény 65 ), valamint a természet helyreállításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról 66 (4 vélemény és 1 indokolt vélemény).

Két kamara azt állította, hogy a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét. Azzal érveltek, hogy a növényvédő szerek használatának a javaslatban előirányzott csökkentését nem előzte meg kellően részletes hatásvizsgálat, és így figyelmen kívül hagyták a tagállamok eltérő kiindulási helyzetét és körülményeit. Hozzátették, hogy nemzeti szinten már léteznek a javaslatban szereplő, a biogazdálkodásra használt mezőgazdasági területek növelésére irányuló kötelező célok. Az arányosság tekintetében egy kamara azt állította, hogy annak ellenére, hogy a javaslat kinyilvánított célja a meglévő szabályok aktualizálása, a javaslat számos új szabályt vezetne be (például az adatnyilvántartásokra és a terményspecifikus rendelkezésekre vonatkozóan), ami ellentétes lenne az arányosság elvével. Az alábbi egyéb kérdések merültek fel: i. „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában meghatározottnál alacsonyabb csökkentési célok meghatározására szolgáló módszertan módosítása, ii. annak szükségessége, hogy a tagállamok rugalmasan határozhassák meg saját kötelező csökkentési céljaikat, iii. a tagállamok eltérő kiindulási helyzetének és körülményeinek elismerése, és iv. az Ukrajna elleni orosz agressziós háború hatásának figyelembevétele.

Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel i. nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy jogilag kötelező erejű célokat vagy konkrét célokat fogadjanak el a biogazdálkodással kapcsolatban, ii. megfelelőbb volt, hogy ezt a szakpolitikát nem nemzeti, hanem uniós szinten dolgozták ki, és iii. az egyes tagállamok különböző szakpolitikai módszereket választhatnak a célok elérésére. A Bizottság azt is kifejtette, hogy tiszteletben tartotta az arányosság elvét, mivel a nyomonkövetési adatok javításának szükségessége, valamint az integrált növényvédelem alkalmazása és érvényesítése a 2009. évi irányelv értékelésének alapvető következtetése volt. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy – amint azt az elfogadott javaslatot kísérő szubszidiaritásértékelő táblázat is mutatja – a javaslat elfogadása előtt megvizsgálták és részletesen kifejtették, hogy valamennyi szakpolitika megfelel-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének. Ami a hatásvizsgálat állítólagos hiányát illeti, a Bizottság biztosította a nemzeti parlamenteket arról, hogy a Bizottság minőségi jogalkotási programjával teljes összhangban átfogó hatásvizsgálatra került sor.

A Bizottság azt is kifejtette, hogy az adatok korlátozott rendelkezésre állása miatt a hatásvizsgálatban nem tudta teljeskörűen értékelni a tagállamok eltérő kiindulási helyzetét és egyedi körülményeit, ugyanakkor adott esetben aktívan részt vett az alternatív módszerek megvitatásában.

A természet helyreállításáról szóló rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatban 5 vélemény 67 (köztük 1 indokolt vélemény) érkezett. A legtöbb nemzeti parlament egyetértett az ökoszisztémák helyreállításának általános szükségességével. Egy parlament azonban úgy vélte, hogy megsértették a szubszidiaritás elvét. Úgy vélte, hogy túlzottan beavatkoznak az erdészettel kapcsolatos nemzeti hatáskörökbe, és úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdasági földhasználat és erdőgazdálkodás részletes szabályozása sérti az arányosság elvét. Két másik kamara rámutatott a magas megfelelési költségekre és a tagállamok számára biztosított korlátozott rugalmasságra.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának mértéke és országhatárokon átnyúló jellege miatt uniós szintű szabályokra és kötelezettségekre van szükség. Rámutatott továbbá arra, hogy az EU rendelkezik erdészettel kapcsolatos hatáskörökkel, például az éghajlat és a környezet terén, amint azt az Európai Unió Bírósága is megerősítette. Ennek eredményeként javaslatot tett az első ilyen jellegű átfogó jogszabályra, amely jogilag kötelező célokat határoz meg a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák jelentős helyreállítása érdekében. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a javasolt megközelítés lehetővé tenné az EU-n belüli természeti és földrajzi feltételek sokféleségének, a tagállami ökoszisztémák eltérő feltételeinek, valamint a helyreállítás tekintetében a különböző kiindulási helyzetek figyelembevételét, és hogy a tagállamok továbbra is nagy fokú rugalmassággal határozhatják meg a konkrét részleteket nemzeti helyreállítási tervükben.

A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia vonatkozásában a városi mobilitás új uniós keretrendszeréről szóló közleménnyel 68 kapcsolatban 5 vélemény, a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló rendelet felülvizsgálatával 69 kapcsolatban pedig 5 vélemény és 1 indokolt vélemény érkezett.

A városi mobilitás új uniós keretrendszeréről szóló öt vélemény 70 mindegyike üdvözölte a kezdeményezést, és hangsúlyozta, hogy az hozzájárul a zöld és digitális átálláshoz, különösen a kibocsátások csökkentéséhez és az éghajlat-politikai célok eléréséhez. A vélemények kifejtették, miként lehet jól kihasználni a keretet az átmenet érdekében: i. az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, ii. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási programja, iii. a mobilitás összekapcsolása a területrendezéssel, iv. a járművekhez való hozzáférés hatékonyabb szabályozása a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, v. oktatás, készségek és szociális szempontok, valamint vi. a tömegközlekedés és a kerékpárágazat támogatása. A felvetett kérdések az adatgyűjtéssel és a nemzeti tervekkel kapcsolatos mutatókra és terhekre, a megfizethetőséghez és az inkluzivitáshoz kapcsolódóan a „közlekedési szegénység” kockázatára, valamint a vidéki területek bevonásának fontosságára vonatkoztak.

Válaszaiban a Bizottság megismételte, hogy az új keret célja a biztonságos, hozzáférhető, inkluzív, intelligens, reziliens és kibocsátásmentes városi mobilitásra való áttérés támogatása. Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban szereplő javaslatok a fenntartható mobilitást szolgáló eszközöket is biztosítanának, beleértve a szociális szempontokat. A Bizottság rámutatott a keret nem kötelező jellegére, és kifejtette, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet javasolt felülvizsgálata során az EU 424 legnagyobb városának fenntartható városi mobilitására vonatkozó intézkedéseket (például egy terv elfogadását és adatgyűjtést) határoztak meg. A Bizottság hangsúlyozta, hogy (az Európai Számvevőszék 71 támogatásával) régóta sürgette a tagállamokat, hogy gyűjtsenek megfelelő minőségű adatokat, és hajtsanak végre fenntartható városi mobilitási terveket. Utalt arra, hogy kiemelt figyelmet fordított a megfelelő összeköttetés biztosítására, amelynek magában kell foglalnia a vidéki, elővárosi és távoli területeket is 72 . Rámutatott továbbá a járművekhez való hozzáférés szabályozásáról és a közlekedési szegénységről szóló, hamarosan elkészülő tanulmányokra, a régiókat és városokat a városi mobilitás tervezésében támogató nemzeti programokról szóló bizottsági ajánlás előkészítésére, valamint a méltányos átállásról 73 , az egyéni tanulási számlákról 74 és az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot szolgáló mikrotanúsítványokról 75 szóló közelmúltbeli tanácsi ajánlásokra.

Egy, a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló indokolt véleményben egy kamara azzal érvelt, hogy számos javasolt rendelkezés nem felel meg a szubszidiaritás elvének. E kamara szerint ezek sértenék a tagállamok programozással kapcsolatos hatásköreit, a határokon átnyúló projektek végrehajtási jogi aktusok révén történő irányításának irányítási modelljét, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek elfogadására és a közlekedési infrastruktúra fenntartására vonatkozó kötelezettséget. Több kamara összességében támogatta a kezdeményezést, különösen a nagy teljesítményű, nagy sebességű vasúthálózat fejlesztésére irányuló uniós fellépést. Az egyik kamara kiemelte az arányosság elvének fontosságát, és felszólított a TEN-T hálózat meghatározásának értékelésére, különös tekintettel annak csomópontjaira. Egy másik kamara pontosítást kért a vasútra való modális váltás és a belvízi utak fejlesztésének támogatására tervezett finanszírozással kapcsolatban, és a fő projektek szigorúbb kísérleti bevezetését és nyomon követését kérte. Egy harmadik kamara megjegyezte, hogy a vasúti infrastruktúrára vonatkozóan javasolt követelmények ambiciózusak, kérte, hogy a városi csomópontokra vonatkozó rendelkezések tükrözzék a nemzeti hatáskörök megosztását, és osztotta az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy a (például az infrastruktúra karbantartására vonatkozó) kötelezettségek növelhetik az adminisztratív terheket. Egy negyedik kamara támogató volt, de kiemelte a közlekedési hálózatok kisebb szolgáltatási területeinek lehetséges hátrányait.

Válaszaiban a Bizottság elismerte, hogy a nemzeti tervek és programok kidolgozása és végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azonban, hogy jelentős kollektív erőfeszítésekre van szükség a valóban európai közlekedési hálózat ambiciózus célkitűzéseinek eléréséhez (amely az európai zöld megállapodás, valamint a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia kulcsfontosságú intézkedése). A Bizottság kifejtette, hogy a javaslat arra törekszik, hogy jobban összehangolja a nemzeti tervezést a közös közlekedéspolitikával, és iránymutatást nyújtson, miközben jelentős mozgásteret biztosít a fenntartható városi mobilitási tervek és az infrastruktúra karbantartása számára. A Bizottság megjegyezte, hogy teljes mértékben összhangban lenne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 170–172. cikkével annak előírása, hogy a tagállamok – végrehajtási jogi aktusok révén – egyetlen szervet hozzanak létre a projektek kivitelezésére és irányítására. Ennek az az oka, hogy hatálya a határokon átnyúló jellegű, közös érdekű projektekre is kiterjed, így túlmutat a nemzeti hatáskörökön.

A szakaszok vagy csomópontok hálózatba való felvételéről azonban minden esetben az érintett tagállammal kell megállapodni. A vasúti közlekedést illetően a Bizottság részletesen ismertette a 2021 és 2027 közötti időszakban a vasúti közlekedés nagyobb mértékű elterjedésének támogatására (az Európai Beruházási Bankon és az InvestEU-n keresztül biztosított lehetőségek mellett mintegy 80 milliárd EUR-t lehetne rendelkezésre bocsátani), valamint a belvízi utak fejlesztésének támogatására (ahogy azt a Bizottság NAIADES III cselekvési terve 76 is meghatározza) rendelkezésre álló forrásokat.

Az épületkorszerűsítési program vonatkozásában a nemzeti parlamentek is jelentős figyelmet fordítottak az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 77 felülvizsgálatára, és ezzel kapcsolatban 1 indokolt vélemény 78 és 4 vélemény 79 érkezett a politikai párbeszéd keretében.

Egy nemzeti parlament az indokolt véleményében azzal érvelt, hogy a célkitűzéseket (az épületekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a végsőenergia-fogyasztás 2030-ig történő csökkentése, valamint 2050-ig a klímasemleges EU megvalósítása) tagállami szinten módszeresebben és hatékonyabban lehetne elérni. Több más kamara is hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a nemzeti vagy regionális körülményeket. Szorgalmazták, hogy a tagállamok határozhassák meg a nemzeti keretfeltételekkel és azok egyedi jellemzőivel összhangban az energiahatékonysági osztályok határait és a klímasemleges épületállományhoz vezető saját útjukat. Az egyik kamara azt is kérte, hogy a meglévő épületek utólagos energetikai átalakításának elvét alkalmazzák a legrosszabbul teljesítő épületekre, és kérte az épületek energiahatékonyságának kiszámítására szolgáló módszertan módosítását.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy az épületek hatékony és összehangolt uniós erőfeszítések nélküli dekarbonizációja a terhek méltánytalan elosztásához, valamint a magasabb energiafogyasztási és üvegházhatásúgáz-csökkentési költségek továbbgyűrűző hatásához vezetne az egész EU-ban. Kijelentette, hogy az EU kulcsfontosságú szerepet tölt be annak biztosításában, hogy a szabályozási keret hasonló ambíciószinteket érjen el, és e keretet következetesen érvényesítsék. A Bizottság véleménye szerint a javaslat megfelelő egyensúlyt teremtett az uniós szintű intézkedések és a nemzeti szakpolitikák között az épületállomány fokozatos, nemzeti, regionális és helyi szinten kellő rugalmassággal történő átalakítása érdekében. Más szempontokat illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a tagállamok a kulturális örökség részét képező egyes épületeket mentesíthetnek az energiahatékonysági minimumkövetelmények alól, de szükség van ilyen követelményekre.

„Az európai életmód előmozdítása” elnevezésű prioritás

„Az európai életmód előmozdítása” elnevezésű prioritás vonatkozásában a következő három kiemelt javaslat váltott ki jelentős érdeklődést a nemzeti parlamentek részéről.

A Bizottság öt véleményt 80 kapott a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről szóló rendeletre 81 irányuló javaslattal kapcsolatban, és ezek többsége a Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatára 82 is kiterjedt. Két kamara hangsúlyozta, hogy az uniós menekültügyi és migrációs politikának kiemelt prioritásként kell kezelnie az illegális migráció és az embercsempészet elleni küzdelmet. Hangsúlyozták továbbá, hogy egyértelműen meg kell határozni az EU belső határain történő átmeneti védelem végső eszközként történő bevezetésének okait és eljárásait. Fontosnak tartották, hogy a Bizottság meghallgatta az érintett országokat a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezések előkészítése, illetve a migráció eszközként való felhasználására való reagálás során. Hasonlóképpen, egy másik kamara egyértelműen meghatározott eszközöket kért, valamint azt, hogy a belső határellenőrzések visszaállítását alternatív intézkedésekkel kapcsolják össze. Egy negyedik kamara kérdéseket küldött a schengeni szabályok és az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések közötti kapcsolatról, valamint a migrációs áramlások korlátozásáról.

A Bizottság a válaszaiban egyetértett azzal, hogy a migráció eszközként való felhasználása által érintett tagállamok véleményét teljes mértékben figyelembe kell venni. Jelezte, hogy egyszerűsítette a meglévő rendelkezéseket, és rámutatott az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából eredő meglévő biztosítékokra. A Bizottság megismételte, hogy a szabálytalan belépés, átutazás vagy tartózkodás elősegítése az uniós jog szerint bűncselekménynek minősül, és a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell kiszabniuk. A Bizottság kifejezte elkötelezettségét a Schengeni határellenőrzési kódexben jelenleg előírt garanciák betartásának biztosítása mellett. Azt is kijelentette, hogy a határ menti területeken az operatív rendőrségi ellenőrzéseket arányos módon kell elvégezni, és ezek nem válhatnak álcázott határellenőrzéssé, illetve nem érinthetik aránytalanul a határokon átnyúló mozgásokat.

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia részeként a Bizottság elfogadta a gyermekek online szexuális bántalmazása ellen folytatott küzdelemről szóló rendeletre 83 irányuló javaslatot, amellyel kapcsolatban 5 vélemény érkezett 84 . Az egyik kamara alapvető fontosságúnak tartotta a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és a magánélethez való jog védelme közötti egyensúly megtalálását, és hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a titkosított kommunikáció védelméhez való jogot. Egy másik kamara hasonlóképpen rámutatott arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, a kommunikáció és a tömegtájékoztatás szabadsága a legfőbb szociális javak közé tartozik, és alkotmányjogi védelemben részesül. Hangsúlyozta továbbá, hogy a médiaszabályozás a tagállamok hatáskörébe tartozik. Egy másik kamarában több baloldali képviselőcsoport is feltett több kérdést, amelyben alapvető kifogást fogalmaztak meg az összes kommunikáció vizsgálatával szemben, amelyet a magánéletbe való súlyos beavatkozásnak tekintettek.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a javaslat a felderítést végső eszköznek tekinti, és a Bizottság nem gyűjt és nem kezel adatokat. A szolgáltatókat csak akkor köteleznék a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, ha a mérsékelő intézkedések meghozatalát követően továbbra is jelentős lenne annak kockázata, hogy a szóban forgó szolgáltatást gyermekek szexuális bántalmazására használnák. A Bizottság jelezte, hogy az összes szóban forgó alapvető jog méltányos egyensúlyára törekszik, miközben minimálisra csökkenti a felhasználók magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogába való beavatkozást. Kiegészítő biztosítékokat tervezett, és nem lenne megengedett a felhasználói profilalkotásra irányuló információgyűjtés vagy a felhasználók magánéletével kapcsolatos indokolatlan információk megszerzése.

„A digitális korra felkészült Európa” elnevezésű prioritás

„A digitális korra felkészült Európa” elnevezésű prioritás vonatkozásában a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról 85 szóló javaslattal kapcsolatban nyolc kamara 86 nyújtott be véleményt (köztük egy indokolt véleményt és két véleményt, amely a „Jobb munkakörülmények egy erősebb szociális Európáért” című közleményt 87 is érinti). Az indokolt vélemény bírálta a nemzeti munkaerőpiacokba való túlzott beavatkozást, amely akadályozza a szociális partnerek autonómiáját, és ellenezte a „munkavállaló” uniós szintű fogalommeghatározását. A legtöbb kamara további pontosítást kért a valódi önfoglalkoztatók és munkavállalók kategóriáival és a köztük lévő különbséggel kapcsolatban. Figyelmeztettek arra, hogy a platform-munkavállalók munkavállalói jogállásának biztosítása több vitához vezethet a tagállamokban, illetve jelentős jogi és pénzügyi problémákat okozhat a platformkezelők számára. A nemzeti parlamentek emellett figyelmeztettek arra, hogy a platformalapú munkavégzés túlzott szabályozása növelheti a platformok adminisztratív terheit, és arra ösztönözheti őket, hogy bizonyos tagállamokban csökkentsék a felhasználók számára elérhető szolgáltatásokat és a foglalkoztatási lehetőségeket. Az egyik kamara kedvező véleményt adott, és különösen nagyra értékelte, hogy a védelem munkaszerződés hiányában is érvényesül.

Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a javaslat tiszteletben tartja a nemzeti munkaerőpiaci modelleket, és arra törekszik, hogy javítsa a munkafeltételeket a platform-munkavállalók megfelelő osztályozásával, lehetővé téve számukra, hogy élhessenek azokkal a meglévő jogokkal, amelyekkel „munkavállalóként” rendelkeznének. A Bizottság rámutatott arra, hogy a valódi önfoglalkoztatók élvezhetik az e jogállással járó szabadságokat és autonómiát, és nem törekszik a „munkavállaló” uniós szintű fogalmának meghatározására. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy az egyértelmű kritériumok nagyobb jogbiztonságot biztosítanának a platformok és munkavállalóik számára, a platformok pedig képesek lennének anélkül alkalmazkodni az új szabályokhoz, hogy elveszítenék versenyképességüket az uniós piacon.

„Az európai demokrácia megerősítése” elnevezésű prioritás

„Az európai demokrácia megerősítése’” elnevezésű prioritás vonatkozásában a környezeti bűnözésről szóló irányelv 88 felülvizsgálatával kapcsolatban 5 vélemény 89 érkezett (köztük egy indokolt vélemény). Egy nemzeti parlament úgy vélte, hogy a javaslat a kiegészítő szankciókra vonatkozó szabályok tekintetében ellentétes a szubszidiaritás elvével, különös tekintettel a választott vagy közhivatalok betöltésének ideiglenes tilalmára. Egy másik kamara hasonlóképpen azzal érvelt, hogy a Szerződések nem teszik lehetővé olyan új típusú büntetőjogi szankciók bevezetését, amelyek nem léteznek minden tagállam jogában. E kamara azt is kérte, hogy a bűncselekményi tényállások meghatározása tegye lehetővé a kevésbé súlyos esetek szabálysértésként való szankcionálását. Azt is kérte, hogy a szabadságvesztés maximális időtartamára vonatkozóan javasolt minimumszintek és a javasolt elévülési idők ne ütközzenek a tagállamok büntető törvénykönyvének szisztematikus osztályozásával. Felmerült az is, hogy néhány fogalom meghatározása nem egyértelmű, és attól tartottak, hogy ez csökkentheti a jogérvényesítés hatékonyságát. Egy másik kamara üdvözölte azt a célt, hogy hatékony, visszatartó erejű és arányos típusú szankciókat biztosítsanak a környezeti bűncselekmények esetében, ugyanakkor rámutatott a tervezési és jóváhagyási eljárások időtartamára gyakorolt jelentős hatásra, amely ellentétes a nemzeti környezetvédelmi és engedélyezési jog meglévő vagy esetleg új gyorsítási eszközeivel.

Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy az az általános, számos tagállam jogrendszerének szerves részét képező elv vezérelte, hogy az elítélt bűnözők nem tekinthetők alkalmasnak arra, hogy választott vagy közhivatalt töltsenek be. A Bizottság hivatkozott az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, amely lehetővé teszi a büntetőjogi szankciókra vonatkozó minimumszabályok irányelvben történő meghatározását. Ami a szabadságvesztés maximális időtartamára vonatkozó minimális szintet illeti, a javasolt szintek tükrözik a környezeti bűnözés súlyosságát, amely már veszélyezteti a bolygó életét. Az elévülési idők hossza azt tükrözi, hogy a környezeti bűnözést gyakran csak jóval az elkövetést követően derítik fel. A Bizottság azt is kijelentette, hogy javaslata nem érinti az engedélyezési eljárások felgyorsításának lehetőségeit.

A korábbi évekhez hasonlóan több nemzeti parlament 90 elemezte a Bizottság munkaprogramját 91 . Mindezek a vélemények összességében hangsúlyozták, hogy támogatják a prioritásokat és a soron következő bizottsági kezdeményezéseket. Négy kamara utalt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatására, és arra kérte a Bizottságot, hogy ezt a kérdést helyezze fellépései középpontjába.

Válaszaiban a Bizottság megemlítette az általa valaha elfogadott legnagyobb korlátozó intézkedéscsomagot, amely Oroszország pénzügyi rendszerére, csúcstechnológiai iparágaira és elitjére vonatkozik. Rámutatott arra is, hogy az EU szorosan összehangolja ezeket az intézkedéseket a partnereivel és szövetségeseivel, többek között a NATO-val, a G7-ekkel, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Kanadával, Norvégiával, Dél-Koreával, Japánnal és Ausztráliával. Megemlítette továbbá a folyamatban lévő, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének kezelésére, az energiaválság kezelésére és a zöld átállás előmozdítására, valamint a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek további kezelésére irányuló kezdeményezéseket.

5.Kapcsolattartás, látogatások, találkozók, konferenciák és egyéb tevékenységek

A Bizottság nemzeti parlamenteknél tett látogatásai és találkozók

A Bizottság és a nemzeti parlamentek különféle módokon folytatnak szóbeli politikai párbeszédet: a Bizottság tagjai látogatásokat tesznek a nemzeti parlamenteknél, a nemzeti parlamentek delegációi látogatásokat tesznek a Bizottságnál, a Bizottság részt vesz parlamentközi üléseken és konferenciákon (többek között a COSAC-on), a Bizottság beszámolókat tart a nemzeti parlamentek brüsszeli állandó képviselőinek, viták zajlanak a Bizottság munkaprogramjáról, és párbeszédek folynak az európai szemeszter keretében.

A Bizottság tagjai 2022-ben 147 alkalommal tettek látogatást a nemzeti parlamenteknél, illetve tartottak üléseket a nemzeti parlamentek küldöttségeivel, és ezzel szinte minden nemzeti parlamenthez és kamarához eljutottak. Ez a szám magasabb, mint az előző három évben (2021-ben 130, 2020-ban 101, 2019-ben pedig 55 látogatásra és találkozóra került sor). A Bizottságot is egyre többen keresték fel a különböző nemzeti parlamentek munkatársainak csoportjai.

A Bizottság tagjai által

2022-ben a nemzeti parlamenteknél tett látogatások és találkozók száma (valamennyi tagállamban összesen: 147) 

Parlamentközi ülések és konferenciák

A parlamentközi ülések és konferenciák 92 esetében 2022-ben a Covid19-világjárvány miatti korlátozásokat követően ismét személyes ülésekre került sor, és a Bizottság tagjai részt vettek a következőkön:

-az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC) 93 ,

-az európai parlamenti hét 94 ,

-a közös parlamenti ellenőrző csoport 95 ,

-különféle parlamentközi konferenciák 96 és bizottsági ülések 97 .

A COSAC elnökeinek január 13–14-én, a francia Sénatban hibrid formában tartott első rendes ülései elindították a nemzeti parlamentek mérlegelési folyamatát két munkacsoportban, amelyek közül az egyik a nemzeti parlamentek EU-ban betöltött szerepével, a másik pedig az európai értékekkel és a jogállamisággal foglalkozik.

A COSAC március 3–5. között Párizsban, Oroszország Ukrajna elleni kibontakozó agressziós háborújának árnyékában tartott LXVII. plenáris ülése a francia elnökség prioritásaival, az európai helyreállítási tervvel, az éghajlatváltozással és az energetikai átállással, valamint az Európa jövőjéről szóló konferenciával foglalkozott, a napirendet pedig az Ukrajnáról szóló vita uralta. A Bizottság – von der Leyen elnök videóüzenetében és az Európa jövőjéről szóló konferencia társelnöke, Šuica alelnök vitaindító beszédében – hangsúlyozta az Európa jövőjéről szóló konferencia mint példa nélküli demokratikus kísérlet fontosságát és a nemzeti parlamentek ebben játszott kulcsfontosságú szerepét. Valamennyi delegáció aláírta a COSAC-trojka által készített, az Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatot, amely valamennyi állam – köztük Grúzia és Moldova – szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólított fel.

Az elnökök július 10. és 11. között a cseh Senátban tartott ülésén folytatták az ukrajnai háborúról és ahhoz kapcsolódóan az energiabiztonságról és az inflációról szóló megbeszéléseket. Különös figyelmet fordítottak arra, hogy meg kell erősíteni az európai demokráciák külföldi beavatkozással és belső fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját, és meg kell vitatni a média és a demokrácia kérdését Jourová alelnökkel.

A COSAC november 13. és 15. között Prágában – Jourová és Šefčovič alelnök részvételével – tartott LXVIII. plenáris ülésén folytatott geopolitikaibb jellegű vita középpontjában az EU stratégiai autonómiája, Ukrajna támogatása, valamint a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országai európai perspektívája állt. Von der Leyen elnök a bevezető videóüzenetében kiemelte, hogy a nemzeti parlamenti képviselők fontos szerepet játszanak abban, hogy olyan koalíciók jöjjenek létre, amelyek számos területen pozitív változásokat idéznek elő ezekben a viharos időkben.

A 2022. évi második plenáris ülésén a COSAC következtetéseket és egy hozzájárulást fogadott el, kétéves szünet után térve vissza ehhez a gyakorlathoz. A következtetésekben elismerte, hogy a COSAC-küldöttek és az Európai Bizottság tagjai közötti nem hivatalos videokonferenciák hasznosak a konkrét európai kezdeményezésekről szóló időszerű és részletes megbeszélések lehetővé tételében. 2022-ben három ilyen eszmecserére 98 került sor, mindegyikre az év második felében, mivel az első felében a COSAC a munkacsoportjaiban folytatott megbeszélésekre összpontosítottak.

A hozzájárulás 99 a francia elnökség alatt létrehozott két COSAC-munkacsoportra vonatkozott. A nemzeti parlamentek szerepével foglalkozó munkacsoport számos javaslatot terjesztett elő a szubszidiaritás-ellenőrzési rendszer megerősítése, valamint a politikai ciklusban való korábbi és szélesebb körű részvételük tekintetében. A javasolt intézkedések a következők: ad hoc parlamentközi konferenciák szervezése a főbb jogalkotási szövegek vagy csomagok Bizottság általi bemutatását megelőzően, a Bizottság tagjainak, az Európai Parlament tagjainak vagy a Tanács elnöki tisztét betöltő tagállam minisztereinek fokozott részvétele a COSAC munkájában, valamint a nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai és a COSAC elnökei számára biztosított jog arra vonatkozóan, hogy írásbeli kérdéseket tegyenek fel a Bizottságnak (hasonlóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikke alapján az Európai Parlament számára biztosított joghoz). Ezeket a javaslatokat a Bizottsággal folytatott politikai párbeszéd részeként a meglévő csatornákon keresztül lehetne megvalósítani. A Szerződéseket azonban meg kellene reformálni más olyan javaslatok esetében, mint például a nemzeti parlamentek számára a közvetett kezdeményezéshez való kollektív jog bevezetése, a sárga lapos eljárás küszöbértékének csökkentése vagy az indokolt véleményekre vonatkozó határidő meghosszabbítása 100 . A második munkacsoport azt ajánlotta, hogy mozdítsák elő az európai értékek és a jogállamiság koncepciójának jobb megértését, és biztosítsák, hogy – többek között a nemzeti parlamenteken keresztül – jobban nyomon kövessék ezek tiszteletben tartását.

A COSAC hozzájárulására adott válaszában 101 a Bizottság megismételte, hogy kész megerősíteni a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet a kialakult kommunikációs és együttműködési csatornákon keresztül, hogy elősegítse a Bizottság politikai és jogalkotási kezdeményezéseihez való hozzájárulásukat és az azokkal kapcsolatos visszajelzéseket.

A COSAC munkacsoportjai által tett javaslatok némelyike az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-i zárójelentésében foglalt javaslatokat tükrözte. Ezek között szerepelt a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus reformja, a nemzeti parlamentek (és a jogalkotási hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek) számára azon lehetőség bevezetése, hogy európai szintű jogalkotási kezdeményezést javasoljanak, valamint a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti korábbi kapcsolatteremtés.

2022-ben a finn Eduskunta október 12. és 13. között megszervezte a jövő bizottságai első csúcstalálkozóját 102 azzal a céllal, hogy új parlamentközi fórumot biztosítson a jövőbeli szakpolitikák megvitatására 103 . A Parlamentközi Unió (IPU) parlamenteknek szóló, 2022. évi globális parlamenti jelentésének egyik ajánlása szerint a jövőre kell összpontosítani, és nyilvános vitát kell folytatni a jövőről 104 .

2022-ben a parlamentközi fórumokon a nemzeti parlamentek a következőkre összpontosítottak: i. a háború által okozott geopolitikai helyzet és kihívások, illetve az európai demokrácia fokozott rezilienciájának szükségessége, valamint ii. az európai döntéshozatalban betöltött szerepük mélyreható átgondolása a COSAC munkacsoportjaiban és az Európa jövőjéről szóló konferencia folyamatában. Emellett létrejött a jövőbeli szakpolitikáról szóló parlamentközi párbeszéd új globális fóruma, amely lehetőséget teremt az EU nemzeti parlamentjei számára arra, hogy előrejelzési kapacitásokat fejlesszenek ki, és proaktívak legyenek a jövő szempontjából meghatározó témákban.

6.A regionális parlamentek szerepe

A regionális parlamentek közvetve járulnak hozzá a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolataihoz. A (2.) jegyzőkönyv szerint, amikor a nemzeti parlamentek az uniós jogalkotási aktusok tervezetét szubszidiaritási vizsgálatnak vetik alá indokolt vélemények kibocsátása céljából, adott esetben egyeztetniük kell a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentekkel.

A regionális parlamenteket a Régiók Bizottsága is képviseli, amely nyomonkövetési munkát folytat a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton és annak online platformján keresztül, melynek célja a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek részvételének támogatása a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmusban (REGPEX) 105 . A Régiók Bizottsága – a RegHub hálózaton keresztül – a jövőállósági platform tevékenységében is részt vesz, amely platform a minőségi jogalkotással kapcsolatos munkája keretében segíti a Bizottságot az uniós jogszabályok egyszerűsítésében és a terhek csökkentésében 106 .

Bár a Szerződések nem rendelkeznek kifejezetten a Bizottság és a regionális parlamentek közötti közvetlen együttműködésről, a Bizottság figyelembe veszi hozzájárulásukat, és reagál rájuk. Egyre több regionális parlament 107 nyújtott be egyre több állásfoglalást közvetlenül a Bizottságnak: 2022-ben 74 állásfoglalást nyújtottak be, míg ez a szám 2021-ben 50, 2020-ban pedig 33 volt. Ezek olyan különböző témákat és kezdeményezéseket érintettek, mint például a kohéziós politika és a regionális kérdések, az Európa jövőjéről szóló konferencia, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és az emberi jogok. Egyes hozzászólások konkrét bizottsági közleményekre 108 és jogalkotási csomagokra vagy javaslatokra 109 összpontosítottak, és közülük öt a szubszidiaritással kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg 110 . A regionális parlamentek vélemények megfogalmazása mellett a Bizottság nyilvános konzultációiban is részt vettek, noha ezt a csatornát eddig mindössze egy regionális parlament használta aktívan, amely több, a Bizottság által indított nyilvános konzultációra is küldött választ 111 . Egy regionális parlament másik csatornát használt, és a nemzeti parlamentjén keresztül nyújtott be hat véleményt 112 . A Bizottság tagjai az írásbeli egyeztetéseken túlmenően találkozókat is tartottak a regionális parlamentekkel 113 .

7.Következtetés

Az előző évekhez képest összességében kevés változás történt annak tekintetében, hogy a nemzeti parlamentek milyen intenzitással követték nyomon a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartását – annak biztosítása érdekében, hogy uniós fellépésre csak szükség esetén és csak a szükséges mértékben kerüljön sor –, valamint a Bizottsággal fennálló kapcsolataikban az aktív írásbeli és szóbeli párbeszéd keretében.

A vélemények (beleértve az indokolt véleményeket) teljes száma például nagyjából változatlan maradt (2022-ben 355, 2021-ben pedig 360 vélemény érkezett), ugyanakkor az egyes nemzeti parlamentek véleményeinek száma továbbra is jelentősen eltért. A 10 legaktívabb kamara ugyanolyan arányban adott ki véleményt, mint 2021-ben (79 %), a véleményt kiadó kamarák száma pedig eggyel nőtt. Általánosságban elmondható, hogy azok a nemzeti parlamentek, amelyek hagyományosan annak ellenőrzésére összpontosítottak, hogy a javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének, 2022-ben is folytatták ezt a gyakorlatot. A nemzeti parlamentek összességében inkább a szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá tartozó javaslatokra összpontosítottak a véleményeikben, mintsem a közleményekre vagy a saját kezdeményezésű véleményekre, ami jellemző a bizottsági hivatali időszakok olyan éveire, amelyek során nagyszámú jogalkotási javaslat születik. A nyilvános konzultációkban való részvétel mértéke továbbra is jelentéktelen.

A szubszidiaritás tiszteletben tartásának ellenőrzésével kapcsolatos 2022. évi fejlemények az alábbi figyelemre méltó következtetésekhez vezettek.

-A nemzeti parlamentek a legtöbb indokolt véleményt az európai választási jog reformjára irányuló európai parlamenti jogalkotási javaslattal kapcsolatban adták ki. 2017 óta egyetlen egyedi javaslattal kapcsolatban sem érkezett olyan sok indokolt vélemény (5), amely ennyi szavazatot eredményezett volna (8), bár ez még mindig jóval elmaradt a jogalkotási javaslat tervezetének kötelező felülvizsgálatára vonatkozó küszöbértéktől (sárga lapos eljárás).

-Az előző évhez képest 2022-ben összességében megkétszereződött az olyan indokolt vélemények száma (32), amely a szubszidiaritás elvének be nem tartása mellett érvel. Bár ez a szám jóval az előző csúcsok alatt maradt, 2016 óta nem történt ilyen növekedés. Számos indokolt vélemény azonban nem a szubszidiaritás megsértésével kapcsolatos egyértelmű bírálaton, hanem a nemzeti körülmények elemzésének vélt hiányán alapult.

-Az indokolt vélemények több mint 40 %-a egyetlen nemzeti parlamenttől, a svéd Riksdagtól érkezett. Ez a magas arány már a múltban is megfigyelhető volt, de az elmúlt néhány évben nem volt jellemző.

A Bizottság előző két hivatali idejéhez képest a von der Leyen elnök által vezetett Bizottság első három évében egyértelműen csökkent a vélemények teljes száma és a nemzeti parlamentek szubszidiaritással kapcsolatos aggályait felvető indokolt vélemények száma.

Ami a Bizottság és a regionális parlamentek közötti kapcsolatokat illeti, 2022-ben jelentősen nőtt a hozzájárulások száma (72) az előző 2 évhez képest (2021-ben 50, 2020-ban pedig 33 hozzájárulás érkezett), ami főként az igen korlátozott számú regionális parlamentek nagy aktivitásának köszönhető.

Még azt követően is, hogy 2022-ben feloldották a Covid19-cel kapcsolatos korlátozásokat, és a legtöbb ülést ismét személyesen tartották, gyakorlati okokból továbbra is virtuálisan került sor olyan kiválasztott eseményekre, mint például a COSAC elnökeinek a Bizottság tagjaival tartott rendkívüli ülései.

2022-ben a nemzeti parlamentek javaslatokat tettek arra, miként növelhető a befolyásuk az EU-ban a szakpolitikai ciklusban való korábbi és szélesebb körű részvétellel. Ezek a javaslatok a COSAC külön munkacsoportjának következtetéseiben és egy plenáris ülésen 114 hangzottak el, és az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében is tükröződnek. Bár egyes javaslatok szükségessé tennék a Szerződések módosítását, a Bizottság megismételte, hogy kész megerősíteni a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet a kialakult kommunikációs és együttműködési csatornákon keresztül, hogy elősegítse a Bizottság politikai és jogalkotási kezdeményezéseihez való hozzájárulásukat és az azokkal kapcsolatos visszajelzéseket.

(1)    Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia.

(2)    További információkért lásd a tavalyi jelentést, 2.1. szakasz.

(3)    COM(2021) 219 final.

(4)    A vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatát a „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című közlemény (COM(2021) 345 final) jelentette be. Ez azt jelenti, hogy felül kell vizsgálni a szakpolitikákat a vidéki térségek szemszögéből, figyelembe véve a vidéki munkahelyekre, a növekedési és fejlődési kilátásokra, a társadalmi jólétre, valamint a vidéki területek és közösségek környezeti minőségére gyakorolt tényleges és potenciális, közvetlen és közvetett hatásokat. Ha jelentős káros hatások érnék ezeket a területeket és közösségeket, előfordulhat, hogy az uniós beavatkozás megtervezését és végrehajtását ki kell igazítani e területek és közösségek sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében.

(5)    A szervezeti egységek feltáró kérdések segítségével megvizsgálják a régiók/területek egyes típusaira gyakorolt területi hatások lehetőségét ( a jogalkotás minőségének javítását szolgáló 18. eszköz ). Ha e kérdések bármelyikére „igen” a válasz, el kell végezni a területi hatásvizsgálat szükségességének online ellenőrzését ( a jogalkotás minőségének javítását szolgáló 34. eszköz ). A szükségesség ellenőrzése azt vizsgálja, hogy tanácsos-e területi hatásvizsgálatot végezni. Ha a lehetséges területi hatások jelentősnek minősülnek, a területi hatásvizsgálat betekintést nyújt az EU-n belüli hatások valószínű mintáiba, és segít azonosítani a kiváltó okokat és a lehetséges kiigazítási lehetőségeket annak biztosítása érdekében, hogy a szakpolitika hatása egyenletesebb legyen.

(6)    Lásd: https://commission.europa.eu/publications/annual-burden-survey_en

(7)    A jövőállósági platform hasznosítja a nemzeti, regionális és helyi kormányzati szintek és érdekelt felek szakértelmét és tapasztalatait. Két csoportból áll: a kormányzati csoport (valamennyi uniós ország nemzeti, regionális és helyi hatóságainak, valamint a Régiók Bizottságának képviselői) és az érdekképviseleti csoport (a minőségi jogalkotással foglalkozó, az üzleti és nem kormányzati szervezeteket képviselő szakértők, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság). Lásd az alábbi internetes oldalt: https://commission.europa.eu/law/law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/refit-making-eu-law-simpler-less-costly-and-future-proof/fit-future-platform-f4f_hu

(8)     https://commission.europa.eu/publications/adopted-opinions-2022_en

(9)     https://commission.europa.eu/system/files/2022-12/Final%20opinion%202022_SBGR3_10%20Governments%20interoperability%20strategy_rev.pdf

(10)     https://commission.europa.eu/system/files/2022-12/Final%20opinion%202022_SBGR2_05%20ELV_rev.pdf

(11)     https://commission.europa.eu/system/files/2022-12/Final%20opinion%202022_SBGR1_01%20Interconnectivity_rev.pdf

(12)    A RegHub helyi és regionális hatóságok hálózata, amelynek célja az uniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése a helyi szintű szereplőkkel folytatott konzultációk révén. További információkért lásd: https://portal.cor.europa.eu/reghub/Pages/default.aspx

(13)    A RegHub hálózat munkájával kapcsolatos további információkért lásd az alábbi 2.4. szakaszt.

(14)     https://cor.europa.eu/en/engage/Documents/RegHub/RegHub%20report%20on%2021%20century%20rules.pdf

(15)    A Szabályozói Ellenőrzési Testület tevékenységét a Testület éves jelentései ismertetik: https://commission.europa.eu/law/law-making-process/regulatory-scrutiny-board_hu#annual-reports

(16)    SWD(2022) 245 final, Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Impact assessment report accompanying the proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on asset recovery and confiscation.

(17)    A bűnözői csoportok az ellenőrzési nyomvonal leplezésére, valamint a pénzeszközök forrásának és tulajdonjogának elrejtésére szolgáló bankszámlák és fedőcégek összetett hálózatát használják. A bűnözők az értesülések szerint a gyengébb vagyonvisszaszerzési rendszerekkel rendelkező tagállamokat célozzák meg. A bűncselekmények elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek a hatékony visszaszerzése szempontjából ezért alapvető fontosságú, hogy Unió-szerte megújult erőfeszítésekre kerüljön sor a bűnszervezetek pénzügyi eszközei ellen. A javasolt irányelv megkönnyítené a határokon átnyúló együttműködést, és hozzájárulna a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelemhez.

(18)    SWD(2023) 157 final.

(19)    E jelentés 2.2–2.4. pontja az adott uniós intézmények és szervek észrevételei alapján készült.

(20)    Az Európai Parlament és a Bizottság (amely ugyanabban az időszakban 16 indokolt véleményt vett nyilvántartásba) eltérő módon értelmezi az indokolt vélemények számát. A Bizottság szerint az egyszerre több bizottsági javaslatra vonatkozó indokolt vélemény statisztikai célokból csak egy indokolt véleménynek számít, míg a sárga lapos és narancssárga lapos eljárásban szükséges küszöbérték elérésének megállapításához egy ilyen indokolt vélemény minden egyes vizsgált bizottsági javaslat esetében egy-egy indokolt véleménynek számít. Ezzel szemben az Európai Parlament annyi indokolt véleménnyel számol, ahány érintett javaslat van. A küszöbértékeket a (2.) jegyzőkönyv 7. cikke határozza meg.

(21)     https://www.parlue2022.fr/content/download/10398/file/37th%20Bi-annual%20Report%20of%20COSAC.pdf?inLanguage=eng-GB

(22)     https://parleu2022.cz/wp-content/uploads/2022/11/3.-38th-Bi-annual-Report-of-COSAC.pdf

(23)      Az e bekezdésben szereplő fogalmak meghatározása megtalálható az Unió terminológiai adatbázisában, az IATE-ban: https://iate.europa.eu/home

(24)     https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2022/699463/EPRS_BRI(2022)699463_EN.pdf

(25)    A 17/18. sz. európai tanácsi dokumentum II/2. és IV/15. pontja, a 13/20. sz. európai tanácsi dokumentum II/4. pontja, valamint a végrehajtást illetően az ST 11654/21. sz. tanácsi dokumentum.

(26)    Az ST 6232/20. sz. tanácsi dokumentum 2. és 12. pontja.

(27)    Az ST 13026/1/20 REV 1. sz. tanácsi dokumentum 3. és 12. pontja.

(28)    HL C 241., 2021.6.21., 13. o.

(29)    A Tanács Főtitkársága nem kap meg szisztematikusan minden véleményt a nemzeti parlamentektől, így a beérkezett vélemények száma intézményenként eltérő lehet. Lásd még a 20. lábjegyzetet.

(30)    A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – A Régiók Európai Bizottsága prioritásai a 2020 és 2025 közötti időszakra – A polgáraihoz falvain, városain és régióin keresztül közelebb álló Európa (HL C 324., 2020.10.1., 8. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020XR1392

(31)    Az „aktív szubszidiaritás” fogalma azt jelenti, hogy a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális hatóságok a jogalkotást előkészítő szakaszban benyújtott észrevételek révén segíthetnek a Bizottságnak abban, hogy az adott többszintű kormányzási környezethez igazítsa a javaslatait. Lásd a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport jelentését az aktív szubszidiaritásról: https://ec.europa.eu/info/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-and-doing-less-more-efficiently_en

(32)     4739_Report State of R and C 2022_EN-N - main page.pdf (europa.eu)

(33)    Az azonosított prioritások a következők: a szennyezőanyag-mentességi csomag (az integrált vízgazdálkodásra és a környezeti levegő minőségére vonatkozó javaslatokkal); az éghajlat-politikai intézkedéscsomag (a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításával és a növényvédő szerek fenntartható használatával); a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokra vonatkozó javaslat; valamint az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó javaslat.

(34)    „Szintén relevánsnak” minősültek a következők: digitális oktatás és készségek; minimumjövedelem; európai gondozási stratégia; a települési szennyvízről szóló irányelv felülvizsgálata; valamint az uniós kormány interoperabilitási stratégiája.

(35)    Konferencia Európa jövőjéről: Jelentés a végső eredményekről https://futureu.europa.eu/en/pages/reporting?format=html&locale=hu

(36)    ‘Active Subsidiarity: Daring more EU democracy – Creating EU added value’ ( https://cor.europa.eu/en/events/Pages/10th-subsidiarity-conference.aspx ).

(37)     https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2022-0167_EN.html

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1. o.).

(39)    2022. február 16-i ítélet, Lengyelország kontra Európai Parlament és Tanács, C-157/21, ECLI:EU:C:2022:98, 241. pont.

(40)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004 L 24., 1. o.).

(41)    2022. július 13-i ítélet, Illumina kontra Bizottság, T-227/21, ECLI:EU:T:2022:447, 160. pont. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz (C-611/22 P. sz. ügy).

(42)    Uo., 158. pont.

(43)    2022. február 16-i ítélet, Lengyelország kontra Európai Parlament és Tanács, C-157/21, ECLI:EU:C:2022:98, 354–357. pont.

(44)    Uo., 358–363. pont. Lásd még: 2022. február 16-i ítélet, Magyarország kontra Európai Parlament és Tanács, C‑156/21, ECLI:EU:C:2022:97, 339–346. pontban elutasított érvek.

(45)    A (2.) jegyzőkönyv értelmében a jogalkotási aktus tervezetének továbbításától számított 8 héten belül bármely nemzeti parlament vagy nemzeti parlament kamarája az Unió hivatalos nyelvein indokolt véleményt adhat ki, amelyben ismerteti, miért véli úgy, hogy a szóban forgó tervezet nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével. Lásd még az 51. lábjegyzetet.

(46)    Ez a szám a (2.) jegyzőkönyv alapján a parlamenti kamaráktól összesen beérkezett vélemények számára utal. A Bizottsághoz érkezett indokolt véleményekkel érintett bizottsági dokumentumok felsorolásáért lásd még a 20. lábjegyzetet és az 1. mellékletet.

(47)    COM(2021) 803 final.

(48)    COM(2021) 804 final.

(49)     https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024_hu

(50)    2020/2220(INL).

(51)    A sárga lapos eljárás küszöbértékét, amelynek elérése a jogi aktus tervezetének kötelező felülvizsgálatát vonja maga után, akkor érik el, amikor a nemzeti parlamentektől kapott indokolt vélemények megkapják a nemzeti parlamentek számára kiosztott szavazatok legalább egyharmadát (54-ből 18). Minden nemzeti parlament két szavazattal rendelkezik; kétkamarás rendszer esetén mindegyik kamara egy szavazattal bír. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozóan benyújtott jogalkotási aktusok tervezete esetében a szavazatküszöb a szavazatok egynegyede (54-ből 14).

(52)    Mivel a javaslat az Európai Parlament jogalkotási aktusának tervezete, a Bizottság nem válaszol a nemzeti parlamentek által megfogalmazott aggályokra.

(53)    COM(2022) 457 final.

(54)    COM(2021) 803 final.

(55)    COM(2021) 804 final.

(56)    COM(2021) 805 final.

(57)    2018-ban 569, 2017-ben 576, 2016-ban pedig 620 vélemény.

(58)    A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmusról és a politikai párbeszédről bővebb felvilágosítás a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/adopting-eu-law/relations-national-parliaments_hu Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó szakpolitikákhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatok esetében a nemzeti parlamentek nem végeznek szubszidiaritás-ellenőrzést.

(59)    2021: 79 %; 2020: 85 %; 2019: 73 %; 2018: 83 %; 2017: 74 %; 2016: 73 %.

(60)    2021-ben 8, 2020-ban 12, 2019-ben 17, 2018-ban pedig 10.

(61)    Lásd a 3. mellékletet.

(62)    Észtország, Görögország, Ciprus, Lettország és Málta nemzeti parlamentje.

(63)    COM(2022) 305 final.

(64)    A magyar Országgyűlés, a cseh Senát, valamint a magyar Országgyűlés, a cseh Poslanecká sněmovna, a cseh Senát, a szlovák Národná Rada, a lengyel Szejm és a lengyel Senat közös véleménye.

(65)    A svéd Riksdag.

(66)    COM(2022) 304 final.

(67)    A svéd Riksdag, a finn Eduskunta, a portugál Assembleia da República, a cseh Senát és a cseh Poslanecká sněmovna.

(68)    COM(2021) 811 final.

(69)    COM(2021) 812 final.

(70)    A német Bundesrat, a francia Assemblée nationale, a cseh Senát, a cseh Poslanecká sněmovna és a román Camera Deputaților.

(71)    Az Európai Számvevőszék 06/2020. sz. különjelentése: „Fenntartható városi mobilitás az EU-ban: érdemi javulás csak a tagállamok elkötelezett szerepvállalásával lehetséges”.

(72)    Amint azt a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (COM(2020) 789 final) és az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép (COM(2021) 345 final) is felvetette.

(73)    A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról, 2022/C 243/04.

(74)    A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról, 2022/C 243/03.

(75)    A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről, 2022/C 243/02.

(76)    COM(2021) 324 final.

(77)    COM(2021) 802 final.

(78)    A finn Eduskunta.

(79)    Az osztrák Bundesrat, a német Bundesrat, a cseh Senát és az olasz Senato della Repubblica.

(80)    A román Senat, a cseh Senát, a cseh Poslanecká sněmovna, a holland Eerste Kamer és a spanyol Cortes Generales.

(81)    COM(2021) 890 final.

(82)    COM(2021) 891 final.

(83)    COM(2022) 209 final.

(84)    A cseh Poslanecká sněmovna, a német Bundesrat, a holland Eerste Kamer, a portugál Assembleia da República és a spanyol Cortes Generales.

(85)    COM(2021) 762 final.

(86)    A spanyol Cortes Generales, a svéd Riksdag, a cseh Poslanecká sněmovna, a cseh Senát, az olasz Senato della Repubblica, a román Senat, az olasz Camera dei Deputati és a francia Sénat.

(87)    COM(2021) 761 final.

(88)    COM(2021) 851 final.

(89)    A svéd Riksdag, a cseh Senát, az ír Houses of the Oireachtas, a német Bundesrat és a spanyol Cortes Generales.

(90)    A horvát Hrvatski Sabor, a holland Tweede Kamer, a francia Sénat, a litván Seimas, a portugál Assembleia da República 2022-ben, a svéd Riksdag pedig 2021 végén küldött véleményt.

(91)    COM(2021) 645 final. A svéd Riksdag a 2021. decemberi véleményében támogatta a Bizottság hat fő célját, valamint a jogállamiság, az egységes piac és az előrejelzés megerősítésére irányuló kezdeményezéseket. Rámutatott a védelem területén meglévő nemzeti hatáskörökre. A Riksdag továbbá különösen érdeklődött a REFIT program iránt, és átfogóbb tájékoztatást kért a REFIT-kezdeményezésekről. A Bizottság azt válaszolta, hogy online REFIT-eredménytáblája áttekintést nyújt az egyszerűsítési kezdeményezésekről és azok státuszáról, és utalt a jövőállósági platformjára is. A védelemmel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy az európai védelmi szakpolitikával kapcsolatos munka elsősorban arra irányul, hogy lehetővé tegye az EU közös védelmi kapacitását, biztosítsa a védelmi termékek nagyobb interoperabilitását, és Unió-szerte hatékonyabbá tegye a kutatási kiadásokat.

(92)    További információkért lásd az Európai Parlament jelentését az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közötti kapcsolatról: http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/home/annual-reports.html

(93)    A COSAC, amelynek munkájában a Bizottság megfigyelői státuszban vesz részt, a Szerződésekben – a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyvben – foglalt egyetlen parlamentközi fórum. További információk a következő internetcímen érhetők el: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conferences/cosac

(94)    Az európai parlamenti hét keretében az uniós tagállamok, valamint a tagjelölt és a megfigyelői státuszú országok parlamenti képviselői találkoznak gazdasági, költségvetési, környezeti és szociális ügyek megvitatása céljából. 2022-ben „Az EU gazdasági kormányzása parlamenti szempontból” címet kapta, és március 15–16-án plenáris ülés keretében került megrendezésre, ahol von der Leyen elnök videóüzenetet küldött, valamint sor került egy, az uniós saját forrásairól szóló plenáris ülésre, a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról szóló plenáris ülésre (amelyhez Gentiloni biztos bevezető megjegyzéseket fűzött), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló magas szintű konferenciára.

(95)    10. ülésére február 28-án Párizsban, 11. ülésére október 25-én Brüsszelben került sor. Johansson biztos mindkettőn részt vett.

(96)    Az Európai Unió stratégiai gazdasági autonómiájáról szóló parlamentközi konferencia Breton biztos részvételével (március 14.); a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a közös biztonság- és védelempolitikával foglalkozó parlamentközi konferencia Borrell főképviselő/alelnök részvételével (szeptember 5.); az EU-n belüli stabilitással, gazdasági koordinációval és kormányzással foglalkozó parlamentközi konferencia Dombrovskis ügyvezető alelnök részvételével (október 11.).

(97)    Parlamentközi bizottsági ülés a 2022. évi nemzetközi nőnapon „An ambitious future for Europe’s women after COVID-19 – Mental load, gender equality in teleworking and unpaid care work after the pandemic” (Az európai nők ambiciózus jövője a Covid19 után – Mentális terhelés, a nemek közötti egyenlőség a távmunka és a nem fizetett ápolási-gondozási munka terén a világjárvány után) címmel, Jourová alelnök és Dalli biztos részvételével (március 3.); az Európa jövőjéről szóló konferencia első eredményeivel foglalkozó parlamentközi bizottsági ülés Šuica alelnök részvételével (november 17.); az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU bővítési politikájáról szóló parlamentközi bizottsági ülés Várhelyi biztos részvételével (június 27.); a háború elől menekülő ukrán nők jogairól szóló parlamentközi bizottsági ülés Schmit biztos részvételével (július 12.); az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseivel és a nemzeti parlamentek az EU-ban betöltött szerepével foglalkozó parlamentközi bizottsági ülés Šuica alelnök részvételével (október 26.); az Eurojust tevékenységeinek értékelésével foglalkozó parlamentközi bizottsági ülés Reynders biztos részvételével (november 30.); a jogállamiság Unión belüli helyzetével foglalkozó parlamentközi bizottsági ülés Reynders biztos részvételével (december 1.).

(98)    Október 6-án Vestager alelnökkel az egységes piaci szükséghelyzeti eszközről, október 27-én Jourová alelnökkel a jogállamisági jelentésről és az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról, november 24-én pedig Šefčovič alelnökkel az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról, különös tekintettel az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre.

(99)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2022.475.01.0001.01.ENG

(100)    Lásd az 51. lábjegyzetet a jelenlegi küszöbértékek tekintetében.

(101)     https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/download/file/8a8629a88625192f0186270a85610010/Letter%20from%20VP%20Sefcovic.pdf és https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/download/file/8a8629a88625192f0186270b8cca0011/Annex%20-%20Reply%20to%20the%20LXVIII%20COSAC%20Contribution.pdf (csak angol nyelven áll rendelkezésre).

(102)     https://www.eduskunta.fi/EN/valiokunnat/tulevaisuusvaliokunta/Pages/The-World-Summit-of-the-Committees-of-the-Future.aspx

(103)    A megvitatott témák között szerepelt a technológia szerepe a környezetbarátabb és egyenlőbb fejlődésben, a digitális vállalkozások transznacionális szabályozásának és az algoritmusok használatának szükségessége, valamint a parlamenti együttműködés fontossága a proaktív döntéshozatalban.

(104)     https://www.ipu.org/impact/democracy-and-strong-parliaments/global-parliamentary-report/global-parliamentary-report-2022-public-engagement-in-work-parliament

(105)     http://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/regpex/Pages/default.aspx . A Régiók Bizottsága szubszidiaritás-ellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatos további részletekért lásd a 2.4. szakaszt.

(106)    A jövőállósági platformmal és a RegHub hálózattal kapcsolatos további részletekért lásd a 2.1. és a 2.4. szakaszt.

(107)    Az alábbiak regionális parlamentjei: Flandria, Vallónia, Brüsszel fővárosi régió és Belgium német ajkú közössége (Belgium); Bajorország, Türingia és Baden-Württemberg (Németország); Baleár-szigetek, Baszkföld, Extremadura és Navarra (Spanyolország); Emilia-Romagna és az Aosta-völgy (Olaszország); Felső-Ausztria (Ausztria); Kárpátalja (Lengyelország); és a Régióközi Parlamenti Képviselők Tanácsa (Saar-vidék és Rajna-vidék-Pfalz [Németország]; Grand Est [Franciaország]; Luxemburg [Luxemburg]; Vallónia, a Vallónia-Brüsszel Szövetség és Belgium német ajkú közössége [Belgium]). Ezen állásfoglalások több mint 50 %-át (37) a bajor regionális parlament készítette. A többi különösen aktív regionális parlament közé tartozik a Baleár-szigetek (11 állásfoglalás), Baszkföld (6 állásfoglalás) és Türingia (4 állásfoglalás) regionális parlamentje.

(108)    Európai egyetemi stratégia (COM(2022) 16 final), fenntartható szénkörforgások (COM(2021) 800 final), a városi mobilitás új uniós keretrendszere (COM(2021) 811 final), a REPowerEU terv (COM(2022) 230 final), a 2022. évi uniós igazságügyi eredménytábla (COM(2022) 234 final), az uniós napenergia-stratégia (COM(2022) 221 final), a „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezés.

(109)      Átláthatóság és politikai reklám (COM(2021) 731 final), az antiszemitizmus elleni küzdelem (COM(2021) 615 final), az európai felsőoktatási együttműködés (COM(2022) 17 final), a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése (COM(2021) 812 final), az operatív rendőrségi együttműködés (COM(2021) 780 final), az ipari kibocsátások és hulladéklerakók (COM(2022) 156 final), a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem (COM(2022) 209 final), a növényvédő szerek fenntartható használata (COM(2022) 305 final), az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (COM(2022) 457 final), a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítésére irányuló összehangolt uniós megközelítés (COM(2022) 551 final).

(110)    A bajorországi regionális parlament az uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021) 733 final), a környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021) 851 final) és a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra és a kamatok társasági adóból való levonhatóságának korlátozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2022) 216 final), valamint az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslatról (COM(2022) 457 final), az utóbbiról a türingiai regionális parlament is.

(111)    A bajorországi regionális parlament több mint 20 nyilvános konzultációban nyújtott be észrevételeket különféle szakpolitikák keretében indított kezdeményezésekhez.

(112)    A flamand parlament véleményt nyújtott be az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiáról (2020–2025) (COM(2020) 698 final), a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok tekintetében az Eurojustról szóló rendeletre irányuló javaslatról és „A 2022. évi európai szemeszter: tavaszi csomag” című közleményről (COM(2022) 600 final), valamint három saját kezdeményezésű véleményt nyújtott be a következőről: az ukrajnai népszavazások, Masha Amini halála és az iráni emberi jogi helyzet, valamint az Afrika szarván kialakult humanitárius válság. A Szerződésekhez csatolt 51. sz. nyilatkozat szerint a flamand parlament a belga nemzeti parlamenti rendszer részét képezi. A belga nemzeti és regionális parlamentek közötti 2017. évi együttműködési megállapodás értelmében a regionális parlamentek véleményét a Parlamenti Közgyűlések Elnökök Értekezlete Titkárságán keresztül, a belga Sénat/Senaat címén továbbítják. A Bizottság ezért technikailag a belga Sénat/Senaat véleményeként vette nyilvántartásba ezeket a véleményeket, és ez utóbbin keresztül válaszolt.

(113)      2022-ben Várhelyi biztos találkozott Flandria regionális parlamentjével (Belgium, 2022. május 11.), hogy eszmecserét folytasson az EU szomszédsági és bővítési politikájáról.

(114)    A COSAC hozzájárulását és a Bizottság válaszát lásd a 99. és 101. lábjegyzetben.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.12.

COM(2023) 640 final

MELLÉKLET

a következőhöz

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

2022. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL

1. MELLÉKLET

Azon jogalkotási aktusok tervezetei, amelyekkel kapcsolatban a nemzeti parlamentek indokolt véleményt 1 adtak ki 2022-ben a szubszidiaritás elvének való megfelelés tekintetében

2. MELLÉKLET

A Bizottsághoz 2022-ben benyújtott vélemények száma nemzeti parlamentenként/kamaránként (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)

3. MELLÉKLET

Azon dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban 2022-ben a legtöbb vélemény 5 érkezett a Bizottsághoz (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)

(1)      Az indokolt vélemények jellegének magyarázatát lásd a fő jelentés 44. lábjegyzetében.

(2)      A szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá tartozó szavazatok magyarázatát lásd a fő jelentés 53. lábjegyzetében.

(3)    Mindkét cseh kamara egy-egy véleményt adott ki, amely mind a COM(2021) 803 final, mind a COM(2021) 804 final dokumentumra vonatkozott.

(4)    A „politikai párbeszéd” keretében kapott véleményeket és a nemzeti parlamentektől kapott indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja.

(5)    A táblázat az összes olyan dokumentumot felsorolja, amellyel kapcsolatban legalább öt vélemény érkezett.

(6)    A „politikai párbeszéd” keretében kapott véleményeket és a nemzeti parlamentektől kapott indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja.

(7)    Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslattal kapcsolatban 4 indokolt vélemény és 8 vélemény érkezett a politikai párbeszéd keretében, köztük egy saját kezdeményezésű vélemény a javaslat közzététele előtt.