EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.8.

COM(2023) 311 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Javaslat intézményközi etikai testület létrehozására

1.Bevezetés

Az Európai Unió demokráciája csak az emberek és az őket szolgáló intézmények közötti bizalom és megbízhatóság légkörében virágozhat. Egy demokrácia éppen olyan erős, mint az alapjául szolgáló legitimitás. Ez mindenkor igaz, és még fontosabbá válik olyan időkben, amikor a polgárokat az egész EU-ban többféle válság is komolyan sújtja, akiknek ugyanakkor bizalmat kell tudniuk szavazni az EU intézményeinek és azok vezetőinek. A szilárd etikai és átláthatósági keret a jó kormányzás alapvető elemét képezi, és hozzájárul más jelenségek, többek között a korrupció és a demokratikus folyamatba való indokolatlan beavatkozás megelőzéséhez.

Az Európai Unió már jelenleg is magas szintű irányítási és etikai normákkal bír. Hibák és mulasztások esetére rendelkezik az azok orvoslására szolgáló szabályokkal és eljárásokkal. A polgárok uniós intézményekbe és azok vezetőibe vetett bizalmának fenntartásához és folyamatos megerősítéséhez elengedhetetlenek a feddhetetlenség és az átláthatóság magas szintű elvei, amelyeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Ezek az elvek az intézmények függetlenségének, valamint az egyes intézményekben folytatott döntéshozatali eljárások integritásának, továbbá az Unió egésze legitimitásának védelméhez is elengedhetetlenek. Ezeket a szabályokat és eljárásokat folyamatosan aktualizálni kell, ha szeretnénk elérni, hogy azok továbbra is megfeleljenek a célnak és a polgárok igényeinek.

Ez a kezdeményezés ezért összhangban van a Bizottság jogállamisággal kapcsolatos fellépésével, a Bizottság által május 3-án előterjesztett korrupcióellenes csomaggal 1 , a küszöbön álló demokráciavédelmi csomaggal, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2021. május 20-án létrejött, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodással 2 .

Az etika az uniós intézmények és az azoknál szolgálatot teljesítő személyek munkavégzési módszerének a sarokköve. Az európai szerződések ezért számos olyan elvet és szabályt állapítottak meg, amelyek biztosítják, hogy az intézmények tagjai megfelelően járjanak el, tekintettel azok függetlenségére és feddhetetlenségére. Az intézmények többsége úgy döntött, hogy ezeket az elveket és szabályokat részletesebben alkalmazza, akár eljárási szabályzatukban, akár a tagjaikra vonatkozó magatartási kódexekben, vagy mindkettőben megállapítva.

Az uniós intézményeknél ugyanakkor az érintett tagjaikra vonatkozóan különböző etikai keretrendszerek vannak érvényben a szerződésekben foglalt különböző rendelkezések alapján. Noha bizonyos eltérések magyarázhatók az egyes intézményeknek a szerződések szerinti más-más szerepével és a tagok feladatainak ellátásából eredő különböző kockázatokkal, egyértelművé vált, hogy közös alapvető etikai normákra és az intézmények közötti együttműködésre van szükség.

A tavaly végén napvilágra került igen súlyos tények és állítások bizonyították, hogy függetlenül attól, hogy hol következnek be és hány személyt érintenek, valamennyi uniós intézményre hatással vannak. Ez a szabályok szigorítása iránti felhívásokhoz, valamint a szabályok és a végrehajtási mechanizmusok további összehangolásához vezetett az aggályok eloszlatása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó szabályok koherensek és könnyen érthetőek legyenek mind a tagok, mind a polgárok számára.

A 13/2019. sz. különjelentésében 3 a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nagyrészt megfelelő etikai keretrendszereket vezetett be (mind a tagok, mind a személyzet számára). A Számvevőszék néhány olyan területet is azonosított, ahol javítani lehetne az alkalmazási körön, a célzottságon, az egyértelműségen és a nyújtott iránymutatás szintjén, illetve harmonizálni lehetne ezeket. A jelentésben a Számvevőszék azt is megállapította, hogy az intézmények között érdemes lenne megosztani az etikai kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

Ugyanakkor az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 336. cikke alapján elfogadott uniós személyzeti szabályzat II. címében a jogalkotó által meghatározott részletes etikai kötelezettségek hatálya alá tartozó személyzet – köztük a felső vezetők – esetétől eltérően 4 jelenleg nem léteznek a tagokra vonatkozó közös etikai minimumnormák, és nincsenek olyan hivatalos mechanizmusok, amelyek lehetővé tennék az intézmények közötti, a tagjaiktól elvárt etikai normákkal kapcsolatos véleményalkotást, -összehangolást és -cserét. Ez az a hiányosság, valamint a tagokra vonatkozó közös etikai minimumnormák hiánya, amelyet ez a kezdeményezés át kíván hidalni egy olyan etikai testület létrehozásának javaslásával, amely valamennyi uniós intézmény tagjaira kiterjed.

A Bizottság elfogadta a mostani javaslatot, amely az intézmények és a két tanácsadó szerv közötti, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkében említett valamennyi intézményre és szervre kiterjedő megállapodásra irányul. A Bizottság a javaslatot ennek megfelelően továbbítja az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Központi Banknak, az Európai Számvevőszéknek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A megállapodás hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank is e megállapodás szerződő felévé válhat, ha ezt kéri.

A javasolt megállapodás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a részt vevő intézményektől eltérő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek számára, hogy önkéntesen alkalmazzák a testület által kidolgozott meglévő és jövőbeli közös normák teljes körét az e megállapodás hatálya alá tartozókhoz hasonló feladatokat ellátó – a személyzetük tagjaitól eltérő – személyekre alkalmazandó szabályokra. Ebben az esetben az érintett szerv, hivatal vagy ügynökség a saját belső szabályaikról folytatott véleménycserén vesz részt az etikai testülettel. A véleménycserére akkor kerül sor, amikor új normákat dolgoznak ki, vagy a meglévőket frissítik.

2.Az etika és a feddhetetlenség intézményközi megközelítése

Az egyes intézmények intézményi autonómiájának részét képezi, és egyben az uniós jog egyik alapelve, hogy maga az intézmény fogadja el a tagjaira alkalmazandó belső szabályokat. A polgárok és valamennyi intézmény érdekét szolgálja azonban, hogy mindegyikük szilárd etikai kerettel rendelkezzen a tagjaira vonatkozóan. Az EU egészének hírneve az összes intézmény hírnevétől és valamennyi tagjuk etikus magatartásától függ.

A Bizottság elnökének politikai iránymutatása támogatását fejezte ki egy ilyen intézményközi etikai testület létrehozása iránt, a Bizottság pedig azóta más uniós intézményekkel együtt közösen dolgozik e cél megvalósításán.

Az Európai Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy „egy egységes, független uniós etikai testület jobban biztosíthatná az etikai normák következetes és teljes körű végrehajtását az uniós intézményekben annak garantálása érdekében, hogy a nyilvános döntéseket a közjó szellemében hozzák meg, ezáltal erősítve a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát”.

A fent kifejtetteknek megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság etikai keretrendszeréről szóló számvevőszéki különjelentés 5 egyik ajánlása pontosan az, hogy az ellenőrzött intézményeknek további erőfeszítéseket kell tenniük az etikai kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok még szélesebb körű megosztása céljából.

Nem csupán az a fontos, hogy minden európai intézmény egyértelmű etikai és átláthatósági szabályokat határozzon meg és alkalmazzon. Elengedhetetlen annak biztosítása is, hogy valamennyi intézmény:

oegyértelmű, átlátható és egyformán magas szintű feddhetetlenségi és függetlenségi normákat alkalmazzon, adott esetben kellően figyelembe véve az intézmények közötti különbségeket, valamint

ohasonló hatékony ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusokkal rendelkezzen.

Az intézményközi etikai testület létrehozása pontosan ennek megvalósulását szolgálhatja, teljes mértékben figyelembe véve az egyes intézmények autonómiáját. Lehetővé teszi a részt vevő intézmények számára, hogy kiaknázzák kölcsönös tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és hogy közös etikai minimumnormákat állapítsanak meg.

Jelentős javulást eredményezne, ha megvalósulna a közös minimumnormák köre, a valamennyi intézmény tagjaira vonatkozó közös kultúra, az etikai keret nyilvánosság általi jobb megértése, valamint annak pontosabb meghatározása az intézményen belül és kívül mindenki számára, hogy mi elfogadható, és mi nem az, továbbá hogy az intézmények hogyan biztosítják a szabályok megfelelő alkalmazását.

Ez az intézményközi kezdeményezés szemlélteti, hogy valamennyi intézmény nagy jelentőséget tulajdonít a magas szintű etikai normáknak és azok végrehajtásának, és ezáltal hozzájárul az intézményekbe és azok tagjaiba vetett bizalom erősítéséhez.

Az etikai testület létrehozásával első alkalommal jön létre a vélemények intézmények közötti összehangolására és cseréjére, valamint a tagjaik etikai magatartására vonatkozó közös normák megállapítására szolgáló hivatalos mechanizmus.

A nyitott, átlátható és etikus intézmények létrehozásához hozzájáruló egyéb kezdeményezések már bizonyították az intézményközi megközelítés fontosságát.

Ami az uniós intézmények személyzetét illeti, a meglévő struktúrák és mechanizmusok sikeresnek bizonyultak a közös intézményközi megközelítés eléréséhez, minden olyan esetben, amikor azt a téma szükségessé teszi. Először is, valamennyi intézmény személyzetére vonatkoznak az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 336. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek megállapításáról szóló rendelet 11–24. cikkében foglalt egységes és részletes kötelezettségek. Ez biztosítja, hogy az EU egész közszolgálatára azonos normák és szabályok vonatkozzanak. Minden intézmény belső szabályokat fogadott el e személyzeti szabályzat érvényre juttatása érdekében, többek között az etika területén is. Az átláthatóság biztosítása és a személyzeti szabályzat következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében a személyzeti szabályzatot végrehajtó szabályokat az Európai Unió Bírósága által kezelt nyilvántartásban állítják össze, és a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a személyzeti szabályzat 110. cikke) az egyes intézmények által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályokról. A legutóbbi jelentés 6 szerint a jelentéstételi időszak során az intézmények közötti konvergencia tovább erősödött a végrehajtási szabályokkal kapcsolatos számos területen, többek között az etika és integritás területén.

Annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a személyzeti szabályok összehangolásának e jól bevált mechanizmusait, a Bizottság felkéri a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi intézményt, hogy prioritásként vizsgálják meg a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok megosztásának lehetőségeit, valamint szükség esetén a személyzeti szabályok további összehangolásának területeit. Ez a munka az adminisztratív vezetők testületének szintjén is elvégezhető. A személyzet tagjai kívül esnek e megállapodás hatályán, mivel a személyzet tagjait érintő etikai kérdéseket illetően már léteznek intézményközi koordinációs mechanizmusok. A személyzeti szabályzat keretein belül és az adminisztratív vezetők testületén keresztül az e megállapodásban részes feleknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a testület által a főigazgatók és az egyenértékű pozíciót betöltők tekintetében elfogadottakkal egyenértékű normákra törekednek. Az intézményközi párbeszéd során továbbá fel kell tárni a felső vezetőik szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel – az Unión belüli döntéshozatallal és szakpolitika-végrehajtással kapcsolatos kérdésekről az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd részeként – tartott találkozóinak közzétételével kapcsolatos szabályok és gyakorlatok lehetséges összehangolását is. A Bizottság készen áll tapasztalatainak megosztására, építve az ügyben hozott belső határozatának közel 10 éve történő alkalmazására 7 .

Egy korábbi, 2014-ben megkötött megállapodással kapcsolatos pozitív tapasztalatokra építve a Bizottság, a Parlament és – első alkalommal – a Tanács által 2021-ben kötött, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás rámutat az intézményközi megközelítés e tekintetben jellemző fontosságára. Ez a megállapodás elveket és szabályokat állapít meg az átlátható és etikus érdekképviselet összehangolt megközelítésére, valamint az említett három uniós intézmény és az uniós szintű érdekképviselők közötti átlátható és etikus interakciókra vonatkozóan.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 25-én létrejött intézményközi megállapodás egy másik példa az etikai és feddhetetlenségi szabályok végrehajtására vonatkozó intézményközi megközelítés relevanciájára 8 . A megállapodás biztosítja, hogy a vizsgálatokat valamennyi uniós intézményben azonos feltételek mellett folytassák le.

3.Intézményközi etikai testület

3.1. Összetétel

A testület feladata, hogy közös etikai minimumnormákat dolgozzon ki az EUSZ 13. cikkében felsorolt intézmények és tanácsadó szervek tagjainak, valamint – amennyiben kéri a részvételét – az Európai Beruházási Bank tagjainak a magatartására vonatkozóan.

Az etikai testület minden részt vevő intézmény egy-egy tagjából áll, amelyet a megállapodás „Félként” nevez meg. A testület zökkenőmentes és folyamatos működésének biztosítása érdekében minden egyes Fél egy teljes jogú tagot és egy helyettes tagot jelöl ki.

A Felek elvben alelnöki szinten képviseltetik magukat. Figyelembe kell azonban venni az egyes intézmények szerepéhez kapcsolódó sajátosságokat. A javasolt megállapodás ezért rendelkezik arról, hogy minden Félnek rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy az alelnökön kívül más képviselőt nevezzen ki, amennyiben a Félnél nem létezik ilyen funkció, vagy az ilyen választás nem lenne helyénvaló.

A testület elnökének tisztsége az EUSZ 13. cikkében meghatározott sorrendnek megfelelően évente rotációban kerül betöltésre. Abban az esetben, ha az Európai Beruházási Bank teljes jogú Féllé válik, az éves elnöki tisztet az EUSZ 13. cikkében meghatározott sorrend után tölti be.

A testület munkáját öt független szakértő fogja segíteni, akik megfigyelőként járnak el, és akiket a Bizottság által meghatározandó eljárás alapján neveznek ki, figyelembe véve szakértelmüket, magas szintű feladatok ellátásában szerzett tapasztalatukat, függetlenségüket és szakmai képességeiket. Részt vesznek a testület minden ülésén, és tanácsot adnak a testület megbízatásával kapcsolatos etikai kérdésekben. Véleményt nyilvánítanak továbbá a testület által a Fél belső szabályainak a normákkal való összehangolásáról folytatott véleménycseréhez.

A független szakértők kijelölésekor a feleknek törekedniük kell a nemek közötti egyensúly biztosítására.

A testület tagjait titkárság segíti, amely formálisan a Bizottság keretein belül működő közös operatív struktúra lesz. A titkárság az egyes részt vevő intézmények tagjai tekintetében az etikáért felelős egységvezetőkből vagy hasonló szintű vezető beosztást betöltő személyekből, valamint az irányításuk alatt álló, erre a célra kijelölt illetékes személyzetből áll. A titkárság koordinátoraként a Bizottságnál e tisztséget betöltő személy jár el, kivéve, ha a Bizottság a Felek egyetértésével egy másik személyt jelöl ki.

3.2.Feladatok

A testületnek három fő feladata lesz:

·valamennyi Félre és azok tagjaira alkalmazandó közös minimumnormákat dolgoz ki, és szükség szerint kezdeményezi azok felülvizsgálatát,

·véleménycserét folytat az adott Fél által a saját belső szabályainak a fent említett normákkal való összehangolásáról készített értékelés alapján,

·előmozdítja a Felek közötti együttműködést a tagjaik magatartásával kapcsolatos közös érdekű kérdésekben, valamint a bármely más olyan közjogi szervvel vagy nemzetközi szervezettel folytatott eszmecserét, amelynek tevékenysége releváns az etikai és feddhetetlenségi szabályok vagy normák szempontjából.

Az etikai szabályok és eljárások elfogadása és egyedi esetekre történő alkalmazásuk továbbra is az egyes intézmények hatáskörébe tartozik, teljes mértékben tiszteletben tartva autonómiájukat és függetlenségüket.

A részt vevő intézményektől eltérő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntesen alkalmazhatják a testület által kidolgozott meglévő és jövőbeli közös minimumnormák teljes körét az e megállapodás hatálya alá tartozókhoz hasonló feladatokat ellátó – a személyzetük tagjaitól eltérő – személyekre alkalmazandó szabályokra. Ebben az esetben részt vesznek majd az etikai testület tagjaival az azon területekkel kapcsolatos belső szabályaikról folytatott véleménycserén, amely területeken normák kidolgozására került sor. E konkrét véleménycsere érdekében képviselőt jelölnek ki. Ugyanilyen véleménycserére kerül sor, amikor új normákat dolgoznak ki, vagy a meglévőket aktualizálják.

3.3. Azok a területek, ahol normák kidolgozására van szükség

A testület meghatározott számú területen közös minimumnormákat dolgoz ki, amelyek megfelelően figyelembe veszik e területek fontosságát a tagok és azon intézmények függetlensége és integritása szempontjából, amelyekhez a tagok tartoznak. A normáknak az egyes intézményekben a megfelelés előmozdítását (az azzal kapcsolatos tudatosságnövelést) és nyomon követését célzó tevékenységeket is magukban kell foglalniuk. Bármely fél bármikor javasolhatja a testületnek, amely konszenzussal határoz, hogy dolgozzon ki közös minimumnormákat más területeken. A normáknak valamennyi Félre nézve közösnek kell lenniük, ezért azokat úgy kell kialakítani, hogy kellően tiszteletben tartsák a Felek eltérő intézményi keretét vagy szerepét.

A normáknak valamennyi Félre nézve közösnek kell lenniük, és kezelniük kell azokat a kockázatokat, amelyekkel a Felek és tagjaik szembesülnek. A testület által kidolgozott normák semmilyen körülmények között sem indokolhatják a felek által az adott ügyben már esetlegesen alkalmazott normák enyhítését.

A normák a következő területekre fognak vonatkozni:

-A bejelentendő érdekeltségekre és vagyoni eszközökre vonatkozó normák: a tagok bizonyos érdekeltségei és vagyoni eszközei összeférhetetlenséget eredményezhetnek a feladataik ellátása során, vagy más módon is relevánsak lehetnek a feladatok ellátása szempontjából. A közös normák segítenék a Feleket abban, hogy átgondolják azokat az érdekeltségeket és vagyoni eszközöket, amelyek kockázatot jelenthetnek a tagok függetlenségére és feddhetetlenségére nézve. A közös normáknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az összes intézményben milyen megfelelő szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni e nyilatkozatok ellenőrzésére.

-A tagok mellék- vagy külső tevékenységeire vonatkozó normák: alapvető fontosságú biztosítani, hogy az ilyen tevékenységek ellátása, amennyiben azokat el kell látni, ne veszélyeztesse a tagok rendelkezésre állását intézményi feladataik ellátására, és ne is legyen összeegyeztethetetlen azok ellátásával. Ezek a tevékenységek nem veszélyeztethetik a tagok függetlenségét, mivel ha veszélyeztetik, kétségeket ébreszthetnek a nyilvánosság körében annak az intézménynek a függetlenségével kapcsolatban, amelyhez a tagok tartoznak. A normáknak ki kell terjedniük az egyes tevékenységek által előidézett kockázatokra, amelyek összeférhetetlenséget okozhatnak, vagy – különösen javadalmazásuk esetén – konfliktushoz vezethetnek a tagként szükséges függetlenség és az e külső tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátása között.

-A harmadik felek által kínált ajándékok, vendéglátás és utazás elfogadására vonatkozó normák: a tagokat nem azért bízzák meg köztisztségek betöltésével vagy közmegbízatással, hogy azok ellátásából személyes hasznot húzzanak. Ha az ajándékok meghaladják a szimbolikus udvariassági értéket, vagy be nem jelentettek maradnak, az intézményen kívüli forrásokból származó bármilyen formájú ajándékok vagy vendéglátás elfogadása az összeférhetetlenség és a döntéshozatali folyamat befolyásolása gyanújának kockázatával jár, vagy a döntéshozatali folyamat befolyásolásának látszatát kelti. A normák segíteni fognak e kockázatok tényleges kezelésében.

-A díjak, kitüntetések, pénzdíjak vagy elismerések megbízatás alatti elfogadására vonatkozó normák: ami az ajándékokat és a vendéglátást illeti, ha a tagok az intézményen kívüli forrásokból származó díjakat/kitüntetéseket/pénzdíjakat/elismeréseket fogadnak el, az a forrással kialakult közelség miatt az összeférhetetlenség kockázatához és a függetlenség hiányához vezethet. A normák segítenek majd összehangolni az elismerések vagy kitüntetések okának és a tagok függetlenségére gyakorolt esetleges következményeknek az értékelését.

-A feltételességi és átláthatósági intézkedésekre, különösen érdekképviselőkkel való találkozókra és azok közzétételére vonatkozó normák: az érdekelt felekkel és az érdekképviselőkkel folytatott folyamatos párbeszéd az EU demokratikus rendszerének részét képezi, és értékes hozzájárulást nyújthat az érintett terület sajátosságait teljes mértékben figyelembe vevő jogszabályok vagy szakpolitikák kezdeményezéséhez és végrehajtásához. E párbeszéd átlátható kialakítása azonban elengedhetetlen az intézményt vagy tagjait érintő azon kockázatok elkerülése érdekében, hogy azt – akár akaratlanul is – esetleg egy konkrét érdekcsoport javára gyakorolják, ami káros hatással lehet a közbizalomra és az Európai Unió általános érdekére. A Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást követően léteznek bizonyos közös normák az érdekképviselőkkel való találkozókkal és az azokra vonatkozó információk közzétételével kapcsolatban, jóllehet a három intézmény belső szabályai és gyakorlatai eltérőek, ezért közös normákra is szükség van. A feltételességi és átláthatósági intézkedések az ülésektől és az azokra vonatkozó információk közzétételétől eltérő területekre – például az intézmények épületeibe való belépésre – vonatkoznak, amennyiben azokat szükségesnek ítélik az átlátható és etikus érdekképviselet biztosításához. Ezen egyéb területekre vonatkozóan is közös minimumnormákat kell kidolgozni.

-A volt tagok megbízás utáni tevékenységeinek kezelésére és átláthatóságukra vonatkozó normák: a megbízás utáni tevékenységek azzal a kockázattal járnak, hogy a tagok érzékeny információkat használnak fel egy új munkáltató, ügyfél vagy foglalkozás javára, jogtalanul felhasználják az intézmények jövőbeli döntéseinek befolyásolására a korábbi pozícióban létesített kapcsolatokat vagy összeköttetéseket, vagy kétségeket ébresztenek a közhivatalt ellátó személyek által a hivatali idejük alatt hozott döntésekkel kapcsolatban. A közös normák kiterjedhetnének az ilyen tevékenységek engedélyezésének feltételeire, azok átláthatóságára és bizonyos kapcsolódó korlátozásokra.

-A közös keret végrehajtására vonatkozó normák, többek között a megfelelés ellenőrzésére és jogsértések esetén a nyomon követés biztosítására vonatkozóak is: a tagok magatartására vonatkozó normák alapvető fontosságúak, de önmagukban nem elégségesek: ezeket konkrét és hatékony végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmusokkal, valamint az etika és a feddhetetlenség közös kultúrájának különösen tájékoztatás és tudatosságnövelés révén történő megerősítésére szolgáló mechanizmusokkal kell kiegészíteni. A közös normák vonatkozhatnak azokra a belső tanácsadói funkciókra, amelyek segítik az illetékes hatóságokat egy adott ügy értékelésében, vagy közvetlenül a tagokra, nevezetesen a belső etikai szervek összetételére és feladataikra. A megfelelés ellenőrzésére és jogsértések esetén a nyomon követés biztosítására szolgáló eljárásokra is vonatkoznak. A normák vonatkozhatnak olyan mechanizmusokra is, amelyek révén a normák hatálya alá tartozó területen a belső szabályok tagok által elkövetett megsértésének gyanúját bejelenthetik az OLAF-nak és az érintett intézménynek, ideértve a bejelentés nyomon követését és a bejelentő személyek megtorlással szembeni védelmét is.

-Az előző pontokban összegyűjtött információk nyilvánosságára vonatkozó normák. Az átláthatóság a polgárok bizalmát és támogatását élvező demokratikus Unió központi eleme. A testületnek a fent említett területeken átláthatósági normákat kell kidolgoznia, teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós adatvédelmi szabályokat 9 , például az egyéni érdekeltségek nyilvánosságra hozatala tekintetében, külön nyilatkozatok révén annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a tagok és azon intézmények függetlenségével kapcsolatos kétségeket, amelyekhez tartoznak. Az átláthatóság továbbá azt is jelenti, hogy a testület által kidolgozott valamennyi normát és a normák hatálya alá tartozó valamennyi területen az egyes intézményekben alkalmazandó szabályokat nyilvánosságra hozzák, különösen a testület honlapján keresztül.

3.4.A testület helye az intézményközi struktúrában

A Bizottság politikai iránymutatása támogatja egy „valamennyi uniós intézményre kiterjedő, független etikai testület” létrehozását, mivel minden intézmény fontos szerepet játszik az EU-ba vetett bizalom megerősítésében. A Bizottság ezért úgy véli, hogy egy, az intézmények közötti, az intézményi autonómiájukon alapuló megállapodás a megfelelő igazgatási megközelítés, mivel lehetővé teszi valamennyi uniós intézmény részvételét.

A testület létrehozása során tiszteletben kell tartani az egyes intézmények autonómiáját és függetlenségét, valamint az intézményközi egyensúlyt és a Szerződéseknek a különböző intézmények tagjaira vonatkozó eltérő rendelkezéseit. A Szerződések és különösen az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése létrehozza a fékek és ellensúlyok uniós szintű rendszerét: ezt az egyensúlyt nem lehet hatályon kívül helyezni vagy módosítani az uniós intézmények közötti megállapodással.

A testület hatásköre nem érinti az egyes intézmények azon előjogát, hogy saját tagjaikra vonatkozóan belső szabályokat fogadjanak el és döntéseket hozzanak. A belső szabályok alkalmazása az egyes intézmények elsődleges felelőssége, amelyet az intézményközi egyensúly a Szerződésekben megállapított fékekkel és ellensúlyokkal működő rendszerének keretei között gyakorolnak.

A testület által kidolgozott normák azonban közös minimumnormaként szolgálnak a valamennyi részt vevő intézmény tagjaira alkalmazandó etikai keretrendszerek további összehangolásához, anélkül azonban, hogy előírnák a mindenki számára közös egyetlen etikai szabályrendszer elfogadását.

A testület semmilyen módon nem avatkozik bele a vizsgálati funkciókba, és semmilyen módon nem korlátozza azokat (és ezért hatásköre nem lesz átfedésben) a következők hatásköreivel:

·az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely jelentős hatáskörrel és szakértelemmel rendelkezik a tagok szakmai kötelezettségei súlyos megsértésének kivizsgálásában. Valamennyi intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek teljes mértékben el kell ismernie és támogatnia kell az OLAF megbízatását,

·az Európai Ügyészség, amely kivizsgálhatja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, ideértve az intézmények tagjai által elkövetett bűncselekményeket is, és amely támaszkodhat az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben meghatározott hatáskörökre és intézkedésekre,

·nemzeti rendőri és bűnüldöző hatóságok, amelyek kivizsgálhatják a tagok által elkövetett bűncselekményeket, és amelyek támaszkodhatnak a nemzeti büntetőeljárási jog által biztosított hatáskörökre és intézkedésekre; ez magában foglalja a bűncselekmények – például a csalás és a korrupció – büntetőeljárás alá vonását, amelyre vonatkozóan a Bizottság május 3-án korrupcióellenes csomagot terjesztett elő, amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében bejelentette. Ez a csomag javaslatot tartalmaz a korrupciós bűncselekmények fogalommeghatározásaira és szankcióira vonatkozó uniós szabályok naprakésszé tételére és harmonizálására, a korrupció elleni küzdelem magas színvonalának biztosítására, és teljes mértékben alkalmazandó valamennyi uniós intézmény tagjaira és az uniós személyzetre,

·az európai ombudsman, amely vizsgálatot indíthat az intézmények által elkövetett hivatali visszásság gyanújával kapcsolatban, és hozzáférést kérhet az intézmények birtokában lévő információkhoz és dokumentumokhoz.

A Szerződésekkel összhangban e megállapodás végrehajtása érdekében a részt vevő intézmények kölcsönös lojális együttműködést folytatnak.

4.Következtetés

Az európai intézményeknek feladataik ellátása során tagjaik kifogástalan magatartására kell hagyatkozniuk. Bár az intézményközi etikai testület felállításáról szóló viták nem új keletűek, új lendület és határozott elszántság tapasztalható annak megvalósítása iránt, melynek során meg kell őrizni az összes különböző uniós intézmény sajátosságait és függetlenségét. A testület létrehozása kiegészíti a meglévő etikai keretet, és hozzájárul az uniós intézményekbe és az azoknál szolgálatot teljesítő személyekbe vetett bizalom megszilárdításához és megerősítéséhez. E testület létrehozása jelentős lépést jelent majd annak biztosítása felé, hogy az Európai Unió intézményei megfeleljenek a függetlenség és feddhetetlenség legmagasabb szintű normáinak, és azokat alkalmazzák.

A Bizottság ezért javaslatot tesz az e közleményhez csatolt, az EUSZ 13. cikkében említett valamennyi uniós intézmény és tanácsadó szerv közötti megállapodásra. A lojális együttműködés szellemében az érintett intézményeknek törekedniük kell annak biztosítására, hogy a mellékelt szövegtervezetről a lehető leghamarabb és kellő időben megállapodás szülessen, hogy az intézményközi etikai testület még a következő európai választások előtt létrejöhessen. A megállapodás hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank is e megállapodás teljes jogú szerződő felévé válhat, ha ezt kéri. A Felektől eltérő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek dönthetnek úgy, hogy önkéntesen alkalmazzák az etikai testület által kidolgozott meglévő vagy jövőbeli közös normák teljes körét az e megállapodás hatálya alá tartozókhoz hasonló feladatokat ellátó – a személyzetük tagjaitól eltérő – személyekre alkalmazandó szabályokra. Ebben az esetben részt vesznek az etikai testület tagjaival az azon területekkel kapcsolatos saját belső szabályaikról folytatott véleménycserén, amely területeken normák kidolgozására került sor. Ugyanilyen véleménycserére kerül sor, amikor új normákat dolgoznak ki, vagy a meglévőket aktualizálják.

Ez a javaslat a Bizottság szélesebb körű intézkedéseinek részét képezi, amelyek célja az integritás előmozdítása és az Unió demokratikus rendszerének védelme.

Az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság május 3-án korrupcióellenes csomagot terjesztett elő. A csomag tartalmazza a korrupciós bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására és a büntetések EU-szerte történő harmonizálására vonatkozó új és megerősített szabályokat tartalmazó irányelvjavaslatot, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság által támogatott azon javaslatát, hogy hozzanak létre egy célzott közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) szankciórendszert a világszerte elkövetett súlyos korrupciós cselekményekkel szemben. Ezek az új intézkedések nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és a feddhetetlenség kultúrájának megteremtésére, amelyben a korrupció nem tolerálható, ugyanakkor megerősítik a meglévő végrehajtási eszközöket, például a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 2019. évi irányelvvel, és szinergiában működnek azokkal.

Az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédben bejelentett másik kapcsolódó kezdeményezés a demokráciavédelmi csomag.

Ezek a kezdeményezések e javaslattal együtt tovább fogják erősíteni az Unió intézményi kereteit, még nagyobb fokú átláthatóságot és feddhetetlenséget biztosítva, és ezáltal erősítve az uniós polgárok demokratikus rendszerükbe vetett bizalmát.

(1)

  Korrupcióellenes intézkedések: szigorúbb szabályok a korrupció elleni küzdelem terén

(2)

 Intézményközi megállapodás (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról (HL L 207., 2021.6.11., 1. o.) EUR-Lex – 32021Q0611(01) – HU – EUR-Lex (europa.eu)

(3)

  13/2019. sz. különjelentés: Az ellenőrzött uniós intézmények etikai keretrendszerei még tökéletesítésre szorulnak (europa.eu) .

(4)

A személyzet jogait és kötelezettségeit a 11–26a. cikk határozza meg; a 10. cikk intézményközi személyzeti szabályzati bizottságot hoz létre, a 110. cikk pedig előírja az intézményközi személyzeti szabályzati bizottsággal folytatandó konzultáció kötelezettségét, amennyiben az intézmény általános végrehajtási rendelkezéseket fogad el; emellett előírja, hogy az intézmények rendszeresen konzultálnak egymással a személyzeti szabályzat alkalmazásáról, továbbá létrehozza az EU személyzeti szabályzatát végrehajtó valamennyi intézmény szabályainak nyilvántartását.

(5)

  13/2019. sz. különjelentés: Az ellenőrzött uniós intézmények etikai keretrendszerei még tökéletesítésre szorulnak (europa.eu) .

(6)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2021. május 28.) az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályokról, COM(2021) 258 final .

(7)

 A Bizottság határozata (2014. november 25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről (HL L 343/19., 2014. november 28.) .

(8)

A megállapodás emlékeztet arra, hogy (az 1999/352/EK bizottsági határozat értelmében) az OLAF vizsgálatokat folytathat a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos olyan súlyos helyzetekben, amelyek az Unió tisztviselőire vagy egyéb alkalmazottaira vonatkozó olyan kötelezettségek megszegésének minősülhetnek, melyek fegyelmi vagy adott esetben büntetőeljárást vonhatnak maguk után, vagy a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó tagok, vezetők vagy alkalmazottak hasonló kötelezettségeinek megszegésének.

(9)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 (2018. október 23.) rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.)

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.8.

COM(2023) 311 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Javaslat intézményközi etikai testület létrehozására

MELLÉKLET

Javaslat

Megállapodás az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkében említett intézmények és tanácsadó szervek tagjaira vonatkozó etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület létrehozásáról

INDOKOLÁS

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió „saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása”.

Az európai intézményeknek megbízatásuk során tagjaik kifogástalan magatartására kell támaszkodniuk. A tagoknak be kell tartaniuk az uniós Szerződésekben és az egyes intézmények azokból eredő szabályaiban az intézmények egyéni tagjaira vonatkozóan meghatározott etikai alapelveket és kötelezettségeket.

Ahhoz, hogy az uniós polgárok megbízhassanak az európai uniós intézményeken belüli demokratikus képviseletükben és az intézmények működésében, az intézmények tagjainak meg kell felelniük a függetlenség és az integritás legmagasabb szintű normáinak.

A Szerződések megállapítják a legtöbb intézmény tagjainak kötelezettségeit és a felelősség megoszlását annak biztosításáért, hogy az intézmények tagjai megfelelően járjanak el függetlenségük és integritásuk tekintetében. A Szerződések által meghatározott intézményi egyensúly biztosítja fékek és ellensúlyok érvényesülését az intézmények között. A Szerződések elsősorban olyan eljárásokat hoztak létre, amelyek révén lehetővé válik az intézmények egyéni tagjainak kötelezettségszegésére való reagálás. A legtöbb intézmény úgy döntött, hogy eljárási szabályzata vagy a tagjaira vonatkozó magatartási kódex révén részletesebben hajtja végre ezt a keretet és a megfelelő egyéni kötelezettségeket. A vonatkozó rendelkezések a következők:

Az Európai Parlament

A Szerződések nem állapítanak meg kifejezetten az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó kötelezettségeket, illetve valamely képviselő uniós szinten elkövetett etikai kötelezettségszegése esetén követendő kifejezett szabályokat vagy eljárásokat. A Parlament meghatározta az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó magatartási kódexet, amelyet csatoltak a Parlament eljárási szabályzatához. Az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó magatartási kódexnek a magatartási kódex esetleges megsértése esetén követendő eljárásról szóló 8. cikke a következőképpen rendelkezik:

(1) Amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely európai parlamenti képviselő megszeghette e magatartási kódexet, az Elnök, a nyilvánvalóan a szabályokkal való visszaélést jelentő esetek kivételével az ügyet a tanácsadó bizottság elé terjesztheti.

(2) A tanácsadó bizottság megvizsgálja az állítólagos szabálysértés körülményeit, és meghallgathatja az érintett képviselőt. A megállapításai alapján a bizottság ajánlást nyújt be az Elnöknek a lehetséges döntésre vonatkozóan.

Abban az esetben, ha a magatartási kódexet állítólagosan a tanácsadó bizottság egy állandó tagja vagy egy tartaléktagja sértette meg, az érintett állandó tag vagy tartaléktag tartózkodik a tanácsadó bizottság ez ügyben folytatott eljárásaiban való részvételtől.

(3) Ha a tanácsadó bizottság ajánlását figyelembe véve és miután felkérte az érintett képviselőt írásbeli észrevételek benyújtására, az Elnök úgy találja, hogy az érintett képviselő megszegte a magatartási kódexet, szankciót megállapító, indokolással ellátott határozatot hoz. Az indokolással ellátott határozatot az Elnök közli a képviselővel.

A megállapított szankció az eljárási szabályzat 176. cikke (4)–(6) bekezdésében szereplő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában.

(4) Az eljárási szabályzat 177. cikkében meghatározott belső jogorvoslati lehetőségek az érintett képviselő rendelkezésére állnak.

A Parlament eljárási szabályzata 176. cikkének (4)–(6) bekezdése – Szankciók

(4) A megállapított szankció a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában:

a) megrovás;

b) 2–30 nap időtartamra a napidíj megvonása;

c) a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül és ez esetben is a képviselők magatartási szabályainak szigorú betartása mellett, 2–30 napig terjedő időtartamra – olyan időszakban, amikor a Parlament vagy bármely szerve, bizottsága vagy küldöttsége ülésezik – ideiglenes felfüggesztés a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtől;

d) a képviselő eltiltása attól, hogy a Parlamentet parlamentközi küldöttség tagjaként, parlamentközi konferencián vagy bármilyen intézményközi fórumon képviselje, legfeljebb egyéves időtartamig;

e) titoktartási kötelezettség megszegése esetén bizalmas vagy minősített információhoz való hozzáférés korlátozása legfeljebb egyéves időtartamig.

(5) A (4) bekezdés b)–e) pontjában foglalt intézkedések megduplázhatóak ismételt szabályszegés esetén, illetve amennyiben a képviselő megtagadja a 175. cikk (3) bekezdése szerint hozott rendelkezés teljesítését.

(6) Ezen felül az Elnök a 21. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően javaslatot nyújthat be az Elnökök Értekezletéhez, amely a képviselő egy vagy több, Parlamentben betöltött tisztségének felfüggesztésére vagy megvonására irányul.

Az Európai Tanács

Az EUSZ 15. cikkének (5) bekezdése

Az Európai Tanács minősített többséggel, két és fél éves időtartamra választja meg elnökét; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. Akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén az Európai Tanács az elnök megbízatását ugyanilyen eljárással megszüntetheti.

Az Európai Tanács elnökére vonatkozó magatartási kódex az elvárt magatartásra vonatkozó további szabályokat ír elő.

A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és e tagállam nevében szavazhat (EUSZ 16. cikk (2) bekezdés). A Tanács eljárási szabályzata, amely az EUMSZ 240. cikkének (3) bekezdésén alapul, nem határoz meg semmiféle konkrét etikai kötelezettséget a Tanácsban a tagállamokat képviselő egyes miniszterekre vonatkozóan. A szabályzat ezzel kapcsolatban az egyes tagállamok felelősségére és belső határozataira hivatkozik, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a kijelölt miniszter helyesen képviselje a Tanácsban az adott tagállam szavazatát és álláspontját, valamint hogy a kijelölt egyén hozzájáruljon a Tanács megfelelő működéséhez és tiszteletben tartsa azt.

Az Európai Bizottság

EUMSZ 245. cikk

A Bizottság tagjai tartózkodnak a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől. A tagállamok tiszteletben tartják a függetlenségüket, és nem kísérlik meg befolyásolásukat feladatuk ellátása során.

A Bizottság tagjai hivatali idejük alatt nem folytathatnak semmilyen egyéb — akár kereső, akár ingyenesen végzett — foglalkozást. Hivatalba lépésükkor ünnepélyesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy hivatali idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan járnak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban. E kötelezettségek megsértése esetén a Bíróság a Tanács egyszerű többséggel elfogadott kérelmére vagy a Bizottság kérelmére az érintett tagot, a körülményektől függően, a 247. cikknek megfelelően felmentheti, vagy megvonhatja tőle nyugdíjjogosultságát vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogát.

Az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex meghatározza és tisztázza a tagokra vonatkozó kötelezettségeket (HL C 65., 2018.2.21., 7. o.).

Az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága alapokmányának (3. jegyzőkönyv) 6. cikke

A bírót csak akkor lehet hivatalából elmozdítani, illetve nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatáshoz való jogosultságától megfosztani, ha a Bíróság bíráinak és főtanácsnokainak egyhangú megítélése szerint már nem felel meg a megkívánt feltételeknek, vagy nem tesz eleget a hivatalából eredő kötelezettségeknek. Az ilyen határozatok meghozatalában az érintett bíró nem vehet részt. Amennyiben az érintett személy a Törvényszék, illetve egy különös hatáskörű törvényszék tagja, a Bíróság az érintett törvényszékkel folytatott konzultációt követően határoz.

A Bíróság hivatalvezetője a Bíróság határozatát közli az Európai Parlament és a Bizottság elnökével, és arról értesíti a Tanács elnökét.

A bírót hivatalából elmozdító határozat esetében a tisztség ez utóbbi értesítéssel üresedik meg.

Az Európai Unió Bírósága tagjainak és korábbi tagjainak etikai kódexe részletesebben tisztázza a kötelezettségeket (HL C 397., 2021.9.30., 1. o.).

Az Európai Számvevőszék

EUMSZ 286. cikk (5) és (6) bekezdése

(5) A Számvevőszék tagjainak megbízatása – a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve – lemondással vagy a Bíróság (6) bekezdés alapján hozott ítéletében kimondott felmentéssel szűnik meg.

(6) A Számvevőszék tagját csak akkor lehet hivatalából elmozdítani, illetve nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatáshoz való jogosultságától megfosztani, ha a Bíróság a Számvevőszék kérelmére megállapítja, hogy már nem felel meg a megkívánt feltételeknek, vagy nem tesz eleget a hivatalából eredő kötelezettségeknek.

A Számvevőszék tagjaira és volt tagjaira érvényes magatartási kódex részletesebben meghatározza a kötelezettségeket (HL L 128., 2022.5.2., 102. o.).

Az Európai Központi Bank

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (4. jegyzőkönyv) az Igazgatóságának tagjaira vonatkozó 11. cikkének 11.4. bekezdése

Ha az Igazgatóság valamely tagja már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, a Bíróság a Kormányzótanács vagy az Igazgatóság kérelmére felmentheti hivatalából.

Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex meghatározza a Kormányzótanács tagjaira és a Felügyeleti Testület tagjaira az EKB magas szintű szerveinek tagjaként fennálló funkcióik ellátása során, valamint az Igazgatóság tagjaira alkalmazandó etikai kötelezettségeket (HL C 478., 2022.12.16., 3. o.).

A Régiók Bizottsága

EUMSZ 300. cikk (4) bekezdés

A … Régiók Bizottságának a tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

A Régiók Európai Bizottsága Tagjainak Magatartási Kódexe (HL L 20., 2020.1.24., 17. o.) elmélyíti e rendelkezés végrehajtását.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

EUMSZ 300. cikk (4) bekezdés

A Gazdasági és Szociális Bizottságnak  … a tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

Az eljárási szabályzat és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex (HL L 149., 2022.5.31., 1. o.) elmélyíti e rendelkezés végrehajtását.

A Szerződések differenciált keretrendszert alakítottak ki az intézmények tagjainak egyéni kötelezettségei és a kötelezettségszegés esetén követendő eljárás tekintetében. A legtöbb intézmény úgy döntött, hogy részletesebben hajtja végre ezt a keretet és a megfelelő egyéni kötelezettségeket. Azok az intézmények, amelyek eljárási szabályzatukban vagy a tagjaikra vonatkozó magatartási kódexeben szereplő belső szabályokat fogadtak el, általában az elnökükre ruházták az említett szabályok alkalmazására vonatkozó különös felelősséget. Általában belső tanácsadó szervet is létrehoztak, amely segíti az intézményi döntéshozatalt tagjaik egyéni kötelezettségeinek összességével vagy egy részével kapcsolatban. Jelenleg nincs olyan mechanizmus vagy fórum, amely az említett belső intézkedések intézmények közötti megvitatására vagy összehangolására szolgálna, még olyan területeken sem, ahol jelentős hasonlóságok vannak az intézmények és azok tagjai között. Emellett olyan egyetlen közös hely sem létezik, ahol nyilvánosan elérhetőek volnának az intézmények tagjaira vonatkozó etikai szabályok és intézkedések.

A Bizottság elnökének 2019. július 16-án kiadott politikai iránymutatása támogatta egy „valamennyi uniós intézményre kiterjedő, független etikai testület” létrehozását, amelynek célja az uniós intézmények iránti bizalom biztosítása „az etika, az átláthatóság és a feddhetetlenség” tekintetében.

Az Európai Parlament 2019 és 2021 között az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai testület létrehozása révén történő megerősítéséről szóló saját kezdeményezésű jelentésen dolgozott. A parlamenti állásfoglalás 2021. szeptember 16-án került elfogadásra. A Bizottság 2022. február 18-án hivatalos választ küldött a Parlamentnek. A Parlament 2023. február 16-án elfogadta az etikai testület létrehozását szorgalmazó, következő állásfoglalást.

Az összes intézményre kiterjedő, közös etikai testület lehetővé teszi majd az intézmények tagjainak magatartására vonatkozó közös minimumnormák kidolgozását. Így első ízben az összes intézmény számára lehetővé válik, hogy közös intézményközi érdeket képviselő ügyként kezeljék a tagjaikra vonatkozó etikai normák kérdését. Ami az uniós intézmények személyi állományát illeti, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek már létrehoztak egy átfogó szabály- és eljárásrendszert az etika és a fegyelmi intézkedések terén, amely az összes uniós intézmény, szerv és hivatal személyzetére alkalmazandó. Ez biztosítja a teljes uniós közszolgálatra vonatkozó egységes normákat és szabályokat, amelyeket az egyes intézmények által elfogadott végrehajtási szabályok tovább pontosíthatnak. Az átláthatóság és a személyzeti szabályzat következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében az Európai Unió Bírósága nyilvántartást vezet a személyzeti szabályzatot végrehajtó szabályokról, a Bizottság pedig háromévente jelentést nyújt be azokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a személyzeti szabályzat 110. cikke). Az említett erőfeszítéseket olyan jól bevált struktúrák és mechanizmusok támasztják alá, amelyek minden olyan esetben biztosítják a közös intézményközi megközelítést, amikor azt az adott ügy szükségessé teszi. A Bizottság úgy véli, hogy ezeknek a jól bevált struktúráknak és mechanizmusoknak a keretében mihamarabb meg kellene vizsgálni a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok megosztásának lehetőségét, és szükség esetén azokat a területeket, ahol még szorosabban össze kell hangolni a személyzetre vonatkozó szabályokat.

A személyzet tagjai nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, mivel az alkalmazottak etikai ügyei tekintetében már léteznek intézményközi koordinációs mechanizmusok. E megállapodás feleinek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az adminisztratív vezetők testületében a személyzeti szabályzat keretein belül olyan normák elfogadására törekednek, amelyek azonos szintűek a testület által a főigazgatók és a hasonló beosztású vezetők tekintetében elfogadottakkal.

Ilyen hivatalos intézményközi mechanizmusok és a személyzetre vonatkozó közös normák azonban nem léteznek az intézmények tagjai tekintetében, és pontosan ebben rejlik az összes uniós intézmény és tanácsadó szerv tagjaira kiterjedő etikai testület többletértéke.

Az egyes intézmények belső etikai szabályainak elfogadására és alkalmazására vonatkozó döntéshozatali hatáskör továbbra is az egyes intézményeket illeti meg. A belső szabályok alkalmazása az egyes intézmények elsődleges felelőssége, amit azok a Szerződések által kialakított fékeken és ellensúlyokon nyugvó intézményi egyensúly rendszerén belül gyakorolnak. Az intézmények nem mondhatnak le a Szerződések által rájuk ruházott megfelelő hatáskörök gyakorlásáról. Nem ruházhatják át a tagjaik magatartásáért viselt felelősséget, és azt az előjogukat, hogy reagáljanak arra, ha egyéni tagjaik megsértik az etikai szabályokat. Igazgatási autonómiájuk alapján azonban dönthetnek úgy, hogy az egyéni tagok etikus magatartására vonatkozó közös minimumnormák kidolgozásával, valamint a tagjaikra vonatkozó belső etikai szabályok és eljárások kialakításával kapcsolatos ügyekkel foglalkozó tanácsadó szervet hoznak létre, és közösen veszik igénybe annak támogatását.

E testület létrehozása nem sérti, illetve semmilyen módon nem korlátozza az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség, a nemzeti rendőri és bűnüldöző hatóságok, valamint az európai ombudsman vizsgálati tevékenységét, és ezért nincs átfedésben azok hatásköreivel.

E megállapodás nem érinti a Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló 2021. évi intézményközi megállapodást, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodást.

A felelősségvállalás és a hozzáadott érték biztosítása érdekében e testületnek valamennyi intézményre és tanácsadó szervre kiterjedő közös struktúrával kell rendelkeznie, amely az általuk elfogadott ügyekben és módon történő tanácsadás formájában iránymutatást és segítséget nyújt számukra.

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a valamennyi intézményre és tanácsadó szervre kiterjedő hatáskörrel rendelkező etikai testület létrehozásának elősegítésére irányuló kötelezettségvállalásának, a Bizottság javaslatot tesz az említett intézmények és tanácsadó szervek közötti jelen megállapodásra, amelyet továbbítani fog az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Központi Banknak, az Európai Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A lojális együttműködés szellemében fontos, hogy az intézményközi megállapodás a lehető leghamarabb megszülessen, kellő időben ahhoz, hogy az etikai testületet a következő európai parlamenti választások előtt létre lehessen hozni. A megállapodás hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank is e megállapodás teljes jogú felévé válhat, ha ezt kéri. A Bank attól az időponttól kezdve válik a megállapodás felévé, amikor képviselőt jelöl az etikai testületbe. Az etikai testület által az Európai Beruházási Bank tényleges taggá válását megelőzően esetlegesen kidolgozott normák maradéktalanul alkalmazandók a Bankra.

Előfordulhat, hogy a részt vevő intézményektől eltérő uniós intézmények, szervek és hivatalok önkéntesen alkalmazni kívánják az etikai testület által kidogozott jelenlegi vagy jövőbeni összes közös normát a személyzetükhöz nem tartozó azon személyekre vonatkozó szabályokra, akik az e megállapodás hatálya alá tartozókhoz hasonló feladatot látnak el. Ebben az esetben véleménycserét folytatnak az etikai testület tagjaival az olyan területekre vonatkozó megfelelő belső szabályaikról, ahol a normák kidolgozásra kerültek. E konkrét véleménycsere céljából képviselőt jelölnek ki. Hasonló véleménycserére kerül sor, ha új normák kerülnek kidolgozásra vagy ha a meglévőket aktualizálják.

Javaslat

megállapodás az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkében említett intézmények és tanácsadó szervek tagjaira vonatkozó etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

AZ EURÓPAI TANÁCS,

A TANÁCS,

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA,

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK,

A SZÁMVEVŐSZÉK,

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG,

VALAMINT A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

mivel:

(1)E megállapodás célja az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (1) és (4) bekezdésében felsorolt uniós intézmények és tanácsadó szervek tagjaira vonatkozó etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület (a továbbiakban: a testület) létrehozása. A megállapodás hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank is e megállapodás teljes jogú felévé válhat, ha ezt kéri.

(2)Előfordulhat, hogy az e megállapodás feleitől eltérő uniós intézmények, szervek és hivatalok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az etikai testület által kidogozott jelenlegi és jövőbeni összes közös minimumot a személyzetükhöz nem tartozó azon személyekre vonatkozó szabályokra, akik az e megállapodás hatálya alá tartozóhoz hasonló feladatot látnak el.

(3)A testület működése nem sértheti semelyik félnek a Szerződésekben meghatározott hatáskörét, illetve nem érintheti azok belső szervezeteinek megfelelő hatásköreit vagy a Szerződésekkel létrehozott fékek és ellensúlyok rendszerét. Nem sértheti továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörét, amely jelentős jogkörrel és szakértelemmel rendelkezik a tagok súlyos szakmai kötelezettségszegéseinek kivizsgálása terén. Valamennyi intézménynek, szervnek és hivatalnak maradéktalanul el kell ismernie és támogatnia kell az OLAF megbízatását.

(4)Az Unió egészének eredményessége a legitimitására épül, amely viszont a polgárok bizalmától függ. Az etika, a feddhetetlenség és az átláthatóság elengedhetetlen az uniós polgárok által az uniós intézmények politikai, jogalkotási és igazgatási munkájába vetett bizalom megőrzéséhez.

(5)Az uniós intézmények és tanácsadó szervek tagjainak kiemelt felelőssége, hogy maradéktalanul betartsák és érvényesítsék a Szerződésekben, valamint az egyes intézmények azokból eredő szabályaiban foglalt etikai alapelveket és kötelezettségeket.

(6)Nemcsak az a fontos, hogy valamennyi uniós intézmény és tanácsadó szerv egyértelmű és átlátható szabályokat határozzon meg és alkalmazzon, hanem az is, hogy a feddhetetlenségre és a függetlenségre vonatkozó azonos minimumnormákkal, valamint megfelelő etikai szabályaik betartásának biztosítására szolgáló mechanizmusokkal rendelkezzenek.

(7)Ennek megfelelően a testületnek kell megkapnia azt a feladatot, hogy meghatározott számú területen közös minimumnormákat dolgozzon ki, valamint hogy véleménycserét folytasson az intézmények vagy tanácsadó szervek arról készített önértékeléseiről, hogy belső szabályaik hogyan igazodnak ezekhez a kidolgozott normákhoz, továbbá hogy előmozdítsa az intézményközi együttműködést ezen a területen.

(8)Az önértékelésen alapuló véleménycserét a felektől eltérő azon uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra is alkalmazni kell, amelyek önkéntesen az összes közös minimumnorma alkalmazása mellett döntenek. Ezért ezeknek képviselőt kell kijelölniük a véleménycsere céljából.

(9)Mindegyik félnek a nemek arányos képviseletére kell törekednie teljes jogú képviselőjének és helyettes képviselőjének a testületbe történő kinevezésekor. A testület teljes összetétele tekintetében, beleértve annak (teljes jogú és helyettes) tagjait, valamint elnökét és a független szakértőket is, a nemek egyensúlyának elérésére kell törekedni.

(10)E megállapodás nem akadályozhatja meg a feleket abban, hogy szigorúbb követelményeket vezessenek be tagjaik számára, különös tekintettel a fél vagy annak tagjai megbízatásával és feladataival összefüggő konkrét kockázatokra.

(11)E megállapodás semmilyen körülmények között sem indokolhatja az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben a felek által már elfogadott normák csökkentését.

(12)A feleknek mindig a kölcsönös lojális együttműködésnek megfelelően kell eljárniuk e megállapodás végrehajtása során.

(13)A felek az ehhez szükséges megfelelő belső eljárásaik lezárulását követően aláírják ezt a megállapodást,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)E megállapodás etikai normákkal foglalkozó intézményközi testületet (a továbbiakban: a testület) hoz létre az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: a felek) tagjai számára. Meghatározza továbbá annak keretét és működési elveit.

(2)A megállapodás hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank is e megállapodás teljes jogú felévé válik, ha ezt kéri. A testületben való részvétele attól az időponttól válik hatályossá, amikor a 3. cikknek megfelelően kijelöli képviselőjét a testületbe. Az etikai testület által az Európai Beruházási Bank tényleges részvételét megelőzően esetlegesen kidolgozott közös minimumnormák maradéktalanul alkalmazandók a Bankra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E megállapodás alkalmazásában, „a felek tagjai”:

a)az európai parlamenti képviselők;

b)az Európai Tanács elnöke;

c)a Tanács elnökségét betöltő tagállam miniszteri szintű képviselői;

d)az Európai Bizottság tagjai;

e)az Európai Unió Bíróságának tagjai;

f)a Számvevőszék tagjai;

g)az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai, valamint a Kormányzótanács tagjai és a Felügyeleti Testület tagjai funkcióik ellátása során;

h)az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai;

i)a Régiók Európai Bizottsága tagjai.

(2)Abban az esetben, ha az Európai Beruházási Bank az 1. cikk (2) bekezdése szerint féllé válik, az e cikk (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározást ki kell terjeszteni az Európai Beruházási Bank igazgatási bizottságának tagjaira, valamint – funkcióik ellátása során – az igazgatótanács tagjaira.

3. cikk

A testület tagjai

(1)Mindegyik felet egy tag képviseli a testületben. E célból minden fél kinevez egy teljes jogú képviselőt és egy helyettes képviselőt, aki a teljes jogú képviselő távolléte vagy akadályoztatása esetén tagként vesz részt a testület ülésein. A teljes jogú képviselőket és a helyettes képviselőket a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb két hónapon belül kell kinevezni. Mindegyik fél a nemek arányos képviseletére törekszik teljes jogú képviselőjének és helyettes képviselőjének kinevezésekor.

(2)A testület teljes jogú képviselői főszabály szerint alelnöki vagy ahhoz hasonló szintű beosztást töltenek be.

(3)Mindegyik fél szabad mérlegelési jogkörrel rendelkezik teljes jogú képviselőjének és a helyettes képviselőjének helyettesítése tekintetében, mindig törekedve a nemek arányos képviseletének biztosítására a teljes jogú képviselők és a helyettes képviselők körében. A teljes jogú képviselők és a helyettes képviselők megbízatása mindenképpen automatikusan megszűnik:

a)ha megszűnik a megbízatásuk abban az uniós intézményben vagy tanácsadó szervben, amelyet képviselnek;

b)minden esetben öt év elteltével azt követően, hogy első alkalommal jelölték őket teljes jogú képviselővé vagy helyettes képviselővé.

4. cikk

Elnökség

(1)Mindegyik fél rotációs alapon egy évig látja el a testület elnökségi teendőit. A rotáció az intézményeknek a Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott sorrendjét követi. A Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő lista kimerítését követően a rotáció a Szerződés 13. cikkének (4) bekezdésében említett két tanácsadó szervvel folytatódik. Ezután az Európai Beruházási Bank következik, ha a Bank az 1. cikk (2) bekezdése szerint féllé válik.

(2)Az elnökség szervezi meg a testület munkáját; ennek keretében biztosítja a megfelelő szervezési és eljárási intézkedések meghozatalát, és az összes szükséges információ és a dokumentum eljuttatását a testület valamennyi tagjához.

5. cikk

Független szakértők

(1)A testület munkáját öt független szakértő segíti, akik megfigyelőként részt vesznek a testület valamennyi ülésén, és tanácsot adnak a testület tagjainak a testület megbízatásával kapcsolatos etikai kérdésekben.

(2)A felek közös megegyezéssel nevezik ki a független szakértőket, figyelembe véve szakértelmüket, tapasztalatukat, függetlenségüket és szakmai képességeiket. A független szakértők esetében elengedhetetlen a tisztességes szakmai magatartás, valamint az, hogy rendelkezzenek európai, nemzeti vagy nemzetközi intézményekben betöltött, magas szintű pozíciókban szerzett tapasztalatokkal. A független szakértők a Bizottság által kialakítandó eljárásnak megfelelően, legkésőbb három hónappal e megállapodás hatálybalépését követően kerülnek kinevezésre.

(3)A független szakértőknek az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot kell aláírniuk. Ha a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság összeférhetetlenséget állapít meg, kikéri a testület véleményét.

(4)A független szakértők kinevezésekor a felek a nemek egyensúlyának biztosítására törekednek.

(5)A független szakértők megbízatása három évre szól, amely egyszer megújítható. Amennyiben egy független szakértő megbízatása hároméves hivatali idejének lejárta előtt szűnik meg, a felek közös megegyezéssel új tagot neveznek ki három évre.

(6)A független szakértők szaktanácsadói státuszt kapnak a Bizottságtól, és igazgatási szempontból a Bizottsághoz tartoznak. A feladataik végzésével kapcsolatban felmerülő utazási- és a szállásköltségeket meg kell téríteni számukra. Munkanaponként az AD12 besorolási fokozatú uniós tisztviselők díjazása alapján kiszámított napidíjban részesülnek.

6. cikk

Megbízatás

(1)A testület hozzájárul az etika és az átláthatóság közös kultúrájának előmozdításához a felek között, különösen a felek tagjainak magatartására vonatkozó közös minimumnormák kidolgozásával (a továbbiakban: a normák), valamint az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésével.

(2)A testület feladatai a következők:

a)a felek tagjainak magatartására vonatkozó normák kidolgozása a 7. cikkben említett területeken;

b)a normák aktualizálása a 8. cikknek megfelelően;

c)véleménycsere folytatása azon értékelés alapján, amelyet az egyes felek vagy önként részt vevő uniós intézmények, szervek vagy hivatalok a 9., illetve a 19. cikk alapján készítenek belső szabályaiknak a normákhoz való hozzáigazításáról;

d)a felek közötti együttműködés előmozdítása a tagjaik magatartására vonatkozó belső szabályaikkal kapcsolatos közös érdekű kérdésekben, valamint eszmecsere bármely egyéb olyan európai, nemzeti vagy nemzetközi szervezettel, amelynek a munkája lényeges a normák kialakítása szempontjából;

e)éves jelentés kiadása a 17. cikknek megfelelően.

(3)A testület működése nem sértheti a felek hatáskörét, illetve nem érintheti azok belső szervezeteinek megfelelő hatásköreit. A testület különösen nem rendelkezik hatáskörrel a felek belső szabályainak egyedi ügyekben történő alkalmazása tekintetében.

7. cikk

Közös minimumnormák kidolgozása

(1)A testület az összes fél tagjainak magatartására vonatkozó normákat dolgoz ki. A normákat a Szerződések által a felek tagjaira rótt kötelezettségek keretén belül kell kidolgozni, továbbá figyelembe kell venni azok megbízatásának vagy közhivatalának jellegét, valamint az egyes felek sajátosságait. A normák nem érinthetik a Szerződésekkel létrehozott fékek és ellensúlyok rendszerét.

(2)A normák a következő témakörökre vonatkoznak:

a)a felek tagjai által bejelentendő érdekeltségek és vagyoni eszközök;

b)a felek tagjainak a hivatali idejük során végzett külső tevékenységei;

c)harmadik felek által a felek tagjai számára, azok hivatali ideje alatt kínált ajándékok, vendéglátás, utazás elfogadása;

d)díjak, kitüntetések, pénzdíjak és elismerések elfogadása a felek tagjai által hivatali idejük alatt;

e)a felek tagjainak hivatali idejük lejárta után végzett tevékenységei;

f)a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodás 1 értelmében vett és annak hatályán belüli feltételességi és kiegészítő átláthatósági intézkedések, különösen a felek tagjainak az említett megállapodás 2. cikkének a) pontjában meghatározott érdekképviselőkkel való találkozói tekintetében.

(3)A testület közös minimumnormákat dolgoz ki az alábbiak tekintetében is:

a)a felek által kialakított azon általános eljárások – többek között figyelemfelhívó intézkedések –, amelyek célja a (2) bekezdésben említett területeken meglévő belső szabályaik betartásának biztosítása és ellenőrzése, az etikai kérdésekkel foglalkozó belső szervek összetétele és feladatai, az érintett fél jelentéstételi mechanizmusai a szabályok megsértésének gyanúja esetén, beleértve a jelentésre vonatkozó nyomonkövetési intézkedéseket és a bejelentő személyek megtorlással szembeni védelmét a felek tagjait érintő zaklatási esetek tekintetében is, valamint a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kezdeményezésére vagy elfogadására irányuló eljárások.

b)a (2) bekezdésben említett területeken összegyűjtött információk közzétételére vonatkozó követelmények.

(4)Valamennyi fél egyetértése esetén további minimumnormák dolgozhatók ki a (2) és a (3) bekezdésben felsoroltaktól eltérő területeken.

(5)A testület tagjai a lojális együttműködés szellemében konszenzussal fogadják el a normákat.

(6) Miután a 3. cikk (1) bekezdésének és az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelőn sor került a tagok és a független szakértők kinevezésére, és azok a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak új normák kidolgozásáról, a testület tagjai hat hónapon belül megállapodnak a normákról.

(7)A normákat írásban kell rögzíteni, és az egyes felek autonómiáját kellően figyelembe véve azokat az összes féllel közölni kell. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy végrehajtják azokat a tagjaik magatartására vonatkozó belső szabályaikban. A normákat közzé kell tenni a testület 18. cikkben említett weboldalán.

8. cikk

A közös minimumnormák aktualizálása

(1)A testület felméri a meglévő normák aktualizálásának szükségességét, amennyiben a testület egy vagy több tagja úgy véli, hogy ilyen felülvizsgálatra van szükség.

(2) A felülvizsgálat különösen az alábbiak miatt tekinthető szükségesnek: az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának fejleményei, nemzetközi szervezetek új vagy módosított etikai normái, a technikai fejlődés vagy a meglévő normák visszatérő problémák következtében szükségessé váló pontosítása.

(3)A 7. cikk (5) és (7) bekezdését a meglévő normák aktualizálására is alkalmazni kell.

9. cikk

A felek önértékeléseiről folytatott véleménycsere

(1)Mindegyik fél írásbeli önértékelést készít belső szabályairól és azoknak a 7. cikk szerint kidolgozott normákkal való összehangolásáról, valamint a meglévő normák 8. cikk szerinti aktualizálásáról.

(2)A normák elfogadását vagy aktualizálását követő legfeljebb négy hónapon belül mindegyik fél lezárja az önértékelését.

(3)Az érintett fél a testület ülése terjeszti az önértékelést.

(4)A független szakértők annak kézhezvételét követő két hónapon belül írásbeli véleményt készítenek minden önértékelésről. Ha a szakértői véleményt nem egyhangúlag fogadják el, a vélemény minden eltérő véleményt is tartalmaz. A szakértők tanácskozásain elhangzottak titkosak.

(5)A (4) bekezdésben említett írásbeli vélemény kézhezvételét követő két hónapon belül a testület eszmecserét folytat az önértékelés és az írásbeli vélemény alapján.

(6)A titkárság jelentést készít, amely összefoglalja az (5) bekezdésben említett eszmecserét, és záró megjegyzéseket tartalmaz. A testület az elfogadást megelőzően módosíthatja a jelentést. A testület az (5) bekezdésben említett két hónapon belül konszenzussal elfogadja a jelentést. A független szakértők véleménye a jelentés részét képezi.

(7)Mindegyik fél aktualizálja belső szabályait a normáknak a testület általi elfogadását követő tetszőleges időpontban, de legkésőbb négy hónappal azt követően, hogy a testület elfogadta a jelentést.

(8)Sem az (5) bekezdésben említett eszmecsere, sem a (6) bekezdésben említett jelentés nem bír kötelező erővel vagy joghatással.

(9)Az (1) bekezdésben említett önértékelést és a (6) bekezdésben említett jelentést a 18. cikkel összhangban nyilvánosságra kell hozni.

10. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

(1)A testület éves ülést tart, amelyen kifejezetten az etika területén közös érdeket képviselő ügyeket vitatják meg és kicserélik a bevált módszereket a felek között.

(2)A testület az (1) bekezdésben említett ülésre meghívhatja bármely olyan nemzeti, európai vagy nemzetközi közjogi szervezet képviselőit, amelynek a munkáját relevánsnak ítéli a normák kialakítása szempontjából.

11. cikk

Ülések

(1)Az üléseket az elnök hívja össze.

(2)A 7–10. cikkben említett üléseken túlmenően az elnök saját kezdeményezésére vagy bármelyik fél kérelmére a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül további üléseket hívhat össze a közös érdeket képviselő ügyek megvitatására.

12. cikk

Összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

(1)A testület tagjai és a független szakértők haladéktalanul bejelentenek az elnöknek minden olyan körülményt, amely csorbíthatja függetlenségüket vagy pártatlanságukat a testületen belüli feladataik ellátása során, vagy ennek látszatát keltheti.

(2)Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén:

a)az érintett tagot a helyettes tag helyettesíti mindaddig, amíg a tag nem vehet részt a testület munkájában. Ha az elnök teszi a bejelentést, őt ideiglenesen az a tag helyettesíti, aki az adott időpontban azt az intézményt képviseli, amely a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott rotáció szerint soron következőként ellátja az elnöki tisztséget;

b)az érintett független szakértő mindaddig tartózkodik a többi szakértővel folytatott eszmecseréken való részvételtől, amíg az összeférhetetlenségi helyzet fennáll.

13. cikk

Eljárási szabályzat

(1)A testület elfogadja eljárási szabályzatát, amelyet a tagok és a független szakértők kinevezését követő három hónapon belül közzé kell tenni.

(2)Az eljárási szabályzat részletesen meghatározza az e megállapodás eredményes végrehajtásának biztosításához szükséges szabályokat.

14. cikk

A költségek megtérítése

A testület tagjainak vagy helyettes tagjainak a testületen belüli feladataik ellátásával összefüggésben felmerült költségeit az a fél fedezi, amelyhez tartoznak.

15. cikk

Titkárság

(1)A titkárság a testület működésének irányítása céljából létrehozott közös operatív szervezet. A titkárság az egyes felek tagjaira vonatkozó etikai szabályokért felelős egységvezetőkből vagy hasonló beosztású vezetőkből (a továbbiakban: egységvezetők), és az irányításuk alá tartozó személyi állományból áll.

(2)A titkárság hivatalosan a Bizottságnál kap helyet, és annak az egységvezetőnek a koordinálásával működik, aki a Bizottságon belül a Bizottság tagjaira vonatkozó etikai szabályokért felel, vagy pedig a Bizottság által a többi fél egyetértésével kifejezetten ebből a célból kijelölt tisztviselő (a továbbiakban: a koordinátor) látja el ezt a feladatot. A koordinátor képviseli a titkárságot és felügyeli annak mindennapi munkáját, a felek közös érdekében.

(3)A titkárság:

a)beszámol a testületnek, előkészíti annak üléseit, operatív segítséget nyújt a feladatai ellátásához, és elkészíti a 9. cikk (6) bekezdésében említett jelentést;

b)elkészíti a 17. cikkben említett éves jelentés tervezetét;

c)elvégzi az e megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges egyéb tevékenységeket;

d)a testülettel folytatott valamennyi bejövő és kimenő levelezést annak elnökéhez és/vagy a levél által érintett félhez irányítja.

16. cikk

Források

(1)A felek főtitkáraik vagy hasonló tisztséget betöltő személyek közötti egyetértési megállapodás révén vállalják, hogy a tagok és a független szakértők kinevezését követő három hónapon belül az e megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében megállapodnak a szükséges személyi, igazgatási, technikai és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátásáról, ideértve a titkárság megfelelő személyzeti ellátottságát is.

(2)A felek egyenlő arányban megosztják egymás között az 5. cikkben említett független szakértőkkel kapcsolatos költségeket. A felek a pénzügyi év elején pénzügyi ellentételezést biztosítanak a Bizottságnak.

(3)A testület a kivételes jellegű további igazgatási kiadások iránti kérelmeit a felekhez címezi, amelyek a megfelelő belső szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban évente jóváhagyják a testület költségvetési igényeit.

17. cikk

Éves jelentés

(1)A testület a 10. cikkben említett ülésen folytatott megbeszéléseket követően konszenzussal elfogadja a testület előző évi tevékenységeiről szóló éves jelentést.

(2)Az éves jelentést közzé kell tenni a testület weboldalán.

18. cikk

Weboldal

(1)A testület weboldalt üzemeltet, ahol a tevékenységével kapcsolatos valamennyi releváns információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tesz.

(2)A weboldal különösen a következőket tartalmazza:

a)a testület összetétele, üléseinek naptára és az ülések napirendje;

b)a 7. cikk szerint kidolgozott, és adott esetben a 8. cikk szerint aktualizált normák;

c)a 9. cikk (1) és (6) bekezdésében említett önértékelések és jelentések;

d) valamennyi fél összes alkalmazandó szabálya a normák által lefedett területeken.

A weboldal a 19. cikk szerinti egyéb önkéntes résztvevőkre vonatkozóan is ugyanezeket az információkat tartalmazza.

19. cikk

A felektől eltérő uniós intézmények, szervek és hivatalok önkéntes részvétele

(1)A felektől eltérő uniós intézmények, szervek és hivatalok értesíthetik a testületet, hogy önkéntesen alkalmazni kívánják a jelenlegi és jövőbeni összes közös normát a személyzetükhöz nem tartozó azon személyekre vonatkozó szabályokra, akik a (2) cikk hatálya alá tartozókhoz hasonló feladatokat látnak el.

(2)A testület felkéri az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat, hogy készítsenek írásbeli önértékelést belső szabályaikról és azoknak a normákhoz való hozzáigazításáról, valamint jelöljék ki képviselőjüket a testület tagjaival folytatandó véleménycserén való részvételre. A 9. cikk (3)–(9) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3)A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó, amikor a testület új normákat dolgoz ki vagy a meglévő normákat aktualizálja.

20. cikk

Felülvizsgálat

A felek két évvel a megállapodás hatálybalépése után, majd azt követően rendszeresen értékelik annak végrehajtását, hogy adott esetben javítsák és megerősítsék a testület működését vagy felülvizsgálják a megállapodást.

21. cikk

Záró rendelkezések

(1)Ez a megállapodás kötelező erővel bír a felekre nézve. A megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

(2)A felek a kölcsönös lojális együttműködés elve szerint járnak el e megállapodás végrehajtása során.

Kelt (Brüsszel)-ban/-ben, [dátum]-án/-én

Az Európai Parlament részéről

…

Az Európai Tanács részéről

…

A Tanács részéről

…

Az Európai Bizottság részéről

…

Az Európai Unió Bírósága részéről

….

Az Európai Központi Bank részéről

….

A Számvevőszék részéről

....

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részéről

…

A Régiók Bizottságával részéről

…

(1)          HL L 207., 2021.6.11., 1. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.8.

COM(2023) 311 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Javaslat intézményközi etikai testület létrehozására

MELLÉKLET

EGYSZERŰSÍTETT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(felhasználandó a Bizottság bármely olyan, általános jelentőséggel bíró belső határozata esetében, amely költségvetési hatást eredményez az igazgatási, illetve az emberi erőforrásra vonatkozó előirányzatok tekintetében, kivéve, ha ettől eltérő pénzügyi kimutatás alkalmazása indokolt – az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 56. cikke)

1.    A határozattervezet címe:

2.    Szakpolitikai terület(ek) és a tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

3.    Jogalap

   X Igazgatási autonómia        ◻ Egyéb (kérjük megnevezni):____________

4.    Leírás és indokolás:

5.    Időtartam és becsült pénzügyi hatás:

5.1.    Alkalmazási időszak:

◻    Meghatározott időtartamra vonatkozó határozat: [dátum]-tól/től [dátum]-ig hatályos határozat

X    Határozatlan időtartamra vonatkozó határozat: [dátum]-tól/től [dátum]-ig hatályos határozat

5.2.    Becsült költségvetési hatás:

A határozattervezet a következőket vonja maga után:

◻    megtakarítások

X    többletköltség (kérjük, jelölje meg a többéves pénzügyi keret érintett fejezetét vagy fejezeteit): VII. fejezet

Töltse ki a mellékletben található táblázatot az igazgatási, illetve az emberi erőforrásokra vonatkozó előirányzatok tekintetében becsült pénzügyi hatásról. Amennyiben a határozattervezet határozatlan időtartamra vonatkozik, a költségeket fel kell tüntetni a kialakítás minden évére és a teljes körű működés minden évére (a teljes/éves költségre vonatkozó oszlopban).

5.3.    Harmadik féltől származó hozzájárulás a határozattervezet finanszírozásához:

Ha a javaslat a tagállamok vagy egy más szerv (kérjük, nevezze meg az adott szervet) általi társfinanszírozást igényel, kérjük, tüntesse fel a társfinanszírozás becsült szintjét, amennyiben ismert.

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

5.4.    A számadatok magyarázata:

A személyzeti költségek átlagos összege az alábbi oldal alján található:   

https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/financial-statement.aspx

6.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

⌧    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

7.    A megtakarítások vagy többletköltségek hatása a források elosztására:

☒    A szervezeti egységeken belüli belső átcsoportosítás révén biztosítandó források

◻    Az érintett szervezeti egység(ek) számára már elkülönített források

   A következő elosztási eljárás során igénylendő források

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az elnökséget betöltő intézményen belül átcsoportosított erőforrásokkal kell fedezni.

Ebben az összefüggésben fontos emlékeztetni arra, hogy a 7. fejezet alá tartozó valamennyi intézmény a stabil személyzeti létszám elve alapján működik. Következésképpen a személyzet létszámának növelése csak máshol történő létszámcsökkentéssel lehetséges, a szolgálatokon belüli újraelosztása és átcsoportosításra fektetve a hangsúlyt.

MELLÉKLET:

BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁS (megtakarítások vagy többletköltségek) AZ IGAZGATÁSI ILLETVE AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ ELŐIRÁNYZATOK TEKINTETÉBEN

FTE = teljes munkaidős egyenérték        XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.                        millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Egyéb igazgatási előirányzatok                                millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(1)    IKT: Információs és kommunikációs technológiák Az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.