EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.3.20.
COM(2023) 173 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
a koordinált gázkereslet-csökkentésről szóló (EU) 2022/1369 rendelet működésének felülvizsgálatáról
{SWD(2023) 63 final}
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023DC0173
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL review on the functioning of Regulation (EU) 2022/1369 on coordinated gas demand reduction
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a koordinált gázkereslet-csökkentésről szóló (EU) 2022/1369 rendelet működésének felülvizsgálatáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a koordinált gázkereslet-csökkentésről szóló (EU) 2022/1369 rendelet működésének felülvizsgálatáról
COM/2023/173 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.3.20.
COM(2023) 173 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
a koordinált gázkereslet-csökkentésről szóló (EU) 2022/1369 rendelet működésének felülvizsgálatáról
{SWD(2023) 63 final}
I.Bevezetés
2022 folyamán Oroszország politikai fegyverként használta a gázellátást. Ebben az összefüggésben az EU 2022 augusztusában elfogadta az (EU) 2022/1369 veszélyhelyzeti tanácsi rendeletet avégett, hogy az ellátás biztonságának garantálása érdekében összehangolt módon 15 %-kal csökkentse a gázkeresletet.
Az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet értelmében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy 15 %-kal csökkentsék a gázkeresletet, ami uniós riasztás kihirdetése esetén válik kötelezővé. A tagállamok továbbá a rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint naprakésszé teszik vészhelyzeti terveiket, hogy azok tükrözzék a végrehajtott intézkedéseket, és kéthavonta jelentést tesznek az Eurostatnak az elért keresletcsökkentésről. A 9. cikk előírja, hogy a Bizottságnak felülvizsgálatot kell végeznie, amelynek alapján a Bizottság javasolhatja, hogy hosszabbítsák meg a rendelet alkalmazásának időszakát. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2023) 63 final) a Bizottság elemzi a gázkereslet 2022 augusztusa óta bekövetkezett csökkenését, forgatókönyv-alapú elemzést nyújt a tárolók feltöltésére vonatkozó előrejelzésekről a keresletcsökkentés különböző lehetséges meghosszabbításait figyelembe véve, valamint mélyrehatóan vizsgálja a korábbi csökkentéseket, továbbá a 2023–2024-es időszakra vonatkozó felfelé és lefelé mutató kockázatokat.
A kérdést megvitatták a gázkoordinációs csoporttal 1 , amely többek között a tagállamok, valamint a szállítókat, az infrastruktúra-üzemeltetőket, a kereskedőket és a fő gázfogyasztókat képviselő európai szervezetek képviselőiből áll. A gázkoordinációs csoport tagjai február 16-i ülésükön egyetértésüknek adtak hangot a kereslet folytatólagos csökkentése – mint az ellátásbiztonság megőrzésére és megerősítésére irányuló rendkívül költséghatékony intézkedés – fontosságát illetően.
II.A meghozott intézkedések és az elért keresletcsökkenés
Az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet elfogadása óta az EU diverzifikáció útján sikeresen csökkentette az orosz gáz arányát 2 , és 2022. augusztusától 2023. januárjáig 19 %-kal sikeresen csökkentette gázkeresletét az ugyanezen időszak előző ötéves átlagához képest, amely százalékos arány 41,5 milliárd m3-nek felel meg. A 2. táblázat (lásd a mellékletet) azt mutatja, hogy a kereslet csökkenése hónapról hónapra, valamint tagállamonként változó volt, tükrözve az eltérő nemzeti körülményeket. Uniós riasztás esetén a kötelező keresletcsökkentés alóli, az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott mentességek szintén ezeket az eltérő nemzeti körülményeket tükrözik.
A jelenlegi tárolási szintek az év adott időszakában viszonylag magasak, a gázárak az augusztusi csúcsok óta folyamatosan csökkentek (bár még mindig jelentősen magasabbak a hosszú távú átlagnál), és 2022/2023 telének hátralevő részére biztosított az ellátás biztonsága. A III. szakasz azonban szemléltetni fogja, hogy az uniós gázpiac továbbra is szűk, és hogy a gázkereslet március 31. utáni csökkentése nélkül a tagállamok valószínűleg nem teljesítik október 31-ig a 90 %-os tárolási kötelezettségüket, veszélyeztetve a 2023/2024-es téli ellátásbiztonságot, esetleges gázhiány felmerülése, valamint a nagyon magas gázárak visszatérése mellett.
Az 1. ábra a 2022 augusztusa és 2023 januárja közötti uniós gázfogyasztást szemlélteti (zöld vonal: „Tényleges”) az ugyanezen időszak előző ötéves átlagához (kék vonal: „Referencia”) képest és a 15 %-os csökkentési célt (piros vonal: „Cél”), ahogyan azt a 2022 augusztusától 2023 márciusáig terjedő időszakra meghatározták, és amint az a többi hónapra alkalmazandó lenne e javaslat szerint. Az 1. ábra továbbá azt mutatja, hogy télen a gázfogyasztás jelentősen magasabb, mint nyáron. A második és a harmadik negyedévben a kereslet valójában az első és a negyedik negyedévi kereslet mintegy felét teszi ki.
1. ábra: Referenciafogyasztás, célfogyasztás (azaz –15 % referencia) és tényleges fogyasztás (2022. augusztus–2023. január); EU-27 (milliárd m3)
Forrás: Az Eurostat NRG_CB_GASM adatsorán, IC_CAL_MG részadatsorán (millió m3) alapuló ENER/CET-számítások, 2023. március 7-én, 11:00.
Ágazatok
A gázkereslet csökkentésének részletes elemzéséhez szükséges, hogy gyakran közzétegyék az ágazati gázkeresletre vonatkozó adatokat. Az Eurostat jelenleg csak évente, egyéves késéssel számol be a keresleti ágazatonkénti gázfogyasztásról 3 . Ezért nem lehetséges egy az egész EU-ra kiterjedő hivatalos adatbázis alapján megbízhatóan lebontani a gázmegtakarítást ágazatok szerint vagy strukturális és nem strukturális csökkentések szerint.
A Bizottság 4 kiegészítő adatok felhasználásával úgy becsüli, hogy a 2022. augusztus és december közötti időszakban a háztartások keresletcsökkenése mintegy 50 %-ot, az iparé pedig 43 %-ot tett ki, míg a villamosenergia-ágazaté csupán 7 %-ot tett ki a teljes gázkereslet-csökkenésből, a vízenergia és a nukleáris kapacitás alacsony rendelkezésre állása miatt 5 . Nyáron és ősszel az ipar volt felelős a keresletcsökkentés legnagyobb részéért, míg télen a keresletcsökkentés (és a fogyasztás) legnagyobb részéért a háztartások voltak felelősek. Becslésünk szerint a teljes csökkenés körülbelül egyhatodát a hőmérséklet idézte elő, ami azt jelenti, hogy az a referencia-időszakhoz képest enyhébb (korai) télnek tulajdonítható, amely az augusztus és december közötti 30 milliárd m3-es összes csökkenésből 5 milliárd m3-nek felel meg.
A tagállamok vészhelyzeti tervekben bejelentett intézkedései
Az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 7. és 8. cikke előírja, hogy a tagállamoknak vészhelyzeti tervük naprakésszé tétele révén be kell jelenteniük a végrehajtott keresletcsökkentési intézkedéseket. A tagállamok többsége értesítette a Bizottságot naprakésszé tett vészhelyzeti terveikről.
A naprakésszé tett tervek szerint a rövid távú intézkedések két fő intézkedéstípust foglalnak magukban: 1. tájékoztató kampányok a gázmegtakarításról, valamint 2. fűtés- és hűtéscsökkentési intézkedések.
·A tagállamok többsége kommunikációs kampányokat hajtott végre. A kampányok bizonyos esetekben a meglévő energiahatékonysági támogatási rendszerekkel kapcsolatos tájékozottságot is növelik, főként a háztartásokat és a kkv-ket megcélozva.
·Hőmérséklet-korlátozás: a legtöbb terv a középületek fűtésére és hűtésére vonatkozó korlátozásokat tartalmaz, egyes tagállamok ezt a korlátozást az irodákra és üzletekre is kiterjesztik.
·Számos tagállam vezetett be a világításra vonatkozó korlátozásokat, általában a középületeket és műemlékeket illetően, de bizonyos esetekben az üzletek kirakatai tekintetében is.
A középtávú intézkedéseket illetően a tagállamok tüzelőanyag-váltási intézkedéseket, az épületek energetikai felújításához vagy a nem hatékony készülékek cseréjéhez nyújtott támogatásokat jelentettek be. Hosszú távú intézkedésként a tagállamok gyakran közvetlen támogatást nyújtanak a fogyasztóknak támogatások vagy adócsökkentések formájában a megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk vagy az energiahatékonyság bevezetésének megkönnyítése érdekében (többek között például ellenőrzések révén is).
III.Kilátások a következő télre
Miközben az EU 2022 augusztusa és 2023 januárja között sikeresen csökkentette a keresletet, és diverzifikáció útján sikeresen csökkentette az orosz behozatal arányát, ez a szakasz feltárja, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy 2023/2024 telén elkerülhető legyen az ellátási kockázat, amennyiben az (EU) 2022/1369 rendelet 2023. március 31-én hatályát veszti. Az 1 . táblázat a 2023 októberére és 2024 márciusára vonatkozó tárolási szinteket mutatja, a keresletcsökkentés különböző potenciális meghosszabbításai mellett, a rendelkezésre álló legfrissebb piaci információk és adatok alapján 6 . A 2 . ábra a 4 forgatókönyv esetében vetíti előre a tárolók feltöltöttségi szintjeit. Az 1 . táblázat azt mutatja, hogy abban az esetben, ha április 1. után nem vagy csak korlátozott mértékben csökken a gázkereslet (A. vagy B. forgatókönyv), a tagállamok valószínűleg nem tesznek eleget 2023. október 31-ig az (EU) 2022/1032 rendeletben meghatározott 90 %-os tárolófeltöltési kötelezettségnek, és ezért a 2023–2024-es téli ellátásbiztonság nem biztosítható. Ha a gázkereslet 15 %-os csökkentése április 1-je után legalább október 31-ig folytatódik, a 90 %-os tárolási kötelezettségeket valószínűleg elérik (C. és D. forgatókönyv). Ha 2024. március 31-ig meghosszabbításra kerülne a gázkereslet-csökkentés, azzal meghatározó módon csökkennének az ellátásbiztonsági kockázatok 2024/2025 tele tekintetében.
2022. december 12-i jelentésében 7 a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint 2023-ban ellátási hiány alakulhat ki, kivéve, ha további gáztakarékossági intézkedéseket hoznak.
1. táblázat: Havi tárolási szintek a keresletcsökkentés meghosszabbításától függően
Forgatókönyv-feltételezés Tárolás (milliárd m3) a következő hónapok végén: |
2023. október |
2024. március |
A: Nincs meghosszabbítás |
69 |
0 |
B: Meghosszabbítás a 2023. augusztus és 2024. március közötti időszakra |
80 |
28 |
C: Meghosszabbítás a 2023. április és 2023. október közötti időszakra |
95 |
9 |
D: Egyéves meghosszabbítás a 2023. április és 2024. március közötti időszakra |
95 |
43 |
Forrás: ENER/CET-számítások.
·„A” forgatókönyv: Nincs meghosszabbítás: Ha azonban nem lenne keresletcsökkentés, a tárolási szintek 2023. október végére csak 69 milliárd m3-t tennének ki, amely jelentősen elmarad a 90 %-os tárolási kötelezettségtől (89,4 milliárd m3). A tárolási szintek továbbá 2024 februárjára teljes mértékben kimerülnének, ami igen komoly ellátásbiztonsági aggályokkal járna a 2024/2025 téli időszakra nézve.
·„B” forgatókönyv: 8 hónapos meghosszabbítás a 2023. augusztus és 2024. március közötti időszakra: E forgatókönyv szerint a tárolók feltöltése túl lassan történne, és a feltöltöttség október végére csak 80 milliárd m3-t érne el, ami jelentősen elmaradna a 90 %-os tárolási kötelezettségtől (89,4 milliárd m3). Emellett a következő tél végére a tárolási szintek 30 % (28 milliárd m3) alá csökkennének (2024 márciusának végén 28 %), ami komoly ellátásbiztonsági aggályokat vetne fel, és megnehezítené a tárolók megfelelő feltöltését a következő 2024/2025-ös téli időszakra.
·„C” forgatókönyv: 7 hónapos meghosszabbítás 2023. áprilistól októberig: E forgatókönyv szerint a tárolókat e nyár végére kellően feltöltenék (2023. október végére 95 %-os mértékben [95 milliárd m3]), elérve a 90 %-os tárolási kötelezettséget (89,4 milliárd m3). Mivel azonban a kereslet még egy szokásos tél esetében is kétszer olyan magas, mint a nyáron, a következő tél végére a tárolók szinte teljesen kimerülnének (2024 márciusának végére 9 milliárd m3). Ez nagyon komoly ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, és nagyon megnehezíti a tárolók megfelelő feltöltését a következő 2024/2025-ös télre.
·„D” forgatókönyv: Egyéves meghosszabbítás a 2023. április és 2024. március közötti időszakra: A folyamatos 15 %-os keresletcsökkentéssel a tárolási szintek 2023. október végére elérik a 95 milliárd m3-t, és így teljesül a 90 %-os tárolási kötelezettség (89,4 milliárd m3). 2024. március végére a tárolási szintek 43 milliárd m3 körül alakulnának.
2. ábra: Havi tárolási szintek a keresletcsökkentés meghosszabbításától függően
Forrás: ENER/CET-számítások.
Ezen túlmenően, valamint az 1 . ábrán és az 1. táblázat ban szereplő előző elemzést kiegészítve, számos olyan, erre az évre és a következő télre vonatkozó tényező és kockázat adódhat, amely növelheti a gázfogyasztást 8 . Ezek közé tartozik a globális LNG-kereslet esetleges élénkülése (amely korlátozott, mivel az EU marad továbbra is a prémium piac 9 ), az ipari gázkereslet élénkülése és a gázról szénre való átállás visszafordulása (mindkettőt a 2023-as alacsonyabb gázárak idézik elő), a téli fűtési igényt esetlegesen befolyásoló időjárási körülmények 10 ,,, az alacsony nukleárisenergia- és vízenergia-termelés (az aszályok miatt), valamint a további gázellátási zavarok. A francia nukleáris kapacitás jelenleg a 2022. évi rendelkezésre állás alatt van, Olaszországban a vízszintek a 2022-es szinteken vannak, ami hasonlóan alacsony vízenergia-termelésre utal és az alacsony gázárak már 2023 első heteiben a szénről gázra való átálláshoz vezettek (lásd az SWD(2023) 63 final dokumentum IV. szakaszának 3. pontját). Amennyiben ezek a kockázatok még inkább realizálódnak, korlátozni fogják a globális és az európai gázpiacot, és ez hatással lehet a 2023–2024 telére szükséges föld alatti gáztárolók feltöltésére, a gázárak szintjére és ezen árak volatilitására.
IV.Kilátások
A 2022 augusztusa óta bekövetkezett jelentős javulás ellenére a globális gázpiaci helyzet 2023-ban továbbra is szorító. Számos tényező (időjárás, a fennmaradó orosz behozatal, az alternatív villamosenergia-források rendelkezésre állása és a globális LNG-piacok további szűkössége) megnehezítheti a 2023-as tárolófeltöltési időszakot. Fontos megjegyezni, hogy az előző tárolófeltöltési időszakkal ellentétben a 2023-as tárolófeltöltés nem számíthat arra a 60 milliárd m3 orosz vezetékes gázra, amelyet még 2022-ben importáltak az EU-ba. Az ellátásbiztonságot fenyegető kockázatok és a kapcsolódó piaci hatások korlátozása érdekében folyamatos keresletcsökkentésre van szükség. Annak eldöntéséhez, hogy az Unióban biztosítani kell-e a gázkereslet ilyen csökkentését, és ha igen, milyen módon, a következő megfontolások különösen fontosak:
1.A globális földgázellátás továbbra is szűkös marad. Az orosz vezetékes gáz részesedése az összes uniós behozatalon belül a 2022. január előtti 49 %-ról 2023 januárjára 10 % alá csökkent. 2022-ben az újratöltési időszakban az orosz vezetékesgáz-behozatal jelentősen meghaladta a 2023-ban várt szintet. E csökkent orosz ellátásra tekintettel a kereslet csökkentése tehát szükséges.
2.A keresletcsökkentés csökkentené az áringadozást. Míg a legkedvezőtlenebb gazdasági hatásokat 2022-ben sikerült elhárítani, a globális gázpiacok 2023-ban továbbra is nagyon korlátozottak maradnak. A gázárak 2022-ben történelmi csúcsot értek el: augusztus 26-án a maximális ár meghaladta a 320 EUR/MWh-t, és 45 EUR/MWh alatt vannak, de még mindig kétszer olyan magasak, mint a történelmi norma. A gázkoordinációs csoport 2023. február 16-i ülésén a tagállamok képviselői és a gázszövetségek elismerték, hogy a keresletcsökkentés alapvető szerepet játszik a szűk piacra nehezedő nyomás csökkentésében és a gázárak ingadozásának megfékezésében.
3.Továbbra is ugyanannak a szolidaritásnak a szellemében kell eljárni, amely az (EU) 2022/1369 rendelet alkalmazása során érvényesült. Az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott, a gázellátás biztonságára vonatkozó jelenleg hatályos jogi keret továbbra sem kezeli megfelelően a nagyobb gázszolgáltatók 30 napot meghaladó ellátási zavarait. A hosszú távú ellátási zavarok továbbra is a tagállamok összehangolatlan fellépésének kockázatához vezethetnek, a szomszédos tagállamok ellátásbiztonsága veszélyeztetésével és azzal fenyegetve, hogy további terhek sújtják az uniós ipart, a fogyasztókat és a belső piac működését. Míg egyes tagállamok jobban ki vannak téve a zavaroknak, mint mások, a gázellátási nehézségek vagy hiányok kárt okoznának valamennyi tagállam gazdaságában.
4.Amint azt a 2022. július 20-i „Save Gas for a Safe Winter” (Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért) című közlemény megállapítja, a polgárok és az ipar számára olcsóbb, ha a kereslet arányos és bizonyíthatóan kezelhető módon történő proaktív csökkentése folytatódik, ahelyett, hogy később összehangolatlan korlátozásokkal szembesülnének.
5.A 15 %-os keresletcsökkentés összhangban van a 90 %-os tárolási kötelezettséggel: A „C” és „D” forgatókönyv azt mutatja, hogy a 2023. április 1-jétől kezdődő 15 %-os csökkentési célszint megfelelő és szükséges, és lehetővé teszi az EU számára, hogy október végére elérje a 90 %-os tárolási kötelezettségeket, ideértve a mérsékelt lefelé mutató kockázatok előfordulásának lehetőségét is (pl. kevesebb LNG-ellátás, alacsony vízszintek vagy az átlagosnál mérsékelten hidegebb időjárás).
6.Ahhoz, hogy a piaci szereplők számára biztosítani lehessen a biztonságot, sürgős folytatni a gázkereslet-csökkentést. A jelenlegi rendelet 2023. március 31-én, a téli évszak végén hatályát veszti. A csökkentésre irányuló erőfeszítés április 1-jétől történő folytatása egyértelmű helyzetet teremt, és általa elkerülhető az ösztönzőkkel kapcsolatos tájékoztatás felváltva történő folytatása és beszüntetése.
7.Csak a gázkereslet-csökkentés 12 hónapra történő meghosszabbítása biztosít elegendő tárolófeltöltést a nyár folyamán a tárolási szabályozásnak való megfelelés és a jövő téli ellátásbiztonság érdekében, a III. szakaszban bemutatottak szerint. Ezzel szemben az augusztustól márciusig tartó csökkentési időszakra való meghosszabbítás nem hagyna elegendő időt a tárolók megfelelő 90 %-os feltöltésére, és a következő tél vége felé ellátásbiztonsági aggályokhoz vezetne. Önmagában a hideg időjárás 2024. március 31-ig szinte teljesen kimerítené a tárolókat. Az áprilistól októberig tartó meghosszabbítással mint alternatív lehetőséggel a tárolók 2024. március 31-ig csaknem teljesen kimerülnének, még hideg hőmérséklet nélkül és anélkül is, hogy a többi lefelé mutató kockázat realizálódna. Más szóval a 12 hónapnál rövidebb időtartamra történő meghosszabbítások pánikvásárlásokhoz, (az EU piacára érkező további gázellátás hiányában) a tagállamok egymásra licitálásához, magas árakhoz és esetleges hiányokhoz vezethetnek. Részletesebb elemzés az SWD(2023) 63 final dokumentum VI. szakaszában található.
8.A hosszabb időszak nagyobb rugalmasságot biztosít a keresletcsökkentési erőfeszítések időbeli eloszlásának optimalizálásához. Nevezetesen csökkentené az árcsúcsok lehetőségét, és ezáltal korlátozná a tagállamok azonos mennyiségekre vonatkozó gázbeszerzési költségeit. Ezért a 12 hónapos csökkentési időszakkal történő meghosszabbítás nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a tagállamok eltérő jellemzőinek figyelembevétele érdekében, mivel egyes tagállamok a nyáron könnyebben tudják csökkenteni a keresletet (előre ütemezés), mások pedig télen tudják könnyebben csökkenteni a keresletet (későbbre ütemezés). Emellett rugalmasságot tenne lehetővé az ágazatok között: mivel a lakossági kereslet nyáron alacsony, az áprilistól októberig történő meghosszabbítás aránytalanul az iparra róná a terhet és a kevésbé rugalmas villamosenergia-ágazatra, amely az alternatív energiaforrások rendelkezésre állásától függ.
9.A 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti végrehajtási időszakban a kéthavi nyomon követés és az ágazatszemléletűbb jelentéstételnek a hiánya miatt e keresletcsökkentések jellege és ágazati eloszlása nem teljesen ismert. Ez korlátozta a Bizottság és a tagállamok képességét arra, hogy beazonosítsák az ágazati sérülékenységeket és a lehetséges megtakarításokat (villamos-energia, ipar, lakosság és szolgáltatások), és ezáltal költséghatékonyabb intézkedéseket tervezzenek.
V.MELLÉKLET
A 2 . táblázat összegzi a referencia-időszakhoz képest a havi gázkereslet-csökkenéseket. Azt mutatja, hogy az önkéntes keresleti intézkedések 2022 augusztusa és 2023 januárja között teljesítették a 15 %-os csökkentési célkitűzést. Az EU által realizált 19,2 %-os csökkentés körülbelül 41,5 milliárd m3-nek felel meg, szemben az e hat hónapra vonatkozó 15 %-os célkitűzéssel (körülbelül 32,5 milliárd m3), illetve a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti időszakra vonatkozó körülbelül 45,3 milliárd m3-es célkitűzéssel.
2. táblázat: Gázkereslet-csökkenés 2022 augusztusától 2023 januárjáig
Tagállam |
Aug. |
Szept. |
Okt. |
Nov. |
Dec. |
Jan. |
Aug.–Jan. |
EU-27 |
–13,5 % |
–14,0 % |
–24,4 % |
–25,0 % |
–12,4 % |
–22,2 % |
–19,2 % |
Ausztria |
–26,7 % |
–11,3 % |
–24,0 % |
–16,9 % |
–13,6 % |
–23,9 % |
–19,2 % |
Belgium |
–1,0 % |
–6,0 % |
–20,5 % |
–29,7 % |
–9,8 % |
–18,3 % |
–16,0 % |
Bulgária |
–14,9 % |
–17,8 % |
–32,7 % |
–21,2 % |
–21,8 % |
–29,4 % |
–23,9 % |
Horvátország |
–21,7 % |
–23,1 % |
–20,0 % |
–25,6 % |
–27,6 % |
–24,2 % |
–24,1 % |
Ciprus |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Csehország |
–15,0 % |
–9,1 % |
–22,9 % |
–18,8 % |
–10,9 % |
–24,0 % |
–17,7 % |
Dánia |
–21,7 % |
–23,3 % |
–31,1 % |
–33,4 % |
–13,7 % |
–26,5 % |
–24,9 % |
Észtország |
–37,1 % |
–31,7 % |
–46,9 % |
–32,3 % |
–32,4 % |
–38,0 % |
–36,2 % |
Finnország |
–35,7 % |
–57,4 % |
–62,6 % |
–58,3 % |
–65,1 % |
–63,1 % |
–58,5 % |
Franciaország |
1,6 % |
–2,5 % |
–27,8 % |
–29,3 % |
–8,3 % |
–19,2 % |
–17,1 % |
Németország |
–28,0 % |
–14,7 % |
–28,6 % |
–28,3 % |
–4,7 % |
–18,6 % |
–19,4 % |
Görögország |
4,5 % |
–26,3 % |
–42,0 % |
–23,0 % |
–12,6 % |
–36,7 % |
–22,7 % |
Magyarország |
–18,7 % |
5,0 % |
–33,9 % |
–19,8 % |
–17,5 % |
–27,4 % |
–21,0 % |
Írország |
11,3 % |
2,1 % |
–8,8 % |
–10,3 % |
9,5 % |
–4,3 % |
–0,3 % |
Olaszország |
–5,2 % |
–14,0 % |
–19,8 % |
–22,7 % |
–18,5 % |
–22,7 % |
–18,6 % |
Lettország |
–42,6 % |
–52,7 % |
–72,7 % |
–15,2 % |
0,9 % |
–37,0 % |
–31,8 % |
Litvánia |
–43,6 % |
–45,0 % |
–50,8 % |
–46,0 % |
–11,9 % |
–51,5 % |
–40,5 % |
Luxemburg |
–36,4 % |
–26,1 % |
–35,5 % |
–33,2 % |
–17,5 % |
–25,0 % |
–27,7 % |
Málta |
4,6 % |
–1,1 % |
–11,2 % |
43,6 % |
27,0 % |
21,9 % |
+12,1 % |
Hollandia |
–29,7 % |
–32,6 % |
–33,3 % |
–35,1 % |
–17,5 % |
–32,2 % |
–29,5 % |
Lengyelország |
–26,7 % |
–25,4 % |
–23,7 % |
–8,3 % |
–5,3 % |
–12,0 % |
–14,9 % |
Portugália |
–10,7 % |
–17,0 % |
–12,0 % |
–8,9 % |
–18,6 % |
–34,9 % |
–17,1 % |
Románia |
–25,2 % |
–20,7 % |
–27,5 % |
–21,8 % |
–15,9 % |
–21,0 % |
–21,2 % |
Szlovákia* |
10,6 % |
5,5 % |
2,1 % |
–2,7 % |
23,6 % |
–7,8 % |
+4,6 % |
Szlovénia |
–13,7 % |
–10,9 % |
–22,2 % |
–11,7 % |
–12,4 % |
–14,7 % |
–14,2 % |
Spanyolország |
2,6 % |
0,7 % |
–6,2 % |
–21,8 % |
–24,4 % |
–23,9 % |
–13,7 % |
Svédország |
–27,3 % |
–35,7 % |
–41,8 % |
–51,0 % |
–38,0 % |
–41,9 % |
–40,2 % |
Megjegyzés: A gázfogyasztás változása 2022-ben, vö. 2017–2021-es átlag. Ciprus nem használ földgázt.
Forrás: Az Eurostat NRG_CB_GASM adatsorán, IC_CAL_MG részadatsorán alapuló ENER/CET-számítások TJ-ban (GCV), 2023. március 7-én, 11:00.
* A Szlovákiára vonatkozó Eurostat-adatok jelenleg felülvizsgálat alatt állnak.
A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (europa.eu) .
2022-ben az EU-ba irányuló orosz gázellátás a 2021. évi 152 milliárd m3-ről 47 %-kal 80 milliárd m3-re csökkent. Ezt elsősorban az Egyesült Államok pótolta, amely 21 milliárd m3-ről 50 milliárd m3-re növelte kivitelét, valamint az Egyesült Királyság, amely 6 milliárd m3-ről 24 milliárd m3-re növelte az ellátást. Az EU-ba irányuló gázellátás további növekedése Norvégiából (+10 milliárd m3), Azerbajdzsánból (+3 milliárd m3), Katarból (+2 milliárd m3), valamint Trinidad és Tobago Köztársaságból (+1 milliárd m3) származott.
A villamosenergia-termelés az egyetlen olyan ágazat, amelyre vonatkozóan hivatalos Eurostat-adatok rendelkezésre állnak; 2,1 %-os csökkenés 2022 augusztusa és 2023 januárja között az Eurostat NRG_CB_GASM adatsora, TI_EHG_MAP részadatsora alapján a TJ-ban (GCV) 2023. március 7-én, 11:00.
Közös Kutatóközpont Főigazgatóság.
Különböző referencia-időszakok alkalmazása mellett a Bruegel (2023) és az IEA (2023) előzetes elemzése kiegészítő adatok felhasználásával hasonló nagyságrendeket becsül.
Feltételezések:
-Tárolási szintek 2023. március 7-én (március 5-e végén 58,5 milliárd m3).
-A nem orosz, gázvezetéken érkező ellátás 2022 utolsó hét hónapjának átlagával egyenlő.
-Az LNG-ellátás 2022 utolsó hét hónapjának átlaga, plusz évi 15 milliárd m3/év (1,25 milliárd m3/hónap) 2023 áprilisától.
-Csővezetéken keresztül Oroszországból nem érkezik gáz.
-A referencia-időszak átlagkereslete, a feltüntetett százalékos csökkentések alkalmazásával.
-Svájcba irányuló kivitel 2021-ben (a legutóbbi rendelkezésre álló adatok; 2,2 milliárd m3/év, amelynek 1/3-a nyárra, 2/3-a télre esik).
-0,5 milliárd m3/hónap kivitel Ukrajnába és Moldovába.
IEA (2022): How to Avoid Gas Shortages in the European Union in 2023. A practical set of actions to close a potential supply-demand gap (Hogyan kerülhető el a gázhiány az Európai Unióban 2023-ban? Gyakorlati intézkedéscsomag egy potenciális kereslet-kínálati rés megszüntetésére) Hogyan kerülhető el a gázhiány az Európai Unióban 2023-ban? – Elemzés – IEA .
IEA (2022): How to Avoid Gas Shortages in the European Union in 2023. A practical set of actions to close a potential supply-demand gap (Hogyan kerülhető el a gázhiány az Európai Unióban 2023-ban? Gyakorlati intézkedéscsomag egy potenciális kereslet-kínálati rés megszüntetésére) Hogyan kerülhető el a gázhiány az Európai Unióban 2023-ban? – Elemzés – IEA .
A világpiacon más felek nem versenyeznek bizonyos szintű földgázárak felett, mivel más tüzelőanyagokra térnek át.
Az ENTSOG szerint egy nagyon hideg, 5 %-os valószínűséggel előforduló tél 24 milliárd m3-rel növelné a keresletet. Lásd az ENTSOG 2022/2023-as téli ellátási előrejelzésének 1. ábráját (feltételezett 15 %-os keresletcsökkenéssel), elérhető a következő linken: https://entsog.eu/sites/default/files/2022-10/SO0038-22_Winter%20Supply%20Outlook_2022-23_2.pdf Ez összhangban van az egész évre vonatkozó 28 milliárd m3 többletigényt jelző ENER/CET-számításokkal abban az esetben, ha a 15 %-os keresletcsökkenést nem az elmúlt 5 év átlagos keresletére, hanem az egyes hónapok tekintetében a 2014–2021-es időszak legnagyobb keresletére alkalmazzák (a korábbi évekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre havi adatok).