EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.2.23.

COM(2023) 91 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról

1.Bevezetés

A Tanács a 2018. május 22-i bizottsági javaslat alapján 2018. november 26-án elfogadta a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlást 1 . Az ajánlás megerősíti a Bizottság azon szándékát, hogy a tagállamok hozzájárulásai alapján négy éven belül jelentést nyújt be a Tanács részére az ajánlást követő intézkedésekről.

Az automatikus kölcsönös elismerés (a továbbiakban: automatikus elismerés) kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók a lehető legjobban ki tudják használni az Európa-szerte kínált tanulási lehetőségeket.  Az automatikus elismerés az európai oktatási térség sarokköve, amelynek 2025-ig történő létrehozására a Bizottság és a Tanács kötelezettséget vállalt (lásd az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló bizottsági közleményt és az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről [2021–2030] szóló tanácsi állásfoglalást) 2 3 . Emellett a 2022 januárjában bemutatott európai egyetemi stratégia 4 kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezése, és rendkívül fontos a továbbfejlesztett Erasmus+ program (2021–2027) keretében megvalósuló tanulói mobilitás sikere szempontjából. 

A képesítések elismerése a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezt nemzeti jogszabályok és nemzetközi megállapodások szabályozzák. Európai szinten az egyetlen kötelező erejű jogi szöveg az UNESCO 5 és az Európa Tanács 1997. évi lisszaboni elismerési egyezménye 6 , amelyet 54 részes állam ratifikált, köztük Görögország kivételével valamennyi tagállam. Továbbá az automatikus elismerés koncepciója a 2012. évi bukaresti közleményben az európai felsőoktatási térség 7 (bolognai folyamat) kulcsfontosságú kötelezettségvállalásává vált, amely 49 országot, köztük valamennyi uniós tagállamot érint.

A tanácsi ajánlás célja, hogy a bolognai folyamat átláthatósági eszközeire 8 építve a bolognai folyamat keretében elérhető lehetőségekhez képest még tovább menjen azáltal, hogy ösztönzi és támogatja a tagállamokat együttműködésük elmélyítésében és felgyorsításában.

Az először a 2017. évi európai tanácsi következtetésekben 9 kifejezett és a tanácsi ajánlásban kifejtett politikai kötelezettségvállalás automatikus elismerést vezet be az Unió szintjén, egyértelmű fogalommeghatározással és a végrehajtás ütemének felgyorsításához szükséges lépésekkel annak érdekében, hogy az valósággá váljon a tanulók és a végzett hallgatók számára, mind azok számára, akik képesítést szereztek, mind pedig azok számára, akik az EU-ban tanulmányi mobilitási tapasztalattal rendelkeznek.

Négy évvel az ajánlás elfogadása után e jelentés célja, hogy elemezze az elért eredményeket és a levont tanulságokat annak érdekében, hogy 2025-re valamennyi lépés megtörténjen.

Ez a jelentés információkkal szolgál az olyan új kezdeményezésekkel kapcsolatos munkához, mint például a Bizottság 2023. évi munkaprogramjában tervezett új tanulási mobilitási keret. A képesítések és a tanulási eredmények gördülékeny elismerése valóban a tanulási mobilitás sarokköve. Az ajánlás végrehajtásával kapcsolatos munka ösztönözheti és megkönnyítheti az előrelépést az Unión kívül szerzett képesítések elismerése terén is, amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében 10 kijelentette. A jelentés továbbá a közös európai diplomára irányuló munka szempontjából is fontos.

2.A tanácsi ajánlásban meghatározott szakpolitikai célkitűzések

A tanácsi ajánlás azt ajánlja, hogy a tagállamok 2025-ig vezessék be az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az egyik tagállamban tanulmányi tapasztalatot szerzett minden diák, tanulószerződéses tanuló vagy hallgató tanulmányai folytatása érdekében automatikusan elismertethesse ezt a tapasztalatot – akár képesítés, akár tanulási eredmény formájában – a többi tagállamban.

Az automatikus elismerés ebben az összefüggésben a következőképpen értendő:

·az egyik tagállamban szerzett felsőfokú képesítés a további tanulmányokhoz való hozzáférés céljából automatikusan elismerésre kerül a többi tagállamban ugyanolyan szintű képesítésként,

·az egyik tagállamban felsőfokú oktatási szinten elvégzett külföldi tanulmányi időszak eredményeit a többi tagállamban automatikusan és teljeskörűen elismerik az előzetesen a tanulmányi megállapodásban meghatározottak és a kreditigazolásban megerősítettek szerint, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszernek megfelelően. A valamely másig tagállamban végzett tanulmányi időszak vagy virtuális mobilitás alatt szerzett kreditet késlekedés nélkül átviszik és beszámítják a hallgató diplomájába, anélkül, hogy a hallgatónak bármilyen további munkát vagy értékelést teljesítenie kellene,

·a képesítés kiadása szerinti tagállamban felsőoktatásban való részvételre feljogosító felső középfokú képesítést a felsőoktatásban való részvételre történő feljogosítás céljából a többi tagállam is elismeri,

·a felső középfokú oktatás szintjén az ahhoz való jog, hogy egy valamely tagállamban töltött külföldi tanulmányi időszak tanulási eredményeit a származási országban elismerjék, feltéve, hogy a tanulási eredmények nagy vonalakban összhangban vannak a származási ország nemzeti tantervében foglaltakkal.

A tanácsi ajánlás nem sérti a többi tagállam hatóságainak azon jogát, hogy ellenőrizzék a képesítés hitelességét és szintjét, valamint azt, hogy a képesítés a kiadás helye szerinti tagállamban valóban feljogosít-e a felsőoktatásban való részvételre. Ez az ellenőrzés azonban nem jár külön elismerési eljárással. Az automatikus elismerés nem sérti a felsőoktatási intézmények azon jogát, hogy külön felvételi kritériumokat határozzanak meg.

A tanácsi ajánlás azt ajánlja a tagállamoknak, hogy oktatási rendszereiken belül biztosítsák az automatikus elismeréshez szükséges keretfeltételek, bizalom és átláthatóság megteremtését, nevezetesen:

·adott esetben igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat annak érdekében, hogy a fent meghatározott automatikus elismerést valamennyi uniós tagállamra vonatkozóan bevezessék, a szükséges feltételekkel,

·alkalmazzák teljeskörűen az elismerést támogató európai és bolognai felsőoktatási átláthatósági eszközöket – az oklevélmellékletet és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert (ECTS), teljesítsék a bolognai folyamat felsőoktatásra vonatkozó kulcsfontosságú kötelezettségvállalásait (háromciklusos rendszer, a minőségbiztosítási normák és iránymutatások végrehajtása, a lisszaboni elismerési egyezmény teljes körű végrehajtása) és az európai képesítési keretrendszer referenciaképesítéseit,

·dolgozzanak ki nemzeti iránymutatást, támogatandó a felsőoktatási és középfokú oktatási és képzési intézményeket az automatikus elismerés hatékony végrehajtásában, valamint fejlesszék a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC) és az elismeréssel foglalkozó szakemberek kapacitását és erősítsék meg azok szerepét, különös tekintettel az információterjesztésre és az online eszközök használatára a hatékonyság, az átláthatóság és a következetesség javítása érdekében,

·javítsák a tudományos alapot azáltal, hogy e tanácsi ajánlás alkalmazásában adatokat gyűjtenek és terjesztenek az elismerési ügyek mértékére és jellegére vonatkozóan.

3.Az automatikus elismerés végrehajtásának aktuális állása

Ez a jelentés a tanácsi ajánlás elfogadása óta eltelt négy év során a tagállamok által bevezetett lépések elemzését tartalmazza. Emellett tovább kíván menni a hatályos jogalkotási intézkedéseknél, és ellenőrizni kívánja a tényleges helyszíni végrehajtást, minden esetben, ha bizonyíték áll rendelkezésre az elismerés gyakorlatáról.

Az alábbiakban összefoglaljuk a jelentés főbb megállapításait (az egyes országok értékelését lásd a mellékletben).

Bár a felsőoktatás területén a tagállamok számos lépést tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges keretfeltételeket, valamint az oktatási rendszereiken belüli bizalmat és átláthatóságot, 2025-ig további erőfeszítéseket kell tenni:

·12 tagállamban vannak érvényben a valamennyi uniós tagállamban szerzett felsőfokú képesítések automatikus elismerésére vonatkozó nemzeti jogszabályok. További három tagállamban folyamatban van a nemzeti jogszabályok kiigazítása. 9 másik tagállam pedig korlátozott számú uniós tagállam számára teszi elérhetővé azt.

·A tagállamok többségében rendelkezésre állnak a bolognai és az uniós átláthatósági eszközök. Ugyanakkor még mindig 11 olyan tagállam van, ahol ezeket az eszközöket nem alkalmazzák teljeskörűen. Ez gátolja a tagállamok és a rendszerek közötti szükséges bizalmat.

·14 tagállam biztosít az intézmények számára nemzeti iránymutatást, valamint rendszeres képzéseket, illetve használ online eszközöket az elismerési határozatokhoz.

·7 tagállam követi nyomon és értékeli az elismerési határozatokat egy központi rendszerszintű adatbázison keresztül, amely összegyűjti és terjeszti az elismerési ügyekre vonatkozó adatokat, és amelyet rendszeresen frissítenek. A többi tagállamot e téren jellemző adathiány akadályozza az automatikus elismerés gyakorlati végrehajtásának értékelését.

Bár a felsőoktatás területén a formális jogszabályok megléte az automatikus elismerés kulcsfontosságú előfeltétele, a rendelkezésre álló bizonyítékok – még ha korlátozottak is – azt mutatják, hogy ez szükséges, de nem elégséges feltétel:

·Az automatikus elismerésre vonatkozó döntéshozatalt három tagállamban végzi központilag egy illetékes szerv. Az összes többi tagállamban a képesítések elismerésére vonatkozó határozatot decentralizált módon a felsőoktatási intézmények hozzák meg. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a rendszerszintű jogi keret ilyen decentralizált alkalmazása növeli az automatikus elismerés következetlen alkalmazásának kockázatát.

·A felsőoktatási intézmények körében végzett felmérés során gyűjtött, rendelkezésre álló bizonyítékok vegyes képet mutatnak a felsőfokú képesítések intézményi szinten történő automatikus elismerésének végrehajtásáról, következetlenségeket mutatva az intézmények között vagy akár ugyanazon intézményen belül az elismeréssel foglalkozó különböző szakemberek általi elismerés terén. Ennek egyik fő oka az elismerés és a felvétel összetévesztése, különösen azzal kapcsolatban, hogy az automatikus elismerés nem jelent automatikus felvételt. Mivel az elismerésre vonatkozó legtöbb határozatot a felsőoktatási intézmények hozzák meg, ahhoz, hogy megalapozott értékelést lehessen végezni, több információra lenne szükség arra vonatkozóan, hogy annak alkalmazása következetes-e, és ha igen, milyen mértékben, illetve hogy összhangban van-e a hatályos szabályozással.

·Ami a külföldi tanulmányi időszakok automatikus elismerését illeti, az egyedüli rendelkezésre álló adatok az Erasmus+ program adatai. Európában 2020-ban átlagosan az esetek 84,4 %-ában ismerték el automatikusan a krediteket, azonban az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó új Erasmus+ minőségi keretrendszert azért hozták létre, hogy az Erasmus+ révén megvalósuljon a külföldi tanulmányi időszakok teljes körű automatikus elismerése.

További erőfeszítésekre van szükség a felső középfokú oktatás és képzés területén is:

·A felső középfokú oktatásban és képzésben (általános oktatásban és szakképzésben) szerzett képesítések automatikus elismerése meglehetősen fejlett 15 tagállamban (plusz még egyben, kizárólag az általános oktatás esetében), a képesítések automatikus elismerésével, vagy legfeljebb az elismerési határozatok adatbázisával összevetve a képesítést. További hat tagállam rendelkezik automatikus elismeréssel korlátozott számú más tagállamban szerzett képesítésekre vonatkozóan (általában kétoldalú megállapodások vagy egyoldalú határozatok révén), öt tagállamban (valamint további egyben a szakképzés esetében) nincs érvényben automatikus elismerés. Az ezen a területen jelentkező kihívások nagyrészt ugyanazok, mint az ajánlás elfogadása előtt.

·Ami a felső középfokú oktatásban töltött külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek elismerését illeti, nyolc tagállam biztosítja az automatikus elismerés egy olyan formáját, amely nagyjából összhangban van a tanácsi ajánlással (két tagállam az egyenértékűnek tekintés alapján, hat tagállam a tanulási eredmények alapján). Ezen túlmenően a helyzet nem sokat javult. A tagállamok többsége csak a tantervegyeztetés decentralizált formáján alapuló eredményeket ismeri el, amely általában hosszú és fáradságos eljárás, és gyakran a tanulók számára külön vizsgákkal, valamint bizonytalansággal jár. Más tagállamok csak nagyon konkrét programok esetében kínálnak elismerési eljárást. Tíz tagállamban nincsen szabványosított elismerési eljárás, vagy akár egyáltalán bármiféle elismerési eljárás.

A Bizottság e jelentés fő megállapításai alapján úgy véli, hogy tovább kell fokozni a tanácsi ajánlás végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, és 2025-ig jelentős előrehaladást kell elérni.

3.1.A felsőoktatás aktuális helyzete

A képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok automatikus elismerése a felsőoktatásban egyaránt megköveteli a jogszabályok és a meglévő támogató eszközök alkalmazását. A következő fejezet ezeknek a támogató tényezőknek a meglétét tárgyalja.

3.1.1.Nemzeti szintű előrelépés

3.1.1.1. A nemzeti jog kiigazítása 11

A vonatkozó nemzeti szabályozás az automatikus elismerés előfeltétele, bár nem feltétlenül jelenti azt, hogy azt helyesen alkalmazzák.

2018-ban, a tanácsi ajánlás elfogadásakor nyolc tagállam (DE, DK, FI, FR, MT, PL, RO és SE) már valamennyi uniós tagállam esetében beépítette nemzeti jogszabályaiba az automatikus elismerést. Négy ország (AT, HR, IT és ES) – amelyek vagy mérlegelték az automatikus elismerés gyakorlati alkalmazását, vagy el akartak mozdulni az automatikus elismerés felé – a tanácsi ajánlásnak megfelelően kiigazította jogszabályait. Megjegyzendő, hogy Spanyolországban az automatikus elismerést bevezető új jogszabály – az oklevelek egy részhalmaza kivételével – valamennyi uniós tagállamra érvényes.

Emellett három ország (CZ, EL és SK) jelenleg dolgozik a nemzeti jogszabályok kiigazításán.

Kilenc tagállam vezetett be (például regionális többoldalú megállapodások létrehozásával vagy kiterjesztésével) automatikus elismerést az országok egy részhalmazára vagy bizonyos képesítésekre vonatkozóan:

·A balti és a Benelux államok 2021-ben az automatikus elismerésről szóló többoldalú szerződést írtak alá. Eddig BE-Fl 12 , LV és EE ratifikálta a megállapodást. A megállapodás a 2004. évi reykjavíki nyilatkozatra épül, amely előmozdítja a skandináv országok között a felsőoktatásban szerzett hasonló képesítések automatikus elismerését.

·A PL és CZ között 2018 előtt meglévő kétoldalú megállapodásokra építve négy ország (CZ, HU, PL, SK) között új többoldalú megállapodás jön létre. Szlovénia kétoldalú megállapodásokat kötött a szomszédos országokkal.

Az automatikus elismerést célzó jogalkotási reformok 2018 óta

Az ilyen regionális megállapodások létrehozását néhány ország az európai és bolognai átláthatósági eszközöket alkalmazó valamennyi uniós tagállamra vonatkozó automatikus elismerés megvalósítása felé vezető útnak tekinti. Megjegyzendő, hogy Portugália 2007 óta különleges megközelítést alkalmaz az elismerés tekintetében, ami azt jelenti, hogy egy törvényerejű rendeletben felsorolt képesítések esetében automatikus elismerést alkalmaz.

Más országok (BG, CY és IE) egyelőre nem tervezik a jogszabályi összehangolást.

Azon 12 ország közül, amelyek nemzeti jogszabályait kiigazították az automatikus elismerés tekintetében, az automatikus elismerésre vonatkozó döntéshozatalt három országban központilag végzik az illetékes szervek. Az összes többi tagállamban a képesítések elismerésére vonatkozó határozat a felsőoktatási intézményekhez került decentralizálásra. Ez következetlenségéhez vezethet az elismerési határozatok terén; a gyakorlat karonként is változhat (lásd a 3.1.1.5. szakaszt).

Ez felveti a kérdést, hogy egy rendszerszintű döntést (az egyén felsőoktatáshoz bármely szinten való hozzáférésének jogát) az egyes felsőoktatási intézményeknek kell-e meghozniuk, vagy inkább rendszerszinten, a nemzeti hatóságoknak kell-e arról határozniuk.

3.1.1.2. A bolognai átláthatósági eszközök végrehajtása

A bolognai eszközök szisztematikus végrehajtása elengedhetetlen a felsőoktatás területén történő automatikus elismeréshez. A régóta fennálló kötelezettségvállalások ellenére a végrehajtás még mindig egyenetlen az EU-ban.

·Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás 13 (EQAR)

Az automatikus elismerés előfeltétele az ország minőségbiztosítási rendszerébe vetett bizalom. A külső minőségbiztosítási szervezetek európai minőségbiztosítási nyilvántartásában való regisztrációja azt jelzi, hogy az ország minőségbiztosítási szervezete a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeivel és irányelveivel (ESG) 14 összhangban működik. Jelenleg a 27 tagállamból 22 alkalmaz az EQAR-ban nyilvántartott minőségbiztosítási szervezeteket 15 . Az öt másik ország vagy jelenleg van végzi az EQAR felülvizsgálatát (SK és EL) az ESG-nek való megfelelés tekintetében, vagy azt fontolgatja, hogy hamarosan kérelmet nyújt be (IT, MT és CZ).

Az intézmények feltölthetik a külső minőségbiztosítási eredmények adatbázisába (DEQAR) a minőségbiztosítási ellenőrzésekre vonatkozó információkat, a felhasználók pedig egy kattintással kereshetnek információkat a minőségbiztosítási ellenőrzésekről, elkerülve a párhuzamos értékeléseket. Az olasz, francia, holland és román Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC-ok) automatikus DEQAR keresést integrálnak elismerési munkafolyamataikba (az Erasmus+ program támogatásával).

·Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerre (ECTS) vonatkozó iránymutatások

Az ECTS egy hallgatóközpontú kreditrendszer, amely a meghatározott tanulási eredmények eléréséhez szükséges hallgatói munkaterhelésen alapul. Mint ilyen, elengedhetetlen a hallgatók által a kreditmobilitási 16 időszakok során elért tanulmányi eredmények összehasonlítható módon történő elismerésének megkönnyítéséhez.

Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer hatékony végrehajtása nagymértékben függ az autonóm felsőoktatási intézmények intézkedéseitől. Fontos azonban, hogy a nemzeti szint az Erasmus+ programon túl is felelősséget vállaljon, támogassa és ösztönözze az ECTS helyes használatát (az ECTS 2015. évi használati útmutatójával 17 összhangban). 22 tagállamban jogi követelmény, hogy a külső minőségbiztosítási szervezetek felülvizsgálatuk során hivatkozzanak az ECTS alapelveire 18 . A fennmaradó öt tagállamban (IE, LV, SE, SK, SI) nincs ilyen követelmény, bár az ECTS-t ennek ellenére széles körben alkalmazzák. Az ECTS 2015. évi használati útmutatójában szereplő elvek végrehajtását azonban a nemzeti minőségbiztosítási ügynökség csak hat rendszerben 19 ellenőrzi teljeskörűen.

·Oklevélmelléklet

Az oklevélmelléklet az Erasmus Felsőoktatási Charta által a felsőoktatási intézmények számára előírt kulcsfontosságú kötelezettségvállalás ahhoz, hogy azok jogosultak legyenek az Erasmus+ programból való támogatásra. Olyan információkat tartalmaz a képesítésekről, amelyek lehetővé teszik az elismeréssel foglalkozó szakemberek számára, hogy megértsék a képesítés szintjét és birtokosának oktatási jogosultságait, és digitalizált formátumban elérhető az Europass platformon 20 . Az Erasmus+ programon túl 23 tagállamban automatikusan, díjmentesen és egy széles körben beszélt nyelven bocsátják ki 21 . A tagállamok közül Franciaország, Spanyolország és Görögország nem állít ki automatikusan oklevélmellékletet (nem adja azt ki az első és második képzési ciklust végzett hallgatóknak), míg Írország díjat kér a további adminisztratív munkateherért.

3.1.1.3. Nemzeti iránymutatás kidolgozása 22

Míg Dánia, Románia és Svédország az elismerés tekintetében teljes mértékben központosított döntéshozatali rendszerrel rendelkezik, az összes többi tagállamban vagy a felsőoktatási intézmények döntése az elismerés, vagy a felső szintű hatóság átruházza rájuk a végrehajtási felelősséget. Ezen országok mindegyikében kulcsfontosságú a nemzeti iránymutatás ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményeket támogatni lehessen az automatikus elismerés hatékony végrehajtásában.

A gyakorlatban tizennégy tagállam (BG, DK, EE, FI, FR, DE, EL, IT, MT, NL, PL, RO, ES, SE) készített online szolgáltatásokat és iránymutatást a felsőoktatási intézmények körében alkalmazott szabványosított gyakorlatok támogatására.

3.1.1.4. Nyomon követés és értékelés 23

Az elismerési határozatok rendszeres nyomon követésére hét tagállamban (BG, IT, LU, NL, PT, RO, SK) kerül sor.

Az elismerési határozatok nyomon követésének hiánya megnehezíti a legproblémásabb kérdések azonosítását és a kezelésükre irányuló megfelelő intézkedések meghozatalát.

Az adatok hiánya megnehezíti annak értékelését is, hogy az automatikus elismerést ténylegesen milyen mértékben alkalmazzák az oktatási rendszerben.

3.1.1.5. Intézményi szintű végrehajtás

A képesítések automatikus elismerése az egyéneknek egy sor tanulási rendelkezéshez való hozzáférési jogához kapcsolódik 24 . Bár egy adott képesítés formális/általános hozzáférést biztosíthat a következő tanulmányi szint összes programjához, nem biztosítja automatikusan egy konkrét programra való felvétel jogát. Minden felsőoktatási intézménynek vagy illetékes nemzeti hatóságnak jogában áll konkrét felvételi kritériumokat megállapítani.

A felsőoktatási intézmények körében végzett felmérés 25  vegyes képet mutat a képesítések automatikus elismerésével kapcsolatos gyakorlatról. Az automatikus elismerés felsőoktatási intézmények általi értelmezése és végrehajtása ugyanazon országon belül is eltér.

A nem automatikus elismerés fő okai a következők voltak: a munkateher és a tanulási eredmények esetenkénti összehasonlítása; általános rendszerszintű feltételek (az európai képesítési keretrendszer szintje); felvételi kritériumok.

Ez azt mutatja, hogy továbbra is zavar áll fenn az automatikus elismerés fogalommeghatározását illetően, beleértve azt is, hogy az nem jelent automatikus felvételt. A zavar abból is ered, hogy az elismerési és felvételi eljárásokat gyakran intézményi szinten kombinálják: a válaszadók 38 %-a nyilatkozott úgy, hogy együtt kezeli azokat. Emellett az intézmények egyharmada ellenőrzi a másik intézmény minőségbiztosítási eljárásait, amikor arról határoz, hogy elismer-e egy képesítést.

Meg kell jegyezni, hogy az intézmények mindössze 53 %-a nyilatkozott úgy, hogy nyilvántartást vezet az elismerési határozatokról.

Az alap- és mesterdiplomákat automatikusan elismerő felsőoktatási intézmények önértékelése

N=421                                        Forrás: ICF/3s

A külföldi tanulmányi időszakok elismerésére vonatkozó határozatokat az intézmények hozzák meg, a legtöbb esetben a karok szintjén.

A felsőoktatási intézmények körében végzett felmérés szerint a felsőoktatási intézményeknek csupán 47 %-a vezet adatbázist a külföldi tanulmányi időszakok elismerésére vonatkozó határozatokról, ami megnehezíti a tanácsi ajánlás végrehajtási szintjének értékelését.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fennmaradó szűk keresztmetszetek az egyes egyetemi tanárok által a karok szintjén érzékelt minőségi aggályokhoz kapcsolódnak. A mobilitásban részt vevő hallgatók több mint 10 %-a elégedetlen a kreditek elismerésének folyamatával, és valamivel nagyobb arányban elégedetlenek az osztályzatok és az ECTS átvitelére vonatkozó információkkal. A „mobilitási ablak” hiánya a tanulmányi programokban növeli a bizonytalanságot a mobilitásban részt vevő hallgatók számára.

Az EU-ban a legtöbb tanulási célú mobilitás (53 %) az Erasmus+ program keretében valósul meg. Az Erasmus+ programban részt vevő hallgatók visszajelzésein alapuló Erasmus+ mobilitási adatok azt mutatják, hogy azon hallgatók aránya 26 , akiknek 2020-ban az összes megszerzett kreditjét teljes mértékben elismerték, átlagosan 84,4 % volt, és tagállamonként jelentős eltérések voltak tapasztalhatók.

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó új Erasmus+ minőségi keretrendszert azért hozták létre, hogy EU-szerte megvalósuljon az Erasmus+ révén teljesített külföldi tanulmányi időszakok teljes körű automatikus elismerése.

3.1.1.6. Következtetések

Az elismerési határozatokat leggyakrabban maguk a felsőoktatási intézmények hozzák meg, ami következetlenségekhez vezet az automatikus elismerés végrehajtása terén. Mivel az intézményi gyakorlatok eltérőek, gyakran nehéz megállapítani, hogy az elismerési gyakorlat teljesen automatikus-e egy adott országban, még akkor is, ha a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik az automatikus elismerést. Az egyik nehézség abban rejlik, hogy az elismerési és felvételi eljárásokat gyakran kombinálják intézményi szinten. Ez zavart okozott az automatikus elismerés következményeivel kapcsolatban, és megnehezíti annak biztosítását, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény koherens (automatikus) megközelítést alkalmazzon.

Ami azonban még ennél is alapvetőbb fontossággal bír, felveti azt a kérdést, hogy van-e értelme annak, hogy az egyes felsőoktatási intézmények hozzanak meg rendszerszintű döntéseket. A felsőoktatási környezet, az irányítási struktúrák és az elismerésért felelős személyzet folyamatosan változik. Ezenkívül a központi iránymutatás hiánya és az elismerési határozatok nyomon követésének hiánya megnehezíti a következetlenségek feltárását.

Nemzeti jogszabályaik kiigazításakor a tagállamok mérlegelhetik, hogy a végrehajtás következetességének biztosítása érdekében az automatikus elismerésről szóló határozatokra vonatkozó hatáskört egy erre a célra létrehozott szervre (például egy NARIC-re) ruházzák, miközben a felsőoktatási intézmények megőriznék autonómiájukat a hallgatóknak a programjaikba való felvételével és kiválasztásával kapcsolatban. Így a gyakorlatban egyértelműbbé válna az elismerés és a felvétel közötti különbség.

A tagállamok arra is ösztönözhetik a felsőoktatási intézményeket, hogy építsék be az elismerési folyamatokat belső minőségbiztosítási eljárásaikba, ideértve az ECTS 2015. évi használati útmutatójának teljes körű végrehajtását is. Ez javítaná az intézményeken belüli elismerési gyakorlatok átláthatóságát és következetességét a külföldi tanulmányi időszakok tekintetében.

A következetes döntéshozatalt digitális megoldásokkal, például adatbázisokkal lehetne támogatni. A képesítések és az egyéni tanulási célú mobilitás elismerésére vonatkozó határozatok nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szisztematikus megközelítés javítaná az átláthatóságot és hozzájárulna a tényeken alapuló döntéshozatalhoz.

3.1.2.A Bizottság által 2018 óta nyújtott támogatás

A Bizottság támogatást nyújt, és eszközöket dolgozott ki az automatikus elismerés végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések megerősítésére.

3.1.2.1. A kölcsönös bizalom és a társaktól való tanulás előmozdítása a tagállamok és az intézmények körében

A Bizottság elősegítette a bevált gyakorlatok tagállamok közötti rendszeres cseréjét az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020) 27 , valamint az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés ezt követő stratégiai keretrendszere (az EGT 2021–2030-as időszakra szóló stratégiai kerete) kapcsán létrehozott munkacsoportokban.

2018 óta minden munkacsoport-értekezleten megvitatták az automatikus elismerést, és az rendszeresen szerepel a felsőoktatásért felelős főigazgatók üléseinek napirendjén is. Emellett 2019-ben a Bizottság és a norvég kormány közös szervezésében a társaktól való tanulásról szóló szemináriumra került sor, amelynek témája az automatikus elismerés végrehajtása volt.

Az európai oktatási térség 28 portálja a tanácsi ajánlással kapcsolatos információs központként működik, és támogatást nyújt annak végrehajtásához.

3.1.2.2. Erasmus Felsőoktatási Charta (ECHE)

Minden olyan felsőoktatási intézménynek, amely az Erasmus+ forrásaiból kíván részesülni, rendelkeznie kell az ECHE 29 akkreditációjával. Eddig 5 206 felsőoktatási intézmény rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával a 2021–2027-es időszakra. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban a diákok mintegy 95 %-a olyan egyetemen tanul, amely részt vesz az Erasmus+ programban.

Az új Erasmus+ programra (2021–2027) vonatkozó új Erasmus Felsőoktatási Chartában a birtokosok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tanácsi ajánlásban szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően biztosítják a külföldi tanulmányi/képzési időszak során kielégítő módon elért tanulási eredmények alapján szerzett kreditek teljes körű automatikus elismerését. Az ECTS helyes használata és az oklevélmelléklet automatikus kibocsátása szintén az ECHE-birtokosok kulcsfontosságú kötelezettségvállalása. A végrehajtást az Erasmus+ nemzeti irodák kísérik figyelemmel.

3.2.A felső középfokú oktatás aktuális helyzete

3.2.1.Nemzeti szintű előrelépés

3.2.1.1. A felsőoktatáshoz hozzáférést biztosító felső középfokú oktatási és képzési képesítések elismerésének aktuális helyzete

A tanácsi ajánlás jelentős előrelépést sürgetett az automatikus kölcsönös elismerés terén annak érdekében, hogy a felsőoktatáshoz hozzáférést biztosító felső középfokú oktatási és képzési képesítéseket más tagállamokban is automatikusan elismerjék.

A tagállamok mintegy felében van érvényben olyan rendszer, amely megfelel ennek a célkitűzésnek; öt tagállamban nem létezik az automatikus elismerés semmilyen formája. Hogy kiemeljünk néhány pozitív példát: Lengyelországban az összehasonlíthatósági értékelés/nyilatkozat automatikusan létrejön a NARIC Kwalifikator online eszközén keresztül (az általános oktatás esetén, szakképzéshez nem). Franciaországban közvetlenül online lehet az egyetemekre jelentkezni, anélkül, hogy további elismerési eljárásra lenne szükség. Néhány tagállamban az automatikus elismerés valamilyen – a törvény által előírt vagy a gyakorlatban alkalmazott – formája más tagállamokkal (pl. Ausztria és Csehország Szlovákiával, Szlovákia Csehországgal és Észtország/Lettország/Litvánia egymással) kötött két- vagy többoldalú megállapodásokon vagy egyoldalú határozatokon (Szlovénia Horvátországgal) alapul.

Számos tagállamban a felsőoktatási intézmények felelősek az elismerésért, a gyakorlat tagállamonként eltér. Egyes, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok online (és offline) szolgáltatásokat és iránymutatást nyújtanak az egyenértékűség értékeléséhez (AT, BE-Fr 30 , DE, EE, ES, IE, IT, NL, PL, PT és SI), egyes tagállamokban (nyilvános) online adatbázisok formájában (pl. DE és IT). Svédországban és Spanyolországban az egyes országokkal foglalkozó szakértők dolgoznak a felsőoktatási intézményekben, és támogatják a döntéshozatali folyamatot.

Egyes tagállamok eljárásokat dolgoznak ki a tantervek konvergenciájának értékelésére, külön-külön összehasonlítva a tanulmányi programokat. Néhány esetben további vizsgákra van szükség (CZ, HU és SK). A felső középfokú oktatás és képzés azonban több olyan tagállamban (pl. CZ, ES, EL és LT), amelyek kezdeményezései a felsőfokú képesítésekre összpontosítanak 31 , nem szerepel a javasolt jogszabályi változtatásokban.

Egyes országokban különbségek vannak az általános felső középfokú oktatás és a szakképzés között. Lengyelországban például az általános felső középfokú képesítések esetében automatikus elismerés van érvényben, a szakképesítések esetében azonban nem.

Összefoglalva, egyes kezdeményezések – például a központi adatbázisok, többek között a nyilvános hozzáférésű adatbázisok – az automatikus elismerés irányába tett előrelépés jó példái. Ezek közül sok azonban sok már az ajánlás elfogadása előtt elindult. A közelmúltban elért korlátozott előrehaladás gyakran inkább a felsőoktatási intézmények kezdeményezésének hiányából, mintsem a tagállamok által biztosított központi rendszerből ered. Az ezen a területen jelentkező kihívások nagyrészt ugyanazok, mint az ajánlás elfogadása előtt

3.2.1.2. A külföldi tanulmányi időszakok elismerése

A tanácsi ajánlás kiemeli, hogy az automatikus elismerést mindaddig meg kell adni, amíg „a tanulási eredmények nagy vonalakban összhangban vannak a származási ország nemzeti tantervében foglaltakkal”.

A rövid külföldi tanulmányi időszakok esetében, amelyek általában néhány nap és legfeljebb 3 hónap közötti időszakokat jelentenek, a rövid időtartam és az iskolák közvetlen bevonása miatt általában nincs szükség elismerésre a diáknak a küldő iskolába való visszailleszkedésének feltételeként.

A hosszú távú külföldi tanulmányi időszakok esetében, amelyek általában 3 hónaptól egy teljes tanévig terjednek, a tanácsi ajánlással összhangban három megközelítés létezik, amelyek automatikus elismerésként jellemezhetők:

·Egyenértékűségen alapuló elismerés

A külföldön töltött időszakot a küldő és a fogadó iskola tantervei közötti különbségektől függetlenül a származási országban azonos időszakkal egyenértékűnek kell tekinteni, és a tanulót az adott osztályba, vagy a következő osztályba veszik vissza, ha korlátozott számú alapelvet és kritériumot tiszteletben tartanak.

oAusztriában az elismerés legalább 5 hónapos, de legfeljebb 1 éves iskolalátogatáson alapul.

oPortugáliában az egyéves külföldi tanulmányi időszakokat a tanév sikeres befejezése alapján automatikusan elismerik.

·Elismerés a küldő intézmények tantervével nagy vonalakban összhangban lévőnek ítélt tanulási eredmények alapján

A tagállamok hivatalos rendszerszintű eljárást hoztak létre, amely azonosítja a külföldi tanulmányi időszak eredményeit, és meghatározza, hogy azok nagyjából összhangban vannak-e a származási ország nemzeti tantervében foglaltakkal. Ez a helyzet Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban a szakképzésben, valamint Olaszországban és Romániában, eltérő gyakorlatokkal az egyes tagállamokban.

Azonban a legtöbb tagállamban az elismerés még mindig nem automatikus:

-A tagállamok közel fele rendelkezik olyan hivatalos eljárással, amely a különböző szereplők (iskolák, az egyes tanárok, helyi önkormányzatok) által végzett tantervegyeztetésen alapul, és általában a külföldön nem hallgatott tantárgyak értékelését írja elő: ez a tagállamok egyharmadára vonatkozik (BE-Fr, CY, CZ, DE, HR, HU, IE, LT, LV, PT az egy évnél rövidebb tanulmányi időszakok esetében, SI, SK és ES).

-Egyes tagállamokban az iskolaközi partnerség részeként mind a küldő, mind a fogadó iskola értékelést végez annak érdekében, hogy megkerüljék a formális elismerési eljárást (pl. Franciaországban az iskolai oktatásban).

-Számos tagállam (pl. BE-De, BE-Fl, EE, EL, LU, MT, NL, PL és SE) nem alkalmazott egységes elismerési eljárást vagy iránymutatást. A Bizottság által az Európai Parlament által kezdeményezett előkészítő intézkedés részeként létrehozott szakértői hálózat azt is megállapította, hogy számos tagállamban az iskolák nem rendelkeznek a szükséges készségekkel ahhoz, hogy a rendszerszintű eljárások hiányában elismerjék a külföldi tanulmányi időszakokat iskolarendszerükben és tanterveikben 32 .

Az elismerési eljárások mellett továbbra is problémát jelent a mobilitásban részt vevő tanulók státusza a mobilitási időszak során. Számos iskolarendszerben a hosszú távú mobilitás céljából külföldre utazó tanulók már nem szerepelnek a származási országuk iskolájának nyilvántartásában, ugyanakkor nem rendelkeznek egyértelmű státusszal a fogadó iskolában sem, ami megnehezíti a tanulási eredmények rögzítését vagy értékelését.

Összefoglalva, előrelépés történt a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek a felső középfokú oktatásban történő automatikus elismerése terén, de ez korlátozottabb volt, mint a képesítések terén elért haladás. Összesen hét tagállamban (AT, BG, DK, FI, IT, PT és RO) van érvényben olyan rendszer vagy eljárás, amely a tanácsi ajánlással összhangban automatikus elismerésnek minősül. A tagállamok többségében az elismerés a helyi önkormányzatok vagy az egyes oktatási és képzési intézmények által a tantervegyeztetés alapján hozott döntésektől függ, vagy egyenesen lehetetlen. A kihívások nagyrészt megegyeznek azokkal, amelyek a tanácsi ajánlás elfogadásához vezettek. Továbbra is foglalkozni kell a tantervek összehasonlításával, az elismerési eljárások közötti eltérésekkel (gyakran még a szabványosított eljárások nemzeti szinten tapasztalható hiányával is), valamint a mobilis tanulók státuszának vagy a rájuk vonatkozó keretrendszernek a hiányával.

Azokat a tagállamokat, amelyek a közelmúltban nem értek el előrelépést, inspirálhatják a tanulói mobilitást támogató és azt az automatikus elismerés révén ösztönző tagállami jogszabályok, beleértve a kétoldalú vagy multinacionális megállapodások rendelkezéseit is.

Az elismerés szempontjából előnyös lenne továbbá, ha a tagállamok folytatnák a felső középfokú oktatási és képzési tanterveiknek a tanulási eredmények elveire (tudás, készségek és attitűdök) építő, egyre szélesebb körű fejlesztésére irányuló munkájukat.

3.2.2.Az Európai Bizottság támogatása 2018 óta

3.2.2.1. Uniós szintű online információs szolgáltatás létrehozása

Az Erasmus+ program keretében 2018-ban elindított és a NARIC-központok által működtetett új Q-Entry adatbázis 33 naprakész és szabványosított információkkal szolgál az érdekelt felek és a nyilvánosság számára 55 ország (a 27 uniós tagállam + 28 nem uniós ország) esetében azokkal az érettségi bizonyítványokkal kapcsolatosan, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára a felsőoktatáshoz való hozzáférést saját országukban.

3.2.2.2. A külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek elismeréséhez nyújtott támogatás

·A kölcsönös bizalom és a társaktól való tanulás előmozdítása a tagállamok és az intézmények körében: Az Európai Parlament által kezdeményezett előkészítő intézkedés nyomán a Bizottság 16 tagállamból származó 25 tagból álló szakértői hálózatot hozott létre, amely javaslatot dolgozott ki a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek elismerésére vonatkozó európai keretrendszerre 34 vonatkozóan, meghatározva az általános felső középfokú oktatásban részt vevő tanulók külföldi tanulmányi eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésére vonatkozó alapelveket a tagállamokban fennálló helyzet elemzése alapján 35 . Ez a Bizottsághoz intézett javaslat alapul szolgál majd a kezdeményezés tagállamokkal való továbbfejlesztéséhez.

·A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020-ban elfogadott tanácsi ajánlás 36 ismételten hangsúlyozta a tanulási célú mobilitás fontosságát, többek között azáltal, hogy európai szintű célt 37 tűzött ki, valamint elismerte a megszerzett ismereteket, készségeket és kompetenciákat. A Bizottság megvizsgálta továbbá az európai szakmai alapprofilok koncepcióját a tanulók és a munkavállalók mobilitásának, valamint a képesítések átláthatóságának és elismerésének megkönnyítése céljából. A szakképzésben a Cedefop módszereket dolgozott ki a képesítések, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési programok és tantervek összehasonlításának támogatására 38 . A Cedefop ReferNet hálózatától a mobilitási eredménytáblához 2021-ben gyűjtött adatok alapján a CEDEFOP tájékoztatót adott ki a szakmai alapképzésben részt vevő tanulók által külföldön szerzett tanulási eredmények elismeréséről 39 . „A tanulószerződéses tanulók határokon átnyúló hosszú távú mobilitását segítő és gátló tényezők” 40 (Enablers and disablers of cross-border long-term mobility of apprentices) című kiadvány néhány esettanulmány esetében a tanulószerződéses tanulókra összpontosító elismerési gyakorlatokra is hivatkozik.

·Az Erasmus+ programot úgy alakították ki, hogy növelje a tanulók mobilitási lehetőségeit azzal a céllal, hogy átalakítsa a hosszú távú diákmobilitást Európában, amelyet eddig főként a programon kívüli szervezetek irányítottak. Ezt az iskolák közötti, közvetlenül kezelt mobilitás arányának növelésével és az Erasmus+ minőségi előírásainak betartásával fogja megvalósítani. Ezenkívül a küldő szervezet egy új akkreditációs rendszernek 41 köszönhetően elismeri a külföldi mobilitási tevékenységekben részt vevők tanulási eredményeit. Az akkreditált szervezeteknek és különösen az akkreditált konzorciumoknak támogatniuk kell a szakképzési mobilitás fejlesztését azáltal, hogy a küldő szervezet elismeri a tanulási eredményeket.

3.3.Az automatikus elismerést támogató ökoszisztéma

Az automatikus elismerés megvalósításához meg kell teremteni az oktatási rendszerek közötti bizalom és átláthatóság megfelelő feltételeit. Ehhez az szükséges továbbá, hogy elegendő kapacitás álljon a nemzeti elismerési hatóságok rendelkezésére az automatikus elismeréshez szükséges eszközök kifejlesztéséhez, valamint az intézmények számára az automatikus elismerés megvalósításához. A következő fejezet azokat az elemeket ismerteti, amelyek mind a felsőoktatás, mind a felső középfokú oktatás és képzés szempontjából nélkülözhetetlenek.

3.3.1.Az európai képesítési keretrendszer (EKKR)

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) 42 elősegíti a különböző nemzeti rendszerek képesítéseinek átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és hordozhatóságát. A nemzeti képesítési keretrendszerek EKKR-nek való megfeleltetése révén a nemzeti rendszerekből származó képesítések valamennyi típusát és szintjét össze lehet hasonlítani. Jelenleg 26 uniós tagállam feleltette meg nemzeti képesítési keretrendszerét az EKKR-nek, Spanyolországban pedig folyamatban van a megfeleltetés. A 27 tagállam közül 21 (BG, ES, FI, HR, IT és LU kivételével valamennyi) az EKKR-szinteket tünteti fel a nemzeti képesítési adatbázisokban és nyilvántartásokban. Ez segíti az oktatási és képzési intézményeket annak ellenőrzésében, hogy a kérelmező rendelkezik-e a megfelelő képzettségi szinttel (például, hogy az oklevél valóban alapképzés szintű-e a mesterképzésre való jelentkezéskor) automatikus elismerés esetén.

Emellett 16 tagállam a képesítésekre vonatkozó adatokat oszt meg az Europass platformon keresztül azáltal, hogy összekapcsolja a nemzeti képesítési adatbázisokat vagy nyilvántartásokat 43   a platformmal. Különös kihívást jelent az 5. szint (pl. rövid ciklusú felsőfokú oktatás) és a 6. szint (alapképzés vagy azzal egyenértékű szint) közötti elismerés. Az 5. szintű képesítések felsőoktatási vagy posztszekunder rendszerekhez, vagy akár mindkettőhöz kapcsolódhatnak 44 .

A rendszereiket az EKKR-nek megfeleltető országok többsége ezt egyetlen jelentés keretében tette, amely tartalmazza az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerének öntanúsítását. Ez minden tagállamban megtörtént, kivéve CZ, EL, NL és SK 45 .

3.3.2.A Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC-ok)

A NARIC-központok célja, hogy megkönnyítsék az uniós és nem uniós állampolgárok oktatási rendszerekre és képesítésekre vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférését. Hatásköreik a nemzeti jogszabályoktól függően változnak. Egyesek csak az elismeréssel kapcsolatos tanácsokat/ajánlásokat adnak ki (EE, IT, IE, SI és DE), míg mások jogilag kötelező erejű elismerési határozatokat hoznak (BG, BE-Fl, DK, MT, HU, SK, LT és RO). A központok alapvető fontosságúak annak ellenőrzéséhez, hogy a képesítés valódi és megfelelő szintű-e.

Az Erasmus+ program támogatásával a NARIC-hálózat számos iránymutatást 46 tett közzé az automatikus elismerés szakemberek általi végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A tanácsi ajánlás elfogadása óta a központok kétharmada 47 egyszerűsítette az elismerési eljárásokat, négy (MT, DK, NO, EE) pedig arról számolt be, hogy a tanácsi ajánlásnak köszönhetően csökkent az elismerési kérelmek száma.

A Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok felsőfokú és felső középfokú oktatással kapcsolatos kompetenciái

A tanácsi ajánlás a NARIC-központok szerepének további nemzeti források révén történő megerősítésére szólít fel. A NARIC-hálózatnak a felső középfokú oktatásra és képzésre (általános oktatás és szakképzés) való kiterjesztése növelné a felső középfokú képesítések elismerésével kapcsolatos tudatosságot, és támogatná a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek elismerését.

A Bizottság a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésével támogatja a NARIC-hálózatot 48 . Az Erasmus+ program kapacitásaik fejlesztésére és szerepük megerősítésére szánt költségvetését a 2018. évi 1,2 millió EUR-ról 2022-ben 3 millió EUR-ra növelték. Ez a felsőoktatási intézményekben a tanúsítványok értékeléséért felelős személyeket (a továbbiakban: az elismeréssel foglalkozó szakemberek) célzó támogató eszközök 49 , iránymutatások 50 és képzések kidolgozásához vezetett. 2020 óta az Erasmus+ program „technikai támogató csoportot” finanszíroz, hogy segítse a hálózatot fokozott törekvéseinek teljesítésében. A rendelkezésre álló erőforrások növekedése jelentős kapacitásbeli különbségeket tárt fel a NARIC-oknál: csak 3 központ (IT, NL, LV) koordinál egynél több Erasmus+ projektet.

A digitális eszközökkel, például a Q-Entry adatbázisokkal és más képesítési adatbázisokkal kapcsolatos további munka az intézmények számára is megkönnyítheti az elismerési folyamatokat. A nemzeti adatbázisok európai szintű interoperabilitásának fejlesztése és (a lengyel Kwalifikator adatbázishoz hasonlóan a bevált gyakorlatokra építve) az automatikus elismerésre vonatkozó személyes elismerési nyilatkozatok kiadása tovább csökkentheti a kérelmezők és az intézmények adminisztratív terheit.

Ezek az interoperábilis adatbázisok azáltal, hogy a nem európai képesítésekre is kiterjednek, megkönnyíthetik a harmadik országbeli képesítések gyors, tisztességes és átlátható elismerését (ami nem tartozik a tanácsi ajánlás hatálya alá). Ezt a Bizottság támogatja és elősegíti, és összhangban van az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszéd törekvéseivel, amely előrelépést sürgetett ezen a területen.

3.3.3.Az elismerést szolgáló európai digitális eszközök

Az automatikus elismerés feltétele, hogy a képesítések könnyen ellenőrizhetők legyenek (érvényesség, formátum és akkreditáció). A tanúsítványok kiadására, tárolására, megosztására és ellenőrzésére szolgáló európai digitális eszközök használata megkönnyíti az egyéni képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus elismerését, és csökkenti a költségeket és az adminisztratív terheket valamennyi fél számára.

A 2020 júliusában elindított új Europass platform 51 azáltal könnyíti meg az automatikus elismerést, hogy a manipuláció ellen védett Europass-dokumentumok 52 révén hitelesített információkat nyújt a képesítésekről, a képesítési keretrendszerekről és a mobilitási tanulási eredményekről. 2022 szeptemberére az Europass-nak 4,3 millió felhasználója volt, és havonta átlagosan kétmillióan látogattak el a platformra.

Az új Europass eszköz az akkreditációs funkciót betöltő DEQAR-ral 53 együttműködésben kísérleti jelleggel teszteli az európai digitális tanulási tanúsítványokat (EDC) 54 . A (felsőoktatási) oklevélmelléklet megtekintésekor és megosztásakor az EDC azonnal megjeleníti a kapcsolódó akkreditációs adatokat. Ez automatikussá teszi a hitelesség ellenőrzését.

A jelenleg fejlesztés alatt álló Europass mobilitási sablon digitalizálása támogatni fogja a külföldi tanulmányi mobilitási időszakok eredményeinek elismerését az oktatás különböző szintjein, beleértve a szakmai gyakorlatokat és az önkéntességet is.

4.Az automatikus elismerés végrehajtására irányuló további erőfeszítések támogatása

Bár a tanácsi ajánlás elfogadása óta történt némi előrelépés, a 2025-ig történő teljes körű végrehajtás jelentős további erőfeszítéseket igényel. A végrehajtás fellendítése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

4.1.A nemzeti oktatási rendszerek közötti bizalom további erősítése

·Egy európai minőségbiztosítási és elismerési rendszer kialakítása

Az automatikus elismerés szorosan kapcsolódik a nemzeti rendszerek közötti kölcsönös bizalom kiépítéséhez és a felsőoktatási intézmények valódi minőségi kultúrájának kialakításához. Egy minőségbiztosítási és -elismerési rendszer segítene szorosabb kapcsolatot teremteni a minőségbiztosítás és az elismerés között európai szinten, valamint minőségbiztosítási rendszerként alkalmas lehetne az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményben és az európai egyetemi stratégiában bejelentett szorosabb transznacionális együttműködés megteremtésére. Bár egy ilyen rendszer célja túlmutat az automatikus elismerésen, hozzá fog járulni annak megvalósításához.

A Bizottság arra fogja ösztönözni a tagállamokat, a NARIC-okat, valamint az oktatási és képzési intézményeket, hogy erősebb és dinamikusabb minőségbiztosítási rendszerek révén fokozzák az automatikus elismerés végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket. 

Bár egy ilyen kezdeményezés középpontjában az EU áll majd, lehetőséget kínál arra, hogy az európai felsőoktatási térség valamennyi országában ösztönzést és további lendületet adjon a fejlődésnek az automatikus elismerés és a minőségbiztosítás terén.

·Az automatikus elismerés felgyorsításával foglalkozó csoportok általi felülvizsgálatok

A Bizottság az Erasmus+ és a NARIC-ok támogatásával az automatikus elismerés felgyorsításával foglalkozó csoportok általi felülvizsgálatokat fog kezdeményezni. A cél a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok automatikus elismerésének felgyorsítása azáltal, hogy szakértőket küldenek ki a helyszínre, akik biztosítják az elismerés valamennyi területen történő megkönnyítéséhez szükséges tanácsadást. A NARIC-hálózat szakértelmére építve a Bizottság partneri támogatást és partneri tanácsadást fog szervezni az automatikus elismerés terén előrébb járó országok és a további támogatásra szoruló országok között.

4.2.Az automatikus elismerés eszközeinek fejlesztése

·Az elismeréssel kapcsolatos tájékoztatás online platformokon keresztül

A Bizottság az Európai Iskolai Oktatási Platform keretében több iránymutatást fog nyújtani az iskoláknak az elismeréssel kapcsolatban.

·A tanulmányi megállapodások és a tanulási eredményeket igazoló tanúsítványok szabványosítása

A felsőoktatási ágazat tapasztalataira építve a Bizottság fel fogja tárni a külföldi tanulmányi időszakok eredményeire vonatkozó Erasmus+ eszközök és az Europass mobilitási sablon közötti lehetséges kapcsolatokat, hogy biztonságos, felhasználóbarát és megbízható dokumentációt biztosítson az iskolai oktatási és szakképzési ágazatban.

4.3.A végrehajtás támogatása a tagállamokban végzett kapacitásépítéssel

·Az automatikus elismeréshez nyújtott pénzügyi támogatás

A tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően a NARIC-okat célzó Erasmus+ felhívások továbbra is támogatást nyújtanak a nemzeti hatóságoknak az automatikus elismerés és a bolognai átláthatósági eszközök végrehajtásához. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak az egyes tagállami NARIC-központok részvételének növelésére. Ehhez az erőfeszítéshez a tagállamok támogatására van szükség a kapacitásépítési erőfeszítések fokozása érdekében.

Bár a bolognai átláthatósági eszközök végrehajtása 2018 óta javult, további erőfeszítésekre van szükség, különösen a nemzeti minőségbiztosítási szervezeteknek az EQAR-ban való nyilvántartásba vétele, az oklevélmellékletek kiadása és az ECTS használati útmutatójának teljes körű kihasználása terén. A Bizottság az Erasmus+ program európai felsőoktatási térségre vonatkozó pályázati felhívása révén további lendületet fog adni a végrehajtásnak.

A tagállamok a Technikai Támogatási Eszközön (TSI) keresztül technikai támogatást is kérhetnek az automatikus kölcsönös elismerés területét érintő reformok kidolgozásához és végrehajtásához. A TSI olyan uniós program, amely a tagállamok kérésére, kétoldalú vagy több országra kiterjedő alapon testre szabott támogatást nyújt különböző területeken, többek között az oktatás és képzés területén. A támogatás az egyes országok igényeihez igazodik, és nem jár anyagi ráfordítással a tagállamok részéről.

·Képzési és tájékoztatási rendelkezések

Egyre nagyobb az igény arra, hogy a tagállamok az automatikus elismeréssel kapcsolatos képzést nyújtsanak az érintett személyzetnek. Az iskoláknak és a tanároknak is képzést kell biztosítani a diákok kompetenciáinak a külföldi tanulmányi időszakot követő értékeléséről, ahelyett, hogy az iskolai tantárgyak egyenértékűségére összpontosítanának. A Bizottság ezt az Erasmus+ program keretében transznacionális együttműködési tevékenységek és a társaktól való tanulással kapcsolatos tevékenységek révén fogja támogatni, és online tájékoztatást nyújt.

·A tagállamok közötti párbeszéd elősegítése

A Bizottság szolgálatai meg fogják vizsgálni az iskolai oktatás és a szakképzés területén meglévő bizottsági szakpolitikai folyamatokat, hogy megvitassák és megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és megteremtsék a tagállamközi társaktól való tanulás lehetőségét a felső középfokú oktatási rendszerekbe vetett bizalom és átláthatóság kiépítése érdekében.

I. melléklet – A tanácsi ajánlás végrehajtásának áttekintése 55

Ez a táblázat a rendelkezésre álló legjobb információk alapján színkódokkal jelöli a végrehajtás ajánlási területenként elért szintjét minden egyes tagállam esetében. A táblázat tükrözi a tanácsi ajánlás folyamatban lévő végrehajtását, valamint irányokat és tendenciákat mutat be.

*PT: Csak 1 tanévre szóló időszakokra

Az európai és bolognai átláthatósági eszközöknek való megfelelés

Az intézmények és ügynökségek kapacitásépítésére és támogatására irányuló intézkedések

Nyomon követés és értékelés

A felsőfokú képesítések automatikus elismerése

A felső középfokú képesítések automatikus elismerése

A külföldi tanulmányi időszakok automatikus elismerése – felsőoktatás

A külföldi tanulmányi időszakok automatikus elismerése – felső középfokú oktatás

(1)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32018H1210(01)

(2)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0625

(3)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021G0226(01)

(4)     https://education.ec.europa.eu/sites/default/files/2022-01/communication-european-strategy-for-universities-graphic-version.pdf

(5)    A felsőoktatással kapcsolatos képesítések elismeréséről szóló, 2019-ben elfogadott globális szintű UNESCO-egyezmény egyetemes elveket állapít meg a felsőfokú képesítések tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes elismerésére vonatkozóan. Az egyezmény 2023 első negyedévében lép hatályba, mivel azt 20 részes állam ratifikálta. 

(6)     https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=165

(7)     http://ehea.info/

(8)     brosura_v1_v12_vp_120419_text (ehea.info) .

(9)     https://www.consilium.europa.eu/media/32215/14-final-conclusions-rev1-hu.pdf

(10)     https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/SPEECH_22_5493

(11)    Az ICF S.A. által a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló 2018. évi tanácsi ajánlás végrehajtása terén elért eredményekről, valamint az európai elismerési és minőségbiztosítási rendszer megvalósíthatóságáról szóló tanulmány részeként készített, az automatikus elismerésről szóló 2023. évi tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló jelentés. 

(12)      Belgium – flamand közösség.    

(13)     https://www.eqar.eu/

(14)     https://www.enqa.eu/esg-standards-and-guidelines-for-quality-assurance-in-the-european-higher-education-area/

(15)     https://www.eqar.eu/kb/country-information/

(16)    A kreditmobilitás kreditszerzés céljából (a küldő intézményben zajló tanulmányok keretében) folytatott, korlátozott időtartamú külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlat időszakaként határozható meg. A mobilitási szakaszt követően a hallgatók visszatérnek saját intézményükbe, amely elismeri a krediteket, és befejezik tanulmányaikat.

(17)     https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/da7467e6-8450-11e5-b8b7-01aa75ed71a1

(18)     https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/c90aaf32-4fce-11eb-b59f-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-183354043

(19)     Mobilitási eredménytábla , 2019 – BE-Flandria, FR, IT, LT, NL, FI.

(20)     https://europa.eu/europass/hu

(21)     A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló 2020. évi jelentés .

(22)      „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról”, 2023.

(23)      „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról”, 2023.

(24)

Az automatikus elismerés háromszöge .

(25) „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról”, 2023; a minta nagysága: 441.

(26) A válaszadók száma 589 484 volt 4 év alatt.

(27)     Oktatás és képzés 2020 – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu) .

(28)     https://education.ec.europa.eu/hu/education-levels/higher-education/inclusive-and-connected-higher-education/automatic-recognition-of-qualifications

(29) https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/resources-and-tools/erasmus-charter-for-higher-education  

(30)     Belgium – francia nyelvű közösség.

(31)

     „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról”, 2023.

(32) A külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek az általános középfokú oktatásban való elismerésével foglalkozó szakértői hálózat – Tagállami elemzés (2021) | Európai oktatási térség (europa.eu) .

(33)     https://www.q-entry.eu/

(34) Javaslat a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek az általános felső középfokú oktatásban való elismerésére vonatkozó európai keretrendszerre (2021) | Európai oktatási térség (europa.eu) .

(35) A külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek az általános középfokú oktatásban való elismerésével foglalkozó szakértői hálózat – Tagállami elemzés (2021) | Európai oktatási térség (europa.eu) .

(36)     EUR-Lex - 32020H1202(01) - HU - EUR-Lex (europa.eu) .

(37)    A szakképzésben részt vevő tanulók 8 %-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban 2025-ig.

(38)     https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/d7fe617d-e541-11ec-a534-01aa75ed71a1

(39)     Recognising the learning outcomes acquired abroad by IVET learners | CEDEFOP (europa.eu) .

(40)     Enablers and disablers of cross-border long-term apprentice mobility | CEDEFOP (europa.eu) .

(41)     https://erasmus-plus.ec.europa.eu/opportunities/organisations/learning-mobility-of-individuals/erasmus-accreditation

(42)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017H0615(01)

(43)     https://europa.eu/europass/hu/find-courses

(44)

     „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról”, 2023.

(45)       A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló 2020. évi jelentés .

(46)     https://www.enic-naric.net/page-recognition-tools-projects

(47)

     2022. évi NARIC-felmérés

(48)     https://www.enic-naric.net/

(49)     https://www.enic-naric.net/page-recognition-tools-projects

(50)     https://www.nuffic.nl/sites/default/files/2020-08/the-triangle-of-automatic-recognition%20%281%29.pdf

(51)     https://europa.eu/europass/hu

(52)

 Oklevélmelléklet, bizonyítványkiegészítés szakképzéshez és Europass mobilitáshoz

(53)     https://www.eqar.eu/about/projects/deqar-connect/

(54)     https://europa.eu/europass/hu/europass-szolgaltatasok/digitalis-tanusitvany  

(55) Ezek a jelölések az „ICF-jelentés az automatikus elismerésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról” című, 2023. évi tanulmány keretében rendelkezésre bocsátott információk elemzésén alapulnak.