(1)

Azon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – így például az áruk korai elavulásával kapcsolatos gyakorlatok, a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állítások („zöldrefestés”), a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék és fenntarthatósági információs eszközök – elleni küzdelem érdekében, amelyek megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak, külön szabályokat kell rögzíteni az uniós fogyasztóvédelmi jogban. Ez lehetővé tenné az illetékes nemzeti szervek számára, hogy eredményesen kezeljék az említett gyakorlatokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások tisztességességének a biztosítása nyomán a fogyasztók képesek lesznek arra, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek valóban környezetbarátabbak, mint a konkurens termékek. Ez ösztönözni fogja a versenyt a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek előállításával kapcsolatban, ezáltal csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

(1)

Azon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – így például az áruk korai elavulásával kapcsolatos gyakorlatok, a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő vagy hamis állítások („zöldrefestés”), a nem átlátható , nem tanúsított és nem hiteles fenntarthatósági címkék és fenntarthatósági információs eszközök – elleni küzdelem érdekében, amelyek félrevezetik a fogyasztókat és megakadályozzák őket abban, hogy fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak, külön szabályokat kell rögzíteni az uniós fogyasztóvédelmi jogban. Ez lehetővé tenné az illetékes nemzeti szervek számára, hogy eredményesen kezeljék az említett gyakorlatokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások megbízhatóságának, egyértelműségének, érthetőségének és tisztességességének biztosítása révén a fogyasztók képesek lesznek arra, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek valóban környezetbarátabbak, mint a konkurens termékek. Ez ösztönözni fogja a versenyt a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek előállításával kapcsolatban, ezáltal csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat. A vállalkozásoknak ugyancsak szerepet kell vállalniuk a zöld átállás és az általuk előállított és a belső piacon értékesített termékek nagyobb fenntarthatóságának előmozdításában.

(3)

Annak érdekében, hogy a kereskedőket visszatartsák a fogyasztók megtévesztésétől termékeik környezeti vagy társadalmi hatása, tartóssága vagy javíthatósága tekintetében, többek között a termékek általános megjelenítése révén, a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell módosítani, hogy a termékek azon főbb jellemzőinek a felsorolását, amelyek tekintetében a kereskedők gyakorlatai – eseti értékelést követően – megtévesztőnek tekinthetők, ki kell egészíteni a termék környezeti vagy társadalmi hatásával, tartósságával és javíthatóságával. A kereskedők által a termékek társadalmi fenntarthatóságáról – például a munkafeltételekről, a jótékonysági hozzájárulásokról vagy az állatjólétről – nyújtott tájékoztatás szintén nem vezetheti félre a fogyasztókat.

(3)

Annak érdekében, hogy a kereskedőket visszatartsák a fogyasztók megtévesztésétől termékeik környezeti vagy társadalmi hatása, tartóssága vagy javíthatósága tekintetében, többek között a termékek általános megjelenítése révén, a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell módosítani, hogy a termékek azon főbb jellemzőinek a felsorolását, amelyek tekintetében a kereskedők gyakorlatai – eseti értékelést követően – megtévesztőnek tekinthetők, ki kell egészíteni a termék környezeti vagy társadalmi hatásával, tartósságával , újrahasználhatóságával, újrafeldolgozhatóságával és javíthatóságával. A kereskedők által a termékek társadalmi fenntarthatóságáról – például a munkafeltételekről, a jótékonysági hozzájárulásokról vagy az állatjólétről – nyújtott tájékoztatás szintén nem vezetheti félre a fogyasztókat.

(4)

A környezetbarát jellegre vonatkozó, különösen az éghajlattal kapcsolatos állítások egyre inkább a jövőbeli teljesítményhez kapcsolódnak, és a karbon- vagy klímasemlegességre való áttérés, illetve más hasonló célkitűzés egy adott időpontig történő elérése formájában jelennek meg. Ezekkel az állításokkal a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók a termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz. A szóban forgó állítások tisztességességének és hitelességének biztosítása érdekében a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése úgy módosítandó, hogy eseti értékelést követően minden olyan esetben meg kell tiltani az ilyen állítások alkalmazását, amikor azok mögött nem állnak a kereskedő által közölt egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések. Ezeket az állításokat egy olyan független nyomonkövetési rendszernek is alá kell támasztania, amelynek segítségével nyomon követhető a  kereskedő által a  kötelezettségvállalások és a célkitűzések tekintetében elért előrehaladás.

(4)

A környezetbarát jellegre vonatkozó, különösen az éghajlattal kapcsolatos állítások egyre inkább a jövőbeli teljesítményhez kapcsolódnak, és a karbon- vagy klímasemlegességre való áttérés, illetve más hasonló célkitűzés egy adott időpontig történő elérése formájában jelennek meg. Ezekkel az állításokkal a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók a termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz. A szóban forgó állítások tisztességességének és hitelességének biztosítása érdekében a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése úgy módosítandó, hogy eseti értékelést követően minden olyan esetben meg kell tiltani az ilyen állítások alkalmazását, amikor azok kizárólag kibocsátáskompenzációs programokon alapulnak, vagy amikor azok mögött nem állnak a kereskedő által közölt egyértelmű, objektív , számszerűsített, tudományos eredményeken alapuló és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések , ezen belül pedig a jövőbeni környezeti teljesítmény elérésére szolgáló részletes és reális végrehajtási terv . A tervnek konkrét célértékeket kell tartalmaznia, amelyek összhangban vannak a kereskedő hosszú távú kötelezettségvállalásával, a tervet elégséges költségvetésnek kell alátámasztania, és arra el kell különíteni a szükséges erőforrásokat. Az állításokat egy olyan független nyomonkövetési rendszernek is alá kell támasztania, amelynek segítségével nyomon követhető a  végrehajtási terv, valamint a  kereskedő kötelezettségvállalásai és célkitűzései tekintetében elért előrehaladás.

(6)

A termékek környezeti vagy társadalmi szempontok alapján – többek között fenntarthatósági információs eszközök segítségével – történő összehasonlítása egyre elterjedtebb értékesítési módszer. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jellegű összehasonlítás ne tévessze meg a fogyasztókat, módosítani kell a 2005/29/EK irányelv 7. cikkét annak rögzítése céljából, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell az összehasonlítás módszeréről, az összehasonlítás tárgyát képező termékekről és e termékek szállítóiról, valamint az információk naprakészen tartására irányuló intézkedésekről. Ezzel biztosítható, hogy a fogyasztók tájékozottabb ügyleti döntéseket hozzanak az említett szolgáltatások igénybevételekor. Az összehasonlításnak objektívnek kell lennie, vagyis azonos funkciót betöltő termékeket kell összehasonlítani, azonos módszer és azonos feltételezések alkalmazásával, az összehasonlított termékek lényeges és ellenőrizhető jellemzőinek az összehasonlításával.

(6)

A termékek környezeti vagy társadalmi szempontok alapján – többek között fenntarthatósági információs eszközök segítségével – történő összehasonlítása egyre elterjedtebb értékesítési módszer , amely félrevezető lehet a fogyasztók számára, akik nem mindig tudják értékelni ezen információk megbízhatóságát . Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jellegű összehasonlítás ne tévessze meg a fogyasztókat, módosítani kell a 2005/29/EK irányelv 7. cikkét annak rögzítése céljából, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell az összehasonlítás módszeréről, az összehasonlítás tárgyát képező termékekről és e termékek szállítóiról, valamint az információk naprakészen tartására irányuló intézkedésekről. Ezzel biztosítható, hogy a fogyasztók tájékozottabb ügyleti döntéseket hozzanak az említett szolgáltatások igénybevételekor. Az összehasonlításnak objektívnek kell lennie, vagyis azonos funkciót betöltő termékeket kell összehasonlítani, azonos módszer és azonos feltételezések alkalmazásával, az összehasonlított termékek lényeges és ellenőrizhető jellemzőinek az összehasonlításával.

(7)

A nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapuló, illetve nem a hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkék feltüntetését az ilyen gyakorlatoknak a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében szereplő felsorolásban történő rögzítése útján meg kell tiltani. A tanúsítási rendszernek meg kell felelnie az átláthatóságra és a hitelességre vonatkozó minimumfeltételeknek. A fenntarthatósági címkék feltüntetése tanúsítási rendszer nélkül továbbra is lehetséges, amennyiben az ilyen címkéket hatóság vezeti be, vagy az 1169/2011/EU rendelet 35. cikkével összhangban az élelmiszerek további kifejezési és megjelenítési formái esetében. Ez a szabály a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 4. pontját egészíti ki, amely tiltja annak állítását, hogy egy kereskedőt, valamely kereskedő kereskedelmi gyakorlatait vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, illetve tiltja ennek állítását ha az adott kereskedő, gyakorlat vagy termék nem felel meg az elismerési, jóváhagyási vagy engedélyezési feltételeknek.

(7)

A nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapuló, illetve nem a hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkék feltüntetését az ilyen gyakorlatoknak a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében szereplő felsorolásban történő rögzítése útján meg kell tiltani. A tanúsítási rendszernek meg kell felelnie az átláthatóságra és a hitelességre vonatkozó minimumfeltételeknek. A  tanúsítási rendszer keretén belül a megfelelést olyan módszerekkel kell ellenőrizni, amelyek arányosak és relevánsak a rendszer hatálya alá tartozó termékek, eljárások és vállalkozások jellege szempontjából. Az ellenőrzést olyan harmadik félnek kell elvégeznie, akinek kompetenciáit és a rendszer tulajdonosától, illetve a kereskedőtől való függetlenségét a tagállamok ellenőrizték. Ezen túlmenően a tanúsítási rendszernek magában kell foglalnia egy panasztételi rendszert, amely hozzáférhető a fogyasztók és egyéb külső érdekelt felek számára, amely a meg nem felelés eseteinek feltárására szolgál, és amely meg nem felelés esetén biztosítja a fenntarthatósági címke visszavonását. A fenntarthatósági címkék feltüntetése tanúsítási rendszer nélkül továbbra is lehetséges, amennyiben az ilyen címkéket hatóság vezeti be, vagy az 1169/2011/EU rendelet 35. cikkével összhangban az élelmiszerek további kifejezési és megjelenítési formái esetében. Ez a szabály a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 4. pontját egészíti ki, amely tiltja annak állítását, hogy egy kereskedőt, valamely kereskedő kereskedelmi gyakorlatait vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, illetve tiltja ennek állítását, ha az adott kereskedő, gyakorlat vagy termék nem felel meg az elismerési, jóváhagyási vagy engedélyezési feltételeknek. Az állami hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkéket észszerű díj ellenében minden vállalkozás számára hozzáférhetővé kell tenni, függetlenül azok méretétől és pénzügyi képességétől. Ösztönözni kell az olyan tanúsítási rendszereket és fenntarthatósági címkéket, amelyek elősegítik a fenntartható gyakorlatok kis- és középvállalkozások általi növekvő mértékű alkalmazását.

(9)

Ezenkívül a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét módosítani kell a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások megfogalmazásának abban az esetben történő megtiltása céljából , ha azokhoz nem kapcsolódik elismert kiváló környezeti teljesítmény . A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítás például a „környezetbarát”, „ökobarát”, „öko” , „zöld”, „a természet barátja”, „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” , „karbonsemleges”, „szén-dioxid-semleges” , „klímasemleges”, „energiahatékony”, „biológiailag lebontható” , „bioalapú” és minden más hasonló állítás, valamint az olyan általánosabb állítások is, mint a „tudatos” vagy „felelős”, amelyek kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítások alkalmazását minden olyan esetben meg kell tiltani, amikor nincs igazoltan kiváló környezeti teljesítmény, vagy az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a  médiumban , például ugyanabban a reklámban, a termék csomagolásán vagy az online értékesítési felületen. Például a „biológiailag lebontható” állítás egy termékre vonatkozásában általánosnak minősül, azonban az az állítás, hogy „a csomagolás egy hónap alatt házi komposztálással biológiailag lebontható” olyan konkrét állításnak minősül, amely nem tartozik e tilalom hatálya alá.

(9)

Ezenkívül a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét módosítani kell oly módon, hogy tilos legyen a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások megfogalmazása abban az esetben, ha azokhoz nem nyújtanak a kiváló környezeti teljesítményt igazoló bizonyítékokat . A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítás például a „környezetbarát”, „ökobarát”, „öko-” , „zöld”, „a természet barátja” , „természetes”, „állatbarát”, „kegyetlenségmentes”, „fenntartható” , „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „erdőirtásmentes”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású”, „klímasemleges”, „energiahatékony”, „biológiailag lebomló”, „műanyagsemleges”, „műanyagmentes” , „bioalapú” és minden más hasonló állítás, valamint az olyan általánosabb állítások is, mint a „tudatos”, vagy „felelős”, amelyek kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítások alkalmazását minden olyan esetben meg kell tiltani, amikor azok a környezeti hatások ellensúlyozásán – például szén-dioxid-kreditek vásárlásán – alapulnak, vagy a kiváló környezeti teljesítmény nincs igazolva, illetve azt nem támasztják alá tudományos bizonyítékok , vagy az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanazon a  hordozón , például ugyanabban a reklámban, a termék csomagolásán vagy az online értékesítési felületen , ahol a szóban forgó állítások . Például a „biológiailag lebontható” állítás egy termékre vonatkozásában általánosnak minősül, azonban az az állítás, hogy „a csomagolás egy hónap alatt házi komposztálással biológiailag lebontható” olyan konkrét állításnak minősül, amely nem tartozik e tilalom hatálya alá. Azokban az esetekben, amikor ezt tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, különösen fontos az olyan állítások betiltása, melyek a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján sugallják azt, hogy egy termék vagy szolgáltatás szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semleges, illetve annak ilyen jellegű környezeti hatása mérsékelt, kompenzált vagy pozitív, mivel a fogyasztókban azt a tévhitet keltik, hogy az általuk vásárolt termék vagy a kereskedő üzleti tevékenysége nincs hatással a környezetre. Ez nem akadályozhatja meg a vállalatokat abban, hogy a környezetvédelmi kezdeményezésekbe való befektetéseiket reklámozzák, amennyiben e reklámokban nem állítják azt, hogy az ilyen beruházások vagy kezdeményezések ellensúlyozzák, semlegesítik vagy pozitívvá teszik a termék vagy a kereskedő üzleti tevékenységének környezetre gyakorolt hatását.

(14)

A fogyasztók jólétének javítása érdekében a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének a módosítása során a korai elavulással kapcsolatos egyes gyakorlatokkal is foglalkozni kell, ideértve azokat a tervezett elavulási gyakorlatokat is, amelyek olyan kereskedelmi politikaként határozhatók meg, amelyek keretében valamely terméket szándékosan korlátozott hasznos élettartamúra terveznek annak érdekében, hogy bizonyos idő elteltével idő előtt elavulttá vagy működésképtelenné váljon. Az olyan termékek megvásárlása, amelyek a vártnál rövidebb ideig működnek , kárt okoz a fogyasztóknak . A korai elavulási gyakorlatok ezenkívül a megnövekedett hulladékmennyiség miatt összességében negatívan hatnak a környezetre. Ezért e gyakorlatok kezelése várhatóan csökkenteni fogja a hulladék mennyiségét, ezáltal pedig hozzájárul a fenntarthatóbb fogyasztáshoz.

(14)

A fogyasztók jólétének javítása érdekében a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének a módosítása során a korai elavulással kapcsolatos egyes gyakorlatokkal is foglalkozni kell, ideértve azokat a tervezett elavulási gyakorlatokat is, amelyek olyan kereskedelmi politikaként határozhatók meg, amelyek keretében valamely terméket szándékosan korlátozott hasznos élettartamúra terveznek annak érdekében, hogy bizonyos idő elteltével idő előtt elavulttá vagy működésképtelenné váljon. Kárt okoz a fogyasztóknak az olyan gyakorlatok alkalmazása, amelyek a termék élettartamának lerövidülését eredményezik, vagy az olyan termékek megvásárlása, amelyek a vártnál rövidebb ideig működnek. A korai elavulást előmozdító gyakorlatok ezenkívül a megnövekedett hulladékmennyiség miatt összességében negatívan hatnak a környezetre. Ezért e gyakorlatok kezelése várhatóan csökkenteni fogja a hulladék mennyiségét, ezáltal pedig hozzájárul a fenntarthatóbb fogyasztáshoz.

(16)

Meg kell tiltani továbbá a fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztását, hogy az áru olyan tulajdonsággal rendelkezik , amelyet tartósságának a korlátozása érdekében alakítottak ki . Ilyen tulajdonság lehet például egy olyan szoftver, amely bizonyos idő elteltével leállítja vagy lerontja az áru funkcionalitását, vagy egy olyan hardver, amelyet úgy terveztek meg, hogy bizonyos idő elteltével meghibásodjon. Az áruk e tulajdonságaival kapcsolatban a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatás elmulasztására vonatkozó tilalom kiegészíti, és nem érinti az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) értelmében vett hibás teljesítés esetén a fogyasztók számára elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ahhoz, hogy egy ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősüljön, nem kell bizonyítani, hogy az adott tulajdonság célja az érintett áru lecserélésének az ösztönzése. Az áruk tartósságát korlátozó tulajdonságok alkalmazását meg kell különböztetni azoktól a gyártási gyakorlatoktól, amelyek általánosságban rossz minőségű anyagokat vagy eljárásokat alkalmaznak, ami az áruk korlátozott tartósságához vezet. Arra az esetre, ha az áru a rossz minőségű anyagok vagy eljárások alkalmazása miatt nem megfelelő, továbbra is az (EU) 2019/771 irányelvben az áruk szerződésszerűségére vonatkozóan meghatározott szabályok az irányadók.

(16)

Meg kell tiltani továbbá az olyan tulajdonságok árukba történő beépítését , amelyek korlátozzák azok tartósságát . Ilyen tulajdonság lehet például egy olyan szoftver, amely bizonyos idő elteltével leállítja vagy lerontja az áru funkcionalitását, vagy egy olyan hardver, amelyet úgy terveztek meg, hogy bizonyos idő elteltével meghibásodjon. Az ilyen tulajdonságok árukba történő beépítésére vonatkozó tilalom nem érinti az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) értelmében vett hibás teljesítés esetén a fogyasztók számára elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ahhoz, hogy egy ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősüljön, nem kell bizonyítani, hogy az adott tulajdonság célja az érintett áru lecserélésének az ösztönzése. Az áruk tartósságát korlátozó tulajdonságok alkalmazását meg kell különböztetni azoktól a gyártási gyakorlatoktól, amelyek általánosságban rossz minőségű anyagokat vagy eljárásokat alkalmaznak, ami az áruk korlátozott tartósságához vezet. Arra az esetre, ha az áru a rossz minőségű anyagok vagy eljárások alkalmazása miatt nem megfelelő, továbbra is az (EU) 2019/771 irányelvben az áruk szerződésszerűségére vonatkozóan meghatározott szabályok az irányadók.

(17)

Szintén a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében tiltandó az a gyakorlat, melynek keretében azt állítják, hogy az áru bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Ez a helyzet például akkor, amikor egy kereskedő arról tájékoztatja a fogyasztókat, hogy valamely mosógép várhatóan egy adott számú mosási ciklusig fog működni, azonban a mosógép tényleges használata alapján ez nem felel meg a valóságnak.

(17)

Szintén a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében tiltandó az a gyakorlat, melynek keretében azt állítják, hogy az áru bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Ez a helyzet például akkor, amikor egy kereskedő arról tájékoztatja a fogyasztókat, hogy valamely mosógép várhatóan egy adott számú mosási ciklusig fog működni szokásos és a használati útmutatónak megfelelő használati körülmények mellett , azonban a mosógép tényleges használata során kiderül, hogy ez nem felel meg a valóságnak.

(18)

A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos a termékeket javíthatóként bemutatni , ha a  javításuk nem lehetséges , valamint tilos elmulasztani a  fogyasztók arra vonatkozó tájékoztatását , hogy az árukat nem lehet a  jogszabályi követelményeknek megfelelően javítani .

(18)

A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos olyan árukat forgalmazni, amelyek jogi követelményeknek megfelelő javítása nem lehetséges , illetve tilos a  fogyasztó elől eltitkolni, hogy egy áru nem javítható. Ezenkívül a módosítás során a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében rögzíteni kell azt is, hogy a fogyasztót mindig tájékoztatni kell a javítást érintő korlátozásokról, például arról, hogy javítási szolgáltatások nem elérhetők, hogy pótalkatrészek nem állnak rendelkezésre, vagy hogy a javítást megtagadják abban az esetben, ha a terméket független szakemberrel vagy nem szakképzett személlyel javíttatták, vagy a felhasználó maga javította.

(20)

Szintén a korai elavulással kapcsolatos betiltandó és a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében meghatározott felsorolásban rögzítendő gyakorlat a fogyasztó arra való ösztönzése , hogy a termék fogyóeszközeit korábban cserélje ki , mint ahogy arra műszaki okokból szükség lenne. Ezek a gyakorlatok megtévesztik a fogyasztót, és elhitetik vele, hogy a termék nem fog tovább működni, ha a fogyóeszközöket nem cserélik ki, ezáltal arra ösztönzik őket , hogy a szükségesnél több fogyóeszközt vásároljanak. Tilos lenne például az a gyakorlat, amely a nyomtató beállításain keresztül arra ösztönzi a  fogyasztót , hogy a nyomtató tintapatronjait még azelőtt cserélje ki, hogy azok ténylegesen kiürülnének, ezáltal további tintapatronok vásárlására ösztönözve a fogyasztót.

(20)

Szintén a korai elavulással kapcsolatos betiltandó és a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében meghatározott felsorolásban rögzítendő gyakorlat az olyan áruk forgalmazása , amelyek korábban igénylik a termék fogyóeszközeinek cseréjét , mint ahogy arra műszaki okokból szükség lenne. Ezek a gyakorlatok megtévesztik a fogyasztót, és elhitetik vele, hogy a termék nem fog tovább működni, ha a fogyóeszközöket nem cserélik ki, ezáltal arra ösztönzik a fogyasztókat , hogy a szükségesnél több fogyóeszközt vásároljanak. Tilos lenne például az olyan nyomtató forgalmazása, amely azt igényli a  fogyasztótól , hogy a nyomtató tintapatronjait még azelőtt cserélje ki, hogy azok ténylegesen kiürülnének, ezáltal további tintapatronok vásárlására ösztönözve a fogyasztót.

(21)

A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos elmulasztani a fogyasztó arra vonatkozó tájékoztatását , hogy az árut úgy tervezték meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. Például azok a nyomtatók, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított tintapatronok használata korlátozza a nyomtató funkcionalitását, nem forgalmazhatók , ha ezt az információt nem közlik a fogyasztóval . Ez a gyakorlat megtévesztheti a fogyasztókat, és olyan alternatív tintapatronok megvásárlására késztetheti őket, amelyek nem használhatók az adott nyomtatóhoz; ez szükségtelen javítási költséghez, hulladékáramhoz vagy az eredeti gyártótól származó fogyóeszközök használatára vonatkozó kötelezettségből adódó olyan többletköltségekhez vezet, amelyeket a fogyasztó a vásárláskor nem láthatott előre. Az olyan okoseszközök forgalmazása, amelyeket úgy terveztek meg, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított töltők vagy tartalék alkatrészek használata korlátozza a funkcionalitásukat, szintén tilos lesz , ha ezt az információt nem közlik a fogyasztóval .

(21)

A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos az olyan áruk forgalmazása , amelyeket úgy terveztek meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. Például azok a nyomtatók, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított tintapatronok használata korlátozza a nyomtató funkcionalitását, nem forgalmazhatók. Ez a gyakorlat megtévesztheti a fogyasztókat, és olyan alternatív tintapatronok megvásárlására késztetheti őket, amelyek nem használhatók az adott nyomtatóhoz; ez szükségtelen javítási költséghez, hulladékáramhoz vagy az eredeti gyártótól származó fogyóeszközök használatára vonatkozó kötelezettségből adódó olyan többletköltségekhez vezet, amelyeket a fogyasztó a vásárláskor nem láthatott előre. Az olyan okoseszközök forgalmazása, amelyeket úgy terveztek meg, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított töltők vagy tartalék alkatrészek használata korlátozza a funkcionalitásukat, szintén tilos lesz.

(22)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, valamint a tartósabb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében külön tájékoztatást kell nyújtani a termék tartósságáról és javíthatóságáról. A digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások tekintetében a fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy meddig érhetők el az ingyenes szoftverfrissítések . Ezért a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (27) módosítani kell annak rögzítése érdekében, hogy a fogyasztókat a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell a tartósságról, a javíthatóságról és a frissítések elérhetőségéről. A tájékoztatást a fogyasztók számára egyértelműen és közérthető módon, továbbá az (EU) 2019/882 irányelv (28) akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell nyújtani. Az említett információk fogyasztókkal való közlésének kötelezettsége kiegészíti, és nem érinti az (EU) 2019/770 (29) és az (EU) 2019/771 (30) európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt fogyasztói jogokat.

(22)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, valamint a tartósabb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében külön tájékoztatást kell nyújtani a termék tartósságáról és javíthatóságáról. A digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások tekintetében a fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy az uniós vagy a nemzeti jog követelményeivel összhangban meddig érhetők el ingyenes szoftverfrissítések, és ezen időtartamnak magában kell foglalnia legalább az uniós jogban megállapított időtartamot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsát ilyen információt . Ezért a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (27) módosítani kell annak rögzítése érdekében, hogy a fogyasztókat a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell a tartósságról, a javíthatóságról és a frissítések elérhetőségéről. A tájékoztatást a fogyasztók számára egyértelműen és közérthető módon, továbbá az (EU) 2019/882 irányelv (28) akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell nyújtani , többek között annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben az árut megvételre kínálják . Az említett információk fogyasztókkal való közlésének kötelezettsége kiegészíti, és nem korlátozza az (EU) 2019/770 (29), az (EU) 2019/771 (30) és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt fogyasztói jogokat.

(23)

Jól mutatja az áru tartósságát , ha a gyártó az (EU) 2019/771 irányelv 17. cikke szerint a tartósságra vonatkozó jótállást vállalt . Ezért a 2011/83/EU irányelvet úgy kell módosítani, hogy az árukat értékesítő kereskedőket kifejezetten kötelezze arra , hogy valamennyi árutípus esetében tájékoztassák a fogyasztókat a  tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről , amennyiben a  gyártó közölte ezt az információt .

(23)

Az áru tartósságának egyik jó mutatója a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartama , valamint annak a gyártó által nyújtott, az (EU) 2019/771 irányelv 17. cikke szerinti – és a  fentivel egyenértékű – tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítása, amely az egész árura kiterjed és a fogyasztó számára nem jár további költségekkel . Ezért a 2011/83/EU irányelvet úgy kell módosítani, hogy kifejezetten előírja a kereskedők számára , hogy a szerződés megkötése előtt bocsássanak rendelkezésre egy címkét, amely tartalmazza legalább a  megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségre vonatkozó emlékeztetőt , valamint adott esetben annak a  tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását .

(23a)

Amikor az árukat a fogyasztók és más végfelhasználók rendelkezésére bocsátják, a címkét jól láthatóan és jól olvasható módon kell megjeleníteni.

(24)

A fogyasztói elvárásokhoz képest korlátozottabb tartósság problémája leginkább az energiafelhasználó áruk, azaz a külső energiaforrás segítségével működő termékek esetében áll fenn. A fogyasztók is leginkább ezen árukategória esetében érdekeltek abban, hogy tájékoztatást kapjanak a termékek várható tartósságáról. Ezen okok miatt a fogyasztókat csak e termékkategória esetében kell tájékoztatni arról, hogy a gyártó nem adott tájékoztatást arról, hogy a gyártó nem adott tájékoztatást a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétére vonatkozó információról.

(25)

Nem minősülnek energiafelhasználó árunak az energiafelhasználó összetevőket tartalmazó áruk, ha az említett összetevők csupán tartozékok, és nem járulnak hozzá az érintett áru fő funkciójához; ilyen lehet például a ruházathoz vagy lábbelihez tartozó dekoratív világítás vagy a kerékpárok elektromos világítása.

(26)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2019/771 irányelv szerint az eladók legalább két évig felelősséggel tartoznak a hibás teljesítésért, valamint arra, hogy számos termékhiba két év eltelte után következik be, a kereskedő azon kötelezettsége, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról, a két évet meghaladó időtartamú jótállások esetében alkalmazandó.

(27)

Annak érdekében, hogy az áruk szerződéskötés előtti összehasonlításakor megkönnyítsék a fogyasztók számára a tájékozott ügyleti döntés meghozatalát, a kereskedőknek nemcsak az áru egyes összetevői, hanem az egész áru tekintetében tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról.

(28)

Biztosítani kell, hogy a gyártó és az eladó továbbra is szabadon nyújthasson bármilyen időtartamú, más típusú jótállásokat és értékesítés utáni szolgáltatásokat. A fogyasztó ilyen egyéb jótállásokról vagy szolgáltatásokról történő tájékoztatása azonban nem zavarhatja össze a fogyasztót az egész árura kiterjedő, két évnél hosszabb időtartamú, tartósságra vonatkozó gyártói jótállás elérhetőségét és időtartamát illetően .

(28)

Biztosítani kell, hogy a gyártó és az eladó továbbra is szabadon nyújthasson bármilyen időtartamú, más típusú jótállásokat és értékesítés utáni szolgáltatásokat. A fogyasztó ilyen egyéb jótállásokról vagy szolgáltatásokról történő tájékoztatása azonban nem zavarhatja össze a fogyasztót.

(29)

A digitális elemeket tartalmazó áruk tartósságával kapcsolatos, gyártók közötti verseny előmozdítása érdekében az ilyen árukat értékesítő kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időtartamról, amely alatt a gyártó vállalja, hogy a szóban forgó árukhoz szoftverfrissítéseket biztosít . A fogyasztók információkkal való túlterhelésének elkerülése érdekében azonban csak akkor kell ilyen tájékoztatást nyújtani, ha ez az időtartam hosszabb, mint a  tartósságra vonatkozó gyártói jótállás időtartama , mivel ez utóbbi jótállás a frissítések  – köztük a digitális elemeket tartalmazó áruk előírt funkcióinak és teljesítményének fenntartásához szükséges biztonsági frissítések  – biztosítását is magában foglalja . Továbbá a gyártó szoftverfrissítések biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kapcsolatos tájékoztatás csak akkor releváns, ha a digitális elemeket tartalmazó árukra vonatkozó adásvételi szerződés az (EU) 2019/771 irányelv 7. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik. Ezzel szemben nem indokolt e tájékoztatás nyújtására vonatkozó új kötelezettséget előírni, ha az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egy meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik, mivel az ilyen szerződések esetében az (EU) 2019/771 irányelv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja a 10. cikk (2) vagy (5) bekezdésére hivatkozva határozza meg azt az időszakot, amely alatt az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a frissítésekről, valamint hogy megkapja azokat.

(29)

A digitális elemeket tartalmazó áruk tartósságával kapcsolatos, gyártók közötti verseny előmozdítása érdekében az ilyen árukat értékesítő kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időtartamról, amely alatt a gyártó a szóban forgó árukhoz szoftverfrissítéseket biztosít , beleértve minimálisan azt az uniós jogban rögzített időtartamot  – illetve annak önkéntes meghosszabbítását  – , amely alatt a gyártó ilyen információkat rendelkezésre bocsát; csak akkor kell ilyen tájékoztatást nyújtani, ha ez az időtartam hosszabb, mint a gyártói jótállás időtartama.

(30)

A digitális tartalmakat és szolgáltatásokat kínáló kereskedőknek szintén tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időszakról, amely alatt a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – amennyiben az nem azonos a kereskedővel – vállalja a digitális tartalma és szolgáltatások szerződésszerűségének a fenntartásához szükséges szoftverfrissítések – köztük a biztonsági frissítések – biztosítását . A szolgáltató szoftverfrissítések biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kapcsolatos tájékoztatás csak akkor releváns, ha a szerződés olyan egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik , amely esetében alkalmazandó az (EU) 2019/770 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja . Ezzel szemben nem indokolt e tájékoztatás nyújtására vonatkozó új kötelezettséget előírni, ha a  szerződés a szolgáltatás meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik, mivel az ilyen szerződések esetében az (EU) 2019/770 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a ) pontja határozza meg azt az időszakot, amely alatt a kereskedőnek biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a frissítésekről, valamint hogy megkapja azokat .

(30)

A digitális tartalmakat és szolgáltatásokat kínáló kereskedőknek szintén tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időszakról, amely alatt a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – amennyiben az nem azonos a kereskedővel – a piaci forgalomba helyezést követően biztosítja a digitális tartalmak és szolgáltatások szerződésszerűségének a fenntartásához szükséges szoftverfrissítéseket, köztük a biztonsági frissítéseket . E tájékoztatásnak tartalmaznia kell minimálisan azt az időtartamot , amely alatt az uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani . A  szolgáltató minden esetben biztosítja e tájékoztatást a  kereskedő számára .

(31)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott ügyleti döntést hozhassanak, és a könnyebben megjavítható árukat választhassák, a kereskedőknek adott esetben a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében közölniük kell az árura vonatkozó – a gyártó által az uniós jognak megfelelően megadott – javíthatósági pontszámot.

(31)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott ügyleti döntést hozhassanak, és a könnyebben megjavítható árukat választhassák, a kereskedőknek adott esetben a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében közölniük kell az árura vonatkozó – a gyártó által az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően megadott – javíthatósági pontszámot.

(32)

A 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 6. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében a kereskedők kötelesek tájékoztatni a fogyasztót – mielőtt a fogyasztó szerződést kötne – az értékesítés utáni szolgáltatások elérhetőségéről feltételeiről, ideértve a javítási szolgáltatásokat is , amennyiben azok elérhetők . Emellett annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk megvásárolt áruk javíthatóságáról, a kereskedők minden árutípus esetében kötelesek megosztani a gyártó által rendelkezésre bocsátott egyéb releváns javítási információkat, például a pótalkatrészek elérhetőségére vonatkozó információkat, valamint a használati utasítást és a javítási kézikönyvet , amennyiben nem került sor az uniós jognak megfelelő javíthatósági pontszám megállapítására .

(32)

A 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 6. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében a kereskedők kötelesek tájékoztatni a fogyasztót – mielőtt a fogyasztó szerződést kötne – az értékesítés utáni szolgáltatások elérhetőségéről feltételeiről, ideértve a javítási szolgáltatásokat is. Emellett annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk megvásárolt áruk javíthatóságáról, a kereskedők minden árutípus esetében kötelesek megosztani az egyéb releváns javítási információkat, például az áru javításához szükséges pótalkatrészek elérhetőségére és várható maximális árára vonatkozó információkat, ideértve azt is, hogy az áru megvásárlását követően minimálisan mennyi ideig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, azok hogyan rendelhetők meg, rendelkezésre áll-e használati utasítás és a javítási kézikönyv, valamint diagnosztikai és javító eszközök , amennyiben nem került sor javíthatósági pontszám megállapítására. Ezeket az információkat az áruk gyártójának kell az érintett kereskedők számára biztosítania.

(33)

A kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a  tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról , a frissítések biztosításának minimális időtartamáról és a javíthatósági pontszámon kívüli egyéb javítási információkról , amennyiben a gyártó, illetve a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – ha nem azonos a kereskedővel – rendelkezésre bocsátja a megfelelő információkat . Az áruk tekintetében a kereskedőnek különösen azokat az információkat kell közölnie a fogyasztókkal, amelyeket a gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátott, vagy egyéb módon – magán a terméken vagy annak csomagolásán feltüntetve, illetve a fogyasztó által a szerződés megkötése előtt általában megtekintett címkéken és feliratokon keresztül – könnyen hozzáférhetővé kívánt tenni a fogyasztó számára a szerződéskötés előtt. A kereskedő nem köteles aktívan rákeresni ezekre a gyártói információkra, például a termékre vonatkozó weboldalakon.

(33)

A kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a  címke meglétéről, a frissítések biztosításának minimális időtartamáról és a javíthatósági pontszámon kívüli egyéb javítási információkról. Az áruk tekintetében a kereskedőnek különösen azokat az információkat kell közölnie a fogyasztókkal, amelyeket a gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátott, vagy egyéb módon – magán a terméken vagy annak csomagolásán feltüntetve, illetve a fogyasztó által a szerződés megkötése előtt általában megtekintett címkéken és feliratokon keresztül – könnyen hozzáférhetővé kívánt tenni a fogyasztó számára a szerződéskötés előtt. A kereskedő nem köteles aktívan rákeresni ezekre a gyártói információkra, például a termékre vonatkozó weboldalakon. Amennyiben a kereskedők nem a kínált áruk előállítói, a termékek tervezésére gyakorolt befolyásuk és a termékeket kísérő információkhoz való hozzájárulásuk korlátozott lehet. Ebben az esetben a gyártóknak kell megadniuk a vonatkozó információkat a fogyasztókkal kapcsolatba kerülő kereskedők számára. A kereskedőknek ezen információk fogyasztóknak történő továbbításáért kell felelősséget vállalniuk.

(36a)

A Bizottságnak közérthető iránymutatásokat kell készítenie a vállalkozások számára ezen irányelv követelményeiről. Ezen iránymutatások kidolgozása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k igényeit annak érdekében, hogy az adminisztratív és pénzügyi terhek a lehető legkisebbek legyenek, ugyanakkor megkönnyítse a kkv-k ezen irányelvnek való megfelelését. A Bizottságnak konzultálnia kell a marketing területén szakértelemmel rendelkező érdekelt felekkel.

1)

A 2. cikk a következő o) -y ) ponttal egészül ki:

1.

A 2. cikk a következő o) –ya ) pontokkal egészül ki:

o)

„a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás”: az uniós vagy a nemzeti jog alapján nem kötelezően alkalmazandó üzenet vagy ábrázolás – ideértve a kereskedelmi kommunikáció keretében bármilyen formában alkalmazott szöveget, képi, grafikus vagy jelképes ábrázolást, így a címkéket, a márkaneveket, a cégneveket és a termékneveket is –, amely azt állítja vagy sugallja, hogy egy adott termék vagy kereskedő kedvezően hat a környezetre, semmilyen hatást nem gyakorol a környezetre, illetve kevésbé ártalmas a környezetre, mint más termékek vagy kereskedők, illetve hogy idővel javult a  termék vagy a kereskedő környezetre gyakorolt hatása ;

o)

„a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás”: az uniós vagy a nemzeti jog alapján nem kötelezően alkalmazandó üzenet vagy ábrázolás – ideértve a kereskedelmi kommunikáció keretében bármilyen formában alkalmazott szöveget, képi, grafikus vagy jelképes ábrázolást, így a címkéket, a márkaneveket, a cégneveket és a termékneveket is –, amely azt állítja vagy sugallja, hogy egy adott termék , termékkategória, márka vagy kereskedő kedvezően hat a környezetre, semmilyen hatást nem gyakorol a környezetre, illetve kevésbé ártalmas a környezetre, mint más termékek , márkák vagy kereskedők, illetve hogy a  környezetre gyakorolt hatásuk idővel javult ;

p)

„a környezetbarát jellegre vonatkozó kifejezett állítás”: a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állítás, amely szöveges formában jelenik meg, vagy fenntarthatósági címkén szerepel;

q)

„a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás”: a környezetbarát jellegre vonatkozó minden olyan kifejezett állítás, amely nem fenntarthatósági címkén szerepel, ha az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a médiumban;

q)

„a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás”: a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állítás, amely nem fenntarthatósági címkén szerepel, ha az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a médiumban;

s)

„tanúsítási rendszer”: olyan harmadik fél által biztosított ellenőrzési rendszer , amely átlátható, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett minden olyan kereskedő számára elérhető, aki hajlandó és képes megfelelni a rendszer követelményeinek, amely tanúsítja egy adott termék bizonyos követelményeknek való megfelelőségét, és amelynek esetében a megfelelés ellenőrzését objektív, nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványok és eljárások alapján a rendszer tulajdonosától és a kereskedőtől egyaránt független fél végzi;

s)

„tanúsítási rendszer”: olyan harmadik fél által biztosított ellenőrzési rendszer:

i.

amely nyilvánosan hozzáférhető, átlátható, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek és észszerű költségek mellett az olyan kereskedők és szervezetek számára elérhető, akik hajlandók és képesek megfelelni a rendszer követelményeinek;

ii.

amely tanúsítja egy adott termék, eljárás vagy vállalkozás bizonyos nyilvánosan elérhető és függetlenül kidolgozott követelményeknek való megfelelőségét;

iii.

amelynek esetében a megfelelés ellenőrzése és a tanúsítás odaítélése objektív, nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványokon és eljárásokon alapul, figyelembe véve az érintett termékek, eljárások vagy vállalkozások jellegét;

iv.

amely biztosítja, hogy a megfelelésnek a iii. pontban említett ellenőrzését olyan harmadik fél végezze, amelynek a tagállamok ellenőrizték alkalmasságát és függetlenségét mind a rendszer tulajdonosától, mind a kereskedőtől; és

v.

amely magában foglal egy panasztételi rendszert, amely hozzáférhető a fogyasztók és egyéb külső érdekelt felek számára, amely a meg nem felelés eseteinek feltárására szolgál, és amely meg nem felelés esetén biztosítja a fenntarthatósági címke visszavonását;

t)

„fenntarthatósági információs eszköz”: a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftver – ideértve a weboldalakat, a weboldalak különböző részeit és az alkalmazásokat is –, amely a fogyasztók számára tájékoztatást nyújt a termékek környezeti vagy társadalmi vonatkozásairól, illetve összehasonlítja a termékeket e szempontok alapján;

t)

„fenntarthatósági információs és összehasonlítási eszköz”: a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftver – ideértve a weboldalakat, a weboldalak különböző részeit és az alkalmazásokat is –, amely a fogyasztók számára tájékoztatást nyújt a termékek környezeti vagy társadalmi vonatkozásairól, illetve összehasonlítja a termékeket e szempontok alapján;

w)

„szoftverfrissítés”: olyan ingyenes frissítés – beleértve a biztonsági frissítést is –, amely szükséges ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv értelmében szerződésszerűek maradjanak;

w)

„szoftverfrissítés”: olyan ingyenes frissítés – beleértve a biztonsági frissítést , vagy egyéb, a funkciókat vagy a funkcionalitást érintő frissítést is –, amely szükséges ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv értelmében szerződésszerűek maradjanak , vagy amely javítja vagy csökkenti azok tartósságát ;

wa)

„biztonsági frissítés”: az operációs rendszer frissítése, beleértve adott esetben az adott eszközre vonatkozó biztonsági javításokat is, amelynek fő célja az eszköz fokozott biztonságának biztosítása;

wb)

„funkcionalitást érintő frissítés”: az operációs rendszer olyan frissítése, amelynek fő célja új funkciók bevezetése;

x)

„fogyóeszköz”: az áruk olyan alkotórésze, amely rendszeresen elhasználódik, és amelyet ki kell cserélni ahhoz, hogy az adott áru rendeltetésszerűen működjön;

x)

„fogyóeszköz”: az áruk olyan alkotórésze, amely rendszeresen elhasználódik, és amelyet ki kell cserélni vagy fel kell tölteni ahhoz, hogy az adott áru rendeltetésszerűen működjön;

ya)

„kibocsátáskompenzáció”: szén-dioxid-kreditek vásárlása vagy pénzügyi támogatás nyújtása olyan környezetvédelmi projektekhez, amelyek célja a vásárló saját – vagy termékei vagy szolgáltatásai – környezeti hatásának semlegesítése, csökkentése, kompenzálása vagy ellensúlyozása.

„b)

a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a környezeti vagy társadalmi hatás, a tartozékok, a tartósság, a javíthatóság, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és időpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői”;

„b)

a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a környezeti vagy társadalmi hatás, a tartozékok, a tartósság, a javíthatóság, a további felhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és időpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői”;

aa)

a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

c)

azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamokban forgalmazott áruval , miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.

„c)

azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy annak kiszerelése látszólag megegyezik egy más tagállamokban ugyanazon márkanév, védjegy vagy megjelölés alatt forgalmazott másik árujéval , miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben – beleértve érzékszervi profilját is – eltérések vannak;”;

b)

a (2) bekezdés a következő d) és e ) ponttal egészül ki:

b)

a (2) bekezdés a következő d) –ea ) ponttal egészül ki:

d)

a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítások megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, valamint független nyomonkövetési rendszer kísérné;

d)

a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó , kizárólag kibocsátáskompenzációs programokon alapuló állítások megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív , számszerűsített, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, a költségvetési és technológiai kötelezettségvállalásokra is utaló, részletes és reális végrehajtási terv, valamint releváns adatokon alapuló független nyomonkövetési rendszer kísérné;

ea)

a)

a szöveg a következő 3a. ponttal egészül ki:

14d.

„javíthatósági pontszám”: egy adott áru javíthatóságát kifejező pontszám, amely az uniós joggal összhangban megállapított módszer alapján kerül meghatározásra;

14d.

„javíthatósági pontszám”: egy adott áru javíthatóságát kifejező pontszám, amely az uniós szinten megállapított harmonizált módszer alapján kerül meghatározásra;

-a)

a)

a szöveg a következő ea) –ed ) ponttal egészül ki:

a)

a szöveg a következő ea) –ec ) ponttal egészül ki:

ea)

valamennyi áru esetében az az információ – ha a  gyártó rendelkezésre bocsátja azt – , hogy az árura a  tartósságra vonatkozó jótállás vonatkozik , valamint annak időegységekben kifejezett időtartama, amennyiben a jótállás az egész árura kiterjed, és az időtartama meghaladja a két évet ;

ea)

valamennyi áru esetében a  Z. mellékletben meghatározott címke , amely feltünteti a  jogszabályban előírt megfelelőségi garancia időtartamát , és adott esetben annak a tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását ;

eb)

ec)

a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében – ha a  gyártó rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik. Amennyiben az ea) pontnak megfelelően tájékoztatást nyújtanak a  tartósságra vonatkozó jótállás rendelkezésre állásáról, a frissítésekre vonatkozóan akkor kell tájékoztatást nyújtani , ha a frissítéseket a  tartósságra vonatkozó jótállásnál hosszabb ideig biztosítják ;

ec)

digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a  forgalomba hozatal időpontját követő, az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, amely magában foglalja legalább az uniós jogban előírt időszakot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a  gyártó rendelkezésre bocsátja azokat az információkat , amelyekre vonatkozóan a  frissítéseket biztosítani kell ;

ed)

a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval , és rendelkezésre bocsátja ezt az információt  – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik ;

ed)

a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval – az az időegységben kifejezett , a forgalomba hozatal időpontját követő minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, és amely legalább azt az időtartamot lefedi, amely az alkalmazandó uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani ;

j)

ha az i) pont nem alkalmazandó, a gyártó által a pótalkatrészek, a használati utasítások és a javítási kézikönyvek elérhetőségéről rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy hogyan lehet pótalkatrészeket rendelni.”

j)

ha az i) pont nem alkalmazandó, a gyártó által az áruk javításához szükséges pótalkatrészek, továbbá a használati utasítások és a javítási kézikönyvek , valamint a javító eszközök és szolgáltatások elérhetőségéről és várható maximális áráról rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy az áru megvásárlását követően legalább milyen hosszú időszakig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, és hogyan lehet azokat rendelni.«;

ba)

a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

bb)

a cikk a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

-a)

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, amelyen belül a kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut vagy teljesíti a szolgáltatást, és adott esetben az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó szállítási lehetőségek megléte, valamint adott esetben a kereskedő panaszkezelési módja;”;

-aa)

ma)

valamennyi árutípus esetében az az információ – ha a  gyártó rendelkezésre bocsátja azt – , hogy az árura a tartósságra vonatkozó jótállás vonatkozik , valamint annak időegységekben kifejezett időtartama, amennyiben a  jótállás az egész árura kiterjed, és az időtartama meghaladja a két évet ;

ma)

valamennyi áru esetében a  Z. mellékletben meghatározott címke , amely feltünteti a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartamát , és adott esetben annak a  tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását ;

mb)

energiafelhasználó áruk esetében – ha a gyártó nem bocsátja rendelkezésre az ma) pontban említett információkat – az arra vonatkozó információ, hogy a gyártó nem nyújtott tájékoztatást a két évnél hosszabb időtartamú tartósságra vonatkozó jótállás elérhetőségéről. Ennek az információnak legalább olyan jól láthatónak kell lennie, mint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállások elérhetőségére és feltételeire vonatkozóan az m) pont szerint nyújtott egyéb információknak;

mc)

a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében – ha a gyártó rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik. Amennyiben az ma) pontnak megfelelően tájékoztatást nyújtanak a tartósságra vonatkozó jótállás rendelkezésre állásáról , a frissítésekre vonatkozóan akkor kell tájékoztatást nyújtani, ha a frissítéseket a tartósságra vonatkozó jótállásnál hosszabb ideig biztosítják ;

mc)

digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az az időegységben kifejezett minimális időtartam a forgalomba hozatal időpontját követően , amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, amely magában foglalja legalább az uniós jogban előírt időszakot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsátja azokat az információkat , amelyekre vonatkozóan a frissítéseket biztosítani kell ;

md)

a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval , és rendelkezésre bocsátja ezt az információt  – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik ;

md)

a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval – az az időegységben kifejezett minimális időtartam a forgalomba hozatal időpontját követően , amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, és amely magában foglalja legalább azt az időtartamot, amely alatt az alkalmazandó uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani ;”

v)

ha az u) pont nem alkalmazandó, a gyártó által a pótalkatrészek, a használati utasítások és a javítási kézikönyvek elérhetőségéről rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy hogyan lehet pótalkatrészeket rendelni;

v)

ha az u) pont nem alkalmazandó, a gyártó által az áruk javításához szükséges pótalkatrészek, továbbá a használati utasítások és a javítási kézikönyvek , valamint a javító eszközök és szolgáltatások elérhetőségéről és várható maximális áráról nyújtott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy az áru megvásárlását követően legalább milyen hosszú időszakig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, és hogyan lehet azokat rendelni.”;

va)

a rendelkezésre álló javítóközpontok címe, ahová az árut a fogyasztónak javítás céljából vissza kell küldenie.

bb)

a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

1.

XX év + YY év

2.

3.

2.

A szöveg a következő 4a. és 4 b . ponttal egészül ki:

2.

A szöveg a következő 4a –4bb . ponttal egészül ki:

4a.

A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a kereskedő nem képes igazolni az állítással kapcsolatos elismert kiváló környezeti teljesítményt .

4a.

A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a kereskedő nem szolgáltat bizonyítékot az állítással kapcsolatos elismert kiváló környezeti teljesítményre .

4b.

A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék tekintetében történő alkalmazása, ha az ténylegesen a terméknek csak egy adott aspektusára vonatkozik.;

4b.

A környezetbarát jellegre vonatkozó állításnak az egész termék vagy a kereskedő tevékenysége tekintetében történő alkalmazása, ha az ténylegesen a terméknek vagy a kereskedő által végzett tevékenységnek csak egy adott aspektusára vonatkozik.

4ba.

4bb.

2a.

„7a.

3a.

A szöveg a következő 13a. ponttal egészül ki:

4.

A szöveg a következő 23d–23i. ponttal egészül ki:

4.

A szöveg a következő 23d–23ib. ponttal egészül ki:

23da.

23e.

A fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztása , hogy az áru olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet tartósságának a korlátozása érdekében alakítottak ki .

23e.

Olyan tulajdonság kialakítása , amely korlátozza az áru tartósságát .

23ea.

23g.

Az áruk javíthatóként történő feltüntetése , ha az nem felel meg a  valóságnak , vagy a fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztása, hogy az áruk nem teszik lehetővé a javítást a jogszabályi előírásoknak megfelelően .

23g.

Olyan áru forgalmazása , amely nem teszi lehetővé a javítást a  jogszabályi előírásoknak megfelelően , vagy a fogyasztó arról való tájékoztatásának elmulasztása, hogy egy adott áru nem javítható .

23ga.

23gb.

23h.

A fogyasztó arra való ösztönzése , hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne .

23h.

Olyan áru forgalmazása , amely megköveteli a fogyóeszközök műszaki okból szükségesnél korábban történő cseréjét .

23i.

Az arra vonatkozó tájékoztatás elmulasztása , hogy az árut úgy tervezték meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított.

23i.

Olyan termék forgalmazása , amelyet úgy terveztek meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított.

23ia.

23ib.