Bevezetés és jogalap

Az Európai Bizottság 2023. június 13-án a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról szóló rendelet iránti javaslatot (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet) tett közzé.

Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy saját kezdeményezésre véleményt fogad el a javasolt rendeletről. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik 1. a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdése szerinti, az Unió monetáris politikájának meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát; 2. az EKB-nak a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait; és 3. a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB üdvözli a javasolt rendeletet, amely közös szabályozási megközelítést vezet be az ESG-minősítési tevékenységek megfelelőségének, integritásának, átláthatóságának, felelősségének, jó irányításának és függetlenségének fokozása érdekében, hozzájárulva az ESG-minősítések átláthatóságához és minőségéhez. Az EKB határozottan támogatja a javasolt rendelet azon célkitűzését, hogy az ESG-minősítések átláthatósági követelményeinek és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szervezetére és magatartására vonatkozó szabályoknak a bevezetésével hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem megvalósításával és a zöldrefestés vagy más típusú félretájékoztatások elkerülésével egyidejűleg (2).

1.2.

A javasolt rendelet a Bizottság szélesebb körű fenntartható finanszírozási stratégiájának (3) szerves részét képezi. Az európai zöld megállapodásban (4) és a Párizsi Megállapodásban (5) meghatározott és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: európai klímarendelet) (6) rögzített célkitűzések elérése attól függ, hogy azokhoz az összes gazdasági szereplő hozzájárul-e (7), és ahhoz jelentős beruházásra van szükség, amelynek nagymértékben a magánszektorból kell érkeznie (8). A fenntartható finanszírozás, és különösen a javasolt rendelet fontos szerepet játszhat e tekintetben azáltal, hogy lehetővé teszi a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és azt, hogy saját fenntarthatósági preferenciáiknak megfelelően kiigazítsák portfólióikat.

1.3.

A javasolt rendelet a fent említett csatornákon keresztül várhatóan hozzájárul az integrált, mély és likvid uniós zöld tőkepiac továbbfejlesztéséhez, ami pedig tágabb értelemben véve előmozdítja a tőkepiaci uniót (9). Az érett és integrált uniós zöld tőkepiacok kialakításához erőfeszítésekre lesz szükség a tőkepiacok megerősítése érdekében, ideértve a felügyelet és a befektetővédelem fokozottabb harmonizációját. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) feladata lesz az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyelete.

2.   A javasolt rendeletnek az EKB és az eurorendszer célkitűzései és feladatai szempontjából fennálló relevanciája

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések, különösen az éghajlatváltozás hatással lehetnek annak módjára, ahogy a központi bankok ellátják megbízatásukat (10), különösen a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás és a hitelintézetek prudenciális felügyelete szempontjából fennálló relevanciájuk miatt.

2.1.   A monetáris politika szempontjából fennálló relevancia

2.1.1.

Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés érintheti az árstabilitási kilátásokat, a KBER elsődleges célját, az olyan makrogazdasági mutatókra gyakorolt hatása révén, mint az infláció, a kibocsátás, a foglalkoztatás, a kamatlábak, a befektetés és a termelékenység, a pénzügyi stabilitás, és a monetáris transzmisszió (11). Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fizikai kockázatok és átállási kockázatok hatással lehetnek többek között a társaságok értékelésére és hitelképességére, ami dominóhatással lehet a hitelintézetekre és pénzügyi rendszerre (12). Jóllehet továbbra is kidolgozás alatt állnak azok a módszertanok, amelyekkel értékelhető a bankokat és pénzügyi stabilitást veszélyeztető, éghajlattal kapcsolatos kockázatok mértéke, a rendelkezésre álló becslések arra utalnak, hogy e kockázatok hatása várhatóan jelentős (13). Ez pedig érintheti a monetáris transzmissziót, például az eszközök meg nem térülése és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hirtelen átárazása révén. Ezen túlmenően, ami a bankszektort illeti, csökkenhet a fedezetek értéke és hitelezési veszteségek merülhetnek fel, amelyek ronthatják a hitelintézetek és más pénzügyi közvetítők tőke- és likviditási pozícióját, ezáltal gyengítve arra való képessüket, hogy forrásokat juttassanak a reálgazdaságba. A Network of Central Banks and Supervisors for Greening the Financial System (a pénzügyi rendszer zöldebbé tételén dolgozó központi bankok és felügyeletek hálózata, NGFS) azt javasolja ezért, hogy a központi bankok vegyék figyelembe az éghajlatváltozás gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait. Az NGFS azzal érvel, hogy ezek a hatások akkor is relevánsak lehetnek a monetáris politikával összefüggésben, ha csupán a monetáris politika megszokott középtávú időhorizontján túl érvényesülnek (14).

2.1.2.

Ezenkívül az árstabilitás fenntartására és az Unió monetáris politikájának meghatározására és végrehajtására irányuló feladatának ellátása során az eurorendszernek tiszteletben kell tartania a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 18.1. cikkének második franciabekezdésében meghatározott azon követelményt, hogy megfelelő fedezet mellett nyújtson hitelt. Hasonló kockázatkezelési megfontolások vonatkoznak a követeléseknek és forgalomképes eszközöknek a KBER Alapokmánya 18.1. cikkének első franciabekezdése alapján végzett végleges megvásárlására. Ezért monetáris politikai műveletei során az eurorendszernek törekednie kell a veszteségek elkerülésére, és többek között kockázatkezelési keretrendszerén keresztül biztosítania kell a mérlege kockázatokkal szembeni megfelelő védelmét. Az eurorendszernek ennek megfelelően azonosítania kell, figyelemmel kell kísérnie és mérsékelnie kell azon kockázatokat, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat is beleértve, amelyek a likviditásbővítő hitelműveleteiben elfogadott fedezetekhez és a végleges adásvételi ügyletek keretében vásárolt eszközállományához kapcsolódnak. Ezek a kockázatok befolyásolhatják a központi bankok által fedezetként elfogadott vagy a monetáris politikai célú végleges portfóliójukban tartott eszközök értékét. Ezenkívül az ilyen kockázatok kezelésének szükségessége az eurorendszer nem monetáris politikai célú portfóliója szempontjából is releváns.

2.1.3.

Ezen túlmenően, az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdése és 282. cikkének (2) bekezdése értelmében, amint azt a KBER Alapokmányának 2. cikke kifejezi, az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül az eurorendszer támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. E célkitűzések közé tartozik a környezet minőségének magas fokú védelme és javítása. Az európai klímarendelet a Párizsi Megállapodásban meghatározott hosszú távú hőmérsékleti cél elérése érdekében rögzíti az Unióban 2050-re kötelezően teljesítendő klímasemlegességi célkitűzést. Az európai klímarendelet az Unión belüli gazdaságpolitika minden elképzelhető vonatkozását érinti, ezért az Unión belüli általános gazdaságpolitika részét képezi, amelyet az EKB-nak támogatnia kell.

2.1.4.

Mindezek alapján, amint azt a Kormányzótanács monetáris politikai stratégiájának 2021. július 8-án közzétett felülvizsgálata és az azt kísérő, éghajlattal kapcsolatos cselekvési terv (15) vázolja, monetáris politikai eszközeinek kiigazításakor az EKB azt a kialakítást fogja választani, amelyik a legjobban támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát, feltéve, hogy az eszközkészlet két kialakítása egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve.

2.1.5.

E tekintetben az átlátható és magas színvonalú ESG-minősítést biztosító szabályozási standardok létrehozása valószínűleg felgyorsítja a környezeti közzétételek és általánosabban véve adatok minőségének javulását. Ezek a fejlemények pedig fokoznák az eurorendszer arra való képességét, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítse a monetáris politika meghatározásába és végrehajtásába.

2.2.   A javasolt rendelet központi bankokra történő alkalmazása

2.2.1.

A javasolt rendelet (15) preambulumbekezdése rögzíti, hogy az európai vagy nemzeti hatóságok, valamint a központi bankok által kidolgozott ESG-minősítéseket mentesíteni kell az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól. A mentességet meghatározó anyagi jogi rendelkezés kimondja, hogy a javasolt rendelet nem vonatkozik a központi bankok által készített, az következő feltételek mindegyikének megfelelő ESG-minősítésekre: a) nem a minősített szervezet fizet értük; b) nem kerül sor a nyilvánosságra hozatalukra; c) létrehozataluk a minősítési tevékenységek megfelelőségét, integritását és függetlenségét biztosító, a javasolt rendeletben előírt elvekkel, standardokkal és eljárásokkal összhangban történik; és d) nem kapcsolódnak az adott központi bankok tagállamai által kibocsátott pénzügyi eszközökhöz (16).

2.2.2.

Az EKB üdvözli, hogy a központi bankok mentesülnek a javasolt rendelet hatálya alól, mivel ez támogathatja az eurorendszer arra irányuló intézkedéseit, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítse monetáris politikájának folytatásába, és különösen a likviditásbővítő hitelműveletekre vonatkozó fedezeti keretszabályozásába (17). Ez különösen releváns a jelenlegi helyzetben, amikor a kereskedelmi ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által készített ESG-minősítések rendelkezésre állása, átláthatósága és minősége még nem megfelelő a központi bankok általi használatra. Ezért – legalábbis ideiglenesen – a központi bankoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy az ESG-tényezők bizonyos aspektusaira, különösen az éghajlati szempontokra vonatkozóan saját értékelési módszertanokat dolgozzanak ki és alkalmazzanak, amelyek az eurorendszer monetáris politikai célkitűzéseinek követése során felmerülő szükségleteihez igazodnak és megfelelőek azok szempontjából.

2.2.3.

Az ilyen módszertanok relevánsak lehetnek az eurorendszer likviditásbővítő hitelműveletei szempontjából. Amint azt az EKB a fentiekben jelezte, ezek a műveletek az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének szerves részét képezik, és azokat a KBER Alapokmányának 18.1. cikkével összhangban „megfelelő fedezet” kell, hogy biztosítsa az eurorendszer ügyfélkockázattal kapcsolatos pénzügyi veszteségekkel szembeni védelme érdekében (18). Ezenkívül a KBER Alapokmánya 18.2. cikkének megfelelően az EKB-nak meg kell határoznia a saját maga vagy a nemzeti központi bankok által végzendő nyíltpiaci és hitelműveletekre vonatkozó általános elveket, beleértve azoknak a feltételeknek a közzétételére vonatkozó elveket is, amelyek alapján ilyen műveleteket végezhetnek. E feltételek közé tartoznak bizonyos kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó nyilvános szabályok, amelyek a fedezetként mobilizált elfogadható eszközökre vonatkoznak (19). Hasonlóképpen, valamennyi forgalomképes elfogadható eszköz szerepel az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó adatbázisában, amelyet közzétesznek az EKB honlapján, és amelyet az EKB naponta frissít annak érdekében, hogy átláthatóságot biztosítson monetáris politikai partnerei számára, és biztosítsa a keretrendszer működési hatékonyságát.

2.2.4.

Az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát és az azt kísérő, 2021. július 8-án közzétett éghajlattal kapcsolatos cselekvési tervet (20) követően az EKB számos intézkedést jelentett be annak érdekében, hogy a likviditásbővítő hitelműveletekre vonatkozó fedezeti keretszabályozásában figyelembe vegye az éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat. Ezen intézkedések közé tartozik az egyes partnerek által fedezetként felajánlható, nagy karbonlábnyomú szervezetek által kibocsátott bizonyos eszközök mobilizálására vonatkozó korlátozások bevezetése, valamint a fedezetek elfogadhatóságának összekapcsolása a mobilizált eszközök kibocsátóinak a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelésével (21).

2.2.5.

Ezekre az intézkedésekre az eurorendszer árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzésének megvalósítása, valamint – az árstabilitás célkitűzésének sérelme nélkül – az Unión belüli általános gazdaságpolitika támogatása érdekében fog sor kerülni. Az EKB értelmezése szerint a javasolt rendelet célja, hogy a kereskedelmi alapon működő, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó követelményeket vezessen be, és nem alkalmazandó az eurorendszerbeli központi bankok monetáris politika végrehajtására irányuló intézkedéseire. Ezt mutatja a javasolt rendelet (15) preambulumbekezdésében említett, a központi bankokra vonatkozó széles körű mentesség, valamint az a tény, hogy a javasolt rendelet az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat olyan jogi személyekként határozza meg, amelyek tevékenysége ESG-minősítések vagy pontszámok hivatásos, azaz kereskedelmi alapú felajánlását és terjesztését foglalja magában (22). Kialakításuktól függően azonban, amint az eurorendszer közzéteszi az ilyen intézkedések hatálya alá kerülő kibocsátók vagy eszközök azonosítására szolgáló módszertana alkalmazásának eredményeit, fennáll a kockázata annak, hogy ezt a közzétételt az „ESG-minősítések” javasolt rendeletben szereplő tág fogalommeghatározása (23) alá tartozóként fogják fel. Ebben az összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a központi bankok által készített ESG-minősítésekre vonatkozó mentesség jelenlegi megfogalmazása – nem szándékolt módon – szükségtelenül szűk hatályú, ami ellentétes az eurorendszer Szerződések szerinti hatásköreinek gyakorlásával.

2.2.6

Először is, úgy tűnik, hogy a mentesség azon feltétele, amely megköveteli, hogy a központi bankok „ESG-minősítéseit”„nem hozzák nyilvánosságra” (24), akadályozza az eurorendszert abban, hogy az elfogadható eszközökre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisán keresztül közölje monetáris politikai partnereivel azokat a feltételeket, amelyek mellett az eurorendszer a KBER Alapokmánya 18.2. cikkének megfelelően kész likviditásbővítő hitelműveleteket végrehajtani. Ez végső soron akadályozza az eurorendszert abban is, hogy a monetáris politikai műveleteket átlátható és hatékony módon bonyolítsa le.

2.2.7

Másodszor, az EKB megjegyzi, hogy az eurorendszer éghajlattal kapcsolatos intézkedései kialakíthatók és nyújthatók a minősítési tevékenységek megfelelőségét, integritását és függetlenségét biztosító, a javasolt rendeletben előírt elvek, standardok és eljárások (25) átfogó szellemiségével összhangban, és azokat ilyen módon is fogják kialakítani és nyújtani (26). Az EKB megjegyzi azonban, hogy a javasolt rendelet számos rendelkezése (27) kizárólag a kereskedelmi alapon működő, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tekintetében releváns és megfelelő. Így a javasolt rendeletben foglalt mentesség azon feltétele, amely megköveteli, hogy a központi bankok „ESG-minősítéseinek”„nyújtás[a] a minősítési tevékenységek megfelelőségét, integritását és függetlenségét biztosító […] elvekkel, standardokkal és eljárásokkal összhangban történik” (28), nem megfelelő, illetve nem releváns a jogszabályban megállapított feladataikat ellátó központi bankok tekintetében.

2.2.8

Abban az esetben, ha az eurorendszer a fentiekben vázolt okok miatt nem tudja igénybe venni a mentességet, ez azt jelentheti, hogy az eurorendszer monetáris politikája meghatározásának és végrehajtásának egy része, különösen az eurorendszer fedezeti keretszabályozásának az éghajlattal kapcsolatos megfontolások kezelésére irányuló része az ESMA általi engedélyezés és felügyelet alá tartozhat. Tekintettel arra, hogy az eurorendszer általi fedezett hitelezés és végleges vételek a monetáris politika végrehajtásának alapvető eszközei, ez a következmény nem lenne összeegyeztethető sem az EUMSZ 130. cikke és a KBER Alapokmányának 7. cikke szerinti központi banki függetlenség elvével, sem az eurorendszernek az Unió monetáris politikájának folytatására vonatkozó hatáskörével (29).

2.2.9

Az EKB megjegyzi továbbá, hogy ez a következmény nem járulna hozzá a javasolt rendelet azon célkitűzéseinek eléréséhez, amelyek a fogyasztók és a befektetők védelmének fokozására, valamint a zöldrefestés és más típusú félretájékoztatás elkerülésére irányulnak. A kereskedelmi alapon működő, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által készített ESG-minősítésekkel ellentétben az eurorendszer intézkedéseit úgy alakították ki, hogy azok teljesítsék az eurorendszer Szerződésen alapuló célkitűzéseit az árstabilitásnak a monetáris politika folytatása útján történő biztosítása, a megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás, mérlegének védelme, valamint az Unión belüli általános gazdaságpolitika támogatása révén. Az éghajlati teljesítményre vonatkozó, központi bankok által készített értékelések és a kereskedelmi ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által kibocsátott ESG-minősítések közötti ezen alapvető különbség miatt az EKB úgy ítéli meg, hogy a KBER központi bankjait a javasolt rendeletben valamennyi más uniós vagy tagállami közigazgatási szerv által készített ESG-minősítések tekintetében biztosított mentességhez (30) hasonló módon mentesíteni kell, amint azt a javasolt rendelet (15) preambulumbekezdése már tükrözi. Különösen nem tűnik indokoltnak, hogy a központi bankok által készített „ESG-minősítéseket” az uniós vagy tagállami közigazgatási szervek által készített ESG-minősítésektől eltérően kezeljék, vagy hogy a KBER tagjait kedvezőtlenebb bánásmódban részesítsék az ESG-minősítéseket belső célokra használó, szabályozott uniós pénzügyi vállalkozásokhoz (31) képest, amelyek közül mindkettő teljes mértékben és feltétel nélkül mentesül a javasolt rendelet alkalmazása alól. Az EKB a javasolt rendelet ennek megfelelő módosítását javasolja.

2.3   A pénzügyi stabilitás szempontjából fennálló relevancia

2.3.1

Az EKB támogatja a javasolt rendelet azon célját, hogy megerősítse az ESG-minősítések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Az ESG-minősítések megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának megerősítése kulcsfontosságú lesz a tekintetben, hogy a nyitott piacgazdaság elvével összhangban elősegítse a hatékony piaci árképzést, és ezáltal támogassa a pénzügyi stabilitást, az alábbiakban ismertetett okok miatt. Emellett javítani fogja az EKB arra való képességét, hogy figyelemmel kísérje és kezelje az éghajlatváltozás pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását.

2.3.2

Először is, az ESG-minősítések egyre több szolgáltató közötti összehasonlíthatósága jelenleg korlátozott. Ez számos tényezőnek tudható be, többek között módszertani különbségeknek, miközben a fenntartható finanszírozási eszközök piaca jelentős és egyre növekszik. Az ESG-minősítések jelentős hatást gyakorolhatnak az eszközállományra és az eszközök hozamára, mivel közvetlenül befolyásolhatják a befektetők döntéseit. Az átláthatóság jelenlegi hiánya akadályozza az összehasonlíthatóságot, és akadályát képezi az ESG-adatok pénzügyi piaci szereplők általi következetes felhasználásának. Ez viszont akadályozza az ESG-minősítések arra való képességét, hogy a befektetőknek tényleges jelzéseket adjanak a hatékony tőkeallokáció érdekében, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tőkepiacok hozzájárulhassanak a zöld átállás finanszírozásához. Erre tekintettel az EKB üdvözli, hogy a javasolt rendelet előírja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára, hogy további információkkal szolgáljanak az általuk kibocsátott ESG-minősítések módszertanát illetően. Ezzel együtt az EKB elismeri, hogy – még a javasolt rendelet előnyeivel együtt is – továbbra is létezni fognak különböző módszertani megközelítések, és az ESG-minősítési pontszámok szórása is folytatódni fog. Ez a különböző szolgáltatóknál fennálló eltérő módszertanokat, részben pedig azt a tényt is tükrözi, hogy a különböző környezeti (E), társadalmi (S) és irányítási (G) összetevők összesítése továbbra is jelentős eltéréseket fog mutatni. Az EKB ezért ajánlja az összehasonlíthatóság javulásának nyomon követését. Ha az előrehaladás nem bizonyul kielégítőnek, további jogalkotási intézkedéseket lehet fontolóra venni.

2.3.3

Másodszor, az ESG-minősítéseket érintő zöldrefestés kockázata alááshatja a fogyasztók fenntartható pénzügyi termékekbe vetett bizalmát, ami az egész ágazatra kiterjedő kiáramlást okozhat, csökkentheti a fenntarthatóságba való beruházásokat és késleltetheti az átállásra irányuló erőfeszítéseket, és ezáltal hozzájárulhat az éghajlati kockázatok rendszerszintű további felhalmozódásához.

2.3.4

Az EKB üdvözli továbbá, hogy a javasolt rendelet előírja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára, hogy további információkkal szolgáljanak az általuk kibocsátott ESG-minősítések rendeltetését és célkitűzéseit illetően (32). Jelenleg különböző megközelítések léteznek a piacon az ESG-minősítések alapjául szolgáló célkitűzések és lényegességi megközelítés tekintetében. Egyes ESG-minősítések célja a szervezet tényleges ESG-teljesítményének (azaz a hatás lényegességének) számszerűsítése a fenntarthatóság-orientált befektetési stratégiák különböző típusainak megalapozása érdekében. Számos más ESG-minősítés azonban arra irányul, hogy az ESG-tényezőknek a befektetés kockázat-megtérülés profiljára gyakorolt lehetséges hatását mérje, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatban állna az alapul szolgáló reáltevékenységek tényleges fenntarthatóságával (azaz pénzügyi lényegesség). Az EKB úgy véli, hogy ezen – egyszerre különböző befektetési stratégiákat szolgáló – különböző megközelítések párhuzamos létezése hozzájárul az ESG-minősítések rendeltetését, a tényleges fenntarthatósági teljesítmény mérésének mértékét és végső soron a reálgazdaság tényleges fenntarthatósági eredményeinek befolyásolására való képességüket illetően fennálló zavarhoz. Ez a zöldrefestés forrása lehet, amennyiben az ESG-minősítések esetleg nem felelnek meg a közvélemény finanszírozott beruházások tényleges fenntarthatósági hatásával kapcsolatos elvárásainak. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitásra is negatív hatással lehet az, ha az ESG-minősítéseket – nem helyénvaló módon – a pénzügyi hitelképesség közvetlen mércéjeként használják. Erre tekintettel az EKB azt ajánlja, hogy a javasolt rendelet irányozza elő az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat terhelő azon kötelezettség előírását, hogy egyértelműen – például kifejezett felelősségkorlátozó nyilatkozat útján – közöljék, hogy az ESG-minősítések nem a hitelkockázat közvetlen mérőszámai, még azok sem, amelyeket túlnyomórészt kockázati mérőszámnak szánnak. Ez megkönnyítené az ESG-minősítések és a bevett piaci hitelminősítések megkülönböztetését, és ezáltal elkerülné az ESG-minősítések rendeltetésével kapcsolatos félreértéseket.

2.3.5

Végezetül, bár ez túlmutat a javasolt rendelet hatályán, az EKB ajánlása szerint további és konkrétabb intézkedésekre is szükség van annak biztosítása érdekében, hogy a hitelminősítő intézetek módszertanaikban az átfogóbb ESG-megfontolások részeként szisztematikusan és megfelelően figyelembe vegyék az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, és nyilvánosságra hozzák az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak a hitelminősítésekben fennálló relevanciáját és lényegességét. A hitelminősítő intézeteknek egyértelművé kell tenniük, hogy az ilyen minősítések hozzájárulnak-e egy adott szervezet hitelképességének értékeléséhez, és ha igen, milyen módon, annak érdekében, hogy biztosítsák ezen értékeléseknek a piac általi megfelelő használatát, valamint a különböző kibocsátók közötti összehasonlíthatóságukat.

2.4   A hitelintézetek prudenciális felügyelete szempontjából fennálló relevancia

2.4.1

Az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős intézményeknek elővigyázatosan kell kezelniük és közzé kell tenniük az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatokat (33). Közelebbről, üzleti stratégiájuk, irányítási és kockázatkezelési keretük kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venniük az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokat mint a meglévő kockázati kategóriák meghatározó elemeit. Ebben az összefüggésben az EKB megállapította, hogy egyes hitelintézetek többek között külső ESG-minősítéseket használnak az éghajlattal kapcsolatos kockázatok nyomon követésére (34).

2.4.2

Az EKB megítélése szerint az ESG-minősítések jellemzőire, módszertanaira és adatforrásaira vonatkozó átfogó közzétételi standardoknak a javasolt rendelet révén történő megállapítása kulcsfontosságú a tekintetben, hogy megkönnyítse az ESG-minősítéseknek a hitelintézetek által végzett nyomonkövetési folyamatokban bemeneti tényezőként való felhasználását. A hitelintézeteknek mint az ESG-minősítések potenciális felhasználóinak képeseknek kell lenniük arra, hogy felmérjék egy ESG-minősítés célkitűzését, az ESG minősítés által az E-, S- vagy G-tényezők tekintetében lefedett témák pontos meghatározását, valamint az egyes tényezőknek az összesített minősítéshez való hozzájárulását. Erre azon kockázatok csökkentése érdekében van szükség, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a hitelintézetek összesített ESG-minősítésekre támaszkodnak, például amennyiben egy minősített szervezet környezeti tényezők szempontjából gyenge teljesítményét elfedheti a társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó jó teljesítmény. Az átláthatóság kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a hitelintézetek ne mechanikusan alkalmazzák az ESG-minősítéseket a hitelkockázat helyettesítőjeként, hanem az ilyen minősítésekből ki tudják nyerni a saját kockázatértékelésük szempontjából releváns információkat. Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2023) 314 final.

(2)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkét.

(3)  A Bizottság közleménye a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájáról, COM(2021) 390 final.

(4)  A Bizottság 2019. december 11-én tette közzé „Az európai zöld megállapodás” című közleményét, lásd (COM(2019) 640 final).

(5)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(7)  A Bizottság közleménye a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájáról (COM(2021) 390 final).

(8)  Lásd továbbá a javasolt rendelet indokolását.

(9)  Lásd Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének „Towards a green Capital Markets union for Europe” című beszédét a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslatról szóló magas szintű bizottsági konferencián, Frankfurt am Main, 2021. május 6., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(10)  Lásd a Magyar Nemzeti Bank környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos megbízatásáról és feladatairól szóló, 2021. március 19-i CON/2021/12 európai központi banki vélemény 2.4. bekezdését, valamint a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatról szóló, 2021. szeptember 7-i CON/2021/27 európai központi banki vélemény (HL C 446., 2021.11.3., 2. o.) 2. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(11)  Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(12)  Lásd: „Climate-related risks to financial stability” c. cikk az EKB Financial Stability Review c. kiadványában, 2021. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(13)  Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. bekezdését; a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló, 2021. június 11-i CON/2021/22 európai központi banki vélemény 2.2. bekezdését; valamint Isabel Schnabel, „Never waste a crisis: COVID-19, climate change and monetary policy”, „Sustainable Crisis Responses in Europe” virtuális kerekasztal-beszélgetés, INSPIRE kutatói hálózat, 2020. július 17., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(14)  Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. bekezdését; valamint „Climate change and monetary policy: initial takeaways”, 2020. június, 3. oldal, elérhető az NGFS honlapján: www.ngfs.net.

(15)  Elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(16)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdésének i) pontját.

(17)  Lásd „Az EKB további lépéseket tesz, hogy az éghajlatváltozást beépítse monetáris politikai műveleteibe” című 2022. július 4-i sajtóközleményt, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(18)  Lásd az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.) (18) preambulumbekezdését.

(19)  Lásd különösen az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) és az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló, 2015. november 18-i (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).

(20)  Elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(21)  Lásd „Az EKB további lépéseket tesz, hogy az éghajlatváltozást beépítse monetáris politikai műveleteibe” című 2022. július 4-i sajtóközleményt, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(22)  Lásd a javasolt rendelet 3. cikkének 4. pontját.

(23)  A javasolt rendelet 3. cikkének 1. pontja úgy határozza meg az „ESG-minősítést”, mint „egy szervezetre, pénzügyi eszközre, pénzügyi termékre vagy egy vállalkozás ESG-profiljára vagy jellemzőire, illetve környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségére vagy az emberekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásra vonatkozó vélemény, pontszám vagy ezek kombinációja, amely bevett módszertanon és a minősítési kategóriák meghatározott rangsorolási rendszerén alapul, és amelyet harmadik felek számára nyújtanak, függetlenül attól, hogy az adott ESG-minősítést kifejezetten »minősítésként« vagy »ESG-pontszámként« jelölik-e”.

(24)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdése i) pontjának b) alpontját.

(25)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdése i) pontjának c) alpontját.

(26)  Lásd például az EUMSZ 130. cikkét, valamint a KBER Alapokmányának 7. cikkét (függetlenség), 36. cikkét (személyzet) és 37. cikkét (titoktartás). Lásd még az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló, 2021. november 2-i (EU) 2021/2253 európai központi banki iránymutatást (EKB/2021/49) (HL L 454., 2021.12.17., 7. o.), és az EKB etikai keretrendszerét (HL C 204., 2015.6.20., 3. o.), különösen az EKB személyzeti szabályzatának az etikai keretrendszerre vonatkozó 0. részét (HL C 375., 2020.11.6., 25. o.).

(27)  Lásd például a javasolt rendelet következő rendelkezéseit: a 15. cikk, amely megtiltja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak, hogy más tevékenységeket (befektetőknek vagy vállalkozásoknak nyújtott tanácsadás, hitelminősítések kibocsátása és értékesítése, befektetési tevékenységek, auditálási tevékenységek) végezzenek; a 23. cikk (3) bekezdése, amely az ESMA általi felügyeletre vonatkozik az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónál a szolgáltató tulajdonosi szerkezete, ellenőrzésre jogosító részesedése vagy tevékenységei miatt fennálló összeférhetetlenség kockázata tekintetében, valamint a 25. cikk, amely az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által az ügyfeleiknek felszámított díjakra vonatkozik.

(28)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdése i) pontjának c) alpontját.

(29)  Lásd az EUMSZ 127. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 282. cikkét.

(30)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontját.

(31)  A javasolt rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja mentességet biztosít a „szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások által készített, belső célokra vagy házon belüli pénzügyi szolgáltatások és termékek nyújtására használt ESG-minősítések” tekintetében.

(32)  Lásd a javasolt rendelet (11) preambulumbekezdését és 21. cikkét. Közelebbről, a III. melléklet 1. pontjának d) alpontja előírja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára, hogy tegyenek közzé tájékoztatást a minősítések célkitűzéséről, egyértelműen jelezve, hogy a minősítés kockázatokat, hatásokat vagy más dimenziókat értékel-e.

(33)  Lásd: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. november, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(34)  Lásd: EKB bankfelügyelet, „Walking the talk – Banks gearing up to manage risks from climate change and environmental degradation”, 2022. november, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.