EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022PC0729

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

COM/2022/729 final

Strasbourg, 2022.12.13.

COM(2022) 729 final

2022/0424(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2022) 444 final} - {SWD(2022) 421 final} - {SWD(2022) 422 final} - {SWD(2022) 423 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az elmúlt évtizedekben egyre többen utaznak légi úton, és egyre több hatékonyságvezérelt innováció kerül bevezetésre, aminek eredményeként nagyobbak lettek a repülőgépek, és szükségessé vált a repülőtéri utasforgalom gördülékenyebbé tétele. 2019-ben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) arról számolt be, hogy világszerte 4,5 milliárdan utaznak menetrend szerinti légi járatokon 1 , és évente több mint fél milliárd utas lépi át az EU külső határait 2 , ami megterheli a külső légi határokat.

Az előzetes utasinformációk (API) kezelése – a hatályos API-irányelvben 3 és a jelen javaslatban előírtakkal összhangban – olyan határigazgatási eszköz, amely az utazók ellenőrzésének megkönnyítése és felgyorsítása révén hozzájárul a határforgalom-ellenőrzés eredményességéhez és hatékonyságához, és ezzel egyidejűleg az illegális bevándorlás elleni küzdelem eszköze is. Az API-adatok magukban foglalják mind az utasok úti okmányaiban szereplő személyazonosító adatokat, mind az utasfelvétel során gyűjtött és a célország határforgalom-ellenőrzést végző hatóságainak továbbított járatinformációkat. Mivel ezek a hatóságok a légi járat érkezése előtt megkapják az API-adatokat, az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban előszűrhetik az utazókat a kockázati profilok, figyelőlisták és adatbázisok alapján, ezáltal felgyorsítva a jóhiszeműen utazó személyek határforgalom-ellenőrzését, és több erőforrást és időt fordíthatnak azon utazók azonosítására, akiket érkezéskor további ellenőrzésnek kell alávetni.

Az API-adatok gyűjtésére és továbbítására szolgáló rendszerek létrehozása a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicagói Egyezmény 4 ) értelmében 2017 óta nemzetközi szabvány. Az EU-ban ezt az API-irányelv szabályozza, amely arra kötelezi a légi fuvarozókat, hogy a légi járat felszállása előtt kérésre továbbítsák az API-adatokat a célország határforgalom-ellenőrzést végző hatóságainak. Ugyanakkor a tagállamok nem kötelesek bekérni az API-adatokat a légi fuvarozóktól, ami hézagokat és következetlenségeket eredményez az adatok gyűjtésének és felhasználásának módjában, mivel néhány tagállam következetesen gyűjt API-adatokat, mások viszont nem 5 . A becslések szerint a tagállamok összesítve átlagosan az érkező járatok 65 %-ára vonatkozóan gyűjtenek API-adatokat 6 . Az így előállt helyzetben azok az egyének, akik el akarják kerülni az ellenőrzést és azokat az útvonalakat, ahol következetesen gyűjtenek API-adatokat, könnyűszerrel eljuthatnak úti céljukhoz olyan légi útvonalon, ahol ritkábban vagy egyáltalán nem használnak API-adatokat.

Az API-irányelv közelmúltbeli értékeléséből kiderült, hogy a nemzeti hatóságok még akkor sem mindig használnak következetesen API-adatokat, ha a tagállamok kérik azokat. Az API-adatok lehetővé teszik a határőrök számára, hogy a Schengeni határellenőrzési kódexben 7 előírt adatbázisokban előzetesen ellenőrizzék az utasok személyazonosságát és a használt úti okmány érvényességét. Ugyanakkor nem minden tagállam használ API-adatokat a Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott adatbázisokban végzett előzetes ellenőrzésekhez 8 . Írország, amely nem vesz részt a Schengeni határellenőrzési kódex végrehajtásában, hasonló nemzeti jogszabályokat alkalmaz. A javasolt rendelet ezt nem érinti.

Az API-irányelv csak korlátozott kritériumokat határoz meg az API-adatok gyűjtésére, továbbítására és kezelésére vonatkozóan az adatgyűjtésben érintett légi járatok köre, a gyűjtendő adatelemek, illetve az adatok rögzítésére szolgáló eszközök tekintetében, amelyek nem veszik figyelembe az API-adatok gyűjtésére vonatkozó nemzetközi szabványok és iránymutatások fejlődését 9 . Ennek következtében lényeges gyakorlati különbségek alakultak ki, ami nemcsak a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét veti vissza, hanem további terhet ró a légi fuvarozókra is, mivel a személyszállítás útvonalától és az API-adatokat kérő tagállamtól függően eltérő követelményeknek kell megfelelniük. Az API-adatok gyűjtésének és továbbításának az API-adatokra vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összehangolása biztosítaná, hogy a légi közlekedési ágazat megfeleljen az API-követelményeknek. Az API-adatok hatékony felhasználásához pontos, hiánytalan és naprakész adatokra van szükség. Ha a személyazonosító adatok nem megbízhatók és nem ellenőrzöttek – ami jelenleg olykor előfordul –, az adatbázisokban végzett keresztellenőrzések nem adnak megbízható operatív eredményeket. Mivel az online utasfelvétel az elmúlt 20 évben bevett gyakorlattá vált, az úti okmányokból származó API-adatok esetében egyre elterjedtebb, hogy azokat az utasok írják be manuálisan vagy maguk jelentik be. A nemzeti hatóságoknak továbbított hiányos, helytelen vagy elavult API-adatok hézagokhoz vezethetnek a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által végezhető ellenőrzések típusaiban, és végső soron hatással lehetnek az utazókra, mivel nem megfelelő vagy szükségtelen ellenőrzéseket vonhatnak maguk után. Az összegyűjtött API-adatok kielégítő minőségének biztosítása iránti igény szorosan kapcsolódik a légitársaságok által annak biztosítására használt eszközökhöz, hogy a gyűjtött releváns API-adatok megfeleljenek az úti okmányokban feltüntetett információknak. A hatályos API-keret nem rendelkezik arról, hogy az API-adatokat milyen eszközökkel kell gyűjteni az utazóktól. Az információk manuális beírásával szemben az automatizált adatgyűjtés kevesebb minőségi problémához vezetne, eredményesebbé és hatékonyabbá tenné az API-adatok felhasználását, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára pedig elősegítené a fuvarozókkal való kapcsolattartásra fordított idő csökkenését is.

Ezért az API-adatok gyűjtésére és továbbítására vonatkozó hatályos jogi keret felülvizsgálata révén javítható a külső határok igazgatása és az illegális bevándorlás elleni küzdelem. A felülvizsgált keret ugyanis elősegíti, hogy az API-adatok alapján érkezés előtti előzetes ellenőrzést lehessen végezni a harmadik országokból vagy a javasolt rendelet végrehajtásában részt nem vevő tagállamokból az Unióba, pontosabban a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségben (a továbbiakban: schengeni térség) részt vevő államokba, valamint Írországba légi úton beutazó minden személy – azaz harmadik országbeli állampolgárok, hontalan személyek és uniós polgárok – tekintetében, valamint hogy a tagállamok egységes kritériumokat alkalmazzanak a külső határokon történő ellenőrzés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából végzett ilyen adatgyűjtésre és -továbbításra vonatkozóan. A repülőtéri utasforgalom megkönnyítése és a határforgalom-ellenőrzés felgyorsítása révén ez a javaslat hozzájárul annak biztosításához, hogy az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban minden légi utas esetében hatékonyan elvégezhetők legyenek a szisztematikus ellenőrzések 10 .

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat kezeli az API-adatoknak a határigazgatás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozó közös szabályok iránti igényt, ami a schengeni térség létezéséhez és a személyek külső határokon történő átlépésére vonatkozó közös szabályok megállapításához kapcsolódik. A javaslat összhangban van a Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott, a személyek külső határokon történő ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségekkel. A javasolt rendelet beágyazódik a nagy méretű uniós információs rendszerek tágabb környezetébe, amely az API-irányelv 2004-es elfogadása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Emellett az Európai Tanács által 2014 júniusában elfogadott stratégiai iránymutatások előirányozzák a határőrök által a külső határokon folytatott eljárások kiterjesztését a határállomás előtti ellenőrzések hatékonyságának növelése és a határokon jelentkező kedvezőtlen hatások korlátozása érdekében. Ide tartoznak a következő rendszerek: a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac rendszer 11 . Emellett jelenleg az alábbi három új rendszer fejlesztése van folyamatban: a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), valamint a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN rendszer) 12 . Mindezek a jelenlegi és jövőbeli rendszerek összekapcsolódnak az uniós biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési információs rendszerek 2019-ben elfogadott és jelenleg megvalósítás alatt álló interoperabilitási kerete 13 révén. Az e javaslatban szereplő módosítások figyelembe veszik az interoperabilitási keretet.

Konkrétan, a javasolt útválasztó az ETIAS fuvarozói portál komponenseinek megosztása révén elkerüli a műszaki komponensek megkettőzését. Az ETIAS fuvarozói portál műszaki eszközöket biztosít a fuvarozók számára a tagállamokba utazó, vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok ETIAS-státuszának lekérdezéséhez. A javasolt rendelet biztosítja a különböző adatfolyamatok differenciálását és szigorú elkülönítését, valamint a különböző uniós eszközökben meghatározott hozzáférési jogok tiszteletben tartását. Emellett a javasolt rendelet összekapcsolja az eu-LISA meglévő EES-ETIAS tanácsadó csoportjának tevékenységét az API-val kapcsolatos jövőbeli munkával, így a munkacsoportok közötti átfedések elkerülése révén biztosítja a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot.

A fentieknek megfelelően a javasolt rendeletben előírt szabályok révén megkönnyítendő és megerősítendő határforgalom-ellenőrzést adott esetben a Schengeni határellenőrzési kódex vagy a nemzeti jog szerint kell végezni.

Emellett az általánosan alkalmazandó uniós jogi aktusok a bennük meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazandók. A személyes adatok kezelése tekintetében ez különösen igaz az általános adatvédelmi rendeletre 14 és az uniós adatvédelmi rendeletre 15 . Ezeket a jogi aktusokat a jelen javaslat nem érinti.

A fent említett uniós jogi aktusok alkalmazandók az e rendelet alapján kapott API-adatok kezelésére, ami azt jelenti, hogy a tagállamok a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében uniós jogot hajtanak végre, tehát a Charta szabályai is alkalmazandók. Konkrétan, az említett uniós jogi aktusok szabályait a Charta fényében kell értelmezni.

A géppel olvasható úti okmányokra vonatkozó ICAO-iránymutatásokat 16 az uniós polgárok személyazonosító igazolványai biztonságának megerősítéséről szóló (EU) 2019/1157 rendelet és az útlevelek biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK rendelet ültette át. Ezek a rendeletek előkészítik a hiánytalan és jó minőségű adatok úti okmányokból való automatizált kinyerésének lehetőségét.

A javasolt rendelet továbbra is a schengeni vívmányok részét képezné. Az API-adatokat változatlanul a tagállamok határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságai kapnák meg és kezelnék, kizárólag a határigazgatás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából, amely célból az API-adatokat e rendeletjavaslattal összhangban gyűjtötték.

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik az API-adatoknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról szóló rendeletjavaslathoz, amennyiben mindkét javaslat hasonló rendelkezéseket tartalmaz az API-adatelemek jegyzékére, az API-adatok automatizált eszközökkel történő gyűjtésére és az útválasztónak történő adattovábbításra vonatkozóan.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az API-adatoknak a határigazgatás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról szóló jelenlegi rendeletjavaslat esetében – tekintettel a kitűzött célra és az előírt intézkedésekre – a megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja.

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az Unió hatáskörrel rendelkezik intézkedések megállapítására azon ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, a d) pont értelmében pedig az Unió hatáskörrel rendelkezik a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés megállapítására. Az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió hatáskörrel rendelkezik az illegális bevándorlással kapcsolatos intézkedések megállapítására.

Ily módon biztosított az összhang a hatályos API-irányelvvel, amely ugyanazon rendelkezéseken alapul.

Szubszidiaritás

Az EUMSZ kifejezetten felhatalmazza az Uniót arra, hogy közös politikát dolgozzon ki a külső határokat átlépő személyekre vonatkozó ellenőrzésekre vonatkozóan. Ez egyértelmű, uniós szinten megvalósítandó célkitűzés. Ugyanakkor ez a terület az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik.

Az API-adatoknak a határigazgatás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozó közös szabályok iránti igény – Írország sajátos helyzetének sérelme nélkül – mindenekelőtt a schengeni térség létrehozásához és a személyek külső határokon történő átlépésére vonatkozó közös szabályok megállapításához, különösen a Schengeni határellenőrzési kódexhez 17 kapcsolódik. Ebben az összefüggésben az egyik tagállam döntései más tagállamokat is érintenek, ezért ezen a területen közös és egyértelmű szabályokra és operatív gyakorlatokra van szükség. A külső határok hatékony és eredményes ellenőrzése a schengeni térség egészére kiterjedő koherens megközelítést igényel, többek között az utazók API-adatok alapján történő előzetes ellenőrzésének lehetősége tekintetében is.

Az API-adatokkal kapcsolatos uniós fellépés szükségességét jelenleg szintén alátámasztják a schengeni külső határok igazgatásával kapcsolatos közelmúltbeli jogalkotási fejlemények, nevezetesen a következők:

A 2019. évi interoperabilitási rendelet 18 lehetővé teszi a külső határokat átlépő személyek szisztematikus ellenőrzését az EU biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési központosított információs rendszereiben rendelkezésre álló valamennyi releváns információ alapján. Az API-adatok uniós szintű központosított továbbítási mechanizmusának létrehozása e koncepció logikus folytatása. Az interoperabilitási rendeletekben foglalt koncepciót követve az API-adatok központosított továbbítása a jövőben azt eredményezheti, hogy ezeket az adatokat az európai keresőportálon keresztül különböző adatbázisok (SIS, Europol-adatok) lekérdezésére használják fel.

A külső határokon az API-adatok használata hatékonyan kiegészítené az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) és a határregisztrációs rendszer (EES) küszöbön álló végrehajtását. Az API-adatok használata továbbra is szükséges lenne a külső határok igazgatásához, mivel azok előzetes tájékoztatást nyújtanak a határőröknek arról, hogy adott utazó ténylegesen felszállt-e a repülőgépre, és be kíván-e lépni a schengeni térségbe, megkönnyítve ezáltal az utazó külső határokra való megérkezésekor esedékes határforgalom-ellenőrzést.

Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegének és intenzitásának összhangban kell lennie a kezelni kívánt problémával. A jelen jogalkotási kezdeményezésben felvetett problémák mindegyike valamilyen módon uniós szintű jogalkotási intézkedést tesz szükségessé e problémák tagállamok általi hatékony kezelésének elősegítése érdekében, a problémák kezeléséhez szükséges mérték túllépése nélkül.

E javaslat megerősíti az API-adatoknak a külső határok igazgatása és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozó jogi keretet. Megerősíti az API-adatok szerepét a külső határokon végzett előzetes utasellenőrzést javító eszközként, így nemcsak maguk az ellenőrzések eredményességéhez és hatékonyságához járul hozzá, hanem az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez is, különösen a határokon átnyúló légi közlekedéssel és a légi fuvarozók ezzel kapcsolatos felelősségeivel összefüggésben. A nemzetközi szabványokkal és ajánlott gyakorlatokkal összhangban ez a javaslat a benne meghatározottak szerint az Unióba érkező valamennyi légi járatra vonatkozóan előírja a légi fuvarozók számára az API-adatok gyűjtését és továbbítását. Az e javaslatban előírt kötelezettségek az e cél eléréséhez szükséges mértékre korlátozódnak. Konkrétabban, a javaslat egyértelmű szabályokat állapít meg többek között arra vonatkozóan, hogy mi minősül API-adatnak, a légi fuvarozóknak mely légi járatok esetében kell API-adatokat gyűjteniük és azokat miként kell továbbítaniuk. Ez a javaslat rendelet útján következetes megközelítést biztosít az API-adatoknak a külső határok igazgatása és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő felhasználására vonatkozóan. Az API-követelmények tagállamok közötti szabványosítása hozzájárul a jogbiztonság és az előreláthatóság fokozásához, és ezáltal a légi fuvarozók megfelelésének javításához is.

Az arányosságot a rendeletjavaslat több eleme is biztosítja, mint például az érkező járatokra való korlátozás, az automatizált eszközök használatára vonatkozó követelmény célzott, kizárólag bizonyos API-adatok tekintetében történő alkalmazása, valamint az API-adatok kezelésének módjára és céljára vonatkozó biztosítékok.

A javasolt rendelet egy olyan útválasztó létrehozását irányozza elő, amely a nemzetközi ajánlásokkal összhangban a tagállamok és a légi fuvarozók közötti egyedüli kapcsolódási pontként szolgálna, és uniós megközelítést határoz meg az API-adatok gyűjtésére és továbbítására vonatkozóan. Az API-adatok útválasztón keresztül történő továbbítása csökkenti a légi közlekedési ágazatra háruló költségeket, és biztosítaná, hogy a határőrök gyorsan és zökkenőmentesen hozzáférjenek az alapos határforgalom-ellenőrzés során szükséges API-adatokhoz. Ez a megközelítés drasztikusan csökkenti a tagállamok által létesítendő és karbantartandó kapcsolatok számát. Ez pedig a légi fuvarozók számára egyszerűsíti a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokkal való kapcsolatok fenntartását, és méretgazdaságosságot eredményez. Az útválasztó kialakításáért, fejlesztéséért, tárhelyszolgáltatásáért és műszaki igazgatásáért egy uniós ügynökség, nevezetesen az eu-LISA lesz felelős. Az API-adatok útválasztón keresztül történő továbbítása elősegíti a légi járatok nyomon követését, ezáltal csökkenti annak valószínűségét, hogy egy légi fuvarozó nem tett eleget az e javaslatban előírt, API-adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus rendelet. Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatban szereplő értékelés szerint, valamint tekintettel arra, hogy a javasolt intézkedéseket közvetlenül és egységesen kell alkalmazni a tagállamokban, a rendelet a megfelelő jogi eszköz.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése

Az API-irányelv értékelése 19 megállapította, hogy az API-adatok gyűjtésének és a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak történő továbbításának indokai az irányelv hatálybalépése után 15 évvel továbbra is érvényesek. Az irányelv jelenlegi célkitűzései – nevezetesen a határellenőrzés igazgatásának javítása, amely az irreguláris migráció elleni küzdelemhez is hozzájárulhat – továbbra is nagymértékben megfelelnek az érintett érdekelt felek és a szélesebb társadalom igényeinek. Emellett az API-adatok gyűjtése és továbbítása a jogszerű utazás megkönnyítése szempontjából is relevánsnak bizonyult.

Az értékelés megállapította, hogy az irányelv végrehajtása terén a harmonizáció hiánya visszaveti a hatékonyságot és a koherenciát. Az irányelv által előírt minimumkövetelmények eredményeként az API-rendszerek végrehajtása, valamint az API-adatok tényleges felhasználása széttagolt képet mutat. Ezen túlmenően az API-adatok bűnüldözési célú felhasználásáról a tagállamok maguk dönthetnek 20 – anélkül, hogy az irányelv egyértelműen meghatározná e célt és lefektetné a vonatkozó keretet –, ami a nemzeti szintű végrehajtás szétforgácsolódását eredményezte. Az értékelés más uniós eszközök tekintetében is ellentmondásokat tárt fel, amelyek a gyakorlatban működési kihívásokhoz vezetnek, valamint bizonytalanságot okoznak az érdekelt felek, különösen az érintettek számára. A személyes adatok védelmére vonatkozóan az API-irányelvben foglalt követelmények nincsenek teljes mértékben összhangban az e területen bekövetkezett legújabb fejleményekkel. Emellett az API-irányelv nem áll maradéktalan összhangban az utasinformációkra vonatkozó nemzetközi szabályozási kerettel, különösen az adatmezők és az adattovábbítási szabványok tekintetében.

Az értékelés számos hiányosságra mutatott rá az API-irányelvvel kapcsolatban, nevezetesen i. a szabványosítás és harmonizáció hiányára, ii. bizonyos adatvédelmi biztosítékok hiányára, valamint iii. az uniós szintű legújabb szakpolitikai és jogi fejleményekhez való egyértelmű igazodás hiányára. Ezek az elemek gyengítik az irányelv hatását, terhet rónak az érdekelt felekre, és bizonyos szintű jogbizonytalanságot teremtenek mind az API-adatokat gyűjtő és továbbító légi fuvarozók, mind az ilyen adatokat fogadó és tovább kezelő határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok, végső soron pedig az utasok számára is.

Az értékelés megállapításai alátámasztották a hatásvizsgálat és e javaslat elkészítését.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E javaslat elkészítése során széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel, köztük a tagállami hatóságokkal (határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok, utasadat-információs egységek), a közlekedési ágazat képviselőivel és az egyes légi fuvarozókkal. Az uniós ügynökségek – például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) – szintén hozzájárulást nyújtottak megbízatásukkal és szakértelmükkel összhangban. A kezdeményezés emellett figyelembe veszi az API-irányelv értékelése 21 keretében 2019 végén folytatott nyilvános konzultáció során kapott véleményeket és visszajelzéseket is.

A javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat elkészítésével kapcsolatos konzultációs tevékenységek során az érdekelt felek különböző módokon adhattak visszajelzést. E tevékenységek közé tartozott konkrétan egy bevezető hatásvizsgálat, egy külső alátámasztó tanulmány és egy sor szakmai munkaértekezlet.

A bevezető hatásvizsgálatra vonatkozó véleménynyilvánítási időszak 2020. június 5-étől 2020. augusztus 14-ig tartott. Összesen hét hozzászólás érkezett, amelyek a jövőbeli API-irányelv hatályának kiterjesztésével, az adatminőséggel, a szankciókkal, az API- és a PNR-adatok kapcsolatával, valamint a személyes adatok védelmével foglalkoztak 22 .

A külső alátámasztó tanulmány másodelemzés, interjúk, valamint tematikus szakértőkkel folytatott felmérések alapján készült, amelyek a jogszerű utazást megkönnyítő, az uniós információs rendszerek interoperabilitásával, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós követelményekkel, valamint más meglévő uniós eszközökkel és nemzetközi normákkal összhangban lévő, egyértelmű szabályokon alapuló lehetséges intézkedéseket vizsgáltak meg az API-adatok feldolgozására vonatkozóan.

A Bizottság szolgálatai emellett egy sor célzott szakmai munkaértekezletet is szerveztek a tagállamok és a schengeni társult országok szakértőinek részvételével. E munkaértekezletek célja az volt, hogy fórumot biztosítsanak az azon lehetőségekről folytatott szakértői eszmecseréhez, amelyek az API jövőbeli keretének megerősítésére irányulnak a határigazgatás, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem céljából.

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat részletesebben ismerteti az érdekelt felekkel folytatott konzultációt (2. melléklet).

Hatásvizsgálat

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban a Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amelyet a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 23 ismertet. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. szeptember 28-i ülésén megvizsgálta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2022. szeptember 30-án kedvező véleményt adott.

Tekintettel az API-adatok gyűjtésével és továbbításával kapcsolatban azonosított problémákra, a hatásvizsgálat értékelte az API-adatok fent említett célokból történő gyűjtésének hatókörére vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket, valamint az API-adatok minőségének javítását szolgáló eszközökre vonatkozó lehetőségeket. Ami az API-adatoknak a külső határok igazgatása és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtését illeti, a hatásvizsgálat mérlegelte az API-adatok gyűjtését egyrészt a schengeni térségen kívülről érkező összes légi járat, másrészt a schengeni térségen kívülről érkező, illetve oda induló összes járat tekintetében. A hatásvizsgálat emellett áttekintette az API-adatok minőségének javítására vonatkozó lehetőségeket is: az API-adatok automatizált és manuális eszközökkel történő gyűjtését, illetve az API-adatok kizárólag automatizált eszközökkel történő gyűjtését.

Mivel a teljes API-adatkészlet létrehozására akkor kerül sor, amikor az utasok már a repülőgép fedélzetén tartózkodnak, a határőrök csak az utazók kiléptetésének fizikai ellenőrzését és útlevelének vizsgálatát követően kapnák meg az API-adatokat, vagyis túl későn ahhoz, hogy az elősegítse munkájukat, ezért az API-adatoknak az összes releváns érkező és induló járat tekintetében történő gyűjtése nem képezi részét az előnyben részesített lehetőségnek.

A hatásvizsgálat megállapításai alapján az említett célokra szolgáló API-eszközre vonatkozó előnyben részesített lehetőség magában foglalja az API-adatoknak az összes releváns érkező járat tekintetében történő gyűjtését, aminek keretében a légi fuvarozók bizonyos API-adatokat kizárólag automatizált módon gyűjtenek. E lehetőségek kombinációja javítaná a tagállamok azon képességét, hogy az API-adatokat a légi utasoknak a külső határokra való megérkezésük előtti hatékony és eredményes előzetes ellenőrzésére használják. Az API-adatok gyűjtésére és továbbítására vonatkozó követelmények szabványosítása növelné a légi közlekedési ágazat szabályoknak való megfelelését, mivel minden tagállamban ugyanazokat a követelményeket kellene teljesíteni. A megbízhatóbb és ellenőrzött API-adatok – köztük az automatizált eszközökkel gyűjtött API-adatok – lehetővé tennék a magas kockázatot jelentő utasok azonosítását, érkezéskor pedig segítenének csökkenteni a külső határokon végzett ellenőrzésekre és a beléptetés engedélyezésére fordított időt. A javaslat összhangban van az európai klímarendeletben 24 meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint az Unió 2030-ra és 2040-re vonatkozó célkitűzéseivel.

A hatásvizsgálat olyan lehetőségeket is megvizsgált – és elvetett –, mint például az API-adatok gyűjtése más közlekedési eszközök, például tengeri, vasúti és autóbuszos fuvarozók tekintetében. A hatásvizsgálat megállapította, hogy már léteznek olyan uniós és nemzetközi szabályok, amelyek értelmében a tengeri fuvarozóknak előzetesen továbbítaniuk kell az utasinformációkat a bejövő és kimenő útvonalak mentén elhelyezkedő tagállamok határforgalom-ellenőrzést végző hatóságainak. A tengeri fuvarozók esetében ezért az API-adatok továbbítására vonatkozó további uniós kötelezettség előírása felesleges lenne. A légi közlekedési ágazathoz képest az utasadatok gyűjtése nagyobb kihívást jelent a szárazföldi, például a vasúti vagy az autóbuszos fuvarozók számára (az utasfelvételi eljárások hiánya, illetve a névre szóló jegyek szisztematikus kiállításának hiánya miatt), és jelentős beruházásokat igényelne a fuvarozók fizikai infrastruktúrája terén, ami messzemenő következményekkel járna gazdasági modelljükre és az utasokra nézve. E rendeletjavaslat kapcsán a Bizottság e szempontok figyelmen kívül hagyása mellett döntött, ami nem érinti egyes tagállamok azon gyakorlatát, hogy a vasúti járatok tekintetében a nemzeti jog alapján bekérik az utasadatokat, feltéve, hogy ezt az uniós joggal összhangban teszik.

Alapvető jogok és a személyes adatok védelme

Ez a kezdeményezés az utazók személyes adatainak kezelését irányozza elő, ezért korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 8. cikkében és az EUMSZ 16. cikkében biztosított, a személyes adatok védelméhez való alapvető jog gyakorlását. Amint azt az Európai Unió Bírósága (EUB) hangsúlyozta 25 , a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, ugyanakkor bármilyen korlátozását a társadalomban betöltött funkciójával összefüggésben kell figyelembe venni, és a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően kell végrehajtani 26 . A személyes adatok védelme szorosan kapcsolódik a magánélet tiszteletben tartásához való joghoz is, amely részét képezi a Charta 7. cikke által védett magán- és családi élethez való jognak.

A légi fuvarozók azon kötelezettsége, hogy gyűjtsék a külső határokat átlépő valamennyi utazóra vonatkozó API-adatokat, majd azokat az útválasztón keresztül továbbítsák a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak, megfelel annak a célkitűzésnek, miszerint elő kell segíteni a tagállamokba belépő valamennyi utazó külső határokon történő előzetes ellenőrzésének hatékony és eredményes elvégzését, így egyúttal az illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó célkitűzéshez is hozzájárul. A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok nem fognak döntéseket hozni kizárólag az API-adatok alapján, ez a javaslat mindazonáltal lehetővé teszi számukra, hogy előzetesen megszervezzék tevékenységeiket, és megkönnyítsék a jóhiszemű utasok belépését, illetve a többi utas kiszűrését. A fent említett alapvető jogokba való beavatkozás az említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, különösen azáltal, hogy a személyazonosító adatok gyűjtése az utazók úti okmányában szereplő információkra korlátozódik, valamint az adatkezelés mértéke – így a személyes adatok megőrzésének időtartama is – a szükséges minimumra korlátozódik.

A személyes adatok védelme szempontjából további kockázatokhoz vezethet, ha a légi fuvarozók kötelesek automatizált eszközökkel gyűjteni az utasokra vonatkozó API-adatokat. Ezen kockázatok korlátozása és enyhítése azonban biztosított. Először is, a követelmény csak bizonyos API-adatokra vonatkozik, amelyek esetében az automatizált eszközöket felelősségteljesen kell használni az utazók okmányaiban szereplő, géppel olvasható adatok tekintetében. Másodszor, a javasolt rendelet a használandó automatizált eszközökre vonatkozó követelményeket tartalmaz, amelyeket egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletesebben ki kell fejteni. Végezetül a javasolt rendelet több biztosítékot is előirányoz, például a naplózást, a személyes adatok védelmére vonatkozó egyedi szabályokat és a hatékony felügyeletet.

Ez a javaslat kiegészítő és egyedi biztosítékokat is tartalmaz a Chartának való megfelelés biztosítása érdekében, többek között a személyes adatok kezelésének biztonsága, a törlés és a célhoz kötöttség, valamint az utazók tájékoztatáshoz való joga tekintetében.

Továbbá, bár a javasolt rendelet – a célhoz kötöttség elvének való megfelelést biztosító rendelkezésen kívül – nem szabályozná a rendelet szerint kapott API-adatoknak a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok általi felhasználását, mivel ez már más jogszabályok (a Schengeni határellenőrzési kódex, a személyes adatok védelméről szóló jogszabály, a Charta) hatálya alá tartozik, az egyértelműség kedvéért a preambulumbekezdések emlékeztetnek arra, hogy az ilyen felhasználás nem vezethet semmilyen, a Charta 21. cikke által tiltott hátrányos megkülönböztetéshez.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az API-adatoknak a külső határok ellenőrzésének megkönnyítése érdekében történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozó jelen jogalkotási kezdeményezés hatással lenne az eu-LISA és a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes tagállami hatóságok költségvetési és személyzeti igényeire.

Az eu-LISA esetében a becslések szerint az útválasztó létrehozásához mintegy 45 millió EUR további költségvetésre (a jelenlegi többéves pénzügyi keretből 33 millió EUR-ra), annak műszaki igazgatásához pedig 2029-től évi 9 millió EUR-ra, valamint mintegy 27 további álláshelyre lenne szükség annak biztosításához, hogy az eu-LISA rendelkezzen az e rendeletjavaslatban és az API-adatoknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról szóló rendeletjavaslatban számára előirányzott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

A tagállamok esetében a becslések szerint a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára szükséges nemzeti rendszerek és infrastruktúrák korszerűsítésére szánt 27 millió EUR (a jelenlegi többéves pénzügyi keretből 8 millió EUR), azok karbantartására pedig 2028-tól kezdődően fokozatosan évi 5 millió EUR-ig terjedő összeg jogosult lehet a Határigazgatási és Vízumeszközből 27 való visszatérítésre. Minden ilyen támogatási jogosultságot végső soron az említett alapokra irányadó szabályokkal, valamint a javasolt rendeletben foglalt, költségekre vonatkozó szabályokkal összhangban kell meghatározni.

Tekintettel az e rendeletjavaslat és az API-adatoknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról szóló rendeletjavaslat közötti szoros kapcsolatra – különösen az API-adatok útválasztónak történő továbbítását illetően –, a két javaslathoz azonos pénzügyi kimutatás tartozik, amely e rendeletjavaslat mellékletében szerepel.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság gondoskodik arról, hogy biztosított legyen a javasolt intézkedések működésének nyomon követése és a fő szakpolitikai célkitűzések fényében történő értékelése. Négy évvel a javasolt rendelet alkalmazásának megkezdése után, majd azt követően négyévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a rendelet végrehajtását és hozzáadott értékét. A jelentés a releváns alapvető jogokra gyakorolt bármely közvetlen vagy közvetett hatásról is beszámol. Megvizsgálja a célkitűzések tekintetében elért eredményeket, valamint az alapul szolgáló indokok folytatólagos helytállóságát és a jövőbeli alternatívákra gyakorolt esetleges hatásokat.

Az API-adatok gyűjtésére vonatkozó előírásnak és az útválasztó bevezetésének a kötelező jellege lehetővé teszi, hogy világosabb képet kapjunk mind az API-adatok légi fuvarozók általi gyűjtéséről és továbbításáról, mind pedig ezt követően az API-adatok tagállamok általi, az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban történő felhasználásáról. Ez az Európai Bizottság számára elősegíti értékelési és végrehajtási feladatainak ellátását azáltal, hogy megbízható statisztikákat bocsát a Bizottság rendelkezésére a továbbított adatok mennyiségéről és azokról a járatokról, amelyekre vonatkozóan API-adatokat kell szolgáltatni.

Változó geometria

Ez a javaslat a külső határokra vonatkozó schengeni vívmányokra épül, és továbbfejleszti azokat annyiban, amennyiben a külső határok átlépésére vonatkozik. Ezért figyelembe kell venni az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvvel, valamint az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvvel kapcsolatos alábbi következményeket.

A javaslat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 28 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz. Konkrétan, Írországnak az e javaslatban történő részvétele az Unió azon kötelezettségével függ össze, hogy továbbfejlessze a schengeni vívmányok illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseit, amelyekben Írország részt vesz. Írország részt vesz a rendeletjavaslatban, különös tekintettel arra, hogy az említett tanácsi határozat 1. cikkének (1) bekezdése hivatkozást tartalmaz a Schengeni Egyezmény végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkére a légi fuvarozók azon külföldiekkel kapcsolatos kötelezettségei tekintetében, akiknek a beléptetését megtagadták, valamint a szükséges úti okmányok külföldiek általi birtoklása tekintetében. Írország a rendeletjavaslat egészében részt vesz.

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a javaslatnak az elfogadásában, és az elfogadást követően az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendeletjavaslat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e javaslatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében ez a rendeletjavaslat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein tekintetében a vonatkozó társulási megállapodások értelmében a rendeletjavaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. fejezet meghatározza e rendelet általános rendelkezéseit, a rendelet tárgyára és hatályára vonatkozó szabályokkal kezdve. Tartalmazza továbbá a fogalommeghatározások felsorolását.

A 2. fejezet meghatározza az API-adatok gyűjtésére és továbbítására vonatkozó rendelkezéseket, nevezetesen az API-adatok légi fuvarozók általi gyűjtésére vonatkozó egyértelmű szabályrendszert, illetve az API-adatok útválasztónak történő továbbítására, az API-adatok határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok általi kezelésére, valamint az API-adatok légi fuvarozók és az említett hatóságok általi tárolására és törlésére vonatkozó szabályokat.

A 3. fejezet az API-adatok útválasztón keresztül történő továbbítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Konkrétabban, rendelkezik az útválasztó főbb jellemzőinek leírásáról, az útválasztó használatára vonatkozó szabályokról, az API-adatoknak az útválasztóból az illetékes határőrizeti hatóságoknak történő továbbítására vonatkozó eljárásról, az API-adatoknak az útválasztóból való törléséről, a naplózásról, valamint az útválasztó használatának részleges vagy teljes műszaki kivitelezhetetlensége esetén követendő eljárásokról. 

A 4. fejezet a személyes adatok védelmére vonatkozó egyedi rendelkezéseket tartalmaz. Konkrétabban, meghatározza, hogy kik az adatkezelők és az adatfeldolgozók a személyes adatnak minősülő API-adatok e rendelet szerinti kezelése tekintetében. Meghatározza továbbá az eu-LISA által az adatkezelés biztonságának biztosítása érdekében az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseivel összhangban végrehajtandó intézkedéseket. Meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a légi fuvarozóknak és a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az e rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek és az ellenőrzésekre vonatkozó szabályoknak való megfelelés önellenőrzését.

Az 5. fejezet az útválasztóval kapcsolatos egyes konkrét kérdéseket szabályoz. Tartalmazza a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és a légi fuvarozók útválasztóhoz való kapcsolódására vonatkozó követelményeket. Meghatározza továbbá az eu-LISA feladatait az útválasztó kialakításával és fejlesztésével, tárhelyszolgáltatásával és műszaki igazgatásával, valamint a kapcsolódó egyéb támogatási tevékenységekkel összefüggésben. A fejezet emellett rendelkezéseket tartalmaz az eu-LISA és a tagállamok e rendelet alapján felmerülő költségeire vonatkozóan, különös tekintettel a tagállamok útválasztóval való kapcsolatára és integrációjára. Emellett rendelkezéseket állapít meg az útválasztó megkárosításáért való felelősségre, az útválasztó működésbe lépésére, valamint arra a lehetőségre vonatkozóan, hogy a légi fuvarozók bizonyos feltételek mellett önkéntesen használhassák az útválasztót.

A 6. fejezet rendelkezéseket tartalmaz a felügyeletről, a légi fuvarozókkal szemben az e rendeletben meghatározott kötelezettségeik be nem tartása esetén alkalmazandó lehetséges szankciókról, az eu-LISA által végzett statisztikai jelentéstételre vonatkozó szabályokról, valamint a Bizottság által készítendő gyakorlati kézikönyvről.

A 7. fejezet az egyéb uniós jogi aktusokra gyakorolt hatásokat szabályozza. Konkrétabban, tartalmazza a 2004/82/EK irányelv hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az egyéb hatályos jogi eszközök, nevezetesen az (EU) 2018/1726 rendelet 29 és az (EU) 2019/817 rendelet 30 szükséges módosításait.

A 8. fejezet e rendelet záró rendelkezéseit tartalmazza, amelyek a felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok elfogadására, e rendelet nyomon követésére és értékelésére, valamint hatálybalépésére és alkalmazására vonatkoznak.

2022/0424 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról, valamint a 2004/82/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 31 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A személyek külső határokon történő ellenőrzése jelentősen hozzájárul az Unió, a tagállamok és az uniós polgárok hosszú távú biztonságának garantálásához, és mint ilyen, továbbra is fontos biztosíték, különösen a belső határellenőrzés nélküli térségben (a továbbiakban: schengeni térség). A külső határok hatékony és eredményes – adott esetben különösen az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 összhangban végzett – ellenőrzése segíti az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, és megelőzi a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, népegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket.

(2)Az utazók érkezését megelőzően továbbított utasadatok és járatinformációk – vagyis az előzetes utasinformációs adatok (a továbbiakban: API-adatok) – használata hozzájárul a határátlépési eljárás során szükséges ellenőrzések elvégzésének felgyorsításához. E rendelet alkalmazásában ez az eljárás konkrétabban az egyrészről egy harmadik ország vagy e rendeletben részt nem vevő tagállam, másrészről az e rendeletben részt vevő valamely tagállam közötti határátlépésre vonatkozik. Az adatok ilyen felhasználása megerősíti az említett külső határokon végzett ellenőrzést azáltal, hogy elegendő időt biztosít valamennyi utazó részletes és átfogó ellenőrzésére anélkül, hogy aránytalan negatív hatást gyakorolna a jóhiszeműen utazó személyekre. Ezért a külső határokon végzett ellenőrzés eredményessége és hatékonysága érdekében megfelelő jogi keretet kell létrehozni, amely biztosítja, hogy az ilyen külső határátkelőhelyeken határforgalom-ellenőrzést végző illetékes tagállami hatóságok az utazók érkezése előtt hozzáférjenek az API-adatokhoz.

(3)Az API-adatokra vonatkozó meglévő jogi keret – amely a 2004/82/EK tanácsi irányelvből 33 és az azt átültető nemzeti jogból áll – fontosnak bizonyult a határellenőrzés javítása szempontjából, mivel létrehozott egy keretet, amely szerint a tagállamok a területükre szállított utasokra vonatkozó API-adatok továbbítására vonatkozó kötelezettségeket írhatnak elő a légi fuvarozók számára. Nemzeti szinten azonban továbbra is eltérések tapasztalhatók. Különösen, az API-adatokat nem kérik szisztematikusan a légi fuvarozóktól, és a légi fuvarozóknak eltérő követelményeket kell teljesíteniük a gyűjtendő információk típusa és az API-adatok határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak való továbbítására vonatkozó feltételek tekintetében. Ezek az eltérések nem csupán a légi fuvarozóknak okoznak szükségtelen költségeket és bonyodalmakat, hanem a külső határokra érkező személyek hatékony és eredményes előzetes ellenőrzését is hátráltatják.

(4)A meglévő jogi keretet ezért naprakésszé kell tenni és fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy az API-adatoknak a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának és eredményességének javítása és megkönnyítése, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozó szabályok egyértelműek, harmonizáltak és hatékonyak legyenek.

(5)Annak érdekében, hogy nemzetközi szinten a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen a következetes megközelítés, és tekintettel az ezen a szinten alkalmazandó, az API-adatok gyűjtésére vonatkozó szabályokra, az e rendelettel létrehozott aktualizált jogi keretnek figyelembe kell vennie a légiközlekedési ágazat bevonásával, valamint a Vámigazgatások Világszervezete, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet előzetes utasinformációkra vonatkozó iránymutatásai keretében nemzetközileg elfogadott vonatkozó gyakorlatokat.

(6)Az API-adatok gyűjtése és továbbítása érinti az egyének magánélethez való jogát, és személyes adatok kezelésével jár. Az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) összhangban az alapvető jogok – különösen a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog – teljes körű tiszteletben tartása érdekében megfelelő korlátozásokat és biztosítékokat kell előírni. Konkrétan, az API-adatok és különösen a személyes adatnak minősülő API-adatok bármilyen kezelésének az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges és azzal arányos mértékre kell korlátozódnia. Biztosítani kell továbbá, hogy az e rendelet alapján gyűjtött és továbbított API-adatok ne vezessenek a Charta által tiltott hátrányos megkülönböztetés semmilyen formájához.

(7)Célkitűzéseinek elérése érdekében ezt a rendeletet a benne meghatározottak szerint az Unióba irányuló légi járatokat üzemeltető valamennyi légi fuvarozóra alkalmazni kell, mind a menetrend szerinti, mind a nem menetrend szerinti járatok tekintetében, függetlenül a szóban forgó légi járatokat üzemeltető légi fuvarozók székhelyének hollététől.

(8)A hatékonyság és a jogbiztonság érdekében egyértelműen és kimerítően fel kell sorolni azokat az információkat, amelyek együttesen alkotják az e rendelet alapján gyűjtendő, majd továbbítandó API-adatokat, feltüntetve mind az egyes utazókra vonatkozó információkat, mind pedig az adott utazó légi járatára vonatkozó információkat. Ezeknek a járatinformációknak az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi esetben ki kell terjedniük az érintett tagállam területére való belépés helye szerinti határátkelőhelyre vonatkozó információkra, de ezeket az információkat csak az (EU) [API bűnüldözés] rendeletben előírt esetekben kell gyűjteni, tehát akkor nem, ha az API-adatok EU-n belüli légi járatokra vonatkoznak.

(9)A rugalmasság és az innováció lehetővé tétele érdekében elvileg az egyes légi fuvarozókra kell bízni annak meghatározását, hogy miként teljesítik az e rendeletben meghatározott, az API-adatok gyűjtésére vonatkozó kötelezettségeiket. Tekintettel azonban arra, hogy léteznek olyan megfelelő technológiai megoldások, amelyek lehetővé teszik bizonyos API-adatok automatikus gyűjtését, és egyúttal biztosítják, hogy az érintett API-adatok pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek, valamint figyelembe véve az ilyen technológia használatának előnyeit az eredményesség és a hatékonyság szempontjából, a légi fuvarozók számára elő kell írni, hogy a szóban forgó API-adatokat automatizált eszközökkel, az úti okmány géppel olvasható adataiból származó információk leolvasásával gyűjtsék.

(10)Az automatizált eszközök lehetővé teszik az utazók számára, hogy az online utasfelvételi eljárás során maguk adjanak meg bizonyos API-adatokat. Ilyen eszköz lehet például az utazók okostelefonján, számítógépén vagy webkameráján elhelyezett biztonságos alkalmazás, amely képes leolvasni az úti okmány géppel olvasható adatait. Amennyiben az utasok nem vették igénybe az online utasfelvételt, a légi fuvarozóknak a gyakorlatban lehetővé kell tenniük számukra, hogy a repülőtéri utasfelvétel során egy önkiszolgáló terminál vagy a légitársaság utasfelvételt végző személyzete segítségével adják meg a releváns, géppel olvasható API-adatokat.

(11)Az egyértelműség és a jogbiztonság növelése, valamint az adatminőség és az automatizált eszközök felelősségteljes használatának előmozdítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni azon műszaki követelmények és eljárási szabályok elfogadására, amelyeket a légi fuvarozóknak a géppel olvasható API-adatok e rendelet szerinti gyűjtését szolgáló automatizált eszközök használatával kapcsolatban teljesíteniük kell.

(12)Tekintettel a géppel olvasható API-adatok gyűjtésére szolgáló automatizált eszközök használatával járó előnyökre, valamint az e rendelet alapján elfogadandó vonatkozó műszaki követelményekből eredő egyértelműségre, egyértelművé kell tenni, hogy azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek úgy döntenek, hogy automatizált eszközöket használnak a 2004//82/EK irányelv értelmében általuk továbbítandó információk gyűjtéséhez, lehetőségük van arra – ám ez nem kötelességük –, hogy elfogadásukat követően alkalmazzák ezeket a követelményeket az automatizált eszközök ilyen használatával kapcsolatban, amennyiben az említett irányelv ezt lehetővé teszi. Az említett előírásoknak a 2004/82/EK irányelv alkalmazásában történő ilyen önkéntes alkalmazása semmilyen módon nem érinti a légi fuvarozók és a tagállamok ezen irányelv szerinti kötelezettségeit.

(13)Annak biztosítása érdekében, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok által végzett előzetes ellenőrzés eredményes és hatékony legyen, az említett hatóságoknak továbbított API-adatoknak olyan utazók adatait kell tartalmazniuk, akik ténylegesen át fogják lépni a külső határokat, azaz azon utazók adatait, akik ténylegesen a légi jármű fedélzetén tartózkodnak. Ezért a légi fuvarozóknak közvetlenül a járatzárás után kell továbbítaniuk az API-adatokat. Ezenkívül az API-adatok segítenek a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak megkülönböztetni a jogszerű utazókat azoktól az utazóktól, akik esetleg kiemelt figyelmet érdemelnek és ezért alaposabb ellenőrzést igényelhetnek, ami további koordinációt és az érkezéskor meghozandó nyomonkövetési intézkedések előkészítését tenné szükségessé. Ez előfordulhat például váratlan mennyiségű, kiemelt figyelmet érdemlő utazó esetén, akiknek a határokon végzett fizikai ellenőrzése hátrányosan érintheti a határforgalom-ellenőrzést és a határon való várakozási időt más jogszerű utazók számára. Annak érdekében, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok előkészíthessék a határon lefolytatandó megfelelő és arányos intézkedéseket – például a személyzet ideiglenes megerősítése vagy átcsoportosítása révén, különösen olyan légi járatok esetében, ahol a járatzárás és a külső határokra való érkezés közötti idő nem elegendő ahhoz, hogy az illetékes határőrizeti hatóságok előkészíthessék a legmegfelelőbb válaszintézkedést –, az API-adatokat a beszállás előtt, az egyes utazók utasfelvételekor is továbbítani kell.

(14)A légi fuvarozókra alkalmazandó azon műszaki követelmények egyértelművé tétele érdekében, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az e rendelet alapján általuk gyűjtött API-adatokat biztonságosan, hatékonyan és gyorsan továbbítsák az útválasztónak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az ilyen adattovábbítás esetén használandó közös protokollokra és támogatott adatformátumokra vonatkozó előírásokat. 

(15)A visszaélések kockázatának elkerülése érdekében és a célhoz kötöttség elvével összhangban a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak kifejezetten meg kell tiltani azt, hogy az e rendelet alapján kapott API-adatokat a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának és eredményességének javításától és megkönnyítésétől, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelemtől eltérő célból kezeljék.

(16)Annak biztosítása érdekében, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen valamennyi utazó – köztük a nagy távolságon közlekedő, illetve a csatlakozó járatokon utazók – hatékony előzetes ellenőrzésére, valamint elegendő idő álljon rendelkezésre annak biztosítására, hogy a légi fuvarozók által gyűjtött és továbbított API-adatok hiánytalanok, pontosak és naprakészek legyenek, és szükség esetén további pontosítások, helyesbítések vagy kiegészítések kérésére a légi fuvarozóktól, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak az e rendelet alapján kapott API-adatokat egy meghatározott ideig kell tárolniuk, amely az e célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik. Hasonlóképpen, ahhoz, hogy válaszolni tudjanak az ilyen kérelmekre, a légi fuvarozóknak ugyanaddig a meghatározott és feltétlenül szükséges ideig kell tárolniuk az e rendelet alapján általuk továbbított API-adatokat.

(17)Annak elkerülése érdekében, hogy a légi fuvarozóknak több kapcsolatot kelljen létesíteniük és fenntartaniuk a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes tagállami hatóságokkal az e rendelet alapján gyűjtött API-adatok továbbítása céljából, valamint a kapcsolódó hatékonysági problémák és biztonsági kockázatok megelőzése érdekében, rendelkezni kell egy uniós szinten létrehozott és üzemeltetett egyedüli útválasztóról, amely az említett adattovábbítás kapcsolódási és elosztási pontjaként szolgál. A hatékonyság és a költséghatékonyság érdekében az útválasztónak – a műszaki szempontból lehetséges legnagyobb mértékben, valamint az e rendeletben és az (EU) [API bűnüldözés] rendeletben foglalt szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett – az uniós jog alapján létrehozott más releváns rendszerek műszaki komponenseire kell támaszkodnia.

(18)Az útválasztónak automatizált módon kell továbbítania az API-adatokat a határforgalom-ellenőrzést végző érintett illetékes hatóságoknak, amelyeket a szóban forgó API-adatokban szereplő, a tagállam területére való belépés helye szerinti határátkelőhely alapján kell meghatározni. Az elosztási folyamat megkönnyítése érdekében minden tagállamnak meg kell jelölnie, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző mely hatóságok illetékesek az útválasztó által továbbított API-adatok fogadásában. E rendelet megfelelő működésének biztosítása és az átláthatóság érdekében ezt az információt nyilvánosságra kell hozni.

(19)Az útválasztó kizárólag arra szolgálhat, hogy megkönnyítse az API-adatoknak a légi fuvarozóktól e rendelettel összhangban a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok, valamint az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összhangban az utasadat-információs egységek számára történő továbbítását, és nem válhat az API-adatok adattárává. Ezért, valamint a jogosulatlan hozzáférés vagy más visszaélés kockázatának minimalizálása érdekében és az adattakarékosság elvével összhangban az API-adatok útválasztóban való tárolásának a továbbítással kapcsolatos műszaki célokból feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia, és az API-adatokat azonnal, véglegesen és automatizált módon törölni kell az útválasztóból abban a pillanatban, amikor a továbbítás befejeződött, vagy adott esetben az (EU) [API bűnüldözés] rendelet értelmében az API-adatokat egyáltalán nem kell továbbítani.

(20)Az API-adatok útválasztóból történő, megfelelően működő továbbításának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy részletes műszaki és eljárási szabályokat állapítson meg az ilyen adattovábbításra vonatkozóan. E szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a továbbítás biztonságos, hatékony és gyors legyen, és az utasok utazására és a légi fuvarozókra gyakorolt hatása ne lépje túl a szükséges mértéket.

(21)Annak érdekében, hogy a légi fuvarozók a lehető leghamarabb részesülhessenek az eu-LISA által e rendelettel összhangban kifejlesztendő útválasztó használata által kínált előnyökből, és tapasztalatot szerezhessenek annak használata terén, a légi fuvarozók számára lehetővé kell tenni – nem kötelező jelleggel –, hogy egy átmeneti időszakban az útválasztót használva továbbítsák a 2004/82/EK irányelv értelmében általuk továbbítandó információkat. Az átmeneti időszak az útválasztó működésbe lépésének időpontjában veszi kezdetét, és az említett irányelv szerinti kötelezettségek alkalmazásának megszűnésekor ér véget. Annak biztosítása érdekében, hogy az útválasztó ilyen önkéntes használata felelős módon történjen, a légi fuvarozó kérésére fel kell kérni az információt a későbbiekben fogadó illetékes hatóságot, hogy – miután adott esetben elvégezte a szükséges ellenőrzéseket és megszerezte a szükséges biztosítékokat – adjon írásbeli hozzájárulást. Hasonlóképpen, annak elkerülése érdekében, hogy a légi fuvarozók ismételten megkezdjék, majd megszakítsák az útválasztó használatát, amennyiben egy légi fuvarozó önkéntes alapon megkezdi a használatot, azt folytatni kell, kivéve, ha az információk érintett illetékes hatósághoz történő továbbításának megszakítását objektív okok indokolják, például ha nyilvánvalóvá válik, hogy az információk továbbítása nem jogszerűen, biztonságosan, hatékonyan és gyorsan történik. Az útválasztó önkéntes használatára vonatkozó lehetőség megfelelő alkalmazása érdekében – valamennyi érintett fél jogainak és érdekeinek kellő figyelembevételével – rendelkezni kell a konzultációkra és az információszolgátatásra vonatkozó szükséges szabályokról. Az útválasztónak a 2004/82/EK irányelv alkalmazásában történő ilyen önkéntes, e rendelet szerinti használata semmilyen módon nem érinti a légi fuvarozók és a tagállamok említett irányelv szerinti kötelezettségeit.

(22)Az e rendelet alapján létrehozandó és üzemeltetendő útválasztó várhatóan csökkenteni és egyszerűsíteni fogja az API-adatok továbbításához szükséges műszaki kapcsolatokat, és azokat légi fuvarozónként és határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságonként egyetlen kapcsolatra korlátozza. Ezért ez a rendelet arra kötelezi a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat és a légi fuvarozókat, hogy hozzanak létre ilyen kapcsolatot és valósítsák meg a szükséges integrációt az útválasztóval annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott, az API-adatok továbbítására szolgáló rendszer megfelelően működjön. E kötelezettségek érvényre juttatása és az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében az említett kötelezettségeket részletes szabályokkal kell kiegészíteni.

(23)Tekintettel a szóban forgó uniós érdekekre, az e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerinti, az útválasztóval összefüggő feladatok ellátása során az eu-LISA-nál felmerülő költségeket az uniós költségvetésből kell fedezni. Ugyanez vonatkozik ez a rendeletben előírtaknak megfelelően és az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban az útválasztóval való kapcsolattal és integrációval összefüggésben a tagállamokban felmerülő megfelelő költségekre is, bizonyos kivételektől eltekintve. Az e kivételek hatálya alá tartozó költségeket az egyes érintett tagállamoknak kell viselniük.

(24)Nem zárható ki, hogy kivételes körülmények között és az e rendelettel összhangban hozott valamennyi észszerű intézkedés ellenére az útválasztó vagy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat és a légi fuvarozókat azzal összekapcsoló rendszerek vagy infrastruktúrák működésében hiba lép fel, ami az útválasztó API-adatok továbbítására való használatának műszaki kivitelezhetetlenségéhez vezet. Tekintettel arra, hogy az útválasztó ekkor nem áll rendelkezésre, és a légi fuvarozóknak nem lesz észszerű lehetőségük a hiba által érintett API-adatok alternatív módon történő jogszerű, biztonságos, hatékony és gyors továbbítására, a légi fuvarozók azon kötelezettsége, hogy az API-adatokat továbbítsák az útválasztónak, a műszaki kivitelezhetetlenség időtartama alatt nem alkalmazandó. A hiba időtartamának és negatív következményeinek minimalizálása érdekében az érintett feleknek ebben az esetben haladéktalanul tájékoztatniuk kell egymást, és haladéktalanul meg kell tenniük a műszaki kivitelezhetetlenség kezeléséhez szükséges valamennyi intézkedést. Tekintettel arra, hogy a már megérkezett légi járatokra vonatkozó API-adatok a határforgalom-ellenőrzés szempontjából nem hasznosak, ilyen esetben nem indokolt a légi fuvarozókat az API-adatok gyűjtésére és tárolására kötelezni. Ez a rendelkezés nem befolyásolja az érintett felek e rendelet szerinti azon kötelezettségeit, hogy biztosítsák az útválasztó, valamint saját vonatkozó rendszerük és infrastruktúrájuk megfelelő működését, sem pedig azt a tényt, hogy a légi fuvarozók szankciókkal sújthatók e kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, ideértve azt az esetet is, amikor indokolatlanul hivatkoznak a szóban forgó rendelkezésre. Az ilyen visszaélések megakadályozása, valamint a felügyelet és szükség esetén a szankciók alkalmazásának megkönnyítése érdekében azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek saját rendszerük és infrastruktúrájuk meghibásodása miatt hivatkoznak erre a rendelkezésre, erről jelentést kell tenniük az illetékes felügyeleti hatóságnak.

(25)A személyes adatok védelméhez való alapvető jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében e rendeletnek azonosítania kell az adatkezelőt és az adatfeldolgozót, és meg kell állapítania az ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat. A hatékony nyomon követés, a személyes adatok megfelelő védelmének biztosítása és a biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében szabályokat kell megállapítani a naplózásra, az adatkezelés biztonságára és az önellenőrzésre vonatkozóan is. Ezeket a rendelkezéseket – amennyiben személyes adatok kezelésével kapcsolatosak – úgy kell érteni, hogy azok kiegészítik a személyes adatok védelméről szóló, általánosan alkalmazandó uniós jogi aktusokat, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 34 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 35 . E rendelet nem érinti azokat a jogi aktusokat, amelyek e rendelet rendelkezéseivel összhangban a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére is alkalmazandók.

(26)Az e rendelet szerinti adatkezelési műveletek – nevezetesen az API-adatok útválasztón keresztüli továbbítása a légi fuvarozóktól a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes tagállami hatóságoknak – különösen azt a célt szolgálják, hogy segítsék e hatóságokat határigazgatási kötelezettségeik és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladataik teljesítésében. Ezért az API-adatokat fogadó, határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak adatkezelőknek kell lenniük a személyes adatnak minősülő API-adatok útválasztón keresztüli továbbítása és ezen adatok útválasztóban való tárolása tekintetében, amennyiben az ilyen adattárolás műszaki okokból szükséges, valamint ezen adatoknak a külső határokon történő határforgalom-ellenőrzés javítása és megkönnyítése céljából történő későbbi felhasználásával járó bármely kezelése tekintetében. A légi fuvarozóknak pedig különálló adatkezelőknek kell lenniük a személyes adatnak minősülő API-adatok e rendeletben számukra kötelezően előírt kezelése tekintetében. Ennek alapján mind a légi fuvarozóknak, mind a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak különálló adatkezelőknek kell lenniük az API-adatok e rendeletben számukra előírt kezelése tekintetében.

(27)Annak biztosítása érdekében, hogy a légi fuvarozók hatékonyan alkalmazzák e rendelet szabályait, rendelkezni kell az e szabályok felügyeletével megbízott nemzeti hatóságok kijelöléséről és felhatalmazásáról. Az e rendeletben az ilyen felügyeletre – többek között a szükség esetén alkalmazandó szankciókra – vonatkozóan megállapított szabályok nem érinthetik az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóságok feladatait és hatásköreit, többek között a személyes adatok e rendelet szerinti kezelése tekintetében sem.

(28)A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, köztük pénzügyi szankciókat kell előírniuk azon légi fuvarozókkal szemben, amelyek nem teljesítik az API-adatok gyűjtésével és továbbításával kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségeiket.

(29)Mivel ez a rendelet új szabályok megállapítását írja elő az API-adatoknak a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának és eredményességének javítása és megkönnyítése céljából a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok által történő gyűjtésére és továbbítására vonatkozóan, a 2004/82/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(30)Mivel az útválasztó kialakítása, fejlesztése, tárhelyszolgáltatása és műszaki igazgatása az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 létrehozott eu-LISA felelőssége lesz, módosítani kell az említett rendeletet, hogy az eu-LISA feladatai kiegészüljenek ezzel a feladattal. Az útválasztó jelentéseinek és statisztikáinak a jelentések és statisztikák közös adattárában történő tárolása érdekében módosítani kell az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 37 .

(31)A géppel olvasható API-adatok gyűjtésére szolgáló automatizált eszközökre vonatkozó műszaki követelményekkel és működési szabályokkal, az API-adatok légi fuvarozók általi továbbításakor használandó közös protokollokkal és formátumokkal, az API-adatoknak az útválasztóból a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és az utasadat-információs egységek részére történő továbbítására vonatkozó műszaki és eljárási szabályokkal, valamint az utasadat-információs egységek és a légi fuvarozók útválasztóval való kapcsolatával és integrációjával kapcsolatos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 5., 6., 11., 20. és 21. cikk tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 38 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)Az e rendelet végrehajtására, nevezetesen az útválasztó működésbe lépésére vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 39 megfelelően kell gyakorolni.

(33)Valamennyi érdekelt fél, különösen a légi fuvarozók és a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára elegendő időt kell biztosítani az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges előkészületek megtételére, figyelembe véve, hogy ezen előkészületek némelyike – például az útválasztóhoz való kapcsolódásra és a vele való integrációra vonatkozó kötelezettségekkel összefüggésben – csak akkor véglegesíthető, ha az útválasztó kialakítási és fejlesztési szakasza befejeződött, és az útválasztó működésbe lépett. Ezért ezt a rendeletet csak egy azt követő megfelelő időponttól kell alkalmazni, hogy az útválasztó a Bizottság által e rendelettel összhangban meghatározott időpontban működésbe lépett.

(34)Ugyanakkor az útválasztó kialakítási és fejlesztési szakaszát mielőbb meg kell kezdeni és be kell fejezni annak érdekében, hogy az útválasztó a lehető leghamarabb működésbe léphessen, ami az e rendeletben előírt vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását is szükségessé teszi. Az automatizált eszközöknek a 2004/82/EK irányelv alkalmazásában történő használatára vonatkozó feltételek alkalmazását illetően az e rendeletben előirányzott pontosítást szintén haladéktalanul meg kell tenni. Ezért az e kérdéseket érintő cikkeket e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. Továbbá annak érdekében, hogy az útválasztó önkéntes használata a lehető leghamarabb lehetővé váljon, az ilyen használatról szóló cikket, valamint az ilyen használat felelősségteljes jellegének biztosításához szükséges egyes egyéb cikkeket a lehető legkorábbi időponttól, azaz az útválasztó működésbe lépésének pillanatától kell alkalmazni.

(35)Ez a rendelet nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy nemzeti jogukban az API-adatoknak az e rendeletben meghatározottaktól eltérő fuvarozóktól való gyűjtésére szolgáló rendszert hozzanak létre, feltéve, hogy ezek a nemzeti jogszabályok megfelelnek az uniós jognak.

(36)Mivel e rendelet célkitűzései – nevezetesen a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának és eredményességének javítása és megkönnyítése, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem – olyan kérdésekhez kapcsolódnak, amelyek természetüknél fogva határokon átnyúló jellegűek, a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani azokat, hanem azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(37)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(38)Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat 40 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(39)Írországnak az e rendeletben a 2002/192/EK határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő részvétele az Unió azon kötelezettségeivel függ össze, hogy továbbfejlessze a schengeni vívmányok illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseit, amelyekben Írország részt vesz.

(40)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 41 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 42 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(41)Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 43 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 44 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(42)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 45 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 46 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(43)Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(44)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [XX]-án/-én véleményt nyilvánított 47 ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

A külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának és eredményességének fokozása, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából ez a rendelet megállapítja a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)az Unióba tartó légi járatokra vonatkozó előzetes utasinformációk (a továbbiakban: API-adatok) légi fuvarozók általi gyűjtése;

b)az API-adatok légi fuvarozók általi továbbítása az útválasztónak;

c)az API-adatok továbbítása az útválasztóból a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az Unióba tartó, menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti járatokat üzemeltető légi fuvarozókra alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„légi fuvarozó”: az (EU) 2016/681 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott légi közlekedési vállalkozás;

b)„határforgalom-ellenőrzés”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott ellenőrzés;

c)„az Unióba tartó légi járat”: harmadik ország vagy az e rendeletben részt nem vevő valamely tagállam területéről induló, az e rendeletben részt vevő valamely tagállam területére való érkezést tervező légi járat;

d)„határátkelőhely”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott átkelőhely;

e)„menetrend szerinti járat”: rögzített menetrend szerint közlekedő légi járat, amelyre a nagyközönség jegyet vásárolhat;

f)„nem menetrend szerinti járat”: nem rögzített menetrend szerint közlekedő légi járat, amely nem feltétlenül része egy rendszeres vagy menetrend szerinti útvonalnak;

g)„határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság”: egy tagállam által a határforgalom-ellenőrzés elvégzésével megbízott és a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt és bejelentett hatóság;

h)„utas”: a légi fuvarozó hozzájárulásával a légi jármű fedélzetén szállított vagy szállítandó bármely személy, a személyzet tagjainak kivételével, amely hozzájárulás az adott személy utaslistára való felvételében nyilvánul meg;

i)„személyzet”: a repülés ideje alatt a légi jármű fedélzetén tartózkodó bármely személy, az utasok kivételével, aki a légi járművön dolgozik és azt üzemelteti, beleértve a hajózó személyzetet és a kabinszemélyzetet is;

j)„utazó”: utas vagy a személyzet tagja;

k)„előzetes utasinformációs adatok” vagy „API-adatok”: a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében említett utasadatok és járatinformációk;

l)„utasadat-információs egység”: az (EU) [API bűnüldözés] rendelet 3. cikkének i. pontjában említett illetékes hatóság;

m)„útválasztó”: a 9. cikkben említett útválasztó;

n)„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat.

2. FEJEZET

AZ API-ADATOK GYŰJTÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA

4. cikk

A légi fuvarozók által gyűjtendő API-adatok

(1)A légi fuvarozók a 2. cikkben említett járatok tekintetében gyűjtik az utasok API-adatait, amelyek az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott utasadatokból, illetve járatinformációkból állnak, abból a célból, hogy az API-adatokat a 6. cikkel összhangban továbbítsák az útválasztónak.

(2)Az API-adatok magukban foglalják a légi járaton utazó egyes utasokra vonatkozó következő utasadatokat:

a)vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek);

b)születési idő, nem és állampolgárság;

c)az úti okmány típusa és száma, valamint az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja;

d)az úti okmány érvényességének lejárati napja;

e)az utazó utas-e vagy a személyzet tagja-e (az utas státusza);

f)az utasnyilvántartási adatállományban használt azonosító szám, amelyet a légi fuvarozó az utas azonosítására használ információs rendszerén belül (nyilvántartási helymeghatározó kód);

g)ültetési információk, például az utas számára a légi járművön kijelölt ülés száma, amennyiben a légi fuvarozó gyűjt ilyen információt;

h)poggyászinformációk, például a feladott poggyászok száma, amennyiben a légi fuvarozó gyűjt ilyen információt.

(3)Az API-adatok szintén magukban foglalják az egyes utasok légi járatára vonatkozó következő járatinformációkat:

a)járatazonosító szám, vagy ilyen szám hiányában a légi járat azonosítására szolgáló más egyértelmű és megfelelő eszköz;

b)adott esetben a tagállam területére való belépés helye szerinti határátkelőhely;

c)a tagállam területére való belépés helye szerinti repülőtér kódja;

d)az első beszállási hely;

e)az indulás napja és becsült időpontja helyi idő szerint;

f)az érkezés napja és becsült időpontja helyi idő szerint. 

5. cikk

Az API-adatok gyűjtésének módja

(1)A légi fuvarozók oly módon gyűjtik a 4. cikk szerinti API-adatokat, amely biztosítja, hogy a 6. cikkel összhangban általuk továbbított API-adatok pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek.

(2)A légi fuvarozók a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett API-adatokat az érintett utazó úti okmányában szereplő, géppel olvasható adatok gyűjtésére szolgáló automatizált eszközökkel gyűjtik. Ezt a (4) bekezdésben említett részletes műszaki követelményekkel és működési szabályokkal összhangban hajtják végre, amennyiben sor került ilyen szabályok elfogadására és azok alkalmazandók.

Amennyiben azonban az automatizált eszközök használata nem lehetséges, mert az úti okmány nem tartalmaz géppel olvasható adatokat, a légi fuvarozók ezeket az adatokat manuálisan gyűjtik oly módon, amely biztosítja az (1) bekezdésnek való megfelelést.

(3)A légi fuvarozók megbízható, biztonságos és naprakész automatizált eszközöket használnak az API-adatok e rendelet szerinti gyűjtése céljából.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett API-adatoknak az e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban, automatizált eszközökkel történő gyűjtésére vonatkozó részletes műszaki követelményeket és működési szabályokat.

(5)Azok a légi fuvarozók, amelyek automatizált eszközöket használnak a 2004/82/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett információk gyűjtésére, jogosultak erre, az említett irányelvvel összhangban, az ilyen használatra vonatkozóan a (4) bekezdésben említett műszaki követelmények alkalmazásával.

6. cikk

A légi fuvarozók API-adatok továbbításával kapcsolatos kötelezettségei

(1)A légi fuvarozók az API-adatokat elektronikus úton továbbítják az útválasztónak. Ezt a (3) bekezdésben említett részletes szabályokkal összhangban hajtják végre, amennyiben sor került ilyen szabályok elfogadására és azok alkalmazandók.

(2)A légi fuvarozók továbbítják az API-adatokat az utasfelvétel időpontjában és közvetlenül a járatzárás után is, azaz akkor, amikor az utazók felszálltak az indulásra készülő légi járműre, és az utazóknak már nem áll módjukban felszállni a légi járműre vagy elhagyni azt.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja az API-adatoknak az (1) bekezdésben említett útválasztónak történő továbbításához használandó közös protokollokra és támogatott adatformátumokra vonatkozó szükséges részletes szabályokat.

(4)Amennyiben az útválasztónak történő adattovábbítást követően a légi fuvarozó tudomására jut, hogy az API-adatok pontatlanok, hiányosak, már nem naprakészek vagy azokat jogellenesen kezelték, vagy hogy az adatok nem minősülnek API-adatoknak, haladéktalanul tájékoztatja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget (eu-LISA). Ezen információ kézhezvételét követően az eu-LISA haladéktalanul tájékoztatja azt a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságot, amely megkapta az útválasztón keresztül továbbított API-adatokat.

7. cikk

A kapott API-adatok kezelése

A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok az e rendelettel összhangban részükre továbbított API-adatokat kizárólag az 1. cikkben említett célokból kezelik.

8. cikk

Az API-adatok tárolása és törlése

(1)A légi fuvarozók a járat indulásának időpontjától számított 48 órán keresztül tárolják a 4. cikk szerint gyűjtött, adott utasra vonatkozó API-adatokat. Az említett időtartam lejárta után haladéktalanul és véglegesen törlik az API-adatokat.

(2)A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok a járat indulásának időpontjától számított 48 órán keresztül tárolják a 11. cikk szerint az útválasztón keresztül kapott, adott utasra vonatkozó API-adatokat. Az említett időtartam lejárta után haladéktalanul és véglegesen törlik az API-adatokat.

(3)Amennyiben a légi fuvarozó vagy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság tudomására jut, hogy az e rendelet alapján általa gyűjtött, továbbított vagy kapott adatok pontatlanok, hiányosak, már nem naprakészek vagy azokat jogellenesen kezelték, vagy hogy az adatok nem minősülnek API-adatoknak, azonnal helyesbíti, kiegészíti vagy frissíti, vagy véglegesen törli a szóban forgó API-adatokat. Ez nem érinti a légi fuvarozók azon lehetőségét, hogy az alkalmazandó joggal összhangban megőrizzék és felhasználják az adatokat, amennyiben ez rendes üzletmenetükhöz szükséges.

3. FEJEZET

AZ ÚTVÁLASZTÓVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Az útválasztó

(1)Az eu-LISA a 22. és a 23. cikkel összhangban kialakítja, fejleszti és műszakilag üzemelteti az útválasztót, valamint tárhelyet szolgáltat számára azzal a céllal, hogy megkönnyítse az API-adatok légi fuvarozók általi továbbítását a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és az utasadat-információs egységek részére e rendelettel, illetve az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összhangban.

(2)Az útválasztó a következőkből áll:

a)központi infrastruktúra, amely magában foglalja az API-adatok továbbítását lehetővé tevő műszaki komponenseket;

b)biztonságos kommunikációs csatorna a központi infrastruktúra, valamint a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és az utasadat-információs egységek között, valamint biztonságos kommunikációs csatorna a központi infrastruktúra és a légi fuvarozók között az API-adatok továbbítása és a kapcsolódó kommunikáció céljából.

(3)E rendelet 10. cikkének sérelme nélkül az útválasztó a műszaki szempontból lehetséges mértékben megosztja és tovább hasznosítja az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 13. cikkében említett webes szolgáltatás, az (EU) 2018/1240 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének k) pontjában említett fuvarozói portál és a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 2a. cikkének h) pontjában említett fuvarozói portál műszaki komponenseit, beleértve a hardver- és szoftverkomponenseket is.

10. cikk

Az útválasztó kizárólagos használata

Az útválasztót a légi fuvarozók kizárólag az API-adatok továbbítására, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és az utasadat-információs egységek pedig az API-adatok fogadására használhatják, e rendelettel, illetve az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összhangban. 

11. cikk

Az API-adatok továbbítása az útválasztóból az illetékes határőrizeti hatóságoknak

(1)Az útválasztó a 6. cikk szerint számára továbbított API-adatokat haladéktalanul és automatizált módon továbbítja a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tagállam határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságainak. Ezt a (4) bekezdésben említett részletes szabályokkal összhangban hajtja végre, amennyiben sor került ilyen szabályok elfogadására és azok alkalmazandók.

E továbbítás céljából az eu-LISA összeállít és naprakészen tart egy megfelelési táblázatot a különböző indulási és érkezési repülőterek, valamint azon országok között, amelyekhez tartoznak.

(2)A tagállamok kijelölik azokat a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak az útválasztóból e rendelettel összhangban számukra továbbított API-adatok fogadására. E rendelet alkalmazásának a 39. cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig értesítik az eu-LISA-t és a Bizottságot a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok nevéről és elérhetőségéről, és szükség esetén frissítik a bejelentett információkat.

A Bizottság ezen értesítések és frissítések alapján összeállítja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a bejelentett határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok jegyzékét, feltüntetve azok elérhetőségét is.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy csak a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott személyzete férjen hozzá az útválasztón keresztül számukra továbbított API-adatokhoz. A tagállamok meghatározzák az ehhez szükséges szabályokat. E szabályok magukban foglalják az említett személyzeti tagok és profiljuk jegyzékének összeállítására és rendszeres frissítésére vonatkozó szabályokat.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja az API-adatoknak az (1) bekezdésben említett útválasztóból történő továbbítására vonatkozó szükséges részletes műszaki és eljárási szabályokat.

12. cikk

Az API-adatok törlése az útválasztóból

Az e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet alapján az útválasztónak továbbított API-adatok csak annyiban tárolhatók az útválasztóban, amennyiben az a határforgalom-ellenőrzést végző érintett illetékes hatóságoknak vagy adott esetben az utasadat-információs egységeknek az említett rendeletekkel összhangban történő továbbítás végrehajtásához szükséges, és azokat haladéktalanul, véglegesen és automatizált módon törölni kell az útválasztóból mindkét alábbi helyzetben:

a)ha az API-adatok határforgalom-ellenőrzést végző érintett illetékes hatóságoknak vagy adott esetben utasadat-információs egységeknek való továbbítása befejeződött;

b)az (EU) [API bűnüldözés] rendelet tekintetében, ha az API-adatok olyan EU-n belüli légi járatokra vonatkoznak, amelyek nem szerepelnek az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett listákon.

13. cikk

Naplózás

(1)Az eu-LISA naplót vezet az API-adatoknak az útválasztón keresztül történő, e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerinti továbbításával kapcsolatos valamennyi adatkezelési műveletről. A napló a következőket tartalmazza:

a)az API-adatokat az útválasztónak továbbító légi fuvarozó;

b)az útválasztón keresztül továbbított API-adatokat fogadó határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és utasadat-információs egységek;

c)az a) és b) pontban említett továbbítások napja és időpontja, valamint a továbbítás helye;

d)az eu-LISA személyzetének az útválasztó karbantartásához szükséges, a 23. cikk (3) bekezdésében említett hozzáférése;

e)az említett adatkezelési műveletekkel kapcsolatos bármely egyéb információ, amely az API-adatok biztonságának és integritásának, valamint az adatkezelési műveletek jogszerűségének nyomon követéséhez szükséges.

Az említett naplók az eu-LISA érintett személyzeti tagjának azonosításához szükséges, az első albekezdés d) pontjában említett információkon kívül semmilyen személyes adatot nem tartalmazhatnak.

(2)A légi fuvarozók az e rendelet szerinti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi, automatizált eszközök használatával végzett adatkezelési műveletet naplózzák. Ezek a naplók tartalmazzák az API-adatok továbbításának napját, időpontját és helyét.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett naplók kizárólag az API-adatok biztonságának és integritásának, valamint az adatkezelés jogszerűségének biztosítására használhatók fel, különös tekintettel az e rendeletben és az (EU) [API bűnüldözés] rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésre, beleértve az e követelmények megsértése esetén az e rendelet 29. és 30. cikke szerint alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos eljárásokat is.

(4)Az eu-LISA és a légi fuvarozók megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy védjék az általuk az (1), illetve a (2) bekezdés alapján létrehozott naplókat a jogosulatlan hozzáféréssel és más biztonsági kockázatokkal szemben.

(5)Az eu-LISA és a légi fuvarozók az általuk az (1), illetve a (2) bekezdés alapján létrehozott naplókat az említett naplók létrehozásának időpontjától számított egy évig megőrzik. Ezen időtartam lejárta után haladéktalanul és véglegesen törlik az említett naplókat.

Ha azonban az API-adatok biztonságának és integritásának vagy az adatkezelési műveletek jogszerűségének nyomon követésére vagy biztosítására irányuló eljárásokhoz szükség van a (2) bekezdésben említett naplókra, és ezek az eljárások az első albekezdésben említett időtartam lejártakor már megkezdődtek, az eu-LISA és a légi fuvarozók az említett eljárásokhoz szükséges ideig megőrizhetik ezeket a naplókat. Ebben az esetben haladéktalanul törlik ezeket a naplókat, amint azokra már nincs szükség az említett eljárásokhoz.

14. cikk

Az útválasztó használatának műszaki kivitelezhetetlensége esetén foganatosítandó intézkedések

(1)Amennyiben az útválasztó meghibásodása miatt az útválasztó API-adatok továbbítására való használata műszakilag kivitelezhetetlen, az eu-LISA automatizált módon haladéktalanul értesíti a légi fuvarozókat és a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat a műszaki kivitelezhetetlenségről. Ebben az esetben az eu-LISA haladéktalanul intézkedéseket hoz az útválasztó használatát gátló műszaki kivitelezhetetlenség elhárítására, és haladéktalanul értesíti az érintett feleket a sikeres elhárításról.

Az említett értesítések közötti időszakban a 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a műszaki kivitelezhetetlenség megakadályozza az API-adatok útválasztónak történő továbbítását. Amennyiben ez az eset áll fenn, a 4. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése az adott időszakban nem alkalmazandó a szóban forgó API-adatokra.

(2)Amennyiben egy tagállam 20. cikkben említett rendszereinek vagy infrastruktúrájának meghibásodása miatt az útválasztó API-adatok továbbítására való használata műszakilag kivitelezhetetlen, az adott tagállam határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságai automatizált módon haladéktalanul értesítik a légi fuvarozókat, a többi tagállam illetékes hatóságait, az eu-LISA-t és a Bizottságot a műszaki kivitelezhetetlenségről. Ebben az esetben az adott tagállam haladéktalanul intézkedéseket hoz az útválasztó használatát gátló műszaki kivitelezhetetlenség elhárítására, és haladéktalanul értesíti az érintett feleket a sikeres elhárításról.

Az említett értesítések közötti időszakban a 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a műszaki kivitelezhetetlenség megakadályozza az API-adatok útválasztónak történő továbbítását. Amennyiben ez az eset áll fenn, a 4. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése az adott időszakban nem alkalmazandó a szóban forgó API-adatokra.

(3)Amennyiben egy légi fuvarozó 21. cikkben említett rendszereinek vagy infrastruktúrájának meghibásodása miatt az útválasztó API-adatok továbbítására való használata műszakilag kivitelezhetetlen, az adott légi fuvarozó automatizált módon haladéktalanul értesíti a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat, az eu-LISA-t és a Bizottságot a műszaki kivitelezhetetlenségről. Ebben az esetben az adott légi fuvarozó haladéktalanul intézkedéseket hoz az útválasztó használatát gátló műszaki kivitelezhetetlenség elhárítására, és haladéktalanul értesíti az érintett feleket a sikeres elhárításról.

Az említett értesítések közötti időszakban a 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a műszaki kivitelezhetetlenség megakadályozza az API-adatok útválasztónak történő továbbítását. Amennyiben ez az eset áll fenn, a 4. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése az adott időszakban nem alkalmazandó a szóban forgó API-adatokra.

Amennyiben a műszaki kivitelezhetetlenséget sikeresen elhárították, az érintett légi fuvarozó haladéktalanul jelentést nyújt be a 29. cikkben említett illetékes nemzeti felügyeleti hatóságnak, amely tartalmazza a műszaki kivitelezhetetlenséggel kapcsolatos valamennyi szükséges részletet, beleértve a műszaki kivitelezhetetlenség okait, mértékét és következményeit, valamint az elhárítás érdekében hozott intézkedéseket.

4. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Személyesadat-kezelők

A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelők a személyes adatnak minősülő API-adatok útválasztón keresztül történő kezelése tekintetében – beleértve ezen adatok útválasztónak történő továbbítását, illetve az útválasztóban műszaki okokból történő tárolását –, valamint a személyes adatnak minősülő API-adatok általuk történő, e rendelet 7. cikkében említettek szerinti kezelése tekintetében.

A légi fuvarozók az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelők a személyes adatnak minősülő API-adatok általuk történő, e rendelet szerinti gyűjtésével és az útválasztónak való továbbításával kapcsolatos kezelése tekintetében.

16. cikk

Személyesadat-feldolgozó

Az eu-LISA az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja értelmében vett adatfeldolgozó a személyes adatnak minősülő API-adatok e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerinti, útválasztón keresztül történő kezelése tekintetében.

17. cikk

Biztonság

(1)Az eu-LISA garantálja az e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerint általa kezelt API-adatok, különösen a személyes adatnak minősülő API-adatok biztonságát. A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és a légi fuvarozók garantálják az e rendelet szerint általuk kezelt API-adatok, különösen a személyes adatnak minősülő API-adatok biztonságát. E biztonság garantálása érdekében az eu-LISA, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és a légi fuvarozók saját felelősségi körüknek megfelelően és az uniós joggal összhangban együttműködnek egymással.

(2)Az eu-LISA megteszi az útválasztó és az útválasztón keresztül továbbított API-adatok – különösen a személyes adatnak minősülő API-adatok – biztonságának garantálásához szükséges intézkedéseket, többek között egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa utáni helyreállítási terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres frissítése révén, annak érdekében, hogy:

a)biztosítsa az útválasztó fizikai védelmét, többek között a kritikus komponenseinek védelmét szolgáló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b)megelőzze az API-adatok jogosulatlan kezelését, beleértve az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést, valamint azok másolását, módosítását vagy törlését, mind az API-adatok útválasztónak, illetve útválasztóból történő továbbítása, mind pedig az API-adatok útválasztóban történő tárolása során – amennyiben ez a továbbítás befejezéséhez szükséges –, különösen a megfelelő titkosítási technikák alkalmazásával;

c)biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az útválasztón keresztül mely határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak vagy utasadat-információs egységeknek továbbítják az API-adatokat;

d)megfelelően jelentse igazgatótanácsának az útválasztó működésével kapcsolatos hibákat;

e)nyomon kövesse az e cikkben és az (EU) 2018/1725 rendeletben előírt biztonsági intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén a technológiai vagy operatív fejlemények fényében értékelje és frissítse ezeket a biztonsági intézkedéseket.

Az e bekezdés első albekezdésében említett intézkedések nem érintik az (EU) 2018/1725 rendelet 33. cikkét és az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkét.

18. cikk

Önellenőrzés

A légi fuvarozók és az illetékes hatóságok nyomon követik az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítését, különösen a személyes adatnak minősülő API-adatok általuk történő kezelése tekintetében, többek között a 13. cikkben említett naplók gyakori ellenőrzése révén.

19. cikk

A személyes adatok védelmére vonatkozó ellenőrzések

(1)Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságok biztosítják, hogy a személyes adatnak minősülő API-adatokat érintő, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok által e rendelet alkalmazásában végzett adatkezelési műveletek ellenőrzésére a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően, legalább négyévente kerüljön sor.

(2)Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy a személyes adatnak minősülő API-adatokat érintő, az eu-LISA által e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet alkalmazásában végzett adatkezelési műveletek ellenőrzésére a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően, legalább évente egyszer kerüljön sor. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a tagállamok és az eu-LISA számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)A (2) bekezdésben említett adatkezelési műveletek kapcsán az eu-LISA kérésre rendelkezésére bocsátja az európai adatvédelmi biztos által igényelt információkat, hozzáférést biztosít az európai adatvédelmi biztos számára minden általa igényelt dokumentumhoz és a 13. cikk (1) bekezdésében említett naplókhoz, valamint mindenkor lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az eu-LISA összes létesítményébe való belépést.

5. FEJEZET

KAPCSOLATOK ÉS AZ ÚTVÁLASZTÓRA VONATKOZÓ TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok kapcsolata az útválasztóval

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságaik kapcsolódjanak az útválasztóhoz. Biztosítják, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságoknak az e rendelet alapján továbbított API-adatok fogadására szolgáló rendszerei és infrastruktúrája integrálva legyen az útválasztóval.

A tagállamok biztosítják, hogy az útválasztóval való kapcsolat és integráció lehetővé tegye a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságaik számára az API-adatok fogadásának és további kezelésének, valamint a kapcsolódó kommunikációnak a jogszerű, biztonságos, hatékony és gyors végrehajtását.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja az útválasztóval való, (1) bekezdésben említett kapcsolatokra és integrációra vonatkozó szükséges részletes szabályokat.

21. cikk

A légi fuvarozók kapcsolata az útválasztóval

(1)A légi fuvarozók biztosítják az útválasztóval való kapcsolatukat. Biztosítják az e rendelet alapján továbbított API-adatok fogadására szolgáló rendszereik és infrastruktúrájuk útválasztóval való integrációját.

A légi fuvarozók biztosítják, hogy az útválasztóval való kapcsolat és integráció lehetővé tegye számukra az API-adatok továbbításának, valamint a kapcsolódó kommunikációnak a jogszerű, biztonságos, hatékony és gyors végrehajtását.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja az útválasztóval való, (1) bekezdésben említett kapcsolatokra és integrációra vonatkozó szükséges részletes szabályokat.

22. cikk

Az eu-LISA-nak az útválasztó kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatai

(1)Az eu-LISA felel az útválasztó fizikai architektúrájának kialakításáért, beleértve a műszaki előírások meghatározását is.

(2)Az eu-LISA felel az útválasztó fejlesztéséért, beleértve az útválasztó működéséhez szükséges műszaki kiigazításokat is.

Az útválasztó fejlesztése magában foglalja a műszaki előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektirányítást és -koordinációt a fejlesztési szakasz során.

(3)Az eu-LISA biztosítja, hogy az útválasztó kialakítása és fejlesztése olyan módon történjen, hogy az útválasztó rendelkezzen az e rendeletben és az (EU) [API bűnüldözés] rendeletben meghatározott funkciókkal, és hogy az útválasztó az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi elfogadását követően a lehető leghamarabb működésbe lépjen.

(4)Az eu-LISA, amennyiben megítélése szerint a fejlesztési szakasz lezárult, indokolatlan késedelem nélkül átfogóan teszteli az útválasztót a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokkal, az utasadat-információs egységekkel és más érintett tagállami hatóságokkal, valamint a légi fuvarozókkal együttműködve, és tájékoztatja a Bizottságot e tesztelés eredményéről.

23. cikk

Az eu-LISA-nak az útválasztó tárhelyszolgáltatásával és műszaki igazgatásával kapcsolatos feladatai

(1)Az eu-LISA műszaki telephelyein tárhelyszolgáltatást biztosít az útválasztó számára.

(2)Az eu-LISA felel az útválasztó műszaki igazgatásáért – beleértve annak karbantartását és műszaki fejlesztését – oly módon, hogy biztosított legyen az API-adatok útválasztón keresztül történő biztonságos, hatékony és gyors továbbítása, e rendelettel és az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összhangban.

Az útválasztó műszaki igazgatása magában foglalja az útválasztó megfelelő, a hét minden napján napi 24 órában történő megszakítás nélküli működéséhez szükséges valamennyi feladat elvégzését és valamennyi műszaki megoldás bevezetését, e rendelettel és az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összhangban. Magában foglalja az útválasztó kielégítő műszaki minőségű működésének biztosításához szükséges karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, különösen az API-adatok továbbításának rendelkezésre állása, pontossága és megbízhatósága tekintetében, összhangban a műszaki előírásokkal, és lehetőség szerint a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok, az utasadat-információs egységek és a légi fuvarozók operatív igényeinek megfelelően.

(3)Az eu-LISA nem rendelkezik hozzáféréssel az útválasztón keresztül továbbított API-adatokhoz. Ez a tilalom azonban nem zárja ki az eu-LISA ilyen hozzáférését, amennyiben az az útválasztó karbantartásához feltétlenül szükséges.

(4)E cikk (3) bekezdésének és a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet 50 17. cikkének sérelme nélkül az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének azon tagjaira, akik az útválasztón keresztül továbbított API-adatokkal dolgoznak. Ez a kötelezettség e személyzeti tagok hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységének befejezését követően is fennáll.

24. cikk

Az eu-LISA-nak az útválasztóval kapcsolatos támogatási feladatai

(1)Az eu-LISA kérésre képzést nyújt a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok, az utasadat-információs egységek és más érintett tagállami hatóságok, valamint a légi fuvarozók számára az útválasztó műszaki használatáról.

(2)Az eu-LISA támogatást nyújt a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok és az utasadat-információs egységek számára az API-adatok útválasztón keresztül történő, e rendelet, illetve az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerinti fogadásához, különösen e rendelet 11. és 20. cikkének, valamint az (EU) [API bűnüldözési] rendelet 5. és 10. cikkének alkalmazása tekintetében.

25. cikk

Az eu-LISA és a tagállamok költségei

(1)Az útválasztónak az e rendelet és az (EU) [API bűnüldözés] rendelet szerinti kialakításával, fejlesztésével, tárhelyszolgáltatásával és műszaki igazgatásával kapcsolatban az eu-LISA-nál felmerülő költségek az Unió általános költségvetését terhelik.

(2)Az útválasztóval való, a 20. cikkben említett kapcsolattal és integrációval kapcsolatban a tagállamoknál felmerülő költségek az Unió általános költségvetését terhelik.

Ez azonban nem terjed ki a következő költségekre, amelyek következésképpen a tagállamokat terhelik:

a)a projektirányítási iroda költségei, beleértve a megbeszéléseket, missziókat és irodákat;

b)a nemzeti informatikai rendszerek tárhelyszolgáltatásának költségei, beleértve a fizikai teret, a megvalósítást, a villamos energiát és a hűtést;

c)a nemzeti informatikai rendszerek üzemeltetésének költségei, beleértve az üzemeltetőket és a támogatási szerződéseket;

d)a nemzeti kommunikációs hálózatok kialakításának, fejlesztésének, megvalósításának, üzemeltetésének és karbantartásának költségei.

(3)A tagállamokat terhelik továbbá az útválasztóval való kapcsolatuk és integrációjuk adminisztrációjával, használatával és karbantartásával kapcsolatos költségek.

26. cikk

Az útválasztóval kapcsolatos felelősség

Ha egy tagállam vagy egy légi fuvarozó e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztása az útválasztó károsodásához vezet, az adott tagállam vagy légi fuvarozó felel az okozott kárért, kivéve, ha és amilyen mértékben az eu-LISA elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

27. cikk

Az útválasztó működésbe lépése

Amint az eu-LISA tájékoztatta a Bizottságot az útválasztó 22. cikk (4) bekezdésében említett átfogó tesztelésének sikeres befejezéséről, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül, végrehajtási jogi aktus révén meghatározza azt az időpontot, amikor az útválasztó működésbe lép. Az említett végrehajtási jogi aktust a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság az első albekezdésben említett időpontot úgy határozza meg, hogy az a végrehajtási jogi aktus elfogadásának napjától számított 30 napon belülre essen.

28. cikk

Az útválasztó önkéntes használata a 2004/81/EK irányelv alkalmazásában

(1)A légi fuvarozók jogosultak használni az útválasztót abból a célból, hogy a 2004/82/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az ugyanott említett egy vagy több felelős hatóságnak az említett irányelvvel összhangban továbbítsák, feltéve, hogy az érintett felelős hatóság hozzájárult az útválasztó használatához egy általa meghatározott megfelelő időponttól kezdődően. Az említett hatóság csak akkor adja hozzájárulását, miután megbizonyosodott arról, hogy – különösen az útválasztóval való saját kapcsolata és az érintett légi fuvarozó útválasztóval való kapcsolata tekintetében – az információk jogszerűen, biztonságosan, hatékonyan és gyorsan továbbíthatók.

(2)Amennyiben egy légi fuvarozó az (1) bekezdéssel összhangban megkezdi az útválasztó használatát, a kérdéses információkat továbbra is az útválasztón keresztül továbbítja az érintett felelős hatóságnak, egészen e rendelet alkalmazásának a 39. cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig. Ezt a használatot azonban az említett hatóság által meghatározott megfelelő időponttól kezdődően meg kell szakítani, amennyiben az említett hatóság megítélése szerint a megszakítást objektív okok indokolják, és erről tájékoztatta a légi fuvarozót.

(3)Az érintett felelős hatóság:

a)az útválasztó (1) bekezdés szerinti önkéntes használatához való hozzájárulást megelőzően konzultál az eu-LISA-val;

b)a kellően indokolt sürgős helyzetek kivételével lehetőséget biztosít az érintett légi fuvarozó számára, hogy az észrevételeket tegyen az ilyen használat (2) bekezdéssel összhangban történő megszakítására irányuló szándékával kapcsolatban, és adott esetben erről az eu-LISA-val is konzultál;

c)haladéktalanul tájékoztatja az eu-LISA-t és a Bizottságot minden olyan használatról, amelyhez hozzájárulását adta, valamint az ilyen használat megszakításáról, megadva minden szükséges információt, beleértve adott esetben a használat kezdetének időpontját, valamint a megszakítás időpontját és okait.

6. FEJEZET

FELÜGYELET, SZANKCIÓK, STATISZTIKÁK ÉS KÉZIKÖNYV

29. cikk

Nemzeti felügyeleti hatóság

(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóságot, amelyek felelősek e rendelet rendelkezéseinek légi fuvarozók általi, területükön történő alkalmazásának ellenőrzéséért és az e rendelkezéseknek való megfelelés biztosításáért.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához – köztük adott esetben a 30. cikkben említett szankciók kiszabásához – szükséges valamennyi eszközzel, illetve valamennyi vizsgálati és végrehajtási hatáskörrel. A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg e feladatok ellátására és e hatáskörök gyakorlására vonatkozóan, biztosítva, hogy a feladatok ellátása és a hatáskörök gyakorlása hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen, és az uniós jog által garantált alapvető jogokkal összhangban álló biztosítékok hatálya alá tartozzon.

(3)A tagállamok e rendelet alkalmazásának a 21. cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés szerint általuk kijelölt hatóságok nevéről és elérhetőségéről, valamint a (2) bekezdés szerint megállapított részletes szabályokról. Minden későbbi vonatkozó változásról vagy módosításról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(4)Ez a cikk nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok hatásköreit.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok e rendelet alkalmazásának a 39. cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden későbbi vonatkozó módosításról.

31. cikk

Statisztikák

(1)Az eu-LISA negyedévente statisztikát tesz közzé az útválasztó működéséről, feltüntetve különösen az utazók számát, állampolgárságát és indulási országát, különös tekintettel azon utazók számára és állampolgárságára, akik pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész API-adatokkal, el nem ismert úti okmánnyal, érvényes vízum nélkül, érvényes utazási engedély nélkül vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamát túllépve szálltak fel a légi járműre.

(2)Az eu-LISA a napi statisztikákat az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikke által létrehozott jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)Az eu-LISA minden év végén összesíti a statisztikai adatokat az adott évre vonatkozó éves jelentésben. Ezt az éves jelentést közzéteszi, és továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek és a 29. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságoknak.

(4)A Bizottság kérésére az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja az e rendelet és az (EU) [API bűnüldözési] rendelet végrehajtásával kapcsolatos konkrét szempontokra vonatkozó statisztikákat, valamint a (3) bekezdés szerinti statisztikákat.

(5)Az eu-LISA kizárólag a 38. cikkben említett jelentéstétel és a statisztikák e cikkel összhangban történő előállítása céljából jogosult hozzáférni az útválasztón keresztül továbbított következő API-adatokhoz, anélkül azonban, hogy ez a hozzáférés lehetővé tenné az érintett utazók azonosítását:

a)az utazó utas vagy a személyzet tagja-e;

b)az utazó állampolgársága, neme és születési éve;

c)az első beszállás napja és helye, valamint az érkezés szerinti tagállam területére való belépés napja és az érkezési repülőtér;

d)az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány lejárati napja;

e)az ugyanazon légi járatra felvett utazók száma;

f)a légi járat menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti járat-e;

g)az utazó személyes adatai pontosak, teljesek és naprakészek-e.

(6)A 38. cikkben említett jelentéstétel és a statisztikák e cikkel összhangban történő előállítása céljából az eu-LISA az e cikk (5) bekezdésében említett adatokat az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikke által létrehozott jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja. Az említett rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében említett, rendszerek közötti statisztikai adatoknak és elemzési jelentéseknek lehetővé kell tenniük a tagállamok határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságai és más érintett hatóságai számára, hogy testre szabható jelentésekhez és statisztikákhoz jussanak az e rendelet 1. cikkében említett célokból.

(7)Az eu-LISA által az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében említett útválasztó fejlesztésének és működésének nyomon követése érdekében bevezetett eljárások lehetővé teszik az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítését.

32. cikk

Gyakorlati kézikönyv

A Bizottság a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokkal, más érintett tagállami hatóságokkal, a légi fuvarozókkal és az érintett uniós ügynökségekkel szorosan együttműködve összeállít és nyilvánosan elérhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet, amely e rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz.

A gyakorlati kézikönyv figyelembe veszi a már meglévő, kapcsolódó kézikönyvek tartalmát.

A Bizottság a gyakorlati kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

7. FEJEZET

MÁS MEGLÉVŐ JOGI AKTUSOKKAL VALÓ KAPCSOLAT

33. cikk

A 2004/82/EK irányelv hatályon kívül helyezése

A 2004/82/EK irányelv e rendelet alkalmazásának a 39. cikk második albekezdésében említett kezdőnapjától hatályát veszti.

34. cikk

Az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:

1.A szöveg a következő 13b. cikkel egészül ki:

„13b. cikk

Az útválasztóval kapcsolatos feladatok 

Az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel* [e rendelet] és az (EU) [API bűnüldözés] rendelettel összefüggésben az ügynökség ellátja az útválasztóval kapcsolatos, az említett rendeletek által ráruházott feladatokat.

___________

*    Az Európai Parlament és a Tanács xy-i (EU) [szám] rendelete [hivatalosan elfogadott cím]-ról/-ről (HL L...).”

1.A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ügynökség székhelye Tallinn, Észtország.

Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 3–9., valamint a 11., [13a.] és 13b. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetési igazgatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére a technikai helyszínen, Strasbourgban, Franciaországban kerül sor.

Egy olyan tartalék központot kell kialakítani Sankt Johann im Pongauban, Ausztriában, amely valamely nagy méretű IT-rendszer meghibásodása esetén képes biztosítani egy ilyen rendszer üzemeltetését.”

2.A 19. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő eeb) ponttal egészül ki:

„eeb) az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [e rendelet] 38. cikkének (2) bekezdése alapján jelentéseket fogad el az útválasztó fejlesztésének aktuális helyzetéről;

___________

*    Az Európai Parlament és a Tanács xy-i (EU) [szám] rendelete [hivatalosan elfogadott cím]-ról/-ről (HL L...).”;

b)az ff) pont helyébe a következő szöveg lép:

„ff) elfogadja a következő rendszerek műszaki működéséről szóló jelentéseket:

1.a SIS, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 60. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 74. cikkének (8) bekezdése szerint;

2.a VIS, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése szerint;

3.az EES, az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint;

4.az ETIAS, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése szerint;

5.az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás, az (EU) 2019/816 rendelet 36. cikkének (8) bekezdése szerint;

6.az interoperabilitási komponensek, az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerint, valamint az útválasztó interoperabilitási komponensei az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [Prüm II rendelet] 79. cikkének (5) bekezdése és az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [e rendelet] 38. cikkének (5) bekezdése szerint;

3.az e-CODEX-rendszer, az (EU) 2022/850 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint;

___________

*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

**Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 312., 2018.12.7., 56. o. ).”;

c) a hh) pont helyébe a következő szöveg lép:

„hh) hivatalos észrevételeket fogad el az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1861 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2017/2226 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2018/1240 rendelet 67. cikke, az (EU) 2019/816 rendelet 29. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 rendelet 52. cikke, az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [Prüm II] 60. cikkének (1) bekezdése, valamint az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [e rendelet] 19. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzésekről szóló jelentéseivel kapcsolatban, valamint biztosítja ezen ellenőrzések megfelelő nyomon követését;

___________

4.* Az Európai Parlament és a Tanács xy-i (EU) [szám] rendelete [hivatalosan elfogadott cím]-ról/-ről (HL L...).”

35. cikk

Az (EU) 2019/817 rendelet módosítása

___________

1.A 39. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EES-t, a VIS-t, az ETIAS-t és a SIS-t szabályozó jogi eszközökkel összhangban e rendszerek célkitűzéseinek támogatása, valamint a rendszerek közötti statisztikai adatok és elemzési jelentések szakpolitikai, működési és adatminőségi célokból történő biztosítása érdekében létrejön a jelentések és statisztikák központi adattára (CRRS). A CRRS az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet* [e rendelet] célkitűzéseit is támogatja.

*    Az Európai Parlament és a Tanács xy-i (EU) [szám] rendelete [hivatalosan elfogadott cím]-ról/-ről (HL L...).

(2) Az eu-LISA létrehozza és megvalósítja a CRRS-t, valamint műszaki telephelyein tárhelyszolgáltatást biztosít a CRRS számára, amely az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikkében, a 767/2008/EK rendelet 17.cikkében, az (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikkében, az (EU) 2018/1861 rendelet 60. cikkében, valamint az (EU) 2018/1860 rendelet 16. cikkében említett adatokat és statisztikákat uniós információs rendszerek szerint logikailag különválasztva tartalmazza. Az eu-LISA emellett adatokat és statisztikákat gyűjt az (EU) .../... rendelet* [e rendelet] 31. cikkének (1) bekezdésében említett útválasztóból. A CRRS-hez ellenőrzött és biztonságos módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentések és statisztikák készítése céljából biztosítható hozzáférés az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikkében, a 767/2008/EK rendelet 17. cikkében, (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikkében, az (EU) 2018/1861 rendelet 60. cikkében és az (EU) .../... rendelet [e rendelet] 38. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok számára.”

8. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

37. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [a rendelet elfogadásának napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

38. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)Az eu-LISA biztosítja azon eljárások meglétét, amelyek az útválasztó fejlesztésének a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok tekintetében, illetve működésének a műszaki eredmények, a költséghatékonyság, a biztonság és a szolgáltatás minősége tekintetében történő nyomon követését szolgálják.

(2)Az eu-LISA [egy évvel e rendelet hatálybalépésének naoja után]-ig, majd azt követően az útválasztó fejlesztési szakasza folyamán évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az útválasztó fejlesztésének aktuális állásáról. E jelentés részletes információkat tartalmaz a felmerült költségekről, valamint azokról az esetleges kockázatokról, amelyek hatással lehetnek a 25. cikkel összhangban az Unió általános költségvetését terhelő összköltségre.

(3)Amint az útválasztó működésbe lépett, az eu-LISA jelentést készít és nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletesen bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

(4)A Bizottság [négy évvel e rendelet hatálybalépésének napja után]-ig, majd azt követően négyévente jelentést készít, amely átfogó értékelést tartalmaz e rendeletről, beleértve a következők értékelését:

a)e rendelet alkalmazása;

b)az e rendeletben kitűzött célok megvalósulásának mértéke;

c)e rendelet hatása az uniós jog szerint védelmet élvező releváns alapvető jogokra.

(5)A Bizottság az értékelő jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének. A Bizottság az elvégzett értékelés fényében adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(6)A tagállamok és a légi fuvarozók kérésre az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2), (3) és (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, beleértve az uniós információs rendszerekben és a nemzeti adatbázisokban az API-adatok alapján végzett előzetes ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos, személyes adatnak nem minősülő információkat. A tagállamok azonban eltekinthetnek az ilyen információk szolgáltatásától, ha és amennyiben ez a bizalmas munkamódszerek felfedésének, valamint a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok folyamatban lévő nyomozásai veszélyeztetésének elkerüléséhez szükséges. A Bizottság biztosítja a rendelkezésre bocsátott bizalmas információk megfelelő védelmét.

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet két évvel azt követően válik alkalmazandóvá, hogy az útválasztó a Bizottság által a 27. cikkel összhangban meghatározott időpontban működésbe lép.

Azonban:

a)az 5. cikk (4) és (5) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk, a 25. cikk (1) bekezdése, a 27. cikk, a 36. cikk és a 37. cikk [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től alkalmazandó;

b)a 10. cikk, a 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 15. cikk, a 16. cikk, a 17. cikk, a 23. cikk, a 24. cikk, a 26. cikk és a 28. cikk attól az időponttól alkalmazandó, amikor az útválasztó a Bizottság által a 27. cikkel összhangban meghatározott időpontban működésbe lép.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLATOK FŐBB ADATAI

1.1.A javaslatok címe

1. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az előzetes utasinformációknak (API) a külső határok ellenőrzésének javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról

2. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az előzetes utasinformációknak (API) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő gyűjtéséről és továbbításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

Belügy

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 51  

jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1. A külső határok igazgatásának és az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek a javítása annak biztosítása révén, hogy a külső határokat légi úton átlépő valamennyi személy tekintetében sor kerüljön a hasonló, szükséges ellenőrzésekre.

2. Az EU belső biztonságának javítása annak biztosítása révén, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai a nemzeti utasadat-információs egységeiken keresztül hozzáférjenek a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához szükséges légiutas-adatokhoz.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: A releváns külső határokon végzett előzetes ellenőrzések javítása magas színvonalú és hiánytalan API-adatok révén, valamint az utazók áramlásának megkönnyítése (valamennyi érintett érkező légi járat, köztük a charter- és az üzleti járatok tekintetében).

2. sz. konkrét célkitűzés: A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése, felderítése és nyomozása a PNR-adatokat kiegészítő API-adatok révén az EU-n kívülről érkező és az EU-n kívülre induló valamennyi légi járat, illetve az EU-n belüli kiválasztott légi járatok tekintetében.

Az 1. és 2. konkrét célkitűzés elérése érdekében a javaslat egy központi API-útválasztó létrehozását irányozza elő.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A repülőtérre vezető úton végzett szisztematikus előzetes ellenőrzések eredményein alapuló hatékonyabb határforgalom-ellenőrzés állampolgárságtól függetlenül valamennyi légi utas számára megkönnyíti és felgyorsítja az Unióba való belépést. Az útiokmány-adatok automatikus leolvasása megkönnyíti az utasfelvételt.

Az eu-LISA a két jogalkotási javaslat elfogadását követően a lehető legrövidebb időn belül létrehoz egy központi API-útválasztót és üzemelteti azt.

A légi fuvarozóknak – különösen azoknak, amelyek kizárólag EU-n belüli járatokat üzemeltetnek – az API-adatok útválasztónak történő továbbítása érdekében beruházásokat kell eszközölniük (75 millió EUR 52 ). A légi közlekedési ágazat egészére nézve azonban ezeket a költségeket ellensúlyozni fogja az információk illetékes nemzeti hatóságok részére történő továbbítására vonatkozó racionalizált és központosított megközelítés. Például az API-adatoknak a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és az utasadat-információs egységek részére történő, egyedüli kapcsolódási ponton keresztüli eljuttatása jelentősen csökkenti majd a kapcsolatok számát, ezáltal korlátozva a működési költségeket (évi +40,3 millió EUR helyett évi +12,545 millió EUR), valamint csökkenti a hiányos vagy hiányzó utazási adatok miatt általában kiszabott szankciókat (évi 80 millió EUR).

A repülőterek számára előnyös lesz a rövidebb határátlépési idő, ezáltal közvetett módon felgyorsul az utasok kiszállása, és megbízhatóbbá válnak a transzferek (csomópont).

A fő kedvezményezettek a bűnüldöző hatóságok (utasadat-információs egységek) és a nemzeti határigazgatási hatóságok. A kölcsönös adatgyűjtés hosszú távon kevesebb költséggel jár (évi 20 millió EUR). A szisztematikus és következetes megközelítés hozzájárul a repülőtéri határforgalom-ellenőrzéshez szükséges erőforrások hatékonyabb felhasználásához. A rendelkezésre álló és pontos utasadatok segíteni fogják az utasadat-információs egységeket abban, hogy megbízhatóbban és hatékonyabban kövessék nyomon az ismert gyanúsítottak mozgását, illetve azonosítsák a súlyos bűncselekményekben vagy terrorista tevékenységekben esetlegesen érintett ismeretlen személyek gyanús utazási mintáit.

A polgárok számára közvetlen és közvetett módon is előnyös lesz a schengeni térségbe való könnyebb utazás és belépés, valamint a hatékonyabb bűnüldözés és az alacsonyabb bűnözési ráta. Ők a valódi kedvezményezettjei ennek a kezdeményezésnek, amely elősegíti védelmük növelését.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A központi útválasztó bevezetése:

a működésbe lépés időpontja (az eu-LISA igazgatótanácsának előrejelzése, illetve rendszeres jelentései szerint) (cél: T0+5 év)

1. sz. konkrét célkitűzés:

A schengeni térségen kívüli járatokat üzemeltető azon légitársaságok aránya, amelyek kapcsolódtak a központi útválasztóhoz (cél: 100 %)

A központi útválasztóból információt kapó nemzeti határigazgatási hatóságok száma

A légitársaságok és a nemzeti határigazgatási hatóságok közötti közvetlen kapcsolatok száma az API-adatok továbbítása céljából (cél: 0)

Hányados: a közvetlenül a nemzeti határigazgatási hatóságoknak továbbított API-adatkészletek száma / az útválasztónak továbbított API-adatkészletek száma (cél: 0 %)

Azon légi járatok aránya, amelyek esetében a nemzeti határigazgatási hatóságok megkapták az API-adatkészleteket (cél: 100 %)

Azon légi járatok aránya, amelyek esetében a nemzeti határigazgatási hatóságok kevesebb, mint 30 perccel a felszállás előtt kapták meg az API-adatkészleteket (cél: 100 %)

A légitársaságokra egy utas olyan úti okmány alapján történő beszállítása miatt kiszabott bírságok száma és összege, amelyben a géppel olvasható adatok nem hitelesek (cél: 0)

A légitársaságokra pontatlan vagy hiányos adatkészletek miatt kiszabott bírságok száma és összege (cél: 0)

A légitársaságokra hiányzó adatkészletek miatt kiszabott bírságok száma és összege (cél: 0)

A teljes személyazonosítóadat-készletet tartalmazó API-adatkészletek aránya (cél: 100 %)

A szintaktikailag helyes API-adatkészletek aránya (cél: 100 %)

Az érintett érkező járatok esetében az előzetesen ellenőrzött utazók száma (az érkező járatokon utazók számával megegyező szám)

A határon észlelt azon találatok aránya, amelyeket az érkező járatokra vonatkozó előzetes ellenőrzések során már észleltek (cél: 100 %)

2. sz. konkrét célkitűzés:

Az EU-n belüli járatokat üzemeltető azon légitársaságok aránya, amelyek kapcsolódtak a fuvarozói interfészhez/központi útválasztóhoz (cél: 100 %)

A központi útválasztóhoz kapcsolódó utasadat-információs egységek száma (cél: 26)

A légitársaságok és az utasadat-információs egységek közötti közvetlen kapcsolatok száma az API-adatok továbbítása céljából (cél: 0)

Hányados: a közvetlenül az utasadat-információs egységeknek továbbított API-adatkészletek száma / az útválasztónak továbbított API-adatkészletek száma (cél: 0 %)

A megfelelő API-adatokkal együtt kapott PNR-adatok aránya (cél: 100 %)

Az automatizált egyezések és találatok száma (csak PNR-adatok, csak API-adatok, együttes PNR- és API-adatok alapján)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Mindkét kezdeményezés szükségessé teszi egy központi útválasztó (a továbbiakban: API-útválasztó) kifejlesztését, majd karbantartását és üzemeltetését, két átmeneti időszak beiktatásával.

A. Kialakítás és fejlesztés

A kialakítási szakasz magában foglalja az útválasztót, az útválasztó üzemeltetéséhez szükséges műszaki komponenseket, valamint az eu-LISA, a légi fuvarozók és a tagállamok számára a kötelezettségeik végrehajtását együttesen elősegítő eszközöket.

Ez függ i. a javasolt rendeletek elfogadásától, ii. az útválasztó és a fuvarozói interfész műszaki komponenseinek kialakításától, ami függ iii. az eu-LISA-n belüli egyéb fejlesztési projektek várható befejezésétől, ami egyéb álláshelyekre és feladatokra átcsoportosítható emberi erőforrásokat szabadítana fel.

A más javaslatok esetében szükséges időn alapuló feltételezések szerint a jogalkotási javaslatokat 2022 végéig megküldik a társjogalkotóknak, és az elfogadási folyamat 2023 végéig lezárul. A fejlesztési időszak kezdetét 2025 végében (=T0) határozzuk meg, ami referenciapontként szolgál az időtartamok számításához, hogy ne abszolút dátumokat használjunk. Amennyiben a társjogalkotók általi elfogadásra később kerül sor, az egész ütemterv ennek megfelelően változik. A fejlesztési időszak e feltételek mellett várhatóan 2028 végéig (T0 + 3 év) lezárul.

B. Üzemeltetés

Az üzemeltetés akkor, tehát annak függvényében veszi kezdetét, amikor az útválasztó és a fuvarozói interfész működésbe lép. (T1=T0 + 3 év)

C. Átmeneti időszak

Az átmeneti időszak az útválasztó és a fuvarozói interfész működésbe lépésétől függ, és mind a légi fuvarozók, mind a tagállamok számára lehetővé teszi kötelezettségeik fokozatos teljesítését:

a légi fuvarozók esetében: kapcsolódás és az API-adatok továbbítása a fuvarozói interfészhez, automatizált eszközökkel történő szisztematikus adatgyűjtés;

a tagállamok esetében: az API-adatok gyűjtése az útválasztó révén.

Ez az időszak két évvel az útválasztó és a fuvarozói interfész működésbe lépése után ér véget: (T1 + 2 év)

Ütemterv

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) kifejezetten felhatalmazza az Uniót arra, hogy közös politikát dolgozzon ki egyrészt a külső határokat átlépő személyekre vonatkozó ellenőrzésekre vonatkozóan, ami egyértelmű, uniós szinten megvalósítandó célkitűzés, másrészt az illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozóan. Ugyanakkor ezek a területek az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak.

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat rámutatott, hogy i. az Unióba való belépés céljából a külső határokat átlépő személyek közül nem mindenki esetében végeznek előzetes ellenőrzést az API-adatok alapján, valamint ii. hiányzó API-adatok esetén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a PNR céljából történő adatgyűjtés terén, ami különösen igaz az EU-n belüli légi járatokra. Az EU felléphet e problémák kiküszöbölése céljából, alkalmazva a szubszidiaritás elvét, amely a megosztott hatáskörbe tartozó, szóban forgó kérdés szempontjából releváns, mivel a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok a tervezett intézkedés nagyságrendje vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók:

i. A tagállamok önmagukban nem tudnák hatékonyan végrehajtani az API-adatoknak a határigazgatás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából történő kezelésére vonatkozó egyértelmű és közös operatív szabályokat, különös tekintettel az előzetes ellenőrzésekre, amelyek kulcsfontosságúak a személyek külső határokon keresztül történő mozgására vonatkozó, Unió-szerte és különösen a schengeni térségben alkalmazott harmonizált megközelítés (Schengeni határellenőrzési kódex) szempontjából.

ii. Hasonlóképpen, a tagállamok önmagukban nem tudnák hatékonyan kiküszöbölni az API-adatok bűnüldözési célú kezelésével kapcsolatos problémákat, mivel az API-irányelv schengeni eszköz, amely nem szabályozza az EU-n belüli légi járatokra vonatkozó API-adatok rögzítését és továbbítását. Az ilyen járatokra vonatkozó PNR-adatokat kiegészítő API-adatok hiányában a tagállamok számos különböző intézkedés végrehajtásával próbálták ellensúlyozni az utazók személyazonosító adatainak hiányát. Ezek közé tartozik az úti okmányon és a beszállókártyán szereplő személyazonosító adatok fizikai megfelelőségi ellenőrzése, amely azonban nem oldja meg a hiányzó API-adatok alapvető problémáját.

Ezért a szubszidiaritás elvével összhangban az azonosított problémák hatékony kezeléséhez uniós szintű fellépésre lenne szükség az API-adatokat illetően. Ezt a teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó, 2021. júniusi bizottsági stratégia 53 is szorgalmazza annak érdekében, hogy az EU-n belüli légi járatokra vonatkozó API-adatok és PNR-adatok együttes használatának fokozása révén lényegesen javuljon a belső biztonság. Amellett, hogy a schengeni térség megerősítése az Unió politikai prioritásai közé tartozik, az API-adatokkal kapcsolatos uniós fellépés szükségessége – Írország sajátos helyzetétől függetlenül – az Unió külső határainak igazgatásával kapcsolatos közelmúltbeli jogalkotási fejleményekből is ered:

– A 2019. évi interoperabilitási rendeletek lehetővé teszik a schengeni külső határokat átlépő személyek szisztematikus ellenőrzését az EU biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési központosított információs rendszereiben rendelkezésre álló valamennyi információ alapján. Az API-adatok uniós szintű központosított továbbítását szolgáló mechanizmus létrehozása e koncepció logikus folytatása.

– A schengeni külső határokon az API-adatok használata hatékonyan kiegészítené a határregisztrációs rendszer (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) küszöbön álló működésbe lépését. Az API-adatok használata továbbra is szükséges lenne a külső határok igazgatásához, mivel előzetes tájékoztatást nyújtanak a határőröknek arról, hogy az utazó ténylegesen felszállt-e egy harmadik országból induló repülőgépre, és be kíván-e lépni a schengeni térségbe, megkönnyítve ezáltal az utazó külső határokra való megérkezésekor esedékes határforgalom-ellenőrzést.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

– A kapcsolatok, az információcsere-formátumok, az eljárások és a tagállamok határigazgatási hatóságai, illetve az utasadat-információs egységek részére küldött üzenetek számának drasztikus (elméletileg 26-szoros) csökkenése révén a légi fuvarozók műszaki, üzemeltetési, infrastrukturális és adminisztratív költségeket takarítanak meg, annak ellenére, hogy a kezdeményezés által érintett utasok és járatok száma összességében nő.

– Az API-adatok gyűjtésére vonatkozó harmonizált szabályok közvetett hatást gyakorolnak a rendőrségi együttműködés mértékére és minőségére, ezáltal javítva a légi közlekedéshez kapcsolódó, határokon átnyúló bűncselekmények elleni fellépést: az utasadat-információs egységek közötti információcsere bővülhet azon az alapon, hogy az utasadat-információs egységek több eséllyel találnak megfelelő információkat partnerük adatbázisában (szisztematikus adatgyűjtés), vagy előre ismerik az információk rendelkezésére állásának esélyét (harmonizált szabályok szerinti kockázatértékelésen alapuló szelektív adatgyűjtési szabályok).

– A szétszórt gazdasági szereplők (üzleti repülés, charterjáratok) vagy az ellenőrzések hatókörén kívül eső utazók (személyzet) tekintetében fennálló információs hézagok csökkentése elősegítené az e gyenge pontokat kihasználó tiltott kereskedelem (kábítószer- és emberkereskedelem) megelőzését, felderítését és visszaszorítását.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A harmadik felekkel (pl. légi fuvarozókkal) folytatott adatcserén alapuló bel- és igazságügyi informatikai rendszerek – a decentralizált megközelítés elsődleges céljaként megvalósuló (API- vagy PNR-irányelv), vagy kiegészítő jellegű, de központi (például EES és ETIAS: fuvarozói interfész) – fejlesztése terén szerzett tapasztalat lehetővé tette a következő tanulságok levonását:

1. A légi fuvarozók számára új kötelezettségeket előíró új rendelet végrehajtása kihívást jelenthet: a sok kis szereplőt érintő, némileg széttagolt helyzet a tájékozottság hiányához és lassú megvalósításhoz vezethet. Az API- és a PNR-irányelv minden egyes légi fuvarozóra kiterjedő, teljes körű végrehajtása nehézségekbe ütközhet, főként, ha az üzleti repülés és a charterjáratok tekintetében kell gyűjteni az utazókra vonatkozó információkat. A cél maradéktalan eléréséhez kulcsfontosságúak lennének a kommunikációs kampányok, valamint az eu-LISA-val és a tagállami hatóságokkal folytatott koordináció.

Emellett a nemzeti rendszerek (VIS, SIS) kiigazítását vagy bővítését igénylő központosított uniós információs rendszerek telepítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy:

2. A központi komponens végrehajtását károsan érinthetik a változó követelményekből eredő költségtúllépések és késedelmek, mivel hiányoznak a célját, alkalmazási körét, funkcióit és műszaki előírásait meghatározó, alapul szolgáló jogi eszközök. Ezért az előkészítő kialakítási szakasz megkezdésével meg kell várni, hogy a jogi eszköz, valamint annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusai készen álljanak.

2. Ami a rendszer helyszíni telepítését illeti, nemzeti szinten a fokozatos funkcionális szinteket előirányzó progresszív megközelítés (SIS-átdolgozás) a leginkább alkalmas az egyre összetettebb funkcionális egységek megvalósítására, és képes elősegíteni mind a központi, mind a nemzeti fejlesztési eszközök kiforrottságát azáltal, hogy mérsékeli a minőségbiztosításra helyezett hangsúlyt és növeli az elvárt eredmények stabilitását, ami több nemzeti rendszer központi rendszerrel szembeni tesztelése esetén döntő fontosságú (stabil tesztelési környezet rendelkezésre állása). A fokozatos megközelítés szerint az alkalmazás néhány helyszínen kezdődik, amelyek száma megfelelő időben egyre tovább bővül. Ez segíti a tagállamokat a közbeszerzési munkafolyamatra nehezedő terhek kezelésében, valamint kiegyenlíti a pénzügyi erőforrásokra és a logisztikai láncra nehezedő nyomást. Elősegíti a korlátozott számú kísérleti helyszínről kapott visszajelzések feldolgozását, ahelyett, hogy az esetleges negatív visszajelzések tömeges és kezelhetetlen áramlásával kellene megbirkózni. A kísérleti helyszínekből levont tanulságok beépíthetők a képzési stratégiába, így hasznosak lehetnek a további tömeges telepítés szempontjából. A központi rendszer számára előnyös a kezelt adatmennyiség fokozatos növelése, így szükség esetén képes kiigazítani infrastruktúráját. Végül a földrajzi tényezőkhöz kapcsolódó kockázati kritériumokon alapuló progresszív megközelítés (VIS) segít összpontosítani például a legösszetettebb üzleti helyzetekre, ezáltal elősegítve mind a központi, mind a nemzeti rendszerek teljes funkcionális spektrumának véglegesítését. Ezért az átmeneti szakaszokon, kísérleti projekteken, fokozatos funkcionális lépéseken és/vagy fokozatos földrajzi kiterjesztésen alapuló progresszív megközelítést kell előnyben részesíteni.

3. Nehéznek bizonyulhat felmérni a haladás mértékét egyes tagállamokban (kezdeti SIS, VIS), nevezetesen azokban, amelyek nem irányozták elő a vonatkozó tevékenységeket a többéves programozásukban, vagy a programozásuk nem volt kellően pontos. Az EES, az ETIAS és az interoperabilitás tekintetében előirányozták a tagállamok integrációs költségeinek megtérítésére vonatkozó mechanizmust, ami segített a végrehajtás alakulásának nyomon követésében. Ezért olyan rendelkezésekre kell törekedni, amelyek megbízhatóbb képet adnak az egyes tagállamok integrációs szintjéről.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

Az uniós és tagállami szinten szükséges beruházások a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben finanszírozhatók a belügyi alapokból, a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (HAVE) felhasználásával, az Integrált Határigazgatási Alap részeként. A 2027 utáni finanszírozásról a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során kell dönteni.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az API-útválasztó eu-LISA általi fejlesztésének finanszírozásához szükséges előirányzatok (34,967 millió EUR) nem szerepelnek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az eu-LISA számára, illetve a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság számára megállapított előirányzatok (2,653 millió EUR) között, mivel olyan új javaslatról van szó, amely esetében az összegek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret előterjesztésekor még nem voltak ismertek. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az eu-LISA és a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság költségvetését a 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben szükséges összegek erejéig a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) megfelelő tematikus eszközeinek csökkentése révén növeljék.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

   időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

határozatlan időtartam

végrehajtás 2024-től 2028-ig tartó beindítási időszakkal,

azt követően: rendes ütem 2029-től

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 54

 Bizottság általi közvetlen irányítás

a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

az EBB és az Európai Beruházási Alap

a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

közjogi szervek

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az API-útválasztó kialakítási és fejlesztési szakasza várhatóan négy évet vesz igénybe, amely idő alatt az eu-LISA kifejleszti a komponenseket. Az API-útválasztó 2028 végén lép működésbe.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

Megosztott irányítás

Minden egyes tagállam – a közös rendelkezésekről szóló rendelettel 55 összhangban – létrehozza a saját programjának irányítási és kontrollrendszerét, valamint biztosítja a nyomonkövetési rendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát. A tagállamok minden évben megbízhatósági dokumentumokat nyújtanak be, amelyek tartalmazzák az éves pénzügyi kimutatást, a vezetői nyilatkozatot és az ellenőrző hatóság véleményét az elszámolásokról, az irányítási és kontrollrendszerről, valamint az éves pénzügyi kimutatásban szereplő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Bizottság ezen megbízhatósági dokumentumok alapján határozza meg az alap/eszköz terhére az adott pénzügyi év tekintetében elszámolható összeget. A Bizottság az egyes programok teljesítményének vizsgálata céljából minden tagállammal kétévente áttekintő értekezletet tart. A tagállamok évente hat alkalommal minden egyes programra vonatkozóan elküldik a konkrét célkitűzésekre lebontott adatokat. Ezek az adatok a műveletek költségeire, valamint a közös teljesítmény- és eredménymutatók értékeire vonatkoznak.

A belügyi alapok tekintetében a tagállamok éves teljesítményjelentést küldenek, amely információkat tartalmaz programjuk végrehajtásának előrehaladásáról, valamint a mérföldkövek és célok eléréséről. Emellett bemutatja a program teljesítményét érintő problémákat, és ismerteti az azok kezelése céljából hozott intézkedéseket.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó belügyi alapok összefüggésében minden tagállamnak be kell nyújtania egy végső teljesítményjelentést. A végső jelentés a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekre összpontosít, és áttekintést nyújt a program teljesítményét érintő fő problémákról, az azok kezelésére hozott intézkedésekről, valamint az ilyen intézkedések hatékonyságának értékeléséről. Ezenfelül bemutatja a program hozzájárulását a tagállamnak címzett vonatkozó uniós ajánlásokban azonosított kihívások leküzdéséhez, a teljesítménykeretben meghatározott célok elérése terén elért előrehaladást, a releváns értékelések megállapításait és e megállapítások nyomon követését, valamint a kommunikációs intézkedések eredményeit.

Közvetett irányitás

A javaslat nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel az eu-LISA-rendeletben és az uniós költségvetési rendeletben meghatározott elveket követi, és összhangban áll a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel. Az eu-LISA minden évben benyújt egy egységes programozási dokumentumot a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az éves és többéves munkaprogramokat és a források programozását. A dokumentum meghatározza a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat a célkitűzések és az eredmények elérésének nyomon követése érdekében. Az eu-LISA-nak konszolidált éves tevékenységi jelentést is be kell nyújtania az igazgatótanács részére. Ez a jelentés információkat tartalmaz az egységes programozási dokumentumban meghatározott célkitűzések és eredmények eléréséről. A jelentést a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni.

Emellett az eu-LISA-rendelet 39. cikkében foglaltaknak megfelelően 2023. december 12-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban értékeli az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében. Az értékelés magában foglalja az e rendelet végrehajtására, valamint az arra vonatkozó vizsgálatot is, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a nagy méretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatásához és az összehangolt, költséghatékony és koherens uniós szintű informatikai környezet kialakításához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül. Az értékelés kifejezetten megvizsgálja az ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességét és bármely ilyen módosítás pénzügyi vonatkozásait. Az igazgatótanács ajánlásokat adhat ki a Bizottság részére e rendelet módosításaival kapcsolatban.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Megosztott irányítás

A 2021–2027-es időszakban a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet kezelésére első ízben fogják alkalmazni a közös rendelkezésekről szóló rendelet szabályait.

A megosztott irányítás esetében a közös rendelkezésekről szóló rendelet a 2014–2020-as programozási időszakban hatályos irányítási és kontrollstratégiára épít, és bizonyos intézkedéseket vezet be a végrehajtás egyszerűsítése, valamint a kedvezményezettekre és a tagállamokra egyaránt nehezedő kontrollterhek csökkentése céljából.

Az újítások közé tartoznak a következők:

– a kijelölési eljárás megszüntetése (ami lehetővé teszi a programok végrehajtásának felgyorsítását),

– irányítási ellenőrzés (közigazgatási és helyszíni), amelyet az irányító hatóság kockázatértékelés alapján végez (szemben a 2014–2020-as programozási időszakban előírt 100 %-os közigazgatási ellenőrzésekkel). Ezenfelül az irányító hatóság bizonyos körülmények között arányos kontrollintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti eljárásokkal összhangban,

– az ugyanazon művelet/kiadás többszörös ellenőrzésének elkerülésére vonatkozó feltételek.

A programhatóságok a kedvezményezetteknél felmerült kiadások alapján időközi kifizetési kérelmeket nyújtanak be a Bizottságnak. A közös rendelkezésekről szóló rendelet lehetővé teszi az irányító hatóságok számára, hogy kockázatértékelésen alapuló irányítási ellenőrzést végezzenek, továbbá specifikus kontrollokról is rendelkezik (pl. az irányító hatóság által végzett helyszíni ellenőrzések, valamint a műveletek/kiadások ellenőrző hatóság általi ellenőrzése), amelyekre azt követően kerül sor, hogy a kapcsolódó kiadásokat az időközi kifizetési kérelmekben (évente legfeljebb hat alkalommal) bejelentették a Bizottságnak. A nem elszámolható kiadások megtérítésével járó kockázat csökkentése érdekében a közös rendelkezésekről szóló rendelet a kifizetési kérelemben szereplő összegek 95 %-ára korlátozza a Bizottság időközi kifizetéseit, mivel kezdetben a nemzeti ellenőrzéseknek csak egy részét végezték el. A Bizottság a fennmaradó egyenleget az éves záróelszámolási eljárást követően fizeti ki, miután megkapta a programirányítási hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat. A Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által az éves megbízhatósági dokumentumok átadását követően észlelt bármely szabálytalanság nettó pénzügyi korrekcióhoz vezethet.

Közvetett irányitás

A javaslat egy része az eu-LISA költségvetésén keresztül, közvetett irányítással kerül végrehajtásra.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az eu-LISA költségvetését a hatékony és eredményes belső kontroll követelményével összhangban kell végrehajtani. Az eu-LISA ezért köteles az ellenőrzési láncban részt vevő releváns szereplőket összehangoló, megfelelő ellenőrzési stratégiát alkalmazni.

Ami az utólagos ellenőrzéseket illeti, az eu-LISA decentralizált ügynökségként különösen az alábbiak hatálya alá tartozik:

– a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső ellenőrzés,

– a Számvevőszék éves jelentései, amelyek tartalmazzák az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatot,

– az Európai Parlament által adott éves mentesítés,

– az OLAF által különösen annak biztosítása érdekében végzett esetleges vizsgálatok, hogy az ügynökségek számára elkülönített forrásokat megfelelően használják fel.

Az eu-LISA partnereként a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság végrehajtja kontrollstratégiáját a decentralizált ügynökségekre vonatkozóan, hogy éves tevékenységi jelentése keretében biztosítsa a megbízható jelentéstételt. Jóllehet a decentralizált ügynökségek teljes mértékben felelősek költségvetésük végrehajtásáért, az uniós költségvetési hatóságok által megállapított éves hozzájárulások rendszeres kifizetéséért a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság felel.

Végezetül az európai ombudsman az ellenőrzés és az elszámoltathatóság további szintjét biztosítja az eu-LISA esetében.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Ebben a fázisban konkrét kockázatokat még nem azonosítottak.

A megosztott irányítású részt illetően a jelenlegi programok végrehajtásával kapcsolatos általános kockázatok az alap/eszköz tagállamok általi kihasználatlanságával, valamint az irányítási és kontrollrendszerek összetett szabályaiból és hiányosságaiból eredő lehetséges hibákkal állnak összefüggésben. A közös rendelkezésekről szóló rendelettervezet a megosztott irányítás keretében végrehajtott különböző alapok szabályainak, valamint irányítási és kontrollrendszereinek harmonizálása révén egyszerűsíti a szabályozási keretet. Ugyancsak egyszerűsíti a kontrollkövetelményeket (pl. kockázatalapú irányítási ellenőrzések, a nemzeti eljárásokon alapuló arányos kontrollintézkedések lehetősége, az ellenőrzési munka korlátai az időzítés és/vagy az egyedi műveletek tekintetében).

Az eu-LISA által végrehajtott költségvetéshez külön belső ellenőrzési keretrendszerre van szükség, amely az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerén alapul. Az egységes programozási dokumentumnak a belső kontrollrendszerekről, míg a konszolidált éves tevékenységi jelentésnek a belső kontollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről kell tájékoztatást nyújtania, a kockázatértékelés tekintetében is. A 2021. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés arról számol be, hogy az ügynökség vezetése megalapozott bizonyossággal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a meglévő kontrollmechanizmusok összességében megfelelők és rendeltetésszerűen működnek. Emellett megfelelő volt a kockázatok nyomon követése és mérséklése, és szükség esetén különböző javításokat és megerősítéseket hajtottak végre.

A belső felügyelet további szintjét az eu-LISA belső ellenőrzési részlege biztosítja egy éves ellenőri terv alapján, amely különösen figyelembe veszi az eu-LISA-ra vonatkozó kockázatértékelést. A belső ellenőrzési részleg azáltal segíti az eu-LISA-t célkitűzéseinek elérésében, hogy szisztematikus és fegyelmezett megközelítést alkalmaz a kockázatkezelési, kontroll- és irányítási folyamatok hatékonyságának értékelésére, és ajánlásokat tesz azok javítására.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos és az eu-LISA adatvédelmi tisztviselője (közvetlenül az igazgatótanács titkárságához tartozó független feladatkör) felügyeli a személyes adatok eu-LISA általi kezelését.

Végezetül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság az eu-LISA partnereként éves kockázatkezelési eljárást folytat az ügynökségek – többek között az eu-LISA – műveleteihez kapcsolódó potenciális magas kockázatok azonosítása és értékelése céljából. A kritikusnak tekintett kockázatokról évente jelentés készül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság kockázatkezelési tervének keretében, a tervezett kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv kíséretében.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

A megosztott irányítású rész esetében az ellenőrzések költsége várhatóan változatlan marad, vagy potenciálisan csökkenni fog a tagállamok tekintetében.

A 2021–2027-es belügyi alapok programjainak végrehajtása hatékonyabbá válik, a tagállamok számára teljesített kifizetések összege pedig emelkedni fog.

A belügyi alapokra alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendeletben az irányításra és a kontrollokra vonatkozóan bevezetett kockázatalapú megközelítés, valamint az egyszerűsített költségelszámolási módszerek bevezetésének fokozott ösztönzése várhatóan a tagállamok kontrollköltségeinek további csökkenéséhez vezet.

Az eu-LISA tekintetében a Bizottság jelentést tesz a „kontroll költségei/a kezelt kapcsolódó források értéke” hányadosról. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2021. évi éves tevékenységi jelentése szerint a közvetett irányítású megbízott szervezetek és a decentralizált ügynökségek, így az eu-LISA esetében ez a hányados 0,08 %.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság továbbra is alkalmazza csalás elleni stratégiáját a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a csalás elleni belső kontrolljai teljes mértékben igazodjanak a Bizottság csalás elleni stratégiájához, csaláskockázat-kezelési megközelítése pedig a csalás kockázatának kitett területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre összpontosítson.

A megosztott irányítás tekintetében a tagállamok biztosítják a Bizottságnak benyújtott beszámolókban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét. E tekintetben a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében. Az előző, 2014–2020-as ciklusra építve a tagállamok a 2021–2027-es programozási időszakban is kötelesek a szabálytalanságok felderítésére és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó eljárásokat alkalmazni, amit a szabálytalanságok bejelentéséről szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtása egészít ki. A csalás elleni intézkedések meghozatala továbbra is általános elv és a tagállamok kötelezettsége.

Ami a közvetett irányítást illeti, a csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket többek között az eu-LISA-rendelet 50. cikke és az eu-LISA pénzügyi szabályzatának X. címe tartalmazza.

Az eu-LISA mindenekelőtt részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben, és – a 2022–2024-es időszakra szóló felülvizsgált, 2022 augusztusában elfogadott csalás elleni belső stratégiájával összhangban – haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a feltételezett csalásokról és egyéb pénzügyi szabálytalanságokról.

Ezenkívül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság mint partner-főigazgatóság 2021 októberében új csalás elleni stratégiát fogadott el a kapcsolódó cselekvési tervvel együtt, amely tovább erősíti a főigazgatóság csalás elleni kapacitásait, és hozzáigazítja azokat a folyamatosan változó környezethez. Az új stratégia figyelembe veszi a Bizottság 2019. évi csalás elleni stratégiája által bevezetett újdonságokat, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret által előírt kiigazításokat.

A decentralizált ügynökségek, így az eu-LISA is, e stratégia hatálya alá tartoznak. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2021. évi éves tevékenységi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a csalásmegelőzési és -felderítési folyamatok kielégítően működtek, és ezért hozzájárultak a belső kontrollal kapcsolatos célkitűzések teljesítésének biztosításához.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 56

EFTA-országoktól 57

tagjelölt országoktól 58

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

4

11 02 01 A határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz

diff.

NEM

NEM

IGEN

NEM

4

11 01 01 Az Integrált Határigazgatási Alap – Határigazgatási és Vízumeszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások

nem diff.

NEM

NEM

IGEN

NEM

4

11 10 02 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA)

nem diff.

NEM

NEM

IGEN

NEM

5

12 02 01 Belső Biztonsági Alap (BBA)

diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5

11 02 02 A Belső Biztonsági Alap – Határigazgatási és Vízumeszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

4

Migráció és határigazgatás

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

2021–2027 
összesen

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

2028–2034 összesen

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

11 02 01 A határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

8,250

8,250

7,838

9,075

10,313

5,363

5,363

5,363

5,363

48,675

56,925

Kifizetési előirányzatok

(2a)

2,888

2,888

4,393

6,394

8,642

7,734

7,219

6,538

5,610

46,530

49,418

11 10 02 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,157

2,597

7,958

22,865

33,577

15,415

9,168

9,083

9,083

9,083

9,083

9,083

69,998

103,575

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,157

2,597

7,958

22,865

33,577

15,415

9,168

9,083

9,083

9,083

9,083

9,083

69,998

103,575

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 59  

Költségvetési sor

(3)

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,314

3,993

7,958

31,115

41,827

23,253

18,243

19,396

14,446

14,446

14,446

14,446

118,673

160,500

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)

(+3)

0,314

3,993

7,958

25,753

36,464

19,808

15,562

17,725

16,817

16,302

15,621

14,693

116,528

152,992

 



 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,314

3,993

7,958

31,115

41,827

23,253

18,243

19,396

14,446

14,446

14,446

14,446

118,673

160,500

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,314

3,993

7,958

25,753

36,464

19,808

15,562

17,725

16,817

16,302

15,621

14,693

116,528

152,992

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,314

3,993

7,958

31,115

41,827

23,253

18,243

19,396

14,446

14,446

14,446

14,446

118,673

160,500

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,314

3,993

7,958

25,753

36,464

19,808

15,562

17,725

16,817

16,302

15,621

14,693

116,528

152,992

A többéves pénzügyi keret fejezete

5

Biztonság és védelem

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

2021–2027 
összesen

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

2028–2034 összesen

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

12 02 01 – Belső Biztonsági Alap (BBA)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

3,300

3,300

3,135

3,630

4,125

2,145

2,145

2,145

2,145

19,470

22,770

Kifizetési előirányzatok

(2a)

1,155

1,155

1,757

2,558

3,457

3,094

2,888

2,615

2,244

18,612

19,767

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 60  

Költségvetési sor

(3)

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

3,300

3,300

3,135

3,630

4,125

2,145

2,145

2,145

2,145

19,470

22,770

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

1,155

1,155

1,757

2,558

3,457

3,094

2,888

2,615

2,244

18,612

19,767



 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

3,300

3,300

3,135

3,630

4,125

2,145

2,145

2,145

2,145

19,470

22,770

Kifizetési előirányzatok

(5)

1,155

1,155

1,757

2,558

3,457

3,094

2,888

2,615

2,244

18,612

19,767

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

3,300

3,300

3,135

3,630

4,125

2,145

2,145

2,145

2,145

19,470

22,770

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

1,155

1,155

1,757

2,558

3,457

3,094

2,888

2,615

2,244

18,612

19,767

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,157

2,597

7,958

34,415

45,127

31,668

31,113

36,721

33,751

33,751

33,751

27,151

227,903

273,030

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,157

2,597

7,958

26,908

37,619

23,413

22,409

28,706

31,461

33,379

34,208

31,589

205,166

242,785

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

(6)

A többéves pénzügyi keret 
1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
 
(Referenciaösszeg)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,157

2,597

7,958

34,415

45,127

26,388

21,873

23,521

16,591

16,591

16,591

16,591

138,143

183,270

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,157

2,597

7,958

26,908

37,619

21,565

18,119

21,182

19,911

19,189

18,236

16,937

135,140

172,759




A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025. év

2026.
év

2027.
év

2021–2027 
összesen

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

2028–2034 összesen

ÖSSZESEN

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság

 Humánerőforrás

0,314

0,471

0,471

0,471

1,727

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

3,297

5,024

• Egyéb igazgatási kiadások

0,187

0,273

0,273

0,273

1,006

0,273

0,273

0,273

0,187

0,187

0,187

0,187

1,488

2,492

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,501

0,744

0,744

0,744

2,732

0,744

0,744

0,666

0,658

0,658

0,658

0,658

4,785

7,516

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,501

0,744

0,744

0,744

2,732

0,744

0,744

0,666

0,658

0,658

0,658

0,658

4,785

7,516

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025. év

2026.
év

2027.
év

2021–2027 
összesen

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

2028–2034 összesen

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 
1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,815

4,737

8,702

35,159

47,858

27,131

22,617

24,186

17,249

17,249

17,249

17,249

142,928

190,786

Kifizetési előirányzatok

0,815

4,737

8,702

27,651

40,351

22,309

18,863

21,847

20,569

19,847

18,894

17,595

139,925

180,275

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

Típus 61

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉS

– Az útválasztó létrehozása

44,482

0,004

0,157

0,058

2,597

0,179

7,958

0,507

22,565

0,252

11,205

1

44,482

– Az útválasztó üzemeltetése

9,083

0,300

4,210

9,168

9,083

9,083

9,083

9,083

9,083

59,093

Általános célkitűzés részösszege

0,157

2,597

7,958

22,865

15,415

9,168

9,083

9,083

9,083

9,083

9,083

103,575

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– A tagállamokhoz való kapcsolódás kiépítése

26

1,031

8

8,250

6

6,188

6

6,188

6

6,188

26

26,813

– A tagállamokhoz való kapcsolódás fenntartása

26

0.206

8

1,650

14

2,888

20

4,125

26

5,363

26

5,363

26

5,363

26

5,363

26

30,113

1. konkrét célkitűzés részösszege

 

8,250

 

7,838

 

9,075

 

10,313

 

5,363

 

5,363

 

5,363

 

5,363

 

56,925

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– A tagállamok kapcsolódása

26

0,413

8

3,300

6

2,475

6

2,475

6

2,475

26

10,725

– A tagállamok kapcsolódásának fenntartása

26

0.083

8

0,660

14

1,155

20

1,650

26

2,145

26

2,145

26

2,145

26

2,145

26

12,045

2. konkrét célkitűzés részösszege

 

0,000

 

0,000

 

0,000

 

3,300

 

3,135

 

3,630

 

4,125

 

2,145

 

2,145

 

2,145

 

2,145

 

22,770

ÖSSZESEN

0,157

2,597

7,958

34,415

26,388

21,873

23,521

16,591

16,591

16,591

16,591

183,270

3.2.3.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összefoglalás 

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025. év

2026.
év

2027.
év

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033. év

2034. év

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)

0,157

1,099

2,198

2,355

4,710

2,355

2,355

2,355

2,355

2,355

2,355

Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

0,000

0,298

0,680

0,850

1,955

1,105

1,020

1,020

1,020

1,020

1,020

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,157

1,397

2,878

3,205

6,665

3,460

3,375

3,375

3,375

3,375

3,375

Létszámigény teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve:

2024.
év

2025. év

2026.
év

2027.
év

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033. év

2034. év

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)

2,0

14,0

14,0

15,0

30,0

15,0

15,0

15,0

15,0

15,0

15,0

Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

0,0

7,0

8,0

10,0

23,0

13,0

12,0

12,0

12,0

12,0

12,0

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

2,0

21,0

22,0

25,0

53,0

28,0

27,0

27,0

27,0

27,0

27,0

Az eu-LISA személyzete támogatja a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2024 elején kidolgozza a másodlagos jogot, ezért a személyzetnek a lehető leghamarabb meg kell kezdenie tevékenységét. A felvételi eljárások 2024 januárjában kezdődnek. A 2024-ben felvett 2 teljes munkaidős egyenértékre, valamint a 2025-ben felvett 21 teljes munkaidős egyenértékre 50 %-os korrekciós tényező alkalmazandó. A személyzet fennmaradó részét más projektekből való átcsoportosítás révén biztosítják.

3.2.4.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása (Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság)

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

2021–2027 
összesen

2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

2032.
év

2033.
év

2034.
év

2028–2034 
összesen

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,314

0,471

0,471

0,471

1,727

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

0,471

3,297

5,024

Egyéb igazgatási kiadások

0,187

0,273

0,273

0,273

1,006

0,273

0,273

0,273

0,187

0,187

0,187

0,187

1,567

2,573

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

0,501

0,744

0,744

0,744

2,733

0,744

0,744

0,744

0,658

0,658

0,658

0,658

4,864

7, 597

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 62 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
részösszege

ÖSSZESEN

0,501

0,744

0,744

0,744

2,733

0,744

0,744

0,744

0,658

0,658

0,658

0,658

4,864

7, 597

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek (Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság)

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

2028. év

2029.
év

2030.
év

2031. év

2032. év

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

2

3

3

3

3

3

3

3

3

20 01 02 03 (a küldöttségeknél)

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve

20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)

XX 01 xx yy zz 63

– a központban

– a küldöttségeknél

01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)

01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

2

3

3

3

3

3

3

3

3

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Három, nyomon követést végző tisztviselő. Az alkalmazottak a program végrehajtása során ellátják a Bizottság feladatait: ellenőrzik a jogalkotási javaslatnak való megfelelést, kezelik a megfelelőségi problémákat, jelentéseket készítenek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, értékelik a tagállamok előrehaladását, naprakészen tartják a másodlagos jogszabályokat, ideértve a szabványokkal kapcsolatos fejleményeket is. Mivel a program a meglévő munkateherhez képest kiegészítő tevékenység, további személyzetre (1 teljes munkaidős egyenérték) van szükség.

Külső munkatársak

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

   teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Mivel a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az eu-LISA számára biztosított allokáció nem tartalmazza sem az API-útválasztó fejlesztéséhez (2024–2028) és az ismétlődő költségek fedezéséhez (2029-től) szükséges előirányzatokat, sem a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság kiegészítő személyzete tekintetében szükséges előirányzatokat, az API-útválasztó fejlesztéséhez és karbantartásához (33,577 millió EUR a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben), illetve a Bizottság nyomonkövetési tevékenységéhez (2,732 millió EUR) szükséges finanszírozást a HAVE (11 02 01 – Határigazgatási és Vízumeszköz) forrásainak beszámítása révén bocsátják rendelkezésre a megfelelő összegek erejéig:

Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok, millió EUR: 2024: 0,157; 2025: 2,597; 2026: 7,958; 2027: 22,865

A 2024–2027-es időszakban: 33,577

A nemzeti szinten felmerülő fejlesztési és ismétlődő költségeket a következő többéves pénzügyi keretben a HAVE helyébe lépő eszközből finanszírozzák. 64

   a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

   a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

   nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

   előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

(1)a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

(2)a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

(3)kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 65

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

… jogcímcsoport

p.m.

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

11 10 02 (eu-LISA), 11 02 01 (HAVE)

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

A költségvetés tartalmazza a schengeni vívmányok, illetve a vízumdigitalizációval kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez társult országok hozzájárulását, a megfelelő hatályos megállapodásokban foglaltak szerint. A becslések a schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatos azon bevételre vonatkozó számításokon alapulnak, amely a jelenleg hozzájáruló államoknak (Írország, Norvégia és Svájc) az Európai Unió általános költségvetéséhez való hozzájárulásából származik (felhasznált kifizetések). Egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a hozzájárulás éves összege az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányaként kerül kiszámításra. A számítás során az Eurostat adataira kell támaszkodni, amelyek jelentősen változhatnak a részt vevő államok gazdasági helyzetétől függően.

(1)    ICAO, „The World of Air Transport in 2019” (A légi közlekedés világa 2019-ben), https://www.icao.int/annual-report-2019/Pages/the-world-of-air-transport-in-2019.aspx  
(2)    Forrás: Eurostat (online adatkód: avia_paoc); ezek az adatok magukban foglalják az összes jelenlegi uniós tagállambeli személyszállítást (27 tagállam).    
(3)    A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).
(4)    Chicagói Egyezmény vagy a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944-ben elfogadott egyezmény, amely létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO). Valamennyi tagállam részes fele a Chicagói Egyezménynek / a nemzetközi polgári repülésről szóló ICAO-egyezménynek.
(5)    Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum, Értékelés a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004/82/EK tanácsi irányelvről (API-irányelv), Brüsszel, 2020.9.8., SWD(2020) 174 final.
(6)    Lásd a hatásvizsgálatot.
(7)    A Schengeni határellenőrzési kódex (a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja a SIS-re, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat (SLTD) tartalmazó adatbázisára, valamint az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített úti okmányokkal kapcsolatos információkat tartalmazó nemzeti adatbázisokra hivatkozik.
(8)    Lásd: Európai Bizottság, Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság, Tanulmány az előzetes utasinformációkról (API): a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004/82/EK tanácsi irányelv értékelése, Kiadóhivatal, 2020, https://data.europa.eu/doi/10.2837/882434 , 149. o.
(9)    WCO/IATA/ICAO iránymutatások az előzetes utasinformációkról (API), 2014. Lásd a hatásvizsgálat 5. mellékletét.
(10)    A schengeni térséget illetően lásd: Európai Bizottság, A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés, COM(2022) 301 final, 2022.5.24., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0301  
(11)    A SIS (a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet) EU-szerte segíti az illetékes hatóságokat abban, hogy megőrizzék a belső biztonságot a belső határellenőrzések nélküli térségben, a VIS pedig lehetővé teszi a schengeni államok számára a vízumadatok cseréjét. Az Eurodac rendszer uniós menekültügyi ujjnyomat-adatbázist hoz létre, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a menedékkérők ujjnyomatainak összehasonlítását annak megállapítása érdekében, hogy a menedékkérők korábban benyújtottak-e menedékjog iránti kérelmet, vagy egy másik tagállamon keresztül szabálytalanul léptek-e be az EU-ba.
(12)    Az EES és az ETIAS meg fogja erősíteni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező, illetve a schengeni térségbe vízummentesen utazó utazókra vonatkozó biztonsági ellenőrzést azáltal, hogy lehetővé teszi az irreguláris migrációval kapcsolatos és a biztonsági célú előzetes utasvizsgálatot. Az ECRIS-TCN rendszer orvosolni fogja az elítélt nem uniós állampolgárokra vonatkozó, tagállamok közötti információcsere terén feltárt hiányosságokat.
(13)    (EU) 2019/817 rendelet és (EU) 2019/818 rendelet.
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(16)    ICAO, 9303. sz. dokumentum, „Machine Readable Travel Documents” (Géppel olvasható úti okmányok), nyolcadik kiadás, 2021, elérhető a következő internetcímen: https://www.icao.int/publications/documents/9303_p1_cons_en.pdf  
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex).    
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén.
(19)    Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum, Értékelés a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004/82/EK tanácsi irányelvről (API-irányelv), Brüsszel, 2020.9.8., SWD(2020) 174 final.
(20)    Lásd az API-irányelv 6. cikkének utolsó albekezdését.
(21)    Az API-irányelv értékelése, SWD(2020)174.
(22)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12434-Hatarellenorzes-es-bunuldozes-a-legi-utasok-adatainak-elozetes-tovabbitasa-felulvizsgalt-szabalyok-_hu  
(23)    SWD(2022) 422 final, 2022. december. 13.
(24)    A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 rendelet (európai klímarendelet) 2. cikkének (1) bekezdése.
(25)    A Bíróság 2010. november 9-i ítélete, Volker und Markus Schecke és Eifert, C-92/09 és C-93/09 egyesített ügyek (EBHT 2010., I-0000. o.).
(26)    A Charta 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően az adatvédelemhez való jog gyakorlása csak a törvény által, és e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával és az arányosság elvére figyelemmel korlátozható, amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Európai Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.
(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1148 rendelete (2021. július 7.) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról.
(28)    HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).
(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).
(31)    HL C […]., […], […]. o.
(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(33)    A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).
(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).
(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).
(38)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(40)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(41)    HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(42)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(43)    HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(44)    A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(45)     HL L 160., 2011.6.18., 21. o .
(46)    A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről ( HL L 160., 2011.6.18., 19. o. ).
(47)    [HL C …].
(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).
(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(50)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
(51)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(52)    Lásd a hatásvizsgálatot.
(53)    COM(2021) 277 final (2021. 6. 2.).
(54)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  
(55)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról.
(56)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(57)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(58)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
(59)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(60)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(61)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(62)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(63)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(64)    A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül.
(65)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.
Top