52022PC0662

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.6.

COM(2022) 662 final

2022/0274(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a megszállt külföldi régiókban kiállított orosz úti okmányok el nem ismeréséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Válaszul arra, hogy az Oroszországi Föderáció 2014-ben jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, valamint Kelet-Ukrajnában folyamatos destabilizáló intézkedéseket folytat, az Európai Unió már bevezetett i. gazdasági szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt, amelyek a minszki megállapodások nem teljes körű végrehajtásához kötődnek; ii. szankciókat az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt; iii. szankciókat a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása miatt.

Az Oroszországi Föderáció azon döntése, hogy független entitásokként ismeri el Ukrajna donyecki és luhanszki régiói nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, valamint azon döntése, hogy orosz csapatokat küld Ukrajnába – ami példa nélküli katonai agressziót jelent Ukrajna területi integritásával, szuverenitásával és függetlenségével szemben –, súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodásokat, köztük az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, a Párizsi Chartát és a budapesti megállapodást.

A minszki megállapodások aláírójaként Oroszországnak egyértelmű és közvetlen felelőssége, hogy a konfliktus békés rendezésén munkálkodjon. Azzal a döntéssel, hogy Kelet-Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló régióit „független entitásokként” ismeri el, Oroszország egyértelműen megsértette a minszki megállapodásokat, amelyek kimondják, hogy e területeket teljes mértékben vissza kell helyezni az ukrán kormány ellenőrzése alá.

Az EU 2022. február 23-án egyhangúlag megállapodott az első szankciócsomagról, amely Oroszország fellépésére válaszul további terheket rótt Oroszországra. Az intézkedéscsomag egyedi szankciókat, pénzügyi korlátozásokat, továbbá az EU, valamint a donyecki és a luhanszki régió nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területei közötti gazdasági kapcsolatok korlátozását foglalta magában.

Az Európai Tanács 2022. február 24-én a lehető leghatározottabban elítélte az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót, és kijelentette, hogy az Unió nemzetközi partnereivel együtt teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és annak népével. Jogellenes katonai lépéseivel Oroszország azóta is súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, az ukrán lakossággal szemben atrocitásokat követ el, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást. Az Európai Tanács továbbá felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be katonai lépéseit, feltétel nélkül vonjon vissza minden fegyveres erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és maradéktalanul tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét az ország nemzetközileg elismert határain belül. 1

Ezt követően az Unió további szankciócsomagokat fogadott el válaszul, amelyek kiterjedtek a vagyoni eszközök befagyasztására, illetve az egyénekre vonatkozó utazási tilalmakra. Az Unió emellett korlátozó intézkedéseket fogadott el a pénzügyi, az energia-, a közlekedési és a technológiai ágazatra vonatkozóan. További intézkedéseket is hozott, mégpedig részlegesen felfüggesztette a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazását 2 . Ez a részleges felfüggesztés az orosz állampolgárok bizonyos kategóriáit érintette, köztük az orosz hivatalos delegációk tagjait, a nemzeti és regionális kormányok és parlamentek tagjait, valamint az üzletembereket.

Az Ukrajna elleniorosz agresszió kezdete óta a helyzet romlott, ami tragikus humanitárius következményekkel járt a polgári lakosságra és az infrastruktúrára nézve, Oroszország pedig jogellenesen tovább bővítette Ukrajna keleti és déli régióinak teljes vagy részleges megszállását.

Az oroszországi belpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulása, amelyet az jellemez, hogy a kormány a fennálló politikai és gazdasági rend megőrzése érdekében fokozódó politikai elnyomást alkalmaz, egyre jobban beárnyékolja az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat. Erre reagálva a Bizottság e javaslattal párhuzamosan arra is javaslatot tett, hogy teljes egészében függesszék fel az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást 3 .

Mivel a tagállamok nem ismerték el a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopol városának, illetve más orosz megszállás alatt álló ukrán régióknak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, az orosz hatóságok által e területeken kiállított úti okmányokat a tagállamok általában nem ismerték el vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából. Ugyanez vonatkozik orosz megszállás alatt álló grúz területeken, vagyis Abházia és Dél-Oszétia területén kiállított úti okmányokra is. Ezeket az álláspontokat a harmadik országok által kiállított és a tagállamok által elismert úti okmányokat tartalmazó táblázat 4 is tükrözi, amelyet a Bizottság a tagállamok értesítései alapján gyakran frissít.

A Bizottság 2014-ben, a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes annektálását követően iránymutatást adott ki a tagállamok Ukrajnában és az Oroszországi Föderációban működő konzulátusai számára a schengeni vízumkérelmek krími lakosok általi benyújtásáról. 2016-ban további iránymutatást dolgozott ki a Krím félszigeten és Szevasztopolban Oroszország által létrehozott orosz közigazgatási hatóságok által kiállított orosz nemzetközi magánútlevelek egyes kategóriáinak el nem ismerésére vonatkozó közös megközelítésként. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat 2019-ben iránymutatást készített az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió orosz nemzetközi magánútlevéllel rendelkező lakosai által benyújtott vízumkérelmek kezeléséről. Az Oroszországi Föderáció immár Ukrajna más, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire, különösen Herszon és Zaporizzsja régióra is kiterjesztette azt a gyakorlatot, hogy orosz nemzetközi magánútleveleket állít ki. Oroszország 2022 májusában egyszerűsített orosz honosítási eljárást vezetett be az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban és az úgynevezett Luhanszki Népköztársaságban, valamint Ukrajnában élő árva gyermekek számára. A rendelet az e két megszállt régióban lakó, szülői felügyelet nélkül maradt gyermekekre és cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik.

E javaslat azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából ne ismerjék el a megszállt külföldi régiókban kiállított vagy – az okmány kiállításának földrajzi helyétől függetlenül – az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányokat. Az intézkedés az ilyen úti okmányok el nem ismerésére vonatkozó közös megközelítést állapít meg.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a kezdeményezés összhangban van az Európai Tanács 2022. február 24-i következtetéseiben meghatározott intézkedésekkel, és továbbfejleszti a tagállamok és a schengeni társult országok Oroszországi Föderációban és Ukrajnában működő konzulátusai számára kiadott azon iránymutatást, amely az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió 2019. április 24. után kiállított orosz nemzetközi magánútlevéllel rendelkező lakosai által benyújtott vízumkérelmek kezelésére vonatkozik. Ez a javaslat kiegészíti az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás részleges felfüggesztését, és a megállapodás teljes egészében történő felfüggesztésére irányuló, párhuzamosan előterjesztésre kerülő bizottsági javaslatot.

Ez a határozat nem érinti sem az 1105/2011/EU határozat alkalmazását, sem az említett határozat alapján azon úti okmányok tekintetében fennálló tagállami kötelezettségeket, amelyekkel kapcsolatban az Unió nem foglalt állást.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat az Unió újabb válaszlépése az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra és az orosz útlevelek osztogatására a megszállt külföldi régiókban. A javaslat teljes mértékben összhangban van a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, az Oroszországi Föderációnak Ukrajna területe egyes részeinek erőszakkal történő integrálására irányuló kísérleteiről szóló nyilatkozatával 5 . Továbbá az, hogy a javaslat kiterjed az orosz megszállás alatt álló grúz területeken, vagyis Abházia és Dél-Oszétia területén kiállított úti okmányokra is, összhangban van az Európai Tanács felhívásaival 6 , amelyek határozottan elítélték Oroszország egyoldalú döntését Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésére vonatkozóan, és arra hívtak fel más országokat, hogy ne ismerjék el az említett területek függetlenségét.

A javaslat nem érinti az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós polgároknak, valamint a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokkal azonos jogokat élvező harmadik országbeli állampolgároknak és azok családtagjainak szabad mozgáshoz való jogát. A 2004/38/EK irányelv 7 a szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok beutazására vonatkozó szabályokat állapít meg.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontján alapul.

A javaslat arra kötelezi a tagállamokat, hogy a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából ne ismerjék el az orosz hatóságok által a megszállt külföldi régiókban vagy az ott lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított úti okmányokat.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben hozott intézkedések az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskörök alá tartoznak. Ezért az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni, miszerint azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az úti okmányok elismerése eddig tagállami hatáskörbe tartozott, mivel az Unió korábban nem gyakorolta az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti megosztott hatáskörét a közös vízumpolitika területén az úti okmányok elismerése vonatkozásában, valamint azon ellenőrzések tekintetében, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni.

E javaslat céljait a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Ennek az az oka, hogy a célkitűzések a vízumkérelem benyújtásával vagy a tagállamok külső határainak átlépésével összefüggésben szükséges úti okmányok érvénytelenítését érintik. A schengeni térség integritása, valamint az az igény, hogy egységes fellépést kell biztosítani az orosz útleveleknek a megszállt külföldi régiókban történő osztogatásával szemben, a schengeni térség egészében egységes megközelítést tesz szükségessé. E javaslat hiányában az egyes tagállamok döntenének arról, hogy elismerik-e az ilyen úti okmányokat vagy sem, ami komoly eltérésekhez vezethetne az Oroszország által megszállt régiókban álandó lakóhellyel rendelkező személyek számára történő vízumkiadás terén, és abban a tekintetben, hogy e személyek átléphetik-e a külső határokat. Ez az intézkedés jogbiztonságot teremt a kérdésben, és közvetlenül alkalmazandó lesz a tagállamokban.

Az Unió ezért a szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhatja a javasolt intézkedést.

•Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegének és intenzitásának összhangban kell lennie a kezelni kívánt problémával.

Az intézkedés célja a jól működő közös vízumpolitika és a külső határok ellenőrzésére vonatkozó szakpolitika biztosítása, valamint az Unió és tagállamai biztonságának megőrzése. A javasolt intézkedés válasz Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziójára. Ez a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a nemzetközi közjogon alapuló szuverén jogát az államok elismerésre. Az úti okmányok javasolt el nem ismerése nem érinti az államok azon jogát, hogy bármely területi egység tekintetében a nemzetközi közösség részét képező nemzetközi jogalanyiság elismerésére vonatkozó határozatot fogadjanak el. Ezenkívül a javasolt intézkedés nem érinti ezen úti okmányok esetleges érvényességét a személyazonosság igazolására irányuló nemzeti eljárásokkal vagy egyeztetésekkel összefüggésben. Ezért továbbra is az egyes tagállamok döntésétől függ, hogy milyen típusú okmányokat lehet benyújtani a személyazonosság igazolására.

Mivel az EU nem ismerte el a Krím félszigetnek, illetve más orosz megszállás alatt álló ukrán régióknak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, az orosz hatóságok által e területeken kiállított úti okmányokat az uniós jognak egyértelműen érvénytelenné kell nyilvánítania az utazás vonatkozásában. Ugyanez vonatkozik az orosz megszállás alatt álló grúz területeken, vagyis Abházia és Dél-Oszétia területén kiállított úti okmányokra is. Hasonlóképpen, ez az el nem ismerési intézkedés minden olyan úti okmányra vonatkozna, amelyet az orosz hatóságok állítanak ki bármely olyan külföldi régióban, amelyet Oroszország esetleg jogellenesen megszáll vagy elfoglal a jövőben.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat tárgya az orosz hatóságok által a megszállt külföldi régiókban kiállított úti okmányoknak a schengeni térség egészére kiterjedő el nem ismerése a közös vízumpolitika, valamint azon ellenőrzések keretében, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni. Figyelembe véve a javasolt intézkedés célzott hatályát, valamint azt, hogy a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó, az Európai Parlament és a Tanács határozata a megfelelő jogi aktus.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Tanács vízum-munkacsoportja 2022. július 13-án megvitatta a megszállt külföldi régiókban kiállított orosz úti okmányok el nem ismerésének kérdését. A külügyminiszterek 2022. augusztus 31-i nem hivatalos ülését (Gymnich) követően a főképviselő arról számolt be, hogy a tagállamok politikai megállapodásra jutottak a megszállt külföldi régiókban kiállított orosz úti okmányok el nem ismeréséről.

•Alapjogok

A javasolt intézkedés tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és elveket, különösen a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, a menedékjogot, a gyermekek jogait, valamint a visszaküldés és a megkülönböztetés tilalmának elveit.

Bár a javasolt intézkedés lényegében megakadályozná a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáinak az EU-ba történő utazását azáltal, hogy nem ismerné el érvényesnek az érintettek úti okmányait a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából, az intézkedés nem egyenértékű az említett személyekkel szembeni utazási tilalommal. Továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy a 810/2009/EK rendelet 25. és 29. cikkével összhangban korlátozott területi érvényességű vízumot adjanak ki és a vízumbélyeget külön lapon illesszék be, és/vagy eltérjenek az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében előírt beutazási feltételektől. A tagállamoknak elsősorban annak biztosítása érdekében kell élniük ezzel a joggal, hogy tiszteletben tartsák a gyermekek jogait és a visszaküldés tilalmának elvét.

A javaslat nem érinti a menedékjogot és az uniós menekültügyi vívmányokat.

Végül, bár a schengeni térségbe való belépés céljából nem ismernék el a megszállt külföldi régiókban Oroszország által kiállított úti okmányokat, ez nem érinti az említett okmányok személyazonosító okmányként való érvényességét belföldi viszonylatban.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a helyi schengeni együttműködés keretében és az 1105/2011/EU határozat 8. cikke alapján létrehozott útiokmány-bizottság keretében nyomon követi és értékeli a javasolt intézkedés végrehajtását.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat előírja a megszállt külföldi régiókban kiállított vagy az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányok el nem ismerését a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából. A jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a Bizottságnak össze kell állítania azon orosz út okmányok listáját, amelyek nem ismerhetők el a schengeni térségbe való belépés céljából. Ez a lista az 1105/2011/EU határozattal létrehozott, az úti okmányok elismerésére és a harmadik országok által kibocsátott úti okmányok listájára vonatkozó táblázat részeként nyilvánosan elérhető lesz a Bizottság honlapján.

2022/0274 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a megszállt külföldi régiókban kiállított orosz úti okmányok el nem ismeréséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Válaszul arra, hogy az Oroszországi Föderáció 2014-ben jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, valamint Kelet-Ukrajnában folyamatos destabilizáló intézkedéseket folytat, az Európai Unió már bevezetett gazdasági szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt, amelyek a minszki megállapodások nem teljes körű végrehajtásához kötődnek; szankciókat az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt; valamint szankciókat a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása miatt.

(2)A minszki megállapodások aláírójaként az Oroszországi Föderációnak egyértelmű és közvetlen felelőssége, hogy a konfliktus ezen elvekkel összhangban történő békés rendezésén munkálkodjon. Azzal a döntéssel, hogy Kelet-Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló régióit „független entitásokként” ismeri el, az Oroszországi Föderáció egyértelműen megsértette a minszki megállapodásokat, amelyek kimondják, hogy e területeket teljes mértékben vissza kell helyezni az ukrán kormány ellenőrzése alá.

(3)Az Oroszországi Föderáció azon döntése, hogy független entitásokként ismeri el Ukrajna donyecki és luhanszki régiói nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, valamint az azt követő döntése, hogy orosz csapatokat küld e területekre, még inkább aláássa Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások, köztük az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány, a Párizsi Charta és a budapesti megállapodás súlyos megsértésének minősül.

(4)Egy, az Európai Unióval határos országban elkövetett olyan katonai agresszió, mint amilyen Ukrajnában zajlik, és amely a korlátozó intézkedések alapjául szolgál, az Európai Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelmét célzó intézkedéseket indokol.

(5)A Krím félsziget jogellenes annektálása óta Oroszország orosz nemzetközi útleveleket állít ki a krími lakosok számára. Az Oroszországi Föderáció 2022 májusában egyszerűsített orosz honosítási eljárást vezetett be az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban és az úgynevezett Luhanszki Népköztársaságban, valamint Ukrajnában élő árva gyermekek számára. A rendelet az e két megszállt régióban lakó, szülői felügyelet nélkül maradt gyermekekre és cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Az orosz útlevelek szisztematikus kiállítása ezekben a megszállt régiókban a nemzetközi jog, valamint Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének újabb megsértését jelenti.

(6)Ennélfogva – a nemzetközi jog Oroszország általi megsértésére és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára tekintettel, valamint a közös vízumpolitika és a külső határokat átlépő személyekre alkalmazandó ellenőrzésekre vonatkozó közös megközelítés biztosítása érdekében – a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából nem ismerhetők el érvényesnek a megszállt külföldi régiókban kiállított vagy az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányok.

(7)Az úti okmányok vízumkiadás céljából és a külső határok átlépésére jogosító dokumentumként történő elismerésének jelenleg és a jövőben is a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, amennyiben az Unió ezzel kapcsolatban nem foglalt állást.

(8)A megszállt külföldi régiókban kiállított vagy az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányokra vonatkozó, a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából történő el nem ismerésnek valamennyi földrajzi régióra ki kell terjednie, beleértve az orosz megszállás alatt álló grúz területeket, vagyis Abházia és Dél-Oszétia területét is. Az el nem ismerés nem érinti az ilyen okmányok más célokra való érvényességét, ideértve a személyazonosság nemzeti keretek között történő igazolását is.

(9)A jogbiztonság és az átláthatóság érdekében a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azon orosz úti okmányok listáját, amelyeket a megszállt külföldi régiókban vagy az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára állítottak ki, és amelyek nem ismerhetők el. Ezt a listát fel kell venni az úti okmányoknak az 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 8 létrehozott listájába és az azt kísérő elismerési táblázatba, amely az elismert és el nem ismert úti okmányokra vonatkozó információkat tartalmaz, és nyilvánosan hozzáférhető az interneten.

(10)Ez a határozat nem érinti az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogát, beleértve annak lehetőségét, hogy e családtagok érvényes úti okmány nélkül léphessenek be a tagállamok területére, különösen a 2004/38/EK irányelv, valamint az egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről egyes harmadik országok között létrejött, a személyek szabad mozgására vonatkozó megállapodások értelmében. A 2004/38/EK irányelv az abban megállapított feltételeknek megfelelően lehetővé teszi a szabad mozgás közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból történő korlátozását.

(11)E határozat tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ez a határozat nem érintheti a menedékjogot.

(12)A tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a 810/2009/EK rendelet 25. és 29. cikkében, valamint az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében előírtak szerint egyedi esetekben engedélyezzék az e határozat hatálya alá tartozó úti okmányok azon birtokosainak a tagállamok területére való belépését, akik nem éltek a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukkal.

(13)E határozat célja a közös vízumpolitika és a schengeni térség működésének megerősítése. E célkitűzéseket a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani, ezért uniós szinten be kell vezetni azt a kötelezettséget, hogy egyes úti okmányok nem ismerhetők el a vízumkiadás és a külső határok átlépése céljából. Az Unió tehát intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket.

(14)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt 9 . Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(16)Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság, illetve a Norvég Királyság által kötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez való csatlakozásáról szóló megállapodás 10 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 11 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 12 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 13 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv 14 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 15 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)E határozat 1. cikkének a) pontja a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül, míg az 1. cikk b) pontja a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

(20)A helyzet sürgősségére és Oroszország külföldi régiókban való folyamatos, jogellenes jelenlétére való tekintettel e határozatnak a kihirdetését követő első napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megszállt külföldi régiókban kiállított vagy az e régiókban lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányok nem ismerhetők el érvényes úti okmányként a következő célokból:

a)a vízumkiadás a 810/2009/EK rendelet szerint;

b)a külső határok átlépése az (EU) 2016/399 rendelet szerint.

2. cikk

A Bizottság összeállítja az 1. cikkben említett orosz úti okmányok listáját.

Ezt a listát az úti okmányok 1105/2011/EU határozattal létrehozott listájának részeként hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Tanács következtetései, 2022. február 24.

(2) A Tanács (EU) 2022/333 határozata.

(3) Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, az Orosz Föderáció és az Európai Unió állampolgárai számára a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás alkalmazásának teljes egészében történő felfüggesztéséről (COM(2022) 661).

(4) Harmadik országok és területi egységek által kibocsátott úti okmányok (I. rész), elérhető a következő internetcímen: <https://home-affairs.ec.europa.eu/travel-documents-issued-third-countries-and-territorial-entities-part-i_en>.

(5) Sajtóközlemény: „Ukrajna: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Oroszországi Föderáció arra irányuló kísérleteiről, hogy erőszakkal integrálja Ukrajna területének egyes részeit”, 2022. június 3., elérhető a következő internetcímen: < Ukrajna: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Oroszországi Föderáció arra irányuló kísérleteiről, hogy erőszakkal integrálja Ukrajna területének egyes részeit – Consilium (europa.eu) >.

(6) Az Európai Tanács 2008. szeptember 1-jei rendkívüli ülésén elfogadott elnökségi következtetések (12594/2/08 REV2).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

(9) Ez a határozat nem tartozik Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatban (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.) előírt intézkedések hatálya alá.

(10) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(11) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(12) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(13) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(14) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(15) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).