EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.4.22.

COM(2022) 184 final

2022/0125(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

A költségvetési rendelet 1 megállapítja az uniós költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az Unió pénzügyeinek ellenőrzésére vonatkozó elveket és általános pénzügyi szabályokat.

Ha a Bizottság pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót szab ki, de azt az uniós bíróságok előtt megtámadják, azok címzettjei a jogerős bírósági határozat meghozataláig vagy ideiglenesen megfizethetik a pénzbírságot, vagy bankgaranciát nyújthatnak a pénzbírság összegére és a halasztott fizetés esetén alkalmazandó kamatra. Ideiglenes megfizetés esetén az érintett fél az összeget jóváírja a Bizottság valamely bankszámláján. 2009 óta a Bizottságnak ideiglenesen befizetett pénzbírságokat egy erre a célra létrehozott alapban (BUFI) helyezik letétbe, amelyet közvetlenül vagy közvetve nagyon biztonságos államkötvényekbe fektetnek be a pénzbírságok értékének megőrzése érdekében arra az esetre, ha ezeket az összegeket a bírságnak az uniós bíróságok általi törlése vagy csökkentése miatt vissza kellene fizetni az érintett fél számára.

A C-301/19. P. sz., Bizottság kontra Printeos ügyben 2021. január 20-án hozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy amikor a Bizottság az EUMSZ 266. cikkének (1) bekezdése szerinti azon kötelezettségének megfelelően jár el, hogy meghozza az Európai Unió Bíróságának a valamely vállalkozás által ideiglenesen megfizetett versenyjogi bírságot csökkentő vagy megsemmisítő ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság köteles késedelmi kamatot fizetni a bírság késedelmes visszafizetése miatt attól a naptól kezdve, amikor a vállalkozás ideiglenesen megfizette a bírságot, a visszafizetés napjáig.

A C-221/22. P. sz., Bizottság kontra Deutsche Telekom ügyben benyújtott fellebbezésével összefüggésben a Bizottság azt kérte a Bíróságtól, hogy vizsgálja felül a Printeos-ügyben hozott ítéletét annak tisztázása érdekében, hogy milyen kötelezettségek terhelik a Bizottságot az ideiglenesen megfizetett bírság csökkentése vagy megsemmisítése esetén annak érdekében, hogy megfelelően kompenzálja a bírság címzettjét amiatt, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező időszakban nem állt rendelkezésére a megfizetett bírság.

Amíg azonban a Bíróság ezt nem tisztázza, a Bizottságnak olyan példátlan mértékű kamatkövetelésekkel kell szembenéznie, amelyek messze meghaladják az ideiglenesen megfizetett összegek után kapott kamatokat, és amelyekre megfelelő megoldást kell találni az uniós költségvetésben. A C-221/22. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés eredményének sérelme nélkül ezért jogalkotási intézkedésekkel sürgősen biztosítani kell az ideiglenesen megfizetett pénzbírság visszatérítése esetén szükséges megfelelő szintű kompenzációt, valamint hogy az uniós költségvetés képes legyen az ebből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítésére. Ehhez célzottan módosítani kell a 48. cikk (2) bekezdését, a 99. cikk (4) bekezdését, a 107. cikk (2) bekezdését, valamint a 108. cikk (1), (2) és (4) bekezdését.

Az uniós intézmények által kiszabott, ideiglenesen megfizetett és az Európai Unió Bírósága által később törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók visszatérítésére alkalmazandó restitutio in integrum általános elve alapján egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók ideiglenesen beszedett összegének negatív hozama nem vonható le a visszafizetendő összegből.

Annak megfelelő kompenzációjaként, hogy a vállalkozás a pénzbírságnak a Bizottság részére történő ideiglenes megfizetésétől a visszafizetés napjáig elesett a pénzösszegekből származó előnyöktől, a Bizottság azt javasolja, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozás számára visszafizetett összeget kamattal növeljék meg, mégpedig az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben, így ezen összegre más kamatlábat már nem kell alkalmazni. Ez a mérték megfelel az adóssal szemben abban az esetben alkalmazandó kamatlábnak, amikor az adós úgy dönt, hogy elhalasztja a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetését, és fizetés helyett pénzügyi biztosítékot nyújt.

Attól az általános szabálytól eltérve, hogy a költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételt, pontosítani kell, hogy az ilyen törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók után esedékes fent említett kamatokat és egyéb díjakat – beleértve ezen összegek negatív hozamát is – az uniós költségvetés negatív bevételének kell tekinteni, hogy elkerülhető legyen az uniós költségvetés kiadási oldalára gyakorolt indokolatlan hatás.

Az uniós költségvetés kiadási oldalára nehezedő túlzott nyomás mielőbbi orvoslása érdekében ez a javaslat a költségvetési rendelet közelgő felülvizsgálatától elkülönítve kerül előterjesztésre.

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van a meglévő általános pénzügyi szabályokkal, és célja annak elkerülése, hogy a Printeos-ügyből eredően túlzott nyomás nehezedjen az uniós költségvetésre.

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikkének (1) bekezdésén alapul.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

Az Unió általános pénzügyi szabályainak elfogadása az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

•    Arányosság

E javaslat célja, hogy megfelelő kompenzációt biztosítson az ideiglenesen megfizetett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók visszatérítése esetén, és biztosítsa, hogy az Unió teljesíteni tudja az ebből eredő pénzügyi kötelezettségeket. A javaslat nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek nem szükségesek a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához.

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E korlátozott módosítás kapcsán nem került sor az érdekelt felekkel folytatott konzultációra.

•    Hatásvizsgálat

A költségvetési rendelet jövőbeli felülvizsgálatáról szóló bizottsági nyilatkozattal 2 összhangban nincs szükség hatásvizsgálatra. A költségvetési rendelet meghatározza a kiadási programok végrehajtásának általános szabályait és eszköztárát. Ezért nincsenek olyan közvetlen gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatások, amelyek a költségvetési rendelet módosításából erednek és amelyeket hatásvizsgálat keretében hatékonyan elemezni lehetne. A hatásvizsgálatoknak akkor van hozzáadott értéke, amikor szakpolitikai döntéseket hoznak meghatározott kiadási programokra vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelniük a költségvetési rendeletben előírt keretszabályozásnak. Ehelyett e javaslatra vonatkozóan előzetes értékelésre került sor, különösen annak meghatározása érdekében, hogy melyik a legmegfelelőbb módja annak, hogy a javaslat ne csak az érintett vállalatokra vonatkozó közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatot tükrözze, hanem a megfelelő összegek költségvetési kezelését is.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A költségvetési rendelet e módosítása – bár nem tartozik a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) hatálya alá – hozzájárul a minőségi jogalkotási programhoz. Ez a javaslat azt az igényt elégíti ki, hogy a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlattal összhangban felülvizsgálják a késedelmi kamatokra és a kompenzációs kamatokra, valamint a negatív bevételekre vonatkozó rendelkezéseket. A javasolt megközelítés teljes mértékben összhangban van a minőségi jogalkotási kerettel és az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítésekkel.

•    Alapjogok

A javaslat összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5.    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Amint azt a 4. szakaszban jeleztük, magának a javaslatnak nincsenek vonzatai az uniós költségvetés tekintetében. A javaslat egyértelművé teszi azokat a költségvetési eszközöket és eljárásokat, amelyek az Európai Unió Bíróságának azon ítéleteiből eredő következmények kezelésére szolgálnak, amelyek csökkentik vagy törlik az uniós intézmények által eredetileg kiszabott pénzbírságokat, egyéb büntetéseket vagy szankciókat. Harmadik felekkel szemben csak az Európai Unió Bíróságának ilyen ítéletei keletkeztethetnek fizetési kötelezettséget.

A negatív bevételekről szóló 48. cikk (2) bekezdése: a megfelelő költségvetési kezelés biztosítása és az uniós költségvetés kiadási oldalára nehezedő indokolatlan pénzügyi nyomás elkerülése érdekében rendelkezni kell arról, hogy valamely pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció törlése, illetve az összeg csökkentése esetén a kamatokat és minden kompenzációt – beleértve az ilyen bírságokhoz kapcsolódó negatív hozamot is – le kell vonni az uniós költségvetés bevételi oldalából (negatív bevétel). Ez korlátozott és kellően indokolt eltérést jelentene a 48. cikk (1) bekezdése szerinti általános szabálytól, amely szerint a költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételt.

A késedelmi kamatról szóló 99. cikk (4) bekezdése: egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók adósa pénzügyi biztosítékot nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő fizetés helyett elfogad, az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mérték nem tartozik e rendelkezés hatálya alá, mivel az nem vonatkozik a késedelmi kamatra. Az e mértékre való hivatkozást ehelyett a 108. cikk (1) bekezdésébe kell áthelyezni.

A 107. cikk (2) bekezdése a költségvetésbe történő beállításról: annak érdekében, hogy elegendő likviditást lehessen biztosítani ahhoz, hogy harmadik felek kompenzációt kapjanak a pénzösszegekből származó előnyök elvesztéséért, meg kell határozni, hogy a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók formájában kapott összegeket, valamint a felhalmozott kamatokat vagy az általuk generált egyéb bevételeket a következő pénzügyi év végéig lehet beállítani a költségvetésbe.

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók beszedéséről szóló 108. cikk (1), (2) és (4) bekezdése:

A fentiekben kifejtettek szerint a pénzügyi biztosítékok esetében az első bekezdésben a 99. cikk (4) bekezdésére való hivatkozás helyébe az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott kamatlábat a 99. cikk (4) bekezdésének a) pontjában jelenleg jelzettnek megfelelően másfél százalékponttal meghaladó mértékre való hivatkozásnak kell lépnie.

A 108. cikk (2) bekezdésében a pozitív hozamra irányuló törekvésre való hivatkozás helyébe a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra való hivatkozásnak kell lépnie. Figyelembe véve a befektetés negatív megtérülésének lehetőségét, a Bizottság nem törekedhet pozitív várható hozamra, ha ez indokolatlanul magas befektetési kockázattal jár. Ezért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban meg kell határozni, hogy a Bizottságnak a pénzügyi eszközökbe való befektetéskor prioritásként kell kezelnie a pénzösszegek biztonságát és likviditását.

Az ideiglenesen megfizetett és az Európai Unió Bírósága által később törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók visszatérítésére alkalmazandó restitutio in integrum általános elve alapján egyértelművé kell tenni, hogy a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók ideiglenesen beszedett összegének negatív hozama nem vonható le a visszafizetendő összegből. A 108. cikk (4) bekezdésének második albekezdését ennek megfelelően el kell hagyni. A pénzösszegekből származó előnyök elvesztésének kompenzálása érdekében a visszafizetett összeget kamattal kell megnövelni az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben, hasonlóan ahhoz a kamatlábhoz, amelyet valamely adós a pénzügyi biztosítékkal fedezett pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció halasztott megfizetése esetén visel.

2022/0125 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére 3 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében 4 ,

mivel:

(1)A C-301/19. P. sz., Bizottság kontra Printeos ügyben 2021. január 20-án hozott ítéletében 5 a Bíróság megállapította, hogy az EUMSZ 266. cikkének (1) bekezdése szerinti azon kötelezettség alapján, mely szerint az Európai Unió Bíróságának a valamely vállalkozás által ideiglenesen megfizetett versenyjogi bírságot csökkentő vagy megsemmisítő ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket kell hozni, a Bizottság köteles késedelmi kamatot fizetni a bírság késedelmes visszafizetése miatt attól a naptól kezdve, amikor a vállalkozás ideiglenesen megfizette a bírságot, a visszafizetés napjáig.

(2)Ez a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat olyan példátlan mértékű kamatkövetelésekhez vezetett, amelyek messze meghaladják az ideiglenesen megfizetett összegek után kapott kamatokat, amire megfelelő megoldást kell találni az uniós költségvetésben. A költségvetési rendelet célzott módosításával sürgősen biztosítani kell az ideiglenesen megfizetett pénzbírság visszatérítése esetén szükséges megfelelő szintű kompenzációt, valamint hogy az uniós költségvetés képes legyen az ebből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítésére.

(3)Eltérésről kell rendelkezni különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános szabálytól, amely előírja, hogy a költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételt. Az eltérésnek lehetővé kell tennie, hogy az Unió általános költségvetéséből származó bevételekből levonják a törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók összege után esedékes kamatot vagy egyéb díjat, beleértve az ezen összegekhez kapcsolódó negatív hozamot is.

(4)Az uniós intézmények által kiszabott és a Bíróság által később törölt vagy csökkentett pénzbírságokra, egyéb büntetésekre vagy szankciókra alkalmazandó, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó általános elvnek (restitutio in integrum) való megfelelés érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók ideiglenesen beszedett összegére vonatkozó negatív hozamot nem szabad levonni a visszafizetendő összegből. Ezért helyénvaló elhagyni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 108. cikkének (4) bekezdéséből a vonatkozó rendelkezést.

(5)Annak megfelelő kompenzációjaként, hogy a vállalkozás a pénzbírságnak a Bizottság részére történő ideiglenes megfizetésétől a visszafizetés napjáig elesett a pénzösszegekből származó előnyöktől, az ilyen helyzetben lévő vállalkozás számára visszafizetett összeget kamattal kell megnövelni, mégpedig az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben, vagyis ezen összegre más kamatlábat már nem kell alkalmazni. Ez a mérték továbbá megfelel az adóssal szemben abban az esetben alkalmazandó kamatlábnak, amikor az adós úgy dönt, hogy elhalasztja a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetését, és fizetés helyett pénzügyi biztosítékot nyújt. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 99. cikke (4) bekezdésének és 108. cikke (1) bekezdésének módosítása révén helyénvaló azt is egyértelművé tenni, hogy nem minősül késedelmi kamatlábnak az adóssal szemben abban az esetben alkalmazandó kamatláb, amikor az adós úgy dönt, hogy elhalasztja a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetését, és fizetés helyett pénzügyi biztosítékot nyújt.

(6)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 108. cikkének (4) bekezdésében említett esetekben az érintett harmadik feleknek a pénzösszegekből származó előnyök elvesztéséért nyújtott kompenzációhoz elegendő likviditás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók formájában kapott összegeket, valamint a felhalmozott kamatokat vagy az általuk generált egyéb bevételeket a következő pénzügyi év végéig lehessen beállítani a költségvetésbe.

(7)Figyelembe véve a befektetés negatív megtérülésének lehetőségét, a Bizottság nem törekedhet pozitív várható megtérülésre, amennyiben ehhez aránytalanul magas befektetési kockázatot kell vállalni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi eszközökbe fektessen be, miközben a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban prioritásként kezeli a pénzbírságként, egyéb büntetésként vagy szankcióként ideiglenesen megfizetett összegek biztonságát és likviditását.

(8)Tekintettel arra, hogy sürgősen kezelni kell a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat költségvetési hatását, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(9)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 48. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.”

b)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következőket le kell vonni a költségvetés bevételeiből:

a) a betétek teljes negatív kamata;

b) amennyiben az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti, a 108. cikk (1) bekezdésében említett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók összegét az Európai Unió Bírósága törli vagy csökkenti, az érintett feleket megillető kamat vagy egyéb díj, beleértve az ezen összegekhez kapcsolódó negatív hozamot is.”

2.A 99. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók esetében a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézmény határozatában megállapított határidőn belül meg nem fizetett vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékkal nem fedezett követelésekre vonatkozó kamatláb az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozat elfogadása hónapjának első naptári napján érvényes kamatlábat három és fél százalékponttal meghaladó mérték.”

3.A 107. cikk (2) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A 48. cikk (1a) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az (1) bekezdésben említett szükséges összegeket a következő pénzügyi év végéig lehet beállítani a költségvetésbe.”

4.A 108. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézményi határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által megjelölt bankszámlára, vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosíték független valamely pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetésének kötelezettségétől, és első kérelemre végrehajtható. A biztosíték az alapkövetelésre és arra a kamatra nyújt fedezetet, amelyet az adós a (3) bekezdés b) pontjában említett esetben fizet a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézmény határozatában megállapított határidőtől számítva, az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozat elfogadása hónapjának első naptári napján érvényes kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben.

(2)    A Bizottság az ideiglenesen beszedett összegeket pénzügyi eszközökbe fektetheti, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban prioritásként kezelve a pénzeszközök biztonságát és likviditását.”

b)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték vagy csökkentették, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a)    az ideiglenesen beszedett összegeket, illetve csökkentés esetén azok megfelelő részét vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára;

b)    pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani azt.

Az első albekezdés a) pontjában említett összeget vagy annak megfelelő részét kamattal kell megnövelni, az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozat elfogadása hónapjának első naptári napján érvényes kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben.”

   ii. a második albekezdést el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(2)    2018/C 267 I/1.

(3)    XXX-i XXX. sz. vélemény (HL C , , o.).

(4)    Az Európai Parlament XXX-i álláspontja és a Tanács XXX-i határozata.

(5)    A Bíróság 2021. január 20-i ítélete, Európai Bizottság kontra Printeos, SA, C-301/19. P., ECLI:EU:C:2021:39.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).