Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Akcióban az új EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács: a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók prioritásai és a szükséges biztosítékok

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 443/05)

Előadó:	Timo VUORI
Társelőadó:	Tanja BUZEK

Közgyűlési határozat:	2021.10.21.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.6.9.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.7.14.
Plenáris ülésszak száma:	571.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	173/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Pozitív transzatlanti menetrend kialakítása. Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) központi szerepet tölthet be abban a menetrendben, amely partnerségünk megbízható együttműködési csatornákkal való újraindítására irányul. Annak ellenére, hogy transzatlanti gazdaságaink a világ GDP-jének mintegy felét és a világ kereskedelmi és beruházási forgalmának jelentős részét teszik ki, kapcsolataink még mindig akadályokba ütköznek a kereskedelem, a beruházások, a munkavállalás, az utazás és a tanulás terén az Atlanti-óceán mindkét partján.

1.2

Vezető szerep vállalása értékeink és szabályokon alapuló kereskedelemünk védelmében. Viharos geopolitikai időkben a világ vezető gazdaságaira, az EU-ra és az USA-ra, valamint más hasonló gondolkodású partnerekre is nagy felelősség hárul abban a tekintetben, hogy a kereskedelem és a technológia terén olyan korszerű együttműködési keretet mozdítsanak elő, amely támogatja a nyitott és fenntartható gazdaságot, a szabad és tisztességes kereskedelmet, valamint tiszteletben tartja a demokratikus értékeket, a tisztességes munkát és az emberi jogokat.

1.3

A piaci zavarokra való reagálás szükségessége. A számos jelenleg tapasztalható válságra való tekintettel a transzatlanti partnereknek gyorsan meg kell találniuk a módját annak, hogy – többek között globális érték- és ellátási láncaink és energiabiztonságunk biztosítása révén – megerősítsék nyitott demokratikus társadalmaink rezilienciáját, különös tekintettel az orosz energia- és nyersanyag-ellátás helyettesítésének sürgető szükségességére. Emellett az EU-nak és az USA-nak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megerősítse a multilateralizmust és kezelje az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, biztosítsa a szabad és tisztességes kereskedelem aláásásának megelőzését, valamint kezelje az önkényuralmi államok által okozott piaci zavarokat.

1.4

Kölcsönös és stabil együttműködésen alapuló bizalomépítés. Mindkét félnek részt kell vennie az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) állandó párbeszédet szolgáló keretének kialakításában annak érdekében, hogy rövid és hosszú távon, a politikai választási ciklusokon és a közigazgatási szerveket érintő változásokon túl is konkrét eredmények szülessenek. Ezenkívül a TTC keretében az EU-nak és az USA-nak egy még inkább stratégiai jellegű és horizontálisabb megközelítésre kell törekednie a kereskedelmi és technológiai kérdésekben. A TTC keretében működő tíz munkacsoportnak az együttműködés olyan holisztikus és hatékonyan összehangolt megközelítésére kell törekednie, amely nem kreál szükségtelen silómentalitást.

1.5

Az érdekelt felek szerepvállalásának erősítése. A korábbi ambiciózus kereskedelmi tárgyalások során tapasztalt kudarcok elkerülése érdekében az átláthatóság és az érdekelt felek erőteljes bevonása az Atlanti-óceán mindkét partján az egyetlen módja annak, hogy a TTC elérje céljait. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság EGSZB ezért aktívan részt vesz a TTC struktúráiban, és arra törekszik, hogy – mint egyedülálló helyzetben lévő civil társadalmi szereplő – részt vegyen a TTC miniszteri találkozóin. Ebben az összefüggésben az EGSZB ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoportot nem újították meg, és nem hoztak létre egy hasonló állandó struktúrát sem az érdekelt felekkel folytatott konzultáció támogatására.

1.6

Külön transzatlanti munkaügyi párbeszéd. Az EGSZB korábban támogatását fejezte ki a transzatlanti üzleti és fogyasztói párbeszédek iránt, és ezért üdvözli a közelmúltban Párizsban tett, egy háromoldalú kereskedelmi és munkaügyi párbeszéd létrehozására irányuló miniszteri bejelentést, amely hivatalos csatornát hoz létre a szociális partnerek számára az Atlanti-óceán mindkét partján a TTC-folyamatról való tájékoztatás, valamint a transzatlanti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok alakítása érdekében. Ebben az összefüggésben az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkaügyi demokrácia hat alapvető ILO-egyezmény megerősítésének elmaradásából adódó egyensúlyhiányával, valamint ennek az egyenlő kereskedelmi versenyfeltételekre gyakorolt hatásával.

2.   Általános megjegyzések – A szorosabb EU–USA partnerség iránti növekvő igény

2.1

Az EGSZB a transzatlanti párbeszédben: az EGSZB évek óta foglalkozik transzatlanti politikai és kereskedelmi kérdésekkel, és fogalmazza meg az EU szervezett civil társadalmának álláspontjait. Ezen túlmenően az EGSZB rendszeres párbeszédet folytat mind az uniós intézményekkel, mind az Egyesült Államok kormányával, valamint különösen az Atlanti-óceán túlpartjának civil társadalmával. A tíz munkacsoporttal és rendszeres meghallgatásokkal működő új EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) elindítása szükségessé teszi, hogy az EGSZB aktualizálja a TTC prioritásaival kapcsolatos álláspontját.

2.2

A világ vezető gazdaságainak felelőssége: az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU és az USA között áll fenn a legnagyobb volumenű kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat, és gazdasági kapcsolataik integrációja a legerősebb a világon. Bár 2021-ben Kína megelőzte az EU áruimportjának legnagyobb forrásaként, az Egyesült Államok továbbra is messze az EU legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere. A világgazdaságot a transzatlanti kapcsolat határozza meg, és mindezt egy olyan, kihívásokkal teli multilaterális kereskedelmi rendszerben, amelyen mély nyomokat hagyott a válságok sújtotta WTO, a jelenleg már két éve zajló Covid19-világjárvány és most az ukrajnai háború is. Az EU vagy az USA szinte minden más ország legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere a világgazdaságban. A transzatlanti partnerség nem önmagában cél, hanem közös értékekre, érdekekre és közös felelősségvállalásra kell épülnie. Az EU-nak és az USA-nak kell a demokrácia, a béke és a biztonság, illetve a jogállamiság és az emberi jogok alapját képeznie a világon (1).

2.3

Lendület egy szorosabb, stratégiai EU–USA partnerség számára: az EGSZB megjegyzi, hogy mivel a világot jelenleg válságok váratlan sokasága sújtja, kritikus pillanat ez a világ vezető gazdaságai – az EU és az USA, valamint más hasonlóan gondolkodó, nyitott és szabályokon alapuló piacgazdasággal rendelkező demokratikus államok – számára ahhoz, hogy elmélyítsék politikai és gazdasági együttműködésüket egyetemes értékeink védelme, valamint a jólét, a demokrácia és a jogállamiság, a biztonság és az emberi jogok megerősítése érdekében. Mind közül a béke emelkedik ki, mint a vezető nemzetközi politika egyik legégetőbb prioritása. Ugyanakkor többé nem tűrhetjük el a nemzetközi rend ellen irányuló állami fellépéseket vagy a potyázókat a nemzetközi kereskedelemben.

2.4

A kereskedelem és a technológia kulcsfontosságú szerepe a geopolitikában: az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy a kereskedelem és a technológia nemcsak szabályozási kérdésekről szól, hanem az egyetemes értékek globális védelmének és előmozdításának alapvető eszközét jelenti. Az EU-nak és az USA-nak el kell mélyítenie együttműködését, és konkrét eredményeket kell elérnie többoldalú és kétoldalú szinten. A TTC egyedülálló lehetőséget kínál erre a kereskedelemmel és technológiával kapcsolatos magas szintű stratégiai együttműködésre, amely meghaladja a jelenlegi ad hoc együttműködési megállapodások szintjét, és túlmutat az uniós és amerikai választásokon és a közigazgatás intézményi változásain.

2.5

A párbeszéd és az együttműködés platformja: a TTC nem egy újabb próbálkozás a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) létrehozására, és nem is szabad annak tekinteni, bár néhány hasznos tanulság levonható a sikertelen tárgyalásokból. A TTC célkitűzései és eljárásai nem kérdőjelezhetik meg az uniós intézményeket és döntéshozatali folyamatokat, az érdekelt felek bevonását pedig fokozni kell. Az értékeinket tükröző uniós normák nem kérdőjelezhetők meg, és különösen az elővigyázatosság elve játszik központi szerepet a normák meghatározásával kapcsolatos uniós megközelítésben. Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy a normákkal kapcsolatos együttműködés különböző jogi keretekhez is kapcsolódik, és szükségessé teszi a technikai kérdések mélyreható elemzését, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások értékelését, amit mind eseti alapon kell elvégezni. Például az adatáramlásra vonatkozó új elvi keretmegállapodás azt mutatja, hogy az EU és az USA képes konszenzusra törekedni érzékeny kérdésekben.

2.6

Erős támogatás az érdekelt felek részéről: az EGSZB megjegyzi, hogy az üzleti szféra és a civil társadalom egyéb szereplői – mind az EU-ban, mind pedig az USA-ban – már általános támogatásukról biztosították a TTC-t és a tíz munkacsoport keretében azonosított témákat. Úgy tűnik, hogy a transzatlanti partnerek látják a stratégiai transzatlanti partnerség és a szorosabb szabályozási együttműködés hozzáadott értékét. A kereskedelemnek, a beruházásoknak és a munkavállalásnak továbbra is vannak szükségtelen akadályai. Emellett a transzatlanti partnerek együttesen erősíthetnék globális versenyképességüket a globális piacon, ami együtt jár a fenntartható fejlődés, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a magas szintű munkaügyi normák és a magas szintű környezetvédelmi normák céljaival. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, azonban mindkét félnek ismernie kell egymás célkitűzéseit, megközelítéseit és eszközeit egy közös új kereskedelmi keret kialakítása érdekében.

2.7

Az érdekelt felek hatékonyabb bevonása a sikertelen EU–USA civil társadalmi párbeszédeket követően: az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi párbeszéd megerősítése létfontosságú elem a transzatlanti kontextusban, ideértve a TTC-t is. Ennek keretében különösen nagy szükség van a polgárok jogairól, a dezinformációval szembeni felkészültségről, a média szabadságáról, az éghajlatvédelemről, a szociális jogokról és a fogyasztóvédelemről, valamint a demokrácia támogatásáról szóló közös párbeszédre (2). A transzatlanti partnerség utat adhat gazdaságaink még szorosabb transzatlanti integrációjának, amelynek része a kereskedelem, a technológia és a beruházások közös kerete.

3.   Részletes megjegyzések – a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók legfontosabb prioritásai

3.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a TTC bizonyítja a világ két legnagyobb gazdaságának összekapcsoltságát, és egyedülálló fórumként szolgál a kereskedelempolitikai és piacszabályozási kérdések terén a fokozott transzatlanti együttműködés kiépítéséhez. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a TTC-nek a vállalkozások, munkavállalók és fogyasztók szempontjait figyelembe vevő, bizonyos kulcsfontosságú prioritásokra kellene összpontosítania.

3.2

Korszerű, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelem: az EU-nak és az USA-nak közös felelősséget és vezető szerepet kell vállalnia a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), és egy olyan progresszív kereskedelempolitikát alkalmazó, hatékony, többoldalú modell mellett kell síkra szállnia, amely figyelembe veszi a környezeti és társadalmi szempontokat (3). Mind az EU, mind az USA kihívásokkal néz szembe a nem piacgazdaságon alapuló gazdaságok piactorzító gyakorlatai, például az állami tulajdonú vállalatokkal, állami támogatásokkal, illetékekkel és adókkal kapcsolatos tisztességtelen és diszkriminatív fellépések miatt.

3.3

Vezető szerep a WTO reformjában: a TTC-nek arra kell összpontosítania, hogy miként lehetne javítani a WTO többoldalú kereskedelmi rendszerét és vitarendezési mechanizmusát, tekintettel arra, hogy központi szerepet tölt be a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekkel foglalkozó progresszív kereskedelmi menetrendet szolgáló hatékony többoldalú mátrix kialakításában. Az EU-nak és az USA-nak az ambiciózus WTO-reform élére kell állnia, és elő kell mozdítania egy modern WTO-menetrendet, lebontva egyes tabukat (például a kereskedelem szociális vonatkozásait), és megoldást találva a jelenlegi és jövőbeli fenntarthatósági kihívásokra. Ennek érdekében az EGSZB arra kéri az EU-t és az USA-t, hogy alakítsanak ki stratégiai együttműködési megállapodásokat a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel a kiemelt multilaterális kérdésekben (4).

3.4

Tisztességes munka a nemzetközi kereskedelemben (5): az EGSZB sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy mozdítsák elő a WTO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közötti szorosabb együttműködést a tisztességes munka és a megfelelő munkakörülmények kereskedelmi eszközök révén történő előmozdítása érdekében. A két szervezet új főigazgatóinak közelmúltbeli megválasztása új lendületet adhat ezen a területen. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott és ellenőrzött nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartásának biztosítása az EU és az USA által levezetett WTO-reformról folytatott vita részét kell, hogy képezze. Az EGSZB üdvözli az Egyesült Államok javaslatát, amely szerint a halászati támogatásokról folyó jelenlegi WTO-tárgyalások során foglalkozni kell a halászhajókon alkalmazott kényszermunka globális problémájával (6), hiszen ez pozitív példának és lehetőségnek tekinthető a téma ambiciózus újragondolásához. A transzatlanti partnereknek tovább kell mélyíteniük együttműködésüket annak érdekében, hogy erősebb jogi alapot teremtsenek az ILO alapvető munkavállalói jogainak a WTO-ba való beépítéséhez (7). A közös érdekű kétoldalú munkaügyi kérdéseknek magukban kell foglalniuk a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek összehasonlító megközelítéseit és e fejezetek tényleges végrehajthatóságát a szabadkereskedelmi megállapodásokban (8). Az EGSZB már régóta szorgalmazta a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek átdolgozott, szankciókat is tartalmazó jogérvényesítési megközelítését, és üdvözölte az USA–Mexikó–Kanada-megállapodásban (USMCA) szereplő innovatív végrehajtási eszközöket (9).

3.5

A nemzetközi fórumokon való együttműködés: a TTC fórumot biztosíthatna a munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekben folytatott megerősített együttműködés előkészítéséhez a nemzetközi fórumokon, különösen az ILO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD). E megerősített együttműködésnek magában kell foglalnia a kellő gondosság előmozdítását és érvényre juttatását. A TTC-nek ösztönöznie kell a közös kapacitásépítést, különösen a munkahelyi egészségvédelem és biztonság globális előmozdítása érdekében, és közös projekteket kell kidolgoznia, például a harmadik országokban végzett munkaügyi ellenőrzések számára biztosítandó források tekintetében. A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló egyezményeknek az ILO alapvető munkaügyi normái közé való felvétele gyümölcsöző területet biztosítana az együttműködés számára. A kényszermunka komoly aggodalomra okot adó terület. Az EU és az USA megközelítéseit össze kell hangolni, különösen az ilyen gyakorlatok révén Kínában előállított áruk behozatala tekintetében. Az érintett TTC-munkacsoportokban meg kell vitatni a foglalkoztatás új formáinak – nevezetesen az egyesült államokbeli és uniós vállalatok által irányított platformalapú munkavégzésnek – az egész világon való elterjedését, és e vita során figyelembe kell venni a munkavállalói oldalról érkező hozzájárulásokat is.

3.6

Reziliencia és fenntarthatóság a globális ellátási láncokban: a TTC-nek stratégiákat kell kidolgoznia a reziliencia növelésére a globális ellátási láncok fenntarthatóságának és azok megfelelő működésének biztosítása révén. Az EU-nak és az USA-nak azonosítania kell a közös sebezhetőségeket, és együtt kell működniük például a kritikus fontosságú anyagok és termékek, többek között a félvezetők rendelkezésre állása terén. A transzatlanti partnereknek mielőbb figyelmet kell fordítaniuk egy az energiaellátás biztonságára vonatkozó szabványosított megközelítésre is, amely teljes mértékben összhangban van egy olyan ambiciózus fenntarthatósági menetrenddel, mint az európai zöld megállapodás. Ezenkívül közös fellépést kell fontolóra venniük a releváns termelési kapacitások, beruházások és logisztika javítása érdekében. A TTC-nek a bevált gyakorlatokra alapozva közös kötelező átvilágításra kell törekednie az ellátási láncokban annak érdekében, hogy létrehozza az értékláncok globális fenntarthatósági követelményeinek modelljét.

3.7

A zöld gazdaság támogatása: a TTC-nek az éghajlatváltozással és a zöld technológiákkal kapcsolatos együttműködésre, valamint az igazságos átmenetre irányuló szakpolitikákra kell összpontosítania. Az EU-nak és az USA-nak egy nemzetközi keretet és szabványokat kell előmozdítania az éghajlatváltozás mérséklésére, a körforgásos gazdaságra, a fenntartható finanszírozásra, az energiatakarékossági technológiákra, a közbeszerzésben alkalmazott zöld és szociális normákra, az ökocímkézésre és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozóan. Ezen túlmenően a transzatlanti partnereknek a jelenlegi kezdeményezések – nevezetesen a környezeti termékekről szóló megállapodás (EGA), a kereskedelmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos strukturált megbeszélések (TESSD) és a műanyagszennyezésről szóló informális párbeszéd (IDP) – keretében a környezeti termékek kereskedelmének liberalizációjára vonatkozó többoldalú keret kialakításán kell munkálkodniuk. A TTC-nek az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, hatékony és összehangolt mechanizmusokra kell összpontosítania a globális keret modelljének kialakítása, valamint az EU és az USA közötti kereskedelmi konfliktusok elkerülése érdekében.

3.8

Digitalizáció és új gazdaságok: a TTC-nek a mesterséges intelligenciával, a tárgyak internetével, a 6G-vel, az akkumulátor-, kvantum- és blokklánc-technológiákkal kapcsolatos technológiai szabványok, kutatás és szakpolitikák terén megvalósítandó együttműködésre kell összpontosítania. A keretnek elő kell mozdítania az innovációt és a szabványosítást, de az ezzel kapcsolatos alapvető politikai megfontolásokat is magában kell foglalnia. Az új technológiai területek, mint a mesterséges intelligencia, gyakran egyfajta munkahelyi dimenzióval is rendelkeznek. Ez szilárd MI- és adatstratégiákat tesz szükségessé, melyek elsősorban az emberi jogokon alapuló európai jogi és szerepvállalási keretet biztosítanak, és így magukban foglalják az etikai szabályokat, a munkajogokat és a szakszervezeti jogokat is. Bár nem lehet pontosan ugyanazokat a szabályokat alkalmazni mindkét oldalon, a keretrendszerek interoperabilitását célként kell kitűzni. Emellett tisztázni kell a klímasemleges technológiákra, a biotechnológiára és az egészségügyi technológiákra vonatkozó közös szabályozási követelményeket. Az EU-nak és az USA-nak értékalapú elveket kell előmozdítania a nemzetközi szabványokra vonatkozóan annak érdekében, hogy megőrizhesse globális vezető szerepét ezekben az új gazdaságokban. A TTC-nek meg kell erősítenie demokratikus társadalmaink rezilienciáját is annak érdekében, hogy – többek között az államok által támogatott kibertámadásokkal szembeni jobb információs és kommunikációs technológiai (ikt-) biztonság révén – megelőzhetők legyenek a mesterséges intelligencián alapuló célzott dezinformációs kampányok.

3.9

Adatok és adatvédelem: a TTC-nek az együttműködésre kell összpontosítania annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a digitális technológia és adatok Egyesült Államok és EU közötti megosztása előmozdítsa a legfejlettebb technológiák kutatásának, fejlesztésének és innovációjának nyílt, nemzetközi ökoszisztémáját, amely világszerte az ügyfeleket és a polgárokat szolgálja, miközben védi az adatvédelemhez való alapvető jogukat, és megőrzi a nyilvános adatokhoz való hozzáférésre és azok ellenőrzésére irányuló szakpolitikai mozgásteret, valamint a digitális multinacionális vállalatok szabályozásának lehetőségét. Emellett az EU-nak és az USA-nak mielőbb új keretet kell kialakítania az adattovábbításra vonatkozóan, kezelve azokat a problémákat, amelyek az adatvédelmi pajzs érvénytelenítéséhez vezettek, és fenn kell tartania az adatvédelem és a biztonság közös értékeit.

3.10

Exportellenőrzés: a TTC-nek dolgoznia kell olyan kialakulóban lévő és alaptechnológiákon, amelyek biztosítják a többoldalú exportellenőrzési rendszerek kulcsfontosságú szerepét, mivel ezek mind az EU, mind az USA számára nagyon fontosak a demokrácia, az emberi jogok és a piacgazdasággal rendelkező nyitott társadalom előmozdítása érdekében. A hatékony kereskedelmi szankciók például hatékony exportellenőrzést tesznek szükségessé azon államokkal szemben, amelyek visszaélnek a kereskedelemmel és a technológiával, és aláássák a békét, a biztonságot és az emberi jogokat. Az EU-nak és az USA-nak együtt kell működnie azzal a céllal, hogy szövetségeket építsenek ki a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a kihívások kezelése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.

3.11

Szabványosítás: a TTC-nek a szabványügyi testületek közötti együttműködésre, valamint a korlátozott kölcsönös elfogadási elvekre kell összpontosítania. Az USA és az EU szabványosítási rendszerei eltérnek egymástól. Különösen az „egy termék, egy szabvány, mindenütt elfogadva” elv – amely az EU egységes piacának egyik pillére – nem érvényes az Egyesült Államokban. Míg Európában új szabványok elfogadásakor az annak ellentmondó nemzeti szabványokat visszavonják, az Egyesült Államokban különböző szabványok egyszerre vannak érvényben a piacon, és ezzel megnehezítik a kis- és középvállalkozások dolgát, amikor el kell dönteniük, melyik szabvány felel meg legjobban az ő termékcsoportjaiknak. Itt gyakran kis cégekről van szó, amelyek korlátozott forrásokkal rendelkeznek, de magas szinten szakosodtak egy adott réspiacra, és ez jelenti a versenyképességük alapját.

3.12

Kkv-k: a TTC keretében folytatott szabályozási együttműködés fontos szerepet játszhat a kereskedelem és a beruházások megkönnyítésében, valamint különösen a kisvállalkozások versenyképességének javításában. Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) várják új lehetőségek megnyílását, mivel – a nagy cégekkel ellentétben – ők nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal ahhoz, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán eligazodjanak a különböző szabályozói környezetekben. A szabályozási rendszerek jobb összeegyeztethetősége ugyanakkor arra is lehetőséget teremtene, hogy a nagyvállalatok kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit az EU és az USA között (10).

3.13

Élelmezés és mezőgazdaság: az EGSZB véleménye szerint fontos, hogy a TTC munkája mellett az EU és az USA létrehozta a mezőgazdasággal foglalkozó új transzatlanti együttműködési platformot, amelynek célja a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás és az élelmezésbiztonság globális kihívásainak kezelése. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében folytatott nemzetközi együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy enyhítsük a világszerte a társadalmak előtt álló jövőbeli nehézségeket. Az ukrajnai háború és annak a globális élelmiszer-ellátásra gyakorolt azonnali hatása tovább súlyosbította ezt a kihívást. Az éghajlatváltozás már most is mélyrehatóan érinti a mezőgazdasági termelők megélhetését, a szélsőséges időjárási volatilitástól a súlyos aszályokig, az áradásoktól az erdőtüzekig, valamint a városainkat és közösségeinket fenyegető egyéb katasztrofális eseményekig. Az EU-nak és az USA-nak szembe kell néznie ezzel a kihívással.

3.14

Fogyasztók: a TTC munkájának részeként fontos garanciákat bevezetni annak biztosítására, hogy a szabályozási együttműködés folyamatát ne használják fel a szociális, munkaügyi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi normák aláásására. Inkább ezek harmonizálására és javítására kell törekedni. A kérdéses feltételek teljesülése nemcsak gazdasági előnyöket jelentene, de a szabályozók feladatát is megkönnyíthetné a közpolitikai célok elérése révén. A transzatlanti együttműködés ezenkívül továbbfejleszthető az elemzések megosztása, a harmadik országokból származó veszélyes termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó korai előrejelző rendszerek, valamint a jogszabályok hatékonyabb végrehajtásáról folytatott párbeszéd révén. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség által hivatalosan célként kitűzött kötelező konvergenciától való elfordulást követően az EU-nak és az USA-nak most megfelelő tartalommal kell megtöltenie ezt az új önkéntes együttműködési programot, hogy segítse polgárait e kritikus időszak új kihívásainak leküzdésében.

4.   Az aggályok kezelése és a szükséges biztosítékok

4.1

A TTC a legjobb lehetőséget kínálja annak bemutatására, hogy az EU és az USA képes konkrét lépéseket tenni a tényleges kereskedelmi és technológiai együttműködés felé, valamint hogy kapcsolatuk érdemi partnerségen alapul. Vannak azonban bizonyos kritikus kérdések, amelyekkel a TTC-nek foglalkoznia kell a siker érdekében: — határozott stratégiai elkötelezettség szükséges mind az EU, mind az USA vezetése részéről, — egyértelmű közös elképzelést kell kialakítani a TTC célkitűzéseiről és folyamatairól, — együttműködés révén, konkrét pozitív eredmények elérésével többletértéket kell teremteni, — erőfeszítéseket kell tenni a közös szabványokra irányuló közös megközelítések kidolgozásához, — egyértelmű folyamatot kell kialakítani a részletes technikai kérdések megoldására, — hatékony politikai döntéshozatali tájékoztatási mechanizmusokat kell kiépíteni mind az EU-ban, mind az USA-ban, — az érdekelt felek aktív és strukturált részvételére irányuló folyamatot kell kialakítani az üzleti szféra, a szakszervezetek és más civil társadalmi érdekelt felek bevonásával, — gördülékeny koordinációt, következetességet és holisztikus megközelítést kell megvalósítani a teljes munkafolyamatot illetően, támaszkodva a TTIP-tárgyalásokból, valamint a folyamattal, az átláthatósággal és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos korábbi kétoldalú tevékenységekből levont tanulságokra, — a civil társadalomnak az Atlanti-óceán túlsó partján felelősséget kell vállalnia azért, hogy tájékozottan végigkísérje ezt a folyamatot.

4.2

Az EGSZB számára mindig is alapvető fontosságú volt az EU magas szintű közérdekeinek védelme a transzatlanti szabályozási együttműködésben. Az EGSZB határozottan leszögezi, hogy a meglévő magas szintű szabványok megőrzése alapvető követelmény. A kereskedelmi lehetőségek javítására irányuló cél mellett a szabályozási együttműködésnek javítania kell a polgárok biztonságát, egészségét, valamint gazdasági és társadalmi jólétét az Atlanti-óceán mindkét partján. Az EGSZB további biztosítékokat kér arra, hogy például nem módosulnak az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályok, és hogy az EU fenntartja a hormonokra, növekedésserkentőkre és géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó korlátozásait (11).

4.3

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a TTC keretében foglalkozzon a munkaerőpiaci demokrácia kiegyensúlyozatlanságával és annak az egyenlő kereskedelmi versenyfeltételekre gyakorolt hatásával. Az EGSZB megismétli, hogy az ILO nyolc alapvető munkaügyi egyezménye közül az USA csak kettőt ratifikált; a hiányzók között megemlítendő elsősorban az egyesülési szabadságról szóló 87. és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. számú, kulcsfontosságú alapegyezmény (12).

5.   Az érdekelt felek érdemi bevonása a TTIP-folyamat tanulságai alapján

5.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a TTC-folyamatnak átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie, és észszerű módon be kell vonnia a közérdekű csoportokat. Ennek együtt kell járnia a TTC jellegére vonatkozó jobb, aktív kommunikációs politikával. Ami a legfontosabb, az együttműködési menetrendnek továbbra is a bevált gyakorlatok megosztására és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló platformként kell működnie, nem pedig automatikus eszközként, amely egymás jogalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolására vagy a védelem javításától való visszatartásra szolgál.

5.2

Az érdekelt feleknek mind a tíz munkacsoport munkájához hozzá kell tudniuk járulni, hogy elkerülhető legyen az egyes témák egymástól elszigetelt megközelítése. Míg a globális kereskedelmi kihívásokkal foglalkozó munkacsoport horizontálisabb jellegű, és a munkaügyi viták fő fórumául szolgál, számos más munkacsoport hatáskörében is felmerülnek ehhez kapcsolódó aggályok, különösen az ellátási lánccal, a mesterséges intelligenciával és más kialakulóban lévő technológiákkal, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések tekintetében.

5.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztóvédelemnek és a jólétnek kell az együttműködés átfogó célkitűzését jelentenie. A különböző TTC-párbeszédeknek átláthatónak kell lenniük az érdekelt felek számára. Az érintett szabályozóknak és ágazati szakértőknek vezető szerepet kell játszaniuk a szabályozási együttműködés kialakításában.

5.4

A civil társadalmi párbeszéd célirányos találkozóin túl az érdekelt felek számára előkészítő üléseket és tájékoztatókat is tervezni kell a TTC minden egyes ülése előtt és után. A Kereskedelmi Főigazgatóság által létrehozott, a TTIP-vel foglalkozó korábbi tanácsadó csoport értékes példa volt az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, amelybe az EGSZB-t is be kellett volna vonni. Emellett ez a csoport olyan fórumot jelentett, amelynek keretében a tagszervezetek jobban megérthették a kereskedelem kihívásait és lehetőségeit a mások által képviselt különböző érdekek szempontjából. Hozzájárult tehát a különböző szervezetek közötti hidak építéséhez.

5.5

Ezzel összefüggésben az EGSZB ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoportot nem újították meg. A csoport jelentős előrelépést képviselt az Európai Bizottság arra irányuló stratégiájában, hogy javítsa a civil társadalommal való együttműködést a kereskedelempolitikában és növelje az átláthatóságot. Ezenkívül a TTIP-vel foglalkozó tanácsadó csoport logikus folytatását is jelentette.

5.6

Az EGSZB korábban támogatását fejezte ki a transzatlanti üzleti és fogyasztói párbeszédek iránt, és egy ezekkel egyenértékű transzatlanti munkaügyi párbeszéd elismerését sürgette.

---

(1)  HL C 152., 2022.4.6., 56. o.

(2)  HL C 152., 2022.4.6., 56. o..

(3)  HL C 152., 2022.4.6., 56. o.

(4)  HL C 374., 2021.9.16., 73. o.

(5)  Az EGSZB konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a következő véleményekben: HL C 429., 2020.12.11., 197. o.; folyamatban lévő munka, SOC/727: A tisztességes munka világszerte történő előmozdítása, előadó Maria del Carmen Barrera Chamorro, várhatóan 2022 szeptemberében kerül elfogadásra.

(6)  HL C 374., 2021.9.16., 73. o.

(7)  Lehetséges további lépésként fontolóra vehetnének egy, a WTO-egyezmény IX. cikkének (2) bekezdése szerinti értelmező nyilatkozatot, amely megerősíti a „közerkölccsel” kapcsolatos kivétel olyan értelmezését (az 1994. évi GATT XX. cikke és a GATS XIV. cikke), hogy az magában foglalja az ILO alapvető munkavállalói jogait, és felvázolja az ILO általi ténymegállapítások lehetséges szerepét a kérdéssel kapcsolatos bírósági eljárásokban.

(8)  Követendő, jó példa erre a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek az EU megbízásából készült összehasonlító elemzése (Comparative Analysis of Trade and Sustainable Development Provisions in Free Trade Agreements), LSE, 2022. február, különös tekintettel az USA–Mexikó–Kanada-megállapodás gyorsreagálási mechanizmusára, https://www.lse.ac.uk/business/consulting/assets/documents/TSD-Final-Report-Feb-2022.pdf

(9)  HL C 105., 2022.3.4., 40. o.,

(10)  HL C 487., 2016.12.28., 30. o.

(11)  HL C 487., 2016.12.28., 30. o.

(12)  A nem ratifikált alapvető munkaügyi egyezmények listáján található még a kényszermunkáról szóló 29. sz., az egyenlő díjazásról szóló 100. sz., a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás) szóló 111. sz. és a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138. sz. egyezmény.