EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.23.

COM(2022) 630 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Szlovákia

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Szlovákia

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés

1.Bevezetés

1 A túlzott hiány esetén követendő eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 126. cikke írja elő. Az eljárás részletes szabályait a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet határozza meg, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része.

Az összehangolt szakpolitikai fellépés 2020 tavasza óta enyhítette a Covid19-világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását. A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2 2020 márciusa óta történő aktiválása, valamint az állami támogatások ideiglenes keretrendszere valamennyi tagállamban nagyszabású költségvetési támogatást tett lehetővé. 2022. május 23-án a Bizottság úgy ítélte meg, hogy teljesülnek az általános mentesítési rendelkezés 2023-ban történő fenntartásához és 2024-től történő deaktiválásához szükséges feltételek 3 .

Korábbi szakpolitikai ajánlások

4 A Tanács a 2020. július 20-i ajánlásában felkérte a tagállamokat, hogy 2020-ban és 2021-ben hozzanak meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy a tagállamok – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytassanak a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az államadósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett.

5 6 Egy évvel később, 2021. június 18-án a Tanács 2022-re vonatkozó költségvetés-politikai ajánlásokat fogadott el. A Tanács iránymutatása a következőképpen foglalható össze. Kis/közepes adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak támogató költségvetési irányvonalat kell követniük, a nagy adósságállománnyal rendelkezőknek pedig – amellett, hogy prudens költségvetési politikát folytatnak – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozást a gazdaság helyreállítását támogató addicionális beruházásokra kell felhasználniuk. Minden tagállamnak fenn kell tartania a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Annak érdekében, hogy a gazdasági helyreállításhoz nyújtott támogatás maximalizálása ne állítsa kényszerpályára a jövőbeli költségvetéseket és ne rójon állandó terhet az államháztartásra, a nemzeti finanszírozású folyó kiadás növekedését ellenőrzés alatt kell tartani, a nagy adósságállománnyal rendelkező tagállamokban pedig korlátozni kell. A Tanács azt is ajánlotta, hogy amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a tagállamok folytassanak a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és középtávon az államháztartás fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát. Ugyanakkor a növekedési potenciál fellendítése érdekében fokozzák a beruházásokat. A költségvetési politikáknak az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi ajánlás szerint is mindvégig minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk 2021-ben. A Tanács ajánlásában szerepelt továbbá, hogy az euróövezeti tagállamok folytassanak a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az államadósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett.

7 Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2022. április 5-i tanácsi ajánlás a fenntartható és inkluzív helyreállítás hatékony alátámasztása érdekében a nemzeti költségvetési politikák további felhasználására és a tagállamok közötti összehangolására szólított fel. A tagállamok 2022-ben kövessenek mérsékelten támogató költségvetési irányvonalat az egész euróövezetben, figyelembe véve a tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott finanszírozást. Ezen túlmenően a tagállamok fokozatosan összpontosítsák a költségvetési intézkedéseket olyan beruházásokra, amelyek a zöld és digitális átállás követelményeinek eleget téve előmozdítják a fenntartható és inkluzív helyreállítást, és fordítsanak kiemelt figyelmet a költségvetési intézkedések minőségére. A bizonytalanság mértékét tükrözve a tagállamoknak meg kell őrizniük a költségvetési politikájuk rugalmasságát annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a Covid19-világjárvány alakulására. A költségvetési politikákat differenciálni kell, figyelembe véve a fellendülés erejét, biztosítva a költségvetés fenntarthatóságát és fokozva a beruházásokat, ugyanakkor szem előtt tartva az eltérések csökkentésének szükségességét.

Az e jelentés alapjául szolgáló és az elkészítését segítő főbb adatok

Az Eurostat által 2022. április 22-én validált adatok szerint 8 a 2021. évi államháztartási hiány az alábbi 14 tagállamban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket: Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Magyarország, Málta, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia 9 . A 2021. évi, a GDP 3 %-át meghaladó tényleges hiány prima facie bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy ezekben a tagállamokban 10 , a Szerződés 126. cikkében meghatározottak szerint túlzott hiány áll fenn.

Stabilitási, illetve konvergenciaprogramjaik alapján Észtország, Litvánia és Lengyelország 2022-re tervezett költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 %-át (ezt a túllépést a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése is megerősíti 11 ). Az említett programokban 2022-re tervezett hiány prima facie bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy e három tagállamban túlzott hiány áll fenn.

Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban az államháztartás bruttó adóssága 2021 végén meghaladta a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket 12 . A 2021. évi adatok azt mutatják, hogy Németország, Görögország, Ausztria és Szlovénia tiszteletben tartotta az adósságcsökkentési referenciaértéket, vagy Spanyolország esetében megfelelő előrelépést tett annak elérése felé. Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Finnország 2021-ben nem tartotta be az adósságcsökkentési referenciaértéket. Szlovákia 2021 végén túllépte a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, míg az előző évben az adósságráta a GDP 60 %-a alatt volt. Ez prima facie bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az említett hat tagállamban (Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Finnország) az adósságkritérium alapján túlzott hiány áll fenn.

***

A fentiek alapján a Bizottság a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészítette ezt a jelentést. A jelentés elemzi, hogy a tagállamok megfelelnek-e a hiány- és adósságkritériumoknak. Figyelembe vesz minden érdemleges tényezőt, többek között a Covid19-világjárványból eredő súlyos gazdasági visszaesést, az Ukrajna elleni orosz invázió makroökonómiai és költségvetési hatását, valamint azt, hogy a tagállamok szakpolitikai intézkedései összhangban vannak-e a tanácsi ajánlásokkal.

13 2022. március 2-i közleményében a Bizottság már bejelentette, hogy 2022 tavaszán nem javasolja új túlzotthiány-eljárás megindítását, mivel a Covid19-világjárványnak továbbra is rendkívüli makrogazdasági és költségvetési hatása van, amely Ukrajna orosz inváziójával együtt rendkívüli bizonytalanságot teremtett, többek között a részletes költségvetési kiigazítási pálya kialakítása tekintetében. A Bizottság ugyanakkor továbbra is nyomon követi a hiány és az adósság alakulását, és 2022 őszén újraértékeli, hogy szükség van-e túlzotthiány-eljárások megindítására.

2.Hiánykritérium

Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2021-ben túllépte a hiányra vonatkozó referenciaértéket, vagy 2022-ben tervezi annak túllépését.

E tagállamok mindegyike esetében a referenciaértéket meghaladó 2021. évi hiány vagy a 2022-re tervezett túllépés kivételes. 2021-ben ezek a túllépések a Covid19-világjárvány kitörése által kiváltott gazdasági visszaesésnek az államháztartásra gyakorolt hatásából és a tagállamok összehangolt költségvetési politikai válaszlépéseiből adódtak. A 2020. és 2021. évi koordinált költségvetés-politikai támogatás kulcsfontosságú volt a gazdaságélénkítés fenntartásához. 2022-ben a tagállamok által az energiaárak gazdasági és társadalmi hatásának enyhítése, valamint az orosz inváziót követően Ukrajnából menekülők humanitárius támogatása érdekében hozott intézkedések szintén hozzájárulnak a tervezett hiányok magas szintjéhez.

Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Magyarországon, Máltán, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában az államháztartási hiány jelentősen meghaladta a referenciaértéket (lásd a 2. táblázatot).

Észtország, Litvánia és Lengyelország költségvetési hiánya 2021-ben a Szerződésben meghatározott referenciaérték alatt volt, de 2022-re tervezett hiány a GDP 3 %-át jelentősen meghaladja; ezt megerősíti a Bizottság 2022. évi tavaszi előrejelzése (a továbbiakban: bizottsági előrejelzés).

Bulgáriában, Németországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Ausztriában és Szlovákiában a 2023-ra előrejelzett államháztartási hiány a GDP 3 %-a alatt marad (Németország esetében ez már 2022-ben bekövetkezik). Ezért annak ellenére, hogy ezekben az országokban a hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át, a referenciaértéket meghaladó hiányok a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében várhatóan átmenetiek lesznek. Ezeket a 2022-re és 2023-ra vonatkozó hiány-előrejelzéseket azonban rendkívül magas fokú bizonytalanság övezi.

Összefoglalva, ez az első elemzés – az érdemleges tényezők megfelelő figyelembevétele előtt – arra enged következtetni, hogy az alábbi 17 tagállam nem teljesíti a hiánykritériumot: Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia.

3.Adósságkritérium

A bruttó államadósság 2021 végén az e jelentésben tárgyalt országok közül az alábbi tizenegy tagállamban meghaladta a GDP 60 %-át: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és Finnország (lásd a 3. táblázatot). Az előző évhez képest a fent említett országokban – Németország és Szlovákia kivételével – a GDP-arányos államadósság csökkent.

Az adatok azt mutatják, hogy 2021-ben Németországban, Görögországban, Ausztriában és Szlovéniában tiszteletben tartották az adósságcsökkentési referenciaértéket (lásd a 4. táblázatot). Nem tartották tiszteletben viszont Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Finnországban. Az adósságcsökkentési referenciaértéket hároméves távlatban számítják ki, amely lehet előretekintő (t − 1–t + 1), visszatekintő (t − 3–t − 1) és a ciklushoz igazított 14 . Bár Szlovákia esetében nem lehet érdemben kiszámítani az adósságcsökkentési referenciaértéket, Szlovákia GDP-arányos államadóssága várhatóan már 2023-ban a GDP 60 %-a alá csökken. Az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozó Spanyolország megfelelő előrelépést tett az adósságcsökkentési referenciaérték 2021-ig történő elérése felé, mivel a strukturális egyenlegének változása meghaladta az előírt minimális lineáris strukturális kiigazítás mértékét (lásd az 5. táblázatot és a vonatkozó megjegyzéseket).

Összefoglalva tehát az elemzés arra enged következtetni, hogy Németország, Görögország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia teljesíti az adósságkritériumot, ugyanakkor – a releváns tényezők vizsgálata előtt – megállapítható, hogy Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Finnország nem teljesíti azt.

Ugyanakkor a Bizottság, mint ahogy a 2022. március 2-i közleményében megjegyezte, a valamennyi érdemleges tényező figyelembe vevő értékelésében úgy véli, hogy az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés túl nagy terhet jelentő, előreütemezett költségvetési kiigazítást vonna maga után, amely veszélyezteti a növekedést. Ezért a Bizottság véleménye szerint az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés a jelenlegi kivételes gazdasági körülmények között nem indokolt.

4.Érdemleges tényezők

A Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy ez a jelentés „figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét”.

Ezeket a tényezőket tovább pontosítja az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése, amely arról is rendelkezik, hogy kellő figyelmet kell fordítani „minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett”. Az említett cikk értelmében a középtávú adóssághelyzet is érdemleges tényezőnek tekinthető.

Ezért a horizontális érdemleges tényezők (4.1. szakasz) mellett az országspecifikus érdemleges tényezőket is figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a középtávú gazdasági helyzet, a középtávú költségvetési helyzet (az állami beruházásokat is beleértve), a középtávú adóssághelyzet, annak ténye, hogy a tagállamban van-e makrogazdasági egyensúlyhiány vagy túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány, és a tagállamok által előterjesztett egyéb érdemleges tényezők.

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a hiányra vonatkozó kritériumoknak való megfelelés tekintetében az említett érdemleges tényezőket figyelembe lehet venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során, de csak abban az esetben, ha:

a)a GDP-arányos államadósság nem haladja meg a 60 %-os referenciaértéket; vagy

b)ha meghaladja, akkor teljesül egy kettős feltétel, vagyis az, hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez, és a referenciaérték túllépése átmeneti.

Azon tagállamok közül, amelyek 2021-ben túllépték a hiányra vonatkozó referenciaértéket, vagy 2022-ben annak túllépését tervezik, az alábbi hét tagállam esetében a GDP-arányos államadósság nem haladta meg a 60 %-os referenciaértéket: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Lengyelország.

A hiányra vonatkozó 3 %-os referenciaértékét meghaladó többi 10 tagállamban – azaz Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában – a GDP-arányos államadósság meghaladta a 60 %-os referenciaértéket, és az érdemleges tényezők figyelembevételéhez szükséges kettős feltétel nem teljesült. Ebben a 10 tagállamban a költségvetési hiány nem maradt (vagy várhatóan nem marad) a referenciaérték közelében. Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Szlovénia esetében ráadásul a referenciaérték túllépése várhatóan nem átmeneti lesz. Ezért e 10 tagállam esetében az érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe a hiánykritériumokon alapuló túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

Az adósságkritérium Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Finnországban történő nyilvánvaló megsértését illetően az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor mindig figyelembe kell venni az érdemleges tényezőket, tekintet nélkül a jogsértés mértékére.

Az alábbiakban számos érdemleges tényezőt tárgyalunk akkor is, ha azok nem vehetők figyelembe a hiánykritériumokon alapuló túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

4.1.Horizontális érdemleges tényezők

Az e jelentésben érintett valamennyi tagállam esetében figyelembe veendő kulcsfontosságú tényező a Covid19-világjárvány gazdasági és költségvetési hatása és az arra adott költségvetési válasz. A világjárvány és az ahhoz kapcsolódó súlyos gazdasági visszaesés a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének és a Tanács 2020. július 13-i és július 20-i ajánlásainak aktiválásához vezetett 15 , amelyek értelmében valamennyi tagállamnak meg kell tennie a Covid19-világjárvány hatékony kezeléséhez, a gazdaság fenntartásához és az azt követő helyreállítás támogatásához szükséges intézkedéseket.

A Covid19-világjárvány 2020 márciusi kitörése népegészségügyi válságot okozott, amely a gazdasági tevékenység jelentős, az automatikus stabilizátorok hatása által csak részben enyhített visszaesését eredményezte. A tagállamoknak feltétlenül meg kellett oldaniuk a népegészségügyi szükséghelyzetet, támogatniuk kellett a háztartásokat és a vállalatokat, és általános támogatást kellett nyújtaniuk gazdaságuk számára. A tagállamok ezenkívül jelentős likviditástámogatási intézkedéseket és állami kezességvállalásokat is elfogadtak 16 .

A nemzeti és uniós szintű erőteljes költségvetési politikai támogatás támogatta a gazdasági feltételek 2021. évi javulását. A legfrissebb adatok alapján az Unióban 2020–2021-ben 17 nyújtott kumulált költségvetési támogatás a becslések szerint a GDP 11,6 %-át (és az euróövezetben a GDP 11,9 %-át) teszi ki.

Az EU egészében a költségvetési irányvonal 18 – beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott közkiadásokat is 19 – a becslések szerint 2020-ban a GDP 0,1 %-ával, 2021-ben pedig 0,9 %-ával növekedett.

Ezenkívül Oroszország 2022 februárja óta tartó ukrajnai inváziója következtében a 2022-re és az azt követő időszakra vonatkozó gazdasági és költségvetési kilátások terén rendkívüli a gazdasági bizonytalanság. Több millió ember menekült el a hazájából biztonságos helyre, ami azzal jár együtt, hogy a tagállamok szociális, oktatási és egészségügyi rendszereinek támogatást kell nyújtania számukra. A jelentősen magasabb energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, valamint a növekvő ellátási zavarok szintén hatással vannak a makrogazdasági feltételekre. Mindezek a tényezők és a megnövekedett védelmi kiadások együttesen nyomást gyakorolnak az államháztartásra.

4.2.Országspecifikus érdemleges tényezők

Ebben a szakaszban az országspecifikus érdemleges tényezőket értékeljük. E tényezők közé tartoznak a középtávú makrogazdasági kilátások, a középtávú költségvetési helyzet (beleértve az állami beruházásokat; lásd a 6. táblázatot), a középtávú adóssághelyzetet, azt, hogy a tagállamban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány vagy túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány, valamint a tagállamok által az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban előterjesztett bármely egyéb érdemleges tényezőt.

Bár az országspecifikus szakaszok tartalmaznak a középtávú makrogazdasági helyzetre, például a növekedés elősegítésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat, a makrogazdasági fejleményekről részletesebb adatok a Bizottság előrejelzésében találhatók. Az egyes tagállamokra vonatkozóan az alábbiakban tárgyalt költségvetési intézkedésekkel és adósságfenntarthatósági elemzéssel kapcsolatban további információk a 2022. évi stabilitási vagy konvergenciaprogramokat véleményező tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásokban és az azt kísérő költségvetési statisztikai táblázatokban, valamint a 2022. évi országjelentésekben találhatók. Az adósságfenntarthatósági elemzés a 2021. évi államháztartás-fenntarthatósági jelentéshez 20 képest – a Bizottság előrejelzését figyelembe véve – aktualizálásra került.

A háború drámaian megváltoztatta a képet azáltal, hogy a globális ellátási láncban újabb fennakadásokat okozott, további nyersanyagár-nyomást táplált és fokozta a bizonytalanságot. A Bizottság előrejelzése szerint az EU reál-GDP növekedésének üteme a 2021. évi 5,4 %-ról 2022-ben 2,7 %-ra, 2023-ra pedig 2,3 %-ra lassul. Az infláció várhatóan magasabb lesz, és a korábban vártnál hosszabb ideig magas marad, ami a nyersanyagárak emelkedésének és a növekvő árnyomásnak tudható be.

2021-ben az EU, illetve az euróövezet egészére vonatkozó összesített államháztartási hiány a GDP 4,7 %-ára, illetve 5,1 %-ára csökkent (mindkét esetben körülbelül 2 százalékpontos csökkenés). Az előrejelzések azt mutatják, hogy ez a csökkenés folytatódik, és 2022-ben az EU és az euróövezet egésze tekintetében a GDP 3,6 %-a, illetve 3,7 %-a lesz, majd 2023-ban tovább csökken a GDP 2,5 %-ára.

A 2021. évi hiánycsökkenés oka elsősorban a gazdasági fellendülés, valamint az, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság hatásainak leküzdése érdekében aktivált diszkrecionális szakpolitikai támogatás nagy része megszűnt. Emellett a bevételek alakulása 2021-ben kedvező volt. A hiány mértéke 2021-ben az e jelentésben figyelembe vett tagállamok közül csak Bulgáriában, Csehországban, Lettországban és Szlovákiában nem csökkent, mivel érvényben maradtak a Covid19-válság idején hozott gazdaságtámogató intézkedések. 2022-ben az e jelentésben vizsgált tagállamok közül Észtország, Litvánia és Lengyelország esetében várhatóan nőni fog a hiány mértéke, aminek oka főként az energiaárak emelkedésének hatását enyhítő intézkedések és az Ukrajnából elmenekült személyeknek nyújtott támogatás költségei miatti többletkiadás.

A hiány csökkenő tendenciája és a gazdasági fellendülés következtében az EU és az euróövezet egésze tekintetében az előrejelzett időtávon várhatóan csökkenni fog az államadósság. A GDP-arányos államadósság az EU-ban a 2020. évi 91,7 %-ról 2021-ben 89,7 %-ra csökkent (az euróövezetben 99,2 %-ról 97,4 %-ra), és az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban 87,1 %-ra, illetve 85,2 %-ra (az euróövezetben 94,7 %-ra, illetve 92,7 %-ra) tovább csökken. Az e jelentésben figyelembe vett tagállamok közül Bulgária, Csehország, Németország, Lettország, Málta és Szlovákia esetében a GDP-arányos államadósság 2021-ben nem csökkent.

4.2.1.Belgium

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5,7 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 6,2 %-kal nőtt, és 2022-ben 2 %-os, 2023-ban pedig 1,8 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magán- és az állami fogyasztás. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9 %-ról 2021-ben 5,5 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 5 %-a, illetve 4,4 %-a lesz. Az állami beruházások szintje 2020-ban a GDP 2,7 %-ára nőtt, 2021-ben stabil maradt, és 2022-ben várhatóan a GDP 2,8 %-ára nő. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 11,3 %-át teszi ki. A Belgium által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Belgium 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −2,4 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz 21 . Belgium további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben semleges hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Belgium tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 2,1 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,5 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Emellett az államháztartási kiadásoknak a közszféra béreinek és szociális juttatásainak automatikus indexálásából, valamint kisebb mértékben az áruk és szolgáltatások nagyobb mértékű állami fogyasztásából eredő növekedése az előrejelzések szerint szintén hozzájárul a nemzeti finanszírozású (nettó) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedéséhez. A Bizottság előrejelzése szerint ezeket az intézkedéseket és a magasabb kiadások mozgatórugóit nem ellensúlyozzák teljes mértékben ellentételezési intézkedésekkel.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 97,7 %-ról 2020 végére a GDP 112,8 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 108,2 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 107,5 %-a, 2023 végén pedig a GDP 107,6 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 22 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2026-ig a GDP 108 %-a körül marad. 2027-től azonban az adósságráta növekedésnek indul, és 2032-ben a GDP 117 %-a lesz. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósságráta 2026-ban magasabb lesz, mint 2021-ben. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, a viszonylag stabil finanszírozási források megléte (diverzifikált és széles körű befektetői bázis), a teljes mértékben euróban denominált államadósság és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növelik a kockázatot az olyan tényezők, mint a rövid lejáratú adósság aránya, a magas és várhatóan növekvő bruttó finanszírozási igény, az a tény, hogy az államadósság jelentős része külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni tartozás, a különböző kormányzati szintek között nincs költségvetési koordináció, és számos szövetségi szerv egyedi sebezhetőségeket mutat.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2022. május 9-én Belgium további, az előzőekben nem említett érdemleges tényezőket jelentett be. Nevezetesen hangsúlyozza, hogy az országot 2021 júliusában sújtó áradásokhoz kapcsolódó szükséghelyzeti támogatási és újjáépítési költségek a becslések szerint 2021-ben a GDP 0,4 %-át, 2022-ben pedig a GDP 0,1 %-át tették ki. Utal továbbá a közelmúltban elfogadott munkaerőpiaci reformra, amelynek célja a képzés és a készségek javítása, a magán- és a szakmai élet jobb összeegyeztetésének lehetővé tétele, valamint a munkahelyváltás megkönnyítése, amelyek hozzájárulhatnak a foglalkoztatási ráta növeléséhez. Végezetül megemlíti a kormány azon szándékát, hogy több olyan strukturális reformot hajtson végre, amelyek potenciálisan javíthatják az államháztartás helyzetét, ideértve a nyugdíj- és adórendszerek reformját, a kiadások felülvizsgálatának végrehajtását és az állami beruházások szintjének növelését.

4.2.2.Bulgária

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,4 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 4,2 %-kal nőtt, és 2022-ben 2,1 %-os, 2023-ban pedig 3,1 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 4 %-ról 2021-ben 4,1 %-ra növekedett. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 3,7 %-a, illetve 2,4 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 3,8 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 3,3 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 5 %-ára nőnek, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 14,9 %-át teszi ki. A Bulgária által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Bulgária 2022. évi konvergenciaprogramjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −3,4 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Bulgária további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 1,1 százalékponttal nő 23 . A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben GDP-arányosan 1,1 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Bulgária tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,4 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (GDP-arányosan 0,2 százalékpont), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (GDP-arányosan 0,1 százalékpont), míg a nyugdíjrendszer változásai (0,6 %) és a bérek növelése (GDP-arányosan 0,3 %) várhatóan szintén hozzájárul a nettó folyó kiadások növekedéséhez. Bulgária tehát – a Bizottság jelenlegi becslései alapján – 2022-ben nem tartja kellőképpen ellenőrzés alatt a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 20 %-ról 2020 végére a GDP 24,7 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 25,1 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 25,3 %-a, 2023 végén pedig a GDP 25,6 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 24 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Bulgária által 2022. május 10-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.3.Csehország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5,8 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 3,3 %-kal nőtt, és 2022-ben 1,9 %-os, 2023-ban pedig 2,7 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2023-ban visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 5,8 %-ról 2021-ben 5,9 %-ra növekedett. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,3 %-a, illetve 3,9 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,9 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 4,7 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 4,9 %-ára nőnek, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 14,3 %-át teszi ki. A Csehország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Csehország 2022. évi konvergenciaprogramjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP +0,1 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan nagyjából semleges lesz, míg a Tanács támogató irányvonalat javasolt. Csehország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 1,0 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,6 százalékpontnak megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Csehország tehát nem tervezi a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,7 százalékpontos restriktív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,03 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,4 %-a).

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 30,1 %-ról 2020 végére a GDP 37,7 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 41,9 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 42,8 %-a, 2023 végén pedig a GDP 44 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 25 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Csehország által 2022. május 11-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.4.Németország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,6 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 2,9 %-kal nőtt, és 2022-ben 1,6 %-os, 2023-ban pedig 2,4 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2023-ban visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 4,3 %-ról 2021-ben 3,7 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 2,5 %-a, illetve 1 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 2,6 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 2,5 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 2,7 %-ára nőnek, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 11,8 %-át teszi ki. A Németország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Németország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −1,6 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Németország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest stabil marad. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,2 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Németország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,5 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,7 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a), míg a zöld átállás miatti további kiadások (a GDP 0,2 %-a) várhatóan szintén hozzájárul a nettó folyó kiadások növekedéséhez.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 58,9 %-ról 2020 végére a GDP 68,7 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 69,3 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 66,4 %-a, 2023 végén pedig a GDP 64,5 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében alacsony kockázatokat jelez 26 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés: Németországban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőség a folyó fizetési mérleg tartósan nagy többletéhez kapcsolódik, amely a megtakarításokhoz képest visszafogott beruházásokat tükröz, és határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Németország által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.5.Észtország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 3 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 8,3 %-kal nőtt, és 2022-ben 1 %-os, 2023-ban pedig 2,4 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a nettó export és magánfogyasztás. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 5,6 %-ról 2021-ben 2,4 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,4 %-a, illetve 3,7 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 5,8 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 5,7 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 6,3 %-ára nőnek, ami meghaladja a 2021. és 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 11,5 %-át teszi ki. Az Észtország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve az Észtország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −2,4 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Észtország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest 0,1 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,6 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Észtország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,4 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja többek között a bérek és a szociális kiadások növekedését, valamint az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,5 %-a) és az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,4 %-a).

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 8,6 %-ról 2020 végére a GDP 19 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 18,1 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 20,9 %-a, 2023 végén pedig a GDP 23,5 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében alacsony kockázatokat jelez 27 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Észtország által 2022. május 6-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.6.Görögország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 9 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 8,3 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,5 %-os, 2023-ban pedig 3,1 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a beruházás és a magánfogyasztás. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 10,2 %-ról 2021-ben 7,4 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,3 %-a, illetve 1 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 3,1 %-ára, majd 2021-ben a GDP 3,6 %-ára nőttek, és az előrejelzések szerint 2022-ben tovább növekednek, elérik a GDP 4,8 %-át, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 26,4 %-át teszi ki. A Görögország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Görögország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP –3,3 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz. Görögország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,8 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Görögország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 2,2 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,6 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a), míg nyugdíjak és a szociális juttatások miatti többletkiadások várhatóan szintén hozzájárulnak a nettó folyó kiadások növekedéséhez (a GDP 0,6 %-a). A Bizottság előrejelzése szerint ezeket az intézkedéseket nem ellensúlyozzák teljes mértékben ellentételezési intézkedésekkel.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 180,7 %-ról 2020 végére a GDP 206,3 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 193,3 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 185,7 %-a, 2023 végén pedig a GDP 180,4 %-a lesz. Görögország megerősített felügyelet alatt áll 28 . Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 29 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság ezen időszak alatt csökkenni fog, és 2032-re körülbelül a GDP 131 %-a lesz. Az adósságpálya rendkívül érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósság nem stabilizálódik 2026-ra, és az alapforgatókönyvet jelentős bizonytalanság övezi. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt kockázatcsökkentő tényező, hogy az adósságállomány nagy részét hivatalos hitelezők által, alacsony kamatláb mellett nyújtott hitelek teszik ki, a lejárati szerkezetre pedig a többi országgal összehasonlítva a különösen hosszú lejárat a jellemző. Az adósság devizaneme és a történelmileg alacsony finanszírozási költségek szintén hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növelik a kockázatot a közelmúltban – többek között a Covid19-válsággal összefüggésben – nyújtott állami garanciák. A bankszektorban a nemteljesítő hitelek magas arányából eredő jelentős függő kötelezettségi kockázatok és az állammal szembeni, folyamatban lévő jogi ügyekhez kapcsolódó költségek szintén költségvetési kockázatot jelentenek.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés: Görögországban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőség a magas államadóssággal, a külső egyensúly elégtelen helyreállításával és a nemteljesítő hitelek magas szintjével függ össze, miközben potenciális növekedés alacsony, a munkanélküliség pedig magas. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Görögország által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.7.Spanyolország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 10,8 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 5,1 %-kal nőtt, és 2022-ben 4 %-os, 2023-ban pedig 3,4 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedést főként a nettó export és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2023-ban visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 10,3 %-ról 2021-ben 6,9 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,9 %-a, illetve 4,4 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 2,6 %-ára, majd 2021-ben a GDP 2,7 %-ára nőttek, és az előrejelzések szerint 2022-ben stabilak maradnak. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 12,8 %-át teszi ki. A Spanyolország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve az ország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −2,2 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz. Spanyolország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,9 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,4 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Spanyolország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,2 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,3 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a), míg 2022-ben a fogyasztói áraknak a GDP-deflátorhoz képest nagyobb mértékű növekedése várhatóan hatással lesz a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulására, mert növeli a termékek és szolgáltatások állami fogyasztása miatti kiadásokat. A Bizottság előrejelzése szerint ezeket az intézkedéseket nem ellensúlyozzák teljes mértékben ellentételezési intézkedésekkel.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 98,3 %-ról 2020 végére a GDP 120 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 118,4 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 115,1 %-a, 2023 végén pedig a GDP 113,7 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 30 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság kis mértékben növekszik, és 2032-ben a GDP 116 %-a körül lesz. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósságráta 2026-ban magasabb lesz, mint 2021-ben. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, a viszonylag stabil finanszírozási források megléte (diverzifikált és széles körű befektetői bázis), az adósság devizaneme és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növelik a kockázatot az olyan tényezők, mint a rövid lejáratú adósság aránya, a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami garanciák, valamint a bankszektorhoz kapcsolódó függő kötelezettségek. Az előrejelzés szerint a bruttó finanszírozási igény növekedni fog.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés: Spanyolországban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőség – a munkanélküliség magas szintje mellett – a magas külső állam- és magánadóssággal függ össze, ami határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Spanyolország által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.8.Franciaország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 7,9 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 7 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,1 %-os, 2023-ban pedig 1,8 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 8,9 %-ról 2021-ben 6,5 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,6 %-a, illetve 3,2 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 3,7 %-os szintjén maradtak, majd 2021-ben a GDP 3,6 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben stabilak maradnak. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 10,4 %-át teszi ki. A Franciaország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján a GDP −1,7 %-át kitevő költségvetési irányvonal 2022-ben várhatóan támogató lesz. Franciaország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal csökken. A 2022-es csökkenés oka a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott pénzügyi támogatás 2021-ben történő előreütemezése. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben semleges hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Franciaország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,6 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,5 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Az egyéb folyó kiadási intézkedések közé tartoznak az ukrajnai konfliktus gazdasági következményeinek kezelése érdekében a „Plan de résilience économique et sociale”-ban előterjesztett intézkedések, például az ad hoc ágazatoknak nyújtott közvetlen támogatások (a GDP 0,1 %-a), és a köztisztviselők bérének (a GDP 0,1 %-át kitevő) növelése. A bevételi oldalon a társaságiadó-kulcs (a GDP 0,1 %-át kitevő) és az ingatlanadók (a GDP 0,1 %-át kitevő) csökkentése az előrejelzések szerint szintén hozzájárul az expanzív költségvetési irányvonalhoz. A fogyasztói árak GDP-deflátorhoz viszonyított magasabb emelkedése az előrejelzések szerint 2022-ben hatással lesz a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulására, mivel növeli az állami fogyasztást és a szociális juttatásokat. A Bizottság előrejelzése szerint ezeket az intézkedéseket és a magasabb kiadások mozgatórugóit nem ellensúlyozzák teljes mértékben ellentételezési intézkedésekkel.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 97,4 %-ról 2020 végére a GDP 114,6 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 112,9 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 111,2 %-a, 2023 végén pedig a GDP 109,1 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 31 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság a következő 10 évben nagyjából stabilizálódni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósságráta 2026-ban magasabb lesz, mint 2021-ben. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, a viszonylag stabil finanszírozási források megléte (diverzifikált és széles körű befektetői bázis) és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növelik a kockázatot az olyan tényezők, mint rövid lejáratú adósság aránya, a bruttó finanszírozási igény középtávon várható növekedése és a magánszektorból eredő függő kötelezettségi kockázatok, többek között a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami garanciák lehetséges lehívása révén.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés: Franciaországban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a magas államadóssághoz és a gyenge versenyképességhez kapcsolódnak, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak, miközben a termelékenység növekedése alacsony. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2022. május 9-én Franciaország további, fent még nem említett érdemleges tényezőket is bejelentett, nevezetesen a francia kormány azzal érvel, hogy 2023-tól kezdődően az államháztartás irányítási keretének nemrégiben elfogadott reformjai – beleértve a többéves kiadási szabály bevezetését és a francia költségvetési tanács megerősített felelősségét – lehetővé teszik a közkiadások hatékony ellenőrzését és a kiegyensúlyozott államháztartáshoz való fokozatos visszatérést.

4.2.9.Olaszország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 9 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 6,6 %-kal nőtt, és 2022-ben 2,4 %-os, 2023-ban pedig 1,9 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2023-ban visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9,6 %-ról 2021-ben 7,2 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 5,5 %-a, illetve 4,3 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 2,6 %-ára, majd 2021-ben a GDP 2,9 %-ára nőttek, és az előrejelzések szerint 2022-ben tovább növekednek, elérik a GDP 3,2 %-át. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 14,1 %-át teszi ki. Az Olaszország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve az Olaszország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −2,7 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz. Olaszország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,9 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Olaszország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. A nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,3 százalékpontos expanzív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,2 %-a) 32 , valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). A folyó kiadások növekedése – a közbeszerzési szerződések 2019–2021-es időszakra történő megújítása miatt – a kormányzati szektor munkavállalóinak javadalmazására fordított kiadások növekedését is tükrözi, amelynek jelentős (a GDP 0,25 %-át kitevő) része 2022-ben fog megjelenni, miközben további forrásokat irányoznak elő az egészségügyi ágazat számára is (a GDP 0,1 %-a). A bevételi oldalon a személyi jövedelemadó és a termelőtevéknységekre kivetett regionális adók (a GDP 0,4 %-át kitevő) csökkentése az előrejelzések szerint szintén hozzájárul az expanzív költségvetési irányvonalhoz. Olaszország tehát – a Bizottság jelenlegi becslései alapján – 2022-ben nem korlátozza kellőképpen a nemzeti finanszírozású nettó folyó kiadások növekedését.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 134,1 %-ról 2020 végére a GDP 155,3 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 150,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 147,9 %-a, 2023 végén pedig a GDP 146,8 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 33 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság a következő öt évben nagyjából stabilizálódni fog. 2027-től azonban az adósságráta növekedésnek indul, és 2032-ben körülbelül a GDP 155 %-a lesz. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósságráta 2026-ban magasabb lesz, mint 2021-ben. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, a viszonylag stabil finanszírozási források megléte (diverzifikált és széles körű befektetői bázis) és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt kockázatnövelő tényezőnek tekinthetők a rövid lejáratú adósság aránya, a magánszektorból eredő függő kötelezettségek miatti kockázatok, többek között a vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén. A bruttó finanszírozási igény az előrejelzések szerint középtávon növekedni fog.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés: Olaszországban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A sebezhetőségek a magas államadóssághoz és a gyenge termelékenység-növekedéshez kapcsolódnak, miközben a munkaerőpiac törékeny és a pénzügyi piacokon is a gyengeség jelei láthatók, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Olaszország 2022. május 11-én további, fent nem említett érdemleges tényezőket jelentett be, nevezetesen a hatóságok kiemelték, hogy az anticiklikus költségvetési politikai beavatkozások eredményesen stabilizálták a gazdaságot, és e beavatkozások következtében 2020–2021-ben a hiány is alacsonyabb volt a vártnál; az államháztartás kötelezettségeinek jelentős növekedése hatékonynak bizonyult a magánszektor mérlegeinek védelme terén; a függő kötelezettségek állománya, még a Covid19-válság okozta növekedés után is viszonylag alacsony; a helyreállítási és rezilienciaépítési terv gazdasági hatása eddig korlátozott volt, de a tervben foglalt intézkedések teljes körű végrehajtását követően várhatóan kedvezőbb lesz.

4.2.10.Lettország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 3,8 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 4,5 %-kal nőtt, és 2022-ben 2 %-os, 2023-ban pedig 2,9 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 4,5 %-ról 2021-ben 7,3 %-ra növekedett. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 7,2 %-a, illetve 3 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 5,7 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 5,2 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 6,1 %-ára nőnek. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 13,9 %-át teszi ki. A Lettország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Lettország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −3,3 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Lettország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,8 százalékkal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Lettország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,5 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,8 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,3 %-a). Lettország 2022-ben nagyjából ellenőrzés alatt tartja a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését, mivel ezen kiadások jelentős expanzív hozzájárulása 2022-ben főként az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatásait kezelő intézkedéseknek, valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeinek tudható be.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 36,7 %-ról 2020 végére a GDP 43,3 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 44,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 47 %-a, 2023 végén pedig a GDP 46,5 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében alacsony kockázatokat jelez 34 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Lettország által 2022. május 5-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.11.Litvánia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 0,1 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 5 %-kal nőtt, és 2022-ben 1,7 %-os, 2023-ban pedig 2,6 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 7,3 %-ról 2021-ben 1 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,6 %-a, illetve 2,3 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,1 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 3,2 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 3,7 %-ára nőnek, az előbbi pedig meghaladja a 2021. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 12,6 %-át teszi ki. A Litvánia által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Litvánia 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −4,2 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Litvánia további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,5 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Litvánia tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 3,2 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 1,2 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,2 %-a), míg – egyéb intézkedések mellett – az alacsony jövedelmű háztartások további támogatása (a nyugdíjak, a gyermekek után járó ellátás, a szociális segítségnyújtás, az adómentes minimumjövedelem) várhatóan szintén hozzájárulnak a nettó folyó kiadások növekedéséhez (a GDP 0,4 %-a). Litvánia tehát – a Bizottság jelenlegi becslései alapján – 2022-ben nem tartja kellőképpen ellenőrzés alatt a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 35,9 %-ról 2020 végére a GDP 46,6 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 44,3 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 42,7 %-a, 2023 végén pedig a GDP 43,1 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében alacsony kockázatokat jelez 35 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Litvánia által 2022. május 5-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.12.Magyarország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,5 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 7,1 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,6 %-os, 2023-ban pedig 2,6 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a nettó export vezérli. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 7,8 %-ról 2021-ben 6,8 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 6 %-a, illetve 4,9 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 6,4 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 5,8 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 5,4 %-át teszik ki. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 15,1 %-át teszi ki. A Magyarország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −0,1 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan nagyjából semleges lesz, míg a Tanács támogató irányvonalat javasolt. Magyarország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest – az uniós források felhasználásának várható lassulása miatt 36 – GDP-arányosan 1,0 százalékponttal csökken. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,2 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Magyarország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,4 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,1 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,2 %-a). Több diszkrecionális intézkedés is hozzájárul a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedéséhez (az új bevételi intézkedések nélkül), mint például a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése, a bűnüldöző szerveknél dolgozók és a katonák bérjuttatásai, a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok és a képzést terhelő adók csökkentése. 

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 65,5 %-ról 2020 végére a GDP 79,6 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 76,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 76,4 %-a, 2023 végén pedig a GDP 76,1 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 37 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Magyarország által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.13.Málta

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 8,3 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 9,4 %-kal nőtt, és 2022-ben 4,2 %-os, 2023-ban pedig 4 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje az állami és a magánfogyasztás. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9,5 %-ról 2021-ben 8 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 5,6 %-a, illetve 4,6 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,5 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 4,2 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 4,1 %-át teszik ki. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 21,8 %-át teszi ki. A Málta által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Málta 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −1,5 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Málta további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Málta tehát nem tervezi a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,6 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,5 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Emellett a kormány pénzügyi támogatást nyújtott a háztartásoknak (a GDP 0,3 %-a), a megélhetési költségek kiigazításán felül is növelte a járulékalapú és nem járulékalapú nyugdíjjuttatásokat (a GDP 0,2 %-a), míg a folyó termelőfelhasználás növekedési üteme (az intézkedések nélkül) továbbra is erőteljes (a GDP 0,4 %-a).

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 40,7 %-ról 2020 végére a GDP 53,4 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 57 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 58,5 %-a, 2023 végén pedig a GDP 59,5 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 38 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Málta által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.14.Ausztria

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 6,7 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 4,5 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,9 %-os, 2023-ban pedig 1,9 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 8 %-ról 2021-ben 5,9 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 3,1 %-a, illetve 1,5 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 3,3 %-ára, majd 2021-ben a GDP 3,5 %-ára nőttek, és az előrejelzések szerint 2022-ben tovább növekednek, elérik a GDP 3,7 %-át, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 15,9 %-át teszi ki. Az Ausztria által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve Ausztria 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −1,2 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Ausztria további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2022-ben 2021-hez képest GDP-arányosan 0,1 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Ausztria tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,5 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,4 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,3 %-a).

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 70,6 %-ról 2020 végére a GDP 83,3 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 82,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 80 %-a, 2023 végén pedig a GDP 77,5 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 39 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Ausztria által 2022. május 3-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.15.Lengyelország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,2 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 5,9 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,7 %-os, 2023-ban pedig 3 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 6,9 %-ról 2021-ben 1,9 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,0 %-a, illetve 4,4 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,5 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 4,1 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 4,2 %-ára nőnek, meghaladva a 2021. és 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 10,5 %-át teszi ki. A Lengyelország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Lengyelország 2022. évi konvergenciaprogramjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −3,4 %-át kitevő költségvetési irányvonal – a Tanács ajánlásának megfelelően – várhatóan támogató lesz. Lengyelország támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,1 százalékponttal nő 40 . A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Lengyelország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 2,7 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 1,0 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,6 %-a), míg az újonnan bevezetett, a kisgyermekek után járó ápolási díj (családsegítő juttatás) várhatóan szintén hozzájárul a nettó folyó kiadások növekedéséhez (a GDP 0,1 %-a). A bevételi oldalon a személyijövedelemadó-kulcsnak a lengyel adóreform (Polish Deal) szerinti csökkentése (a GDP 0,7 %-a) és a társaságiadó-kulcsok csökkenése (a GDP 0,1 %-a) várhatóan szintén hozzájárul az expanzív költségvetési irányvonalhoz. A fogyasztói árak GDP-deflátorhoz viszonyított magasabb emelkedése az előrejelzések szerint 2022-ben hatással lesz a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulására, mert növeli a termékek és szolgáltatások állami fogyasztása miatti kiadásokat.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 45,6 %-ról 2020 végére a GDP 57,1 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 53,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 50,8 %-a, 2023 végén pedig a GDP 49,8 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 41 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Lengyelország 2022. május 9-én további, fent nem említett érdemleges tényezőket jelentett be, nevezetesen azt, hogy 2023-ban az államháztartási hiány az előrejelzések szerint a GDP 3,7 %-a lesz annak ellenére, hogy a honvédelemről szóló, 2022. március 11-i törvénnyel összhangban a katonai kiadások (amelyeket részben állami beruházásként számolnak el) a tervek szerint a 2022. évi GDP-arányos 2,2 %-ról a GDP 3,0 %-ára növekednek.

4.2.16.Szlovénia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,2 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 8,1 %-kal nőtt, és 2022-ben 3,7 %-os, 2023-ban pedig 3,1 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 7,8 %-ról 2021-ben 5,2 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 4,3 %-a, illetve 3,4 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,1 %-ára, majd 2021-ben a GDP 4,7 %-ára nőttek, és az előrejelzések szerint 2022-ben tovább növekednek, elérik a GDP 5,7 %-át, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 15,8 %-át teszi ki. A Szlovénia által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve az ország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −2,6 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz. Szlovénia további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,9 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Szlovénia tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,6 százalékpontos expanziós hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hozzájárulás magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,4 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). A fogyasztói árak GDP-deflátorhoz viszonyított nagyobb mértékű emelkedése az előrejelzések szerint 2022-ben hatással lesz a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulására azáltal, hogy növeli az áruk és szolgáltatások állami fogyasztására, valamint az indexálás eredményeként a szociális juttatásokra, illetve a növekvő bérnyomás következtében a közszféra béreire fordított kiadásokat.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 65,6 %-ról 2020 végére a GDP 79,8 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 74,7 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 74,1 %-a, 2023 végén pedig a GDP 72,7 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 42 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság a következő öt évben nagyjából stabilizálódni fog. 2027-től azonban az adósságráta növekedésnek indul, és 2032-ben körülbelül a GDP 83 %-a lesz. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét szimuláló sztochasztikus előrejelzések alapján valószínű, hogy az adósságráta 2026-ban magasabb lesz, mint 2021-ben. Emellett GDP-arányosan 4½ százalékpontos költségvetési konszolidációs intézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy az adósság 15 év alatt a GDP 60 %-ára csökkenjen. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, a viszonylag stabil finanszírozási források megléte, az adósság devizaneme és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növeli a kockázatot a külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni adósság aránya, a tartós ápolás-gondozásról újonnan elfogadott törvényből eredően a tartós ápolás-gondozásra fordítandó kiadások növekedése, valamint a magánszektorból eredő függő kötelezettségi kockázatok, többek között a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság idején nyújtott jelentős állami garanciák lehetséges lehívása révén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Szlovénia által 2022. május 9-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.17.Szlovákia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,4 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 3 %-kal nőtt, és 2022-ben 2,3 %-os, 2023-ban pedig 3,6 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a beruházás és a magánfogyasztás. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 5,5 %-ról 2021-ben 6,2 %-ra növekedett. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 3,6 %-a, illetve 2,6 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 3,5 %-ára, majd 2021-ben a GDP 3,2 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 4,2 %-ára nőnek, az utóbbi pedig meghaladja a 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 11,9 %-át teszi ki. A Szlovákia által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Szlovákia 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP +0,3 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan restriktív lesz, míg a Tanács támogató irányvonalat javasolt. Szlovákia további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,7 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,4 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Szlovákia tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,6 százalékpontos restriktív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja az Ukrajnából elmenekült emberek átmeneti védelmének biztosításával járó költségek további hatását (a GDP 0,1 %-a). Az inflációval való késleltetett indexálás miatt a jelentősebb állami kiadások – például a nem természetbeni szociális juttatások vagy a munkavállalói jövedelem – növekedési üteme 2022-ben alacsonyabb az inflációnál, és ez hozzájárul a restriktív irányvonalhoz.

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 48,1 %-ról 2020 végére a GDP 59,7 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 63,1 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 61,7 %-a, 2023 végén pedig a GDP 58,3 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez 43 . A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság a következő öt évben csökkenni fog, és 2026-ban 54 % lesz. 2027-től azonban az adósságráta növekedésnek indul, és 2032-ben körülbelül a GDP 61 %-a lesz. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint az előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi. Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az elmúlt években alkalmazott adósságlejárat-meghosszabbítás, az adósság devizaneme, a rövid lejáratú államadósság korlátozott aránya és a történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek. Emellett a Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok várhatóan pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami erősíti az államadósság fenntarthatóságát. Másrészt növeli a kockázatot a külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni adósság magas aránya, a nettó negatív nemzetközi befektetési pozíció, valamint a magánszektorból eredő függő kötelezettségi kockázatok, többek között a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság idején nyújtott jelentős állami garanciák lehetséges lehívása révén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2022. május 6-án Szlovákia további, fent nem említett érdemleges tényezőket jelentett be, nevezetesen a vámkezeléssel kapcsolatos szabálytalanságok következtében az uniós költségvetésbe befizetendő megemelt „illeték” hatását (a GDP 0,5 %-a). Szlovákia a meglévő elsődleges hiány mellett a pénzügyi eszközök további felhalmozódását is megemlíti (a GDP 2,2 %-a), ami a becslések szerint a GDP 12 %-a, a korábbi értékeknél jóval magasabb.

4.2.18.Finnország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,3 %-os visszaesést követően a gazdaság 2021-ben 3,5 %-kal nőtt, és 2022-ben 1,6 %-os, 2023-ban pedig 1,7 %-os növekedés várható. A 2022. évi növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások. A gazdasági tevékenység 2021-ben meghaladta a 2019. évi szintjét.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 5,5 %-ról 2021-ben 2,6 %-ra csökkent. 2022-ben és 2023-ban várhatóan a GDP 2,2 %-a, illetve 1,7 %-a lesz. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 4,9 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 4,1 %-ára csökkentek, és az előrejelzések szerint 2022-ben a GDP 4,4 %-ára nőnek, ami meghaladja a 2021. és 2022. évi államháztartási hiányt. A költségvetési támogatás – amelyet a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenleg 2019-hez viszonyított kumulált éves változása és az uniós alapok által nyújtott költségvetési impulzus összege alapján mérnek – a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését is figyelembe véve a becslések szerint a GDP 7,1 %-át teszi ki. A Finnország által 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással.

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alapján, és figyelembe véve a Finnország 2022. évi stabilitási programjában foglalt információkat, 2022-ben a GDP −0,6 %-át kitevő költségvetési irányvonal várhatóan támogató lesz. Finnország további támogatást kíván nyújtani a helyreállításhoz azáltal, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadásoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatása 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,2 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Finnország tehát a Tanács ajánlásának megfelelően a nemzeti finanszírozású beruházások szintjének fenntartását tervezi. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,1 százalékpontos, nagyjából semleges hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja az energiaárak emelkedésének gazdasági és társadalmi hatását kezelő intézkedések további hatását (a GDP 0,1 %-a), valamint az Ukrajnából elmenekült embereknek nyújtott átmeneti védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a).

Középtávú adóssághelyzet: A GDP-arányos államadósság a 2019 végi 59,6 %-ról 2020 végére a GDP 69 %-ára nőtt. 2021 végén a GDP 65,8 %-át tette ki, és várhatóan 2022 végén a GDP 65,9 %-a, 2023 végén pedig a GDP 66,6 %-a lesz. Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez 44 . A Next Generation EU – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében végrehajtott reformok az elkövetkező években várhatóan lényegesen pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP növekedésére, ami hozzájárulhat az államadósság fenntarthatóságának erősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2022. május 6-án Finnország további, fent nem említett érdemleges tényezőket jelentett be, nevezetesen az erős nettó eszközpozíciót.

5.Következtetések

A Szerződésben meghatározott hiány referenciaértéket 2021-ben túllépő vagy 2022-ben túllépni tervezett 17 tagállam (vagyis az e jelentésben tárgyalt valamennyi tagállam, Finnországot kivéve) esetében a hiány jelentősen meghaladta a GDP 3 %-át. A Szerződésben meghatározott referenciaérték túllépése ezen államok esetében a Szerződésben meghatározottak szerinti kivételesnek minősül. Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovénia esetében azonban a referenciaérték túllépése várhatóan nem lesz átmeneti.

Összességében az összes érdemleges tényezőt megfelelően figyelembe véve 45 az elemzés arra enged következtetni, hogy Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia nem teljesíti a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott hiánykritériumot.

A GDP 60 %-ában meghatározott adósság-referenciaértéket 2021 végén túllépő tagállamok közül Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Finnország nem tartotta be az adósságcsökkentési referenciaértéket. Szlovákia esetében a GDP-arányos államadósság 2023-ban várhatóan a GDP 60 %-a alá csökken.

Összességében, minden érdemleges tényezőt figyelembe véve, az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott adósságkritériumot Szlovákia teljesíti. Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Finnország nem teljesíti az adósságkritériumot. 

Ugyanakkor a Bizottság a valamennyi érdemleges tényezőt figyelembe vevő értékelésében úgy véli, hogy az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés túl nagy terhet jelentő, előreütemezett költségvetési kiigazítást vonna maga után, amely veszélyezteti a növekedést. Ezért a Bizottság véleménye szerint az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés a jelenlegi kivételes gazdasági körülmények között nem indokolt.

A Covid19-világjárvány makrogazdasági és költségvetési hatása továbbra is jelentős, ami Oroszország Ukrajna elleni inváziójával együtt nagy fokú bizonytalanságot teremt, ami megnehezíti többek között a költségvetési politikák részletes kidolgozását. Mindezek alapján a Bizottság ebben a szakaszban nem javasolja új túlzotthiány-eljárás megindítását. A Bizottság továbbra is nyomon követi az adósság és a hiány alakulását, és 2022 őszén újraértékeli, hogy szükség van-e túlzotthiány-eljárások megindítására.

(1)      HL L 209., 1997.8.2., 6. o., módosított.

(2)    A rendelkezés a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.) 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Alkalmazása nem jelenti a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásainak felfüggesztését. Aktiválása azonban költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a jelenlegi válság kezeléséhez azáltal, hogy lehetővé tette az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljaihoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

(3)    COM(2022) 600 final.

(4)      A Tanács 2020. július 20-i ajánlásai (2020/C 282/01–2020/C 282/27) (HL C 282., 2020.8.26., 1. o.).

(5)      A Tanács 2021. június 18-i ajánlásai (2021/C 304/01–2021/C 304/28) (HL C 304., 2021.7.29., 1. o.). Románia esetében a Tanács ugyanezen a napon ajánlást fogadott el a túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről (2021/C 304/24, 2021.7.29., 111. o.).

(6)    A Tanács ajánlása (2021. július 13.) az euróövezet gazdaságpolitikájáról (HL C 283., 2021.7.15., 1. o.).

(7)      A Tanács ajánlása (2022. április 5.) az euróövezet gazdaságpolitikájáról (HL C 153., 2022.4.7., 1. o.).

(8)    Az Eurostat 2022. április 22-i 46/2022. számú Eurómutatója.

(9)      Románia államháztartási hiánya 2021-ben szintén meghaladta a GDP 3 %-át. Románia azonban nem szerepel e jelentésben, mivel a 2020. április 3-i tanácsi határozat óta túlzotthiány-eljárás alatt áll.

(10)      Ezekben az esetekben a 2022. évi tervezett hiány szintén meghaladja a GDP 3 %-át.

(11)      Eltérő rendelkezés hiányában az e jelentésben szereplő számadatok forrása a 2022. tavaszi bizottsági előrejelzés. További információk a 2022. tavaszi gazdasági előrejelzésben: https://ec.europa.eu/info/system/files/economy-finance/ip173_en.pdf

(12)      Horvátországban, Cipruson és Portugáliában 2021 végén az államadósság szintén meghaladta a GDP 60 %-át. Ezeket a tagállamokat azonban e jelentés nem tárgyalja, mivel államháztartási hiányuk 2021-ben és 2022-ben a GDP 3 %-a alatt volt (és az előrejelzések szerint továbbra is így marad), és 2021-ben tiszteletben tartották az adósságcsökkentési referenciaértéket.

(13)      COM(2022) 85 final.

(14)      Ha a GDP-arányos államadósság bármely évben a GDP 60 %-a alatt van, a referenciaértéket nem lehet érdemben kiszámítani. Ez a helyzet akkor, amikor a tagállamok alulról felfelé lépik át a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, ahogyan az Szlovákia esetében történt.

(15)      A 2020. július 13-i tanácsi ajánlás csak az euróövezeti tagállamokra vonatkozik.

(16)      Ezeknek a likviditástámogatási intézkedéseknek – különösen a hiteláramlást támogató állami kezességvállalásoknak – nincs közvetlen költségvetési hatásuk, amíg le nem hívják őket.

(17)      A 2020–2021-es költségvetési támogatás a 2020. és 2021. évi elsődleges egyenlegnek a 2019. évi szinttel szembeni kumulált éves változásával, valamint az uniós alapok által biztosított fiskális impulzussal mérhető.

(18)      A 2021. június 18-i tanácsi ajánlásban foglalt megközelítést követve a költségvetési irányvonal jelenlegi legjobb mérése a következő: az elsődleges kiadások (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül) változása a Covid19-válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések nélkül, de beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott kiadásokat, a középtávú potenciális növekedéshez viszonyítva. Az általános költségvetési irányvonalon túl, annak értékelése érdekében, hogy a tagállami költségvetési politika prudens-e, és összetétele elősegíti-e a zöld és digitális átállással összhangban lévő fenntartható fellendülést, figyelmet kell fordítani a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül és a Covid19-válsággal összefüggő ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések kizárásával számított kiadások) és a beruházások alakulására is.

(19)          A Covid19-cel kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések figyelmen kívül hagyásával.

(20)      2021. évi jelentés az államháztartások fenntarthatóságáról (2022. április), European Economy-Institutional Papers 171. sz.

(21)    A negatív (pozitív) mutató azt jelenti, hogy az elsődleges kiadások növekedése meghaladja a középtávú gazdasági növekedést (elmarad a középtávú gazdasági növekedéstől), ami expanzív (restriktív) költségvetési politikára utal.

(22)      SWD(2022) 602 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(23)      A Bizottság 2022. április 7-én kedvező értékelést fogadott el Bulgária helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről.

(24)    SWD(2022) 603 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(25)      SWD(2022) 605 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(26)      SWD(2022) 607 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(27)      SWD(2022) 608 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(28)      A Bizottság (EU)  2022/216 végrehajtási határozata (2022. február 15.) Görögország megerősített felügyelet alá vonásának meghosszabbításáról (HL L 37., 2022.2.18., 34. o.).  

(29)      SWD(2022) 609 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(30)      SWD(2022) 610 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(31)      SWD(2022) 612 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(32)    2021-ben Olaszországban már érvényben voltak az energiaárak növekedésének gazdasági és társadalmi hatásait kezelő intézkedések, amelyek a GDP 0,3 %-át tették ki. Ezek az intézkedések főként a villamosenergia- és földgázdíjakra kivetett rögzített mértékű lefölözések és a héakulcsok csökkentésre, valamint a villamosenergia- és földgázárakhoz kapcsolódó szociális kedvezmények növelésére irányultak.

(33)      SWD(2022) 616 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(34)      SWD(2022) 619 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(35)      SWD(2022) 617 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(36)    Ezek a Bizottság előrejelzései. A Bizottság még nem értékelte Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.

(37)      SWD(2022) 614 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(38)      SWD(2022) 620 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(39)      SWD(2022) 601 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(40)    Ezek a Bizottság előrejelzései. A Bizottság még nem értékelte Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.

(41)      SWD(2022) 622 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(42)      SWD(2022) 626 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(43)      SWD(2022) 627 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(44)      SWD(2022) 611 final, az Adósságfenntarthatósági elemzés melléklete.

(45)      A 4. szakasz mutatja be, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az érdemleges tényezőket figyelembe lehessen venni a hiánykritériumokon alapuló túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során. Az érdemleges tényezőket minden esetben figyelembe kell venni az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor.