EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.7.28.

COM(2022) 386 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A Covid19-világjárvánnyal szembeni védekezéshez szükséges kiadások finanszírozását célzó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről szóló (EU) 2020/521 rendelet végrehajtásáról

Tartalom

1.Bevezetés

2.A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetése

2.1.Folyamatosan változó válság kezelésére szolgáló eszköz

2.2.Irányítás és döntéshozatal

2.3.Költségvetés és végrehajtás

2.4. Tájékoztatás és koordináció

3.Teljesítmény és eredmények

3.1.A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében finanszírozott intézkedések

3.1.1. Mobilitási csomag

3.1.2. Az alapvető egészségügyi termékekhez nyújtott támogatási mechanizmus

3.1.3. A Covid19-betegek kezelése konvaleszcens plazmával

3.1.4. A SARS-CoV-2-betegek kezeléséhez újrapozicionált gyógyszerek klinikai vizsgálata

3.1.6. Támogatás a görögországi befogadó létesítményekben

3.1.7. Áttörést hozó rendszerek a vírus terjedésével szembeni hatékony küzdelem érdekében

3.1.8. A világjárványra adott uniós válasz referenciamutatója: az uniós digitális Covid-igazolvány

3.1.9. Közös digitális utaslokalizáló űrlap megosztási platformja

3.2.Végrehajtás és teljesítmény

3.2.1.Példa nélküli vállalkozás: oltóanyagok finanszírozása az EU-ban és azon kívül

4.A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetéséről szóló rendelet hozzáadott értéke a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben

5.További lépések

1.Bevezetés

Az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) 2020. március 11-én világjárványnak nyilvánította a Covid19-et. A világjárvány jelentős emberélet-veszteséghez vezetett az Európai Unióban és világszerte, és a tagállamok rendkívüli intézkedéseket fogadtak el a vírus terjedésének korlátozása érdekében, ami súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járt. A nemzeti egészségügyi rendszerekre súlyos teher nehezedett, és egyes esetekben nehezedik ma is: a tagállamok azzal szembesültek, hogy sürgősen és megnövekedett mértékben szükség volt orvostechnikai eszközökre, egyéni védőeszközökre és gyógyszerekre, beleértve a Covid19-kezeléseket és -oltóanyagokat, további kórházi ágyakat és a munkaerő fejlesztését. Bár az elmúlt néhány hónapban valamennyi uniós tagállam enyhítette a világjárvány miatti korlátozásokat, és a vírus omikron-variánsa által okozott betegség súlyossága csökkent – amelyhez hozzájárult a vakcina által kiváltott immunitás is –, a vírus továbbra is állandó fenyegetést jelent, és a Covid19-fertőzések újabb hullámai miatt fennmaradhat az egészségügyi szolgálatokra nehezedő fokozott terhelés.

A vírus 2020 tavaszán jelentkező gyors terjedése, valamint a kritikus helyzet átfogó uniós választ tett szükségessé a válságnak a szolidaritás szellemében történő kezelése érdekében. Hamar világossá vált, hogy a tagállamok által önállóan hozott korai intézkedések nem elégítik ki a polgárok szükségleteit, és az egységes piac szélesebb körű károsodásának kockázatát hordozzák magukban.

Rövid időn belül megszületett az uniós konszenzus arról, hogy szükségleteken alapuló szükséghelyzeti támogatást kell nyújtani az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése érdekében. Ez a támogatás kiegészítette a tagállamok erőfeszítéseit. 2020 áprilisában a Tanács megállapodott a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetéséről. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz lehetővé tette a tagállamok közvetlen támogatását stratégiailag és összehangolt módon alkalmazott célzott intézkedések révén.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz széles eszköztárral vértezte fel a tagállamok egészségügyi ágazatait a nemzeti egészségügyi rendszerek világjárvány kezelését célzó erőfeszítéseinek támogatása és kiegészítése érdekében. Gyors, rugalmas és hatékony eszközt biztosított a világjárvány azonnali súlyos következményeinek enyhítésére.

E jelentés célja, hogy áttekintést nyújtson a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz legfontosabb hatásairól a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő működésbe léptetése óta, elemezze a legfontosabb felmerült problémákat, és felvázolja a jövőben tervezett tevékenységeket.

2.A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetése

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt 2016-ban hozták létre (a 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendelettel 1 ), és először hároméves időtartamra léptették működésbe, a menekültek és migránsok Unióba történő beáramlására adott válaszként.

2020. április 2-án a Bizottság javaslatot tett 2 a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköznek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő működésbe léptetésére a 2020. február 1. és 2022. január 31. közötti időszakra. Ez a szervezeti egységek által a válsággal kapcsolatos szükségletekről készített első felmérésen (szükségletek felmérése) alapult, amely a működésbe léptetésre irányuló bizottsági javaslatban foglalt, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében hozott intézkedések lehetséges területeinek a nem kimerítő listáját szolgáltatta. Ezzel párhuzamosan a Bizottság javaslatot tett és a költségvetési szervekkel tárgyalásokat folytatott a kapcsolódó 2/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetről 3 000 000 000 EUR összegben kötelezettségvállalási előirányzat és 1 530 000 000 EUR összegben kifizetési előirányzat biztosítására vonatkozóan, ebből 2 700 000 000 EUR-t kötelezettségvállalási előirányzat és 1 380 000 000 EUR-t kifizetési előirányzat formájában a 3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság – keretében az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás nyújtásának finanszírozására a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközön keresztül.

2020. április 14-én a Tanács elfogadta az (EU) 2016/369 rendelet szerinti szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről, valamint az említett rendelet rendelkezéseinek a Covid19-járványra tekintettel történő módosításáról szóló (EU) 2020/521 tanácsi rendeletet. A 2/2020. sz. költségvetés-módosítást 2020. április 17-én fogadták el.

2.1.Folyamatosan változó válság kezelésére szolgáló eszköz

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetését úgy tervezték meg, hogy az lehetővé tegye az átfogó és rugalmas reagálást a tagállamoknak a világjárvány során felmerülő sürgős, folyamatosan változó és eltérő igényeire.

Különösen a válság korai szakaszában a szükségletekkel kapcsolatos információk hiánya uniós és nemzeti / szubnacionális szinten egyaránt hátráltatta a közös reagálást. Ennek enyhítése érdekében kihasználták az orvostechnikai felszerelésekkel foglalkozó koordinációs központ (Covid19) 3 munkáját, ezen belül pedig a tagállamok szükségleteire vonatkozó felmérések és előrejelzések eredményeit, hogy cselekvési programot határozzanak meg az eszközhöz. Azokat a szükségleteket, amelyekről a tagállamok beszámoltak, összevetették az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: ECDC) járványügyi módszertanával a tagállamok számára adományozásra szánt felszerelések és termékek méltányos elosztása érdekében.

A jogalappal összhangban a Bizottság szorosan együttműködött a tagállamokkal az eszköz végrehajtása során. Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) és a politikai szintű integrált válságelhárítási kerekasztal (IPCR-kerekasztal) ülésein folytatott megbeszélések különösen fontosak voltak a lehetséges cselekvési területekkel kapcsolatos információk szolgáltatása szempontjából, a tagállami kapcsolattartó pontokkal tartott célzott találkozókon túlmenően.

2.2.Irányítás és döntéshozatal

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésén alapul, amely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban súlyos nehézségek merülnek fel.

Már léteztek más uniós eszközök a különböző típusú belső kihívások kezelésére, például az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus, a rescEU vagy a gyógyszerekre és orvostechnikai felszerelésekre vonatkozó közös közbeszerzési megállapodás keretében előírt intézkedések. Mindazonáltal, bár az EU számára már hasznosnak bizonyultak ezek az eszközök, azok korlátozott léptékűek voltak, és a reagálás, amit lehetővé tettek, nem volt elegendő a világjárványból eredő rendkívüli és szerteágazó szükségletek kezeléséhez. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz az alkalmazási körén belül és csak kivételes körülmények esetén, amikor a tagállamok és az Unió rendelkezésére álló más eszköz nem bizonyult elegendőnek, kiegészítette a tagállamok erőfeszítéseit, szoros együttműködés és konzultáció folytatása mellett.

Az eszköz stratégiai koordinációjának biztosítása érdekében – különösen a prioritások meghatározása és a finanszírozás elosztása tekintetében – külön belső irányítási rendszer létrehozására került sor. Ez magában foglalta az irányítóbizottságot (a továbbiakban: a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz irányítóbizottsága), amelynek fő feladatai közé tartozott a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében hozott stratégiai intézkedések biztosítására vonatkozó iránymutatások nyújtása, a prioritások meghatározása és a megfelelő költségvetés elkülönítése, végül pedig az elért eredmények számbavétele. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz irányítóbizottságának elnökségét a Főtitkárság – és 2021. július 15-től az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság – látta el, tagjai pedig a Költségvetési Főigazgatóság (BUDG), a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (GROW), az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (SANTE), az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO), a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (HOME), valamint a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (CNECT) főigazgatói voltak.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz irányítóbizottságát a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközzel foglalkozó munkacsoport támogatta, amelynek feladatai közé tartozott az irányítóbizottság menetrendjének kidolgozása és tevékenységeinek koordinálása, biztosítva az irányítóbizottság határozatainak kellő időben történő kihirdetését és az intézkedések hatékony végrehajtását. Az irányítóbizottság és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközzel foglalkozó munkacsoport együttesen választotta ki a kedvezményezett tevékenységeket a világjárvány egyes pillanataiban felmerülő szükségleteknek megfelelően, miután meggyőződött arról, hogy nincs lehetőség e tevékenységek más uniós mechanizmusokból és alapokból történő finanszírozására.

A finanszírozás szempontjából előnyben részesített fellépések kiválasztásának eredményeként további szolgálatok feleltek a költségvetés adott részeinek végrehajtásáért, közös felhatalmazás vagy más főigazgatóságra / szolgálatra átruházott felhatalmazás útján (Informatikai Főigazgatóság, Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont – JRC, Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság – HERA, Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága). Nem került sor fellépésre a belső piaci, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika területén.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz a Bizottság centralizált irányítása alatt állt, végrehajtása pedig nagyrészt közvetlen irányítással valósult meg (támogatások – 9 %, közbeszerzés – 89 %), míg a finanszírozás mintegy 2 %-át közvetett irányítással hajtották végre a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségén (IFRC), az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségén (EASA) és a Nemzetközi Migrációs Szervezeten (IOM) keresztül.

2.3.Költségvetés és végrehajtás

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz 2020. április 14-i működésbe léptetését követően a költségvetési hatóság 2 700 000 000 EUR-t engedélyezett a szükséghelyzeti támogatási intézkedések végrehajtására. A Bizottság a C(2020) 2794 határozatával 4 engedélyezte a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközről szóló rendelet szerinti szükséghelyzeti támogatási intézkedések finanszírozását.

2020 júniusában a Bizottság jóváhagyta 5 a tagállamokkal a Covid19-oltóanyagoknak a tagállamok nevében történő beszerzéséről való megállapodást, és úgy határozott 6 , hogy a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében rendelkezésre álló finanszírozás egy részét Covid19-oltóanyagok beszerzésének a finanszírozására használja fel (az úgynevezett „Oltóanyag-támogatási Eszköz” kezdeményezés), és már 2020 júliusában sürgős határozat 7 született az erre az intézkedésre szánt finanszírozás növeléséről.

2020 decemberében a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt a C(2020) 8800 határozattal 8 új intézkedésekkel egészítették ki, amelyek tükrözték a válsággal kapcsolatban felmerülő szükségleteket. Ez utóbbi határozat kiigazította továbbá az Oltóanyag-támogatási Eszköz költségvetését a tagállamoktól származó hozzájárulásokat követően a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközről szóló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján, amely lehetővé teszi a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz finanszírozását a tagállamok és más köz- vagy magánszektorbeli támogatók hozzájárulásaiból, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevétel formájában. További forrásokra volt szükség, mivel már kimerítették a 2020. évi költségvetés keretében rendelkezésre álló összes rugalmassági lehetőséget.

2020. december végéig a tagállamok az oltóanyag-kezdeményezés keretében összesen 750 millió EUR összegű külső címzett bevétellel járultak hozzá az eszközhöz. 2020 végére tehát az Oltóanyag-támogatási Eszköz keretében összesen 2,9 milliárd EUR állt rendelkezésre.

Tekintettel az új variánsok megjelenésével kapcsolatban felmerülő szükségletekre, az a döntés született, hogy meg kell erősíteni a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz költségvetését, és azt kiegészítő intézkedésekre kell felhasználni. A Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz további 231,7 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal történő megerősítését javasolta (75,5 millió EUR a költségvetési hatóság által a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból (SEAR) történő DEC 5/2021. sz. átcsoportosítás révén, valamint 156,2 millió EUR a 2/2021. számú költségvetés-módosítási tervezet révén) az új intézkedések fedezése érdekében. A Bizottság 100 millió EUR tartalékot hozott létre az újonnan felmerülő szükségletekre. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a rendeletről folytatott intenzív tárgyalásokat követően ezt a tartalékot később az uniós digitális Covid-igazolvány kiállítására jogosító diagnosztikai tesztek hozzáférhetőségét támogató, tagállamoknak nyújtandó támogatások céljára különítették el 9 .

A 2021. március 29-i C(2021) 2347 határozat 10 úgy rendelkezett, hogy az Unió általános költségvetésének minden egyes sorára és az egyes végrehajtási módszerekre fenntartott globális költségvetési keret módosítását az irányítóbizottság későbbi határozatai révén kell elvégezni, a C(2020) 2794 határozat 4. cikkében előírt rugalmassággal összhangban. Emellett meghosszabbította a finanszírozási határozat érvényességi idejét a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetési időszakának végéig, tekintettel arra, hogy a szükséghelyzeti támogatást 2021-ben meg kell erősíteni további intézkedésekkel és a kapcsolódó költségvetéssel.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz 2022. január 31-én hatályát vesztette, ezért 2022-re vonatkozóan nem igényeltek kötelezettségvállalási előirányzatokat.

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő 2021. szeptember 15-i beszédében bejelentette, hogy további 200 millió adag oltóanyagot adományoznak az alacsony jövedelmű országoknak. A 2020. évi rendkívüli tagállami hozzájárulásokból rendelkezésre álló fel nem használt előirányzatokat (az érintett tagállamok egyetértésével) átcsoportosították erre az új intézkedésre. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből nyújtott finanszírozás 11 kiegészítette ennek az intézkedésnek a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül történő finanszírozását.

Ezt követően, 2022. május 12-én, a második globális Covid19-csúcstalálkozón az elnök bejelentette a Bizottság azon szándékát, hogy felgyorsítja az oltóanyagok és más Covid19-eszközök bevezetését és elterjesztését az alacsony jövedelmű országokban.

Ezt a szándékot a Covid19-oltóanyagok kínálati és keresleti helyzetében az elmúlt hónapokban bekövetkezett jelentős változás figyelembevételével fogalmazták meg. Azonban részben továbbra is megoldatlan kihívást jelent a kínálat összehangolása az adományozott dózisok országok általi felhasználási képességével, ami a harmadik országokban gyakran strukturálisan gyenge egészségügyi rendszereknek és az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférésnek tudható be. Ezért az a döntés született, hogy az alacsony jövedelmű országok és a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok hatékonyabb támogatására irányuló fellépést a Covid19-oltás bevezetésére, valamint a Covid19-re adott válaszintézkedésekhez kapcsolódó egyéb szükségletek, nevezetesen a segédanyagok, a diagnosztizálás, a terápiák és a kapcsolódó egészségügyi rendszerek megerősítésére kell irányítani. Változatlan maradt a globális vakcinázás ösztönzésére irányuló eredeti célkitűzés a globális immunizációhoz való hozzájárulás érdekében, ami az EU-t is védené további variánsok megjelenése esetén.

Végül a tagállami hozzájárulásokból származó 750 millió EUR összegű külső címzett bevételből 27 millió EUR-t nem költöttek el, miután a tagállamok nemleges válaszokat adtak, és nem járultak hozzá ahhoz, hogy hozzájárulásaikat az oltóanyagokra vonatkozó eredeti előzetes beszerzési megállapodásokban foglaltaktól eltérő javasolt intézkedésekre használják fel.

Vakcinaadagok adományozása és megfizetett áron történő viszonteladása harmadik országoknak

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében nyolc előzetes beszerzési megállapodás (APA) aláírására került sor a Bizottság és a szerződő felek között. Ezek a megállapodások rendelkezéseket tartalmaznak a vakcinaadagok tagállamok általi viszonteladására vonatkozóan – egyetlen megállapodás kivételével, amely a Bizottság számára is lehetővé teszi a viszonteladást –, valamint a harmadik országoknak történő adományozásra vonatkozóan – egyetlen megállapodás kivételével, amely csak tagállamoknak történő adományozást tesz lehetővé.

Az előzetes beszerzési megállapodások előzetes uniós finanszírozást tartalmaztak a sikeres oltóanyagok gyártása sebességének és nagyságrendjének növelését célzó alapvető beruházások kockázatának csökkentése érdekében. Ugyanakkor az előzetes beszerzési megállapodások biztosították a részt vevő tagállamok számára azt a jogot – vagy bizonyos körülmények között azt a kötelezettséget –, hogy egy adott időszakon belül, adott áron meghatározott számú vakcinaadagot vásároljanak. Az utolsó előzetes beszerzési megállapodás (2021) azonban nem részesült finanszírozásban a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, hanem azt teljes egészében a tagállamok finanszírozták.

Az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésében említett, „tagállamok közötti szolidaritás szelleme” tükrében a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből rendelkezésre álló finanszírozás harmadik országok felé történő irányítása az említett cikk értelmében „a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésnek” tekinthető. E tekintetben a Bizottság 2021 decemberében ismertette az oltóanyagokkal foglalkozó irányítóbizottsággal (tagállamok) a gazdasági előny nélküli adományok vagy viszonteladások esetében a visszatérítendő összegek hiányára vonatkozó megközelítést. Ebből következően a Bizottság 2022 februárjában határozatot 12 fogadott el arról, hogy a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében nem állnak fenn követelések a Covid19-vakcinaadagok tagállamok által, gazdasági előny nélkül történő adományozása vagy viszonteladása esetében. E határozat szerint nem lehetnek a költségvetési rendelet 98. cikke értelmében vett követelések a tagállamok általi adományozás és megfizetett áron történő értékesítés esetén.

Vakcinaadagok gazdasági előnnyel történő viszonteladása

A tagállamok által a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében tett hozzájárulást is tartalmazó áron végzett viszonteladásokkal kapcsolatban a tagállamok számára ismert volt az is, hogy a Bizottság a vakcinaadagok harmadik országoknak, teljes áron történő viszonteladása esetén visszafizetteti a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből nyújtott finanszírozást. A Bizottság ezért felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást ezekről a viszonteladásokról. 2022. május 12-ig a tagállamok 22 millió EUR-t térítettek vissza, a folyamat azonban még mindig tart.

2.4.     Tájékoztatás és koordináció

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetése óta a Bizottság arra törekedett, hogy beszámoljon az eszköz keretében megvalósított intézkedések jóváhagyásával és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi fontos fejleményről. E célból külön honlapot hoztak létre. A hivatalos honlapot az eszköz alkalmazása során rendszeresen frissítették 13 .

Emellett a Bizottság rendszeres kommunikációt folytatott a tagállamokkal a szükségleteikről és arról, hogy ezeket hogyan vegyék figyelembe a programozás során, ugyanakkor pedig folyamatosan tájékoztatta őket az eszköz keretében finanszírozandó intézkedések aktuális állásáról. Erre írásbeli tájékoztatás útján, a Coreper és a politikai szintű integrált válságelhárítási (IPCR) kerekasztal találkozóin, valamint a tagállami kapcsolattartókkal tartott célzott találkozók révén került sor. Rendszeresen bevonták az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, az e-egészségügyi hálózatot és a polgári védelemmel foglalkozó bizottságot is. Az Európai Parlamentet is tájékoztatták a tagállamoktól származó kiegészítő forrásokról, az oltóanyagok viszonteladásáról, és az uniós digitális Covid-igazolvány megvalósításának elősegítésére a tagállamoknak nyújtott támogatásokról.

Ez az együttműködés és véleménycsere lehetővé tette a meghozandó intézkedések rangsorolását, tekintettel arra, hogy a jogalap nem tartalmaz egyedi célkitűzéseket.

3.Teljesítmény és eredmények

3.1.    A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében finanszírozott intézkedések

A jogalapban előírt lehetséges beavatkozások széles körével és annak szükségletalapú szellemével összhangban a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz stratégiai szempontok alapján kiválasztott intézkedések körét finanszírozta. Ezek tükrözték a tagállamok által a konzultációk során megfogalmazott szükségleteket, és a reagálásra és a fokozott felkészültségre összpontosultak, miközben gyors, célzott és kézzelfogható hatást fejtettek ki, maximális uniós hozzáadott értékkel.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében megvalósított legfontosabb intézkedések között megemlíthető az előzetes beszerzési megállapodás, az uniós digitális Covid-igazolvány, az egészségügyi termékek és személyzet vagy a betegek szállítását megkönnyítő mobilitási csomag létrehozása, valamint az alapvető higiéniai termékek beszerzése. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében végrehajtott intézkedések teljes listáját és az azokhoz rendelt költségvetéseket e jelentés melléklete tartalmazza.

   3.1.1. Mobilitási csomag

Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága által koordinált mobilitási csomag (a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz mobilitási csomagja) keretében a következő fellépéseket indították el a tagállamokhoz 2020 júniusában intézett első pályázati felhívás révén:

·harmadik országokból az EU-ba irányuló és az EU-n belüli teherszállítás (pl. egyéni védőeszközök, orvostechnikai felszerelések és a vakcinázással kapcsolatos felszerelések, valamint terápiás készítmények), 

·betegek átszállítása az EU-n belül, valamint az EU-ból harmadik országokba (valamely tagállamból egy másik tagállamba vagy egy olyan harmadik országba, amely betegeket fogad), valamint 

·egészségügyi személyzet és orvosi csapatok szállítása az EU-n belül, valamint harmadik országokból az EU-ba, továbbá a mobil egészségügyi reagálókapacitás operatív támogatása. 

2020 áprilisa óta több mint 2 000 esetben orvostechnikai felszerelések légi, szárazföldi vagy tengeri szállítására, valamint mintegy 515 egészségügyi dolgozó és 135 beteg szállítására irányuló művelet támogatására került sor 78 projekt keretében (60 projekt teherszállítási műveletekhez kapcsolódott, 18 projekt pedig betegek és orvosi csoportok szállításához), 73 támogatási megállapodás megkötésével. Összességében a teherszállítási műveletekhez eddig több mint 164 millió EUR finanszírozást nyújtottak, míg 9 millió EUR-t ítéltek oda a tagállamoknak orvosi csoportok és betegek szállítására.

   3.1.2. Az alapvető egészségügyi termékekhez nyújtott támogatási mechanizmus

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz lehetővé tette minden tagállam számára, hogy hozzáférjen a remdesivir nevű terápiás készítményhez (mintegy 34 000 kezelés), ami a Covid19 kezelésére szolgáló első, EU által engedélyezett gyógyszer, valamint az akkor rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekhez – habár ezeket a későbbiekben megkérdőjelezték –, amikor az egyedüli gyártóval kötött nemzeti szerződések nem voltak elérhetők.

E támogatási mechanizmus keretében az eszköz lehetővé tette az Unió számára, hogy több mint 23 millió antigén gyorstesztet és 10 millió maszkot szerezzen be és adományozzon az érdeklődést mutató tagállamoknak.

Az intenzív betegellátáshoz kapcsolódó szakképzésre irányuló fellépés nagyon sikeresnek bizonyult a rendelkezésre álló kapacitás növelése terén, az intenzív osztályokon dolgozó, Covid19-betegek gondozását végző állandó személyzet támogatása érdekében. A European Society of Intensive Care Medicine (ESICM; európai intenzív terápiás társaság) együttműködésével 2020 augusztusa és 2021 májusa között több mint 17 000 szakember részesült képzésben 24 uniós tagállam és az Egyesült Királyság 717 kórházában. Összesen 5 696 orvos és 6 400 szakképzett ápoló kapott bizonyítványt.

A kezdeményezés sikere nyomán harmadik országok és nemzetközi szervezetek kérelmezték a Bizottságnál, hogy igénybe vehessék a létrehozott rendszert és hozzáférhessenek a képzési platformhoz. Ezért engedményezési megállapodást írtak alá, amelyben megegyeztek arról, hogy a jogokat átruházzák az Európai Bizottságról az európai intenzív terápiás társaságra (a továbbiakban: ESICM). Ennek eredményeként az ESICM minden érdeklődést mutató egészségügyi szakember számára megnyitotta a C19_SPACE képzési programot, amelyet 2022 márciusáig már 700 további felhasználó végzett el. 2022 márciusában az ESICM szerződést írt alá a WHO-val a C19_SPACE képzési program nyújtásáról a WHO 6 nyelvén, ami 2022 második harmadában válik elérhetővé.

   3.1.3. A Covid19-betegek kezelése konvaleszcens plazmával

A Covid19-betegek konvaleszcens plazmával való kezelése tekintetében az eszköz 13 tagállamban és az Egyesült Királyságban 20 projektet finanszírozott. Célja az állami és nem kormányzati vérellátó szolgálatok kapacitásának növelése volt, hogy vérplazmát gyűjtsenek a Covid19-ből felgyógyult donoroktól, 150 gyűjtőközpont bevonásával.

Az előirányzott 35 millió EUR-ból mintegy 22,5 millió EUR-t költöttek el a következőkre: 299 plazmaferezis-készülék vásárlása vagy lízingelése, a plazmatároló kapacitás bővítése 145 alacsony hőmérsékletű fagyasztó beszerzésével, berendezések/bútorok és több mint 70 000 gyűjtőkészlet vásárlása. Emellett 35 új gyűjtőközpontot nyitottak meg, míg a többi kedvezményezettnek lehetősége volt a gyűjtőkapacitása bővítésére. A benyújtott zárójelentések szerint a kedvezményezettek 165 444 egységnyi konvaleszcens vérplazmát gyűjtöttek. A plazmaferezis-kapacitás növekedése hosszú távon másodlagos előnnyel jár, mivel segít kezelni az EU-nak az Egyesült Államoktól való jelentős függőségét az alapvető gyógyszerek előállításához szükséges megfelelő mennyiségű vérplazmaadás tekintetében.

   3.1.4. A SARS-CoV-2-betegek kezeléséhez újrapozicionált gyógyszerek klinikai vizsgálata

Az újrapozicionált gyógyszerek tesztelésére irányuló klinikai vizsgálatok vonatkozásában pályázati felhívást tettek közzé a Horizont 2020-ból nyújtott támogatások öt kedvezményezettje számára. A cél a klinikai adatok előállításának fejlesztése volt a Covid19-betegek kezeléséhez újrapozicionálandó meglévő gyógyszerek forgalombahozatali engedélye iránti kérelem alátámasztása érdekében. A végső cél az volt, hogy növeljék a tagállamoknak a gyógyszerek és terápiák iránti igény kezelésére irányuló kapacitását, és értékeljék a Covid19 kezelésére szolgáló vizsgálati gyógyszerek embereken történő alkalmazásának biztonságosságát és hatásosságát; valamint hogy biztosítsák azt, hogy minden tagállam méltányos hozzáféréssel rendelkezzen a Covid19 kezeléséhez szükséges alapvető egészségügyi termékekhez, beleértve az új és újrapozicionált kezeléseket is. Sajnálatos módon nem születtek megfelelő eredmények.

Az egyik kérelmező 1 millió EUR összegű támogatást kapott klinikai vizsgálat elvégzésére a raloxifén nevű anyaggal, hogy megvizsgálja annak felhasználását a Covid19 súlyos és kritikus betegséggé válásának megelőzése terén. Magát a klinikai vizsgálatot illetően a vállalat számos operatív jellegű problémával szembesült, ami miatt az intézkedést hatályát (kissé) meghosszabbították a tervezett számú résztvevő toborzása érdekében. A vizsgálat eredményei koncepcióigazolásként szolgálnak a raloxifén használatára vonatkozóan. Három másik ajánlat elutasításra került, mivel azok a pályázati felhívás tárgykörén kívül estek, egy kedvezményezett pedig nem nyújtott be ajánlatot.

3.1.5. A tesztelési kapacitás növelése

A Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségének nemzeti egységeivel együttműködve az eszköz biztosította a tesztelési kapacitás növelését hét olyan tagállamban, amelyek érdeklődést mutattak eziránt. 2020 júliusa és 2021 szeptembere között összesen 9 222 önkéntest és szakembert képeztek ki a tesztelési technikák terén, 1 795 mobil tesztelőcsoportot hoztak létre és 1 263 309 tesztet végeztek el.

   3.1.6. Támogatás a görögországi befogadó létesítményekben

A görögországi befogadó létesítmények és befogadó közösségeik egészségügyi kapacitásainak biztosítására irányuló fellépés kiegészítő jellegű volt, és a levont tanulságokra épült azáltal, hogy strukturális beruházásokat biztosított a helyi kórházak és a befogadó állomások kapacitásának növelése érdekében, a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó konkrét kihívásokra összpontosítva. A strukturális beruházásokra helyezett hangsúly növelte a fellépés fenntarthatóságát, az értékelés során megfogalmazott ajánlásokkal összhangban. A szükségleteket közösen értékelték, alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva konzultáltak a helyi kórházakkal és a görög egészségügyi partnerekkel, a támogatásra jogosult partnerek kiválasztása során pedig gondoskodtak a helyi részvétel és a megfelelő szakértelem ötvözéséről. A fellépést a Nemzetközi Migrációs Szervezet hajtotta végre, és az 2022. június 30-ig tart, amikor is az összes vonatkozó közbeszerzési eljárást le kell zárni és át kell adni a görög hatóságoknak. Végezetül a fellépést úgy alakították ki, hogy az kiegészítse a görög migrációs befogadórendszerben az egészségügyi ellátásra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében nyújtott finanszírozást.

   3.1.7. Áttörést hozó rendszerek a vírus terjedésével szembeni hatékony küzdelem érdekében

Az eszköz finanszírozta 305 ultraibolya fénnyel működő fertőtlenítő robot biztosítását mind a 27 tagállam kórházai számára, hogy ezzel innovatív, hatékony és eredményes megoldást nyújtson az egészségügyi környezet és személyzet biztonságának garantálásához.

Az uniós szennyvízmegfigyelési rendszer vagy az omikron-variáns sürgős jellemzése is további, ezen eszköz keretében finanszírozott intézkedések voltak, amelyeket másképpen nem lehetett volna végrehajtani.

Ebből az eszközből finanszírozták az omikron-variáns biológiai, immunológiai és epidemiológiai jellemzését is. Az omikron-variáns jellemzése jelentős hozzáadott értéket jelentett a hatékony népegészségügyi intézkedések végrehajtása terén, mivel hozzájárult a variáns virulenciájának, patogenitásának és immunológiai jellemzőinek megértéséhez.

Az eszköz révén az Unió más közös kihívásokra is megoldásokat tudott kínálni, például a nemzeti kontaktkövető alkalmazások közötti interoperabilitás fejlesztésére. A rendszer 2020 októberében kezdte meg működését.

3.1.8. A világjárványra adott uniós válasz referenciamutatója: az uniós digitális Covid-igazolvány

Az interoperábilis Covid-oltási, teszt- és gyógyultsági igazolványok egységes kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó keret létrehozása az EU egyik legnagyobb sikere volt a polgárok mobilitásának lehetővé tétele, valamint a szolgáltatások és az utazás újbóli megnyitásához való hozzájárulás terén.

Az eszköz keretében 2021. március 29. és december 31. között támogatásokat finanszíroztak 24 érdeklődést mutató tagállam számára az oltás, a gyógyultság vagy a negatív teszt igazolására szolgáló uniós digitális Covid-igazolványok kiállítására és ellenőrzésére szolgáló rendszerek kifejlesztéséhez. Az uniós digitális Covid-igazolványok rendszerének sarokköve az Európai Bizottság által kifejlesztett és fenntartott uniós átjáró. Az átjáró alapvető eleme az uniós digitális Covid-igazolvány bizalmi keretrendszerének, mivel azt a digitális aláírásokra, az üzleti szabályokra, az értékkészletekre és a visszavonási listákra vonatkozó információk megosztására használják. Az uniós átjáró kifejlesztését szintén ebből az eszközből finanszírozták. Emellett a 2021. június 1. és október 31. közötti időszak során 18 érdeklődő tagállamnak nyújtottak vissza nem térítendő támogatást a digitális Covid-igazolvány kiállításához szükséges tesztek elérhetőségének elősegítéséhez.

3.1.9. Közös digitális utaslokalizáló űrlap megosztási platformja

Az eszközből finanszírozták a közös digitális utaslokalizáló űrlap megosztási platformját (a kísérleti projekttel együtt), vagyis az ePLF megosztási platformot is. Ez a platform lehetőséget kínált arra, hogy megerősítsék a tagállamok kontaktkövetési képességeit a határokon átnyúló utazások tekintetében, a szelektív módon szolgáltatott utasadatok tagállamok közötti megosztására és feldolgozására szolgáló, külön erre a célra létrehozott platformon keresztül.

A platform működésének lehetővé tétele érdekében a 2021. májusi és júliusi végrehajtási jogi aktusokkal sor került ennek a platformnak a létrehozására, az üzemeltetők meghatározására, valamint a nemzeti utaslokalizáló űrlapokon gyűjtendő számos minimális adat megjelölésére annak biztosításához, hogy minden potenciálisan kitett utast azonosítsanak. Az említett jogi aktusok felvázolták továbbá egy külön erre a célra létrehozott, a határokon átnyúló kontaktkövetés terén hatékony megosztási platform szükségességét. A jogi aktusok előírják, hogy az adatok megosztásának véget kell vetni 2022. május 31-e után, illetve akkor, amikor az Egészségügyi Világszervezet a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal összhangban bejelenti, hogy a SARS-CoV-2 által okozott nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnt.

Miután 2021 őszén megjelent az omikron-variáns, a Bizottság intézkedéstervezeteket terjesztett elő annak érdekében, hogy valamennyi tagállam számára kötelezővé tegye az utaslokalizáló űrlapok gyűjtését és az utaslokalizáló űrlap megosztási platformjához való csatlakozást. A kezdeményezés azonban több tagállam részéről erős ellenállásba ütközött, így azt nem folytatták tovább.

2022 áprilisáig öt ország – Franciaország, Olaszország, Málta, Szlovénia és Spanyolország – csatlakozott az ePLF megosztási platformhoz. A vonatkozó végrehajtási határozatok 2022. május 31-i hatályvesztését követően jelenleg nincs lehetőség az adatok megosztására. Korlátozásra került az üzenetváltás lehetősége is az utaslokalizáló űrlap megosztási platformján. A Bizottság és az ECDC 2022 tavasza óta dolgozik az utaslokalizáló űrlap megosztási platformját és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert (EWRS) integráló projekten, tekintettel a lehetséges jövőbeni szükségletekre.  

3.2.    Végrehajtás és teljesítmény

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz hatékonynak bizonyult a források gyors mozgósítása terén a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben azonosított szükségletek vonatkozásában. Hatékonyan reagált a tagállamoknak a válságra való válaszadás során felmerülő sürgős, folyamatosan változó és eltérő igényeire. A jogalapban foglalt rugalmasság és a Bizottságnak adott megbízatás a finanszírozás központi kezelésére a tagállamokkal együttműködve lehetővé tette azoknak a kollektív fellépéseknek az előnyben részesítését, amelyek képesek voltak időszerűbb beavatkozások végrehajtására és olyan eredmények nyújtására, amelyeket a tagállamok egyénileg nem tudtak volna elérni.

Az eszköz pénzügyi végrehajtása – mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetések tekintetében – folyamatban van. A rendelkezésre álló 2,9 milliárd EUR összegű költségvetési hitelek tekintetében a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 2020-ban és 2021-ben 100 %-os volt. A tagállami hozzájárulásokból származó 750 millió EUR összegű külső címzett bevételből 27 millió EUR-t nem költöttek el, miután a tagállamok nemleges válaszokat adtak, pedig ezeket a forrásokat felhasználhatták volna az alacsony jövedelmű országokra irányuló oltóanyag-megosztási kezdeményezés keretében.

Az eszköz több tekintetben is egyedülálló. Bevezetésére egy gyorsan változó környezetben került sor, amelyet számos bizonytalanság övezett a vírus természete, a megfelelő orvosi ellátás, valamint a kínálat és a kereslet tekintetében. Ugyanakkor eredményesnek bizonyult a gyors reagálás terén, amikor arra szükség volt, például azzal, hogy egészségügyi ellenintézkedéseket (remdesivir, antigén gyorstesztek stb.) biztosított a tagállami szükségletek kielégítése érdekében. Végezetül az eszköz széles alkalmazási köre és a lehetséges beavatkozások széles skálája is speciális szakpolitikai döntéshozatalt kívánt meg a folyamatosan változó járványügyi helyzetben. Ez különösen dicséretes, főként tekintettel az EU-nak az egészségügy területén meglévő támogató hatásköreire.

3.2.1.    Példa nélküli vállalkozás: oltóanyagok finanszírozása az EU-ban és azon kívül

A program középpontjában az oltóanyagokkal kapcsolatos kezdeményezés állt (a források mintegy 70 %-a). Ez lehetővé tette előzetes beszerzési megállapodások megkötését a potenciális Covid19-oltóanyagok kifejlesztésén dolgozó gyógyszeripari vállalatokkal már a korai szakaszban, az oltóanyagok tudományos kifejlesztésének felgyorsításához szükséges beruházások biztosítása, ezzel párhuzamosan pedig az oltóanyagok kívánt mennyiségben történő előállításához szükséges termelési kapacitások fejlesztése érdekében.

Ennek eredményeként a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében finanszírozott intézkedések révén 2,2 milliárd adag Covid19-oltóanyagot biztosítottak a tagállamok számára 14 . Az eszköz biztosította a pénzügyi alapot ahhoz, hogy a tagállamokat közös megközelítés alkalmazására ösztönözzék ezen a területen. Ennek eredményeként a potenciális oltóanyagok szélesebb választékához biztosított hozzáférést a tagállamok számára. Valójában önmagában számos tagállamnak nem sok lehetősége lett volna arra, hogy együttműködést folytasson az oltóanyagok fejlesztőivel az ellátás biztosítása érdekében. Az együttes fellépés növelte a tagállamok esélyét arra, hogy hozzáférjenek bármelyik potenciális oltóanyaghoz, amely végül sikeresnek bizonyult.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében nyújtott finanszírozás nagyobb támogatást biztosított a potenciális oltóanyagokhoz, mint amit az egyedi megállapodások nyújtottak volna. Másképpen fogalmazva, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz által szorgalmazott megközelítés biztosította, hogy a sikeres oltóanyagok hamarabb és nagyobb mennyiségben elkészüljenek, mint egyébként, és valamennyi tagállam számára egyenlő alapon álljanak rendelkezésre. Ez a közös megközelítés az uniós beruházás által kínált vásárlóerőt is mozgósította az árak csökkentése és az olyan kérdésekkel kapcsolatos szerződéses feltételek elérése érdekében, mint a felelősség és a kapacitásnövelés, ami csökkenteni fogja a tagállamok jövőbeni kockázatait.

Ugyanakkor az eszköz által finanszírozott előzetes beszerzési megállapodások természetüknél fogva mindig is kockázatos befektetésnek minősültek. Míg a Bizottság a legígéretesebb jelöltekkel kötött szerződésekből álló portfóliót alakított ki a technológiák széles körében, nem volt garancia arra, hogy az egyes oltóanyagok sikeresek lesznek és azokat engedélyezni fogják az EU-ban. Az oltóanyag-stratégia azon a feltételezésen alapult, hogy nagy valószínűséggel a potenciális oltóanyagok közül legalább az egyik sikeres lesz. A kockázatot tovább csökkentették az előzetes beszerzési megállapodásokban foglalt rendelkezések, amelyek minden ilyen esetben előírták a fel nem használt uniós források egy részének a visszatérítését.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz 461 millió EUR-val járult hozzá a Covid19-re való reagálás támogatásához és a globális oltási erőfeszítésekhez az alacsony jövedelmű országokban és a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országokban; ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására 2022-ben kerül majd sor. A Covid19-oltóanyag bevezetéséhez nyújtott támogatás a globális vakcinázás ösztönzésének eredeti célkitűzésére irányul a globális immunizációhoz való hozzájárulás érdekében, ami az EU-t is védené további variánsok megjelenése esetén.

4.A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetéséről szóló rendelet hozzáadott értéke a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz az akut válsághelyzetekből eredő humanitárius következmények kezelése érdekében került kidolgozásra. 2016–2018-ban az eszköz lehetővé tette az Unió számára, hogy kellő időben megfelelő támogatást nyújtson a Görögországban tartózkodó menekülteknek és migránsoknak, 2020-ban pedig lehetővé tette az EU számára, hogy közvetlenül támogassa az uniós tagállamok egészségügyi rendszereit a Covid19-világjárvány kezelésére irányuló erőfeszítéseik során. Tekintettel az első alkalommal történő működésbe léptetés célkitűzéseinek sajátos összefüggéseire és fókuszára, az értékelés megállapításai a jelen program szempontjából korlátozott jelentőséggel bírnak.

A 2020 februárjától 2022 januárjáig tartó időszakban a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz gyors, rugalmas és hatékony eszköznek bizonyult az azonnali súlyos következmények megelőzésére és enyhítésére irányuló célzott intézkedések végrehajtásához egy vagy több tagállamban, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos szükségletek koordinált módon történő támogatásához.

Az egyéb mechanizmusokkal való komplementaritás és szinergiák kulcsfontosságú szempontként szolgáltak az intézkedések kiválasztása során. Például nem állt rendelkezésre más uniós eszköz az oltóanyag-fejlesztőkkel kötött előzetes beszerzési megállapodások finanszírozására: a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz forrásai és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz jogalapja nélkül sokkal nehezebb lett volna a közös megközelítés kialakítása, és nagyon valószínű, hogy a tagállamok nagy különbségekkel férhettek volna hozzá a biztonságos és hatékony Covid19-oltóanyagokhoz. Továbbá, ami a görögországi egészségügyi létesítmények támogatását illeti, egyetlen más eszköz sem rendelkezett jogi hatáskörrel ahhoz, hogy finanszírozást nyújtson a helyi infrastruktúra általános kapacitásának növeléséhez a befogadó közösségek, valamint a befogadó központokban élők szükségleteinek kielégítése érdekében. A kedvezményezett helyi szereplőkkel partnerségben, az egyes kórházak szintjén olyan intézkedésekre került sor, mint ultraibolya fénnyel működő fertőtlenítő robotok közvetlen adományozása. A tesztelési kapacitás növelésére irányuló intézkedés végrehajtására a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán keresztül került sor, amely nemzeti és regionális szervezetein keresztül azon dolgozik, hogy helyi szinten fokozott tesztelést végezzenek.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz közvetlenül és teljes egészében (3,7 milliárd EUR) hozzájárult a 3. fenntartható fejlesztési célhoz: jó egészség és jóllét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elismerte, hogy a Covid19 emberi szenvedést okoz, destabilizálja a világgazdaságot, és világszerte emberek milliárdjainak az életét teszi tönkre, valamint hogy a világjárvány vízválasztót jelent az egészségügyi szükséghelyzeti felkészültség szempontjából. Az egészségügyi válságra való reagálás érdekében létrehozott Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz támogatja a szükséges összkormányzati és össztársadalmi reagálást, a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók eltökéltségéhez illeszkedően.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz már a válság első napjaiban orvostechnikai felszerelést biztosított az egészségügyi dolgozók számára, később pedig terápiás készítményeket nyújtott közel 35 000 beteg kezeléséhez. Antigén gyorsteszteket biztosított, és támogatta a tagállamokat abban, hogy még több tesztet végezzenek. Megnövelt tesztelési kapacitást biztosított, és elősegítette olyan kezelések rendelkezésre állását, mint a konvaleszcens plazma. Megoldásokat kínált a kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazások határokon átnyúló interoperabilitásának támogatására, ami hozzájárult a koronavírus-fertőzések láncolatának megszakításához és emberéletek megmentéséhez. Ami a legfontosabb, hogy felgyorsította az oltóanyagok kifejlesztését, és több milliárd adag oltóanyaghoz való hozzáférést biztosított az uniós tagállamok és – a COVAX-eszközön keresztül – a nagyvilág számára.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz támogatta az uniós tagállamokat az uniós digitális Covid-igazolvány rendszerének létrehozásában és kiaknázásában. Az uniós digitális Covid-igazolvány rendszer világszerte 60 országot kapcsolt össze, és így ez volt az interoperábilis digitális Covid-igazolványok legnagyobb globális rendszere, ami lehetővé tette az interoperabilitást nem csupán az EU-val és az EU-n belül, hanem az összes kapcsolódó ország között. Amint arról egy Bruegel-tanulmány 15 beszámolt, az uniós digitális Covid-igazolvány 16 hozzájárult az oltások fokozott felvételéhez, elkerülve ezzel több ezer halálesetet, javítva a lakosság egészségét és a gazdasági teljesítményt, és megelőzve az eurómilliárdokban mérhető veszteségeket.

A digitális utaslokalizáló űrlapok fontos szerepet játszottak az utasadatok tagállamok közötti hatékony megosztásában, ezért azokat fenn kell tartani és ösztönözni kell azok további egyszerűsítését és fejlesztését. Ez lehetővé tenné a platform készenléti üzemmódban tartását, hogy könnyebben aktiválható legyen, ha szükség van rá, nem csupán a Covid19-világjárvány miatt, de más, határokon át terjedő betegségek esetén is.

Összefoglalva, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz kulcskulcsszerepet játszott a világjárványra való reagálás és az ellene való küzdelem során, amire önmagában vagy akár másokkal együtt egyetlen más uniós mechanizmus sem lett volna képes. Alapvető fontossággal bírt az összes uniós tagállam támogatásában, valamint annak biztosításában, hogy valamennyi tagállam egyidejűleg hozzáférjen ugyanazokhoz a termékekhez és gyógyszerekhez, és hogy a gyakorlatban is igazi egészségügyi unióként működjenek együtt és reagáljanak, még akkor is, ha nem léteznek külön jogszabályok.

5.További lépések

A 2020-as Covid19-világjárvány jellege és következményei széles körben és transznacionális szinten jelentkeztek, ezért átfogó válaszadásra volt szükség. Az uniós polgári védelmi mechanizmus/rescEU keretében előirányzott intézkedések, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés az európai strukturális és beruházási alapok felhasználására, valamint más uniós eszközök részben hozzájárultak a jelenlegi népegészségügyi szükséghelyzet kezeléséhez. A probléma mértéke és kiterjedése azonban határozottabb, különösen az uniós egészségügyi ágazatra irányuló választ igényelt. A Bizottság ezért javasolta a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz mozgósítását, hogy az EU számára szélesebb eszköztárat biztosítson, amely arányban áll a jelenlegi Covid19-világjárvány súlyosságával. Az uniós szintű összehangolt fellépés egyaránt lehetővé tette a jelenlegi válság kezelését, valamint a következményeire való megfelelő reagálást. Az uniós polgárok számára a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz egyértelműen a szolidaritásról tanúskodik, és azt bizonyítja, hogy az EU közös erőfeszítéssel képes kezelni a sürgető humanitárius kihívásokat.

Az eszköz működésbe léptetése 2022. január 31-én lejárt, és a Bizottság jelenleg véglegesíti az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket.

Jelenleg nincs az eszköz alkalmazásának folytatására, kiterjesztésére, illetve annak újbóli bevezetésére irányuló szándék a mostani világjárvánnyal kapcsolatban.

A végrehajtás 24 hónapja lehetővé tette más jogi eszközök alkalmazását az európai egészségügyi unió keretében az EU hatáskörének megerősítése érdekében a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban, továbbá az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség hatásköreinek és mozgásterének megerősítése érdekében.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében végzett beavatkozások hozzáadott értékére építve 2021 októberében létrehozták az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (a továbbiakban: HERA), amely úttörő szerepet játszó bizottsági szolgálat a kockázatok közös előrejelzése és kezelése terén. A HERA megbízást kapott arra, hogy értékelje az egészségügyi veszélyeket, információkat gyűjtsön és előmozdítsa az egészségügyi ellenintézkedésekkel és a kapcsolódó technológiákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést, kezelje a piaci kihívásokat, megerősítse az Unió stratégiai autonómiáját az egészségügyi ellenintézkedések kidolgozása terén, és az egész Unióban bővítse a területtel kapcsolatos ismereteket és készségeket. A Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának különböző forrásokból származó finanszírozás áll majd a rendelkezésére, többek között az uniós egészségügyi cselekvési program, a Horizont Európa és a rescEU megnövelt költségvetéséből, beleértve a szükséghelyzeti finanszírozás egészségügyi válság esetén történő működésbe léptetését is.

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz végrehajtása lehetővé tette a jövőbeni felkészültség és reagálás javítása felé vezető út kijelölését.

A Bizottság jelenleg dolgozik az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó javaslaton, amelynek célja a jól működő egységes piac, valamint az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának biztosítása, nagyobb átláthatóság és koordináció mellett, válságok idején. Az új eszköz összhangban áll majd a vonatkozó szakpolitikai kezdeményezésekkel, mint például a Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának (HERA) létrehozása, valamint az elfogadott közlekedési és mobilitási vészhelyzeti terv. A javaslat elfogadására a tervek szerint 2022 harmadik negyedévében kerül sor.

(1)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0369&from=HU

(2)    https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/about_the_european_commission/eu_budget/com175final_-_en_-_proposal_council_regulation_activating_esi.pdf

(3)    https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/emergency-support-instrument/covid-19-clearing-house-medical-equipment_en

(4)    A Bizottság C(2020) 2794 határozata (2020. április 24.) az (EU) 2016/369 tanácsi rendelet szerinti szükséghelyzeti támogatás finanszírozásáról.

(5)    A Bizottság C(2020) 4192 határozata (2020. június 18.) a C(2020) 2794 határozatnak a Covid19-oltóanyagok tagállamok nevében történő beszerzéséről és a kapcsolódó eljárásokról a tagállamokkal kötött megállapodás jóváhagyása tekintetében történő módosításáról.

(6)    A Bizottság C(2020) 4193 határozata (2020. június 18.) a C(2020) 2794 határozatnak az Oltóanyag-támogatási Eszköz finanszírozása tekintetében történő módosításáról.

(7)

   A Bizottság C(2020) 5162 határozata (2020. július 23.) a C(2020) 2794 határozatnak a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében további fellépések finanszírozása és az Oltóanyag-támogatási Eszköz költségvetésének növelése tekintetében történő módosításáról.

(8)    A Bizottság C(2020) 8800 határozata (2020. december 4.) a C(2020) 2794 határozatnak a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében további fellépések finanszírozása és az Oltóanyag-támogatási Eszköz költségvetésének a tagállamoktól származó adományokkal való növelése tekintetében történő módosításáról.

(9)    A Bizottság C(2021) 4791 határozata (2021. június 24.) a C(2020) 2794 határozatnak a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében további fellépések finanszírozása és az Oltóanyag-támogatási Eszköz költségvetésének a tagállamoktól származó adományokkal való növelése tekintetében történő módosításáról.

(10)    A Bizottság C(2021) 2347 határozata (2021. március 29.) a C(2020) 2794 határozatnak a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében további fellépések finanszírozása tekintetében történő módosításáról.

(11)    A Bizottság C(2021) 10001 határozata (2021. december 20.) a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében további fellépések finanszírozásáról.

(12)    A Bizottság C(2022) 698 határozata.

(13)     https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/emergency-support-instrument_hu#general

(14)    Összesen 4,6 milliárd adag oltóanyagra vonatkozóan írtak alá szerződéseket; ez egyaránt magában foglalta az előzetes beszerzési megállapodásokat és a beszerzési megállapodásokat. Ezenfelül nem minden oltóanyaggyártónak sikerült feltételes forgalombahozatali engedélyt szereznie az oltóanyagokra vonatkozóan.

(15)     The effect of COVID certificates on vaccine uptake, public health, and the economy [A Covid-igazolványok hatása az oltások felvételére, a lakosság egészségére és a gazdaságra] – Bruegel.

(16)    Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet eredetileg 2022. június 30-ig volt alkalmazandó, de a hatályát egy évvel meghosszabbították, 2023. június 30-ig.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.7.28.

COM(2022) 386 final

MELLÉKLET

a következőhöz

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A Covid19-világjárvánnyal szembeni védekezéshez szükséges kiadások finanszírozását célzó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről szóló (EU) 2020/521 rendelet végrehajtásáról

MELLÉKLET

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz költségvetési előirányzata (az Unió általános költségvetése és külső címzett bevétel)