EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.29.

COM(2022) 289 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés










A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása az új geopolitikai környezetben

I.Bevezetés

Bolygónkon olyan világrengető geopolitikai változások tapasztalhatók, amelyek felerősítik az EU-t jelenleg is érintő megatrendeket 1 . Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának hosszú távú – többek között az energiát, élelmiszeripart, gazdaságot, biztonságot, védelmet és geopolitikát érintő – következményei egyértelműen befolyásolják majd Európa méltányos zöld és digitális átállás felé vezető útját. Ezek és más jövőbeli kihívások azonban nem téríthetik el az Európai Uniót a hosszú távú célkitűzéseitől. A megfelelő szakpolitikákkal kiegészülve e kihívások katalizátorként szolgálhatnak az említett szakpolitikák megvalósításának felgyorsításához. Ez pedig előmozdíthatja az EU rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját különböző területeken, az energiától, élelmezéstől, biztonságtól és a kritikus fontosságú termékektől és szolgáltatásoktól – beleértve az átálláshoz szükséges nyersanyagokat is – egészen az élvonalbeli technológiákig.

Ebben az új geopolitikai környezetben és egy teljes körű előrejelzési gyakorlatra 2 építve a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés előretekintő stratégiai reflexiót tartalmaz a zöld és a digitális átállás közötti kölcsönhatásokról. Mindkettő kiemelt helyet foglal el az EU politikai napirendjén, és a közöttük fennálló kölcsönhatás jelentős következményekkel fog járni a jövőre nézve. Sikerük az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése szempontjából is kulcsfontosságú lesz. Bár jellegüket tekintve eltérőek, és külön-külön egyedi dinamikáknak vannak kitéve, összehangolt megvalósításuk – azaz annak lehetősége, hogy a zöld és a digitális átállás erősítse egymást – alaposabb vizsgálatot érdemel. A zöld átállás nem fog megvalósulni az európai zöld megállapodásban – a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére és a környezetkárosodás csökkentésére irányuló átfogó stratégiában – meghatározott célok és szakpolitikák nélkül. A digitális átállásban a közelmúltig a fenntarthatósági szempontok csak korlátozott szerepet játszottak. A digitális átállás káros mellékhatásainak csökkentése, továbbá a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot lehetővé tevő teljes potenciáljának kiaknázása érdekében megfelelő szakpolitikai keretre és irányításra van szükség, ahogyan az a digitális iránytűben és az „Irány az 55 %!”-ban is szerepel 3 .

A 2050 felé vezető úton a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása a meglévő és az új technológiák széles körű alkalmazására való képességtől, valamint a különböző geopolitikai, társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezőktől függ majd. E két átállás elemzése alapján e közlemény tíz olyan kulcsfontosságú területet határoz meg, ahol fellépésre van szükség. A kettős átállással kapcsolatban a két átállás között fennálló szinergiák további erősítése és a feszültségek kezelése érdekében átfogó, jövőorientált és stratégiai megközelítésre van szükség, amely elismeri az átállások eredendően geopolitikai jellegét.

II.Szinergiák és feszültségek a zöld és a digitális átállás között

A digitális technológiák kulcsszerepet játszhatnak a klímasemlegesség elérésében, a szennyezés csökkentésében és a biológiai sokféleség helyreállításában. Az inputok mérésével és ellenőrzésével, valamint a fokozott automatizálással az olyan technológiák, mint a robotika és a dolgok internete javíthatják az erőforrás-hatékonyságot, továbbá erősíthetik a rendszerek és hálózatok rugalmasságát. A termékek és szolgáltatások teljes életciklusára és értékláncára kiterjedő, energiahatékony blokklánc-alapú adatkezelés lendületet adhat a körforgásos gazdaság és a versenyképes fenntarthatóság felé történő előrelépésnek 4 . A digitális technológiák támogathatják az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak a szén-dioxid-árazás céljából történő nyomon követését, jelentését és ellenőrzését is. A digitális termékútlevelek lehetővé teszik az anyagok, alkatrészek és végpontok közötti nyomonkövethetőség javítását, és hozzáférhetőbbé teszik az adatokat, ami elengedhetetlen az életképes körforgásos üzleti modellekhez. A digitális ikermodellek 5 elősegíthetik az innovációt és a fenntarthatóbb folyamatok, termékek vagy épületek tervezését. A kvantuminformatika lehetővé teszi a klasszikus számítógépek számára túl összetett szimulációkat. A valós idejű globális információkat biztosító űralapú adattechnológiák nyomon követik a fenntarthatóság felé tett előrehaladást. Az adatmegosztás vagy a játékosítás növelheti a társadalom részvételét az átállások irányításában és az innovációk közös létrehozásában.

A zöld átállás megvalósítása a digitális ágazatot is át fogja alakítani. A megújuló energiaforrások, a megújuló hidrogén, az atomenergia (beleértve a kisméretű moduláris reaktorokat) és a magfúziós technológia 6  egyaránt fontos szerepet fog játszani a digitális ágazat növekvő energiaszükségletének kontextusában. Az adatközpontok és a felhőalapú infrastruktúrák 2030-ig megvalósítandó klímasemlegességét és energiahatékonyságát célzó szakpolitikák előmozdítása – többek között villamosenergia-szükségletük nap- vagy szélenergiával való kielégítése révén – támogatni fogja az olyan adatalapú technológiák környezetbarátabbá tételét, mint a nagy adathalmazok elemzése, a blokklánc és a dolgok internete. A megújulóenergia-termelési kapacitás és infrastruktúra kiépítésében tapasztalható késedelmek azonban kihívást jelenthetnek. A helyszín jobb megtervezése és a megfelelő technológiák használata lehetővé tenné a szolgáltatási szektorokban található adatközpontok által termelt hő újrafelhasználását. A fenntartható finanszírozás hozzá fog járulni a klímasemleges beruházások mozgósításához a digitális ágazatban. A jobb tervezés, a körforgásosabb üzleti modellek és termelési szerkezetek segíthetnek csökkenteni az elektronikus hulladék mennyiségét. A keresleti oldalon a digitális technológiák használata során a fogyasztás, valamint a vállalkozások és a polgárok által folytatott gyakorlatok fontos szerepet játszanak majd az energiafogyasztás csökkentésében.

A digitális technológiák energiahatékonyságának javítása nélkül széles körű használatuk növelni fogja az energiafogyasztást. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) felelős a globális villamosenergia-felhasználás 5–9 %-áért és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 3 %-áért 7 . A digitalizáció környezeti hatásának – beleértve az esetleges visszapattanó hatásokat 8 is – mérésére szolgáló, mindenki által elfogadott keret hiánya miatt e becslések között jelentős eltérések figyelhetők meg. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az IKT-val összefüggő energiafogyasztás tovább fog nőni 9 , amit a fogyasztói eszközök növekvő használata és előállítása, valamint a hálózatok, az adatközpontok és a kriptoeszközök energiaigénye idéz elő. Az energiafogyasztás az online platformok, a keresőprogramok, a virtuálisvalóság-koncepciók – például a metaverzum 10 –, valamint a zene- vagy videóközvetítő platformok fokozott használata miatt is nőni fog. Másrészről az alacsony energiaigényű csipek 11 következő generációinak és a hatékonyabb konnektivitási technológiáknak (5G és 6G, mesterséges intelligenciával működő hálózatok) a bevezetése csökkentheti az IKT összesített lábnyomát.

Az elektronikus hulladékkal és a digitális technológiák környezeti lábnyomával kapcsolatban további feszültségek fognak kialakulni. Mivel egyre jobban támaszkodunk az elektronikára, a telefonokra és a számítógépes berendezésekre, világszinten egyre gyorsul az elektronikai hulladék termelése, amely 2030-ra elérheti a 75 millió tonnát 12 . Az EU-ban jelenleg e hulladéknak mindössze 17,4 %-át kezelik megfelelően és dolgozzák fel újra 13 , míg az elektronikai hulladék termelése évente 2,5 millió tonnával nő 14 . Megfelelő szakpolitikák hiányában az új szabványokra vagy technológiákra való átállás a berendezések tömeges cseréjét teszi szükségessé. Az 5G és a 6G például megköveteli a felhasználóktól, hogy cseréljék le a berendezéseket annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassák e hálózatok előnyeit, mivel a legtöbb meglévő okostelefon, táblagép és számítógép csak visszafelé lenne kompatibilis 15 . A digitalizáció terén elért haladás a vízhasználatot is növelni fogja, mivel például az adatközpontok hűtéséhez vagy a csipgyártáshoz vízre is szükség van. Az átálláshoz szükséges nyersanyagok kitermelése és feldolgozása környezetvédelmi és etikai aggályokat vet fel. Végezetül az éghajlati és környezeti kockázatok hatással lesznek a kritikus digitális infrastruktúrák élettartamára és működésére. A következő 30 évben a szélsőséges időjárási események okozta károk költségei Unió-szerte 60 %-kal emelkedhetnek 16 .

Megfelelő irányítás esetén a digitális technológiák összességében hozzájárulhatnak a klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaság és társadalom megteremtéséhez, csökkenthetik az energia- és erőforrás-felhasználást a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, és maguk is erőforrás-hatékonyabbá válhatnak.

III. A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása szempontjából kritikus technológiák

Az EU-ban az energia, a közlekedés, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazata bocsátja ki a legtöbb üvegházhatást okozó gázt 17 . Ezen ágazatok lábnyomának az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban is előirányzott csökkentése és rezilienciájuk megerősítése ezért döntő fontosságú a zöld és a digitális átállás összehangolásának sikere szempontjából. Megfelelő technológiák és politikák nélkül azonban nehezebben lehet majd csökkenteni ezeknek az ágazatoknak a káros környezeti hatását. Különösen igaz ez globális szinten, mivel a 2050-re várhatóan 9,7 milliárd fős, nagyobb átlagjövedelemmel rendelkező népességnek több élelmiszerre, ipari termékre, energiára, lakhatásra, mobilitásra és vízre lesz szüksége.

2030-ig a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének nagy része a ma is elérhető technológiákból fog származni. A klímasemlegesség és a körforgásos jelleg 2050-ig történő megvalósítását azonban az új technológiák kifejlesztése fogja lehetővé tenni, amelyek jelenleg kísérleti, demonstrációs vagy prototípus-fázisban vannak 18 . Ide tartoznak a különböző digitális technológiák, amelyek valamennyi ágazatban előmozdíthatják a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását.

1.Az energia digitalizálása

Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója fokozta a tiszta energiára történő átállás geopolitikai vonatkozásainak fontosságát, és rámutatott az átállás felgyorsításának szükségességére, valamint arra, hogy egyesítenünk kell erőinket, hogy reziliensebb energiarendszert és valódi energiauniót hozzunk létre 19 . Az EU a magas energiaárak által a (különösen a kiszolgáltatott és az energiaszegénység kockázatának kitett) fogyasztókra és az iparra gyakorolt hatásának enyhítése, valamint az EU energiaellátása biztonságának megerősítése céljából ambiciózus lehetőségeket terjesztett elő. Középtávon egy nagyrészt tiszta energia termelésén, az energiaellátás diverzifikálásán, valamint valamennyi ágazatban az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság növelésén alapuló integrált uniós rendszer a leginkább költséghatékony megoldás az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére. Például az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag teljes körű végrehajtása 2030-ig 30 %-kal csökkentené az EU gázfogyasztását 20 . Ez annál is inkább fontos, mivel a kettős átállás előrehaladása növelni fogja a villamos energia iránti keresletet.

A digitalizáció erősítheti az EU energiabiztonságát. A digitális technológiák támogathatják az energiahordozók hatékonyabb mozgását és növelhetik a piacok közötti összekapcsolhatóságot. Képesek biztosítani a kínálat és a kereslet összehangolásához szükséges, jobban lebontott és a valós időhöz közeli adatokat. Az energiatermelés és -kereslet előrejelzése javítható digitális technológiákkal, új szenzorokkal, műholdas adatokkal és blokklánccal. Ez lehetővé tenné az intelligens hálózatok számára, hogy a fogyasztást az ingadozó teljesítményű megújuló energia termelését befolyásoló időjárási körülményekhez igazítsák. Mindez elő fogja segíteni a megújuló energia hatékony kezelését és elosztását, meg fogja könnyíteni a határokon átnyúló kereskedelmet és meg fogja előzni az energiaellátási zavarokat. A digitalizáció lehetővé teszi majd a polgárok és a vállalkozások számára, hogy fogyasztásukat egyre inkább zöld energiaforrásokból fedezzék, kiigazítsák fogyasztási szokásaikat, vagy akár kereskedjenek az energiával. Az „energia mint szolgáltatás” 21 szemlélet és az adatvezérelt innovatív energiaszolgáltatások megváltoztathatják az energiaszolgáltatók és a fogyasztók közötti interakciót. Emellett a mikrohálózatok és az önszerveződő hálózatok az energiarendszer irányításának alulról felfelé építkező módjává válhatnak. A hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia növelése érdekében az energiarendszerek digitalizációja fokozott kiberbiztonsági kapacitásokat, valamint biztonságos, autonóm és mindenütt jelen lévő hírközlési rendszereket, például biztonságos űralapú konnektivitást igényel. 

2.A zöldebb közlekedés lehetővé tétele digitális technológiákkal

A népesség növekedésével és a magasabb életszínvonallal párhuzamosan a közlekedés iránti kereslet tovább fog nőni. A személyszállítás globális szinten közel háromszorosára nőhet 2015 és 2050 között. Az EU-ban 2050-re a közúti személyszállítás várhatóan mintegy 21 %-kal, az áruszállítás pedig 45 %-kal fog nőni, azon törekvések ellenére, amelyek a forgalom más közlekedési módokra, például vasúti vagy vízi közlekedési módokra történő átterelésére irányulnak 22 . Az urbanizáció, a fogyasztói tudatosság növekedése, a fenntartható közlekedési lehetőségek változó (még viszonylag magas) költségei és az új üzleti modellek (beleértve az ellátási lánc irányítását is) szintén hatással lesznek az ágazatra. Emellett a digitalizáció tovább gyorsíthatja a munkahelyek hibridizációját, ami hatással lehet a munkavállalók helyi és határokon átnyúló mobilitására.

A digitális technológiákkal kombinálva az új generációs akkumulátorok 23 szélesebb körű alkalmazásai lehetővé teszik, hogy a mobilitás jelentős mértékben mozduljon el a fenntarthatóság felé. Ez különböző szállítási módokra vonatkozik, ideértve a személy- és áruszállítást, a nehéz tehergépkocsikat vagy a légi közlekedést. Az elektromos légi járművek például összekapcsolhatják az EU-ban található kisebb regionális repülőtereket. A közlekedésből származó villamos energia iránti további kereslet kezelésének – mind a közvetlen villamosítás, mind a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok tömeges előállítása terén a nehezen dekarbonizálható ágazatokban, például a légi közlekedésben és a vízi közlekedésben – az elektromos járművek energiahatékonyságának javításával párhuzamosan kell megvalósulnia. Az érzékelők, a számítástechnikai teljesítmény és a fejlett szoftverek integrálásához rendszerszintű megközelítést igényel. A járművekből és környezetükből származó adatok felhasználása optimalizálhatja a járművek töltését. A kétirányú töltés rugalmasságot biztosíthat az intelligens energiahálózatok számára, támogathatja a megújuló energia integrálását és maximalizálhatja annak felhasználását. Emellett a digitalizáció a világűrbe telepített szolgáltatásokkal együtt támogathatja az összekapcsolt és automatizált (többek között autonóm) hajókra és járművekre vonatkozó megbízható megoldásokat, és hozzájárulhat a közlekedésszervezés hatékonyságának növeléséhez és az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz. Az olyan kísérleti kialakítások, mint például a próbapadok vagy az élő laboratóriumok, amelyek lehetővé teszik a mobilitási megoldások valós környezetben történő tesztelését, segíthetnek a végfelhasználók igényeinek jobb megértésében. A járművek digitális ikermodelljei teljes körű adatokkal szolgálhatnak a valós idejű teljesítményről, a szerviz-előzményekről, a konfigurációról, az alkatrészcseréről vagy a jótállásról. Az intelligens mobilitáshoz jelentős beruházásokra lesz szükség az új technológiák és infrastruktúrák kifejlesztése, valamint a különböző digitális technológiákhoz, például a mesterséges intelligenciához, a felhőhöz vagy a félvezetőkhöz való hozzáférés érdekében. Ezenkívül a kritikus tömeg elérése és a nagy domináns piaci szereplőktől való függés elkerülése érdekében az ágazat szereplőinek partnerségeket kell kialakítaniuk, csoportosítaniuk kell a beruházásokat, és meg kell állapodniuk a közös szabványokról, infrastruktúrákról, platformokról és irányítási keretekről. Az önvezető járművek társadalmi elfogadottsága és a költségalapú hozzáférhetőség szintén kulcsfontosságú lesz.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia ösztönözni fogja a hatékonyabb multimodális mobilitási megoldások megjelenését is azáltal, hogy valamennyi közlekedési módot egyetlen, interoperábilis platformban egyesíti, mint például a „mobilitás mint szolgáltatás” vagy a „közlekedés mint szolgáltatás”. Ez növelheti a hatékonyságot, a fogyasztók választási lehetőségeit, a hozzáférhetőséget és a megfizethetőséget, különösen a tömegközlekedés esetében. Emellett a digitális platformok más lehetőségeket is elősegítenek, például az összevonást és megosztást. A digitális technológia kulcsfontosságú annak biztosításához is, hogy összekapcsolt multimodális mobilitási szolgáltatások jelenjenek meg a városokban, valamint a távoli és vidéki régiókban, ami lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy mind a személy-, mind az áruszállítás tekintetében különböző lehetőségekhez férjenek hozzá, és válasszanak ezek közül. Emellett az új, alacsony kibocsátású, digitális és mesterséges intelligencián alapuló technológiák és megoldások – például a drónok – új alkalmazások és szolgáltatások széles skáláját kínálhatják, az áruk szállításától kezdve az orvosi segítségnyújtásig. Ehhez további interoperabilitásra van szükség a különböző közlekedési módok, szolgáltatók és platformok között, valamint a mindenütt jelen lévő konnektivitásra. Különösen a mobilitási adatokhoz való jobb és szélesebb körű hozzáférés segíti majd a hatóságokat a közlekedési tevékenységek, infrastruktúra és szolgáltatások nyomon követésében és tervezésében, valamint a kereslet és a kínálat jobb összehangolásában, alacsonyabb költségek és környezeti hatások mellett. Az adatokhoz való hozzáférés szintén kulcsfontosságú a közlekedésszervezés javítása szempontjából, valamint ahhoz, hogy a felhasználók és a vállalkozások a fenntartható mobilitási megoldások szélesebb kínálatából választhassanak.

3.Az ipar klímasemlegességének előmozdítása a digitális technológiák révén

A klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez az uniós iparnak már 2030-ra a 2015-ös szinthez képest 23 %-kal kell csökkentenie a CO2-kibocsátását 24 . A végsőenergia-fogyasztásban az ipar részesedése világszinten 37 % 25 , és az ipar okozza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 %-át 26 . Négy energiaigényes iparág – acél, beton, vegyianyag, valamint papírrost és papír – felel az ipar teljes globális CO2-kibocsátásának mintegy 70 %-áért. Ezek egyben az EU legnagyobb ipari energiafelhasználói is.

A digitális technológiák fontosak lesznek a nagy ipari energiafelhasználók kínálatának és keresletének kezeléséhez egy, különféle forrásokkal és nyersanyagokkal működő rendszerben. Az intelligens fogyasztásmérők, beleértve az almérőket és az érzékelőket is, növelhetik az energiahatékonyságot azáltal, hogy valós idejű információkat nyújtanak a fogyasztásról és beépülnek az energiagazdálkodási eszközökbe. A felügyeleti ellenőrzés, a nagy adathalmazok elemzése és az adatgyűjtő 27 rendszerek javítani fogják az ipari folyamatok hatékonyságát, továbbá az intelligensebb döntések lehetővé tétele érdekében feldolgozzák az adatokat. A digitális ikermodellek hozzá fognak járulni a rendszertervezés javításához, az új termékek teszteléséhez, a megelőző karbantartás nyomon követéséhez és biztosításához, a termékek életciklusának értékeléséhez és az optimális anyagok kiválasztásához. Az adatvezérelt optimalizálás hozzá fog járulni a meglévő anyagok javításához, környezetbarátabb alternatívák kifejlesztéséhez és élettartamuk meghosszabbításához. A nyomon követés információkat nyújt a termékekben használt anyagokról vagy alkatrészekről, ami a jobb karbantartás és a magas színvonalú, zárt rendszerű újrahasznosítás révén fokozhatja a körforgásos jelleget. A gyártás, a digitális és egyéb fejlett technológiák, mint például a robotika vagy 3D és 4D 28  nyomtatás, szintén jelentős szerephez jut. A digitális megoldásoknak az ipar általi átvételéhez magasabb szintű technológiai felkészültségre és kiberbiztonságra van szükség az ipari folyamatok adatainak és működésük integritásának védelme érdekében.

4.Az épületek környezetbarátabbá tétele a digitalizáció révén

A demográfiai tendenciák és az urbanizáció hozzájárul az épületek iránti kereslet változásához. A növekvő városi népesség miatt 2060-ra kétszeresére nő a globális épületállomány mérete. Az EU-ban a túlnyomórészt városi és köztes régiókban élők száma 2050-re elérheti a 80 %-ot 29 . Emellett több lesz a kis méretű háztartás, amely személyenként valószínűleg több energiát fog fogyasztani, mint a nagyobb méretű háztartások. Ezek a tendenciák, amelyekhez a távmunkához, az oktatáshoz, az intelligens vagy önálló életvitelhez használt digitális készülékek használata társul, növelni fogják az épületek energiafogyasztását. Az EU-ban jelenleg ez az ágazat felelős az energiafogyasztás 40 %-áért, ugyanakkor az épületállomány 75 %-a nem energiahatékony 30 . 

A klímasemlegesség megvalósítása és a szennyezőanyag-mentesség szempontjából jelentős előnyök elérése érdekében az új épületeknek 2030-ra kibocsátásmentesnek kell lenniük, és a meglévő épületek egyötödét utólag át kell átalakítani 31 . Az ágazatban a klímasemlegesség eléréséhez a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtést fenntartható alternatívákkal, például hőszivattyúkkal kell felváltani, csökkenteni kell a vízhasználatból eredő szénlábnyomot, és javítani kell az általános energiahatékonyságot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy ezek a megoldások mindenki számára elérhetőek legyenek. Ez hozzá fog járulni az EU azon célkitűzéséhez, hogy 2030-ig 35 millió nem energiahatékony épületet újítsanak fel 32 . Az intelligens épületek és fogyasztásmérők segíthetnek e célok elérésében és az energiaszegénység kezelésében. 2030-ig az épületekkel kapcsolatos információk modellezése tovább növelheti az ágazat energia- és vízhatékonyságát, és hosszú távú elemzést nyújthat az épületek építésével és használatával kapcsolatos tervezési döntésekről. Az anonimizált adatok rendelkezésre állása, az intelligens készülékek és a fogyasztói magatartás célzott felújítási beruházásokat tesz lehetővé. Digitális naplókra és életciklus-elemzésre lesz szükség a teljes életciklusra vetített kibocsátásokra vonatkozó információk értékeléséhez, jelentéséhez, tárolásához és nyomon követéséhez, valamint az anyagok környezeti hatásának csökkentéséhez és a mérgező anyagok használatának megelőzéséhez. A digitális ikermodellek megváltoztathatják a városi terek tervezésének, nyomon követésének és kezelésének módját. Ez a városi kibocsátások csökkenésében, az erőforrás-hatékonyság és az életminőség javulásában, az épületterek jobb kihasználásában és az épületek veszélyes eseményekkel szembeni ellenállóbbá tételében nyilvánulhat meg.

5.Intelligensebb és környezetbarátabb mezőgazdaság

Az éghajlati és környezeti válságok, a demográfiai változások és a geopolitikai instabilitás kihívást fog jelenteni az uniós mezőgazdaság ellenálló képessége és fenntarthatósága szempontjából. Szakpolitikai fellépés nélkül a globális mezőgazdasági kibocsátások 2050-re 15–20 %-kal növekedhetnek. Addigra a növénytermesztésre és állatállomány számára jelenleg alkalmas globális terület 10 %-a az előrejelzések szerint éghajlati szempontból már alkalmatlan lesz e célokra 33 . A bioszférát a vizet, a talajt vagy a biológiai sokféleséget érintő egyéb veszélyek is meg fognak jelenni. Az új geopolitikai környezetben az EU-nak csökkentenie kell a takarmány-, műtrágya- és egyéb inputanyagok behozatalától való függőségét. Ennek úgy kell megtörténnie, hogy ne ássa alá a termelékenységet, az élelmezésbiztonságot vagy az ágazat környezetbarátabbá válását, ugyanakkor kezelje az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát az alacsony jövedelmű partnerországokban.

Megfelelő alkalmazás esetén a digitális technológiák intelligens és környezetbarátabb gazdálkodást tehetnek lehetővé. A helyszíni digitális érzékelés (a kezelések meghatározott körülményekhez való igazítása) és az uniós űralapú szolgáltatások fokozott használata csökkentheti a víz, a növényvédő szerek, a műtrágyák és az energia használatát, ami az emberi és az állati egészség szempontjából is előnyös. A digitális ikermodellek adatokat szolgáltatnak a termékek diverzifikációjának irányításához, és a funkcionális biológiai sokféleséget használják fel a kártevők elleni védekezés újratervezéséhez. A kvantuminformatika a bioinformatikával és a növényi genomikával együtt javíthatja a peszticidek és műtrágyák csökkentéséhez szükséges biológiai és kémiai folyamatok megértését. A helyi forgalmazást és az élelmiszer-pazarlás elkerülését elősegítő digitális platformok fellendíthetik a helyi termelést és lerövidíthetik a fogyasztási láncokat. A műholdas adatok, az érzékelők, a blokklánc és a teljes értékláncból származó adatok növelhetik a nyomonkövethetőséget és az átláthatóságot. A biztonságos és megbízható adatmegosztás és digitális szolgáltatások – például a precíziós gazdálkodás – alapját képező nyílt mezőgazdasági digitális platformok megerősíthetik az értékláncon belüli tisztességes együttműködést, és hatékony piactereket hozhatnak létre. E technológiák szélesebb körű elterjedése alacsonyabb telepítési és karbantartási költségeket, valamint magasabb hálózati összekapcsoltságot tesz szükségessé a peremterületeken és a vidéki területeken. Emellett a szabványosított folyamatokhoz kifejlesztett digitális megoldásoknak a diverzifikáltabb gazdálkodási modelleket is támogatniuk kell. A bizalom, a magas szintű biztonság és a megfelelő készségek fogják meghatározni a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósításához kapcsolódó technológiák elterjedését.

IV. A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását meghatározó geopolitikai, gazdasági, társadalmi és szabályozási tényezők

A jelenlegi geopolitikai változások alátámasztják a kettős átállás felgyorsításának szükségességét, amely megerősíti az EU rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját. Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának következményei máris megváltoztatták a geopolitikai és gazdasági realitásokat. Ez számos, a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása szempontjából releváns tényezőt foglal magában: emelkedő energia- és élelmiszerárak és az ezzel összefüggő társadalmi következmények, a szénfelhasználás ideiglenes növelésének esetleges szükségessége, az államháztartásra nehezedő további nyomás, magasabb inflációs ráták, megnövekedett kiberkockázatok, az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz és technológiákhoz való hozzáférés akadályoztatása. Újból sürgetően fontossá vált a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása, ez pedig fordulópontnak bizonyulhat a zöld átállás szempontjából. A geopolitikai helyzet az ellátási láncok átalakulását is elő fogja mozdítani, amely a globális munkaerőköltségek és termelési költségek változásaiból, valamint a Covid19-világjárvány következményeiből ered. Ez további nyomást fog gyakorolni a kevésbé kiszolgáltatott, diverzifikáltabb és megbízhatóbb ellátási láncok, és adott esetben a baráti országokba való áttelepítés 34 felé való elmozdulásra. Egyes esetekben ez csökkentheti a szénlábnyomot és előmozdíthatja a körforgásos gazdaságot. Ebben az összefüggésben az EU partnerei, mint például Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán is létrehozták az ellátási lánc nyomon követésére szolgáló rendszereket és belföldi kapacitásokat, illetve megkezdték azok kiépítését.

A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása rendkívül fontos lesz az EU kettős átállása szempontjából. Jelenleg az EU számos kritikus fontosságú nyersanyag tekintetében még nagyobb mértékben függ harmadik országoktól, köztük Kínától, mint Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében 35 . Az EU saját termelése a digitális berendezések gyártásához használt kritikus fontosságú nyersanyagok– például palládium, tantál vagy neodímium – globális ellátási láncának csupán 4 %-át teszi ki 36 . Az EU-ban a bányászat, a feldolgozás és az újrahasznosítás ágazata sem elég fejlett. A hazai – többek között a gazdaság számára stratégiai jelentőségű – készletek fejlesztése terén eddig nem történt előrelépés, különösen mivel a projektek továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek. Ugyanakkor a tiszta energiával kapcsolatos céljaink elérése a különböző nyersanyagok mennyiségének – pl. a lítium felhasználásának 3 500 %-os – növelését teszi szükségessé, amely az elektromos mobilitás kulcsfontosságú eleme. Chilében található jelenleg a lítiumlelőhelyek 40 %-a, míg a világ finomítóüzemeinek 45 %-át Kína tartja fenn 37 . Emellett a kobalt használatának 330 %-os, az alumínium és a réz használatának 30–35 %-os növekedése várható 38 . Továbbra is különös jelentőséggel bír az ásványokban gazdag, hasonlóan gondolkodó országok diverzifikált körével folytatott kereskedelem, együttműködés és partnerségek. A kereslet globális növekedése fokozza az erőforrásokért folyó versenyt, és valószínűleg tovább rontja a termelés koncentrációját, ami a kínálatra nézve további geopolitikai kockázatokat teremt. A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférésen túl az új geopolitikai környezetben kulcsfontosságú lesz a környezetvédelmi és szociális normák meghatározására, a bányászati, finomítási és újrafeldolgozási tevékenységek fenntarthatóságának biztosítására, valamint az energiatermelésre irányuló képesség 39 .

Elegendő beruházással kiegészülve a fokozott körforgásos jelleg 40 és a termelés precizitása hozzájárulhat e stratégiai függőségek csökkentéséhez. A tervezés javítása, a gyártás pontosságának fokozása, valamint a javítási, felújítási és újrafeldolgozási folyamatok fejlesztése révén digitalizáció tovább gyorsíthatja a körforgásos jelleget. 2040 után például az újrafeldolgozás lehet a legtöbb átmeneti fém esetében az EU fő ellátási forrása, az elsődleges fémek iránti folyamatos kereslet mellett 41 . Az újrahasznosítás még fontosabb lesz, mivel például a hulladékból történő acél- vagy alumíniumgyártás sokkal kevésbé energiaigényes, mint a nyersanyagokból történő gyártás 42 . Az újrafeldolgozás mennyisége és minősége egyaránt releváns. Például az acél és az alumínium rézszennyezettsége jelentős értékcsökkenéshez és ebből következően nagyobb energiafelhasználáshoz és kibocsátáshoz vezet.

A technológiák geopolitikai vonatkozásai egyre fontosabbá válnak. A kritikus technológiákhoz való hozzáférés versenyelőnyt biztosít, és csökkenti a stratégiai függőségeket. Egyes horizontális technológiák terén az EU jelenleg korlátozott kapacitása gyengíti pozícióját 43 . A technológiai verseny gyorsan fokozódhat, ami a globális innovációs ökoszisztémák széttagozódásához vezethet. Ez növelheti a költségeket és a kiberbiztonsági kockázatokat, különösen a kettős felhasználású technológiák, például az 5G és 6G infrastruktúra vagy a mezőgazdaságban alkalmazott digitális technológiák esetében 44 . Mindez nagy jelentőséggel bír azért is, mert az összegyűjtött adatok mennyisége – többek között a fogyasztói szokásokról és viselkedési mintákról –, valamint az összekapcsolt készülékek száma jelentősen nőni fog. Emellett várhatóan az értékeken és társadalmi modelleken alapuló versengés is fokozódik. Ez már az internettel kapcsolatos különféle megközelítésekben is észlelhető. Ezekre a különböző megközelítésekre példa a meghatározott tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása (mint Kínában és Oroszországban), az értékalapú megközelítés alkalmazása (pl. az adatvédelemre és a megbízható mesterséges intelligenciára fókuszáló uniós megközelítés) vagy konkrét irányítási modellek előmozdítása (pl. nagyrészt privatizált, mint az USA-ban, vagy állami irányítás, mint a kínai kiberszuverenitás esetében) 45 . Egyre nagyobb aggodalom övezi a rossz szándékú kibertevékenységek és a dezinformáció kapcsolatát, amely veszélyezteti a demokráciát, súlyosbítja a megosztottságot és akadályozza a helytálló információkhoz való hozzáférést. Ez azért is fontos, mivel az elmúlt 30 év demokratikus fejlődése eltűnt 46 : a globális demokrácia átlagos szintje 2021-ben az 1989-es szintre lépett vissza. Emellett a jelenlegi geopolitikai környezet hatással lehet a kettős átállással kapcsolatos projektekre a Covid19-világjárvány következményei miatt már most is pénzügyi és ellátási korlátokkal küzdő partnerországokban. Ez a kihívás egyre fontosabbá válik, mivel első alkalommal tapasztalható az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett globális szintű előrelépések megtorpanása 47 .

A kettős átállás megvalósításához kulcsfontosságú, hogy szakpolitikáinkat egy új gazdasági modellhez igazítsuk. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődés hagyományos szemléletét a jólétre, az erőforrás-hatékonyságra, a körforgásos jellegre és a regenerációra összpontosítva a minőségibb szemlélet felé kell terelni. A klímasemlegesség, a fenntartható erőforrás-felhasználás, a szennyezőanyag-mentesség és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása végső soron a gazdaság- és szociálpolitikák mélyreható átalakulását vonja maga után, amelyet a piaci alapú eszközök (például a szén-dioxid-árazás) és a fenntartható projektekbe mind a köz-, mind a magánszektor részéről történő beruházások megfelelő kombinációja ösztönöz. A szociális vállalkozások és a környezet- és társadalomtudatos befektetések növekedése szintén e változást elősegítő tényezők.

A kettős átállás méltányos lesz, vagy nem lesz: sikerének feltétele az inkluzivitás és a megfizethetőség. Az alacsony és közepes jövedelmű emberek jobban ki vannak téve a kettős átállás hatásainak és költségeinek, mint például a munkahelyek automatizálása, a digitális megoldásokhoz és a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a magasabb energia- és élelmiszerárak, az épületek energiahatékonysága terén megvalósuló fejlesztések finanszírozása vagy a közlekedési szegénység 48 . A technológiában jártas és a technológia terén lemaradó cégek között is nagy az eltérés. A gazdasági fejlettség és a társadalmi jólét szintjében mutatkozó regionális különbségek tovább súlyosbíthatják ezeket a kettősségeket. A munkaerő- és tőkepiacon tapasztalható súrlódások miatt elhúzódóak és költségesebbek lehetnek. Ebben az összefüggésben a klímasemlegesség és a környezeti fenntarthatóság csak akkor érhető el, ha azokat olyan intézkedések egészítik ki, amelyek támogatják ezeket a csoportokat a kapcsolódó pénzügyi terhek viselésében, és áthidalják az egyenlőtlenségeket 49 . Az EU digitális évtizede és a szociális jogok európai pillére célkitűzéseinek elérése kulcsfontosságú lesz ezen különbségek felszámolásához, de további intézkedésekre is szükség lehet. Ez annál is inkább érvényes, mivel azok, akik számára a legnehezebb az átállás, a kibocsátási skála alacsonyabbik végén helyezkednek el. Jelenleg az európaiak leggazdagabb 10 %-a egy főre számítva több mint háromszor annyit bocsát ki, mint Európa többi polgára 50 .

A kettős átállás mélyreható változásokat fog eredményezni az EU munkaerőpiacán és a kapcsolódó készségek terén. A szénbányászattól, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől jelentős mértékben függő ágazatokban és régiókban, valamint a kapcsolódó feldolgozási és ellátási láncokban munkahelyek fognak megszűnni. Másfelől a zöld átállás eredményeként új munkahelyek jönnek létre, például a tiszta energia, a felújítás és a körforgásos gazdaság terén 51 . Hasonlóképpen a digitális átállás is valószínűleg új munkahelyeket és üzleti lehetőségeket fog teremteni, például a fejlett technológiák terén, miközben más, teljesen vagy részben automatizált munkahelyek megszűnéséhez vezet. A Covid19 által felgyorsított további digitalizáció hatással lesz a munkakörülményekre és a munkavégzési mintákra, valamint a szociális védelemhez való hozzáférésre is. Ezek a folyamatok nem feltétlenül egyidejűleg zajlanak, és a különböző vállalatokra, ágazatokra és régiókra gyakorolt hatásuk egyenlőtlen lesz, ami potenciális gazdasági és munkaerőpiaci egyensúlytalanságokat von maga után. A munkahelyek megváltozott tartalmához és a foglalkoztatás újraelosztásához különböző készségekre lesz szükség. Összességében a kettős átállás munkaerőpiaci hatásai potenciálisan kiegészítik a felerősítő és megszüntető hatásokat, amelyek további kutatást érdemelnek.

A termelési és fogyasztási szerkezetek fejlődni fognak. Az olyan technológiák, mint a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete vagy a nagy adathalmazok elemzése egyre több új üzleti modellt tesznek lehetővé, beleértve a szolgálatosodást, azaz szolgáltatások, nem pedig termékek értékesítését. A „gyártás mint szolgáltatás” például lehetővé teszi a kisebb vállalatok számára, hogy hatékonyabb, élvonalbeli gyártólétesítményeket használjanak. A demográfiai változások által is alátámasztott fogyasztási szerkezetek rendkívül fontosak lesznek, mivel a háztartások fogyasztása a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 72 %-át teszi ki 52 . A fogyasztói döntések – például elektromos járművek használata, hőszivattyúk üzembe helyezése vagy a ház utólagos átalakítása – világszerte mintegy 55 %-kal csökkentheti a kumulatív szén-dioxid-kibocsátást 53 . A viselkedési döntések, például az étrend megváltoztatása, tömegközlekedés igénybevétele vagy a kerékpározás, szintén kulcsfontosságú lesz mind a környezet, mind a lakosság általános egészsége szempontjából. A digitális technológiák a fogyasztási szerkezetekre is hatással lesznek. Az e-kereskedelem térnyerésével e technológiák leegyszerűsítik a fogyasztást és befolyásolják a fogyasztói döntéseket, amelyek nagyobb mértékben alapulnak digitális információkon. Emellett fellendítik a szociális, megosztásalapú és körforgásos gazdaságokat, valamint a tulajdonlásról az eszközök előállítására és a velük való kereskedésre történő átállást, mint például a megújuló energia vagy a használt cikkek, mint például a divatcikkek. A szennyezésnek való kitettség vagy a szennyezéshez való hozzájárulás személyre szabott nyomon követése, valamint a környezeti adatokhoz való hozzáférés mikroérzékelők és intelligens eszközök hálózatain keresztül teszi lehetővé az emberek számára a választást.

A szabványok fontosak lesznek a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósításának lehetővé tételéhez. Támogathatják a kettős átálláshoz szükséges tesztelési módszerek, irányítási rendszerek vagy interoperabilitási megoldások kifejlesztését. Sok esetben a piacra jutáshoz szükségesek, továbbá támogatják az uniós jogszabályok és szakpolitikai célkitűzések – például a fenntartható termékekre vonatkozó harmonizált uniós megközelítés – végrehajtását. Az adatszabványok fontos szerepet fognak játszani annak biztosításában, hogy a különböző forrásokból származó adatmennyiség exponenciális növekedését és a magánforrású adatokat 54 hatékonyan és megbízhatóan lehessen felhasználni. Bár a szabványosítás alapvető fontosságú szakpolitikai céljaink megvalósításához, számos nem uniós ország egyre magabiztosabban használja fel arra, hogy iparágai számára biztosítsa a piacra jutás és a technológia elterjedésének fokozottabb lehetőségét. Ebben az értelemben továbbra is kulcsfontosságú marad az EU szerepe a globális szabványok kialakításában, valamint az uniós vállalatok véleménye a regionális szabványügyi testületekben.

A köz- és magánberuházások továbbra is kulcsfontosságúak lesznek az átállások szempontjából, amit a tőkepiacoknak a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását segítő hozzállása is támogat. Az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetése a Next Generation EU-val együtt 2,018 billió EUR-t tesz ki. Ennek legalább 30 %-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogják fordítani – ez a legnagyobb részarány minden idők legnagyobb uniós költségvetéséből. Emellett 2026–2027-ben a hosszú távú költségvetés éves kiadásainak 10 %-át a biológiai sokféleség támogatására fordítják. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében eddig elfogadott 25 terv a támogatás 40 %-át a zöld, 26 %-át pedig a digitális célkitűzésekre fordítja, bár némileg korlátozott mértékben koncentrál a digitális megoldások lehetséges használatára az éghajlat-politikai célok elérése érdekében. Bizonyos finanszírozási mechanizmusok – például az Innovációs Alap 55 vagy az Igazságos Átmenet Alap – szintén fontossá válnak. Mindazonáltal a kettős átálláshoz kapcsolódó további magán- és közberuházások iránti igény 2030-ig évente közel 650 milliárd EUR-t tehet ki 56 . A jelenlegi geopolitikai helyzetben ezek a becslések valószínűleg a tényleges szükségletek alsó hányadát célozzák meg, különösen a zöld átállás tekintetében 57 . További beruházásokra van szükség, figyelembe véve ugyanakkor az államadósság növekedésének kockázatát, az államháztartás prioritásainak újrapozicionálását és a bizonytalan gazdasági kilátásokat. Például a védelmi kiadások esetleges növekedése hatással lehet a kettős átállásra elkülönített állami költségvetésekre. Ez növeli a kiadások fontossági sorrendjének jelentőségét, valamint az államháztartás és a polgári-katonai szinergiák minőségének és összetételének javítását, különösen a technológiák és az űrrendszerek területén. Végezetül a jelentős meg nem térülő eszközök és a bezáródási mechanizmusok elkerülése érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az időtálló befektetési döntésekre, hogy például az épületeket, az energetikai vagy ipari infrastruktúrát az élettartamuk vége előtt ne kelljen leszerelni, hanem inkább át lehessen alakítani vagy más célra használni. Ez ahhoz is fontos, hogy a meglévő technológiák ne részesüljenek előnyben az új belépőkkel szemben.

V. Fő cselekvési területek

A geopolitikai helyzet gyors alakulásához kapcsolódóan újból sürgetően fontossá vált, hogy megfelelő szakpolitikákkal rendelkezzünk a lehetőségek megerősítése érdekében, valamint abból a célból, hogy 2050-ig minimalizálni tudjuk a zöld és a digitális átállás közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos potenciális kockázatokat.

1. A változó geopolitikai környezetben az EU-nak folytatnia kell rezilienciájának és nyitott stratégiai autonómiájának megerősítését az átálláshoz kapcsolódó kritikus ágazatokban. Az energiaágazatban fokozott erőfeszítésekre van szükség a zöld energiaforrások terén, hogy megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, ugyanakkor diverzifikáljuk a forrásokat az átmeneti időszakban. Kulcsfontosságú lenne továbbá fejleszteni a jelenlegi és jövőbeli energiahordozókból – például a megújuló hidrogénből – való készletfelhalmozást szolgáló megoldásokat, valamint az ilyen energiahordozók tárolására szolgáló kapacitásokat. Ha a társadalom egészében és a gazdaság valamennyi ágazatában érvényesülne az energiahatékonyság elsődlegességének elve, az jelentősen csökkentené az energiafogyasztást. A nyitottság és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú szerepet fog játszani az innováció és a technológiai fejlődés ösztönzésében, miközben biztosítja a kölcsönösség és az egyenlő versenyfeltételek tiszteletben tartását. Az uniós digitális ipari üzleti és fogyasztói platformok fejlesztését támogató környezet és az ipari ökoszisztémák közötti stratégiai együttműködés elősegítése segíteni fog abban, hogy megerősítsük pozíciónkat a technológiai versenyképesség terén. Támogatni fogja továbbá az uniós innovátorok megjelenését a kulcsfontosságú ágazatokban működő új piactereken. A Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontjának munkája és az időszakos felülvizsgálati folyamat a (technológiai) stratégiai függőségek jelenlegi és jövőbeli kockázataival összefüggésben nyer jelentőséget. A folyamatban lévő modernizációs erőfeszítésekre építve a kereskedelem-, vám-, versenypolitikai 58 és állami támogatási politikai eszköztárat is naprakészen kell tartani a kettős átállásból és más, különösen a geopolitikai helyzetből eredő piaci fejlemények okozta kihívások kezelése érdekében. Ez megvédené az EU-t a harmadik országokból származó, nem fenntartható termékekkel és eljárásokkal szemben, ugyanakkor enyhítené az elkerülhetetlen rövid távú költségek hatásait Európán belül és kívül egyaránt. Hasonlóképpen, a közös agrárpolitikának az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulását, valamint az élelmiszerrendszerek ellenálló képességének megerősítését célzó egyéb intézkedéseket stratégiai szempontból jobban figyelembe kell venni, tekintettel a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítására és Európa nyitott stratégiai autonómiájára az új geopolitikai környezetben.

2. Az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit a kettős átállás globális előmozdítása érdekében. Prioritásként kell kezelni a szabályokon alapuló multilateralizmust és az értékeken alapuló nemzetközi együttműködést. A globális együttműködés – többek között a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott proaktív kutatási és innovációs menetrend révén – fontos lesz a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását lehetővé tevő technológiák fejlesztésének felgyorsítása és a digitalizációval kapcsolatos aggályok kezelése szempontjából. A kettős átállás költségeit és hasznát egyértelműen közölni kell a partnerországokkal, különösen azokkal, amelyeket ez valószínűleg kedvezőtlenebbül fog érinteni. Fokozni kell a zöld és digitális diplomáciát és tájékoztatást, a szabályozás és a szabványosítás erejének kiaknázása és az uniós értékek előmozdítása mellett. A kibocsátáskereskedelem terén szerzett uniós tapasztalatok – a kibocsátás maximalizálása, a szennyezés beárazása, valamint a szén-dioxid-mentesítés felgyorsítását és a legkiszolgáltatottabbak támogatását szolgáló bevételek generálása terén – arra ösztönözhetik a többi országot, hogy hasonló rendszereket alkalmazzanak. Kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségek kialakítására kell törekedni, különösen a szomszédos és az afrikai országokkal. Ez magában foglalja a torzulásoktól mentes kereskedelmen és beruházásokon alapuló kettős átállással kapcsolatos projektek pénzügyi támogatását, az EU Global Gatewayjel is összhangban. Ehhez fizikai zöld és digitális infrastruktúra kialakítására van szükség (biztonságos 5G és 6G, tiszta közlekedési folyosók, alternatív energiaforrások, tiszta villamosenergia-átviteli vezetékek), és támogató környezetet kell biztosítani a projektek számára. A zöldkötvények hatékony eszközei lehetnek a kettős infrastrukturális projektek finanszírozásának, hogy az előnyök mindenkihez eljussanak.

3. A kettős átállás megvalósítása érdekében az EU-nak stratégiailag kell irányítania a kritikus fontosságú árukkal való ellátását, ugyanakkor meg kell erősítenie védelmi képességeit és meg kell őriznie gazdaságának versenyképességét. A belföldi kapacitások fejlesztése és az ellátási forrásoknak az értéklánc mentén történő diverzifikálása fontos szerepet fog játszani a meglévő stratégiai függőségek jelentős csökkentésében, és elkerüli annak kockázatát, hogy azokat új függőségek váltsák fel. Ez különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok területén jelentős, ami hosszú távú és rendszerszintű megközelítést igényel 59 . Az EU-nak fokoznia kell a globális árupiacok nyomon követésére irányuló képességét, hogy előre tudja jelezni az ellátási lánc zavarait és mérsékelje azokat, és adott esetben fel kell vérteznie magát olyan eszközökkel, mint a készletfelhalmozás és a közös beszerzési lehetőségek, hogy felkészülhessen a következő ellátási zavarokra. Beszerzésük biztosításához stratégiai partnerségek kialakítására van szükség az ásványi anyagokban gazdag partnerországokkal, különösen a hasonló gondolkodású országokkal, valamint hazai bányászati és feldolgozási projektek kidolgozására is szükség van, a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett. Az EU-nak emellett támogatnia kell és fel kell gyorsítania a legértékesebb európai stratégiai projektek kidolgozását, többek között az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása révén, teljes összhangban a környezetvédelmi vívmányokkal és a nyilvánosság bevonására vonatkozó harmonizált normákkal. Ezt ki kell egészíteni az innovációra és a körforgásos gazdaságra való átállásra, a városi bányák fejlesztésére és a másodlagos nyersanyagok piacának létrehozására irányuló beruházásokkal, a gyűjtésre, az újrafeldolgozási hatékonyságra és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek bevezetésével: a tartósabb termékek és a jobb minőségű újrafeldolgozás 2035 után csökkenteni fogja az elsődleges erőforrások beszerzésétől való függőséget. Erőfeszítéseket kell tenni a legszigorúbb fenntarthatósági normák és innováció előmozdítása, a nyersanyag-értéklánc környezeti és társadalmi lábnyomának minimalizálása, valamint a kereskedelmi és beruházási megállapodások hálózatának és az „Európa együtt” (Team Europe) pénzügyi tűzerejének mozgósítása érdekében, hogy az EU-ban és harmadik országokban a nyersanyag-értéklánc teljes eszközállományába vonzzák a beruházásokat.

4. Az EU-nak az átállások során meg kell erősítenie a szociális és gazdasági kohéziót. Az átállás során a munkavállalóknak, vállalatoknak, ágazatoknak és régióknak testre szabott támogatásra és ösztönzőkre van szükségük az alkalmazkodáshoz. Kulcsfontosságú a szociális párbeszéd, a minőségi munkahelyek létrehozására irányuló beruházások, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szakszervezetek, az ipar és az oktatási intézmények közötti partnerségek időben történő kialakítása. Ehhez szükség van a szociális védelem és a jóléti állam megerősítésére is, beleértve az alacsony és közepes jövedelmű közösségekre és háztartásokra gyakorolt negatív hatások célzott megelőzésére vagy kezelésére, valamint a szegénység elleni küzdelemre irányuló mechanizmusokat, továbbá a munkahelymentő eszközöket és a munkaerőpiaci átmeneteket segítő szakpolitikákat a sokkhatások kezelése érdekében. A kohéziós politika által támogatott regionális fejlesztési stratégiáknak és beruházásoknak támogatniuk kell a kettős átállást, miközben csökkentik a gazdasági, társadalmi és technológiai egyenlőtlenségeket, ideértve a környezeti igazságtalanságokat is. A zökkenőmentes és biztonságos konnektivitás – a vidéki és távoli területeken is – a kapacitás- és készségfejlesztéssel együtt kulcsfontosságú lesz annak biztosításához, hogy minden polgár és vállalkozás profitálhasson a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósításából.

5. Az oktatási és képzési rendszereket hozzá kell igazítani az új társadalmi-gazdasági realitásokhoz. Ehhez egyrészt a gyorsan változó technológiai valósághoz és a munkaerőpiachoz való alkalmazkodáshoz szükséges tanulási készségekre, másrészt a zöld készségekre és az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságra van szükség a zöld átállás és a felelős polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében. Annak biztosítása, hogy a kettős átállás mindenki számára méltányos legyen, a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósításával kapcsolatos szociális kiadások jelentős növelésétől függ, például az oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén, a méltányos átállás keretében. Fokozni kell az ágazatok közötti munkavállalói mobilitást és a célzott legális migrációt. Szintén alapvető fontosságú a fenntartható, „1,5 fokos” életmód támogatása a polgárok és a vállalkozások bevonása, a megfizethetőség biztosítása, valamint az ezeket ösztönző szakpolitikák és infrastruktúrák kialakítása révén.

6. A további beruházásokat a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását támogató technológiákra és infrastruktúrákra kell irányítani. Az EU rezilienciájának megerősítése és a kettős átállás megkönnyítése érdekében célzott reformokra és beruházásokra van szükség a sebezhetőségek nemzeti és uniós szintű kezeléséhez. A vonatkozó makrogazdasági és ágazati politikákat szorosan össze kell hangolni. A beruházások terén további elmozdulásra van szükség a hosszú távú szemlélet és a fenntartható eszközök irányába. Az EU-nak további hosszú távú magán- és állami beruházásokat kell mozgósítania az átállások összehangolt megvalósítása terén, különösen a kritikus technológiákkal és ágazatokkal kapcsolatos K+I területén, valamint a technológiák, a humántőke és az infrastruktúrák elterjedése és a közöttük fennálló szinergiák terén. Ehhez támogató keretre van szükség. A bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése elengedhetetlen a pénzügyi piacok stabilitásának növeléséhez, az esetleges jövőbeli pénzügyi stabilitási kockázatok enyhítéséhez, valamint az elmélyült és likvid pénzügyi piacok biztosításához. Ez magában foglalja a fenntartható finanszírozási keretek előmozdítását a fenntartható projektekbe történő magánberuházások növelése érdekében. Az uniós taxonómia és a jelentős károkozás elkerülését célzó mögöttes elv fontos lépést jelent ebbe az irányba. A további beruházásokhoz magán- és állami forrásokat ötvöző finanszírozási eszközökre lesz szükség. A több országra kiterjedő projektek megkönnyíthetik az uniós, nemzeti és magánforrások összevonását. A zöld köz- és magánbeszerzést ki kell terjeszteni a fenntartható digitális technológiákra. Fontolóra kell venni a fenntartható termelés és fogyasztás támogatását. Fontosak lesznek a szociális vállalkozások és a magánszereplők környezet- és társadalomtudatos befektetései. A költségvetési politikákat és az adózást hozzá kell igazítani a kettős átálláshoz, fel kell szabadítani az ezeket előmozdító projektekbe történő további beruházásokat 60 , és megfelelő árjelzéseket és ösztönzőket kell biztosítani a termelők, a felhasználók és a fogyasztók számára.

7. Az átállások irányításához szilárd és megbízható nyomonkövetési keretekre van szükség. A versenyképes fenntarthatóság négy dimenziója, azaz a méltányosság, a környezeti fenntarthatóság, a gazdasági stabilitás és a termelékenység olyan ambiciózus és integrált szakpolitikai tervezést igényel, amely figyelmet fordít mind a szinergiákra, mind a feszültségekre. Az új gazdasági modell felé történő szükséges elmozdulás integrált megközelítést tesz szükségessé a jólét GDP-n túlmutató mérésére és nyomon követésére, figyelembe véve a jelen és a jövő generációit, az EU-ban és azon kívül egyaránt. Olyan politikai döntések irányítása érdekében, amelyek az abban rejlő fenntartható potenciált teljes mértékben kiaknázzák, továbbá a fenntartható finanszírozás előnyeinek kihasználása érdekében egy új és megbízható uniós szintű keretre van szükség a digitalizáció kedvező hatásainak, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és az energia- és erőforrás-felhasználás – az ásványokat és a ritkaföldfémeket is beleértve – tekintetében elért teljes lábnyomának a méréséhez 61 . A pontos és megbízható információk és hivatalos statisztikák segíthetik a polgárokat, a vállalkozásokat és a hatóságokat a megalapozott döntések meghozatalában. Végezetül pedig az adatok nyomon követése segítheti az EU-t annak értékelésében, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

8. Az időtálló és agilis uniós szabályozási keret, amelynek középpontjában az egységes piac áll, elősegíti a fenntartható üzleti modelleket és fogyasztási szerkezeteket. Az egységes piacnak és különböző – például az adatokra vagy az energiára vonatkozó – dimenzióinak folyamatosan fejlődniük kell ahhoz, hogy végigkísérjék a kettős átállást. A körforgásosság előmozdításához, a támogató piacok létrehozásához, az ipari ökoszisztémák megerősítéséhez és a piaci szereplők sokféleségének biztosításához jobb, az innovációt ösztönző szabályozási keretre van szükség. Az adminisztratív akadályokat szisztematikusan fel kell számolni az átállások összehangolásával kapcsolatos projektek és infrastruktúra megvalósulásának megkönnyítése érdekében. Az immateriális javak növekvő szerepe a célnak megfelelő szellemi tulajdoni keretet tesz szükségessé. Az uniós szakpolitikai döntéshozatalnak jobban ki kell használnia a digitális megoldások, például a digitális ikermodellek, a mesterséges intelligencia használatát az előrejelzéshez vagy a hatásvizsgálatokban történő modellezéshez. A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását a kombinált hatások vizsgálata révén jobban lehetne elemezni a meglévő jogszabályok értékelése során 62 . A fogyasztókat meg kell védeni az olyan megtévesztő gyakorlatokkal szemben, mint a zöldrefestés vagy a tervezett elavulás. Az átállás előnyeit és kihívásait meg kell vitatni a nyilvánossággal. A döntéshozatalban való részvétel fokozható digitális technológiákkal vagy élő laboratóriumokkal. Tovább kell vizsgálni a mesterséges intelligencia használatát a polgárok politikai döntéshozatalban való részvételének támogatásához, ahogy az az Európa jövőjéről szóló konferenciához kifejlesztett digitális platform esetében is történt.

9. A szabványok meghatározása kulcsfontosságú lesz a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása szempontjából, és biztosítani fogja, hogy az EU élvezze az elsőként cselekvő lépéselőnyét a verseny fenntarthatósága szempontjából. A „csökkentés, javítás, újrafelhasználás és újrafeldolgozás” elvén alapuló terméktervezésnek általánossá kell válnia. Az EU-ban a fizikai áruk fenntarthatóságának biztosítására irányuló jelenlegi intézkedéseket valamennyi ágazatra vonatkozó előírásokkal kell összehangolni a túlzott fogyasztás és a tervezett elavulás visszafordítása érdekében. Ennek szilárd alapját képezhetik azok a közelmúltbeli bizottsági javaslatok 63 , amelyek arra kötelezik a kereskedőket, hogy tájékoztassák a fogyasztókat a termékek tartósságáról és javíthatóságáról. Az EU-nak a megfelelő globális formátumokban zajló nemzetközi szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban stratégiaibb megközelítést kell kidolgoznia 64 . A nemzetközi szabványok végrehajtásának biztosítása érdekében e szabványoknak nyomon követéssel és nyomonkövethetőséggel kell kiegészülniük. Az akkumulátorokra vonatkozó globális szabvány létrehozásához például digitális útlevélre lehet szükség az összetevők etikai és környezeti lábnyomának nyomon követéséhez. A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását célzó technológiák és infrastruktúrák interoperabilitását biztosító szabványok alkalmazása szintén lehetővé teszi az uniós partnerek bevonását a végrehajtási folyamatba.

10. A zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását célzó technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásához erősebb kiberbiztonsági és adatmegosztási keretre lesz szükség. Az EU-ban a különböző tulajdonosok, termelők és adatfelhasználók – többek között a nemzeti és szubnacionális információs rendszerek – közötti jobb interoperabilitás megkönnyíti a különböző szereplők, azaz a hatóságok, vállalkozások, civil társadalom és kutatók közötti adatmegosztást. Egy megerősített és biztonságosabb adatmegosztási keret, amely tisztázza az adatok továbbítása során a felelősséggel és a tulajdonjoggal kapcsolatos kétértelműséget, megvédi az embereket és a vállalkozásokat; elősegíti továbbá zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását célzó technológiákba vetett bizalom és elfogadottság kiépítését. Fontos lesz a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kiberbiztonsági referenciamutatók közös megközelítése, beleértve az átfogó szabályokat, műszaki követelményeket, szabványokat és eljárásokat. Emellett meg kell erősíteni a kritikus fontosságú szervezetek és infrastruktúrák rezilienciáját egy minden veszélyre kiterjedő uniós kerettel, amely segíti a tagállamokat annak biztosításában, hogy a kritikus fontosságú szervezetek meg tudják előzni a zavarokat, ellenálljanak azoknak és a helyreállítást is le tudják bonyolítani. A kiberbiztonsági technológiák megfizethetősége szintén kulcsfontosságú lesz.

VI. Következtetések

A zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatások jobb megértése kulcsfontosságú az átállások sikeres összehangolásához a különböző jövőbeli megatrendek és előre nem látható események közepette. Az e közleményben ismertetett cselekvési területek (lásd fent) a szinergiák maximalizálásának és a két átállás közötti feszültségek kezelésének igényére reagálnak. Ehhez dinamikus megközelítésre van szükség a változások előrejelzéséhez és a szakpolitikai válaszok kiigazításához, ugyanakkor határozottan tartani kell magunkat a hosszú távú célkitűzések felé vezető pályához. Ily módon 2050-re a zöld és a digitális átállás összehangolása támogatni fogja az új, regenerációs és klímasemleges gazdaságot, amely csökkenti a szennyezés szintjét, helyreállítja a biológiai sokféleséget és a természeti tőkét, amit a fenntartható digitális és egyéb technológiák tesznek lehetővé. Segíteni fog abban, hogy az EU a versenyképes fenntarthatóság bajnokává váljon, továbbá megerősítse rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját. Ez együtt jár majd az igazságos átmenettel, amely minden ember, közösség és terület javát szolgálja Európában és azon kívül egyaránt.

A következő éves stratégiai előrejelzési jelentés az Európát az elkövetkező évtizedekben érintő legfontosabb jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre fog összpontosítani, és az EU globális szerepének megerősítése szempontjából releváns stratégiai meglátásokat fog nyújtani.

(1)

     A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, a hiperkonnektivitást és a technológiai átalakulást, a demokráciára és az értékekre gyakorolt nyomást, a globális rend és demográfia változásait sorolta azon kulcsfontosságú megatrendek közé, amelyek az elkövetkező évtizedekben hatással lesznek az EU nyitott stratégiai autonómiájára. (COM(2021) 750 final).

(2)

     Ez a közlemény a Közös Kutatóközpont „Towards a green and digital future. Key requirements for successful twin transitions in the European Union” (A zöld és digitális jövő felé: a sikeres kettős átállás kulcsfontosságú követelményei) című tudománypolitikai jelentésére épül [https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC129319]. Az előkészítési folyamat magában foglalta a szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat, a véleményezési felhívás közzétételét, az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer partnereivel, valamint a tagállamokkal az uniós szintű előretekintési hálózat keretében folytatott megbeszéléseket.

(3)

     „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021) 550 final.

(4)

     Az EU gazdaságának, ipari ökoszisztémáinak és vállalatainak azon képessége, hogy a digitális és tiszta technológiák által lehetővé tett fenntartható, termelékeny, méltányos és stabil makrogazdasági modell felé mozduljanak el, amelynek révén Európa élen járhat az átalakulásban, és világszinten versenyképes elsőként reagálóvá válhat. (COM(2019) 650 final).

(5)

     A digitális ikermodell egy tárgy vagy rendszer virtuális ábrázolása, amely annak teljes életciklusára kiterjed, valós idejű adatokból frissül, továbbá szimulációt, gépi tanulást és gondolkodást alkalmaz a döntéshozatal elősegítésére. Az uniós Irány a Föld (DestinE) és digitális földi ikermodelljeinek fejlesztése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzéséhez és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia kiépítéséhez. Emellett az óceán digitális ikermodellje segíteni fog a tengeri és part menti élőhelyek helyreállítását szolgáló leghatékonyabb módszerek kialakításában, a fenntartható kék gazdaság támogatásában, valamint az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban.

(6)

     35 ország működik együtt a világ legnagyobb mágneses összetartású fúziós berendezésének felépítésén, hogy bizonyítsák a magfúzió mint nagyléptékű és szén-dioxid-mentes energiaforrás megvalósíthatóságát, amely ugyanazon az elven alapul, mint amely a csillagok energiaellátását biztosítja.

(7)

     Freitag, C. és társai (2021). The real climate and transformative impact of ICT: A critique of estimates, trends, and regulations, Patterns 2 (Az IKT valódi, éghajlatra gyakorolt és átalakító hatása: Becslések, tendenciák és szabályozások kritikája, Minták, 2. rész).

(8)

     Magatartásbeli válaszok az energiahatékonyság javítására, amelyek ellensúlyozzák az esetleges megtakarításokat.

(9)

     Például Andrae, A. (2022) „Net global effect of digital – power and carbon” (A digitális ágazat nettó globális hatása – villamos energia és szén-dioxid) c. műve szerint az IKT villamosenergia-lábnyoma a 2020. évi 1 988 terawattóráról 2030-ra 3 200 terawattórára növekedhet.

(10)

     Az Európai Unió Tanácsa (2022): Metaverse – virtual world, real challenges (Metaverzum – virtuális világ, valódi kihívások).

(11)

     A csipekről szóló európai jogszabállyal (COM(2022) 45 final) az EU a félvezetők hiányának kezelésére és saját technológiai vezető szerepének megerősítésére törekszik, többek között azáltal, hogy 2030-ra a globális piac 20 %-ára növeli a termelési kapacitást.

(12)

          Discarded products with a battery or plug (Kidobott akkumulátoros vagy hálózati termékek) (United Nations Institute for Training and Research https://ewastemonitor.info/gem-2020/ ).

(13)

     WEEE Forum (2021): https://weee-forum.org/ws_news/international-e-waste-day-2021/

(14)

     ITU (2020). The Global E-waster monitor (A globális e-hulladék-monitor).

(15)

     EIT Digital (2022). Digital Technologies and the Green Economy report (A digitális technológiákról és a zöld gazdaságról szóló jelentés).

(16)

     EEA (2022): Economic losses and fatalities from weather- and climate-related events in Europe (Az időjárással és az éghajlatváltozással kapcsolatos eseményekből eredő gazdasági veszteségek és halálesetek).

(17)

     2019-ben az EU-ban az alábbiak szerint alakult az egyes ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának aránya: energiaellátás 27 %; belföldi szállítás 23 %; ipar 21 %; lakossági és kereskedelmi 12 %; mezőgazdaság 11 % (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség üvegházhatású gázokra vonatkozó 2021. évi adatmegjelenítője).

(18)

     Nemzetközi Energia Ügynökség (2021).

(19)

     REPowerEU terv, COM(2022) 230 final.

(20)

COM(2022) 230 final.

(21)

     Olyan üzleti modell, amelyben az energetikai szolgáltatók nem egyszerűen valamilyen fajta energiát, hanem inkább „kulcsrakész energiaterméket” kínálnak, mint például az épület hőmérsékletének egy bizonyos céltartományban tartása.

(22)

     2015-höz képest, az Irány az 55 %! MIX forgatókönyve alapján. Európai Bizottság (2021): Policy scenarios for the implementation of the European Green Deal (Az európai zöld megállapodás megvalósításának szakpolitikai forgatókönyvei).

(23)

     Például szilárdtest, kobaltmentes lítiumion vagy DRX-anyagokat (lítiumfelesleget tartalmazó rendellenes kősók, amelyek lehetővé teszik az akkumulátorkatódok nikkel vagy kobalt nélküli előállítását) használó akkumulátorok.

(24)

     SWD(2021) 601 final.

(25)

     International Energy Agency (2020).

(26)

     United States Environmental Protection Agency (2021).

(27)

     Számítógépes rendszer, amely adatokat gyűjt és dolgoz fel, továbbá nagy távolságokon üzemelésellenőrzést alkalmaz.

(28)

     A 4D nyomtatású tárgyak idővel alakot változtathatnak vagy összeszerelhetik magukat, ha olyan ingernek, például hőnek, fénynek, víznek, mágneses mezőnek vagy más energiának vannak kitéve, amely aktiválja a változás folyamatát.

(29)

     Forrás: Eurostat. A Covid19-világjárvány során egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a vidéki térségekbe költözés iránt. Az, hogy ez rövid távú vagy hosszabb távú tendencia marad-e, többek között a vidéki területek összekapcsoltságától függ. Bővebben: Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára (COM(2021) 345 final) és Scenarios for EU rural areas 2040 (Forgatókönyvek az EU vidéki területei számára, 2040), https://data.europa.eu/doi/10.2760/29388  

(30)

     COM(2021) 802 final.

(31)

     COM(2021) 558 final. COM(2021) 802 final.

(32)

     COM(2020) 662 final.

(33)

     IPCC (2022). Impacts, Adaptation and Vulnerability. Working Group II Contribution to the Intergovernmental Panel on Climate Change Sixth Assessment Report (Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség. A II. munkacsoport hozzájárulása az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport hatodik értékelő jelentéséhez).

(34)

     Kritikus fontosságú nyersanyagok, áruk vagy szolgáltatások szándékosan azonos értékeket képviselő szövetségesektől való beszerzése.

(35)

     Bizottsági szolgálati munkadokumentum a stratégiai függőségekről és kapacitásokról, SWD(2021) 352 final; Az EU stratégiai függőségei és kapacitásai: a részletes vizsgálatok második szakasza, SWD(2022) 41 final. 

(36)

     Kína egyedül teszi ki a neodímium globális kínálatának 86 %-át. A palládiumot főként Oroszország szállítja (40 %), a tantált pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság (33 %). Európai Bizottság (2020). Critical Raw Materials for Strategic Technologies and Sectors in the EU – A Foresight Study (A stratégiai technológiák és ágazatok számára kritikus fontosságú nyersanyagok az EU-ban – Előretekintő tanulmány).

(37)

     Európai Bizottság (2020). Critical Raw Materials for Strategic Technologies and Sectors in the EU – A Foresight Study (A stratégiai technológiák és ágazatok számára kritikus fontosságú nyersanyagok az EU-ban – Előretekintő tanulmány).

(38)

     Metals for Clean Energy: Pathways to solving Europe’s raw materials challenge (Fémek a tiszta energiáért: Európa nyersanyagokkal kapcsolatos nehézségeinek lehetséges megoldásai), KU Leuven és Eurometaux, 2022.

(39)

     Danino-Perraud R. (2021), Géoéconomie des chaînes de valeur: les matières premières minérales de la filière batterie, Études de l’Ifri, Ifri.

(40)

     Például az EU 2050-re a lítium iránti kereslet 52 %-át, a nikkel iránti kereslet 49 %-át, az elektromos mobilitás 58 %-át a hulladékakkumulátorok újrahasznosításával tudná kielégíteni. Rizos, V., Righetti, E., (2022) Low-carbon technologies and Russian imports: How far can recycling reduce the EU’s raw material dependency? (Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és orosz import: Milyen mértékben csökkentheti az EU nyersanyagfüggőségét az újrahasznosítás?), CEPS Policy Insight.

(41)

     Metals for Clean Energy: Pathways to solving Europe’s raw materials challenge (Fémek a tiszta energiáért: Európa nyersanyagokkal kapcsolatos nehézségeinek lehetséges megoldásai), KU Leuven és Eurometaux, 2022.

(42)

     Az újrahasznosítás nagymértékben – az acél esetében 27-szeres, az alumínium esetében pedig 30-szoros elméleti tényezővel – csökkentheti az energiafogyasztást (Komiyama, H. [2014], Beyond the Limits to Growth: New Ideas for Sustainability from Japan, Science for Sustainable Societies [Túl a növekedés korlátain: Új elképzelések a fenntarthatóságról Japánból], Science for Sustainable Societies).

(43)

     Például a kvantuminformatika terén a vezető vállalatok 50 %-a az USA-ban, 40 %-a Kínában működik, az EU-ban pedig egy sem. Az 5G terén Kína a külső finanszírozás közel 60 %-át, az Egyesült Államok 27 %-át, Európa 11 %-át veszi igénybe. A mesterséges intelligencia terén az Egyesült Államok a külső finanszírozás 40 %-át, Európa 12 %-át, Ázsia pedig (Kínát is beleértve) 32 %-át szerezte meg. A biotechnológia területén 2018–2020-ban az USA 260 milliárd USD-t, Európa 42 milliárd USD-t, Kína pedig 19 milliárd USD-t költött el. McKinsey Global Institute (2022). Securing Europe’s future beyond energy (Európa jövőjének biztosítása az energián túl).

(44)

     Angyalos, Z., Botos, S. és Szilagyi, R. (2021). The importance of cybersecurity in modern agriculture (A kiberbiztonság jelentősége a modern mezőgazdaságban), Journal of Agricultural Informatics.

(45)

     The Economist Intelligence Unit (2022). Five ways in which the war in Ukraine will change business (Az ukrajnai háború ötféle módon változtatja meg az üzleti tevékenysége).

(46)

     Boese, V., et al (2022). Democracy Report 2022: Autrocratization Changing Nature? (2022. évi jelentés a demokráciáról: Változó jellegű autokratizálódás?), Varieties of Democracy Institute, V-DEM.

(47)

     Ide tartozik az egyenlőtlenség csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az éhezés kezelése, amelynek terén az előrehaladás megtorpant vagy visszafordult. ENSZ (2021). Progress towards the Sustainable Development Goals: report of the Secretary-General (A fenntartható fejlesztési célok terén elért előrehaladás: a főtitkár jelentése).

(48)

     Vagy a költségek miatt, vagy azért, mert a szolgáltatások nem léteznek.

(49)

     Ez magában foglalja a nemspecifikus fogyasztási és beruházási minták figyelembevételét is.

(50)

      https://wir2022.wid.world/chapter-6/  

(51)

     Európai Bizottság (2021): The Future of Jobs is Green (A munkahelyek jövője zöld).

(52)

     Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (2020). A kibocsátási szakadékról szóló 2020. évi jelentés.

(53)

     Nemzetközi Energia Ügynökség (2021). Net zero by 2050 - A Roadmap for the Global Energy Sector (Nettó kibocsátásmentesség 2050-ig – Útiterv a globális energiaágazat számára).

(54)

     A prognosztizált adatok becslései szerint a globális adatmennyiség a 2018. évi 33 zettabájtról 2025-re 530 %-kal, 175 zettabájtra fog emelkedni (COM(2020) 66 final).

(55)

     A világ egyik legnagyobb finanszírozási programja az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kereskedelmi demonstrációjához. A szén-dioxid-ártól függően 2030-ig mintegy 38 milliárd EUR támogatást fog nyújtani.

(56)

     COM(2021) 662 final.

(57)

     COM(2022) 600 final.

(58)

     „Az új kihívásoknak megfelelő versenypolitika” című közleménnyel összhangban, COM(2021) 713 final.

(59)

     A RePowerEU-közlemény hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen – többek között jogalkotási javaslat révén – megfelelő keretet kell biztosítania a tagállamok és az ipar e területen tett erőfeszítéseinek támogatásához.

(60)

     A hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra és a kamatok társasági adóból való levonhatóságának korlátozására irányuló közelmúltbeli javaslat (COM(2022) 216) fontos szerepet fog játszani a kettős átállás előmozdításában.

(61)

     Az Európai Zöld Digitális Koalíció keretében már zajlanak erre irányuló törekvések.

(62)

     A jövőállósági platform véleménytervezetének ajánlása: „Hogyan mozdítsuk elő a digitális és a zöld átállás közötti összekapcsolhatóságot, többek között egyszerűsítés révén?”.

(63)

     COM(2022) 143 final.

(64)

     Az EU szabványosítási stratégiájával (COM(2022) 31 final) összhangban.