EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.5.3.

COM(2022) 198 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az emberek középpontba állítása, a fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása és a lehetőségek kibontakoztatása az EU legkülső régióiban

{SWD(2022) 133 final} - {SWD(2022) 134 final}

Bevezetés 

Ötmillió uniós polgár él az Unió távoli legkülső régióiban: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin területén (Franciaország); az Azori-szigeteken és Madeirán (Portugália); és a Kanári-szigeteken (Spanyolország). Ezek a területek az EU szerves részét képezik, de külön előnyt jelent stratégiai elhelyezkedésük az Atlanti-óceánon, a Karib-medencében, Dél-Amerikában és az Indiai-óceánon.

A legkülső régiók jelentős erősségekkel rendelkeznek: fiatal népesség, kiterjedt tengeri gazdasági övezetek, egyedülálló biológiai sokféleség, bőséges megújuló energiaforrások, űrkutatásra és csillagászatra alkalmas földrajzi elhelyezkedés és éghajlat, fontos űrinfrastruktúra. Az egy főre jutó reál-GDP növekedése e régiók némelyikében meghaladta az uniós átlagot 1 . A megfelelő fejlesztési stratégiákkal, reformokkal és beruházásokkal tehát a jövőben csökkenteni lehetne az EU többi részéhez képest fennálló lemaradást. Emellett ezek a régiók az Európai Unió előretolt bástyái világszerte, lehetőségeket kínálnak a környező országokkal és területekkel való együttműködés és kapcsolatok javítására.

Ugyanakkor a legkülső régiók fejlődésük tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében elismert állandó korlátokkal szembesülnek. A Szerződés egyedi intézkedéseket ír elő a legkülső régiók támogatására, beleértve az uniós jog e régiókban történő testreszabott alkalmazását és az uniós programokhoz való hozzáférést.

Bár ezek a régiók meglehetősen különböznek egymástól, vannak közös jellemzőik, mint például a távoli fekvés, a szigetjelleg 2 , a kis méret, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység, a néhány ágazattól függő gazdaság, ahol a munkanélküliség szintje magas, és hogy a bruttó hazai termék (GDP) jelentősen alacsonyabb, mint az uniós és nemzeti átlagok 3 . Mayotte-on a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP (30 %) és a legmagasabb a munkanélküliség (27,8 %) 4 . Az elmúlt két évtizedben számos ilyen régió nem tudott közelíteni az EU többi részéhez 5 , és jelenleg különösen ki van téve a magas energiaárak és az Ukrajna orosz megszállása miatt fenyegető élelmiszerválság együttes hatásának.

A bennük rejlő potenciál kiaknázása érdekében néhány legkülső régiónak még mindig alapvető szükségleteket kell kielégítenie, amelyek kulcsfontosságúak az életminőség és a fenntartható fejlődési céloknak 6  való megfelelés szempontjából, például a vízhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz vagy közlekedéshez való hozzáférés terén. Ebben a demográfiai tényezők is kulcsszerepet fognak játszani: mivel Mayotte lakossága várhatóan megháromszorozódik, Francia Guyanában pedig megkétszereződik 2100-ra, e szükségletek ennek megfelelően fognak növekedni 7 . Egyes régiókra, például a Kanári-szigetekre, Francia Guyanára, Mayotte-ra és Saint-Martin-re jelentős nyomás nehezedik a szabálytalan bevándorlás miatt is. Másrészt néhány más legkülső régióban ugyanebben az időszakban a népesség várhatóan jelentősen csökkenni fog 8 amiatt, hogy a fiatalok a jobb lehetőségek reményében kivándorolnak.

Ez a közlemény bemutatja az e régiókkal kapcsolatos és az érdeküket szolgáló uniós fellépés prioritásait. A Covid19-válságot követően a cél e régiókat a fenntartható helyreállás és növekedés útjára állítani a lakosság érdekeit előtérbe helyezve. A helyreállítás és növekedés alapja a zöld és digitális átállás, mint az összetartó, reziliens és inkluzív társadalmi átalakulás, a gazdasági diverzifikáció és a munkahelyteremtés mozgatórugója, az emberi szükségletek kielégítésének eszköze. A közlemény az e régiókkal 2017-ben létrejött stratégiai partnerség 9 végrehajtására épít, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott 2020. évi jelentés 10 ismertet.

A legkülső régiók sajátosságait figyelembe veszik a célzott uniós jogszabályok, az alapok és programok. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy továbbra is érvényesítse e régiók sajátosságait az uniós jogszabályokban és szakpolitikákban annak érdekében, hogy testreszabott és helyi alapú megközelítések révén előmozdítsa fejlődésüket. Ez a közlemény bemutatja a Bizottság által javasolt kezdeményezéseket, amelyek kiegészítik és támogatják a regionális és nemzeti fellépéseket. A Bizottság különösen erősíteni fogja az ezekkel a régiókkal folytatott párbeszédet, testreszabott támogatást fog nyújtani, és elő fogja segíteni az adminisztratív kapacitás javítását annak érdekében, hogy e régiók teljes mértékben kihasználhassák az uniós szakpolitikákat potenciáljuk kibontakoztatásához.

Míg az EU kulcsszerepet játszik a legkülső régiók növekedési potenciáljának felszabadításában, jólétük és fejlődésük alapvetően a saját és tagállamaik döntésein és intézkedésein múlik. A tagállamok feladata, hogy az egyes régiókra szabott fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, meghatározva a megfelelő prioritásokat és teljes mértékben kihasználva az európai eszközök által biztosított finanszírozási lehetőségeket. Ezeknek a stratégiáknak előre kell látniuk a polgárok igényeit és reagálniuk kell azokra, fel kell számolniuk a növekedés akadályait, ki kell aknázniuk az eszközöket, diverzifikálniuk kell a gazdaságot, növelniük kell az önellátást, bővíteniük kell a kereskedelmi kapcsolatokat, fejleszteniük kell a készségeket és munkahelyeket kell létrehozniuk.

A közlemény ezért – amellett, hogy számos, uniós szinten kidolgozandó kezdeményezést határoz meg – arra ösztönzi e régiókat és tagállamaikat, hogy például a horizontális szakpolitikák és eszközök, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 11  és a kohéziós politikai alapok 12 , valamint a horizontális eszközök, például a technikai támogatási eszköz 13 keretében foglalkozzanak sajátosságaikkal. A közlemény azt is javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet ezekre a régiókra az uniós szintű célok eléréséhez szükséges intézkedések keretében, például a szociális jogok európai pillére 14 és az éghajlat-politika végrehajtásakor.

Ez a közlemény figyelembe veszi a 2021. november és július között tartott nyilvános konzultációból 15 , a legkülső régiókkal és a tagállamokkal tartott négy célzott megbeszélésből, a legkülső régiók közigazgatási szerveivel tartott kétoldalú megbeszélésekből, a legkülső régiók elnöki értekezletének 2021. novemberi nyilatkozatából 16 , a tagállamok és a legkülső régiók 2022. januári közös állásfoglalásából 17 , az európai parlamenti állásfoglalásból 18 , a járvány e régiókra gyakorolt hatásáról szóló tanulmányból 19 , valamint a Régiók Bizottsága (RB) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményéből 20 származó eredményeket. Emellett az Európa jövőjéről szóló konferenciából eredő javaslatokra is épít.

1. Covid19-világjárvány és válságokra való reagálás

A legkülső régiókat különösen súlyosan érintette a Covid19-válság. A Kanári-szigeteken a fiatalok munkanélkülisége a 2019. évi 35,4 %-ról 2020-ra jelentősen, 57,7 %-ra nőtt 21 . Saint-Martin-en az álláskeresők száma az előző évhez képest 2020 végére több mint 16 %-kal nőtt. 2019 és 2020 között a Kanári-szigeteken 11 %-kal, Madeirán pedig 7 %-kal csökkent a GDP, míg Spanyolországban 7 %-kal, Portugáliában pedig 3 %-kal 22 . A legkülső régiókat is érintették az ellátási lánc zavarai. Ezzel összefüggésben a 2020. évi európai szemeszter keretében az érintett tagállamokat arra ösztönözték, hogy folytassanak célzott szakpolitikákat ezekben a régiókban az egyenlőtlenségek fokozódása kockázatának csökkentése érdekében 23 .

A Bizottság intézkedéseket vezetett be a világjárvány hatásainak tompítására. A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+) 24 kohéziós politikai forrásokat irányítottak az egészségügyi ágazat, a foglalkoztatás, a távmunka és a távoktatás támogatására. A Covid19-cel kapcsolatos, állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret 25 a vállalkozások (nevezetesen a kis- és középvállalkozások) támogatását, valamint a legkülső régiók foglalkoztatási szintjének megtartását célzó intézkedéseket tett lehetővé, és közülük néhányat a kohéziós célú helyreállítási alap (REACT-EU) 26 társfinanszírozott. A Bizottság például több mint 20 támogatási programot engedélyezett az Azori-szigeteken és Madeirán a munkahelyek és a vállalkozások védelme érdekében. Emellett a REACT-EU 146 millió EUR-t különít el a legkülső régiók számára a tagállamok keretösszegének egy része mellett. Például Franciaország REACT-EU keretösszegének közel egyharmadát (3,9 milliárd EUR-ból 1,2 milliárd EUR-t) a legkülső régiók számára különítették el a zöld és digitális átállás (pl. Wi-Fi Guadeloupe-on) és az infrastruktúra (pl. új iskolák Francia Guyanán) támogatására. A NextGenerationEU 27 központi elemeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tagállamok ellenálló képességének növelésére, valamint a zöld és digitális átállás támogatására törekszik. A vonatkozó nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek magukban foglalják a legkülső régiókban a széles sávú rendszerekbe, a tiszta energiába és közlekedésbe, az épületek felújításába, a munkaerőpiacra való belépésbe, az oktatásba és képzésbe, a digitalizációba, a szociális lakhatásba, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, valamint a katasztrófamegelőzésbe és rezilienciába történő beruházásokat. A portugál terv kifejezetten az Azori-szigeteken és Madeirán az éghajlatváltozás és a digitális átállás finanszírozására különít el forrásokat.

2. Fenntartható és inkluzív helyreállítás és növekedés

Európa helyreállításának folytatása érdekében és figyelemmel az Ukrajna 2022. eleji orosz inváziója által okozott, jelentős mértékű bizonytalanságra, a gazdaságélénkítő és növekedési stratégiákat testre kell szabni az egyes legkülső régiók számára annak érdekében, hogy kielégítsék a lakosság sajátos szükségleteit (2.1. fejezet), támogassák a leginkább érintett ágazatokat, diverzifikálják és korszerűsítsék a gazdaságot a meglévő erősségekre építve (2.2. fejezet), mindezt a zöld és digitális átállás támogatásával (2.3. fejezet).

2.1. Az emberek előtérbe helyezése: Tisztességes és méltányos lehetőségek mindenki számára 

A legkülső régiókat nagy általánosságban a szegénység, az írástudatlanság, a munkanélküliség, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) és a legalacsonyabb iskolai végzettség jellemzi. E régiók némelyikében sokan nem rendelkeznek tiszta vízzel, megfelelő lakhatással, elektromos árammal, oktatással, egészségügyi ellátással, tömegközlekedéssel és internettel. 

A helyreállításnak ezért az embereket kell előtérbe helyeznie, közelítve e régiók életminőségét az uniós és nemzeti átlagokhoz. A helyreállításra irányuló erőfeszítéseknek a szegénység enyhítésével, az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésével és különösen a gyermekekre és a fiatalokra irányuló lehetőségek teremtésével kell kezdődniük egy integrált megközelítésben, amely magában foglalja a nemzeti politikákat, valamint az alapvető infrastruktúrába, a magas színvonalú közszolgáltatásokba és a közigazgatási kapacitásba való beruházást, uniós szakpolitikákkal és alapokkal kiegészítve. Ebben az összefüggésben fontos támogatni a legkülső régiókat a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában és a portói csúcstalálkozón 2030-ra kitűzött, a munkahelyekre, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó célok elérésében 29 .

A szegénység kezelése, az egyenlőség és a befogadás előmozdítása

2019-ben a szegénység kockázatának kitettek aránya 28,5 % volt a Kanári-szigeteken, 31,8 % az Azori-szigeteken és 27,8 % Madeirán, ami jóval meghaladja az uniós és nemzeti átlagokat 30 . A szegénységi ráta Guadeloupe-on 31 (34 %) több mint kétszerese a kontinentális Franciaországban tapasztalható aránynak (14 %). Réunion vidéki területein minden második ember a szegénységi küszöb alatt él 32 . A gyermekek és más veszélyeztetett csoportok, például az idősek jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának. 2017-ben például Mayotte-on 10 gyermekből 8, Francia Guyanában pedig 10-ból 6 élt a szegénység kockázatának kitett háztartásban 33 . 

Emellett a legkülső régiókban sokkal nagyobb a nemek közötti foglalkoztatási különbség, mint az uniós átlag, és különösen jelentős Mayotte-on, ahol a foglalkoztatott nők aránya körülbelül a fele a férfiakénak (előbbi 23,9 %, utóbbi 41,9 % 34 ). Réunion kivételével valamennyi legkülső régióban magasabb a nők körében a munkanélküliség, mint a férfiak esetében 35 . A nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítása növelheti a foglalkoztatási rátákat, hozzájárulva ezzel az európai pillér 2030-ra kitűzött 78 %-os foglalkoztatási célkitűzéséhez. Ehhez a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló megfelelő intézkedésekre, valamint jó minőségű koragyermekkori nevelésre és gondozásra, valamint tartós ápolásra-gondozásra van szükség. 

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságúak a foglalkoztatás, a gondozás, a díjazás és a döntéshozatal terén a nemek közötti különbségek megszüntetésére, valamint a nemi alapú erőszak 36 felszámolására irányuló intézkedések, amint azt az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia 37 is megállapítja. Az EU gyermekjogi stratégiája 38 és az európai gyermekgarancia 39 ütemtervként is szolgálhat a legkülső régiókban élő gyermekek védelmét és jogai érvényesítését célzó kezdeményezésekhez. Az uniós kohéziós politikai alapok – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) – hozzájárulhatnak e célkitűzések eléréséhez. A 2014–2020-as időszakban például az ERFA 82 millió EUR-t biztosított a gyermekgondozási és szociális létesítmények infrastruktúrájának támogatására Madeirán és az Azori-szigeteken. A legkülső régiókban végrehajtott ESZA+-beruházások segíthetnek a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelésében, valamint élelmiszert és anyagi támogatást nyújthatnak a leginkább rászorulóknak.

A megfelelő lakhatáshoz, a vízhez, az internethez, valamint a megfizethető közlekedéshez és energiához való hozzáférés

Egyes legkülső régiókban sok ember nem rendelkezik megfelelő életkörülményekkel, és nem fér hozzá alapvető szolgáltatásokhoz. Francia Guyanában az emberek 53 %-a él túlzsúfolt szálláshelyeken (8 % Franciaország szárazföldi részén), a Mayotte-on található lakásoknak pedig 56 %-a túlzsúfolt 41 . A vízhez való hozzáférés egyes régiókban nem kielégítő: Mayotte-on a háztartások egyharmada nem fér hozzá folyóvízhez 42 , Francia Guyanában a lakosság több mint 30 %-a nem fér hozzá meleg vízhez 43 ; Guadeloupe-on az elosztóhálózaton belüli szivárgások miatt nem folyamatos a vízhez való hozzáférés 44 . Az Ukrajna orosz inváziója miatt megjelenő magas energiaárak azzal a veszéllyel járnak, hogy a villamos energia sokak számára megfizethetetlenné válik. A kollektív közlekedés hiánya hatással van a szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a munkalehetőségekhez való hozzáférésre.

A kohéziós politikai alapok fontos szerepet játszanak ezen alapvető szükségletek némelyikének kielégítésében. A 2014–2020 közötti időszakban például az ERFA és a Kohéziós Alap (KA) 45 116 millió EUR-val támogatta a fenntartható városi közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúrát Madeirán és az Azori-szigeteken. A portugál és a francia helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előirányoznak szociális lakhatási beruházásokat. Az emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez jelentős nemzeti beruházásokra van szükség az infrastruktúrába, amelyeket uniós források egészítenek ki. Ennek tükröződnie kell az uniós alapok programozásában és az olyan uniós programok keretében történő finanszírozásra benyújtott pályázatokban, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 46 .

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés

Bár a legkülső régiók egészségügyi rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, azokat a nemzeti és uniós átlagoknál alacsonyabb kapacitás és kevesebb egészségügyi szakember jellemzi 47 . A Covid19-világjárvány rámutatott e régiók súlyos sebezhetőségére és elszigeteltségére. Ezeket a régiókban alacsony a várható élettartam 48 , különösen magas a csecsemőhalandóság 49 , emellett a trópusi betegségek kitörése és a szennyezés is probléma 50 . Fontos megerősíteni az egészségügyi kapacitást, javítani az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést, valamint megerősíteni a világjárványokra való felkészültséget.

A kohéziós politikai alapok és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatást nyújthatnak például az infrastruktúra, a berendezések, az orvosi képzés és a digitális egészségügyi megoldások terén. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv például a legkülső régiók kórházainak korszerűsítésébe is be fog ruházni. „Az EU az egészségért” program 51 támogathat olyan intézkedéseket, amelyek célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a válsághelyzetekre való felkészültség, az e-egészségügy, az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés megerősítése. Az Interreg 52 , amely az uniós régiók közötti és a szomszédos nem uniós országokkal folytatott együttműködés kulcsfontosságú eszköze, szintén támogathatja az egészségügyi együttműködést. A Digitális Európa program emellett támogatja a képalkotó és genomikai adatokhoz diagnosztikai és ápolási célból való hozzáférést biztosító digitális infrastruktúrát is.

A fiatalok lehetőségei: oktatás, képzés, foglalkoztatástámogatás és vállalkozói készség

A legkülső régiókat az ifjúsági munkanélküliség és a képzett munkaerő elvándorlásának nagy aránya sújtja. Az ifjúsági munkanélküliség a Kanári-szigeteken és Mayotte-on meghaladja az 50 %-ot, Guadeloupe, Martinique és Réunion esetében pedig a 40 %-ot, ami jóval magasabb a 16 %-os uniós átlagnál. Ezekben a régiókban különösen magas a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-) fiatalok aránya (33,6 % Francia Guyanán és 24,6 % Réunionon, Franciaország és az uniós átlag háromszorosa, illetve kétszerese) és a korai iskolaelhagyók aránya (az Azori-szigeteken 27 %, Portugália 8,9 %-os átlagának háromszorosa) 55 . 

Ezekben a régiókban az iskolázottsági szint is alacsonyabb. Az írástudatlanság elterjedt a francia legkülső régiókban: régiótól függően a 17 évesek 30–73 %-a olvasási nehézségekkel küzd (ez jóval meghaladja a 9,6 %-os országos átlagot) 56 . Ezzel összefüggésben – a 2021. évi nyilvános konzultáció eredményeivel összhangban – az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás támogatása az uniós támogatás prioritásai közé tartozik. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési terv célja, hogy 2030-ig a 2019. évi 12,6 %-ról 9 %-ra csökkentse a NEET-fiatalok arányát, különösen foglalkoztatási kilátásaik javítása révén. Az ifjúsági garancia keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak annak biztosítására, hogy a fiatalok az oktatás vagy a munka befejezését követő négy hónapon belül állásajánlatot kapjanak, oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek.

Ezzel összefüggésben az EU számos eszközzel támogatja a legkülső régiókban a készségfejlesztést. A 2021–2027 közötti időszakban az ESZA+ támogatni fogja a képzést, az iskolaelhagyás megelőzését és a pályaorientációt, az ifjúsági foglalkoztatást, a vállalkozói létet és a vállalkozásalapítást, és a programok előirányzatainak legalább 12,5 %-át a fiatalok támogatására fordítja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek is fontos szerepük van: a francia terv például Guadeloupe és Réunion felsőoktatási intézményeit támogatja. 2014 és 2020 között Martinique-ról közel 25 000 ember vett részt az ESZA által finanszírozott oktatásban és képzésben. Az ESZA+ legkülső régiókra vonatkozó új kiegészítő előirányzata támogatni fogja a szakképzést, a tanulószerződéses gyakorlati képzést, az iskolából a munka világába való átmenetet, a fiatalok foglalkoztatását és mobilitását. Az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ága támogathatja a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, valamint a munkaerő mobilitásának fokozását és a foglalkoztatáspolitikák korszerűsítését. Az ezen alap által támogatott új ALMA (Cél, Learn, Master, Achieve) kezdeményezés egy aktív befogadási kezdeményezés, amely a hátrányos helyzetű NEET-fiatalokat támogatja abban, hogy külföldi szakmai tapasztalatot és tapasztalatot szerezzenek a munkaerőpiacra való belépéshez és a társadalomban való részvételhez. A kezdeményezés különösen a vidéki, periférikus és kevésbé fejlett régiókból származó fiatalokat igyekszik bevonni, lehetővé téve számukra, hogy munkával kapcsolatos tanulási tapasztalatokat szerezzenek egy másik tagállamban. Emellett támogathatja a legkülső régiók fiataljainak a szomszédos nem uniós országokba és a kontinensre irányuló mobilitását is.

A 2022-es európai ifjúság éve során indított különböző kezdeményezések – köztük egy, kizárólag a legkülső régiókból származó fiatalokra irányuló új kezdeményezés – is növelni fogják a fiatalok szerepvállalását. Az Erasmus+ 57 program további támogatást nyújt az e régiókból származó diákok számára a külföldi tanuláshoz, ideértve a szomszédos nem uniós országokkal való együttműködést is. 2014 és 2020 között az összes legkülső régióból 28 500 fő vett részt Erasmus+ mobilitási projektekben 58 . Befogadási és sokszínűségi stratégiáján keresztül a Bizottság segíti az e régiókból származó fiatalokat abban, hogy részt vegyenek az Erasmus+ programban és az Európai Szolidaritási Testületben. Emellett fontos támogatni az e régiókból származó fiatal kutatókat, segíteni részvételüket a Horizont Európában, az EU kutatási és innovációs programjában 59 , valamint vonzó foglalkoztatási lehetőségeket teremteni a fiatalok számára a régiójukban. A Bizottság emellett kezdeményezést dolgoz ki az agyelszívással kapcsolatos kihívások enyhítésére és lehetséges megoldásainak azonosítására az EU érintett részeiben, így a legkülső régiókban is.

2.2. A meglévő erősségekre való építés, a korlátok kezelése, a kulcsfontosságú ágazatokra összpontosítás

A legkülső régiók jelentősen eltérnek egymástól. Minden régió saját korlátokkal és erősségekkel rendelkezik, a mezőgazdaságtól vagy a turizmustól a kék gazdaságig vagy az űrkutatásig. A gazdasági fejlődés jelentős eltéréseket mutat Mayotte (az uniós GDP 30 %-a), Francia Guyana (46 %), valamint Madeira (69 %) és Martinique (76 %) között. E nagy különbségek testreszabott regionális fejlesztési stratégiákat tesznek szükségessé. A fellendülés és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú, hogy e területek gazdaságának diverzifikálása a hozzáadott értékükre összpontosítva történjen, az intelligens szakosodási stratégiájukkal összhangban.

A Covid19-válság, valamint az Ukrajna orosz megszállása miatti jelenlegi energia- és élelmiszerár-emelkedések rávilágítottak arra, hogy ezeknek a távoli régióknak bizonyos fokú autonómiát kell kialakítaniuk a mezőgazdaság és az energiaellátás terén, és diverzifikálniuk kell a forrásokat. A környezetbarát élelmiszer-termelési kapacitás lehetőséget kínál az ágazat diverzifikálására és környezetbarátabbá tételére, valamint minőségi munkahelyek teremtésére. Hasonlóképpen a tiszta energiát termelő, például nap- és szélenergián alapuló létesítmények használata segíthet a hiányok leküzdésében és az energiaszerkezet dekarbonizációjában.

Kutatás, innováció és intelligens szakosodás

A legkülső régiók most korszerűsítik intelligens szakosodási stratégiáikat 61 annak érdekében, hogy előmozdítsák az innovációt a legígéretesebb ágazatokban, nevezetesen az agrár-élelmiszeripari ágazatban, a biogazdaságban, a fenntartható kék gazdaságban, a trópusi orvoslással kapcsolatos képzés és kutatás, az idegenforgalom és a kreatív iparágak terén. A kutatás és az innováció fellendítése segítheti ezeket a régiókat abban, hogy kiaknázzák eszközeiket és integrálódjanak az Európai Kutatási Térségbe (EKT). A Bizottság törekedni fog a kiválósághoz való hozzáférés javítására és az innovációs szakadék megszüntetésére 62 . A korábbi „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram a FORWARD projekt 63 révén segítette a legkülső régiókat kutatási kapacitásuk növelésében. A Horizont Európa program „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” elnevezésű ágát, amely a kutatás terén lemaradó országok támogatását célozza, valamennyi legkülső régióra kiterjesztették. A Horizont Európa közelmúltbeli pályázati felhívásai – például a tengeri biológiai sokféleségre vagy az ökoszisztémák helyreállítására irányulóak – tükrözik a legkülső régiók sajátosságait. Meg kell vizsgálni az ERFA és az Horizont Európa közötti szinergiák lehetőségét, például a „kiválósági pecsét” minőségi védjegyet elnyert projektek kumulatív finanszírozását és támogatását. A Horizont Európa továbbra is előmozdítja a nemzeti kutatási és innovációs programok közötti együttműködést, lehetővé téve az államok számára, hogy közös prioritásokat határozzanak meg legkülső régióik számára, és közös pályázati felhívásokat hajtsanak végre. A Horizont Európa „Óceánunk és vizeink helyreállítása 2030-ig” elnevezésű európai küldetése további lehetőségeket kínál a helyi kutatás és innováció támogatására.

Az ERFA támogatja az innovációt a fő programjain, az Interreg programokon és az interregionális innovációs beruházási kezdeményezésen keresztül, amely a régióközi projekteket erősíti az intelligens szakosodási területeken. Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) 64 szintén ösztönzi a kutatás, az innováció és a technológia elterjedését a kék gazdaságban, a BlueInvest platform 65 és alap pedig befektetési felkészültséggel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.

Mobilitás, közlekedés, turizmus, kultúra

A legkülső régiók a légi és tengeri összeköttetésekre vannak utalva a közlekedés és az áruszállítás tekintetében. A régiókon belüli és a kontinentális Európához való közlekedési összeköttetések elengedhetetlenek az oktatáshoz, a képzéshez és a munkahelyekhez való hozzáférés, valamint a vállalkozások, a kereskedelem és a turizmus szempontjából. A turizmus a gazdaság jelentős részéhez hozzájárul – a Kanári-szigeteken a GDP 35 %-át 66 , Madeirán a GDP negyedét teszi ki –, az ágazatot pedig súlyosan érintette a Covid19-válság 67 . Madeirán 61 %-kal kevesebb vendég volt a turisztikai létesítményekben, és ehhez kapcsolódóan a bevételek 64 %-kal csökkentek 2020-ban 2019-hez képest 68 .

Különböző uniós alapok támogathatják a mobilitást, a közlekedést és a turizmust. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz társfinanszírozást nyújthat a közlekedési infrastruktúrához, és munkaprogramja kifejezetten támogatja a tengeri kikötőket a legkülső régiók összeköttetésének javításában. A transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet 69 felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat tükrözi a legkülső régiók konnektivitási igényeit, és kiegészíti a TEN-T hálózat térképeit a kikötőikkel, városi csomópontjaikkal és útjaikkal, valamint lehetővé teszi számukra a CEF-támogatásra való jogosultságukat. Ezek a régiók használhatják az ERFA-t és a Kohéziós Alapot 70 a repülőtéri infrastruktúra és az idegenforgalmi ágazat támogatására. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv például támogatja az infrastrukturális és marketingberuházásokat célzó idegenforgalmi rezilienciát.

Figyelembe véve a légi összeköttetésektől való jelentős függőségüket, 2023 végéig a legkülső régiókból az Európai Gazdasági Térségbe irányuló valamennyi járat mentesül a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alól 71 . 2021-ben a Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig mentesítsék a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alól az e régiók és tagállamuk közötti légi járatokat 72 . A turizmus átállási pályáival foglalkozó dokumentum 73 irányt fog szabni az ágazat zöld és digitális átállásának és rezilienciájának, és tartalmaz a legkülső régiók számára javasolt intézkedéseket. Végezetül a Bizottság a Kreatív Európa program kiegészítéseként a legkülső régiókat és a tengerentúli országokat és területeket (TOT-ok) célzó kísérleti kulturális projekttel 74 és más kezdeményezésekkel 75 támogatta a kulturális ágazatot.

Biodiverzitás

A legkülső régiók rendkívül nagy értéket képviselnek a biológiai sokféleség szempontjából. Ezt a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 76 is elismeri, amely külön kiemeli az ökoszisztémáik védelmének és helyreállításának szükségességét. Számos ágazat – többek között a turizmus, a halászat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság – függ ettől a biológiai sokféleségtől. Az egészséges ökoszisztémák tiszta levegőt és vizet is biztosítanak, és enyhítik az éghajlatváltozás káros hatásait. Védelmük és helyreállításuk ezért elengedhetetlen. A Bizottság örömmel venné, ha a tagállamok valamennyi legkülső régiójukat bevonnák a védett területek uniós Natura 2000 hálózatába 77 , ahol ez még nem történt meg.

Az ERFA keretében végrehajtott beruházások hozzájárulnak a védett területek és a zöld infrastruktúra megőrzéséhez és helyreállításához. Az ETHAA támogatja a tengeri védett területeket, az élő tengeri erőforrásokat és az ökoszisztémákat. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos beruházások az InvestEU-n keresztül is mozgósíthatók 78 . Emellett a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) 79  valamennyi komponensében tükrözi a legkülső régiók sajátosságait: a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás és az energiaügy terén, valamint külön figyelmet szentel és bónuszpontokat ad az e régiókból érkező kérelmeknek. A LIFE program a legkülső régiókban megvalósuló kis projektekre vonatkozó, 95 %-os társfinanszírozású támogatási rendszert is magában foglal. A Bizottság emellett létrehozta a „Green Assist” technikai segítségnyújtást a természeti tőkébe, a biológiai sokféleségbe, a körforgásos gazdaságba és az egyéb beruházások környezetbarátabbá tételébe történő állami és magánberuházások támogatása érdekében. Az ilyen beruházások a környezet megőrzése mellett nagy lehetőségeket rejtenek a fenntartható és környezetbarát turizmus, valamint a gazdasági diverzifikáció számára is, például a gyógyszerkutatás és -fejlesztés terén.

Kék gazdaság

A legkülső régiók egyedülálló kék gazdasági potenciállal rendelkeznek az EU kizárólagos gazdasági övezeteinek több mint felét kitevő nagy kizárólagos gazdasági övezeteiknek és a tengeri biológiai sokféleség gazdagságának köszönhetően. A halászat és a tengeri szállítás továbbra is fontos szegmensei gazdaságuknak. Ezért figyelni kell arra, hogy a legkülső régiók fenntartható módon fejlesszék a kék gazdaságra vonatkozó stratégiáikat, többek között tengeri biológiai sokféleségük védelme révén.

Az ETHAA és a kohéziós politikai alapok támogatják a legkülső régiók tengeri ágazatát. Az ETHAA keretében e régiók számára 315 millió EUR összegű elkülönített költségvetés áll rendelkezésre strukturális beruházásokra és a többletköltségek ellentételezésére, de részesülnek a halászatra és az akvakultúrára vonatkozó egyedi állami támogatási tartalékokból is. A Bizottság javasolta, hogy e szabályok folyamatban lévő felülvizsgálata során fenn kell tartani az ezekre a régiókra vonatkozó különleges feltételeket 86 . Az innovatív megújuló tengeri energiába, a kék biotechnológiába, az akvakultúrába, a kutatásba, a mélytengeri erőforrások védelmébe és fenntartható feltárásába, valamint a képzésbe való beruházás új üzleti modelleket és munkahelyeket teremthet. A Horizont Európa program lehetőséget kínál továbbá a klímasemleges kék gazdaság megvalósítását, valamint a tengerhasznosítási ágazat szennyezésének és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések összehangolására „Óceánjaink és vizeink minőségének helyreállítása 2030-ig” elnevezésű küldetése révén.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A mezőgazdaság a legtöbb legkülső régióban továbbra is kulcsfontosságú ágazat, amely jelentős mértékben hozzájárul a hozzáadott értékhez és a foglalkoztatáshoz. Az innováció előmozdíthatja az élelmiszer-minőség és az erőforrás-hatékonyság javítását, valamint az élelmiszer-termelés lábnyomának csökkentését. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban az ökológiai gazdálkodás növelése ezekben a régiókban környezeti és gazdasági előnyökkel is járhat. A versenyképesség javításához kulcsfontosságú a mezőgazdaság fejlesztése és időtállóvá tétele, a kevesebb vegyi növényvédő szer és antibiotikum használata, valamint az agroökológiai megközelítés.

Az EU továbbra is határozottan támogatni fogja a legkülső régiók mezőgazdaságát. A távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (POSEI) 91 a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések és az alapvető mezőgazdasági termékekkel való ellátás mind a helyi termelést támogatják. A szoros intézményközi együttműködésnek köszönhetően a POSEI 2021–2027-es költségvetése fenntartja pénzügyi kapacitását. Emellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap különleges feltételeket biztosít e régiók számára, többek között azt, hogy a tagállamoknak a közös agrárpolitikán (KAP) belüli stratégiai terveit hozzá kell igazítaniuk legkülső régióik sajátosságaihoz 92 , amint azt a Bizottság ajánlásai is kiemelik 93 , ugyanakkor foglalkozniuk kell a fokozottabb gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság céljaival is.

Ezenkívül a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben nyújtott állami támogatási eszközök 94 magasabb maximális támogatási intenzitást tesznek lehetővé ezekben a régiókban a beruházások és a működési támogatásában. A Bizottság javasolta, hogy e szabályok folyamatban lévő felülvizsgálata során továbbra is különleges feltételek vonatkozzanak a legkülső régiókra 95 . A legkülső régiók mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének támogatása érdekében a Bizottság a tagállamokkal partnerségben azon fog munkálkodni, hogy kiigazítsa és modernizálja a POSEI által finanszírozott meglévő intézkedéseket a különböző mezőgazdasági ágazatok (a hagyományos exportágazatok, valamint az állattenyésztési és növénytermesztési diverzifikáció) kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében. Az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben a Bizottság intézkedéseket fogadott el a leginkább érintett mezőgazdasági termelők támogatására 96 . Az élelmiszerárak ezzel összefüggő emelkedésére és az ellátási zavarok kockázatára tekintettel, valamint az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelőknek fizetett előlegekről, az agrár-élelmiszeripari válság által érintett vállalkozások támogatását lehetővé tevő ideiglenes szabályokról 97 , valamint a takarmányimport rugalmasságáról rendelkeznek.

2.3. A HELYES GYAKORLAT: A ZÖLD ÉS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ELŐMOZDÍTÁSA

2.3.1. Zöld átállás: úton a fenntartható gazdaság felé 

A zöld átállás célja a társadalom és a gazdaság fenntartható, környezetbarát és klímasemleges átalakítása minden szakpolitikai területen. A Bizottság a zöld megállapodásról szóló közleményben 99 elkötelezte magát amellett, hogy különös figyelmet fordít a legkülső régiókra, figyelembe véve a természeti katasztrófáknak való kiszolgáltatottságukat, egyedülálló biológiai sokféleségüket és bőséges megújuló energiaforrásaikat. Ezek a régiók jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság és a klímasemlegesség tiszteletben tartása, valamint a zöld és kék megoldásokba való beruházás és a munkahelyteremtés révén példaértékű fejlesztéseket hajtsanak végre az olyan ágazatokban, mint a turizmus, a mezőgazdaság és a halászat. A nyilvános konzultáció válaszadói az éghajlatot, a biológiai sokféleséget és a környezetet az e régiókra vonatkozó uniós fellépés öt legfontosabb témaköre közé sorolták.

Éghajlat-politika

Az EU elkötelezett a Párizsi Megállapodás céljainak elérése mellett, ideértve a reziliencia megerősítését célzó alkalmazkodási célokat is. A legkülső régiók különösen ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, így a szélsőséges időjárási eseményeknek is, és testreszabott alkalmazkodási intézkedésekre van szükségük. Ezzel összefüggésben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2021. évi stratégia előírja, hogy e régióknak és szomszédaiknak eszmecserét kell folytatniuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó megoldásokról. A Szociális Klímaalapra 100 vonatkozó bizottsági javaslat előirányozza, hogy a tagállamok szociális klímatervei elemezzék a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a távoli régiók sajátosságait. Emellett támogathatja a megfizethető, alacsony kibocsátású közlekedést a szigetjellegű és távoli területeken.

A megújuló energiaforrásokból előállított energia és az energiahatékonyság

A megújuló – nap-, szél-, tengeri és geotermikus – energia gazdag forrásaival a legkülső régiók élen járhatnak a tiszta energiára való átállásban, hozzájárulva az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez. Ezek a régiók azonban továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok importjára támaszkodnak energiaszükségletük nagy részének fedezéséhez, ami magas kibocsátással és költségekkel jár. A jelenlegi geopolitikai feszültségek által súlyosbított magas energiaárak miatt növekszik az energiaszegénység kockázata. Az energiahatékonysági irányelv 102 felszólítja a tagállamokat arra, hogy csökkentsék az energiaszegénységet, és vegyék figyelembe a regionális hőmérséklet-eltéréseket, amikor energiamegtakarítási célkitűzéseket határoznak meg.

Számos legkülső régió (pl. a Kanári-szigetek, az Azori-szigetek, Madeira és Réunion) innovatív megoldásokat alkalmaz a megújuló energia – különösen a geotermikus energia – előállítására, amely egyes legkülső régiókban már kielégíti a villamosenergia-kereslet nagy részét. A megújuló energia előállításába és tárolásába való beruházás növelheti a legkülső régiók energetikai autonómiáját, és elősegítheti a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél, valamint a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési és megújulóenergia-növelési célok elérését. Az uniós szabályozási keret ösztönzi a tiszta energiába és a kis méretű, decentralizált megújulóenergia-rendszerekbe történő beruházásokat, többek között a fűtési és hűtési ágazatban 103 . A tengeri megújuló energiára vonatkozó, 2020. évi stratégia 104 kiemeli, hogy a legkülső régiók úttörő szerepet játszhatnak a dekarbonizációban. A kohéziós politikai alapok, a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés, az „Új energetikai megoldások a szigetek számára (NESOI)” eszköz és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogathatja az energetikai átállást a legkülső régiókban. A LIFE programból finanszírozhatók a technológia bevezetése, az új üzleti modellek és a kapcsolódó készségek.

Ukrajna orosz inváziójával összefüggésben a Bizottság javaslatot tett a REPowerEU tervre az energiafüggőség kezelése érdekében 105 , valamint az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkeretre, amely lehetővé teszi a gáz- és villamosenergia-árak emelkedése miatti többletköltségek ellentételezését 106 .

Körforgásos gazdaság

Az erőforrásimporttól való függőségük, valamint a turizmus és a hulladékexportok által okozott magas hulladékkeletkezés miatt a legkülső régiók nagymértékben profitálhatnak a körforgásos gazdaság megoldásainak előnyeiből. A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020. évi cselekvési terv 107 előmozdít az e régiókra szabott megoldásokat. A legtöbb legkülső régió kidolgozott a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely kiterjed a fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a hulladékgazdálkodásra. Az uniós források pedig segíthetnek: az ERFA és az ESZA+ támogathatja az infrastruktúrát és a képzést; a LIFE program különböző projekteket finanszírozhat, például a hulladékgazdálkodás terén, az ETHAA pedig támogathatja a tengeri hulladék gyűjtését és kezelését. 2014 és 2020 között az ERFA támogatott olyan projekteket, például az Azori-szigeteken, amelyek célja a hulladéklerakókból származó hulladék visszanyerése, a természeti erőforrások fokozott újrafelhasználása és a talaj szennyeződésmentesítése.

2.3.2. A digitális átállás előmozdítása: az új lehetőségek megvalósítása 

A digitalizáció földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül összehozhatja az embereket, a szolgáltatásokat és a vállalkozásokat, és ily módon segítheti a legkülső régiókat a távoli fekvés korlátainak leküzdésében. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű 108 digitális transzformációra vonatkozó jövőképe iránymutatásul szolgálhat az átálláshoz, ideértve a digitális infrastruktúra kiépítését és a digitális készségek fejlesztését is.

Számos uniós alap támogathatja a digitális infrastruktúrába történő beruházásokat. A Digitális Európa program 109  megerősíti az EU kritikus digitális kapacitásait, és törekszik az Európa és a legkülső régiók közötti digitális szakadék áthidalásának elősegítésére. Az európai digitális innovációs központok 2021–2023-ra szóló munkaprogramja 110 arra ösztönzi a tagállamokat, hogy foglalkozzanak legkülső régióik digitális szükségleteivel. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogathatja a fenntartható infrastruktúrát és hálózati integrációt: a 2021–2025-ös időszakra szóló digitális munkaprogram 111 támogatást nyújthat a tenger alatti kábelekhez és a műholdas konnektivitáshoz. Az ERFA továbbra is hozzá fog járulni az inkluzív digitális társadalom kialakításához ezekben a régiókban. Ami a digitális készségeket illeti, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési terv szerint az EU célja, hogy az uniós felnőttek legalább 80 %-a rendelkezzen ilyen alapkészségekkel. Az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény 112 és a digitális oktatási cselekvési terv célja a digitális oktatás és készségek támogatása. Az ERFA az oktatási infrastruktúrán keresztül továbbra is támogatja a készségfejlesztést.

Ezen túlmenően a biztonságos uniós konnektivitási programra irányuló javaslat 113 űralapú konnektivitási rendszert hoz létre annak érdekében, hogy a kormányzati felhasználók számára világszerte hozzáférést biztosítson a közigazgatásokat összekötő biztonságos műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz. Emellett a Kopernikusz, a Galileo és az EGNOS 114 elnevezésű uniós űrkutatási kiemelt kezdeményezések nagyon nagy teljesítményű adatokat és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek lehetővé teszik a legkülső régiók gazdaságai egész ágazatainak – többek között a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek – a digitális átállását. Az uniós űradatokat a polgári védelmi szolgálatok és a környezetvédelem nyomon követése terén is használják. A legkülső régiók profitálhatnak az olyan uniós és nemzeti eszközökből, mint a strukturális és beruházási alapok és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, valamint a Horizont Európa program, az InvestEU vagy a Cassini űrvállalkozási kezdeményezés.

3. Együttműködés más európai régiókkal, szomszédos országokkal és azokon túl

Interreg, együttműködés a Globális Európával és a tengerentúli országok és területek finanszírozási eszközei

Elhelyezkedésüknek köszönhetően a legkülső régiók előnyt jelentenek az EU külkapcsolatai, valamint érdekei és értékei népszerűsítése szempontjából. Valódi globális szereplővé teszik az EU-t. Az EU Global Gateway stratégiájával összhangban a szomszédos országokkal és területekkel folytatott együttműködés e régiók gazdasági fejlődéséhez és regionális integrációjához is elengedhetetlen. A nyilvános konzultáció válaszadói ezt az együttműködést az öt legfontosabb prioritás egyikeként jelölték meg. A 2021-ben kezdeményezett, az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok közötti partnerségi megállapodás ösztönzi az AKCS-államok együttműködését a TOT-okkal és a legkülső régiókkal például a kereskedelem, az energia, a digitalizáció, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a turizmus terén.

Valamennyi legkülső régió részt vesz az Interreg európai területi együttműködési programjaiban, amelyek támogatják a legkülső régiók és a szomszédos országok vagy területek közötti együttműködést. Az együttműködés azonban szabályozási, közigazgatási, költségvetési és politikai kérdések miatt továbbra is korlátozott 116 . A Bizottság egyszerűsített eljárásokat vezetett be az együttműködés megkönnyítése érdekében: a 2021–2027 közötti időszakban az ERFA (legkülső régiók), a Globális Európa (harmadik országok) vagy a tengerentúli társulásról szóló határozat (TOT-ok) által közösen finanszírozott programok egyetlen szabályrendszert követnek. A más uniós régiókkal – többek között az Interreg Európa programon keresztül – folytatott együttműködés támogatása mellett az EU az ERFA keretében 281 millió EUR-t különített el a legkülső régiók és szomszédaik közötti együttműködés támogatására, 15 millió EUR-t pedig a TOT-ok és más partnerek közötti együttműködés támogatására, elősegítve az olyan közös projekteket, mint az egyetemi kurzusok, a kórházak közötti együttműködés vagy a pénzügyi eszközök. A Horizont Európa program vagy a LIFE program szintén támogathatja az együttműködést.

Kereskedelem

A legkülső régiók nem uniós országokhoz való közelsége kereskedelmi és együttműködési lehetőségeket rejt. Ezek a régiók azonban versenyeznek is a környező országokkal, amelyek alacsonyabb költségek, kevésbé szigorú egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett állítanak elő hasonló árukat.

A Bizottság a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során továbbra is figyelembe veszi a legkülső régiók érzékeny termékeit, felméri a megállapodások hatását, és potenciális negatív következmények esetén intézkedéseket hoz, többek között védzáradékokat biztosít. Az EU–Indonézia szabadkereskedelmi megállapodásról és a Mexikóval kötendő globális megállapodásról szóló tárgyalásokat alátámasztó fenntarthatósági hatásvizsgálatok eleve elemzik a legkülső régiók érdekeit 118 . A 2019. évi, az EU és a Mercosur közötti megállapodás rendelkezéseket tartalmaz annak megakadályozására, hogy a Mercosurból származó behozatal zavarokat okozzon e régiók piacain 119 . Ezzel párhuzamosan a legkülső régióknak meg kell ragadniuk a szabadkereskedelmi megállapodásokban, különösen a földrajzi régiójukban kínálkozó lehetőségeket a globális és regionális értékláncokba való integráció érdekében 120 . Emellett a Bizottság javaslatot tett a kizárólag a legkülső régiókra vonatkozó egyedi adó- és vámszabályokat előíró uniós jogszabályok meghosszabbítására és javítására, amelyet a Tanács elfogadott 121 .

Migráció

Egyes legkülső régiókra jelentős migrációs nyomás nehezedik a szomszédos országok részéről. Különösen igaz ez a Kanári-szigetek, Francia Guyana, Mayotte és Saint-Martin esetében. Csak 2019-ben több mint 27 000 ember kísérelt meg beutazni Mayotte-ra (ez a lakosság 10 %-ának felel meg) 123 , 2021-ben pedig több mint 23 000 ember érkezett a Kanári-szigetekre 124 . A becslések szerint Francia Guyana lakosságának 12 %-a irreguláris migráns. Megfelelő és testreszabott intézkedésekre van szükség a legkülső régiók sajátos migrációs kihívásainak kezelése érdekében, például a menedékkérők befogadási feltételeinek és eljárásainak biztosítása, a határigazgatás és -ellenőrzés, valamint a migránsok integrációja tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a kísérő nélküli kiskorúakra.

Az uniós finanszírozás ezeken a területeken támogathatja és kiegészítheti a regionális és nemzeti forrásokat. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (MMA), a Határigazgatási és Vízumeszközt (HAVE), valamint a Belső Biztonsági Alapot (BBA) létrehozó uniós rendeletek szerint az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen alapok keretében megvalósuló nemzeti stratégiáik és programjaik kezeljék azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel a legkülső régiók a migráció kezelése terén szembesülnek 125 . Emellett a javasolt migrációs és menekültügyi megállapodás 126 célja az irreguláris migráció megelőzése és a rászorulók menedékjogának biztosítása.

4. Megerősített partnerség, párbeszéd és támogatás  

A legkülső régiók sajátosságainak általános érvényesítése továbbra is a Bizottság egyik prioritása annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikákat, jogszabályokat, alapokat és programokat az EUMSZ 349. cikkének megfelelően ezekhez a régiókhoz igazítsák. A Bizottság politikai döntéshozatala során szisztematikusan figyelembe vette e régiók aggályait. A Bizottság csak 2021-ben közel 30 jogalkotási javaslatban, szakpolitikai kezdeményezésben és munkaprogramban tükrözte e régiók sajátosságait, például a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE, az ETHAA, az Erasmus+ és a Digitális Európa keretében. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások 127 tovább erősítik a területi hatásvizsgálatokat a jogalkotási javaslatoknak az egyes régiókra – köztük a legkülső régiókra – gyakorolt hatásának értékelése céljából.

A legkülső régiók számos új támogatási lehetőséget vehetnek igénybe az uniós politikák keretében, amelyek támogatják őket testreszabott regionális fejlesztési stratégiáik kialakításában, végrehajtásában és finanszírozásában. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy segítse ezeket a régiókat a szükséges reformok és beruházások végrehajtásában, megragadja az uniós programokban rejlő lehetőségeket és szinergiákat, javítsa az adminisztratív kapacitást, és e célból tanácsadó eszközt vezet be. A Bizottság rendszeres magas szintű találkozókat és munkacsoport-üléseket tart a legkülső régiókkal és azok tagállamaival, és elkötelezett a párbeszéd megerősítése mellett, hogy jobban megértse az e régiókban élő emberek aggodalmait, és felhívja a figyelmet az uniós szakpolitikákra. Előmozdította a civil párbeszédeket és a Europe Direct központok kialakítását ezekben a régiókban.

Következtetés 

A legkülső régiókra vonatkozó megújított és megerősített stratégia bizonyítja, hogy a Bizottság szilárdan elkötelezett e régiók fejlődése és jóléte mellett. Ez intézményi kötelezettség az EUMSZ 349. cikke alapján; de politikai szükségszerűség is, tekintettel arra, hogy e régiókban élő 5 millió európai polgár él; valamint gazdasági szükségszerűség is e régiók kiaknázatlan potenciálja miatt, nem utolsósorban a zöld gazdaság szempontjából; ugyanakkor geostratégiai beruházás, amely erősíti e régiók, mint az Európai Unió követei szerepét.

Az emberek középpontba állítása e stratégia és a jövőbeli intézkedések keretében azt is biztosítja, hogy minden uniós polgár – születési vagy lakóhelyétől függetlenül – hozzáférjen oktatáshoz, szakképzéshez, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető életkörülményekhez. A stratégia lehetőséget biztosít a fiataloknak a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatására.

A közlemény ebben a szellemben határozza meg a legkülső régiók fenntartható helyreállításának és növekedésének támogatására irányuló uniós fellépés prioritásait, kiaknázva növekedési potenciáljukat és segítve az e régiók és az Unió többi része közötti életminőségbeli szakadék áthidalását.

Bár egy ilyen törekvéshez határozott uniós szintű kötelezettségvállalásra van szükség, mindenekelőtt az egyes régióktól követeli meg, hogy saját jövőképet alakítsanak ki a fellendüléshez és a növekedéshez. A hasonlóságok ellenére az EU legkülső régiói sokfélék, és fejlődésük útját testreszabottan kell kialakítani a tagállamukkal szoros együttműködésben, az európai prioritásokkal összhangban, a partnerség elvét alkalmazva és az e területeken élő társadalmak valamennyi rétegével folytatott konzultáció segítségével. A fenntartható helyreállításhoz nemzeti és regionális szintű prioritásokra, politikai akaratra, reformokra és közigazgatási kapacitásra van szükség.

A Bizottság elkötelezi magát a párbeszéd megerősítése és az e célból nyújtott testreszabott támogatás előmozdítása mellett. Továbbra is szorosan együtt fog működni a legkülső régiókkal és azok tagállamaival, valamint a többi intézménnyel, nevezetesen az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy e régiók jellegzetességeit valamennyi vonatkozó uniós szakpolitika tükrözze. Meg fogja kettőzni az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy segítse ezeket a régiókat erősségeik kiaknázásában, megragadják az uniós szakpolitikák, az egységes piac és a pénzügyi támogatások által a jövőjükbe való befektetésre kínált példátlan lehetőségeket. 

(1)

   A REGIO-nak az egy főre jutó reál-GDP 2000–2019 közötti növekedésére vonatkozó számításai, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte és az Azori-szigetek egy főre jutó reál-GDP növekedése meghaladja az 1,2 %-os uniós átlagot ( 2022. évi kohéziós jelentés, ec.europa.eu ).

(2)

   A Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana kivételével a legkülső régiók mindegyike sziget vagy szigetcsoport.

(3)

   Eurostat, kód: nama_10r2gdp, 2020-ban a vásárlóerő-paritáson mért GDP az uniós átlaghoz képest a Mayotte-on mért 30 % (a legalacsonyabb uniós érték) és 76 % között mozgott. 2010 és 2020 között a Kanári-szigeteken a GDP az uniós átlaghoz képest 83 %-ról 62 %-ra csökkent, az Azori-szigeteken 75 %-ról 67 %-ra, Madeirán pedig 81 %-ról 69 %-ra.

(4)

   Eurostat, kód: LFST_R_LFU3RT , ezenkívül a legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi ráták Guadeloupe-on (41,5 %), Mayotte-on (55,4 %) és Martinique-on (38,3 %) jelennek meg.

(5)

   Eurostat, kód:  nama_10r_2gdp , a GDP összehasonlítása 2000-ben és 2020-ban.

(6)

   Nevezetesen a „szegénység megszüntetése”, a „jó egészség és jóllét”, a „minőségi oktatás”, a „nemek közötti egyenlőség”, a „tiszta víz és alapvető köztisztaság”, a „megfizethető és tiszta energia”, a „tisztességes munka és gazdasági növekedés”, az „egyenlőtlenség csökkentése”, az „éghajlati fellépés”.

(7)

   Eurostat, kód: proj_19rp3 , Mayotte népessége a 2020. évi 279 000-ről 2100-ra várhatóan 782 000-re nő, Guyana népessége a 2020. évi 289 000-ről 2100-ra várhatóan 591 000-re nő.

(8)

   Eurostat, kód: proj_19rp3 , Madeira, Azori-szigetek, Martinique és Guadeloupe.

(9)

   COM(2017) 623 final.

(10)

   COM(2020) 104 final.

(11)

    Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (ec.europa.eu) , az (EU) 2021/241 rendelet.

(12)

   Az (EU) 2021/1058 rendelet; az (EU) 2021/1057 rendelet.

(13)

   Az (EU) 2021/240 rendelet. 

(14)

    A szociális jogok európai pillére (ec.europa.eu) .

(15)

    Legkülső régiók – a Bizottság stratégiai partnerségének aktualizálása (ec.europa.eu) .  

(16)

   A legkülső régiók elnöki értekezlete – Conférence des Présidents des Régions ultrapériphériques, A legkülső régiók elnöki értekezletének 2021. novemberi nyilatkozata (ec.europa.eu) ; A legkülső régiók elnöki értekezlete nyilatkozatának melléklete (ec.europa.eu).

(17)

    A tagállamok és a legkülső régiók 2022. januári közös állásfoglalása (outre-mer.gouv.fr) .

(18)

   Az Európai Parlament állásfoglalása (2020/2120(INI)).

(19)

    Study on the impact of COVID-19 on the Outermost Regions – Final Report (Tanulmány a Covid19 legkülső régiókra gyakorolt hatásáról – Zárójelentés), 2021. október .

(20)

   az RB CDR 3319/2020 véleménye. az EGSZB ECO/567. sz. véleménye.

(21)

   Az adatok a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti összehasonlításra vonatkoznak.

(22)

   Eurostat, kód:  nama_10r_2gdp , egy főre jutó vásárlóerő-egység (PPS) az EU-27 átlagának %-ában (2020-tól).

(23)

   Tanácsi ajánlások Franciaország (8429/20), Spanyolország (8428/20) és Portugália (8441/20) 2020. évi nemzeti reformprogramja.

(24)

   Az (EU) 2020/460 rendelet; az (EU) 2020/558 rendelet.

(25)

    Versenypolitika – Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából (ec.europa.eu) ; A Bizottság közleménye – A gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben történő támogatását célzó állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret, (HL C 91I., 2020.3.20., 1. o.), melyet a következő bizottsági közlemények módosítottak: C(2020) 2215 (HL C 112I., 2020.4.4., 1. o.), C(2020) 3156 (HL C 164., 2020.5.13., 3. o.), C(2020) 4509 (HL C 218., 2020.7.2., 3. o.), C(2020) 7127 (HL C 340I, 2020.10.13., 1. o.), C(2021) 564 (HL C 34., 2021.2.1., 6. o.) és C(2021) 8442 (HL C 473., 2021.11.24., 1. o.).

(26)

   Az (EU) 2020/2221 rendelet. 

(27)

   Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet. 

(28)

   Az RB CDR 3319/2020. sz. véleménye megjegyzi, hogy a válság súlyos problémát okozott a legkülső régiók élelmiszer-ellátásában.

(29)

    Portói szociális csúcstalálkozó – portói szociális kötelezettségvállalás (2021portugal.eu) : 2030-ra a 20–64 évesek legalább 78 %-ának foglalkoztatottnak kell lennie, a felnőttek legalább 60 %-ának évente részt kellene vennie képzésben, legalább 15 millióval kevesebb, szegénység kockázatának kitett embernek kellene lennie.

(30)

   Eurostat, kód: ilc_peps11 , átlagok: Portugáliában 17,2 és Spanyolországban 20,7.

(31)

   INSEE Analyses Guadeloupe No 43 , 2020.

(32)

   INSEE Niveaux de vie et pauvreté à La Réunion en 2017 No 169 , 2020.

(33)

   INSEE Première No 1804 , 2020.

(34)

   Eurostat, kód: LFST_R_LFE2EMPRTN .

(35)

   Eurostat, kód: LFST_R_LFU3RT , 2020.

(36)

   COM(2022) 105 final.

(37)

   COM(2020) 152 final.

(38)

   COM(2021) 142 final.

(39)

   A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása. 

(40)

   COM(2022) 105 final.

(41)

    France Info az INSEE adatai alapján  

(42)

   INSEE Analyses Mayotte No 18 , 2019.

(43)

   INSEE Dossier Guyane No 10 , 2020.

(44)

   2019-ben Guadeloupe-on az infrastruktúra-problémák miatti átlagos vízveszteség 63 % volt. A víztisztító létesítmények 2/3-a nincs kielégítő állapotban. Eau et assainissement - Rapport chiffres clés (guadeloupe.developpement-durable.gouv.fr) .

(45)

   A Kohéziós Alapot igénybeveszik a portugál legkülső régiók.

(46)

   Az (EU) 2021/1153 rendelet.

(47)

   Eurostat, kód: HLTH_RS_PRSRG , Mayotte-on 100 000 főre 81 orvos jut, Francia Guyana-ban 219, míg az uniós átlag 391. 

(48)

   Eurostat, kód: DEMO_R_MLIFEXP , az Azori-szigeteken és Madeirán a várható élettartam 78,8 év, a portugál átlag 81,9. ESZA.

(49)

   Eurostat, kód: DEMO_R_MINFIND , a csecsemőhalandóság majdnem háromszorosa az uniós átlagnak Francia Guyanában (9,7, míg az uniós átlag 3,4).

(50)

   A klórdekon, egy az EU-ban 2003 óta betiltott növényvédő szer, amelyet a Karib-tenger térségében is használtak, összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések megnövekedett arányával.

(51)

   Az (EU) 2021/522 rendelet. 

(52)

   Az (EU) 2021/1059 rendelet. 

(53)

    A tagállamok és a legkülső régiók 2022. januári közös állásfoglalása (outre-mer.gouv.fr) .

(54)

   A nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók javaslatának megfelelően.

(55)

   Eurostat, kód: EDAT_LFSE_16 .

(56)

    Convention Nationale des Associations de Protection de l'Enfant, La protection de l’enfance en Outre-mer. Etat des lieux et phenomenes emergents (cnape.fr) .

(57)

   Az (EU) 2021/817 rendelet.

(58)

   EAC Dashboard.

(59)

   az (EU) 2021/695 rendelet.

(60)

   Az Európai Parlament, az RB és a legkülső régiók elnöki értekezlete olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek növelik a legkülső régiók részvételét az Erasmus+ programban, és előmozdítják a szomszédos országokkal folytatott cseréket.

(61)

    Smart Specialisation Platform (ec.europa.eu) COM(2017) 376 final.

(62)

   COM(2020) 628 final.

(63)

FORWARD Fostering research excellence in EU outermost regions (A kutatási kiválóság előmozdítása az EU legkülső régióiban) (forward-h2020.eu)

(64)

   Az (EU) 2021/1139 rendelet.

(65)

      BlueInvest (ec.europa.eu) .

(66)

    Study on the impact of COVID-19 on the Outermost Regions – Final Report (Tanulmány a Covid19 legkülső régiókra gyakorolt hatásáról – Zárójelentés), 2021. október (ec.europa.eu) .

(67)

    Regional impacts of the COVID-19 crisis on the tourist sector – Final Report (A Covid19-válság regionális hatásai az idegenforgalmi ágazatra – Zárójelentés), 2021. augusztus (ec.europa.eu) .

(68)

    Study on the impact of COVID-19 on the Outermost Regions – Final Report (Tanulmány a Covid19 legkülső régiókra gyakorolt hatásáról – Zárójelentés), 2021. október (ec.europa.eu) .

(69)

   COM(2021) 812 final.

(70)

     A Kohéziós Alap vonatkozik a portugál legkülső régiókra.

(71)

   Az (EU) 2017/2392 rendelet. 

(72)

   COM(2021) 552 final.

(73)

    Transition pathway for tourism (A turizmus átállási pályái) (ec.europa.eu) .

(74)

   13 TOT társult az EU-hoz: Aruba (NL), Bonaire (NL), Curação (NL), Francia Polinézia (FR), Francia Déli és Antarktiszi Területek (FR), Grönland (DK), Új-Kaledónia (FR), Saba (NL), Saint Barthélemy (FR), Sint Eustatius (NL), Sint Maarten (NL), Saint Pierre és Miquelon (FR), valamint a Wallis és Futuna-szigeteki Terület (FR).

(75)

   Például a Cultural Creative Cities Monitor és a Culture Gems.

(76)

   COM(2020) 380, kötelezettségvállalás az EU szárazföldi területének legalább 30 %-a és tengeri területének legalább 30 %-a védelmére.

(77)

    Natura 2000 (ec.europa.eu) .

(78)

   Az InvestEU költségvetési biztosíték, amelynek célja, hogy magán- és közforrásokat mozgósítson az alábbiakra irányuló beruházások támogatására: fenntartható infrastruktúra, kutatás, innováció és digitalizáció, kisvállalkozások, szociális beruházások és készségek.

(79)

   Az (EU) 2021/783 rendelet; LIFE program (2021–2024) – C(2021) 4997 final.

(80)

   Az EGSZB ECO/567. sz. véleménye erőfeszítéseket sürget az óceánokkal kapcsolatos kutatás és innováció terén.

(81)

   A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépésre évente legalább 20 milliárd EUR-t kell fordítani, az uniós alapokból és programokból pedig 2024-ben az éves kiadások legfeljebb 7,5 %-át, 2026–2027-ben pedig 10 %-át kell a biológiai sokféleségre költeni.

(82)

     Ez olyan fajokra vonatkozik, amelyeket a Természetvédelmi Világszövetség még nem értékelt.

(83)

   A legkülső régiók elnöki értekezletének 2021. novemberi nyilatkozata.

(84)

      MOVE-ON projekt (moveon-project.eu) . 

(85)

   Az Európai Parlament állásfoglalásának megfelelően (2020/2120(INI).

(86)

    Nyilvános konzultáció a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó felülvizsgált szabályokról (ec.europa.eu) .

(87)

    Overview of the state of data collection and scientific advice in the EU ORs, with case study on a roadmap towards regular stock assessment in French Guiana (Áttekintés az adatgyűjtés és a tudományos tanácsadás helyzetéről az EU legkülső régióiban, valamint esettanulmány a francia guyanai rendszeres állományfelmérés ütemtervéről) – Az Európai Unió Kiadóhivatala (ec.europa.eu) .

(88)

   Közlemény a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly elemzésre vonatkozó iránymutatásról, COM(2014) 545.

(89)

   Iránymutatás a halászati és az akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatáról (HL C 217., 2015.7.2., 1. o.), az iránymutatásokat és a bizottsági rendeletet módosító közleménnyel módosítva (HL C 422., 2018.11.22., 1. o.).

(90)

    Overview of the state of data collection and scientific advice in the EU ORs (Áttekintés az adatgyűjtés és a tudományos tanácsadás helyzetéről az EU legkülső régióiban) (ec.europa.eu) .

(91)

   A távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program, 228/2013/EU rendelet.

(92)

   Az (EU) 2021/2115 rendelet (99) preambulumbekezdése.

(93)

   COM(2020) 846 final, SWD(2020) 379, SWD(2020) 374, SWD(2020) 398.

(94)

   Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2014–2020 (HL C 201., 2014.7.1., 1. o.), 2022 december 31-ig meghosszabbítva (HL C 424., 2020.12.8., 30. o), a 702/2014/EU bizottsági rendelet. 

(95)

    Nyilvános konzultáció az agrár- és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokra vonatkozó felülvizsgált szabályokról (ec.europa.eu) .

(96)

   COM(2022) 133 final.

(97)

   C(2022) 1890.

(98)

   COM(2021) 765 final,

(99)

   COM(2019) 640 final.

(100)

   COM(2021) 568 final.

(101)

   A legkülső régiók elnöki értekezletének 2021. novemberi nyilatkozata – A tagállamok és a legkülső régiók közös álláspontja, 2022. január.

(102)

   A 2012/27/EU irányelv.

(103)

   COM(2021) 557 final.

(104)

   COM(2021) 741 final.

(105)

   COM(2022) 108 final.

(106)

   C(2022) 1890 final.

(107)

   COM(2020) 98 final.

(108)

   COM(2021) 118 final.

(109)

   Az (EU) 2021/694 rendelet.

(110)

   C(2021) 7911 final.

(111)

     C(2021) 9463 final.

(112)

   COM(2020) 67 final.

(113)

   COM(2022) 57 final.

(114)

   Az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak 2026 végére ki kell terjedniük az Európában található földrajzi területekre, köztük az Azori-szigetekre, a Kanári-szigetekre és Madeirára (az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének létrehozásáról szóló (EU) 2021/696 rendelet szerint).

(115)

   Az EGSZB ECO/567. sz. véleménye olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek biztosítják a digitális hozzáférést a legkülső régiókban.

(116)

   Az „Indiai-óceán” Interreg program egyes partnerországai nem ismerik el Mayotte-ot francia legkülső régióként.

(117)

   Az (EU) 2021/1060 rendelet 63. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(118)

    Sustainability impact assessment (SIA) in support of Free Trade Agreement (FTA) negotiations between the European Union and the Republic of Indonesia: Final Report (Fenntarthatósági hatásvizsgálat az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások támogatásához: Zárójelentés) (ec.europa.eu) ; Sustainability Impact Assessment (SIA) in support of the negotiations for the modernisation of the trade part of the Global Agreement with Mexico (Fenntarthatósági hatásvizsgálat a Mexikóval kötött globális megállapodás kereskedelmi részének korszerűsítésére irányuló tárgyalások támogatásához) (ec.europa.eu).

(119)

    EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás: az elvi megállapodás (ec.europa.eu).

(120)

   Lásd még a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közlemény (ec.europa.eu) . 

(121)

   Az (EU) 2020/1790, az (EU) 2020/1791, az (EU) 2020/1792 és az (EU) 2021/991 tanácsi határozat, az (EU) 2021/2048 tanácsi rendelet.

(122)

   A legkülső régiók elnöki értekezlete 2021. novemberi nyilatkozatának, valamint a nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók kérésének megfelelően.

(123)

   A francia belügyminisztérium és a tengerentúli területek miniszterének 2021. február 11-i sajtónyilatkozata.

(124)

   Forrás: Euromed Rights és UNHCR.

(125)

    Az (EU) 2021/1147 rendelet (64) preambulumbekezdése, az (EU) 2021/1148 rendelet (63) preambulumbekezdése, az (EU) 2021/1149 rendelet (58) preambulumbekezdése mind kijelenti, hogy az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik kezeljék azokat az egyedi kihívásokat, amelyekkel a legkülső régiók szembesülnek a migráció kezelése során. 

(126)

   COM(2020) 609 final.

(127)

   COM(2021) 219 final.

(128)

   Például kísérleti fellépés az OECD-vel a közigazgatási kapacitásépítés előreütemezésére, TAIEX-REGIO PEER 2 PEER, gyakorló szakemberek REGIO-közösségei, kompetenciakeret, integritási paktumok, szakértőknek szóló képzési program.

(129)

    Európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS) (ec.europa.eu) .

(130)

    TAIEX-REGIO PEER 2 PEER (ec.europa.eu) és gyakorló szakemberek közösségei.