EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.1.13.

COM(2022) 15 final

2022/0006(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2022) 4 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez az egyetemes és közös érték vezérli az Unió fellépéseit és biztosítja az Unió számára a társadalom azon jelenlegi és jövőbeli kihívásainak leküzdéséhez szükséges egységet, amelyeknek megoldását a fiatalok a gyakorlatban megnyilvánuló szolidaritásukkal kívánják biztosítani.

A Covid19-világjárvány korábban sosem látott hatást gyakorolt a fiatalok oktatására, foglalkoztatására, társadalmi befogadására és mentális egészségére. A pandémia megszakította oktatási és foglalkoztatási lehetőségeiket, és számtalan fiatal tapasztalt elszigetelődést, szorongást, illetve depressziót. A fiatalok ugyanakkor a nemzedékek közötti szolidaritásról és támogatásról tettek tanúbizonyságot, és nagy ellenálló képességet és erőfeszítéseket tanúsítottak a világjárvány hatásainak enyhítése terén is.

2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen és „az elkövetkező év a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Kiemelte, hogy „Európának minden egyes fiatalra szüksége van”. A Bizottság 2021. október 14-én egy, az ifjúság európai évéről (2022) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslattervezetet terjesztett elő. Az európai év egyik célkitűzése azoknak a lehetőségeknek a népszerűsítése, amelyeket az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikák kínálnak a fiataloknak személyes, társadalmi és szakmai fejlődésük támogatásához.

Az Európai Szolidaritási Testület 1 az Unió egyablakos ügyintézési pontja, amely önkéntesmunka-lehetőségeket kínál a fiatalok számára. A fiataloknak rengeteg lehetősége nyílik arra, hogy számos különböző területen vegyenek részt szolidaritási tevékenységekben, és támogassák a nemzeti, regionális és helyi szereplőket a különböző kihívások és válságok kezelésére irányuló erőfeszítéseikben.

Az önkéntes tevékenységek – az Unión belül és azon kívül is – formális és informális tanulmányi környezetben megvalósuló, gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálnak; és elősegítik a fiatalok személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődését, aktív polgári szerepvállalását és foglalkoztathatóságát. A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték.

Az Unió-szerte megvalósuló transznacionális önkéntesség egy további dimenziót is magában foglal, nevezetesen egy másik ország közösségének segítését, az interkulturális megértés fokozását, valamint az idegen nyelven való tanulást és munkavégzést. Az európai munkaerőpiac nagyra értékeli a többnyelvűséget, a multikulturalizmust és az alkalmazkodóképességet.

A Tanács 2008. november 20-án ajánlást fogadott el a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról (a továbbiakban: 2008. évi tanácsi ajánlás) 2 . Tíz évvel később a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az EU ifjúsági stratégiáját (2019–2027) jóváhagyó állásfoglalása részeként tegyen javaslatot a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló 2008. évi tanácsi ajánlás aktualizálására 3 .

Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közlemény 4 hangsúlyozta, hogy a „nem formális tanulás során, beleértve az önkéntességet is, hasznos életviteli, illetve szakmai készségek és kompetenciák sajátíthatók el. Ezeket a készségeket és kompetenciákat támogatni kell, meg kell becsülni és teljes mértékben el kell ismerni”. A dokumentum emellett arra is rávilágított. hogy az „önkéntességgel kapcsolatos, határokon átnyúló mobilitás azonban még mindig akadályokba ütközik, például a tanulási eredmények munkáltatók általi elismerése terén”. A közlemény bejelentette, hogy aktualizált szakpolitikai iránymutatások kerülnek majd kiadásra azoknak a jogi, pénzügyi és adminisztratív akadályoknak a kezelését illetően, amelyek még mindig megnehezítik a fiatalok határokon átnyúló önkéntes tevékenységét és szolidaritását. Ezek az aktualizált iránymutatások hozzájárulnak majd az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló, határokon átnyúló tapasztalatszerzés inkluzivitásának, minőségének és elismerésének további fokozásához.

Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében (2021–2030) 5 a Tanács az 1. kiemelt terület vonatkozásában megerősítette, hogy a „nem formális tanulás, azon belül az önkéntesség előmozdítása, megbecsülése és elismerése, valamint a határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek inkluzívabbá, minőségibbé és elismertebbé tétele” egy olyan konkrét terület, amelynek tekintetében intézkedésre van szükség.

Az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról szóló 2021. október 14-i jelentésében 6 a Bizottság hivatkozik a 2008. évi tanácsi ajánlás a mobilitási és önkéntességi munkavégzési lehetőségek további támogatása érdekében történő bizottsági felülvizsgálatára. Kiemeli, hogy ez a felülvizsgálat releváns és időszerű a világjárvány és az azzal kapcsolatban újonnan felmerülő prioritások (az önkéntesek egészsége és biztonsága, a nemzedékek közötti szolidaritás) összefüggésében, valamint hogy fel kell térképezni az önkéntesség új formáit, ideértve a digitális, illetve a részben digitálisan, részben pedig a helyszínen megvalósuló önkéntes munkát.

A 2008. évi tanácsi ajánlás célja az Európában az önkéntesség előtt álló akadályok tudatosság növelésével való megszüntesse, az önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos lehetőségek biztosítására szolgáló kapacitás fokozása, a részvétel akadályainak csökkentése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében, valamint a megszerzett készségek magasabb szintű elismerése volt. Az ajánlás felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokat olyan intézkedések révén támogassa, mint az egymástól való tanulás, az ösztönzők mobilitási programokon keresztül való biztosítása, valamint egy, az önkéntes munka iránti keresletet és az önkéntes munkák kínálatát összekapcsoló online portál létrehozása. Az intézkedéseket nyomon követték, és azok ma már az EU ifjúsági részvételi tevékenységeinek szerves részét képezik. A 2008. évi tanácsi ajánlásban felvetett intézkedések legtöbbje továbbra is releváns, és megvalósításukat folytatni kell. Az aktualizált változatnak azonban tükröznie kell a 2008 óta bekövetkezett változásokat is, többek között az alábbiakat:

–az önkéntesség összképét, amely az elmúlt években fejlődést mutatott, különösen a fiatalok transznacionális szolidaritási tevékenységeinek uniós szinten fő szolgáltatójaként eljáró Európai Szolidaritási Testület, valamint a transznacionális elemeket is tartalmazó új nemzeti önkéntességi és szolgáltatási rendszerek létrehozása óta,

–a mobilitás előre nem látható körülményekhez (például a Covid19-világjárványhoz) kapcsolódó hátráltatását, valamint az önkéntesek egészségének, védelmének és biztonságának megóvását és fenntartását,

–annak fokozott elismerését, hogy az önkéntesség a munkaerőpiac által igényelt készségeket és kompetenciákat fejleszt. Olyan új eszközök váltak elérhetővé, amelyekkel dokumentálhatók és érvényesíthetők az önkéntesek személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését, és ezáltal foglalkoztathatóságát támogató tanulási eredményei. Ezt pedig teljes mértékben köztudottá kell tenni az önkéntesek közössége és a munkáltatók körében,

–azt, hogy még több, kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalt kell bevonni az önkéntes tevékenységekbe,

–a demográfiai kihívásokat, ideértve többek között az európai népesség elöregedését, ami lehetőséget teremt a generációk közötti szolidaritás fokozására,

–az olyan új tendenciák megjelenését az önkéntesség terén, mint például a digitális önkéntesség 7 és a „kereskedelmi” önkéntesség 8 ,

–a környezetre gyakorolt hatásokkal és a fenntartható mobilitással kapcsolatos egyre növekvő aggályokat.

Unió-szerte továbbra is számtalan akadály nehezíti a transznacionális önkéntességet. Az ilyen akadályok felszámolása, illetve csökkentése alapvető fontosságú az Európai Szolidaritási Testület program és a hasonló nemzeti önkéntes programok Unió-szerte történő hatékony és eredményes működésének biztosítása szempontjából. A különböző érdekelt felek beszámolói szerint ezen akadályok közül a legjelentősebbek az alábbiak:

–az önkéntesség területét szabályozó nemzeti közigazgatási és szabályozási keretek sokfélesége,

–az olyan kérdésekre vonatkozó gyakorlati online információk hiánya, mint a transznacionális tevékenységet végző önkéntesek társadalombiztosítása, az önkéntesek társadalombiztosítási jogosultságai, az európai egészségbiztosítási kártya igénylésére vonatkozó eljárások stb. 9 ,

–az önkéntes tevékenységek során szerzett tapasztalat értékével kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint az önkéntes által az önkéntes tevékenységek révén megszerzett készségek érvényesítésére szolgáló intézkedések elégtelen kihasználása,

–a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára biztosított önkéntesmunka-lehetőségek hiánya,

–az önkéntesek támogatására és védelmére vonatkozó, olykor nem egyértelmű szabályok többek között olyan válságok idején, mint a Covid19-világjárvány,

–a transznacionális önkéntes tevékenységekre irányuló uniós és nemzeti rendszerek közötti szinergia hiánya.

A javasolt tanácsi ajánlás célja:

–a transznacionális ifjúsági önkéntesség elősegítése az Európai Szolidaritási Testület vagy más, nemzeti szintű rendszerek részeként,

–szakpolitikai iránymutatás megfogalmazása a transznacionális ifjúsági önkéntesség inkluzivitásának, minőségének, elismerésének és fenntarthatóságának fokozása érdekében,

–a tagállami önkéntességi rendszerek és az Európai Szolidaritási Testület egymást kiegészítő jellegének elősegítése, valamint

–az egymástól való tanulás és a hálózatépítés ösztönzése a fiatalok transznacionális önkéntes tevékenységei terén.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

·az ifjúság európai évéhez (2022) 13 ;

·az európai oktatási térséghez;

·a 2020–2021-ben elfogadott, egyes hátrányosan megkülönböztetett és hátrányos helyzetű csoportokat célzó uniós esélyegyenlőségi stratégiákhoz és inklúziós szakpolitikai keretekhez: a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervhez, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerhez, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiához, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervhez, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáról szóló stratégiához 14 .

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és programjaival

·az Európai Szolidaritási Testület, amely lehetőséget kínál a fiataloknak arra, hogy Európa-szerte szolidaritási tevékenységekben, valamint világszerte humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységekben vehessenek részt;

·az Erasmus+ program, amely transznacionális tanulmányi mobilitási lehetőségeket kínál a fiatalok és az ifjúságsegítők számára, valamint különböző ifjúsági részvételi tevékenységeket biztosít;

·a megerősített ifjúsági garancia, amely a fiatalokat a munkahelyük elvesztését vagy az iskolarendszerű oktatás befejezését követő 4 hónapon belül színvonalas állásajánlatokkal, valamint további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlati képzésben való részvétellel támogatja; és

·a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere, amely egy, a szakmai gyakorlatok minőségének javítását, valamint a szakmai gyakorlatok visszaélésszerű alkalmazását – ideértve azoknak a szokványos pályakezdő állások helyettesítésére való használatát – elleni küzdelmet szolgáló uniós eszköz.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

·a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•    Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

·a Charta 8. cikkét (a személyes adatok védelméhez való jog);

·14. cikkét (az oktatáshoz való jog);

·15. cikkét (a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog);

·21. cikkét (a megkülönböztetés tilalma);

·26. cikkét (a fogyatékkal élő személyek beilleszkedése);

·31. cikkét (tisztességes és igazságos munkafeltételek); és

·32. cikkét (a gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Az ajánlás és a bizottsági szolgálati munkadokumentum vázlatos ismertetése

2022/0006 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében 23 bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, és „a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Az ifjúság európai évének többek között arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa a fiatalok uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból eredő lehetőségeit annak érdekében, hogy támogassa személyes, társadalmi és szakmai fejlődésüket egy zöld, digitális és befogadó világban.

(2)Amint azt a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás (2020/2864(RSP)) 24 is kiemelte, a fiatalok központi szerepet játszottak közösségeikben a Covid19-világjárvány során kialakult szükségletekre reagáló szolidaritási tevékenységek során, a figyelemfelhívó kampányok vezetésétől kezdve az Európai Szolidaritási Testület keretében a frontvonalon végzett munkáig és más önkéntes kezdeményezésekig.

(3)Az Európai Szolidaritási Testület és más rendszerek keretében végzett önkéntes tevékenységeik révén a fiatalok érvényre juttatják az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumában foglaltakat, amelyek kiemelik az aláírók azon óhaját, hogy elmélyítsék az Európa népei közötti szolidaritást, valamint az EUSZ 2. cikkében foglaltakat, amelyek a szolidaritást a tagállamok közös értékei közé sorolják.

(4)Az Európai önkéntes szolgálattal (1996–2018) és az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok ugyan sikeresnek mondhatók, de rámutattak a transznacionális önkéntes tevékenységek további könnyítésének szükségességére. Ezzel összefüggésben a Tanács a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás (a továbbiakban. a 2008. évi tanácsi ajánlás) felülvizsgálatára szólított fel annak érdekében, hogy növekedjen az európai ifjúsági programokban rejlő potenciál a fiatalok elérése és a közösségépítés segítése terén 25 . Ez különösen az EU 2019–2021-es ifjúsági stratégiájára vonatkozó munkaterv 4. mellékletében jut kifejezésre. Ezenkívül az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2021. szeptember 14-i bizottsági jelentés 26 is utal a 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatára.

(5)A 2008. évi tanácsi ajánlásban felvetett kérdések többsége továbbra is alapvető fontosságú, és e javaslatban is szerepel. A 2008. évi tanácsi ajánlás aktualizálása a 2008 óta bekövetkezett számos fejlemény miatt vált szükségessé. Ilyen fontos esemény az Európai Szolidaritási Testület 2016-os elindítása, valamint az új nemzeti önkéntességi rendszerek létrehozása, amelyek a fiatalok számára olykor nagyon hasonló lehetőségeket kínáló transznacionális elemeket is tartalmaznak. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia 27 felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül keressenek szinergiákat az uniós finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszerek között, és igyekezzenek kiegészíteni ezeket.

(6)Az EU ifjúsági stratégiájának és a 2008. évi tanácsi ajánlásnak az értékelése 28 2015-ben a 2008-asnál sürgetőbb kérdésként azonosította a hátrányos helyzetű személyek befogadásának szükségességét. A 2008. évi ajánlásban meghatározott további, de nem kezelt szükségletek közé tartozott az önkéntességi célú projektek minőségbiztosítása, a szervezetek kapacitásépítési lehetőségeinek kérdése, valamint az ajánlás végrehajtásának jobb nyomon követése. Egy szakértői csoport olyan további szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg 29 , amelyek a tudásmegosztásra és a hálózatépítésre, az önkéntességhez való hozzáférésre, az adminisztratív akadályokra, a tudatosságra, az elismerésre, a digitális önkéntességre és a környezetvédelmi összefüggésekre is kiterjednek, és amelyek alapul szolgáltak a javasolt ajánláshoz.

(7)2008 óta a válságok – például azok, amelyek megzavarják az önkéntesek transznacionális szintű fizikai mobilitását – súlyos hatásokkal jártak. A Covid19-világjárvány rávilágított a résztvevők egészsége, biztonsága és védelme mindenkori biztosításának fontosságára, ideértve az előre nem látható körülmények lehetséges hatásainak kezelésére irányuló rendelkezések alkalmazását is. Ezenfelül a „transznacionális önkéntesség” fogalma a gyakorlatban hosszú időn át kizárólag az önkéntesek fizikai mobilitásával járó tevékenységekre vonatkozott. A technológiai fejlődés és a Covid19-világjárvány hatására azonban új tendenciák jelentek meg az önkéntesség terén. A digitális önkéntesség rávilágított arra, hogy képes kiegészíteni a fizikai mobilitáshoz kapcsolódó „hagyományos” önkéntességet, vagy akár az önkéntesség alternatív formájává is válhat, különösen azon fiatalok esetében, akiknek helyzete nem teszi lehetővé a fizikai utazást. Az önkéntesség generációk közötti dimenziója szintén egyértelműen rámutatott, hogy milyen fontos szerepet játszik társadalmunk demográfiai kihívásainak kezelésében. A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok az uniós politikai menetrend élén állnak, és a transznacionális mobilitást magukban foglaló tevékenységekben is meg kell jelenniük.

(8)Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közlemény 30 hangsúlyozta az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló, határokon átnyúló tapasztalatszerzés inkluzivitásának, minőségének és elismerésének fontosságát. A rendelkezésre álló lehetőségek minőségének garantálása és a résztvevők számára az önkéntes munka valamennyi szakaszában biztosított, megfelelő támogatás az előfeltételét képezi annak, hogy az önkéntes tevékenységek a közösségek és egyúttal a fiatal önkéntesek javát is szolgálják.

(9)A transznacionális önkéntességi tevékenységek iránt érdeklődő fiatalok számára az egyik első nehézséget az jelenti, hogy egy erre a célra létrehozott nemzeti honlapon keresztül felhasználóbarát, az önkéntesi státuszukra és jogaikra vonatkozó információkhoz férhessenek hozzá annak érdekében, hogy transznacionális önkéntes tevékenységüket annak a fogadó tagállamban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban a társadalombiztosítási jogaikra és jogosultságaikra gyakorolt hatásainak teljes ismeretében kezdhessék meg 31 . Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottság és a tagállamok már most is kötelesek online tájékoztatást biztosítani az uniós polgárok számára az uniós és nemzeti jogban az egy másik tagállamban végzett önkéntes tevékenységek vonatkozásában meghatározott jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatosan 32 .

(10)A transznacionális mobilitással kapcsolatos számos kérdést nem lehet kizárólag nemzeti szinten kezelni, mivel a tevékenységek mind a küldő, mind a fogadó tagállamokat érintik. A keretfeltételek, úgy mint a társadalombiztosítási fedezethez kapcsolódó feltételek, tagállamonként eltérőek lehetnek, és jelentős akadályokat jelenthetnek a határokon átnyúló mobilitás terén. A 2008. évi tanácsi ajánlás már felszólította őket arra, hogy „a megfelelő uniós fórumok révén vizsgálják meg a vonatkozó szociális biztonsági rendelkezéseket annak érdekében, hogy teljeskörűen kihasználják az uniós és a nemzeti jog nyújtotta lehetőségeket”.

(11)A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra című dokumentum 33 elismeri az önkéntesség szerepét a kevesebb lehetőséggel rendelkezők integrációjában és befogadásában. Sokuk számára az önkéntes tevékenységek képezik a leginkább hozzáférhető lehetőséget a határokon átnyúló mobilitásban való részvétel terén. A harmadik országbeli állampolgárok adminisztratív és gyakorlati akadályokba ütközhetnek a határokon átnyúló önkéntes munka során, amennyiben hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérelmezniük az önkéntes szolgálat céljából egy másik tagállamban.

(12)Az önkéntesség olyan tanulási eredményekhez segíti hozzá az önkénteseket, amelyek növelik foglalkoztathatóságukat. Léteznek olyan nemzeti vagy uniós keretrendszerek (a Youthpass 34 és az Europass 35 ), amelyek támogatják az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítását, dokumentálását és érvényesítését. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás 36 felkérte a munkáltatókat, ifjúsági szervezeteket és civil szervezeteket, hogy mozdítsák és segítsék elő a munka vagy önkéntes tevékenységek során szerzett tanulási eredmények meghatározását és dokumentálását. A 2012. évi tanácsi ajánlás értékelése 37 meghatározta azokat a területeket, ahol további intézkedésekre van szükség a 2012. évi tanácsi ajánlás céljainak eléréséhez annak érdekében, hogy az emberek több és jobb lehetőséget kapjanak az érvényesítésre, lehetővé téve számukra a további tanuláshoz való hozzáférést, valamint azt, hogy készségeiket az európai társadalomban és a munkaerőpiacon megfelelően hasznosítsák. A 2018. április 16-i Europass-határozat a célcsoportjai közé sorolja az önkénteseket.

(13)A 2008 óta bekövetkezett új változások, a transznacionális önkéntesség akadályaira vonatkozó bizonyítékok, valamint a fiatal önkéntesek mobilitásának előmozdításával foglalkozó szakértői csoport szakpolitikai ajánlásai egy olyan új, az önkéntességről szóló tanácsi ajánlás kiadását teszik szükségessé, amelynek célja a transznacionális ifjúsági önkéntesség elősegítése és minőségének javítása, valamint az egymástól való tanulás, a hálózatépítés, illetve a tagállamokban működő önkéntességi rendszerek és az Európai Szolidaritási Testület között szinergiák ösztönzése.

(14)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

ELISMERI, HOGY:

1.Ezen ajánlás alkalmazásában az „önkéntesség” fogalommeghatározása megegyezik az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalommeghatározással, azaz egy olyan szolidaritási tevékenység, amelyre legfeljebb 12 hónapon keresztül kerül sor önkéntes, nem fizetett 38 tevékenységként, és amely hozzájárul a közjó megvalósításához. Amennyiben a tagállamokban meglévő transznacionális programok olyan 12 hónapot meghaladó időtartamú szolidaritási tevékenységeket irányoznak elő, amelyek egyéb szempontból megfelelnek az önkéntesség fogalommeghatározásának, azokat ezen ajánlás alkalmazásában önkéntességnek kell tekinteni, és így az ajánlás hatálya alá tartoznak.

2.Az ezen ajánlás értelmében vett ifjúsági önkéntesség az uniós tagállamok vagy harmadik országok olyan állampolgárai által Európa-szerte végzett önkéntes munkát foglalja magában, akik az Európai Szolidaritási Testület vagy a tagállamokban működő bármely nemzeti, határokon átnyúló önkéntességi rendszer keretében önkéntes szolgálat céljából a tartózkodási helyükként szolgáló tagállamból egy másik tagállamba költöznek. A tagállamok és a Bizottság által ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a tagállamok és harmadik országok közötti önkéntes tevékenységeket is. Az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. Az „ifjúság” és a „fiatal” kifejezés a 18 és 30 év közötti korosztályt foglalja magában.

3.A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok olyan fiatalok, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns háttérük miatt vagy olyan okokból, mint például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek, illetve bármely egyéb okból, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12. cikke szerinti megkülönböztetés alapjául szolgáló okot is, olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a kínált lehetőségekhez 39 .

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

Továbbra is mozdítsák elő a transznacionális önkéntességet Európában és Európán kívül is, egyúttal kellőképpen figyelembe véve az önkéntes tevékenységekre vonatkozó nemzeti kereteket és jogszabályokat, valamint a tagállamok általános nemzeti prioritásait, meglévő helyi lehetőségeit és közkiadásokra vonatkozó szabályait.

E célból segítsék elő az alábbi cselekvési irányvonalak megvalósítását:

1.Mérlegeljék az olyan intézkedéseket, amelyek az alábbiak révén hozzájárulnak a transznacionális önkéntes tevékenységek résztvevőinek egészségét, biztonságát és védelmét szolgáló megfelelő és egyértelmű jogszabályi, illetve végrehajtási keret kialakításához:

a)biztosítják, hogy az önkéntes tevékenységek végrehajtásában részt vevő szervezők egyértelmű és megbízható eljárásokkal rendelkezzenek az önkéntesek válságok, vészhelyzetek és egyéb, előre nem látható körülmények esetén történő ellátására és segítésére;

b)biztosítják, hogy valamennyi önkéntes megfelelő és folyamatos társadalombiztosítási fedezettel rendelkezzen (többek között az önkéntesek meghatározott csoportjaira, például a fogyatékossággal élő fiatalokra vonatkozó biztosítási lehetőségek kidolgozása révén, szoros együttműködésben a biztosítókkal);

c)a megfelelőm meglévő uniós fórumok révén megvizsgálják a vonatkozó szociális védelmi rendelkezéseket annak érdekében, hogy teljeskörűen kihasználják az uniós és a nemzeti jog nyújtotta lehetőségeket.

2.Hívják fel a figyelmet az önkéntesek jogaira, és nyújtsanak tájékoztatást azokról a fent említett célzott keretben meghatározottak szerint, különös tekintettel az alábbiakra:

a)egy külön erre a célra létrehozott, a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető nemzeti honlapon tegyék elérhetővé az önkéntesek számára az önkéntességre vonatkozó nemzeti jogi és közigazgatási szabályokkal, valamint a más tagállamban végzett önkéntességnek az önkéntes meglévő és jövőbeli társadalombiztosítási jogaira és jogosultságaira gyakorolt hatásával 40 kapcsolatos gyakorlati és átfogó információkat (mind a bejövő, mind a távozó uniós önkéntesek esetében);

b)ösztönözzék a határokon átnyúló, meglévő nemzeti önkéntességi programok szervezőit arra, hogy jelöljék meg azokat a releváns nemzeti és európai weboldalakat 41 , amelyek tájékoztatják az önkénteseket a más tagállamban végzett önkéntes tevékenységgel kapcsolatos jogaikról, kötelezettségeikről és az alkalmazandó szabályokról.

3.Az önkéntes tevékenységeket szervezőik kapacitásépítési törekvéseinek a nemzeti rendszerek keretében történő támogatása révén javítsák az önkéntességi lehetőségek minőségét. Ez különösen az alábbiak révén érhető el:

a)a küldő és a fogadó tagállamok szervezőinek együttműködésre ösztönzése, többek között kellő tájékoztatás az önkéntes tevékenységről, annak szervezőiről és az önkéntesről, hogy ezáltal mindkét fél megalapozott döntést hozhasson a tevékenység fenntarthatóságáról, és eleget tehessen valamennyi jogi követelménynek;

b)az önkéntes tevékenységek szervezőinek – beleértve azokat is, akik kereskedelmi alapon szerveznek önkéntes tevékenységeket 42 – arra való ösztönzése, hogy helyezzenek hangsúlyt a minőségre többek között azáltal, hogy az önkéntes tevékenységek szervezését olyan elemzésre alapozzák, amely elősegíti az igények azonosíthatóságát és kedvező eredményekhez vezet a helyi közösségekben.

c)a transznacionális önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése, hogy helyezzenek megfelelő hangsúlyt az önkéntes tevékenységek tanulási dimenziójára, ideértve a transznacionális önkéntesség keretében történő nyelvtanulást is;

d)az önkéntes tevékenységek szervezőinek támogatása a meglévő nemzeti vagy uniós keretek (pl. Youthpass és Europass) szisztematikusabb és általánosabb, az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítása, dokumentálása és érvényesítése érdekében történő alkalmazásában;

e)annak elismerése révén, hogy az ifjúsági munka az EU-ban az önkéntes tevékenységek minőségfejlesztésének egyik fő eszköze, és ily módon hozzájárulva az ifjúsági munkára vonatkozó európai program végrehajtásához 43 ;

f)az ifjúságsegítők képzésének támogatása révén, elismerve kulcsfontosságú szerepüket a fiatal önkéntesek támogatásában és vezetésében a magas színvonalú önkéntességi tapasztalatok megszerzése során;

g)a transznacionális önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése révén, hogy kérelmezzék az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyének megszerzését;

h)az önkéntességre vonatkozó általános minőségi szabványok kidolgozása és előmozdítása révén, merítve a minőségre, a támogatásra, a befogadásra és az igazolásra vonatkozó intézkedések (EU) 2021/888 rendeletben 44 foglalt, átfogó rendszeréből, amennyiben az nemzeti összefüggésben megvalósítható;

i)olyan intézkedések elfogadása révén, amelyek biztosítják, hogy az önkéntes tevékenységek nem vezetnek az állások kiváltásához.

4.Biztosítsák, hogy a transznacionális önkéntes tevékenységekhez való hozzáférés minden fiatal számára, beleértve a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is, reális lehetőségnek számítson, többek között az alábbiak révén:

a)az olyan nemzeti átjárók, illetve regionális és helyi struktúrák létrehozásának és/vagy működtetésének támogatásával, amelyek a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumban nyújtanak tájékoztatást és iránymutatást a meglévő önkéntességi lehetőségekről a lehetséges fiatal önkéntesek, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, a civil társadalom/szolidaritási szervezetek, valamint a terület egyéb érdekelt felei számára. Ezek a struktúrák magukban foglalhatnak öregdiák-hálózatokat és helyi ifjúságsegítőket is, kihasználva azoknak a lehetséges önkéntesjelöltek támogatására és szerepvállalásának növelésére irányuló kapacitását, és adott esetben az Európai Szolidaritási Testületet megvalósító nemzeti szervekkel összefüggésben is működhetnek;

b)a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok transznacionális önkéntességhez való hozzáférésének az érintett szervezetek és hálózatok 45 általi célzott információmegosztás és tájékoztatás előmozdítása révén történő megkönnyítésével, ideértve többek között az interkulturális kompetenciák és a nyelvtanulás a transznacionális mobilitás ugródeszkáiként való jelentőségének tudatosítását is;

c)az önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzésével, hogy – többek között az észszerű és megfelelő alkalmazkodás biztosítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosítása révén – előmozdítsák a társadalmi befogadást, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra;

d)az érintett szervezetek és hálózatok támogatásával a rövid távú, részmunkaidős és helyi önkéntes tevékenységek előmozdításának terén, ami egy esetleges első lépés lehet a transznacionális tevékenységekben való részvétel felé vezető úton, valamint további célzott támogatás nyújtásával olyan önkéntes lehetőségek fejlesztéséhez, amelyek – különösen digitális vagy vegyes önkéntességi lehetőségek felkínálása révén – azoknak a fiataloknak nyújtanak segítséget, akik különböző okokból nem tudnak részt venni a fizikai transznacionális mobilitásban;

e)az önkéntes tevékenységek szervezőinek abban való támogatásával, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok 46  befogadásával kapcsolatos szempontokat dolgozzanak ki projektjeikhez, többek között a társadalmi befogadás előmozdításáért felelős szolgálatok olyan szakértőivel való összekapcsolásuk révén, akik támogathatják és képezhetik őket;

f)célzott támogatás nyújtásával az önkéntes tevékenységek fejlesztéséhez, különösen a hátrányos helyzetű csoportok vagy a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok befogadásának, egyenlőségének és társadalmi szerepvállalásának előmozdításával, ösztönözve e közösségek fiatal önkénteseit arra, hogy önkéntes munkát vállaljanak és példaképként járjanak el saját közösségükben;

g)az ifjúsági mobilitást elősegítő meglévő transznacionális eszközök – például a mobilitási kártyák – további előmozdításával és használatuk ösztönzésével valamennyi transznacionális önkéntes tevékenységben 47 ;

h)lehetőség szerint – és a schengeni vívmányok, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – azoknak az adminisztratív és gyakorlati kérdéseknek a megoldásával, amelyek nehézségéket okoznak a harmadik országbeli állampolgárok hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumainak és/vagy tartózkodási engedélyeinek önkéntes szolgálat céljából történő megszerzése terén.

5.Fokozzák a transznacionális önkéntes tevékenységek előnyeivel kapcsolatos tudatosságot információmegosztás, iránymutatás és tájékoztatási tevékenységek révén. Fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is egyaránt megszólítsák. Ez magában foglalja annak népszerűsítését, hogy:

a)az önkéntes tevékenységek a társadalmi kihívások kezelésének konkrét módját kínálják a fiatalok számára;

b)az önkéntesség keretében szerzett tapasztalat elősegíti a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését, és segíti őket a munkaerőpiacon szükséges és értékes készségek és kompetenciák fejlesztésében;

c)léteznek az önkéntes tevékenységek tanulási eredményei azonosításának, dokumentálásának és érvényesítésének, különösen az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, valamint az ifjúsági ágazatok nemzeti érdekelt feleinek bevonásával történő intézkedések révén való támogatására szolgáló keretrendszerek (többek között a Youthpass és az Europass).

6.Támogassák és mozdítsák elő az önkéntességhez kapcsolódó közösségépítő tevékenységeket. Ez az alábbiakat foglalja magában:

a)a meglévő nemzeti rendszerek keretében tevékenykedő, önkéntesekből álló hálózatok működésének ösztönzését, különös tekintettel azokra, amelyek hosszú távú jövőképpel rendelkeznek, azaz nem kapcsolódnak az egyes projektekhez, illetve azok időtartama nem korlátozza őket;

b)az önkéntességhez kapcsolódó meglévő európai hálózatok, különösen az Európai Szolidaritási Hálózat és az Europeers, valamint az Európai Ifjúsági Portálon, az Európai Szolidaritási Testület portálján keresztül elérhető egyéb források és platformok előmozdítását;

c)a volt önkéntesek ösztönzését arra, hogy ifjúsági hálózatokon, oktatási intézményeken és workshopokon keresztül osszák meg tapasztalataikat mint nagykövetek vagy egy hálózat tagjai, valamint hogy tartsanak képzéseket a jelenlegi vagy jövőbeli önkénteseknek;

d)az önkéntes tevékenységek szervezőinek ösztönzését arra, hogy támogassák az önkénteseket a fogadó közösségbe való beilleszkedésben tevékenységük során, valamint az önkéntes tevékenységekben való részvételük folytatásában a hazatérésüket követően, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok segítésére.

7.Tárják fel az önkéntesség új tendenciáit, alternatív dimenzióit és formátumait többek között az alábbiak révén:

a)a digitális önkéntességgel kapcsolatos formátumok tesztelésének előmozdítása és az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtése révén, többek között transznacionális összefüggésben, mint a fizikai mobilitás kiegészítése, valamint az önkéntes tevékenységek önálló formája. Ez különösen fontos lehet a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok önkéntes munkához való hozzáférésének javítása szempontjából;

b)a generációk közötti önkéntesség jelentőségének elismerése, illetve annak előmozdítása révén mint az idősödő társadalom előtt álló kihívások kezeléséhez való értékes hozzájárulás, valamint a fiatalok nemzedékek közötti párbeszédbe való bevonásának módja, amely elősegíti a nemzedékek közötti tudástranszfert és erősíti a társadalmi kohéziót.

8.Teremtsenek szinergiákat, kiegészítő jelleget és folytonosságot az európai szinten és az egyes tagállamokban (különböző szinteken) működő önkéntességi rendszerek és kezdeményezések között. Ez például az alábbiakat foglalja magában:

a)a tagállamok közötti, a meglévő önkéntességi rendszerekre – ideértve a nemzeti közszolgálati rendszereket is, amennyiben vannak ilyenek – vonatkozó információcserét, illetve ezen információk továbbítását az Európai Bizottságnak az Európai Ifjúsági Portálon és a Youth Wiki portálon való közzététel megkönnyítése és a bevált gyakorlatok kidolgozásának elősegítése érdekében;

b)az olyan intézkedések mérlegelését, amelyek előmozdítanák és támogatnák a bevált gyakorlatok más önkéntességi rendszerekből való átemelését.

9.Támogassák az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezeléséhez érdemben hozzájáruló önkéntes tevékenységeket az alábbiak révén:

a)a zöld gyakorlatok valamennyi önkéntes projektbe és tevékenységbe való integrálásának ösztönzése révén, valamint a környezeti szempontból fenntartható és felelős magatartás előmozdításával a résztvevők és a részt vevő szervezetek körében;

b)az önkéntes tevékenységek környezeti lábnyoma csökkentésének előmozdításával például a hulladék csökkentése, az újrafeldolgozás és a fenntartható közlekedési eszközök használata révén;

c)a környezetvédelem, a fenntarthatóság, az éghajlat-politikai célok, valamint a katasztrófamegelőzés és a helyreállítás témájával foglalkozó önkéntes tevékenységek fejlesztésének előmozdításával.

10.A jelen ajánlás megvalósítása terén elért eredményeket építsék be az EU ifjúsági stratégiájának keretében végzett rendszeres aktualizálásokba – különösen a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőinek részeként.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.Támogassa a tagállamokat abban, hogy az EU ifjúsági stratégiája és az uniós ifjúsági programok – különösen az Európai Szolidaritási Testület – együttműködési mechanizmusai és eszközei révén kövessék ezt az ajánlást.

2.Segítse elő a tagállamok és valamennyi releváns érdekelt fél között különböző szinteken az egymástól való tanulást és tapasztalatcserét olyan tevékenységek révén, mint a társaktól való tanulás, a partneri tanácsadás, a szakértői csoportok, a hálózatépítés és más együttműködési struktúrák, többek között az uniós és a nemzeti szintű rendszerek közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre összpontosítva, beleértve a nemzeti közszolgálati rendszereket is, amennyiben vannak. E célból használja ki az olyan meglévő tereket, mint például a Youth Wiki és az Európai Ifjúsági Portál, ahol az erőforrások és az ismeretek különböző szinteken megoszthatók a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) között.

3.Tárja fel az önkéntesség új tendenciáit és formáit tényanyagok összegyűjtése, bevált gyakorlatok kidolgozása, valamint iránymutatások és kézikönyvek kiadása révén, különösen a digitális vagy a vegyes önkéntesség, valamint a generációk közötti önkéntesség vonatkozásában.

4.Az Európai Ifjúsági Portálon keresztül – amely Európai Szolidaritási Testületkeretében elérhető szolidaritási tevékenységek regisztrációs eszközét is felöleli – népszerűsítse a fiatalok, többek között a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára elérhető európai önkéntességi lehetőségeket, illetve nyújtson tájékoztatást azokról. A tagállamokkal együttműködésben az Európai Ifjúsági Portálon tüntesse fel a vonatkozó nemzeti honlapokra 48 mutató hivatkozásokat.

5.Segítse elő a fogyatékossággal élő fiatalok transznacionális önkéntességét és ennek megfelelően 2023 végéig tegyen javaslatot egy európai fogyatékossági igazolványra és annak valamennyi uniós tagállamban való elismertetésére. Ajánlásában építsen a nyolc tagállamban jelenleg folyamatban lévő, az európai fogyatékossági igazolvánnyal kapcsolatos kísérleti projekt 49 és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási igazolvány kapcsán szerzett tapasztalatokra.

6.Továbbra is fejlessze, mozdítsa elő és támogassa a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését támogató, meglévő uniós eszközök alkalmazását, különösen a Youthpass és az Europass platformot, többek között a tanulásra irányuló európai digitális tanúsítványok révén.

7.Tanulmányok, felmérések, statisztikák, kutatások és adatelemzések révén támogassa az önkéntesség és a szolidaritási tevékenységek egyénekre és szervezetekre, valamint a társadalomra gyakorolt hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatást és adatgyűjtést, beleértve a Covid19-világjárvány tanulságait és az azzal kapcsolatos meglátásokat az önkéntességi ágazatra és annak a hasonló válságokra való felkészültségére vonatkozóan.

8.A jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőinek közreműködésével gyűjtsön információt arról, hogy a tagállamok milyen eredményeket értek el ezen ajánlás végrehajtása terén.

9.Készítsen jelentést a tanácsi ajánlásnak az uniós ifjúsági stratégia, valamint az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere végrehajtására irányuló munka keretében történő alkalmazásáról.

Ez az ajánlás a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/888 rendelete (2021. május 20.) az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (europa.eu) .

(2)    HL C 319., 2008.12.13., 8. o.

(3)    HL C 456., 2018.12.18., 1. o.

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, COM(2020) 625 final, elérhető: EUR-Lex – 52020DC0625 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(5)    A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (HL C 66., 2021.2.26., 1. o.), elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021G0226(01)

(6)     https://europa.eu/youth/d8/sites/default/files/inline-files/1_EN_ACT_part1_v3.pdf

(7)    A digitális önkéntesség, amelyet virtuális önkéntességnek vagy online önkéntességnek is neveznek, internetalapú technológiákkal és eszközökkel végzett önkéntes tevékenységeket foglal magában, általánosságban fizikai mobilitás nélkül.

(8)    Az önkéntesség és az üdülés egyesítésének azon gyakorlata, melynek során az érintettek a szolidaritási tevékenységekben egy olyan üdülési élmény szerves részeként vesznek részt, amelyért fizetnek (a tanulmányokban/médiában önkéntes turizmus néven is ismert).

(9)    Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról rendelkezik a szociális biztonsági jogok – köztük a betegségi ellátások– koordinálásáról a határokon átnyúló helyzetekben, és alkalmazandó a tagállamok között mozgó önkéntesekre is.

(10)    2018 és 2020 között az Európai Szolidaritási Testület alapját az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról és az 1288/2013/EU rendelet, az 1293/2013/EU rendelet, valamint az 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1475 európai parlamenti és tanácsi rendelet képezte (HL L 250., 2018.10.4., 1. o.). 2021 és 2027 között az Európai Szolidaritási Testület működése az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapul (HL L 202., 2021.6.8., 32. o.).

(11)     A Bizottság végrehajtási határozata – az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program által felölelt inklúziós intézkedések 2021–2027-re vonatkozó keretéről (europa.eu) , elfogadva 2021. október 22-én.

(12)     Youthpass .

(13)     A Bizottság dokumentum-nyilvántartása – COM(2021) 634 (europa.eu) .

(14)    COM(2020) 565 final, 2020. szeptember 18., COM(2020) 620 final, 2020. október 9., COM(2020) 698 final, 2020. november 12., COM(2021) 101 final, 2021. március 3.

(15)     Az EU ifjúsági stratégiájának és a Tanács fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlásának értékelése (europa.eu) , SWD(2017) 281.

(16)     Ifjúsági önkéntesség – projektmunka más EU-országokban (frissítés) (europa.eu) .

(17)    Study on removing obstacles to cross-border solidarity activities (Tanulmány a határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek előtt álló akadályok felszámolásáról), PPMI Group az EPRD-vel együttműködésben, 2020, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/1a7042cb-e678-11ea-ad25-01aa75ed71a1

(18)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12774-Youth-volunteering-working-on-projects-in-other-EU-countries-update-/public-consultation_hu

(19)    Lásd a 18. lábjegyzetet.

(20)    Promoting the mobility of young volunteers and cross-border solidarity, a practical toolbox (A fiatal önkéntesek mobilitásának és a határokon átnyúló szolidaritásnak az előmozdítása: gyakorlati eszköztár az ifjúságügy szereplői és érdekelt felei számára, valamint ajánlások a politikai döntéshozóknak) című 2021. évi dokumentum, amelyet az Európai Bizottság által a fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló, 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatának támogatása céljából létrehozott szakértői csoport dolgozott ki (2019 szeptembere és 2020 szeptembere között).

(21)    A fiatal önkéntesek mobilitásával és a határokon átnyúló szolidaritással foglalkozó szakértői csoport: Background paper to support the Commission in reviewing the 2008 Council Recommendation on the mobility of young volunteers (A Bizottságot a fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatában támogató háttérdokumentum), Ecorys, 2020. február.

(22)    Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391 o.).

(23)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/soteu_2021_address_hu_0.pdf

(24)     Elfogadott szövegek – A Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról – 2021. február 10., szerda (europa.eu) .

(25)    HL C 456., 2018.12.18., 1. o.

(26)     https://europa.eu/youth/d8/sites/default/files/inline-files/1_EN_ACT_part1_v3.pdf

(27)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:42018Y1218(01)&qid=1578414694481&from=EN

(28)    Evaluation of the EU Youth Strategy and the Council Recommendation on the mobility of young volunteers (Az EU ifjúsági stratégiájának és a Tanács fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlásának értékelése), 2017.

(29)    „Promoting the mobility of young volunteers and cross-border solidarity, a practical toolbox for actors and stakeholders in the field of youth and recommendations for policymakers” („A fiatal önkéntesek mobilitásának és a határokon átnyúló szolidaritásnak az előmozdítása: gyakorlati eszköztár az ifjúságügy szereplői és érdekelt felei számára, valamint ajánlások a politikai döntéshozóknak”) című 2021. évi dokumentum, amelyet az Európai Bizottság által a fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló, 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatának támogatása céljából létrehozott szakértői csoport dolgozott ki (2019 szeptembere és 2020 szeptembere között).

(30)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, COM(2020) 625 final, elérhető: EUR-Lex – 52020DC0625 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(31)    Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról rendelkezik a szociális biztonsági jogok – köztük a betegségi ellátások– koordinálásáról a határokon átnyúló helyzetekben, és alkalmazandó a tagállamok között mozgó önkéntesekre is.

(32)    HL L 295., 2018.11.21., 32. o., I. melléklet, E. szakasz. Az „Európa Önökért” portálon keresztül végrehajtva: Európa Önökért (europa.eu) .

(33)    COM(2020) 758 final.

(34)    A Youthpass az a fő elismerésre és érvényesítésre szolgáló eszköz, amely az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület valamennyi résztvevője számára elérhető, tükrözi tanulási folyamataikat, és tanulási eredményeiket a Youthpass tanúsítványban dokumentálja.

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/646 határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 112., 2018.5.2., 42. o.) egy olyan európai keretrendszert hoz létre, amely a formális, nem formális és informális keretek között, többek között gyakorlati tapasztalatok, mobilitás és önkéntesség során megszerzett készségek és képesítések átláthatóságát és közérthetőségét hivatott elősegíteni.

(36)    HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(37)     Az EU ifjúsági stratégiájának és a Tanács fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlásának értékelése (europa.eu) , 2016. március.

(38)    Az önkéntesek tevékenységükért nem kapnak javadalmazást, de az általában az utazásra, étkezésre, illetve szállásra és/vagy egyéb kisebb személyes költségekre korlátozódó kiadásaikat esetlegesen fedezhetik.

(39)    Lásd ugyanezt a fogalommeghatározást az (EU) 2021/888 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében.

(40)    Ideértve az európai egészségbiztosítási kártya (EHIC) kérelmezési eljárásaival kapcsolatos tájékoztatást, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy a nemzeti egészségügyi ellátórendszerek mire terjednek, illetve mire nem terjednek ki.

(41)    Az (EU) 2018/1724 rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.) szerinti többnyelvű „Európa Önökért” portál az Európai Ifjúsági Portál „Youth Wiki” része; az Europa portálon található információk, pl. az európai egészségbiztosítási kártyáról: A kártya igénylése – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu) .

(42)    Az önkéntesség és az üdülés összekapcsolásának azon gyakorlata, melynek során az érintettek a szolidaritási tevékenységekben egy olyan turisztikai élmény szerves részeként vesznek részt, amelyért fizetnek.

(43)    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről (2020/C 415/01).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/888 rendelete (2021. május 20.) az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 202., 2021.6.8., 32. o.).

(45)    Iránymutatásért lásd az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiáját: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity_en

(46)     A 2020–2021-ben elfogadott, egyes hátrányosan megkülönböztetett és hátrányos helyzetű csoportokat célzó uniós esélyegyenlőségi stratégiákkal és inklúziós szakpolitikai keretekkel összhangban: az EU rasszizmus elleni, a 2020–2025-ös időszakra szóló cselekvési tervével, COM(2020) 565 final, 2020. szeptember 18., a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerrel, COM(2020) 620 final, 2020. október 9., az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiával, COM(2020) 698 final, 2020. november 12., az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervvel, COM(2020) 758 final, 2020. november 24., valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáról szóló stratégiával összhangban, COM(2021) 101 final, 2021. március 3.

(47)    Ez a korábbi Európai önkéntes szolgálatban és a jelenlegi Európai Szolidaritási Testületben már eddig is bevált gyakorlatnak számított, amelynek értelmében minden önkéntes ingyenesen jut hozzá az európai ifjúsági kártyához.

(48)    Az ezen ajánlás 2. pontjának a) alpontjában előírt információkat, valamint a nemzeti önkéntességi rendszerekkel kapcsolatos információkat tartalmazó honlapok.

(49)     Európai fogyatékossági igazolvány igénylése – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu) .