Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022AP0234

    Az Európai Parlament 2022. június 8-án elfogadott módosításai az (EU) 2019/631 rendeletnek az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseivel összhangban zajló megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0556 – C9-0322/2021 – 2021/0197(COD))

    HL C 493., 2022.12.27, p. 295–331 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
    HL C 493., 2022.12.27, p. 270–306 (GA)

    2022.12.27.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 493/295


    P9_TA(2022)0234

    A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások ***I

    Az Európai Parlament 2022. június 8-án elfogadott módosításai az (EU) 2019/631 rendeletnek az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvéseivel összhangban zajló megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0556 – C9-0322/2021 – 2021/0197(COD)) (1)

    (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

    (2022/C 493/25)

    Módosítás 1

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1)

    A 2015 decemberében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás 2016 novemberében lépett hatályba („a Párizsi Megállapodás”). A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 oC-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5  oC mértékre korlátozódjon.

    (1)

    A 2015 decemberében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás 2016 novemberében lépett hatályba („a Párizsi Megállapodás”). A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 oC-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5  oC mértékre korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum 2021. novemberi elfogadásával az abban részes felek elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti szinthez viszonyított emelkedésének 1,5  oC-ra korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik 2030-ra kitűzött céljaikat annak érdekében, hogy ebben a kritikus évtizedben felgyorsítsák éghajlat-politikai intézkedéseiket, és megszüntessék az 1,5  oC-os cél és a vállalások közötti szakadékot.

    Módosítás 2

    Rendeletre irányuló javaslat

    2 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2)

    Az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése, továbbá a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott európai zöld megállapodásról szóló közlemény (23) középpontjában. Az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke a Covid19-világjárvány által az Unió polgárainak egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt igen súlyos hatások ismeretében tovább erősödött.

    (2)

    Az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése, továbbá a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott európai zöld megállapodásról szóló közlemény (23) középpontjában. Az Európai Parlament az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalásában szorgalmazta a legkésőbb 2050-ig a klímasemleges társadalomra való szükségszerű átállást, az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában pedig megállapította, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzetet áll fenn. Az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke a Covid19-világjárvány által az Unió polgárainak egészségére és gazdasági jólétére gyakorolt igen súlyos hatások ismeretében tovább erősödött.

    Módosítás 3

    Rendeletre irányuló javaslat

    3 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3)

    Az európai zöld megállapodás egymást kölcsönösen erősítő intézkedések és kezdeményezések átfogó keretét adja meg , amelyek célja a klímasemlegesség 2050-re történő elérése az EU-ban , és olyan új növekedési stratégiát határoz meg, amelynek célja , hogy az Unió egy modern , erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakuljon , ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő . Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor ez az átállás a nőket és a férfiakat eltérő módon érinti, és különösen nagy hatással van bizonyos hátrányos helyzetű csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élő személyekre, valamint a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező személyekre. Biztosítani kell tehát, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon ki.

    (3)

    Az EU arra törekszik, hogy 2050-ig olyan új növekedési stratégiát hajtson végre, amelynek célja , hogy az Unió egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal és élénk , a saját szegmensükben továbbra is világelső és globális szinten is innovációs hajtóerőt jelentő , ugyanakkor az Unióban jól fizetett , minőségi munkahelyeket biztosító iparágakkal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakuljon át . Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. E tekintetben a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó 8. környezetvédelmi cselekvési program célul tűzi ki, hogy az európai zöld megállapodás keretében bejelentett intézkedéseket és kezdeményezéseket támogatva, illetve azokra támaszkodva igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló, reziliens és versenyképes gazdaságra való zöld átállást, valamint támogassa, helyreállítsa és javítsa a környezet állapotát. Ugyanakkor ez az átállás a nőket és a férfiakat eltérő módon érinti, és különösen nagy hatással van bizonyos hátrányos helyzetű és sérülékeny csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élő személyekre, valamint a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező személyekre , továbbá az alacsony vagy az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyekre és háztartásokra. Emellett az átállás eltérő módon fogja érinteni az Unió régióit, különösen a strukturálisan hátrányos helyzetű régiókat, a peremterületeket és a legkülső régiókat. Biztosítani kell tehát, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon ki.

    Módosítás 4

    Rendeletre irányuló javaslat

    5 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (5)

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [--] rendeletében  (24) az Unió jogszabályba foglalta a  teljes gazdaságra kiterjedő klímasemlegesség 2050 -ig történő teljesítésének célját . E rendelet a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez viszonyított legalább 55  %-os csökkenésére irányuló, 2030-ig teljesítendő kötelező érvényű uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást is megállapít .

    (5)

    Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (24) az Unió jogszabályba foglalta azt célt, hogy az Unió legkésőbb 2050 -re klímasemleges legyen, ezt követően pedig negatív kibocsátást érjen el . Az említett rendelet kötelező erejű köztes uniós éghajlat-politikai célt is meghatároz, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (azaz az elnyelések levonása utáni kibocsátást).

    Módosítás 5

    Rendeletre irányuló javaslat

    6 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (6)

    Az elvárások szerint valamennyi gazdasági ágazatnak, így a közúti közlekedési ágazatnak is hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés eléréséhez.

    (6)

    Az elvárások szerint valamennyi gazdasági ágazatnak, így a közúti közlekedési ágazatnak is hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés eléréséhez. A közlekedési ágazat az egyetlen olyan ágazat, ahol 1990 óta nőtt a kibocsátás. Ez magában foglalja a könnyű és nehéz tehergépjárművekkel folytatott közúti közlekedést is, amelyek együttesen a közlekedés összkibocsátásának több mint 70 %-át teszik ki.

    Módosítás 6

    Rendeletre irányuló javaslat

    6 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (6a)

    Nagyon fontos, hogy az egyéni mobilitás mindenki számára elérhető és megfizethető maradjon, különös tekintettel azokra az ingázókra, akik nem férnek hozzá jó minőségű tömegközlekedéshez vagy más mobilitási megoldásokhoz.

    Módosítás 7

    Rendeletre irányuló javaslat

    6 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (6b)

    Az ENSZ 2021. évi, az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban megtartott éghajlatváltozási konferenciája (COP26) kötelezettségvállalást fogadott el a kibocsátásmentes járművekre való globális átállás felgyorsítása érdekében. A résztvevők kötelezettséget vállaltak arra is, hogy az átállás igazságos és fenntartható legyen, hogy egyetlen régió vagy közösség se maradjon le, és kiemelték a munkaerő igazságos átmenete biztosításának, valamint a tisztességes munka és a minőségi munkahelyek megteremtésének fontosságát is.

    Módosítás 8

    Rendeletre irányuló javaslat

    7 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (7)

    Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedésekre egy átfogó és következetes keretrendszer részeként van szükség, amely elengedhetetlen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló átfogó uniós célkitűzés eléréséhez.

    (7)

    Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedésekre egy átfogó és következetes keretrendszer részeként van szükség, amely elengedhetetlen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló átfogó uniós célkitűzés eléréséhez , valamint ahhoz, hogy az Unió csökkentse függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól – többek között a kőolajimporttól, amelynek értéke csak 2018-ban 227,5  milliárd EUR-t tett ki –, amelyek továbbra is a személygépkocsik és kisteherautók által fogyasztott energia túlnyomó többségét (94 %-át) teszik ki. A kőolajfogyasztás fokozatos megszüntetése mellett alapvető fontosságú az egyik függőségről a másikra való váltás elkerülése. Az európai ipar életképessége és az Unió stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal és az ágazati szereplőkkel együttműködve biztosítania kell a karbonsemleges vagy karbonszegény technológiákhoz szükséges stratégiai fontosságú anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncát.

    Módosítás 9

    Rendeletre irányuló javaslat

    7 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (7a)

    Bár e rendelet felülvizsgálata a környezetvédelmi célkitűzések – nevezetesen a közúti közlekedési ágazat dekarbonizációja – megvalósításának részét képezi az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, figyelembe kell vennie a jelentős ipari és társadalmi következményeket is a foglalkoztatottság és a mindenki számára elérhető mobilitás biztosítása érdekében.

    Módosítás 10

    Rendeletre irányuló javaslat

    8 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (8)

    Ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljon a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-hez képest legalább 55 %-kal történő csökkentése, mind a személygépkocsik, mind a könnyű haszongépjárművek esetében szükséges az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) meghatározott kibocsátáscsökkentési követelmények megerősítése. Egyértelmű pályát kell meghatározni a 2030 utáni csökkentésekhez, hogy hozzá tudjanak járulni a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzéshez. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, a közúti közlekedési ágazatot érintő ambiciózus fellépés nélkül nagyobb kibocsátáscsökkentésre lenne szükség az egyéb ágazatokban, olyan ágazatokat is beleértve, amelyeknél a dekarbonizáció nehezebben megoldható.

    (8)

    Ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljon a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-hez képest legalább 55 %-kal történő csökkentése , valamint hogy egyértelműen fel lehessen vázolni a cél eléréséhez vezető utat, és már 2030 előtt hozzá lehessen járulni az ehhez szükséges kibocsátáscsökkentésekhez , mind a személygépkocsik, mind a könnyű haszongépjárművek esetében szükséges az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) meghatározott kibocsátáscsökkentési követelmények megerősítése. Egyértelmű pályát kell meghatározni a 2030 utáni csökkentésekhez, hogy hozzá tudjanak járulni a 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzéshez. E cél eléréséhez a legköltséghatékonyabb forgatókönyv szerint a közlekedési ágazat kibocsátását mintegy 90 %-kal kell csökkenteni, miközben jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátása csak a közlekedési ágazatban növekszik. Ezzel párhuzamosan rendkívül fontos, hogy a kiegészítő uniós jogszabályok, köztük az (EU) 2018/2001 irányelv  (25a) biztosítsák a megújuló energia alkalmazásának gyors elterjedését az uniós gépjárműállomány további megújuló villamos energiával való ellátása érdekében. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, a közúti közlekedési ágazatot érintő ambiciózus fellépés nélkül nagyobb kibocsátáscsökkentésre lenne szükség az egyéb ágazatokban, olyan ágazatokat is beleértve, amelyeknél a dekarbonizáció nehezebben megoldható. A digitális és a zöld átállás során ezért a mindenki számára hozzáférhető mobilitás biztosítása érdekében figyelembe kell venni a mobilitási ágazat szociális dimenziójának fontosságát is, beleértve az energiaadóztatásnak a megfizethetőségre gyakorolt hatását, a magasabb energiaáraknak a közlekedésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatását a különböző uniós régiókban, valamint az ágazati következményeket a foglalkoztatás és az ágazat versenyképessége biztosítása érdekében.

    Módosítás 11

    Rendeletre irányuló javaslat

    8 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (8a)

    A legújabb tanulmányok alapján arra lehet következtetni, hogy az akkumulátoros elektromos járművek a teljes tulajdonlási költséget figyelembe véve már most is versenyképesek a hagyományos gépjárművekkel szemben számos gépjárműszegmensben. A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások szigorítása felgyorsítja az akkumulátoros elektromos járművek teljes tulajdonlási költségének csökkenését, és így Unió-szerte minden fogyasztói csoport számára vonzóbbá válnak, mint a belső égésű motorral felszerelt járművek. A 2025 és 2030 közötti időszakra meghatározott, a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátási előírások a használt autók piacának dekarbonizációját is felgyorsítják valamennyi gépjárműszegmensben, ami az alacsonyabb és közepes jövedelmű fogyasztók számára nagyobb előnyökkel jár.

    Módosítás 12

    Rendeletre irányuló javaslat

    9 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (9)

    A szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésre vonatkozó megerősített követelmények várhatóan ösztönző hatással lesznek arra, hogy nagyobb arányban terjedjenek el a kibocsátásmentes járművek az uniós piacon, ugyanakkor a levegőminőség és az energiamegtakarítás tekintetében előnyöket biztosítanak a fogyasztók és a polgárok számára, továbbá biztosítják az innováció folyamatosságát a gépjárműipari értékláncban. A globális kontextusban az uniós gépjárműipari értékláncnak vezető szerepet kell betöltenie a kibocsátásmentes mobilitásra történő, jelenleg zajló átállásban. A megerősített szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési előírások technológiasemleges módon biztosítják az általuk meghatározott, a teljes járműállományra vonatkozó célértékek elérését. A kibocsátásmentes járműállományra vonatkozó célérték eléréséhez különféle technológiák állnak rendelkezésre, most és a jövőben is. A kibocsátásmentes járművek közé tartoznak jelenleg az akkumulátoros elektromos járművek, az üzemanyagcellás és egyéb hidrogénüzemű járművek, és folyamatos a technológiai innováció. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (utóbbiak közé tartoznak a jó teljesítményű, hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek) továbbra is szerepet játszhatnak az átállási pályában.

    (9)

    A szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésre vonatkozó megerősített követelmények várhatóan ösztönző hatással lesznek arra, hogy nagyobb arányban terjedjenek el a kibocsátásmentes járművek az uniós piacon, ugyanakkor a levegőminőség , az energiabiztonság és az energiahatékonyság erősítése és a kapcsolódó energiamegtakarítás tekintetében előnyöket biztosítanak a fogyasztók és a polgárok számára, továbbá biztosítják az innováció folyamatosságát a gépjárműipari értékláncban. A globális kontextusban az uniós gépjárműipari értékláncnak vezető szerepet kell betöltenie a kibocsátásmentes mobilitásra történő, jelenleg zajló átállásban. A megerősített szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési előírások technológiasemleges módon biztosítják az általuk meghatározott, a teljes járműállományra vonatkozó célértékek elérését. A kibocsátásmentes járműállományra vonatkozó célérték eléréséhez különféle technológiák állnak rendelkezésre, most és a jövőben is. A kibocsátásmentes járművek közé tartoznak jelenleg az akkumulátoros elektromos járművek, az üzemanyagcellás és egyéb hidrogénüzemű járművek, miközben folyamatos a technológiai innováció. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (utóbbiak közé tartoznak a jó teljesítményű, hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek) – mindaddig, amíg biztosítják az ilyen típusú járművek kibocsátási teljesítményére vonatkozó pontos és teljes körű adatokat – továbbra is szerepet játszhatnak az átállási pályában.

    Módosítás 14

    Rendeletre irányuló javaslat

    10 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (10a)

    A technológiai innováció a mobilitás dekarbonizációjának előfeltétele az Unióban, és azt támogatni kell. A fokozódó nemzetközi versennyel szemben az Uniónak és a tagállamoknak folytatniuk kell az ágazaton belüli szinergiák erősítését célzó kezdeményezések – például az Európai Akkumulátorszövetség – feltárására és kidolgozására irányuló erőfeszítéseiket, és támogatniuk kell az európai gépjárműipari kutatásra és innovációra előirányzott állami és magánberuházásokat. Ennek arra kell irányulnia, hogy Európa megőrizze technológiai vezető szerepét ebben az ágazatban, ipari kiválóságot alakítson ki a jövő technológiái terén az Unióban, és biztosítsa ipari bázisának hosszú távú fenntarthatóságát és versenyképességét.

    Módosítás 15

    Rendeletre irányuló javaslat

    10 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (10b)

    Egyes tagállamok bejelentették, hogy felgyorsítják a kibocsátásmentes járművek bevezetését azáltal, hogy már az uniós szinten meghatározott időpont előtt fokozatosan megszüntetik a területükön a szén-dioxidot kibocsátó új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek forgalomba hozatalát. A Bizottságnak meg kell határoznia azokat a lehetőségeket, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára a kibocsátásmentes könnyűgépjárművekre való áttérést az ilyen tervekkel összhangban.

    Módosítás 16

    Rendeletre irányuló javaslat

    10 c preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (10c)

    Az egyértelmű szabályozási jelzéseknek lehetővé kell tenniük a gyártók számára, hogy meghozzák beruházási döntéseiket. E jelzések hiánya azzal a veszéllyel járhat, hogy az uniós gépjárműipar elveszíti versenyképességét és technológiai vezető szerepét azért, mert nem ruház be gyorsan, valamint elveszíti piaci részesedését a globális és hazai piacokon.

    Módosítás 17

    Rendeletre irányuló javaslat

    10 d preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (10d)

    A gépjárműiparban folytatott szociális párbeszéd megerősítése kulcsfontosságú az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekről és a nemzeti szociális klímatervekről szóló tárgyalások és a nemzeti szociális klímatervek gyártói, regionális és ágazati szintű elfogadásának folyamatában. Alapvető fontosságú a munkaerő átalakulásának biztosítása egy adott földrajzi területen és a régió lehetőségeit tükröző módon.

    Módosítás 18

    Rendeletre irányuló javaslat

    11 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (11)

    A felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátási előírások keretében meghatározott célértékeket egy európai stratégiának kell kiegészítenie, amely választ ad a kibocsátásmentes járművek és a kapcsolódó technológiák gyártásának bővítésével, valamint az ágazatban dolgozók tovább- és átképzésével, valamint a gazdaság diverzifikációjával és a tevékenységek átalakításával összefüggő kihívásokra. Adott esetben uniós és tagállami szinten pénzügyi támogatást is fontolóra kell venni a magánberuházások bevonzásához, beleértve a következő eszközöket: az Európai Szociális Alap Plusz, az Igazságos Átmenet Alap, az Innovációs Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU egyéb eszközei, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban. A felülvizsgált környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy támogassák a vállalkozásokat a termelési folyamataik dekarbonizációjában, és zöldebb technológiákat alkalmazzanak az új iparstratégia összefüggésében.

    (11)

    A felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátási előírások keretében meghatározott célértékeket egy európai stratégiának kell kiegészítenie, amely az európai gépjárműipari foglalkoztatási szintek fenntartása mellett, az egyes tagállamok sajátosságait figyelembe véve választ ad a kibocsátásmentes járművek és a kapcsolódó technológiák gyártásának bővítésével, valamint az ágazatban dolgozók tovább- és átképzésével, valamint a gazdaság diverzifikációjával és a tevékenységek átalakításával összefüggő kihívásokra . Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez az átállás milyen hatással lesz a kkv-kra az ellátási lánc mentén. Adott esetben uniós és tagállami szinten pénzügyi támogatást is kell nyújtani a magánberuházások bevonzásához, beleértve a következő eszközöket: az Európai Szociális Alap Plusz, az Igazságos Átmenet Alap, az Innovációs Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU egyéb eszközei, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban . Ezen túlmenően uniós szinten külön finanszírozási forrásra lenne szükség a gépjárműipari átálláshoz, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatások kezelése érdekében.  A felülvizsgált környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy támogassák a vállalkozásokat a termelési folyamataik dekarbonizációjában, és zöldebb technológiákat alkalmazzanak az új iparstratégia összefüggésében.

    Módosítás 19

    Rendeletre irányuló javaslat

    12 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12)

    Az új iparstratégia frissítése (26) a zöld és digitális átállási pályák együttes, az iparral, hatóságokkal, szociális partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel való partnerségben történő kidolgozását irányozza elő. Ebben az összefüggésben a gépjárműipari értéklánc átállását kísérő átállási pályát kell kialakítani a mobilitási ökoszisztéma számára. A pályának külön figyelmet kell fordítania a gépjárműipari ellátási láncban működő kkv-kre, a szociális partnerekkel – többek között a tagállamok révén – folytatott konzultációra, továbbá építenie kell az európai készségfejlesztési programra is olyan kezdeményezésekkel, mint például a készségfejlesztési paktum, hogy mozgósítsa a magánszektorbeli és egyéb érdekelt feleket az európai munkaerőnek a zöld és digitális átállást támogató át- és továbbképzése terén. A pálya keretében a kibocsátásmentes járművek megfizethetőségét elősegítő, megfelelő európai és nemzeti szintű intézkedésekkel és ösztönzőkkel is kell foglalkozni. A mobilitási ökoszisztémára vonatkozó átfogó átállási pályán elért eredményeket kétévente nyomon kell követni egy, a Bizottság által benyújtandó eredményjelentés részeként, amely többek között a kibocsátásmentes járművek elterjedése terén elért eredményeket, e járművek árának alakulását, az alternatív üzemanyagok fejlesztésének helyzetét és az infrastruktúrának az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletben előírt bevezetését, az innovatív technológiáknak a klímasemleges mobilitás elérésével kapcsolatos potenciálját, a gépjárműipari értéklánc versenyképességét és az értéklánccal kapcsolatos befektetéseket, a munkavállalók továbbképzését és átképzését, valamint a tevékenységek átalakítását vizsgálja. Az eredményjelentés azokra a  kétéves tagállami jelentésekre is támaszkodni fog, amelyeket az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet keretében nyújtanak be. A Bizottságnak egyeztetnie kell a szociális partnerekkel az eredményjelentés elkészítése során, a szociális párbeszéd eredményeit is felhasználva. A gépjárműipari ellátási láncban folyamatos az innováció. Az olyan innovatív technológiák, mint például az e-üzemanyagoknak a levegőből közvetlen leválasztással történő előállítása, továbbfejlesztés esetén lehetőséget nyújthatnak a megfizethető klímasemleges mobilitásra. A Bizottságnak ezért az eredményjelentés részeként figyelemmel kell kísérnie az ágazatban zajló innováció alakulását.

    (12)

    Az új iparstratégia frissítése (26) a zöld és digitális átállási pályák együttes, az iparral, hatóságokkal, szociális partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel való partnerségben történő kidolgozását irányozza elő. Ebben az összefüggésben a gépjárműipari értéklánc átállását kísérő átállási pályát kell kialakítani a mobilitási ökoszisztéma számára , teljes átláthatóság mellett és valamennyi érdekelt féllel konzultálva, mérlegelve többek között a gépjárműiparban folytatott társadalmi párbeszédre szolgáló külön fórum létrehozásának lehetőségét is . A pályának külön figyelmet kell fordítania a gépjárműipari ellátási láncban működő kkv-kre, köztük a mikrovállalkozásokra, a szociális partnerekkel – többek között a tagállamok révén – folytatott konzultációra, továbbá építenie kell a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra, illetve az európai készségfejlesztési programra is olyan kezdeményezésekkel, mint például a készségfejlesztési paktum, hogy mozgósítsa a magánszektorbeli és egyéb érdekelt feleket az európai munkaerőnek a zöld és digitális átállást támogató át- és továbbképzése terén. A pálya keretében a kibocsátásmentes járművek megfizethetőségét és fenntarthatóságát elősegítő, megfelelő európai és nemzeti szintű intézkedésekkel és ösztönzőkkel is kell foglalkozni. Foglalkozni kell azzal a szereppel is, amelyet a közbeszerzés játszhat ezen az úton, és e tekintetben a Bizottságnak mérlegelnie kell az (EU) 2019/1161 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (26a) felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az kiigazításra kerüljön a (EU) 2019/631 rendelet célkitűzéseivel összhangban.  A mobilitási ökoszisztémára vonatkozó átfogó átállási pályán elért eredményeket évente nyomon kell követni egy, a Bizottság által benyújtandó eredményjelentés részeként, amely többek között a kibocsátásmentes járművek elterjedése terén elért eredményeket, e járművek árának alakulását és energiafogyasztását, a fogyasztókra gyakorolt hatásokat , az alternatív üzemanyagok fejlesztésének helyzetét és az infrastruktúrának az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletben előírt bevezetését, a megújuló energia részarányának az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (26b) előírtaknak megfelelő fejlesztését, az innovatív technológiáknak a klímasemleges mobilitás elérésével kapcsolatos potenciálját, agépjárműipariértéklánc versenyképességét és az értéklánccal kapcsolatos befektetéseket, a munkavállalók továbbképzését és átképzését, valamint a tevékenységek átalakítását vizsgálja különösen azokban a régiókban, ahol magas a gépjárműipari értéklánchoz kapcsolódó munkahelyek aránya, továbbá vizsgálja a könnyű haszongépjárművek életkorához kapcsolódó kibocsátásokat, és az idősebb járművek szinkronizált, társadalmilag igazságos és környezeti szempontból megfelelő, fokozatos kivezetésére irányuló intézkedéseket . Az eredményjelentés azokra a tagállami jelentésekre is támaszkodni fog, amelyeket az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet keretében nyújtanak be. A Bizottságnak egyeztetnie kell a szociális partnerekkel az eredményjelentés elkészítése során, a szociális párbeszéd eredményeit is felhasználva. A Bizottságnak az átfogó tudásbázis biztosítása érdekében független szakértőkkel, érdekelt felekkel, valamint nemzeti és regionális közigazgatási szervekkel is konzultálnia kell. A gépjárműipari ellátási láncban folyamatos az innováció. Az olyan innovatív technológiák, mint például az e-üzemanyagoknak a levegőből közvetlen leválasztással történő előállítása és a fedélzeti hidrogéntároló rendszerrel ellátott hidrogénüzemű autók , továbbfejlesztés esetén lehetőséget nyújthatnak a megfizethető klímasemleges mobilitásra. A Bizottságnak ezért az eredményjelentés részeként figyelemmel kell kísérnie az ágazatban zajló innováció alakulását.

    Módosítás 20

    Rendeletre irányuló javaslat

    12 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (12a)

    Noha ez a rendelet csak az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozik, fontos, hogy egy olyan átfogóbb, az egész Unióra kiterjedő cselekvési tervbe illeszkedjen, amely a meglévő gépjárműállomány szén-dioxid-mentesítésére irányul annak érdekében, hogy védje a környezetet és a polgárok egészségét valamennyi tagállamban. A jelenlegi járműállomány még hosszú ideig a gyenge környezetvédelmi teljesítmény egyik tényezője marad, mivel lassan halad az állomány megújítása. Emellett a használt, szennyező gépjárművek meglévő közép- és kelet-európai piaca azzal a kockázattal jár, hogy a szennyezés az Unió gazdaságilag kevésbé fejlett régióiba helyeződik át. Az ambiciózus klímacélok 2050-ig történő elérésével párhuzamosan biztosítani kell valamennyi uniós polgár jogát a tisztább levegőhöz. A meglévő állományból származó kibocsátások csökkentésének felgyorsítása érdekében rendkívül fontos, hogy a Bizottság haladéktalanul jogalkotási intézkedéseket terjesszen elő egy olyan keretrendszer megteremtésére, amely kedvez az utólagos átalakításnak, és népszerűsítse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére jelenleg rendelkezésre álló technológiákat, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok vagy az alacsonyabb energiafogyasztású izzók használatát, felgyorsítsa a teher- és személyszállítás modális váltását, ösztönözze a környezetbarátabb közlekedési szokásokat, például a telekocsi rendszert, az aktív mobilitást és a városi tömegközlekedést, valamint orvosolja az autóipar kibocsátásáthelyezésének lehetséges kockázatát.

    Módosítás 21

    Rendeletre irányuló javaslat

    12 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (12b)

    A 2030-ra vonatkozó új uniós klímacéllal, valamint a CO2-kibocsátásra vonatkozó szigorúbb előírásokkal való összhang biztosítása érdekében elő kell terjeszteni a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (26a) aktualizált változatát, beleértve azt a lehetőséget, hogy a kibocsátásmentes járművek iránti növekvő kereslet előmozdítása céljából az irányelv hatálya kiterjedjen a meghatározott méretű flottával rendelkező magántársaságok tulajdonában lévő vagy általuk lízingelt járművekre is. Figyelembe véve, hogy a vállalati flottákból származó járművek gyorsabban lépnek be a magánpiacra, a hatály kiterjesztése lehetővé tenné a kibocsátásmentes használt járművek piacának gyorsabb kialakítását, ami különösen fontos lesz azon régiók számára, ahol az átmenet nehezebbnek bizonyul, valamint hozzájárulna ahhoz, hogy a kibocsátásmentes járművek árszintje az egész Unióban gyorsabban érje el a hagyományos járművekét.

    Módosítás 22

    Rendeletre irányuló javaslat

    13 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (13)

    Az említett teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (27) meghatározott , elektromos töltésre és üzemanyagtöltésre szolgáló infrastruktúra szükséges bővítésének kell kiegészítenie .

    (13)

    Az említett teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket az elektromos töltésre és üzemanyagtöltésre szolgáló infrastruktúra szükséges bővítésének kell kiegészítenie, ami nélkülözhetetlen a megerősített célértékek eléréséhez. Ezért tekintettel a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (27) erőtlen és lassú végrehajtására , a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos megerősített célértékeket az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló ambiciózus rendeletjavaslatnak kell kísérnie, amely a 27 tagállam tekintetében ambiciózus kötelező célokat határoz meg az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozóan. Ezeket a célértékeket az épületekben található magán töltőállomások kiépítésére vonatkozó ambiciózus célokkal kell kiegészíteni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (27a) . E tekintetben létfontosságú a szükséges infrastruktúrafejlesztésre irányuló beruházások fenntartása és megerősítése.

    Módosítás 23

    Rendeletre irányuló javaslat

    13 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (13a)

    Mivel világszerte több mint egymilliárd fosszilis tüzelőanyaggal működő jármű van, amelyek a globális CO2-kibocsátás több mint 30 %-át teszik ki, a belső égésű motorral felszerelt járművek villamos átalakítása a hagyományos gyártók ajánlatát kiegészítő megoldás, amely lehetővé teszi az ökológiai átmenet felgyorsítását, miközben a körforgásos gazdaságra támaszkodik;

    Módosítás 24

    Rendeletre irányuló javaslat

    14 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (14)

    A gyártók számára kellő rugalmasságot kell biztosítani a járműállományuk átalakításához, hogy költséghatékony módon kezelhessék a kibocsátásmentes járművekre történő átállást, ezért helyénvaló csökkenő célértékek ötéves lépésekben történő meghatározásával összefüggő megközelítés fenntartása .

    (14)

    A gyártók számára kellő rugalmasságot kell biztosítani a járműállományuk átalakításához, hogy költséghatékony módon , a versenyképességüket támogatva és a további innovációt előkészítve kezelhessék a kibocsátásmentes járművekre történő átállást, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egyértelmű pályát kell biztosítani e járművek bevezetéséhez, amely biztosítja közúti közlekedési ágazat hozzájárulását az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének teljesítéséhez .

    Módosítás 25

    Rendeletre irányuló javaslat

    15 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (15)

    A teljes uniós járműállományra vonatkozó , 2030-tól alkalmazandó szigorúbb célértékek miatt a gyártóknak lényegesen több kibocsátásmentes járművet kell forgalmazniuk az uniós piacon. Ebben az összefüggésben a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre (ZLEV) vonatkozó ösztönző mechanizmus többé már nem szolgálja eredeti célját, és veszélyezteti az (EU) 2019/631 rendelet eredményességét. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó ösztönző mechanizmust ezért 2030-tól meg kell szüntetni. Az említett dátum előtt és így még ebben az évtizedben a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó ösztönző mechanizmus továbbra is támogatja a 0–50 CO2/km közötti kibocsátású járművek értékesítését, beleértve az akkumulátoros elektromos járműveket, a hidrogént használó üzemanyagcellás elektromos járműveket és a jó teljesítményű, hálózatról tölthető hibrid elektromos járműveket. Az említett dátumot követően a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek a továbbiakban is beszámítandók a gépjárműgyártók által teljesítendő, teljes járműállományra vonatkozó célértékeknél.

    (15)

    A teljes uniós járműállományra vonatkozó szigorúbb célértékek miatt a gyártóknak lényegesen több kibocsátásmentes járművet kell forgalmazniuk az uniós piacon. Ebben az összefüggésben a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre (ZLEV) vonatkozó ösztönző mechanizmus többé már nem szolgálja eredeti célját, és veszélyezteti az (EU) 2019/631 rendelet eredményességét. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó ösztönző mechanizmust ezért meg kell szüntetni. A hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek a továbbiakban is beszámítandók a gépjárműgyártók által teljesítendő, teljes járműállományra vonatkozó célértékeknél.

    Módosítás 26

    Rendeletre irányuló javaslat

    15 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (15a)

    Az (EU) 2019/631 rendelet értelmében a típusjóváhagyási vizsgálat során el nem számolt, innovációk révén elért kibocsátáscsökkentéseket jelenleg ökoinnovációs kreditek formájában számolják el, amelyek beszámíthatók a gyártó csökkentési célértékébe. Az elszámolható kibocsátáscsökkentés felső határa jelenleg gyártónként 7 g/km. Ezt a felső határt a szigorúbb célokkal összhangban lefelé kell kiigazítani annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendszer továbbra is a valódi innovációkra korlátozódjon, és ne ösztönözzön alacsonyabb ambíciókat a kibocsátásmentes járművek értékesítésére vonatkozóan.

    Módosítás 27

    Rendeletre irányuló javaslat

    15 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (15b)

    A technológiai és társadalmi innováció támogatása fontos eleme a kibocsátásmentes mobilitásra való gyorsabb átállás ösztönzésének. A mobilitási ökoszisztémán belüli innovációra már most is jelentős finanszírozás áll rendelkezésre különböző uniós finanszírozási eszközökön keresztül, különösen a Horizont Európa, az InvestEU, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Innovációs Alap, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Noha az ambiciózus éves CO2-kibocsátáscsökkentési célok várhatóan ösztönzik az innovációt a gépjárműipari ellátási láncban, e rendelet elsődleges célja a CO2-kibocsátás valós, hatékony és ellenőrizhető csökkentése.

    Módosítás 28

    Rendeletre irányuló javaslat

    16 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (16a)

    Az (EU) 2019/631 rendeletben meghatározott célértékeket részben a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) értékesítése révén érik el. E járművek kibocsátását jelenleg az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet  (1a) által megállapított használati tényező alkalmazásával számolják el, amely az akkumulátorral megtett távolságnak a belső égésű motorral megtett távolsághoz viszonyított arányát jelenti. Ez a használati tényező azonban nem reprezentatív valós adatokon, hanem becslésen alapul. A Bizottság az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2021. január 1-je óta gyűjt valós üzemanyag-fogyasztási adatokat a személygépkocsik fedélzeti üzemanyagfogyasztás-mérői révén. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek használati tényezőjét ezen adatok felhasználásával haladéktalanul felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az tükrözze a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokat. Az aktualizált használati tényezőt legkésőbb 2025-től kell alkalmazni, és azt folyamatosan felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy reprezentatív maradjon a tényleges kibocsátások tekintetében.

    Módosítás 30

    Rendeletre irányuló javaslat

    18 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (18)

    A kibocsátáscsökkentési erőfeszítések méltányos megoszlásának biztosítása érdekében a könnyebb és nehezebb könnyű haszongépjárművekre vonatkozó két határértékgörbét a megerősített szén-dioxid-csökkentési célértékek fényében ki kell igazítani.

    törölve

    Módosítás 121

    Rendeletre irányuló javaslat

    21 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (21)

    A megnövelt általános üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzésekre tekintettel és az esetleges piactorzító hatások elkerülése érdekében az uniós piacon jelen lévő valamennyi gyártóra vonatkozó kibocsátáscsökkentési követelményt össze kell hangolni, azon gyártók kivételével, amelyek egy adott naptári évben 1 000 -nél kevesebb újonnan nyilvántartásba vett jármű gyártásáért felelnek. Következésképpen az egy adott naptári évben újonnan nyilvántartásba vett, 1 000 és 10 000 közötti személygépkocsit vagy 1 000 és 22 000 közötti új könnyű haszongépjárművet előállító gyártókra vonatkozó, a fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérés kérelmezését magában foglaló lehetőség 2030 -tól megszűnik.

    (21)

    A megnövelt általános üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzésekre tekintettel és az esetleges piactorzító hatások elkerülése érdekében az uniós piacon jelen lévő valamennyi gyártóra vonatkozó kibocsátáscsökkentési követelményt össze kell hangolni, azon gyártók kivételével, amelyek egy adott naptári évben 1 000 -nél kevesebb újonnan nyilvántartásba vett jármű gyártásáért felelnek. Következésképpen az egy adott naptári évben újonnan nyilvántartásba vett, 1 000 és 10 000 közötti személygépkocsit vagy 1 000 és 22 000 közötti új könnyű haszongépjárművet előállító gyártókra vonatkozó, a fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérés kérelmezését magában foglaló lehetőség 2036 -tól megszűnik.

    Módosítás 31

    Rendeletre irányuló javaslat

    23 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (23)

    Az (EU) 2019/631 rendelet alapján a 2030-ra és az azt követő időszakra meghatározott csökkentési célkitűzések elérése irányába tett előrehaladást 2026-ban kell felülvizsgálni. E felülvizsgálathoz figyelembe kell venni a kétéves jelentésekben vizsgált összes szempontot.

    (23)

    Az (EU) 2019/631 rendelet alapján a 2030-ra és az azt követő időszakra meghatározott csökkentési célkitűzések elérése irányába tett előrehaladást 2027-ben kell felülvizsgálni. E felülvizsgálathoz figyelembe kell venni az éves jelentésekben vizsgált összes szempontot.

    Módosítás 32

    Rendeletre irányuló javaslat

    23 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (23a)

    Fontos a könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásainak uniós szintű értékelése. E célból a Bizottságnak legkésőbb 2023. december 31-ig közös uniós módszertant kell kidolgoznia az uniós piacon forgalomba hozott könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásának értékelésére, valamint az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra vonatkozóan, hogy átfogó képet kaphasson e járművek környezeti hatásáról A Bizottságnak nyomonkövetési intézkedéseket – többek között adott esetben jogalkotási javaslatokat – kell elfogadnia annak érdekében, hogy támogassa az Unió előrehaladását az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvései terén. Fontos továbbá módszertant kidolgozni a járművek általános környezeti teljesítményének értékelésére, amelyet nem csupán a szén-dioxid-kibocsátás, hanem az általános környezeti lábnyom figyelembevételével kell kiszámítani.

    Módosítás 33

    Rendeletre irányuló javaslat

    24 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (24)

    Sor került azon lehetőségnek az (EU) 2019/631 15. cikkének (5) bekezdésében előírt értékelésére , hogy a  többletkibocsátási díjakból származó bevételt egy meghatározott alaphoz vagy egy megfelelő programhoz rendeljék, és a következtetés az volt, hogy ez jelentős mértékben növelné az adminisztratív terhet, ugyanakkor nem jelentene közvetlen előnyt a gépjárműipar számára az átmenet során.  A  többletkibocsátási díjból származó bevételt ezért az (EU) 2019/631 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően továbbra is az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni .

    (24)

    A többletkibocsátási díjakból származó bevételeket oly módon kell felhasználni , hogy támogassák klímasemleges gazdaságba történő igazságos átmenetet, és mérsékeljék a gépjárműipar átállásának a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásait. A Bizottságnak adott esetben javaslatot kell benyújtania egy ilyen finanszírozási eszköz létrehozására. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett régiókra – például legkülső régiókra – és közösségekre, amelyek az gépjárműipar intenzív jelenléte vagy a kibocsátásmentes közúti szállításra való átállást megnehezítő sajátos jellemzőik miatt kiszolgáltatottabb helyzetben lehetnek .

    Módosítás 74

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – -a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    1 cikk – 4 bekezdés – a pont

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    -

    a) a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

    a)

    az új személygépkocsik állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

    „a)

    az új személygépkocsik állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték , az (EU) 2019/631 rendeletben meghatározottak szerint, a termelési ciklusok tiszteletben tartása érdekében ;”

    Módosítás 35

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    1 cikk – 4 bekezdés – b pont

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    -aa)

    a (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

    b)

    az új könnyű haszongépjárművek állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

    „b)

    az új könnyű haszongépjárművek állományának átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontjával összhangban meghatározott 2021. évi célérték 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték , az (EU) 2019/631 rendeletben meghatározottak szerint;

    Módosítás 36

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    1 cikk – 6 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    c)

    a (6)  bekezdésben a „2025. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jétől 2029 . december 31-ig ” szövegrész lép,

    c)

    a (6) bekezdést el kell hagyni .

    Módosítás 37

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    aa)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

     

    „aa)

    »hálózatról tölthető hibrid elektromos jármű« vagy »PHEV«: újratölthető akkumulátorral ellátott villanymotor és belső égésű motor kombinációjával hajtott jármű, amelyek együtt vagy külön is működhetnek.”

    Módosítás 38

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    ba)

    a szöveg a következő ponttal egészül ki:

     

    „ba)

    „vállalati jármű”: a 2157/2001/EK tanácsi rendeletben  (1a) meghatározott magántársaság tulajdonában lévő vagy általa lízingelt és üzleti célokra használt jármű;

    Módosítás 41

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    7 cikk – 10 bekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    aa)

    a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    (10)   A Bizottság legkésőbb 2023-ig értékeli az uniós piacon forgalomba hozott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére, valamint az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan kidolgozásának lehetőségét . A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelést , beleértve adott esetben a nyomonkövetési intézkedésekre, például a jogalkotási javaslatokra vonatkozó javaslatokat is.

    „(10)   A Bizottság legkésőbb 2023-ig jelentést tesz közzé az uniós piacon forgalomba hozott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére, valamint az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan meghatározásáról, beleértve az ilyen járművek által felhasznált tüzelőanyagok és energia teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére szolgáló módszertant . A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jelentést , beleértve adott esetben a nyomonkövetési intézkedésekre, például a jogalkotási javaslatokra vonatkozó javaslatokat is.”

    Módosítás 42

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a b pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    7 cikk – 10 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    ab)

    a szöveg a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

     

    „(10a)     2024. január 1-jétől a gyártók önkéntes alapon továbbíthatják az Unió piacán forgalomba hozott személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, az e cikk (10) bekezdésében említett, teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási adatokat az e cikk (6) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak és a tagállamoknak, amelyek ezt követően e cikk (2) bekezdésével összhangban közlik azokat a Bizottsággal. 2028. január 1-jétől a szóban forgó adatokat bele kell foglalni a II. és a III. melléklet A. részében felsorolt információkba;”

    Módosítás 43

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    8 cikk – 4 bekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    5a.

    a 8. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    (4)   A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

    (4)   A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

     

    A Bizottság 2023. december 31-ig jelentést nyújt be, amelyben részletesen meghatározza a szükséges célzott finanszírozást a méltányos átállás biztosítása érdekében a gépjárműiparban, azzal a céllal, hogy mérsékelje a negatív foglalkoztatási és egyéb gazdasági hatásokat valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A jelentést adott esetben egy olyan uniós finanszírozási eszköz létrehozására irányuló jogalkotási javaslat kíséri, amelynek célja e szükségletek kezelése, és különösen a helyi és regionális szintű szerkezetátalakítás kezelését célzó megelőző és válaszintézkedések koordinálása és finanszírozása, valamint a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók képzésének, átképzésének és továbbképzésének finanszírozása, beleértve a gépjárműgyártókat, azok alkatrész-beszállítóit, továbbá a kiegészítő karbantartási és javítási szolgáltatásokat, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

     

    A finanszírozási eszköz célzott finanszírozási eszköz formáját öltheti, vagy a Szociális Klímaalap vagy a felülvizsgált Igazságos Átmenet Alap részét képezheti. A többletkibocsátási díjakból származó bevételeket erre a célra kell előirányozni.

    Módosítás 122

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    10 cikk – 2 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    „Az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérés a  2029-es naptári évvel bezárólag alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékekre adható meg.”

    „Az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérés a  2035-ös naptári évvel bezárólag alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékekre adható meg.”

    Módosítás 44

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    10 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    6a.

    A 10. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    (4)    Az I. melléklet A. részének 1–4. és 6.3. pontja szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely az összes kapcsolt vállalkozásával együttesen naptári évenként 10 000  és 300 000 közötti, az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsit állít elő.

    „(4)    A 2028-ig terjedő évekre vonatkozóan az I. melléklet A. részének 1–4. és 6.3. pontja szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely az összes kapcsolt vállalkozásával együttesen naptári évenként 10 000 és 300 000 közötti, az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsit állít elő.”

    Módosítás 45

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    11 cikk – 1 bekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    6b.

    A 11. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    (1)   A beszállító vagy a gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának (a továbbiakban: innovatív technológiai csomagok) az alkalmazása révén elért szén-dioxid-csökkentéseket.

    (1)   A beszállító vagy a gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának (a továbbiakban: innovatív technológiai csomagok) az alkalmazása révén elért szén-dioxid-csökkentéseket.

    E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.

    E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.

    E technológiák egy gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

    E technológiák egy gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá 2024-ig ;

     

    5 g CO2/km-rel való csökkentéséhez 2025-től;

     

    4 g CO2/km-rel való csökkentéséhez 2027-től;

     

    2 g CO2/km-rel való csökkentéséhez 2030-tól 2034 végéig.

    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett felső határértéket 2025-től kezdődő hatállyal a technológiai fejlemények figyelembevétele céljából kiigazítsa, ugyanakkor biztosítva e felső határérték szintjének a gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásához viszonyított kiegyensúlyozott arányát.

    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett felső határértéket 2025-től kezdődő hatállyal a technológiai fejlemények figyelembevétele céljából lefelé kiigazítsa, ugyanakkor biztosítva e felső határérték szintjének a gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásához viszonyított kiegyensúlyozott arányát.

    Módosítás 46

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 c pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    11 a cikk (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    6c.

    A szöveg a következő cikkel egészül ki:

     

    „11a. cikk

    Környezettudatos tervezés

    Annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátásmentes mobilitásra való átállás teljes mértékben hozzájáruljon az Unió energiahatékonysági és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseihez, a Bizottság adott esetben 2023. december 31-ig javaslatot tesz az összes új személygépkocsira és új könnyű haszongépjárműre vonatkozó, környezettudatos tervezést érintő minimumkövetelmények meghatározására, beleértve az olyan alapvető alkatrészek energiahatékonyságára, tartósságára és javíthatóságára vonatkozó követelményeket is, mint a lámpák, elektronikus alkatrészek és akkumulátorok, valamint a fémek, műanyagok és kritikus nyersanyagok hasznosítására vonatkozó minimumkövetelmények meghatározására, figyelembe véve a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) alapján a más energiával kapcsolatos termékek esetében alkalmazott elveket.

    Módosítás 47

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 d pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    12 cikk – 3 bekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    6d.

    A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    (3)   A kibocsátás valós vezetési feltételek mellett mért értékei közötti különbség növekedésének megelőzése érdekében a Bizottság legkésőbb 2023. június 1-jéig értékeli, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó adatokat hogyan lehet annak biztosítására felhasználni, hogy a járműveknek a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékei az egyes gyártók esetében továbbra is reprezentatívak maradjanak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tekintetében.

    (3)   A kibocsátás valós vezetési feltételek mellett mért értékei közötti különbség növekedésének megelőzése érdekében a Bizottság legkésőbb 2023. június 1-jéig értékeli, hogy az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet (1a) alapján gyűjtött, valós tüzelőanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó adatokat hogyan lehet annak biztosítására felhasználni, hogy a járműveknek a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékei az egyes gyártók esetében továbbra is reprezentatívak maradjanak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tekintetében.

    A Bizottság évente nyomon követi és beszámol az első albekezdésben említett különbségnek a 2021 és 2026 közötti időszak során történő alakulásáról, valamint az adott különbség növekedésének megelőzése érdekében 2027-ben értékeli egy olyan mechanizmus megvalósíthatóságát , amely 2030-tól kiigazítja a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásait , és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be egy ilyen mechanizmus bevezetésére .

    A Bizottság 2021-től kezdődően évente nyomon követi és beszámol az első albekezdésben említett különbség alakulásáról , valamint adott esetben, amint elegendő adat áll rendelkezésre , de legkésőbb 2026. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be e különbség kiegyenlítése érdekében, kiigazítva a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásait az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet alapján gyűjtött valós adatok felhasználásával .

     

    Emellett a Bizottság értékeli különösen az e cikk (1) bekezdésében említett tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatokat a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében. Ezen adatok felhasználásával a Bizottság a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek használati tényezőinek kiigazítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy 2025-től kezdődően kibocsátásuk a valós vezetési feltételek szempontjából reprezentatív legyen.

     

    Módosítás 48

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 6 e pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    12 cikk – 4 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    6e.

    A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

     

    „(4a)     A Bizottság 2023. december 31-ig a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére, a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek hatékonyságának mérésére és összehasonlítására szolgáló, a 100 kilométer megtételéhez szükséges villamos energia mennyiségén alapuló módszertan megállapításával. Ennek a módszertannak figyelembe kell vennie a felhasznált villamos energia által az ilyen járművek belső energiatároló akkumulátorai által igényelt erőforrások mennyiségére gyakorolt hatásokat.

    A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az uniós piacon forgalomba hozott új, kibocsátásmentes személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó energiahatékonysági küszöbértékek meghatározásáról.”

    Módosítás 50

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    14a. cikk

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    14a. cikk

    14a. cikk

    Eredményjelentés

    Eredményjelentés

    2025. december 31-ig és azt követően minden második évben a Bizottság jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás elérése felé tett előrehaladásról. A jelentés főként az átállást akár pénzügyi eszközök révén lehetővé tevő esetleges további intézkedések szükségességét követi nyomon és értékeli.

    2025. december 31-ig és azt követően minden évben a Bizottság jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás elérése felé tett előrehaladásról. A jelentés főként az igazságos átmenetet akár pénzügyi eszközök révén lehetővé tevő esetleges további intézkedések szükségességét követi nyomon és értékeli.

    A jelentésben a Bizottság figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amely hozzájárul a klímasemlegesség 2050-re történő elérése felé tett költséghatékony előrehaladáshoz. Ide tartozik a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedése, az elektromos töltésre és üzemanyagtöltésre szolgáló infrastruktúra kiépítésére vonatkozó, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletben előírt célok elérése terén elért eredmények, az innovációs technológiák és a fenntartható alternatív üzemanyagok potenciális hozzájárulása a klímasemleges mobilitás eléréséhez, a fogyasztókra gyakorolt hatás , a szociális párbeszéd terén elért előrelépések, valamint a gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenet további elősegítésének szempontjai.;

    A jelentésben a Bizottság figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amely hozzájárul a klímasemlegesség 2050-re történő elérése felé tett költséghatékony előrehaladáshoz. Ide tartozik:

     

    a)

    előrelépés a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedése , megfizethetőségük és energiahatékonyságuk terén;

     

    b)

    a fogyasztókra – különösen az alacsony és közepes jövedelműekre – gyakorolt hatások, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedésének üteme ezekben a fogyasztói szegmensekben, továbbá az ilyen elterjedést támogató uniós, tagállami és helyi szintű intézkedések rendelkezésre állása és hatálya;

     

    c)

    a használt járművek piaca;

     

    d)

    az elektromos töltésre és üzemanyagtöltésre szolgáló megfelelő magán és állami infrastruktúra kiépítésére vonatkozó , többek között, de nem kizárólag az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletben és a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (1a) előírt célok elérése terén elért eredmények;

     

    e)

    az Unióban a megújuló energia mennyiségének az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban történő növelése terén elért eredmények;

     

    f)

    az innovációs technológiák és a fenntartható alternatív üzemanyagok , többek között a szintetikus üzemanyagok lehetséges hozzájárulása a klímasemlegesség eléréséhez a közlekedési ágazatban;

     

    g)

    a forgalomba hozott új személygépkocsik és új könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított kibocsátása, a 7. cikk (10) bekezdésével összhangban elfogadott módszertan alkalmazásával;

     

    h)

    a szociális párbeszéd terén elért előrelépések, valamint a kibocsátásmentes közúti mobilitás felé való, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenet további elősegítésének szempontjai , figyelembe véve a foglalkoztatást és a versenyképességet;

     

    i)

    a foglalkoztatásra gyakorolt hatások, amelyeket a gépjárműiparban a munkahelyek fejlődésének és az ezen iparágak helye szerinti régiókra gyakorolt hatás részletes feltérképezésével kell értékelni, valamint az e régiók társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló uniós, tagállami vagy helyi szintű intézkedések, többek között továbbképzési és átképzési programok;

     

    k)

    a könnyűgépjármű-állomány átlagéletkorának és ezáltal kibocsátásának csökkentését célzó további nemzeti és uniós intézkedések – például a régebbi járművek társadalmilag igazságos és környezetbarát módon történő fokozatos kivezetését támogató intézkedések – esetleges hozzájárulása;

    Módosítás 51

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    14 a cikk – 2 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    Az (EU) …/… tanácsi ajánlással [a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás] összhangban felkérik a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel szoros párbeszédet folytatva dolgozzanak ki az igazságos átmenetre vonatkozó területi terveket gépjárműiparuk számára annak érdekében, hogy a strukturális változásokat társadalmilag elfogadható módon irányítsák és elkerüljék a társadalmi zavarokat.

    Módosítás 80

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    14a a cikk (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    9a.

    A szöveg a következő cikkel egészül ki:

     

    „14aa. cikk

    További intézkedések a kibocsátásmentes személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek iránti kereslet támogatására az uniós piacon

    A Bizottság 2023. február 28-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a kibocsátásmentes járművek állami és vállalati könnyűgépjármű-állományon belüli arányának növelésére. A javaslatoknak az állami és magánflották tulajdonosaira és üzemeltetőire vonatkozó kötelező kibocsátásmentességi előírásokat kell tartalmazniuk, figyelembe véve ugyanakkor a regionális egyenlőtlenségeket.”

    Módosítás 53

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    14 b cikk (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    9a.

    a szöveg a következő 14b. cikkel egészül ki:

     

    „14b. cikk

    Az (EU) …/… irányelv [átdolgozott energiahatékonysági irányelv] 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamoknak figyelembe kell venniük az energiahatékonyság elsődlegességének elvét az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrák kiépítésével kapcsolatos szakpolitikai, tervezési és beruházási döntéseknél, beleértve a különböző kibocsátásmentes technológiáknak a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig biztosítandó energiahatékonyságát.”

    Módosítás 54

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    14 a b cikk (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    9b.

    A szöveg a következő 14ab. cikkel egészül ki:

     

    „14ab. cikk

    További intézkedések a kibocsátásmentes személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre való átállás támogatására az uniós piacon

    A Bizottság … [6 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az akkumulátoros vagy üzemanyagcellás elektromos meghajtásúvá átalakított, belső égésű motorral rendelkező járművekre vonatkozó típusjóváhagyási szabályoknak a sorozatban gyártott járművek jóváhagyásának lehetővé tétele érdekében történő harmonizálása céljából. A Bizottság e rendelet alkalmazásával összefüggésben megvizsgálja az akkumulátoros vagy üzemanyagcellás elektromos meghajtásúvá átalakított, belső égésű motorral rendelkező járművek szén-dioxid-egyenértékének kiszámítására vonatkozó szabály bevezetését is.”

    Módosítás 55

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    15 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1)   A Bizottság – a kétévente benyújtandó jelentések alapján – 2028-ban felülvizsgálja e rendelet hatékonyságát és hatását, és jelentést nyújt be a felülvizsgálat eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    (1)   A Bizottság – az évente benyújtandó jelentések alapján – 2027-ben részletesen felülvizsgálja e rendelet hatékonyságát és hatását, és jelentést nyújt be a felülvizsgálat eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    A jelentést adott esetben az e rendelet módosítására vonatkozó javaslat kíséri.;

    A jelentést adott esetben az e rendelet módosítására vonatkozó javaslat kíséri.;

    Módosítás 56

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    15 cikk – 1 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    aa)

    a 15. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

     

    „(1a)     Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat során a Bizottság a 7. cikk (10) bekezdésében meghatározott módszertan alapján jelentést készít az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásáról is. A jelentést adott esetben az e rendeletnek az említett kibocsátások kezelésével való kiegészítésére vonatkozó javaslat kíséri.”

    Módosítás 57

    Rendeletre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b a pont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    15 cikk – 6 bekezdés

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    ba)

    a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    (6)   A Bizottság 2020 december 31 -ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztásáról, szén-dioxid-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról, továbbá, hogy az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan értékelje a tüzelőanyag-gazdaságosság és a szén-dioxid-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit. A felülvizsgálathoz a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is mellékel.

    „(6)   A Bizottság …-ig [6 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik valós vezetési feltételek melletti tüzelőanyag-fogyasztásáról, szén-dioxid-kibocsátásáról, légszennyezőanyag-kibocsátásáról és energiahatékonyságáról , továbbá, hogy az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan értékelje a tüzelőanyag-gazdaságosság és a szén-dioxid-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit.”

    Módosítás 60

    Rendeletre irányuló javaslat

    I melléklet – 1 bekezdés– 1 pont – f pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    I. melléklet – A. rész – 6.3.1. pont – 1–2 albekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    Fajlagos kibocsátási célérték = fajlagos kibocsátási referencia-célérték· ZLEV-tényező

    Fajlagos kibocsátási célérték = fajlagos kibocsátási referencia-célérték

    ahol:

    ahol:

    fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 6.2.1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási referencia-célérték;

    fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 6.2.1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási referencia-célérték;

    ZLEV-tényező (1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0 ; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05 -ben vagy 1,0 -ban kell meghatározni;

     

    ahol:

     

    a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új személygépkocsijain belül, amelynek kiszámításához az új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos értékként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával:

     

    Image 1C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

     

    Az olyan tagállamokban nyilvántartásba vett új személygépkocsik esetében, amelyek járműállományában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya 2017-ben az uniós átlag 60 %-a alatt volt, és amelyekben 2017-ben  (*) 1 000 -nél kevesebb volt a nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek száma, a ZLEVfajlagos értéket 2029-ig bezárólag a következő képlet szerint kell kiszámítani:

     

    Image 2C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

     

    Amennyiben a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járműveknek az egy tagállamban a 2025 és 2028 közötti időszakban egy év során nyilvántartásba vett új személygépkocsikból álló járműállományban való aránya meghaladja az 5 %-ot, az a tagállam a következő években nem jogosult az 1,85 -ös szorzó alkalmazására;

     

    x: 15 % a 2025 és 2029 közötti időszakban.

     

     

    Módosítás 78

    Rendeletre irányuló javaslat

    I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – d pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    I melléklet – B rész – 6.2.2 pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    d)

    a 6.2.2 pont helyébe a következő szöveg lép:

    „6.2.2.

    A 2030 és 2034 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

    Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + α· (TM – TM0)

    ahol:

    teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 a 6.1.3. ponttal összhangban meghatározott érték;

    α a2030,L , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege legfeljebb TM0 és a2030,H , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege több mint TM0;

    ahol:

    a2030,L =

    Image 3C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    a2030,H =

    Image 4C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    átlagos kibocsátás2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM0 a 6.2.1. pont szerinti érték”

    d)

    a 6.2.2 pont helyébe a következő szöveg lép:

    „6.2.2.

    A 2030 és 2034 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

    Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + α· (TM – TM0)

    ahol:

    teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 a 6.1.2 ponttal összhangban meghatározott érték;

    α a2030 , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege legfeljebb TM0, és a2021 , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege több mint TM0;

    ahol:

    a2030 =

    Image 5C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    a2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    átlagos kibocsátás2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM0 a 6.2.1. pont szerinti érték”

    Módosítás 79

    Rendeletre irányuló javaslat

    I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e pont

    (EU) 2019/631 rendelet

    I melléklet – B rész – 6.2.3 pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    e)

    a szöveg a következő 6.2.3. ponttal egészül ki:

    „6.2.3.

    A 2035-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

    Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2035 + α· (TM-TM0)

    ahol:

    teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2035 a 6.1.3. ponttal összhangban meghatározott érték;

    α a2035 ,L amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege legfeljebb TM0,, és a2035 ,H amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege több mint TM0,;

    ahol:

    a2035,L =

    Image 6C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    a2035,H =

    Image 7C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    átlagos kibocsátás2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM0 a 6.2.1. pont szerinti érték”

    e)

    a szöveg a következő 6.2.3. ponttal egészül ki:

    „6.2.3.

    A 2035-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek

    Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2035 + α· (TM-TM0)

    ahol:

    teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2035 a 6.1.3. ponttal összhangban meghatározott érték;

    α a2035 , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege legfeljebb TM0, és a2021 , amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege több mint TM0;

    ahol:

    a2035 =

    Image 8C4932022HU15010120220608HU0019.000115021501P9_TC1-COD(2020)0350Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1190 rendelettel.)C4932022HU33210120220609HU0027.000133313331P9_TC1-COD(2012)0060Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. június 9-én került elfogadásra a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2022/1031 rendelettel.)

    a2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    átlagos kibocsátás2021 a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM a 6.2.1. pont szerinti érték

    TM0 a 6.2.1. pont szerinti érték”

    Módosítás 69

    Rendeletre irányuló javaslat

    Melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e a alpont (új)

    (EU) 2019/631 rendelet

    I melléklet – B rész – 6.3.1 pont

    Hatályos szöveg

    Módosítás

     

    ea)

    A 6.3.1. pont első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – uniós járműállomány-célérték2025)) × ZLEV-tényező

    Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025))

    ahol:

    ahol:

    fajlagos kibocsátási referencia-célérték a gyártó tekintetében a 6.1.2. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték

    fajlagos kibocsátási referencia-célérték a gyártó tekintetében a 6.1.2. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték

    øcélértékek a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási referencia-célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga

    øcélértékek a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási referencia-célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga

    ZLEV-tényező (1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0 ; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05 -ben vagy 1,0 -ban kell meghatározni;

     

    ahol:

     

    y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új könnyű haszongépjárművein belül, amelynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek teljes számával: [EGYENLET]

     

    x 15 %.

     


    (1)  Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0150/2022).

    (23)  A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640 (2019. december 11.).

    (23)  A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640 (2019. december 11.).

    (24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] (2021. … …) rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról [HL L …/….].

    (24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021 / 1119 rendelete (2021. június 30. ) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról (HL L 243., 2021.7.9., 1. o .).

    (25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

    (25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

    (25a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

    (26)  A Bizottság közleménye – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021)0350 (2021. május 5.).

    (26)  A Bizottság közleménye – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021)0350 (2021. május 5.).

    (26a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1161 irányelve (2019. június 20.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 116. o.).

    (26b)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

    (26a)   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

    (27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

    (27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

    (27a)   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

    (1a)   A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

    (1a)   A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (HL L 294., 2001.11.10., 1. o.).

    (1a)   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

    (1a)   A Bizottság (EU) 2021/392 végrehajtási rendelete (2021. március 4.) a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 77., 2021.3.5., 8. o.).

    (1a)   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

    (*)   Egy tagállam új személygépkocsikból álló állományában a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek 2017-es arányát a következőképpen kell kiszámítani: a 2017-ben nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes száma osztva az ugyanabban az évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával.”


    Top