Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52022AE4098

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – a) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2022) 459 final – 2022/0278 (COD)); b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2019/1009 és a 305/2011/EU rendeletnek az egységes piaci szükséghelyzet miatt szükséges megfelelőségértékelésre, közös előírások elfogadására és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról (COM(2022) 461 final – 2022/0279 (COD)); c) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek az egységes piaci szükséghelyzet miatt szükséges megfelelőségértékelésre, közös előírások elfogadására és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról (COM(2022) 462 final – 2022/0280 (COD))

EESC 2022/04098

HL C 100., 2023.3.16, p. 95–100 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
14/12/2022; szavazás napja
Date of vote:
14/12/2022
Date lodged:
09/11/2022
Author:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Responsible body:
Section for the Single Market, Production and Consumption, EESC_INT
Rapporteur:
Andrej ZORKO
Co-rapporteur:
Janica YLIKARJULA
Form:
Vélemény
Term of office:
2015-2020
Internal reference:
INT/997, AVIS-SECTION 2022/4098 FIN
Session:
574
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Subsequent related instruments:
Instruments cited:
Link

2023.3.16.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 100/95

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye –

a) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2022) 459 final – 2022/0278 (COD))

b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2019/1009 és a 305/2011/EU rendeletnek az egységes piaci szükséghelyzet miatt szükséges megfelelőségértékelésre, közös előírások elfogadására és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról

(COM(2022) 461 final – 2022/0279 (COD))

c) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek az egységes piaci szükséghelyzet miatt szükséges megfelelőségértékelésre, közös előírások elfogadására és piacfelügyeletre vonatkozó szükséghelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról

(COM(2022) 462 final – 2022/0280 (COD))

(2023/C 100/14)

Előadó:

Andrej ZORKO

Társelőadó:

Janica YLIKARJULA

Felkérés:

a)

Európai Parlament, 2022.11.9.

a)

az Európai Unió Tanácsa, 2022.11.11.

b)

Európai Parlament, 2022.11.21.

b)

az Európai Unió Tanácsa, 2022.11.24.

c)

Európai Parlament, 2022.11.21.

c)

az Európai Unió Tanácsa, 2022.11.30.

Jogalap:

a)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114., 21., 45. és 304. cikke

b)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke

c)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91., 114. és 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2022.11.10.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2022.12.14.

Plenáris ülésszak száma:

574.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

208/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság létre akar hozni egy egységes piaci szükséghelyzeti eszközt az olyan jövőbeli válságok leküzdése érdekében, amelyek hatással lehetnek az egységes piac működésére és vállalkozásaira, valamint az uniós polgárok jólétére. Az EGSZB támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának biztosítása, valamint az Unión belüli korlátozások megelőzése válság idején is. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköznek prioritásként kell kezelnie a tagállamok közötti információmegosztást, együttműködést, kommunikációt és szolidaritást. Alapvető fontosságúak a tagállamok közötti jobb igazgatási együttműködésre és átláthatóságra irányuló intézkedések, ugyanakkor az EGSZB sajnálja, hogy nincs következménye annak, ha a tagállamok nem teljesítik a követelményeket.

1.2.

 A közös megközelítés biztosítása érdekében a válságreagálásnak gyorsnak, ideiglenesnek, megfelelően célzottnak és uniós szinten koordináltnak kell lennie. Figyelembe kell vennie, hogy a válság milyen hatásokkal jár a vállalkozásokra és az uniós polgárok jólétére, és meg kell teremtenie a jövőben reziliensebbé váló társadalom és gazdaság feltételeit. A hangsúlyt egyértelműen az áruk, a szolgáltatások és a személyek válság idején történő szabad mozgására, valamint arra kell helyezni, hogy enyhítsék a válságnak az emberek jólétére gyakorolt hatásait, nem pedig az áruk és szolgáltatások előállításával és nyújtásával, valamint az ellátási láncaikkal kapcsolatos beavatkozásokra.

1.3.

 A válságenyhítéshez egyértelmű jogi keretre van szükség az eltérő értelmezések, a széttagolt intézkedések és a szükségtelen jogviták elkerülése érdekében. Az EGSZB szerint a „válság”, a „stratégiai jelentőségű területek”, a „stratégiai jelentőségű áruk és szolgáltatások” és a „válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások” meghatározása nem kellően pontos az említett aggályok eloszlatásához, és azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság határozza meg pontosabban e fogalmakat.

1.4.

 A szükséghelyzeti intézkedések nem sérthetik az európai polgárok alapvető jogait, és e jogok – köztük a sztrájkjog – gyakorlása egyetlen ágazatban sem indokolhat válságreagálást. Az Európai Bizottságnak egyértelművé kell tennie, hogy ha a nemzeti jogszabályok alapján kerül sor sztrájkra vagy más szervezett fellépésre, az az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz értelmében nem minősülhet válságnak. Hasonlóképpen a vállalkozások esetében is minden válságenyhítő intézkedésnek meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság elvének, ami a javaslatban nincs így. Emellett tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját. Az intézkedések szükségtelen további akadályokat, korlátozásokat és terheket teremthetnek, amelyeket el kell kerülni, különösen válság idején. Az egységes piachoz továbbra is mindenkinek hozzá kell tudnia férnie úgy, hogy közben legyenek szociális és fiskális dömping elleni biztosítékok.

1.5.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a szükséghelyzetek gyors és hatékony reagálást igényelnek. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a javaslatot a kellően gyors és hatékony válságkezelési megközelítés érdekében. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt, lépésenkénti megközelítés túlzott adminisztratív terhekkel járhat, ami akadályozhatja annak hatékonyságát.

1.6.

 Az EGSZB azt javasolja, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést az egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel foglalkozó tanácsadó csoport és a meglévő uniós stratégiai előrejelzési eszközök között, hogy a globális és regionális események folyamatos nyomon követése és kockázatértékelése alapján előre lehessen jelezni a válsághelyzeteket. A civil társadalom képviselőit is szorosan be kell vonni ebbe a folyamatba, hogy az uniós előrejelzési tevékenységek során fel lehessen használni észrevételeiket és munkájukat.

1.7.

 Az EGSZB azt javasolja, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel foglalkozó tanácsadó csoportba megfigyelőkként vegyék fel a szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezet képviselőit is. Az EGSZB kéri továbbá a javasolt tanácsadó csoport szerepének tisztázását, különösen a hasonló jellegű egyéb testületek vonatkozásában.

1.8.

 A hatékony válságreagálás és a tagállamoknak a döntéshozatali folyamatba való bevonása közötti egyensúly megteremtése érdekében felül kell vizsgálni, hogy a javaslat alapján milyen hatásköröket ruháznak az Európai Bizottságra.

1.9.

 Fennáll a veszélye annak, hogy a javaslatban az Európai Bizottságra ruházott beavatkozási hatáskörök, mint például a megrendelések rangsorolása és az egyes vállalkozásokkal szemben célzottan alkalmazható szerződés-felülbírálási záradék károsnak bizonyulhatnak az egységes piac működésére nézve. Ezek puszta létével kiszámíthatatlansági elem jelenik meg. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság alaposan fontolja meg újra a javaslatot, figyelembe véve azt a kérdést is, hogy mely vállalatok tartoznának a megcélzott körbe, és ki viselné a gyártósorok esetleges átszervezésének költségeit.

1.10.

 Alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság vagy a tagállamok a rendkívüli szükségesség és az arányosság elvét követve korlátozzák a vállalatoktól történő adatgyűjtést. A javaslatok némelyike – például a „legfontosabb gazdasági szereplők” listájának a szükséghelyzet bejelentése előtti összeállítása – kockázatot jelent az egyenlő versenyfeltételekre nézve. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez milyen jelzéseket adhat a piac számára, és összességében milyen hatással lehet a versenyre.

1.11.

 A nyilvánossággal, a vállalkozásokkal és más szereplőkkel szembeni gyors, könnyen érthető és nyílt kommunikáció kulcsfontosságú az egységes piacon végzett válságkezeléshez. Válság esetén egy erre a célra létrehozott online információs felületnek azonnal működőképesnek kell lennie.

2.   A vélemény alapja

2.1.

 A jól működő egységes piac az EU egyik legjelentősebb eszköze, és létfontosságú annak gazdasága és a jólét társadalmi-gazdasági konvergencia révén történő javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szociális egyensúlytalanságok ne váljanak az európai integráció komoly akadályává (1).

2.2.

 A közelmúltbeli válságok – például a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió – megmutatták, hogy előre nem látható zavarok esetén az egységes piac és annak ellátási láncai bizonyos mértékben sebezhetővé válnak. A világjárvány alatti lezárás miatt számos vállalkozás működése szünetelt, lezárták a határokat, megszakadtak az ellátási láncok, zavarok keletkeztek a keresletben, a munkavállalók és a szolgáltatók pedig nem tudtak Európán belül mozogni, ami arra figyelmeztette az embereket, hogy a személyek szabad mozgása szorosan összefügg az áruk és szolgáltatások szabad mozgásával. A válság gyakran különösen az mkkv-kat és az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti.

2.3.

 Mivel a válságok leküzdése érdekében vállalt egyes tagállami intézkedések nem voltak kellően átláthatóak, bizonytalanság alakult ki azok indokoltságával és arányosságával kapcsolatban. Ez gyengítette a kölcsönös bizalmat és szolidaritást, és akadályokat gördített az egységes piac működése elé. Másrészt világosan megmutatkozott a tagállamok közötti együttműködés, nyitottság és párbeszéd jelentősége, valamint a diverzifikált értékláncok értéke. Az uniós belső határok „zöldsávos” határátkelőhelyeken keresztüli nyitva tartását biztosító összehangolt válasz kulcsfontosságúnak bizonyult az alapvető fontosságú utazási és ellátási láncok zavarainak elkerüléséhez.

2.4.

 Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz más uniós jogalkotási intézkedéseket vagy válságkezelési javaslatokat egészít ki, amelyek például az egészségügyre, a félvezetőkre, az élelmezésbiztonságra és az uniós polgári védelmi mechanizmusra vonatkoznak.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a meglévő és potenciális válságoknak az egységes piacra, valamint az egységes piac országainak lakosságára és vállalkozásaira gyakorolt negatív hatásai elleni küzdelem érdekében bevezesse az egységes piaci szükséghelyzeti eszközt, és nagyra értékeli annak megerősítését, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz alkalmazása a meglévő, különös szabályként kezelendő válságkezelési eszközök sérelme nélkül történik majd.

3.2.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti eszköznek biztosítania kell az intézkedések tagállamok közötti jobb koordinációját, fokoznia kell a szolidaritást, fenn kell tartania a négy szabadság érvényesülését, és ki kell használnia az egységes piacot a sürgős megoldást igénylő, váratlan válságok kezelésére. Az EGSZB rámutat arra, hogy a jól működő egységes piac a felkészültség és a válságkezelés hatékony eszköze.

3.3.

 Egy olyan válság, amely hatással lehet az egységes piac működésére, akadályozhatja a vállalkozásokat, ugyanakkor az Unióban mindenütt jelentős mértékben befolyásolhatja az emberek életét. A válságok leküzdésére javasolt intézkedéseknek ezért mindkét szempontra figyelemmel kell lenniük, továbbá figyelembe kell venniük a digitális és zöld átállás és az igazságos átmenet felé vezető utat, hogy jobban felkészítsék az egységes piacot a jövőbeli sokkokra és válságokra. A jövőbeni egységes piac kiindulópontja csak az erős társadalmi dimenzióval ötvözött szilárd gazdasági alap lehet (2).

3.4.

 Az EGSZB rámutat arra, hogy a válságreagálásnak gyorsnak, ideiglenesnek, arányosnak és megfelelően célzottnak kell lennie, megteremtve a jövő reziliensebb társadalmának és gazdaságának alapjait. Emellett uniós szintű koordinációt igényel ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek az eltérő nemzeti intézkedések, amelyek akadályozhatják az egységes piac működését.

3.5.

 Az EU a jövőbeli válságok során új kihívásokkal fog szembesülni. A válságenyhítő intézkedéseknek átláthatónak és – korlátozott alkalmazási körön belül és szigorú kritériumok alapján – könnyen bevethetőnek, valamint gyorsan alkalmazandónak kell lenniük, ami egyértelmű uniós szintű jogi keretet tesz szükségessé. Az eszköznek kiterjedt és súlyos válság esetén meg kell védenie az Unió vállalkozásait és lakosait, valamint az egységes piac szabadságait, ellenőriznie kell a nemzeti és uniós válságellenes intézkedéseket a szükségesség, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség alapelveinek való megfelelés érdekében, valamint biztosítania kell a valós idejű igazgatási együttműködést és a vállalkozások és a magánszemélyek információkhoz való hozzáférését.

3.6.

 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti eszközben meghatározott, lépésenkénti válságkezelési eljárás túlzottan időigényes, és lassítja a döntéshozatali folyamatot ahelyett, hogy gyorsan reagálna a válságra.

3.7.

 Egy adott jövőbeli válság terjedelmét és típusát lehetetlen megjósolni. Ugyanakkor a válságkezelés akkor a leghatékonyabb és a legkevésbé invazív, ha arra a válság korai szakaszában kerül sor. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos a stratégiai előrejelzés az EU-ban, és továbbra is határozottan üdvözli, hogy az előrejelzési módszertant beépítik az uniós politikai döntéshozatali folyamatba. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszközben javasolt eszközök mellett szoros együttműködést is ki kell alakítani a tanácsadó csoport és a meglévő uniós stratégiai előrejelzési mechanizmusok között, hogy előre lehessen jelezni a jövőbeli válságokat – méghozzá olyan aktuálisan zajló globális és regionális események alapján, amelyek képesek jelentős mértékben megzavarni az egységes piac működését úgy, hogy a piac működése nem tekinthető rendesnek. A tanácsadó csoportot nemcsak az olyan események értékelésével kell megbízni, amelyekre a tagállamok figyelmeztetik az Európai Bizottságot, hanem azzal is, hogy a globális és regionális események nyomon követése és kockázatértékelése során folyamatosan működjön együtt azokkal, akik a stratégiai előrejelzést végzik az EU-ban. Mivel a stratégiai előrejelzés részvételen alapuló folyamat, az EGSZB bízik abban, hogy szinergiákra fognak törekedni és hogy az összes uniós intézményt – köztük az EGSZB-t is – strukturáltan bevonják a folyamatba (3).

3.8.

 A javaslat célja, hogy az egységes piacot és annak ellátási láncait érintő valamennyi jelentős válságot lefedje attól a néhány kivételtől eltekintve, amelyekre vonatkozóan az EU saját intézkedéseket hozott vagy készít elő. A széles alkalmazási kör jelentős kihívásokkal jár. Az EGSZB kiemeli, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz megköveteli a válság egyértelműbb meghatározását, amelynek eltérő értelmezése nem engedhető meg. Emellett a „stratégiai jelentőségű területek”, a „stratégiai jelentőségű áruk és szolgáltatások” és a „válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások” fogalommeghatározása is nagyon tág. Az EGSZB úgy véli, hogy a sürgősségi intézkedések arányosságának és megfelelő célzottságának biztosítása érdekében ezeknek a fogalommeghatározásoknak egyértelműnek kell lenniük. Az egyértelmű és pontos fogalommeghatározások hiánya jogbizonytalanságot és jogvitákat eredményezhet az egységes piacon belül.

3.9.

 Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz szerinti valamennyi meghatározásnak és válságreagálásnak arányosnak kell lennie, és nem vezethet szükségtelen adminisztratív terhekhez. Az eszközt különösen akkor szabad igénybe venni, ha az egységes piacon sürgős beavatkozást igénylő, átmeneti válság áll fenn, ideértve a négy szabadságot érintő regionális válságokat is. Ennek megfelelően az eszköz használatának időben korlátozottnak kell lennie, és nem engedhető meg, hogy állandó jellegűvé váljon. A javaslat felhatalmazást ad az Európai Bizottságnak a válságprotokollok tekintetében, amelyeket alaposan újra át kell gondolni, és egyensúlyt kell teremteni a hatékony válságreagálás és a tagállamok együttes fellépések iránti teljes elkötelezettsége között.

3.10.

 Alapvető fontosságú annak felismerése, hogy egy helyzet válságreagálást tesz szükségessé, és ugyanilyen fontos a szükséghelyzetekből eredő problémák megfelelő kezelése is. A szükséghelyzeti intézkedések nem akadályozhatják az európai polgárokat alapvető jogaik gyakorlásában, különös tekintettel a nemzetközi megállapodásokban és egyezményekben elismert jogokra. Az EU-nak még válság idején is elkötelezettnek kell maradnia az alapvető emberi jogok védelme mellett. Hasonlóképpen a vállalkozások esetében is minden válságenyhítő intézkedésnek meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság alapelvének, ami a javaslatban nincs így.

3.11.

 A válság szempontjából releváns áruk meghatározása és szabályozása önmagában is olyan bizonytalanságot teremthet az egységes piacon, amely korlátozza annak működését, mivel nem lehet tudni, hogy egy jövőbeli válságban melyek lesznek a válság szempontjából releváns áruk. Az EGSZB megérti azt a szándékot, hogy a javaslat részeként az Európai Bizottságra ruházzanak bizonyos hatásköröket, ugyanakkor kénytelen hangot adni aggodalmának az Európai Bizottságnak a javaslatban meghatározott beavatkozási hatáskörei miatt, ideértve az üzleti szempontból érzékeny információk nyilvánosságra hozatalát és a megrendelések rangsorolását, valamint ezen belül a szerződés-felülbírálási záradékot. Az áruk és szolgáltatások előállítása és nyújtása, valamint ellátási láncaik elsősorban a piaci szereplők hatáskörébe tartoznak, és a vállalatok és kormányok rendszeres vészhelyzeti tervezésének és felkészültségének részét képezik.

3.12.

 Az EGSZB meg van győződve arról, hogy válság idején el kell kerülni az Unión belüli akadályok és korlátozások bevezetését. Ennek sikeréhez az eszköznek – a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett – a válsággal kapcsolatos intézkedések elfogadásakor biztosítania kell a tagállamok közötti fokozott információcserét, koordinációt és szolidaritást. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az egységes piac szabadságaira vonatkozó tiltott korlátozások felsorolását. Az EGSZB ugyanakkor sajnálja, hogy nincs egyértelmű következménye annak, ha a tagállamok nem teljesítik a követelményeket.

3.13.

 Az egységes piacon egyenlőtlenül oszlik meg az olyan meghatározott áruk előállítása és értékesítése, amelyek nélkülözhetetlenek lehetnek egy adott válság leküzdéséhez. Az adott válságtól függően a vállalkozásokat és a magánszemélyeket az EU különböző területein eltérő mértékű hatások érhetik még akkor is, ha uniós szintű válságról van szó. Az ilyen helyzetek kezelése során alapvető fontosságú a tagállamok közötti szolidaritás. A válságreagálási eszköztárnak ezért arra kell törekednie, hogy visszaszorítsa a protekcionizmust, amely széttagolná az egységes piacot, és akadályozná a kritikus áruk és szolgáltatások áramlását az EU vállalkozásaihoz és lakosaihoz.

3.14.

 Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság értékelje a közelmúltbeli válságok tanulságait, hogy azokat a jövőre nézve mintaként használja fel. A világjárvány alatt a „zöld sávok” bevezetése számos költséges szűk keresztmetszetet enyhített, különösen az áruk, de a szolgáltatások Unión belüli mozgásával kapcsolatban is. Emellett a közös uniós digitális Covid19-igazolvány viszonylag gyors elfogadása segített helyreállítani az egységes piacon belüli mobilitást a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, a migráns munkavállalók és az üzleti utazók számára. Az EU technikai segítségnyújtása szintén hozzájárult az intézkedések egységesebb végrehajtásához.

3.15.

 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az uniós szintű intézkedéseket a tagállamokkal közösen kell koordinálni. Ahol csak lehetséges, a tagállamokban közös megközelítést kell alkalmazni. A széttagolt megközelítés további akadályokat gördítene az egységes piac elé, hátráltatná az innovációt, a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót, illetve hátrányos lenne az életminőség szempontjából is. Még válság idején is fontos, hogy az egységes piac – szociális és fiskális dömping elleni hatékony biztosítékok mellett – mindenki számára hozzáférhető legyen (4).

3.16.

 A vállalkozásokat és a magánszemélyeket arra is ösztönözni kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben igazodjanak a válság utáni, magasabb energiaköltségek jelentette valósághoz, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek összhangban kell lennie az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel és azzal, ahogy el akarjuk érni a klímasemlegességet, alkalmazása esetén pedig ki kell jelölnie az ezek eléréséhez, valamint az egységes piac ellenállóbbá tételéhez vezető utat. A szükséghelyzeti reagálás során azt is szem előtt kell tartani, hogy mindig fennáll az esély egy olyan válságra, amely különbségeket eredményez az uniós országok között a gazdasági fejlődés, a szociális garanciák és a jólét szintje (5) tekintetében, és ezért a szükséghelyzeti reagálást úgy kell kialakítani, hogy az ilyen hatásokat el lehessen kerülni.

3.17.

 A nyilvánossággal, a vállalkozásokkal és más szereplőkkel folytatott gyors, könnyen érthető és nyílt kommunikáció az egységes piacon végzett válságkezelés kulcsfontosságú eleme. A helyi szereplők segítése érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy válság esetén legyen azonnal működőképes egy közös, erre a célra létrehozott online információs felület, amelyet rendszeresen frissítenek, és amely megbízható információkat tartalmaz a válságról és a meghozott intézkedésekről. Az eszköznek átláthatóságot kell biztosítania a polgárok és a vállalkozások számára azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedések vannak a tagállamokban a szabad mozgásuk fenntartásának támogatására. A szükséghelyzeti intézkedésekről egyértelműen kell kommunikálni annak érdekében, hogy azok ne okozzanak zavart vagy további akadályokat az egységes piac működésében. Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnerek és a civil társadalom fontos szerepet játszhatnak ebben.

3.18.

 Az eszköz végrehajtásához az érdekelt felekkel való szoros együttműködésre is szükség van, figyelembe véve, hogy a gyakorlatban az intézkedéseket a civil társadalom szereplői hajtják végre. Ők ismerik a legjobban a működő intézkedéseket és eljárásokat is. A polgárokat, a fogyasztókat és a vállalkozásokat képviselő szervezett testületek proaktív bevonásával meg kell erősíteni az egységes piac irányítási infrastruktúráját (6). Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket és a szakértőket a kockázatértékelési és -ellenőrzési folyamatokba, valamint a válságintézkedések kidolgozásába és koordinálásába.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

 Az intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben a meglévő eszközökre kell épülniük az értesítések, szabványok stb. tekintetében. Arra kell összpontosítaniuk, hogy válság kitörésekor egyértelművé tegyék és megkönnyítsék gyors és hatékony felhasználásukat az egységes piac működésének megőrzése érdekében.

4.2.

 Az eszköznek figyelembe kell vennie a gyorsított megfelelőségértékelést, a közbeszerzés összehangolását és a válság szempontjából kritikus fontosságú áruk és szolgáltatások piacfelügyeletét. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennie, hogy a meglévő uniós irányelvek jelenleg is számos olyan lehetőséget kínálnak, amelyek szükséghelyzetben igen gyors beszerzést tesznek lehetővé.

4.3.

 A szükséghelyzeti intézkedések nem korlátozhatják az uniós polgárok alapvető jogait, és e jogok – köztük a sztrájkjog – gyakorlása egyetlen ágazatban sem jelenthet olyan körülményt, amely az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz szerinti válságreagálást tesz szükségessé. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a sztrájkok jogi szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik, és ha a sztrájkra vagy más szervezett fellépésre a nemzeti jogszabályok alapján kerül sor, az nem minősülhet válságnak az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz értelmében.

4.4.

 Alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság vagy a tagállamok a rendkívüli szükségesség és az arányosság elvét követve korlátozzák a vállalatoktól történő adatgyűjtést. Nem szabad kötelezővé tenni a vállalkozások számára az üzleti szempontból érzékeny információk közzétételét, a megrendelések rangsorolását és a szerződés-felülbírálási záradékot, mivel azok a válságok megoldására irányuló proaktív intézkedések ellen hatnak. A javaslatok némelyike – például a „legfontosabb gazdasági szereplők” listájának a szükséghelyzet bejelentése előtti összeállítása – kockázatot jelent az egyenlő versenyfeltételekre nézve. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez milyen jelzéseket adhat a piac számára, és összességében milyen hatással lehet a versenyre.

4.5.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat 3. cikkében meghatározott tanácsadó csoportnak teljes mértékben fel kell használnia a szociális partnerek, illetve a releváns civil társadalmi szervezetek ismereteit és tapasztalatait, ők ismerik ugyanis a legközelebbről az egységes piac napi „helyi” körülményeit. Noha fontos, hogy a tanácsadó csoportban az EU és a tagállamok valamennyi érintett politikai döntéshozója, illetékes hatósága és ügynöksége helyet kapjon, az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnerek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az egységes piachoz, és a tanácsadó csoportba alapértelmezés szerint megfigyelőként be kell vonni őket egy olyan civil társadalmi szervezettel (például egy fogyasztói szervezettel) együtt, amely tanácsot ad, végrehajtja és nyomon követi az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz keretében hozott gyakorlati intézkedéseket.

4.6.

 A 13. cikkel összhangban az EGSZB úgy véli, hogy szolidaritást kell teremteni a tagállamok között, például a stratégiai tartalékok biztosítása során. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság azon ajánlását, hogy a tagállamok lehetőség szerint célzottan osszák el a stratégiai tartalékokat.

4.7.

 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondolja át újra a munkavállalók szabad mozgása korlátozásának a 17. cikkben javasolt lehetőségét, amikor a határ mentén ingázó munkavállalókról van szó, mivel – ahogy azt már jeleztük – a szabad mozgásuk korlátozása kedvezőtlen hatással lehet az egységes piacra.

4.8.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen a kölcsönhatás a javaslatban szereplő tanácsadó csoport és a már létrehozott válságkezelési csoportok, például az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport, az egységes piaci információs eszköz és az élelmiszerválság kezelésére szolgáló platformok között. Az Európai Bizottságnak el kell kerülnie a különböző válságkezelő szervek joghatósága közötti átfedéseket, amelyek szükségtelen adminisztrációt eredményeznének és lelassítanák a válságkezelést.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új európai iparstratégia (COM(2020) 102 final) (HL C 364., 2020.10.28., 108. o.).

(2)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Egységes piac mindenki számára (feltáró vélemény) (HL C 311., 2020.9.18., 19. o.).

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés – Az EU cselekvési képessége és cselekvési szabadsága (COM(2021) 750 final) (HL C 290., 2022.7.29., 35. o.).

(4)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(5)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – a) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési terv (COM(2020) 94 final) b) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése (COM(2020) 93 final) (HL C 364., 2020.10.28., 116. o.).

(6)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

Top