Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2021/C 149/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Jászsági nyári szarvasgomba”

EU-szám: PGI-HU-02475 – 2018.7.4.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Jászsági nyári szarvasgomba”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jászsági nyári szarvasgomba” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” alaktani jellemzői:

A termőtest mérete változatos, a forgalmazásra javasolt mérete minimum dió nagyságú, felső határa nincs. A felhasználásra javasolt termőtest minimális tömege 40 gramm.

Alakja: többnyire megközelítően szabályos gömb, a gumó alapján általában nincs bemélyedés.

A külső burok színe a feketésbarnától a feketéig terjed. A külseje durva, fekete felületi pikkelyekkel borított, melyek gyakran nagyok (312 mm-esek), gúla alakúak (5–7 oldalúak), kiugróak, kemények, éles peremmel, általában a tetejükön benyomottak, keresztben rovátkoltak, hosszában barázdáltak és a glebához szorosan rögzültek.

A gomba belsejében lévő hús állaga kemény, fehér-sárgásbarna erezet tarkítja. A színe az érés során eleinte fehéres, majd sárgás piszkosszürke, halvány mogyorószínű, végül telt csokoládébarna. A nagyon érett termőtest inkább sötétebb, sárgásbarnás-vöröses.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” érzékszervi jellemzői:

Egyedi illata kellemes. Begyűjtésekor először leginkább főtt kukoricára vagy pörkölt és erjedt árpamalátára emlékeztet, amelyet a frissen kaszált fűre jellemző illat kísér. A szedési periódus alatt és a tárolás során az illat változik, de a frissen kaszált fűre jellemző jellegzetes illatot megőrzi.

Önmagában az íze leginkább finom dióra emlékeztet, intenzív ízű.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” május végétől augusztus végéig terem, szemben a többi szarvasgombával, amelyek november végéig is gyűjthetők.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A gomba termesztését, illetve gyűjtését az előállítási területen kell végezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Jászsági nyári szarvasgomba” előállítási, termő- és termesztési területe a következő települések közigazgatási területe: Jászivány, Jászkisér, Jászdózsa, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászszentandrás, valamint a Jászsággal szomszédos Besenyszög és Újszász, amelyek nem alkotnak összefüggő termőterületet, mivel a „Jászsági nyári szarvasgomba” természetes előfordulási területét, illetve termesztésére alkalmas talajtípusú területeit foglalják magukba.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Jászsági nyári szarvasgomba” és a földrajzi terület közötti kapcsolat a termék hírnevén és minőségi jellemzőjén alapul.

A földrajzi terület sajátosságai

A Jászság Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területén helyezkedik el, a magyar Nagyalföld északnyugati sarka. Területe a Közép-Tisza vidékhez tartozik, a Tisza-Zagyva és a Tarna-Zagyva közén terül el. Geológiailag és botanikailag a tiszai alföldhöz tartozó természeti kistáj, amely nevét a 13. században itt megtelepedett jász népcsoportról kapta.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” leginkább a tölgy, a mogyoró és a gyertyán gyökérzetén telepszik meg természetes módon, de ültetvényeken, úgynevezett Trifla-kertekben is terem. A Jászságban jellemzően tölgyekkel létrehozott Trifla-kerteket találunk.

Sajátos tulajdonságainak alakulását a természeti talaj adottságai, valamint a területre jellemző növényfajok összetétele biztosítja, segíti. A gazdag vízjárású medence jellegű kistáj nagy részén magas a talajvíz szintje, amely a fekete csernozjom talajjal együtt páratlan lehetőséget biztosít a „Jászsági nyári szarvasgomba” fejlődéséhez.

A Jászságban a nyári szarvasgomba megtelepedésére és szaporodására a talajtani adottságok kiemelkedően jók. A körzetnek a keleti, Tiszáig terjedő részét sztyeppesedő réti szolonyec, továbbá különböző összetételű réti és öntéstalajok borítják, amelyek semleges vagy gyengén bázikus kémhatású, kötött, agyagos, de humuszban gazdag talajok, amelyeket csernozjom talaj-paplan borít.

A termék sajátosságai

A „Jászsági nyári szarvasgomba” termőteste viszonylag szabályos alakú, tömegesen is egyenletesen növekvő. Ez köszönhető a Jászságban megtalálható kocsányos tölgyeseknek, az erdősítés előtti sztyeppéken képződött kitűnő minőségű csernozjom talajoknak, a felszínhez közeli talajvízszintnek, az éghajlatnak, valamint a más növényfajokkal kialakult együttélésnek.

Az érése során a gomba egyre teljesebbé, erőteljesebbé váló egyedi, kaszált fűre és főtt kukoricára emlékeztető illatot áraszt, amelyhez a termőhelytől függően keveredhet más illat: füstös avar, mogyoró, dohány, marcipán, étcsokoládé.

További érdekes sajátosság, hogy a gomba minősége júliustól augusztus közepéig a legjobb. A „Jászsági nyári szarvasgomba” – ellentétben más hazai és külföldi nyári szarvasgombával – augusztus hónap közepére, végére gyakorlatilag leterem. Más területeken ekkor még javában gyűjthető szarvasgomba, de eltérő minőségben és illattal. A „Jászsági nyári szarvasgombát” ugyanakkor ebben az időszakban jellemzi a kellemes szénaillat és a piacos nagyobb termőtestméret.

A földrajzi terület és a termék minősége, hírneve közti kapcsolat

A humuszban gazdag csernozjom talajnak és az itt kialakult növénytársulásoknak köszönhetően a „Jászsági nyári szarvasgomba” frissen kaszált fűre jellemző illatát biztosító kumarinokból ezen a területen a teljes vegetációs időszakban több képződik. Az érés során ez a folyamatosan változó, mind teljesebbé és töményebbé váló illat alapvetően a térségben elterülő, humuszban gazdag csernozjom paplan hatására jön létre.

A Jászságban a mesterséges erdőtelepítéseknek köszönhetően kiemelkedő minőségű szarvasgombát termő élőhelyek alakulnak ki, ahol a szarvasgomba védett orchideafajokkal fordul elő együtt, amelyek szintén kedvezően befolyásolják a „Jászsági nyári szarvasgomba” jellegzetes illatának a kialakulását.

A jászsági szarvasgombász hagyományok ápolása érdekében Jászszentandráson működik a 2002-ben létrehozott – az országban az első, Európában a második – szarvasgombász-múzeum. A Magyar Szarvasgombász Szövetség minden évben Jászszentandráson tartja éves szezonnyitó rendezvényét. Jászszentandrás „a szarvasgomba fővárosa” megtisztelő címet viseli hazánkban. 2004-ben itt alakult meg a „Jászsági Hollós László Trifflász Egyesület”, amely a természetes élőhelyek védelmét és a szarvasgombagyűjtés törvényi szabályozásának segítését tűzte ki célul. Öt év óta rendezik meg az IPA (Nemzetközi Rendőrszövetség) és az önkormányzat, a Magyar Szarvasgombász Szövetség és Szent László Szarvasgomba Lovagrend közös szervezésében a szarvasgombás ételek főzőversenyét, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A főzőversenyen a szervezők 1-1 darab „Jászsági nyári szarvasgombát” biztosítanak a versenyzőknek.

A lakosság körében a „Jászsági nyári szarvasgombával” kapcsolatban használt egyéb jelzők, mint a „jászsági fekete gyémánt”, a „Jászság aranya”, a „jász trifla” mind azt jelzik, hogy a terméket igen nagy becsben tartják a térségben. Ezeket az elnevezéseket egyre gyakrabban a média is megemlíti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.