EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 723 final

2021/0378(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 572 final} - {SWD(2021) 344 final} - {SWD(2021) 345 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az egységes európai hozzáférési pont 2024-ig történő létrehozása az Európai Bizottság által 2020 szeptemberében elfogadott, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben 1 meghatározott kiemelt intézkedések egyike. Az egységes európai hozzáférési pont a tőkepiaci unió célkitűzéseinek elérését azzal segíti elő, hogy az EU egészére kiterjedően hozzáférést biztosít az információk közzétételére kötelezett gazdálkodó egységek különböző kategóriáinak tevékenységére és termékeire vonatkozó, a tőkepiacok, a pénzügyi szolgáltatások és a fenntartható finanszírozás szempontjából releváns információkhoz. Ezek az információk az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hatékony és diszkriminációmentes módon lesznek hozzáférhetők.

A gazdálkodó egységek tevékenységére és termékeire vonatkozó információk alapvető szerepet játszanak a tőkét nyújtó gazdasági szereplők döntéshozatali folyamataiban. Az egységes európai hozzáférési pont elősegíti a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiacok további egységes piaci integrálódását, az EU egészére kiterjedő hatékonyabb tőkeallokációt, valamint – azzal, hogy nagyobb láthatóságot biztosít a számukra – a kisebb nemzeti tőkepiacok és gazdaságok fejlődését. Emellett az egységes európai hozzáférési pont lehetőséget ad a tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egységeknek – köztük a kis- és középvállalkozásoknak – arra, hogy magukról önkéntes alapon információkat tegyenek hozzáférhetővé. Ez megkönnyíti számukra a tőkéhez jutást.

Ez a javaslat egy javaslatcsomag része, amely a következő elemekből áll:

·rendeletjavaslat az egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (ez a javaslat),

·irányelvjavaslat egyes irányelvek módosításáról, valamint

·rendeletjavaslat egyes rendeletek módosításáról.

Az egységes európai hozzáférési pont a Bizottság által 2020 szeptemberében közzétett digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában 2 meghatározott európai pénzügyi adatterek részét képezi. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában megfogalmazott egyik, 2024-ig megvalósítandó célkitűzés szerint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi aktusok értelmében nyilvánosságra hozott információkat szabványosított és géppel olvasható formátumokban kell közzétenni.

Az egységes európai hozzáférési pont elsősorban olyan felhasználókat céloz meg, mint a befektetők, a pénzügyi elemzők és a piaci közvetítők (például eszközkezelők, tanácsadók, adatösszesítők). A felhasználók más típusainak – például a civil társadalomnak, a szabályozó szerveknek és más hatóságoknak, köztük a statisztikai hatóságoknak – szintén fűződhet érdeke ahhoz, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférjenek az információkhoz.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a pénzügyi szolgáltatásokra, a tőkepiacokra és a fenntartható finanszírozásra vonatkozó hatályos jogi szabályozásra támaszkodik. A tőkepiacok hatékony működése szempontjából elengedhetetlen, hogy a vállalkozásokról a piaci szereplők és más érdekeltek rendszerezett módon releváns, megbízható, teljes, időszerű és összehasonlítható információkhoz jussanak. Az egységes európai hozzáférési pont előmozdítja az uniós jogi aktusok hatékonyságát a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiacok területén. 

A javaslat a tartalom tekintetében nem vezet be új adatszolgáltatási követelményeket, hanem a javaslat mellékletében felsorolt uniós jogi aktusokban előírt meglévő közzétételi követelményekre támaszkodik.

Az egységes európai hozzáférési pont létrehozása az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a társasági jogi irányelvvel 3 összhangban létrehozott rendszertől (BRIS) elkülönítetten történik, ami lehetővé teszi mindkét rendszer számára, hogy saját irányításuk szabályai alapján saját normáikat és céljaikat kövessék. Az egységes európai hozzáférési pont kiegészíti a BRIS-t, amely az európai igazságügyi portálon 4 keresztül a korlátolt felelősségű társaságokról nyújt nyilvánosan hozzáférhető információkat. A BRIS és az egységes európai hozzáférési pont céljára gyűjtött adatok közötti átfedések egyes számviteli dokumentumokra korlátozódnak (pénzügyi kimutatások, könyvvizsgálói jelentések, a vezetés beszámolói, beleértve a vállalati fenntarthatósági jelentéseket és a nyersanyag-kitermelő iparágak országonkénti jelentéseit is).

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat elősegíti a Bizottság 2020. februári közleményében 5 meghatározott európai adatstratégia végrehajtását és összhangban van azzal, tekintettel arra, hogy az egységes európai hozzáférési pont a stratégiában előirányzott közös európai pénzügyi adattér részét képezi.

A Bizottság a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájában 6 a pénzügyi rendszer középpontjába helyezte a fenntartható finanszírozást, és megállapította, hogy az előfeltétele a fenntartható projektek és tevékenységek magánszektor általi finanszírozását elősegítő keret létrehozásának.

Az egységes európai hozzáférési pont hozzájárul a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája és az európai zöld megállapodás 7 célkitűzéseinek eléréséhez azáltal, hogy könnyen hozzáférhetővé és felhasználhatóvá teszi az európai gazdálkodó egységek tevékenységének fenntarthatóságára vonatkozó információkat. Ez a hatóságok, a magánszektorbeli érdekeltek és a civil társadalom számára egyaránt lehetővé teszi, hogy jobb képet alkossanak az európai gazdálkodó egységek fenntarthatóságáról, és általánosabban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések, köztük az uniós klímastratégia és klímacélok terén elért eredményekről.

Végezetül az egységes európai hozzáférési pontot a tőkepiaci unióra vonatkozóan 2020 szeptemberében elfogadott cselekvési terv 8 is támogatja.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A széttagoltság csökkentését és az egységes hozzáférési pont létrehozását célzó uniós beavatkozás az Unión belüli információáramlás előtti akadályok felszámolásával további segítséget ad az egységes piac integrációjához. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatáskört biztosít az európai intézmények számára arra, hogy olyan megfelelő intézkedéseket fogadjanak el, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése (EUMSZ 114. cikk).

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok egyénileg nem tudják kielégítően teljesíteni a kezdeményezés célkitűzéseit. A tagállamok jelenleg bizonyos mértékű mozgástérrel rendelkeznek az uniós jogi aktusokban előírt vállalati beszámolási kötelezettségek mechanizmusára és formátumára vonatkozó szabályok megalkotását illetően, és ebben nagymértékben támaszkodnak a nemzeti rendszerekre. A közzétételi mechanizmusok és formátumok ebből adódó földrajzi és tematikus széttagoltsága növeli a vállalati adatok felhasználóinak hozzáférési és feldolgozási költségeit. A tagállamok további egyedi fellépése csak akkor csökkentené ezt a széttagoltságot, ha minden tagállam ugyanabba az irányba mozdulna el, és egy egységes hozzáférési pont létrehozására és bizonyos akadályok megszüntetésére törekedne, ami azonban összehangolt megközelítés nélkül valószínűtlen.

Uniós szinten az információkhoz való jobb hozzáférés lehetővé tétele – figyelembe véve egy ilyen projekt nagyságrendjét és hatásait – olyan célkitűzés, amely uniós szinten jobban megvalósítható. Emellett az interoperabilitás, valamint a határokon átívelő hozzáférés és használat iránti igény a formátumok, a felhasználási feltételek, a nyelvi előírások stb. bizonyos fokú harmonizációt teszi szükségessé uniós szinten. A tagállamok, az Európai Parlament, a szabályozó szervek, a regionális és a nemzeti piaci szereplők, a felhasználók, a civil társadalom stb. széles körben támogatják ezt a kezdeményezést. Ezért az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban ez a kezdeményezés nem lépi túl a kezdeményezés céljainak eléréséhez szükséges mértéket. A javaslat a tartalom tekintetében nem vezet be vagy módosít adatszolgáltatási követelményeket. A gazdálkodó egységek és a nemzeti hatóságok terheinek minimalizálása érdekében az egységes európai hozzáférési pont a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a meglévő adatszolgáltatási csatornákra és infrastruktúrára.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az egységes európai hozzáférési pont létrehozása a legmegfelelőbb módon rendelet útján valósítható meg, tekintettel arra, hogy a rendelkezéseinek többsége a platformot létrehozó és működtető Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (ESMA), valamint a gyűjtőszervezetekre vonatkozik. Az ESMA független európai uniós hatóság, amely a befektetők védelmének fokozása, valamint a stabil és szabályosan működő pénzügyi piacok előmozdításával elősegíti az EU pénzügyi rendszere stabilitásának megőrzését. Ebben az összefüggésben az ESMA feladata lesz az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működtetése, amellyel különösen a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályos működésének biztosításához járul hozzá.

Emellett a rendelet megszünteti a nemzeti jogszabályok közötti jelentős eltérések kockázatát a nyilvántartásban szerepeltetendő és hozzáférhetővé teendő információk jellemzői, valamint a gyűjtőszervezetek által elvégzendő feladatok tekintetében.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat egyebek mellett a Bizottság által 2021 áprilisában elvégzett, a gazdálkodó egységek nyilvános adatszolgáltatási kötelezettségeinek uniós keretére vonatkozó célravezetőségi vizsgálatra támaszkodik. 9 A célravezetőségi vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a digitális eszközökben rejlő lehetőségek kihasználásával javítani szükséges a gazdálkodó egységek által közzétett szabályozott információkhoz való hozzáférést, valamint ezen információk felhasználását és további felhasználását. A célravezetőségi vizsgálat rámutatott különösen arra, hogy a szabályozott információkhoz nem lehet EU-szerte egyetlen hozzáférési ponton keresztül hozzáférni, valamint hogy a gazdálkodó egységek által közzétett információk csak korlátozottan olvashatók gépi eszközökkel.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A javaslat alapját képező konzultációs folyamatot és annak fő következtetéseit a hatásvizsgálat 10 2. melléklete foglalja össze. A konzultáció keretében a Bizottság célzott online konzultációt szervezett, műhelytalálkozókat tartott az érintett érdekelt felek különböző csoportjaival, továbbá összegyűjtötte az általa létrehozott érintett szakértői csoportok, köztük különösen a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum 11 szakvéleményét.

Összességében az érdekeltek valamennyi csoportja üdvözölte a Bizottságnak az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos kezdeményezését, és olyan szakaszos megvalósítás mellett foglalt állást, amelynek keretében az információknak a hozzáférési ponton keresztüli elérhetővé tétele több lépésben, a prioritásokhoz igazodva történik. Az érdekeltek emellett hangsúlyozták az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének fontosságát. A nyilvános adatszolgáltatásra kötelezettek és a kis- és középvállalkozások hangsúlyozták azt is, hogy el kell kerülni az adminisztratív többletterheket és a gazdálkodó egységek által teljesítendő új adatszolgáltatási kötelezettségek bevezetését.

Az érdekeltek többsége támogatta, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül széles körben, a pénzügyi és a fenntarthatósági vonatkozású adatokra egyaránt kiterjedően lehessen tájékozódni. Az érdekeltek jelentős többsége úgy foglalt állást, hogy az információk közös adatszolgáltatási keret segítségével történő, egységes sémákon és metaadatokon alapuló szabványosítása haszonnal járulhat hozzá az információk összehasonlíthatóságával, megbízhatóságával és további felhasználhatóságával kapcsolatos kihívások leküzdéséhez. Azt is említették, hogy a közös szabványok hiánya az egyik legfontosabb olyan tényező, amely megnehezíti a felhasználók és a társadalom számára a pénzügyi, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) vonatkozású információk feldolgozását.

Az infrastruktúrával és az egységes európai hozzáférési ponthoz kapcsolódó adatgyűjtés mikéntjével összefüggő kérdésekben a legtöbb érdekelt hasonló álláspontot képviselt, nevezetesen azt, hogy az egységes európai hozzáférési pontnak a meglévő nemzeti és európai adatszolgáltatási csatornákra kellene támaszkodnia. Emellett az érdekeltek azt szorgalmazták, hogy az információk az egységes európai hozzáférési ponton ugyanakkor váljanak elérhetővé, amikor más eszközzel vagy csatornán keresztül közzéteszik őket.

Az érdekeltek valamennyi csoportja összességében támogatja, hogy az egységes európai hozzáférési pont ingyenes hozzáférést biztosítson az információkhoz, valamint azt, hogy az információk díjmentesen álljanak rendelkezésre. A nyílt hozzáférésű adatok, illetve a szabad hozzáférés modelljére vonatkozó határozott javaslat mellett ugyanakkor voltak olyan érdekeltek, akik azt az elképzelést támogatták, hogy a kibocsátók (az információk megküldésekor) vagy az információkat a későbbiek során felhasználók díjat fizessenek (például éves előfizetés formájában). Az egységes európai hozzáférési pont által az említett szolgáltatók vagy felhasználók számára biztosított előny tehát indokolhatja azt a döntést, hogy bizonyos szolgáltatások díjfizetés ellenében legyenek elérhetők.

Az érdekelt felek egyértelmű többsége a nyilvános modellt részesítette előnyben, például az ESMA irányítása alatt, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) esetleges szerepvállalásával.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A fentiek mellett a javaslatot kísérő hatásvizsgálat szakirodalmi kutatásra, és különösen a következő tanulmányokra és szakvéleményekre is támaszkodik:

·A szabályozási keret elemzése az európai elektronikus hozzáférési pontba történő integrálás lehetősége szempontjából (tanulmány), 12

·A megosztott könyvelési technológia / blokklánc alkalmazására képes európai elektronikus hozzáférési pont irányítása (tanulmány), 13

·Hatásvizsgálat a tagállamok által a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv alapján rendelkezésre bocsátandó nagy értékű adatkészletek jegyzékéről (tanulmány), 14

·a Business Reporting – Advisory Group (BR-AG) elnevezésű, a Bizottság által e kezdeményezés kapcsán tanácsadásra felkért vállalat szakvéleménye.

A hatásvizsgálathoz összegyűjtött és felhasznált dokumentumok általában tényszerű információkat tartalmaztak vagy megbecsülésnek örvendő, elismert, az adott szakterületen referenciának tekinthető forrásokból származtak. Az érdekeltek által a konzultáció során szolgáltatott nem tényszerű információkat a Bizottság általában véleménynek tekintette.

•Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. július 22-én megvizsgálta. A Testület kedvező véleményt nyilvánított, és csupán néhány észrevételt fogalmazott meg, amelyeket a Bizottság beépített a hatásvizsgálat végleges változatába (lásd részletesen a hatásvizsgálat 1. mellékletét).

A hatásvizsgálat több olyan szakpolitikai alternatívát elemez, amely biztosítja az érintett gazdálkodó egységekre vonatkozó nyilvános információkhoz való zökkenőmentes és integrált hozzáférés lehetővé tételére és a szóban forgó információk Unión belüli áramlásának ebből következő fokozódására, valamint a szóban forgó információk digitális felhasználásának (és további felhasználásának) bővítésére vonatkozó egyedi célkitűzés elérését. A szakpolitikai alternatívák meghatározása az egységes európai hozzáférési pont következő öt fő dimenziója mentén történt: 1. az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk köre; 2. az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk formátuma; 3. az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk összegyűjtése és a meglévő gyűjtőpontok összekapcsolása; 4. a nyílt hozzáférésű adatok; valamint 5. az irányítás. Ezek azok a kérdések, amelyek az azonosított problémák megoldása szempontjából a legfontosabbak, és egyben ezek határozzák meg elsősorban a költségvonzatokat is.

A hatásvizsgálat a következő dimenziókat is vizsgálta, bár ezek inkább technikai jellegűek, és kevésbé alapvetőek az egységes európai hozzáférési pont egyedi célkitűzései szempontjából: i. az egységes európai hozzáférési pont funkciói; ii. az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk időszerűsége; iii. az adatok integritásának és a forrás hitelességének biztosítása; iv. az adatminőség biztosítása; v. a nyelvi akadályok kezelése; vi. a hozzáférés bizonyos akadályainak elhárítása; vii. az egyszeri adatszolgáltatás elve; viii. a már összegyűjtött adatok sorsának szabályozása; ix. az adatmegőrzés időtartama; x. az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető „önkéntes információkra” vonatkozó elvek. 

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A kezdeményezés az egységes európai hozzáférési pont létrehozásának szabályait határozza meg. Az információk közzétételét biztosító csatornák egyszerűsítésével az egységes európai hozzáférési pont elsősorban – a keresés és a feldolgozás költségének csökkenésén keresztül – a keresleti oldal (a felhasználók) szempontjából, kisebbrészt – az információk közzétételével kapcsolatos kötelezettségekkel összefüggésben – a gazdálkodó egységek szempontjából jelent egyszerűsödést és hatékonyságnövekedést.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Az egységes európai hozzáférési pont olyan információk tekintetében javítja a hozzáférést, amelyek személyes adatokat is tartalmaznak. Erre a pénzügyi ágazatban folyó adatvezérelt innováció elősegítése, az európai tőkepiacok integrációjának előmozdítása, a befektetéseknek a fenntartható tevékenységek felé való csatornázása, valamint a fogyasztók és a vállalkozások szempontjából vett hatékonyságnövelés érdekében van szükség. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a javaslat nem vezet be új, a meglévőkön túlmutató adatszolgáltatási kötelezettségeket, az egységes európai hozzáférési pont csak azon személyes adatok esetében javítja a hozzáférést, amelyek kezelése az uniós jog vagy más jogalap alapján, az (EU) 2016/679 rendelettel 15 összhangban már szükséges.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezés célkitűzéseinek optimális elérése érdekében a javaslat költségek és az adminisztratív terhek tekintetében következményekkel jár az ESMA-ra, valamint az adatgyűjtést végző nemzeti és uniós szervekre, különösen a hivatalosan kijelölt mechanizmusokra, az illetékes nemzeti hatóságokra, az európai felügyeleti hatóságokra és azok vegyes bizottságára nézve. E költségek pontos nagysága és eloszlása az informatikai infrastruktúra végleges specifikációjától, valamint a kapcsolódó szabályozási, irányítási és nyomonkövetési feladatok nagyságrendjétől és időbeosztásától függ, amelyeket részben az e jogi aktus elfogadását követően hozott döntések határozzák meg.

A kezdeményezéshez mellékelt pénzügyi kimutatás részletes áttekintést nyújt az ESMA-nál az egységes európai hozzáférési pont irányításával kapcsolatban felmerülő költségekről. Az ESMA-nál a kezdeményezés keretében idővel összesen három teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra lesz szükség a projekt fejlesztésének és műveleteinek felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásához. A javaslat végrehajtásához a 2022 és 2027 közötti időszakban szükséges összes pénzügyi forrás legfeljebb 16,5 millió EUR lesz, amelyből 2,3 millió EUR adminisztratív költség és legfeljebb 14,2 millió EUR működési kiadás, amelyből az EU a jelenlegi többéves pénzügyi keretben (2022–2027) 9,6 millió EUR-t támogatna. Ebből az összegből a 2022–2023-as időszakban a Digitális Európa program 5 millió EUR-t fedezne. 16 A 2024–2027-es időszakban az ESMA-nak az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos költségei 11,5 millió EUR-t tennének ki. E költségek legfeljebb 40%-át (4,6 millió EUR) az uniós költségvetés finanszírozná, az illetékes nemzeti hatóságoknak pedig 6,9 millió EUR-t kellene finanszírozniuk az ESMA-nak nyújtott hozzájárulásukon keresztül.

A finanszírozás fedezi az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos kiegészítő funkciók és feladatok fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos költségeket, beleértve az éves ellenőrzési tevékenység elvégzését is.

Az egységes európai hozzáférési ponttal összefüggő szabályozási tevékenység tekintetében több végrehajtási jogi aktus kidolgozása szükséges. E feladatok teljesítését a rendelet szakaszosan írja elő. Egyes jogi aktusok kidolgozásával a rendelet az európai felügyeleti hatóságok (ESMA, EBH és EIOPA) vegyes bizottságát bízza meg. Emellett az EBH és az EIOPA együtt fog működni az ESMA-val az egységes európai hozzáférési pont működéséhez és nyomon követéséhez kapcsolódó egyes feladatok ellátásában. E feladatok ellátása során az ESMA, az EBH és az EIOPA továbbra is a szinergia és a hatékonyságnövelés maximalizálására törekszik, és átfogó feladataival összefüggésben nyomon követi az e javaslathoz kapcsolódó munkaterhelés és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett munkaerőigény többletét.

A gyűjtőszervezetek esetében az uniós, illetve nemzeti gyűjtőszervezetek és az egységes európai hozzáférési pont összekapcsolásának költsége (amely elsősorban az alkalmazásprogramozási felületek fejlesztéséből ered) egyedi szinten körülbelül 50 800 EUR egyszeri kiadást, valamint körülbelül 6500 EUR éves kiadást jelent. Egyes esetekben ez a folyamat szorosan összefügg a gyűjtőszervezetek meglévő feladataival vagy már tervezett projektjeivel, például azzal a nemrégiben előterjesztett jogalkotási javaslattal, amely az 575/2013/EU rendelet 17 módosításával felhatalmazza az EBH-t az intézmények által teljesített éves, féléves és negyedéves prudenciális adatszolgáltatások közzétételének centralizálására. Ezen információk kapcsán az egységes európai hozzáférési pont összefüggésében az Európai Bankhatóság fogja ellátni a gyűjtőszervezet feladatait. 18 A javaslat egyben azokra a már létező hivatalosan kijelölt rendszerekre is támaszkodik, amelyek segítségével az átláthatósági irányelv 19 alapján az EU szabályozott piacaira bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátóitól már most is gyűjtik a szabályozott információkat.

A Bizottság a technikai támogatási kezdeményezés keretei között esetre szabott szaktanácsadással segíti az uniós tagállamokat a különböző szakpolitikai területekre irányuló növekedésösztönző reformok kidolgozásában és végrehajtásában. A Bizottság a kezdeményezés keretében kérésre részleges finanszírozást nyújthat a nemzeti hatóságoknak az egységes európai hozzáférési pont létrehozásához. A technikai támogatási kezdeményezés egyben arra is lehetőséget ad, hogy a Bizottság a reformok gyakorlati aspektusai kapcsán nyújtson segítséget a tagállamoknak. Ez stratégiai vagy jogi tanácsadás, tanulmányok, képzések vagy helyszíni szakértői látogatások formájában valósulhat meg. A kezdeményezés keretében nyújtott finanszírozás évente egyszer igényelhető. 

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat nem igényel végrehajtási tervet, de konkrét rendelkezései szerint az ESMA nyomon követi az egységes európai hozzáférési pont létrehozását és hatékonyságát.

A javaslat előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 5 évvel az egységes európai hozzáférési pontot létrehozó rendelet hatálybalépését követően beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai hozzáférési pont működéséről. A kezdeményezés értékelésekor a Bizottság egy nyilvános konzultációra, valamint az ESMA-val, az EBH-val, az EIOPA-val és a gyűjtőszervezetekkel folytatott egyeztetésekre fog támaszkodni. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása 20 szerint kell elvégezni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk arról rendelkezik, hogy az ESMA 2024. december 31-ig létrehozza az egységes európai hozzáférési pontot abból a célból, hogy az nyilvános hozzáférést biztosítson azokhoz az információkhoz, amelyeket a gazdálkodó egységeknek az e rendelet mellékletében felsorolt jogi aktusok értelmében nyilvánosságra kell hozniuk, valamint azon további – többek között pénzügyi vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos – információkhoz, amelyeket a gazdálkodó egységek önkéntes alapon hozzáférhetővé kívánnak tenni az egységes európai hozzáférési ponton keresztül.

A 2. cikk meghatározza az e rendelettel kapcsolatban alkalmazandó fogalmakat.

A 3. cikk meghatározza azokat a feltételeket és követelményeket, amelyek alapján a gazdálkodó egységek önkéntes alapon megküldhetik az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetővé tenni kívánt információkat.

A 4. cikk előírja az ESMA számára, hogy naprakész jegyzéket vezessen a gazdálkodó egységek által rendelkezésre bocsátott információkat fogadó gyűjtőszervezetekről, és ezt a jegyzéket közzétegye az egységes európai hozzáférési pont internetes portálján, továbbá megküldje a Bizottságnak.

Az 5. cikk meghatározza a gyűjtőszervezetek szerepét és feladatait, beleértve azokat a technikai standardokat is, amelyek alkalmazásával meggyőződnek arról, hogy a gazdálkodó egységek által küldött információk megfelelnek-e az e rendeletben és az ágazati jogi aktusok kapcsolódó módosításaiban foglalt előírásoknak. A cikk megállapítja emellett az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetővé tett információk megőrzési idejét, amely 10 év, hacsak a mellékletben foglalt, az adott területen alkalmazandó uniós jogi aktus másként nem rendelkezik. A cikk külön rendelkezést tartalmaz a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi aktusoknak való megfelelés érdekében.

A 6. cikk értelmében az ESMA hatékony informatikai biztonsági politikát alakít ki az egységes európai hozzáférési pont vonatkozásában.

A 7. cikk meghatározza az egységes európai hozzáférési pont azon funkcióit, amelyek segítségével a felhasználók hozzáférhetnek az információkhoz, és kereséseket végezhetnek.

A 8. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a felhasználók hozzáférhetnek az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre álló információkhoz. A hozzáférés általában ingyenes. Az ESMA díjat számíthat fel azoknak a felhasználóknak, akik vagy amelyek nagyon nagy mennyiségű adatot vagy gyakori adatfrissítést igényelnek. Az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek, valamint a nemzeti szervek és az illetékes hatóságok egy meghatározott, tág körének azonban mindig közvetlen és azonnali ingyenes hozzáféréssel kell rendelkezniük az egységes európai hozzáférési ponthoz annak érdekében, hogy eleget tehessenek feladataiknak, megbízatásuknak és kötelezettségeiknek.

A 9. cikk előírja az ESMA számára annak biztosítását, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása ne sértse az adatbázisjogot, és az egységes európai hozzáférési pontra bizonyos feltételek teljesülése esetén ne vonatkozzanak a felhasználás és a további felhasználás feltételei.

A 10. cikk előírja az ESMA számára, hogy meghatározott automatikus vizsgálatokat végezzen annak ellenőrzésére, hogy a gyűjtőszervezetektől kapott információk megfelelnek-e e rendelet és a mellékletben felsorolt alkalmazandó ágazati jogi aktusok követelményeinek.

A 11. cikk meghatározza az EBH-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben eljáró ESMA-nak az egységes európai hozzáférési pont kezelésére vonatkozó feladatait.

A 12. cikk meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket az ESMA-nak az EBH-val és az EIOPA-val együttműködésben érvényesítenie kell ahhoz, hogy meghatározott minőségi és mennyiségi mutatók alapján nyomon kövesse az egységes európai hozzáférési pont működését. Előírja továbbá, hogy az ESMA az EBH-val és az EIOPA-val konzultálva éves jelentést tesz közzé az egységes európai hozzáférési pontról. A cikk arról is rendelkezik, hogy az éves jelentésről konzultálni kell az ESMA Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoportjával.

A 13. cikk előírja, hogy a Bizottság e rendelet hatálybalépését követően 5 évvel felülvizsgálja az egységes európai hozzáférési pont működését és eredményességét.

A 14. cikk kimondja, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Egy megbízható és hatékony, az Unióban nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra, az uniós tőkepiacokra és a fenntarthatóságra vonatkozó nyilvánosan hozzáférhető információkra kiterjedő egységes európai hozzáférési pont létrehozása érdekében az e területet szabályozó irányelvek és rendeletek egy részét egy-egy átfogó módosító irányelv, illetve rendelet fogja módosítani annak érdekében, hogy azokat az információk formátuma és a gyűjtőszervezeteknek való megküldésük tekintetében az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozó önálló rendelkezéssel egészítse ki. Az egységes európai hozzáférési pont alkalmazási köre az arányosság elvének szem előtt tartásával 2024-től 2026-ig fokozatosan alakul ki, ami az információk gyűjtésének és a platformon történő közzétételénekfolyamatos bővítését vonja maga után. Az egységes európai hozzáférési ponttal kapcsolatos célzott konzultáció kulcsfontosságú tényezőként azonosította, hogy legalább a környezeti, a társadalmi és az irányítási kérdésekre vonatkozó – például a taxonómiai rendeletből fakadó – információk, valamint az értékpapír-kibocsátók által az átláthatósági irányelv és az általuk közzéteendő tájékoztatót szabályozó rendelet hatálya alá tartozó információk már kezdettől fogva hozzáférhetők legyenek az egységes európai hozzáférési ponton keresztül. Ez a Bizottság javaslatában is megjelenik. Emellett a Bizottság javasolja, hogy információgyűjtés és az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférhetővé tétel azokkal az információkkal kezdődjön, amelyek – ágazati jogi aktusok alapján – géppel olvasható formátumban már rendelkezésre állnak. A géppel olvasható formátumok a Bizottság jövőbeli határozataitól függően eseti alapon, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további információkra is ki fognak terjedni.

2021/0378 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 21

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben 22 a gazdálkodó egységekre vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása érdekében javasolta egy egységes európai hozzáférési pont létrehozását. A Bizottság által elfogadott digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia 23 meghatározza általános szinten, hogy a következő években Európa hogyan támogathatja a pénzügyi ágazat digitális transzformációját, és ennek érdekében hogyan mozdíthatja elő az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatásokat. A Bizottság a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájában 24 a pénzügyi rendszer középpontjába helyezte a fenntartható finanszírozást, és megállapította, hogy az a zöld megállapodás 25 összefüggésében kulcsfontosságú eleme az uniós gazdaság zöld átállásának. 

(2)Az adatokhoz való könnyű hozzáférés fontos ahhoz, hogy a döntéshozók mind a gazdaságban, mind a társadalom más területein megalapozott, a piac hatékony működését támogató döntéseket hozhassanak. Az alapvető fontosságú ágazatokban, köztük a pénzügyi ágazatban ezt a célt szolgálja a közös európai adatterek létrehozása. A pénzügyek világában várhatóan a következő években is folytatódik a digitális átállás, és az Uniónak ezt a folyamatot egyebek mellett azzal is támogatnia kell, hogy ösztönzi az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatásokat. Emellett a fenntartható finanszírozásnak a pénzügyi rendszer középpontjába helyezése kulcsfontosságú eleme az uniós gazdaság zöld átállásának. Ahhoz, hogy a fenntartható finanszírozás sikerrel járuljon hozzá a zöld átálláshoz, alapvetően fontos, hogy a befektetők könnyen hozzáférjenek a vállalkozások fenntarthatóságával kapcsolatos információkhoz, és ezáltal megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak. Mindezek érdekében javítani kell a gazdálkodó egységekre – például a vállalatokra és a vállalkozásokra, valamint a pénzügyi intézményekre – vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi jellegű információkhoz való nyilvános hozzáférést. Ennek hatékony módja uniós szinten egy olyan központi platform, az egységes európai hozzáférési pont létrehozása, amely elektronikus úton hozzáférést biztosít minden releváns információhoz.

(3)Az egységes európai hozzáférési pontnak egyszerű központi hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára a gazdálkodó egységekre és azok termékeire vonatkozó, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a tőkepiacokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatban nyilvánosságra hozott információkhoz. Azokban az esetekben, ha egy tagállami jog hatálya alá tartozó gazdálkodó egység önkéntesen úgy dönt, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal és a tőkepiacokkal kapcsolatos, rá vonatkozó információkat hozzáférhetővé teszi az egységes európai hozzáférési ponton keresztül, az egységes európai hozzáférési pontnak ezekhez az információkhoz is hozzáférést kell biztosítania. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában ismertetett módon az egységes európai hozzáférési pont létrehozását 2024-ben kell megkezdeni.

(4)Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információkat a gazdálkodó egységek által nyilvánosságra hozandó információk gyűjtése céljából kijelölt gyűjtőszervezeteknek kell összegyűjteniük. Az egységes európai hozzáférési pont hatékony működésének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek az információkat automatizált módon, egyetlen alkalmazásprogramozási felületen keresztül kell az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátaniuk. Az információk digitális felhasználhatósága érdekében helyénvaló arra kötelezni a gazdálkodó egységeket, hogy az információkat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, illetve – ha az uniós jog úgy követeli meg – géppel olvasható formátumban bocsássák rendelkezésre. Az adatok kinyerésére alkalmas formátummal szemben a géppel olvasható formátum olyan fájlformátum, amelynek struktúrája lehetővé teszi, hogy a szoftveralkalmazások a benne szereplő egyedi adatokat – ideértve az egyedi ténynyilatkozatokat is – és azok belső struktúráját könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdálkodó egységek az információkat a megfelelő formátumban nyújtsák be, valamint az általuk esetlegesen tapasztalt technikai problémák kezelése érdekében a gyűjtőszervezeteknek segítséget kell nyújtaniuk a gazdálkodó egységek számára.

(5)A befektetőknek, a piaci szereplőknek, a tanácsadóknak és a széles nyilvánosságnak a pénzügyi szolgáltatásokkal, a tőkepiacokkal és a fenntarthatósággal összefüggésben az uniós jog alapján közzéteendő információkon kívül érdeke fűződhet olyan más információk megismeréséhez is, amelyeket a gazdálkodó egység hozzáférhetővé kíván tenni. Előfordulhat, hogy a kis- és középvállalkozások több információt kívánnak nyilvánosan hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy láthatóbbá váljanak a potenciális befektetők számára, és ezáltal bővítsék finanszírozási forrásaikat és diverzifikálják finanszírozási lehetőségeiket. Előfordulhat továbbá, hogy a piaci szereplők a jogszabályban előírtnál több információt kívánnak nyújtani, vagy nyilvánosságra kívánnak hozni a nemzeti jog által előírt, de uniós szinten nem elérhető információkat annak érdekében, hogy kiegészítsék az uniós szinten a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott információkat. Ezért minden gazdálkodó egység számára lehetővé kell tenni, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül pénzügyi, fenntarthatósági és más jellegű lényeges információkat tegyen hozzáférhetővé. Az adattakarékosság elvének megfelelően a gazdálkodó egységeknek gondoskodniuk kell arról, hogy ne adjanak át személyes adatokat, kivéve, ha azok a gazdasági tevékenységükre vonatkozó információk szükséges elemét képezik, ideértve azt az esetet is, amikor a gazdálkodó egység neve megegyezik a tulajdonos nevével. Ha az átadott információk személyes adatokat tartalmaznak, a gazdálkodó egységeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az adatközlés a jogszerű adatkezelésre vonatkozóan az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 6. cikkében meghatározott feltételek valamelyikének teljesítésével történjen.

(6)Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) célja a közérdek védelme azáltal, hogy az Unió gazdasága, polgárai és vállalkozásai javára hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához. Ebben az összefüggésben az ESMA különösen a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályos működésének biztosításában vesz részt. Feladata többek között a befektetők védelmének javítása. Mindezek figyelembevételével az egységes európai hozzáférési pont létrehozását és működtetését az ESMA-ra kell bízni.

(7)Annak érdekében, hogy a gazdálkodó egységek és a polgárok azonosítani tudják az egységes európai hozzáférési pont számára információkat szolgáltató gyűjtőszervezeteket, az ESMA-nak az internetes honlapján közzé kell tennie és naprakészen kell tartania e szervezetek jegyzékét.

(8)Az egységes európai hozzáférési pont esetében a titoktartási kötelezettség megsértésével, az integritással vagy a rendszer rendelkezésre állásával és az abban feldolgozott információkkal kapcsolatban kockázatok merülhetnek fel. Ilyen kockázatok fakadnak egyebek mellett a balesetekből, a meghibásodásokból, a szándékos támadásokból és a természeti jelenségekből, amelyeket ezért működési kockázatnak kell tekinteni. Az ESMA-nak megfelelő és arányos politikát követve gondoskodnia kell arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont biztosítsa a feldolgozott információk védelmét, és az elvárt módon működjön.

(9)Az adatok közötti keresés, valamint a adatok azonosításának, lekérdezésének és felhasználásának megkönnyítése érdekében az ESMA-nak gondoskodnia kell arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont különböző funkciókat kínáljon, többek között tartalmazzon keresőfunkciót, elérhetővé tegyen gépi fordítást, és lehetőséget adjon az információk kinyerésére. A keresőfunkciókat az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé kell tenni, és azoknak legalább a mellékletben felsorolt irányelvek és rendeletek alapján rendelkezésre bocsátott metaadatokra kell épülniük. Az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül 2024. december 31-ig a funkciók egy minimális köre, 2025. december 31-ig pedig azok teljes egésze elérhetővé váljon a felhasználók számára.

(10)Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátott információk további felhasználása javíthatja a belső piac működését, és előmozdíthatja az ilyen jellegű információkat hasznosító új szolgáltatások fejlesztését. Ezért azokban az esetekben, amikor azt közérdekű cél indokolja, lehetővé kell tenni az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátott információknak az adatszolgáltatás céljától eltérő célokra történő további felhasználását. Az információk felhasználását és további felhasználását objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételekhez kell kötni. Ebből a célból olyan feltételeket kell meghatározni, amelyek megfelelnek az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 szerinti nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározottaknak. A standard felhasználási engedélyekben foglalt feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy az adatok és a tartalom bárki számára szabadon hozzáférhető és tetszőleges célból felhasználható, módosítható és megosztható legyen. Az ESMA-t nem terhelheti felelősség az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információk felhasználásáért és további felhasználásáért. Az információknak a gyűjtőszervezetek általi továbbítása sem külön feltételekhez, sem pedig nyílt standard felhasználási engedély meglétéhez nem köthető, ami lehetővé teszi az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információkra vonatkozó engedélyezési feltételek érvényesülését.

(11)Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre álló információkat kellő időben kell hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára. Ebben a tekintetben az információk gyűjtése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele közötti időtartamnak észszerűnek és minden esetben a technikai szempontból a lehető legrövidebbnek kell lennie. Az információk egységes minőségének biztosítása érdekében a gyűjtőszervezeteknek automatikus ellenőrző vizsgálatokat kell végezniük, és el kell utasítaniuk az érvénytelen információkat. 

(12)Az egységes európai hozzáférési pontnak az információkhoz ingyenes, megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítania a felhasználók számára, és lehetővé kell tennie a felhasználók számára az információknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli keresését, elérését és letöltését. Figyelembe véve azonban, hogy az ESMA számára védelmet kell biztosítani az esetleges intenzív felhasználók igényeinek kielégítése kapcsán felmerülő költségek miatti túlzott pénzügyi terhekkel szemben, lehetőséget kell adni arra, hogy az ESMA bevételre tegyen szert. Ezért az információk ingyenes hozzáférhetőségének elvétől eltérve lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy díjat számítson fel egyes szolgáltatásokért, többek között azokért, amelyek a nagyon nagy volumenű információkeresésekből vagy az egységes európai hozzáférési ponthoz való gyakori hozzáférésből fakadóan jelentős fenntartási költséggel járnak. A felszámított díjak azonban nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás költségeit.

(13)Az adatvezérelt pénzügyi innováció előmozdítása, az Európai Unióban működő tőkepiacok integrációjának elősegítése, a befektetéseknek a fenntartható tevékenységek felé való irányítása, valamint a fogyasztók és a vállalkozások szempontjából vett hatékonyságnövelés érdekében az egységes európai hozzáférési pontnak javítania kell a személyes adatokat tartalmazó információkhoz való hozzáférést. Az egységes európai hozzáférési pont azonban csak az olyan személyes adatokhoz való hozzáférést fogja javítani, amelyeket az uniós jog alapján kell kezelni, valamint amelyek kezelése önkéntesen, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jogszerűségi feltételek valamelyike alapján történik. A személyes adatoknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli közzététellel összefüggésben történő kezelése során a gyűjtőszervezeteknek és az ESMA-nak mint az egységes európai hozzáférési pont működtetőjének biztosítaniuk kell az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 betartását.

(14)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultálcióra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [dátum]-án/-én véleményt nyilvánított.

(15)Az egységes európai hozzáférési pont iránti közbizalom kialakítása és fenntartása, valamint az egyes gazdálkodó egységeknek a rájuk vonatkozó információk indokolatlan megváltoztatásával szembeni védelme érdekében az egységes európai hozzáférési pontnak biztosítania kell az adatok integritását és a gyűjtőszervezeteknek megküldött információk forrásának hitelességét. Ezért a gazdálkodó egységek által küldött információknak tartalmazniuk kell egy, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 3. cikkének 20. pontja értelmében vett minősített elektronikus bélyegzőt. A tanúsítványnak kötelező attribútuma lehet az egyedi jogalany-azonosító. Az egységes európai hozzáférési pont számára rendelkezésre álló bélyegzőt vagy aláírást a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

(16)Ahhoz, hogy az információk összehasonlíthatók legyenek időben, a felhasználóknak hozzá kell férniük a korábbi információkhoz. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül észszerű, az uniós jog más alkalmazandó rendelkezéseivel összeegyeztethető ideig hozzá lehessen férni az információkhoz. Ehhez az ESMA-nak biztosítania kell, hogy a személyes adatok az uniós joggal összhangban a szükségesnél tovább ne legyenek hozzáférhetők. Annak érdekében, hogy az ESMA és a gyűjtőszervezetek előkészíthessék az egységes európai hozzáférési pont működését, az egységes európai hozzáférési pontnak csak a 2024. január 1-jén vagy azt követően megküldött információkhoz kell hozzáférést biztosítania.

(17)A gyűjtőszervezetekhez beérkező vagy általuk összeállított, az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátott információk zökkenőmentes feldolgozása érdekében meg kell állapítani olyan követelményeket, amelyek meghatározzák ezen információk formátumát és metaadatait, valamint az információk gyűjtését végző gyűjtőszervezeteket. A gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférhetővé tétel céljából továbbított információk minőségének biztosítása érdekében meg kell határozni a gyűjtőszervezetekhez eljuttatott minden egyes információ automatikus ellenőrzésének szabályait, valamint a gazdálkodó egységek által az információkhoz mellékelt minősített elektronikus bélyegző jellemzőit. Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetővé tett adatok felhasználásának és további felhasználásának biztosítása érdekében meg kell határozni a kijelölt nyílt standard felhasználási engedélyek jegyzékét. Az adatok gyors keresésének, azonosításának és lekérdezésének megkönnyítése érdekében meg kell határozni az alkalmazásprogramozási felület jellemzőit és az alkalmazandó metaadatokat. A keresőfunkciók tekintetében további, a funkció hatékonyságát biztosító követelményeket kell megállapítani például az egyedi jogalany-azonosító, az információk típus szerinti osztályozása és a gazdálkodó egységek méretkategóriái tekintetében. Ebből a célból az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia. Emellett az ESMA számára lehetőséget kell biztosítani olyan végrehajtás-technikai standardok tervezetének kidolgozására, amelyek meghatározzák azon konkrét szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát. A Bizottságot az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 30 az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 15. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja.

(18)Azáltal, hogy egyszerű központi hozzáférést biztosít a gazdálkodó egységekre és a termékeikre vonatkozó nyilvános információkhoz, ez a rendelet az európai pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok integrációját kívánja elősegíteni. Mivel ezt a célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont

(1)Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2024. december 31-ig létrehozza, majd azt követően működteti az egységes európai hozzáférési pontot, amely központi elektronikus hozzáférést biztosít:

a)a mellékletben felsorolt irányelvek és rendeletek vonatkozó rendelkezései, valamint az információkhoz az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli központi elektronikus hozzáférésről rendelkező más kötelező erejű uniós jogi aktusok értelmében közzéteendő információkhoz;

b)más olyan, az Unióban nyújtott pénzügyi szolgáltatások, az uniós tőkepiacok vagy a fenntarthatóság szempontjából lényeges információkhoz, amelyeket a gazdálkodó egységek a gazdasági tevékenységükről a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban az egységes európai hozzáférési ponton keresztül önkéntesen hozzáférhetővé kívánnak tenni.

(2)Az egységes európai hozzáférési pont nem biztosít hozzáférést a 2024. január 1. előtt megküldött információkhoz. 

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„gazdálkodó egység”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogi aktusok valamelyike értelmében információkat köteles nyilvánosságra hozni, valamint minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően önkéntes alapon megküldi egy gyűjtőszervezetnek az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat annak érdekében, hogy azok az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetők legyenek;

2.„gyűjtőszervezet”: az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogi aktusok valamelyike vagy a 3. cikk (2) bekezdése szerinti végrehajtás-technikai standardok alapján akként kijelölt uniós vagy nemzeti szerv, hatóság vagy jegyzék;

3. „adatok kinyerésére alkalmas formátum”: olyan, az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 14. pontja értelmében vett, az adatok gépi úton történő kinyerését lehetővé tévő, nem kizárólag az ember által olvasható nyílt elektronikus formátum, amelyet széles körben használnak, vagy amelynek használatát jogszabály írja elő;

4.„géppel olvasható formátum”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott formátum;

5.„minősített elektronikus bélyegző”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott minősített elektronikus bélyegző;

6.„alkalmazásprogramozási felület”: a gépek közötti kommunikációt és az adatok zavartalan cseréjét szolgáló funkciók, eljárások, definíciók és protokollok összessége;

7.„metaadatok”: olyan strukturált információk, amelyek – például az adott információforrás leírásával, magyarázatával vagy helyének meghatározásával – megkönnyítik egy információforrás lekérdezését, felhasználását vagy kezelését.

3. cikk

Információk önkéntes megküldése az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférhetővé tétel céljából

(1)Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti információkat bármely természetes vagy jogi személy megküldheti a gyűjtőszervezetnek az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli közzétételre. Az információk megküldésekor a természetes vagy jogi személy:

a)átadja a gyűjtőszervezetnek a megküldött információkra vonatkozó metaadatokat;

b)átadja a gyűjtőszervezetnek a 7. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott jogalany-azonosítóját;

c)az információk átadására az adatok kinyerésére alkalmas formátumot használ;

d)hacsak a személyes adatok a gazdasági tevékenységére vonatkozó információk szükséges elemét nem képezik, gondoskodik arról, hogy az információk ne tartalmazzanak személyes adatokat.

(2)Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága kidolgozza a következő kérdéseket szabályozó végrehajtás-technikai standardok tervezetét:

a)a megküldött információkról szolgáltatandó metaadatok;

b)a információk megküldésekor alkalmazandó konkrét formátumok;

c)azon gyűjtőszervezetek kijelölése, amelyek részére az információkat meg kell küldeni.

Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága a végrehajtás-technikai standardok tervezetét [Kiadóhivatal: beírandó a hatálybalépés után három évvel esedékes dátum]-ig benyújtja a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben meghatározott végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(3)Ha az (1) bekezdésben meghatározott információk személyes adatokat tartalmaznak, a gazdálkodó egységek biztosítják, hogy az adatkezelés az adatkezelésre vonatkozóan az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogszerűségi feltételek valamelyike alapján történjen. Ez a rendelet nem képez jogalapot az információkat küldő gazdálkodó egység általi személyesadat-kezeléshez.

4. cikk

A gyűjtőszervezetek jegyzéke

Az ESMA a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti internetes portálon közzéteszi a gyűjtőszervezetek jegyzékét, és abba belefoglalja az egyes gyűjtőszervezetek egységes forrás-helymeghatározójára (URL) vonatkozó információkat.

Az ESMA gondoskodik az első albekezdés szerinti jegyzék naprakészen tartásáról, és értesíti a Bizottságot a jegyzék mindennemű változásáról.

5. cikk

A gyűjtőszervezetek feladatai 

(1)A gyűjtőszervezetek:

a)összegyűjtik és tárolják a gazdálkodó egységek által megküldött információkat;

b)a megküldött információk automatikus vizsgálatával ellenőrzik, hogy azok megfelelnek-e a következő követelmények mindegyikének:

i.az információkat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vagy, ha szükséges, az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az információk megküldésének jogalapját képező jogi aktusban vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtás-technikai standardokban meghatározott géppel olvasható formátumban nyújtották be; 

ii.a (6) bekezdés d) pontja szerint meghatározott metaadatok rendelkezésre állnak és hiánytalanok;

iii.az információk tartalmaznak minősített elektronikus bélyegzőt;

c)biztosítják, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli rendelkezésre bocsátás céljából megküldött információk felhasználása és további felhasználása vagy feltétel nélkül lehetséges legyen, vagy pedig egy, a 9. cikkben meghatározott engedélyezési feltételekkel egyenértékű nyílt standard felhasználási engedély hatálya alá tartozzon;

d)létrehozzák az alkalmazásprogramozási felületet, és térítésmentesen, az alkalmazandó határidőkön belül átadják az egységes európai hozzáférési pont részére az információkat, az információkhoz kapcsolódó metaadatokat és szükség esetén a minősített elektronikus bélyegzőt;

e)technikai segítséget nyújtanak az információkat küldő gazdálkodó egységeknek;

f)hacsak az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogi aktusok másként nem rendelkeznek, biztosítják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott információk legalább 10 évig az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére álljanak. Hacsak az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogi aktusok másként nem rendelkeznek, az 1. cikk (1) bekezdésének megfelelően megküldött információkban szereplő személyes adatok 5 évnél hosszabb ideig nem őrizhetők meg és nem tehetők hozzáférhetővé.

Az f) pont alkalmazásában a gyűjtőszervezetek megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel biztosítják, hogy az információk megőrzése és rendelkezésre bocsátása az f) pontban meghatározott időtartamra korlátozódjon.

(2)A gyűjtőszervezetek a következő esetekben elutasítják a gazdálkodó egységek által megküldött információkat:

a)ha az (1) bekezdés b) pontjában említett automatikus vizsgálat azt tárja fel, hogy az információk nem felelnek meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek;

b)ha az információk nyilvánvalóan nem helyénvalóak, visszaélést valósítanak meg, vagy az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott körön egyértelműen kívül esnek.

(3)A gazdálkodó egységek az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat az érintett gyűjtőszervezetek bármelyikének csak egyszer küldhetik meg.

(4)A gazdálkodó egységek gondoskodnak az általuk a gyűjtőszervezeteknek megküldött információk helytállóságáról.

(5)A gyűjtőszervezet az e rendelet hatálya alá tartozó információk tekintetében nem gyakorolhatja az adatbázis-előállítónak a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott azon jogát, hogy megakadályozza vagy korlátozza az adatbázis tartalmának további felhasználását vagy korlátozza az adatbázis tartalmának további felhasználását.

(6)Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága kidolgozza a következő kérdéseket részletesen szabályozó végrehajtás-technikai standardok tervezetét: 

a)a gazdálkodó egységek által megküldött információk minden egyes típusa vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában említett automatikus vizsgálatok elvégzésének módja;

b) az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említett minősített elektronikus bélyegző jellemzői;

c)az (1) bekezdés c) pontjában említett nyílt standard felhasználási engedélyek;

d)az (1) bekezdés d) pontja alapján létrehozandó alkalmazásprogramozási felület jellemzői és az ugyanott említett metaadatok;

e)az (1) bekezdés d) pontjában említett határidők.

A vegyes bizottság a végrehajtás-technikai standardok tervezetét a b), a c) és a d) pont tekintetében [Kiadóhivatal: beírandó a hatálybalépés után egy évvel esedékes dátum]-ig, az a) és az e) pont tekintetében [Kiadóhivatal: beírandó a hatálybalépés után két évvel esedékes dátum]-ig benyújtja a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben meghatározott végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

6. cikk

Kiberbiztonság

Az ESMA az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozóan hatékony és arányos informatikai biztonsági politikát vezet be, és megfelelő szinten biztosítja az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetővé tett információk eredetiségét, hozzáférhetőségét, sértetlenséget és letagadhatatlanságát, valamint a személyes adatok védelmét.

7. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont funkciói

(1)Az ESMA gondoskodik arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont legalább a következő funkciókat nyújtsa:

a)az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre álló információkhoz hozzáférést biztosító, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén felhasználóbarát felülettel ellátott internetes portál;

b)az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre álló információkhoz könnyű hozzáférést biztosító alkalmazásprogramozási felület;

c)keresőfunkció az Unió valamennyi hivatalos nyelvén;

d)információmegjelenítő funkció;

e)a lekérdezett információk gépi fordítása;

f)nagy volumenű adatletöltést is lehetővé tévő letöltési szolgáltatás;

g)a felhasználókat az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetővé tett új információkról tájékoztató értesítési szolgáltatás.

(2)Az ESMA gondoskodik arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont az (1) bekezdés e) és g) pontjában előírt funkciókat 2025. december 31-re biztosítsa.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában előírt keresőfunkciónak a következő metaadatok alapján kell lehetővé tennie a keresést:

a)az információkat küldő gazdálkodó egység neve;

b)az információkat küldő gazdálkodó egység jogalany-azonosítója;

c)az információkat küldő gazdálkodó egység által megküldött információk típusa;

d)az az év és hónap, amelyben az információkat küldő gazdálkodó egység megküldte az információkat;

e)az információkat küldő gazdálkodó egység mérete;

f)a megküldött információk forrása.

(4)Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága kidolgozza a következő kérdéseket részletesen szabályozó végrehajtás-technikai standardok tervezetét:

a)az (1) bekezdés b) pontjában említett alkalmazásprogramozási felület jellemzői;

b)a (3) bekezdés b) pontjában említett egyedi jogalany-azonosító;

c)az információknak a (3) bekezdés c) pontja szerinti, típus szerinti osztályozása;

d)a gazdálkodó egységeknek a (3) bekezdés e) pontjában említett méretkategóriái.

Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága a végrehajtás-technikai standardok tervezetét [Kiadóhivatal: beírandó a hatálybalépés után egy évvel esedékes dátum]-ig benyújtja a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben meghatározott végrehajtás-technikai standardok elfogadására. 

8. cikk

Hozzáférés az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátott információkhoz

(1)Az ESMA az egységes európai hozzáférési ponthoz megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít.

(2)Az ESMA biztosítja, az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátott információkhoz mindenki közvetlenül, azonnal és ingyenesen hozzáférjen. 

Az ESMA díjat számíthat fel ugyanakkor azokért a szolgáltatásokért, amelyek nagyon nagy volumenű információ vagy gyakran frissített információk keresésével járnak. A díj nem haladhatja meg az ESMA-nál a szolgáltatás nyújtása kapcsán felmerült költségeket. 

(3)A (2) bekezdés második albekezdése ellenére az ESMA a következő gazdálkodó egységek mindegyike számára – a feladataik, megbízatásuk és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékben – közvetlen, azonnali és ingyenes hozzáférést tesz lehetővé az egységes európai hozzáférési ponthoz:

a)az uniós intézmények, ügynökségek és más szervek;

b)a tagállamok által az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogi aktusok alapján kijelölt illetékes nemzeti hatóságok;

c)a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 4. cikkében meghatározott európai statisztikai rendszer tagjai;

d)a Központi Bankok Európai Rendszere tagjai;

e)a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 3. cikke alapján kijelölt szanálási hatóságok.

(4)A (2) bekezdés második albekezdése alkalmazásában az ESMA kidolgozhatja azon végrehajtás-technikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák azon konkrét szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát.

Az ESMA a végrehajtás-technikai standardok tervezetét benyújtja a Bizottságnak.

Az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben meghatározott végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

9. cikk

Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása

Az ESMA gondoskodik arról, hogy az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása ne sértse a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti sui generis adatbázisjogokat, és ne vonatkozzon rá semmilyen olyan feltétel, amely nem teljesíti a következő követelmények mindegyikét:

a)a feltételek objektívek és megkülönböztetésmentesek;

b)a feltételeket közérdekű cél indokolja;

c)a feltételek megfelelnek az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 5. pontja értelmében vett nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározott feltételeknek, és lehetővé teszik az információk bárki általi és bármilyen célú szabad felhasználását, módosítását és megosztását.

10. cikk

Az információk minősége

(1)Az ESMA automatikus vizsgálatokkal ellenőrzi, hogy a gyűjtőszervezetek által küldött információk megfelelnek-e az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2)Az ESMA kialakít olyan megfelelő technikai eljárásokat, amelyek automatikusan értesítik a gyűjtőszervezetet arról, hogy a megküldött információk nem felelnek meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

11. cikk

Az ESMA feladatai

(1)Az ESMA az Európai Bankhatósággal (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) szoros együttműködésben:

a)biztosítja, hogy a gyűjtőszervezetekhez beérkező információk időben hozzáférhetővé váljanak az egységes európai hozzáférési ponton keresztül;

b)szolgáltatástámogatást nyújt a gyűjtőszervezetek számára;

c)biztosítja az egységes európai hozzáférési pont havi szinten legalább 95 %-os rendelkezésre állását;

d)a szükséges esetekben konzultál a gyűjtőszervezetekkel a közös kérdések kezeléséről és a közös magatartási elvekről, különösen a következők megvitatása céljából:

i.az egységes európai hozzáférési pont napi irányítása;

ii.a minőségpolitika és indokolt esetben az ESMA és a gyűjtőszervezetek közötti, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások kidolgozása és végrehajtása;

iii.az egységes európai hozzáférési pont finanszírozási feltételei, beleértve azt is, hogy milyen helyzetekben vethetők ki díjak, és hogyan történik e díjak számítása;

iv.a kiberbiztonsági fenyegetések;

e)a 12. cikkben meghatározottak szerint nyomon követi az egységes európai hozzáférési pont létrehozását és működését, és erről évente beszámol a Bizottságnak.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az ESMA konzultál az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoporttal.

(3)Az ESMA nem tárol személyes adatokat tartalmazó információkat, kivéve az automatikus, közbenső és átmeneti feldolgozást, beleértve ebbe a tárolást is annyiban, amennyiben az feltétlenül szükséges a gyűjtőszervezetek által átadott információkhoz való hozzáférés biztosításához.

12. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont létrehozásának és működésének nyomon követése

(1)Az ESMA az EBH-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben legalább a (2) bekezdésben meghatározott minőségi és mennyiségi mutatók alapján nyomon követi az egységes európai hozzáférési pont működését, és arról évente jelentést tesz közzé.

(2)Az (1) bekezdésben említett minőségi és mennyiségi mutatók a következők:

a)a látogatók és a keresések száma;

b)a megjelenítést vagy letöltést eredményező keresések százalékos aránya;

c)az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető géppel olvasható információk száma és százalékos aránya, valamint a géppel olvasható megjelenítések és letöltések száma és százalékos aránya;

d)a 10. cikk szerinti automatikus vizsgálatok alapján küldött értesítések számaránya;

e)a jelentős működési hibák vagy váratlan események;

f)az egységes európai hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre álló információk hozzáférhetőségének, minőségének, használhatóságának és időszerűségének értékelése;

g)annak értékelése, hogy az egységes európai hozzáférési pont – használatának alakulására és az Unión belüli információáramlásra is figyelemmel – megfelel-e a kitűzött céloknak;

h)a végfelhasználók elégedettségének értékelése;

i)összevetés harmadik országok hasonló rendszereivel.

(3)Az ESMA az (1) bekezdés szerinti jelentés benyújtása előtt konzultál az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoporttal.

13. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság [Kiadóhivatal: beírandó a hatálybalépés után 5 évvel esedékes dátum]-ig felülvizsgálja az egységes európai hozzáférési pont működését, és értékeli annak eredményességét. A Bizottság a felülvizsgálat eredményeiről beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

☑ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 36  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ határozatlan időtartam

beindítási időszak: 2022-től 2026-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 45  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☑ a 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, például a csalás elleni stratégiából adódókat.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az ESMA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az ESMA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összegzés

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

☑    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.     

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 59 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

◻    kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Melléklet a pénzügyi kimutatáshoz

A javasolt jogi aktus 2024 elejei feltételezett hatálybalépését követően az előrejelzések szerint az uniós költségvetést érintő hatás az alábbiak szerint becsülhető:

I. cím – Személyzeti kiadások

Azt a három további ideiglenes alkalmazottat, akikre a becslések szerint az ESMA-nak szüksége lenne az egységes európai hozzáférési pont fejlesztéséhez, karbantartásához és működtetéséhez, AD5 besorolási fokozatba kell felvenni. Feltételezhetően (átlagosan) július elején lépnek hivatalba, ennek megfelelően a költségvetés 2024-ben 6 hónapra, azt követően pedig a teljes évre tartalmazza a költségeiket.

Az egyes ideiglenes alkalmazottak becsült költségének számítási módja: a 2021-ben elkészített pénzügyi kimutatásokban az ideiglenes alkalmazottak személyi költségeinek becsléséhez figyelembe vett standard átlagköltség (152 000 EUR) az ingatlan- és informatikai költségek („habillage”) standard mértékével (25 000 EUR) csökkentve (127 000 EUR), kiigazítva a Párizsra alkalmazandó korrekciós együtthatóval (120,5), valamint a 2022 utáni időszakra feltételezett 2%-os inflációval. 62

II. cím – Infrastrukturális és működési költségek

A költségek becslésének alapját a személyzet létszámából, a személyzet év közbeni felvétele miatti csökkentő tényezőből és az „habillage” standard költségből (25 000 EUR plusz az egyéb igazgatási költségek fedezésére alkalmazottanként figyelembe vett 2500 EUR) képzett szorzat adja (mindkét említett összeg a 2022 utáni 2%-os feltételezett inflációval kiigazított értéken szerepel).

III. cím – Operatív kiadások

A kiadások olyan infrastruktúrának felelnek meg, amely lehetővé teszi az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozó jogi aktusokban meghatározott funkciókat és előírásokat, és biztosítja a rendszer műszaki átjárhatóságát. 63 Ezeknek a kiadásoknak a szolgáltatás zökkenőmentes és magas színvonalát, az adattárolás és a kommunikáció biztonságát, a megbízható hozzáférést stb. kell biztosítaniuk. Az infrastruktúra műszaki kialakításáról az egységes európai hozzáférési pont irányító testülete fog dönteni, ezért ez a melléklet csupán javasolt reális megoldásokat kínál a költségbecslések alapjául.

Az indikatív költségek a 2022 közepétől 2027-ig végrehajtandó 5 szakaszra vonatkoznak, beleértve a következőket: koncepcióigazolás, a funkciók és a képességek fejlesztésével kapcsolatos munka, licenciadíjak, rendszerkarbantartás, a számítási felhő, az adattárolás és a hálózat költségei.

A becsült költségeket a 2022 utáni időszakra feltételezett 2%-os inflációval kiigazítottuk.

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, 2020. szeptember 24., COM(2020) 590 final.

(2)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, 2020. szeptember 24., COM(2020) 591 final.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(4)     https://e-justice.europa.eu/489/HU/business_registers__search_for_a_company_in_the_eu  

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai adatstratégia, 2020. február 19., COM(2020) 66 final.

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, 2021. július 6., COM(2021) 390 final.

(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, 2019. december 11., COM(2019) 640 final.

(8)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, 2020. szeptember 24., COM(2020) 590 final.

(9)    SWD(2021) 81 final, 2021. április 21.

(10)    SWD(2021) 344.

(11)    A fórum ajánlása szerint az egységes európai hozzáférési pontnak hozzáférést kell biztosítania „a gazdálkodó egységekre vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információkhoz, valamint az egyéb, a pénzügyi termékek vagy a tevékenység szempontjából releváns nyilvános információkhoz”, és ezekhez az információkhoz „szabad, díjmentes és felhasználási engedélyhez nem kötött hozzáférést kell biztosítani a nyilvánosság számára.” Lásd a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum zárójelentését: Európa tőkepiacainak új jövőképe, 2020. június.

(12)    ISBN 978-92-76-13304-9.

(13)    ISBN 978-92-76-13305-6.

(14)    ISBN 978-92-76-25267-2.

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(16)    Ez a tervezés nem érinti a következő munkaprogram (2023–2024) elfogadási folyamatát, különösen pedig a finanszírozás prioritásainak meghatározására vonatkozó értékeléseket és az érintett programbizottság jóváhagyását.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18)    Lásd az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló rendelet elfogadása érdekében a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot, és különösen a 433. cikk módosításait.

(19)    Lásd a 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkét (módosított szövegváltozatában).

(20)    SWD(2021) 305 final, 2021. november 3.

(21)    HL C [...]., [...],[...]. o.

(22)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, 2020. szeptember 24., COM(2020) 590 final.

(23)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, 2020. szeptember 24., COM(2020) 591 final.

(24)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, 2021. július 6., COM(2021) 390 final.

(25)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, 2019. december 11., COM(2019) 640 final.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(36)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37)    Az uniós szinten meghatározott formátumok magukban foglalják az egységes elektronikus beszámolási formátumról (ESEF) szóló, 2018. december 17-i (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott formátumokat.

(38)    A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia szerint: „2024-re a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok értelmében nyilvánosságra hozandó információkat szabványosított és géppel olvasható formátumokban kell közzétenni” – a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591 final.

(39)    A Bizottság prioritásai (2019–2024), A digitális korra felkészült Európa .

(40)     Közlemény: Európai adatstratégia , Európai Bizottság, 2020. február 19.

(41)    2020. szeptember 24, COM(2020) 591 final.

(42)    Közlemény: Az európai zöld megállapodás , Európai Bizottság, 2019. december 11.

(43)    Pénzügyi csomag, közlemény: Digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia , Európai Bizottság, 2020. szeptember 24.

(44)    Közlemény: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv , 2020. szeptember 24.

(45)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(46)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(47)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(48)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(49)    A Digitális Európa program finanszírozásáról és a 2021–2022-es időszakra vonatkozó többéves munkaprogram elfogadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat mellékletének 2.2.1.9. szakaszában (A pénzügyi adattérre vonatkozó előkészítő intézkedések) foglaltaknak megfelelően, 2021. november 10., C(2021) 7914 final.

(50)    Tervezési szempontból előre jelezhető, hogy az ESMA 2023-ban (vagyis a javasolt jogi aktus hatálybalépése előtt) felmerülő költségei a Digitális Európa programból származó finanszírozással, a Bizottság és az ESMA közötti hozzájárulási megállapodás keretében finanszírozhatók. Ez a tervezés nem érinti a következő munkaprogram (2023–2024) elfogadási folyamatát, különösen pedig a finanszírozás prioritásainak meghatározására vonatkozó értékeléseket és az érintett programbizottság jóváhagyását.

(51)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(52)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(53)    Az uniós költségvetést terhelő költségek az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulása és a Digitális Európa programból előirányzott hozzájárulás nélkül.

(54)    3 szerződéses alkalmazott 12 hónapra szóló teljes költsége (nyugdíjjárulékkal együtt), amelyről munkahipotézisként, a jövőbeli döntéshozatal és a szükséges finanszírozási határozat elfogadásának sérelme nélkül feltételezhető, hogy a Digitális Európa program keretében finanszírozott hozzájárulási megállapodás fog fedezni.

(55)    Júliusra tervezett munkaerő-felvétel, így az átlagköltség 50 %-a a 2024. évet érinti.

(56)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(57)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(58)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(59)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

(60)    40%-os uniós hozzájárulás és a tagállami illetékes hatóságok 60%-os hozzájárulása, amely tartalmazza a tagállami illetékes hatóságoknak a munkáltatói nyugdíjjárulékokból való részesedését is.

(61)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(62)    Az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásainak a munkaerő-felmérés 3.2.5. szakaszában szereplő becslése tartalmazza a munkáltatói nyugdíjjárulékoknak az ESMA-t létrehozó 1095/2010/EU rendelet (68) preambulumbekezdésében előirányzott, az illetékes tagállami nemzeti hatóságok által befizetendő hozzájárulások arányának megfelelő hányadát.

(63)    A műszaki átjárhatóság magában foglalja a rendszereket és a szolgáltatásokat összekapcsoló alkalmazásokat és infrastruktúrát, beleértve az illesztőfelületek specifikációit, az összekapcsolási szolgáltatásokat, az adatok megjelenítését és cseréjét, valamint a biztonságos kommunikációs protokollokat is.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.25.

COM(2021) 723 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

{SEC(2021) 572 final} - {SWD(2021) 344 final} - {SWD(2021) 345 final}

MELLÉKLET

Az egységes európai hozzáférési pont (ESAP) alkalmazási körébe tartozó uniós jogi aktusok jegyzéke az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint

1.A. RÉSZ – RENDELETEK

1. 1060/2009/EK rendelet a hitelminősítő intézetekről 1

2. 236/2012/EU rendelet a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról 2

3. 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról 3

4. 345/2013/EU rendelet az európai kockázatitőke-alapokról 4

5. 346/2013/EU rendelet az európai szociális vállalkozási alapokról 5

6. 575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről 6

7. 537/2014/EU rendelet a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről 7

8. 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet) 8

9. 600/2014/EU rendelet a pénzügyi eszközök piacairól 9

10. 909/2014/EU rendelet az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról 10

11. 1286/2014/EU rendelet a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról 11

12. (EU) 2015/760 rendelet az európai hosszú távú befektetési alapokról 12

13. (EU) 2015/2365 rendelet az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról 13

14. (EU) 2016/1011 rendelet a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről 14

15. (EU) 2017/1129 rendelet az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról 15

16. (EU) 2017/1131 rendelet a pénzpiaci alapokról 16

17. (EU) 2019/1238 rendelet a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) 17

18. (EU) 2019/2033 rendelet a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről 18

19. (EU) 2019/2088 rendelet a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről 19

20. (EU) 2020/852 rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról 20

21. (EU) 2021/23 rendelet a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről 21

B. RÉSZ – IRÁNYELVEK

1. 2002/87/EK irányelv a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről 22

2. 2004/25/EK irányelv a nyilvános vételi ajánlatról 23

3. 2004/109/EK irányelv a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról 24

4. 2006/43/EK irányelv az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról 25

5. 2007/36/EK irányelv az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban 26

6. 2009/65/EK irányelv az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról 27

7. 2009/138/EK irányelv a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) 28

8. 2011/61/EU irányelv az alternatívbefektetésialap-kezelőkről 29

9. 2013/34/EU irányelv a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról 30

10. 2013/36/EU irányelv a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről 31

11. 2014/59/EU irányelv a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról 32

12. 2014/65/EU irányelv a pénzügyi eszközök piacairól 33

13. (EU) 2016/97 irányelv a biztosítási értékesítésről 34

14. (EU) 2016/2341 irányelv a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről 35

15. (EU) 2019/2034 irányelv a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről 36

16. (EU) 2019/2162 irányelv a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről 37

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1 o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64 o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).