EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.8.12.

COM(2021) 477 final

2021/0270(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/1091 rendeletnek a 2021–2027-es pénzügyi keretből az integrált mezőgazdasági statisztikákhoz nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az (EU) 2018/1091 rendelet az érintett többéves pénzügyi keret teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi keretösszeget (vagyis a költségvetési előirányzatot). Rendelkezik a 2023-ban és a 2026-ban végzendő felmérés adatgyűjtési költségvetésének létrehozásáról. A 14. cikk rögzíti, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell meghatároznia a 2020 utáni időszakra vonatkozó összeget.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Megbízható és jó minőségű statisztikákra van szükség ahhoz, hogy a szakpolitikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok megfelelő, tényeken alapuló döntéseket hozhassanak.

A 2020-ig tartó időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia a következő kiemelt célkitűzéseket fogalmazta meg:

·magas színvonalú statisztikák készítése, amelyek megfelelnek a felhasználók hatékonysági és eredményességi igényeinek,

·az európai agrárstatisztikák harmonizációjának és koherenciájának javítása.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Egységes piac program 3 keretében készülő európai statisztikák egyik fő célja, hogy minőségi statisztikák álljanak rendelkezésre az európai szakpolitikák támogatása érdekében. A környezeti és agrárstatisztikák képezik a program három statisztikai adatgyűjtési területének egyikét. A közös agrárpolitikához (KAP) is szükség van időszerű és releváns adatokra.

A mostani kezdeményezés ezt a célkitűzést valósítja meg a 2021–2026-os időszakra vonatkozóan.

Az európai agrárstatisztikai rendszer a von der Leyen vezette Bizottság hat prioritása közül hozzájárul legalább kettőhöz, nevezetesen:

·az európai zöld megállapodáshoz és az azt megalapozó „a termelőtől a fogyasztóig” és a biodiverzitási stratégiához, valamint

·az emberközpontú gazdasághoz,

azáltal, hogy jobb adatokat szolgáltat az ágazat fenntarthatóságának a környezet, az emberek, a régiók és a gazdaság szempontjából történő értékeléséhez. Az agrárstatisztikák hasznosak a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő, vagy az által érintett más uniós vagy tagállami prioritások esetében is.

Az uniós szakpolitikáknak az Unió gazdasági, társadalmi, területi és környezeti helyzetére vonatkozó, magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkon kell alapulniuk. Az európai statisztikák emellett elősegíthetik, hogy a nagyobb nyilvánosság megismerje a demokratikus folyamatot, részt vegyen benne, és vitát folytathasson az Unió jelenéről és jövőjéről. Az agrárstatisztikák esetében elsődleges szempont a KAP, a közös halászati politika és más környezetvédelmi, élelmezésbiztonsági és állatjóléti szakpolitikák igényeinek megfelelő, időszerű és releváns adatok előállítása.

Az agrárstatisztikák biztosítják a közös agrárpolitika végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges jó minőségű tényadatokat. A közös agrárpolitika fontos szerepet játszik a munkahelyteremtés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában az Unióban. A KAP szerves részét képező vidékfejlesztési politika a szociális célkitűzései mellett arra irányul, hogy fokozza a mezőgazdasági termelés versenyképességét és fenntarthatóságát. A KAP a teljes uniós költségvetés több mint 37 %-át tette ki a 2014–2020-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az európai statisztikai tevékenység jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben az Európai Unió tevékenységeinek ellátásához szükségesek ilyen statisztikák. A 338. cikk meghatározza az európai statisztikákra vonatkozó követelményeket, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie. A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 jogi keretet hoz létre az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer a kialakításánál fogva megfelel a különféle felhasználók igényeinek, és támogatja a döntéshozatali folyamatot a demokratikus társadalmakban. Az e rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek alaptevékenységeinek védelme, egyúttal az agrárstatisztikák minőségének és összehasonlíthatóságának eredményesebb biztosítása.

A statisztikai adatokra vonatkozó legfontosabb kritériumok közé tartozik a következetesség és az összehasonlíthatóság. Egyértelmű európai keret – vagyis a közös statisztikai fogalmakat, adatszolgáltatási formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó európai uniós jogszabály – hiányában a tagállamok nem tudják elérni a szükséges következetességet és összehasonlíthatóságot. Az összehasonlíthatósági követelmény a KAP miatt különösen fontos az agrárstatisztikák esetében.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a gyűjtött és összeállított európai agrárstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Hasonlóképpen biztosítani fogja, hogy az európai agrárstatisztikák relevánsak maradjanak, és azokat a felhasználók igényeihez igazítsák. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami rendszerek sajátos jellemzőit.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt eszköz: rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

·Az agrárstatisztikákra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás nem elégíti ki megfelelően az új és a kialakulóban lévő adatigényeket, mivel a jogi aktusok nem tartalmaznak ilyen statisztikákkal kapcsolatos követelményt. A jogi aktusok emellett nem kellően rugalmasak és integráltak ahhoz, hogy rögtön reagáljanak az új igényekre.

·Az európai agrárstatisztikai rendszer nem elég rugalmas, és nem reagál elég gyorsan a felmerülő igényekre. Ez részben a statisztikai adatgyűjtés jellegéből adódik, de a jogi szabályozás kialakításának, valamint a költségvetési források és humán erőforrások hiányának is betudható.

·Az adatgyűjtés nem kellően harmonizált és következetes. Ennek oka, hogy új adatigények merülnek fel, a jogszabályokat sok év alatt külön-külön dolgozták ki, a különböző agrárterületek alkalmazott meghatározások és fogalmak pedig némileg eltérőek.

·A statisztikákat hatékonyabban lehetne előállítani a jogszabályok kiterjesztenék különféle adatforrásokra, a tagállamok pedig lépést tartanának a korszerű technológiával.

Az (EU) 2018/1091 rendelet kidolgozása keretében nyilvános konzultáció zajlott, amelynek eredményeit külön jelentés ismerteti részletesen 5 .

•Konzultáció az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az (EU) 2018/1091 rendelet 13. cikke rendelkezik a rendelet végrehajtásához való uniós pénzügyi hozzájárulásról. Ez a javaslat 40 000 000,00 EUR összegű költségvetést határoz meg a 2021–2027-es időszakra (ebből 36 400 000,00 EUR fordítható a nemzeti statisztikai hivataloknak nyújtandó támogatásokra).

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt módosítás az (EU) 2018/1091 rendelet 13. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésére és 14. cikkének (1) bekezdésére vonatkozik, és az egyes tagállamok számára előirányzott maximális összegeket, valamint a pénzügyi keret összegét és forrását határozza meg a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan.

2021/0270 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2018/1091 rendeletnek a 2021–2027-es pénzügyi keretből az integrált mezőgazdasági statisztikákhoz nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 előírja, hogy a tagállamok 2023-ban és 2026-ban alapvető strukturális adatokat (a továbbiakban: alapvető adatok) és moduladatokat gyűjtsenek és szolgáltassanak a mezőgazdasági üzemekről.

(2)A gazdaságszerkezeti felmérések elvégzéséhez és az uniós tájékoztatási követelmények teljesítéséhez jelentős összegű finanszírozásra van szükség a tagállamoktól és az Uniótól.

(3)A tagállamok legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kapnak az Uniótól az alapvető adatok és a moduladatok 2023. és 2026. évi gyűjtésének költségeihez, figyelemmel az (EU) 2018/1091 rendeletben meghatározott maximális összegekre.

(4)Az (EU) 2018/1091 rendelet az érintett többéves pénzügyi keret teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi keretösszeget, és rendelkezik a 2023. és a 2026. évi felmérésre vonatkozó, következő többéves pénzügyi keretből a további adatgyűjtésekhez nyújtandó összeg megállapításáról.

(5)Ezt a következő, 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 8 határozta meg.

(6)Az (EU) 2018/1091 rendelet szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből az integrált mezőgazdasági statisztikákhoz nyújtott uniós hozzájárulás összegét a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell meghatároznia az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet hatálybalépését követően.

(7)A 2021–2027-es időszakra javasolt összegből csak a 2023. és a 2026. évi gazdaságszerkezeti felmérés finanszírozható, ideértve a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisok kezelésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos költségeket is.

(8)Ezenkívül az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése után helyénvaló törölni az e korábbi tagállamra tett utalásokat.

(9)A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 7. cikkével létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával egyeztetés folyt.

(10)Az (EU) 2018/1091 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1091 rendelet a következőképpen módosul:

(1)A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapvető adatok és moduladatok 2023. és 2026. évi gyűjtésének együttes költsége tekintetében az Unió pénzügyi hozzájárulása az alábbi maximális összegekre korlátozódik:”;

ii.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) Bulgária, Németország, Magyarország és Portugália esetében 2 000 000 EUR;”;

b)az (5) bekezdést el kell hagyni;

c)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az e cikk (2) bekezdésében említett támogatásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja vagy a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló későbbi rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból biztosítandó.”;

(2)A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2023-as és 2026-as referenciaévre vonatkozó adatgyűjtési program végrehajtására szolgáló uniós pénzügyi keretösszeg – beleértve a tagállamok által e rendelet alapján szolgáltatott adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is – 40 000 000 EUR a 2021–2027 közötti időszak vonatkozásában, amit a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből fedeznek.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 10  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

⌧ határozott időtartam

–⌧    időbeli hatály: 2022.1.1-től (tervezett) 2027.12.31-ig

–⌧    pénzügyi hatás: 2022-től 2025-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2024-től 2028-ig a kifizetési előirányzatok esetében

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 11   

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Tárgytalan.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–⌧    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(2)

   A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(3)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(5)    Az Eurostat nyilvános konzultációjának weboldala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/opportunities/consultations/eass    A nyilvános konzultációról szóló jelentés:     http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/6937766/Agricultural-Statistics-Strategy-2020-Report.docx

(6)     Hatásvizsgálat , A hatásvizsgálat összefoglalója , A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye .

(7)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(8)

   A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(10)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(11)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(12)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(13)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(14)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(15)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(16)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(17)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(18)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(19)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(20)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(21)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(22)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(24)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(25)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(26)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.