EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

COM(2021) 352 final

2021/0173(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy NACES védett tengeri területe kijelöléséről szóló határozatnak és az említett területtel való gazdálkodásról szóló ajánlásnak az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény keretében tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Északkelet-atlanti Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságban az Észak-atlanti áramlat és Evlanov-fenékhegy NACES védett tengeri területe kijelöléséről szóló határozatnak és az említett területtel való gazdálkodásról szóló ajánlásnak az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: OSPAR-egyezmény) keretében tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.Az OSPAR-egyezmény

Az OSPAR-egyezmény célja az északkelet-atlanti tengeri területnek az emberi tevékenységek káros hatásaival szembeni védelme az emberi egészség megóvása és a tengeri ökológiai rendszer megőrzése, illetve, amennyiben ez lehetséges, a káros hatásokat szenvedett tengeri területek helyreállítása érdekében. Az egyezménynek 16 részes fele van: Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, az EU 1 , Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Az egyezményt 1992. szeptember 22-én nyitották meg aláírásra az Oslói és Párizsi Bizottságok miniszteri ülésén Párizsban, és 1998. március 25-én lépett hatályba.

2.2.Az OSPAR-bizottság

Az egyezmény 10. cikke szerint létrehozott OSPAR-bizottság az egyes részes felek képviselőiből áll, rendszeres időközönként és különleges körülmények miatt bármikor ülésezik. Feladatai közé tartozik az egyezmény végrehajtásának felügyelete, valamint a tengeri terület állapotának, az elfogadott intézkedések hatékonyságának, a prioritásoknak és az esetleges kiegészítő vagy eltérő intézkedések szükségességének a felülvizsgálata.

Az egyezmény 20. cikke értelmében minden részes fél egy szavazattal rendelkezik a bizottságban. Az EU annyi szavazattal van felruházva, ahány tagállama részes fele az egyezménynek. Az EU nem szavaz abban az esetben, ha tagállamai gyakorolják saját szavazati jogukat, és fordítva.

Az egyezmény 15. cikkének (3) bekezdése szerint a bizottság a részes felek egyhangú szavazatával fogadja el az egyezmény módosításait.

2.3.Az OSPAR-bizottság tervezett jogi aktusai

2021. október 1-jén tartandó éves miniszteri ülésén az OSPAR-bizottság határozatot készül elfogadni a NACES védett tengeri területének kijelölésével kapcsolatban, valamint egy ajánlás elfogadását tervezi az említett területtel való gazdálkodásról (a továbbiakban: tervezett jogi aktusok).

A területkijelölésről szóló tervezett OSPAR-határozat a terület határait jelölő földrajzi koordináták (földrajzi szélesség/hosszúság) megadásával létrehozza a NACES védett tengeri területét. A NACES védett tengeri területével való gazdálkodásról szóló tervezett OSPAR-ajánlás célja, hogy iránymutatást nyújtson az OSPAR szerződő feleinek a tengeri madarak és az ökoszisztémák – többek között azok biológiai sokféleségének – védelmére és megőrzésére irányuló intézkedések, valamint olyan folyamatok elfogadásában, amelyek az ezen ajánlás mellékletében meghatározott általános és konkrét állományvédelmi célkitűzésekkel összhangban támogatják e populációkat.

A fentieket alátámasztó tudományos elemzéseket – amelyek annak felmérésére készültek, hogy mennyire fontos ez a terület a tengeri madarak táplálékszerző helyeként –, egy 2020 decemberében közzétett átfogó dokumentum 2 tartalmazza. Kijelölése esetén a javasolt védett tengeri terület 600 000 km²-es kiterjedésével (franciaországnyi méretű terület) az OSPAR-hálózat legnagyobb védett tengeri területe lenne, és az OSPAR-egyezmény hatálya alá tartozó tengeri területen belül a nemzeti joghatóságon kívül eső területen a nyolcadik közösen kijelölt védett tengeri területté válna.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Több alkalommal is elismerték a tengeri biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelmének szükségességét, többek között a nemzeti joghatóságon kívül eső tengeri területeket illetően. „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című bizottsági közleményről szóló, 2020 októberében elfogadott következtetéseiben a Tanács a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján ambiciózus vállalásokat szorgalmaz, valamint üdvözli azt a célkitűzést, amely szerint az EU tengeri területeinek legalább 30 %-át védelem – ennek egyharmadát, azaz az EU tengervizeinek 10 %-át pedig szigorú védelem – alá kell helyezni. Következtetéseiben a Tanács azt is kiemeli, hogy ez olyan célkitűzés, amelyet a tagállamoknak közösen kell elérniük, valamint elismeri, hogy sürgősen fokozni kell az erőfeszítéseket az összes védett terület tekintetében a velük való hatékony gazdálkodás biztosítása, egyértelmű természetvédelmi célkitűzések és intézkedések meghatározása, valamint azok megfelelő nyomon követése és megerősítése érdekében. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy fontos szinergiákra és kölcsönös előnyökre törekedni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos multilaterális környezetvédelmi megállapodásokkal, például az OSPAR-ral, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontokat és célokat integrálni a releváns nemzetközi és regionális folyamatokba. Ezzel összefüggésben a Tanács a következtetésekben megerősíti, hogy az EU támogatja és szorgalmazza, hogy 2021-ben sor kerüljön egy, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségére vonatkozó, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretébe illeszkedő, ambiciózus, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás megkötésére. Végezetül a Tanács újólag megerősíti, hogy az EU támogatja, hogy az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság keretében három nagy tengeri védett területet jelöljenek ki a Déli-óceánon.

Tekintettel a jövő októberi OSPAR miniszteri találkozóra, uniós álláspontot kell kialakítani, mivel a területkijelölésről szóló tervezett OSPAR-határozat, amelyet a védett tengeri területtel való gazdálkodásról szóló ajánlással együtt fognak elfogadni, jogilag kötelező erejű szöveg. Még ha az ajánlás jogilag nem is lenne kötelező erejű, az uniós álláspontnak ajánlott mindkét „tervezett jogi aktusra” kiterjednie, mert azok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Mivel e jogi aktusok megkönnyítik az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését, illetve nemzetközi törekvéseinek megvalósítását, továbbá fokozzák a környezet védelmét, ajánlott, hogy az Unió támogassa mind a határozat, mind az ajánlás elfogadását.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok.

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

Az OSPAR-bizottságot megállapodás, nevezetesen az OSPAR-egyezmény hozta létre.

Az OSPAR-bizottság által elfogadandó határozat joghatással bíró jogi aktus, mivel az OSPAR-egyezmény értelmében valamennyi OSPAR-határozat jogilag kötelező erejű a szerződő felekre nézve (13. cikk (2) bekezdés). Bár az ajánlások jogilag nem kötelező erejűek, ebben az esetben a NACES védett tengeri területével való gazdálkodásról szóló OSPAR-ajánlás szorosan kapcsolódik a területkijelölésről szóló OSPAR-határozathoz, ezért helyénvaló mindkettőről egyetlen uniós álláspontban rendelkezni.

A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az OSPAR-egyezmény intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezet védelmével kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

2021/0173 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy NACES védett tengeri területe kijelöléséről szóló határozatnak és az említett területtel való gazdálkodásról szóló ajánlásnak az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény keretében tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény 3 (a továbbiakban: egyezmény), amelynek az Unió szerződő fele, 1998. március 25-én hatályba lépett.

(2)Az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság (a továbbiakban: OSPAR-bizottság) az egyezmény 13. cikkének megfelelően határozatokat és ajánlásokat fogadhat el.

(3)2021. október 1-jén tartandó 24. ülésén az OSPAR-bizottság határozatot tervez elfogadni az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy NACES védett tengeri területének kijelöléséről, valamit egy ajánlást az említett területtel való gazdálkodásról.

(4)Az OSPAR-bizottság tervezett határozata a terület határainak kijelölésével létrehozza a NACES védett tengeri területét.

(5)Az OSPAR-bizottság tervezett ajánlása iránymutatást kíván nyújtani a szerződő feleknek fellépéseik tekintetében és az ajánlás mellékletében meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítására irányuló intézkedések elfogadása során.

(6)Az OSPAR-bizottság két tervezett jogi aktusa szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért indokolt mindkettőről egyetlen uniós álláspontban rendelkezni.

(7)Mivel az említett bizottság által hozandó határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve, helyénvaló meghatározni az Unió által az OSPAR-bizottságban képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az OSPAR-bizottság 24. ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy NACES védett tengeri területe kijelöléséről szóló határozatnak és a szóban forgó területtel való gazdálkodásról szóló ajánlásnak az elfogadását.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács 98/249/EK határozata (1997. október 7.) az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 104., 1998.4.3., 1. o.).

(2)     https://www.ospar.org/documents?v=43885  

(3)    HL L 104., 1998.4.3., 2. o.