EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.16.

COM(2021) 321 final

2021/0154(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 146 final}

2021/0154 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-világjárvány rendkívül káros hatást gyakorolt Portugália gazdaságára. 2019-ben Portugália egy főre jutó bruttó hazai terméke (egy főre jutó GDP) az uniós átlag 67 %-át tette ki. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Portugália reál-GDP-je 7,6 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 3,9 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a külső, a magán- és az államadósság nagy állománya, valamint az alacsony termelékenységnövekedés; emellett a beruházások elmaradása megnehezíti a zöld és digitális átállás kínálta lehetőségekben való részvételt, és azok teljes körű kiaknázását.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Portugáliához. A Tanács különösen azt ajánlotta, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, az államháztartás minőségének a növekedést serkentő kiadások előnyben részesítése révén történő javítása, az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése, valamint a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. Javasolta továbbá a lakosság készségei általános szintjének javítását (a digitális készségekre összpontosítva, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek számának növelését), továbbá a minőségi foglalkoztatás támogatását és a munkaerőpiac széttagoltságának csökkentését. Azt is ajánlotta Portugáliának, hogy javítsa a szociális védőhálók eredményességét és megfelelőségét, és biztosítson elegendő és hatékony szociális védelmet és jövedelemtámogatást. Azt ajánlotta, hogy a zöld és digitális átállásba történő beruházások középpontjába különösen az innovációt, a vasúti közlekedési és a kikötői infrastruktúrát, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállást és az energetikai átmenetet, valamint az energiahálózatok összekapcsolásának bővítését állítsák, figyelembe véve a regionális különbségeket. A Tanács továbbá olyan intézkedések végrehajtását javasolta, amelyek a világjárvány körülményei között biztosítják a vállalkozások számára a szükséges likviditást, az időszak elejére ütemezik a közberuházási projekteket és előmozdítják a gazdasági fellendülést elősegítő magánberuházásokat. Végül a Tanács azt ajánlotta, hogy az ország hajtson végre reformokat az üzleti környezet javítása és különösen az engedélyezésből eredő szabályozási és adminisztratív akadályok, illetve a szabályozott szakmákra vonatkozó szabályozási korlátozások csökkentése, továbbá a közigazgatási és adóügyi bíróságok, valamint a fizetésképtelenségi és behajtási eljárások hatékonyságának növelése érdekében. Az ezen országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredményeknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor történő értékelését követően a Bizottság megállapítja, hogy maradéktalanul végrehajtották azt az ajánlást, amely szerint az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban meg kell hozni a világjárvány hatékony kezeléséhez, a gazdaság fenntartásához és az azt követő helyreállítás támogatásához szükséges valamennyi intézkedést. Jelentős előrelépés történt azon ajánlást illetően is, amely szerint a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások likviditáshoz való hozzáférésének biztosítását célzó ideiglenes intézkedéseket kell végrehajtani.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Portugáliára vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat eredményeit. A Bizottság az elemzése nyomán megállapította, hogy Portugáliában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amely elsősorban a nettó külső kötelezettségek, a magán- és az államadósság, valamint a nemteljesítő hitelek továbbra is jelentős állományában nyilvánul meg, alacsony termelékenységnövekedéssel jellemzett körülmények között.

(4)[Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A Tanács ajánlotta továbbá a nemzeti intézményi keretek megerősítését, a makropénzügyi stabilitás biztosítását, valamint a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését és az euró nemzetközi szerepének megerősítését.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the  CID adoption, please remove the recital.]

(5)2021. április 22-én Portugália az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek iránti nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(6)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 3 létrehozott uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(7)A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtása a beruházásokra és reformokra irányuló, Unió-szerte összehangolt törekvést jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő tovagyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(8)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját, valamint a kért hiteltámogatást.

(9)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv jelentős számú eleme több pillért is érint. Ez a megközelítés hozzájárul annak biztosításához, hogy az egyes pillérekkel átfogóan, koherens módon foglalkozzanak. Továbbá, tekintettel a Portugália előtt álló sajátos kihívásokra, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre helyezett különös hangsúly, valamint a pillérek közötti súlyozás kellően kiegyensúlyozottnak tekinthető.

(10)A terv az éghajlattal kapcsolatos intézkedések széles körét irányozza elő, és az összes komponens mintegy háromnegyede járul hozzá a zöld átálláshoz. Ezen intézkedések közé tartozik az épületek energiahatékonyságának növelése, az ipar dekarbonizációja és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. A terv számos területen foglalkozik a digitális vonatkozású kihívásokkal, az összes elem körülbelül felének hozzájárulása mellett, többek között a közszolgáltatások digitalizálásával és a digitális technológiáknak a vállalkozói készség előmozdítása érdekében történő bevezetésével, valamint a termelési szerkezet digitális átállásának fellendítését célzó üzleti léptékváltással. A digitális készségek hiányával kapcsolatos kihívások kezelése érdekében a terv intézkedéseket tartalmaz az oktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítésére, többek között a piac szempontjából releváns képesítések biztosítása, a felnőttoktatás relevanciájának növelése, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a bölcsészettudomány és a matematika (STEAM), és különösen az informatika terén végzettek számának növelése érdekében.

(11)A terv nagymértékben lefedi az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés harmadik pillérét, amelyhez majdnem minden elem közvetlenül hozzájárul. A terv szinte valamennyi komponense közvetlenül lefedi a gazdasági kohéziót, a termelékenységet és a versenyképességet, és foglalkozik a különböző, egymással összefüggő kihívásokkal, például a fenntartható növekedés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdításával, a szociális szolgáltatások egyetemes nyújtásával, az innovációhoz való hozzájárulással, az új technológiákkal és a dekarbonizációval, a közszolgáltatások dematerializációjával, valamint a vállalkozások finanszírozásához való hozzájárulással és a tőkepiacok fejlesztésével. A társadalmi és területi kohézió dimenziói szorosan összefonódnak, különösen a kevésbé fejlett portugál régiókban. A regionális és helyi hatóságoknak központi szerepet kell vállalniuk a különböző közösségi alapú szolgáltatások nyújtásában, és széles területi lefedettséget kell biztosítaniuk olyan területeken, mint a szociális lakhatás, óvodák, kisgyermekkori gondozás és oktatás, egészségügyi ellátás, tartós ápolási-gondozási szolgáltatások és szociális napközi otthonok az idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(12)Az elemek megközelítőleg fele járul hozzá az egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához, amely olyan intézkedések hatálya alá tartozik, mint az egészségügyi alapellátás nemzeti hálózatainak megerősítése, a folyamatos és palliatív ellátás, a megfizethető szociális lakhatás és az innovatív, integrált szociális szolgáltatások Lisszabon és Porto nagyvárosi területein. A digitális technológiák és interoperabilitási megoldások elfogadása erősíti a közigazgatás intézményi kapacitását és rezilienciáját. A következő generációra vonatkozó szakpolitikák több intézkedés hatálya alá tartoznak, és az összes elem közel egyharmada közvetlenül kapcsolódik hozzájuk; ezek az intézkedések – például a kapacitásnövelés a gyermekgondozási létesítményekben, a szakképzésben és a felsőoktatásban, beleértve a STEAM kurzusokat is, a fiatalok karrierjének és jövedelmi kilátásainak javítása, valamint a felsőoktatási hallgatói szálláshelyek számának növelése – közvetlen hatást gyakorolnak a gyermekekre és a fiatalokra. Ezt az oktatás digitalizációjára és a személyes IT-eszközök diákok számára történő kiosztására vonatkozó intézkedés kíséri.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(13)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Portugáliának címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(14)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal a tagállam az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben általában megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében. Ezen túlmenően a középtávú költségvetési cél 2020-ban történő elérésére vonatkozó ajánlás – figyelembe véve a rendkívüli eseményekhez kapcsolódó, átmeneti eltérést megalapozó engedményt – már nem releváns, egyrészt a kapcsolódó költségvetési időszak lejárta, másrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a világjárvány okozta válsággal összefüggő, 2020. márciusi aktiválása miatt.

(15)A terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Portugáliának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások mindegyikének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez, különösen az államháztartás minősége és fenntarthatósága, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi rendszer hozzáférhetősége és rezilienciája, a munkaerőpiac, az oktatás és a készségek, a K+F és az innováció, az éghajlatvédelmi és a digitális átállás, az üzleti környezet és az igazságszolgáltatási rendszer területén.

(16)A terv olyan, mindenre kiterjedő költségvetési-strukturális reformot tartalmaz, amely várhatóan jelentősen javíthatja az államháztartás minőségét és fenntarthatóságát és erősíti az általános kiadásellenőrzést, a költséghatékonyságot és a megfelelő költségvetés-tervezést. Ez a reform olyan fokozatos lépéseket foglal magában, amelyek várhatóan a 2015. évi költségvetési kerettörvény teljes körű és hatékony végrehajtását eredményezik azzal, hogy Portugália éves költségvetési folyamatának strukturális elemei közé illesztik a kiadások felülvizsgálatát, biztosítják a hatékonyságnövekedés utólagos értékelését, valamint megerősítik a központosított közbeszerzést. Ez a reform várhatóan megerősíti az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi fenntarthatóságát is azáltal, hogy új modellt vezet be e vállalatok pénzügyi helyzetének és teljesítményének elemzésére és közzétételére, hogy lehetővé váljon az időben történő, átláthatóbb és átfogóbb nyomon követés. Rendelkezik továbbá az elszámoltathatóság növelése érdekében bevezetendő tervezési és irányítási eszközökről, például a teljesítményorientált irányítási gyakorlatok terjesztése érdekében átalakított irányítási szerződésekről. Ezt a reformot az államháztartási gazdálkodás információs rendszereibe való beruházás kíséri.

(17)Reformokat és beruházásokat alkalmaznak az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése érdekében is, ezek a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való egyenlő hozzáférést segítik elő. Ezek a reformok és beruházások elsősorban az egészségügyi alapellátás, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reagálási kapacitásának megerősítését irányozzák elő, amelyet a hatékonyság növelését célzó lépésekkel és a nemzeti egészségügyi szolgálat különböző elemei közötti illeszkedés megteremtésével kombinálnak. Egyedi intézkedések irányulnak Madeira legkülső régió regionális egészségügyi rendszerének megerősítésére, valamint Madeira és az Azori-szigetek egészségügyi rendszerének digitalizációjára. Emellett a közkórházak irányítási modelljének reformja a közkórházak tartós hátralékainak kiváltó okaival is foglalkozik. Ez a reform várhatóan összekapcsolja a kórházak beruházási és munkaerő-felvételi döntések terén megjelenő nagyobb autonómiáját a fokozott nyomon követéssel és az erőteljesebb elszámoltathatósággal, hozzájárulva ezáltal a hátralékok felhalmozódásának tartós megelőzéséhez.

(18)A terv azáltal kezeli a társadalmi kihívásokat, hogy markáns válaszintézkedéseket tartalmaz a szociális védőhálók eredményességének és megfelelőségének javítására, különösen a szociális lakhatást és a szociális szolgáltatásokat érintő reformok és beruházások révén, az időseket, a gyermekeket és a fogyatékossággal élő veszélyeztetett csoportokat középpontba állítva. Ezek a reformok és beruházások a következőket irányozzák elő: a nemzeti lakhatási terv és a nemzeti szegénységellenes stratégia jóváhagyása; egy olyan támogatási program, amely új épületek építése vagy meglévő lakások felújítása révén biztosítja a lakhatáshoz való hozzáférést; a szociális létesítmények férőhelyeinek bővítése, és a meglévő létesítmények felújítása; az otthoni és közösségi alapú ellátás megerősítése; szociális intervenciós csoportok létrehozása a kontinentális Portugália településein; a hátrányos helyzetű közösségek támogatására irányuló integrált programok a deprivált nagyvárosi területeken; valamint a szociális biztonsági szolgáltatások felhasználóbarátabbá tétele digitalizáció révén.

(19)A terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek az üzleti környezetet érintő, állandósult szűk keresztmetszetek kezelésére irányulnak. Ezek közé tartozik a különböző szabályozott szakmákat érintő korlátozások csökkentése a verseny előmozdítása érdekében, az üzleti engedélyezési követelmények felülvizsgálata és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása a közigazgatással fenntartott kapcsolatokban az adminisztratív költségek csökkentése érdekében, valamint az igazságszolgáltatási rendszer korszerűsítése és hatékonyságának növelése, az eljárások digitalizálásához kapcsolódó hatékonyságnövekedés kihasználása mellett.

(20)Jelentős beruházásokat kezdeményeznek a kutatás és az innováció – különösen innovációs menetrendek kulcsfontosságú ágazatokban történő kidolgozása révén történő – fellendítésére, ideértve az üzleti és a tudományos körök közötti kapcsolatok előmozdítását célzó zöld menetrendeket is. A tervek szerint emellett beruházásokra kerül sor a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos kutatás és innováció előmozdítása érdekében. A terv magában foglal a vállalkozások feltőkésítésére irányuló beruházásokat is, például egy különleges célú gazdasági egység létrehozását, amelynek ezt követően sajáttőke- és kvázisajáttőke-finanszírozás formájában életképes portugál vállalkozásokba kell befektetnie.

(21)A terv jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatvédelmi átállás jelentette kihívás kezeléséhez. Ideértendők a termelő ágazatok dekarbonizációját célzó kutatásra és innovációra irányuló beruházások, valamint az épületek energiahatékonyságának növelését célzó intézkedések mind a magán-, mind a közszektorban. A terv várhatóan fenntarthatóbbá teszi a városi közlekedést, mivel előirányozza a tömegközlekedést irányító hatóságok megerősítését, a lisszaboni és portói nagyvárosi területeken a metróhálózatok bővítésébe, valamint a helyiérdekű vasúti és buszos gyors személyszállítási rendszerekbe való beruházást, továbbá a tömegközlekedési flotta számára kibocsátásmentes járművek vásárlását. Az intézkedések célja emellett a megújuló energiával kapcsolatos beruházások előmozdítása Portugália kontinentális területén és legkülső régióiban (Madeira és Azori-szigetek). Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében jelentős reformoknak és beruházásoknak kell védeniük az erdőket. A tájtervezési és -gazdálkodási programok a várakozások szerint kialakítják a sérülékeny területek kívánatos tájképét, hogy növeljék e területek éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal – különösen az erdőtüzekkel és a biológiai sokféleség csökkenésével – szembeni rezilienciáját, valamint hogy a mezőgazdasági ingatlanok átlagos méretének növelése, a földhasználat megváltoztatása és az új gazdasági tevékenységek tervezése révén előmozdítsák a fenntartható növekedést és a területi kohéziót.

(22)A terv jelentősen hozzájárul a digitális átállás jelentette kihívás kezeléséhez mind Portugália kontinentális területén, mind Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióban. Jelentős reformokat és beruházásokat terveznek a vállalkozások digitalizálása területén, a digitális technológiák és folyamatok bevezetése érdekében. Az oktatási és szakképzési rendszereket érintően végrehajtott beruházások és reformok nagyrészt arra összpontosítanak, hogy a tanterveket, a tanítási módszereket és az erőforrásokat kiigazítsák a különböző csoportok, például a diákok, a tanárok, a munkaerő, a vállalkozások és a köztisztviselők sajátos igényeinek megfelelő digitális készségek biztosítása érdekében. Az egyéb jelentős reformok és beruházások a közigazgatás digitalizálására irányulnak az általános közigazgatásra, az igazságszolgáltatási rendszerre és az államháztartási gazdálkodásra előirányzott intézkedésekkel, annak érdekében, hogy a közigazgatás hatékonyabbá, reziliensebbé és a polgárok számára hozzáférhetőbbé váljon.

(23)A fent említett kihívások kezelése révén a terv várhatóan hozzá fog járulni az alacsony termelékenységnövekedéssel és a nemteljesítő hitelek jelentős állományával jellemzett körülmények között a számottevő mértékű nettó külső kötelezettségekkel, valamint magán- és államadóssággal kapcsolatos makrogazdasági egyensúlyhiányok 4 kiigazításához is.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(25)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Portugália GDP-jét 2026-ig 1,5–2,4 % közötti mértékben növelje 5 . A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv ambiciózus reform- és beruházáscsomagot tartalmaz az ország sokkhatásokkal szembeni sebezhetőségének kezelésére, valamint gazdasági, intézményi és társadalmi rezilienciájának megerősítésére. Az intézményi szűk keresztmetszeteket megszüntető és a versenyt ösztönző reformok, valamint az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákba, a K+F-be, az innovációba és a digitalizációba történő jelentős beruházások az azonosított kihívások kiváltó okaira irányulnak, és várhatóan élénkítik az ország versenyképességét és termelékenységét.

(26)A növekedéshez és a foglalkoztatáshoz várhatóan elsődlegesen az innovációba, az oktatásba (ezen belül a digitális készségekbe és a szakképzésbe), az ipar dekarbonizációjába, a vállalkozások digitalizációjába, az üzleti tevékenységek feltőkésítésébe és a lakhatásba történő beruházások és az ezekre irányuló reformok járulnak majd hozzá. A beavatkozás további fő területei közé tartozik az egészségügy, a kultúra, a közlekedési infrastruktúra, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás, a közigazgatás minősége és kapacitása, beleértve az államháztartási gazdálkodást, az igazságügyi szolgáltatások és a közszolgáltatások digitalizálása.

(27)A terv jelentős intézkedéseket irányoz elő a régóta fennálló társadalmi kihívások kezelésére, amelyek a területi dimenzióra és a vidéki és városi területek közötti különbségekre is jelentős hatást gyakorolnak, ezáltal erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát Portugáliában és az Unióban. Ezen intézkedések kiterjednek annak szükségességére, hogy az egészségügyi és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások reagálóképességét és hozzáférhetőségét meg kell erősíteni, tekintettel a gyors népességelöregedésre, valamint hozzáférést biztosítanak a megfizethető szociális lakhatáshoz. A szociális sebezhetőséget emellett az idősekre, a fogyatékossággal élőkre, az etnikai kisebbségekre és a migránsokra összpontosító szociális szolgáltatások széles körének biztosításával, valamint a deprivált nagyvárosi területeken élő hátrányos helyzetű közösségeket támogató integrált programok révén is kezelni kell. Ennek keretében meg kell erősíteni a tömegközlekedési hálózatokat a városi területeken, ami különösen fontos a hátrányos helyzetű ingázó munkavállalók számára, és meg kell szilárdítani a munkavállalói jogokat, különösen a digitális gazdasághoz kapcsolódó atipikus munkaszerződések esetében. Ezek az intézkedések elősegítik a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. május 7-i portói csúcstalálkozón elfogadott cselekvési terv végrehajtását, és várhatóan hozzájárulnak a szociális eredménytábla mutatóinak javításához. 

(28)Fontos intézkedések irányulnak a gyermekekre és a fiatalokra, például olyan intézkedések, amelyek növelik az óvodák és a gyermekgondozási szolgáltatások kapacitását és támogatják az állandó, minőségi munkahelyek fiatalok számára történő létrehozását. A tervnek elő kell mozdítania a felsőoktatásba való beiratkozást is, különösen a STEAM szakterületeken, és létre kell hoznia a rövid időtartamú posztgraduális kurzusokat kínáló felsőoktatási intézmények hálózatát. Az intézkedéseknek támogatniuk kell továbbá a digitális technológiáknak az alap- és középfokú oktatási rendszerbe való integrálását a digitális erőforrások tantermekben történő használatával, az oktatási tartalmak digitalizálásával, valamint az oktatási technológiákkal, például programozható robotokkal ellátott laboratóriumok létrehozásával.

A jelentős károkozás elkerülése

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(30)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv mindegyik reform és beruházás tekintetében biztosítja, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti hat környezetvédelmi célkitűzés – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyike se sérüljön jelentősen. Portugália az Európai Bizottság jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatásának (2021/C 58/01) megfelelően indokolással szolgált. Portugália szükség esetén mérséklési intézkedések végrehajtását javasolta a jelentős károk elkerülése érdekében, amit megfelelő mérföldkövek révén kell biztosítani.

(31)Különös figyelmet kaptak azok az intézkedések, amelyek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatása indokolja az alapos vizsgálatot. A 7. elem (Infrastruktúrák) négy olyan intézkedést tartalmaz, amelyek közúti közlekedési infrastruktúra kiépítését vagy korszerűsítését foglalják magukban (RE-C7-I2, I3, I4 és I5). Az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a szennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló célkitűzések jelentős sérelmének elkerülése érdekében Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési terve kísérő intézkedésként felvette az RE-C7-I0 – Az elektromos járművek töltőhálózatának bővítése elnevezésű beruházást. A beruházás célja, hogy dekarbonizálja a közúti közlekedést azzal, hogy 2025-ig 15 000 nyilvánosan hozzáférhető töltőállomást biztosít az elektromos járművek rendelkezésére. Hasonlóképpen, ami a 9. komponens (Vízgazdálkodás) vízgazdálkodási intézkedéseit (TC-C9-I1 és I2) illeti, amelyek magukban foglalják egy gát és egy sótalanító üzem megépítését, valamint öntözési és vízszerzési intézkedéseket, Portugáliának az ezen intézkedésekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményének és feltételeinek végrehajtása révén biztosítania kell a továbbiakban, hogy ne kerüljön sor jelentős környezeti károkozásra, összhangban az EU környezetvédelmi jogával, ideértve a víz-keretirányelvet (2000/60/EK) is. Ennek célja különösen az érintett víztestekre gyakorolt olyan jelentős hatás elkerülése, amely veszélyeztetné vagy késleltetné a jó állapot vagy potenciál elérésére irányuló célkitűzést. Mindezzel arra is törekszenek, hogy az intézkedések ne érintsék hátrányosan az érintett víztől közvetlenül függő védett élőhelyeket és fajokat.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre – az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelően számítva – a terv teljes allokációjának 37,9 %-át kitevő összeget fordít Portugália. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(33)A reformok és beruházások várhatóan jelentősen hozzájárulnak Portugália 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben (NEKT 2030) és a 2050-ig szóló karbonsemlegességi ütemtervben meghatározott, dekarbonizációs és energetikai átmenettel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához, ezáltal az Unió éghajlat-politikai célértékéhez, illetve célkitűzéséhez. Tizenhat elem tartalmaz az éghajlat-politikai célkitűzéshez, és tizenhat elem a környezetvédelmi célkitűzésekhez, többek között a biológiai sokféleséghez hozzájáruló intézkedéseket. A biológiai sokféleséget különösen az erdőgazdálkodás javítása, a nem gondozott monokultúrák kiterjedt területeinek és a tűzvészek nagy kockázatának a kezelése, illetve a fenntartható kék gazdaság előmozdítása révén lehet növelni. E javasolt intézkedések végrehajtásának várhatóan tartós hatása lesz, különösen azáltal, hogy hozzájárul a zöld átálláshoz, a biológiai sokféleség növeléséhez és a környezetvédelemhez.

(34)Az energiahatékonysági beavatkozások adják az éghajlat-politikai hozzájárulás nagy részét. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos egyéb jelentős hozzájárulásokat a fenntartható városi közlekedésbe vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba és az éghajlatváltozás megelőzésébe történő beruházások biztosítják. A karbonszegény gazdaságra, az éghajlatváltozással szembeni rezilienciára és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra összpontosító kutatási és innovációs folyamatok, valamint az erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási intézkedések szintén hozzájárulnak az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez. A reformok célja az ipar dekarbonizációjának előmozdítása, fenntarthatóbb termelési folyamatok kialakítása és a közlekedéstervezés javítása.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedésekre – az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelően számítva – a terv teljes allokációja 22,1 %-át kitevő összeget fordít Portugália.

(36)Összesen 14 elem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a digitális célkitűzéshez, és széles körű, horizontális megközelítést alkalmaznak, négy elemet pedig teljes egészében a digitális átállásnak szentelnek. Jelentős reformokat és beruházásokat terveznek a vállalkozások digitalizálása és a digitális készségek biztosítása terén. Más jelentős reformok és beruházások a közigazgatás, az igazságszolgáltatási rendszer és az államháztartási gazdálkodás digitalizálására irányulnak. További beruházások konkrét ágazatok – például az alap- és középfokú oktatás, az egészségügy, a kultúra és az erdőgazdálkodás – digitalizálását tűzik ki célul.

(37)A digitális átálláshoz való hozzájáruláson túl ezek a beruházások a lakosság készségszintjével kapcsolatos kihívásokat is kezelik, különös tekintettel a felnőtt lakosság digitális jártasságára, valamint arra, hogy a készségeket hozzá kell igazítani a munkaerőpiac változó igényeihez. A beruházások a digitális technológiákhoz való egyenlő hozzáféréssel, valamint a minőségi oktatással és képzéssel kapcsolatos kihívások kezeléséhez is hozzájárulnak.

(38)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt digitális vonatkozású reformok és beruházások várhatóan tartós hatást gyakorolnak majd különösen az ország közigazgatásának digitális átállására, az igazságszolgáltatási rendszerre, a szociális szolgáltatásokra, az üzleti szerkezetre, a lakosság készségszintjére, valamint a nemzeti és regionális egészségügyi szolgáltatásokra.

Tartós hatás

(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Portugáliára.

(40)A terv strukturális változásokat irányoz elő a közigazgatás, a lakhatás, a vállalkozások feltőkésítése és az innováció, az igazságszolgáltatás, a szigorúan szabályozott szakmák és a közigazgatási digitalizáció terén. Sok esetben a terv különböző elemeiben megjelenő intézkedéseket úgy alakították ki, hogy növeljék az érintett intézmények digitalizációjának szintjét, ami várhatóan tartós hatással lesz a szolgáltatások minőségére és az üzleti környezetre.

(41)A beruházások területén tartós strukturális változás várható a Banco Português de Fomento, a Nemzeti Fejlesztési Bank feltőkésítése és megbízatásának bővítése miatt. A bankok feltőkésítésének javasolt növelése várhatóan megkönnyíti majd a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, különösen a válság által érintett kkv-k számára, valamint hosszú távon fellendíti a versenyképességet és a munkahelyteremtést. Az egyéb kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzések közé tartozik a vállalkozásoknak történő tudás- és technológiatranszfer, a termékek és szolgáltatások diverzifikálása, valamint annak megvalósítása, hogy a K+F beruházások 2030-ig elérjék a GDP 3 %-át. Végezetül, az ipar dekarbonizációjára irányuló beruházások és szakpolitikák célja az ipar energiahatékonyságának növelése és a portugál gazdaság importtartalmának csökkentése, ezáltal javítják az ország versenyképességét és növekedési potenciálját, egyúttal hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos célok eléréséhez.

(42)A terv tartós hatása a terv és a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(43)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések megfelelőek („A” minősítés) a terv eredményes nyomon követése és végrehajtása biztosításának szempontjából, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(44)Az „Estrutura de Missão Recuperar Portugal” (a továbbiakban: Recuperar Portugal munkacsoport) elnevezésű igazgatási struktúrának kell nyomon követnie és végrehajtania a tervet. . A munkacsoport feladatait a nemzeti jogszabályok egyértelműen meghatározzák és előírják, ami biztosítja a stabil koordinációs és jelentéstételi mechanizmust e struktúra és a különböző elemekhez tartozó beruházások és reformok végrehajtásáért felelős egyéb szervek között. A munkacsoport egyértelműen rá ruházott felelősségi körökkel és a megfelelő struktúrával rendelkezik a terv végrehajtásához, az előrehaladás nyomon követéséhez és a jelentéstételhez. A munkacsoportnak a terv végrehajtásának végéig kell működnie.

(45)A portugál terv mérföldkövei és céljai megfelelő rendszert alkotnak a terv végrehajtásának nyomon követésére. E célok és mérföldkövek kellően egyértelműek és átfogóak ahhoz, hogy teljesítésük nyomon követhető és ellenőrizhető legyen. A portugál hatóságok által ismertetett ellenőrzési mechanizmusok, adatgyűjtés és felelősségi körök kellően stabilnak tűnnek ahhoz, hogy a mérföldkövek és célok teljesítésekor megfelelően alátámasszák a kifizetési kérelmeket. A mérföldkövek és célok a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(46)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek a terv végrehajtásához.

Költségszámítás

(47)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás mérsékelten („B” minősítés) észszerű és valószerű, megfelel a költséghatékonyság elvének és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(48)Portugália a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben járulékos költséggel szereplő valamennyi beruházásra és reformra vonatkozóan egyéni költségbecsléseket nyújtott be. A költségek bontása általában részletes és megfelelően alátámasztott. A becslések többnyire hasonló szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződésekkel való összehasonlításon, hasonló jellegű korábbi beruházásokon vagy piaci konzultációkon alapulnak. A költségbecslések és az igazoló dokumentumok értékelése azt mutatja, hogy a költségek többsége észszerű és valószerű. Ugyanakkor az a tény, hogy az alkalmazott módszertan néha nincs kellően kifejtve, és az indokolás és maga a költség közötti összefüggés nem teljesen egyértelmű, kizárja ezen értékelési kritérium „A” minősítését. Végezetül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége megfelel a költséghatékonyság elvének, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható nemzeti hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(49)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az e határozatban foglalt további intézkedések megfelelőek („A” minősítés) a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során történő megelőzése, feltárása és korrekciója szempontjából, és az intézkedések várhatóan hatékonyan elkerülik az említett rendelet és más uniós programok szerinti kettős finanszírozást. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(50)A tervben bemutatott belső kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, és egyértelműen meghatározza a belsőkontroll-feladatokat ellátó szereplőket (szerveket/szervezeteket), valamint azok szerep- és felelősségi köreit. A nemzeti irányítást a „Recuperar Portugal” munkacsoportban fogják központosítani. A terv végrehajtására decentralizált szinten felelős közintézményekkel, szervekkel vagy közvetítőkkel kötnek szerződést. A kontrollrendszer és más vonatkozó intézkedések – többek között a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtése és közzététele – megfelelőek.

(51)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához, nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez Portugália informatikai eszközöket fog igénybe venni. Az informatikai alkalmazásokat a terv világosan ismerteti. Portugália jelezte, hogy a portugál pénzügyi felügyelet (IGF) még az első kifizetési kérelemnek (az előfinanszírozást nem számítva) az Európai Bizottsághoz történő benyújtása előtt elvégzi a helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányítási és kontrollrendszerének első ellenőrzését.

A terv koherenciája

(52)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens fellépéseket jelentenek.

(53)A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv stratégiai és következetes jövőképet vázol fel a terv egészében, és koherenciát mutat az elemek és az egyes intézkedések között. Az egyes elemekhez tartozó reformok és beruházások következetesek, egymást kölcsönösen erősítik, és az elemek között szinergiák és komplementaritások állnak fenn. Egyik elemen belül javasolt intézkedések sem mondanak ellent egymásnak, illetve nem veszélyeztetik egymás eredményességét, és nem tártak fel következetlenségeket vagy ellentmondásokat a különböző elemek között.

Egyenlőség

(54)A terv egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség terén jelentkező kihívások kezeléséhez. Ezen intézkedések közé tartoznak a nemek közötti béregyenlőtlenség és a foglalkozási szegregáció leküzdésére irányuló reformok, valamint a STEAM-tanulmányok vonzóvá tétele fiatal nők számára. A terv szociálpolitikai intézkedésekkel foglalkozó része tartalmaz egy, a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint egy nemzeti szegénységellenes stratégiát.

Biztonsági önértékelés

(55)Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban biztonsági önértékelést végeztek a konnektivitásra és a digitális képességekre irányuló beruházások tekintetében. Az önértékelés kockázatmátrixot és kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmaz. Összesen 18 lehetséges kockázatot azonosítottak, többek között az értékesítőktől való függőséget, a nagy kockázatú beszállítókat, a kiberbiztonsági aggályokat és a kritikus rendszerek zavarait. A mátrix 13 olyan kockázatcsökkentő intézkedést határoz meg, amelyeket a lehetséges kockázatok ellensúlyozása érdekében el kell rendelni, ideértve a szolgáltatók általi biztonsági ellenőrzés követelményét, a nagy kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozó korlátozások alkalmazását, a többszállítós stratégiákat és a kulcsfontosságú funkciókra vonatkozó készenléti rendszereket.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(56)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv határokon átnyúló beruházásokat tartalmaz az igazságügy területén. Felgyorsítja és fejleszti a bűnügyi nyilvántartási információk interoperabilitását az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS), és lehetővé teszi az interoperábilis bírósági határozatok közzétételét és keresését az európai esetjogi azonosító (ECLI) segítségével. Megkönnyíti továbbá az igazságügyi szervek közötti, az e-Codexen alapuló információcserét, és fokozza az együttműködést az Európai Gépjármű- és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) és a határokon átnyúló azonosítási erőforrások (pl. eIDAS) keretében. Más határokon átnyúló kezdeményezésekre a vállalkozások digitalizálása terén kerül sor: 16 „digitális innovációs központot” hoznak lére egyablakos ügyintézési pontok formájában, amelyek segítik a vállalkozásokat az üzleti/termelési folyamatok, termékek vagy szolgáltatások digitális technológiák alkalmazásával történő javításában. A tervben szereplő központok várhatóan közreműködnek majd az európai digitális innovációs központok hálózatában. Más határokon átnyúló együttműködésre is sor kerülhet a hidrogén területén. Portugália együttműködik más uniós tagállamokkal egy, a hidrogénnel kapcsolatos lehetséges, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt kidolgozásában. A tervben szereplő, hidrogénnel kapcsolatos projektek várhatóan közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak ehhez a kezdeményezéshez.

Konzultációs folyamat

(57)A terv széles körű vita, hivatalos nyilvános konzultációk és a kormány tagjainak részvételével tartott tematikus szemináriumok tárgyát képezte. E nyilvános konzultációs folyamattal párhuzamosan a kormány számos konzultációt folytatott az intézményi érdekelt felekkel, például a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, a Területi Koordinációs Tanáccsal és az Országos Egészségügyi Tanáccsal. A második nyilvános konzultáció során beérkezett írásbeli észrevételekre reagálva a kormány számos ponton módosította a tervet, többek között két új elemmel bővítette azt: 4. elem – Kultúra és 10. elem – Tenger.

(58)A terv végrehajtása érdekében Portugália létrehozott egy nemzeti monitoringbizottságot, amely a szociális partnerek képviselőiből és a civil társadalom kulcsfontosságú szereplőiből áll, amelyek ajánlásokat fogalmazhatnak meg a terv végrehajtására vonatkozóan. Emellett a terv végrehajtása az átláthatósági portálon keresztül nyilvánosság általi ellenőrzés tárgyát is képezi. A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(59)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a portugál helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, és megállapította, hogy a terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban e határozatnak meg kell határoznia a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási terveket, a megfelelő mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint a terv végrehajtásához az Unió által vissza nem térítendő pénzügyi és hiteltámogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(60)Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 16 643 679 377 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb, mint a Portugália számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás, a Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Portugália rendelkezésére álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(61)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Portugáliára vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Portugália számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(62)Emellett a további reformok és beruházások támogatása érdekében Portugália hitel formájában nyújtott támogatást kért. A Portugália által igényelt hitel összege kevesebb, mint a folyó árakon számított 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének 6,8 %-a. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb, mint a Portugália rendelkezésére álló pénzügyi hozzájárulás és a hitel formájában kért támogatás összege.

(63)A nyújtandó támogatást az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 7 5. cikke alapján a Bizottság által az Unió nevében bevont forrásból kell finanszírozni. A támogatás részletekben fizetendő, mihelyt Portugália kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(64)Portugália a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának és a hitel 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás és az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépéstől függően és azokkal összhangban kell Portugália rendelkezésére bocsátani.

(65)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, valamint a hitel folyósításához kapcsolódó további mérföldköveket és célokat, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 13 907 294 284 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Portugália rendelkezésére 8 . 9 758 504 454 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Portugáliára vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 4 148 789 829 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Portugália rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 1 807 948 257  EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Portugália kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Hitel formájában nyújtott támogatás

(1)Az Unió Portugália rendelkezésére bocsát legfeljebb 2 699 000 000 EUR összegű hitelt.

(2)A Bizottság a hitel formájában nyújtott támogatást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Portugália rendelkezésére. A hitel 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 350 870 000 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a hitelmegállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Portugália kielégítően teljesítette a hitelhez kapcsolódó és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. A kifizetésre való jogosultság érdekében a további, a hitelhez kapcsolódó mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

4. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(4)    Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiányok az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti, 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(5)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a ReactEU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. Ez a szimuláció nem tartalmazza a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(7)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(8)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Portugáliára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikkében foglalt módszertannak megfelelően számítanak ki.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.16.

COM(2021) 321 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

a Tanács végrehajtási határozata

Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 146 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1. A reformok és beruházások ismertetése

A. 1. KOMPONENS: Nemzeti egészségügyi szolgálat

A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen eleme számos olyan kihívással foglalkozik, amelyekkel a portugál egészségügyi rendszernek jelenleg szembe kell néznie a jelenlegi és változó egészségügyi szükségletek és a kapcsolódó költségek tekintetében. Először is, Portugália kedvezőtlen demográfiai tendenciái – amelyeket az elöregedés felgyorsulása és az azzal járó tartós ápolási-gondozási szükségletek jellemeznek – egybeesnek az átalakulóban lévő betegségi profilokkal, a krónikus és degeneratív betegségek jelentette növekvő terhekkel, valamint a multimorbiditás fokozatos erősödésével. Másodszor, Portugáliában még mindig jelentős az elkerülhető halálozás, és viszonylag alacsony a 65 éves korban az egészségben eltöltött életévek száma. Harmadszor, lehetőség van arra, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre, egyidejűleg kezelve az egészségügyi szolgáltatások széttagoltságát és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányosságait. Negyedszer, az egészségügyi ellátás közvetlen kifizetései az egyik legmagasabbak között vannak az EU-ban, és az egészségügyi ellátás pénzügyi terhei viszonylag magasak. Végezetül, a portugál Nemzeti Egészségügyi Szolgálat évek óta kihívásokkal teli pénzügyi helyzettel szembesül. Portugália különösen az állami kórházak kormány általi ismétlődő megmentéséről számol be, amelynek nem sikerült elkerülnie a kórházak rendszeres eladósodási ciklusát, ami továbbgyűrűző hatást gyakorolt az ellátási láncra.

A komponens fő célja, hogy megerősítse a portugál Nemzeti Egészségügyi Szolgálat reagálási képességét annak érdekében, hogy reagálni tudjon az országban végbemenő demográfiai és járványügyi változásokra, a terápiás és technológiai innovációra, valamint az egészségügyi ellátás iránti növekvő kereslet tendenciájára és a kapcsolódó költségekre. E célból a komponens meg kívánja erősíteni az egészségügyi alapszolgáltatások alapvető szerepét a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat általános felépítésében, fejleszteni kívánja a hosszú távú és mentális egészségügyi szolgáltatásokat, valamint növelni óhajtja a hatékonyságot a közkórházak irányítási modelljének megreformálásával és az egészségügyi szolgáltatások digitalizálásának előmozdításával.

A komponens támogatja az átfogó kiadásellenőrzés, a költséghatékonyság és a megfelelő költségvetés-tervezés megerősítéséről szóló országspecifikus ajánlásnak a kórházakban fennálló hátralékok tartós csökkentésére összpontosító végrehajtását (2019. évi 1. számú országspecifikus ajánlás), valamint az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítéséről, valamint a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításáról szóló országspecifikus ajánlást (2020. évi 1. számú országspecifikus ajánlás). Az alkotóelem hozzájárul az országspecifikus ajánlás megvalósításához is, amely szerint a beruházásokat a zöld és digitális átállásra kell összpontosítani (2020. évi 3. számú országspecifikus ajánlás).

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

RE-r01 reform: Az egészségügyi alapellátás reformja

A reform átfogó célja, hogy megerősítse az egészségügyi alapszolgáltatások alapvető szerepét a lakosság egészségügyi igényeinek kielégítésében a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat általános felépítésén belül. E célból a reform hat prioritásra irányul: i. a szűrő- és korai diagnosztikai kapacitás, nevezetesen a leggyakoribb betegségekre vonatkozó kapacitás elmélyítése; ii. az alapellátás reagálási képességének megerősítése proaktívabb, kibővített szolgáltatási portfólióval és beavatkozási területekkel rendelkező, valamint az ellátás más szintjeibe integrált egészségügyi központok létrehozásával, valamint a folyamatoknak az egyes felhasználók egyéni jellemzőihez és a kapcsolódó életpályához való igazítása révén, csökkentve a klinikai gyakorlatok nagyfokú változékonyságát (többek között a járóbeteg-rendelést illetően), javítva a klinikai beutalást az egészségügyi ellátás különböző szintjei között, valamint hatékonyságnövelésre törekedve a szolgáltatások megkettőzésének vagy a nem hatékony, nem megfelelő vagy alacsony értékű ellátás nyújtásának korlátozásával; iii. a regionális és helyi aszimmetriák korrigálása az egészségügyi alapszolgáltatásokban rendelkezésre álló létesítmények és felszerelések tekintetében; iv. a közösségi alapú válaszok támogatása és támogató programok létrehozása a felhasználók és családjaik számára, a polgárok és a közösségek jobb bevonása révén, többek között az egészségügyi feladatok központi kormányzatokról a helyi önkormányzatokra való átadásának befejezése révén; v. az egészségügyi dolgozók készségeinek fejlesztése, a multidiszciplináris csapatmunka megerősítése és a szakemberek – köztük a szakemberek – számának növelése; valamint vi. a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat digitális átállásának megvalósítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások felhasználásának korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló potenciáljának kiaknázása. Ennek során a reformnak jobb keretfeltételeket kell biztosítania az egészségügyi alapszolgáltatásokba történő kapcsolódó beruházások számára.

A reform több jogalkotási és szabályozási intézkedés végrehajtásából áll, amelyek célja: i. az egészségügyi központok csoportjai felelősségi körének és beavatkozási körének, valamint az őket alkotó funkcionális egységek tipológiájának kiszélesítése; ii. a funkcionális egységek szervezetére és működésére vonatkozó jogi szabályozás, valamint az azokat alkotó elemeknek nyújtandó ösztönzők rendszerének felülvizsgálata; iii. kockázati rétegzési eszköz kidolgozása az egészségügyi központok funkcionális egységein belüli klinikai irányítás támogatására; valamint iv. az egészségügyi feladatok központi kormányzatokról a helyi önkormányzatokra való átruházásának befejezése.

A reform végrehajtásával kapcsolatos mérföldköveket és célokat 2023. december 31-ig kell teljesíteni.

RE-r02 reform: A mentális egészség reformja

E reform átfogó célja a mentális egészség javítása Portugáliában. E célból a reform öt beavatkozási tengely mentén épül fel: i. a pszichiátriai kórházakban vagy a szociális szféra intézményeiben élő betegek intézményesítésének csökkentése; ii. a helyi mentális egészségügyi szolgáltatások országos lefedettségének kiegészítése a fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás és a közösségi ellátás területén; iii. az integrált folyamatos ellátás nemzeti hálózatának bővítése, különös tekintettel a mentális egészségre; iv. az igazságügyi pszichiátriai szolgáltatások átszervezése; v. a demenciával kapcsolatos regionális egészségügyi tervek végrehajtása.

A reform konkrétan a mentális egészségről szóló jelenlegi törvény felülvizsgálatából áll, amely megállapítja a mentálhigiénés politika általános elveit Portugáliában, és szabályozza a pszichiátriai betegségben szenvedők kötelező beszállását, valamint a mentális egészségről szóló törvényerejű rendelet felülvizsgálatát, amely meghatározza a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésének, irányításának és értékelésének irányadó elveit. E jogi rendelkezésekben többek között a következő változtatásokra kerül sor: i. a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elveinek a jogszabályokba történő beépítése; valamint ii. a helyi mentális egészségügyi szolgáltatások autonómiájának és megfelelő irányításának fokozása integrált felelősségi központok létrehozása révén. Ennek során a reformnak jobb keretfeltételeket kell biztosítania a mentális egészségügyi szolgáltatásokba történő kapcsolódó beruházások számára.

A reform végrehajtásához kapcsolódó mérföldköveket 2023. március 31-ig kell teljesíteni.

RE-r03 reform: A közkórházak irányítási modelljére vonatkozó reform lezárása

A reform átfogó célja, hogy növelje a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kórházainak hatékonyságát. Ennek érdekében a következő célokat tűzi ki: i. a közkórházak szervezetének és belső irányításának reformja; ii. a kórházi hálózat átalakítása a kapacitástervezésnek megfelelően a szolgáltatások iránti kereslet, valamint a humánerőforrás- és infrastruktúra-kínálat tekintetében; iii. a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat egyéb elemeivel, nevezetesen az alap- és mentális egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint a palliatív és integrált folyamatos ellátási hálózatokkal való összhang javítása; iv. egészségügyi szakemberek és köztes struktúrák bevonása a közkórházak irányításába; és v. a válaszok összpontosítása a polgárok valós egészségügyi és jóléti szükségleteire.

A kezelési szerződéseknek objektív mérőszámokat kell tartalmazniuk a kórházvezetők teljesítményének értékelésére, értékelve mind a szolgáltatás minőségét, mind a közkórházak pénzügyi helyzetét. Ez hozzájárul a kormány egészségpolitikai prioritásaival való összhang biztosításához, valamint a kórházi erőforrások kiszámíthatóbb kezeléséhez, az autonómia és a fokozott nyomon követés és elszámoltathatóság mellett. Az átalakított üzemeltetési szerződések végrehajtását fokozatosan kell végrehajtani, és a közkórházak hatékonyságának, méretének és földrajzi eloszlásának megfelelően kell rangsorolni. Ezen túlmenően meg kell erősíteni az egészségügyi és pénzügyminisztériumok ellenőrző szerepét a kórházak teljesítményének értékelésére és a jóváhagyott költségvetésektől való eltérések kellő időben történő kiigazítására vonatkozó integrált és koherens megközelítés biztosítása érdekében.

Emellett meg kell erősíteni a központosított beszerzést annak érdekében, hogy további hatékonysági megtakarításokat érjenek el, különösen egy közelmúltbeli független értékelés ajánlásainak figyelembevételével. Különösen a központosított beszerzést kell kiterjeszteni az orvostechnikai eszközökre és eszközökre. Emellett a tervek szerint javítani kell a közkórházak belső irányítását, nevezetesen integrált felelősségi központok létrehozása és az ilyen központokhoz tartozó egységekre alkalmazandó teljesítményalapú javadalmazási rendszerek bevezetése révén. Ezzel összefüggésben hatályba lép az egészségügyi szakemberek Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak való teljes körű elkötelezettségét előíró rendszer.

Az intézkedésnek továbbá tartalmaznia kell a kórházi hálózat átalakítására irányuló kezdeményezéseket a szolgáltatások közötti jobb összhang biztosítása érdekében. Különösen az otthoni kórházi ellátásra adott válaszokat kell továbbfejleszteni annak érdekében, hogy a beteg otthonában kórházi szintű ellátást lehessen nyújtani, szoros összefüggésben az egészségügyi alapszolgáltatásokkal, az integrált folyamatos ellátási szolgáltatások nemzeti hálózatával, a szociális szektorral és a helyi közösségekkel. Ezenkívül meg kell erősíteni a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat fertőző betegségek diagnosztizálására irányuló laboratóriumi kapacitását, és növelni kell az intenzív orvosi ellátásra vonatkozó kapacitását.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C01-i01 beruházás: Több választ igénylő egészségügyi alapellátás

E beruházás célja az egészségügyi alapszolgáltatások bővítése és az egészségügyi alapszolgáltatások alapvető szerepének megerősítése a lakosság egészségügyi igényeinek kielégítésében a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat általános felépítésén belül. A beruházás az egészségügyi alapszolgáltatások reformjára épül.

A beruházás a következő kezdeményezéseket foglalja magában:

-Először is, több alberuházásnak javítania kell az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést, azok minőségét és hatékonyságát, hozzájárulva ezáltal a szűrőprogramok nemzeti lefedettségének megvalósításához és a korai diagnózishoz szükséges kapacitás megerősítéséhez. Ezek az alábbiakat tartalmazzák: i. a rákszűrés kiterjesztése valamennyi egészségügyi központra, beleértve a vastagbélrák és a méhnyakrák szűrését is; ii. a diabéteszes retinopátia szűrésének kiterjesztése valamennyi egészségügyi központra; iii. valamennyi egészségügyi központ kapacitásainak biztosítása a C-reaktív fehérje mérésére; iv. az egészségügyi központok csoportjainak spirométerekkel való ellátása az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a dohányzás korai diagnosztizálása, nyomon követése és kezelése érdekében; v. az egészségügyi egységek ellátása a Holter berendezéssel és ambuláns vérnyomás-ellenőrzéssel; vi. a diabéteszes gyalogos konzultációk kiterjesztése az egészségügyi központok valamennyi csoportjára; vii. a komplex és multimorbid betegekre vonatkozó egyéni gondozási tervek elfogadása; viii. beutalási protokollok meghatározása a leginkább keresett gondozási területeken, nevezetesen szemészetben, ortopédiai és urológiában; és ix) az integrált információs rendszer kiegészítése, amely megkönnyíti a betegeknek az egészségügyi ellátás szintjei közötti átirányítását.

-Másodszor, az egyéb alberuházások az egészségügyi központok csoportjai beavatkozási területeinek bővítését célozzák, ezáltal növelve az egészségügyi ellátás ezen szintjének reagálási képességét, és megerősítve az orvosi szakterületek kínálatát azáltal, hogy erősítik az egészségügyi egységekben végzett szak- és csapatmunkát. Ezek részletesen a következőket foglalják magukban: i. fogorvosi irodák létesítése az egészségügyi központokban; ii. integrált diagnosztikai központok létrehozása (beleértve legalább a röntgensugarakat és a klinikai elemzéseket) az egészségügyi központok csoportjaiban; iii. rehabilitációs szolgáltatások létrehozása az egészségügyi központokban (megfelelő fizikai terek és rehabilitáció, multidiszciplináris és interdiszciplináris csoportok); iv. valamennyi egészségügyi központ felszerelésének biztosítása (sürgősségi zsák, defibrillátor és életjelző monitor) a minősített veszélyhelyzet-reagáláshoz (alapvető életmentő); és v. a program lendületének növelése a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások nem megfelelő és/vagy megelőzhető igénybevételének csökkentése érdekében.

-Harmadszor, további alberuházásoknak kell biztosítaniuk az egészségügyi központok létesítményeinek és berendezéseinek korszerűsítését, az energiahatékonyság növelését, a hozzáférhetőség, a minőség, a kényelem és a biztonság feltételeit a betegek és a szakemberek számára, valamint azok hozzáigazítását az egészségügyi ellátás új modelljeihez. Ezek többek között a következőket foglalják magukban: i. 100 új egészségügyi központ építése; ii. 326 egészségügyi létesítmény felújítása vagy átalakítása az energiahatékonyság növelése, a készenléti terveknek való megfelelés, valamint a hozzáférhetőség, a higiéniai biztonság és a kényelem biztosítása érdekében; valamint iii. az egészségügyi berendezések korszerűsítése.

-Negyedszer, a további részberuházásoknak a közelségi válaszok javítására kell összpontosítaniuk, különös tekintettel az otthoni és a közösségi alapú ellátásra, a leginkább veszélyeztetett lakosságba való beavatkozásra, valamint az intézményesítettség és a járóbeteg-ellátás csökkentésének előmozdítására. Ezek részletesen a következőket foglalják magukban: i. az egészségügyi központok ellátása elektromos járművekkel az otthoni ápolás támogatása érdekében; ii. a mobil egységek számának kiterjesztése az alacsony népsűrűségű régiókra; iii. technikai feltételek biztosítása az egészségügyi központok számára a krónikus betegségekkel, például a szívelégtelenséggel kapcsolatos telekonzultációk és telemonitoring elvégzéséhez; iv. a közösségi ellátóegységek és az integrált folyamatos gondozást nyújtó csoportok megerősítése; v. közösségi csoportok létrehozása a palliatív ellátás támogatására az egészségügyi központok csoportjaiban; valamint vi. pszichoszociális intervenciós programok létrehozása a gyakori mentális betegségek (depresszió és szorongás) kezelésére az egészségügyi központok csoportjaiban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C01-i02 beruházás: Integrált folyamatos gondozás nemzeti hálózata és a palliatív ellátás nemzeti hálózata

A beruházás célja a palliatív és integrált folyamatos gondozás nemzeti hálózatainak bővítése mind a fekvőbeteg-ellátás, mind a járóbeteg-ellátás, valamint az otthoni gondozás tekintetében. A beruházást alátámasztja a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó nemzeti stratégia reformja, amelyet a szociális válaszokról szóló 3. komponens ismertet, és része az intézményesítettség csökkentésére irányuló portugál stratégiának és az ország kedvezőtlen demográfiai tendenciáinak kezelésére irányuló általános törekvésnek.

A beruházás strukturált és fokozatos programból áll, amely pénzügyi támogatást nyújt a köz-, a szociális és a magánszektorból származó projektgazdáknak az alábbiak érdekében: i. az integrált folyamatos gondozás nemzeti hálózatának 5 500 ágyral történő bővítése 275 új, 20 ágyas modul megépítésével (akár meglévő, akár új egységben); ii. 20 napos egység létrehozása az autonómia előmozdítása érdekében, 500 járóbeteg ellenőrzése céljából; iii. 50, integrált folyamatos ellátással foglalkozó otthoni csapat létrehozásaz 1000 beteg otthoni kezelése érdekében (beleértve a berendezéseket és az elektromos járműveket); iv. az integrált mentális egészségügyi válaszok kiterjesztése 1000 férőhelyre, 50 lakóhelyre és társadalmi-szakmai egységre (új válaszok kidolgozásának támogatása vagy a meglévő válaszok bővítése); v. legfeljebb 100 férőhely létrehozásaz 10 otthoni mentális egészséget támogató csoportban (a csapatok tevékenységéhez szükséges anyagi erőforrások és elektromos járművek beszerzésének támogatása); vi. a Nemzeti Palliatív Ellátási Hálózat kiterjesztése 20 palliatív ellátást nyújtó, alacsony komplexségű fekvőbeteg-egységre 400 betegre való reagálás érdekében; és vii. 10 közösségi palliatív gondozócsoportban legfeljebb 100 férőhely létrehozása (a csapatok tevékenységéhez szükséges anyagi erőforrások és elektromos járművek beszerzésének támogatása).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C01-i03 beruházás: A mentális egészségügyi reform befejezése és a demenciastratégia végrehajtása

A beruházás célja a mentális egészségügyi szolgáltatások reformjának támogatása, hozzájárulva ezáltal a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat mentálhigiénés reagálási kapacitásának bővítéséhez és megerősítéséhez.

A beruházás a létesítményekbe, struktúrákba és emberi erőforrásokba történő kiegészítő alberuházásokból áll, nevezetesen: i. olyan bentlakásos szolgáltatások létrehozása a közösségben, amelyek lehetővé teszik a pszichiátriai kórházakban vagy a szociális ágazatban élő betegek intézményesítettségének csökkentését, akik nem részesülnek az integrált folyamatos ellátás nemzeti hálózatából származó előnyökből, beleértve azt is, hogy a mentális egészségügyi ellátás integrált folyamatos ellátásának nemzeti hálózatában 500 férőhely-növekedést biztosítanak a mentális egészségügyi ellátás számára; ii. négy fekvőbeteg-ellátó egység építése általános kórházakban, az akut elhelyezés megszüntetése pszichiátriai kórházakban; iii. 15 integrált felelősségi központ létrehozása a nem kórházi ellátás előtt álló akadályok leküzdése érdekében, nagyobb fokú autonómiával és elszámoltathatósággal; iv. a helyi mentális egészségügyi szolgáltatások 20 meglévő létesítményének felújítása; v. 40 közösségi mentális egészségügyi csapat létrehozása; vi. igazságügyi pszichiátriai szolgáltatások újratervezése, bővítése és felújítása; valamint vii. tudatosságnövelő és képzési tevékenységek kidolgozása a demenciákkal összefüggésben a betegek útvonalainak kiépítése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C01-i04 beruházás: Berendezések új kórházak számára Seixalban, Szintrában és Kelet-Lisszabonban

A beruházás célja a tervezett új kórházak felszerelése Seixalban, Szintrában és Kelet-Lisszabonban, ezáltal megerősítve a kórházi hálózatot és a kórházi ellátást egy nagy népsűrűségű régióban, ahol jelentős az egészségügyi szolgáltatások iránti igény. Ennek célja, hogy a lakosság jelentős része számára jobb hozzáférést biztosítson az egészségügyi ellátáshoz, és hozzájáruljon az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a társadalmi kohézióhoz a régióban.

A beruházás a Seixal, Sintra és Kelet-Lisszabon új kórházaiban telepítendő berendezések beszerzéséből áll, beleértve a következőket: i. klinikai, orvosi és csúcstechnológiai berendezések; ii. általános berendezések, beleértve a speciális bútorokat is; és iii. számítógépes berendezések.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C01-i05-RAM beruházás: Madeira regionális egészségügyi szolgálatának megerősítése

E beruházás célja Madeira autonóm régió regionális egészségügyi rendszerére vonatkozó stratégiai terv és a mentális egészség előmozdítását célzó regionális stratégia végrehajtása.

A beruházás két részberuházásból áll. Először is, az integrált folyamatos ellátás regionális hálózatának bővítésére, fejlesztésére és fejlesztésére irányuló alberuházást is magában foglal, többek között az intézményesítettség csökkentésének elvével összhangban az intézményesítettség csökkentésének elvével összhangban, a magán- és a szociális ágazatokkal együttműködésben, valamint a népesség súlyosabb elöregedésével és/vagy kevésbé kiépített kapacitással jellemezhető területeken valamennyi tipológiájukban a férőhelyek számának növelése révén. Másodszor, magában foglal egy, az öregedéssel összefüggő mentális egészség és demenciák terén a reagálási kapacitás megerősítésére irányuló alberuházást is, beleértve a kórházi és alapellátást szolgáló létesítmények infrastruktúrájának és berendezéseinek korszerűsítését, az otthoni kórházi ellátás és a napközi kórházi szolgáltatások új férőhelyeinek biztosítását, valamint a mentális egészséggel foglalkozó közösségi csoportok létrehozását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C01-i06 beruházás: Digitális egészségügyi átállás

A beruházás célja a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat digitális átállását akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése, ideértve az egészségügyi dolgozók rendelkezésére álló megfelelő hardverek és szoftverek hiányát, a nemzeti egészségügyi szolgálat információs rendszerei szabványosításának megerősítése, valamint a felhasználói tapasztalatok és az adatokhoz való hozzáférés javítása.

A beruházás négy alberuházásból áll. Először is fejleszteni kell az egészségügyi adathálózatot azzal a céllal, hogy javítsa a szolgáltatás minőségét és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban rendelkezésre álló számítógépes rendszerek ellenálló képességét, megkönnyítse az adatok felhasználását a döntéstámogató rendszerekben, biztosítsa a különböző információs rendszerek közötti interoperabilitást és a megfelelő biztonsági elveknek való megfelelést. Másodszor, a polgárok és az egészségügyi egységek közötti kommunikációt elektronikus eszközök, például polgárközpontú platform és távegészségügyi eszközök segítségével kell egyszerűsíteni, szabványosítani és digitalizálni az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében. Harmadszor, az egészségügyi szakemberek rendelkezésére álló korszerűsített és interoperábilis eszközök (pl. telemonitoring és távrehabilitációs platformok, valamint olyan rendszerek, amelyek javítják az alapellátás, a kórházi ellátás és az integrált folyamatos ápolási-gondozási létesítmények közötti adathordozhatóságot), valamint a digitális készségekkel kapcsolatos releváns képzések. Negyedszer, elő kell mozdítani a klinikai nyilvántartások digitalizálását a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat teljesítményének nyomon követésére irányuló tevékenységek végrehajtása céljából.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C01-i07-RAM beruházás: Madeira regionális egészségügyi szolgálatának digitalizálása

E beruházás célja a madeirai regionális egészségügyi szolgáltatás digitalizálásának előmozdítása az egészségügyi szolgáltatások minőségét és hatékonyságát támogató digitális technológiák bevezetése, valamint az egészségügyi szakemberek és a polgárok szerepvállalásának növelése révén.

A beruházás több alberuházásból áll, többek között a következőkből: i. digitális technológiák bevezetése a betegek figyelemmel kísérésének támogatása, a távegészségügyi időpontok megerősítése és a polgárok egészségügyi helyzetének telemonitoringja érdekében; ii. a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia megerősítése a járványügyi felügyelet céljából; iii. az egészségügy digitalizálásának fokozása és az információs rendszerek interoperabilitásának javítása; iv. a polgárok egészségügyi információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása digitális eszközök révén; valamint v. a polgárok és az érdekelt felek képzése a digitális egészségügyi erőforrásoknak az egészségügy területén való használatára.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C01-i08-RAA beruházás: Digitális kórház az Azori-szigeteken

A beruházás célja az egészségügyi ellátás növelése és az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférés biztosítása az Azori-szigeteken, regionális egészségügyi szolgáltatásának digitalizálása révén.

A beruházás részét képezi egy elektronikus egészségügyi nyilvántartás létrehozása minden polgár számára, az információs rendszerek interoperabilitásának növelése a klinikai információk egészségügyi szakemberek közötti megosztása érdekében, az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének javítása a legszigeteltebb, kórház nélküli szigeteken távorvoslási konzultációk révén, valamint a szükséges hardverek, szoftverek és információs rendszerek biztosítása.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

RE-C01-i09 beruházás: Az aktív életet támogató egyetemes rendszer

A beruházás célja, hogy Portugáliában előmozdítsa a fizikai és érzelmi jólétet azáltal, hogy növeli a testmozgás alacsony szintjét az országban, valamint hozzájárul a betegségmegelőzés és a nem fertőző betegségek jelentette teher jobb kezeléséhez.

A beruházás a következőkből áll: i. nemzeti kampány és technológiai platform a testmozgás népszerűsítésére, a polgárok ismereteinek gyarapítása a rendszeres testmozgás előnyeiről minden életkorban, képességeiknek megfelelő felírás, valamint egészségesebb életmód elfogadásának ösztönzése; ii. az iskolai sport kiterjesztése a közösségre az aktív mobilitás előmozdítása révén, a fiatalabb kortól kezdve az egész életen át, valamint a családon belüli sport révén, a diákok sikerének és egészségesebb életmódja előmozdításának eszközeként; valamint iii. a munkahelyi testmozgás ösztönzése, az intézkedések és programok végrehajtásának előmozdítása, valamint a testmozgás gyakorlásához szükséges terek és berendezések biztosítása.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B. 2. KOMPONENS: Lakhatás

A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen eleme foglalkozik a legkiszolgáltatottabb csoportok állandó és ideiglenes lakhatási megoldásainak strukturális hiányával kapcsolatos kihívásokkal, mind a kontinentális Portugália, mind az Azori-szigetek és Madeira autonóm régióban, miközben közvetetten hozzájárul a szociális védelmi rendszer megerősítéséhez is. Az állami lakások Portugáliában a teljes állomány mindössze 2 %-át teszik ki, és úgy ítélik meg, hogy azok nem elegendőek a leginkább rászorulók szükségleteinek kielégítéséhez és a társadalmi kirekesztés kockázatának vannak kitéve.

A szakpolitika fő célkitűzései a következők: i. a szociális és megfizethető lakhatási kínálat növelése (beleértve az egyéb kapcsolódó szükségletek kezelését, mint például az alapvető infrastruktúra és felszerelések hiánya, az egészségtelen és bizonytalan tartózkodási helyek, a bizonytalan vagy szerződéses kapcsolatok hiánya, a túlzsúfoltság vagy a lakhatás elégtelensége a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek sajátos igényeinek megfelelően); ii. az olyan váratlan vagy előre nem látható események, mint például természeti katasztrófák, tüzek, pandémiák, migrációs mozgások, menedékjog iránti kérelmek vagy olyan közvetlen veszélyt jelentő helyzetek, mint a családon belüli erőszak, az emberkereskedelem, a kilakoltatások kockázata stb. következtében felmerülő sürgős és ideiglenes elhelyezési igényekre adott nemzeti válasz kialakítása; valamint iii. a megfizethető árú diákszállások kínálatának növelése. A komponensbe történő beruházások új lakások építését és a meglévők rehabilitációját foglalják magukban.

Ez a komponens hozzájárul a 2019-ben és 2020-ban az európai szemeszter keretében Portugáliának címzett országspecifikus ajánlások megvalósításához, nevezetesen az alábbiakhoz: Javítsa a szociális védőháló hatékonyságát és megfelelőségét (2019. évi 2. számú országspecifikus ajánlás); Megfelelő és hatékony szociális védelem és jövedelemtámogatás biztosítása (2020. évi 2. számú országspecifikus ajánlás); valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, különösen a természettudományok és az informatika területén (a hallgatói szálláshely-beruházások révén) (a 2019. évi 2. számú országspecifikus ajánlás). A komponens emellett hozzájárul az éghajlatváltozásra való átállással kapcsolatos országspecifikus ajánlás (2020. évi 3. számú országspecifikus ajánlás) megvalósításához is. A komponens a szociális jogok európai pillérében (EPSR) foglalt számos elv végrehajtásához is hozzájárul, például: A rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz (EPSR 19.a). „A kiszolgáltatott személyek jogosultak a megfelelő segítségre és védelemre a kényszerkilakoltatással szemben” (EPSR 19.b); A hajléktalanok számára megfelelő menedékhelyet és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében (EPSR 19.c). „Szociális védelem” (EPSR 12); „A fogyatékossággal élő személyek befogadása” (EPSR 17); „Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés” (EPSR 20); Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás Mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz (EPSR 1). A környezetvédelmi dimenziókat is be kell építeni, különösen a magas energiahatékonysági szabványokkal rendelkező új építkezések előmozdítása révén.

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

RE-r04 reform: Nemzeti Sürgősségi és Ideiglenes Lakásterv

A reform célja egy olyan nemzeti nyilvános hálózat létrehozása, amely a portugál lakhatási politikák megújításának részeként választ ad a sürgős és ideiglenes lakhatási igényekre az azonosított célcsoportok védelme és megerősítése, valamint a társadalmi befogadás és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem érdekében.

A reform keretében strukturált és átfogó választ kell adni a szükséghelyzeti vagy ideiglenes elhelyezési megoldásokra szoruló emberek számára, és ki kell dolgozni a szükséges jogi és szabályozási keretet a RE-C02-i02 beruházási támogatás irányítási modelljének létrehozásához, valamint módszereket kell megállapítani a támogatott személyek elhelyezésére és szociális támogatására vonatkozó jelzések, valamint az elhelyezésre és a szociális támogatásra való utalás tekintetében.

A reform végrehajtását 2021. június 31-ig kellett befejezni.

RE-C02-i01 beruházás: A lakhatáshoz való hozzáférést támogató program

A beruházás célja tisztességes és megfelelő lakhatás biztosítása a leginkább rászoruló családok és a legkiszolgáltatottabb csoportok számára.

A beruházás elsősorban szociális lakások elhelyezéséből, de felújításhoz vagy építkezéshez nyújtott pénzügyi támogatásból is áll azon meghatározott célcsoportok számára, amelyek nem rendelkeznek a saját lakhatásuk megfelelőségének biztosításához szükséges pénzügyi kapacitással, 2026-ra legalább 26 000 háztartás számára. A beruházások új épületek építéséből vagy meglévő lakások felújításából, valamint szükség esetén új épületek megvásárlásából vagy albérletbe adott épületek bérbeadásából állnak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C02-i02 beruházás: Vészhelyzeti és ideiglenes szállásra nyújtott nemzeti támogatás

E beruházás célja, hogy átmeneti vagy sürgősségi szállást biztosítson a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára Portugália szárazföldi területein. Ez a beruházás a komponens részét képező Nemzeti Sürgősségi és Ideiglenes Lakásterv reformjának végrehajtását szolgálja. A tervezett beavatkozásokat a következő kockázatok vagy társadalmi vészhelyzetek határozzák meg: előre nem látható vagy kivételes események, az ideiglenesen lakhatástól megfosztott személyek sürgős elszállásolásának és szerepvállalásának szükségessége, ideértve a családon belüli erőszak áldozatait, az emberkereskedelem áldozatait, a nemzetközi védelem alatt álló személyeket és a hajléktalanokat; a szállás nélkül vagy az intézményesítettség csökkentésének folyamatában lévő személyek azonnali és tényleges kockázatának kitett személyek sürgős és ideiglenes elhelyezésére vonatkozó rendkívüli és kellően indokolt igények; az állami tisztviselők és alkalmazottak átmeneti és a közérdek szempontjából nélkülözhetetlen lakhatási szükségletei.

A beruházás 2000 sürgősségi szállás, valamint 473 lakóhelyi egység, három blokk és öt, a biztonsági erők ideiglenes elhelyezésére szolgáló központ létrehozásából áll (a közérdek által indokolt esetekben).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C02-i03-RAM beruházás: A szociális lakáskínálat megerősítése Madeira autonóm régióban

E beruházás célja, hogy kielégítse a nehéz körülmények között élő családok lakhatási szükségleteit, amelyek nem rendelkeznek a Madeira autonóm régióban a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés költségeinek fedezéséhez szükséges pénzügyi kapacitással.

A beruházás 1212 háztartás számára szociális lakások építéséből és/vagy beszerzéséből áll (a beruházásnak tanulmányokra, projektekre, földvásárlásra és -építésre is ki kell terjednie), 325 magánlakás rehabilitációjának támogatására (beleértve az energiahatékonyság javítását). A beruházás a lakásszektor információs rendszereinek és e-kormányzati megoldásainak fejlesztésére irányuló szolgáltatások beszerzését is előirányozza.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-02-i04-RAA beruházás: A lakáskörülmények javítása az Azori Autonóm Régió lakásállományában

A beruházás célja, hogy az Azori Autonóm Régió épületeinek romlását és az ingatlanpiaci kínálat csökkenését követően különböző szinteken megerősítse a lakáskínálatot.

A beruházás különböző szigetekre kiterjedően a következőkből áll:

-277 épület építése;

-77 lakás véglegesítése; valamint

-az épületek rehabilitációja (106 épület mélyfelújítása, 252 épület közepes felújítása és 116 épület kismértékű beavatkozása) összesen 551 beavatkozással.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

RE-C02-i05 beruházás: Megfizethető közlakások állománya

A beruházás célja, hogy reagáljon a portugál háztartások jövedelmi szintjéhez viszonyított jelenlegi lakásárak dinamikájára, különösen a nagy városi környezetben, azáltal, hogy olyan nyilvános lakásállományt biztosít, amelyet bizonyos célcsoportok számára megfizethető áron bérbe lehet adni.

A beruházás magában foglalja új épületek építését, beleértve a beszerzést és a köztulajdonban lévő lakások felújítását 6 800 szálláshely biztosítása érdekében, majd ezt követően megfizethető áron bérelni az azonosított célcsoportok számára.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

RE-C02-i06 beruházás: Megfizethető árú diákszállások

E beruházás célja a megfizethető diákszállások nemzeti kínálatának növelése, mivel ez továbbra is a felsőoktatáshoz való hozzáférés egyik legnagyobb akadálya. E szállásoknak hozzá kell járulniuk a diákok és családjaik közvetlen költségeinek csökkentéséhez, különös tekintettel a szociális és gazdasági szempontból legsérülékenyebb diákokra. A meglévő kínálat a szállásra szoruló diákoknak csak kis részét (10 %) támogatja, tekintettel a lakhatási költségek jelentős növekedésére, különösen a legnagyobb városi központokban, ahol a felsőoktatási intézmények koncentrálódnak.

A beruházás keretében további 15 000 ágyat kell biztosítani a diákok számára új épületek építése, a meglévő épületek rehabilitációja, valamint a meglévő diákszállások korszerűsítése és bővítése révén.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

B.4.    Hitel – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B. 3. KOMPONENS: Társadalmi válaszok

Portugália évek óta jelentős demográfiai és társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe, amelyeket a Covid19-világjárvány felerősített. A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a következő kihívásokkal foglalkozik: a népesség elöregedése, a fogyatékossággal élő személyek és más eltartott személyek jogai, valamint a hátrányos helyzetű közösségekben és csoportokban tapasztalható szegénység és társadalmi kirekesztés.

Ebben az összefüggésben ez a komponens foglalkozik a rászoruló népességcsoportok/régiók szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos strukturális kihívásaival és hiányával, mind Portugália kontinentális területein, mind az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiókban.

A szakpolitika fő célkitűzései a következők: i. a szociális ellátó létesítmények fejlesztése és jobb területi lefedettség biztosítása; ii. a szociális válaszok hálózatának megerősítése és kiterjesztése innovatív megoldásokkal, kísérleti projektekkel és beavatkozásokkal; iii. új, közösségi alapú támogatási válaszok kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel előmozdításához, a függőség megelőzéséhez és az intézménytelenítésre adott válaszok kidolgozásához a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban; iv. az inkluzív élethez, valamint a társadalomban és a gazdaságban való részvételhez való hozzáférés biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára; valamint v. a szegénység felszámolásának előmozdítása a legkiszolgáltatottabb és hátrányos helyzetű közösségekre összpontosító, mindenre kiterjedő nemzeti stratégia kidolgozása révén.

A komponens az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítéséről, valamint a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításáról szóló országspecifikus ajánlás (2020. évi 1. számú országspecifikus ajánlás) végrehajtását támogatja. Emellett hozzájárul a szociális védőháló hatékonyságának és megfelelőségének javításáról, valamint a lakosság készségszintjének javításáról szóló országspecifikus ajánlás (2019. évi 2. számú országspecifikus ajánlás), a megfelelő szociális védelem és jövedelemtámogatás garantálásáról, valamint a minőségi oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosításáról szóló országspecifikus ajánlás teljesítéséhez is (2020. évi 2. számú országspecifikus ajánlás). A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlás megvalósításához is, amely szerint a beruházásokat a zöld és digitális átállásra kell összpontosítani (2020. évi 3. számú országspecifikus ajánlás).

Ez a komponens várhatóan hozzájárul majd mind a zöld, mind a digitális átálláshoz. A szociális reagáló létesítmények építésével, bővítésével és felújításával kapcsolatos projekteknek az energiahatékonyságra, a megújuló energia saját fogyasztásra való felhasználására, valamint az energia- és üzemanyagköltségek csökkentésére kell összpontosítaniuk. A magas energiahatékonysági szabványokkal rendelkező új építkezések előmozdítása révén be kell építeni a környezetvédelmi dimenziókat. Ezenkívül az érintett egységeket kibocsátásmentes könnyű járművekkel kell felszerelni. Végezetül ez a komponens olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek fokozzák a digitális eszközök használatát, különösen az időseknek támogatást nyújtó szociális szolgáltatások, valamint a fogyatékossággal élő személyeket célzó IKT-eszközök és e-szolgáltatások létrehozása révén a kormány részéről.

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

RE-r05 reform: A létesítmények és a szociális válaszok ellátási reformja

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy kibővítse, korszerűsítse és helyreállítsa az állami és magán szociális intézmények által biztosított szociális szolgáltatási hálózatot és létesítményeket. Az intézkedés gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból különösen kiszolgáltatott csoportokat céloz meg, például a szegénységben élő vagy alacsony jövedelmű személyeket és családokat, az időseket és a függőségi helyzetben lévőket, a fogyatékossággal élő személyeket, valamint a gyermekeket és fiatalokat. Ezen túlmenően az ezen intézkedés által előirányzott integrált egészségügyi és szociális támogatási beavatkozásoknak elő kell mozdítaniuk az eltartott személyek önállóságát rehabilitációjuk és társadalmi reintegrációjuk révén, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel 1 , a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021-2030-as időszakra szóló európai stratégiával 2 és az idősödésről és a nemzedékek közötti szolidaritás és felelősségvállalás előmozdításáról szóló zöld könyvvel 3 .

Ez a reform a berendezések és társadalmi válaszok új generációját célzó programnak a szociális berendezések beépítésére vonatkozó rendszer egyszerűsítése révén történő elindításából áll. A program az alábbi intézkedésekre összpontosít:

-A bentlakásos idősotthonokban nyújtott szociális ellátás és személyre szabott szolgáltatások javítása, igényfelmérést követően;

-Az ERPI-k engedélyezésének és/rendezésének előmozdítása a hivatalos rendszeren kívül;

-A szociális létesítmények engedélyezésére vonatkozó jogszabályi keret felülvizsgálata,

-Innovatív szociális válaszok, például kisléptékű, együttműködésen alapuló lakhatás előmozdítása;

-Innovatív otthontámogatási modell kidolgozása;

-A társadalmi elszigetelt helyzetben lévő embereknek nyújtott szociális támogatás megerősítése multidiszciplináris csoportok és a szociálisan kiszolgáltatott helyzetek feltérképezésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása révén (Radar Social projects);

-A munkaerő létszámának növelése és a szociális válaszok minőségének javítása, főként az alacsony szintű lefedettséggel rendelkező területeken;

-A fogyatékossággal élő vagy eltartott személyeket célzó szociális szolgáltatások és támogatás megerősítése, valamint önállóságuk és önálló életvitelük előmozdítása.

RE-C03-i01 beruházás – A berendezések új generációjának és a szociális válaszoknak hozzá kell járulniuk a reform végrehajtásához.

A reform végrehajtásához kapcsolódó részcél 2021. december 31-ig lezárul.

RE-r06 reform: A fogyatékossággal élő személyek befogadására vonatkozó nemzeti stratégia (2021-2025)

Ezen intézkedés célja a fogyatékossággal élő személyek befogadásának megkönnyítése és elmélyítése az élet minden területén, önállóságuk, függetlenségük és önrendelkezésük előmozdítása, valamint az esélyegyenlőség biztosítása minden polgár számára, képességeiktől függetlenül.

Ez a reform a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó nemzeti stratégia (2021-2025) elfogadását foglalja magában. A stratégia tükrözi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben 4 vállalt kötelezettségeket, és lehetővé teszi olyan intézkedések bevezetését, mint például:

-Szükség esetén a jelenlegi szabályozási keret újrafogalmazása;

-A fogyatékosságértékelési és -tanúsítási rendszer újrafogalmazása;

-A fogyatékossággal élő személyek átfogó diagnózisa adatgyűjtési rendszerek és a döntéshozatalt támogató mutatók nyomon követésére szolgáló rendszerek kifejlesztése révén;

-Közterületeken történő beavatkozások a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének megkönnyítése érdekében;

-A fogyatékossággal élő személyek képzési, foglalkoztatási és képesítési rendszereinek kiigazítása;

-Innovatív szociális szolgáltatások és közösségi alapú megközelítések kidolgozása;

-A fogyatékossággal élők részvétele a sportban, a kultúrában és a szabadidős tevékenységekben.

-Az önálló életvitelt támogató modell kiterjesztése, amely személyes segítséget nyújt a fogyatékossággal élő személyek számára;

RE-C03-i02 beruházások: Hozzáférhetőség: 360°-os és RE-C03-i05: Platform és hozzáférés, valamint RE-C01-i02 beruházás: Az integrált folyamatos gondozás nemzeti hálózata és a palliatív ellátás nemzeti hálózata hozzájárul a reform végrehajtásához.

A reform végrehajtásához kapcsolódó részcél 2021. december 31-ig lezárul.

RE-r07 reform: Szerződéskötés a nagyvárosi területeken élő hátrányos helyzetű közösségek integrált támogatási programjainak megvalósításáért

Ezen intézkedés célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a lisszaboni és portói nagyvárosi területek leghátrányosabb helyzetű településein.

Ez a reform egy sor integrált kísérleti intézkedésből áll, amelyeket a sajátos közösségi szükségletek felmérését és azonosítását követően kell kidolgozni. E diagnosztikai szakaszt követően az integrált beavatkozásokat két területre kell tervezni, és azokra kell összpontosítani:

-Közterületekbe és szociális infrastruktúrákba, például bölcsődékbe és általános iskolákba, egészségügyi létesítményekbe és szociális és kulturális rendezvényekre, műhelyekbe és/vagy tanfolyamokra szolgáló létesítményekbe történő beavatkozások; valamint

-Immateriális jellegű beavatkozások a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében, mint például a közösségek aktív bevonása azok kialakításába és végrehajtásába, a kis, helyi székhelyű vállalkozások vállalkozói tevékenységének előmozdítása, az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni küzdelemre irányuló projektek kidolgozása, szakképzés nyújtása és a sport előmozdítása.

Ezt a reformot Portugália szegénység elleni küzdelemre irányuló első nemzeti stratégiájával (ENCP) és az abban meghatározott konkrét csoportokra vonatkozó tematikus beavatkozásokkal összhangban kell támogatni és strukturálni.

A reform végrehajtása a RE-C03-i06 – Integrált műveletek a Lisszabon és Porto városi területein élő hátrányos helyzetű közösségekben megvalósuló beruházások révén.

A reform végrehajtásához kapcsolódó részcél 2021. december 31-ig lezárul.

RE-r08 reform: A szegénység elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia

Ezen intézkedés célja a szegénység elleni küzdelem egy többdimenziós, integrált, közép- és hosszú távú megközelítés kidolgozása révén.

A reform a szegénység elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia (ENCP) elfogadását foglalja magában. A stratégia keretet biztosít az egyedi csoportokat célzó tematikus beavatkozásokhoz, a gyermekektől az idősekig, beleértve a legkiszolgáltatottabb csoportokat is. Meghatározza a társadalmi kirekesztés és a szegénység helyi szintű sajátosságaira összpontosító integrált politikák kidolgozásának és végrehajtásának feltételeit. Emellett felhatalmazást ad a szegénységgel kapcsolatos mutatók egységes nyomonkövetési keretének létrehozására.

InvestmentRE-C03-i06 – Az Integrált műveletek a hátrányos helyzetű közösségekben Lisszabon és Porto nagyvárosi területein hozzájárulnak a reform végrehajtásához.

A reform végrehajtásához kapcsolódó részcél 2021. szeptember 30-ig lezárul.

RE-C03-i01 beruházás: Új generációs berendezések és társadalmi válaszok

Ezen intézkedés célja a szociális gondozási szolgáltatások hálózatának korszerűsítése és bővítése annak érdekében, hogy hatékonyabb szolgáltatásnyújtási módszereket fejlesszenek ki, szélesebb nemzeti területi lefedettséget érjenek el, és javítsák az e struktúrákban dolgozó szakemberek munkakörülményeit és a felhasználóknak nyújtott ellátás minőségét.

Ez a beruházás a következőkből áll:

-a szociális szolgáltatások meglévő létesítményeinek felújítása és bővítése, valamint olyan újak építése, mint a bölcsődék, az idősotthonok (ERPI-k), valamint a befogadást elősegítő tevékenységekkel és szerepvállalással foglalkozó központok (CACIS);

-az autonóm lakások (ReTVAI) és az otthontámogató szolgáltatások közösségi válaszhálózatainak bővítése a lefedhető felhasználók számának növelése révén;

-a szociális válaszok hálózatának kiterjesztése olyan új tipológiákkal, mint a társlakás;

-műszaki és digitális berendezések vásárlása, beleértve az elektromos járművek vásárlását is; valamint

-a „Radar Social” elnevezésű kísérleti projekt elindítása, amelynek célja, hogy nemzeti szinten tesztelje az integrált szociális támogatás közel proaktív és innovatív modelljét. Ezt a modellt már tesztelték Lisszabon városában, amely csak egy célcsoportot fed le (idősül), és most az egész kontinenst lefedi, a célcsoportot (minden olyan személyt, akit a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, elégtelen szociális és/vagy családi támogatással) illetően. A projekt magában foglalja a szükségletek azonosítását és feltérképezését, a polgári részvétel előmozdítását, a digitális és informatikai eszközök használatának előmozdítását az alapvető közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében, valamint a sport előmozdítását. E célból 278 szociális intervenciós csoportot hoznak létre a kontinentális Portugália településein. A csoportok feladata, hogy azonosítsák az időseket és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett egyéb kiszolgáltatott személyeket, és egyéni szükségleteik alapján támogatást nyújtsanak.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

RE-C03-i02 beruházás: Hozzáférhetőség: 360°-os

Ezen intézkedés célja, hogy az egész területen javítsa a fogyatékossággal élő személyek megközelíthetőségét a közterületeken, a középületekben és a lakóépületekben.

E beruházásnak teljes mértékben összhangban kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021-2030-as időszakra szóló európai stratégiával 5 , és három részből kell állnia:

-a közutakra vonatkozó 2021-2025-ös intervenciós program (PIVP), amely legalább 200 000 m² közterületen, például gyalogjárdákon és parkokban végzett műveleteket és építési munkálatokat foglal magában;

-a középületekre vonatkozó 2021-2025-ös intervenciós program (PIEP), amely legalább 1500 közcélú épület üzemeltetését és építési munkálatait foglalja magában; valamint

-a 2021-2025-ös lakhatási intervenciós program (PIH), amely magában foglalja a fogyatékossággal élő személyek legalább 1000 meglévő lakásának felújítását és építését.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C03-i03-RAM beruházás: A társadalmi válaszok megerősítése Madeira autonóm régióban (ARM)

Ezen intézkedés célja a szociális szolgáltatások hálózatának megerősítése Madeira autonóm régióban.

Ez a beruházás a bentlakásos idősotthonokban (ERPI-k) történő beavatkozásokból és a hajléktalanok szociális támogatási struktúráinak bővítéséből áll. Ezek a beavatkozások magukban foglalják az új létesítmények építését és a meglévő létesítmények felújítását és korszerűsítését, valamint a szükséges műszaki, digitális és informatikai berendezések beszerzését, beleértve az elektromos járművek vásárlását a távoli területeken a szociális szolgáltatásokat nyújtó szakemberek elérhetőségének megkönnyítése és javítása érdekében.

A beavatkozások magukban foglalják az idősek számára kialakított olyan lakóépületek felújítását és bővítését, amelyeket olyan 65 éves vagy annál idősebb személyek elhelyezésére szánnak, akik nem tudnak a lakóhelyükön maradni. Kellően indokolt kivételes esetekben a 65. életévüket be nem töltött felnőtt személyeket is befogadhatják.

A hajléktalanokat célzó beavatkozások közé tartozik az éjszakai fogadások létrehozása a vészhelyzetek kezelése és a szállás biztosítása érdekében, a fürdőszobák és mosodák kialakítása a személyes higiénia előmozdítása érdekében, a terek átalakítása az étkezés biztosítása érdekében, valamint műhelytalálkozó jellegű tevékenységek a kedvezményezettek szociális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

RE-C03-i04-RAA beruházás: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló regionális stratégia végrehajtása – Szociális Támogatási Hálózatok (ARA)

Ezen intézkedés célja az Azori Autonóm Régió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló, 2018-2028 közötti időszakra szóló regionális stratégiája (ERCPES) prioritásainak végrehajtása. A stratégia négy egymást kiegészítő stratégiai prioritást határozott meg:

-P1 – Teljes és inkluzív fejlesztési folyamat biztosítása minden gyermek és fiatal számára az élet kezdetétől fogva;

-P2 – A társadalmi kohézió erősítése a régióban;

-P3 – A területi alapú beavatkozás előmozdítása; valamint

-P4 – Biztosítani kell a régióban tapasztalható szegénység jelenségének megfelelő ismeretét.

E beruházás olyan beavatkozásokból áll, amelyek növelik a gyermekek és fiatalok hozzáférését a szociális és oktatási szolgáltatásokhoz, és erősítik a társadalmi kohéziót azáltal, hogy támogatják a rászoruló családokat és a fogyatékossággal élő személyeket a társadalomba és a munkaerőpiacra való beilleszkedésük érdekében. Ezek közé tartozik legalább tanulmányi támogatási pontok létrehozása a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem érdekében, az alacsony jövedelmű háztartások támogatása az óvodai és bölcsődei részvétel ösztönzésére, két bölcsőde megépítése és további (fizikai) férőhelyek létrehozása a bölcsődékben és napközi otthonokban, a fogyatékossággal élő személyek számára új férőhelyek létrehozása a foglalkoztatási tevékenységek központjaiban, az Instituições Particulares de Solidaaderied szociális park felújítására szolgáló gépkocsivásárlás, amely lehetővé teszi számukra, hogy beilleszkedjenek az alapjövedelemmel rendelkező családokba.

Végezetül e beruházásnak magában kell foglalnia az idősek és/vagy a fogyatékkal élők nem intézményi gondozásának előmozdítását célzó, „Idősödés” elnevezésű kísérleti program elindítását is.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C03-i05 beruházás: Platform + Hozzáférés

Ezen intézkedés célja a fogyatékossággal élő személyek befogadásának elősegítése olyan digitális információs eszközök és szolgáltatások biztosítása révén, amelyek megkönnyítik szükségleteik kielégítését és megkönnyítik társadalmi részvételüket.

A beruházás öt programból áll:

-A középületek elhelyezkedésére és megközelíthetőségi feltételeire vonatkozó földrajzi hivatkozások;

-Globális információs és helymeghatározó rendszerek (GPS) nagy középületek számára, amelyek lehetővé teszik a magánépületek bevonását;

-A csökkent mozgásképességű személyek parkolóhelyeire vonatkozó földrajzi hivatkozások;

-Digitális információs platform;

-Hívóközpont létrehozása a portugál jelnyelv tolmácsolására.

E programok célja, hogy georeferencia-megoldásokat biztosítsanak a közutakon, köz- és magánépületekben, valamint parkolóhelyeken a csökkent mozgásképességű személyek számára a hozzáférhetőségi feltételekre vonatkozóan, digitális információs platformot hozzanak létre, amely összegyűjti és egyszerűsíti a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információkat és támogatja a fogyatékossággal élő személyek erőforrásait, valamint a siket polgárok számára olyan hívóközpontot biztosítson, amely a közigazgatás egészében biztosítja a portugál jelnyelv (LGP) valós idejű tolmácsolását.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C03-i06 beruházás: Integrált műveletek a hátrányos helyzetű közösségekben Lisszabon és Porto nagyvárosi területein

E széles körű és innovatív kísérleti intézkedés célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a lisszaboni és portói nagyvárosi területek leghátrányosabb helyzetű településein. Amennyiben a beavatkozások sikeresek, növelhetők.

Ez a beruházás ezen önkormányzatok sajátos szükségleteihez kapcsolódó intézkedésekből áll. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a közösségek szerepvállalásának növelését, a társadalmi kohézió új és innovatív megközelítéseinek kidolgozását, valamint a közterületekre, a szociális és sportinfrastruktúrákra és a lakásokra irányuló beavatkozásokat. E fellépések fő célkitűzései a következők:

-A közösségek egészségének és életminőségének előmozdítása a helyi hatóságok társulásai, nem kormányzati szervezetek, civil mozgalmak és lakossági szervezetek, egészségügyi hatóságok vagy más állami szervek által benyújtott projektek támogatásával;

-A közterületek és a szociális, egészségügyi, lakhatási vagy sportinfrastruktúra fizikai korszerűsítése;

-A szociálisan hátrányos helyzetű térségek rehabilitációja, a társadalmi kohézió előmozdítása a nagyvárosi területeken;

-A kis, helyi székhelyű vállalkozások vállalkozói tevékenységének ösztönzése;

-Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása és a függőségek elleni küzdelem;

-Aktív és egészséges időskori programok kidolgozása;

-Az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni küzdelemre irányuló projektek kialakítása;

-A felnőttek képesítésének és készségeik tanúsításának javítása;

-A népesség szükségleteinek felmérése, valamint a felnőttek írni-olvasni tudásának, a portugál nyelvtanulásnak és a digitális társadalmi befogadásnak szentelt programok fejlesztése;

-Szakképzés és a helyi realitásokhoz és dinamikához igazított foglalkoztathatóságot elősegítő politikák;

-A kultúrához és a kreativitáshoz való hozzáférés, valamint az interkulturálisság hasznosítása;

-A közösségi részvétel ösztönzése magának a programnak a irányításában;

-A helyi szereplők szerepvállalásának növelése a partnerségi hálózatokban;

-A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem megoldásai;

-A sport mint a közösség tagjait összefogó, értékeket előmozdító és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelmet szolgáló egyik szociális eszköz előmozdítása;

-Állampolgárság, valamint a jogokhoz való hozzáférés és a polgári részvétel.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a downstream felhasználást is 6 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 7 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 8 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 9 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

D. 4. KOMPONENS: Kultúra

A komponens egyaránt foglalkozik a Covid19-világjárvány hatásaihoz kapcsolódó kihívásokkal, valamint a kulturális létesítmények és felszerelések karbantartásához, felújításához és korszerűsítéséhez szükséges erőforrások krónikus hiányából eredő, örökölt problémákkal.

A Kultúra komponens fő célkitűzései az épületek és a nemzeti műemlékek felújítása; a kézműves technikák és szakmák védelme; a technológiai infrastruktúra és a kulturális létesítmények korszerűsítése; a műalkotások és a kulturális örökség digitalizálása; valamint a könyvesboltok és könyvkiadás nemzetközivé válása, korszerűsítése és digitális átállása.

A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások végrehajtásához annak érdekében, hogy minden szükséges intézkedést meg lehessen hozni a világjárvány hatékony kezeléséhez, a gazdaság fenntartásához és a helyreállítás támogatásához (2020. évi 1. számú országspecifikus ajánlás); valamint a digitális technológiák használatának támogatása a vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében (2020. évi 2. számú országspecifikus ajánlás).

A DNSH technikai iránymutatásának (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

RE-C04-i01 beruházás: Kulturális hálózatok és digitális átállás

Az intézkedés célja az állami kulturális létesítmények technológiai infrastruktúrájának korszerűsítése, elősegítve azok digitális átállását. Konkrétabban ez magában foglalja a műalkotások és a kulturális örökség jövőbeli megőrzését; a kulturális tapasztalatok javítása; a kulturális tevékenységek iránti kereslet növelése és az új közönség – különösen az új generációk – elérése. Az ágazat ellenálló képességét az új üzleti modellek – például az előfizetés és a streaming – előmozdításával várhatóan növelni fogják; valamint az olyan erős technológiai összetevővel rendelkező kulturális területek támogatása, mint például a 3D filmgyártás.

Ez a beruházás a következő beavatkozásokból áll:

-a kulturális létesítmények technológiai infrastruktúrájának korszerűsítése

oinformatikai berendezések beszerzése, online mobil könyvtárak, információs rendszerek és integrált katalógusok létrehozása 239 közkönyvtár számára;

oWifi— lefedettség kialakításaz 50 múzeumban, palotában és emlékműben;

o155 cine-színház és nyilvános kortárs művészeti központ digitális és videovetítő berendezéseinek beszerzése;

oa közlaboratóriumok technológiai korszerűsítése és fenntartása;

oa mozgóképek nemzeti archívumának (ANIM) technológiai korszerűsítése;

oaz Országos Archívum telepítése.

-a Könyv-, Irattár- és Könyvtári Főigazgatóság (DGLAB), a Portugál Nemzeti Könyvtár, az Évora Public Library, a Cinematheque gyűjtemények digitalizálása és virtualizálása, a Kulturális Örökség Főigazgatóság (DGPC) és a Regionális Kulturális Igazgatóság irányítása alatt álló gyűjtemények:

oa közkönyvtárak gyűjteményeinek digitalizálása és virtualizálása (20 000 000 kép);

oa nemzeti irattári gyűjtemények digitalizálása és virtualizálása (19 5 00 000 dokumentum);

o59 500 nyilvános múzeumi nyilvántartás digitalizálása;

ovirtuális múzeumlátogatások; valamint

o1000 film digitalizálása (Cinematheque).

oA könyvek és szerzők nemzetközivé válása, korszerűsítése és digitális átállása:

oa könyvek idegen nyelvekre történő fordításának támogatása.

oirodalmi művek, többek között hangoskönyvek és elektronikus könyvek fordításához és kiadásához nyújtott támogatás;

oa berendezések és technológiák beszerzésére szolgáló könyvesboltok korszerűsítésének és digitális átállásának támogatása.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

RE-C04-i02 beruházás: Kulturális örökség

Ezen intézkedés célja a kulturális örökségnek minősülő kulturális létesítmények felújítása. Az egyik fő cél e létesítményeknek az új környezetvédelmi előírásokhoz való igazítása. Ez olyan intézkedéseket foglal magában, mint az épületek primerenergia-fogyasztásának csökkentése, valamint az egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkező történelmi zöld parkokba történő beavatkozás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében a víz öntözésre való hatékony újrafelhasználása révén.

Ez a beruházás a következő beavatkozásokból áll:

-a nyersanyagok hazai előállításával, azonosításával és feltérképezésével kapcsolatos információkat és dokumentációt tartalmazó adattár létrehozása;

-A” Saber Fazer „technológiai központ kezdeményezés laboratóriumainak és útvonalainak létrehozása (a kézműves technikák és szakmák védelme), beleértve a termékek forgalmazását;

-A” Saber Fazer „technológiai központban végzett tevékenységek (a hagyományos technikákkal kapcsolatospedagógiai és tájékoztató jellegű) katalógusának létrehozása;

-múzeumokban, műemlékekben, állami palotákban és nemzeti színházakban végzett munkálatok befejezése, felújítással és/vagy átképzéssel.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv