EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0004
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the EEA Joint Committee established by the Agreement on the European Economic Area as regards the amendment of Chapter IIa and Annexes I and II of Protocol 10 to the EEA Agreement, on simplification of inspections and formalities in respect of carriage of goods
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
COM/2021/4 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.1.12.
COM(2021) 4 final
2021/0001(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: EGT-megállapodás) az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló, kizárólag az EU-ra és Norvégiára alkalmazandó 10. jegyzőkönyvét érintő módosítások tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló jegyzőkönyv módosítása
Az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) mentesíti a gazdasági szereplőket azon kötelezettség alól, hogy az EU és Norvégia közötti kétoldalú kereskedelemben a behozatal, illetve a kivitel előtt belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtsanak be a vámhatóságoknak. Mindeközben Norvégia a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben az uniós vámokkal egyenértékű vámbiztonsági intézkedéseket alkalmaz. A jegyzőkönyv 2009. július 1-jén lépett hatályba, és biztosította mind a Norvégia és az EU közötti zökkenőmentes kereskedelmi forgalmat, mind pedig az ellátási lánc magas szintű biztonságát.
A belépési gyűjtő árunyilatkozatok kezelésére jelenleg mindegyik fél saját rendszerrel rendelkezik (az EU-ban ez az importellenőrzési rendszer, ICS), a két rendszer között azonban nincs átjárás.
A Bizottság 2016 óta előzetes megbeszéléseket folytat azzal a céllal, hogy aktualizálja a megállapodás rendelkezéseit, valamint belefoglalja a megállapodásba Norvégia jövőbeli részvételét az EU új, érkezés előtti uniós vámügyi biztonsági és védelmi programjában (2. generációs importellenőrzési rendszer, ICS2), amely egy központosított rendszer.
Az Uniós Vámkódex (Vámkódex) rendelkezett az új ICS2 projektben foglalt olyan intézkedésekről, amelyek jelentősen meg fogják változtatni az EU-ba belépő árukat érintő előzetes áruszállítási vámműveleteket és az általános közös kockázatkezelési keretrendszert. Az új program informatikai, jogi, vámügyi kockázatkezelési/ellenőrzési és kereskedelmi operatív szempontból átdolgozza a meglévő folyamatot. Az áruk rendeltetési helyre való megérkezése előtt adatokat fog gyűjteni az EU-ba belépő valamennyi áruról. A gazdálkodóknak a belépési gyűjtő árunyilatkozat (ENS) révén be kell majd jelenteniük a biztonsági és védelmi adatokat az ICS2-be. Az ilyen nyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség nem minden gazdálkodó esetében lép érvénybe ugyanakkor. Az időpont attól függ, milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak az áruk nemzetközi szállítása során, és az ICS2 három verziója valamelyikének kiadásához (2021. március 15., 2023. március 1. és 2024. március 1.) kapcsolódik. A rakományra vonatkozó előzetes információ és kockázatelemzés lehetővé teszi a fenyegetések korai azonosítását, és segíti a vámhatóságokat abban, hogy az ellátási lánc legmegfelelőbb pontján avatkozzanak be.
Az ICS2 ezért a belépéskor végzett biztonsági és védelmi célú határellenőrzések javítását szolgáló olyan alapvető uniós vámügyi eszköz, amely támogatja az érkezés előtti uniós vámügyi biztonsági és védelmi programot. A külső határok azonos szintű biztonságának fenntartása érdekében Norvégia beleegyezett abba, hogy csatlakozik az ICS2 projekthez, amelyben kész megkezdeni az együttműködést az első verzió 2021. március 15-i üzembe helyezésekor. Ezek a rendelkezések ugyanúgy alkalmazandók, mint az EU és Svájc között a biztonsági vámintézkedések tárgyában megkötött megállapodás hasonló módosításai.
A megállapodás javasolt módosításairól az EU, Svájc és Norvégia részvételével folytatott tárgyalások 2019 novemberében kezdődtek és 2020 októberében zárultak le. A jegyzőkönyv IIa. fejezetének módosításai az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó uniós jogszabályok, valamint a kockázatkezelési és -elemzési keret változásait is figyelembe veszik. Ez garantálja a külső határok azonos szintű biztonságát, és fokozni fogja a közös biztonsági térség biztonságát és védelmét.
A megállapodás tartalmazni fog egy finanszírozási szabályt (I. melléklet, III. cím) is, amely lefedi az ICS2 Norvégia általi fejlesztésének és operatív célú használatának költségeit, valamint ismerteti az ICS2-nek a technikai rendelkezésekben (I. melléklet, II. cím) szerepelő funkcionális részleteit.
2.2.Az EGT Vegyes Bizottság
Az EGT Vegyes Bizottságot a megállapodás 92. cikke hozza létre. Az EGT Vegyes Bizottság a szerződő felek képviselőiből áll, és határozatait egyrészről az Unió, másrészről a maguk tekintetében egy álláspontot képviselő EFTA-államok közös megegyezésével hozza meg.
A Vegyes Bizottság általában havonta legalább egyszer ülésezik, és feladata a megállapodás hatékony végrehajtásának és működésének biztosítása. E célból eszmecserét és információcserét folytat, és az ebben a megállapodásban meghatározott és az annak jegyzőkönyvéhez kapcsolódó esetekben határozatokat hoz. Ennek érdekében a 10. jegyzőkönyvet az EGT Vegyes Bizottság határozatával lehet módosítani a megállapodás 93. cikkének (2) bekezdésével, valamint 99., 100., 102. és 103. cikkével összhangban.
Az EGT jogbiztonságának és homogenitásának garantálása érdekében az EGT Vegyes Bizottságnak határozatot kell hoznia a jegyzőkönyvnek az uniós jogszabályok változásának figyelembevétele érdekében történő módosításáról. E módosításokat az uniós jogszabályokban bevezetett módosításokkal egyidejűleg és a szerződő felek belső eljárásainak kellő tiszteletben tartásával kell alkalmazni.
2.3.A Vegyes Bizottság tervezett jogi aktusa
A Vegyes Bizottság következő ülésén vagy levélváltás útján határozatot tervez elfogadni a jegyzőkönyv módosításáról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).
A tervezett jogi aktusnak az a célja, hogy garantálja a határokat átlépő és az EU és Norvégia vámterületére belépő áruk legmagasabb szintű biztonságát és ellenőrzését.
A tervezett jogi aktus a megállapodás 104. cikkével összhangban kötelező érvényűvé válik a felekre nézve, amely kimondja, hogy „[a]z EGT Vegyes Bizottság által az e megállapodásban meghatározott esetekben hozott határozatok, amennyiben a megállapodás másként nem rendelkezik, hatálybalépésük időpontjától kezdve kötelező erejűek a Szerződő Felekre nézve, s azok megteszik a határozatokban foglaltak végrehajtásához és alkalmazásához szükséges lépéseket.”
A megállapodás 103. cikke így rendelkezik: „Ha az EGT Vegyes Bizottság határozatát követő hat hónapos időszak végéig ilyen bejelentésre nem kerül sor, az EGT Vegyes Bizottság határozatát ideiglenes jelleggel alkalmazzák addig, amíg az alkotmányos követelmények nem teljesülnek, hacsak valamely Szerződő Fél be nem jelenti, hogy ilyen ideiglenes alkalmazásra nincs mód. Ez utóbbi esetben, vagy ha a Szerződő Fél azt jelenti be, hogy nem erősíti meg az EGT Vegyes Bizottság valamely határozatát, a 102. cikk (5) bekezdésében említett hatályon kívül helyezés egy hónappal a bejelentést követően lép hatályba, de semmi esetre sem korábban annál a napnál, amikor a megfelelő közösségi jogi aktus a Közösségben végrehajtásra kerül.”
3.Az Unió által képviselendő álláspont
3.1.A 10. jegyzőkönyv általános áttekintése
Az EGT vegyes bizottsági határozattal 1 2009-ben módosított jegyzőkönyv kiemeli az EU és Norvégia közötti különleges kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fontosságát, valamint azt, hogy az egyenértékű vámbiztonsági intézkedések végrehajtása tekintetében a feleket komoly kölcsönös érdekek fűzik össze. A megállapodás 10. jegyzőkönyvének módosítására az Európai Közösség és az EFTA-államok kölcsönös érdekében került sor, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen korlátozások, valamint megállapítható legyen egy sor olyan rendelkezés, amelyek révén egyenértékű vámbiztonsági intézkedések alkalmazhatók a harmadik országokból eredő vagy harmadik országok felé irányuló áruforgalomra.
A jegyzőkönyv az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeleten, valamint az alábbi végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon alapul:
–az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet, beleértve a B. melléklet vonatkozó oszlopát,
–az (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet, amely rendelkezik a felek adatvédelemmel és adatkezeléssel kapcsolatos feladatairól,
–a munkaprogramról szóló bizottsági végrehajtási határozat,
–az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, beleértve a B. melléklet vonatkozó oszlopait.
A nemzetközi árukereskedelem biztonságának növelése céljából az EU 2006-ban új intézkedéseket vezetett be a magasabb színvonalú vámellenőrzések biztosítása érdekében (IP/06/1821). Ezek közé tartoznak az árukra vonatkozó információknak az EU-ba irányuló behozatalt vagy az EU-ból történő kivitelt megelőzően történő benyújtására vonatkozóan a gazdasági szereplőkre irányadó szabályok és határidők (elektronikus belépési és kilépési árunyilatkozatok); az uniós kockázatelemzési és -kezelési rendszer; valamint az uniós engedélyezett gazdálkodókat segítő rendszer. Az EU és Norvégia arról is megállapodott, hogy közös kockázatkezelési keretet dolgoznak ki, ideértve adott esetben a kockázattal kapcsolatos információk cseréjét is.
A megállapodás módosítására a jobb vámellenőrzések közös keretének kidolgozásával összefüggésben, valamint a vámunió és jogszabályainak korszerűsítését követően került sor. Ez biztosítja a legmagasabb szintű biztonságot és ellenőrzést a határokat átlépő, valamint az EU és a Norvég Királyság vámterületére belépő áruk esetében.
3.2.A jegyzőkönyv javasolt módosításai Norvégia ICS2 programban való részvételével összefüggésben
Az ICS2 az első védelmi vonal a belső piac és az uniós polgárok védelme tekintetében. Színvonalasabb, adatvezérelt vámbiztonsági folyamatok révén támogatja a hatékony kockázatalapú vámellenőrzéseket, egyúttal pedig megkönnyíti a jogszerű kereskedelem szabad áramlását az EU külső határain.
A program a vámügyi kockázatkezelési keret megerősítése érdekében elősegíti egy integrált uniós megközelítés kialakítását. Ez az Uniós Vámkódex és a vámügyi kockázatkezelési stratégia egyik fő eredménye, összhangban a Tanács által 2014-ben elfogadott cselekvési tervvel és a von der Leyen-vezette Bizottságnak a vámunió magasabb szintre emelésére irányuló célkitűzéseivel.
Előzetes rakományinformációs rendszerként az ICS2 az áruk rendeltetési helyre való megérkezése előtt adatokat fog gyűjteni az EU-ba belépő valamennyi áruról. A gazdálkodóknak az úgynevezett belépési gyűjtő árunyilatkozaton keresztül be kell jelenteniük a biztonsági és védelmi adatokat az ICS2-be. Az ilyen nyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség nem minden gazdálkodó esetében lép érvénybe ugyanakkor. Az időpont attól függ, milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak az áruk nemzetközi szállítása során, és az ICS2 három verziója valamelyikének kiadásához (2021. március 15., 2023. március 1. és 2024. március 1.) kapcsolódik.
Norvégia 2020. október 7-én megerősítette, hogy részt vesz a 2. generációs importellenőrzési rendszerben (ICS2), ami lehetővé teszi e partnerország részvételét az ICS2 2021. március 15-én induló közös keretében.
Az ICS2 programhoz való csatlakozás a megállapodással kapcsolatban technikai és pénzügyi kiigazításokat és különösen a vámunió és az uniós vámjogszabályok korszerűbbé válását tükröző módosításokat tesz szükségessé.
3.3.A jegyzőkönyv javasolt jogi módosításai az Uniós Vámkódex korszerűsítésének összefüggésében
A módosított jegyzőkönyv tervezetében bevezetett főbb változtatások elsősorban az Uniós Vámkódexről szóló 952/2013/EU rendeleten és annak végrehajtási jogi aktusain és felhatalmazáson alapuló jogi aktusain, nevezetesen az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeleten, illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeleten alapulnak. Ezek a változások összhangba hozzák a módosított jegyzőkönyvet a biztonsági vámintézkedésekre, a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozatokra (ENS és EXS), a kapcsolódó elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére, az engedélyezett gazdálkodókra, valamint a közös kockázatelemzési folyamatra és a kockázatkezelési keretrendszerre vonatkozó legutóbbi uniós jogszabályokkal, összhangban a személyes adatok védelmével kapcsolatos legújabb jogszabályokkal.
A jegyzőkönyv főbb módosításainak alapjául a következő jogi szövegek szolgáltak:
–az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet:
·a kockázatkezelésről és a vámellenőrzésről szóló 46. cikk;
·a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó 127. cikk: forma és tartalom, az elektronikus rendszerek használata, benyújtás és a benyújtás alóli mentességek, határidők, nyilvántartásba vétel, benyújtó személyek, biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés, többszörös benyújtás;
·a kockázatelemzésről szóló 128. cikk;
·a 6. cikk (1) bekezdése, valamint a 12., a 16., a 46., a 47. és a 127–133. cikk, amelyek megteremtik az ICS2 kifejlesztésének és telepítésének jogalapját;
–az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról szóló, 2019. december 13-i (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat,
–az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2020. július 16-án alkalmazandó formájában):
·a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó 104., 106., 112., 113. és 113a. cikk;
·az adatszolgáltatási követelményekről szóló B. melléklet;
–az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (2020. július 20-án alkalmazandó formájában):
·a megállapodás II. mellékletének jelenlegi 2. cikke helyébe lépő, az engedélyezett gazdálkodók megfeleléséről szóló 24. cikk;
·a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó 182., 183., 184., 185., 186., 188. és 189. cikk;
·az adatszerkezetre és -formátumra vonatkozó B. melléklet.
Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet B. mellékletének és az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet B. mellékletének legutóbbi módosításait még hivatalosan is el kell fogadni. E megállapodás javasolt módosításában helykitöltő szöveg jelzi, hogy a lábjegyzeteket frissíteni kell a módosítások közzététele után (lásd a módosított jegyzőkönyv I. mellékletének 2. cikkét).
Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 24. cikkének módosítását az Európai Bizottság Vámkódexbizottsága 2020. szeptember 28-án fogadta el. Még nem született döntés a módosítás közzétételének időpontjáról.
3.4.A jegyzőkönyv javasolt szerkezeti módosításai
Ami a módosított jegyzőkönyv szerkezetét illeti, a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozatokról szóló I. mellékletben szereplő áruk belépésére (I. cím) és kilépésére (IV. cím) vonatkozó szakaszokat két különböző címre kellett bontani, főként a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra (ENS) és az ICS2-re vonatkozó részletesebb rendelkezések miatt.
Az I. melléklet e szerkezeti felülvizsgálatát indokoló tényezőknek megfelelően két új cím jött létre az alábbiak szerint:
–II. cím: A 2. generációs importellenőrzési rendszerre vonatkozó technikai rendelkezések,
–III. cím: A 2. generációs importellenőrzési rendszerre vonatkozó finanszírozási szabályok.
3.5.Az Unió által képviselendő álláspont
A megállapodás 92. cikke előírja, hogy a szerződő felek konzultációt tartsanak az EGT Vegyes Bizottságban a megállapodás szempontjából jelentőséggel bíró bármilyen kérdésről. A szerződő feleknek jóhiszeműen együtt kell működniük, hogy a folyamat végén megkönnyítsék a döntéshozatalt az EGT Vegyes Bizottságban. E célból az EGT-megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításáról. Ezt vegyes bizottsági határozattal teszi meg azon az EGT vegyes bizottsági ülésen, amelyen az EU képviselt fél.
Az EU által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontot a Bizottság javaslata alapján tanácsi határozattal kell meghatározni.
Ezt követően a szerződő felek közös megegyezéssel hajtják végre a módosított jegyzőkönyvet.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat.”
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. 2
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az EGT Vegyes Bizottságot megállapodás, nevezetesen az EGT-megállapodás hozta létre.
Az EGT Vegyes Bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése, továbbá figyelembe kell venni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló 2894/94/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdését, amely így rendelkezik: „A közösségi jogi aktusokat az EGT-re kiterjesztő EGT vegyes bizottsági határozatokkal kapcsolatos közösségi álláspontot – a szükséges technikai kiigazításokkal – a Bizottság fogadja el.”
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése és a 2894/94/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikához kapcsolódik.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikkének (4) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével és a 2894/94/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésével.
5.Költségvetési vonzatok
A biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodás módosításával kapcsolatos javasolt módosítások azon az elven alapulnak, hogy Norvégia a 2021. március 15-én esedékes első verzió kiadásától kezdődően csatlakozik az ICS2 programhoz. 2023-ban és 2024-ben további verziók kiadására kerül sor.
Ennek költségvetési vonzatai vannak Norvégiára nézve. A költségek bontását az I. melléklet 17. cikke tartalmazza, és Norvégia erről egy informális dokumentum útján tájékoztatást kapott.
Norvégia hozzájárul az ICS2 minden egyes verziójához, így átalánydíjat fizet az Európai Bizottságnál felmerülő fejlesztési költségekért. Ezek a költségek az 1. verzió esetében 520 000 EUR-t, a 2. verzió esetében 550 000 EUR-t, a 3. verzió esetében pedig 550 000 EUR-t tesznek ki, és egy 4 %-os elosztási kulcson alapulnak.
Norvégia hozzájárul továbbá a megfelelőség tesztelésével, valamint az infrastruktúrának (hardver, szoftver, tárhelyszolgáltatás, licencek stb.), az ICS2 központi összetevőinek, továbbá a működésükhöz és összekapcsolásukhoz szükséges kapcsolódó alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak (minőségbiztosítás, informatikai ügyfélszolgálat és informatikai szolgáltatások kezelése) a karbantartásával összefüggésben az Európai Bizottságnál felmerült éves működési költségek fedezéséhez. Ezek a működési költségek a 4 %-os elosztási kulcson alapulnak, de nem képviselnek rögzített éves rátát. Így a működési költségek felső határa évi 450 000 EUR.
6.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel az EGT Vegyes Bizottság jogi aktusa módosítani fogja az EGT-megállapodásnak az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyvét, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében.
2021/0001 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az EGT-megállapodásnak az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az EGT Vegyes Bizottság határozata 3 módosította, amely 2009. július 1-jén lépett hatályba.
(2)A megállapodás 98. cikke értelmében az EGT Vegyes Bizottság a következő ülésén vagy levélváltás útján elfogadhatja a megállapodás IIa. fejezetét és a 10. jegyzőkönyv mellékleteit módosító határozatot.
(3)A jegyzőkönyv 9h. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a 3. fejezetet és a 10. jegyzőkönyv I. és II. mellékletét érintő módosítások szükségesek az e fejezet és az I. és II. melléklet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó uniós jogszabályok változásainak figyelembevétele érdekében. A 9h. cikk (3) bekezdése értelmében, amennyiben a határozatot nem lehet elfogadni úgy, hogy az lehetővé tegye az egyidejű alkalmazást, a szerződő felek elé jóváhagyásra előterjesztett határozattervezetben meghatározott módosítások a szerződő felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával 2021. március 15-től alkalmazandók. Az időpont megválasztása egybeesik a 2. generációs importellenőrzési rendszer első verziójának kiadására meghatározott időponttal, amely rendszer alkalmazásában Norvégia vállalta a részvételt.
(4)Helyénvaló meghatározni az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a módosítások kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT Vegyes Bizottság következő ülésén vagy a kapcsolódó levélváltás során az Unió által képviselendő álláspont az EGT Vegyes Bizottság jogi aktusának e határozathoz csatolt tervezetén alapul.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.1.12.
COM(2021) 4 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
MELLÉKLET
20/00862-1 sz. dokumentum
20/00862. sz. ügy
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG […] HATÁROZATA
([…])
az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv módosításáról
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,
mivel:
(1)A megállapodás megkötése óta a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 1 és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 2 vonatkozó rendelkezései helyébe az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 , a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4 , az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 5 vonatkozó rendelkezései léptek.
(2)A vámbiztonsági intézkedésekre vonatkozó európai uniós jogszabályok módosultak, különösen az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram kidolgozásáról szóló, 2019. december 13-i (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat 6 révén.
(3)Az azonos szintű biztonság garantálása érdekében az EGT-megállapodás 10. jegyzőkönyvének rendelkezéseit hozzá kell igazítani az uniós jogszabályokban elvégzett módosításokhoz.
(4)A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 7 (általános adatvédelmi rendelet) a 154/2018 EGT vegyes bizottsági határozat 8 belefoglalta a megállapodásba.
(5)Az EGT Vegyes Bizottság e határozata nem alkalmazandó Izlandra és Liechtensteinre. Egy új határozat függvényében azonban e két ország is részt vehet e határozat végrehajtásában.
(6)Az EGT-megállapodás 10. jegyzőkönyvét ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás 10. jegyzőkönyve e határozat mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1)Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT Vegyes Bizottság a megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes értesítést megkapta 9*. Ezt a határozatot 2021. március 15-től kell alkalmazni.
(2)Az (1) bekezdésben említett értesítések benyújtásáig az Európai Unió és Norvégia 2021. március 15-től ideiglenesen alkalmazza ezt a határozatot.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
az EGT Vegyes Bizottság
titkárai
MELLÉKLET
1. A megállapodás 10. jegyzőkönyve IIa. fejezetének (VÁMBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK) 9a–9g. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„IIa. FEJEZET
VÁMBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
9a. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
a) »kockázat«: a Szerződő Felek valamelyikének vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a szabad forgalomban nem lévő áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely veszélyezteti a Szerződő Felek biztonságát és védelmét, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat;
b) »kockázatkezelés«: a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés megtétele. Ezen intézkedések közé tartozik az adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, az intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint a folyamatnak és eredményeinek rendszeres figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a Szerződő Felek által vagy nemzetközileg meghatározott források és stratégiák alapján;
c) »levélküldemény«: a nem behozatalivám- vagy kivitelivám-köteles levél, levelezőlap, Braille-írással írott levél és nyomtatott anyag;
d) »gyorspostai küldemény«: azon küldemény, amelynek szállítása olyan gyorspostai fuvarozó által vagy annak felelősségére történik, amely meghatározott időn belül / határidőre történő begyűjtését, szállítását, vámkezelését és kézbesítését végzi, és a szolgáltatás nyújtása során a tételek hollétét nyomon követi, és azok felett az ellenőrzést fenntartja;
e) »postai küldeményben található áru«: az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt 1984. július 10-én elfogadott, az Egyetemes Postaegyesület egyezményének rendelkezései alapján postai szolgáltató által vagy annak felelősségére továbbított postacsomagban vagy csomagküldeményben található, levélküldeménytől eltérő áru, amelyet az említett egyezmény rendelkezéseivel összhangban szállítanak;
f) »vámáru-nyilatkozat«: az a cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az árut egy adott vámeljárás alá kívánja vonni, adott esetben jelezve bármely alkalmazandó különleges rendelkezést;
g) »átmeneti megőrzési árunyilatkozat«: az a cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi, hogy az áruk átmeneti megőrzésben vannak.
9b. cikk
Általános biztonsági és védelmi rendelkezések
(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy az e fejezetben meghatározott vámbiztonsági intézkedéseket bevezetik és azokat a harmadik országokból behozott vagy oda irányuló áruk fuvarozására alkalmazzák, és ezáltal azonos szintű biztonságot és védelmet szavatolnak a külső határaikon.
(2) A Szerződő Felek eltekintenek attól, hogy az e fejezetben meghatározott vámbiztonsági intézkedéseket az áruknak a vámterületeik közötti fuvarozásakor alkalmazzák.
(3) A Szerződő Felek az ebben a fejezetben foglalt területeken harmadik országokkal létrejött bármilyen megállapodás megkötése előtt egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy szavatolják annak összhangját ezzel a megállapodással, különösen akkor, ha a tervezett megállapodás az e fejezetben meghatározott vámbiztonsági intézkedésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.
9c. cikk
Az áruk belépése és kilépése előtti árunyilatkozatok
(1) A biztonság és a védelem érdekében a Szerződő Felek vámterületére harmadik országokból beszállított árukról belépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely e vámterületek felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.
(2) A biztonság és a védelem érdekében a Szerződő Felek vámterületéről harmadik országokba kiszállításra szánt árukról kilépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely e vámterületek felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.
(3) A belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az áruknak a Szerződő Felek vámterületére történő beszállítását vagy onnan történő kiszállítását megelőzően kell benyújtani.
(4) Amennyiben a Szerződő Felek vámterületére belépő vagy onnan kilépő árukra vonatkozóan kötelező belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani, de az árunyilatkozat benyújtására nem került sor, az (5) vagy (6) bekezdésben említett személyek egyikének azonnal be kell nyújtania ilyen árunyilatkozatot, vagy – ha a vámhatóságok azt lehetővé teszik – ehelyett olyan vám-árunyilatkozatot vagy átmeneti megőrzési árunyilatkozatot kell benyújtania, amely tartalmazza legalább a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat. Ilyen körülmények között a vámhatóságok az árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési nyilatkozat alapján biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést végeznek az említett árun.
(5) Mindegyik Szerződő Fél meghatározza a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtásáért felelős személyeket és az árunyilatkozatok átvételére illetékes hatóságokat.
(6) A belépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozónak kell benyújtania.
A fuvarozó kötelezettségei ellenére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot helyette a következő személyek valamelyike is benyújthatja:
a)az importőr vagy a címzett vagy más olyan személy, akinek a nevében, vagy akinek az érdekében a fuvarozó eljár;
b)bármely személy, aki képes arra, hogy a szóban forgó árukat az első belépési vámhivatalnál vám elé állítsa vagy állíttassa.
Különleges esetekben, amikor a belépési gyűjtő árunyilatkozatnak a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzéshez szükséges valamennyi adata nem szerezhető be az első albekezdésben említett személyektől, a szóban forgó adatszolgáltatás érdekében előírható az említett adatokkal és a megfelelő adatszolgáltatási jogokkal rendelkező egyéb személyek számára, hogy közöljék azokat.
A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtó valamennyi személy felelősséggel tartozik az általa közölt adatokért.
(7) A (6) bekezdéstől eltérve az I. melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus rendszer telepítésének napjáig minden Szerződő Fél meghatározza a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására kötelezett személyek körét, valamint a benyújtásnak, az árunyilatkozattal kapcsolatos információk cseréjének, és az árunyilatkozat módosításának és/vagy érvénytelenítésének módját.
(8) A Szerződő Felek vámhatóságai meghatározhatják azokat az eseteket, amikor a vám-árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozat belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozatként használható, amennyiben:
a)a vám-árunyilatkozat vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozat tartalmazza a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges valamennyi adatot, és
b)a helyettesítő árunyilatkozatot a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt nyújtják be az illetékes vámhivatalhoz.
(9) E megállapodás I. melléklete a következőket határozza meg:
–a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz kapcsolódó elektronikus rendszer,
–a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozat formája és előírt adatai,
–a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli kivételek,
–a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának helye,
–a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők,
–a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásához használt elektronikus rendszerekre vonatkozó technikai intézkedések,
–a 2. generációs importellenőrzési rendszer végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos felelősségi körökre, kötelezettségvállalásokra és elvárásokra vonatkozó finanszírozási megállapodás,
–az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb rendelkezés.
9d. cikk
Engedélyezett gazdálkodó
(1) A Szerződő Fél az e megállapodás II. mellékletében meghatározott feltételek mellett bármely, a vámterületén letelepedett gazdálkodónak megadja a biztonság szempontjából »engedélyezett gazdálkodó« státust.
Az engedélyezett gazdálkodó a biztonságra vonatkozó vámellenőrzés tekintetében könnyítésekben részesül.
A valamelyik Szerződő Fél által megadott engedélyezett gazdálkodó státust – a (2) bekezdésben meghatározott szabályok és feltételek mellett, a vámellenőrzés sérelme nélkül – a másik Szerződő Fél elismeri, különösen a harmadik országokkal kötött, az engedélyezett gazdálkodó státusok kölcsönös elismerésére vonatkozó részletes szabályokat előíró megállapodások végrehajtása érdekében.
(2) E megállapodás II. melléklete a következőket határozza meg:
–az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó szabályok, különösen e státus megadásának kritériumai és végrehajtásuk feltételei,
–a megadandó könnyítések típusa,
–az engedélyezett gazdálkodó státus felfüggesztésére, érvénytelenítésére és visszavonására vonatkozó szabályok,
–a Szerződő Felek közötti, az engedélyezett gazdálkodóikkal kapcsolatos információcsere részletes szabályai,
–az e cikk alkalmazásához szükséges minden egyéb intézkedés.
9e. cikk
A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos vámellenőrzések, valamint a biztonsági és védelmi kockázatok kezelése
(1) A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos, nem véletlenszerű vámellenőrzéseknek elsősorban elektronikus adatfeldolgozási eljárásokat használó kockázatelemzésen kell alapulniuk, a kockázatok azonosítása és értékelése, illetve a szükséges ellenintézkedések kialakítása céljából a Szerződő Felek által kialakított kritériumok alapján.
(2) A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos vámellenőrzéseket közös kockázatkezelési kereten belül kell elvégezni, amely a kockázati információknak és a kockázatelemzési eredményeknek a Szerződő Felek vámhatóságai közötti cseréjén alapul. Norvégia vámhatósága a IIa. fejezet 9h. cikkének (4) bekezdésében említett Vámkódexbizottságban való részvétele révén hozzájárul a belépési és kilépési gyűjtő árunyilatkozatok adataival kapcsolatos közös kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek meghatározásához. Az ilyen információkon és kritériumokon alapuló ellenőrzéseket az egyéb vámellenőrzések sérelme nélkül kell elvégezni.
(3) A Szerződő Felek közös kockázatkezelési rendszert használnak a kockázatokkal kapcsolatos információk, a közös kockázati kritériumok és standardok, valamint a közös kiemelt ellenőrzési területek és a vámügyi válságkezelés végrehajtására vonatkozó információk, továbbá a kockázatelemzési és ellenőrzési eredmények cseréjére.
(4) A Szerződő Felek elismerik a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kockázatkezelési rendszereik egyenértékűségét.
(5) Az EGT Vegyes Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges valamennyi rendelkezést.
9f. cikk
A vámbiztonsági intézkedések végrehajtásának nyomon követése
(1) A Vegyes Bizottság meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján a Szerződő Felek e fejezet végrehajtását nyomon követik és ellenőrzik az ebben a fejezetben, valamint az e megállapodás mellékleteiben foglalt rendelkezések tiszteletben tartását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomon követés többek között biztosítható:
–e fejezet végrehajtásának és különösen a vámbiztonsági intézkedések egyenértékűségének időszakos értékelésével,
–a fejezet célkitűzéseinek jobb teljesítése érdekében a fejezet alkalmazásának javítására vagy a rendelkezéseinek módosítására irányuló felülvizsgálattal,
–a két Szerződő Fél szakértői közötti tematikus értekezletek szervezésével és az adminisztratív eljárások auditálásával, amely helyszíni szemlék útján is történhet.
(3) A Vegyes Bizottság gondoskodik arról, hogy az e cikk végrehajtása céljából hozott intézkedések tiszteletben tartsák az érintett gazdálkodók jogait.
9g. cikk
Szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme
A Szerződő Felek által az e fejezettel bevezetett intézkedések keretében kicserélt információkra az azokat fogadó Szerződő Fél területén e tárgyban alkalmazandó törvényekben meghatározott szakmai titoktartási és adatvédelmi kötelezettség vonatkozik.
Ezek az információk kiváltképpen nem adhatók tovább másnak, mint a fogadó Szerződő Fél illetékes hatóságainak, és e hatóságok azokat nem használhatják az e megállapodásban meghatározottaktól eltérő célokra.”
2. A megállapodás 10. jegyzőkönyve I. MELLÉKLETÉNEK helyébe a következő szöveg lép:
„I. MELLÉKLET
BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI GYŰJTŐ ÁRUNYILATKOZATOK
I. cím
Belépési gyűjtő árunyilatkozatok
1. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozathoz kapcsolódó elektronikus rendszer
(1) Az elektronikus 2. generációs importellenőrzési rendszer (ICS2) a következőkre szolgál:
a)a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak benyújtása, feldolgozása és tárolása, valamint a szóban forgó árunyilatkozatokkal kapcsolatos, a vámügyi biztonsági és védelmi célokat – többek között a légi közlekedés védelmének támogatását – szolgáló kockázatelemzésre vonatkozó egyéb információk, továbbá az elemzés eredményei alapján meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása;
b)a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataival és a belépési gyűjtő árunyilatkozatok kockázatelemzésének eredményeivel kapcsolatos információk és a kockázatelemzés elvégzéséhez szükséges egyéb adatokkal, valamint a kockázatelemzés alapján hozott intézkedésekkel, köztük az ellenőrzési helyekre és az ellenőrzések eredményeire vonatkozó ajánlásokkal kapcsolatos információk cseréje;
c)információcsere a közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, az ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának nyomon követése és értékelése céljából.
(2) Az e mellékletben említett elektronikus rendszer fokozatos telepítésének fejlesztési és kiadási időpontjai az (EU) 2019/2151 bizottsági végrehajtási határozat 10 mellékletében szereplő, az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó 2. generációs importellenőrzési rendszer (ICS2) projektben meghatározott időpontok.
A Szerződő Feleknek egyidejűleg kell készen állniuk arra, hogy az egyes verziókat a telepítésre rendelkezésre álló időkeretek kezdetén telepítsék. A Szerződő Felek – amennyiben ezt célszerűnek tartják – lehetővé tehetik a gazdálkodók számára, hogy az egyes verziók telepítésére rendelkezésre álló időkeret végéig fokozatosan csatlakozzanak a rendszerhez. A Szerződő Felek weboldalukon közzéteszik a határidőket és a gazdálkodóknak szóló utasításokat.
(3) A gazdálkodók a Szerződő Felek által egymással egyetértésben kialakított uniós harmonizált gazdasági szereplői interfészt használják a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak benyújtására, módosítására, érvénytelenítésére, feldolgozására és tárolására, valamint a kapcsolódó információk vámhatóságokkal való cseréjére.
(4) A Szerződő Felek vámhatóságai engedélyezhetik kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszerek használatát a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak benyújtásához, feltéve, hogy ezek a rendszerek tartalmazzák a szükséges adatokat, és azok a 7. cikkben említett határidőkön belül rendelkezésre állnak.
2. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat formája és tartalma
(1) A belépési gyűjtő árunyilatkozatnak és a tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítésnek tartalmaznia kell az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11 B. mellékletének alábbi oszlopaiban meghatározott adatokat:
a)F10–F16;
b)F20–F33;
c)F40–F45;
d)F50 és F51;
e)G2.
A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak meg kell felelniük az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 12 B. mellékletében meghatározott formátumoknak, kódoknak és előfordulásoknak, és az árunyilatkozatot az említett mellékletekben szereplő megjegyzéseknek megfelelően kell kitölteni.
(2) A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatai egynél több adatkészlet különböző személyek általi benyújtásával is megadhatók.
(3) A belépési gyűjtő árunyilatkozat vagy az abban szereplő adatok módosítására vagy érvénytelenítésére irányuló kérelem benyújtásához az (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszert kell használni.
Amennyiben különböző személyek kérik a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak módosítását vagy érvénytelenítését, mindegyikük csak az általa benyújtott adatok módosítását vagy érvénytelenítését kérheti.
(4) A Szerződő Félnek a belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyilvántartásba vevő vámhatóságai haladéktalanul értesítik a módosítási vagy érvénytelenítési kérelmet benyújtó személyt a kérelem nyilvántartásba vételére vagy elutasítására vonatkozó határozatukról.
Ha a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak módosítását vagy érvénytelenítését a fuvarozótól eltérő személy kérelmezi, a vámhatóságoknak értesíteniük kell a fuvarozót is, feltéve, hogy a fuvarozó ezt kérte, és hozzáféréssel rendelkezik az (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszerhez.
(5) A megállapodás 9c. cikkének (8) bekezdésével összhangban az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendszer 3. verziójának telepítési időpontjáig a Szerződő Felek az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménynek 13 megfelelően az új számítógépesített árutovábbítási rendszerben (NCTS) benyújtott árutovábbítási nyilatkozat alapján elvégezhetik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést, beleértve a tengeren, belvízi úton, közúton vagy vasúton szállított árukra vonatkozó, kockázatelemzéssel összefüggő információk érintett Szerződő Felek közötti cseréjét. Az NCTS az az elektronikus rendszer, amely lehetővé teszi a Szerződő Felek közötti, valamint a Szerződő Felek és a gazdálkodók közötti kommunikációt az árunyilatkozat árutovábbítás végett történő benyújtása céljából, beleértve a belépési vagy kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz és az ezen árukra vonatkozó értesítésekhez szükséges valamennyi adatot.
Az e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése szerinti rendszer 3. verziójának telepítése előtt a Szerződő Felek megvizsgálják, hogy ezen időpontot követően a vámhatóságok az NCTS-ben 14 benyújtott belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait tartalmazó árutovábbítási nyilatkozat alapján folytathatják-e a kockázatelemzés végzését, valamint szükség esetén módosítják ezt a megállapodást.
3. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentesség
(1) A következő áruk esetében nem kell belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani:
a)villamos energia;
b)csővezetéken keresztül belépő áruk;
c)levélküldemények;
d)postai küldeményekben található áruk az alábbiak szerint:
1.amennyiben a postai küldeményeket légi úton szállítják, és végső rendeltetési helyük valamelyik Szerződő Fél, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
2.amennyiben a postai küldeményeket légi úton szállítják, és végső rendeltetési helyük valamely harmadik ország vagy terület, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
3.amennyiben a postai küldeményeket tengeren, belvizeken, közúton vagy vasúton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
e)olyan áruk, amelyek esetében a Szerződő Felek által megállapított szabályok szerint megengedett a szóbeli vám-árunyilatkozat vagy az egyszerű határátlépés, amennyiben az árukat nem fuvarozási szerződés alapján szállítják;
f)az utasok személyes poggyászában lévő áruk;
g)az ATA-igazolvánnyal vagy CPD-igazolvánnyal szállított áruk, amennyiben szállításuk nem fuvarozási szerződés alapján történik;
h)azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség igényelhető;
i)a Szerződő Felek egyikének vámterületére a terület katonai védelmével megbízott hatóság által katonai szállítmány részeként vagy kizárólagosan katonai hatóság részére végzett szállítás során beszállított fegyver és katonai felszerelés;
j)a Szerződő Felek egyikének vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri létesítményekről közvetlenül a Szerződő Felek egyikének vámterületére beszállított következő áruk:
1.olyan áruk, amelyeket az említett tengeri létesítményekbe beépítettek, ha a behozatal célja ezek építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása;
2.a tengeri létesítményekbe való felszerelésre és az említett tengeri létesítmények felszereléseként való használatra szánt áruk;
3.a szóban forgó tengeri létesítményeken való felhasználásra vagy elfogyasztásra szánt ellátmány;
4.az említett tengeri létesítményekről származó nem veszélyes hulladék;
k)olyan szállítmányokban foglalt áruk, amelyek belső értéke legfeljebb 22 EUR, feltéve, hogy a gazdálkodó beleegyezésével a vámhatóságok vállalják, hogy a gazdálkodó által használt rendszerben található vagy e rendszer által szolgáltatott adatok felhasználásával végzik el a kockázatelemzést az alábbiak szerint:
1.amennyiben az árukat légi úton szállított gyorspostai küldeményben szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
2.amennyiben az árukat nem postai vagy gyorspostai küldeményben, légi úton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
3.amennyiben az árukat tengeren, belvizeken, közúton vagy vasúton szállítják, az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időpontig;
l)az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló, Londonban 1951. június 19-én aláírt egyezményben előírt 302. sz. NATO-formanyomtatvánnyal, vagy az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (51) bekezdésében előírt 302. sz. EU-formanyomtatvánnyal továbbított áruk;
m)a Szerződő Felek egyikébe Ceutából és Melillából, Helgolandból, a San Marino Köztársaságból, a Vatikánvárosi Államból, Livigno településről, valamint Samnaun és Sampuoir svájci vámügyi exklávékból behozott áruk;
n)a hajók vagy légi járművek fedélzetén lévő következő áruk:
1.a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk;
2.a hajók vagy légi járművek motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez szállított áruk;
3.a fedélzeti elfogyasztásra vagy értékesítésre szánt élelmiszerek és más árucikkek;
o)a Szerződő Felek halászhajóival a vámterületükön kívül a tengerből nyert tengeri halászati termékek és a tengerből nyert egyéb termékek;
p)hajók – és a rajtuk fuvarozott áruk –, amelyek kizárólag azzal a céllal lépnek be a Szerződő Felek egyikének felségvizeire, hogy fedélzetükre a kikötői létesítmények igénybevétele nélkül vegyenek fel készletet;
q)az érintett Szerződő Felek jogszabályaiban meghatározott háztartási ingóságok, amennyiben szállításuk nem fuvarozási szerződés alapján történik.
(2) Nem kell belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani a valamelyik Szerződő Fél és harmadik ország között a biztonság tárgyában megkötött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a megállapodás 9b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.
(3) Nincs szükség belépési gyűjtő árunyilatkozatra azokban az esetekben, amikor az áruk a Szerződő Felek vámterületeinek két pontja között történő tengeri vagy légi szállítás közben ideiglenesen elhagyják e vámterületeket anélkül, hogy valamely harmadik országban megálltak volna.
4. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának helye
(1) A belépési gyűjtő árunyilatkozatot ahhoz a vámhivatalhoz kell benyújtani, amely a vámfelügyelet tekintetében illetékes azon a Szerződő Felek egyikének vámterületén található helyen, ahová az árut szállító szállítóeszköz valamely harmadik országból vagy területről megérkezik, vagy – adott esetben – ahová azt érkeztetni kívánják (a továbbiakban: az első beléptető vámhivatal).
(2) Amennyiben a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása egynél több adatkészlet vagy minimális adatkészlet benyújtásával történik, a részleges vagy minimális adatkészletet benyújtó személynek ezt annál a vámhivatalnál kell megtennie, amely tudomása szerint az első belépési vámhivatal. Ha a szóban forgó személy nem ismeri azt a helyet a Szerződő Felek vámterületén belül, ahová az árut szállító szállítóeszköz várhatóan először megérkezik, az első belépési vámhivatalt az áruk rendeltetési helye alapján is meg lehet határozni.
(3) A Szerződő Felek vámhatóságai megengedhetik a belépési gyűjtő árunyilatkozat más vámhivatalhoz történő benyújtását is, feltéve, hogy ez utóbbi a szükséges adatokat azonnal közli az első belépési vámhivatallal vagy elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja annak.
5. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat nyilvántartásba vétele
(1) A vámhatóságok kézhezvételkor nyilvántartásba veszik a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak minden egyes benyújtását és haladéktalanul értesítik a nyilatkozattevőt vagy képviselőjét a nyilatkozat nyilvántartásba vételéről, valamint közlik az érintett személlyel a belépési gyűjtő árunyilatkozat fő hivatkozási számát és a nyilvántartásba vétel dátumát.
(2) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdődően a vámhatóságok haladéktalanul értesítik a fuvarozót a nyilvántartásba vételről, feltéve, hogy a fuvarozó ezt kérte, és hozzáféréssel rendelkezik az említett elektronikus rendszerhez, amennyiben a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozótól eltérő személy nyújtja be.
6. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtása
Amennyiben a megállapodás 10. cikke és a 3. cikk szerinti belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentességek egyike sem alkalmazandó, a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait a következők szerint kell megadni:
a)légi úton szállított áruk esetében
1.a gyorspostai fuvarozók az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítési időpontjától kezdődően minden szállítmányra vonatkozóan benyújtják a minimális adatkészletet;
2.a postai szolgáltatók az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítési időpontjától kezdődően benyújtják a minimális adatkészletet minden olyan szállítmány esetében, amelynek végső rendeltetési helye valamelyik Szerződő Fél;
3.az említett rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdődően egy vagy több adatkészletnek az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül történő benyújtásával;
b)az említett rendszer 3. verziójának telepítési időpontjától kezdődően a tengeren, belvízi úton, közúton vagy vasúton szállított áruk esetében egy vagy több adatkészletnek az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül történő benyújtásával.
7. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők
(1) Ha az árukat tengeri úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a következő határidőkön belül kell benyújtani:
a)konténeres rakomány esetében, amelyre a c) vagy d) pont nem alkalmazandó, legkésőbb 24 órával azelőtt, hogy az árukat arra a hajóra berakodnák, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére be fogják hozni;
b)olyan ömlesztett/darabáru rakomány esetében, amelyre a c) vagy d) pont nem alkalmazandó, legkésőbb négy órával a hajónak a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezését megelőzően;
c)legkésőbb két órával a hajónak a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezését megelőzően, ha az áruk az alábbi helyek bármelyikéről érkeznek:
1.Grönland;
2.Feröer szigetek;
3.Izland;
4.balti-tengeri, északi-tengeri, fekete-tengeri vagy földközi-tengeri kikötők;
5.valamennyi marokkói kikötő;
d)a Szerződő Felek vámterületén kívüli terület és Franciaország tengeren túli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek közötti, a c) pontban említettektől eltérő fuvarozásnál, az út 24 óránál rövidebb időtartama esetén legkésőbb két órával a Szerződő Felek vámterületén található első belépési kikötőbe való megérkezést megelőzően.
(2) Ha az árukat légi úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozat valamennyi adatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő határidőkön belül be kell nyújtani:
a)négy óránál rövidebb ideig tartó légi utak esetében legkésőbb a légi jármű tényleges indulásának időpontjáig;
b)más légi utak tekintetében legkésőbb négy órával a légi járműnek a Szerződő Felek vámterületén található első repülőtérre történő megérkezését megelőzően.
(3) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 1. verziójának telepítési időpontjától kezdve a postai szolgáltatók és a gyorspostai fuvarozók a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az áruknak az azon légi járműbe való berakodása előtt nyújtják be, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére beviszik.
(4) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdve a postai szolgáltatóktól és gyorspostai fuvarozóktól eltérő gazdálkodók a belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét a lehető leghamarabb, de legkésőbb az áruknak az azon légi járműbe történő berakodása előtt nyújtják be, amelyen azokat a Szerződő Felek vámterületére beviszik.
(5) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítési időpontjától kezdődően, amennyiben a (3) és (4) bekezdésben említett határidőkön belül csupán a belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő minimális adatkészletet nyújtották be, az egyéb adatokat a (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül kell megadni.
(6) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítéséig a (3) bekezdésnek megfelelően benyújtott belépési gyűjtő árunyilatkozat minimális adatkészletét kell teljes belépési gyűjtő árunyilatkozatnak tekinteni azon postai küldeményekben található áruk esetében, amelyek végső rendeltetési helye valamelyik Szerződő Fél területén található, valamint a legfeljebb 22 EUR belső értékű gyorspostai küldeményekben található áruk esetében.
(7) Ha az árukat vasúton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a következő határidőkön belül kell benyújtani:
a)ha a vasúti szállítás a harmadik országban található utolsó vonatrendező állomástól az első belépési vámhivatalig kevesebb mint két óráig tart, legkésőbb egy órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően, ahol ez a vámhivatal illetékes;
b)minden egyéb esetben, legkésőbb két órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.
(8) Ha az árukat közúton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot legkésőbb egy órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően kell benyújtani, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.
(9) Ha az árukat belvízi úton szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, a belépési gyűjtő árunyilatkozatot legkésőbb két órával az áruknak azon helyre történő megérkezését megelőzően kell benyújtani, ahol az első belépési vámhivatal illetékes.
(10) Ha az árukat olyan szállítóeszközön szállítják be a Szerződő Felek vámterületére, amelyet magát is aktív szállítóeszközön szállítanak, a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőnek az aktív szállítóeszközre alkalmazandó határidőnek kell lennie.
(11) Az 1. és a 10. cikkben megállapított határidőket vis maior esetén nem kell alkalmazni.
(12) Amennyiben a Szerződő Felek és harmadik országok közötti, biztonsággal kapcsolatos nemzetközi megállapodások eltérően rendelkeznek, úgy – a megállapodás 9b. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel – az (1)–(10) bekezdésben említett határidőket nem kell alkalmazni.
8. cikk
Biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés, valamint a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos biztonsági és védelmi vámellenőrzések
(1) Az áruknak az első belépési vámhivatalhoz való megérkezése előtt kockázatelemzést kell végezni, feltéve, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozatot a 7. cikkben meghatározott határidőn belül benyújtották, kivéve, ha kockázatot azonosítottak.
Az első albekezdés sérelme nélkül a Szerződő Felek vámterületére légi úton beszállítandó áruk első kockázatelemzését a belépési gyűjtő árunyilatkozat vonatkozásában a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében említett minimális adatkészlet kézhezvételét követően a lehető leghamarabb el kell végezni.
(2) Az első belépési vámhivatal elvégzi a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül történő alábbi információcserét követően:
a)az első belépési vámhivatal a nyilvántartásba vételt követően haladéktalanul hozzáférhetővé teszi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait az ezen adatokban feltüntetett Szerződő Felek vámhatóságai, valamint a Szerződő Felek azon vámhatóságai számára, amelyek az elektronikus rendszerben olyan biztonsági és védelmi kockázatokra vonatkozó információkat rögzítettek, amelyek megfelelnek az adott belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő adatoknak;
b)a 7. cikkben meghatározott határidőkön belül a Szerződő Felek a) pontban említett vámhatóságai elvégzik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést, és amennyiben kockázatot tárnak fel, az eredményeket az első belépési vámhivatal rendelkezésére bocsátják;
c)az első belépési vámhivatal a kockázatelemzés elvégzésekor figyelembe veszi az a) pontban említett Szerződő Felek vámhatóságai által szolgáltatott, a kockázatelemzés eredményeire vonatkozó információkat;
d)az első belépési vámhivatal az elvégzett kockázatelemzés eredményeit hozzáférhetővé teszi azon Szerződő Felek vámhatóságai számára, amelyek hozzájárultak a kockázatelemzéshez, valamint azon tagállamok vámhatóságai számára, amelyeket az áruk szállítása potenciálisan érinthet;
e)az első belépési vámhivatal értesíti a következő személyeket a kockázatelemzés elvégzéséről, amennyiben azok kértek ilyen értesítést, és rendelkeznek hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez:
–a nyilatkozattevő vagy képviselője,
–a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.
(3) Amennyiben az első belépési vámhivatal a kockázatelemzés elvégzéséhez további információkat kér a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatairól, az elemzést az említett információk benyújtását követően kell elvégezni.
E célból az első belépési vámhivatal az említett információt attól a személytől kéri, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtotta, vagy adott esetben attól a személytől, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtotta. Amennyiben ez a személy nem a fuvarozó, az első belépési vámhivatal értesíti a fuvarozót, amennyiben az kért ilyen értesítést, és rendelkezik hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez.
(4) Amennyiben az első belépési vámhivatal alapos okkal feltételezi, hogy a légi úton beszállított áruk súlyos légiközlekedés-védelmi fenyegetést jelenthetnek, előírja, hogy a szállítmányt a Szerződő Felek vámterülete felé tartó légi járműbe történő berakodás előtt az EGT-megállapodás XIII. melléklete I. része VI. pontjának a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 66h. és 66hf. cikkével összehangban magas kockázatú áruként, illetve postai küldeményként átvizsgálják.
Az első belépési vámhivatal értesíti a következő személyeket, amennyiben azok kértek ilyen értesítést, és rendelkeznek hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez:
a)a nyilatkozattevő vagy képviselője;
b)a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.
Az értesítést követően a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személy vagy adott esetben a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait benyújtó személy átadja az első belépési vámhivatalnak a vizsgálat eredményét és minden egyéb vonatkozó információt. A kockázatelemzést csak ezen információk megadása után lehet elvégezni.
(5) Amennyiben az első belépési vámhivatalnak alapos oka van feltételezni, hogy a légi úton beszállított áru vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tengeri úton beszállított konténeres rakomány olyan komoly veszélyt jelentene a biztonság és védelem szempontjából, hogy azonnali intézkedésre van szükség, elrendeli, hogy az árukat ne rakodják be az érintett szállítóeszközbe.
Az első belépési vámhivatal értesíti a következő személyeket, amennyiben azok kértek ilyen értesítést, és rendelkeznek hozzáféréssel az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszerhez:
a)a nyilatkozattevő vagy képviselője;
b)a fuvarozó – ha eltér a nyilatkozattevőtől – és képviselője.
Ezt az értesítést közvetlenül a vonatkozó kockázat észlelését követően kell megtenni, és a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tengeri úton szállított konténeres rakomány esetében legkésőbb a belépési gyűjtő árunyilatkozatnak vagy adott esetben a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak a fuvarozó általi kézhezvételétől számított 24 órán belül.
Az első belépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja valamennyi Szerződő Fél vámhatóságát is az értesítésről, és rendelkezésükre bocsátja a belépési gyűjtő árunyilatkozat vonatkozó adatait.
(6) Amennyiben a szállítmányról megállapítják, hogy olyan jellegű veszélyt jelent, amely a szállítóeszköz megérkezésekor azonnali intézkedést tesz szükségessé, az első belépési vámhivatal az áruk megérkezésekor meghozza ezt az intézkedést.
(7) A kockázatelemzés elvégzését követően az első belépési vámhivatal az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül javaslatot tehet az ellenőrzés elvégzéséhez legmegfelelőbb helyre és intézkedésekre.
Az ellenőrzéshez legmegfelelőbbnek ítélt hely szerint illetékes vámhivatal határoz az ellenőrzésről, és legkésőbb az áruknak az első belépési vámhivatalnál történő vám elé állításának időpontjában az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül a Szerződő Felek valamennyi, az áruk szállítása által potenciálisan érintett vámhivatalának rendelkezésére bocsátja a szóban forgó határozat eredményeit.
(8) A vámhivatalok az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül hozzáférhetővé teszik biztonsági és védelmi vámellenőrzéseik eredményeit a Szerződő Felek más vámhatóságai számára, amennyiben:
a)valamelyik vámhatóság úgy értékeli, hogy a kockázatok jelentősek és vámellenőrzést tesznek szükségessé, és az ellenőrzés eredményeiből megállapítható, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett; vagy
b)az ellenőrzés eredményei nem bizonyítják, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett, de az érintett vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a fenyegetés a Szerződő Felek vámterületén máshol magas kockázatot jelent; vagy
c)az e megállapodásban foglalt szabályok egységes alkalmazásához szükséges.
A Szerződő Felek a megállapodás 9e. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerben kicserélik egymással az a) és b) pontban említett kockázatokra vonatkozó információkat.
(9) Amennyiben olyan árukat szállítanak be a Szerződő Felek vámterületére, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésének c)–f), h)–m), o) és q) pontja szerint mentesülnek a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól, a kockázatelemzést az áruk vám elé állításakor kell elvégezni.
(10) A vám elé állított áruk átengedhetők, amint végrehajtásra került a kockázatelemzés, és annak eredményei, valamint – amennyiben szükséges – a megtett intézkedések lehetővé teszik az átengedést.
(11) Kockázatelemzést kell végezni akkor is, ha a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatai a 2. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően módosulnak. Ebben az esetben – az (5) bekezdés harmadik albekezdésében a tengeri úton beszállított konténeres rakományra megállapított határidő sérelme nélkül – a kockázatelemzést az adatok kézhezvételekor haladéktalanul el kell végezni, kivéve, ha kockázatot azonosítottak, illetve ha kiegészítő kockázatelemzés elvégzésére van szükség.
9. cikk
A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak más személyek általi megadása
(1) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben ugyanazon, légi úton szállított áruk tekintetében a fuvarozótól eltérő egy vagy több személy egy vagy több légifuvarlevéllel kísért szállítási szerződést kötött, a következő szabályok alkalmazandók:
a)a légi fuvarlevelet kiállító személy tájékoztatja a vele fuvarozási szerződést kötő személyt a légi fuvarlevél kibocsátásáról;
b)együttes rakodásra vonatkozó megállapodás esetén a légi fuvarlevelet kiállító személy tájékoztatja a szóban forgó légi fuvarlevél kiállításáról azt a személyt, akivel megállapodást kötött;
c)a fuvarozó és a légi fuvarlevelet kiállító bármely személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan személy személyazonosságát, aki a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére;
d)ha a légifuvarlevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátja a számára légifuvarlevelet kiállító szerződéses partnere vagy azon szerződéses partnere rendelkezésére, akivel az áruk együttes berakodására vonatkozó megállapodást kötött, akkor az a személy, aki a szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak.
(2) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a postai szolgáltató a postai küldemények belépési gyűjtő árunyilatkozatához szükséges adatokat nem bocsátja azon fuvarozó rendelkezésére, amely köteles a nyilatkozat többi adatát az említett rendszeren keresztül benyújtani, a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)a Szerződő Felekhez történő áruszállítás esetén a rendeltetési hely szerinti postai szolgáltató, a Szerződő Feleken keresztüli árutovábbítás esetén pedig a Szerződő Felek postai szolgáltatója adja meg a szóban forgó adatokat az első belépési vámhivatalnak; és
b)a fuvarozó a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan postai szolgáltató azonosító adatait, amely a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére.
(3) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a gyorspostai fuvarozó nem bocsátja a légi úton szállított gyorspostai küldemények belépési gyűjtő árunyilatkozatához szükséges adatokat a fuvarozó rendelkezésére, a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)a gyorspostai fuvarozó ezeket az adatokat az első belépési vámhivatalnak adja meg; és
b)a gyorspostai fuvarozó a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan postai szolgáltató azonosító adatait, amely a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésére.
(4) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére megállapított időponttól kezdődően, amennyiben a tengeri vagy belvízi szállítás esetén ugyanazon árukra a fuvarozótól eltérő egy vagy több személy által egy vagy több hajóraklevéllel kísért egy vagy több kiegészítő fuvarozási szerződést kötöttek, a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)a hajóraklevelet kiállító személy tájékoztatja a vele fuvarozási szerződést kötő személyt a hajóraklevél kibocsátásáról;
b)együttes rakodásra vonatkozó megállapodás esetében a hajóraklevelet kiállító személy tájékoztatja a szóban forgó hajóraklevél kiállításáról azt a személyt, akivel megállapodást kötött;
c)a fuvarozó és bármely, hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja minden olyan személy azonosító adatait, akivel fuvarozási szerződést kötött, és aki nem bocsátotta rendelkezésre a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat;
d)a hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adataiban megadja az olyan hajóraklevélen feltüntetett címzett azonosítási adatait, amelyhez nem tartoznak alsóbb szintű hajóraklevelek, nem bocsátotta rendelkezésére a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat;
e)ha a hajóraklevelet kiállító személy a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat nem bocsátja a számára hajóraklevelet kiállító szerződéses partnere vagy azon szerződéses partnere rendelkezésére, akivel az áruk együttes berakodására vonatkozó megállapodást kötött, akkor az a személy, aki a szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak;
f)ha a hajóraklevélen feltüntetett címzett, amelyet nem kísér alátámasztó hajóraklevél, nem teszi elérhetővé az ezt a hajóraklevelet kiállító személy számára a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükséges adatokat, ezeket az adatokat köteles megadni az első belépési vámhivatalnak.
10. cikk
A Szerződő Felek vámterületére belépő tengerjáró hajó vagy légi jármű átirányítása
(1) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 2. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret kezdő időpontjaként megállapított időponttól kezdődően, amennyiben egy légi járművet átirányítanak, és az elsőként egy olyan országban található vámhivatalhoz érkezik, amelyet a belépési gyűjtő árunyilatkozaton nem jelentettek be útvonal szerinti országként, a tényleges első belépési vámhivatal az említett rendszeren keresztül lekérdezi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait, a kockázatelemzés eredményeit és az eredetileg első belépési vámhivatalként megjelölt vámhivatal által tett ellenőrzési ajánlásokat.
(2) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszer 3. verziójának telepítésére rendelkezésre álló időkeret kezdő időpontjaként megállapított időponttól kezdődően, amennyiben egy tengerjáró hajót átirányítanak, és az elsőként egy olyan országban található vámhivatalhoz érkezik, amelyet a belépési gyűjtő árunyilatkozaton nem jelentettek be útvonal szerinti országként, a tényleges első belépési vámhivatal az említett rendszeren keresztül lekérdezi a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait, a kockázatelemzés eredményeit és az eredetileg első belépési vámhivatalként megjelölt vámhivatal által tett ellenőrzési ajánlásokat.
II. CÍM
A 2. generációs importellenőrzési rendszerre vonatkozó technikai rendelkezések
11. cikk
2. generációs importellenőrzési rendszer
(1) Az ICS2 támogatja a gazdálkodók és a Szerződő Felek közötti, a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó követelmények teljesítésére irányuló kommunikációt, a Szerződő Felek vámhatóságai által biztonsági és védelmi célokból végzett kockázatelemzést és az e kockázatok mérséklésére irányuló vámügyi intézkedéseket, beleértve a biztonsági és védelmi vámellenőrzéseket, valamint a Szerződő Felek közötti, a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos kommunikációt.
(2) Az ICS2 a következő, uniós szinten kifejlesztett közös összetevőkből áll:
a)közös gazdasági szereplői interfész;
b)közös adattár.
(3) Norvégia nemzeti összetevőként egy Norvégiában rendelkezésre álló nemzeti belépési rendszert fejleszt ki.
(4) Norvégia nemzeti összetevőként létrehozhat egy Norvégiában rendelkezésre álló nemzeti gazdasági szereplői interfészt.
(5) Az ICS2 a következő célokra szolgál:
a)a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, valamint a módosítási és érvénytelenítési kérelmek adatainak benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően;
b)a belépési gyűjtő árunyilatkozatoknak a megállapodás 10. cikkében és az I. mellékletben említett nyilatkozatokból származó adatainak fogadása, feldolgozása és tárolása;
c)a tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezésével és érkezéséről szóló értesítésekkel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően;
d)az áruknak a Szerződő Felek vámhatóságai részére történő vám elé állítására vonatkozó információk fogadása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően;
e)a kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, ellenőrzési ajánlásokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. és 12. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően;
f)a gazdálkodóknak szóló értesítések és információk fogadása, feldolgozása, tárolása és közlése a megállapodás 10. és 12. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően;
g)a Szerződő Felek vámhatóságai által kért információk gazdálkodók általi benyújtása, feldolgozása és tárolása a megállapodás 10. és 12. cikkének és az I. mellékletnek megfelelően.
(6) Az ICS2 a megállapodás 12. cikkében említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Szerződő Felek általi nyomon követésének és értékelésének támogatására szolgál.
(7) A gazdálkodóknak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a 13. cikkben említett EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.
(8) A Szerződő Felek tisztviselőinek az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az Unió által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.
(9) A harmonizált gazdasági szereplői interfész az 1. cikknek megfelelően a gazdálkodók belépési pontja az ICS2-be.
(10) A harmonizált gazdasági szereplői interfésznek interoperábilisnak kell lennie az ICS2 (12)–(14) bekezdésben említett közös adattárával.
(11) A harmonizált gazdasági szereplői interfészt kell használni a belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak benyújtására, módosítására, érvénytelenítésére, feldolgozására és tárolására, valamint a kapcsolódó információk vámhatóságokkal való cseréjére.
(12) A Szerződő Felek az ICS2 közös adattárát használják a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, a módosítási kérelmek, az érvénytelenítési kérelmek, az érkezési értesítések, az áruk vám elé állítására vonatkozó információk, a kockázatelemzési kérelmekre és eredményekre vonatkozó információk, az ellenőrzési ajánlások, az ellenőrzési határozatok és az ellenőrzési eredmények, valamint a gazdálkodókkal kicserélt információk feldolgozására.
(13) A Szerződő Felek az ICS2 közös adattárát használják statisztikai és értékelési célokra, valamint a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó információknak a Szerződő Felek közötti cseréjére.
(14) Az ICS2 közös adattárának interoperábilisnak kell lennie a harmonizált gazdasági szereplői interfésszel, a Szerződő Felek által kifejlesztett nemzeti gazdasági szereplői interfészekkel és a nemzeti belépési rendszerekkel.
(15) A Szerződő Felek vámhatóságai a közös adattárat arra használják, hogy a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés elvégzése előtt a megállapodás 10. és 12. cikkével és az I. melléklettel összhangban konzultáljanak a másik Szerződő Fél vámhatóságával. Az egyes Szerződő Felek vámhatósága a közös adattárat arra is felhasználja, hogy a megállapodás 10. és 12. cikkével és az I. melléklettel összhangban konzultáljon a másik Szerződő Féllel az ajánlott ellenőrzésekről, az ajánlott ellenőrzésekről hozott határozatokról, valamint a biztonsági és védelmi vámellenőrzések eredményeiről.
(16) A nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben a Szerződő Felek kifejlesztettek ilyet – az 1. cikknek megfelelően a gazdálkodók belépési pontja az ICS2-be, ahol a bevitt adatok a nemzeti gazdasági szereplői interfészt működtető Szerződő Félhez jutnak el.
(17) A belépési gyűjtő árunyilatkozatokban és az érkezési értesítésekben szereplő adatok benyújtását, módosítását, érvénytelenítését, feldolgozását, tárolását, valamint a Szerződő Felek és a gazdálkodók közötti információcserét illetően a gazdálkodók eldönthetik, hogy a nemzeti gazdasági szereplői interfészt (ha kifejlesztettek ilyet) vagy a harmonizált gazdasági szereplői interfészt használják.
(18) A nemzeti gazdasági szereplői interfésznek – amennyiben kifejlesztettek ilyet – interoperábilisnak kell lennie az ICS2 közös adattárával.
(19) Amennyiben Norvégia létrehoz egy nemzeti gazdasági szereplői interfészt, erről tájékoztatja az Uniót.
(20) A Szerződő Felek vámhatóságai nemzeti belépési rendszert használnak a megállapodás 10. cikkében említett nyilatkozatokból származó, belépési gyűjtő árunyilatkozatokban szereplő adatok cseréjére, a tengerjáró hajók vagy légi járművek érkezésével kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló közös adattárral folytatott információ- és értesítéscserére, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információkra, a kockázatelemzési kérelmek feldolgozására, valamint a kockázatelemzési eredményekkel, az ellenőrzési ajánlásokkal, az ellenőrzési határozatokkal és az ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk cseréjére és feldolgozására.
(21) Ez abban az esetben is használható, ha valamelyik Szerződő Fél vámhatósága további információt kér és kap a gazdálkodóktól.
(22) A nemzeti belépési rendszernek interoperábilisnak kell lennie a közös adattárral.
(23) A nemzeti belépési rendszernek interoperábilisnak kell lennie a (20) bekezdésben említett információk lekérdezése céljából nemzeti szinten kifejlesztett rendszerekkel.
12. cikk
A 2. generációs importellenőrzési rendszer működése és a rendszer használatára irányuló képzés
(1) A közös összetevőket az Unió fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli. A nemzeti összetevőket Norvégia fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli.
(2) Norvégia biztosítja, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.
(3) A közös összetevők karbantartását az Unió, a nemzeti összetevők karbantartását pedig Norvégia végzi.
(4) A Szerződő Felek biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.
(5) Az Unió hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.
(6) Az Unió tájékoztatja Norvégiát a közös összetevőket érintő változásokról és frissítésekről.
(7) Norvégia tájékoztatja az Uniót a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.
(8) A Szerződő Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (6) és (7) bekezdés szerinti információkat.
(9) Az ICS2 átmeneti meghibásodása esetén a Szerződő Felek által meghatározott üzletmenet-folytonossági tervet kell alkalmazni.
(10) A Szerződő Felek tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.
(11) Az Unió megfelelő képzési anyagok biztosításával segíti Norvégiát az elektronikus rendszerek közös összetevőinek használatában és működtetésében.
13. cikk
Egységes felhasználókezelési és digitális aláírási platform
(1) Az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási platform (a továbbiakban: EFKDA-platform) lehetővé teszi a (6) bekezdésben említett Szerződő Felek személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerei közötti kommunikációt annak érdekében, hogy a Szerződő Felek tisztviselői és gazdálkodói számára biztonságos és engedélyezett hozzáférést biztosítson az elektronikus rendszerekhez.
(2) Az EFKDA-platform a következő közös összetevőkből áll:
a)hozzáférés-kezelő rendszer;
b)adminisztrációkezelő rendszer.
(3) Az EFKDA-platform a következők hitelesítésére és hozzáférés-hitelesítésére szolgál:
a)a gazdálkodók, az ICS2-höz való hozzáférés céljából;
b)a Szerződő Felek alkalmazottai, az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés, valamint az EFKDA-platform karbantartása és kezelése céljából.
(4) A Szerződő Felek a gazdálkodók által az EFKDA-platform keretében benyújtott hozzáférési kérelmeknek a Szerződő Felek (6) bekezdésben említett személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszereivel való együttműködés révén történő érvényesítése céljából létrehozzák a hozzáférés-kezelő rendszert.
(5) A Szerződő Felek az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés biztosítása céljából létrehozzák a gazdálkodók azonosítási adatainak validálására vonatkozó hitelesítési és engedélyezési szabályok kezelésére szolgáló adminisztrációkezelő rendszert.
(6) A Szerződő Felek személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre az alábbiak biztosítása érdekében:
a)a gazdálkodók azonosító adatainak biztonságos nyilvántartásba vétele és tárolása;
b)a gazdálkodók aláírt és titkosított azonosító adatainak biztonságos cseréje.
14. cikk
Adatkezelés, tulajdonosi jogviszony és biztonság
(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a következő adatok megfeleljenek az ICS2 közös adattárában szereplő adatoknak, és naprakészek legyenek:
a)a nemzeti szinten nyilvántartásba vett és a nemzeti belépési rendszerből a közös adattárba küldött adatok;
b)a közös adattárból a nemzeti belépési rendszerbe érkező adatok.
(3) Az ICS2 közös összetevőiben szereplő, a gazdálkodó által a közös gazdasági szereplői interfészen közölt vagy nyilvántartott adatokhoz az adott gazdálkodó hozzáférhet vagy azokat feldolgozhatja.
(4) Az ICS2 közös összetevőiben szereplő adatokat illetően:
a)az olyan adatok esetében, amelyeket a gazdálkodó közölt a Szerződő Féllel azáltal, hogy harmonizált gazdasági szereplői interfészen keresztül beküldte őket a közös adattárba, az adott Szerződő Fél hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, és feldolgozhatja őket a közös adattárban. A Szerződő Fél szükség esetén a harmonizált gazdasági szereplői interfészen rögzített információkhoz is hozzáférhet;
b)a Szerződő Felek által a közös adattárba beküldött vagy nyilvántartásba vett adatokhoz az adott Szerződő Fél hozzáférhet, és feldolgozhatja őket;
c)a fenti a) és b) pontban említett adatokhoz a másik Szerződő Fél is hozzáférhet, és feldolgozhatja őket, amennyiben ez utóbbi részt vesz abban a kockázatelemzési és/vagy ellenőrzési folyamatban, amelyre az adatok a megállapodás 10. és 12. cikke, valamint az I. melléklet alapján vonatkoznak;
d)az adatokat a Bizottság a Szerződő Felekkel együttműködve feldolgozhatja az I. melléklet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 11. cikkének (6) bekezdésében említett célokra. Az ilyen feldolgozás eredményeihez a Bizottság és a Szerződő Felek is hozzáférhetnek.
(5) A Szerződő Felek hozzáférhetnek az ICS2 közös összetevőiben az Unió által a közös adattárban rögzített adatokhoz. Ezeket az adatokat az Unió feldolgozhatja.
(6) A közös összetevők rendszertulajdonosa az Unió.
(7) A nemzeti összetevők rendszertulajdonosa Norvégia.
(8) A közös összetevők biztonságát az Unió, a nemzeti összetevők biztonságát pedig Norvégia garantálja.
(9) E célból a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:
a)az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;
b)az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;
c)az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.
(10) A Szerződő Felek tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.
(11) A Szerződő Felek biztonsági terveket dolgoznak ki valamennyi rendszerre vonatkozóan.
(12) Az ICS2 összetevőiben rögzített adatokat a nyilvántartásba vételüket követően legalább három évig tárolni kell. A Szerződő Felek ezt az időtartamot túlléphetik, amennyiben azt a vonatkozó nemzeti jogszabályok előírják.
15. cikk
A személyes adatok feldolgozása
Az ICS2 és az EFKDA esetében a személyes adatok e rendszerekben történő feldolgozása tekintetében:
1. Norvégia és az uniós tagállamok adatkezelőként járnak el a megállapodás 14. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban;
2. A Bizottság adatfeldolgozóként jár el, és teljesíti az e tekintetben az (EU) 2018/1725 rendelet 15 alapján rá háruló kötelezettségeket, kivéve a közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési terület végrehajtásának nyomon követése és értékelése céljából végzett adatfeldolgozást, amely esetekben a Bizottság közös adatkezelőként jár el.
16. cikk
Részvétel az ICS2 kifejlesztésében, karbantartásában és irányításában
Az Unió lehetővé teszi az érintett EFTA-államból érkező szakértők számára, hogy megfigyelőként részt vegyenek a vámszakértői csoport és a megfelelő munkacsoportok ülésein az ICS2 kidolgozásával, karbantartásával és irányításával kapcsolatos napirendi pontokat érintő megbeszéléseken. Az Unió eseti alapon határoz az érintett EFTA-államból érkező szakértőknek a munkacsoportok azon ülésein való részvételéről, amelyeken csak korlátozott számú uniós tagállam képviselteti magát, és amelyek a vámügyi szakértői csoportnak számolnak be.
III. CÍM
17. cikk
A 2. generációs importellenőrzési rendszer végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos felelősségi körökre, kötelezettségvállalásokra és elvárásokra vonatkozó finanszírozási szabályok
Ami az ICS2 használatának Norvégiára történő kiterjesztését illeti, és tekintettel e megállapodás IIa. fejezetére és I. mellékletére, ezek a finanszírozási szabályok (a továbbiakban: szabály) meghatározzák a Felek közötti együttműködés elemeit az ICS2 vonatkozásában.
a)A Bizottság kifejleszti, teszteli, telepíti, kezeli és működteti az ICS2 központi összetevőit, amelyek egy közös gazdasági szereplői interfészből és egy közös adattárból állnak (a továbbiakban: az ICS2 központi összetevői), beleértve a működésükhöz és a norvég informatikai rendszerekkel, például a TAPAS-szal, az EFKDA-val és a CCN2ng köztesszoftverrel való összekapcsolásukhoz szükséges alkalmazásokat és szolgáltatásokat, valamint vállalja, hogy Norvégia rendelkezésére bocsátja őket.
b)Norvégia kidolgozza, teszteli, telepíti, kezeli és működteti az ICS2 nemzeti összetevőit.
c)Norvégia és a Bizottság megállapodnak abban, hogy az alábbiak szerint megosztják az ICS2 központi összetevőihez kapcsolódó fejlesztési és egyszeri költségeket, valamint az ICS2 központi összetevőinek, kapcsolódó alkalmazásainak és szolgáltatásainak működési költségeit:
1.Az ICS2 központi összetevőihez kapcsolódó fejlesztési költségek egy részét a Bizottság a d) és e) pontnak megfelelően kiszámlázza Norvégiának. A fejlesztési költségek magukban foglalják a központi összetevőkkel összefüggő szoftverfejlesztést, valamint a kapcsolódó infrastruktúra (hardver, szoftver, tárhelyszolgáltatás, licencek stb.) beszerzését és telepítését. Az elosztási képlet az említett szolgáltatások összes költségének 4 %-át érinti.
2.A fejlesztési költségek felső határa verziónként 550 000 (ötszázötvenezer) EUR.
3. Az ICS2 és a TAPAS működési költségeinek egy részét a Bizottság az f), g) és h) pontnak megfelelően kiszámlázza Norvégiának. A működési költségek magukban foglalják a megfelelőség tesztelését, valamint az infrastruktúrának (hardver, szoftver, tárhelyszolgáltatás, licencek stb.), az ICS2 központi összetevőinek, továbbá a működésükhöz és összekapcsolásukhoz szükséges kapcsolódó alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak (minőségbiztosítás, ügyfélszolgálat és informatikai szolgáltatások kezelése) a karbantartását. Az elosztási képlet az említett szolgáltatások összes költségének 4 %-át érinti.
4. Az ICS2 használatával összefüggő működési költségek Norvégia esetében nem haladhatják meg az évi 450 000 (négyszázötvenezer) EUR-t.
5.A nemzeti összetevő(k) fejlesztési és működési költségeit teljes egészében Norvégia viseli.
6. Norvégiát folyamatosan tájékoztatni kell a költségek tervezett alakulásáról, valamint az ICS2 fejlesztésének azon fő elemeiről, amelyek hatással lehetnek ezekre a költségekre.
d)Norvégia vállalja, hogy részt vesz az ICS2 központi összetevőinek fejlesztéséhez és megfelelőségi vizsgálatához kapcsolódó, e megállapodás végrehajtása előtt felmerült költségek viselésében. Ebből a célból:
1.A Bizottság tájékoztatja Norvégiát az e megállapodás végrehajtását megelőző években szükséges hozzájárulás becsült összegéről.
2.A Bizottság 2021. május 15-től kezdődően minden évben május 15-ig felkéri Norvégiát, hogy az ICS2 alkalmazásának első négy évében egyenlő részletekben fizesse be e korábbi költségekhez való hozzájárulását.
e)Norvégia vállalja, hogy részt vesz az ICS2 központi összetevőihez kapcsolódó fejlesztési költségek viselésében. Ebből a célból:
1.Norvégia vállalja, hogy kifizeti az ICS2 1., 2. és 3. verziójával összefüggő fejlesztési költségek rá eső részét.
2.A Bizottság 2021. május 15-től kezdődően minden évben május 15-ig felkéri Norvégiát, hogy a Bizottság által kibocsátott, megfelelően dokumentált terhelési értesítés alapján fizesse be hozzájárulását a legutóbbi verzió kidolgozásához.
f) Norvégia vállalja, hogy részt vesz az ICS2 központi összetevőihez kapcsolódó működési költségek viselésében. Ebből a célból:
1.A Bizottság 2021. július 31-től kezdődően minden évben július 31-ig tájékoztatja Norvégiát a következő évre vonatkozó becsült működési költségekről, és írásban megküldi Norvégiának a következő évre vonatkozó szükséges hozzájárulás becsült összegét. Norvégiát a Bizottság ugyanúgy és ugyanakkor tájékoztatja, ahogyan és amikor az ICS2 minden egyes többi tagját; ez a tájékoztatás az ICS2 kidolgozásának főbb szempontjaira is vonatkozik.
2.A Bizottság kizárólag 2021. május 15-ig felkéri Norvégiát, hogy fizesse meg a 2020. évi működési költségekhez való, 110 000 EUR összegű éves hozzájárulását, valamint a 2021. évi hozzájárulás 280 000 EUR-ra becsült összegét. A Bizottság 2022. május 15-től kezdődően minden év május 15-ig felkéri Norvégiát, hogy a Bizottság által megfelelően dokumentált terhelési értesítés alapján fizesse be az adott évre vonatkozó éves hozzájárulását, hozzáadva az előző év egyenlegének (negatív vagy pozitív) összegét.
3. Minden évben január 31-ig, 2022. január 31-től kezdődően,
–a Bizottság az ICS2 és a TAPAS működtetésének múltbeli éves költségeire vonatkozó számlákat elszámolja a Norvégia által a Bizottságnál ténylegesen felmerült költségek terhére már kifizetett összeg alapján, és a költségek bontását tartalmazó számlakimutatást benyújtja Norvégiának, amely azonosítja a különböző szolgáltatásokat és a szoftverbeszállítást, és
–a Bizottság tájékoztatja Norvégiát az elmúlt évben felmerült tényleges éves költségekről, azaz a tényleges működési költségekről. A tényleges és becsült költségeket a Bizottság a jelenlegi szerződés-odaítélési eljárások keretében a Szerződő Felekkel kötött szerződéseivel összhangban számítja ki.
Ki kell számítani a tényleges költségek és az előző évet érintő becsült összeg (negatív vagy pozitív) egyenlegét, amelyet a Bizottság által elkészített számlakimutatás útján közölni kell Norvégiával. A számlakimutatásnak tartalmaznia kell a hozzájárulás becsült éves összegét, hozzáadva az egyenleg (negatív vagy pozitív) összegét, ami azt a nettó összeget eredményezi, amelyet a Bizottság az éves terhelési értesítés útján kiszámláz Norvégiának.
g)Norvégia a terhelési értesítés kibocsátásának időpontja után teljesíti a kifizetést. Minden kifizetést a terhelési értesítésben feltüntetett bizottsági bankszámlára kell teljesíteni 60 napon belül.
h)Ha Norvégia a c) pontban előírt összegeket a g) pontban meghatározott időpontoknál később fizeti be, a Bizottság a hátralékra kamatot számíthat fel (melynek árfolyama a Hivatalos Lap „C” sorozatában megjelentetett, a visszafizetési határidő lejártának napján az Európai Központi Bank által saját műveleteire euróban alkalmazott árfolyam, megnövelve másfél százalékponttal). Az Unió által történő kifizetésekre ugyanez az árfolyam alkalmazandó.
i)Abban az esetben, ha Norvégia az ICS2 központi összetevői, alkalmazásai vagy szolgáltatásai tekintetében egyedi kiigazításokat vagy új informatikai termékeket kér, e fejlesztések kezdeményezése és befejezése az erőforrás-igények és a fejlesztési költségek tárgyában létrejött külön, kölcsönös megállapodástól függ.
j)A Felek által létrehozott és karbantartott valamennyi képzési anyagot elektronikus úton díjmentesen meg kell osztani valamennyi Féllel. Norvégia másolhatja, terjesztheti, megjelenítheti és felhasználhatja a képzési anyagokat, valamint a közös képzési anyagok alapján származékos anyagokat készíthet:
1.csak abban az esetben, ha a közös képzési anyagban meghatározott módon megjelöli a szerzőt;
2.kizárólag nem kereskedelmi célokra.
k)A Felek megállapodnak abban, hogy elismerik és teljesítik az e megállapodás I. mellékletében leírt központi ICS2-összetevők használatával kapcsolatos kötelezettségeiket.
l)Bármelyik Fél felfüggesztheti e melléklet vagy az ICS2 alkalmazását, ha megfelelő működésükkel kapcsolatban komoly kétségei merülnek fel, feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.
IV. CÍM
Kilépési gyűjtő árunyilatkozat
18. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat formája és tartalma
(1) A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot adatfeldolgozási eljárás felhasználásával kell benyújtani. Kereskedelmi, kikötői vagy szállítási dokumentumokat is lehet használni, amennyiben tartalmazzák a szükséges adatokat.
(2) A kilépési gyűjtő árunyilatkozatnak tartalmaznia kell az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet B. melléklete 3. fejezetének A1 és A2 oszlopában az ilyen árunyilatkozatra vonatkozóan meghatározott adatokat, és meg kell felelnie az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet B. mellékletében meghatározott formátumoknak, kódoknak és előfordulásoknak. A nyilatkozatot az említett mellékleteknek megfelelően kell kitölteni. A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az azt kitöltő személynek hitelesítenie kell.
(3) A vámhatóságok papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy a vámhatóságok egymás közötti megállapodása alapján helyette használt más eszköz benyújtását csak akkor engedik meg, ha fennáll a következő körülmények egyike:
a)ha a vámhatóságok számítógépes rendszere nem működik;
b)ha a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személy elektronikus alkalmazása nem működik, feltéve, hogy a vámhatóságok által alkalmazott kockázatkezelés ugyanolyan színvonalú, mint az adatfeldolgozási módszerek felhasználásával benyújtott kilépési gyűjtő árunyilatkozatok esetében. A papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozatot az azt kitöltő személy köteles aláírni. Az ilyen papíralapú kilépési gyűjtő árunyilatkozathoz szükség esetén csatolni kell a rakományjegyzékeket vagy más megfelelő jegyzékeket, és annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett adatokat.
(4) Mindegyik Szerződő Fél meghatározza azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek mellett a kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására kötelezett személy ezen árunyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthatja.
19. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alóli mentesség
(1) A következő áruk esetében nem kell kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani:
a)villamos energia;
b)csővezetéken kilépő áruk;
c)levélküldemények;
d)postai küldeményekben található áruk;
e)olyan áruk, amelyeknél a Szerződő Felek jogszabályaival összhangban megengedett a szóbeli vám-árunyilatkozat vagy az egyszerű határátlépéssel tett árunyilatkozat, kivéve a raklapokat, konténereket, szállítóeszközöket, valamint az ilyen eszközökhöz tartozó alkatrészeket, tartozékokat és felszereléseket, amennyiben azokat fuvarozási szerződés alapján szállítják;
f)az utasok személyes poggyászában lévő áruk;
g)ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt lévő áruk;
h)azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség igényelhető;
i)a valamelyik Szerződő Fél vámterületéről a Szerződő Felek katonai védelméért felelős hatóságok által katonai szállítmány részeként vagy kizárólagosan katonai hatóság részére végzett szállítás során kiszállított fegyver és katonai felszerelés;
j)a Szerződő Felek vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri létesítményekről közvetlenül a Szerződő Felek vámterületéről kiszállított következő áruk:
1.a tengeri létesítmény építésében, javításában, karbantartásában vagy átalakításában való felhasználásra szánt áruk;
2.a tengeri létesítménybe való beszerelésre vagy a tengeri létesítmény felszereléseként való használatra szánt áruk;
3.a tengeri létesítményen való felhasználásra vagy elfogyasztásra szánt ellátmány;
k)az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló, Londonban 1951. június 19-én aláírt egyezményben előírt 302. sz. NATO-formanyomtatvánnyal, vagy az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (51) bekezdésében előírt 302. sz. EU-formanyomtatvánnyal továbbított áruk;
l)a hajókba és a légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként való beszerelésre szánt áruk, a hajók és a légi járművek motorjának, gépeinek és más berendezéseinek üzemeltetése céljából való felhasználásra szánt áruk, valamint a fedélzeti elfogyasztásra vagy értékesítésre szánt élelmiszerek és más árucikkek;
m)az érintett Szerződő Felek jogszabályaiban meghatározott háztartási ingóságok, amennyiben szállításuk nem fuvarozási szerződés alapján történik;
n)a Szerződő Felek vámterületéről Ceutába és Melillába, Helgolandba, a San Marino Köztársaságba, a Vatikánvárosi Államba, Livigno településre, valamint Samnaun és Sampuoir svájci vámügyi exklávékba behozott áruk;
o)a Szerződő Felek kikötői között közlekedő olyan hajókon szállított áruk, amelyek a Szerződő Felek vámterületén kívül nem kötnek ki egyetlen kikötőben sem;
p)a Szerződő Felek kikötői között közlekedő olyan légi járműveken szállított áruk, amelyek a Szerződő Felek vámterületén kívül nem szállnak le egyetlen repülőtéren sem.
(2) Nem kell kilépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtani a valamelyik Szerződő Fél és harmadik ország között a biztonság tárgyában megkötött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a megállapodás 9b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásra is figyelemmel.
(3) A Szerződő Felek nem írják elő kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtását az alábbi helyzetekben lévő áruk esetében:
a)ha az árut a Szerződő Felek kikötői között szállító hajó a Szerződő Felek vámterületén kívüli kikötőben köt ki, és az áru a Szerződő Felek vámterületén kívüli kikötőben való tartózkodás ideje alatt berakodva marad a hajó fedélzetén;
b)ha az árut a Szerződő Felek repülőterei között szállító légi jármű a Szerződő Felek vámterületén kívüli repülőtéren száll le, és az áru a Szerződő Felek vámterületén kívüli repülőtéren való tartózkodás ideje alatt berakodva marad a légi jármű fedélzetén;
c)ha az árut egy adott kikötőben vagy repülőtéren nem rakodják ki arról a szállítóeszközről, amely azt a Szerződő Felek vámterületére beszállította és onnan ki is fogja szállítani;
d)ha az árut a Szerződő Felek vámterületén belüli előző kikötőben vagy repülőtéren rakodták be, és az áru azon a szállítóeszközön marad, amely azt kiszállítja a Szerződő Felek vámterületéről, amennyiben az előző kikötőben kilépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtottak be az áruról, vagy az áru mentesül az indulás előtti árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól;
e)ha átmeneti megőrzésben lévő vagy vámszabad területi eljárás alá vont árut az átmeneti megőrzési létesítménybe vagy vámszabad területre fuvarozó szállítóeszközről egyazon vámhivatal felügyelete mellett átrakodják arra a hajóra, repülőgépre vagy vasúti járműre, amely azt kiszállítja a Szerződő Felek vámterületéről, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
1.az átrakodást az árunak az érintett Szerződő Fél jogszabályai szerinti vám elé állítását követő 14 napon belül – vagy kivételes körülmények esetén, ha a 14 nap nem elegendő e körülmények elhárítására, a vámhatóság által engedélyezett ennél hosszabb időszakon belül – hajtják végre;
2.a vámhatóság rendelkezik az árura vonatkozó információkkal;
3.a fuvarozó tudomása szerint az áru rendeltetési helyét és a címzettet illetően nincs változás;
f)ha az árut a Szerződő Felek vámterületére való beszállítása után az illetékes vámhatóság visszafordította, és az azonnal visszaszállításra került az exportáló országba.
20. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának helye
(1) A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot azon Szerződő Fél illetékes vámhivatalához kell benyújtani, amelynek vámterületén a harmadik országba szállítandó árukra vonatkozó kilépési alaki követelményeknek meg kell felelni. Mindazonáltal kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatként használt kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához, amelynek vámterületén a harmadik országba irányuló kivitelhez kapcsolódó alakiságokat elvégzik. Az illetékes hivatal a nyilatkozatban szereplő adatok, valamint a szükségesnek ítélt biztonsági és védelmi vámellenőrzések alapján mindkét esetben elvégzi a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést.
(2) Amikor az árukat az egyik Szerződő Fél vámterületéről a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, és a kiviteli alakiságokat az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménynek megfelelően árutovábbítási eljárás követi, a 18. cikk (2) bekezdésében említett adatokat az NCTS útján kell továbbítani a második Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz.
Ebben az esetben az első Szerződő Fél vámhivatala a második Szerződő Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a biztonsági és védelmi vámellenőrzések eredményeit, amennyiben:
a)a vámhatóság úgy értékeli, hogy a kockázatok jelentősek és vámellenőrzést tesznek szükségessé, és az ellenőrzés eredményeiből megállapítható, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett; vagy
b)az ellenőrzés eredményei nem bizonyítják, hogy a kockázatot kiváltó esemény bekövetkezett, de az érintett vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a fenyegetés a Szerződő Felek vámterületén máshol magas kockázatot jelent; vagy
c)az e megállapodásban foglalt szabályok egységes alkalmazásához szükséges.
A Szerződő Felek a megállapodás 9e. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerben kicserélik egymással az a) és b) pontban említett kockázatokra vonatkozó információkat.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, amikor az árukat az egyik Szerződő Fél vámterületéről a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, és a kiviteli alakiságokat nem követi az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerinti árutovábbítási eljárás, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatot közvetlenül azon második Szerződő Fél illetékes kilépési vámhivatalához kell benyújtani, amelynek területéről az árukat véglegesen kiszállítják egy harmadik országba.
21. cikk
A kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők
(1) A kilépési gyűjtő árunyilatkozatot a fuvarozónak az alábbi határidőkre kell benyújtania:
a)tengeri árufuvarozás esetén:
1.a (2) és (3) bekezdés szerintitől eltérő konténeres árufuvarozás esetében legkésőbb 24 órával azt megelőzően, hogy az árut berakodják arra a hajóra, amelyen a Szerződő Felek vámterületét el fogja hagyni;
2.az egyfelől a Szerződő Felek vámterülete, másfelől Grönland, a Feröer szigetek, Izland, a balti-, az északi-, a fekete- és a földközi-tengeri kikötők, valamint Marokkó összes kikötője közötti konténeres árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;
3.az egyfelől Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek, másfelől a Szerződő Felek vámterületén kívüli területek közötti konténeres árufuvarozás esetében, ha az út időtartama 24 óránál rövidebb, legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;
4.konténer nélküli árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő kikötő elhagyása előtt két órával;
b)légi árufuvarozás esetében legkésőbb a Szerződő Felek vámterületén lévő repülőtér elhagyása előtt 30 perccel;
c)közúti és belvízi árufuvarozás esetén legkésőbb egy órával azt megelőzően, hogy az áru elhagyja a Szerződő Felek vámterületét;
d)vasúti árufuvarozás esetén:
1.ha az utolsó vonatrendező állomás és a kilépési vámhivatal közötti út időtartama két óránál rövidebb, akkor legkésőbb egy órával azt megelőzően, hogy az áru megérkezik a kilépési vámhivatal illetékességi területére;
2.egyéb esetekben legkésőbb két órával azt megelőzően, hogy az áru elhagyja a Szerződő Felek vámterületét.
(2) A következő esetekben a kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának határideje megegyezik a Szerződő Felek vámterületének elhagyására igénybe vett aktív szállítóeszközre vonatkozó határidővel:
a)ha az áru a kilépési vámhivatalhoz másik szállítóeszközön érkezett, amelyről a Szerződő Felek vámterületének elhagyása előtt átrakják (intermodális szállítás);
b)ha az áru a kilépési vámhivatalhoz olyan szállítóeszközön érkezett, amelyet a Szerződő Felek vámterületének elhagyásakor egy aktív szállítóeszköz szállít (kombinált szállítás).
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidőket vis maior esetén nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Szerződő Fél megállapíthat ezektől eltérő határidőket:
a)a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott forgalom esetében a megbízható kockázatelemzés lehetővé tétele és a szállítmányoknak az esetleges vonatkozó biztonsági és védelmi vámellenőrzések elvégzése céljából történő feltartóztatása érdekében;
b)e Szerződő Fél és egy harmadik ország között a biztonság tárgyában létrejött nemzetközi megállapodás esetében, e megállapodás 9b. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel.”
3. A megállapodás 10. jegyzőkönyve II. MELLÉKLETÉNEK helyébe a következő szöveg lép:
„II. MELLÉKLET
ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓ
I. CÍM
Az engedélyezett gazdálkodó státus megadása
1. cikk
Általános rendelkezések
Az engedélyezett gazdálkodó státus megadására irányadó kritériumok a következők:
a)vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan súlyos bűncselekmény nincs nyilvántartva;
b)annak bizonyítása a kérelmező részéről, hogy műveleteit és az áruforgalmat szigorúan ellenőrzi a kereskedelmi és adott esetben szállítási nyilvántartások vezetésének rendszerén keresztül, ami lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést;
c)fizetőképesség, amely akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett;
d)megfelelő biztonsági és védelmi standardok alkalmazása, amelyek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a nemzetközi ellátási lánc biztonságát és védelmét biztosító megfelelő intézkedéseket alkalmaz, többek között a testi épség, a belépési ellenőrzés, a logisztikai folyamatok és bizonyos árutípusok kezelése, a személyzet és az üzleti partnerek azonosítása tekintetében.
2. cikk
Megfelelés
(1) Az 1. cikk a) pontjában meghatározott kritérium akkor teljesül, ha:
a)közigazgatási vagy igazságügyi hatóság nem hozott olyan határozatot, amelyben megállapítja, hogy a b) pontban megadott személyek valamelyike az előző három évben a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan súlyosan vagy ismételten megsértette a vámjogszabályokat vagy adószabályokat; valamint
b)az alábbi személyek egyike esetében sincs nyilvántartva súlyos bűncselekmény sem saját, sem adott esetben a kérelmező gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan:
1.a kérelmező;
2.a kérelmező vámügyeiért felelős alkalmazott(ak); és
3.a kérelmezőért felelős vagy annak vezetése felett ellenőrzést gyakorló személy(ek).
(2) Mindazonáltal az 1. cikk a) pontjában említett kritériumot teljesítettnek kell tekinteni, ha a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a jogsértés csekély jelentőségű a kapcsolódó műveletek számához és nagyságrendjéhez képest, és a vámhatóságnak nincs kétsége a kérelmező jóhiszeműségét illetően.
(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése b) pontjának 3. alpontjában említett, a kérelmezőtől eltérő személy harmadik országban letelepedett vagy tartózkodási helye harmadik országban található, a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások és információk alapján értékeli az 1. cikk a) pontjában említett kritérium teljesítését.
(4) Amennyiben a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, a határozat meghozatalában illetékes vámhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások és információk alapján értékeli az1. cikk a) pontjában említett kritérium teljesítését.
3. cikk
A kereskedelmi és szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere
Az 1. cikk b) pontjában meghatározott kritériumot akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:
a)a kérelmező olyan számviteli rendszert tart fenn, amely összhangban van a könyvvezetés helye szerinti Szerződő Fél területén általánosan elfogadott számviteli elvekkel, lehetővé teszi a számviteli alapú vámellenőrzést, és úgy valósítja meg a rögzített adatok nyilvántartását, hogy ellenőrzési nyomvonalat biztosít attól a pillanattól kezdve, hogy az adat bekerül az adatállományba;
b)a vámügyi célból nyilvántartott adatok beépülnek számviteli rendszerébe vagy lehetővé teszik az adatok összevetését a számviteli rendszerrel;
c)a kérelmező a vámhatóságok számára fizikai hozzáférést biztosít saját számviteli rendszereihez, valamint – az adott esetnek megfelelően – kereskedelmi és szállítási nyilvántartásaihoz;
d)lehetővé teszi a vámhatóság számára a számviteli rendszeréhez és adott esetben kereskedelmi és szállítási nyilvántartásához való elektronikus hozzáférést, amennyiben ezeket a rendszereket vagy nyilvántartásokat elektronikusan vezetik;
e)a kérelmező olyan igazgatási szervezettel rendelkezik, amely megfelel a vállalkozás típusának és méretének, és amely alkalmas arra, hogy az áruforgalmat kezelje, továbbá olyan belső ellenőrzéssel rendelkezik, amely képes a hibák megelőzésére, felderítésére és kijavítására, valamint a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek megelőzésére és felderítésére;
f)ha alkalmazandó, a kérelmező megfelelő, kialakult eljárásokkal rendelkezik a kereskedelempolitikai intézkedésekkel vagy a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemmel kapcsolatban megadott engedélyek kezelésére;
g)a kérelmező megfelelő, kialakult eljárásokkal rendelkezik nyilvántartásainak és információinak archiválásához és az információvesztés elleni védelemhez;
h)a kérelmező biztosítja, hogy az érintett munkavállalói utasítást kapjanak arra, hogy a vámhatóságot tájékoztassák, ha a megfelelőséggel kapcsolatban nehézségeket fedeznek fel, és megfelelő eljárásokat hoz létre ahhoz, hogy az ilyen jellegű nehézségekről a vámhatóság tájékoztatást kapjon;
i)a kérelmező megfelelő biztonsági intézkedésekkel rendelkezik számítógépes rendszerének a jogosulatlan behatolással szembeni védelme és a kérelmező dokumentációjának megóvása céljából;
j)adott esetben a kérelmező megfelelő, kialakult eljárásokkal rendelkezik a tilalmakkal és a korlátozásokkal kapcsolatos behozatali és kiviteli engedélyek kezelésére, ideértve a tilalmak vagy korlátozások alá eső áruk más áruktól való megkülönböztetését szolgáló intézkedéseket is, valamint a tilalmak és a korlátozások érvényesítését szolgáló intézkedéseket.
4. cikk
Fizetőképesség
(1) Az 1. cikk c) pontjában meghatározott kritériumok akkor teljesülnek, ha a kérelmező megfelel a következőknek:
a)a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás;
b)a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalakor vagy kivitelekor, illetve ahhoz kapcsolódóan szedett vámok, valamint minden egyéb adó és díj kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek;
c)a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján igazolja, hogy az üzleti tevékenység típusát és volumenét figyelembe véve elegendő pénzügyi forrással rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak, és nem rendelkezik negatív nettó eszközökkel, hacsak azok nem finanszírozhatók.
(2) Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, az 1. cikk c) pontja szerinti fizetőképességét a rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell ellenőrizni.
5. cikk
Biztonsági és védelmi standardok
(1) Az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumot akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:
a)az engedélyhez kapcsolódó műveletekkel összefüggésben használandó épületek védelmet nyújtanak a jogellenes behatolással szemben, és olyan anyagokból épültek, amelyek a jogellenes belépésnek ellenállnak;
b)megfelelő intézkedéseket alkalmaznak az irodákba, a szállítási területekre, a berakodási dokkokba, a rakományterekbe és egyéb releváns helyekre történő jogosulatlan belépés megelőzésére;
c)az áruk kezelését szolgáló intézkedésekre került sor, amelyek magukban foglalják a nem engedélyezett bejuttatással, kicseréléssel, az áruk helytelen kezelésével, valamint a rakománytételek manipulálásával szembeni védelmet;
d)a kérelmező olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek lehetővé teszik kereskedelmi partnereinek egyértelmű azonosítását, valamint – megfelelő szerződéses megállapodások és egyéb, a kérelmező üzleti modelljével összhangban levő, megfelelő intézkedések végrehajtása révén – biztosítják, hogy a szóban forgó kereskedelmi partnerek gondoskodjanak a nemzetközi ellátási lánc rájuk eső részének biztonságáról;
e)a kérelmező – amennyiben a nemzeti jogszabályok azt megengedik – biztonsági átvilágítást végez biztonsági szempontból érzékeny beosztásban dolgozó leendő alkalmazottainál; valamint időszakosan, illetve a körülmények által indokolt esetben háttérellenőrzéseket végez az ilyen beosztásban dolgozó jelenlegi alkalmazottainál;
f)a kérelmező megfelelő biztonsági eljárásokkal rendelkezik a szerződtetett külső szolgáltatásnyújtók tekintetében;
g)a kérelmező biztosítja, hogy a biztonsággal összefüggő feladatokat ellátó személyzete rendszeresen részt vegyen a szóban forgó biztonsági kérdésekkel összefüggő tudatosságot elősegítő programokon;
h)a kérelmező a biztonsági és védelmi kérdésekben illetékes kapcsolattartó személyt nevezett ki.
(2) Amennyiben a kérelmező rendelkezik nemzetközi egyezmények vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemzetközi szabványa, illetőleg valamely európai szabványügyi szervezet európai szabványa alapján kiadott biztonsági és védelmi tanúsítvánnyal, ezeket a tanúsítványokat figyelembe kell venni az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésekor.
A kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben megállapításra kerül, hogy a szóban forgó tanúsítvány kiadásának kritériumai azonosak vagy egyenértékűek az 1. cikk d) pontjában meghatározott kritériumokkal.
(3) Ha a kérelmező a polgári légi közlekedés védelme területén meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítettnek tekintendők azon helyszínek és műveletek vonatkozásában, amelyek tekintetében a kérelmező megszerezte a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító státust, amennyiben a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító státus kiadására vonatkozó kritériumok azonosak vagy egyenértékűek az 1. cikk d) pontjában meghatározottakkal.
II. CÍM
Az engedélyezett gazdálkodóknak adott könnyítések
6. cikk
Az engedélyezett gazdálkodóknak adott könnyítések
(1) Ha egy engedélyezett gazdálkodó biztonsági és védelmi célból saját nevében nyújt be kilépési gyűjtő árunyilatkozatot vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli nyilatkozat formájában, az említett nyilatkozatokban található adatokon túlmenően további adatszolgáltatásra nincs szükség.
(2) Ha egy engedélyezett gazdálkodó biztonsági és védelmi célból engedélyezett gazdálkodónak minősülő másik személy nevében nyújt be kilépési gyűjtő árunyilatkozatot vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli nyilatkozat formájában, az említett nyilatkozatokban található adatokon túlmenően további adatszolgáltatásra nincs szükség.
7. cikk
Kedvezőbb elbánás a kockázatértékelés és az ellenőrzés szempontjából
(1) Az engedélyezett gazdálkodót kevesebb fizikai és okmányalapú biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, mint más gazdálkodókat.
(2) Ha egy engedélyezett gazdálkodó belépési gyűjtő árunyilatkozatot nyújtott be, vagy engedélyt kapott arra, hogy belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett vám-árunyilatkozatot vagy átmeneti megőrzési árunyilatkozatot nyújtson be, vagy ha egy engedélyezett gazdálkodó számára engedélyezték, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak benyújtásához kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszereket használjon a megállapodás 10. cikkének (8) bekezdésében és az I. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes vámhatóság értesíti az engedélyezett gazdálkodót, ha a szállítmányt kiválasztották fizikai ellenőrzésre. Az értesítést azelőtt kell elküldeni, hogy az áru a Szerződő Felek vámterületére érkezne.
Ha a fuvarozó nem az első albekezdésben említett engedélyezett gazdálkodó, az értesítést a fuvarozónak is rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben a fuvarozó maga is engedélyezett gazdálkodó, és csatlakozik az első albekezdésben említett árunyilatkozatokat tartalmazó elektronikus rendszerekhez.
Nem küldhető ilyen értesítés, ha az veszélyeztetheti az elvégzendő ellenőrzéseket vagy azok eredményét.
(3) Ha egy engedélyezett gazdálkodó által bejelentett szállítmányt kiválasztanak fizikai vagy okmányalapú ellenőrzésre, ezeket az ellenőrzéseket elsőbbséggel kell elvégezni.
Az engedélyezett gazdálkodó kérésére az ellenőrzés máshol is elvégezhető, mint ahol az árut vám elé kell állítani.
8. cikk
A kedvezményes elbánás alóli mentesség
A 7. cikk szerinti kedvezőbb elbánás nem alkalmazható akkor, ha konkrétan meghatározott magas fenyegetettségi szint miatt vagy más jogi aktusban előírt ellenőrzési kötelezettség alapján kell biztonsági vámellenőrzést végezni.
A vámhatóságoknak az engedélyezett gazdálkodó által bejelentett szállítmányokkal kapcsolatban szükséges feldolgozást, alakiságokat és ellenőrzéseket azonban ilyenkor is elsőbbséggel kell elvégezniük.
III. CÍM
Az engedélyezett gazdálkodó státus felfüggesztése, érvénytelenítése és visszavonása
9. cikk
A státus felfüggesztése
(1) Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot az illetékes vámhatóságok felfüggesztheti, ha:
a)ha lehetségesnek tartja, hogy elegendő ok van a határozat megsemmisítésére vagy visszavonására, de nem rendelkezik minden olyan elemmel, amely alapján dönthetne a megsemmisítésről vagy visszavonásról;
b)ha úgy ítéli meg, hogy a határozat feltételei nem teljesülnek vagy a határozat jogosultja nem teljesíti a határozatból eredő kötelezettségeit, és indokoltnak tartja, hogy a határozat jogosultja időt kapjon a feltételek teljesüléséhez vagy a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételére;
c)ha a felfüggesztést a határozat jogosultja kéri azért, mert ideiglenesen nem képes teljesíteni a határozat feltételeit vagy a határozatból eredő kötelezettségeit.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a határozat jogosultja köteles értesíteni a vámhatóságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a feltételek teljesülése vagy a kötelezettségek teljesítése érdekében meg fog tenni, valamint ezen intézkedések időigényéről.
Amennyiben a gazdálkodó a vámhatóságok megelégedésére megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy eleget tegyen azoknak a feltételeknek és kritériumoknak, amelyeknek egy engedélyezett gazdálkodónak meg kell felelnie, a kiállító vámhatóság visszavonja a felfüggesztést.
(3) A felfüggesztés nem érinti a felfüggesztés napja előtt már megkezdett és még be nem fejezett vámeljárásokat.
(4) A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat felfüggesztéséről.
10. cikk
A státus érvénytelenítése
(1) Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot meg kell semmisíteni, ha teljesül a következő feltételek mindegyike:
a)a határozatot helytelen vagy hiányos információ alapján hozták meg;
b)a határozat jogosultja tudta, vagy észszerűen tudnia kellett volna, hogy az információ helytelen vagy hiányos volt;
c) ha az információ helyes és teljes körű lett volna, a határozat más lett volna.
(2) A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat megsemmisítéséről.
(3) Az érvénytelenítése attól a naptól kezdve lép hatályba, amelyen az eredeti határozat hatályba lépett, kivéve ha a vámjogszabályoknak megfelelően erről a határozatban másképp rendelkeznek.
11. cikk
A státus visszavonása
(1) Az engedélyezett gazdálkodó státust megadó határozatot az illetékes vámhatóságok visszavonják, ha:
a)a határozat kiadására vonatkozó feltételek közül egy vagy több nem teljesült, vagy már nem teljesül; vagy
b)a határozat jogosultja kérelmezi azt; vagy
c)a határozat jogosultja a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, felfüggesztésre előírt határidőn belül nem hozza meg a határozat feltételeinek teljesítéséhez vagy a határozatból eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(2) A visszavonás az arról szóló értesítést követő napon lép hatályba.
(3) A határozat jogosultját értesíteni kell a határozat visszavonásáról.
IV. CÍM
12. cikk
Információcsere
A Szerződő Felek biztonsági célból rendszeresen közlik egymással az engedélyezett gazdálkodóik azonosító adatait, köztük a következőket:
a)a gazdasági szereplő azonosító szám (Trader Identification Number – TIN), a gazdálkodók nyilvántartási és azonosítási számára (Economic Operator Registration and Identification – EORI) – vonatkozó szabályozással kompatibilis formátumban;
b)az engedélyezett gazdálkodó neve és címe;
c)azon okmány száma, amellyel az engedélyezett gazdálkodó státust megadták;
d)a jelenlegi státus (érvényes, felfüggesztett, visszavont);
e)a státus módosításának időszakai;
f)a határozat és az azt követő események (felfüggesztés és visszavonás) hatálybalépésének időpontja;
g)a határozatot kibocsátó hatóság.”
