52021IP0506

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021IP0506 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IP0506

Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről (2021/2002(INI))

HL C 251., 2022.6.30, p. 87–95 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:: 15/12/2021; szavazás napja
Date of vote:: 15/12/2021
Date of debate:: 14/12/2021

Author:: Európai Parlament, Külügyi Bizottság, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Form:: Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:: A kilencedik jogalkotási ciklus
Internal reference:: 2021/2002(INI)
Session:: 2021-2022

Legal basis:

32018D1788
32019Q1122(01) - A54

Link

Select all documents mentioning this document

Instruments cited:

Link

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Közös kül- és biztonságpolitika

Directory code:

18.00.00.00 Közös kül- és biztonságpolitika

HTML

PDF

Official Journal

2022.6.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/87

P9_TA(2021)0506

A nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködés

Az Európai Parlament 2021. december 15-i állásfoglalása a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről (2021/2002(INI))

(2022/C 251/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különösen az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére és annak jegyzőkönyveire (a 2000-ben elfogadott palermói jegyzőkönyvre), valamint az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményére,

—

tekintettel az Európa Tanács korrupcióról szóló, 1999. január 27-én és 1999. november 4-én Strasbourgban aláírásra megnyitott büntetőjogi és polgári jogi egyezményére, valamint a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) létrehozásáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1998. május 5-én, illetve 1999. május 1-jén elfogadott (98)7. és (99)5. sz. határozatra,

—	tekintettel a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményre,

—	tekintettel a büntetőeljárás átadásáról szóló európai egyezményre,

—	tekintettel Európa Tanács a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményére,

—	tekintettel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményére (budapesti egyezmény),

—	tekintettel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottság (MONEYVAL) tevékenységeire, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaira,

—	tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i, 2019. június 18-i és 2020. március 25-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról szóló, 2018. november 19-i (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozatra (1),

—	tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

—	tekintettel a biztonsági unióra vonatkozó stratégiáról szóló, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0605),

—	tekintettel „A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv” című, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0608),

—

tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0170), és az azt kísérő, az „EMPACT, the flagship EU instrument for cooperation to fight organised and serious international crime” („Az EMPACT mint a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés kiemelt uniós eszköze”) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0074),

—	tekintettel az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0171),

—

tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodásokra, valamint a koszovói bűnüldöző hatóságok és az Europol közötti együttműködési kapcsolatokat létrehozó munkamegállapodásra,

—	tekintettel az Eurojust, valamint Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti együttműködési megállapodásokra,

—	tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti határigazgatási együttműködésről szóló megállapodásokra,

—	tekintettel a berlini folyamatra, valamint a nyugat-balkáni országok által tett 2018-as korrupcióellenes vállalásokra,

—	tekintettel az Europol 2021. április 12-i, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelésére, illetve 2020. október 5-i, az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelésére,

—	tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) „Measuring Organized Crime in the Western Balkans” („A szervezett bűnözés mérése a Nyugat-Balkánon”) című jelentésére,

—	tekintettel „Az emberkereskedelem elleni küzdelem az uniós külkapcsolatok terén” című, 2016. július 5-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a 2020. évi csúcstalálkozót követően tett, 2020. június 19-i ajánlására (3),

—	tekintettel az Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Koszovóról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról és Szerbiáról szóló bizottsági jelentésekkel kapcsolatos 2019–2020-as állásfoglalásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0298/2021),

A.	mivel a szervezett bűnözés központi problémává vált a nemzetközi ügyekben és olyan fenyegetést jelent a békére és a fejlődésre nézve, amely közös és összehangolt választ igényel az Európai Unió, valamint tagállamai és nemzetközi partnerei részéről;

B.	mivel a szervezett bűnözés ellen folytatott hatékony küzdelem része az uniós csatlakozási folyamatnak, nevezetesen az „Alapvető jogok” fejezetben, valamint a 24., „Jogérvényesítés, szabadság és biztonság” című tárgyalási fejezetben;

mivel a korrupció és a szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot a nyugat-balkáni régióban, és mivel az az Unió tagállamaira is negatív hatást gyakorolhat; mivel a szervezett bűnözési hálózatok szorosan összekapcsolódnak, és uniós tagállamokban és nem uniós tagállamokban gyökereznek;

D.	mivel a nyugat-balkáni országok európai integrációjának folyamata közvetlenül függ azok egymással, valamint az uniós tagállamokkal fenntartott kapcsolataik normalizálásától;

E.	mivel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés strukturális probléma, amely összefonódik az üzleti szférával és az állami intézményekkel, és foglyul ejti a kormányzatokat, és mivel az uniós integrációs folyamathoz kapcsolódó reformok ennek megoldását is célozzák;

F.	mivel a szervezett bűnözés és a korrupció együtt jár a pénzmosási tevékenységekkel, az adócsalással, a kliensrendszerrel, valamint a büntetlenséggel;

G.	mivel a bűnszervezetek – határokon átnyúlóan és etnikai hovatartozástól függetlenül – hatékonyan működnek együtt, szemben a nyugat-balkáni országok rendőri és igazságügyi hatóságainak együttműködésével, amelynek sürgősen növelnie kellene összehangoltsága mértékét;

H.	mivel a szervezett bűnözői csoportok együttműködnek a tágabb európai szomszédság országaiból származó csoportokkal olyan tevékenységekben, mint az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a műtárgy-csempészet és a pénzmosás;

I.	mivel a harmonizált jogi keretek, azok hatékony végrehajtása, valamint a független korrupcióellenes és bűnüldöző szervek és a valódi politikai akarat kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés felszámolásában;

J.	mivel az UNODC „A szervezett bűnözés mértékének meghatározása a Nyugat-Balkánon” című jelentése szerint a büntetőeljárások és az ítéletek általában a bűnszervezetek alacsony szintjeire összpontosítanak, így a csoportok vezetői sok esetben büntetlenséget élveznek a Nyugat-Balkánon;

K.	mivel a civil társadalmi szervezetek a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem fontos szereplőivé váltak régió-szerte, mivel kulcsszerepet játszanak különösen a helyzet megfigyelésében és a korrupcióellenes politikák értékelésében;

L.	mivel a szervezett bűnözésre és a korrupcióra adott hatékony szakpolitikai válaszok kidolgozásának érdekében több kutatásra és több megbízható adatra van szükség a szervezett bűnözésre vonatkozóan a régióban;

M.	mivel az oktatás kulcsszerepet játszik a bűnözés megelőzésében, valamint a jogszerűség kultúrájának előmozdításában;

mivel egyes országokban helytelen módon az uniós csatlakozás elleni érvként használják fel a Nyugat-Balkánról származó bűnözők jelentette fenyegetést, és mivel ezért azt megfelelően kezelni kell annak érdekében, hogy elősegítsük a nyugat-balkáni országok további lépéseit az uniós csatlakozási folyamatban;

mivel az uniós tagság kritériumainak való megfelelés érdekében a nyugat-balkáni országoknak átfogó reformokat kell végrehajtaniuk a kulcsfontosságú területeken, valamint konkrét eredményeket kell elérniük az igazságügyi reformok, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

P.	mivel a jogállamiság erősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az Unió 2018-as nyugat-balkáni stratégiájának sarokköve;

mivel körülbelül 64 millió EUR-t fordítottak a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez kapcsolódó projektekre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, amely több nemzeti és több országra kiterjedő projektet finanszírozott, támogatva a szervezett bűnözési és korrupciós ügyekben való hatékonyabb igazságszolgáltatást a Nyugat-Balkánon, többek között a bírósági eljárások nyomon követésén keresztül; mivel az IPA III a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a kábítószer-csempészet és a pénzmosás megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozó konkrét célokra is irányul;

Általános helyzet

hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció elsősorban a nyugat-balkáni országok polgárainak életére hat kedvezőtlenül, mivel aláássa a biztonsághoz való jogot, a társadalmi kohéziót és a demokratikus rendszerbe vetett bizalmat, valamint akadályozza a demokratikus reformok megvalósítását és hátráltatja a csatlakozási folyamatot, illetve potenciálisan negatív hatást gyakorol az Unió tagállamainak biztonságára és stabilitására;

kiemeli, hogy ha megfosztjuk a nyugat-balkáni országokat az európai perspektívától, akkor a szervezett bűnözés helyzete is súlyosbodni fog, és hangsúlyozza, hogy csak az uniós integrációs folyamat előmozdításával és a tagállamokkal való együttműködéssel érhetők el eredmények ezen a téren; hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós integráció előmozdítása egymást kölcsönösen erősítő folyamatok, ezért fel kell gyorsítani az uniós integrációs folyamatot;

véleménye szerint a Koszovóval kapcsolatos vízumliberalizáció a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel való összekapcsolása kontraproduktív, mivel az izoláció elősegíti a bűncselekményeket; még egyszer hangsúlyozza, hogy Koszovó a vízumliberalizáció minden kritériumának megfelelt, valamint kéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul biztosítsa a vízumliberalizációt;

megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országoknak kézzel fogható eredményeket kell felmutatniuk a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kulcsfontosságú területein az uniós tagság felé vezető útjuk során való előrelépés érdekében; sürgeti őket, hogy jelentősen fokozzák a szükséges reformok előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, és felhívja az EU-t, hogy a bővítési politika egyik prioritásaként pénzügyi támogatás és gyakorlati együttműködés révén mozdítsa elő a jogállamiságot támogató, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolását célzó releváns nemzetközi eszközök megfelelő átültetését és végrehajtását;

üdvözli a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia 2021. április 14-i közzétételét, valamint sürgeti az Uniót, hogy fokozza a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés mértékét, különösen a nyugat-balkáni országokkal, e transznacionális fenyegetés hatékony kezelésének érdekében;

megjegyzi, hogy a foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a korrupció, a félretájékoztatás, a kormányzatok korrupciós túszul ejtése, az egyenlőtlenség, a nem demokratikus rezsimek – például Oroszország és Kína – általi külföldi beavatkozás, valamint az uniós csatlakozás lassú folyamata azon tényezők közé tartoznak, amelyek sebezhetővé teszik a nyugat-balkáni társadalmakat a szervezett bűnözéssel szemben; sürgeti mind a nyugat-balkáni országok hatóságait, mind nemzetközi partnereiket, különösen az EU-t, hogy fokozzák erőfeszítéseiket azon kihívások kezelése érdekében, amelyek fokozzák az instabilitást, aláássák az integrációt, és késleltetik a demokratikus és gazdasági fejlődést;

sajnálja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre, valamint a túszul ejtett kormányzat bármely elemének felszámolására irányuló valódi politikai akarat hiányát a helyi politikai elit egyes csoportjainak körében;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nyugat-balkáni országok igazságszolgáltatása nem független és sok esetben nem teljesen működőképes, és egy stratégiaibb megközelítés alkalmazását sürgeti a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelése során; felhívja az EU-t, hogy nyújtson további segítséget a szakmai alapokon és hatékonyan működő büntető igazságszolgáltatás kultúrájának ösztönzése, valamint a bírói kar feddhetetlenségének javítása érdekében; megjegyzi, hogy ugyan történt némi előrelépés az igazságügyi rendszer reformjára vonatkozóan, továbbra is komoly erőfeszítésekre van szükség a kézzel fogható eredmények elérése érdekében;

sürgeti a nyugat-balkáni országokat, hogy teljes mértékben kezeljék büntető igazságszolgáltatási rendszereik hiányosságait, beleértve az eljárások időtartamának hosszát; kéri az Uniót és más nemzetközi partnereket, hogy biztosítsanak további iránymutatásokat a bűnüldöző szervek és a bíróságok számára a büntető igazságszolgáltatás szakértelmének és teljesítményének javítása érdekében;

10.

üdvözli, hogy a nyugat-balkáni országok átültették a nemzeti jogba a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó uniós és nemzetközi normákat, valamint a régióban a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló egyéb erőfeszítéseket, mint például a kormányzati koordinációs mechanizmusok, valamint a különleges bíróságok és bűnüldözési egységek kialakítását; sajnálja azonban, hogy a végrehajtás továbbra is hiányos, és sürgeti a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy járjanak el sokkal hatékonyabban az ilyen vagyonok valamennyi polgár javára történő visszaszerzése terén, és a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kezeljék prioritásként a bűncselekményből származó jövedelmek és eszközök elkobzását; kéri, hogy nyújtsanak uniós támogatást a bűnüldöző hatóságok megfelelő kapacitásainak, valamint a megfelelő feltételeknek és forrásoknak a támogatásához, kiemelve különösen azt, hogy növelni kell az ügyészségek pénzügyi kriminalisztikai szakértelmét;

11.

felszólítja a nyugat-balkáni országokat, hogy az egyedi eseteken túlmenően a bűnszervezetekkel szemben is lépjenek fel, és bizonyítsák be képességeiket a magas szintű bűnözők büntetőeljárás alá vonásának és elítélésének területén; megjegyzi, hogy a bűncselekmények szervezett bűnözésként való helyes azonosítása és pontos kivizsgálása nélkülözhetetlen a büntető igazságszolgáltatási válaszhoz; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a bűnszervezetek felszámolására irányuló kapacitás növelése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni sikeres küzdelem érdekében számolják fel azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik az informátorok és a visszaélést bejelentő személyek kilétének felfedését, valamint védjék meg őket és közvetlen rokonaikat attól, hogy zaklassák, bepereljék vagy megfenyegessék őket; sürgeti a bevált gyakorlatok cseréjét azon tagállamokkal, amelyek kiemelkedő sikerrel jártak a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; kéri az uniós tagállamokat, hogy – többek között tanúáttelepítésen keresztül – támogassák a tanúvédelmi programokat;

12.

felhívja a nyugat-balkáni országokat, hogy törekedjenek kitartóan a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, és készítsenek időszakos nemzeti jelentéseket ebben a témában, valamint a korrupció és a pénzmosás jobb megértése és kezelése érdekében erősítsék meg az intézményközi együttműködést, többek között a hírszerzési információk gyűjtése és megosztása terén;

13.

megismétli, hogy az egyértelmű korrupcióellenes biztosítékok és a nagy horderejű korrupciós ügyek hatékony üldözése révén fel kell számolni a szervezett bűnözés, valamint a politikai és államigazgatási szint közötti kapcsolatokat; felhívja az EU-t, hogy növelje az érdemeken alapuló közigazgatási rendszerek megszilárdításának támogatását; aggodalommal jegyzi meg, hogy a politikai szereplők és a szervezett bűnözői csoportok közötti kapcsolatokra vonatkozóan számos jelentés és vád merül fel, miközben az igazságszolgáltatási rendszer hatástalan ezen állítások kezelésének tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon az építőipar az egyik legkitettebb ágazat a szervezett bűnözés és korrupció szempontjából;

14.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a bűnszervezetek kihasználják a Covid19-válságot, többek között az egészségügyi struktúrák számára történő orvostechnikai eszközök és szolgáltatások közbeszerzésével való visszaélésen, hamisított Covid-igazolványok árusításán és az uzsorakölcsönök megnövekedett gyakorlatán keresztül; felszólítja a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy lépjenek fel a hamisított vakcinák és oltási igazolványok ellen; kéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-támogatást kösse egyértelmű korrupcióellenes célkitűzésekhez; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás nyomon követéséhez megbízható mechanizmusokat kell kialakítani;

15.

emlékeztet arra, hogy az IPA III szigorú feltételrendszert határoz meg, valamint hogy az úgynevezett „alapvető jogok” területén – nevezetesen a jogállamiság és az alapvető jogok, többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén – a fejlődés jelentős visszaesése vagy annak folyamatos hiánya esetén az alapok folyósítását modulálni kell, vagy akár fel is lehet függeszteni; hangsúlyozza, hogy az Unió saját biztonsági érdeke és felelőssége annak garantálása, hogy az uniós alapok ne váljanak ellentétes hatásúvá az által, hogy erősítik a korrupt politikusok és privilegizált vállalkozások klientelisztikus hálózatát;

16.

megjegyzi, hogy a szervezett bűnözés, a politika és a vállalkozások közötti kapcsolatok már Jugoszlávia felbomlása előtt is fennálltak, és ez a helyzet az 1990-es évek óta változatlan; elítéli, hogy az illetékes hatóságok nyilvánvalóan nem hajlandóak megnyitni a volt jugoszláv archívumokat; ezzel kapcsolatban megismétli a volt Jugoszlávia levéltárainak megnyitására irányuló felhívását, amelyben külön kérte, hogy biztosítsanak hozzáférést a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a jugoszláv néphadsereg titkosszolgálata (KOS) irataihoz, valamint hogy az iratokat kérés esetén juttassák vissza az érintett kormányokhoz;

17.

hangsúlyozza a tagállamokkal, a nemzetközi partnerekkel, többek között az Egyesült Államokkal, Kanadával, az Egyesült Királysággal, valamint a nemzetközi szervezetekkel – például a NATO-val, a GRECO-val, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az UNODC-vel – való együttműködés, valamint a hírszerzési információk említett országok és szervezetek közötti megosztásának fontosságát;

18.

üdvözli az Egyesült Államok megújult, konstruktív tevékenységét a Nyugat-Balkánon, beleértve a korrupció elleni küzdelemre irányuló összpontosítást; hangsúlyozza ebben a tekintetben az Egyesült Államok elnökének azon személyek felelősségre vonására irányuló rendeletét, akik hozzájárulnak a nyugat-balkáni helyzet destabilizálásához, valamint az Egyesült Államok azon tevékenységét, amelynek során személyeket és szerveket vesz célkeresztbe jelentős korrupciós tevékenységük miatt; kéri az Uniót, hogy alaposan vizsgálja meg az ilyen tevékenységek összehangolásának lehetőségét;

A szervezett bűnözés egyes típusai

19.

megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országok – a főként szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedelem áldozatává vált nőket és lányokat érintő – emberkereskedelem vonatkozásában kiinduló országként és célországként is funkcionálnak; megjegyzi, hogy az emberkereskedelem a szervezett bűnözéshez legnagyobb arányban kapcsolódó bűncselekmény; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az emberkereskedelem kockázatának kitett csoportok rezilienciájának erősítésére, a nemi szempontokat figyelembe vevő interszekcionális megközelítés szükségességének hangsúlyozása mellett; üdvözli a nemzetközi partnerekkel – többek között az Interpollal és az Europollal – végrehajtott együttes fellépéseket, amelyeknek köszönhetően sikerült letartóztatni emberkereskedelemmel és embercsempészéssel gyanúsított személyeket;

20.

megjegyzi, hogy a migránsok és a menekültek tranzitfolyosóként használják a nyugat-balkáni országokat, és hogy az elmúlt évek nagy népességmozgásai óriási kihívást jelentettek a régió és a tagállamok számára; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a migránsok csempészetének kezelése és a csempészett személyek – különösen a kísérő nélküli kiskorúak – alapvető jogainak védelme terén, valamint a nyugat-balkáni országok és a tagállamok közötti fokozott információcserére és nagyobb koordinációra szólít fel; ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak több segítséget e kérdések kezeléséhez, például pénzügyi és technikai segítségnyújtás, informális és jogállási megállapodások megkötése, valamint a közös operatív hivatal és a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonallal kapcsolatos operatív platformon keresztüli együttműködés előmozdítása formájában, figyelembe véve a nyugat-balkáni útvonal sajátosságait és szükségleteit, továbbá nyújtsanak segítséget a méltó befogadási feltételek kialakításához; felszólít az EU külső határainak fokozott védelmére a nyugat-balkáni államokkal együttműködésben;

21.

hangsúlyozza, hogy a bűnözői tevékenységek felderítéséhez és a legális gazdaságba való beszivárgás megelőzéséhez elengedhetetlen a bűncselekményből származó jövedelmek kérdésének kezelése; hangsúlyozza, hogy a tényleges tulajdonlás átláthatósága fontos szakpolitikai eszközzé vált a korrupció, az abból eredő illegális pénzmozgások, valamint az adócsalás elleni küzdelemben; üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nyugat-balkáni országok kormányai tettek a pénzmosás elleni küzdelem jegyében, többek között a pénzmosás elleni felülvizsgált keretek elfogadása révén; aggódik ugyanakkor amiatt, hogy a megfelelő végrehajtás továbbra sem valósult meg; megismétli, hogy jelentősen javítani kell a kellő gondosságra vonatkozó rendelkezések végrehajtását és a tényleges tulajdonosi átláthatóságot, többek között a bankszektorban is;

22.

aggodalommal jegyzi meg a szürkegazdaság részesedését (amit a GDP több mint 30 %-ára becsülnek a régióban), valamint a nagymértékű illegális készpénz-kifizetéseket, amelyek a nyugat-balkáni régión keresztül áramolnak; kéri a kormányokat a régióban, hogy ahol lehetséges, hajtsanak végre intézkedéseket az informalitás csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy az elektronikus bankolás elégtelen szabályozása növeli a pénzmosás kockázatát, valamint kéri a nyugat-balkáni államokat és a Bizottságot, hogy kezeljék a nemzetközi és regionális harmonizáció kérdését az uniós bővítési folyamat során;

23.

üdvözli a nyugat-balkáni országok elkötelezettségét a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem iránt, és külön méltányolja a londoni EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott regionális ütemtervet, amelynek célja, hogy fellépjen a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek tiltott birtoklásával, használatával, gyártásával és kereskedelmével szemben; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv szerint a tiltott tűzfegyverek birtoklása és kereskedelme továbbra is komoly probléma, mivel az Unió-szerte fellelt és a szervezett bűnözésben használt fegyverek nagy része ebből a régióból származik; kéri a hat balkáni államot, hogy beruházások révén támogassák a leszerelési programokat;

24.

hangsúlyozza a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által a nemzeti és regionális érdekelt felek kapacitásának erősítéséért a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése és az azokkal való visszaélések ellenőrzése és csökkentése érdekében végzett fontos munkát, és a SEESAC-kal való fokozottabb együttműködésre és koordinációra szólít fel;

25.

megjegyzi, hogy a hat nyugat-balkáni ország továbbra is a kábítószer-kereskedelem egyik fő tranzitrégiója, és hogy a kábítószer-előállítás és -kereskedelem a legelterjedtebb bűncselekmény a régióban; üdvözli a kábítószer elleni küzdelem jegyében közösen végrehajtott műveletek növekvő számát; e tekintetben sürgeti az uniós bűnüldöző hatóságok, például az Europol, az uniós tagállamok bűnüldöző szervei és nyugat-balkáni partnereik közötti együttműködés fokozását; hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságoknak fejleszteniük kell kapacitásaikat a kábítószer-kereskedelem jobb nyomon követése és az az elleni küzdelem érdekében;

26.

megjegyzi, hogy egyre jobban terjed a szervezett kiberbűnözés; üdvözli a nyugat-balkáni országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bővítsék kapacitásukat a kiberbűnözés elleni küzdelem érdekében, valamint hogy növeljék a kiberbűnözéssel kapcsolatos büntetőeljárások számát; ösztönzi az EU-t, hogy megfelelő eszközökkel támogassa a nyugat-balkáni országokat a kiberbűnözés és más online fenyegetésekkel szembeni fellépés terén, többek között az újonnan létrehozott Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközponton keresztül; hangsúlyozza, hogy az európai partnerekkel való szoros együttműködésben fel kell lépni a manipulatív félretájékoztatással szemben;

27.

felhívja az EU-t és a nyugat-balkáni országokat, hogy együttműködve foglalkozzanak a kulturális örökség védelmét és megőrzését érintő rendszeres és növekvő fenyegetésekkel és a kulturális műtárgyak csempészetével, különösen a konfliktusövezetekben; szorosabb együttműködést sürget a különböző bűnüldöző hatóságok között, beleértve a nemzeti hírszerző ügynökségek közötti azonnali információmegosztást, továbbá a bűnüldöző szervek, valamint a művészeti és régészeti közösségek közötti fokozott együttműködést;

28.

megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országoknak növelniük kell az egyéb, szervezett bűnözői csoportok által folytatott jogellenes tevékenységek ellen tett erőfeszítéseiket, amelyekbe beletartozik többek között a munkaerő-kizsákmányolás, a környezeti bűnözés, például az illegális fakitermelés, az orvvadászat és a zsarolás;

Együttműködés az EU-val (annak tagállamaival és ügynökségeivel) és régióközi együttműködés

29.

üdvözli az EU és a nyugat-balkáni országok közötti fokozott együttműködést a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és arra ösztönzi az EU-t, hogy továbbra is támogassa a nyugat-balkáni kapacitásépítést, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés megkönnyítését a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés terén; hangsúlyozza, hogy az uniós struktúrákkal kötött együttműködési megállapodásoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, és biztosítaniuk kell a megfelelő szintű adatvédelmet; felszólítja a nyugat-balkáni országokat a közbeszerzésre, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemre, a pénzmosásra és a kiberbűnözésre vonatkozó uniós vívmányokkal való további jogszabályi harmonizációra;

30.

javasolja az Unió által szponzorált meglévő struktúrák, például a Regionális Együttműködési Tanács megerősítését annak érdekében, hogy ezek következetesen részt vegyenek az Unió, annak tagállamai és a nyugat-balkáni országok közötti további együttműködés előmozdításában;

31.

üdvözli az Eurojust és Albánia, az Észak-macedón Köztársaság, Montenegró és Szerbia között létrejött együttműködési megállapodásokat, valamint a Bosznia-Hercegovinával folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazást; sürgeti a Tanácsot, hogy mihamarabb adjon felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére egy hasonló, Koszovóval kötendő megállapodással kapcsolatban, mivel a büntetőügyek kapcsán a nyugat-balkáni országokkal folytatott igazságügyi együttműködés elengedhetetlen a szervezett bűnözés elleni küzdelem szempontjából, különösen az emberkereskedelem és a kábítószer csempészet esetében, amely a régióban folyó tevékenységek nagy részét képezi; megjegyzi, hogy az Eurojust körülbelül 200 közös bűnügyi vizsgálatot folytatott az Unió tagállamaival és a nyugat-balkáni országokkal közösen;

32.

elismerését fejezi ki az albán, montenegrói, észak-macedóniai és szerb összekötő ügyészekkel való sikeres együttműködéssel kapcsolatban, akiket azért delegáltak az Eurojusthoz, hogy segítsék az országaikat is érintő, határokon átnyúló nyomozások lefolytatását, valamint hangsúlyozza az ügyekre fordított munkaidő jelentős növekedését az összekötő ügyészek kinevezése után; ezzel kapcsolatban hasonló együttműködést szorgalmaz a többi nyugat-balkáni országgal is; üdvözli az igazságügyi együttműködési esetek 2019 óta növekvő számát, a Covid19-világjárvány okozta kihívásokkal teli körülmények ellenére;

33.

hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkán az Europol számára különösen jelentős régió; üdvözli az Europol és öt nyugat-balkáni ország közötti operatív együttműködésről szóló megállapodásokat, valamint a koszovói bűnüldöző hatóságokkal kötött munkamegállapodást; kéri e megállapodások teljes körű végrehajtását, és elismerését fejezi ki az ezen együttműködés keretében végrehajtott sikeres műveletekkel kapcsolatban; üdvözli az Europol Összekötő Irodájának 2019-es megnyitását Albániában, valamint a döntést, hogy hasonló összekötő irodákat nyissanak Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában; hasonló együttműködést szorgalmaz a többi nyugat-balkáni országgal is; hangsúlyozza továbbá az Europol az Európai Ügyészséggel (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott együttműködésének fontosságát; ebben a tekintetben kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat egy gyümölcsöző együttműködési keret létrehozására az Európai Ügyészség és a nyugat-balkáni országok között annak érdekében, hogy biztosítsák az Európai Ügyészség számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa hatáskörét az uniós finanszírozás területén, különös tekintettel az IPA III alapokra a nyugat-balkáni országokban;

34.

üdvözli az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) által a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez kapcsolódó konkrét témákban a nyugat-balkáni országokkal kötött munkamegállapodásokat; hangsúlyozza, hogy fontos a meglévő mechanizmusok további erősítése a CEPOL és a nyugat-balkáni régió között; tudomásul veszi a GRECO által kiadott külön országjelentéseket, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós csatlakozásra váró országok fokozzák a GRECO-val való együttműködést, és kimerítően végrehajtsák annak konkrét ajánlásait;

35.

hangsúlyozza, hogy az Interpol fontos eszköz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; sajnálja, hogy Koszovó többszöri próbálkozása ellenére sem tagja még az Interpolnak; kéri, hogy az uniós tagállamok proaktívan támogassák Koszovó azon szándékát, hogy csatlakozzon ehhez a szervezethez; úgy véli, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország tagsága az Europolban tovább javítaná a transznacionális bűnözést célzó intézkedések eredményességét;

36.

üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), valamint Albánia, Montenegró és Szerbia közötti határigazgatási együttműködésről szóló megállapodások hatálybalépését, amelyek lehetővé teszik a Frontex számára, hogy közös műveleteket hajtson végre ezekben az országokban határaik igazgatásának javítása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem és az irreguláris migráció ellenőrzése érdekében, a nemzetközi normákkal összhangban és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett; üdvözli az Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával kezdeményezett hasonló, jogállásról szóló megállapodásokat, és felszólítja az összes felet, hogy a lehető leghamarabb mozdítsák elő e megállapodások ratifikálását, és dolgozzanak ki hasonló megállapodást Koszovóval; hangsúlyozza, hogy a Frontex és a nyugat-balkáni országok közötti együttműködést tovább kell fejleszteni a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekben;

37.

ismételten kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzési tevékenységekre és az oktatásra, és különösen a szervezett bűnözés, az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem a társadalmakra gyakorolt negatív hatásaira, valamint az állampolgárság fogalmának megfelelő értelmezésére, továbbá növelni kell az ellenálló képességet, fokozottabb figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági körülményekre, különösen az elővárosi és vidéki területeken, valamint támogatni kell a bűnözéssel és a korrupcióval szembeni kiszolgáltatottság csökkentését célzó helyi kezdeményezéseket, a nemi szempontokat figyelembe vevő interszekcionális megközelítés szükségességének hangsúlyozása mellett; hangsúlyozza a demokratikus kapacitásépítés fontosságát a nyugat-balkáni régióban, többek között a részvételi demokrácia megerősítését, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések megvitatását célzó speciális programokon és kísérleti projekteken keresztül;

38.

hangsúlyozza, hogy fontos a szervezett bűnözői csoportok és a radikalizálódott egyének és terrorista csoportok közötti kapcsolatok nyomon követésére; ismételten felhívja a figyelmet az Unió terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás elleni küzdelemben betöltött szerepének fontosságára; ebben a tekintetben ösztönzi a további együttműködést, különösen a pénzügyi szakemberek régiós képzésének uniós támogatása, valamint információmegosztás és a bevált gyakorlatok és a szakismeretek cseréje révén; üdvözli, hogy a 2021. július 5-i, berlini Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó résztvevői elismerték, hogy szükség van egy több ügynökséget átfogó válaszra, beleértve a magánszféra és a civil társadalmi szervezetek együttműködését, a súlyos és szervezett bűnözés, a jogszerűtlen pénzügyek, a korrupció és a terrorizmus kezelése érdekében végzett közös munka hatékonyságának növelése érdekében;

39.

hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés kulcsfontosságú a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem szempontjából; elismerését fejezi ki a meglévő regionális kezdeményezések – például a Délkelet-európai Rendészeti Központ (SELEC) – munkájával kapcsolatban, amelyek célja a nyugat-balkáni országok közötti intézményközi kapcsolatok megerősítése a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint ösztönzi a további regionális együttműködést a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében;

40.

elismerését fejezi ki az uniós tagállamokat és a nyugat-balkáni országokat érintő regionális kezdeményezések, például az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR), az adriai- és jón-tengeri kezdeményezés, a közép-európai kezdeményezés és a berlini folyamat szerepét illetően; ösztönzi mind az uniós tagállamokat, mind a nyugat-balkáni országokat, hogy vegyenek részt ezekben a kezdeményezésekben, és teljes mértékben használják ki a bennük rejlő lehetőségeket;

41.

üdvözli az IPA keretében azon projekteknek nyújtott támogatást, amelyek az egész régiót érintik, valamint a nyugat-balkáni országok korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó kapacitásának növelését célozzák; különösen helyesli az IPA II tanúvédelmi programot, amely a „balkáni hálózat” létrehozásához vezetett; felszólít ezen együttműködés folytatására, valamint arra, hogy a nyugat-balkáni partnerek vállaljanak felelősséget a hálózat fenntartásáért;

42.

támogatását fejezi ki az IPA által finanszírozott, több országra irányuló programra vonatkozóan, „bírósági eljárások nyomon követésén keresztül támogatva a Nyugat-Balkánon a hatékonyabb igazságszolgáltatást a szervezett bűnözéssel kapcsolatos és korrupciós ügyekre vonatkozóan”, mint a hatóságok korrupcióra és szervezett bűnözésre adott hatékonyabb igazságszolgáltatási válasza felé vezető lépésként a Nyugat-Balkánon; kéri a nyugat-balkáni országok kormányait, hogy teljes mértékben hajtsák végre a tagállamok szakértői által végzett szakmai értékelések részeként megalkotott ajánlásokat;

43.

úgy véli, hogy a nyugat-balkáni partnereknek aktív szerepet kell vállalniuk az Európa jövőjéről szóló konferencián, valamint be kell vonni őket a szervezett bűnözés kezeléséről szóló, szélesebb körű európai vitába;

44.

kéri a nemzetközi donorokat, hogy biztosítsák a szervezett bűnözés és a korrupció ellen irányuló különféle programok jobb összehangolását a Nyugat-Balkánon, az ezekre a területekre vonatkozó nemzetközi együttműködés megkettőzésének elkerülése és hatékonyságának növelése érdekében;

45.

aggodalommal állapítja meg, hogy a régióban nem állnak rendelkezésre hiteles adatok a szervezett bűnözésről, és felhívja a nyugat-balkáni országokat, hogy a szervezett bűnözésre vonatkozó megbízható adatok gyűjtésére és feldolgozására való képességük javítása révén növeljék a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ismereteket; hangsúlyozza, hogy mélyrehatóbb interdiszciplináris kutatásra és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő interszekcionális megközelítésre van szükség, és arra ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel a szervezett bűnözést rögzítő és elemző nemzeti statisztikai rendszerek létrehozása érdekében a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzésére és kezelésére irányuló hatékony, tényeken alapuló politikák jobb kialakítása érdekében;

A civil társadalom és a média szerepe

46.

hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek, a tudományos élet képviselői és az újságírók kulcsszerepét a kormányok, valamint az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szervek munkájának nyomon követésében és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért eredmények értékelésében; megjegyzi, hogy a civil társadalmi szervezetek részvételének jogi és intézményi keretei nagyrészt adottak a nyugat-balkáni országokban, de sajnálja, hogy a bennük rejlő lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, és hogy bizonyos esetekben a korrupcióra és a szervezett bűnözésre összpontosító civil társadalmi szervezetek kifejezett ellenségességgel is szembesülnek kormányaik részéről; kéri, hogy a civil társadalmi szervezeteket jobban vonják be a jogalkotási folyamatba, hogy érdemben hozzá tudjanak járulni a kulcsfontosságú jogszabályokhoz; ezzel összefüggésben felhívja a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy sürgősen dolgozzanak ki, fogadjanak el és hajtsanak végre jobb jogszabályokat az információkhoz inkluzív folyamatok révén történő szabad hozzáférésről;

47.

elismeri a civil társadalmi szervezetek által a megelőző munkában, a veszélyeztetett csoportok támogatásában, a politika formálásában, valamint – független köztestületek hiányában – a felügyeleti szerepkörben gyakran betöltött fontos szerepet; aggodalmát fejezi ki azokkal a lejárató kampányokkal, valamint nyomásgyakorlásra és megfélemlítésre tett erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyek gyorsítják a civil társadalmi szervezetek működési területének zsugorodását;

48.

ösztönzi a nyugat-balkáni civil társadalmi szervezeteket, hogy hozzanak létre erősebb hálózatokat a civil társadalmi szereplők között, azonosítsák a hasonló kérdésekkel foglalkozó helyi partnereket, és osszák meg a tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat a szervezett bűnözés jellegének és okainak megértése, valamint a régióban a radikalizálódás megelőzésének támogatása érdekében; üdvözli az olyan érdekelt felek stratégiai kommunikációs kampányokhoz való hozzájárulását, mint a radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat (ESCN);

49.

megjegyzi, hogy sok civil társadalmi szervezet függ a magánfinanszírozástól és nehézségekkel néz szembe a tevékenységeik fenntartásához elegendő forrásgyűjtés során; elismeri, hogy a támogatásokat gyakran rövid távú projektekhez adják, valamint hogy kevés támogatás jut a szervezett bűnözés elleni tevékenységekre; elismeri, hogy a rövid távú támogatás ahhoz vezet, hogy a munkatársakat csak projektspecifikus célokra alkalmazzák, amely a stabil munkafeltételek hiányához vezet és kevés teret biztosít a munkatársak számára az alapvető készségek kifejlesztéséhez, és ennek a hosszú távú stratégiai tervezés látja kárát;

50.

elismerően nyilatkozik azon oknyomozó újságírók értékes munkájáról, akik nagy horderejű esetekről tudósítanak, és nyilvánosságra hozzák a bűnszervezetek, politikusok és vállalkozások között fennálló kapcsolatokat; határozottan elítéli az oknyomozó újságírókkal és a civil társadalommal szemben alkalmazott agressziót – beleértve a célzott gyilkosságokat is –, megfélemlítést, gyűlöletbeszédet és rágalmazó kampányokat; különös aggodalommal veszi tudomásul az állami tisztviselők, parlamenti képviselők, valamint a kormányok, a kormányzó pártok és a részben vagy egészben az állam tulajdonát képező média képviselői általi gyűlöletbeszédet és rágalmazó kampányokat; felszólítja a hatóságokat és a bűnüldöző szerveket, hogy biztosítsák az oknyomozó újságírók és a civil társadalom védelmét és akadálytalan működését, és sürgeti – különösen a nemzeti vagy etnikai – kisebbségeket és a kiszolgáltatott csoportokat célzó gyűlöletbeszéd valamennyi formájának büntetését; ismételten felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák együttműködésüket a helyi civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel, a reformorientált politikaformálókkal, a tudományos élet képviselőivel és a független médiával, valamint támogassák azokat; ösztönzi a Bizottságot és az Unió helyi küldöttségeit, hogy dolgozzanak együtt a helyi érdekelt felekkel a korrupciós ügyekkel és a szervezett bűnözés eseteivel kapcsolatos büntetőeljárások rendszeres nyomon követésére vonatkozó eljárások létrehozásának érdekében;

51.

mély sajnálatát fejezi ki a nyilvánosság részvételével szemben indított stratégiai peres ügyek növekvő száma miatt, amelyeket gyakran arra használnak, hogy megfenyegessék az újságírókat és az egyéneket annak megakadályozása érdekében, hogy felfedjék a hatalmon lévők törvénysértéseit; kéri a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy jelentős mértékben növeljék a médiatulajdon átláthatóságára, a szerkesztőségek függetlenségére és a médiaszabadság politikai beavatkozás elleni védelmére irányuló erőfeszítéseiket és munkájukat, mivel ezek a szabad demokratikus társadalom kulcselemei, valamint nélkülözhetetlenek a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem sikerességéhez;

o o

52.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a tagállamok és a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 293., 2018.11.20., 11. o.

(2) HL C 101., 2018.3.16., 47. o.

(3) HL C 362., 2021.9.8., 129. o.

Top

All

Choose the experimental features you want to try