EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021DC0797
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS European Structural and Investment Funds 2021 Summary report of the programme annual implementation reports covering implementation in 2014-2020
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai strukturális és beruházási alapok A program 2014 és 2020 közötti végrehajtására vonatkozó éves végrehajtási jelentések 2021. évi összefoglaló jelentése
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai strukturális és beruházási alapok A program 2014 és 2020 közötti végrehajtására vonatkozó éves végrehajtási jelentések 2021. évi összefoglaló jelentése
COM/2021/797 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.17.
COM(2021) 797 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Európai strukturális és beruházási alapok
A program 2014 és 2020 közötti végrehajtására vonatkozó éves végrehajtási jelentések 2021. évi összefoglaló jelentése
{SWD(2021) 384 final}
1.Bevezetés
Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 2020. évi végrehajtására rendkívüli és kihívásokkal teli évben került sor. A népegészségügyi válság és az abból eredő gazdasági sokk alapvetően megváltoztatta közösségeinket és mindennapi életünket. Az Európai Unió uniós támogatást mozgósított a veszélyhelyzetre való gyors reagálás érdekében, ugyanakkor példátlan helyreállítási megoldásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy segítse közösségeit az előttük álló nagy nehézségek leküzdésében. Az uniós szakpolitikák nagy gyorsasággal és rugalmassággal kiigazításra kerültek, és azonnali likviditást és pénzügyi támogatást nyújtottak a sürgős szükségletek kielégítéséhez, továbbá támogatták a tagállamokat a gazdaságukat és társadalmukat sújtó sokkhatás kezelésében.
Ugyanakkor az Európai Unió fordulóponthoz érkezett. Ahhoz, hogy erősebben és reziliensebben lábaljon ki a válságból, Európának fel kell gyorsítania a zöld és digitális Európa megvalósulásához vezető kettős átállást. Az esb-alapok e törekvés frontvonalában állnak.
Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok támogatják az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását. Az esb-alapok a következőkből állnak:
·az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
·az Európai Szociális Alap (ESZA);
·a Kohéziós Alap (KA);
·az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA); valamint
·az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).
A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (uniós költségvetés) részét képező esb-alapok 10 éves végrehajtási időszakkal rendelkeznek 1 , amelyből a 2020-as év a hetedik év volt. Ez a jelentés az 1303/2013/EU rendelet 53. cikkében előírtaknak megfelelően az esb-alapok pénzügyi végrehajtásának alakulását mutatja be egészen 2020 végéig 2 . Bemutatja a 2014–2020-as programozási időszak tagállamok által bejelentett kumulatív eredményeit, valamint az esb-alapok programjainak a koronavírus-járványra adott válaszintézkedéseivel kapcsolatban szerzett első betekintéseket.
2020 végén összesen 640 milliárd EUR összegű beruházással, amely 461 milliárd EUR uniós finanszírozást foglal magában, az esb-alapok Európa jövője szempontjából számos kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzést határoznak meg. E szakpolitikai célkitűzések közé tartoznak a következők:
·intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
·a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,
·területfejlesztés és városfejlesztés és területi együttműködés (Interreg).
2020 végére a tagállamok már az alapok több mint 55 %-át megkapták. A kiadási arány különösen a digitális gazdaság, a kkv-k, az éghajlat-politika és a szociális beruházások terén felgyorsult.
Az esb-alapok az időszak során a következőkhöz járultak hozzá:
·3 millió vállalkozás támogatása;
·több mint 359 000 háztartás energiahatékonyságának javítása;
·45 millió ember segítése a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy az oktatás területén;
·több mint 2 millió projekt támogatása a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben;
·236 500 új munkahely teremtése regionális szinten;
·31 500 munkahely megtartása és 4 000 új munkahely teremtése a tengeri és halászati ágazatban.
Az esb-alapok programjainak 2020. évi végrehajtásáról a tagállamok által bejelentett információk előzetesek. Ennek az az oka, hogy a Covid19-válság hatásai folyamatosan változnak. A programok továbbra is mozgósítják az uniós forrásokat a világjárvány hatásainak kezelésére, miközben meglehetősen eltérő kontextusban követik eredeti stratégiai céljaikat. 2020 tavasza óta a források újraprogramozásában további rugalmasságot biztosítottak a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+) révén, és a 2014–2020-es programokhoz megerősített pénzügyi forrásokat terveztek a REACT-EU keretében a NextGenerationEU-ból származó finanszírozással. Az alábbi külön szakaszok e rendkívüli intézkedések első értékelésére összpontosítanak.
2.A végrehajtás áttekintése
2.1.Pénzügyi végrehajtás 3
|
Az 5 esb-alap összesen 640 milliárd EUR beruházást mozgósít |
Az öt esb-alap (azaz az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA, az EMVA és az ETHA) eredetileg 461 milliárd EUR-t kötött le a 2014–2020-as költségvetési programozási időszakban. A nemzeti társfinanszírozással kiegészülve ezek az alapok összesen 640 milliárd EUR beruházást mozgósítanak (az új REACT-EU-források nélkül). A projektek kedvezményezettjeinél felmerült költségek 2023 végéig támogathatók az esb-alapokból folyósított társfinanszírozással 4 .
A tagállamok által az esb-alapokból történő támogatásra kiválasztott projektek összes költsége 2020 végéig 676 milliárd EUR-t tesz ki, ami a teljes előirányzat 106 %-a. Ez 17 százalékpontos növekedést jelent a 2019. év végi helyzethez képest. A legtöbb tagállam teljes mértékben kiutalta a 2014–2020-as ciklusra rendelkezésre álló költségvetést. A túlzott mértékű kiutalás magyarázata abban a számos program esetében alkalmazott gyakorlatban rejlik, amely szerint olyan projekteknek ítélnek oda támogatást, amelyek meghaladják a program tervezett összköltségvetését. Ez prudens gazdálkodási technikának tekinthető. A tagállamok több olyan projektet választanak ki, amelyek finanszírozhatók, annak érdekében, hogy tartalékot képezzenek arra az esetre, ha egyes projektek a végrehajtás során kudarcba fulladnak, vagy ha többletpénz válik elérhetővé, így biztosítják a források optimális felhasználását.
Az uniós kifizetésekkel kapcsolatban a régebbi bizonyítékok azt mutatják, hogy a pénzügyi végrehajtás a végrehajtás első éveiben általában lassú, míg a későbbi években a projekt életciklusát tükrözve jelentősen felgyorsul. A 2014–2020-as időszak sem kivétel. Az uniós kifizetési arány 2016 végén mindössze 7 % volt, 2017-ben pedig lényegesen növekedni kezdett. Figyelembe véve mind a programok magas érettségi fokát, mind az alapoknak a CRII keretében válságelhárításként biztosított azonnali rugalmasságot, ideértve az 100 %-os uniós finanszírozást is, egyértelműen növekedtek a programok számára teljesített uniós kifizetések. Ami az uniós költségvetésből a tagállamok részére teljesített kifizetéseket illeti, 2020 végéig összesen nettó 253,8 milliárd EUR kifizetés történt (a teljes időszak alatt a tervezett uniós összeg 55 %-a). A kiadási arány gyorsulásának az elkövetkező években folytatódnia kell a programok lezárásáig. 2020-ban csupán 4,7 millió EUR-t vontak vissza.
A tagállamok által 2021 szeptemberére vonatkozóan szolgáltatott legfrissebb pénzügyi adatokban most kifejeződnek azok a jelentős kiegészítő források, amelyekkel 2021-ben a REACT-EU keretében a kohéziós politika kiegészült (36 milliárd EUR), és amelyekkel 2021-ben az EMVA kiegészült (29 milliárd EUR). A kohéziós politika esetében a 2021. szeptemberi pénzügyi adatok megerősítik, hogy a kiadások továbbra is jelentősek. Kilenc hónap alatt 51 milliárd EUR összegű további kiadásról számoltak be.
|
3 millió támogatott vállalkozás |
2.2.Az esb-alapok legfontosabb eredményei
Az esb-alapokat szabályozó 2014–2020-as szabályozási keret közös mutatókat határoz meg az egyes uniós alapokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a beruházási intézkedések, outputok és eredmények Bizottság általi éves összesített uniós nyomon követését.
A tagállamok által 2020 végéig jelentett összesített fő teljesítményadatok a következők voltak:
·3,6 millió vállalkozás javát szolgálják az esb-alapokból nyújtott támogatásra kiválasztott projektek, ebből 3 millió vállalkozás 5 már részesült támogatásban;
·236 500 új munkahely jött létre ERFA-támogatással;
·45,3 millió résztvevő részesült az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott projektekből;
·2 millió projekt részesült eddig támogatásban a mezőgazdasági ágazat és a vidéki vállalkozások fokozott versenyképességének elősegítése, valamint a vidéki térségekben a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése érdekében;
·32 millió hektár mezőgazdasági terület, vagyis a mezőgazdasági hasznosítású területek 18,5 %-a került kiválasztásra területgazdálkodási támogatásra a biológiai sokféleség jobb megőrzése érdekében;
·a teljes vidéki népesség 64 %-át (184,5 millió embert) ér el az EMVA által támogatott helyi fejlesztési stratégiákat végrehajtó mintegy 3 650 LEADER helyi akciócsoport.
2.3.Az első lépés a Covid19-válság leküzdéséhez: A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések
|
21 milliárd EUR átcsoportosítva a Covid19-válság leküzdésére |
2020-ban a Covid19-válság az Európai Unió egésze számára komoly kihívást jelentett. A nemzeti, regionális és helyi közösségek álltak a betegség elleni küzdelem frontvonalában, és kezelték annak társadalmi-gazdasági hatásait.
2020 tavaszán a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés csomag (CRII és CRII+) keretében átcsoportosítsák az el nem költött kohéziós politikai forrásokat. A válság kezdete óta mintegy 21,3 milliárd EUR átcsoportosítására került sor. Az egészségügyi ágazat 7,4 milliárd EUR összegben részesült a létfontosságú egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és mentőautók gyors biztosítása céljára. A vállalkozásoknak nyújtott támogatást jelentősen átszervezték annak érdekében, hogy 11,5 milliárd EUR-t biztosítsanak a kkv-k támogatására vészhelyzeti vissza nem térítendő támogatások és alacsony kamatozású hitelek révén, hogy a korlátozások alatt fenn tudjanak maradni. Az emberek veszélyeztetett csoportjai 4,1 milliárd EUR-t kaptak az esb-alapokból a jövedelmek fenntartását célzó új foglalkoztatási intézkedéseknek köszönhetően.
A tagállamok 2020. évi éves jelentése szolgáltatta a Covid-specifikus mutatókra vonatkozó első ellenőrző adatokat. A kohéziós politika keretében hozott vészhelyzeti intézkedések előrehaladásának mérésére a Bizottság által javasolt említett mutatókat 2021 októberéig csaknem az összes tagállamban több mint 219 program vette át. A legtöbb program olyan helyzetben volt, hogy képes volt beszámolni a 2020. évi végrehajtási jelentéseiben bemutatott intézkedések végrehajtására vonatkozó ellenőrző értékekről. A nemzeti jelentéstételből származó fő értékek az alábbi előzetes eredményeket jelzik 2020 végéig:
·Az egészségügyhöz kapcsolódó kiadásokra vonatkozó Covid-mutatókkal kapcsolatban: az összesen 2 milliárd EUR-s tervezett összeg 70 %-át kiválasztott projektekre allokált összegként jelentették be, 14 %-áról pedig megerősítették, hogy azt 2020 végéig elköltötték.
·Az egészségügyhöz kapcsolódó outputok fő Covid-specifikus mutatói magas végrehajtási arányt mutatnak:
oa tagállami programokban meghatározott, célként kitűzött 2,3 milliárd egyéni védőeszközből 71 %-ot fedeznek a kiválasztott projektek (a jelentések szerint 28 % teljesült);
oa célként kitűzött 4 300 új lélegeztetőgépből a jelentések szerint közel 3 500-nál több lélegeztetőgép (81 %) beszerzése teljesült.
·A kkv-k forgótőkéjének 6,8 milliárd EUR összegű szükséghelyzeti támogatására (támogatások és kölcsönök) vonatkozó célkitűzéssel kapcsolatban a cél 75 %-a teljesítettnek minősült. A 640 000 kkv forgótőkével való támogatására vonatkozó célkitűzés esetében a jelentések szerint 2020 végére a cél 96 %-át érték el, a jelentések 615 000 vállalkozásról szóltak.
·Az ESZA volt az elsődleges forrás a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás fenntartása, a kiszolgáltatott csoportok és mások támogatása terén, például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása, az egészségügyi dolgozók kiegészítő bérezése, az informatikai felszerelések, a védőeszközök és a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott szolgáltatások révén.
·A CRII/CRII+ rugalmassági mechanizmusokat kiterjesztették a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra 6 : programmódosításokat hajtottak végre annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló keretet 500 millió EUR összegű uniós finanszírozással kiegészítsék a megemelt uniós társfinanszírozási arány lehetővé tétele, és/vagy vészhelyzeti intézkedések bevezetése érdekében.
Annak érdekében, hogy a koronavírus-válság alatt lehetővé váljon a kohéziós politikai források teljes körű átláthatósága és elszámoltathatósága, a Bizottság a kohéziós nyílt hozzáférésű adatok platformján elérhető koronavírus-eredménytáblája naprakész információkkal szolgál a CRII-/CRII+-intézkedések felhasználásáról.
Új EMVA-intézkedést hoztak létre, amely ideiglenes likviditási támogatást nyújt a Covid19-válság által különösen sújtott mezőgazdasági termelőknek és vidéki vállalkozásoknak. Az új intézkedés 2020 végéig 14 tagállam több mint 40 nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjában kapott szerepet. Az intézkedésre több mint 700 millió EUR-t különítettek el, a közkiadások tervezett teljes összege meghaladja az 1 milliárd EUR-t (beleértve a nemzeti társfinanszírozást is). Ezen összeg közel 70 %-át 2020 végéig használták fel, ennek közel 98 %-át mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásként. Több mint 500 000 gazdaság és 1 000 kkv részesült támogatásban.
Az ETHA szükséghelyzeti támogatást vezetett be a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése, valamint a termelésnek és a feldolgozásnak a pandémia összefüggésben történő felfüggesztése vagy csökkentése miatti veszteségek kompenzálására. 2020-ban 109 millió EUR-t különítettek el a koronavírus-járvány halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítésére. Ezek az intézkedések 2021-ben várhatóan folytatódnak, megőrizve a beruházásokat és a tevékenységeket.
2.4.A második lépés a Covid19-válság leküzdéséhez: REACT-EU (2021–2022)
|
A kohéziós politika 50,6 milliárd EUR többletforrásban részesült a járvány leküzdése céljára |
Az EU elfogadta az eddigi legnagyobb helyreállítási csomagot annak érdekében, hogy a válságból reziliensebbé válva lábaljon ki, és támogassa a NextGenerationEU keretében finanszírozott európai digitális és zöld átállást.
A helyreállítás kritikus első éveiben a REACT-EU – a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás – keretében 50,6 milliárd EUR összegű új forrás fogja támogatni a 2014–2020-as strukturális alapok keretében végrehajtott válságelhárítási intézkedéseket. Ezek az erőforrások folytatják és kiterjesztik az egészségügyi ellátás, a munkavállalók és a vállalkozások számára nyújtott CRII-típusú támogatást, és ugyanakkor a zöld és digitális regionális beruházásokra összpontosítanak, ezért elengedhetetlenek az intelligens és fenntartható helyreállításhoz. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó meglévő kohéziós politikai programokhoz hozzáadott új finanszírozással a tagállamok újrakezdhetik a válság alatt megállított projekteket a középtávú helyreállítás és ellenálló képesség biztosítása érdekében.
A NextGenerationEU keretében használandó legelső eszköz a REACT-EU volt; az első kifizetést 2021. június 28-án teljesítették. A Bizottság mindössze három hónap alatt a 2021-ben rendelkezésre álló 39,8 milliárd EUR több mint 90 %-át hagyta jóvá. 2021. november 5-ig a tagállamok hivatalosan 36 milliárd EUR-t különítettek el programokra. A finanszírozás úton van az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek felé. Eddig 5,5 milliárd EUR-t különítettek el zöld beruházásokra (ebből 4,7 milliárd EUR-t éghajlat-politikai intézkedésekre), 2,7 milliárd EUR-t pedig a digitális gazdaságra; 6,7 milliárd EUR-t különítettek el a vállalkozások számára; 5,7 milliárd EUR-t az egészségügyi ágazatra és 12,3 milliárd EUR-t a munkaerőpiacra, a társadalmi befogadásra, valamint az oktatásra és képzésre.
Az átláthatóság és az új forrásokkal kapcsolatos valós idejű jelentéstétel biztosítása érdekében a Bizottság elindította a kohéziós nyílt hozzáférésű adatok platformján elérhető REACT-EU-eredménytáblát . A tagállamok 2022 közepén nyújtják be a REACT-EU végrehajtásáról szóló első időközi jelentéseiket.
Példák a Covid19-válság elhárításához hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
A Remote School távoktatási kezdeményezést Lengyelországban a koronavírus-járvány alatt az iskolai oktatás folytatásának nehézségeire válaszul indították útjára. Sok gyermek nem fért hozzá az internethez vagy ahhoz az eszközhöz, amelyen folytathatta volna tanulmányait. A kezdeményezésnek köszönhetően a lengyel önkormányzatok több mint 23 000 iskolát tudtak laptopokkal, táblagépekkel vagy mobilinternettel felszerelni olyan gyermekek számára, akik ilyenekkel korábban nem rendelkeztek. Eddig több mint 330 000 lengyel diák részesült támogatásban.
Bulgáriában 20 millió EUR-t csoportosítottak át az esb-alapokból annak elősegítése érdekében, hogy az ország egészségügyi ágazata jobban tudjon reagálni az egészségügyi szükséghelyzetre. A pénzt új, kiváló minőségű orvosi felszerelések vásárlására, valamint életmentő gyógyszerek és egyéni védőeszközök szállítására fordították. Ez magában foglalja több mint 377 lélegeztetőgép beszerzését, több mint 2 millió szájmaszk és 177 000 teszt beszerzését. Legfeljebb 14 000 egészségügyi és nem egészségügyi munkatárs részesült kiegészítő kompenzációban azért, mert a koronavírus elleni küzdelem frontvonalában vett részt.
Az alsó-ausztriai House of Digitalisation (Digitalizáció Háza) olyan regionális ökoszisztéma a digitalizáció területén, amelyet az ERFA támogat. A Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások időszaka alatt a Ház olyan digitális szolgáltatásokat nyújtott, amelyek hasznosak voltak az otthonaikba szorult lakosok és a vállalkozások számára egyaránt; például a „ WhatsApp Shopping Platform ” (WhatsApp vásárlási platform) kifejlesztése, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az ügyfelekkel, valamint az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó kiberbiztonsági webináriumok.
A világjárvány által okozott szezonális munkaerőválságra reagálva az EMVA által finanszírozott finnországi KoroKausi projekt segített a külföldi idénymunkások hiányának kezelésére és a vidéki térségekben élő fiatalok munkalehetőségeinek előmozdítására irányuló tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtásában. A projekt majdnem minden olyan gazdaság esetében segítette az alkalmazottak megtalálását, amely időben segítséget kért a szolgálattól.
3.Végrehajtás a legfontosabb témák szerint
A következő szakaszok fő szakpolitikai területenként tekintik át az esb-alapok eredményeit a tagállamok által 2020 végén bejelentettek szerint.
3.1.Intelligens növekedés
|
189 milliárd EUR az intelligens növekedésre |
Az intelligens növekedésbe irányuló beruházások a teljes esb-finanszírozás mintegy 30 %-át teszik ki. Több mint 189 milliárd EUR áll rendelkezésre a három intelligens célkitűzésre: kutatás és innováció (66 milliárd EUR), információs és kommunikációs technológiák (18 milliárd EUR) és a kkv-k versenyképessége (105 milliárd EUR) 7 .
2020 végére a tagállamok 190 milliárd EUR-t, azaz az összes rendelkezésre álló finanszírozás 101 %-át 8 különítették el az e három célkitűzésre irányuló projektekre (a fenti ábrán projektekre elkülönítettként feltüntetve), és 102 milliárd EUR, vagyis az előirányzat 54 %-a, már kifizetésre került a projekt kedvezményezettjei számára (projektek keretében kifizetett). Ez az előző évhez képest 14 százalékpontos növekedést jelent, ami jó kiadási ütemet mutat az esb-alapok esetében. Az alábbi ábra a három célkitűzés végrehajtási arányának részletesebb bontását, valamint az intelligens növekedési csoportnak megfelelő átlagot mutatja be.
Az esb-alapoknak a kutatás és az innováció előmozdítására való felhasználása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tagállamok és a régiók megteremthessék az innovációhoz, kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges feltételeket. Az innováció intelligens szakosodási stratégiák révén történő támogatása kulcsfontosságú az Unió számos prioritása, különösen az európai zöld megállapodás, az emberközpontú gazdaság, valamint Európa digitális korra való felkészítése szempontjából.
2020 végéig a kutatás és az innováció területén jelentős eredmények születtek. Például az uniós támogatás eredményeként több mint 44 800 vállalkozás működött együtt kutatóintézetekkel (a célérték 72 %-a), és körülbelül 24 000 vállalkozás vezetett be új termékeket a piacra (a célérték 79 %-a, ez 2019 óta 18 százalékpontos növekedés).
Az esb-alapok jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság digitális átállásához azáltal, hogy javítják az infokommunikációs infrastruktúrát, továbbá új generációs technológiák és készségek birtokába juttatják az embereket, a vállalkozásokat és a hatóságokat. A projektek kiválasztása 2020-ban jelentősen, 22 milliárd EUR-val nőtt, és elérte a teljes előirányzat 101 %-át. A kiadások 2020-ban 14 százalékponttal ugrásszerűen nőttek. Mivel a beruházások már megvalósulás alatt állnak, az uniós alapok hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa felkészüljön a digitális korra.
Az ERFA által támogatott kiválasztott projekteknek köszönhetően több mint 5,5 millió háztartás számára érhető el a jobb szélessávú hozzáférés. 2023 végére ez a szám várhatóan 12 millió közelében lesz. A vidéki térségekben több mint 1 900 beruházási művelet részesült az infokommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítását célzó, összesen több mint 1,1 milliárd EUR összegű EMVA-támogatásban. A vidéki térségekben több mint 5,1 millió ember jutott jobb informatikai infrastruktúrához vagy szolgáltatásokhoz.
Az esb-alapok létfontosságú támogatást nyújtanak a vállalkozások növekedéséhez, termelékenyebbé és versenyképesebbé válásához, valamint ahhoz, hogy a vállalkozások innovatív megoldásokat vezessenek be. Összesen 105 milliárd EUR-t (a teljes költségvetés 16 %-át) irányoztak elő az európai kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozására, támogatva a Bizottság „emberközpontú gazdaság” előmozdítására irányuló törekvését. Mivel a tervezett összeg 96 %-át már elkülönítették projektekre, és 61 %-át el is költötték, 2020 végére ez lett az egyik legjobban teljesítő támogatási terület.
Példák az intelligens növekedéshez hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
Az Olaszország délkeleti részén található Bari kikötője az Adriai-tenger egyik legnagyobb kikötője, és fontos átjáró Európától a Balkán-félszigetre és a Közel-Kelet felé. A kikötő az ERFA által finanszírozott digitális technológiát használja a kikötői ciklusban részt vevők közötti információcsere észszerűsítésére. Az automatizált rendszer megkönnyíti a kikötőn keresztül történő szállítást, és növeli a régió versenyképességét.
Az EU társfinanszírozta a spanyolországi extremadurai Badajoz Tudományos és Technológiai Parkban található Innovációs Hivatal létrehozását. Az Innovációs Hivatal olyan eszköz, amely Extremadura kevésbé fejlett régiójában mozdítja elő az innovációt az ismeretek cseréje alapján. A Hivatal 283 vállalat hozzáférését könnyítette meg a K+F tevékenységekre irányuló támogatáshoz.
A Vega Supercomputer hivatalosan 2021 áprilisában indult el, hogy Szlovénia legnagyobb szuperszámítógépévé váljon. A Vega a vezető, élvonalbeli, különösen a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a nagy áteresztőképességű adatelemzés területén használandó alkalmazások fejlesztését támogatja. A 17,2 millió EUR költségvetésű projekt 11,2 millió EUR összegű hozzájárulásban részesült az ERFA-ból.
Baden-Württembergben Németországban az ERFA finanszírozta a Regionális Innovációs és Technológiatranszfer-központ (Ritz) létrehozását. Ez a központ azzal a céllal jött létre, hogy megerősítse a vállalatközi innovációs tevékenységeket a régióban, valamint hogy az innováció és a technológiatranszfer „magjaként” és „egyablakos rendszereként” működjön. A projekt összesen 8,9 millió EUR értékű, amelyből 6,4 millió EUR az ERFA-ból származik.
A bajorországi (Németország) HofladenBOX digitális platform lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy közvetítő kereskedelem nélkül közvetlenül különböző regionális kisszolgáltatóktól vásároljanak. Mintegy 60 vállalat vett részt, és több mint 3 000 ügyfél regisztrált. Az idénytől függően a platform körülbelül 20 főt foglalkoztat. Számos mezőgazdasági termelő számára a HofladenBOX fontos forgalmazási lánccá vált, amely lehetővé teszi a munkahelyek megőrzését a regionális mezőgazdaságban.
3.2.Fenntartható növekedés
|
257 milliárd EUR a fenntartható növekedésre |
A klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaságra irányuló beruházások, valamint a környezetbe és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba történő beruházások támogatásával az esb-alapok jelentősen hozzájárulnak az európai zöld megállapodásban foglalt törekvések megvalósulásához. A programok keretében 250,6 milliárd EUR-t különítettek el a fenntartható növekedésre, ami a teljes előirányzat 39 %-át teszi ki. 2020 végéig 257,3 milliárd EUR-t különítettek el projektekre (a célzott finanszírozás 103 %-a), a kiadások pedig 149,1 milliárd EUR-t tettek ki (a tervezett teljes összeg 59 %-a).
Az éghajlat-politikai intézkedések támogatásának nyomon követése
A Bizottság szorosan nyomon követi az éghajlat-politikára elkülönített 2014–2020-as költségvetések végrehajtását. Az esb-alapok összességében költségvetésük 24 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. Ezen intézkedések keretében többek között beruházásokra kerül sor a karbonszegény gazdaság, a körforgásos gazdaság, a kockázatmegelőzés, a környezetvédelem, a tiszta városi mobilitás, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek területén.
2020 végén az esb-alapok éghajlat-politikai hozzájárulása eltérő mértékű: az EMVA teljes költségvetési keretének 57 %-ától a Kohéziós Alap teljes keretének 28 %-áig, a teljes ETHA-előirányzat 18 %-áig és a teljes ERFA-előirányzat 17 %-áig terjed.
2020 folyamán az éghajlat-politikai nyomon követéssel érintett projekteknek odaítélt és általuk elköltött kumulatív összegek jelentősen nőttek, elérve a 124 milliárd EUR-t a kiválasztott projektek esetében és a 72 milliárd EUR-t a kapcsolódó kiadások esetében, szorosan követve a programok végrehajtásának általános szintjét. A 3. melléklet részletezi az alapok éghajlat-politikai célokkal kapcsolatos előirányzatait és kiadásait 9 .
A Covid19-hez kapcsolódó 2020. évi átprogramozás az alapok olyan átcsoportosításaihoz vezetett, amelyek az ERFA és az ESZA javára csökkentették a Kohéziós Alap összes allokációit. Az ERFA keretében az éghajlat-politikára elkülönített teljes összeg 3,4 milliárd EUR-val csökkent a népegészségügyi intézkedésekre és a vállalkozások támogatására elkülönített összegek növelése miatt. Az éghajlat-politikára elkülönített teljes ERFA-allokációt azonban a REACT-EU keretében 2021-ben további 4,7 milliárd EUR-val növelték, így a teljes ERFA-előirányzat 39,6 milliárd EUR-ra növekedett (az előző teljes összeget meghaladóan).
A különböző témák között jelentős különbségek vannak a pénzügyi előrehaladás terén. A kedvezményezettek által már elköltött összegek tekintetében a leggyorsabb előrehaladás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés tematikus célkitűzés területén figyelhető meg. Másrészt a karbonszegény gazdaságba történő beruházások lemaradásban vannak, mivel lassan indultak el, amit még nem ellensúlyozott az elmúlt három évben tapasztalt gyorsulás. Ez annak tudható be, hogy az esb-alapok nagy része olyan infrastrukturális beruházásokat támogat, mint az épületek energiahatékonysága, a megújuló energia, az intelligens villamosenergia-elosztó hálózatok vagy a fenntartható városi közlekedés, ahol a projekt végrehajtási ciklusa általában hosszabb.
2020 végéig a következő konkrét eredmények születtek:
·a megújulóenergia-termelési kapacitás 7 400 MW-tal bővül, amelyből 2 700 MW már megvalósult, ami az előző évhez képest 40 % növekedést jelent;
·663 000 háztartásban (a célkitűzés 110 %-a) fog javulni az épület energiahatékonysága; 2020 végére ez már 359 000 háztartásban bekövetkezett (ami közel 76 000-rel több a 2019-es év végére elért eredménynél);
·a középületek energiafogyasztása évente 7 terawattórával (a célkitűzés 109 %-a) csökken, amelyből évente 1,9 terawattórát már megtakarítanak, ez pedig 53 %-kal több az előző évben elért teljesítménynél;
·19,5 millió ember vízellátása fog javulni (közülük 3,5 millió ember esetében ez már be is következett);
·az árvízvédelmi intézkedések közel 42 millió ember (a cél 151 %-a) sebezhetőségét csökkentik, ebből 11,3 millió embert a támogatott beruházások miatt már kevésbé fenyeget árvízkockázat;
·a tiszta városi közlekedéssel kapcsolatos projektek eredményeként 137 km új vagy továbbfejlesztett villamos- és metróvonal létesült (a célkitűzés 29 %-a), a végrehajtás alatt álló projektek keretében pedig mindez további 405 km-el bővül;
·jelentős előrelépés történt a mezőgazdasági és erdőterületek jobb kezelése révén a szénmegkötés és -megőrzés, valamint a mezőgazdaságban az üvegházhatást okozó gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése tekintetében. 2020 végén az EU már túl is lépte a 2023-as célkitűzéseit ezeken a területeken;
·1,5 milliárd EUR-t – azaz a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott ETHA-támogatás közel 37 %-át – különítették el a környezet – például a Natura 2000 területek védelme révén történő – megőrzésére és védelmére, valamint az erőforrás-hatékonyság előmozdítására és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Példák a fenntartható növekedéshez hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
Bâti Bruxellois , Új anyagok forrása – a brüsszeli épületeknek az építőipari ágazat anyagtartalékaként kezelése. A projekt célja az elhasználódott anyagok azonosításának és felhasználásának maximalizálása, valamint az építési hulladék különböző típusainak kezelésére és értéknövelő újrahasznosítására szolgáló eszköz kifejlesztése. Új csatornákat hoztak létre az építési hulladék eltávolítására a belgiumi Brüsszel fővárosi régióban.
Árvízvédelem Ermitage les Bains és Saline les Bains lakosai számára a franciaországi La Réunion szigetén. A projekt célja a több mint 5 000 fő lakhelyéül szolgáló és a súlyos trópusi és ciklonos esőzések során rendszeresen elárasztott két kerület árvízvédelméhez a tanulmányok és a szükséges munkálatok elvégzése.
Utrecht városában (Nyugat-Hollandia) a „ Smart Solar Charging ” (intelligens napenergián alapuló töltés) projekt kétirányú töltési rendszert fejleszt ki a megosztott elektromos autók számára, amelyben a gépjárművek akkumulátorai tölthetők vagy energiát tölthetnek vissza az elektromos hálózatba. Ilyen módon fenntartható energiát lehet használni, ha a helyi körzetben nagy igény mutatkozik az energia iránt. A projekt 200 kétirányú intelligens töltőállomás telepítéséhez járult hozzá, és jelenleg is növekszik.
2021 szeptemberében új vasútállomást nyitottak meg Csehországban, „Prague-Zahradní Město” néven. Az állomás egy újonnan épített közösségi közlekedési terminált foglal magában, villamos- és buszmegállókkal. Az állomást a Prága–Linz vasúti folyosó korszerűsítésének részeként hozták létre, és a strukturális alapokból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből egyaránt részesült finanszírozásból.
Svédországban az EMVA által finanszírozott Greppa Näringen („Ragadd meg a tápanyagokat!”) projekt célzott tanácsadást nyújtott a mezőgazdasági termelőknek az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekkel kapcsolatban. A projekt több mint 10 000 tagot – mezőgazdasági termelőket, tanácsadókat, vállalkozásokat és állami képviselőket – kapcsolt össze azzal a közös céllal, hogy csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a mezőgazdaság környezeti hatását.
|
174 milliárd EUR az inkluzív növekedésre |
A Biharugra község melletti nagy halastavak Magyarországon a Natura 2000 különleges védelmi terület részét képező gazdag vizesélőhely-ökoszisztémát támogatják. Az ETHA-ból nyújtott támogatás segített megerősíteni a gátakat és az infrastruktúrát, valamint új haltermelési létesítményeket építeni. Ez segített a helyi munkahelyek biztosításában, a helyi ökoszisztéma megőrzésében és védelmében, valamint a helyi közösség helyben termelt hallal való ellátásában.
3.3.Inkluzív növekedés
Az inkluzív növekedésbe történő beruházások a teljes finanszírozás mintegy 27 %-át teszik ki. 174 milliárd EUR áll rendelkezésre a három érintett célkitűzésre: fenntartható minőségi foglalkoztatás, (59 milliárd EUR), társadalmi befogadás (68 milliárd EUR) és szakoktatás (47 milliárd EUR).
A Covid19-válság a társadalom egészére tovagyűrűző hatásaival különbözőképpen érintette az embereket. Az EU szociális menetrendje a szociális jogok európai pillérével minden eddiginél fontosabb szerepet játszik a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésében, valamint abban, hogy az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbak, reziliensebbek legyenek, és jobban felkészüljenek a zöld és digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire. A jelenlegi kritikus forgatókönyv esetében a strukturális alapok és különösen az ESZA a strukturális reformokat támogatják, többek között a közszolgáltatások korszerűsítését, a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzését, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését.
Az ESZA volt az elsődleges alap a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás fenntartása, a kiszolgáltatott csoportok és mások támogatása terén, például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása, az egészségügyi dolgozók kiegészítő bérezése, a kiszolgáltatott csoportoknak biztosított informatikai felszerelések, védőeszközök és szolgáltatások révén.
2020 végére a foglalkoztatási lehetőségek javítását célzó projektek a következőket érték el:
·az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) forrásaiból 45,3 millió résztvevőt támogattak, köztük közel 17,3 millió munkanélkülit és 17,2 millió inaktív résztvevőt.
·Az ESZA és az IFK támogatásának köszönhetően 5,4 millió ember talált munkát.
·A résztvevők 48 %-a volt alacsony képzettségű; 15 %-uk volt migráns, külföldi hátterű vagy kisebbséghez tartozó.
·A támogatott tevékenységekben uniós szinten csaknem egyenlő arányban vettek részt a nők és férfiak (53 %-uk nő).
Az IFK továbbra is fontos finanszírozási támogatást nyújtott a fiataloknak a jogosult tagállamokban. A kezdeményezés megvalósítása jó ütemben halad: 2020 végéig 10,4 milliárd EUR-t különítettek el 241 424 projektre. A bejelentett kiadások megbízható gyakorlati végrehajtást mutatnak; 2020 végére körülbelül 3,4 millió fiatal vett részt támogatott intézkedésekben. Ebből:
• mintegy 2,5 millió résztvevő fejezte be az IFK keretében szervezett programokat; 1,1 millió résztvevő kapott állásajánlatot, illetve további oktatásra, tanulószerződéses gyakorlati képzésre vagy gyakornoki képzésre vonatkozó ajánlatot; valamint
• több mint 1,7 millió résztvevő részesült oktatásban vagy képzésben, szerzett végzettséget vagy rendelkezett munkaviszonnyal, beleértve az önfoglalkoztatást is.
A társadalmi befogadás vonatkozásában, amelyet az ESZA támogat a legnagyobb mértékben, eddig csaknem 63 milliárd EUR értékű projekt kiválasztására került sor. 2020 végére 3,1 millió fogyatékossággal élő résztvevő, 6,8 millió migráns, külföldi hátterű résztvevő vagy kisebbséghez tartozó résztvevő, illetve 8,5 millió egyéb hátrányos helyzetű személy kapott segítséget a foglalkoztatási esélyei javítására és a munkaerőpiacra való belépéshez szükséges megfelelő készségek elsajátítására. Az ERFA keretében nyújtott uniós támogatás eredményeként a gyermekgondozási és oktatási infrastruktúra kapacitása 19,7 millió főre bővült, és most már Unió-szerte 53 millió ember élvezi a jobb egészségügyi szolgáltatások előnyeit.
Az EMVA több mint 145 000 olyan műveletet támogatott, amelyek a vidéki térségekben elősegítették a társadalmi befogadást. Támogatást nyújtott a saját helyi fejlesztési stratégiáikat végrehajtó helyi vidéki közösségeknek is. Több mint 3 650, helyi fejlesztési stratégiáikat végrehajtó helyi akciócsoport az EU vidéki lakosságának 64 %-a esetében egy adott területen összehozza az állami, magán- és civil társadalmi érdekelt feleket.
Az oktatás és képzés terén konkrét projektekre 50 milliárd EUR került lekötésre. 2020 végére – az ESZA és az IFK támogatásának köszönhetően – 21,8 millió alacsony képzettségű személy kapott segítséget, 7,4 millióan szereztek képzettséget, és 2,2 millióan vettek részt oktatásban és képzésben.
Példák az inkluzív növekedéshez hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
Az ESZA segítségével a Skåne-Blekinge régióban található Yalla Sofielund svéd szociális vállalkozás lehetőséget kínál a nőknek arra, hogy egy szövetkezetben dolgozzanak, a következő három kereskedelmi üzleti tevékenységi terület valamelyikén: kávézó és vendéglátási szolgáltatás, takarító és konferenciaszervezési szolgáltatás, vagy varró- és tervezőstúdió. A Yalla Sofielund, amely Svédország nagyobb, Yalla Trappan szociális vállalkozásának részét képezi, 35 alkalmazottat foglalkoztat, akik közül mindenkit azzal a céllal támogatnak, hogy függetlenebbé váljon. Eddig több mint 200 nő vett részt a projektben, és lelkesek az általa nyújtott támogatás iránt.
A lengyel Sopot tengerparti városában található újonnan megnyitott geriátriai egészségügyi központ célja, hogy a pomerániai régió idősebb lakosai számára hozzáférést biztosítson a korábban helyben nem elérhető, speciális orvosi szolgáltatások széles köréhez. A központ létrehozása a régióban élő idősek számára könnyű hozzáférést biztosít a geriátriai, pszichogériai és rehabilitációs szolgáltatásokhoz. Emellett a Központ létrehozása munkahelyeket teremt: összesen 70 új munkahelyet.
Az önkéntesekből álló „Filios Zeus” Team („Filios Zeus” csapat) polgári védelmi önkéntesek szövetsége, amelynek központja a görögországi Kréta szigetén Archanesben található. Vészhelyzet esetén az állami hatóságok kapcsolatba léphetnek a csapattal, amely készen áll arra, hogy önkénteseit és berendezéseit haladéktalanul rendelkezésre bocsássa. A LEADER program által nyújtott támogatás lehetővé tette az önkéntesek csapata számára, hogy olyan eszközöket szerezzen be, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy növeljék az olyan váratlan események körét, ahol be tudnak avatkozni, például a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése terén.
3.4.Az intézményi kapacitás bővítése és hatékony közigazgatás
|
6 milliárd EUR a hatékony közigazgatás céljára |
2020 végéig a becslések szerint 6 milliárd EUR-t különítettek el az intézményi kapacitást és reformokat célzó projektekre, ami a tervezett 6,2 milliárd EUR 97 %-át teszi ki. A ténylegesen elköltött összeg elérte a 2,6 milliárd EUR-t (ami a teljes tervezett kiadás 41 %-a). Ezt az erőfeszítést az esb-alapokon kívül kiegészítette – a strukturálisreform-támogató program – amely az időközben végrehajtott átalakítás óta technikai támogatási eszköz néven fut – által nyújtott támogatás 10 .
E célkitűzés keretében:
·az Európai Szociális Alap 722 020 résztvevőt támogatott;
·az Európai Szociális Alap 2 673 olyan projektet támogatott, amelyek a nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatásra, illetve közszolgáltatásra irányultak.
Az oktatással, az egész életen át tartó tanulással, a képzéssel, a foglalkoztatással és a szociálpolitikával foglalkozó érdekelt felek kapacitásépítését célzó projektek végrehajtása lemaradásban van, és a projektek kiválasztási aránya még mindig 60 % alatti. A késedelem okai tagállamonként eltérnek, és idetartoznak a végrehajtást érintő jogi változások, illetve a beavatkozás innovatív és összetett jellemzőivel kapcsolatos nehézségek.
Példák az intézményi kapacitás megerősítéséhez hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
A horizontális és központi bulgáriai e-kormányzati rendszerek fejlesztése: az elmúlt három évben az E-kormányhivatal több mint 320 online szolgáltatást vezetett be, amelyek már most is megkönnyítik több ezer polgár és vállalkozás életét. A Covid19-válság alatt több százezer ember vette igénybe az e-szolgáltatásokat. A dokumentumokat biztonságosan és azonnal, anélkül nyújtották be, hogy utazni kellett volna. Az Állami E-kormányhivatal fő célja annak lehetővé tétele, hogy a polgárok és az államigazgatás közötti kommunikáció az elkövetkező öt évben teljes mértékben elektronikus legyen.
3.5.Terület- és városfejlesztés
|
31 milliárd EUR a terület- és városfejlesztésre |
2014–2020 között körülbelül 31 milliárd EUR-t irányoztak elő az integrált területfejlesztés és a fenntartható városfejlesztés céljára a fenti 3.1. és 3.2. szakaszban bemutatott kulcsfontosságú célkitűzések keretében. E stratégiák végrehajtása a programozás első éveiben némi késedelmet szenvedett, amelynek oka a stratégiák véglegesítésének és a decentralizált végrehajtást biztosító eljárások kialakításának késedelme volt. A kohéziós politika keretében a projektek céljára 2020 végéig 27,5 milliárd EUR került elkülönítésre, ami a tervezett előirányzat 89 %-a. A projektek gyorsabb kiadásiszint-növekedést generáltak, és a kiadások 2020 végére elérték a tervezett előirányzat 39 %-át (12 milliárd EUR), ami növekedést jelent a 2019 végi 26 %-hoz, de jelentősen elmarad az 56 %-os átlagos kiadási aránytól.
Az integrált fejlesztési stratégiák keretében kiválasztott projektek révén a következők valósulnak meg: 53 millió négyzetméternyi, a nyilvánosság számára hozzáférhető felújított vagy újonnan létrehozott városi nyílt terület (a célérték 137 %-a); 3,1 millió négyzetméternyi felújított vagy újonnan épített középület (a célérték 128 %-a); és több mint 22 500 felújított lakóegység (a célérték 95 %-a). A pénzügyi végrehajtással összhangban a fizikai végrehajtás lemaradásban van, és a célértékek 30–39 %-a között mozog.
Példák a terület- és városfejlesztéshez hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
A CO-CITY az olaszországi Torinóban található hátrányos helyzetű környékek helyreállításának kihívásával foglalkozott. A projekt az aktív polgárok és Torino önkormányzata közötti együttműködés révén támogatta az elhagyatott vagy kihasználatlan középületek és közterületek felújítását. A projekt megkönnyítette a polgárok, az egyesületek és Torino önkormányzata közötti „együttműködési paktumok” kidolgozását és végrehajtását. A CO-CITY-n keresztül négy épületet és hat iskolát újítottak fel és állítottak helyre.
3.6.Területi együttműködés
|
12 milliárd EUR a területi együttműködésre |
Az ERFA határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködésbe beruházó területi együttműködési programokat támogat. Ezekre a programokra a tervezett előirányzatból 12,6 milliárd EUR jut, míg 2020 végéig 12,9 milliárd EUR-t már elkülönítettek projektekre. E projektek keretében a kiadások összege 6 milliárd EUR volt (a tervezett összeg 48 %-a). Az együttműködési programok pénzügyi végrehajtása a nemzeti/regionális programok végrehajtásánál valamivel lassabb maradt 2020 végén.
A területi együttműködési programok egyes eredményei beleszámítanak a fő beruházási témák szerinti összesített mutatókba, míg néhány külön mutató a támogatott projektek együttműködési aspektusát méri:
·közel 25 000 vállalkozás és 11 000 kutatási intézmény vett részt határokon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti kutatási projektekben;
·körülbelül 110 000 ember vett részt közös helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben és közös képzésekben;
·132 000 személy részesült határokon átnyúló mobilitási kezdeményezésekben.
Példák a területi együttműködést támogatásához hozzájáruló, esb-alapok által finanszírozott projektekre:
A Covid19-válság alatt az országok közötti koordináció hiánya számos szűk keresztmetszetet okozott a határ menti régiókban, ami hátrányosnak bizonyult Maas–Rajna eurorégió polgárai számára. A PANDEMRIC az euregionális együttműködés előmozdítására összpontosítva támogatta a közszolgáltatásokat. A kölcsönös segítségnyújtás (mentőautók és intenzív terápiás osztályok) igénylése automatizáltabbá vált a személyzethiánnyal küzdő diszpécserközpontokra, a fertőző betegségeket kezelő osztályokra és a válságkezelő csoportokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. Létrehoztak egy euroregionális központot a megbízható egyéni védőeszközök és az euregionális tesztelési kapacitások közös beszerzésére.
4.A tagállamok által végzett értékelési munka
A tagállamok az elmúlt évben folytatták az értékelést, ami rendkívüli kötelezettségvállalásukat mutatja aziránt, hogy erőforrásokat különítsenek el az egészségügyi válság alatti értékelési tevékenységekre, a CRII/CRII+ és a REACT-EU keretében rendelkezésre álló források intenzív átprogramozása mellett.
A 2014–2020-as programok beavatkozásai hatásának felmérésére irányuló értékelések aránya 30 % fölé emelkedett, és néhány tagállamban meghaladta az 50 %-ot. Ezzel párhuzamosan végrehajtás-orientált értékelések támogatták az irányító hatóságokat a beavatkozásoknak az ahhoz szükséges kiigazításában, hogy előnyeik maximálisan érvényesülhessenek.
A megállapítások alapvetően többnyire az egyedi értékelésekre vonatkoznak, mivel erősen függnek a helyi végrehajtási kontextusától, és nem szükségszerűen tág érvényűek. A más összefüggésekben végzett értékelések alapján azonban kezd néhány olyan közös megállapítás kibontakozni a beavatkozások hatásairól, amelyek szerint azok számos területen kedvező eredményekkel jártak és hatékony támogatást nyújtottak a köz- és magánszektorbeli kedvezményezettek számára, és a magánszemélyeknek.
Az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum további részleteket tartalmaz az esb-alapokból támogatott programokról a tagállamok és a Bizottság által készített értékelések megállapításairól.
A Bizottság a célzott hálózatokon és a módszertani támogató szolgáltatásokon keresztül továbbra is támogatni fogja a tagállamokat annak érdekében, hogy tovább javítsa az értékelési kultúrát, valamint a megállapítások minőségét és felhasználását a szakpolitikai ismeretek bővítése céljából. Ezzel párhuzamosan megkezdte az esb-alapok utólagos értékelésének előkészítését. Az ERFA/Kohéziós Alap és az ESZA 2025 végéig történő értékelésének elvégzésére vonatkozó stratégiát az uniós kohéziós politika értékeléséről szóló, 2021 szeptemberében megrendezett 9. konferencián mutatták be.
5.Következtetések
|
Az esb-alapok gyorsan igazodtak a változó igényekhez |
Az esb-alapok keretében végrehajtott beruházások eredeti célkitűzéseit a jelenlegi válság idején a tagállamok szükségleteihez igazították. Az eredetileg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre helyezett hangsúly mellett 2020 februárjától kezdődően az alapok gyors támogatást is nyújtottak a tagállamoknak a Covid19-világjárványra való reagáláshoz és a helyreállítási intézkedésekhez. Az ebben az összefüggésben biztosított rugalmasság lehetővé tette a tagállamok számára, hogy különösen az egészségügyi, üzleti és szociális ágazatok halaszthatatlan szükségleteire összpontosítsanak. Az elvégzett átprogramozás – mely során csak 2020-ban több mint 20 milliárd EUR-t irányítottak át – igazolta, hogy a programok képesek gyorsan kiigazítani a beruházási stratégiákat úgy, hogy azok az egészségügyi válságra reagáljanak. Ez ismét bizonyította, hogy az alapok képesek gyorsan alkalmazkodni az előre nem látható eseményekhez és körülményekhez, és reagálni azokra.
A Covid19-világjárvány példátlan következményei és az ahhoz kapcsolódó, 2020-ban a közigazgatásokra nehezedő nyomás ellenére az alapból történő kifizetések felgyorsultak, és a legnagyobb növekedést az intelligens növekedés (a korábbi 40 %-hoz képest 54 %), a fenntartható növekedés (a korábbi 45 %-hoz képest 59 %) és a területi együttműködés (a korábbi 30 %-hoz képest 48 %) terén tapasztalták. Az eredmények továbbá folyamatos pozitív fejlődést mutattak. A kohéziós politika pénzügyi végrehajtására vonatkozó legfrissebb, 2021. szeptember 30-i adatok azt mutatják, hogy a 2021. évi beruházási kiadások 51 milliárd EUR-t tettek ki, így a programozási ciklus végének közeledtével a végrehajtás üteme továbbra is gyors.
A 2014–2020-as kohéziós és ETHA-programok végrehajtása további 2 évig tart a támogathatósági időszak 2023 végén elérkező hivatalos vége előtt (az EMVA esetében 4 év, amely 2025-ben ér véget). Ami a jövőt illeti, a 2022. évi jelentéstételi ciklus fontos betekintést nyújt majd az eredeti célkitűzések tekintetében elért előrelépésekbe. Átfogóbb képet kell továbbá adnia az alapok által támogatott Covid19-intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről is.
Ugyanakkor hamarosan elfogadják a 2021–2027 időszak programjait. A várakozások szerint ezek 2022-ben indulnak el jelentős innovációkkal, miközben további rendkívüli forrásokat biztosítanak majd a NextGenerationEU révén biztosított fenntartható helyreállítás támogatására. Ez a csomag több kulcsfontosságú eszközt foglal magában:
·a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 338 milliárd EUR támogatást és 386 milliárd EUR hitelt biztosít a tagállamoknak;
·a REACT-EU 50,6 milliárd EUR-val erősíti meg a kohéziós politikai programok költségvetését azok végrehajtásának utolsó éveiben;
·17,5 milliárd EUR összegű további finanszírozás az Igazságos Átmenet Alap számára, amely a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területeken élő embereket támogatja;
·további 8,1 milliárd EUR-t biztosítanak a vidékfejlesztésre a vidéki területek rezilienciájának támogatása érdekében.
Amellett, hogy a kohéziós politika és az ETHA keretében a 2014–2020-as időszakban eszközölt beruházásokból még további három év (a vidékfejlesztés esetében 5 év) beruházását le kell zárni, és azokról még jelentést kell készíteni, az esb-alapok folyamatosan haladnak célkitűzéseik megvalósítása felé, amint azt a 2020. évi adatok mutatják. Az esb-alapok még ezekben a rendkívüli időkben is gyorsan alkalmazkodtak és támogatták közösségeinket a világjárvány kezelésében, ugyanakkor támogatták a zöld és digitális Európára való átállásukat is.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.17.
COM(2021) 797 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Európai strukturális és beruházási alapok
A program 2014 és 2020 közötti végrehajtására vonatkozó éves végrehajtási jelentések 2021. évi összefoglaló jelentése
{SWD(2021) 384 final}
1.1. MELLÉKLET
Európai strukturális és beruházási alapok – a programok által 2020. december 31-ig jelentett, tematikus célkitűzések szerinti összesített pénzügyi végrehajtás (összes költség, a kiválasztási és kiadás adatok feltüntetésével)
|
Tematikus célkitűzések |
Teljes programozott összeg
|
A kiválasztott projektek összes elszámolható költsége |
A kiválasztott projektek által jelentett összes kiadás |
Projektkiválasztási arány |
Kiadási arány |
|
|
millió EUR |
millió EUR |
millió EUR |
% |
% |
||
|
01 |
Kutatás és innováció |
59 932,2 |
64 595,4 |
27 255,0 |
108 % |
45 % |
|
02 |
Információs és kommunikációs technológiák |
16 127,3 |
16 432,6 |
7 191,1 |
102 % |
45 % |
|
03 |
A kkv-k versenyképessége |
91 392,3 |
97 830,8 |
56 416,9 |
107 % |
62 % |
|
04 |
Karbonszegény gazdaság |
44 283,2 |
46 879,4 |
20 657,9 |
106 % |
47 % |
|
05 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés |
38 221,6 |
43 409,3 |
29 652,4 |
114 % |
78 % |
|
06 |
Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság |
70 921,5 |
76 732,5 |
44 143,0 |
108 % |
62 % |
|
07 |
Hálózati infrastruktúrák a közlekedés és energia területén |
63 063,4 |
70 749,0 |
35 724,6 |
112 % |
57 % |
|
08 |
Fenntartható és minőségi foglalkoztatás |
49 481,3 |
47 283,1 |
27 230,4 |
96 % |
55 % |
|
09 |
Társadalmi befogadás |
56 607,8 |
54 613,7 |
28 765,2 |
96 % |
51 % |
|
10 |
Oktatás és szakképzés |
39 091,5 |
41 409,7 |
21 506,2 |
106 % |
55 % |
|
11 |
Hatékony közigazgatás |
5 738,8 |
5 571,0 |
2 383,8 |
97 % |
42 % |
|
12 |
Legkülső és gyéren lakott területek |
220,5 |
232,9 |
592,8 |
106 % |
269 % |
|
MI |
Megszakadt intézkedések |
140,3 |
– |
114,0 |
0 % |
81 % |
|
Több tématerületet felölelő célkitűzések (ERFA/KA/ESZA) |
85 918,8 |
94 543,8 |
46 485,9 |
110 % |
54 % |
|
|
TS |
Technikai segítségnyújtás |
18 972,4 |
15 768,2 |
9 566,9 |
83 % |
50 % |
|
|
Mindösszesen |
640 113,0 |
676 051,2 |
357 686,1 |
106 % |
56 % |
Megjegyzés: A kiválasztott projektek összes elszámolható költségének 2020. végi értékei magasabbak, mint a 2021. április 28-i COM(2021) 213 dokumentumban szereplő értékek, mivel az EMVA-ra és az ETHA-ra vonatkozó 2020. végi értékeket már bejelentették és már szerepelnek a fenti táblázatban.
Forrás: Európai Bizottság, a programok által jelentett, az esb-alapok nyílt adatplatformján elérhető adatok alapján: https://cohesiondata.ec.europa.eu/d/99js-gm52
1.2. MELLÉKLET
Európai strukturális és beruházási alapok – a programok által 2021. szeptember 30-ig jelentett, tematikus célkitűzések szerinti összesített pénzügyi végrehajtás (összes költség, a kiválasztási és kiadás adatok feltüntetésével), beleértve az új REACT-EU és EMVA forrásokat 2021-ben
|
Tematikus célkitűzések |
Teljes programozott összeg
|
A kiválasztott projektek összes elszámolható költsége |
A kiválasztott projektek által jelentett összes kiadás |
Projektkiválasztási arány |
Kiadási arány |
|
|
millió EUR |
millió EUR |
millió EUR |
% |
% |
||
|
01 |
Kutatás és innováció |
60 701,5 |
69 901,8 |
35 432,9 |
115 % |
58 % |
|
02 |
Információs és kommunikációs technológiák |
16 029,4 |
17 740,6 |
8 464,6 |
111 % |
53 % |
|
03 |
A kkv-k versenyképessége |
103 966,1 |
101 240,3 |
61 781,2 |
97 % |
59 % |
|
04 |
Karbonszegény gazdaság |
45 705,2 |
48 970,3 |
23 930,3 |
107 % |
52 % |
|
05 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés |
47 858,3 |
43 801,8 |
30 216,3 |
92 % |
63 % |
|
06 |
Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság |
82 349,9 |
79 477,4 |
46 641,5 |
97 % |
57 % |
|
07 |
Hálózati infrastruktúrák a közlekedés és energia területén |
63 054,1 |
72 391,8 |
41 270,1 |
115 % |
65 % |
|
08 |
Fenntartható és minőségi foglalkoztatás |
50 146,2 |
51 905,8 |
31 865,1 |
104 % |
64 % |
|
09 |
Társadalmi befogadás |
60 966,1 |
59 544,5 |
34 280,4 |
98 % |
56 % |
|
10 |
Oktatás és szakképzés |
39 057,6 |
44 031,5 |
25 049,0 |
113 % |
64 % |
|
11 |
Hatékony közigazgatás |
5 593,5 |
5 902,2 |
2 797,1 |
106 % |
50 % |
|
12 |
Legkülső és gyéren lakott területek |
220,5 |
267,7 |
642,7 |
121 % |
291 % |
|
13 |
REACT-EU A válságelhárítás és reziliencia előmozdítása |
35 976,7 |
6 572,1 |
2 237,7 |
18 % |
6 % |
|
MI |
Megszakadt intézkedések |
153,2 |
– |
114,0 |
0 % |
74 % |
|
Több tématerületet felölelő célkitűzések (ERFA/KA/ESZA) |
85 919,8 |
99 017,6 |
55 371,7 |
115 % |
64 % |
|
|
TS |
Technikai segítségnyújtás |
21 404,0 |
16 935,0 |
10 836,6 |
79 % |
51 % |
|
|
Mindösszesen |
719 102,3 |
717 700,6 |
410 930,9 |
100 % |
57 % |
Forrás: Európai Bizottság, a programok által jelentett, az esb-alapok nyílt adatplatformján elérhető adatok alapján: https://cohesiondata.ec.europa.eu/d/99js-gm52
Ez a táblázat a REACT-EU- és az EMVA-programok keretében 2021-ben nyújtott kiegészítő összes támogatást is tartalmazza (lásd 4. melléklet).
2.1. MELLÉKLET
Európai strukturális és beruházási alapok – a programok által 2020. december 31-ig jelentett, tagállamok szerinti összesített pénzügyi végrehajtás (összes költség, a kiválasztási és kiadás adatok feltüntetésével)
|
|
Elkülönített uniós összeg 2014–2020 |
Teljes programozott összeg (Uniós és nemzeti) |
A kiválasztott projektek összes elszámolható költsége 2020 végén |
A kiválasztott projektek által jelentett összes kiadás 2020 végén |
Projektkiválasztási arány |
Kiadási arány |
|
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
% |
% |
|
|
Ausztria |
4 922,9 |
10 606,7 |
10 900,1 |
7 963,0 |
103 % |
75 % |
|
Belgium |
2 744,7 |
6 088,8 |
6 463,1 |
3 050,4 |
106 % |
50 % |
|
Bulgária |
9 868,9 |
11 704,5 |
10 888,2 |
6 192,9 |
93 % |
53 % |
|
Horvátország |
10 731,2 |
12 653,8 |
15 788,7 |
6 205,9 |
125 % |
49 % |
|
Ciprus |
917,3 |
1 169,8 |
1 246,9 |
660,7 |
107 % |
56 % |
|
Csehország |
23 865,0 |
32 051,6 |
32 329,1 |
18 444,5 |
101 % |
58 % |
|
Dánia |
1 546,8 |
2 314,1 |
2 401,9 |
1 212,2 |
104 % |
52 % |
|
Észtország |
4 423,5 |
5 769,9 |
5 633,8 |
3 600,2 |
98 % |
62 % |
|
Finnország |
3 765,0 |
8 435,2 |
10 776,9 |
6 959,9 |
128 % |
83 % |
|
Franciaország |
27 502,3 |
45 841,3 |
52 150,8 |
30 416,0 |
114 % |
66 % |
|
Németország |
27 935,0 |
44 743,4 |
47 394,5 |
27 758,0 |
106 % |
62 % |
|
Görögország |
21 381,4 |
26 655,4 |
33 655,9 |
15 035,0 |
126 % |
56 % |
|
Magyarország |
25 013,2 |
29 661,6 |
31 885,0 |
17 119,5 |
107 % |
58 % |
|
Írország |
3 361,6 |
6 140,1 |
8 443,2 |
4 709,3 |
138 % |
77 % |
|
Olaszország |
44 661,6 |
72 406,8 |
67 169,5 |
36 934,3 |
93 % |
51 % |
|
Lettország |
5 633,7 |
6 907,2 |
6 911,0 |
4 222,3 |
100 % |
61 % |
|
Litvánia |
8 436,4 |
9 993,4 |
10 999,5 |
6 358,2 |
110 % |
64 % |
|
Luxemburg |
140,1 |
454,7 |
440,7 |
337,9 |
97 % |
74 % |
|
Málta |
827,9 |
1 021,4 |
960,8 |
590,7 |
94 % |
58 % |
|
Hollandia |
1 947,4 |
3 772,7 |
4 476,3 |
2 502,4 |
119 % |
66 % |
|
Lengyelország |
86 113,3 |
104 932,2 |
100 403,5 |
57 472,1 |
96 % |
55 % |
|
Portugália |
25 859,7 |
33 047,2 |
40 888,0 |
20 729,5 |
124 % |
63 % |
|
Románia |
30 883,1 |
36 569,1 |
47 705,6 |
17 845,8 |
130 % |
49 % |
|
Szlovákia |
15 137,6 |
19 133,7 |
19 084,7 |
8 589,9 |
100 % |
45 % |
|
Szlovénia |
3 928,0 |
4 953,2 |
5 179,4 |
2 820,3 |
105 % |
57 % |
|
Spanyolország |
39 927,4 |
56 552,7 |
55 034,1 |
24 128,8 |
97 % |
43 % |
|
Svédország |
3 626,4 |
7 363,3 |
7 743,7 |
5 167,4 |
105 % |
70 % |
|
Egyesült Királyság |
16 346,0 |
26 538,1 |
26 146,7 |
14 617,1 |
99 % |
55 % |
|
Interreg |
9 408,9 |
12 631,2 |
12 949,8 |
6 042,0 |
103 % |
48 % |
|
Mindösszesen |
460 856,5 |
640 113,0 |
676 051,2 |
357 686,1 |
106 % |
56 % |
Forrás: Lásd az 1.1. mellékletet.
2.2. MELLÉKLET
Európai strukturális és beruházási alapok – a programok által 2021. szeptember 30-ig jelentett, tagállamok szerinti összesített pénzügyi végrehajtás (összes költség, a kiválasztási és kiadás adatok feltüntetésével, beleértve az új REACT-EU és EMVA forrásokat 2021-ben)
|
|
Elkülönített uniós összeg 2014–2020 |
Teljes programozott összeg (Uniós és nemzeti) |
A kiválasztott projektek összes elszámolható költsége 2020 végén |
A kiválasztott projektek által jelentett összes kiadás 2020 végén |
Projektkiválasztási arány |
Kiadási arány |
|
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
MILLIÓ EUR |
% |
% |
|
|
Ausztria |
6 546,2 |
13 826,4 |
11 280,3 |
8 285,8 |
82 % |
60 % |
|
Belgium |
3 174,7 |
6 742,2 |
6 624,3 |
3 415,9 |
98 % |
51 % |
|
Bulgária |
10 285,3 |
12 120,0 |
11 399,3 |
7 565,7 |
94 % |
62 % |
|
Horvátország |
12 091,9 |
14 103,9 |
16 833,5 |
7 781,4 |
119 % |
55 % |
|
Ciprus |
1 093,0 |
1 368,3 |
1 473,5 |
863,8 |
108 % |
63 % |
|
Csehország |
25 462,0 |
33 968,5 |
35 628,1 |
21 731,6 |
105 % |
64 % |
|
Dánia |
1 955,6 |
2 784,5 |
2 488,8 |
1 338,6 |
89 % |
48 % |
|
Észtország |
4 855,3 |
6 303,8 |
5 996,7 |
4 091,2 |
95 % |
65 % |
|
Finnország |
4 896,4 |
10 756,5 |
11 178,1 |
7 223,4 |
104 % |
67 % |
|
Franciaország |
34 360,7 |
54 632,9 |
55 458,7 |
33 384,3 |
102 % |
61 % |
|
Németország |
33 360,6 |
51 879,0 |
49 078,5 |
30 641,5 |
95 % |
59 % |
|
Görögország |
23 089,3 |
28 371,4 |
38 528,1 |
17 841,2 |
136 % |
63 % |
|
Magyarország |
25 424,7 |
30 166,8 |
33 493,4 |
20 134,0 |
111 % |
67 % |
|
Írország |
4 243,6 |
7 597,4 |
8 477,3 |
5 174,1 |
106 % |
59 % |
|
Olaszország |
58 194,3 |
88 301,0 |
70 531,9 |
42 619,1 |
112 % |
68 % |
|
Lettország |
6 182,9 |
7 616,1 |
7 290,9 |
4 757,0 |
80 % |
48 % |
|
Litvánia |
8 710,1 |
10 268,4 |
11 155,6 |
7 241,4 |
96 % |
62 % |
|
Luxemburg |
313,8 |
642,2 |
509,3 |
421,4 |
109 % |
71 % |
|
Málta |
939,1 |
1 132,6 |
1 138,7 |
648,4 |
79 % |
66 % |
|
Hollandia |
2 731,1 |
4 905,4 |
5 011,2 |
2 813,7 |
101 % |
57 % |
|
Lengyelország |
90 665,1 |
110 819,0 |
103 237,8 |
65 894,3 |
102 % |
57 % |
|
Portugália |
28 838,2 |
36 306,0 |
42 867,7 |
24 666,6 |
93 % |
59 % |
|
Románia |
34 757,2 |
40 965,7 |
50 844,4 |
20 684,1 |
118 % |
68 % |
|
Szlovákia |
16 473,0 |
20 773,3 |
19 843,8 |
9 925,3 |
124 % |
50 % |
|
Szlovénia |
4 498,8 |
5 647,6 |
5 886,7 |
3 490,8 |
96 % |
48 % |
|
Spanyolország |
51 672,8 |
69 281,6 |
62 266,5 |
29 613,6 |
104 % |
62 % |
|
Svédország |
4 536,1 |
8 739,4 |
7 941,5 |
5 520,6 |
90 % |
43 % |
|
Interreg |
16 346,0 |
26 451,3 |
27 857,5 |
15 675,4 |
91 % |
63 % |
|
Egyesült Királyság |
9 408,9 |
12 631,2 |
13 378,6 |
7 486,6 |
105 % |
59 % |
|
Mindösszesen |
525 106,9 |
719 102,3 |
717 700,6 |
410 930,9 |
100 % |
57 % |
Forrás: Lásd az 1.2. mellékletet.
3. MELLÉKLET
Európai strukturális és beruházási alapok – az éghajlat-politikai célkitűzésekre tervezett összegek,
valamint kumulatív projektkiválasztási és kiadási arányok 2020. december 31-ig
|
Alap |
Tervezett uniós összeg |
Ebből éghajlat-politikai fellépésekre elkülönített |
A 2020 végéig kiválasztott projektek értéke (becsült uniós arány) |
Ebből éghajlat-politikai fellépésekre elkülönített |
A 2020 végéig projektek keretében elköltött összeg (becsült uniós arány) |
Ebből éghajlat-politikai fellépésekre elköltött |
|||
|
|
milliárd EUR |
milliárd EUR |
% |
milliárd EUR |
milliárd EUR |
% |
milliárd EUR |
milliárd EUR |
% |
|
KA |
61,5 |
17,0 |
28 % |
71,9 |
20,2 |
28 % |
32,8 |
8,1 |
25 % |
|
EMVA |
100,1 |
57,4 |
57 % |
100,7 |
60,1 |
60 % |
68,1 |
44,1 |
65 % |
|
ETHA |
5,7 |
1,0 |
18 % |
4,0 |
0,7 |
18 % |
3,3 |
0,4 |
12 % |
|
ERFA |
200,1 |
34,9 |
17 % |
221,3 |
36,0 |
16 % |
101,3 |
15,1 |
15 % |
|
ESZA/IFK |
93,5 |
1,1 |
1 % |
93,0 |
7,4 |
8 % |
50,9 |
4,0 |
8 % |
|
Összesen |
460,9 |
111,4 |
24 % |
490,9 |
124,4 |
25 % |
256,4 |
71,7 |
28 % |
Forrás: Európai Bizottság
4. MELLÉKLET
2021 novemberétől a REACT-EU keretében meghatározott 2021. évi allokáció
|
|
a programozásra rendelkezésre álló REACT-EU uniós előirányzatok |
Meghatározott uniós összegek |
|||||
|
|
2021 |
2022 |
Összesen |
ERFA |
ESZA |
FEAD |
Összesen |
|
AT |
218,3 |
– |
218,3 |
123,8 |
88,5 |
6,0 |
218,3 |
|
BE |
258,8 |
– |
258,8 |
97,9 |
123,0 |
31,8 |
252,7 |
|
BG |
436,4 |
– |
436,4 |
186,8 |
229,7 |
19,9 |
436,4 |
|
CY |
111,4 |
– |
111,4 |
46,4 |
65,0 |
– |
111,4 |
|
CZ |
834,8 |
– |
834,8 |
834,8 |
– |
– |
834,8 |
|
DE |
1 886,6 |
– |
1 886,6 |
1 177,9 |
708,7 |
– |
1 886,6 |
|
DK |
177,8 |
– |
177,8 |
123,1 |
54,7 |
– |
177,8 |
|
EE |
177,8 |
– |
177,8 |
160,5 |
12,8 |
4,5 |
177,8 |
|
ES |
10 855,4 |
– |
10 855,4 |
6 974,1 |
2 144,0 |
40,0 |
9 158,1 |
|
FI |
134,5 |
– |
134,5 |
94,0 |
40,5 |
– |
134,5 |
|
FR |
3 093,0 |
– |
3 093,0 |
2 065,8 |
251,7 |
104,0 |
2 421,5 |
|
GR |
1 707,9 |
– |
1 707,9 |
1 607,9 |
100,0 |
– |
1 707,9 |
|
HR |
571,5 |
– |
571,5 |
31,5 |
530,0 |
10,0 |
571,5 |
|
HU |
881,2 |
– |
881,2 |
223,7 |
187,9 |
– |
411,5 |
|
IE |
88,3 |
– |
88,3 |
– |
– |
– |
– |
|
IT |
11 303,5 |
– |
11 303,5 |
4 734,3 |
6 369,8 |
199,4 |
11 303,5 |
|
LT |
273,7 |
– |
273,7 |
236,7 |
37,0 |
– |
273,7 |
|
LU |
139,8 |
– |
139,8 |
69,7 |
69,7 |
0,5 |
139,8 |
|
LV |
210,0 |
– |
210,0 |
183,3 |
20,6 |
6,1 |
210,0 |
|
MT |
111,2 |
– |
111,2 |
– |
111,2 |
– |
111,2 |
|
NL |
440,8 |
– |
440,8 |
220,4 |
220,4 |
– |
440,8 |
|
PL |
1 644,7 |
– |
1 644,7 |
1 280,4 |
74,4 |
– |
1 354,7 |
|
PT |
1 594,1 |
– |
1 594,1 |
1 325,6 |
268,6 |
– |
1 594,1 |
|
RO |
1 323,9 |
– |
1 323,9 |
1 033,9 |
– |
56,0 |
1 089,9 |
|
SE |
287,3 |
– |
287,3 |
57,5 |
229,9 |
– |
287,3 |
|
SI |
262,2 |
– |
262,2 |
240,1 |
13,2 |
8,9 |
262,2 |
|
SK |
616,0 |
– |
616,0 |
194,9 |
402,1 |
19,0 |
616,0 |
|
Összesen |
39 640,9 |
– |
39 640,9 |
23 324,8 |
12 353,3 |
506,0 |
36 184,1 |
Forrás:
https://cohesiondata.ec.europa.eu/d/cdnu-kc2j
Ez az adattörténet a programozásra rendelkezésre álló uniós előirányzatokról és az EU által meghatározott összegekről szóló aktualizált álláspontot mutatja be:
https://cohesiondata.ec.europa.eu/d/26d9-dqzy
