EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.2.

COM(2021) 530 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

{SWD(2021) 530 final}

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitást és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedést megalapozó rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)A 2019-re tervezett túlzott költségvetési hiány alapján 2020. március 4-én elfogadott bizottsági ajánlás 1 nyomán a Tanács 2020. április 3-án a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította a túlzott költségvetési hiány fennállását Romániában, 2 és a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3 3. cikkével összhangban ajánlást fogalmazott meg annak legkésőbb 2022-ig való kiigazításáról. 4  

(4)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról. 5 A rendelkezés az 1466/97/EK rendelet 6 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány miatti súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével.

(5)Románia 2020. szeptember 15-én benyújtotta jelentését a 2020. április 3-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. A jelentés tanúsága szerint az államháztartás állapota 2020 folyamán – elsősorban a Covid19-járvány következtében – jelentős mértékben romlott.

(6)A Bizottság 2020. november 18-án közleményt fogadott el Románia költségvetési helyzetéről. 7 A Covid19-világjárványból fakadó kivételes mértékű és folyamatos bizonytalanságra és a járvány rendkívüli makrogazdasági és költségvetési hatásaira való tekintettel a Bizottság akkor úgy ítélte meg, hogy nem helyénvaló határozni a Romániával szemben indított túlzotthiány-eljárás további lépéseiről. Ez a – többek között a hiteles költségvetési pálya kijelölése tekintetében fennálló – kivételes bizonytalanság nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy az Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján tanácsi ajánlás elfogadására irányuló ajánlást terjesszen elő. A Bizottság bejelentette, hogy 2021 tavaszán a 2020. évi tényleges eredményadatok, a 2021. évi költségvetés és a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése alapján újra fogja értékelni Románia költségvetési helyzetét, és amennyiben helyénvalónak tartja, a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2021. évi folytatódó alkalmazását is figyelembe véve új lépéseket fog javasolni a túlzotthiány-eljárás keretében.

(7)A Bizottság 2021. március 3-án elfogadott egy közleményt, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásának megkönnyítése céljából. 8 A 2021. március 3-i közleményben a Bizottság kifejezte azon véleményét, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az EU vagy az euróvezet tekintetében a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság 2021. június 2-án közleményt fogadott el a 2021. évi gazdaságpolitikai koordinációról. 9 A közlemény szerint a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazása 2022-ben is folytatódni fog, és deaktiválása csak 2023-ban várható.

(8)A Bizottság 2020. évi adósságfenntarthatósági figyelőjének a Bizottság legutóbbi, 2021. tavaszi előrejelzését is figyelembe vevő aktualizált változata szerint a romániai államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát továbbra is fokozott kockázatok övezik. Ezeket a kockázatokat strukturális intézkedésekkel támogatott megfelelő középtávú költségvetési tervezéssel kell kezelni.

(9)Tekintettel arra, hogy a gazdasági aktivitás a Covid19-világjárvány miatt jelentősen beszűkült, és emiatt a költségvetési politikának 2021-ben és 2022-ben a helyreállítást kell ösztönöznie, a 2020. április 3-i tanácsi ajánlás már nem tekinthető megfelelő alapnak a Romániának nyújtandó költségvetéspolitikai iránymutatás meghatározásához.

(10)Az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének utolsó mondata szerint a Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén úgy határozhat, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlást fogad el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

(11)A Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése és az 1467/97/EK rendelet 3. cikke szerint a Tanács az érintett tagállamhoz ajánlást intéz, amelyben a túlzott hiány megszüntetésére is határidőt állapít meg. A Tanács az ajánlásban legfeljebb hat hónapos határidőt tűz az érintett tagállam által a túlzott költségvetési hiány megszüntetését biztosító eredményes intézkedések meghozatalára, amely három hónaposra csökkenthető, ha a helyzet súlyossága ezt indokolja. A túlzott hiány megszüntetéséről elfogadott ajánlásában a Tanács olyan éves költségvetési célok teljesítésére kéri fel a tagállamot, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján megfelelnek annak a referenciacélnak, hogy a strukturális egyenleg – azaz az egyszeri és az egyéb ideiglenes intézkedések nélkül számított, ciklikusan kiigazított egyenleg – évente legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javuljon.

(12)Romániában a reál-GDP 2020-ban 3,9 %-kal csökkent. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP ismét növekedésnek indul, és 2021-ben 5,1 %-kal, 2022-ben pedig 4,9 %-kal lesz nagyobb az előző évinél. A Bizottság várakozása szerint a folytatódó védőoltási programnak és a közösségi távolságtartással kapcsolatos korlátozások fokozatos megszűnésének köszönhetően helyreáll a magánszektor fogyasztása, eközben pedig töretlenül folytatódik a bérnövekedés. A beruházások növekedésének új lendületet ad a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott projektek megkezdése. A nettó (azaz a behozatallal csökkentett) kivitel hatása az előrejelzés távlatában várhatóan negatív marad. Ennek az az oka, hogy a magánszektor fogyasztásának helyreállása és a beruházások bővülése a Bizottság várakozása szerint fellendíti a behozatalt. A kivitelt támogatja ugyan a külső kereslet helyreállása, de ez a hatás kevésbé lesz dinamikus, mint a behozatal esetében. A növekedési kilátásokat különböző irányú kockázatok övezik. Egyfelől a hiteles költségvetési stratégia eloszlathatja a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat, különösen akkor, ha ambiciózus reformok – köztük a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott intézkedések – társulnak hozzá. Ez segíthet kezelni Románia makrogazdasági egyensúlyhiányát, csökkentheti a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat, és – egyebek mellett a beruházási környezet javításával – elősegítheti a fenntartható növekedést. Másfelől ugyanakkor a közpolitikai döntéshozatal körüli bizonytalanság, illetve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv késedelmes vagy nem kellően hatékony végrehajtása alááshatja a pozitív folyamatokba vetett bizalmat.

(13)A romániai parlament 2021. március 2-án elfogadta Románia 2021. évi költségvetését és középtávú költségvetési stratégiáját. A költségvetési stratégiát és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében tervezett vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és kölcsönök profiljával kapcsolatos információkat figyelembe veszi a Bizottsághoz 2021. május 5-én benyújtott 2021. évi konvergenciaprogram. A konvergenciaprogram a 2020. évi 9,2 %-os GDP-arányos költségvetési hiányból kiindulva a következő lépéseket határozza meg ahhoz, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány 2024-re 3 % alá csökkenjen: a GDP 8,0 %-a 2021-ben, a GDP 6,2 %-a 2022-ben, a GDP 4,4 %-a 2023-ban és a GDP 2,9 %-a 2024-ben. A konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési kiigazítás elsősorban a kiadási oldalt érinti. A dokumentum a kiadások visszafogását (GDP-arányos csökkentését) irányozza elő például a közszektorbeli bérek (2022 és 2024 között 1,4 százalékpontos csökkenés) és a szociális transzferek (2022 és 2024 között 0,9 százalékpontos csökkenés) terén.

(14)A Bizottság 2024-ig kiterjesztett 2021. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2021-ben 8,0 %, 2022-ben 7,1 %, 2023-ban és 2024-ben pedig 6,8 % lesz. Az előrejelzés figyelembe veszi a várhatóan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatásból és kölcsönökből finanszírozott, Románia konvergenciaprogramjában bemutatott kiadásokat, valamint a Románia által szolgáltatott kiegészítő információkat. Az államháztartási hiánynak a Bizottság előrejelzése szerint várható csökkenése mögött elsősorban a Covid19-világjárványra reagálva hozott szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése, a várt gazdaságélénkülés miatti bevételnövekedés, valamint a várhatóan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások és reformok kedvező hatása áll. Emellett a román kormány úgy döntött, hogy 2021-re és 2022-re nézve befagyasztja a közszektorban kifizetett béreket, későbbre halasztja a 2021-ben esedékes nyugdíjemelést, 2022-ben pedig csupán mérsékelt nyugdíjemelést hajt végre – ezek a döntések mind szerepet játszanak a Bizottság 2020. őszi előrejelzéséhez viszonyított javulásban. Ezeket a változásokat már jogszabályba foglalták. Emellett a kormány új nyugdíjszabályozást tervez elfogadni, amely lényegében a GDP alakulásához köti a nyugdíjkiadásokat. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése azért prognosztizál nagyobb hiányt, mint Románia konvergenciaprogramja, mert a tervezett konszolidációt nem támasztják alá már elfogadott vagy legalább hitelesen bejelentett intézkedések, ennélfogva azt a Bizottságnak nem állt módjában figyelembe venni előrejelzésében. A Bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos strukturális hiány 2021-ben 0,7 százalékponttal, 2022-ben pedig 0,5 százalékponttal javul, majd 2023-ban 0,1 százalékponttal, 2024-ben pedig 0,4 százalékponttal romlik.

(15)Az államadósság 2018 végén a GDP 34,7 %-án, 2019 végén a GDP 35,3 %-án, 2020 végén pedig a GDP 47,3 %-án állt. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint ez a mutató várhatóan a GDP 49,7 %-ára nő 2021 végére, a GDP 52,7 %-ára 2022 végére és a GDP 59,5 %-ára 2024 végére, tehát a már elfogadott vagy legalább hitelesen bejelentett kiigazító intézkedéseken túli további intézkedések hiányában első ízben fogja megközelíteni a Szerződésekben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(16)A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése alapján aktualizált közép-, illetve hosszú távú adósságfenntarthatósági elemzés szintén a nagy középtávú fenntarthatósági kockázatok meglétéről tanúskodik. Az alapul vett 10 éves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság-ráta az előrejelzés tárgyidőszakában tovább nő, és annak végére 90 % közelébe kerül. Az adósságfenntarthatósági kockázatok mögött a nagy költségvetési hiányok, a lakosság öregedésének költségei, valamint az adósságpályának a makropénzügyi sokkhatásokra való érzékenysége áll. Az adósságfenntarthatósági kockázatok mögöttes tényezői közül a legfontosabb a 2019 nyarán törvénybe iktatott, de egyelőre 2022 végéig elhalasztott nyugdíjemelés. Az adósságfenntarthatósági kockázatokat tovább növeli az államadósság szerkezete – és különösen az a körülmény, hogy az államkötvények jelentős hányadát külföldi pénznemben bocsátották ki és külföldiek birtokolják –, bár a Román Nemzeti Bank másodlagos piaci beavatkozásai segítettek abban, hogy az állam forrásbevonási költségei 2020-ban kedvező szinten maradtak. Szintén növelik a kockázatokat a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság idején nyújtott állami garanciákból származó függő kötelezettségek (a GDP 1,4 %-a). Az előrejelzés a bruttó finanszírozási igény növekedését is jelzi. Ezzel szemben a Next Generation EU keretében finanszírozott reformok és beruházások – tényleges végrehajtásuk esetén – várhatóan kedvező hatást gyakorolnak a következő évek GDP-növekedésére, ezáltal pedig az államadósság fenntarthatóságára is.

(17)Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint hacsak nem állnak fenn különleges körülmények, a túlzott hiányt a fennállásának megállapítását követő évben kell korrigálni. A kiigazítási pályát az 1467/97/EK rendelettel összhangban, a tagállam gazdasági és költségvetési helyzetének figyelembevételével kell meghatározni.

(18)Jelenleg Romániában ilyen különleges körülmények állnak fenn. Ha Románia az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően csupán egy további évet kapna a korrekcióra, az rendkívül súlyos költségvetési kiigazítást tenne szükségessé és jelentős kibocsátáskiesést okozna, ezáltal pedig veszélybe sodorná a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállítást. Egy 2024-ig tartó kiigazítási pálya, noha szintén jelentős mértékű évenkénti kiigazításokat igényelne, fokozatosabb erőfeszítést kívánna meg, és megfelelő egyensúlyt alakítana ki a költségvetési konszolidáció szükségessége és a gazdasági helyreállítás támogatása iránti igény között. Az új kiigazítási pálya figyelembe veszi a megváltozott költségvetési helyzetet is, különös tekintettel a 2020. év költségvetési fejleményeire és a román kormány új költségvetési stratégiájára. A túlzott hiány tartós korrekciójának biztosításában kulcsszerepet játszanak a reformok, köztük az államháztartási gazdálkodás javítására irányuló intézkedések. E megfontolások alapján, a 2021. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott költségvetés-politikai iránymutatással összhangban helyénvaló 2024-re kitűzni a túlzott hiány korrekciójának határidejét.

(19)E határidő mellett a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya azt jelentené, hogy Romániának – a kormány saját céljaival megegyezően – 2021-ben a GDP 8,0 %-ának, 2022-ben a GDP 6,2 %-ának, 2023-ban a GDP 4,4 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt kell elérnie. Ez a Bizottság előrejelzése alapján annak felel meg, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadás nominális növekedési rátája 2021-ben 3,4 %, 2022-ben 1,3 %, 2023-ban 0,9 %, 2024-ben pedig 0,0 % legyen. 10 Alapos elemzés igénye esetén a költségvetési kiigazítás elsősorban a nettó elsődleges államháztartási kiadás e növekedési rátái alapján értékelhető. A strukturális egyenleg tekintetében ennek megfelelően végrehajtandó éves költségvetési kiigazítás 2021-ben a GDP 0,7 %-ának, 2022-ben a GDP 1,8 %-ának, 2023-ban a GDP 1,7 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 1,5 %-ának felel meg.

(20)Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen a költségvetési politika egészének a kibocsátásra gyakorolt lehetséges hatását és ezen keresztül a költségvetési irányvonalat, 11 az Európai Unió költségvetéséből (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból) származó jelentős kifizetéseket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Ennek alapján a következő években az uniós források várhatóan jelentős pozitív hatást fognak gyakorolni Románia gazdaságára. Konkrétan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítségével támogatott beruházások és reformok révén Románia úgy ösztönözheti a növekedést és a munkahelyteremtést, hogy ezzel párhuzamosan középtávon javítja mögöttes költségvetési pozícióját.

(21)A költségvetési konszolidációt célzó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a túlzott költségvetési hiány tartós korrekcióját, és az államháztartás minőségének javítására és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell irányulniuk. Az egyebek mellett a nyugdíjrendszerre, az adóigazgatásra, a közszektorban kifizetett bérekre és az állami tulajdonú vállalatok irányítására irányuló költségvetési és gazdasági reformoknak támogatniuk kell és fenntarthatóvá kell tenniük a költségvetési kiigazítást.

(22)Románia 2016 óta szisztematikusan és ismétlődően eltér nemzeti költségvetési szabályaitól és a középtávú költségvetési stratégia elfogadásának a nemzeti költségvetési keretrendszerben rögzített határidőitől. A jövőben a Románia által végrehajtott költségvetési kiigazítást a nemzeti költségvetési keretrendszer maradéktalan tiszteletben tartásának kell támogatnia,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.Románia legkésőbb 2024-ig szüntesse meg a túlzott költségvetési hiányt.

2.Románia 2021-ben a GDP 8,0 %-ának, 2022-ben a GDP 6,2 %-ának, 2023-ban a GDP 4,4 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt érjen el, ennek megfelelően a nettó elsődleges államháztartási kiadás nominális növekedési rátája 2021-ben 3,4 %, 2022-ben 1,3 %, 2023-ban 0,9 %, 2024-ben pedig 0,0 % legyen. Az ennek megfelelő éves strukturális kiigazítás 2021-ben a GDP 0,7 %-ának, 2022-ben a GDP 1,8 %-ának, 2023-ban a GDP 1,7 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 1,5 %-ának felel meg.

3.Románia maradéktalanul hajtsa végre a 2021-re már elfogadott intézkedéseket. Határozza meg és hajtsa végre a túlzott költségvetési hiány 2024-ig történő kiigazításához szükséges további intézkedéseket. A költségvetési konszolidációs intézkedések segítségével növekedésbarát módon fenntartható kiigazítást biztosítson. Az esetleges rendkívüli bevételeket a költségvetési hiány csökkentésére használja fel.

4.A Tanács 2021. október 15-ében határozza meg azt a határidőt, amelyen belül Romániának eredményes intézkedéseket kell hoznia, és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban be kell számolnia a célok elérése érdekében követendő konszolidációs stratégiáról. Ezt követően a túlzott hiány megszűnéséig Románia az ezen ajánlás végrehajtásában elért előrehaladásról legalább hathavonta tegyen jelentést.

Mindemellett Románia alkalmazza maradéktalanul és eredményesen nemzeti költségvetési keretrendszerét. A középtávú költségvetési stratégia sikere szempontjából fontos, hogy Románia átfogó reformokkal is alátámassza a költségvetési konszolidációt.

Ennek az ajánlásnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    COM(2020) 91 final.

(2)    HL L 110., 2020.4.8., 58. o.

(3)    A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(4)    HL C 116., 2020.4.8., 1. o.

(5)    COM(2020) 123 final.

(6)    A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(7)    COM(2020) 752 final.

(8)    COM(2021) 105 final.

(9)

   A Bizottság közleménye – 2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése, Brüsszel, 2021. június 2., COM(2021) 500 final.

(10)    A nettó elsődleges államháztartási kiadás a kamatkiadások, az uniós programokra fordított, az uniós alapokból származó bevételekkel teljes mértékben ellentételezett kiadások, valamint a munkanélküli-ellátásra fordított kiadásokban bekövetkezett nem diszkrecionális változások nélkül számított teljes államháztartási kiadást jelenti. A mutató a tagállami finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozást négy évre szétterítve tartalmazza. A mutató figyelembe veszi a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a törvényben előírt bevételnöveléseket. Értéke a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket nettósítva tartalmazza.

(11)    Az általános költségvetési irányvonal meghatározása a diszkrecionális bevételi intézkedéseket nem tartalmazó, de a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és az Európai Unió által nyújtott más vissza nem térítendő pénzügyi támogatásokból finanszírozott kiadások változását tartalmazó elsődleges kiadásban bekövetkező változás és a 10 évre átlagolt potenciális növekedési ráta összehasonlításával történik. Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott, Románia potenciális növekedését várhatóan megerősítő reformok hatását. A mutató értékének negatív előjele arra utal, hogy az elsődleges kiadás a középtávú gazdasági növekedésnél nagyobb mértékben nő, azaz a költségvetési politika expanzív.