EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.2.

COM(2021) 529 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészített jelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészített jelentés

1.Bevezetés

A túlzott hiány esetén követendő eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 126. cikke írja elő. Az eljárás részletes szabályait a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet határozza meg, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része.

1 2 A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. A rendelkezés az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását az euróövezetben vagy az Unió egészében súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-világjárvány miatt bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével.

Az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása nem jelenti a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásainak felfüggesztését. Aktiválása azonban költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a jelenlegi válság kezeléséhez azáltal, hogy lehetővé tette az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljaihoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. A Paktum korrekciós ága tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy határozhat, hogy módosított költségvetési pályákat fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

3 4 2020. július 20-án, az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlások részeként, a Tanács azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság fenntartása és a járványt követő helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy a tagállamok – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytassanak a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. A költségvetési politikáknak az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás szerint is mindvégig minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk 2021-ben.

5 2020. szeptember 17-én a Bizottság éves fenntartható növekedési stratégiájában felszólította a tagállamokat, hogy az általános mentesítési rendelkezés aktiválását követően 2021-ben is nyújtsanak célzott és ideiglenes költségvetési támogatást, ugyanakkor középtávon őrizzék meg a költségvetési fenntarthatóságot.

6 7 2021. február 19-én hatályba lépett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet. Az eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, és pénzügyi támogatást nyújtanak a gazdaság ellenálló képességének és növekedési potenciáljának megerősítéséhez. Emellett rövid távon elősegítik, hogy a tagállamok államháztartásai újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, és hozzájárulnak közép- és hosszú távú fenntarthatóságuk megerősítéséhez. A Bizottság 2021. március 3-án közleményt fogadott el, amelyben további szakpolitikai iránymutatásokat határozott meg a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok előkészítésének megkönnyítése érdekében.

8 A gazdaságpolitikai koordinációról szóló, 2021. június 2-i bizottsági közlemény szerint a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2022-ben is alkalmazni kell, és várhatóan 2023-tól kell deaktiválni. A tagállamok költségvetési politikáinak 2022-ben differenciáltabbá kell válniuk, ahogy a gazdasági tevékenység 2021 második felében fokozatosan helyreáll. A költségvetési politikáknak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. A fellendülés erőteljesebbé válásával a költségvetési politikának előnyben kell részesítenie a köz- és magánberuházások fokozását a zöld és digitális gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása érdekében.

Az Eurostat által 2021. április 22-én validált adatok szerint 9 a 2020. évi államháztartási hiány 25 tagállamban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket: Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország 10 . Emellett a Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzése 11 (a továbbiakban: bizottsági előrejelzés) azt mutatja, hogy 2021-ben az államháztartási hiány Luxemburg kivételével mindegyik tagállamban a referenciaérték felett marad. A 2020-ra vonatkozóan megfigyelt hiány prima facie azt bizonyítja, hogy ezekben a tagállamokban a Szerződés 126. cikke értelmében túlzott hiány áll fenn. A Bizottságnak adott esetben figyelembe kell vennie minden érdemleges tényezőt.

Az Eurostat által validált adatok szerint Dánia államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 3 %-a alatt volt, és a bizottsági előrejelzés alapján a referenciaérték alatt marad. 2021. évi konvergenciaprogramja szerint azonban Dánia 2021-re a GDP 3,3 %-ának megfelelő államháztartási hiányt tervez, amely szintén meghaladja a Szerződésben meghatározott referenciaértéket. A 2021-re tervezett hiány prima facie azt bizonyítja, hogy Dániában a Szerződés 126. cikke értelmében túlzott hiány áll fenn. A Bizottságnak adott esetben figyelembe kell vennie minden érdemleges tényezőt.

Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban az államháztartás bruttó adóssága 2020 végén meghaladta a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a 2020-as adatok azt mutatják, hogy Belgium, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália és Szlovénia nem tartotta be az adósságcsökkentési referenciaértéket, illetve Spanyolország és Franciaország az átmeneti adósságszabályt 12 . Németország, Szlovákia és Finnország 2020-ban megszegte a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, mivel 2019-ben az adósságráta a GDP 60 %-a alatt volt. A 2020-ban megfigyelt államadósság prima facie azt bizonyítja, hogy ebben a 14 tagállamban a Szerződés 126. cikke értelmében túlzott hiány áll fenn. A Bizottságnak figyelembe kell vennie minden érdemleges tényezőt.

Mindezek alapján a Bizottság a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészítette ezt a jelentést, amely elemzi a tagállamok Szerződésben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelését. A jelentés figyelembe vesz minden érdemleges tényezőt, többek között a Covid19-világjárványból eredő súlyos gazdasági visszaesést és a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásokat.

2.Hiánykritérium

A Szerződésben meghatározott referenciaértéket meghaladó hiány 2020-ban valamennyi tagállam esetében kivételes volt, mivel az EU egészében bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesés eredményeként alakult ki. A reál-GDP 2020-ban Írország kivételével valamennyi uniós tagállamban csökkent. Az EU egészét tekintve a gazdasági tevékenység visszaesése 6,1 %-os volt (az euróövezetben 6,6 %). A hiány növekedését az említett tagállamok által a Covid19-világjárvány kezelése érdekében hozott intézkedések költségvetési költségei és az automatikus stabilizátorok működése okozta. Az Eurostat által validált legfrissebb adatok alapján az EU egészében 2020-ban nyújtott költségvetési támogatás – beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorokat, az elsődleges egyenleg változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,6 %-át (az euróövezetben 6,8 %-át) teszi ki.

Az Eurostat által validált adatok alapján az államháztartási hiány 2020-ban 23 tagállamban – azaz Belgiumban, Csehországban, Németországban, Észtországban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – (2. táblázat) meghaladta és nem közelítette meg a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Ugyanakkor Bulgáriában és Svédországban az államháztartási hiány meghaladta, de megközelítette a GDP 3 %-át.

A bizottsági előrejelzés alapján Dánia államháztartási hiánya 2021-ben várhatóan a GDP 2,1 %-a lesz. 2021. évi konvergenciaprogramja szerint azonban Dánia 2021-re a GDP 3,3 %-ának megfelelő államháztartási hiányt tervez, amely meghaladja, de megközelíti a GDP 3 %-át 13 . 

Bulgária, Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország és Svédország esetében a Szerződésben rögzített referenciaértéket meghaladó hiány várhatóan átmeneti lesz, és az államháztartási hiány 2022-ben (Luxemburg esetében már 2021-ben) a GDP 3 %-a alá csökken a bizottsági előrejelzés alapján. Ezeket az előrejelzéseket rendkívül magas fokú bizonytalanság övezi.

Összefoglalva, az elemzés arra enged következtetni, hogy Bulgária, Dánia és Svédország teljesíti a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritériumot, míg azt a következő 23 tagállam, adott esetben az érdemleges tényezők figyelembevétele előtt, nem teljesíti: Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország.

3.Adósságkritérium

2020-ban az államháztartás bruttó adósságának GDP-hez viszonyított aránya valamennyi tagállamban nőtt, és a következő 14 tagállamban meghaladta a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaértéket: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország (3. táblázat). Ez a növekedés a nominális GDP jelentős szűküléséből és a rendkívül nagy hiányok finanszírozására kibocsátott adósság nagy összegéből eredt. Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália és Szlovénia már 2019-ben is a GDP 60 %-át meghaladó bruttó államadóssággal rendelkezett. 

Az adatok azt mutatják, hogy 2020-ban Belgium, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália és Szlovénia nem felelt meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek (4. táblázat). Az adósságcsökkentési referenciaértéket hároméves távlatban számítják ki, amely lehet előretekintő (t−1–t+1), visszatekintő (t−3–t−1) és a ciklushoz igazított. Ha az adósságráta bármely évben a GDP 60 %-a alatt van, a referenciaértéket nem lehet érdemben kiszámítani. Ez a helyzet akkor, amikor a tagállamok alulról felfelé lépik át a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, ahogyan az Németország, Szlovákia és Finnország esetében történt. Mivel Szlovákia esetében a GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint 2021-ben a Szerződésben meghatározott referenciaérték alá csökken, úgy tekintendő, hogy teljesíti az adósságkritériumot. Németország és Finnország esetében a GDP-arányos államadósság az előrejelzés időhorizontján belül 60 % fölött marad, tehát úgy tekintendő, hogy nem teljesítik az adósságkritériumot. Ezenkívül az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozó Spanyolország és Franciaország nem tett kellő előrelépést az adósságcsökkentési referenciaérték 2020-ig történő elérése felé, mivel strukturális egyenlegük változása elmaradt az előírt minimális lineáris strukturális kiigazítástól (5. táblázat).

Az elemzés tehát arra enged következtetni, hogy azon tagállamok közül, amelyek államadóssága 2020 végén meghaladta a GDP 60 %-át, Szlovákia teljesíti az adósságkritériumot, míg Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország, az érdemleges tényezők figyelembevétele előtt, nem teljesíti azt.

4.Érdemleges tényezők

A Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottság jelentése „figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét”.

Ezeket a tényezőket tovább pontosítja az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése, amely arról is rendelkezik, hogy kellő figyelmet kell fordítani „minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett”. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a középtávú adóssághelyzet is érdemleges tényezőnek tekinthető.

Ezért a Covid19-világjárvány költségvetési hatása mellett az országspecifikus érdemleges tényezőket is figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a középtávú gazdasági helyzet, a középtávú költségvetési helyzet (az állami beruházást is beleértve), a középtávú adóssághelyzet és a tagállamok által előterjesztett egyéb érdemleges tényezők.

Ami a hiánykritériumnak való megfelelést illeti, az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, ha a GDP-arányos államadósság nem haladja meg a 60 %-os referenciaértéket, vagy ha igen, de a kettős feltétel teljesül – vagyis a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti –, az érdemleges tényezők figyelembe vehetők a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

A jelentésben szereplő és a hiányra vonatkozó, a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket 2020-ban meghaladó vagy 2021-ben annak túllépését tervező 26 tagállam közül 2020 végén az adósságráta 12 tagállam esetében nem haladta meg a 60 %-os referenciaértéket: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország és Svédország. 

A Szerződés hiányra vonatkozó 3 %-os referenciaértékét meghaladó többi 14 tagállamban – azaz Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – az adósságráta meghaladta a Szerződésben foglalt 60 %-os referenciaértéket, és az érdemleges tényezők figyelembevételéhez szükséges kettős feltétel nem teljesült. A hiány e tagállamok egyikében sem maradt közel a referenciaértékhez, a GDP 3 %-án felüli hiány a GDP 1,2–8 %-a között mozgott. Németország, Ciprus, Ausztria és Finnország kivételével ráadásul a referenciaérték túllépése várhatóan nem átmeneti lesz. Ezért e 14 tagállam esetében az érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

Az adósságkritérium ugyanezen 14 tagállamban történő nyilvánvaló megsértését illetően az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor mindig figyelembe kell venni az érdemleges tényezőket, tekintet nélkül a jogsértés mértékére.

Ezen túlmenően az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn, a túlzotthiány-eljárás további lépései során figyelembe kell venni a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket.

Ez a jelentés bemutatja az érdemleges tényezőket akkor is, ha az érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

4.1.A Covid19-világjárvány költségvetési hatása

A jelenlegi helyzetben az e jelentésben érintett valamennyi tagállam esetében figyelembe veendő kulcsfontosságú tényező a Covid19-világjárvány gazdasági és költségvetési hatása, amely rendkívüli mértékű bizonytalanságot eredményezett a makrogazdasági és költségvetési kilátások tekintetében. A világjárvány és az ahhoz kapcsolódó súlyos gazdasági visszaesés a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének és a Tanács 2020. július 20-i ajánlásainak aktiválásához vezetett, amelyek értelmében valamennyi tagállamnak meg kell tennie a Covid19-világjárvány hatékony kezeléséhez, a gazdaság fenntartásához és az azt követő helyreállítás támogatásához szükséges intézkedéseket.

A Covid19-világjárvány kitörése példátlan globális népegészségügyi válságot okozott, amely a gazdasági tevékenység jelentős, az automatikus stabilizátorok hatása által csak részben enyhített visszaesését eredményezte. A tagállamoknak feltétlenül meg kellett oldaniuk a népegészségügyi veszélyhelyzetet, támogatniuk kellett a háztartásokat és a vállalatokat, és általánosabb támogatást kellett nyújtaniuk gazdaságuk számára. A tagállamok ezenkívül jelentős likviditástámogatási intézkedéseket és állami kezességvállalásokat is elfogadtak. Ezeknek a likviditástámogatási intézkedéseknek – különösen a hiteláramlást támogató állami kezességvállalásoknak – nincs közvetlen költségvetési hatásuk, amíg le nem hívják őket.

A nemzeti és uniós szintű hathatós szakpolitikai válaszintézkedések enyhítették a válságnak az európai gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását. A tagállamok 2020-ban a már amúgy is jelentős méretű, becslések alapján a GDP közel 3 %-át kitevő automatikus stabilizátorokon felül a becslések szerint a GDP közel 4 %-át kitevő, a válsággal összefüggő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket hoztak. A legfrissebb adatok alapján az Unióban 2020-ban a költségvetési támogatás (az elsődleges egyenleg éves változásával mérve) a becslések szerint a GDP 6,6 %-át teszi ki (az euróövezetben pedig a GDP 6,8 %-át). A becslések szerint a tagállamok által végrehajtott költségvetési támogatási és likviditási intézkedések együttesen tompították a gazdasági tevékenység 2020. évi visszaesését 14 .

Az államháztartási hiány és az államadósság 2. és 3. szakaszban ismertetett meredek emelkedése a gazdaság támogatásának szükségességét tükrözte a kivételesen nehéz körülmények között, a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással összhangban. Ezt a Bizottság értékelése figyelembe veszi.

4.2Országspecifikus érdemleges tényezők

Ez a szakasz az országspecifikus érdemleges tényezők értékelését tartalmazza, amelyek közé tartoznak a középtávú makrogazdasági kilátások, a középtávú költségvetési helyzet (az állami beruházást is beleértve, 6. táblázat), a középtávú adóssághelyzet és a tagállamok által az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint előterjesztett egyéb érdemleges tényezők.

Bár az országspecifikus szakaszok tartalmaznak a középtávú makrogazdasági helyzetre, például a 2021. évi növekedéshez való hozzájárulásra vonatkozó kulcsfontosságú információkat (magánfogyasztás, állami fogyasztás, beruházások és nettó export), a makrogazdasági fejleményekről részletesebb adatok a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésében találhatók. Az egyes tagállamokra vonatkozóan az alábbiakban tárgyalt költségvetési intézkedésekkel és adósságfenntarthatósági elemzéssel kapcsolatban további információk a 2021. évi stabilitási vagy konvergenciaprogramokról szóló tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásokban és az azt kísérő statisztikai mellékletben találhatók. Az adósságfenntarthatósági elemzés aktualizálásra került 15 a 2020. évi (2021 februárjában közzétett) adósságfenntarthatósági jelentéshez 16 képest, hogy tükrözze mind a Bizottság előrejelzését, mind pedig az idősödés költségeire vonatkozó legfrissebb, az idősödésről szóló 2021-es jelentésben szereplő becsléseket 17 .

2021-ben az államháztartási hiány az EU-ban és az euróövezet egészében várhatóan tovább növekszik a GDP 7,5 %-ára, illetve 8 %-ára (körülbelül a GDP ½, illetve ¾ százalékpontjával). A hiány növekedése elsősorban annak tudható be, hogy új vagy bővebb szükséghelyzeti intézkedéseket fogadtak el a gazdasági tevékenység támogatására, amikor új korlátozásokra volt szükség az év első felében.

A Bizottság előrejelzése alapján az államháztartási hiány a gazdasági tevékenység fellendülése és az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése miatt 2021-ben várhatóan csökkenni fog (néhány esetben csak marginálisan) az e jelentésben vizsgált 26 tagállam felében: Belgium, Bulgária, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Finnország. Az előrejelzések szerint azonban csak Dániában és Luxemburgban lesz a GDP 3 %-ánál alacsonyabb hiány.

2022-ben az előrejelzések szerint az átlagos költségvetési hiány az EU-ban és az euróövezetben egyaránt a GDP 3,75 %-ára csökken. Az előrejelzések szerint a gazdasági fellendülés és a válság hatásainak leküzdése érdekében életbe léptetett diszkrecionális szakpolitikai támogatás jelentős részének felszámolása együttesen ösztönzi majd a költségvetési hiány csökkenését 2022-ben.

Míg Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Horvátországban, Cipruson, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában és Szlovákiában az adósságráta 2021-ben várhatóan csökkenni fog, az összesített GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint tovább emelkedik, és az EU-ban és az euróövezetben új, körülbelül 95 %-os, illetve 103 %-os csúcsot ér el, mielőtt 2022-ben valamelyest csökkenne. A legtöbb tagállam adósságrátája 2021-ben várhatóan még mindig meghaladja majd a GDP 60 %-át.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021. február 19-i hatálybalépését követően a tagállamok benyújtották vagy benyújtani készülnek helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket a Bizottságnak. A Bizottság előrejelzése ezért figyelembe veszi ezen tervek hatását a költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseiben. Az előrejelzés lezárásának (2021. április 30.) időpontjában azonban néhány tagállamban még mindig folytak a megbeszélések egyes tervek részleteiről. A Bizottság előrejelzéseinek elkészítése során ezért a következő feltételezéseket alkalmazták:

̶A kiadások időbeli alakulása: az előrejelzés alapesetben azt feltételezi, hogy a támogatás teljes összegét lineárisan veszik igénybe az eszköz élettartama alatt, 2021 második felétől 2026-ig. Ez azt eredményezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes támogatási összegének 1/11 részét veszik igénybe 2021-ben és 2/11 részét 2022-ben.

̶A kiadások összetétele: az előrejelzés alapesetben azt feltételezi, hogy az eszközből finanszírozandó kiadások megoszlanak a bruttó állóeszköz-felhalmozás (azaz az állami beruházások) és a tőketranszferek között (amelyek túlnyomórészt magánberuházásokat támogatnának).

̶Ezek a feltételezések csak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatások igénybevételével foglalkoznak.

Azon tagállamok esetében, ahol az előrejelzés fordulónapján kellően részletes és hiteles információ állt rendelkezésre a helyreállítási és rezilienciaépítési tervről (illetve annak tervezetéről), az előrejelzés eltér az alapértelmezett feltételezésektől 18 .

4.2.1Belgium

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 6,3 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,5 %-kal, 2022-ben pedig 3,7 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 9,4 %-ról 2021-ben 7,6 %-ra, majd 2022-ben 4,9 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,8 %-ról 2021-ben 3 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 7,5 %-át, illetve 6 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 99,8 %-on, 2019 végén pedig 98,1 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 114,1 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 115,3 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 115,5 %-ára emelkedik. Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság stabilizálódik, és az időszak második felében csökkenni kezd, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az adósság lejáratának meghosszabbodása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), valamint az eurórendszer beavatkozásai által támogatott, történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek hozzájárulnak a kockázatok enyhítéséhez. Emellett a Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez. Ezenkívül az előrejelzés szerint a bruttó finanszírozási igény csökkenni fog. A kockázatnövelő tényezők a magánszektorból eredő függő kötelezettségekhez kötődő kockázatokhoz kapcsolódnak, többek között a vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén, jóllehet ez a kockázat az eddigi viszonylag alacsony igénybevétel miatt korlátozott marad.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Belgium további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen, hogy 2018. december 21. és 2020. október 1. között Belgiumban több ügyvivő kormány volt szövetségi szinten, valamint a hivatalba lépő kormány arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy fontos strukturális reformokat hajtson végre az állami kiadások összetételének és az államháztartás fenntarthatóságának javítása érdekében. A levélben említett reformtervek a nyugdíj- és adórendszerekre, a kiadások felülvizsgálatának végrehajtására és az állami beruházások szintjének emelésére vonatkoznak.

4.2.2Bulgária

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,2 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,5 %-kal, 2022-ben pedig 4,7 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a magánfogyasztás vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 3,4 %-ról 2021-ben 3,2 %-ra, majd 2022-ben 1,9 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,5 %-ról 2021-ben 4,2 %-ra csökken, és 2020-ban és 2021-ben is meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5,6 %-át, illetve 5,1 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 22,3 %-on, 2019 végén pedig 20,2 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 25 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 24,5 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 24 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Bulgária által 2021. április 29-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.3Csehország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5,6 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,4 %-kal, 2022-ben pedig 4,4 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 6,2 %-ról 2021-ben 8,5 %-ra nő, majd 2022-ben 5,4 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,9 %-ról 2021-ben 5,2 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,4 %-át, illetve 8,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 2 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 32,1 %-on, 2019 végén pedig 30,3 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 38,1 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 44,3 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 47,1 %-ára emelkedik. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Csehország további érdemleges tényezőket nyújtott be. A hatóságok érdemleges enyhítő tényezőnek tekintik a cseh államháztartás világjárvány előtti helyzetét, ideértve a költségvetési tartalékokat és az alacsony államadósságot is. A költségvetési felelősség szabályairól szóló törvény módosításaival összhangban 2022-ben évi 0,5 százalékpontos minimális költségvetési kiigazítással megkezdődik az államháztartás konszolidációja.

4.2.4Dánia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,7 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 2,9 %-kal, 2022-ben pedig 3,5 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2021-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 1,1 %-ról 2021-ben 2,1 %-ra nő, majd 2022-ben 1,4 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3,6 %-ról 2021-ben 3,7 %-ra nő, és 2020-ban és 2021-ben is meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5,2 %-át, illetve 5,8 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 34 %-on, 2019 végén pedig 33,3 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 42,2 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 40,2 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 38,8 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Dánia által 2021. május 12-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.5Németország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,9 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,4 %-kal, 2022-ben pedig 4,1 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a nettó export és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 4,2 %-ról 2021-ben 7,5 %-ra nő, majd 2022-ben 2,5 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,7 %-ról 2021-ben 2,8 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5,9 %-át, illetve 9,2 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Németországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A folyó fizetési mérleg folyamatos, magas szintű többlete a megtakarításokhoz képest visszafogott beruházási szintet tükröz, és határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 61,8 %-on, 2019 végén pedig 59,7 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 69,8 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 73,1 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 72,2 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. május 3-án Németország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen, hogy a tervezett költségvetés az összes támogatási intézkedés teljes körű végrehajtását feltételezi. 

4.2.6Észtország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,9 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 2,8 %-kal, 2022-ben pedig 5 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 4,9 %-ról 2021-ben 5,6 %-ra nő, majd 2022-ben 3,3 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 5,7 %-ról 2021-ben 6,3 %-ra nő, és 2020-ban és 2021-ben is meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5 %-át, illetve 5,6 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 8,2 %-on, 2019 végén pedig 8,4 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 18,2 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 21,3 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 24 %-ára emelkedik. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Észtország által 2021. április 29-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.7Írország

Középtávú makrogazdasági helyzet: Ez az egyetlen olyan tagállam az EU-ban, amelyben a gazdaság nem zsugorodott 2020-ban, a GDP-növekedés mindössze 3,4 %-ra lassult. A gazdaság várhatóan 2021-ben 4,6 %-kal, 2022-ben pedig 5 %-kal fog tovább növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a magánfogyasztás vezérli. Ugyanakkor az éves „módosított belső kereslet” 19 , amely jobban tükrözi az alapul szolgáló belső gazdaságot – 2020-ban 5,4 %-os csökkenést jelez. Ezen mérőszám szerint a gazdaság 2021-ben várhatóan 4,3 %-kal, 2022-ben pedig 7 %-kal fog növekedni, a gazdasági tevékenység pedig az előrejelzések szerint 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan 2021-ben 5 % marad, majd 2022-ben 2,9 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,7 %-ról 2021-ben 2,9 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás mind 2020-ban, mind 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Írországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A nagy magán- és államadóssággal és nettó külső kötelezettségekkel kapcsolatos sebezhetőség megmaradt. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 63 %-on, 2019 végén pedig 57,4 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 59,5 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 61,4 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 59,7 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Írország által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.8Görögország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 8,2 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,1 %-kal, 2022-ben pedig 6 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 9,7 %-ról 2021-ben 10 %-ra nő, majd 2022-ben 3,2 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3 %-ról 2021-ben 4,9 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 11,3 %-át, illetve 11,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott, illetve 2022-re bejelentett diszkrecionális költségvetési intézkedések ideiglenesek, vagy ellensúlyozó intézkedésekkel párosulnak.

Görögországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A sebezhetőség a magas államadóssághoz, a külső egyensúly nem teljes helyreállításához és a nemteljesítő hitelek magas szintjéhez kapcsolódik a magas munkanélküliséggel és alacsony potenciális növekedéssel összefüggésben. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 186,2 %-on, 2019 végén pedig 180,5 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 205,6 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 208,8 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 201,5 %-ára csökken. Görögország megerősített felügyelet alatt áll. 20  Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság ezen időszak alatt csökkenni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya különösen érzékeny a középtávú makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Emellett a 10. megerősített felügyeleti jelentésben bemutatott adósságfenntarthatósági elemzés alternatív forgatókönyvek mellett is fokozott fenntarthatósági kockázatokat mutat. 21 Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az államadósság összetétele és lejárati szerkezete csökkenti az adósság sebezhetőségét, a függő kötelezettségek alapján azonban további kockázatok merülhetnek fel. Az adósság nagy része alacsony kamatozású és hosszú lejáratú, ami a görög államháztartás magas készpénztartalékaival együtt hatékonyan enyhíti a finanszírozási költségek rövid távú ingadozásainak hatását. A 10. megerősített felügyeleti jelentésben bemutatott adósságfenntarthatósági elemzés nem veszi figyelembe a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben felvázolt reformok és beruházások hosszú távú növekedési hatását, amely tovább csökkentheti a fenntarthatósági kockázatokat. Ezzel szemben a magánszektor felé fennálló függő kötelezettségekhez – ideértve a világjárvány alatt vagy a Hercules-program keretében a vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak nyújtott állami kezességvállalásokat – kapcsolódó bizonytalanság kockázatokat szül.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Görögország által 2021. április 29-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.9Spanyolország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 10,8 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 5,9 %-kal, 2022-ben pedig 6,8 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 11 %-ról 2021-ben 7,6 %-ra, majd 2022-ben 5,2 %-ra csökken. Az állami beruházások a becslések szerint stabilak maradnak, és 2021-ben a GDP 2,5 %-át teszik ki. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 8,1 %-át, illetve 4,8 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Spanyolországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A magas külső és belső állam- és magánadóssággal kapcsolatos sebezhetőség továbbra is fennáll a magas munkanélküliséggel összefüggésben, és határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 97,4 %-on, 2019 végén pedig 95,5 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 120 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 119,6 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 116,9 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság stabilizálódik, és az időszak második felében enyhén csökkenni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az adósság lejáratának meghosszabbodása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), valamint az eurórendszer beavatkozásai által támogatott, történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek hozzájárulnak a kockázatok enyhítéséhez. Emellett a Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez. Ezenkívül az előrejelzés szerint a bruttó finanszírozási igény csökkenni fog. A kockázatnövelő tényezők a magánszektorból eredő függő kötelezettségekhez kötődő kockázatokhoz kapcsolódnak, többek között a vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Spanyolország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen i) a SAREB eszközkezelő társaságot a 2020-as statisztikai évtől az államháztartásba sorolják be, ami 2020-ban körülbelül 1 százalékponttal növelte a hiányrátát és 3 százalékponttal növelte az adósságrátát; valamint ii) Spanyolország bevételi intézkedéseket is végrehajtott, különösen a pénzügyi tranzakciókra, egyes digitális szolgáltatásokra és az egyszer használatos műanyagokra kivetett új adókat, amelyek középtávon várhatóan megerősítik az államháztartást.

4.2.10Franciaország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 8,1 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 5,7 %-kal, 2022-ben pedig 4,2 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a magánfogyasztás vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 9,2 %-ról 2021-ben 8,5 %-ra, majd 2022-ben 4,7 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3,8 %-ról 2021-ben 3,9 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,2 %-át, illetve 5,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott, illetve 2022-re bejelentett egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Franciaországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A sebezhetőség a magas államadóssággal, a gyenge versenyképességgel és az alacsony termelékenységnövekedéssel függ össze, ami határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 98 %-on, 2019 végén pedig 97,6 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 115,7 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 117,4 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 116,4 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság stabilizálódik, és az időszak második felében enyhén csökkenni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az adósság lejáratának meghosszabbodása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), valamint az eurórendszer beavatkozásai által támogatott, történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek hozzájárulnak a kockázatok enyhítéséhez. Emellett a Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez. Ezenkívül az előrejelzés szerint a bruttó finanszírozási igény csökkenni fog. A kockázatnövelő tényezők a magánszektorból eredő függő kötelezettségekhez kötődő kockázatokhoz kapcsolódnak, többek között a vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Franciaország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen az államháztartási kiadások növekedésének visszafogását az elmúlt években, amely a becslések szerint reálértéken átlagosan 0,7 %-os növekedésnek felelt meg 2017 és 2019 között.

4.2.11Horvátország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 8 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 5 %-kal, 2022-ben pedig 6,1 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 7,4 %-ról 2021-ben 4,6 %-ra, majd 2022-ben 3,2 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 5,6 %-ról 2021-ben 6,3 %-ra nő, ez utóbbi 2021-ben meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 8,1 %-át, illetve 5,3 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Horvátországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A sebezhetőség a magas állam-, magán- és külső adóssághoz kapcsolódik az alacsony potenciális növekedéssel összefüggésben. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 74,3 %-on, 2019 végén pedig 72,8 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 88,7 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 85,6 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 82,9 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Horvátország által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.12Olaszország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 8,9 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,2 %-kal, 2022-ben pedig 4,4 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben nem fog visszatérni a válság előtti éves szintre, a GDP 2022-ben várhatóan még mindig 0,9 %-kal alacsonyabb lesz, mint 2019-ben.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 9,5 %-ról 2021-ben 11,7 %-ra nő, majd 2022-ben 5,8 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,7 %-ról 2021-ben 2,9 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 8 %-át, illetve 10,2 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Olaszországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A sebezhetőség a magas államadóssághoz és a tartósan gyenge termelékenységi dinamikához kapcsolódik, ami a munkaerőpiac és a bankszektor instabilitásával összefüggésben határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 134,4 %-on, 2019 végén pedig 134,6 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 155,8 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 159,8 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 156,6 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság stabilizálódik az elkövetkező öt évben, és az időszak második felében csökkenni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az adósság lejáratának meghosszabbodása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), valamint az eurórendszer beavatkozásai által támogatott, történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek hozzájárulnak a kockázatok enyhítéséhez. Emellett a Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez. Ezenkívül az előrejelzés szerint a bruttó finanszírozási igény csökkenni fog. A kockázatnövelő tényezők a magánszektorból eredő függő kötelezettségekhez kötődő kockázatokhoz kapcsolódnak, többek között a vállalkozásoknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Olaszország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen a következőket: az államháztartás által birtokolt jelentős eszközök és azok szerepe az államháztartás általános hitelképességében; a függő kötelezettségek viszonylag alacsony állománya, még a Covid19-válság okozta növekedés után is; valamint hogy az elkövetkező években a piacon lévő adósságállomány várhatóan lényegesen alacsonyabb lesz, mint az adósság általános szintje.

4.2.13Ciprus

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5,1 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,1 %-kal, 2022-ben pedig 3,8 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 5,7 %-ról 2021-ben 5,1 %-ra, majd 2022-ben 2 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,9 %-ról 2021-ben 3,5 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 7,6 %-át, illetve 6,8 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Cipruson túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A sebezhetőség a külső, állam- és magánadósság magas állományával, a nemteljesítő hitelek még mindig magas szintjével, valamint a folyó fizetési mérleg jelentős hiányával függ össze. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 99,2 %-on, 2019 végén pedig 94 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 118,2 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 112,2 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 106,6 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Ciprus által 2021. április 29-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.14Lettország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 3,6 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,5 %-kal, 2022-ben pedig 6 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 4,5 %-ról 2021-ben 7,3 %-ra nő, majd 2022-ben 2 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 5,7 %-ról 2021-ben 6,2 %-ra nő, előbbi 2020-ban meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 4 %-át, illetve 6,8 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 37,1 %-on, 2019 végén pedig 37 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 43,5 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 47,3 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 46,4 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Lettország által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.15Litvánia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 0,9 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 2,9 %-kal, 2022-ben pedig 3,9 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2021-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 7,4 %-ról 2021-ben 8,2 %-ra nő, majd 2022-ben 6 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,1 %-ról 2021-ben 3,9 %-ra csökken. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 8 %-át, illetve 9 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 33,7 %-on, 2019 végén pedig 35,9 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 47,3 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 51,9 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 54,1 %-ára emelkedik. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Litvánia által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.16Luxemburg

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 1,3 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,5 %-kal, 2022-ben pedig 3,3 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2021-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 4,1 %-ról 2021-ben 0,3 %-ra, majd 2022-ben 0,1 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 5 %-ról 2021-ben 4,3 %-ra csökken, és 2020-ban és 2021-ben is meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,5 %-át, illetve 2,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 21 %-on, 2019 végén pedig 22 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 24,9 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 27 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 26,8 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Luxemburg által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.17Magyarország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 5 %-kal, 2022-ben pedig 5,5 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a magánfogyasztás vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 8,1 %-ról 2021-ben 6,8 %-ra, majd 2022-ben 4,5 %-ra csökken. Az állami beruházások a becslések szerint stabilak maradnak, és 2021-ben a GDP 6,4 %-át teszik ki. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 5,9 %-át, illetve 4,5 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 2 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 69,1 %-on, 2019 végén pedig 65,5 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 80,4 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 78,6 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 77,1 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Magyarország által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.18Málta

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 7 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,6 %-kal, 2022-ben pedig 6,1 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 10,1 %-ról 2021-ben 11,8 %-ra nő, majd 2022-ben 5,5 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,5 %-ról 2021-ben 5,6 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 10,6 %-át, illetve 12,1 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 44,8 %-on, 2019 végén pedig 42 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 54,3 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 64,7 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 65,5 %-ára emelkedik. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Málta által 2021. május 10-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.19Hollandia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 3,7 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 2,3 %-kal, 2022-ben pedig 3,6 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként az állami fogyasztás és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 4,3 %-ról 2021-ben 5 %-ra nő, majd 2022-ben 1,8 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3,4 %-ról 2021-ben 3,9 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,1 %-át, illetve 6,9 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Hollandiában egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A magánszektor adósságállománya és a folyó fizetési mérleg többlete továbbra is magas, és határokon átnyúló jelentőséggel bír. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 52,4 %-on, 2019 végén pedig 48,7 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 54,5 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 58 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 56,8 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Hollandia által 2021. május 4-én előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.20Ausztria

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 6,6 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,4 %-kal, 2022-ben pedig 4,3 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 8,9 %-ról 2021-ben 7,6 %-ra, majd 2022-ben 3 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3,4 %-ról 2021-ben 3,6 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 9,6 %-át, illetve 8,4 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 74 %-on, 2019 végén pedig 70,5 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 83,9 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 87,2 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 85 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Ausztria által 2021. április 28-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.21Lengyelország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,7 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4 %-kal, 2022-ben pedig 5,4 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2021-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 7 %-ról 2021-ben 4,3 %-ra, majd 2022-ben 2,3 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,4 %-ról 2021-ben 4,7 %-ra nő, ez utóbbi 2021-ben meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6,4 %-át, illetve 3,7 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 48,8 %-on, 2019 végén pedig 45,6 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 57,5 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 57,1 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 55,1 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Lengyelország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen, hogy a GDP-arányos államadósság növekedésében nemcsak a hiány, hanem a Lengyel Fejlesztési Alap által a szakpolitikai válasz keretében kibocsátott kötvények is szerepet játszottak.

4.2.22Portugália

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 7,6 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 3,9 %-kal, 2022-ben pedig 5,1 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 5,7 %-ról 2021-ben 4,7 %-ra, majd 2022-ben 3,4 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 2,2 %-ról 2021-ben 2,5 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 6 %-át, illetve 5,1 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Portugáliában egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A nettó külső kötelezettségek, a magán- és államadósság, valamint a nemteljesítő hitelek magas állományával összefüggő sebezhetőség továbbra is nagy az alacsony termelékenységnövekedéssel összefüggésben. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 121,5 %-on, 2019 végén pedig 116,8 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 133,6 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 127,2 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 122,3 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés megerősíti, hogy középtávon magasak a kockázatok. A tízéves alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság a tervezési időszak alatt csökkenni fog, bár magas szinten marad. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles körét figyelembe véve (sztochasztikus előrejelzéseken keresztül) valószínű, hogy az adósságráta 2025-ben magasabb lesz, mint 2020-ban. Ami az államadósság fenntarthatóságának átfogó értékelése szempontjából releváns egyéb tényezőket illeti, az adósság lejáratának meghosszabbodása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), az államadósság lejárati szerkezetének fokozatos kiegyenesítése, valamint az eurórendszer beavatkozásai által támogatott, történelmileg alacsony hitelfelvételi költségek hozzájárulnak a kockázatok enyhítéséhez. Emellett a Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez. Emellett a kincstár 2020-ban a GDP 4,7 %-ának megfelelő készpénz- és betétfelhalmozásról számolt be, míg a bruttó finanszírozási igény az előrejelzések szerint csökkenni fog. A kockázatnövelő tényezők néhány állami vállalattól és a magánszektorból eredő függő kötelezettségekhez kötődő kockázatokhoz kapcsolódnak, többek között a vállalkozásoknak a Covid19-válság során nyújtott állami kezességvállalások esetleges lehívása esetén.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Portugália további érdemleges tényezőket nyújtott be. A portugál hatóságok levelükben hangsúlyozták, hogy Portugália költségvetési helyzete a Covid19-világjárvány kitörését megelőző években kedvezően alakult, az államháztartási egyenleg 2019-ben többletet ért el, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig stabilan csökkenő pályán maradt a 2016–2019 közötti időszakban. A portugál hatóságok egyebek mellett, az országspecifikus jellemzőkre tekintettel, a válságból eredő hatások aszimmetrikus jellegét is megemlítették. Portugália esetében ez különösen a nagy méretű szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazathoz kapcsolódik, amelyet erősen érintett a külföldi turizmus leállása.

4.2.23Szlovénia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 5,5 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,9 %-kal, 2022-ben pedig 5,1 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházások vezérlik. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 8,4 %-ról 2021-ben 8,5 %-ra nő, majd 2022-ben 4,7 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 4,2 %-ról 2021-ben 5,8 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 9 %-át, illetve 9,1 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 70,3 %-on, 2019 végén pedig 65,6 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 80,8 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 79 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 76,7 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Szlovénia által 2021. április 30-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.24Szlovákia

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 4,8 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,8 %-kal, 2022-ben pedig 5,2 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a beruházások és a nettó export vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 6,2 %-ról 2021-ben 6,5 %-ra nő, majd 2022-ben 4,1 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 3,5 %-ról 2021-ben 3,8 %-ra emelkedik. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 4,8 %-át, illetve 5,2 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 49,6 %-on, 2019 végén pedig 48,2 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 60,6 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 59,5 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 59 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében közepes kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Szlovákia által 2021. április 28-án előterjesztett kulcsfontosságú tényezőket.

4.2.25Finnország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,8 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 2,7 %-kal, 2022-ben pedig 2,8 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a belső kereslet, nevezetesen az állami és a magánfogyasztás vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2022-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 5,4 %-ról 2021-ben 4,6 %-ra, majd 2022-ben 2,1 %-ra csökken. Az állami beruházás a becslések szerint stabilan a GDP 4,6 %-án marad 2021-ben, és majdnem megegyezik a 2021. évi költségvetési hiánnyal. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 4,6 %-át, illetve 4 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 59,7 %-on, 2019 végén pedig 59,5 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 69,2 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 71 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 70,1 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: 2021. április 30-án Finnország további érdemleges tényezőket nyújtott be, nevezetesen arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy dönt az államadósság fenntarthatóságához kapcsolódó hosszú távú problémák kezeléséhez szükséges strukturális intézkedésekről, amelyeket többek között a közelmúltban elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló fenntarthatósági ütemtervben vázolt fel. A kormány emlékeztetett arra is, hogy erős nettó eszközpozícióját fel tudja használni a növekedés és ezáltal a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának előmozdítására.

4.2.26Svédország

Középtávú makrogazdasági helyzet: A 2020. évi 2,8 %-os visszaesést követően a gazdaság várhatóan 2021-ben 4,4 %-kal, 2022-ben pedig 3,3 %-kal fog növekedni. A 2021. évi növekedést főként a belső kereslet, nevezetesen az állami és a magánfogyasztás vezérli. Az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység 2021-ben visszatér a 2019. évi szintre.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve: A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan a 2020. évi 3,1 %-ról 2021-ben 3,3 %-ra nő, majd 2022-ben 0,5 %-ra csökken. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint a 2020. évi 5,1 %-ról 2021-ben 5,0 %-ra csökken, és 2020-ban és 2021-ben is meghaladja az államháztartási hiányt. A tagállami finanszírozású költségvetési támogatás 2020-ban és 2021-ben – az elsődleges egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változásával mérve – a becslések szerint a GDP 3,8 %-át, illetve 4 %-át teszi ki, beleértve a diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését. A 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott, illetve 2022-re bejelentett egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság előrejelzésének időhorizontján túl, 2023-ban, ezeknek a nem ideiglenes intézkedéseknek a fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint körülbelül a GDP 1 %-át teszi ki.

Svédországban egyensúlyhiány áll fenn a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében. A háztartások magas és növekvő adósságállományához és a lakáspiacon fennálló túlértékelési kockázathoz kapcsolódó sebezhetőség továbbra is fennáll. A jövőre nézve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv lehetőséget kínál az egyensúlyhiányok, a beruházási és reformszükségletek kezelésére.

Középtávú adóssághelyzet: Az államadósság 2018 végén 38,9 %-on, 2019 végén pedig 35 %-on állt, majd 2020 végére a GDP 39,9 %-ára emelkedett. Ezt követően az előrejelzés szerint a 2021. év végi, a GDP 40,8 %-ának megfelelő értékről 2022 végére a GDP 39,4 %-ára csökken. Az adósságfenntarthatósági elemzés összességében alacsony kockázatokat jelez középtávon. A Next Generation EU keretében végrehajtott reformok és beruházások – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – várhatóan jelentős pozitív és tartós hatást gyakorolnak majd a GDP-növekedésre az elkövetkező években, ami – ceteris paribus – hozzá fog járulni az államadósság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Svédország 2021. április 29-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem nyújt be további érdemleges tényezőket.

5.Következtetések

A Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági visszaesés 2020-ban valamennyi tagállamban az államháztartási hiány és az államadósság meredek emelkedéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben életbe lépett a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése, és a tagállamokat arra ösztönözték, hogy a világjárvány elleni küzdelem érdekében támogató jellegű költségvetési irányvonalat kövessenek, ugyanakkor középtávon őrizzék meg a költségvetési fenntarthatóságot.

A 26 tagállam közül 23 tagállamban – azaz Belgiumban, Csehországban, Németországban, Észtországban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – a költségvetési hiány 2020-ban meghaladta és nem közelítette meg a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

Ugyanakkor Bulgáriában és Svédországban az államháztartási hiány meghaladta, de megközelítette a GDP 3 %-át.

2021. évi konvergenciaprogramja szerint Dánia 2021-re a GDP 3,3 %-ának megfelelő államháztartási hiányt tervez, amely meghaladja, de megközelíti a GDP 3 %-át.

A 26 uniós tagállam esetében a Szerződésben meghatározott referenciaérték túllépése a Szerződés értelmében kivételesnek minősül. Bulgária, Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország és Svédország kivételével azonban a Szerződésben meghatározott referenciaérték túllépése várhatóan nem lesz átmeneti.

Összességében, adott esetben minden érdemleges tényezőt figyelembe véve 22 , az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott hiánykritériumot Bulgária, Dánia és Svédország teljesíti. 23 tagállam nem teljesíti a hiánykritériumot: Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország 23 .

A bruttó államadósság 2020 végén Belgiumban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon, Ausztriában, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban meghaladta a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. Az adatok azt mutatják, hogy 2020-ban Belgium, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália és Szlovénia nem felelt meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek. Németország, Szlovákia és Finnország esetében az adósságcsökkentési referenciaértéket nem lehet érdemben kiszámítani. Ugyanakkor, mivel Szlovákia esetében a GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint 2021-ben a Szerződésben meghatározott referenciaérték alá csökken, úgy tekintendő, hogy teljesíti az adósságkritériumot. Ezenkívül az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozó Spanyolország és Franciaország nem tett kellő előrelépést az adósságcsökkentési referenciaérték 2020-ig történő elérése felé.

Összességében, minden érdemleges tényezőt figyelembe véve, az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott adósságkritériumot Szlovákia teljesíti. Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország nem teljesíti az adósságkritériumot.

(1)    Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején.

(2)    A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról, Brüsszel, 2020.3.20., COM(2020) 123 final.

(3)      A Tanács 2020. július 20-i ajánlásai (2020/C 282/01–2020/C 282/27), HL C 282., 2020.8.26., 1. o.

(4)    A Tanács általi végleges elfogadásig, az Európai Tanács jóváhagyását követően. Az eurócsoport által 2020. december 16-án elfogadott szöveg a következő címen érhető el: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14356-2020-INIT/hu/pdf  

(5)    A Bizottság közleménye – 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia, Brüsszel, 2020.9.17., COM(2020) 575 final.

(6)      HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(7)      A Bizottság közleménye a Tanácsnak egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz, Brüsszel, 2021.3.3., COM(2021) 105 final.

(8)      A Bizottság közleménye a 2021. évi gazdaságpolitikai koordinációról: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése, Brüsszel, 2021.6.2., COM(2021) 500 final.

(9)    Az Eurostat 2021. április 22-i 48/2021. számú Eurómutatója.

(10)      Románia államháztartási hiánya 2020-ban szintén meghaladta a GDP 3 %-át, és túlzotthiány-eljárás alatt áll. Ezért ebben a jelentésben nem szerepel. A Bizottság 2021. május 26-án azt ajánlotta a Tanácsnak, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján fogadjon el ajánlást Romániát illetően a túlzott hiány megszüntetése céljából.

(11)      Eltérő rendelkezés hiányában az e jelentésben szereplő számadatok forrása a 2021. tavaszi bizottsági előrejelzés.

(12)      A túlzott hiány korrekcióját követő hároméves átmeneti időszak alatt alkalmazandó a 2011 novemberében folyamatban lévő túlzotthiány-eljárásokra.

(13)      A Dánia stabilitási programjában tervezett (a GDP −3,3 %-át kitevő) és a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése által várt (a GDP −2,1 %-át kitevő) államháztartási hiány közötti különbség fő oka az, hogy a Bizottság jobb makrogazdasági kilátásokat vár, amelyeket a magasabb adóbevételekhez hozzájáruló erősebb belföldi kereslet és a nyugdíjalapok hozamadójával kapcsolatos optimistább feltételezések (azaz a 2019-ben és 2020-ban megfigyelt hozamhoz közelebb álló feltételezések) eredményeznek.

(14)    A Bizottság aktualizált becslései szerint 4,5 százalékponttal az alábbi vitaanyagban bemutatott szimulációs elemzés alapján: Pfeiffer, P., Roeger W. és in ’t Veld, J. (2020), „The COVID-19 pandemic in the EU: Macroeconomic transmission and economic policy response” (A Covid19-világjárvány az EU-ban: Makrogazdasági transzmisszió és gazdaságpolitika válasz), European Economy-Discussion Paper, 127. sz., 2020. július.

(15)      Az adósságfenntarthatósági elemzés nem veszi figyelembe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által finanszírozott reformok és beruházások hosszabb távú növekedési hatását, amely csökkentheti a fenntarthatósági kockázatokat.

(16)      2020. évi adósságfenntarthatósági jelentés (2021. február), European Economy-Institutional Papers 143. sz.

(17)      Az idősödésről szóló 2021-es jelentés: Gazdasági és költségvetési előrejelzések az uniós tagállamokra vonatkozóan (2019–2070) (2021. május), European Economy-Institutional Papers 148. sz.

(18)      További információk a 2021. tavaszi gazdasági előrejelzésben: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/economy-finance/ip149_en.pdf  

(19)    A módosított belső kereslet a belföldi tevékenység mérőszáma, amely kizárja az olyan globalizációs hatásokat, mint a szellemi tulajdon kereskedelme és a lízingcégek légijármű-kereskedelme, és amely a mögöttes kereslet fontos mutatója.

(20)      A Bizottság (EU) 2021/271 végrehajtási határozata (2021. február 17.) Görögország megerősített felügyelet alá vonásának meghosszabbításáról (HL L 61., 2021.2.22., 3. o.).

(21)      A Bizottság közleménye – A megerősített felügyelet aktualizálása – Görögország, Brüsszel, 2021.6.2., COM(2021) 528 final.

(22)      A 4. szakasz mutatja be, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az érdemleges tényezőket figyelembe lehessen venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során. Az érdemleges tényezőket minden esetben figyelembe kell venni a megfelelés adósságkritérium alapján történő értékelésekor.

(23)      Románia túlzotthiány-eljárás alatt áll, ezért ebben a jelentésben nem szerepel.