This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021DC0009
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL AND THE EUROPEAN PARLIAMENT Third Progress Report on the implementation of the EU Strategy and Action Plan for customs risk management
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Harmadik eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Harmadik eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról
COM/2021/9 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.1.18.
COM(2021) 9 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
Harmadik eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról
{SWD(2021) 2 final}
1.BEVEZETÉS
A vámhatóságok jelentős és folyamatosan növekvő mennyiségű árut kezelnek. Egyre nagyobb mennyiségű áru jogszerű kereskedelmét kell megkönnyíteniük, ugyanakkor folyamatosan harcolniuk kell a csalás és a jogellenes vagy nem biztonságos árucsempészés ellen. Eközben az olyan jelentősebb kihívások, mint a jelenlegi népegészségügyi válság, az Egyesült Királyság uniós egységes piacról és vámunióból való kilépésének következményei, valamint a digitalizáció és az e-kereskedelem térnyerése, hatással vannak a vámosok munkájára.
A kockázatkezelés lehetővé teszi, hogy a vámhatóságok könnyebben azonosítsák a kockázatot jelentő szállítmányokat. Lehetőséget ad arra, hogy ezeknek a kockázatoknak a kezelése az ellátási láncon belül a legjobb pillanatban történjen meg, ami szavatolja az uniós lakosok biztonságát és védelmét, valamint az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmét. Ezenkívül lehetőséget ad a vámforrások használatának optimalizálására is.
2014-ben a Bizottság egy uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiát és cselekvési tervet 1 fogadott el. A stratégia a 2014–2020 közötti időszakot öleli fel, és hét kiemelt célkitűzést határoz meg, amelyek mindegyike a kockázatkezelés magas színvonalú és többrétegű megközelítésének kialakítására irányuló átfogó cél szolgálatában áll. A cselekvési terv minden egyes célkitűzéshez kapcsolódóan konkrét intézkedéseket fogalmazott meg. A Tanács felkérését követően a Bizottság a stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról szóló első eredményjelentést 2 2016 júliusában, a második eredményjelentést 3 2018 júliusában nyújtotta be.
A második eredményjelentésre vonatkozó, 2019. januári következtetéseiben a Tanács üdvözölte a stratégia végrehajtása terén tett előrelépéseket, úgymint az érintett szereplők közötti együttműködés megerősítését, az új kezdeményezések elindítását – különös tekintettel a pénzügyi kockázatokra vonatkozó kritériumokról szóló bizottsági rendeletre –, valamint a vámigazgatási szervek részvételét a biztonsággal kapcsolatos tevékenységekben. Kiemelte továbbá, hogy a kockázatkezelés egy állandó folyamat, amely nem korlátozódik pontosan meghatározott kezdő- és zárónapokkal rendelkező konkrét tevékenységekre, és hogy a vámhatóságoknak folytatniuk kell az innovációt, és felkészültnek kell lenniük az új vagy felbukkanó veszélyekre. 2019. januári következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2 éven belül nyújtson be egy harmadik, végső eredményjelentést a 2019–2020 közötti időszakra vonatkozó aktuális stratégia végrehajtásáról.
A harmadik eredményjelentés a Bizottság e felkérésre adott válasza. A korábbi jelentésekhez hasonlóan átfogó kvalitatív értékelést ad a stratégia végrehajtásáról, és egyenként ismerteti a második jelentés óta a hét kiemelt célkitűzés tekintetében elért előrehaladást. Célkitűzésről célkitűzésre haladva bemutatja a legjelentősebb előrelépéseket és a felmerült problémákat. Részletesebb elemzéssel a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum szolgál.
2.JELENTÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL
2.1.1. célkitűzés – Az adatminőség és az adatszolgáltatási szabályok javítása
A belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak réteges formában történő megadása esetén a biztonsági kockázatelemzéshez szükséges adatok „többszörös bejelentésére” és az adatminőség javítására vonatkozó követelményeket előíró, minden részletre kiterjedő jogi keret kialakításával kapcsolatos célkitűzés teljesült, annak teljes körű végrehajtása azonban még megvalósításra vár.
A jogi keret
A jogi keretet az Uniós Vámkódex, valamint a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokban szereplő részletszabályok alkotják. A Vámkódex 2016. május 1-jén lépett hatályba. 2020-ban az Uniós Vámkódex végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusai tovább módosultak az előzetes információkra és a biztonsági kockázatok elemzésére vonatkozó szabályokkal.
Az Uniós Vámkódex értékelése
A Bizottság nemrég megkezdte az Uniós Vámkódex értékelését, amelynek befejezése 2021 végére várható. Az értékelés célja annak megállapítása, hogy a jogszabályok és az addigra működő elektronikus rendszerek továbbra is megfelelőek-e a korszerűsített, észszerűsített és egyszerűsített eljárások biztosítására, segítve a jogkövető kereskedőket és a vámhatóságokat.
Az értékelés információkat biztosít majd az azzal kapcsolatos döntésekhez, hogy felül kell-e vizsgálni a Vámkódexet, valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az értékelés keretében külön mérlegelni fogják, elég rugalmas-e az Uniós Vámkódex ahhoz, hogy kezelni lehessen a vámalakiságokat a mostani világjárványhoz hasonló válságok idején, valamint az e-kereskedelemhez hasonló új üzleti modellek fényében.
Megfelelő informatikai megoldások kifejlesztése és végrehajtása
Az Uniós Vámkódex teljes körű végrehajtása 17 elektronikus rendszerre támaszkodik.
Habár kézzelfogható az előrelépés ezen a területen, hiszen nyolc rendszer már telepítve van és működőképes, kilenc még mindig fejlesztés alatt áll. Ez összhangban van az Uniós Vámkódex munkaprogramjában meghatározott tervvel. További részletekért lásd a következő fejezetet.
2.2.2. célkitűzés – Az ellátási láncra vonatkozó adatok elérhetőségének biztosítása, a kockázati vonatkozású információk és ellenőrzési eredmények megosztása
A Bizottság a tagállamokkal és a vállalkozásokkal közösen folytatja azoknak az információtechnológiai rendszereknek a fejlesztését, amelyek támogatják a Kódex teljes körű végrehajtását. Az utolsó eredményjelentés óta fontos mérföldköveket sikerült elérni a tervezett információtechnológiai rendszerek fejlesztése és telepítése, valamint az információnyújtásra és -cserére vonatkozó szabályok terén. Az információtechnológiai rendszerek teljes kiépülésével még korszerűbbé és harmonizáltabbá válnak a behozatali, kiviteli és árutovábbítási folyamatok, emellett olyan új elvek jelennek meg, mint a központi vámkezelés.
Az új importellenőrzési rendszer (ICS2)
Az Unió területére belépő áruk esetében az előzetes rakományinformációs rendszer (ICS) reformja jól halad. A rendszer célja, hogy már jóval a tényleges szállítás előtt tájékoztassa a vámhatóságokat az áruk érkezéséről. Az ICS2 fejlesztése folyamatban van, és az első változat megjelenése 2021 tavaszára várható. A teljes rendszer három fázisban kerül kiadásra a jelentést kísérő szolgálati munkadokumentumban leírtak szerint. A rendszer várhatóan 2024 októberében lesz teljesen működőképes, és jelentős mértékben javítani fogja a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kockázatok elemzését.
Egyéb projektek és rendszerek
A „Surveillance 3” (SURV3) rendszer a vám-árunyilatkozatokban megadott információkat gyűjti és tárolja egy adatbázisban. A SURV3 a korábbi (SURV2) rendszer javított változata, amely összhangban van az Uniós Vámkódex követelményeivel. Az adatbázisban a nemzeti vámhatóságok által a saját rendszereikből kinyert és a Bizottságnak naponta szolgáltatott uniós kereskedelmi (behozatali és kiviteli) adatok központi rögzítése és központosítása történik. Az adatelemző platform használata a kereskedelmi forgalmakat összesítő irányítópult telepítésével kezdődött 2020 márciusában. Idővel további funkciók kerülnek bele, hogy a Bizottság minél jobban ki tudja aknázni a felügyeleti adatokat.
A vámunió teljesítmény-ellenőrzése vezetési/irányítási eszközként szolgál a szakpolitika bizonyítékokon alapuló meghatározásához és a stratégiai döntéshozatalhoz, valamint a teljesítmény értékeléséhez és a trendek nyomon követéséhez. A vámunió teljesítmény-ellenőrzése fokozatosan dolgoz ki fő teljesítménymutatókat a tagállamok vámellenőrzés területén nyújtott teljesítményének értékelésére, annak bemutatására, hogy a vámügy milyen hatást gyakorol a bevételek gyűjtésére az Unió költségvetése számára, az uniós polgárok biztonságának és védelmének garantálására és a belső piac védelmére, és annak érzékeltetésére, hogy milyen fontos a vámigazgatási szervek hozzájárulása a növekedéssel, a versenyképességgel és az innovációval kapcsolatos célkitűzésekhez, az Európa 2020 stratégiával összhangban.
A közös tengerfelügyeleti információmegosztási környezet (CISE) elősegíti a lényeges tengeri információk különböző érintett hatóságok közötti cseréjét. Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) által a tagállamokkal szorosan együttműködve kezelt és vezetett átmeneti időszakba (2019–2021) lépve jelentős előrelépést tett.
A Bizottság által vezetett Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum (DTLF) a magán- és közszféra szállítási és logisztikai szakértőiből és érdekelt feleiből áll, és a célja a digitális szállítás és logisztika közös jövőképének és ütemtervének kidolgozása. 2020 áprilisában a Tanács új szabályokat fogadott el, amelyek megkönnyítik az áruszállító vállalkozásoknak az információk szolgáltatását a hatóságok felé digitális formában. Az áruszállítás és a logisztika egyre nagyobb fokú digitalizációja jelentős költségmegtakarítást jelent majd a vállalkozásoknak, ezáltal hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a szállítási ágazatot.
A kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) az Európai Bizottság többnyelvű online vezetési eszköze az Unión belüli kereskedelemmel és az állatok, sperma és állati embriók, élelmiszerek, takarmányok és növények behozatalával kapcsolatos összes egészségügyi és növényegészségügyi követelményt illetően. Fő célkitűzése a teljes tanúsítási folyamat digitalizációja az európai digitális menetrenddel 4 összhangban. A Bizottság új projekt keretében kezdeményezte egy, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK rendeletben 5 meghatározott fogási tanúsítványok elektronikus benyújtására és kezelésére szolgáló információtechnológiai rendszer fejlesztését. Az új rendszer segíteni fogja a tagállamok hatóságait a halászati termékek Unióba történő behozatalával kapcsolatos ellenőrzési és kockázatkezelési feladataik ellátásában.
Az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozására irányuló kezdeményezés célja a vámkezelési eljárás során a vám-árunyilatkozattal együtt leadott alátámasztó okmányok automatikus ellenőrzésének elősegítése. Ebben a szerepkörében az eszköz támogatni fogja az ellenőrzések koordinálását a vámhatóságok és az illetékes partnerhatóságok között a határon, és visszajelzést ad a gazdasági szereplőknek az ellenőrzésekről. Az egyablakos rendszer összekapcsolja a nemzeti vámrendszereket és az Unió e-engedélyezési megoldásait, mint a TRACES rendszer vagy a kettős felhasználású termékek kiviteli rendszere.
2.3.3. célkitűzés – Szükség esetén ellenőrzési és kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása („előzetes értékelés – ellenőrzés szükség szerint”)
A harmadik célkitűzés („előzetes értékelés – ellenőrzés szükség szerint”) a stratégia központi eleme abban az értelemben, hogy az összes többi célkitűzésnek végső soron hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a vámhatóságok célzottabb ellenőrzéseket végezhessenek, ami azok elvégzésének idejét és helyét illeti. A 3. célkitűzéssel kapcsolatban jelentős előrelépés történt, különösen a kiemelt ellenőrzési területek, a pénzügyi kockázatok és a termékmegfelelőség és -biztonság terén. A Bizottság a hitelességi ellenőrzések használatát is továbbfejleszti és bővíti.
Kiemelt ellenőrzési területek
A kiemelt ellenőrzési területek a vámkockázat-kezelési keretrendszer (CRMF) kulcsfontosságú mechanizmusát jelentik, amely lehetővé teszi, hogy az EU meghatározott területeket a vámellenőrzések szempontjából prioritásként kezelendőnek ítéljen meg. A kiemelt ellenőrzési területeket már 2007 óta használják az Unió vámmal kapcsolatos tevékenységeinek koordinálására a legtöbb kiemelt kockázati területen, ami működésbeli eredményekkel járt, és stratégiai tanulságokkal szolgált. Válság során a prioritásoknak változniuk kell, ezért a kiemelt ellenőrzési területeket az adott válságra összpontosító együttes fellépések váltják fel. Így történt 2020-ban a Covid19 esetében is.
A pénzügyi kockázatokra vonatkozó kritériumok
A Bizottság tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatos ellenőrzései, valamint a vámbevétel-kiesések csökkentésére irányuló uniós fellépéssel kapcsolatos korábbi munkák rámutattak a vámellenőrzések teljesítménybeli harmonizációjának hiányára az alulértékelt behozatalok kockázatának csökkentését illetően a vámunió egészében.
2018 májusában a Bizottság egy fontos végrehajtási határozatot fogadott el, amely a pénzügyi kockázatokra vonatkozó közös kritériumok és szabványok 6 meghatározásával intézkedéseket fektet le a vámellenőrzések egységes alkalmazása érdekében.
A pénzügyi kockázati kritériumok és szabványok olyan szabályrendszert alkotnak, amely lehetővé teszi a tagállami vámkezelési rendszerek számára, hogy rendszeresen azonosítsák (vagy elektronikusan megjelöljék) azokat a tranzakciókat, amelyek potenciális pénzügyi kockázatokat jelentenek, és amelyek további vizsgálatot és/vagy ellenőrzést igényelnek. Ezek az ismert pénzügyi kockázatok többségére kiterjednek, és biztosítják a vámellenőrzéshez való következetesebb hozzáállást.
A pénzügyi kockázatokra vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos határozat, amely csak a tagállamok vámkockázat-kezelési szakértői számára áll rendelkezésre, lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy egyenértékűen kezeljék a pénzügyi kockázatokat a külső határokon is anélkül, hogy indokolatlan terhet rónának a jogszerű kereskedelemre. Emellett meghatározza az ellenőrzés legalkalmasabb helyét és idejét a kockázat terjedelmétől és jellegétől, valamint a rendelkezésre álló adatoktól és dokumentációtól függően.
Termékbiztonság és -megfelelés
2019-ben az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a piacfelügyeletről és a nem élelmiszer jellegű termékek uniós jogszabályoknak való megfelelőségéről szóló (EU) 2019/1020 rendeletet 7 . Az új jogszabály megerősíti az Unió területére belépő áruk ellenőrzésének jogi keretét. A rendelet jelentősen segíti a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést, amely az importtermékek eredményesebb ellenőrzését célozza. Az új rendelet 2021. július 16-tól alkalmazandó teljes körűen. A hatékony végrehajtására irányuló előkészületek folyamatban vannak.
Hitelességi ellenőrzések
A hitelességi ellenőrzéseket a TARIC rendszeren keresztül vezették be a tagállamok nemzeti rendszereiben 2013-ban, és azóta is folyamatosan fejlődnek és bővülnek. A hitelességi ellenőrzések a behozatal vámkezelési szakaszában alkalmazott automatizált ellenőrzések, amelyek a nyilatkozat szerinti értékek érvényességét állapítják meg. A hitelességi ellenőrzések a vám-árunyilatkozatban szereplő bejegyzések bizonyos paraméterekkel való összeegyeztethetőségét ellenőrzik, és eltérés esetén letiltják vagy megjelölik ezeket, vagyis figyelmeztetik a vámhatóságokat a nyilatkozat ellenőrzésére.
2.4.4. célkitűzés – Kapacitásnövelés a közös kockázatkezelési keretrendszer eredményes végrehajtásának biztosítása és az újonnan meghatározott kockázatokkal szembeni fellépés képességének növelése érdekében
A vámkockázat-kezelési keretrendszer (CRMF) végrehajtásának javítása
A tagállamok vámigazgatási szervei prioritásként kezelték a CRMF végrehajtásának javítását, és számos intézkedés történt ezen a területen. Ez fokozta az együttműködést és a kockázatokkal kapcsolatos információk megosztását a tagállamok között, akár a vámügyi kockázatkezelési rendszeren keresztül is, és javította a pénzügyi kockázatok kezelését. Számos tagállam jelezte a kockázatelemzés javulását is az új vagy fejlesztett információtechnológiai rendszereknek és a személyzet toborzásának vagy képzésének köszönhetően.
Azonban több tagállam jelentésében olyan akadályok is szerepelnek, amelyek meggátolták az összes kívánt intézkedés végrehajtását vagy a további előrelépést. A legnagyobb kihívást az elégtelen információtechnológiai infrastruktúra, a pénzügyi korlátok, valamint a rendelkezésre álló emberi erőforrások és adatok hiánya jelenti.
A vámügyi kockázatkezelési rendszer (CRMS)
A vámügyi kockázatkezelési rendszer egy közös adatbázis, ahol adatlapok és üzenetek küldése és tárolása történik. A tagállamok a segítségével megállapíthatják, hogy milyen információt kell megadni a nemzeti kockázatelemző rendszerben vagy közölni egymással.
A vámügyi kockázatkezelési rendszert 2005 óta rendszeresen frissítik, új funkciókkal bővítik, és fejlesztik a felhasználóbarát jellegét. 2016-ban a tagállamok és a rendszer felhasználóinak a tapasztalatai alapján teljes körű átdolgozás („CRMS2”) mellett döntöttek. Ennek első lépése (a CRMS2 követelményeinek elemzése) már befejeződött, és a fejlesztési szakasz folyamatban van. Ezt követi majd a tesztfázis, mielőtt a CRMS2 várhatóan 2021 negyedik negyedévében éles környezetben megkezdené a működését.
A vámügyi kockázatkezelési rendszer válságkezelési részében 2020. február 4-én egy önálló, Covid19-hez kötődő válságriasztást nyitottak, hogy lehetővé tegyék a tagállamoknak a Covid19-cel kapcsolatos vámellenőrzéseket illető kockázatok prioritásaira vonatkozó információk és útmutatás megosztását és fogadását. Azóta több mint 400 kockázati tájékoztató adatlapot (RIF-ek) adtak ki veszélyes és nem megfelelő egészségügyi termékekre, orvostechnikai eszközökre és egyéni védőeszközökre vonatkozóan.
Tematikus munkacsoportok
Számos uniós szintű, az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló munkacsoport foglalkozik aktívan a vámellenőrzési és kockázatkezelési kapacitások fejlesztését érintő kulcsfontosságú kérdésekkel.
Csaknem az összes tagállam részt vesz legalább egy, a Vám program keretében létrehozott kapcsolattartó vagy szakértői csoportban, amelyek célja, hogy javítsák a helyszíni együttműködést és a vámigazgatási szervek közötti együttműködést az EU külső határain. Ilyen csoport például az európai szárazföldi határ kapcsolattartó csoport (LFCG) és számos kikötő és repülőtér kapcsolattartó csoportja (RALFH, ODYSSUD és ICARUS). Több tagállam emellett részt vesz a keleti és a délkeleti szárazföldi határral foglalkozó vámszakértői csoportban (CELBET) is, amelynek célja az operatív együttműködés megerősítése és fejlesztése az EU ezen határszakaszán.
2.5.5. célkitűzés – Az ügynökségek közötti együttműködés és a vám- és egyéb hatóságok közötti információmegosztás előmozdítása tagállami és uniós szinten
A stratégia az ügynökségek közötti együttműködést és a vám- és egyéb illetékes hatóságok közötti információmegosztást tagállami és uniós szinten fontos eszköznek tekinti az eredményesebb kockázatkezelés, valamint a biztonság és a biztonságosabb ellátási lánc javításának szavatolását illetően.
Az egyéb hatóságokkal való együttműködés és információmegosztás javítása a legtöbb tagállam számára kiemelt fontosságú. Miközben az ügynökségek közötti megállapodások és egyetértési nyilatkozatok megkötése terén további előrelépés történt, a legtöbb tagállam jelentésében az szerepel, hogy a kockázattal kapcsolatos információk vagy a fejlett kockázatkezelési gyakorlat beépítése terén csak korlátozott javulás történt többek között az adatvédelemmel és az alapvető jogok védelmével nem összeegyeztethető követelményekhez kötődő jogi akadályok miatt. Az ügynökségek közötti együttműködésben szerepet játszó többféle jogi keretre az együttműködést és a közös prioritások meghatározását hátráltató tényezőként tekintenek.
A vámügyekért felelős bizottsági szervezeti egység aktívan részt vesz a biztonsági unió tevékenységeiben, a vám-együttműködési munkacsoport pedig számos kiemelt területtel foglalkozik.
Biztonság
A hatósági ellenőrzésekről szóló (EU) 2017/625 rendelet 8 2019 decemberében lépett hatályba, és integrált megközelítést vezetett be az élelmiszerek, takarmányok és állatok behozatalának ellenőrzéseire vonatkozóan. Ezenkívül a Bizottság európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetre vonatkozó javaslata lehetővé teszi a közös feldolgozást, az információmegosztást és -cserét és a jobb kockázatértékelést a kormányzati szervek számára.
Szellemitulajdon-jogok
2020 novemberében a Bizottság elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervet 9 , amelynek célja, többek között, a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítása, különösképpen a bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítése, a tagállamok vámhatóságainak a kockázatkezelési és csalás elleni tevékenységek javítását célzó támogatása 10 , és a hamisítás elleni uniós eszköztár létrehozása révén. Az uniós eszköztár célja i. az érintett szereplők (jogtulajdonosok, beszállítók, különböző közvetítők 11 és végrehajtási hatóságok, ideértve a vámhatóságokat is) szerepköreinek és felelősségi köreinek tisztázása, és ii. olyan módszerek azonosítása, amelyekkel megerősíthető a szereplők közötti együttműködés, különös tekintettel az árukkal és kereskedőkkel kapcsolatos lényeges adatok megosztására.
A bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés javítása
A tagállamok nagy többsége végez vagy végzett a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés javítását célzó tevékenységeket. Ilyen tevékenység például az Europollal és a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal közös projektekben és műveletekben való részvétel, együttműködési megállapodások megkötése, információk megosztása, és együttműködés az ICS2 rendszer bevezetésére való felkészülésben.
Néhány tagállam azonban olyan nehézségeknek adott hangot – például jogi problémák, elégtelen emberi és pénzügyi erőforrások, információtechnológiai eszközök hiánya –, amely gátolta őket a kívánt tevékenységek végrehajtásában vagy az egyéb hatóságokkal való együttműködés területén történő további előrelépésben tagállami és uniós szinten.
Európai biztonsági stratégia
Az Unió külső határain zajló áruforgalom őreként az uniós vámhatóságok fontos szerepet játszanak abban, hogy megvédjék az Uniót és annak lakosságát, illetve a nemzetközi ellátási láncokat a bűncselekményektől és a terrortámadásoktól. Az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásával a Bizottság hozzájárul az európai biztonsági stratégia végrehajtásához. A 2020. július 27-én elfogadott, a 2020–2025 közötti időszak biztonsági unióra vonatkozó új uniós stratégiája 12 kiemeli a biztonságos külső határok fontosságát és a vámügy nélkülözhetetlen szerepét a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben. Megemlíti továbbá a 2020. szeptember 28-án elfogadott, a vámunió következő szintre emeléséről szóló bizottsági cselekvési tervet 13 , amely a kockázatkezelés megerősítésére és – többek között a biztonsági kockázat elemzéséhez fontos információs rendszerek közötti kapcsolat megvalósíthatóságának értékelésével – a belső biztonság fokozására irányuló intézkedéseket jelentett be.
A vám-együttműködési munkacsoport cselekvési terve
A szellemitulajdonjog-sértések a vám-együttműködési munkacsoport 9. cselekvési tervének (2018–2019) is a középpontjában álltak, és az ezen a területen meghozott intézkedések várhatóan a következő cselekvési tervben is folytatódnak.
A vám-együttműködési munkacsoport emellett a környezeti bűnözéssel kapcsolatos intézkedéseket is kidolgozott. A 2020–2021 közötti időszakot felölelő 10. cselekvési terv a veszélyes és egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállítására, az ózonkárosító anyagok tiltott kereskedelmére és a kereskedelmi korlátozásokra összpontosító intézkedéseket tartalmaz, hogy elősegítse a környezeti fenntarthatóságot.
A vámhatóságokat emellett integrálták „a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése” (SOCTA) elnevezésű jelentési rendszerbe a vám-együttműködési munkacsoport kifejezetten a vámhatóságoknak a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése elnevezésű jelentési rendszerbe történő jobb integrálására irányuló intézkedésének keretében. A vám-együttműködési munkacsoport 10. cselekvési terve ezen a területen külön nyomonkövetési intézkedést is tartalmaz.
Ugyanakkor tovább erősíti a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT és a 2020–2021-es vám-együttműködési munkacsoport 10. cselekvési terve közötti szinergiákat azzal a szándékkal, hogy összehangolja a vám-együttműködési munkacsoport intézkedéseit az uniós szakpolitikai ciklussal, és ahol lehet, integrálja.
2.6.6. célkitűzés – A kereskedelmi szereplőkkel folytatott együttműködés javítása
A vámhatóságok és a kereskedelmi szereplők közötti együttműködés az engedélyezett gazdálkodó elve megerősödésének köszönhetően inkább javult. A tagállamok széles körben kinyilvánították, hogy ennek az uniós programnak az eredményei – úgymint az adatokhoz való jobb hozzáférés, az adatok jobb minősége, az engedélyezett gazdálkodói program szélesebb körű ismertsége, és a kereskedelmi szereplőkkel való jobb együttműködés és kommunikáció – jobban összpontosított ellenőrzési tevékenységekhez és a jogszerű kereskedelem elősegítéséhez vezettek. A vámigazgatási szervek közül csak kevesen szembesültek olyan jelentős kihívásokkal, amelyek gátolták őket a kívánt tevékenységek végrehajtásában vagy a gazdasági szereplőkkel való együttműködés területén történő további előrelépésben. A kihívások általában az információtechnológiai rendszerekhez, az emberi kapacitás és szakértelem hiányához és a jogszabályokhoz, például az általános adatvédelmi rendelethez kapcsolódtak.
Az Unió engedélyezett gazdálkodói programjának megerősítése
A Bizottság és a tagállamok átfogó stratégiában és módszertanban állapodtak meg a program határozott végrehajtásának javítása érdekében, ideértve a vámügyi kockázatkezeléssel való kapcsolatok erősítését is. Tervben van továbbá a program szélesebb körű megismertetése a kereskedőkkel közösen kialakított, informáltságot növelő stratégiákon keresztül.
Az ilyen célú intézkedések közül kiemelendők a Bizottság tagállamokban tett tényfeltáró látogatásai, amelyek során felméri az engedélyezett gazdálkodói program végrehajtásának módját és a bevált módszereket. A látogatások 2019 júliusában kezdődtek, de 2020-ban a Covid19-helyzet miatt szüneteltek. Az első megállapítások számos bevált módszert tartalmaznak, amelyeket a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsát.
Ezenkívül a Számvevőszék számos gyengeséget fedezett fel, különösen a belső ellenőrzésekre, a nyomon követésre, az engedélyezett gazdálkodók és a kockázatkezelő szolgáltatások közötti együttműködésre és az expressz futárszolgálatok/postai szolgáltatások egyedi helyzetére vonatkozóan. Ezeket a témákat kezelni kell többek között az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó iránymutatások és, amennyiben szükséges, a jogi rendelkezések módosításával.
Az eAEO közvetlen kereskedői hozzáférés
Az uniós kereskedői vámportál engedélyezett gazdálkodói modulja (e-AEO), amelyet a Bizottság és a tagállamok közösen terveztek, 2019. október 1-jén (első fázis), illetve 2019. december 16-án (második fázis) kezdte meg a működését. A modul egységes hozzáférési pontot biztosít az AEO- és a KTF-rendszerhez. Megkönnyíti és felgyorsítja az információcserét, az engedélyezett gazdálkodói minősítés iránti kérelmekkel kapcsolatos kommunikációt és értesítéseket, az engedélyezéseket és azok kezelésének folyamatát az Uniós Vámkódex és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseinek megfelelően. A modul célja, hogy összehangolja a hozzáférést az Unió különböző vámrendszereihez a gazdálkodók számára. A tervek szerint az összes többi uniós vámrendszer ehhez a portálhoz fog csatlakozni a közeljövőben.
2.7.7. célkitűzés – A nemzetközi vámügyi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása
A harmadik országokkal való együttműködés, valamint ezen országokkal a vámügyekkel kapcsolatos információk cseréje fontos szerepet játszik a vámunió és a közös kereskedelempolitika területén.
A Bizottság képviseli az Európai Uniót a Vámigazgatások Világszervezetében (WCO), és gondoskodik arról, hogy az uniós alapelvek és szabályok a nemzetközi szabványokba is bekerüljenek, különösen a vámügyi kockázatkezelés szempontjából fontos területeken, mint az áruk nómenklatúrája és osztályozása, az e-kereskedelem, valamint a védelem és a biztonság. A Bizottság nemrég óta aktívan részt vesz a Kiotói Egyezmény és a kockázatkezelési gyűjtemény felülvizsgálatában is.
Kínával közös intelligens és biztonságos kereskedelmi utak (SSTL) kísérleti programja
Az elmúlt időszak alatt tovább nőtt a gazdálkodók, az SSTL-kikötők és a kereskedelmi utak száma, és a kísérleti programot egyéb szállítási módokra is kiterjesztették az adatcsere jelenlegi feltételei szerint. Bővült például az Uniót és Kínát összekötő vasúti utak száma, emellett számos tagállam légi utakat is indított. Ezenfelül két e-kereskedelmi platform is csatlakozott az SSTL-hez, elősegítve ezzel a nagy mennyiségű tételek kezelését.
Engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerése
A Bizottság tovább folytatta a Kínával, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Norvégiával és Svájccal érvényben lévő, kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodások végrehajtását. A Bizottság emellett a kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokba kezdett Kanadával, Szingapúr esetében pedig előkészületeket tett.
Bilaterális vámbiztonsági megállapodások
A Bizottság előrelépést tett a Svájccal és Norvégiával kötött bilaterális vámbiztonsági megállapodások módosításának tárgyalása terén, amelynek célja a megállapodások összehangolása az uniós jog legfrissebb változásaival. A Bizottság emellett intenzív együttműködést folytatott Svájccal és Norvégiával az ICS2 rendszerben való részvételüket, valamint az ahhoz kapcsolódó, a gazdálkodókat és szerződő feleket érintő jogi és operatív folyamatokat illetően.
3.NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER
2019 januári következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve alakítson ki teljesítménymérési és nyomonkövetési keretet, amelynek segítségével a jövőben módszeresebben és megbízhatóbban kísérhető figyelemmel a stratégia végrehajtása.
A jelenlegi stratégia a 2014–2020-as időszakra vonatkozik, a nyomonkövetési keretnek azonban a későbbi stratégiákat is figyelembe kell vennie. Habár ennek a jövőbeli stratégiának a részletei jelenleg kidolgozás alatt állnak, valószínűleg a jelenlegi stratégiában azonosított kérdések közül többel is foglalkozni fog, és nyomon fogja követni. A Bizottság kidolgozott egy nyomonkövetési kerettervezetet (lásd a jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumot), de néhány operatív szempont csak az új stratégia elfogadása után határozható meg.
KÖVETKEZTETÉSEK
Ez a jelentés és az azt kiegészítő bizottsági szolgálati munkadokumentum képet nyújt a jelenlegi uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásának állapotáról 2020 végén. A dokumentumok bemutatják, hogy az előző jelentés közzététele óta mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről jelentős előrelépések történtek a stratégia és a cselekvési terv végrehajtásában. A tagállamok a stratégia segítségével javítottak a vámügyi kockázatkezelésen, és számos pozitív eredményt tulajdonítanak neki. Ilyen eredmény például a kockázatkezeléssel kapcsolatos tudatosság növelése a nemzeti közigazgatásban, valamint a kockázatkezelés kiemelt területként való kezelésének nagyobb támogatottsága.
Az előrelépések ellenére tovább kell erősíteni a jelenlegi keretben szereplő eljárásokat és kötelezettségeket. Ez az alábbiakat foglalja magában: i. a meglévő adatok eredményesebb felhasználása a kockázatelemzés mennyiségének és minőségének javítása érdekében; ii. eredményesebb eljárások az e-kereskedelmen keresztül érkező, egyre növekvő mennyiségű áru kezeléséhez; iii. egyértelműbb szabályok; iv. szigorúbb ellenőrzési válasz a tagállamok részéről azokban az esetekben, amikor a kockázatokat uniós szinten azonosítják, majd azokról tájékoztatják a tagállamokat; v. módszeresebb együttműködés más hatóságokkal; és vi. jobb nyomonkövetési rendszerek az engedélyezett gazdálkodók számára. Ugyanakkor a vámügyi kockázatkezelés és ellenőrzés hagyományos megközelítéseit veszélyeztető, új kihívások leküzdéséhez a vámhatóságoknak proaktív és innovatív válaszokat kell adniuk.
A kockázatelemzés továbbra is a vámellenőrzések hatékonyságának létfontosságú eleme, amely lehetőséget ad a vámhatóságoknak a célzott ellenőrzésekre olyan helyzetben, ahol a kereskedelem növekvő mennyisége és üteme minden eddiginél pontosabb és célzottabb megközelítést tesz szükségessé.
COM(2014) 527 final.
Első eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiáról és cselekvési tervről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0476&from=HU (a 2015–2016 közötti időszakra).
Második eredményjelentés az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégia és cselekvési terv végrehajtásáról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018DC0549&from=HU (a 2017–2018 közötti időszakra).
