Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Felnőttoktatás

(feltáró vélemény a szlovén elnökség felkérésére)

(2021/C 374/04)

Előadó:

Tatjana BABRAUSKIENĖ

A Tanács szlovén elnökségének felkérése	2021.3.19-i levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Elnökségi határozat:	2021.3.23.
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.6.21.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.7.8.
Plenáris ülés száma:	562.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	233/3/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság közelmúltbeli kezdeményezései – elsősorban az európai készségfejlesztési program – egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a felnőttkori tanulásra, a képzésre és a készségfejlesztésre. Az EGSZB azonnali, jól irányzott szakpolitikai intézkedések megtervezését és végrehajtását sürgeti, amelyeket a tagállamok támogatását célzó ösztönzőknek kell kísérniük, amint arra az EGSZB már rámutatott „Együttműködő oktatási rendszerek a keresletnek nem megfelelő készségkínálat elkerülése érdekében – min kell változtatni?” (1) című véleményében.

1.2.

Az EGSZB rámutat arra, hogy az új technológiák gyors feltalálását és elterjedését hatékony továbbképzésnek és átképzésnek kell kísérnie. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság európai társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása még inkább rávilágított arra, hogy a hatékony oktatási és képzési politikák és a magas színvonalú munkahelyek mennyire fontosak a fenntartható és igazságos társadalmi és gazdasági helyreállítás és reziliencia támogatásához, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa felülkerekedhessen a járvány következményein. A felnőttoktatásba és készségfejlesztésbe történő beruházás döntő szerepet játszhat a gazdasági helyreállításban és egy szociális Európa megvalósításában.

1.3.

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a nemzeti hatáskörök és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, holisztikus szemlélettel és a hozzáférhetőség, a minőség és az inkluzivitás javításával erősítsék meg a felnőttoktatási szakpolitikákat. Az EGSZB kéri a felnőttoktatási szakpolitikák tágabb értelemben vett javítását, amelynek során az új készségkövetelmények teljesítésére irányuló, helyi igényekhez igazított, hatékony stratégiákat is figyelembe veszik. Az EGSZB hangsúlyozza a felnőttoktatásban alkalmazott pedagógia és andragógia javításának fontosságát, kiegészítve a jó minőségű alapképzéssel, a folyamatos szakmai fejlődéssel, továbbá jobb, tisztességesmunkafeltételek és támogató munkakörnyezet biztosításával a felnőttképzésben oktatók számára.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a felnőttoktatás alapvető fontosságú ahhoz, hogy a felnőttek fejleszthessék és elsajátíthassák a polgári szerepvállalási készségeket, és aktív szerepet vállalhassanak a társadalomban. A társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek leküzdése érdekében az egész életen át tartó tanulásnak mindenki számára életmóddá kell válnia, és a munkahelyeken is bevett gyakorlattá kell válnia. E tekintetben több mint fontos, hogy a „készségek” szót annak tágabb jelentésében és értelmében használják a munkahelyre vonatkozóan, és holisztikus szemlélettel a szociális és személyes készségeket is tekintsék a készségfejlesztési folyamat részének.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza a felnőttoktatás fontosságát, és sajnálja, hogy az uniós intézmények és számos tagállam nem tekinti politikai prioritásnak, miközben a felnőttoktatás alapvető fontosságú a foglalkoztatásban és a társadalmi befogadásban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázásához, valamint ahhoz, hogy a felnőttek aktívan részt vehessenek a munkaerőpiacon és demokratikus polgárok lehessenek. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok erősítsék meg a felnőttkori tanulásra vonatkozó politikát, irányítást és finanszírozást az UNESCO „Az oktatás négy pillére” (2) elveinek megfelelően: meg kell tanulni tudni, cselekedni, élni és másokkal együtt élni. A 4. fenntartható fejlődési cél megvalósítása érdekében a civil társadalom hatékony támogatást igényel, hogy partnerséget építsenek ki az informális és nem formális környezetben történő felnőttoktatás ellátása terén, és biztosítsák az emberek hatékony elérését.

1.6.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok határozzanak meg elérhető, hosszú távú célokat, és hozzanak létre egy folyamatos nyomonkövetési rendszert a felnőttoktatásban való részvételre és a magas színvonalú és hozzáférhető egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan – beleértve a munkavállalói képzést is – minden egyes tagállam számára, a regionális különbségek figyelembevétele mellett. E rendszernek annak biztosítására kell céloznia, hogy mindenki rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, készségekkel, kompetenciákkal és attitűdökkel, amelyekre Európának az igazságos, összetartó, fenntartható, digitális és vagyonos társadalom létrehozásához szüksége van. Fontos továbbá, hogy ágazati és nemzeti szinten javuljon a készségigényekkel és a készségigény-előrejelzésekkel kapcsolatos kutatás és a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, hogy az átállások előtt álló felnőttek számára a felnőttoktatást naprakész legyen. Fontos emellett, hogy javuljanak a felnőttoktatással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó tagállami adatok, és hogy biztosítva legyen a gyakori nyomon követés és adatgyűjtés az alkalmazottak által végzett tanulásra és tanfolyamokra vonatkozóan. A szociális partnereket és a civil társadalmat aktívan be kell vonni a készségekkel kapcsolatos nemzeti információgyűjtés javításába, ideértve a készségigények elemzését, előrejelzését és felmérését.

1.7.

A tagállamoknak fokozniuk kell „A kompetenciafejlesztési pályákról: új lehetőségek a felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlás (3) végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi alacsonyan képzett és/vagy alacsony iskolai végzettségű felnőtt továbbfejlessze alapkészségeit, és útmutatást kapjon és motivált legyen képzésben részt venni életminőségének és foglalkoztathatóságának javítása céljából. Annak érdekében, hogy a felnőttek 80 %-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a felnőtteket a digitális alapkészségek minimális szintjének ingyenes elsajátításában, hogy elősegítsék a munkához és a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzését.

1.8.

Az EGSZB rámutat, hogy minden felnőttet – képzettségtől és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül – támogatni kell a jó minőségű és inkluzív, egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésben, valamint készségeinek és kompetenciáinak érvényesíttetésében. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknak fokozniuk és könnyíteniük kell a tisztességes és ingyenes tanácsadáshoz és konzultációhoz való hozzáférést, és biztosítaniuk kell, hogy minden felnőtt tájékoztatást kapjon az egész életen át tartó tanulás lehetőségeiről, és hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, hogyan változnak a munkahelyek, és milyen készségekre van szükség az új munkahelyekhez és feladatokhoz.

1.9.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel közösen indítsanak tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat a zöld és digitális átállás által érintett felnőttek és munkavállalók számára, hogy segítsenek a munkaerőnek a szükséges készségek elsajátításában. Az Európai Bizottságnak a Szakmai Készségek Európai Hetének mintájára évente rendezvényeket kellene szerveznie, hogy tájékoztassa a felnőtteket a felnőttkori tanulásról és a továbbtanulásról és motiválja őket, valamint támogassa a nemzeti politikákat.

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza a szubszidiaritás fontosságát a felnőttoktatási politikákat illetően, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti és ágazati szociális partnereknek a készségigények meghatározásában, valamint a felnőttoktatáshoz és munkavállalói képzéshez való hozzáférés finanszírozására és biztosítására szolgáló nemzeti rendszerek irányításában játszott szerepét. Az EGSZB megjegyzi, hogy a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával biztosítani kell, hogy minden vállalatnak legyen joga és lehetősége az innovációs igényeknek megfelelő készségfejlesztési stratégiák kidolgozására, valamint – a zöld és digitális átállással összefüggésben – a munkavállalók méltányos átállásának és a fiatalok és felnőttek jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésének támogatására. A Tanács foglalkoztatáspolitikai iránymutatásai (4) (2020) egyértelmű különbséget tesznek a képzéshez való jogok/jogosultságok biztosítása és az egyik lehetséges eszközt jelentő egyéni tanulási számlák között, lehetővé téve az országok számára, hogy eldöntsék, hogyan biztosítják ezeket a jogosultságokat. Az egyéni tanulási számlák olyan eszközök, amelyekkel biztosítható a képzéshez való jog. A kollektív szerződésekkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban minden felnőttnek és munkavállalónak joga kell hogy legyen a jó minőségű munkavállalói képzéshez, a fizetett tanulmányi szabadsághoz, a képesítéshez, az informális és nem formális tanulás érvényesítéséhez, valamint a minőségbiztosított és rugalmas iránymutatáshoz és tanácsadáshoz való hozzáféréshez. Az uniós tagállamoknak a felnőttek – különösen a munkavállalók – tanuláshoz és képzéshez való hozzáférésének megkönnyítésére szolgáló pénzügyi mechanizmusokat és eszközöket kell létrehozniuk a szociális partnerek bevonásával.

1.11.

Az EGSZB emlékezteti a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden felnőttnek – különös tekintettel a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezőkre – egyenlő hozzáférése legyen az egész életen át tartó tanuláshoz, amely személyes vagy szakmai előmenetellel kapcsolatos érdekeiket szolgálja. Célzott támogatást kell nyújtani a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők, a migránsok és menekültek, a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok, valamint – a tevékeny és egészséges időskor biztosítása érdekében – az idősek számára. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló új uniós stratégia oktatási fejezete minden korosztályra kiterjedjen, arra összpontosítva, hogy a felnőttoktatás a fogyatékossággal élő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára fizikailag akadálymentesen és ingyenesen hozzáférhető legyen, valamint biztosítsa, hogy a tanárok számára képzéseket szervezzenek arról, hogyan alakítsák át a tanórákat, és hogyan tegyék hozzáférhetővé az online tanulást is.

1.12.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a demokratikus kormányzás – beleértve a hatékony szociális párbeszédet és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt is – kulcsfontosságú szerepet játszik az oktatási és képzési rendszerekben, hogy azok támogassák minden felnőtt, különösen a munkavállalók és a munkanélküliek készségfejlesztését, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben, a szakoktatásról és szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban és az Osnabrücki Nyilatkozatban meghatározott, felnőttoktatásban való részvételre vonatkozó uniós célkitűzések teljesítése mellett, és hogy hozzájáruljanak a Tanács közeljövőben megjelenő, a felnőttoktatási programról szóló állásfoglalásához. Az EGSZB rámutat, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók közötti szociális párbeszéd és interakció fontos szerepet játszik abban, hogy mindenki számára hozzáférhetőbbé tegyék a felnőttoktatást, ösztönözzék a rugalmasságot és az iránymutatást, a képzést a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, biztosítsák a képzés minőségét és a képzés finanszírozását.

1.13.

Az EGSZB kiemeli, hogy valamennyi felnőtt, különösen a munkavállalók számára fokozottan hozzáférhetővé kell tenni az elismerési és érvényesítési eljárásokra vonatkozó naprakész információkat. Ennek megvalósításához a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (5) hatékony végrehajtására, továbbá annak biztosítására van szükség, hogy az érvényesítési rendszerek minden európai uniós országban elegendő közfinanszírozásban részesüljenek. A képzés elismerésének biztosításával a munkáltatók és a szakszervezetek támogathatják a munkavállalók képesítési szintjeinek javítását, hozzájárulhatnak azok szakmai előmeneteléhez és a munkaerőpiacon belüli méltányos átálláshoz. Alapvetően fontos a szociális partnerek bevonása a felnőttoktatás, a munkavállalói képzés és a fizetett tanulmányi szabadság rendszereinek irányításába, a szociális partnerek közötti közös fellépések előmozdítását is ideértve.

1.14.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az iparágak zöld és digitális átállásának támogatása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a továbbképzés és az átképzés, amelyekre társadalmi és gazdasági felelősségként kell tekinteni, hogy biztosítsák az inkluzív képzést a jó minőségű munkahelyek érdekében, továbbá garantálják mindenki számára a méltányos átállást. Előremutató iparstratégiákra, köztük a készségekkel kapcsolatos hatékony szakpolitikákra van szükség a munkaerő továbbképzésének és átképzésének támogatásához. Ezek segíthetnek biztosítani az éghajlatsemleges gazdaságra való igazságos és szociálisan méltányos átállást a munkaerőpiac kiegyensúlyozásán keresztül, amely hozzájárul az inkluzív digitalizációhoz és a minőségi munkahelyekhez. A vállalatoknak hatékony támogatásra van szükségük ahhoz, hogy az innováció ösztönzése érdekében megerősítsék és finanszírozzák munkaerőképzési és -átképzési stratégiáikat. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani az általános gazdasági és társadalmi érdekeket is. Kollektív szerződésekben kell meghatározni a munkavállalók személyes és szakmai szükségleteinek megfelelő, különféle típusú fizetett tanulmányi szabadságokhoz való hozzáférését. Az EGSZB emlékezteti az uniós tagállamokat, hogy a munkavállalók fizetett tanulmányi szabadsághoz való hozzáférését nemzeti fellépések és kollektív szerződések révén a lehető leghamarabb hozzák összhangba a fizetett tanulmányi szabadságról szóló 140. sz. ILO-egyezménnyel, és a szociális partnerek támogatásával biztosítsák az egyezmény tényleges alkalmazását.

1.15.

Az EGSZB ösztönzi a felnőttképzések fenntartható nemzeti finanszírozását, az uniós források – köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – hatékony felhasználásával kiegészítve, amely – a gazdaság digitális és zöld átállásával összefüggésben – a gazdasági növekedés és az ellenálló társadalom támogatására irányul azáltal, hogy jó minőségű és inkluzív felnőttoktatást biztosít mindenki számára, beleértve a munkanélkülieket és a munkaerőpiacon kívül álló egyéb személyeket is, különös figyelmet fordítva arra, hogy a képzés valamennyi munkavállaló számára elérhető és hozzáférhető legyen. Ehhez európai és nemzeti szinten egyértelmű elkötelezettségre van szükség arra vonatkozóan, hogy a rendelkezésre álló források egy megfelelő részét a nemzeti tervek kulcsfontosságú elemeként a szisztematikus és összehangolt felnőttoktatási rendszerek fejlesztésének előmozdítására fordítsák.

1.16.

Az EGSZB hangsúlyozza a minőség, a relevancia, a hatékonyság és az inkluzivitás biztosításának fontosságát a felnőttoktatás és a képzés terén. Az EGSZB javasolja, hogy ösztönözzék a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden továbbképzési és munkavállalói képzési program és tanterv egyértelműen határozza meg a tanulási eredményeket és a kulcskompetenciákat, az Európai Bizottságnak pedig tovább kellene dolgoznia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás (6) végrehajtásán és a szociális partnerek közös fellépéseinek támogatásán. Fontos a felnőttoktatás minőségbiztosítási rendszereinek javítása és az Európai Bizottság EQAVET-hálózatának továbbfejlesztése, hogy az a felnőttkori tanulásra, a folyamatos szakmai képzésre, a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és a munkavállalói képzésre is vonatkozzon. Ennek figyelembe kell vennie a gazdaság, a munkaadók és a munkavállalók igényeinek a felnőttoktatási programokba és tantervekbe való átültetését.

1.17.

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben vonják be a vállalatokat és a szakszervezeteket az iparágak digitális és zöld átállásához szükséges készségfejlesztési stratégiák kidolgozásába. Az EGSZB javasolja a környezetvédelmi politikák és az oktatási politikák összekapcsolását, valamint – nemzeti koordinátorok kinevezésével – zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozását annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás részeként minden felnőttben tudatosuljon az éghajlatváltozás, a környezeti felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés kérdése.

1.18.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a felnőttoktatási politikákat annak érdekében, hogy az életviteli készségeket célzó, jó minőségű és inkluzív felnőttoktatás minden felnőtt számára joggá váljon, és hogy a keresletnek nem megfelelő készségkínálat kezelésével, valamint a felnőttoktatás irányításának és finanszírozásának javítása révén – ideértve a munkavállalói képzéseket – érjék el és növeljék a felnőttoktatásban való évi 60 %-os részvételre vonatkozó célt. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – egy munkacsoport keretében – állítsa vissza a nyitott koordinációs módszert az uniós tagállamok felnőttoktatással foglalkozó illetékes minisztériumai, a szociális partnerek és a civil társadalom között, és biztosítsa a korábbi, felnőttoktatással foglalkozó munkacsoportok eredményes munkájának folytatását. Az EGSZB kéri továbbá, hogy az EPALE-től (7) függetlenül hozzanak létre egy platformot a nemzeti felnőttoktatási koordinátorok, a szociális partnerek és az érdekelt felek számára, és hogy ezek a különböző szereplők hálózatot alkotva, rendszeresen találkozzanak.

2.   Háttér

2.1.

A Covid19-válság, a demográfiai változások, a munkaerőpiac digitalizációja és a gazdaság dekarbonizációja óriási változásokat idéz elő a munkahelyek és a feladatok terén. Már a világjárvány előtti előrejelzések is azt mutatták, hogy 5-ből 2 munkahelyen bizonyos feladatok meg fognak változni, és hogy a munkahelyek 14 %-a változni fog a digitalizáció következtében (Cedefop). Az iparágak zöld átállásának köszönhetően 2030-ra akár 20 millió új munkahely is létrejöhet világszerte (OECD). Megközelítőleg 128 millió felnőttnek (8) – az európai felnőtt népesség 46,1 %-ának – van szüksége tovább- vagy átképzésre. A digitalizáció, a robotizáció, az olyan új gazdasági modellek, mint például az ipar 4.0, valamint a körforgásos és megosztáson alapuló gazdaság új készségigényekre gyakorolt hatása összehangolt fellépést tesz szükségessé a felnőttkori tanulás további ösztönzése érdekében Európában.

2.2.

Az uniós tagállamok vezetői 2021. május 7-én azzal a céllal gyűltek össze a portói szociális csúcstalálkozón, hogy megerősítsék a szociális jogok európai pillérérét. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben javasolt intézkedések célja „több és jobb minőségű munkahely” létrehozása, a „képesítés és az egyenlőség” előmozdítása, továbbá a „szociális védelem és a társadalmi befogadás javítása”. A vezetők 2030-ra vonatkozó célokat tűztek ki: pl. minden évben a felnőttek legalább 60 %-ának részt kell vennie felnőttoktatásban, és a felnőttek 80 %-ának legalább alapvető digitális készségekkel kell rendelkeznie. E célkitűzések a szociális jogok európai pillérének első alapelvéhez kapcsolódnak, amelynek értelmében „mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”. Kapcsolódnak továbbá a negyedik alapelvben említett jogokhoz, köztük a képzés és az átképzés támogatásához, különös tekintettel a fiatalok továbbképzéshez, tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez és szakmai gyakorlati programokhoz való hozzáférésére.

2.3.

Az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulással, készségfejlesztéssel és átképzéssel kapcsolatos közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezéseinek (9) végrehajtása során a szociális partnerekkel folytatott hatékony párbeszéd és a civil társadalommal folytatott konzultáció révén kell elősegíteni, hogy a szociális jogok európai pillérének a felnőttképzésre vonatkozó célkitűzései megvalósuljanak. Az (EU) 2021/402 bizottsági ajánlást (10) követően a felnőttoktatási rendszereket hatékony élethosszig tartó tanácsadási rendszerek létrehozásával, tanácsadó és figyelemfelkeltő tevékenységek kialakításával, a kiszolgáltatott helyzetű csoportok integrálásával és a mindenki számára nyitott, nem formális és informális tanulás hatékony érvényesítési rendszereinek bevezetésével kell kiegészíteni.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az európai és nemzeti szintű megerősített demokratikus kormányzás és a szociális partnerek azon potenciáljának kiaknázása, hogy felismerjék a készségigényeket és hozzájáruljanak a munkaerőpiaci integráció javításához, alapvetően fontos a hozzáférhetőbb és színvonalasabb felnőttoktatási rendszerek kialakításához és működtetéséhez, hogy minden felnőtt javíthassa életviteli és szociális készségeit, beleértve a fenntartható fejlődéssel, a környezeti felelősségvállalással, a demokratikus polgársággal, a toleranciával és az európai értékekkel kapcsolatos tudatosság növelését is. Fontos a felnőttoktatási politikák tágabb értelemben történő erősítése, ahogy az is, hogy figyelembe vegyünk olyan hatékony stratégiákat, amelyek az új készségkövetelményeknek való megfelelésre irányulnak.

3.2.

A szociális partnerekkel folytatott hatékony szociális párbeszéd és a civil társadalommal folytatott konzultáció kulcsfontosságú a felnőttoktatási politikák sikeres megtervezésének és végrehajtásának biztosításához. A szociális partnerek létfontosságú szerepet játszanak a készségigények meghatározásában és a képesítési profilok aktualizálásában, hiszen a vállalatok és a munkavállalók nap mint nap tapasztalják, hogyan alakulnak át a munkahelyek és a feladatok. A vállalatokat és a munkavállalókat teljes mértékben be kell vonni az iparágak digitális és zöld átállásához szükséges készségek fejlesztésére irányuló stratégiák kidolgozásába.

3.3.

Annak érdekében, hogy a felnőttoktatási rendszerek mindenki számára hozzáférhetőbbé váljanak, határozott nemzeti stratégiákra és további politikai együttműködésre van szükség az uniós országok között, különösen a minisztériumok, az oktatási szociális partnerek és a civil társadalom érintett szereplői között. Fontos az uniós és a nemzeti, regionális és helyi szakpolitikák összekapcsolása a felnőttoktatáshoz és a munkavállalói képzéshez való hatékony hozzáférés megvalósítása érdekében, és a különféle szakpolitikai területeket is össze kell kapcsolni annak érdekében, hogy a szociális, környezetvédelmi, digitalizációs és pénzügyi szakpolitikák javíthassák a felnőttképzést.

3.4.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, a felnőttoktatásban való részvételre vonatkozó ambiciózus cél eléréséhez egy olyan, tanácsi ajánlással támogatott uniós kezdeményezésre van szükség, amely ösztönzi a kormányokat, hogy különféle pénzügyi eszközökkel jobb hozzáférést és elegendő finanszírozást biztosítsanak a felnőttoktatáshoz és a munkavállalók képzéséhez. Az EGSZB utal „Az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben” (11) című véleményére, és hangsúlyozza, hogy a felnőttoktatásba történő fenntartható állami beruházás, valamint a munkahelyi képzésbe történő hatékony magánberuházások előfeltételei az összes korosztályú tanuló társadalmi és gazdasági befogadását és a vállalatok támogatását célzó szakpolitikai intézkedések sikerének. Ezért a helyreállítási tervet, a Next Generation EU eszközt és más uniós alapokat (pl. az ESZA+-t és a Méltányos Átállást Támogató Alapot) az európai szemeszterrel összefüggésben hatékonyan és következetesen kell felhasználni az oktatási és képzési szakpolitikák támogatására.

3.5.

Az EGSZB megjegyzi (12), hogy Európában fejleszteni kell minden ember zöld készségeit, kompetenciáit és hozzáállását, valamint kezelni kell a készségigényeket. Az uniós tagállamoknak össze kellene kapcsolniuk a környezetvédelmi politikákat az oktatási politikákkal, és zöld készségekre és kompetenciákra irányuló nemzeti stratégiákat kellene létrehozniuk, hogy az egész életen át tartó tanulás részeként minden felnőtt figyelmét felhívják az éghajlatváltozásra, a környezeti felelősségre és a fenntartható fejlődésre, továbbá biztosítsák, hogy a munkavállalók is rendelkezzenek az iparágak méltányos átállásához szükséges zöld készségekkel és kompetenciákkal.

3.6.

A képzési támogatásnak elérhetőnek kell lennie azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, ideértve például az alacsonyan képzett és atipikus munkavállalókat. A munkavállalói képzésnek és a vállalatokon kívüli, de a vállalatok által finanszírozott képzésnek a vállalatok és a munkavállalók igényeihez igazodó készségfejlesztést kell támogatnia. Annak biztosítása érdekében, hogy minden munkavállaló – képzettségi szinttől és szerződéses helyzettől függetlenül – hozzáférhessen a továbbképzéshez és átképzésekhez, ágazati, nemzeti és vállalati szintű megállapodásokat kell kötni a képzési igények és a képzési rendelkezések meghatározása érdekében. Kollektív szerződéseket kell kötni annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók különféle ösztönzők révén hozzáférjenek a felnőttoktatáshoz és a fizetett tanulmányi szabadsághoz.

3.7.

AZ EGSZB a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló tanácsi állásfoglalásra (13) hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak többet kell tenniük a felnőttoktatási ágazatban folyó oktatás minőségének javítása érdekében azáltal, hogy a tanárok bevonásával javítják az alapképzést és a folyamatos szakmai fejlődést, elősegítik a tanárok, oktatók és más felnőttoktatási alkalmazottak mobilitását, valamint jó munkakörülményeket és támogató munkakörnyezetet biztosítanak a felnőttoktatásban részt vevő személyzet számára. Hatékony szociális párbeszédre van szükség a szakszervezetekkel, hogy megállapodások születhessenek olyan intézkedésekről, amelyek a szakma vonzóbbá tételét, valamint a munkaerő-felvétel és -megtartás javítását célozzák.

3.8.

A felnőttoktatási tanfolyamokhoz való hozzáférés és az azokba vetett bizalom fokozása érdekében hasznos lehet a 2021–2027-es digitális oktatási cselekvési terv keretében egy digitális tananyagokat és tanfolyamokat tartalmazó európai csereplatform létrehozása, valamint a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai szabványok kialakítása. A tanulóknak átfogó információt kell kapniuk arról, hogy a tanfolyamok teljeskörű vagy részleges képesítést vagy mikrotanúsítványokat adnak-e, ki érvényesíti és biztosítja a tanfolyamok minőségét, elismerik-e ezeket, és ha igen, miként, és hogyan lehetne azokat teljes képesítéssé alakítani.

---

(1)  HL C 228., 2019.7.5., 16. o.

(2)  https://en.unesco.org/themes/education/research-foresight/revisiting-learning.

(3)  HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(4)  Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások.

(5)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(6)  HL C 189., 2018.6.4., 1. o. https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/council-recommendation-on-key-competences-for-lifelong-learning_hu.

(7)  https://epale.ec.europa.eu/hu.

(8)  Cedefop – Európai Szakképzésfejlesztési Központ: Empowering adults through upskilling and reskilling pathways (A felnőttek felvértezése továbbképzési és átképzési pályák útján). Volume 1: adult population with potential for upskilling and reskilling (1. kötet: továbbképzési és átképzési potenciállal rendelkező felnőtt lakosság), 2020. február.

(9)  E kezdeményezések közé sorolható a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló közlemény, a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020. november 24-i tanácsi ajánlás (HL C 417., 2020.12.2., 1. o.), az „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára” című európai bizottsági közlemény, az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítéséről” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslat és a 2021–2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv.

(10)  A Bizottság (EU) 2021/402 ajánlása (2021. március 4.) a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) (HL L 80., 2021.3.8., 1. o.).

(11)  HL C 232., 2020.7.14., 8. o.

(12)  HL C 56., 2021.2.16., 1. o.

(13)  HL C 372., 2011.12.20., 1. o.