Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52021AE2707

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021– 2025) (COM(2021) 170 final)

EESC 2021/02707

HL C 517., 2021.12.22, p. 91–96 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
22/09/2021; szavazás napja
Date of vote:
22/09/2021
Date lodged:
31/05/2021
Author:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Responsible body:
Section for Employment, Social Affairs and Citizenship, EESC_SOC
Rapporteur:
Rafal Bogusław JANKOWSKI
Form:
Vélemény
Term of office:
2015-2020
Internal reference:
AVIS-SECTION 2021/2707 FIN, SOC/695
Session:
563
Procedure number:
Treaty:
Szerződés az Európai Unió működéséről
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Instruments cited:
Link

2021.12.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 517/91

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021– 2025)

(COM(2021) 170 final)

(2021/C 517/14)

Előadó:

Rafał Bogusław JANKOWSKI

Felkérés:

Európai Bizottság, 2021.5.31.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021.9.7.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2021.9.22.

Plenáris ülés száma:

563.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

226/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az EGSZB üdvözli a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021-2025) szóló európai bizottsági javaslatot. A stratégia meghatározza a következő öt évben megvalósítandó prioritásokat, intézkedéseket és célokat. Ez annál is inkább fontos, mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez az első olyan stratégia, amely a szervezett bűnözésre vonatkozik, és konkrét közép- és hosszú távú feladatokat határoz meg az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett.

1.2.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a stratégia főként a határon átnyúló együttműködést támogató, már meglévő eszközök megerősítésén alapul, gondolva itt a nemzetközi együttműködésre, a kiemelt jelentőségű bűncselekmények elleni küzdelemre, a bűnözés finanszírozása és a gazdaságba való – többek között vesztegetéssel történő – beszivárgási módszerek elleni fellépésre, valamint az új technológiák bűnözők általi használata elleni küzdelemre.

1.3.

 Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy előrejelezzék a bűnszervezetek tevékenységeit, és így egy lépéssel előttük járjanak, a nyomon követésre, a bűnözők veszélyeztetett környezetekbe történt beszivárgására, az adatgyűjtésre és -elemzésre, valamint a megelőző lépésekre összpontosítva. Ezzel összefüggésben kiemelt hangsúlyt kell helyezni a nemzetközi együttműködés modern, átfogó formáinak kialakítására, az alkalmazott rendszerek és adatbázisok működőképességének növelésére, a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre, valamint az új technológiai eszközökbe való beruházásra.

1.4.

 Az EGSZB üdvözli azt az elképzelést, hogy az uniós EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) szakpolitikai ciklus részeként továbbfejlesszék a tevékenységeket. Az EGSZB teljes mértékben indokoltnak tartja e kezdeményezés finanszírozásának bejelentett növelését, valamint a harmadik országokkal e tekintetben folytatott együttműködés fejlesztésének támogatását.

1.5.

 Az EGSZB meg van győződve arról, hogy különös figyelmet kell fordítani a következőkre is:

—

arra a segítségre és támogatásra, amelyet az Europol és az EMCCDA (a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja) nyújt a kábítószer-bűnözés kockázatelemzéséhez,

—

a meglévő rendszerek – például a SIS, a prümi keret, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) és az előzetes utasinformációk (API) – működésének fejlesztésére és javítására,

—

a szervezett bűnözői csoportok elleni hatékony küzdelmet szolgáló együttműködési hálózatok és nemzetközi fellépés – például a közös nyomozócsoportok platformja és az úgynevezett „nagy jelentőségű célpontok” platformja – fejlesztésének és javításának fontosságára.

1.6.

 Az EGSZB határozottan támogatja, hogy a tagállamok további finanszírozásban részesüljenek a fejlett kibermegoldások terén, hogy e-információkat szerezhessenek be, e-bizonyítékokat gyűjthessenek, illetve specifikus műszaki berendezéseket és szoftvereket bocsáthassanak rendelkezésre, amelyeket aktívan fel lehet használni a határokon átnyúló műveletekben és nyomozásokban.

1.7.

 Az EGSZB elismeri, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemben rendkívül fontos, hogy megerősítsük a vagyonvisszaszerzési és a pénzmosás elleni intézkedéseket, illetve előmozdítsuk az olyan pénzügyi nyomozásokat, amelyek célja a szervezett bűnözésből származó nyereség felszámolása, valamint a legális gazdaságba és társadalomba való beszivárgás megakadályozása (1).

1.8.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a szervezett bűnözés jelentős hatást gyakorolhat a helyi közösségekre, az állami és önkormányzati szolgáltatásokra, a kiszolgáltatott csoportok védelmére, a helyi üzleti tevékenységek – különösen a kkv-k – környezetére, valamint a klímasemlegességgel kapcsolatos tevékenységekre. Az EGSZB azt ajánlja, hogy növeljék a következők szerepét a tágabb értelemben vett szervezett bűnözés elleni küzdelemben, különös tekintettel a megelőzésre: nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi szervezetek, tudományos körök, ifjúsági szervezetek, társadalmi ellenőrző intézmények és visszaélést bejelentő személyek.

1.9.

 Az EGSZB arra biztatja a tagállamokat, hogy állítsanak össze a szervezett bűnözés jelenségével foglalkozó nyilvános kampányokat, hogy a polgárok kellően tájékozódni tudjanak arról, hogyan működnek a szervezett bűnözői csoportok és miként lehet elkerülni őket. Az európai bűnmegelőzési hálózattal folytatott együttműködés kiválóan kiegészíti az ilyen típusú intézkedéseket. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy létrehozzanak egy jól érthető, biztonságos és anonimizált rendszert olyan incidensek és jelenségek bejelentéséhez, amelyeknek közük lehet a szervezett bűnözéshez.

1.10.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusa az, hogy a bűnüldöző hatóságokat és az igazságszolgáltatást fel kell készíteni a digitális korra, biztosítva többek között a digitális hírszerzéshez és bizonyítékokhoz való hozzáférést.

1.11.

 A civil társadalom információhoz való jobb hozzáférése érdekében az EGSZB egy olyan mechanizmus létrehozását javasolja, amely az Európai Bizottság által szolgáltatott információk alapján (félidőben és a stratégia lejártakor) felülvizsgálja a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia (2021–2025) végrehajtását.

1.12.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a szervezett bűnözői csoportok megjelenésének hatékony megelőzése és az ellenük való hatékony küzdelem, valamint az Európai Unió polgárai számára igen fontos biztonság és védelem garantálása érdekében a bűnüldöző hatóságoknak az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett hozzá kell férniük a szükséges információkhoz. Az adatok kezelése során nem merülhetnek fel adatvédelmi és alapjogi aggályok. A személyes adatok kezelése már nagyon szigorúan szabályozott terület, a naprakész és harmonizált jogszabályok pedig lehetővé tennék az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések hatékonyabb vizsgálatát.

1.13.

 Az EGSZB üdvözli és támogatja a harmadik országokkal való együttműködés fejlesztésére irányuló kezdeményezést, különösen az alábbiakat:

—

az Eurojust és a harmadik országok közötti együttműködési megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdése,

—

az Europol és a harmadik országok közötti együttműködésről szóló tárgyalások felgyorsítása,

—

az Európai Külügyi Szolgálattal közösen a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott nemzetközi együttműködés erősítése.

2.   Az európai bizottsági javaslat

2.1.

 A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló európai bizottsági javaslat célja a szervezett bűnözés összetett és széles körű problémájának átfogó kezelése. A stratégia meghatározza a következő öt évben megvalósítandó prioritásokat, intézkedéseket és célokat. Ez annál is inkább fontos, mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez az első olyan stratégia, amely a szervezett bűnözésre vonatkozik, és konkrét közép- és hosszú távú feladatokat határoz meg az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett.

2.2.

 Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a szervezett bűnözés EU-szerte kulcsfontosságú fenyegetést jelent az emberek biztonságára nézve. Az EU területén egyre több szervezett bűnözői csoport működik, amelyek hatalmas nyereséget termelnek, és ezt saját tevékenységeik bővítésére, valamint a legális gazdaságba való beszivárgásra használják.

2.3.

 Az Európai Bizottság által meghatározott prioritások rámutatnak, hogy meg kell erősíteni az uniós szintű fellépést, amellyel támogatni lehet a tagállamokat a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ehhez az alábbiakra van szükség:

—

a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés előmozdítása,

—

a szervezett bűnözési struktúrák felszámolása és a kiemelt jelentőségű bűncselekmények elleni küzdelem,

—

a szervezett bűnözés során keletkezett nyereség felszámolása, valamint a legális gazdaságba és társadalomba való beszivárgás megakadályozása,

—

a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás felkészítése a digitális korra.

2.4.

 Fontos az operatív, nem operatív és képzéssel kapcsolatos együttműködés azonosítását és fokozását lehetővé tévő valamennyi kezdeményezés, hasonlóan azokhoz a (különböző, változatos) kezdeményezésekhez, amelyek rámutatnak arra, hogy a jelenlegi helyzetben – és tekintettel a szervezett és súlyos bűnözés különböző fenyegetéseire – nincs más módszer és lehetőség, mint az együttműködés, a közös munka, a bevált gyakorlatok nemzetközi partnerekkel való cseréje, a meglévő rendszerek működésének javítása és az új technológiák fejlesztésébe való beruházás.

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

 A súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés az egyik legnagyobb globális fenyegetés a modern társadalmak fejlődésére nézve. A szervezett bűnözői csoportok rendkívül mobilisak, és a legtöbb esetben nemzetközi szinten működnek, ezért az egyes országok külön-külön nem tudnak hatékonyan küzdeni ellenük. A szervezett bűnözés határon átnyúló jellege miatt szoros együttműködésre van szükség a szolgálatok, az intézmények és külföldi partnereik között az Európai Unió, valamint a nemzetközi ügynökségek keretében. Az EGSZB ezért időszerűnek és nagyon fontosnak tartja az Európai Bizottság stratégiáját.

3.2.

 A napjainkban jellemző fenyegetésekből nemcsak az következik, hogy új együttműködési területeket kell kialakítani, amelyek összefogják a biztonság területén dolgozó, illetve a bűnmegelőzési és bűnüldözési mechanizmusok megerősítésével foglalkozó különböző szereplők kompetenciáit, hanem más eszközöket és technológiákat is alkalmazni kell. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy egyrészt szoros együttműködésre van szükség az uniós intézmények és a tagállamok között ezen a területen, másrészt koordinációra és az Europol által nyújtott operatív támogatás igénybevételének lehetőségére is szükség van.

3.3.

 Az EGSZB szerint elengedhetetlen, hogy – operatív munkacsoportok (operational task force, OTF), nemzetközi projektek és regionális kezdeményezések segítségével – továbbfejlesszük a szervezett bűnözői csoportok és a legnagyobb fenyegetést jelentő, magas kategóriájú célpontok elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet. Mind az úgynevezett nagy értékű célpontokra, mind pedig az operatív munkacsoportokra úgy kell tekinteni, hogy ezek az uniós tagállamok gyakorlati és tényleges támogatásának mintapéldái.

3.4.

 A kibertérben napjainkban megfigyelhető bűnözői tevékenység során kizárólag fejlett technológiák kerülnek alkalmazásra olyan hagyományos bűncselekmények elkövetéséhez, mint a lőfegyverekkel és lőszerekkel, a robbanóanyagok előállításához használt anyagokkal, a kábítószerekkel és a szintetikus kábítószerekkel való tiltott kereskedelem. Az ilyen típusú bűncselekmények hatékony felderítésének legnagyobb akadálya kétségtelenül az, hogy a bűncselekményekhez anonimizáló eszközöket használnak. Az elkövetők által használt különböző alkalmazásokon és online üzenetküldő eszközökön keresztül folytatott titkosított kommunikáció komoly problémát jelent a felderítési folyamatban.

3.5.

 Az egyik legnagyobb hiányosság az, hogy a bűnüldöző hatóságok nem férnek hozzá a szervezett bűnözői csoportok által használt titkosított kommunikációhoz. Az információkhoz való hozzáférés hiánya miatt ugyanis lehetetlen kellő időben intézkedni. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy rendkívül praktikus és szükséges az Europol új, az Európai Bizottság által elindított visszafejtési eszköze, amely elősegíti majd ezeknek a kihívásoknak a kezelését. Az új technológiák gyors fejlődése miatt azonban további munkára van szükség ezen a területen.

3.6.

 A kiberbűnözés elleni küzdelem másik síkja a darknet, azaz az internet Tor hálózaton keresztül elérhető területe, amely hatékonyan biztosítja az anonimitást a kódolt virtuális piacon (dark market) tevékenykedő bűnözők számára. Olyan alvilági kereskedelmi szolgáltatásokról van szó, ahol fegyverrel, kábítószerrel, lopott hitelkártya-adatokkal, rosszindulatú szoftverekkel kereskednek, vagy akár bérgyilkosokat kínálnak. A tranzakciók kifizetése virtuális fizetőeszközökkel (pl. bitcoin) történik, amelyek lehetővé teszik a kibertérben elkövetett bűncselekményekből származó pénzeszközök anonim átutalását, így felhasználhatók a bűncselekményekből származó pénz mosására is. A bűnüldöző hatóságok nem rendelkeznek megfelelő jogi eszközökkel ahhoz, hogy megköveteljék a szolgáltatóktól olyan titkosítási kulcsok rendelkezésre bocsátását, amelyek lehetővé teszik a kommunikációs tartalmakhoz való hozzáférést, a folyamatban lévő eljárásokhoz szükséges adatok szabad átvitelét, illetve a felhasználói adatok vagy a telefonhívásokkal és üzenetküldéssel kapcsolatos IP-események regisztrálását.

3.7.

 Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket, hogy fejlesszék tovább a jogi keretet annak érdekében, hogy ezzel is támogassák és erősítsék a tagállamok szakosodott intézményeinek az e fenyegetésekkel szembeni hatékony küzdelemhez szükséges kapacitását. Az EGSZB rendkívül ambiciózusnak tartja azt a bejelentést, hogy a Közös Kutatóközpont segítségével megfigyelési eszközt fejlesztenek ki a darkneten megjelenő jogellenes tevékenységekkel kapcsolatos információgyűjtéshez. Egy ilyen eszköz kifejlesztése ugyanakkor mérföldkő lehet a kibertérben elkövetett szervezett bűnözés elleni küzdelemben.

3.8.

 A bűnüldözési gyakorlatok és tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy kriptovaluták kerülnek felhasználásra a bűncselekményekhez, különösen az informatikai hálózatok segítségével végrehajtott pénzmosáshoz és csaláshoz, a „ransomware” jellegű támadások révén végrehajtott zsarolással összefüggő elszámolásokban. Ugyanilyen fontos és kiszámítható fenyegetést jelent, hogy a bűnözők a kriptovaluták használatával elkerülhetik annak kockázatát, hogy a bűnüldöző hatóságok lefoglalják a jogtalanul megszerzett javakat. Az EGSZB további lépéseket javasol az ilyen típusú eszközöket használó pénzügyi tranzakciók nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályozás kidolgozása terén.

3.9.

 Az EGSZB úgy véli, hogy határozottan üdvözlendő lenne, ha a tagállamok a műszaki területen is támogatást kapnának. A fejlett infrastruktúra rendelkezésre állása hatékonyabbá teszi az intézkedéseket, és jelentősen csökkenti az egyes intézmények pénzügyi terheit (fokozva a nemzeti szinten elköltött források hatékonyságát). A tagállamok számára ugyanis kihívást jelent a kiberbűnözés elleni hatékony küzdelmet szolgáló berendezések hardverének és szoftverének naprakésszé tétele, ami – tekintettel a gyorsan változó és fejlődő piacra – jelentős pénzügyi terhet ró az egyes intézményekre. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok jobban mérjék fel az intézmények szükségleteit, és biztosítsanak elegendő forrást annak érdekében, hogy azok hatásosan tudjanak fellépni ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

3.10.

 Az EGSZB támogatja és nagyon fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság jogszabályjavaslat előterjesztését tervezi a gyermekek szexuális bántalmazással szembeni jobb védelme érdekében. Ebben többek között előírják az érintett online szolgáltatók számára az egyértelműen gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítését, és kötelezővé teszik az ilyen anyagok bejelentését a hatóságok felé (2).

3.11.

 A hamisítás elleni uniós eszköztár – amely meghatározza a bűnüldöző hatóságok, a jogosultak és a közvetítők együttes fellépésére, együttműködésére és adatmegosztására vonatkozó alapelveket – új jelentőséget nyer, különösen az orvosi és egészségügyi termékeknek a Covid19-járványhoz kötődő hamisításával összefüggésben. A szervezett bűnözés ugyanis részt vett hamisított védőeszközök, tesztkészletek és gyógyszerek gyártásában és szállításában. Mivel az EGSZB az együttműködést és az adatcserét kulcsfontosságú elemnek tekinti, támogatja ennek az eszköznek a továbbfejlesztését.

3.12.

 Az EGSZB az európai civil társadalom hangjaként úgy véli, hogy a környezetvédelmi és a kulturális javakkal kapcsolatos tevékenységek megfelelő támogatást igényelnek, gondolva itt a szakértők kapacitásépítésére és a strukturált együttműködésre is.

3.13.

 Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok előmozdítsák a pénzmosásellenes operatív hálózat (a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó bűnüldöző szervek informális nemzetközi hálózata) és a Camdeni vagyonvisszaszerzési ügynökségközi hálózat (CARIN, a vagyoni eszközök felkutatásával, befagyasztásával, lefoglalásával és elkobzásával foglalkozó bírósági és bűnüldöző szakemberek informális hálózata) által kínált lehetőségek alkalmazását.

3.14.

 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy alakítsanak ki egy, a kiberbűnözés elleni képzést szolgáló rendszert és különösen ajánlatosnak tartja a tanúsítási/akkreditációs rendszer létrehozását a digitális nyomozásban jártas szakértők számára, mivel ez a kiberbűnözés elleni küzdelem egyik nagyon gyakorlati oldalát jelenti.

3.15.

 A súlyos és szervezett bűnözés az egyik legnagyobb globális fenyegetés a modern társadalmak fejlődésére nézve. A szervezett bűnözés elleni küzdelem soha nem jelentett akkora kihívást, mint napjainkban. A bűnözők módszerei egyre kifinomultabbak, szakszerűbbek, egyre jobban leplezhetők és elrejthetők különféle egyéb tevékenységekkel. Ennek fényében az EGSZB egyetért azzal, hogy fontos az operatív, nem operatív és képzéssel kapcsolatos együttműködés azonosítását és fokozását lehetővé tévő valamennyi kezdeményezés, hasonlóan azokhoz, amelyek rámutatnak arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben – és tekintettel a szervezett és súlyos bűnözés különböző fenyegetéseire – nincs más módszer és lehetőség, mint az együttműködés, a közös munka és a bevált gyakorlatok cseréje a nemzetközi színtéren.

3.16.

 A bűncselekmények finanszírozása elleni küzdelem, valamint a vagyonvisszaszerzés és -elkobzás rendkívül fontos a bűncselekmények feltárásához, ahogy a bűnözői struktúrák felszámolása, a hallgatás törvényének megtörése és az újabb bűnözői tevékenységek megállítása is létfontosságú. Megakadályozza a legális gazdaságba és társadalomba való beszivárgást is. Az erre vonatkozó jogi keret hatékonyabbá tételének és a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott taktikák fejlődésének dacára azonban az illegálisan szerzett vagyonnak csupán 1 %-át kobozzák el. Az EGSZB úgy véli, hogy a darkneten folytatott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben a kihívást elsősorban a gyorsan változó piac (a piacok nagyon rövid „élete”) és a kriptovaluta-kifizetések azonosítására szolgáló összetett rendszer jelenti. Gyenge pontot jelent, hogy a bűnüldöző szervek tagjai nem rendelkeznek széles körű ismeretekkel a kiberbűnözésről, többek között az online/darknetes kábítószer-bűnözésről, ez azonban az Európai Bizottság javaslatainak végrehajtásával megszüntethető.

3.17.

 Az EGSZB javasolja, hogy vegyenek fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek a nagyközönség figyelmének felkeltése révén törekednek a bűncselekmények megelőzésére. Gondolhatunk itt olyan nyilvános kampányokra, amelyek felhívják a polgárok figyelmét az új fenyegetésekre, a szervezett bűnözés területeire és működésük módjára, mivel a társadalmak és a polgárok gyakran nem ismerik fel a bűncselekményt a szervezett bűnözői csoportok tevékenységeiben.

Egy olyan rendszer létrehozása, amelynek segítségével az uniós polgárok könnyen tájékoztatni tudják a bűnüldöző hatóságokat (a bejelentések anonimizálása), ha esetleges bűncselekményre utaló jeleket fedeznek fel, jelentős hatással lehet mind a biztonságérzetre, mind pedig a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságára.

3.18.

 A bűnüldöző hatóságok és a rendőri szolgálatok világszerte általában csak a bűncselekmény elkövetése után reagálnak, és az esetek többségében nem tudják megakadályozni a bűnözői tevékenységet. Az EGSZB úgy véli, hogy az ideális megközelítés a bűncselekmények elhárítása és megelőzése lenne, de mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy rendkívül nehéz egy lépéssel a bűnözői csoportok előtt járni. A bűnözők könnyedén alkalmazzák az új technológiákat, nem korlátozza őket semmilyen költségvetés, jogszabály vagy politikai korrektség, és fontosabb számukra a haszon, mint az emberi élet. A bűnözők rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az új körülményekhez, új munkamódszereket dolgoznak ki, és olyan területekre is belépnek, amelyeken korábban nem voltak aktívak. Jó példa erre a Covid19-világjárvány.

3.19.

 Az EMPACT keretében minden évben operatív cselekvési terv készül, amely választ ad a legújabb európai és globális szintű bűnözési trendekre. Fontos megjegyezni, hogy a cselekvési terv azokat a problémákat tükrözi, amelyek az Európai Unió országaiban és az együttműködő harmadik országokban, például Izlandon, Norvégiában és Svájcban jelentkeznek. Munkájuk nemcsak a probléma korai azonosítását teszi lehetővé, hanem a megfelelő munkamódszer kidolgozását is. A szervezett bűnözés elleni küzdelmet célzó operatív tevékenységek pénzügyi támogatására is szükség van.

3.20.

 Az EGSZB szeretné hangsúlyozni a szervezett bűnözés leküzdését szolgáló új eszközök, vagyis az alábbiak fontosságát: a) a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a prümi keret, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) és az előzetes utasinformáció (API); b) a közös nyomozócsoportoknak a kommunikáció és az információcsere javítását célzó platformja és – ugyanezen célból – az Eurojust harmadik országokkal folytatott együttműködésének erősítése; valamint c) az úgynevezett „nagy értékű célpontok” rendszere, melyben operatív munkacsoportok, nemzetközi projektek és regionális kezdeményezések felhasználásával együttműködési hálózatokat és nemzetközi fellépéseket alakítanak ki a szervezett bűnözői csoportok elleni hatékony küzdelem érdekében.

3.21.

 Sokak szerint a nemzetközi együttműködés gyengeségének vagy hiányának hátterében a tagállamonként eltérő jogszabályok és gyakorlatok állnak. Ezért határozottan üdvözlendő az uniós rendőrségi együttműködési kódex létrehozására irányuló kezdeményezés. Ezzel összefüggésben kétségkívül hasznos lesz az a külső tanulmány, amelynek elkészítésére az Európai Bizottság már megbízást adott a szervezett bűnözésről szóló, 2008. évi tanácsi kerethatározat értékelése céljából.

3.22.

 A szervezett bűnözés leküzdésére irányuló adminisztratív megközelítéssel együtt fontos szerepet játszik a helyi dimenzió támogatásában az a módszer, amelynek keretében a helyi önkormányzatok – a bűnüldöző szervekkel és a civil társadalommal együttműködve és adminisztratív eszközöket alkalmazva – megakadályozzák, hogy a szervezett bűnözés beszivárogjon a jogszerűen működő vállalkozásokba és a közigazgatási infrastruktúrába.

3.23.

 A szervezett bűnözés elleni küzdelem problémája, amelyet az Európai Bizottság 2021–2025-ös stratégiája átfogóan tárgyal, az, hogy egy folyamatosan változó bűnügyi jelenségről van szó, amely különböző formákban jelenik meg életünk, valamint a politikai és társadalmi szféra minden területén. A szervezett bűnözői csoportok a digitális korszak legújabb vívmányait használják fel, és a régebbi időkhöz hasonlóan most is a szegénységre és a legalantasabb ösztönökre építenek, elérve, hogy az elkeseredett emberek rájuk legyenek utalva, és megfélemlítés révén bűncselekmények elkövetésére kényszerítik őket. Az EGSZB tudatában van annak, hogy ehhez az EU és a tagállamok együttes fellépésére, valamint annak megértésére van szükség, hogy mindig egy lépéssel a bűnszervezetek előtt kell járni, azonosítva a politikai és közigazgatási határoktól függetlenül működő bűnözői csoportokban megjelenő új tendenciákat.

3.24.

 Az EGSZB a közelmúltban véleményeiben és egy tájékoztató jelentésében is foglalkozott a terrorizmus elleni küzdelemmel, amely összefügg a szervezett bűnözés leküzdésével. Az EGSZB a civil társadalom nevében továbbra is nyomon követi a szervezett bűnözői csoportok elleni következő lépéseket, és megelégedéssel veszi tudomásul az Európai Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett azon javaslatait, hogy ebbe a közös törekvésbe a harmadik országokkal e témában folytatott tárgyalások során kapcsolják be az Európai Külügyi Szolgálatot, az Eurojustot és az Europolt is (3).

3.25.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a polgárok, az európai gazdaság és a helyi közösségek hatékony védelme, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok védelme érdekében a szervezett bűnözés elleni küzdelem mechanizmusán belül konzultálni kell a civil társadalmi szervezetekkel, a független ellenőrző intézményekkel és a visszaélést bejelentő személyekkel, és teljeskörű védelmet kell biztosítani számukra.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 22-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1)  HL C 429., 2020.12.11., 6. o.

(2)  HL C 374., 2021.9.16., 58. o.

(3)  SOC/673 Az Europol mandátumának megerősítése ( HL C 341., 2021.8.24., 66. o. ), SOC/675 A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv értékelése, SOC/676 Az EU terrorizmus elleni programja ( HL C 341., 2021.8.24., 71. o .).

Top