1.

a Covid19-világjárvány kitörése világszerte óriási hatással van a népegészségügyre, a gazdasági tevékenységekre, a foglalkoztatásra és a társadalmi életre;

2.

a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben az elsődleges és legfontosabb prioritás az életmentés és a polgáraink egészségének védelme;

3.

a tagállamok a járvány stádiumától és más egyedi körülményektől függően különböző intézkedéseket hoztak a Covid19 terjedésének megakadályozására. A sportágazat a hatóságokkal együttműködve láthatóan és azonnal reagált. A sportágazat az összes érintett felet, köztük a sportszervezeteket, klubokat, a sportolókat, az edzőket, a sport területén dolgozókat és az önkénteseket, valamint a nézőket és a polgárokat is célzó különböző intézkedésekkel és ajánlásokkal hozzájárult a vírus terjedésének megelőzéséhez a járvány kitörésének korai szakaszában;

4.

a sportágazatot ugyanakkor – gazdaságilag is – súlyosan érintette a világjárvány (1). A Covid19-világjárvány minden szinten pusztító hatással van az egész ágazatra, különösen a sportszervezetekre és -klubokra, -szövetségekre, fitneszközpontokra, a sportolókra, az edzőkre, a sport területén dolgozókra, a sportban tevékenykedő önkéntesekre és a sporthoz kapcsolódó vállalkozásokra (2), köztük a sportrendezvény-szervezőkre és a sportmédiára;

5.

az egészségügyi hatóságok egészségügyi intézkedéseinek és a közösségi távolságtartásra vonatkozó ajánlásainak következményeként a doppinghatóságok számára akadályokba ütközik a doppingellenőrzések lefolytatása. Ez kihatással lehet azokra a lehetőségekre, amelyek a sport integritásának védelmét szolgálják;

6.

a vírus világszintű terjedésével kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt világszerte a sportesemények és -versenyek törléséről vagy elhalasztásáról kellett hivatalos döntéseket hozni (3). A bármilyen szinten végzett sporttevékenységet, valamint a sportszervezetek és -klubok rendes működését korlátozták, megszakították vagy beszüntették;

7.

a járvány a polgárok mindennapi életét is átformálta. Az otthonmaradás és az otthonról történő munkavégzés, a közösségi távolságtartás és a rendszeres testmozgásra nyíló korlátozott lehetőségek nagyon károsak lehetnek a polgárok általános jóllétére nézve. A teljes és a részleges korlátozások rávilágítottak arra, hogy a testi és a mentális egészség szempontjából fontos a jelenlegi példa nélküli körülmények között, amikor az otthonmaradás és az otthonról történő munkavégzés a jellemző, sportolási lehetőségeket biztosítani és folytatni a testmozgást; (4)

8.

további helyi, nemzeti, regionális és uniós szintű erőfeszítésekre lehet szükség a sportágazat védelme és támogatása érdekében, valamint azért, hogy a sport továbbra is hozzájáruljon polgáraink testi és mentális egészségéhez (5), és társadalmunk fejlődjön mind a jelenlegi világjárvány alatt, mind pedig a korlátozások megszüntetésére és a világjárvány utáni újrakezdésre vonatkozó stratégiák keretében is;

9.

az egészségügyi válság idején a szolidaritásra és a kölcsönös megértésre minden szinten – a polgárok, a sportmozgalom, a magánszektor, a tagállamok, az EU és az egyes ágazatok nemzetközi szervezetei között is – szükség van az aktív és egészséges közösségek fenntartásához;

10.

el kell ismerni és elő kell mozdítani a sport társadalmi szerepét, és azt a képességét, hogy a Covid19-válság során hozzájárulhat a polgárok jóllétéhez, különösen a sportszervezetek és a sportolók pozitív példaképként történő különféle szerepvállalásai révén (6), valamint az innovatív eszközöket, platformokat, valamint új és rugalmas edzésmódszereket alkalmazó edzők áldozatos munkájának köszönhetően.

11.

a közösségi távolságtartásra vonatkozó követelmények miatt különösen fontos testmozgási lehetőséget biztosítani az olyan polgároknak, akik rendszerint beltéri, fizikai kontaktust igénylő és csapatsportokat űznek. Mivel a Covid19-világjárvány alatt a hangsúly az otthoni vagy egyéni sportolásra helyeződik, fontos lenne a sportmozgalommal közösen felmérni, hogy milyen lehetséges hatásai vannak a válságnak a polgárok testmozgására és a sportklubokban folytatott sporttevékenységekre, valamint az önkéntesek szerepvállalására.

12.

a sport területén az uniós tagállamok a nemzeti körülményeiktől függően és a Covid19-világjárvány hatása miatt különböző intézkedéseket hoztak a sportágazat támogatására és hogy motiválják a polgárokat a testmozgás folytatására;

13.

a bizonytalan és változó körülmények közepette és a hasonló kihívások kapcsán az uniós tagállamok felismerték, mennyire fontos együttműködniük és információt cserélniük nemzeti helyzetükről, ideértve a Covid19-világjárvány negatív hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseket, a sportolók edzési lehetőségeit és a polgárok testmozgását is. A korlátozások megszüntetésére és az újrakezdésre vonatkozó lehetséges stratégiákról és a sportágazat sikeres újraindításához szükséges lépésekről való eszmecsere példa arra, hogy a közös munka milyen hozzáadott értéket jelenthet;

14.

a Covid19-világjárvány miatt a sportágazatban felmerült kihívások további kezelése érdekében széleskörű ágazatközi együttműködésre (7) van szükség. E tekintetben minden szinten ösztönözni kell az együttműködést az érintett felek között, így a sportmozgalommal is;

15.

a sportágazatban a tevékenységeket minden részt vevő fél számára biztonságos és védett körülmények között kell újrakezdeni. A sportágazatban a Covid19-világjárvány megfékezésére bevezetett egyedi szabályokat óvatosan és fokozatosan kell lazítani, és meg kell vizsgálni a potenciális kockázatokat, hogy elkerülhető legyen a korlátozó intézkedések túl korai feloldása;

16.

mivel a sport és a testmozgás fontos szerepet tölt be a Covid19-válság alatt és bizonyára még fontosabb lesz a világjárványt követően a társadalom számára, a nemzeti és európai helyreállítási programok fontosak a sportágazat jövője szempontjából.

17.

szem előtt tartva, hogy a sport képes hozzájárulni az európaiak közötti kölcsönös megértéshez, a tagállamok járványügyi helyzetétől függően, biztonságos és lehetőleg koordinált módon helyre kell állítani a sportolóink, edzőink és szurkolóink szabad mozgását és mobilitását, figyelembe véve ugyanakkor a sport sajátos jellegét;

18.

az érintett uniós intézmények – saját hatáskörükön belül – kiegészíthetnék a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák a szükséges támogatást a Covid19-világjárvány által a sportágazatra gyakorolt hatás enyhítéséhez;

19.

biztosítsák a megfelelő iránymutatást, segítsék elő a helyreállítást, és ösztönözzék a sportágazat további fenntartható fejlesztését;

20.

mozdítsák elő a sportágazatnak a rendelkezésre álló és igénybe vehető uniós programok és alapok – többek közt az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület, a kohéziós politikai alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – segítségével nyújtható támogatások lehetőségét;

21.

vizsgálják meg a releváns horizontális intézkedések és kezdeményezések – például a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII), a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+), a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret, valamint a helyreállítást célzó más uniós kezdeményezések – nyújtotta lehetőségeket a nemzeti prioritásokkal összhangban és az érintett szervekkel együttműködve; különböző módokon, például az egymástól való tanulásra irányuló tevékenységek vagy az érdekelt tagállamok találkozói révén meg kell szervezni a sportágazatnak nyújtandó támogatással kapcsolatos tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét;

22.

ösztönözzék azt, hogy folytatódjanak a nemzeti vagy helyi szinten már meglévő rendszeres sportfinanszírozási programok és kezdeményezések, különösen a tömegsportszervezetek tekintetében;

23.

mozdítsák elő a sport és a testmozgás szerepét és értékét, tekintettel arra, hogy ezek hozzájárulnak a polgárok testi és mentális egészségéhez, különösen a Covid19-világjárványhoz hasonló válságidőszakokban és azt követően;

24.

a sportmozgalommal együttműködve erősítsék meg a szinergiákat a gazdasággal és a vállalkozásokkal, az innovatív és az oktatási ágazattal, valamint az ifjúsági munka ágazataival, hogy új lehetőségeket nyújtsanak a sportolóknak és minden polgárnak a testmozgásra, többek között a digitális eszközök felhasználásával;

25.

mozdítsák elő az ágazatközi együttműködést és konzultációkat a sport szempontjából releváns területeken minden szinten, többek között a sportmozgalommal, a sporthoz kapcsolódó üzleti ágazattal és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel a sportágazat a Covid19-világjárvány miatt szembesül, és erősítsék meg a sportnak a társadalomban elfoglalt helyét;

26.

mozdítsák elő a sportszövetségek, -klubok, -szervezetek és sportolók közötti szolidaritást, hogy ezáltal hozzájáruljanak a sportágazat fenntartható fellendüléséhez és további fejlődéséhez, és ismerjék el az európai sportmodellt (8) mint a szolidaritási rendszeren alapuló példát;

27.

mozdítsák elő a sportnak és a testmozgásnak mint az egészségesebb és aktívabb közösségeket célzó gazdasági és társadalmi fejlődés eszközének a szerepét (9). Ezzel összefüggésben tegyék ismertebbé a legjobb gyakorlatokat; hangsúlyozzák a sportban és a testmozgásban rejlő teljes potenciál jelentőségét a területfejlesztés szempontjából; valamint megfelelően használják fel a finanszírozási forrásokat – például a kohéziós politikához tartozó alapokat – a sportágazat jövőbeli rezilienciájának erősítésére;

28.

folytassák az információk, ötletek és tapasztalatok rendszeres cseréjét annak érdekében, hogy meghatározzák és alkalmazzák a bevált gyakorlatokat, lehetővé tegyék a Covid19 megszűnésével és a világjárványt követő újrakezdési stratégiákkal kapcsolatos közös munkát, valamint megelőzzék a jövőbeli válságokat és felkészüljenek rájuk, ezáltal biztosítva az uniós sportágazat fenntartható fejlődését és rezilienciáját;

29.

továbbra is rendszeresen nyújtson tájékoztatást az Erasmus+ sportprojekteknek a Covid19-válság keretei között történő végrehajtásával kapcsolatos rugalmas megoldási lehetőségekről, figyelembe véve a különböző nemzeti körülményeket, emellett a jövőbeli éves programokban és pályázati felhívásokban biztosítson lehetőségeket a sportágazat fellendülésének támogatására;

30.

mérlegelje, hogy miképpen lehetne és mennyire lenne releváns több rugalmassági mechanizmust bevezetni a sport területére vonatkozó jövőbeli finanszírozási programokba, ezáltal lehetővé téve, hogy az EU időben reagáljon a Covid19-válság következményeire és a kihívásokkal járó esetleges jövőbeli helyzetekre;

31.

nyújtson a tagállamoknak bővebb és rendszeresen aktualizált tájékoztatást a sportágazat támogatásának lehetőségeiről a Covid19-világjárvány következményeinek enyhítése érdekében, többek között olyan horizontális intézkedések révén, mint a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) és egyéb uniós helyreállítási kezdeményezések, valamint más megfelelő finanszírozási mechanizmusok, továbbá segítse elő a sportágazat rendelkezésére álló mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatcserét;

32.

terjessze az egészségjavító testmozgásra vonatkozó információkat, adott esetben az érintett szervezetekkel, például az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve, és népszerűsítsen olyan kampányokat, mint a #BeActive (10), hogy arra ösztönözze a polgárokat, hogy fizikailag aktívak maradjanak;

33.

a tagállamokkal együttműködve végezzen kutatást és elemzést a Covid19-válság hatásairól, és tegye azokat elérhetővé a következő sportra vonatkozó uniós munkaterv elkészítése céljából;

34.

támogassa a sportban való részvételre és a Covid19 hatására vonatkozó adatok és információk gyűjtését és elemzését, adott esetben az Eurobarométer és az Eurostat révén;

35.

támogassa a sportágazat és más érintett ágazatok (11) közötti ágazatközi együttműködést, különösen az innovatív és digitális eszközök használata terén annak érdekében, hogy a sport reziliensebbé váljon a jövőbeli potenciális válságokkal szemben;

36.

indítson párbeszédet a tagállamokkal és a sportmozgalommal a sportot és az egészséget összekapcsoló jövőbeli tevékenységekről az európai sporthét, az egészséges életmódra vonatkozó tartui felhívást követő intézkedések, valamint egyéb releváns sportesemények és -tevékenységek keretében;

37.

indítson párbeszédet az európai és a nemzetközi sportszövetségekkel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvitassák a főbb nemzetközi sportesemények biztonságos folytatásának lehetőségeit;

38.

tartsa be a WHO-nak, az ECDC-nek (12) és a nemzeti egészségügyi hatóságoknak a Covid19-vírus megelőzéséről és terjedéséről, valamint a sport újrakezdésére vonatkozó protokollokról szóló iránymutatásait;

39.

ösztönözze a sportolókat és a polgárokat arra, hogy példátlan vagy rendkívüli körülmények között is sportoljanak és maradjanak biztonságos módon fizikailag aktívak;

40.

ösztönözze a polgárokat arra, hogy továbbra is támogassák a sportágazatot, mérlegelve annak lehetőségét, hogy fenntartják tagságukat és az esetleg elhalasztandó sporteseményekre szóló jegyeiket megtartják;

41.

tárjon fel lehetséges megoldásokat a nemzeti sportnaptárak aktualizálására, figyelembe véve az európai és nemzetközi sportnaptárakat is.