Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat: Adócsalás és adókijátszás – hatékonyabb együttműködés a nemzeti adóhatóságok között az információcsere tekintetében

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A megoldandó problémák a) a digitális platformokon keresztül keresett pénzösszegekkel kapcsolatos korlátozott adatszolgáltatás; és b) az adóhatóságok közötti együttműködés hiányosságai. Mivel a digitális gazdaság egyre nagyobb méreteket ölt, és az elkövetkezendő években várhatóan még tovább fog növekedni, uniós szintű beavatkozás hiányában a problémák várhatóan súlyosbodni fognak. A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv értékelése rámutatott arra, hogy ugyan a keretrendszer általában véve megbízható, nem minden tagállam használja ki ugyanolyan módon a rendelkezésre álló eszközöket. A közigazgatási együttműködés bizonyos elemeinek (az „előrelátható fontosság” fogalmának meghatározása, közös ellenőrzések, csoportos megkeresések) pontosítása várhatóan növelni fogja a közigazgatási együttműködés hatékonyságát és eredményességét. A digitálisplatform-alapú gazdaság digitális és globális jellege, a különféle platformok segítségével szerzett bevételek széttagoltságával és az adatszolgáltatási követelmények tekintetében az országok között fennálló eltérésekkel együtt kihívást jelent a digitális platformokon keresztül megkeresett pénzösszegekkel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatás szempontjából. A tagállamok úgy vélik, hogy a korlátozott adatszolgáltatás meglehetősen gyakori. A végrehajtás módja, illetve az információk felhasználása közötti eltérések rontják az együttműködés hatékonyságát. A leginkább érintett felek a digitális platformok és az adóhatóságok.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A főbb célkitűzések a belső piac tisztességes és következetes működésének biztosítása, valamint a tagállamok és az EU bevételeinek védelme. A beavatkozástól 2025-ig uniós szinten összességében több mint 30 milliárd eurós adóbevétel-többletet várnak.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A tagállami intézkedések nem nyújtanak hatékony és eredményes megoldásokat a lényegüket tekintve transznacionális problémákra: a digitális platformok határoktól, illetve joghatóságoktól függetlenül teszik lehetővé az áruk és szolgáltatások vásárlását és eladását, lehetővé téve az értékesítők számára, hogy az adóügyi illetékességük szerinti országon kívül „bárhonnan” bevételhez jussanak. A közigazgatási együttműködés eredménytelenségének kezelésére szintén transznacionális megoldásokra van szükség, mivel az együttműködésnek természetéből adódóan határokon átívelőnek kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített alternatíva? Miért? 

A lehetőségek közül az alábbiakat vettük fontolóra: a) nem jogalkotási jellegű iránymutatások; b) jogalkotáson alapuló beavatkozás az érintett tevékenységekre, platformüzemeltetőkre és értékesítőkre vonatkozó részlehetőségekkel; c) jogalkotáson alapuló beavatkozás a közigazgatási együttműködés megerősítésére. Az előnyben részesített alternatíva a közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló jogalkotási beavatkozás, amely valamennyi platformra és értékesítőre kiterjed annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű eredményeket érje el az adózási fegyelem és az egyenlő versenyfeltételek tekintetében.

Ki melyik lehetőséget támogatja? 

A tagállamok többsége támogatását fejezte ki az előnyben részesített alternatíva iránt. A platformüzemeltetőkkel folytatott célzott konzultáció azt az eredményt hozta, hogy a platformüzemeltetők támogatják a jogalkotáson alapuló beavatkozást, mivel ez okozza a lehető legkisebb torzulást a platformüzemeltetők közötti versenyben.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

A beavatkozás várhatóan jelentős mértékű közvetlen gazdasági előnnyel fog járni. Pozitív hatással lesz az adóbeszedésre: a becslések szerint körülbelül 30 milliárd euró adóbevétel-többletet fog eredményezni (becsült felső határ). Ezek a bevételek lehetővé fogják tenni a tagállamok gazdasági és szociális politikáinak finanszírozását. A kezdeményezés továbbá várhatóan egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni a platformüzemeltetők, illetve azok számára, akik áruik és/vagy szolgáltatásaik eladására platformokat vesznek igénybe. Ezenkívül hozzá fog járulni az adórendszer méltányosabbá tételéhez és az adórendszerbe vetett bizalom növeléséhez azáltal, hogy az adófizetők között méltányos tehermegosztást biztosít.

Mekkora költségekkel járnak az előnyben részesített lehetőségek (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek)? 

A korábbi adatszolgáltatási kötelezettségek ismeretében az adóhatóságok költségeit körülbelül 200 millió euróra lehet becsülni az egyszeri fejlesztési költségek, és legfeljebb 30 millió euróra az ismétlődő költségek esetében. A platformok összes egyszeri költségei a becslések szerint 875 millió eurót, ismétlődő költségei pedig körülbelül 100 millió eurót fognak kitenni. A költségeket az összes platformra vonatkozóan becsültük meg, és platformonként átlagosan több tízezer euróra tehetők (ismétlődő költségek). Ezek a becslések azonban feltételezéseken és extrapolációkon alapulnak, és fenntartással kell kezelni őket.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A beavatkozás várhatóan hatással lesz a kis- és középvállalkozásokra, mivel a kezdeményezés mérettől függetlenül valamennyi digitális platformra és értékesítőre kiterjed. Miközben a kezdeményezés megfelelési költségekkel fog járni, kedvezőbb lehet a kkv-k számára, mint az adatszolgáltatási követelmények EU-szinten jelenleg széttagolt rendszere. A kezdeményezés ezenkívül egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni a különböző szereplők között, ami a kkv-k előnyére válik.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

Az intézkedés az adóhatóságok számára az adatok szolgáltatását, tárolását és felhasználását lehetővé tevő IT-rendszerek kifejlesztésével kapcsolatban fog többletköltségekkel járni, ami a becslések szerint mind a 27 EU-tagállam adóhatóságait figyelembe véve körülbelül 200 millió euró egyszeri fejlesztési költséget és mintegy 30 millió euró ismétlődő költséget fog jelenteni. A tagállami költségvetések számára jelentett előnyt, azaz az adóbevétel-többletet több tíz milliárd euróra becsüljük (becsült felső határ: körülbelül 30 milliárd euró).

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?  

Az intézkedés meg fog felelni az általános adatvédelmi rendeletnek, és ezért nem gyakorol majd negatív hatást a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A beavatkozás nyomon követése éves felmérések és az adóhatóságokkal folytatott eszmecserék során összegyűjtött információk alapján fog történni. Egy átfogóbb értékelésre 2023-ban fog sor kerülni, amikor a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közvetlen adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv működéséről.