EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.15.

COM(2020) 842 final

2020/0374(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2020) 437 final} - {SWD(2020) 363 final} - {SWD(2020) 364 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményében 4 hangsúlyozta a digitális gazdasággal összefüggésben felmerülő aggályok kezelésének szükségességét, amelyben úgy vélte, hogy „az egységes piac logikája alapján további szabályokra lehet szükség a könnyű piacra jutás, a méltányosság és az innováció, valamint a piacra lépés lehetősége és a versenyjogi vagy gazdasági megfontolásokon túlmutató közérdek biztosítása érdekében”. A közleményben az is szerepelt, hogy a Bizottság „tovább vizsgálja az előzetes szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokra kapuőri minőségükben jelentős hatást gyakorló nagy platformok jellemezte piacok az innovátorok, a vállalkozások és az új piaci szereplők számára méltányosak és könnyen hozzáférhetőek legyenek”.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat a már meglévő P2B rendeletre 5 épül, de nem ellentétes annak rendelkezéseivel. A jelen javaslatban alkalmazott fogalommeghatározások összhangban állnak az említett rendelet fogalommeghatározásaival, különös tekintettel az „online közvetítő szolgáltatások” és az „online keresőprogramok” fogalommeghatározására. A mérettől vagy pozíciótól függetlenül minden online platformra alkalmazandó átláthatósági és tisztességes magatartásra irányuló, a P2B rendelet által bevezetett alapszabályok mellett a jelen javaslat egyértelműen meghatározott kötelezettségeket fogalmaz meg az alapvető platformszolgáltatásokat határokon átnyúló módon nyújtó, igen korlátozott számú szolgáltatóra vonatkozóan, amely szolgáltatók fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A Bizottság számára pedig előnyös lehet az említett kötelezettségek érvényesítése terén az az átláthatóság, amelyet az online közvetítő szolgáltatásoknak és az online keresőprogramoknak a P2B rendelet értelmében kell biztosítaniuk olyan gyakorlatok tekintetében, amelyek a felsorolt kötelezettségek alapján akár jogellenesek is lehetnek, ha azokat kapuőrök folytatják.

A javaslat továbbá a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslattal is teljes összhangban áll. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egy horizontális kezdeményezés, amely olyan témákkal foglalkozik, mint például az online közvetítő szolgáltatók harmadik felek tartalmával összefüggő felelőssége, az online felhasználók biztonsága vagy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó különféle szolgáltatók kellő gondosságra irányuló aszimmetrikus, az adott szolgáltatás jelentette társadalmi kockázatok jellegétől függő kötelezettségei. Ezzel szemben a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslat a gazdasági egyenlőtlenségekkel, a kapuőrök tisztességtelen üzleti gyakorlataival és azok negatív következményeivel, például a platformpiacok korlátozott megtámadhatóságával foglalkozik.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat kiegészíti a meglévő uniós (és nemzeti) versenyjogi szabályokat. A javaslat a kapuőrök tisztességtelen gyakorlataival foglalkozik, amelyek vagy nem tartoznak a meglévő uniós versenyjogi szabályok hatálya alá, vagy e szabályok alapján nem kezelhetők hatékonyan, figyelembe véve, hogy a trösztellenes szabályok érvényesítése csak bizonyos piacok helyzetére vonatkozik, elkerülhetetlenül a korlátozó jellegű vagy visszaélésszerű magatartás elkövetése után avatkozik be, és a jogsértés megállapítása céljából nyomozási eljárásokkal is jár, ami időigényes. A jelenlegi javaslat már előzetesen minimálisra csökkenti a tisztességtelen gyakorlatok strukturális hatásait, miközben nem korlátozza az utólagos, az uniós és a nemzeti versenyjogi szabályok értelmében történő beavatkozás lehetőségét.

A javaslat illeszkedik más uniós jogi eszközökhöz, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az emberi jogok európai egyezményét, az általános adatvédelmi rendeletet 6 és a fogyasztóvédelmi joggal összefüggő uniós vívmányokat.

A javaslat az adatvédelmi jogszabályokat is kiegészíti. A részletes fogyasztói profilalkotással összefüggő átláthatósági kötelezettségek segítik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) végrehajtásával összefüggő információszolgáltatást, míg az adatok alapvető platformszolgáltatások közötti kombinálása kiegészíti a GDPR nyújtotta védelem már meglévő szintjét. A javaslat pontosítja, hogy a kapuőrök feladata biztosítani, hogy a rendeletben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés az egyéb uniós jogszabályoknak – mint például a személyes adatok és a magánélet védelme vagy a fogyasztóvédelem – való teljes megfelelés mellett valósuljon meg.

A javaslat összhangban áll továbbá az egyes ágazatok célirányos és személyre szabott előzetes szabályozásával, beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vagy a short ügyletekre vonatkozó szabályokat, valamint az offline világban a káros piaci gyakorlatokat célzó jelenlegi kezdeményezésekkel 7 . 

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A tagállamok eltérő nemzeti szabályokat alkalmaznak vagy terveznek alkalmazni az abból fakadó problémák kezelésére, hogy az üzleti felhasználók jelentős mértékben függnek a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatásoktól, valamint e kapuőrök által az üzleti felhasználók irányába tanúsított tisztességtelen magatartásból fakadó problémák kezelésére. Ez a helyzet a szabályozás széttagoltságát eredményezi, amennyiben az ilyen kapuőrökkel fennálló, függésen alapuló kapcsolatokban jelentkező tisztességtelen magatartás, továbbá az említett szolgáltatások megtámadhatóságának kezelésére irányuló szabályok eltérnek egymástól különösen a beavatkozás előfeltételeit és annak mélységét illetően, valamint növeli a belső piacon működő vállalatok működési költségeit. Uniós szintű fellépés nélkül ez a helyzet tovább súlyosbodik, ha a több tagállamban is függőben lévő kezdeményezéseket elfogadják, míg más tagállamokban a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások tisztességtelensége és korlátozott megtámadhatósága megoldatlan marad. A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások természetéből adódó határokon átnyúló jellege miatt a szabályozás széttagoltsága súlyosan aláássa a digitális szolgáltatások egységes piacának működését, valamint általánosságban a digitális piacok működését. Ezért az uniós szintű harmonizáció szükséges, és a kezdeményezés releváns jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke.

•Szubszidiaritás

A digitális szereplők jellemzően több tagállamban vagy akár az egész EU-ban működnek, ami ma különösen igaz az olyan szolgáltatásokra, mint az online hirdetések, online közösségi hálózati szolgáltatások, online piacterek, felhőszolgáltatások, online keresőszolgáltatások videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások vagy operációs rendszerek. Ennek megfelelően az azonosított problémák uniós relevanciájúak, mivel határokon átnyúló módon merülnek fel, és több tagállamot is érintenek, így nem egyetlen tagállam területére korlátozódnak 8 . Ez különösen igaz a kapuőrök által nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatásokra.

Még azok a tagállamok is, amelyek egyelőre nem fogadtak el a kapuőrök által nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatások tisztességtelen jellegére és korlátozott versenyképességére megoldást kínáló jogszabályokat, egyre többet foglalkoznak ilyen jellegű nemzeti intézkedések elfogadásával. Az EU-n belül az eltérő nemzeti jogszabályok, azon túl, hogy nem eléggé hatékonyak, fokozott széttagoltsághoz és megnövekedett megfelelési költségekhez vezethetnek a nagy piaci szereplők és a rájuk támaszkodó üzleti felhasználók számára. Ugyanakkor az induló vállalkozásokat és a kisvállalkozásokat is negatívan érinti ez a helyzet, mivel akadályozza őket a növekedésben, a határokon átnyúló terjeszkedésben és így az új piacok elérésében, továbbá abban, hogy jobb és diverzifikált termékeket kínáljanak versenyképesebb áron és akár abban is, hogy a digitális ágazatban stabil szereplőkkel versengjenek. Ezért ha a kapuőrök által üzemeltetett alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggő tisztességtelen gyakorlatokat uniós szinten kezeljük, a belső piac működése is javul olyan egyértelmű viselkedési szabályok révén, amelyek valamennyi érdekelt fél számára világos jogi keretet biztosítanak, valamint az egész EU-ra kiterjedő intervenciós keret révén, amely lehetővé teszi a káros gyakorlatok időben és hatékonyan történő kezelését. A kapuőrré minősítés egyik feltétele az, hogy az alapvető platformszolgáltatást nyújtó szolgáltató jelentős hatást gyakorol a belső piacra.

•Arányosság

A javaslat a digitális szolgáltatások egységes piacának megfelelő működéséhez igyekszik hozzájárulni annak biztosításával, hogy azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, az egész Unióban megtámadhatók és méltányosak legyenek. Ez várhatóan hozzájárul az innovációhoz, a digitális termékek és szolgáltatások kiváló minőségéhez, a tisztességes és versenyképes árakhoz, valamint a digitális ágazatban a felhasználók számára szabad választást kínál.

Ebben az összefüggésben a javaslat csak azokra a digitális szolgáltatásokra összpontosít, amelyeket az üzleti felhasználók és a végfelhasználók a legszélesebb körben használnak („alapvető platformszolgáltatások”), és ahol a jelenlegi feltételek alapján a korlátozott megtámadhatósággal és a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokkal összefüggő aggályok a belső piac szempontjából nyilvánvalóbbak és sürgetőbbek. A javaslat tárgyát képező alapvető platformszolgáltatások közé csak azok tartoznak, amelyeknél határozottan bizonyítható i. a jelentős koncentráció, ahol általában egy vagy csupán néhány nagy online platform a (potenciális) versenytársaktól, ügyfelektől vagy fogyasztóktól nagy mértékben függetlenül határozza meg a kereskedelmi feltételeket; ii. néhány nagy online platformtól való függés, amely kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára az ügyfeleik eléréséhez és a velük való interakcióhoz; továbbá iii. az alapvető platformszolgáltatók gyakran visszaélnek piaci erejükkel, a gazdasági szempontból függő helyzetben lévő üzleti felhasználók és ügyfelek irányába tanúsított tisztességtelen magatartás formájában.

A javaslat tehát csak azokra a szolgáltatókra vonatkozik, amelyek megfelelnek a fentiekben egyértelműen meghatározott, kapuőrökre vonatkozó kritériumoknak. A mennyiségi küszöbértékeknek a megdönthető vélelem alapjaként történő felhasználását a javaslatban meghatározott minőségi kritériumok használata egészíti ki. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy kapuőrnek minősítse azokat az alapvető platformszolgáltatókat, amelyek a piac tisztességes jellege és megtámadhatósága szempontjából azonos vagy hasonló kockázatokat mutatnak, és ugyanakkor garantálja, hogy a kötelezettségek kizárólag a releváns alapvető platformszolgáltatókra vonatkozzanak.

A javaslatban megnevezett kötelezettségek köre azokra a gyakorlatokra korlátozódik, amelyek i. különösen tisztességtelenek vagy károsak, ii. világosan és egyértelműen beazonosíthatók ahhoz, hogy a kapuőrök és az egyéb érdekelt felek élvezhessék a szükséges jogbiztonságot, valamint iii. amelyekkel kapcsolatban elegendő tapasztalat gyűlt össze. A javaslat a Bizottság és az érintett kapuőrök közötti párbeszéd révén lehetőséget nyújt néhány kötelezettség egyedi alkalmazására. Lehetővé teszi továbbá egy alapos piaci vizsgálatot követően olyan egyéb gyakorlatok rugalmas kezelését, amelyek hasonlóan tisztességtelenek, vagy amelyek ugyanúgy veszélyeztetik a tisztességes magatartást és a megtámadhatóságot. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy ne kerüljön sor túlszabályozásra, ugyanakkor elkerülhető legyen az ugyanazon kapuőrök által folytatott hasonló gyakorlatokkal kapcsolatos intervenció hiánya, mivel a gyakorlatok az idők során változhatnak.

A javasolt intézkedések arányosak, mivel úgy érik el céljukat, hogy a digitális ágazatban működő vállalkozásokra csak célirányos módon rónak terheket. A javaslat azon vállalkozások együttműködését írja elő, amelyek vizsgálat tárgyát képezik, de az adminisztratív költségek arányosak lesznek, és nem valószínű, hogy jelentős többletköltséggel járnának, tekintettel az egyéb uniós jogszabályok (pl. az összefonódás-ellenőrzési rendelet; a fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet) alkalmazása miatti, már meglévő szabályozási struktúrákra. Ami a kapuőröket sújtó megfelelési költségeket illeti, e költségek észszerűek lesznek, mivel nagy mértékben helyettesítik azokat a jelentős költségeket, amelyeket a nagy alapvető platformszolgáltatóknak a különböző tagállamokban fokozatosan bevezetett vagy valószínűleg bevezetésre kerülő eltérő szabályozási intézkedéseknek való megfelelés miatt kell viselniük. E költségek közé tartozik a további jogszabályi megfelelésért felelős munkatársak felvétele, akik a vállalati szabályzatokat összevetnék az új szabályokkal, valamint olyan munkatársak alkalmazása, akik tartják a kapcsolatot a Bizottsággal, és válaszolnak a tájékoztatás iránti megkeresésekre 9 . 

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság széles körben konzultált az online platformokkal kapcsolatban felmerülő számos problémáról, beleértve a kapuőri szerepet betöltő, igen nagy online platformok gazdasági erejét.

Először a Bizottság 2020. június 2. és szeptember 8. között két különálló nyilvános konzultációt folytatott, amely két külön bevezető hatásvizsgálatra vonatkozott, i. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag: az Európai Unió belső piacán kapuőrként fellépő, jelentős hálózati hatással bíró nagy online platformokra vonatkozó előzetes szabályozási eszközre 10 ; a másik pedig ii. az új versenyjogi eszközre 11 vonatkozóan.

Másodszor a Bizottság az érdekelt felekkel is folytatott konzultációt az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont 12 által készített időközi jelentésekről, amelyek a jelenlegi kezdeményezést 13 alátámasztják.

A nyilvános konzultáció általánosságban erőteljes támogatást mutatott egy, a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatok kezelésére irányuló intervenció iránt. A nyilvános konzultáción és egy, a nemzeti versenyjogi hatóságoknak címzett kérdőíven a válaszadók jelentős többsége ténylegesen egyetértett azzal, hogy léteznek olyan strukturális problémák, amelyeket a jelenlegi versenyjogi szabályok mellett nem lehet kezelni; ugyanez a többség vélte úgy, hogy a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy beavatkozzon azokon a piacokon, amelyeken a kapuőrök jelen vannak. Ezt a véleményt megerősítette a vállalkozások és vállalkozói szövetségek nagy többsége, az összes civil társadalmi szervezet (a nem kormányzati szervezeteket, azaz az NGO-kat, valamint a szakszervezeteket is beleértve), valamint az összes hatóság 16 . A fogyasztói szervezetek, mint például a BEUC szintén erőteljesen hangoztatták az online platformokkal és digitális piacokkal összefüggő sajátos aggályokat 17 . E válaszadók úgy vélték, hogy az ezeket az aggályokat kezelni képes intervenció egyfelől megfelelő innovációs ösztönzőket teremtene, másfelől pedig hozzájárulna a fogyasztók rendelkezésére álló választék bővüléséhez, ami pedig megnyitja az utat az új platformok, valamint az innovatív és fokozott adatvédelmet biztosító szolgáltatások előtt.

Az online platformok megosztottak e kérdéssel kapcsolatban, a nagy online platformok és az azokat képviselő egyesületek többsége megkérdőjelezi egy új, a kapuőrökre vonatkozó jogi eszköz szükségességét. Másfelől számos kis és közepes platform, különösen azok, amelyek nagy online platformok üzleti felhasználói, támogatásukat fejezték ki egy új, a kapuőrökre vonatkozó jogi eszköz iránt.

A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a kapuőr fogalma túl tág, és azt inkább eseti alapon kellene elbírálni, valamint hogy a Bizottság már most is beavatkozhat, ha egy kapuőr a magatartásával megszegi az EUMSZ 102. cikkét. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 102. cikke nem elegendő ahhoz, hogy a kapuőrökkel kapcsolatos valamennyi problémát kezelje, mivel a kapuőr nem feltétlenül rendelkezik erőfölénnyel, és gyakorlatai nem feltétlenül tartoznak az EUMSZ 102. cikkének körébe, ha az egyértelműen meghatározott érintett piacokon nincs a versenyre gyakorolt igazolható hatás. Az EUMSZ 102. cikke ráadásul nem mindig teszi lehetővé az olyan gyors beavatkozást, amely gyorsaság e sürgető gyakorlatoknak az időben történő és így a leghatékonyabb kezeléséhez szükséges.

A válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a platformokra vonatkozó célirányos szabályoknak tartalmazniuk kell a kapuőr-platformokra vonatkozó tiltásokat és kötelezettségeket. Azt is javasolták, hogy a korrekciós intézkedések inkább eljárási jellegűek legyenek ahelyett, hogy egy adott magatartást írnak elő. Az érdekelt felek nagy többsége úgy gondolta, hogy a problémás gyakorlatok javasolt felsorolásának vagy „feketelistájának” a kapuőr-platformok egyértelműen tisztességtelen és káros gyakorlataira kell irányulnia.

Ami a kapuőr-pozíció fogalommeghatározását illeti, az érdekelt felek megosztottak voltak. Egyes platformok úgy érveltek, hogy ha egyetlen platformvállalkozás kínálatába különböző szolgáltatásokat építenek be, az nem sokat mond a platform erejéről, és ugyanez a helyzet az eszközöknek az egyik területről a másikra történő átcsoportosítására irányuló képességgel. Javasolták, hogy a kapuőri minősítés legyen független az üzleti modelltől, a kapuőrök értékelését rendszeres időközönként vizsgálják felül, a kapuőri minősítés beazonosított tevékenységekre vonatkozzon, és egyes szabályok az egész ágazatra terjedjenek ki.

Általánosságban elmondható, hogy az érdekelt felek valamennyi kategóriája rámutatott a magas szintű koherencia és jogbiztonság biztosításának szükségességére, valamint annak biztosítására, hogy a kapuőrök azonosítására használt kritériumok átláthatóak, objektívek és könnyen mérhetőek legyenek. A felhasználók főként a mennyiségi és a minőségi kritériumok kombinációjára utaltak.

A nemzeti hatóságok kinyilvánították a kapuőrökre vonatkozó új jogi eszköz iránti támogatásukat, valamint azt, hogy a szabályozás széttagoltságának elkerüléséhez uniós szintű megközelítésre van szükség, ugyanakkor hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a jogalkotási projektbe előre vonják be a nemzeti kormányok felelős képviselőit.

A civil társadalom és a médiakiadók szintén határozottan támogatják a kapuőrökre vonatkozó új jogi eszközt. Mindkét fél a megfelelő mértékű piaci átláthatóságra, valamint a média bizonyos mértékű sokféleségének garantálására, továbbá a fogyasztói autonómia és döntés tiszteletben tartására szólított fel.

A jelenlegi kezdeményezést egy hatásvizsgálati tanulmány, valamint számos külső tanulmány támasztja alá 18 . Ezenkívül 2018 és 2020 között a Bizottság vagy külső szerződéses partnerei számos nyilvános konzultációt szerveztek, továbbá különböző tanulmányokat és jelentéseket készítettek el. Az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont 15 tudományos szakértőből álló szakértői csoporttal, valamint egy jelentős háttértanulmánnyal támogatta a kezdeményezést, számos jelentést és elemzést készített, amely a problémák meghatározásával összefüggő munkát segítette. A belső gazdasági kutatómunka és a Közös Kutatóközpont (JRC) szakpolitikai kialakítására vonatkozó támogatása tovább segítette a jelen kezdeményezés alapjául szolgáló hatásvizsgálatot. A tagállamok továbbá online konzultáción is részt vehettek, amelynek eredményeit beépítették az ezen kezdeményezéshez rendelt e-kereskedelmi szakértői munkacsoport ülésének munkájába. A Bizottság végezetül több konferenciát, munkaértekezletet és tudományos szakértőkkel folytatott megbeszélést tartott, akiknek véleménye hozzájárult a probléma körülhatárolásával és a bizonyítékok gyűjtésével kapcsolatos stratégiához. Több tagállam is állásfoglalást adott ki a kapuőr-platformokról, és nem uniós országokból is érkeztek jelentések és tanulmányok, amelyek mind hozzájárultak az eszköz kialakításához 19 . 

•Hatásvizsgálat

A javaslatot alátámasztó hatásvizsgálatot a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete vizsgálta meg, amely 2020. december 10-én kedvező véleményt nyilvánított. Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. melléklete tartalmazza a Testület véleményét, ajánlásait és annak ismertetését, hogy az ajánlások miként kerültek figyelembevételre. A 3. melléklet áttekintést nyújt arra vonatkozóan, hogy ez a javaslat kit és hogyan fog érinteni.

A Bizottság megvizsgálta azokat a szakpolitikai alternatívákat, amelyek a jelen kezdeményezés általános céljának – a belső piac megfelelő működésének biztosítása a digitális piacokon a tényleges verseny előmozdításával – elérését szolgálják, különös tekintettel egy megtámadható és méltányos online platformkörnyezetre.

A kapuőrök problémás magatartásából eredő gondok kezelése érdekében három szakpolitikai alternatíva összehasonlítására került sor: 1. alternatíva – Kapuőrök és önvégrehajtó jellegű kötelezettségek előre meghatározott jegyzéke; 2. alternatíva – A minősítés és a kötelezettségek frissítésének részben rugalmas keretrendszere, beleértve az egyes kötelezettségek végrehajtására irányuló szabályozási párbeszédet; és a 3. alternatíva – Rugalmas alternatíva, amely kizárólag minőségi küszöbértékeken alapul. Ezen alternatívák mindegyike nyitva hagyta a részletesebb kialakítási lehetőségeket a politikai megfontolás előtt, például a mennyiségi küszöbértékek pontos kombinációjával és mértékével, vagy a kötelezettségeknek a minősített kapuőr általi rendszeres be nem tartása esetén rendelkezésre álló korrekciós intézkedések pontos körével kapcsolatban.

Valamennyi alternatíva esetében az uniós szintű végrehajtásért, felügyeletért és érvényesítésért a Bizottság mint illetékes szabályozó testület lesz a felelős. A célzott vállalkozások páneurópai jellege miatt a decentralizált érvényesítési modell nem tűnik kivitelezhető alternatívának, például azon szabályozási széttagoltság fényében, amelyet a kezdeményezés megoldani próbál, és arányos sem lenne, mivel csupán korlátozott számú kapuőr tartozna a javasolt keretrendszer hatálya alá. A nemzeti szakértelemnek a platformgazdaságba történő integrációja érdekében azonban a kezdeményezés előirányozza, hogy a Bizottság bizonyos (pl. a megfelelés hiányával, pénzbírságokkal kapcsolatos) döntések meghozatala előtt folytasson konzultációt a tagállami képviselőkből álló digitális piaci tanácsadó bizottsággal.

Az előnyben részesített alternatíva (a 2. alternatíva) a következőkből áll: a) alapvető platformszolgáltatások zárt jegyzéke; b) alapvető platformszolgáltatók kapuőrré minősítésére vonatkozó mennyiségi és minőségi kritériumok kombinációja; c) közvetlenül alkalmazandó kötelezettségek, olyan kötelezettségeket is beleértve, amelyek eredményes végrehajtását a szabályozási párbeszéd segítheti; és d) lehetőség a Bizottság számára, hogy piaci vizsgálatot követően frissítse az eszközt a kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek tekintetében: felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, amennyiben olyan új gyakorlatok azonosítására kerül sor, amelyek ugyanannyira tisztességtelenek és vélhetően akadályozzák a piac megtámadhatóságát, a többi esetben pedig módosító javaslatokkal. A piaci vizsgálatok szintén rámutathatnak arra, hogy módosítani kell az alapvető platformszolgáltatások jegyzékét.

Ez az alternatíva azért került előtérbe, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni a jelen kezdeményezés céljait. Lehetővé teszi az összes beazonosított problematikus gyakorlat esetében az időben történő beavatkozást, ugyanakkor szabályozási párbeszédre is módot ad, hogy a minősített kapuőr intézkedéseket hajthasson végre. Az új tisztességtelen gyakorlatok kezelését is lehetővé teszi, és így a dinamikusan változó digitális környezetben a piaci hiányosságok áthidalását. Ugyanakkor azon kapuőrök esetében, amelyekről feltételezhető, hogy a közeljövőben műveleteik során állandósult és tartós pozícióra tesznek szert, de amelyek egyelőre nem rendelkeznek ilyen pozícióval, a javaslat a kötelezettségek arányos alcsoportját határozza meg, amely különösen releváns a megtámadhatóság megóvása és fokozása szempontjából.

Az előnyben részesített alternatíva növeli az alapvető platformszolgáltatások, valamint a tágabb értelemben vett digitális ágazat megtámadhatóságát, és segít a vállalkozásoknak leküzdeni a piaci hiányosságokból vagy a kapuőrök tisztességtelen üzleti gyakorlataiból fakadó akadályokat. Segíteni fogja az alternatív platformok megjelenésének előmozdítását, ami kiváló minőségű innovatív termékeket és szolgáltatásokat kínálhat megfizethető áron. A digitális ágazatban az összes szereplőre vonatkozó tisztességesebb és méltányosabb feltételek lehetővé tennék számukra, hogy jobban kiaknázzák a platformgazdaságban rejlő növekedési potenciált.

Az előnyök várhatóan nagyobb innovációs potenciált eredményeznek a kisvállalkozások körében, valamint jobb minőségű szolgáltatásokat, és a fogyasztói jólét ezekkel összefüggő javulását. Az előnyben részesített alternatíva keretében az alapvető platformszolgáltatások jobb megtámadhatósága várhatóan közel 13 milliárd EUR-nak megfelelő fogyasztói többletet, tehát az alapforgatókönyvhöz képest közel 6 % növekedést jelent 20 .

Az új szabályok eredményeként a fő költség a kapuőrök megfelelési költségeihez kapcsolódik. A kapuőr-platformokon kívüli vállalkozások vonatkozásában a tájékoztatásra vonatkozó kérések teljesítésekor felmerülhetnek bizonyos adminisztratív költségek. Ez utóbbi költségek azonban valószínűleg nem jelentenek komoly emelkedést az olyan megfelelési költségekhez képest, amelyeket a vállalkozásoknak egyébként is viselniük kellene az uniós versenyjog vagy a különféle nemzeti szabályok szerinti információszolgáltatás miatt.

A szakpolitikai alternatíváknak az érdekelt felek különböző kategóriáira (kapuőrök, versenytársak, üzleti felhasználók, fogyasztók, szabályozó hatóságok) gyakorolt hatásait részletesen az ezt a kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat 3. melléklete magyarázza el. A melléklet az érdekelt felek érintett kategóriára vonatkozó kötelezettségek hatását külön-külön is értékeli. Az értékelés a lehetséges mértékben egyaránt mennyiségi és minőségi.

A kezdeményezés kkv-kra gyakorolt hatását illetően, mivel nagyon kevéssé valószínű, hogy ők kapuőrnek minősülnek, és így rájuk a kötelezettségek jegyzéke nem vonatkozik, e kezdeményezés rájuk nézve nem jelent többletterhet. Az egyenlő versenyfeltételeket biztosító új szabályok ehelyett lehetővé tennék a kkv-k számára (beleértve az üzleti felhasználókat és az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat), hogy a fontos piacra lépési és terjeszkedési korlátok megszüntetésének eredményeként növekedjenek a belső piacon. A tervezett intézkedések eredményeként emellett nagyobb verseny várható a platformok között az üzleti felhasználók tekintetében. Ez várhatóan jobb minőségű szolgáltatásokhoz vezet versenyképesebb árakon, nagyobb termelékenység mellett. Az üzleti felhasználók továbbá magabiztosabb online értékesítést folytathatnának, mert védve lennének a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.

Az átfogóbb érvényesítési eszköztár lehetővé fogja tenni a vállalkozások számára, hogy a képességeiknek megfelelően növekedjenek. Ez gazdasági növekedéshez vezet, ami viszont nagyobb adóbevételt jelent a nemzeti hatóságok számára. E kezdeményezés végrehajtásának költsége a Bizottságra nézve a gazdasági előnyökhöz képest alacsony (főként a meglévő munkahelyek új átcsoportosításával jár). A nemzeti hatóságok esetében kisebb adminisztratív költségek merülnének fel.

A digitális ágazatban a tisztességes magatartás és a piac fokozott megtámadhatósága nagyobb termelékenységhez vezethet, ami nagyobb gazdasági növekedést eredményezhet. Az alapvető platformszolgáltatások és a digitális piacok fokozott megtámadhatóságának előmozdítása a kereskedelem és a beruházások fokozása szempontjából is különösen fontos.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A tisztességtelen gyakorlatok dinamikus frissítésének bevezetéséhez biztosítani kell az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált, a tisztességes eljárásra és a jó közigazgatásra vonatkozó alapvető jogokat, amelyek az uniós intézményekre nézve is kötelezőek.

Az új keretrendszer szerint eljárva a Bizottság vizsgálati hatásköre a tisztességes eljáráshoz való jogok teljes körének – mint például a meghallgatáshoz való jog, a megindokolt határozathoz való jog és a bírósági felülvizsgálathoz való jog, a végrehajtás és a szankcionáló intézkedések ellen emelt kifogást is beleértve – hatálya alá tartozik. Ezeket a jogokat közigazgatási eljárások esetében kell alkalmazni 21 .

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A platformgazdaság dinamikus jellegéből adódóan a kezdeményezés nyomon követése és értékelése a javaslat fontos részét képezi. Az érdekelt felektől, többek között a tagállamoktól érkezett, célzott nyomonkövetési funkcióra irányuló egyértelmű kérésekre is választ jelent, továbbá a bevezető hatásvizsgálatban kifejtett különálló nyomonkövetési szakpolitikai alternatíva fontosságát is tükrözi. A nyomon követés ezért két részből fog állni: i. folyamatos nyomon követés, amely minden második évben beszámol a legújabb piaci fejleményekről, valószínűleg az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont bevonásával, és ii. operatív célkitűzések, valamint az ezek mérését szolgáló külön mutatók.

A rendszeres és folyamatos nyomon követés a következő fő szempontokra fog kiterjedni: i. a hatállyal kapcsolatos problémák nyomon követése (azaz a kapuőrök minősítésére használt kritériumok, a kapuőrök minősítésének alakulása, a kijelölési folyamatban használt minőségi szempontú értékelés); ii. tisztességtelen gyakorlatok nyomon követése (megfelelés, végrehajtási minták, alakulás); valamint iii. a nyomon követés mint a piaci vizsgálat elindítását kiváltó tényező, amelynek célja a digitális ágazatban megjelenő új alapvető platformszolgáltatások és gyakorlatok vizsgálata.

A nyomon követés továbbá kellő mértékben figyelembe veszi az onlineplatform-gazdasági szakértői csoportnak a koncepció kidolgozására irányuló, a mérések és gazdasági mutatók munkafolyamat keretében végzett munkáját 22 .

A javaslat eredményességét és hatékonyságát továbbá előre meghatározott mutatókkal is nyomon kell követni, annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e kiegészítő szabályokra, például a végrehajtás tekintetében, annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte megtámadhatók és méltányosak legyenek. Következésképpen az intervenció hatását egy értékelési folyamat összefüggésében kell felmérni, és szükség esetén aktiválni kell egy felülvizsgálati záradékot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket, a jogalkotási javaslatokat is beleértve.

A tagállamok szintén rendelkezésre bocsátanak bármely releváns információt, amelyre a Bizottságnak az értékelés céljából szüksége lehet.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A VI. fejezet további általános rendelkezéseket tartalmaz, mint például a rendelet alapján elfogadott egyedi határozatok azonosított körének közzétételére irányuló kötelezettség (34. cikk), egy pontosítás, amely szerint az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik a pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében (35. cikk), valamint a végrehajtási (36. cikk) és a felhatalmazáson alapuló (37. cikk) jogi aktusok elfogadásának lehetősége.

Végezetül az ebben a fejezetben foglalt fennmaradó rendelkezések: a felülvizsgálati záradék (38. cikk), valamint a rendelet hatálybalépése és alkalmazása kezdőnapjának meghatározása (39. cikk).

2020/0374 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 23 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 24 ,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 25 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A digitális szolgáltatások és ezeken belül különösen az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban – főként a belső piacon –, mivel új üzleti lehetőségeket biztosítanak az Unión belül, és elősegítik a határokon átnyúló kereskedelmet.

(2)Az alapvető platformszolgáltatások ugyanakkor számos olyan jellemzővel rendelkeznek, amelyeket az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kihasználhatnak. Az alapvető platformszolgáltatások e jellemzői közé tartoznak például a szélsőséges méretgazdaságosság, amely gyakran abból ered, hogy az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók hozzáadása szinte zéró határköltséggel jár. Az alapvető platformszolgáltatások további jellemzői az igen erős hálózati hatás, a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók egyaránt jelentős mértékben függnek a szolgáltatótól, a vevőfogvatartási hatás, a végfelhasználók általi, ugyanazon célra történő többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya, a függőleges irányú integráció és az adatvezérelt előnyök. Mindezek a jellemzők az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tisztességtelen magatartásával kombinálva olyan hatást válthatnak ki, amellyel jelentős mértékben aláássák az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, valamint befolyásolják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, valamint üzleti felhasználóik és végfelhasználóik közötti kereskedelmi kapcsolat tisztességes jellegét, ami a gyakorlatban gyorsan és potenciálisan jelentős mértékben csökkentheti az üzleti felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeit, és ezért az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat úgynevezett kapuőri pozícióba sorolja.

(3)Korlátozott számú nagy alapvető platformszolgáltató jelentős gazdasági erőre tett szert. Jellemző képességük, hogy szolgáltatásaikon keresztül sok üzleti felhasználót tudnak összekapcsolni sok végfelhasználóval, ami viszont lehetővé teszi számukra, hogy az előnyeiket – mint például a nagy mennyiségű adatokhoz való hozzáférés – az egyik tevékenységi területükről új tevékenységekre is átvigyék. E szolgáltatók közül néhány a digitális gazdaságban teljes platform-ökoszisztémák felett gyakorol irányítást, és strukturális szempontból rendkívül nehezen tudnak velük versenyre kelni vagy piacukat megtámadni új piaci szereplők, bármennyire innovatívak és hatékonyak legyenek is. A megtámadhatóság különösen korlátozott a belépés vagy kilépés útjában álló igen jelentős akadályok miatt, a magas beruházási költségeket – amelyeket kilépés esetén nem vagy csak nehezen lehet visszanyerni –, valamint a digitális gazdaság néhány kulcsfontosságú inputjának, például az adatoknak a hiányát (vagy az azokhoz való korlátozott hozzáférést) is beleértve. Ennek eredményeképpen nő annak a valószínűsége, hogy a mögöttes piacok nem működnek jól – vagy hogy hamarosan elkezdenek nem jól működni.

(4)A kapuőrök e jellemzőinek kombinációja valószínűsíthetően számos esetben a tárgyalási pozíció terén súlyos egyensúlyhiányt, következésképpen pedig a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket eredményez, aminek az ár, a minőség, a választék és az innováció látja kárát.

(5)Ebből az következik, hogy a piaci folyamatok gyakran nem képesek biztosítani az alapvető platformszolgáltatásokkal kapcsolatban a tisztességes gazdasági eredményeket. Míg a kapuőrök magatartására az EUMSZ 101. és 102. cikke továbbra is alkalmazandó, hatályuk a piaci erő (pl. erőfölény adott piacokon) és a versenyellenes magatartás bizonyos eseteire korlátozódik, míg az érvényesítés utólag történik, és gyakran nagyon összetett tények kiterjedt, eseti alapú vizsgálatát igényli. Ráadásul a meglévő uniós jogszabályok egyáltalán nem vagy nem eredményesen kezelik az olyan kapuőrök magatartása által a belső piac megfelelő működésével szemben támasztott kihívásokat, amelyek a versenyjog szempontjából nem feltétlenül rendelkeznek erőfölénnyel.

(6)A kapuőrök jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, az Unióban mindenhol és egyéb piacokon is nagy számú üzleti felhasználó számára biztosítanak kaput a végfelhasználók eléréséhez. A belső piacon a tisztességtelen gyakorlatok káros hatása és különösen az alapvető platformszolgáltatások piacán mutatkozó elégtelen megtámadhatóság, beleértve annak hátrányos társadalmi és gazdasági vonatkozásait, intézkedésre késztette a nemzeti jogalkotókat és ágazati szabályozókat. Számos nemzeti szabályozási megoldást fogadtak már el, vagy tettek rá javaslatot, hogy kezelni tudják a tisztességtelen gyakorlatokat és a digitális szolgáltatások terén mutatkozó megtámadhatóságot, legalábbis néhány digitális szolgáltatás tekintetében. Emiatt felmerül az eltérő szabályozási megoldások, következésképpen pedig a belső piac széttagoltságának kockázata, ami fokozza az eltérő nemzeti szabályozási követelményekből fakadó, megnövekedett költségek kockázatát.

(7)Ezért a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások üzleti felhasználói és végfelhasználói számára Unió-szerte megfelelő szabályozási garanciákat kell biztosítani a kapuőrök tisztességtelen magatartásával szemben, egyrészt az Unión belüli, határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében, így törekedve a belső piac megfelelőbb működésére, másrészt az e rendelet által szabályozott egyes területeken meglévő vagy valószínűleg bekövetkező széttagoltság problémájának megoldására. Továbbá míg a kapuőrök jellemzően globális vagy legalábbis összeurópai üzleti modelleket és algoritmus-struktúrákat alkalmaznak, a különböző tagállamokban eltérő üzleti feltételeket és gyakorlatokat vezethetnek be – és néhány esetben már be is vezettek –, ami eltéréseket eredményez a versenyfeltételek terén a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások felhasználói számára, ennek pedig a belső piaci integráció látja kárát.

(8)A különféle nemzeti jogszabályok közelítésével a belső piacon a szolgáltatások, többek között a kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságát korlátozó akadályok megszűnnek. A belső piacon a kapuőrök jelenléte által jellemzett, megtámadható és méltányos digitális piacok biztosítása érdekében célszerű uniós szinten célzott harmonizált, kötelező szabályokat megállapítani.

(9)A belső piac széttagoltságát csak akkor lehet eredményesen elkerülni, ha a tagállamoknak nincs módjuk arra, hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalkozástípusokra és szolgáltatásokra vonatkoznak. Ugyanakkor mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, megemlítendő, hogy ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályokat és az egyoldalú magatartásra vonatkozó egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve annak valószínűsíthető hatásait és a tiltott magatartás pontos körét, és amelyek rendelkeznek annak lehetőségéről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív indokló érvekkel igazolják a szóban forgó magatartást. Az utóbbi szabályok alkalmazása azonban nem befolyásolhatja a kapuőrökre e rendeletben meghatározott kötelezettségeket, valamint azok egységes és hatékony alkalmazását a belső piacon.

(10)Az EUMSZ 101. és 102. cikke, valamint a versenyellenes, többoldalú és egyoldalú magatartásra, továbbá az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályok célja a torzulásoktól mentes verseny védelme a piacon. E rendelet célja kiegészíti a versenyjogi szempontból meghatározott, bármely adott piacon a torzulásoktól mentes verseny védelmének célját, de eltér attól, mivel azt kívánja biztosítani, hogy azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek és maradjanak, függetlenül a tényleges, valószínű vagy vélelmezett hatásoktól, amelyeket egy adott, a jelen rendelet hatálya alá tartozó kapuőr magatartása egy adott piacra gyakorolhat. E rendelet célja tehát az említett szabályoktól eltérő jogi érdek védelme, és nem sértheti e szabályok alkalmazását.

(11)E rendelet továbbá – alkalmazásuk sérelme nélkül – kiegészíti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendeletére 26 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) xx/xx [DSA, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendeletére 27 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére 28 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvére 29 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvére 30 , valamint az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére 31 , továbbá az említett uniós jogszabályok érvényesítésére vagy adott esetben végrehajtására irányuló nemzeti szabályokra.

(12)A digitális ágazatban a piac korlátozott megtámadhatósága és a tisztességtelen gyakorlatok sokkal gyakoribbak és hangsúlyosabbak egyes digitális szolgáltatások esetében, mint másoknál. Különösen jellemző ez a széles körben elterjedt és sokak által használt digitális szolgáltatások esetében, amelyek főként közvetlenül az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között közvetítenek, és ahol az olyan jellemzők, mint például a szélsőséges méretgazdaságosság, az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, a többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya és a függőleges irányú integráció a leghangsúlyosabbak. Gyakran e digitális szolgáltatásokat csak egyetlen vagy igen kevés nagy szolgáltató nyújtja. Ezen alapvető platformszolgáltatók a leggyakrabban kiterjedt hatást gyakorló kapuőrként jelennek meg az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára, így képesek arra, hogy könnyen, egyoldalú és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára káros módon határozzák meg a kereskedelmi feltételeket. Ennek megfelelően csak azokra a digitális szolgáltatásokra kell összpontosítani, amelyeket az üzleti felhasználók és a végfelhasználók a legszélesebb körben használnak, és ahol a jelenlegi piaci feltételek alapján a korlátozott megtámadhatósággal és a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokkal összefüggő aggályok a belső piac szempontjából nyilvánvalóbbak és sürgetőbbek.

(13)Főként az online közvetítő szolgáltatások, online keresőprogramok, operációs rendszerek, online közösségi hálózatok, videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, felhőszolgáltatások és online hirdetési szolgáltatások mind képesek arra, hogy nagy számú végfelhasználót és üzleti felhasználót befolyásoljanak, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgálatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában, és e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek ilyen, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelvének 32 II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók ilyen szolgálatások nyújtására. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.

(14)A kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásaikkal együtt számos egyéb kiegészítő szolgáltatást is nyújthatnak, például azonosító vagy pénzforgalmi szolgáltatást és a pénzforgalmi szolgáltatásokat támogató műszaki szolgáltatásokat. Mivel a kapuőrök szolgáltatás-portfóliójukat gyakran egy integrált ökoszisztéma részeként nyújtják, amelyhez az említett kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szolgáltatók nem férnek hozzá, legalábbis nem egyenlő feltételek mellett, és az alapvető platformszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy vagy több kiegészítő szolgáltatás igénybevételével köthetik össze, a kapuőrök valószínűleg fokozottan képesek arra és érdekeltek is abban, hogy kapuőri szerepükből adódó piaci erejüket az alapvető platformszolgáltatásaikról e kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjesszék, aminek e szolgáltatások választéka és megtámadhatósága látja kárát.

(15)A tény, hogy egy digitális szolgáltatás széles körben elterjedt és általános használata, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók összekapcsolása szempontjából betöltött fontossága miatt alapvető platformszolgáltatásnak minősül, önmagában nem ad okot a megtámadhatósággal és a tisztességtelen gyakorlatokkal kapcsolatos kellően súlyos aggályoknak. Csak akkor merülnek fel ilyen aggályok, ha az alapvető platformszolgáltatás fontos kapuként működik, és azt a belső piacra jelentős hatást gyakorló, állandósult és tartós pozícióval rendelkező szolgáltató vagy olyan szolgáltató üzemelteti, amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióval fog rendelkezni. Ennek megfelelően a jelen rendeletben meghatározott harmonizált szabályok célirányos csomagja csak e három objektív kritérium alapján minősített vállalkozásokra vonatkozik, és e szabályokat csak azokra az alapvető platformszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyek külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(16)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet ténylegesen azokra az alapvető platformszolgáltatókra vonatkozzon, amelyeknél a legvalószínűbb, hogy megfelelnek ezen objektív követelményeknek, és amelyek esetében a megtámadhatóságot korlátozó tisztességtelen magatartás a legnyilvánvalóbb és a legnagyobb hatással bír, a Bizottságnak közvetlenül is képesnek kell lennie arra, hogy kapuőrnek minősítse azokat az alapvető platformszolgáltatókat, amelyek bizonyos mennyiségi küszöbértékeknek megfelelnek. Az ilyen vállalkozásoknak minden esetben gyors minősítési eljáráson kell átesniük, amelyet e rendelet hatálybalépésekor meg kell kezdeni.

(17)Az Unióban bonyolított igen jelentős forgalom, valamint a legalább három tagállamban nyújtott alapvető platformszolgáltatás kényszerítő jelzése annak, hogy az alapvető platformszolgáltató jelentős hatást gyakorol a belső piacra. Ez abban az esetben is igaz, ha a legalább három tagállamban alapvető platformszolgáltatást nyújtó szolgáltatónak igen jelentős tőkepiaci értéke vagy ezzel egyenértékű valós piaci értéke van. Ezért egy alapvető platformszolgáltató esetében vélelmezhető a belső piacra gyakorolt jelentős hatás, ha legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást, és ha a vállalatcsoport EGT-ben elért forgalma megegyezik egy bizonyos magas küszöbértékkel vagy meghaladja azt, illetve ha a vállalatcsoport tőkepiaci értéke megegyezik egy bizonyos magas abszolútértékkel vagy meghaladja azt. Azon alapvető platformszolgáltatók esetében, amelyek tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokhoz tartoznak, egy bizonyos magas abszolútértéket meghaladó ekvivalens valós piaci értéket kell figyelembe venni. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét arra kell felhasználnia, hogy a nevezett érték kiszámításához objektív módszertant dolgozzon ki. Ha a vállalatcsoportnak az EGT-n belül magas a forgalma, továbbá az alapvető platformszolgáltatások Unión belüli felhasználóira vonatkozó küszöbértéket is meghaladja, az a szóban forgó felhasználók monetizálására irányuló, viszonylag erős képességet jelez. Az uniós felhasználók számából álló ugyanazon küszöbértékhez viszonyított magas tőkepiaci érték a szóban forgó felhasználók közeljövőben történő monetizálására irányuló relatíve jelentős potenciált tükrözi. Ez a monetizálási potenciál viszont elvben az érintett vállalkozások kapuőri pozícióját tükrözi. Ezenkívül mindkét mutató a vállalkozások pénzügyi kapacitását tükrözi, beleértve azon képességüket, hogy a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésüket a pozíciójuk megerősítésére használják. Erre például akkor kerülhet sor, amikor ezt a magas szintű hozzáférést más vállalkozások felvásárlására használják, amely képesség potenciálisan negatív hatással van az innovációra. A tőkepiaci érték az érintett szolgáltatók várható jövőbeli pozícióját és a belső piacra gyakorolt hatásukat is tükrözheti, még akkor is, ha jelenleg potenciálisan viszonylag alacsony forgalmat generálnak. A tőkepiaci érték olyan szint alapján határozható meg, amely egy megfelelő időszakban az Unióban tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozások átlagos tőkepiaci értékét tükrözi.

(18)Ha az alapvető platformszolgáltató tartós tőkepiaci értéke három vagy több éven át eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, azt úgy kell tekinteni, hogy megerősíti azt a vélelmet, amely szerint az alapvető platformszolgáltató jelentős hatást gyakorol a belső piacra.

(19)A tőkepiaci értékkel kapcsolatban számos olyan tényező előfordulhat, amely részletes vizsgálatot igényelne annak meghatározásához, hogy egy alapvető platformszolgáltató tekinthető-e úgy, mint amely jelentős hatást gyakorol a belső piacra. Ez vonatkozhat arra az esetre is, amikor az alapvető platformszolgáltató tőkepiaci értéke az előző pénzügyi években jóval alacsonyabb volt, mint a részvénypiaci átlag, tőkepiaci értékének volatilitása a vizsgált időszak során a részvénypiac általános volatilitásával összevetve aránytalan volt, vagy tőkepiaci értékének a piaci trendekhez viszonyított alakulása nem egyezett a gyors és egyirányú növekedéssel.

(20)Ha jelentős számú olyan üzleti felhasználó van, amely az igen nagy számú havonta aktív végfelhasználó elérése érdekében az alapvető platformszolgáltatástól függ, az lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy az üzleti felhasználók jelentős része esetében a saját hasznára befolyásolja azok műveleteit, és elvben azt jelzi, hogy a szolgáltató fontos kapuként működik. E számok esetében a vonatkozó releváns szinteket úgy kell meghatározni, hogy az Unió teljes népességének jelentős arányát képviseljék a végfelhasználók esetében, az üzleti felhasználókra vonatkozó küszöbérték meghatározásakor pedig a platformokat használó vállalkozások teljes populációját kell alapul venni.

(21)Az alapvető platformszolgáltató állandósult és tartós pozíciója a műveletei során, vagy ha a jövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, elsősorban akkor fordul elő, amikor az alapvető platformszolgáltató pozíciójának megtámadhatósága korlátozott. Valószínűsíthetően ez a helyzet akkor, amikor a szolgáltató legalább három tagállamban nyújtott alapvető platformszolgáltatást jelentős számú üzleti felhasználó és végfelhasználó részére legalább az elmúlt három évben.

(22)Ezeket a küszöbértékeket a piaci és a technikai fejlemények is befolyásolhatják. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben pontosítja azt a módszert, amellyel meghatározható, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesülnek-e, és hogy ezeket a küszöbértékeket szükség esetén rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez. Ez különösen releváns a tőkepiaci értékre utaló küszöbértékkel kapcsolatban, amelyet megfelelő időközönként kell indexálni.

(23)Azon alapvető platformszolgáltatók, amelyek megfelelnek ugyan a mennyiségi küszöbértékeknek, de kellően megalapozott érvekkel tudják igazolni, hogy azon körülmények esetében, amely körülmények között a releváns alapvető platformszolgáltatásuk működik, nem felelnek meg a kapuőrökre vonatkozó objektív követelményeknek, nem minősülnek közvetlenül kapuőrnek, hanem csupán későbbi vizsgálat tárgyát képezik. Az érintett szolgáltatót terheli azon bizonyítékok bemutatásának terhe, amelyek igazolják, hogy a mennyiségi küszöbértékek teljesítéséből származó vélelem nem vonatkozik az érintett szolgáltatóra. A Bizottságnak az értékelés során csak azokat az elemeket kell figyelembe vennie, amelyek közvetlenül a kapuőri minősítéshez fűződő követelményekre vonatkoznak, azaz hogy a szolgáltató olyan fontos kapuként működik-e, amelyet a belső piacra jelentős hatást gyakorló, állandósult és tartós – akár jelenlegi, akár előrelátható – pozícióval rendelkező szolgáltató üzemeltet. El kell vetni az olyan gazdasági alapú indokolást, amely az alapvető platformszolgáltató által folytatott sajátos magatartástípusból származó hatékonyságokat kívánja igazolni, mivel az a kapuőri minősítés szempontjából nem releváns. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a mennyiségi küszöbértékekre támaszkodva hozzon határozatot, amennyiben a szolgáltató jelentős mértékben akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott nyomozati intézkedéseknek.

(24)Gondoskodni kell továbbá azon alapvető platformszolgáltatók kapuőri szerepének értékeléséről, amelyek nem teljesítik az összes mennyiségi küszöbértéket, az olyan általános objektív kritériumok figyelembevételével, amelyek szerint jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, továbbá műveleteik során tartós és állandósult pozíciót élveznek, vagy várható, hogy a jövőben ilyen pozícióra tesznek szert.

(25)Ezt az értékelést csak egy piaci vizsgálat eredményeként lehet elvégezni, ugyanakkor a mennyiségi küszöbértékeket is figyelembe kell venni. Értékelésében a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy megóvja és erősítse az innováció szintjét, a digitális termékek és szolgáltatások minőségét, az árak tisztességes és versenyképes jellegének mértékét, valamint hogy a minőség és a választék az üzleti felhasználók és a végfelhasználók esetében kiváló legyen és az is maradjon. Az érintett alapvető platformszolgáltatókra jellemző elemek – mint például a szélsőséges méretgazdaságosság, az igen erős hálózati hatás, az a képesség, hogy a szóban forgó szolgáltatások többoldalúságának köszönhetően számos üzleti felhasználót lehet számos végfelhasználóval összekötni, a vevőfogvatartási hatások, a többkapcsolatos használat (multi-homing) hiánya és a függőleges irányú integráció vehető figyelembe. Ezen kívül az igen magas tőkepiaci érték, a saját tőke értékének a nyereséghez viszonyított igen magas aránya vagy az egyetlen alapvető platformszolgáltatás végfelhasználóitól származó igen jelentős forgalom a piac átrendeződésére vagy e szolgáltatók multiplikátor-hatás elérésére irányuló potenciáljára utalhat. A tőkepiaci érték mellett a magas növekedési ráta vagy a lassuló növekedési ráta a nyereségesség növekedésével együtt értelmezve azon dinamikus paraméterek példái, amelyek különösen relevánsak azon alapvető platformszolgáltatók azonosításához, amelyek pozíciója várhatóan állandósulni fog. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a rendelkezésre álló tényekből levont kedvezőtlen következtetésekre támaszkodva hozzon határozatot, amennyiben a szolgáltató jelentős mértékben akadályozza a vizsgálatot azáltal, hogy nem felel meg a Bizottság által hozott nyomozati intézkedéseknek.

(26)Külön szabályokat kell alkalmazni azokra az alapvető platformszolgáltatókra, amelyek a közeljövőben várhatóan állandósult és tartós pozícióba kerülnek. Az alapvető platformszolgáltatások ugyanazon sajátos jellemzői teszik azokat hajlamossá az átbillenésre: amint egy szolgáltató bizonyos előnyre tett szert riválisaival vagy esetleges kihívóival szemben a méret vagy a közvetítési erő tekintetében, pozíciója megdönthetetlenné válhat, és a helyzet egészen addig a pontig fejlődhet, amikor már valószínű, hogy a pozíció a közeljövőben tartóssá és állandósulttá válik. A vállalkozások megpróbálhatják elősegíteni ezt az átbillenést és kapuőrré válni azáltal, hogy a jelen rendeletben szabályozott tisztességtelen feltételek és gyakorlatok közül alkalmaznak néhányat. Ilyen helyzetben helyénvalónak tűnik beavatkozni még azelőtt, hogy a piac visszafordíthatatlan módon átbillenne.

(27)Egy ilyen korai beavatkozást azonban csak azon kötelezettségek meghatározására szabad korlátozni, amelyek szükségesek és helyénvalóak a szóban forgó szolgáltatások folyamatos megtámadhatóságának biztosításához, és ahhoz, hogy a tisztességtelen feltételek és gyakorlatok minősített kockázata elkerülhető legyen. Azok a kötelezettségek, amelyek megakadályozzák az érintett alapvető platformszolgáltatót abban, hogy műveletei során állandósult és tartós pozícióra tegyen szert, mint például a tisztességtelen multiplikátor hatást megakadályozó kötelezettség, valamint a szolgáltatóváltást és a többkapcsolatos használatot elősegítő kötelezettségek közvetlenebbül szolgálják ezt a célt. Az arányosság biztosítása érdekében a Bizottságnak továbbá e kötelezettségek közül csak azokat kell alkalmaznia, amelyek a jelen rendelet céljainak eléréséhez szükségesek és arányosak, és rendszeresen felül kell vizsgálnia, hogy e kötelezettségeket érdemes-e fenntartani, megszüntetni vagy kiigazítani.

(28)Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy időben és eredményesen avatkozzon be, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a vizsgált intézkedések arányosságát. Biztosítania kell továbbá a jelenlegi vagy potenciális piaci szereplőket az érintett szolgáltatások méltányos és megtámadható jellegéről.

(29)A minősített kapuőröknek a vonatkozó minősítő határozatban felsorolt minden egyes alapvető platformszolgáltatás tekintetében teljesíteniük kell az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségeket. A kötelező szabályokat adott esetben a kapuőrök konglomerátum-pozíciójának figyelembevételével kell alkalmazni. Továbbá eredményesen kell kialakítani azon végrehajtási intézkedéseket, amelyeket a Bizottság szabályozási párbeszédet követően, határozat útján határoz meg a kapuőr számára, figyelemmel az alapvető platformszolgáltatások jellemzőire, valamint a megkerülés esetleges kockázataira, továbbá az arányosság elvének és az érintett vállalkozások, valamint a harmadik felek alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett.

(30)Az alapvető platformszolgáltatások igen gyorsan változó és összetett technológiai jellege a kapuőrök státuszának rendszeres felülvizsgálatát igényli, beleértve azokat is, akik a közeljövőben tehetnek szert tartós és állandósult pozícióra a műveleteik során. Annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő – a kapuőröket is beleértve – rendelkezzen a szükséges bizonyossággal az alkalmazandó jogi kötelezettségeket illetően, meg kell határozni a rendszeres felülvizsgálatok határidejét. Fontos továbbá ezeket a felülvizsgálatokat rendszeres időközönként, legalább kétévente lefolytatni.

(31)A kapuőr státusz felülvizsgálatának eredményességét, valamint a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatások jegyzéke kiigazításának lehetőségét biztosítandó, a kapuőröknek értesíteniük kell a Bizottságot az egyéb platformszolgáltatók vagy a digitális ágazatban működő egyéb szolgáltatók tervezett és megvalósult felvásárlásáról. Ez az információ nem csupán a fentiekben említett, az egyes kapuőrök státuszával kapcsolatos felülvizsgálati folyamatot szolgálja, hanem olyan információt is jelent, amely kulcsfontosságú a digitális ágazatban a piac általánosabb megtámadhatósági trendjeinek nyomon követése szempontjából, így hasznos megfontolandó tényező lehet a jelen rendeletben előirányzott piaci vizsgálatok összefüggésében.

(32)A kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások méltányosságának és megtámadhatóságának érdekében világos és egyértelmű módon kell e szolgáltatások tekintetében harmonizált kötelezettségeket előírni. E szabályokra a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatok káros hatásaival összefüggő kockázatok kezelése érdekében van szükség, ami az érintett szolgáltatások terén az üzleti környezet javát, a felhasználók javát és végül az egész társadalom javát szolgálja. A digitális piacok gyorsan változó és dinamikus jellegéből, valamint a kapuőrök jelentős gazdasági erejéből adódóan fontos, hogy ezeket a kötelezettségeket ténylegesen, azok megkerülése nélkül alkalmazzák. E célból a szóban forgó kötelezettségeket az adott kapuőr minden gyakorlatára alkalmazni kell, függetlenül annak formájától és attól, hogy az szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű-e, amennyiben ez a gyakorlat megfelel az olyan típusú gyakorlatoknak, amelyek a jelen rendelet szerinti kötelezettségek valamelyikének hatálya alá tartoznak.

(33)Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek arra a mértékre korlátozódnak, amely a kapuőr azonosított gyakorlatai tisztességtelen jellegének kezeléséhez, valamint a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggő megtámadhatóság biztosításához szükséges és indokolt. Ezért a kötelezettségeknek meg kell felelniük a digitális ágazat jellemzőinek figyelembevétele mellett tisztességtelennek minősülő gyakorlatoknak, és amennyiben például az uniós versenyjogi szabályok érvényesítése során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy különösen negatív közvetlen hatást gyakorolnak az üzleti felhasználókra és a végfelhasználókra. Ezenfelül fontos rendelkezni a kapuőrökkel folytatott szabályozói párbeszéd lehetőségéről, amelynek célja azon kötelezettségek személyre szabása, amelyek eredményességük és arányosságuk biztosításához valószínűsíthetően egyedi végrehajtási intézkedéseket igényelnek. A kötelezettségeket csak azon újonnan azonosított konkrét gyakorlatok jellegével és hatásával kapcsolatos vizsgálat után lehet frissíteni, alapos vizsgálatot követően, amelyek ugyanúgy tisztességtelen és a megtámadhatóságot korlátozó gyakorlatnak minősülnek, mint a jelen rendeletben megnevezett gyakorlatok, ugyanakkor esetlegesen nem tartoznak a kötelezettségek jelenlegi körének hatálya alá.

(34)A kötelezettségek meghatározását és kiigazítását célzó különböző mechanizmusok kombinációjával kell biztosítani, hogy ezek a kötelezettségek ne terjednek az észlelt tisztességtelen gyakorlatokon túl, ugyanakkor biztosítsák, hogy szükséges vagy indokolt esetben az új vagy a kialakulóban lévő gyakorlatok is képezhessék beavatkozás tárgyát.

(35)A jelen rendeletben meghatározott kötelezettségekre az azonosított közpolitikai aggályok kezelése miatt van szükség, mivel nem léteznek alternatív és kevésbé korlátozó intézkedések, amelyek eredményesen érnék el ugyanazt az eredményt, tekintettel a közrend megóvásának, a magánélet védelmének, valamint a csalárd és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemnek a szükségességére.

(36)A különböző forrásokból származó végfelhasználói adatok kombinációja vagy a felhasználók beléptetése a kapuőrök különböző szolgáltatásaiba potenciális előnyöket biztosít a kapuőröknek az adatfelhalmozás tekintetében, ami viszont a piacra lépés akadályait erősíti. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne ássák alá tisztességtelen módon az alapvető platformszolgáltatások terén a megtámadhatóságot, lehetővé kell tenniük, hogy a végfelhasználóik szabadon dönthessenek az ilyen üzleti gyakorlatokba való belépés lehetőségéről oly módon, hogy kevésbé személyre szabott alternatívát kínálnak. A lehetőségnek ki kell terjednie a személyes adatok összes lehetséges forrására, beleértve a kapuőr saját szolgáltatásait, valamint harmadik felek weboldalait, és azt proaktív módon, egyértelmű, világos és könnyen érthető formában kell a végfelhasználóval ismertetni.

(37)Pozíciójuk miatt a kapuőrök bizonyos esetekben korlátozhatják az online közvetítő szolgáltatásaik üzleti felhasználóit abban, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat kedvezőbb feltételek mellett – az árakat is beleértve – kínálják a végfelhasználók részére más online közvetítő szolgáltatásokon keresztül. E korlátozások komoly elrettentő hatást gyakorolnak a kapuőrök üzleti felhasználóira az alternatív online közvetítő szolgáltatások használata terén, korlátozzák a platformok közötti megtámadhatóságot, ami viszont korlátozza az alternatív online közvetítő csatornák választékát a végfelhasználók számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök online közvetítő szolgáltatásainak üzleti felhasználói szabadon választhassanak alternatív online közvetítő szolgáltatásokat, és differenciálják a feltételeket, amelyek szerint termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják a végfelhasználók részére, nem fogadható el, hogy a kapuőrök korlátozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy a kereskedelmi feltételek, többek között az árak differenciálása mellett döntsenek. Ez a szigorítás bármely, egyenértékű hatással járó intézkedésre vonatkozik, mint például a megnövekedett megbízási jutalékok vagy az üzleti felhasználók kínálatának törlése.

(38)A kapuőrök alapvető platformszolgáltatásaitól való függés további erősödésének megakadályozása érdekében a kapuőrök üzleti felhasználói részére szabad kezet kell adni a promóció és azon értékesítési csatorna kiválasztása terén, amelyet a leginkább alkalmasnak találnak arra, hogy azon végfelhasználókkal kommunikáljanak, amelyeket az üzleti felhasználók a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatás segítségével szereztek. Ugyanakkor a végfelhasználóknak is szabad kezet kell kapniuk abban, hogy válasszanak ezen üzleti felhasználók kínálatából, és szerződést kössenek velük akár adott esetben a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatás révén, vagy az üzleti felhasználó közvetlen értékesítési csatornáján keresztül, vagy a szóban forgó üzleti felhasználó által használt egyéb közvetett értékesítési csatornán keresztül. Ez vonatkozik az ajánlatok promóciójára és az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti szerződéskötésre. Ráadásul nem ásható alá és nem korlátozható a végfelhasználók azon képessége sem, hogy szabadon vásároljanak tartalmat, előfizetést, funkciókat vagy egyéb tételeket a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatáson kívül. Különösen azt kell elkerülni, hogy a kapuőrök egy, az alapvető platformszolgáltatásukon futó szoftveralkalmazás segítségével korlátozzák a végfelhasználókat abban, hogy az ilyen szolgáltatásokhoz hozzáférjenek és igénybe vegyék azokat. Például egy szoftveralkalmazás-letöltésen kívül vásárolt vagy szoftveralkalmazás-áruházból vásárolt online tartalom előfizetőit nem szabad megakadályozni abban, hogy ehhez a tartalomhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán futó szoftveralkalmazáson keresztül férjenek hozzá csak azért, mert azt e szoftveralkalmazáson vagy szoftveralkalmazás-áruházon kívül vásárolták.

(39)A méltányos kereskedelmi környezet megóvása és a digitális ágazat megtámadhatóságának fenntartása érdekében fontos megóvni az üzleti felhasználók azon jogát, hogy bármely érintett közigazgatási vagy más hatóságnál aggályokat vessenek fel a kapuőrök tisztességtelen magatartásával kapcsolatban. Előfordulhat például, hogy az üzleti felhasználók panaszt kívánnak tenni a tisztességtelen gyakorlatok különböző típusaival kapcsolatban, mint például a diszkriminatív hozzáférési feltételek, az üzleti felhasználók fiókjának indokolatlan lezárása vagy a termékek eltávolításának nem egyértelmű indokai. Ezért tiltani kell minden olyan gyakorlatot, amely bármely módon akadályozza az aggályok felvetésének vagy a rendelkezésre álló jogorvoslatra törekvésnek a lehetőségét, például a szerződésben vagy más írásos megállapodásban foglalt titoktartási záradékok révén. Ez nem sértheti az üzleti felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a használati feltételeket, beleértve a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételét, mint például az alternatív vitarendezési mechanizmusok vagy a vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban bizonyos bíróságok joghatóságának az igénybevétele. Mindez ugyanakkor azt a szerepet sem sértheti, amelyet a kapuőrök töltenek be az illegális online tartalom elleni küzdelemben.

(40)Az azonosító szolgáltatások kulcsfontosságúak az üzleti felhasználók számára a tevékenységük folytatásához, mivel nem csupán a szolgáltatások optimalizálását teszi lehetővé számukra – az (EU) 2016/679 rendeletben és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelvében 33 engedélyezett mértékig –, hanem bizalmat is ébresztenek az online ügyletek iránt, az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. A kapuőrök ezért alapvető platformszolgáltatóként betöltött pozíciójukat nem használhatják fel arra, hogy a függő helyzetben lévő üzleti felhasználók számára előírják, hogy a kapuőr által nyújtott azonosítási szolgáltatásokat az említett üzleti felhasználók szolgáltatásaik vagy termékeik nyújtásának részeként integrálják, amennyiben ezen üzleti felhasználók számára más azonosítási szolgáltatások is elérhetők.

(41)A kapuőrök nem korlátozhatják a végfelhasználók szabad választását oly módon, hogy technikailag megakadályozzák a különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltást vagy az azokra történő előfizetést. A kapuőröknek ezért biztosítaniuk kell a szabad választást, függetlenül attól, hogy ők gyártják-e azt a hardvert, amellyel e szoftveralkalmazások vagy szolgáltatások hozzáférhetők, és nem támaszthatnak mesterséges technikai akadályokat, hogy a váltást ellehetetlenítsék vagy eredménytelenné tegyék. Egy adott termék vagy szolgáltatás végfelhasználók részére történő kínálása, akár előtelepítés révén, valamint a végfelhasználói kínálat javítása, például jobb árak vagy minőség révén, önmagában nem minősül a váltás akadályozásának.

(42)A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez az átláthatatlanság részben néhány platform gyakorlataival áll összefüggésben, ugyanakkor a modern kor programatikus hirdetéseinek bonyolultsága is okozhatja. Úgy tűnik, hogy az ágazat az új adatvédelmi jogszabályok bevezetését követően még inkább átláthatatlanná vált, és várhatóan még ennél is homályosabb lesz a harmadik felek által elhelyezett sütik bejelentett megszüntetésével. Ez gyakran a hirdetők és a kiadók körében a megvásárolt hirdetési szolgáltatásokkal kapcsolatos információ és tudás hiányához vezet, és aláássa azon képességüket, hogy online hirdetési szolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatókra váltsanak. Továbbá az online hirdetések költségei valószínűleg magasabbak lesznek, mint egy tisztességesebb, átláthatóbb és fokozott megtámadhatóság jellemezte környezetben. E magasabb költségek valószínűleg az árakban is megjelennek, amelyeket a végfelhasználók fizetnek számos, az online hirdetések használatára támaszkodó napi termékért és szolgáltatásért. Az átláthatósági kötelezettségnek ezért elő kell írniuk a kapuőrök számára, hogy azon hirdetők és kiadók részére, amelyek részére online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak, kérésre és a lehetséges mértékben nyújtsanak tájékoztatást, amely lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy értse a releváns hirdetési értéklánc részét képező különböző hirdetési szolgáltatásokért külön-külön fizetett árat.

(43)A kapuőr bizonyos körülmények között kettős szerepet is betölthet: egyrészt alapvető platformszolgáltatóként, amennyiben alapvető platformszolgáltatásokat nyújt üzleti felhasználói részére, ugyanakkor ezekkel az üzleti felhasználókkal versenghet az ugyanazon végfelhasználók részére nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatások vagy termékek értékesítése terén. Ilyen körülmények között a kapuőr kihasználhatja kettős szerepét arra, hogy az üzleti felhasználói által az alapvető platformon bonyolított ügyletekből származó adatokat saját szolgáltatásai céljára használja, amelyek az üzleti felhasználóihoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak. Ez akkor fordulhat elő például, ha egy kapuőr online piacteret vagy alkalmazás-áruházat üzemeltet az üzleti felhasználók részére, ugyanakkor online kiskereskedőként vagy alkalmazásszoftver-szolgáltatóként ezen üzleti felhasználókkal versenyezve kínál szolgáltatásokat. Annak megakadályozása érdekében, hogy a kapuőrök tisztességtelen módon hasznot húzzanak kettős szerepükből, biztosítani kell, hogy tartózkodjanak bármely olyan összesített vagy nem összesített adat használatától, amely nyilvánosan nem elérhető anonimizált és személyes adatokat is tartalmazhat, hogy az üzleti felhasználóik szolgáltatásaihoz hasonló szolgáltatásokat kínáljanak. Ezt a kötelezettséget a kapuőr egészére kell alkalmazni, beleértve – de nem kizárólagosan – azt az üzletágat, amely az alapvető platformszolgáltatás üzleti felhasználóival versenyez.

(44)Az üzleti felhasználók alapvető platformszolgáltatótól is vehetnek hirdetési szolgáltatásokat az áruk és szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az adatok nem az alapvető platformszolgáltatáson keletkeznek, hanem azokat az üzleti felhasználó adja meg az alapvető platformszolgáltatásnak, vagy annak műveletei alapján, az érintett alapvető platformszolgáltatáson keresztül keletkeznek. Bizonyos esetekben a hirdetést kínáló alapvető platformszolgáltatás kettős szerepet tölthet be, egyfelől mint közvetítő, másfelől pedig hirdetési szolgáltatóként. Ennek megfelelően azt a kötelezettséget, amely megtiltja a kettős szerepet betöltő kapuőr számára, hogy az üzleti felhasználók adatait használja, azokra az adatokra is kell alkalmazni, amelyeket az alapvető platformszolgáltatás a vállalkozásoktól kapott a szóban forgó alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos hirdetési szolgáltatások nyújtásának céljára.

(45)A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban ezeket a kötelezettségeket ki kell terjeszteni a kapuőr üzleti felhasználói által a kapuőr felhőszolgáltatása igénybevételének összefüggésében, vagy a felhőszolgáltatások végfelhasználói számára a szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő szoftveralkalmazás-áruházán keresztül nyújtott vagy generált adatokra. Ez a kötelezettség nem érintheti a kapuőrök azon jogát, hogy összesített adatokat használjanak kiegészítő adatelemzési szolgáltatások nyújtására, aminek meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, valamint a jelen rendeletben foglalt, a kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi releváns kötelezettségnek.

(46)A kapuőr különböző eszközöket is használhat arra, hogy saját szolgáltatásait vagy termékeit részesítse előnyben saját alapvető platformszolgáltatásán, a végfelhasználók által harmadik felek révén beszerezhető ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatások kárára. Ez történhet például akkor, amikor a kapuőr különféle szoftveralkalmazásokat vagy szolgáltatásokat előzetesen telepít. A végfelhasználói döntés lehetővé tétele érdekében a kapuőrök nem akadályozhatják meg a végfelhasználókat abban, hogy az alapvető platformszolgáltatásukon előre telepített szoftveralkalmazásokat eltávolítsák, és ezáltal saját szoftveralkalmazásaikat részesítsék előnyben.

(47)Azok a szabályok, amelyeket a kapuőrök a szoftveralkalmazások értékesítésére vonatkozóan meghatároznak, bizonyos körülmények között korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásait vagy szoftveralkalmazás-áruházakat telepítsenek és ténylegesen használjanak az érintett kapuőr operációs rendszerein vagy hardverén, és korlátozzák a végfelhasználók azon képességét, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásain kívül is hozzáférjenek. E szigorítások korlátozhatják a szoftveralkalmazások fejlesztőinek azon képességét, hogy alternatív értékesítési csatornákat használjanak, és a végfelhasználók azon képességét, hogy különböző értékesítési csatornákról válasszanak különféle szoftveralkalmazások közül, ezért be kell azokat tiltani, mert tisztességtelenek és korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát. Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását, az érintett kapuőr arányos műszaki vagy szerződéses intézkedéseket alkalmazhat e cél elérésére, ha a kapuőr bizonyítani tudja, hogy ezek az intézkedések szükségesek és indokoltak, és hogy nem létezik olyan, kevésbé korlátozó intézkedés, amely a hardver vagy operációs rendszer integritását tudná védeni.

(48)A kapuőrök gyakran függőlegesen integráltak, és bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat a végfelhasználók részére saját alapvető platformszolgáltatásaikon keresztül vagy olyan üzleti felhasználón keresztül nyújtanak, amely felett irányítást gyakorolnak, ez pedig gyakran összeférhetetlenséghez vezet. Ide tartozhat az a helyzet, amikor a kapuőr saját online közvetítő szolgáltatását online keresőprogramon keresztül kínálja. Amikor a kapuőrök e termékeket vagy szolgáltatásokat az alapvető platformszolgáltatáson kínálják, a rangsorolás tekintetében jobb pozíciót tudnak fenntartani saját kínálatuk számára, szemben az ugyanazon alapvető platformszolgáltatáson működő harmadik felek termékeivel. Ez történhet például olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal, az egyéb alapvető platformszolgáltatásokat is beleértve, amelyek rangsorolása az online keresőprogramok által közölt eredmények között szerepel, vagy amelyek részben vagy teljesen beágyazódtak az online keresőprogramok eredményeibe, egy adott témára szakosodott eredmények csoportjába, az online keresőprogram eredményeivel együtt megjelenítve, amelyeket bizonyos végfelhasználók az online keresőprogramtól eltérő vagy azt kiegészítő szolgáltatásnak tekintenek vagy olyanként használnak. Az egyéb példák közé tartoznak azok a szoftveralkalmazások, amelyeket szoftveralkalmazás-áruházakon keresztül értékesítenek, vagy azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek egy közösségi hálózaton kiemelésre kerülnek és a hírvonalon is megjelennek, vagy a keresési eredmények között rangsorolt, illetve online piactéren megjelenített termékek vagy szolgáltatások. Ilyen körülmények között a kapuőr kettős szerepet tölt be: a harmadik fél szolgáltatók számára közvetítőként lép fel, a kapuőr termékei vagy szolgáltatásai vonatkozásában pedig közvetlen szolgáltatóként. Következésképpen e kapuőrök képesek arra, hogy közvetlenül aláássák az említett alapvető platformszolgáltatásokon kínált termékek vagy szolgáltatások megtámadhatóságát, azon üzleti felhasználók kárára, amelyek nem tartoznak a kapuőr irányítása alá.

(49)Ilyen helyzetekben a kapuőr nem alkalmazhat semmiféle megkülönböztetett vagy preferenciális elbánást az alapvető platformszolgáltatáson történő rangsorolás tekintetében, legyen az jogi, kereskedelmi vagy műszaki jellegű, olyan termékek vagy szolgáltatások javára, amelyeket saját maga vagy olyan üzleti felhasználó kínál, amely a kapuőr irányítása alatt áll. E kötelezettség eredményességének biztosítása érdekében arról is gondoskodni kell, hogy az ilyen rangsorolásra vonatkozó feltételek általánosságban is méltányosak legyenek. A rangsorolásnak ebben az összefüggésben a relatív kiemelés minden formájára ki kell terjednie, beleértve a megjelenítési, minősítési, hivatkozási vagy hangalapú eredményeket. E kötelezettség eredményességének, valamint megkerülhetetlenségének biztosítása érdekében a kötelezettséget bármely olyan intézkedésre alkalmazni kell, amely a rangsorolás terén alkalmazott megkülönböztetett vagy preferenciális elbánással egyenértékű hatással járhat. Az (EU) 2019/1150 rendelet 5. cikke értelmében elfogadott iránymutatás szintén segíti e kötelezettség végrehajtását és érvényesítését 34 .

(50)A kapuőrök nem korlátozhatják vagy akadályozhatják a végfelhasználók szabad választását oly módon, hogy technikailag megakadályozzák a különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltást vagy az azokra történő előfizetést. Ez több szolgáltató számára teszi lehetővé, hogy szolgáltatásait kínálja, és így végső soron nagyobb választékot biztosít a végfelhasználók számára. A kapuőröknek biztosítaniuk kell a szabad választást, függetlenül attól, hogy ők gyártják-e azt a hardvert, amellyel e szoftveralkalmazások vagy szolgáltatások hozzáférhetők, és nem támaszthatnak mesterséges technikai akadályokat, hogy a váltást ellehetetlenítsék vagy eredménytelenné tegyék. Egy adott termék vagy szolgáltatás végfelhasználók részére történő kínálása, akár előtelepítés révén, valamint a végfelhasználók részére adott kínálat javítása, például jobb árak vagy minőség révén, önmagában nem tekinthető a váltás tiltott akadályozásának.

(51)A kapuőrök akadályozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy az online tartalomhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférjenek, a szoftveres alkalmazásokat is beleértve. Ezért szabályokat kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók nyílt internethez történő hozzáférésével kapcsolatos jogait a kapuőrök magatartása ne gátolja. A kapuőrök technikailag, különösen az operációs rendszerek vagy hardverek felett gyakorolt irányításuk révén korlátozhatják a végfelhasználók azon képességét, hogy ténylegesen váltsanak különféle internetszolgáltatók között. Ez torzítja az internet-hozzáférési szolgáltatások egyenlő versenyfeltételeit, és végső soron a végfelhasználókat károsítja meg. Ezért biztosítani kell, hogy a kapuőrök ne korlátozhassák jogtalanul a végfelhasználókat az internetszolgáltató kiválasztásában.

(52)A kapuőrök operációs rendszerek fejlesztőiként és eszközgyártóként is tölthetnek be kettős szerepet, az ilyen eszközök bármely technikai funkcióját is beleértve. Egy olyan kapuőr például, amely valamely eszköz gyártója, korlátozhatja az eszközön bizonyos funkciókhoz való hozzáférést, mint például a kis hatótávolságú kommunikációs technológia (NFC) és az ezt a technológiát működtető szoftver, amelyre egy kiegészítő szolgáltatás kapuőr általi, valamint az ilyen kiegészítő szolgáltatást nyújtó bármely potenciális harmadik fél általi eredményes nyújtásához lehet szükség. Ezt a hozzáférést a vonatkozó kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó szoftveres alkalmazások is előírhatják, hogy ténylegesen tudjanak a kapuőrök által kínált funkciókhoz hasonlóakat nyújtani. Ha ezt a kettős szerepet oly módon használják, hogy az megakadályozza a kiegészítő szolgáltatásokat vagy szoftveres alkalmazásokat nyújtó alternatív szolgáltatókat abban, hogy egyenlő feltételek mellett férjenek hozzá ugyanahhoz az operációs rendszerhez, amely a kapuőr által nyújtott kiegészítő szolgáltatások rendelkezésére áll vagy amelyet e szolgáltatások használnak, ez jelentősen alááshatja az ilyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók általi innovációt, valamint e kiegészítő szolgáltatások a végfelhasználók részére rendelkezésre álló választékát. A kapuőrök ezért kötelesek biztosítani az egyenlő feltételek melletti hozzáférést ugyanahhoz az operációs rendszerhez, hardveres vagy szoftveres funkciókhoz, valamint az ezekkel való interoperabilitást, mint amely a kapuőr által bármely kiegészítő szolgáltatás nyújtása során elérhető vagy használható.

(53)A feltételek, amelyek mellett a kapuőrök online hirdetési szolgáltatásokat nyújtanak az üzleti felhasználók részére, a hirdetőket és a kiadókat egyaránt beleértve, gyakran nem átláthatóak és homályosak. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a hirdetők és a kiadók nem rendelkeznek információval egy adott hirdetés hatásáról. Az e rendelet értelmében kijelölt, valamint az ugyanazon szolgáltató által nyújtott alapvető platformszolgáltatásokkal teljes mértékben integrált online hirdetési szolgáltatások méltányosságának, átláthatóságának és megtámadhatóságának további fokozása érdekében a minősített kapuőröknek kérésre a hirdetők és a kiadók részére biztosítaniuk kell a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetők, a hirdetést feladó vállalkozás megbízásából eljáró reklámügynökségek, valamint a kiadók számára a releváns online hirdetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos saját független vizsgálataik elvégzéséhez szükséges információkat.

(54)A kapuőrök hatalmas mennyiségű adathoz férhetnek hozzá, amelyeket az alapvető platformszolgáltatások, valamint más digitális szolgáltatások nyújtása során gyűjtenek. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne ássák alá az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, továbbá a dinamikus digitális ágazat innovációs potenciálját azzal, hogy korlátozzák az üzleti felhasználók azon képességét, hogy ténylegesen hordozhassák adataikat, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára tényleges és azonnali hozzáférést kell biztosítani – tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban – azokhoz az adatokhoz, amelyeket megadtak vagy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak igénybevétele során generáltak. Ez vonatkozik bármely egyéb, eltérő mértékben összesített adathoz, amelyre e hordozhatóság tényleges lehetővé tételéhez szükség lehet. Biztosítani kell továbbá, hogy az üzleti felhasználók és a végfelhasználók valós időben ténylegesen hordozhassák adataikat, például kiváló minőségű alkalmazásprogramozó felületeken keresztül. A váltás vagy a többkapcsolatos használat elősegítése viszont azt eredményezheti, hogy nagyobb választék áll az üzleti felhasználók és a végfelhasználók rendelkezésére, továbbá innovációra ösztönzi a kapuőröket és az üzleti felhasználókat.

(55)Azok az üzleti felhasználók, amelyek a kapuőrök által nyújtott nagy alapvető platformszolgáltatásokat használnak, és az ilyen üzleti felhasználók végfelhasználói hatalmas mennyiségű adatot adnak meg és generálnak, az ebből a használatból eredő adatokat adatokat is. Annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti felhasználók hozzáférjenek az ily módon keletkezett adatokhoz, a kapuőr kérésükre akadálytalan és ingyenes hozzáférést köteles biztosítani ezekhez az adatokhoz. E hozzáférést az üzleti felhasználó által szerződtetett harmadik feleknek is meg kell adni, amelyek az üzleti felhasználók nevében ezen adatok kezelőiként járnak el. Az ugyanezen üzleti felhasználók és ezen üzleti felhasználók ugyanezen végfelhasználói által az ugyanazon kapuőr által nyújtott szolgáltatások összefüggésében nyújtott adatok akkor tartozhatnak ide, ha elválaszthatatlanul kapcsolódnak a releváns kéréshez. E célból a kapuőr nem használhat semmilyen szerződéses vagy egyéb korlátozást azért, hogy megakadályozza az üzleti felhasználókat a releváns adatokhoz való hozzáférésben, és lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára, hogy az adatokhoz való hozzáféréshez és az adatok lekérdezéséhez megszerezhessék a végfelhasználók hozzájárulását, amennyiben ezt a hozzájárulást az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv előírja. A kapuőröknek elő kell segíteniük az ezen adatokhoz valós időben történő hozzáférést megfelelő technikai intézkedések segítségével, mint például a kiváló minőségű alkalmazás-programozó felületek üzembe helyezése.

(56)Az online keresőprogramok értéke az üzleti felhasználóik és végfelhasználóik számára az ilyen felhasználók teljes számának bővülésével párhuzamosan emelkedik. Az online keresőprogram-szolgáltatók összesített adatkészleteket gyűjtenek és tárolnak arról, hogy mire kerestek rá a felhasználók, és mihez kezdtek a kapott keresési eredményekkel. Az online keresőprogram-szolgáltatók ezeket az adatokat a saját online keresőprogram-szolgáltatásukon végzett keresésekből és adott esetben a downstream kereskedelmi partnereik platformján végzett keresésekből gyűjtik. A kapuőrök hozzáférése e rangsorolási, keresési kattintási és megtekintési adatokhoz fontos akadályt képez a belépés és a terjeszkedés útjában, ami aláássa az online keresőprogram-szolgáltatások piacának megtámadhatóságát. A kapuőröket ezért arra kell kötelezni, hogy méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon biztosítsanak hozzáférést ezekhez a rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz a fogyasztók által az online keresőprogram-szolgáltatásokon végzett ingyenes és fizetett keresésekkel kapcsolatban az ilyen szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatóknak, hogy e harmadik fél szolgáltatók optimalizálni tudják szolgáltatásaikat, és versenyre kelhessenek a releváns alapvető platformszolgáltatásokkal. E hozzáférést a keresőprogram-szolgáltató által szerződtetett harmadik feleknek is meg kell adni, amelyek a szóban forgó keresőprogram megbízásából ezen adatok kezelőiként járnak el. A keresési adatokhoz való hozzáférés biztosításakor a kapuőrnek megfelelő eszközökkel gondoskodnia kell a végfelhasználók személyes adatainak védelméről, anélkül, hogy jelentősen károsítaná az adatok minőségét vagy hasznosságát.

(57)Különösen azok a kapuőrök, amelyek szoftveralkalmazás-áruházakhoz biztosítanak hozzáférést, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A tárgyalási pozíció terén a kapuőrök és a szoftveralkalmazás-áruházaik üzleti felhasználói között megmutatkozó egyensúlyhiányra figyelemmel a kapuőrök nem határozhatnak meg olyan általános feltételeket – az árképzési feltételeket is beleértve –, amelyek tisztességtelenek, vagy indokolatlan megkülönböztetést eredményeznének. Az árképzés vagy egyéb általános hozzáférési feltételek tisztességtelennek minősülnek akkor, ha az üzleti felhasználókra rótt jogok és kötelezettségek terén egyensúlyhiányhoz vezetnek, vagy ha olyan előnyt biztosítanak a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználó részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan, vagy hátrányos helyzetbe hozza azokat az üzleti felhasználókat, amelyek ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, mint a kapuőr. A következő referenciaértékek mérceként használhatók az általános hozzáférési feltételek méltányosságának meghatározásához: a szoftveralkalmazás-áruházak egyéb szolgáltatói által nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatásokra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által a különböző kapcsolódó vagy hasonló szolgáltatásokra vagy eltérő típusú végfelhasználókra kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanazon szolgáltatásra különböző földrajzi régiókban kivetett árak vagy feltételek; a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója által ugyanarra a szolgáltatásra kivetett árak vagy feltételek, amely szolgáltatást a kapuőr a saját maga részére kínál. Ez a kötelezettség nem keletkeztet hozzáférési jogosultságot, és nem sértheti a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak azon képességét, hogy az illegális és nemkívánatos tartalom elleni küzdelemben a [digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról] szóló rendelet értelmében előírt feladataikat elvégezzék.

(58)A jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek eredményességének biztosítása érdekében – miközben gondoskodni kell arról is, hogy e kötelezettségek arra korlátozódjanak, ami a megtámadhatóság biztosításához és a kapuőrök általi tisztességtelen magatartás káros hatásainak kezeléséhez szükséges – fontos e kötelezettségeket egyértelműen meghatározni és körülírni, hogy a kapuőr azokat haladéktalanul tudja teljesíteni, az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv, valamint a fogyasztóvédelem, a kiberbiztonság és a termékbiztonság teljes körű betartása mellett. A kapuőröknek biztosítaniuk kell a jelen rendeletnek való beépített megfelelést. A szükséges intézkedéseket ezért a lehetséges mértékben és adott esetben integrálni kell a kapuőrök által használt technológiai kialakításba. Bizonyos esetekben azonban helyénvaló lehet a Bizottság számára, hogy az érintett kapuőrrel folytatott párbeszédet követően tovább konkretizáljon néhány olyan intézkedést, amelyet a kapuőrnek meg kell hoznia ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket valószínűleg tovább kell majd pontosítani. A szabályozói párbeszéd ezen lehetőségének elő kell segítenie a kapuőrök általi megfelelést, és fel kell gyorsítania a rendelet helyes végrehajtását.

(59)Az arányosság biztosítását célzó kiegészítő elemként a kapuőröknek lehetőséget kell adni arra, hogy rendkívüli körülmények esetén a szükséges mértékig kérjék egy adott kötelezettség felfüggesztését, amelyek kívül állnak a kapuőr hatáskörén, mint például egy előre nem látható külső megrázkódtatás, amely átmenetileg megszüntette a releváns alapvető platformszolgáltatás iránti végfelhasználói kereslet jelentős részét, amennyiben a kapuőr bizonyítani tudja, hogy egy adott kötelezettségnek való megfelelés veszélyezteti az érintett kapuőr uniós műveleteinek gazdasági életképességét.

(60)A közerkölcs, közegészség vagy közbiztonság korlátozott indokaival indokolt rendkívüli körülmények esetén a Bizottságnak képesnek kell lennie úgy határozni, hogy az érintett kötelezettség egy bizonyos alapvető platformszolgáltatásra nem vonatkozik. E közérdekek érintettsége azt is jelezheti, hogy bizonyos kötelezettség érvényesítésének a társadalom egészére vetített költsége bizonyos rendkívüli esetben túl magas és így aránytalan lenne. A megfelelést korlátozott felfüggesztési és mentesítési lehetőségek mellett elősegítő szabályozói párbeszédnek anélkül kell biztosítania a jelen rendeletben foglalt kötelezettségek arányosságát, hogy aláásná a méltányosságra és a megtámadhatóságra előzetesen gyakorolt tervezett hatást.

(61)A végfelhasználók adatvédelmi és magánélet-védelmi érdekei a kapuőrökre jellemző, a végfelhasználóktól nagy mennyiségű adatok gyűjtésére és felhalmozására irányuló gyakorlat lehetséges negatív hatásainak bármely értékelése szempontjából relevánsak. A kapuőrök által alkalmazott profilalkotási gyakorlatok megfelelő szintű átláthatóságának biztosítása elősegíti az alapvető platformszolgáltatások terén mutatkozó megtámadhatóságot, mivel külső nyomást helyez a kapuőrökre, hogy megakadályozzák a részletes fogyasztói profilalkotás ágazatban történő elterjedését, tekintettel arra, hogy a potenciális piacralépők vagy induló szolgáltatók nem tudnak ugyanolyan mértékű és részletességű, hasonló mennyiségű adathoz hozzáférni. A fokozott átláthatóság lehetővé teszi egyéb alapvető platformszolgáltatók számára, hogy a nagyobb adatvédelmet biztosító lehetőségek alkalmazása révén jobban megkülönböztessék magukat. Ezen átláthatósági kötelezettség minimális eredményességének biztosítása érdekében a kapuőröknek legalább arról kell adniuk leírást, hogy milyen alapon végzik a profilalkotást, beleértve azt is, hogy személyes adatokra vagy a felhasználói tevékenységből származó adatokra támaszkodnak-e, az adatkezelés módját, milyen célból készül a profil és esetlegesen milyen célra használják, a profilalkotás által a kapuőr szolgáltatásaira gyakorolt hatást, valamint hogy milyen lépésekre került sor annak érdekében, hogy a végfelhasználók tisztában legyenek az ilyen profilalkotás releváns alkalmazásával, valamint hogy hozzájárulásukat kérjék.

(62)A jelen rendelet céljainak teljes körű és tartós elérése érdekében a Bizottságnak fel kell tudnia mérni, hogy egy alapvető platformszolgáltatót kapuőrnek kell-e minősíteni anélkül, hogy megfelelne a rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértékeknek; hogy a kapuőr által elkövetett rendszerszintű meg nem felelés szavatolja-e kiegészítő korrekciós intézkedések alkalmazását; és hogy a kapuőrök által folytatott tisztességtelen gyakorlatokat célzó kötelezettségek jegyzékét felül kell-e vizsgálni, továbbá hogy kell-e azonosítani olyan további gyakorlatokat, amelyek hasonlóan tisztességtelenek és korlátozzák a digitális piacok megtámadhatóságát. Ennek az értékelésnek piaci vizsgálaton kell alapulnia, amelyet megfelelő időkereten belül, egyértelmű eljárások és határidők mentén kell elvégezni annak érdekében, hogy támogassa a jelen rendelet által a digitális ágazatban a megtámadhatóságra és a tisztességes magatartásra gyakorolt előzetes hatást, valamint hogy biztosítsa a szükséges mértékű jogbiztonságot.

(63)A piaci vizsgálatot követően az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak az összes átfogó minőségi kritériumot teljesítenie kell ahhoz, hogy kapuőrnek minősüljön. Ezek után elvben meg kell felelnie a jelen rendeletben meghatározott valamennyi releváns kötelezettségnek. Azon kapuőrök esetében azonban, amelyeknél a Bizottság megállapította, hogy a közeljövőben állandósult és tartós pozícióra tehetnek szert, a Bizottság csak azokat a kötelezettségeket határozhatja meg, amelyek szükségesek és megfelelőek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr műveletei során állandósult és tartós pozícióra tegyen szert. Az ilyen újonnan megjelenő kapuőrök tekintetében a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a státusz elvben ideiglenes jellegű, ezért egy adott pillanatban el kell dönteni, hogy a szóban forgó platformszolgáltatóra ki kell-e vetni a kapuőrökre vonatkozó összes kötelezettséget, mivel állandósult és tartós pozícióra tett szert, vagy hogy a minősítés feltételei végső soron nem teljesültek, azért az összes korábban megállapított kötelezettséget törölni kell.

(64)A Bizottságnak vizsgálnia és értékelnie kell, hogy indokoltak-e magatartási jellegű vagy adott esetben szerkezeti korrekciós intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ne szeghesse meg a rendelet célkitűzéseit a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek közül egynek vagy többnek való rendszeres meg nem felelésével, ami tovább erősítette kapuőri pozícióját. Ez lenne a helyzet akkor, ha a kapuőr mérete a belső piacon tovább nőtt, az üzleti felhasználóknak és a végfelhasználóknak a kapuőr alapvető platformszolgáltatásaitól való gazdasági függése tovább erősödött, mivel tovább nőtt a számuk, és a kapuőr élvezi a pozíciója fokozott állandósultságának előnyeit. A Bizottságnak ezért ilyen esetekben hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy bármilyen, akár magatartási jellegű, akár szerkezeti korrekciós intézkedést megállapítson, kellő tekintettel az arányosság elvére. Szerkezeti korrekciós intézkedéseket – mint például a jogi, funkcionális vagy szerkezeti elkülönítés, beleérve a vállalkozás vagy a vállalkozás egy részének elidegenítését – csak akkor lehet megtenni, ha nem áll rendelkezésre ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés, vagy ha az ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés az érintett vállalkozás számára nagyobb terhet jelent, mint a szerkezeti korrekciós intézkedések. Valamely vállalkozásnak a rendszeres meg nem felelés megállapítása előtt létezett szerkezetében történt változások csak akkor lennének arányosak, ha jelentős a kockázata annak, hogy e rendszeres meg nem felelés magából az érintett vállalkozás szerkezetéből fakad.

(65)Az alapvető platformszolgáltatások és azon piacok szolgáltatásai és gyakorlatai, amelyeken e platformszolgáltatások működnek, gyorsan és jelentős mértékben változhatnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet naprakész maradjon, továbbá eredményes és holisztikus szabályozási választ adjon a kapuőr által jelentett problémákra, fontos gondoskodni az alapvető platformszolgáltatások, valamint a rendeletben megállapított kötelezettségek jegyzékének rendszeres felülvizsgálatáról. Ez különösen fontos annak biztosításához, hogy azonosítani lehessen az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát korlátozó vagy tisztességtelen magatartást. Bár fontos a rendszeres felülvizsgálat elvégzése, a digitális ágazat dinamikusan változó jellegéből adódóan a szabályozási feltételek jogbiztonságának biztosítása érdekében a felülvizsgálatokat észszerű és megfelelő időkeretben kell elvégezni. A piaci vizsgálatoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezzen, amelyek alapján fel tudja mérni, hogy tegyen-e javaslatot a jelen rendelet felülvizsgálatára ahhoz, hogy az alapvető platformszolgáltatások jegyzékét kibővítse vagy tovább részletezze. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezzen, amelyek alapján fel tudja mérni, hogy tegyen-e javaslatot a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek módosítására, vagy hogy a kötelezettségek aktualizálása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.

(66)Amennyiben a kapuőrök olyan magatartást folytatnak, amely tisztességtelen vagy korlátozza az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, és amelyek már szerepelnek ebben a rendeletben, de amely magatartásformákra a kötelezettségek nem vonatkoznak egyértelműen, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a jelen rendeletet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálja. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő frissítésekre ugyanaz a vizsgálati előírás vonatkozik, ebből kifolyólag piaci vizsgálatot követően kerülhet rájuk sor. A Bizottságnak továbbá az ilyen magatartásformák azonosítása során előre meghatározott előírást kell alkalmaznia. E jogi előírás biztosítja, hogy a jelen rendelet értelmében a kapuőröket bármikor érintő kötelezettségek típusa kellőképpen előrelátható legyen.

(67)Amennyiben a meg nem feleléssel kapcsolatos eljárás vagy a rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos vizsgálat során a kapuőr kötelezettségvállalásokat tesz a Bizottság felé, a Bizottságnak képesnek kell lennie olyan határozat meghozatalára, amely ezeket a kötelezettségvállalásokat az érintett kapuőrrel szemben kötelező érvényűvé teszi, amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kötelezettségvállalások biztosítják a jelen rendeletben foglalt kötelezettségeknek való tényleges megfelelést. A szóban forgó határozatnak azt is meg kell állapítania, hogy többé már nem áll fenn a Bizottság általi intézkedést megalapozó indok.

(68)A rendelet eredményes végrehajtásának és a rendeletnek való megfelelésnek a biztosítása érdekében a Bizottságnak határozott vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörökkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a rendeletben meghatározott szabályok vizsgálatát, érvényesítését és nyomon követését, ugyanakkor biztosítják a jogérvényesítési eljárás összefüggésében a meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való alapvető jog tiszteletben tartását. A Bizottságnak a rendelet naprakésszé tétele és felülvizsgálata céljából végzett piaci vizsgálatokhoz is rendelkeznie kell e vizsgálati hatáskörrel.

(69)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az egész Unióban kérhessen a jelen rendelet céljából szükséges valamennyi információt. A Bizottságnak rendelkeznie kell különösen a vizsgálatok indításához és lefolytatásához, valamint a rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges bármely releváns dokumentumhoz, adathoz, adatbázishoz, algoritmushoz és információhoz való hozzáféréssel, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában állnak a szóban forgó dokumentumok, adatok vagy információk, és függetlenül azok formájától vagy formátumától, a tárolóeszköztől vagy a tárolás helyétől.

(70)A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül felkérje a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns bizonyítékot, adatot és információt. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a jelen rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen bármely hatóságtól, szervtől vagy hivataltól az adott tagállamban, vagy bármely természetes vagy jogi személytől. A Bizottság valamely határozatának való megfeleléskor a vállalkozások kötelesek ténybeli kérdésekre válaszolni és dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.

(71)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy helyszíni ellenőrzéseket végezzen, és meghallgasson bármely olyan személyt, aki hasznos információk birtokában lehet, továbbá a megtett nyilatkozatok rögzítésére.

(72)A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek tényleges végrehajtásának, továbbá az e kötelezettségeknek való megfelelésnek a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartozik a Bizottság azon képessége, hogy független külső szakértőket jelöljön ki, például ellenőröket, akik segítik a Bizottságot ebben a folyamatban, beleértve adott esetben a független illetékes hatóságok, például adatvédelmi vagy fogyasztóvédelmi hatóságok szakértőit.

(73)A jelen rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelést pénzbírság és kényszerítő bírság útján kell érvényesíteni. E célból a kötelezettségek nem teljesítése és az eljárási szabályok megszegése miatt megfelelő mértékű pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat is meg kell határozni, megfelelő jogvesztő határidők mellett. A Bíróságnak a pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie.

(74)A vállalkozások társulásaira az általuk elkövetett jogsértésekért kiszabott bírságok hatékony beszedésének biztosítása érdekében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bizottság követelheti a bírság megfizetését a társulás tagjaitól, amennyiben a társulás nem fizetőképes.

(75)A jelen rendelet alapján lefolytatott eljárások összefüggésében az érintett vállalkozások részére biztosítani kell a Bizottság általi meghallgatáshoz való jogot, és a meghozott határozatokat széles körben kell ismertetni. Az érintett vállalkozások jó közigazgatáshoz és védelemhez való jogának biztosítása mellett, különös tekintettel az iratbetekintéshez és a meghallgatáshoz való jogra, alapvető fontosságú a bizalmas információk védelme. Továbbá az információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozathozatal céljából felhasznált bármely információt olyan mértékben tegye közzé, amely lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozathoz vezető tények és megfontolások megértését. Végezetül bizonyos feltételek mellett bizonyos üzleti dokumentumok, mint például a jogászok és ügyfeleik közötti kommunikáció, bizalmasnak tekinthetők, ha teljesülnek a megfelelő feltételek.

(76)A 3., 6., 12., 13., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 25. és 30. cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. E végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 35 megfelelően kell gyakorolni.

(77)A 182/2011/EU rendelettel összhangban létrehozott tanácsadó bizottságnak is véleményt kell nyilvánítania egyes, a Bizottság által a jelen rendelet értelmében meghozott határozatokról. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban a digitális ágazatban azok a piacok, amelyeken a kapuőrök jelen vannak, megtámadható és méltányos piacok legyenek, a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört e rendelet kiegészítéseként a Bizottságra kell ruházni. Főként felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a kapuőrök e rendelet szerinti minősítését szolgáló mennyiségi küszöbértékek meghatározására vonatkozó módszertan tekintetében, valamint a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek frissítése tekintetében, amennyiben piaci vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy frissíteni kell az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát korlátozó vagy tisztességtelen gyakorlatokra irányuló kötelezettségeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 36 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(78)A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell e rendeletet, és szorosan nyomon kell követnie annak az onlineplatform-gazdaságban a kereskedelmi kapcsolatok terén érvényesülő megtámadhatóságra és méltányosságra gyakorolt hatásait különösen annak megállapítása céljából, hogy a technológiai és kereskedelmi feltételek változásai tükrében szükség van-e azok módosítására. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell az alapvető platformszolgáltatások jegyzékének, valamint a kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek a rendszeres felülvizsgálatát, valamint ezek érvényesítését annak biztosítása érdekében, hogy a digitális piacok Unió-szerte megtámadhatók és méltányosak legyenek. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is. A Bizottság e tekintetben a 2018. április 26-i C(2018) 2393 bizottsági határozattal létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont által a részére benyújtott véleményeket és jelentéseket is figyelembe veheti. Az értékelést követően a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie. A Bizottságnak biztosítania kell a közös uniós jogok és értékek magas szintű védelmének és tiszteletben tartásának megőrzését, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre, és erre a célkitűzésre a jelen rendeletben megadott gyakorlatok és kötelezettségek értékelése és felülvizsgálata során is törekednie kell.

(79)A jelen rendelet célja általánosságban a megtámadható és méltányos digitális ágazat, különös tekintettel az alapvető platformszolgáltatásokra, továbbá az innovációhoz, a digitális termékek és szolgáltatások kiváló minőségéhez, a tisztességes és versenyképes árakhoz, valamint a digitális ágazatban a végfelhasználók részére kiváló minőség és választék biztosításához történő hozzájárulás. Ezt a célkitűzést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem – a kapuőrök által alkalmazott üzleti modell és műveletek, valamint műveleteik léptéke és hatásai miatt – teljes mértékben csak uniós szinten valósítható meg. Az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapjogokat és tekintettel van azokra az elvekre, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája, ezen belül annak 16., 47. és 50. cikke ismer el. Ennek megfelelően ezt a rendeletet a fenti jogok és elvek tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni,ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)A rendelet harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban biztosítják a megtámadható és méltányos piacokat a digitális ágazatban, amely piacokon a kapuőrök jelen vannak.

(2)Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök telephelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő piacokra:

a)elektronikus hírközlő hálózatok az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerint;

b)elektronikus hírközlési szolgáltatások, az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint, kivéve az ugyanazon irányelv 2. cikke 4. pontjának b) alpontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat.

(4)A személyközi hírközlési szolgáltatásokat illetően e rendelet nem sérti a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az (EU) 2018/1972 irányelv 61. cikkében meghatározott hatáskörét és feladatkörét.

(5)A tagállamok jogszabályaikkal, rendeleteikkel vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a megtámadható és méltányos piacokat. Ez nem érinti az egyéb jogos közérdeket szolgáló, az uniós jognak megfelelő szabályokat. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok az uniós jognak megfelelő kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – így többek között az alapvető platformszolgáltatók – részére, amennyiben e kötelezettségek függetlenek attól, hogy az érintett vállalkozások a jelen rendelet értelmében kapuőri státusszal rendelkeznek, és a fogyasztóvédelem vagy a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet szolgálják.

(6)Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102 cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását: versenyellenes megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit, összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti szabályok; az egyoldalú magatartások egyéb formáit tiltó nemzeti versenyjogi szabályok, amennyiben azok a kapuőröktől eltérő egyéb vállalkozásokra vonatkoznak, vagy további kötelezettségeket jelentenek a kapuőrök számára; a Tanács 139/2004/EK rendelete 38 , valamint a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok; az (EU) 2019/1150 rendelet és az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete 39 .

(7)A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által a jelen rendelet értelmében elfogadott valamely határozattal. Jogérvényesítési intézkedéseik során a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek és egyeztetnek egymással.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kapuőr”: a 3. cikk értelmében kapuőrnek minősített alapvető platformszolgáltató;

2.„alapvető platformszolgáltatás”: az alábbiak bármelyike:

a)online közvetítő szolgáltatás;

b)online keresőprogram;

c)online közösségi hálózati szolgáltatás;

d)videomegosztóplatform-szolgáltatás;

e)számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás;

f)operációs rendszer;

g)felhőszolgáltatás;

h)hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetési közvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–g) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó szolgáltató nyújt;

3.„az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett bármely szolgáltatás;

4.„digitális ágazat”: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén vagy azokon keresztül nyújtott termékek és szolgáltatások ágazata;

5.„online közvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott szolgáltatás;

6.„online keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás;

7.„online közösségi hálózati szolgáltatás”: olyan platform, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy több eszközön keresztül kapcsolódjanak, tartalmakat osszanak meg és fedezzenek fel, valamint kommunikáljanak egymással, különösen csevegések, bejegyzések, videók és ajánlások révén;

8.„videomegosztóplatform-szolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 40 1. cikke 1. pontjának aa) pontjában meghatározott szolgáltatás;

9.„számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott szolgáltatás;

10.„operációs rendszer”: olyan rendszerszoftver, amely a hardver vagy szoftver alapfunkcióit ellenőrzi, és lehetővé teszi a szoftveralkalmazások számára, hogy fussanak rajta;

11.„felhőszolgáltatás”: az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 4. cikke 19. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás;

12.„szoftveralkalmazás-áruház”: olyan online közvetítő szolgáltatás, amely közvetített termékként vagy szolgáltatásként szoftveralkalmazásokra összpontosít;

13.„szoftveralkalmazás”: operációs rendszeren futó bármely digitális termék vagy szolgáltatás;

14.„kiegészítő szolgáltatás”: az alapvető platformszolgáltatásokkal összefüggésben vagy azokkal együtt nyújtott szolgáltatás, a 4. cikk 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásokat, az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatásokat, valamint a teljesítési, azonosítási vagy hirdetési szolgáltatásokat is beleértve;

15.„azonosítási szolgáltatás”: olyan kiegészítő szolgáltatás, amely a végfelhasználók vagy üzleti felhasználók azonosságának bármely ellenőrzését lehetővé teszi, az alkalmazott technológiától függetlenül;

16.„végfelhasználó”: az alapvető platformszolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy, az üzleti felhasználó kivételével;

17.„üzleti felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, amely kereskedelmi vagy szakmai minőségében eljárva alapvető platformszolgáltatásokat vesz igénybe áruk vagy szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából vagy annak során;

18.„rangsorolás”: online közvetítő szolgáltatáson vagy online közösségi hálózati szolgáltatáson keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított viszonylagos kiemelés, illetve az online keresőprogramok által a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azt az online közvetítő szolgáltatók vagy az online közösségi hálózati szolgáltatók illetve az onlinekeresőprogram-szolgáltatók megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől;

19.„adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, ideértve a hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában történő megjelenítést is;

20.„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott bármely adat;

21.„nem személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének.1. pontjában meghatározott személyes adatoktól eltérő adat;

22.„vállalkozás”: valamennyi kapcsolt vállalkozás, amely csoportot alkot egy vállalkozás által egy másik vállalkozás felett gyakorolt közvetlen vagy közvetett irányításon keresztül, és amely gazdasági tevékenységet folytat, a jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül;

23.„irányítás”: valamely vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége, a 139/2004/EK rendelet értelmében.

II. fejezet

Kapuőrök

3. cikk
Kapuőrré minősítés

(1)Az alapvető platformszolgáltató kapuőrnek minősül, ha:

a)jelentős hatást gyakorol a belső piacra;

b)olyan alapvető platformszolgáltatást működtet, amely fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; valamint

c)állandósult és tartós pozíciót élvez műveletei során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.

(2)Vélelmezhető, hogy az alapvető platformszolgáltató megfelel a következőknek:

a)az (1) bekezdés a) pontjában szereplő követelmény, amennyiben a vállalkozás, amelyhez tartozik az EGT-ben legalább 6,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi évben, vagy amennyiben annak a vállalkozásnak az átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke az elmúlt pénzügyi évben legalább 65 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;

b)az (1) bekezdés b) pontjában szereplő követelmény, ha olyan alapvető platformszolgáltatás nyújtásáról van szó, amely havonta több mint 45 millió, az Unió területén található vagy letelepedett aktív végfelhasználóval, illetve évente több mint 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezett a legutóbbi pénzügyi évben;

az első albekezdés alkalmazásának céljából a havonta aktív végfelhasználók száma a legutóbbi pénzügyi év nagyobbik része során elért havonta aktív végfelhasználók átlagos számát jelenti;

c)az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmény, amennyiben a b) pont szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.

(3)Amennyiben az alapvető platformszolgáltató a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti, a küszöbértékek elérést követő három hónapon belül értesíti erről a Bizottságot, és megküldi részére a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket teljesítő szolgáltató minden egyes alapvető platformszolgáltatása esetében a (2) bekezdésben felsorolt releváns információkat. Az értesítést frissíteni kell minden alkalommal, amikor egyéb alapvető platformszolgáltatások külön-külön is elérik a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket.

Ha a releváns alapvető platformszolgáltató nem jelenti be a jelen bekezdés szerint előírt információkat, az nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a (4) bekezdés értelmében bármikor kapuőrnek minősítse ezt a szolgáltatót.

(4)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és a (3) bekezdésben említett teljes információ kézhez vételét követően legkésőbb 60 nappal kapuőrnek minősíti azt az alapvető platformszolgáltatót, amely a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket teljesíti, kivéve ha a szolgáltató az értesítéssel együtt kellően megalapozott érvekkel tudja igazolni, hogy azon körülmények esetében, amely körülmények között a releváns alapvető platformszolgáltatás működik, és a (6) bekezdésben felsorolt elemek figyelembevételével a szolgáltató nem felel meg az (1) bekezdésben fogalt követelményeknek.

Amennyiben a kapuőr kellően megalapozott érvekkel tudja igazolni, hogy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a Bizottság a (6) bekezdést alkalmazza annak értékelésére, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben foglalt kritériumok.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon módszertan meghatározására, amellyel megállapítható, hogy teljesülnek-e a (2) bekezdésben leírt mennyiségi küszöbértékek, és hogy azt szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez, különös tekintettel a (2) bekezdés a) pontjában foglalt küszöbértékekre.

(6)A Bizottság a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősíthet bármely olyan alapvető platformszolgáltatót, amely az (1) bekezdés minden egyes követelményét teljesíti, de nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti küszöbértékek mindegyikét, vagy amely a (4) bekezdéssel összhangban kellően megalapozott érveket nyújtott be.

E célból a Bizottság figyelembe veszi a következő elemeket:

a)az alapvető platformszolgáltató mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét is beleértve, műveletei és pozíciója;

b)azon üzleti felhasználók száma, amelyek a végfelhasználók eléréséhez az alapvető platformszolgáltatástól függnek, valamint a végfelhasználók száma;

c)a hálózati hatásokból és adatvezérelt előnyökből fakadó belépési akadályok, különös tekintettel a szolgáltató személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és ilyen adatok gyűjtésére vagy elemzési képességeire;

d)azok a méretbeli és hatályra vonatkozó hatások, amelyeknek előnyeit a szolgáltató élvezi, az adatok vonatkozásában is;

e)az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók fogvatartása;

f)egyéb strukturális piaci jellemzők.

Az értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi ezeknek az elemeknek az előrelátható alakulását.

Amennyiben egy alapvető platformszolgáltató, amely teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem felel meg a Bizottság által előírt nyomozati intézkedéseknek, és e mulasztás az után is fennmarad, hogy a szolgáltatót észszerű határidőn belül megfelelésre és észrevételei benyújtására szólították fel, a Bizottság jogosult arra, hogy ezt a szolgáltatót kapuőrnek minősítse.

Amennyiben egy alapvető platformszolgáltató, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem felel meg a Bizottság által előírt nyomozati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy a szolgáltatót észszerű határidőn belül megfelelésre és észrevételei benyújtására szólították fel, a Bizottság jogosult arra, hogy ezt a szolgáltatót kapuőrnek minősítse a rendelkezésre álló tények alapján.

(7)A (4) vagy a (6) bekezdés alapján azonosított minden egyes kapuőr esetében a Bizottság azonosítja azt a releváns vállalkozást, amelyhez a kapuőr tartozik, és felsorolja azokat a releváns alapvető platformszolgáltatásokat, amelyeket ugyanazon vállalkozás körében nyújtanak, és amelyek külön-külön kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez az (1) bekezdés b) pontja szerint.

(8)Hat hónappal az után, hogy az alapvető platformszolgáltatás felkerült az e cikk (7) bekezdése szerinti listára, a kapuőr teljesíti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.

4. cikk
A kapuőrök státuszának felülvizsgálata

(1)A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére bármikor újra vizsgálhatja, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a 3. cikk értelmében elfogadott határozatot, a következő okok valamelyike miatt:

a)a határozat alapjául szolgáló bármely tényben jelentős változás történt;

b)a határozat alapját a vállalkozások által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

(2)A Bizottság rendszeres időközönként és legalább 2 évente felülvizsgálja, hogy a minősített kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, vagy hogy az új alapvető platformszolgáltatók megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A rendszeres felülvizsgálat során azt is vizsgálni kell, hogy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak jegyzékét kell-e módosítani.

Amennyiben a Bizottság az első albekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az alapvető platformszolgáltató kapuőrré minősítésének alapjául szolgáló tények megváltoztak, ennek megfelelő határozatot hoz.

(3)A Bizottság közzéteszi és frissíti a kapuőrök jegyzékét és azon alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, amelyekhez a kapuőröknek folyamatosan teljesíteniük kell az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.

III. fejezet

A kapuőrök megtámadhatóságot korlátozó vagy tisztességtelen gyakorlatai

5. cikk
A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek

A kapuőr a 3. cikk (7) bekezdése értelmében azonosított minden egyes alapvető platformszolgáltatása vonatkozásában:    

a)tartózkodik az ezekből az alapvető platformszolgáltatásokból származó személyes adatoknak a kapuőr által kínált bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal vagy harmadik fél szolgáltatásokból származó személyes adatokkal történő összevonásától, valamint attól, hogy a személyes adatok összevonása céljából a végfelhasználókat a kapuőr más szolgáltatásaiba is beléptesse, kivéve ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében hozzájárulását adta ;

b)lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásokon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő szolgáltatásán keresztül kínáltaktól;

c)lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy az alapvető platformszolgáltatáson keresztül szerzett végfelhasználók részére ajánlatokat reklámozzanak, és szerződést kössenek e végfelhasználókkal, függetlenül attól, hogy e célra a kapuőr alapvető platformszolgáltatásait használták vagy sem, és lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető platformszolgáltatásain keresztül valamely üzleti felhasználó szoftveralkalmazásának használatával hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb tételekhez és használják ezeket, amennyiben ezeket a tételeket a végfelhasználók a releváns üzleti felhasználótól vásárolták, a kapuőr alapvető platformszolgáltatásának igénybevétele nélkül;

d)tartózkodik attól, hogy akadályozza vagy korlátozza az üzleti felhasználókat abban, hogy a kapuőrök bármely gyakorlatával kapcsolatban valamely releváns hatósághoz forduljanak;

e)tartózkodik attól, hogy előírja az üzleti felhasználók számára, hogy a kapuőr azonosító szolgáltatását használják, ajánlják vagy azzal működjenek együtt az üzleti felhasználók által a szóban forgó kapuőr alapvető platformszolgáltatásainak igénybevételével kínált szolgáltatások összefüggésében;

f)tartózkodik attól, hogy előírja az üzleti felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy a 3. cikk alapján azonosított vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető platformszolgáltatásra iratkozzanak fel vagy azon regisztráljanak ahhoz, hogy az említett cikk alapján azonosított alapvető platformszolgáltatásai közül valamelyikhez hozzáférhessenek, arra feliratkozhassanak vagy regisztráljanak;

g)azon hirdetők és kiadók kérésére, amelyeknek hirdetési szolgáltatásokat nyújt, rendelkezésükre bocsátja a hirdető és kiadó által fizetett árral kapcsolatos információkat, valamint a kiadó részére egy adott hirdetés közzétételével és a kapuőr által nyújtott releváns hirdetési szolgáltatások mindegyikével összefüggésben fizetett összeggel vagy díjazással kapcsolatos információkat.

6. cikk
A kapuőrökre vonatkozó, további pontosítást igénylő kötelezettségek

(1)A kapuőr a 3. cikk (7) bekezdése értelmében azonosított minden egyes alapvető platformszolgáltatása vonatkozásában:

a)tartózkodik attól, hogy az üzleti felhasználókkal való verseny során felhasználja azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az alapvető platformszolgáltatása üzleti felhasználóinak tevékenységein keresztül keletkeznek, beleértve a szóban forgó üzleti felhasználók végfelhasználóit, vagy amelyeket a platformszolgáltatásainak üzleti felhasználói vagy ezen üzleti felhasználók végfelhasználói adtak meg;

b)lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy eltávolítsanak az alapvető platformszolgáltatásán előre telepített bármely szoftveralkalmazást, anélkül, hogy ez sértené a kapuőr azon lehetőségét, hogy az eltávolítást korlátozza olyan szoftveralkalmazásokkal kapcsolatban, amelyek az operációs rendszer vagy az eszköz működéséhez elengedhetetlenek, és amelyek külön, harmadik felek által történő kínálása technikailag nem megoldható;

c)lehetővé teszi olyan harmadik fél szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs rendszereit használják vagy azzal együttműködnek, és lehetővé teszi e szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak számára, hogy azokhoz a kapuőr alapvető platformszolgáltatásától eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy a harmadik fél szoftveralkalmazások vagy szoftveralkalmazás-áruházak ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs rendszer integritását;

d)tartózkodik attól, hogy a rangsorolás során kedvezőbb elbánásban részesítse a maga a kapuőr által vagy ugyanazon vállalkozáshoz tartozó bármely harmadik fél által kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik fél hasonló szolgáltatásaival vagy termékeivel összevetve, továbbá a rangsorolásban méltányos és megkülönböztetésmentes feltételeket biztosít;

e)tartózkodik attól, hogy technikailag korlátozza a végfelhasználók különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, amelyekhez a kapuőr operációs rendszerének használatával lehet hozzáférni, beleértve a végfelhasználók esetében az internetszolgáltató kiválasztását;

f)lehetővé teszi az üzleti felhasználók és a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az ugyanazon operációs rendszerhez, hardverhez vagy szoftverfunkcióhoz való hozzáférést és az azzal való interoperabilitást, amely rendelkezésre áll, vagy amelyet a kapuőr a kiegészítő szolgáltatások nyújtása során használ;

g)kérésre és ingyenesen a hirdetők és a kiadók részére hozzáférést biztosít a kapuőr teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetők és a kiadók számára a hirdetések független értékelésének elvégzéséhez szükséges információkhoz;

h)biztosítja az üzleti felhasználó vagy végfelhasználó tevékenysége révén keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, és különösen a végfelhasználók részére biztosítja azokat az eszközöket, amelyek megkönnyítik az adathordozhatóság gyakorlását – az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban – többek között folyamatos és valós idejű hozzáféréssel;

i)az üzleti felhasználók vagy az üzleti felhasználó által felhatalmazott harmadik felek számára ingyenesen tényleges, kiváló minőségű, folyamatos és valós idejű hozzáférést biztosít azokhoz az összesített vagy nem összesített adatokhoz – továbbá biztosítja ezen adatok használatát –, amelyeket a vonatkozó alapvető platformszolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti felhasználók és az ezen üzleti felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók általi használatának összefüggésében adnak meg vagy keletkeznek; a személyes adatok esetében csak akkor biztosít hozzáférést és használatot, ha az közvetlenül a végfelhasználó általi használattal van összefüggésben a vonatkozó üzleti felhasználó által a vonatkozó alapvető platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások tekintetében, és ha a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett hozzájárulásával beleegyezik az adatmegosztásba; 

j)a harmadik fél online keresőprogram-szolgáltatók részére kérésükre méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférést biztosít a rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz a végfelhasználók által a kapuőr online keresőprogram-szolgáltatásain végzett ingyenes és fizetett keresésekkel kapcsolatban, a személyes adatnak minősülő keresési, kattintási és megtekintési adatok anonimizálása mellett;

k)méltányos és megkülönböztetésmentes általános hozzáférési feltételeket biztosít az üzleti felhasználók számára a jelen rendelet 3. cikke értelmében minősített szoftveralkalmazás-áruházához.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a nyilvánosan nem elérhető adatoknak tartalmazniuk kell az üzleti felhasználók által generált bármely összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti felhasználók vagy ügyfeleik által a kapuőr alapvető platformszolgáltatásán végzett kereskedelmi tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy e tevékenységeken keresztül lehet gyűjteni.

7. cikk
A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés

(1)A kapuőr által az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük a vonatkozó kötelezettség célkitűzésének elérése terén. A kapuőr biztosítja, hogy ezeket az intézkedéseket az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, valamint a kiberbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel és termékbiztonsággal összefüggő jogszabályoknak megfelelően hajtsa végre.

(2)Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kapuőr által az (1) bekezdés szerint végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések nem biztosítják a 6. cikkben megállapított vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést, határozat útján pontosíthatja azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania. A Bizottság ezt a határozatot a 18. cikk szerinti eljárások megindításától számított hat hónapon belül elfogadja.

(3)A jelen cikk (2) bekezdése nem sérti a Bizottságnak a 25., 26. és 27. cikk szerinti hatásköreit.

(4)A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása érdekében a Bizottság az eljárás megindításától számított három hónapon belül közli előzetes megállapításait. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy az érintett alapvető platformszolgáltatónak az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.

(5)A (2) bekezdés szerinti intézkedések meghatározásakor a Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések eredményesek a vonatkozó kötelezettség céljainak elérésében, továbbá a kapuőr és a vonatkozó szolgáltatás sajátos körülményei között arányosak.

(6)A 6. cikk (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti kötelezettségek pontosításának céljából a Bizottság azt is felméri, hogy a tervezett vagy végrehajtott intézkedések biztosítják-e, hogy ne maradjon az üzleti felhasználók tekintetében a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyhiány, és hogy az intézkedések maguk ne biztosítsanak olyan előnyt a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan.

(7)A kapuőr kérheti a 18. cikk szerinti eljárások megindítását, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a kapuőr által a 6. cikk értelmében végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén. A kapuőr a kérésével együtt indokolással ellátott beadvánnyal is élhet, hogy elmagyarázza főként azt, hogy a bevezetni kívánt vagy bevezetett intézkedések eredményesek-e az adott körülmények között a vonatkozó kötelezettség céljának elérése terén.

8. cikk
Felfüggesztés

(1)A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére kivételesen, részben vagy egészben felfüggesztheti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek valamelyikét egy alapvető platformszolgáltatás vonatkozásában, egy, a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy az adott kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr befolyásán kívül eső rendkívüli körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, és csak az életképesség veszélyeztetésének kezeléséhez szükséges mértékig. A Bizottság törekszik rá, hogy a felfüggesztő határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított 3 hónappal elfogadja.

(2)Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés jóváhagyása esetén a Bizottság saját felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja. E felülvizsgálatot követően a Bizottság vagy megszünteti a felfüggesztést, vagy úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek továbbra is teljesülnek.

(3)A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.

A kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen az adott kötelezettségnek való megfelelés által a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint harmadik felekre gyakorolt hatást. A felfüggesztés a Bizottság által meghatározandó feltételekhez és kötelezettséghez köthető, amelynek célja, hogy biztosítsa az ezen érdekek és a jelen rendelet célkitűzései közötti méltányos egyensúlyt. A kérést a Bizottság által az (1) bekezdés értelmében végzett értékeléstől függően bármikor be lehet nyújtani és azt bármikor jóvá lehet hagyni.

9. cikk
A közérdeken alapuló nyomós indok szerinti mentesítés

(1)A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat révén egészben vagy részben mentesítheti a kapuőrt az 5. és 6. cikkben megállapított, a 3. cikk (7) bekezdésében azonosított alapvető platformszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek valamelyike alól, amennyiben ez a mentesség a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt okok miatt indokolt. A Bizottság a mentesítésről szóló határozatot legkésőbb a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított 3 hónappal elfogadja.

(2)Az (1) bekezdés szerinti mentesség kizárólag a következő okokból adható meg:

a)közerkölcs;

b)közegészség;

c)közbiztonság.

(3)A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére eljárva átmenetileg már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt felfüggesztheti a vonatkozó kötelezettség egy vagy több különálló alapvető platformszolgáltatásra történő alkalmazását.

A kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen a kötelezettségnek való megfelelés által a (2) bekezdésben szereplő indokokra gyakorolt hatását, valamint az érintett kapuőrre és harmadik felekre gyakorolt hatásokat. A felfüggesztés a Bizottság által meghatározandó feltételekhez és kötelezettséghez köthető, amelynek célja, hogy biztosítsa a (2) bekezdésben felsorolt indokokkal elérni kívánt célok és a jelen rendelet célkitűzései közötti méltányos egyensúlyt. A kérést a Bizottság által az (1) bekezdés értelmében végzett értékeléstől függően bármikor be lehet nyújtani és azt bármikor jóvá lehet hagyni.

10. cikk
A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek frissítése

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy aktualizálja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a 17. cikk szerinti piaci vizsgálat alapján megállapította, hogy új kötelezettségekre van szükség az olyan gyakorlatok kezelésére, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozó gyakorlatok.

(1)Az (1) bekezdés értelmében vett gyakorlat akkor minősül tisztességtelennek vagy az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát korlátozónak, ha:

a)az üzleti felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti felhasználóktól, amely a kapuőr által az üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalan; vagy

b)a kapuőrök által folytatott gyakorlat következményeként beszűkült a piacok megtámadhatóságának lehetősége.

11. cikk
A megkerülés tilalma

(1)A kapuőr biztosítja, hogy az 5. és 6. cikk szerinti kötelezettségeket teljes mértékben és ténylegesen is teljesíti. Míg az 5. és 6. cikkben foglalt kötelezettségek a 3. cikk értelmében kijelölt alapvető platformszolgáltatásokra vonatkoznak, végrehajtásukat nem áshatja alá annak a vállalkozásnak a magatartása, amelyhez a kapuőr tartozik, függetlenül attól, hogy e magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy bármely egyéb jellegű.

(2)Amennyiben a jelen rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez és kezeléséhez hozzájárulás szükséges, a kapuőr megteszi a szükséges lépéseket vagy azért, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást, amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv előírja, vagy hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti felhasználók részére adott esetben kellően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a hozzájárulás üzleti felhasználó általi megszerzését nem nehezítheti meg nagyobb mértékben, mint saját szolgáltatásai esetében.

(3)A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5. és 6. cikkben meghatározott jogokkal vagy választási lehetőségekkel, illetve nem nehezítheti meg indokolatlanul ezen jogok vagy választási lehetőségek gyakorlását.

12. cikk
Az összefonódások bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1)A kapuőr értesíti a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett tervezett összefonódásról, amelyben egy másik alapvető platformszolgáltató vagy a digitális ágazatban bármely egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltató vesz részt, függetlenül attól, hogy azt a 139/2004/EK rendelet értelmében be kell-e jelenteni uniós versenyjogi hatóságnak vagy a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében valamely illetékes nemzeti versenyhatóságnak.

A kapuőr tájékoztatja a Bizottságot az ilyen jellegű összefonódásról még az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét, vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni.

(2)Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a felvásárlás tárgyát képező vállalkozások esetében ismerteti legalább az EGT-ben és a világon elért éves forgalmat, bármely releváns alapvető platformszolgáltatás esetében az EGT-ben elért éves forgalmat, az évente aktív üzleti felhasználók számát és a havonta aktív végfelhasználók számát, valamint a tervezett összefonódás indokolását.

(3)Ha az (1) bekezdésben említett bármely összefonódás esetében a kiegészítő alapvető platformszolgáltatások egyénileg is teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt küszöbértékeket, az érintett kapuőr tájékoztatja erről a Bizottságot az összefonódás lebonyolítását követő három hónapon belül, és megadja a Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

13. cikk
Ellenőrzésre irányuló kötelezettség

A 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül a kapuőr benyújtja a Bizottságnak a fogyasztókról készült profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika független ellenőrzés alá vetett leírását, amelyet a kapuőr a 3. cikk értelmében azonosított alapvető platformszolgáltatásaira vagy azok között alkalmaz. A leírást legalább évente kell frissíteni.

IV. fejezet

Piaci vizsgálat

14. cikk
Piaci vizsgálat indítása

(1)Amikor a Bizottság a 15., 16. és 17. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása érdekében piaci vizsgálatot tervez végezni, a piaci vizsgálat megindításáról szóló határozatot fogad el.

(2)A vizsgálat megindításáról szóló határozat tartalmazza a következőket:

a)a vizsgálat megindításának napja;

b)azon ügy leírása, amelyre a vizsgálat vonatkozik;

c)a vizsgálat célja.

(3)A Bizottság újra megindíthatja a már lezárt piaci vizsgálatot, amennyiben:

a)a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;

b)a határozat alapját az érintett vállalkozások által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

15. cikk
A kapuőrök minősítése céljából végzett piaci vizsgálat

(1)A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy egy alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni, vagy hogy azonosítsa az adott kapuőrre vonatkozó alapvető platformszolgáltatásokat a 3. cikk (7) bekezdése szerint. A Bizottság törekszik arra, hogy a vizsgálatot egy, a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozattal zárja le a piaci vizsgálat megindításától számított tizenkét hónapon belül.

(2)Az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálat során a Bizottság törekszik arra, hogy az előzetes megállapításait a vizsgálat megindítását követő hat hónapon belül közölje az érintett alapvető platformszolgáltatóval. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti, hogy ideiglenes álláspontja szerint az alapvető platformszolgáltatót a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek kell-e minősíteni.

(3)Amennyiben az alapvető platformszolgáltató teljesíti a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékeket, de a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban jelentős mértékben megalapozott érveket nyújtott be, a Bizottság törekszik arra, hogy a piaci vizsgálatot az annak megindításától számított öt hónapon belül az (1) bekezdés szerinti határozattal lezárja. Ebben az esetben a Bizottság törekszik arra, hogy a (2) bekezdés szerinti előzetes megállapításait a vizsgálat megindításától számított három hónapon belül közölje az alapvető platformszolgáltatóval.

(4)Amennyiben a Bizottság a 3. cikk (6) bekezdése értelmében kapuőrnek minősít egy olyan alapvető platformszolgáltatót, amely a műveletei során még nem rendelkezik állandósult és tartós pozícióval, de amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, csak a minősítési határozatban meghatározott, az 5. cikk b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének e), f), h) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeket minősíti a szóban forgó kapuőrre alkalmazandónak. A Bizottság csak azokat a kötelezettségeket minősíti alkalmazandónak, amelyek megfelelőek és szükségesek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr tisztességtelen eszközökkel állandósult és tartós pozícióra tegyen szert műveletei során. A Bizottság a 4. cikkben megállapított eljárással összhangban vizsgálja felül az említett minősítést.

16. cikk
A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1)Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket, és tovább erősítette vagy bővítette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti jellemzőkkel kapcsolatban, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján e kapuőrre magatartási jellegű vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányban állnak az elkövetett jogsértéssel, és a jelen rendeletnek való megfelelés biztosításához szükségesek. A piaci vizsgálat megindításától számított tizenkét hónapon belül meghozott határozatával a Bizottság lezárja a vizsgálatot.

(2)A Bizottság csak akkor hozhat az (1) bekezdés szerinti szerkezeti korrekciós intézkedéseket, ha nem áll rendelkezésre ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés, vagy ha az ugyanolyan hatékony, magatartási jellegű korrekciós intézkedés az érintett vállalkozás számára nagyobb terhet jelent, mint a szerkezeti korrekciós intézkedések.

(3)Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek rendszeres be nem tartását követi el, amennyiben a 25., illetve a 26. cikk értelmében a Bizottság legalább három meg nem felelési vagy pénzbírságot kiszabó határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető platformszolgáltatásával kapcsolatban a jelen cikk szerinti határozat esetleges elfogadására irányuló piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző öt éves időszakon belül.

(4)Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr a 3. cikk (1) bekezdése szerinti jellemzőkkel kapcsolatban tovább erősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját, amennyiben a belső piacra gyakorolt hatása tovább nőtt, az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez nyújtott kapuként betöltött szerepe tovább erősödött, vagy a kapuőr műveletei során még inkább állandósult és tartós pozíciót élvez.

(5)A Bizottság az érintett kapuőrrel szemben támasztott kifogásait a vizsgálat megindítását követő hat hónapon belül közli. Kifogásaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy mely korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(6)A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálatot bármikor meghosszabbíthatja, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak kifogással kell élnie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. A jelen bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.A Bizottság figyelembe veheti a 23. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat, és azokat határozatában kötelezővé teheti.

17. cikk
Új szolgáltatásokkal és új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálat

A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak felderítésére, hogy a digitális ágazatban egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető platformszolgáltatások jegyzékébe, vagy hogy felderítse azokat a gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják az alapvető platformszolgáltatások megtámadhatóságát, vagy amelyek tisztességtelenek lehetnek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. Legkésőbb a piaci vizsgálat megindításától számított 24 hónapon belül nyilvános jelentést ad ki.

Adott esetben a jelentést:

a)egy, a jelen rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri, amelynek célja, hogy az alapvető platformszolgáltatásoknak a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt jegyzéke kiegészüljön a digitális ágazatban nyújtott további szolgáltatásokkal;

b)egy, az 5. és 6. cikk módosításáról szóló, a 10. cikkben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktus kíséri.

V. fejezet

Vizsgálati, jogérvényesítési és nyomonkövetési hatáskör

18. cikk
Eljárások megindítása

Amikor a Bizottság a 7., 25. és 26. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása érdekében eljárásokat tervez lefolytatni, az eljárás megindításáról szóló határozatot fogad el.

19. cikk
Információkérés

(1)A Bizottság egyszerű kérelemmel vagy határozattal fordulhat a vállalkozásokhoz vagy a vállalkozások társulásaihoz, hogy adják meg az összes szükséges információt, többek között a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követése, végrehajtása és érvényesítése céljából. A Bizottság a vállalkozások adatbázisaihoz és algoritmusaihoz is kérhet hozzáférést, továbbá egyszerű kérelemmel vagy határozattal magyarázatot is kérhet ezekhez.

(2)A Bizottság a 14. cikk szerinti piaci vizsgálat vagy a 18. cikk szerinti eljárások megindítása előtt is kérhet információt az (1) bekezdés értelmében a vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól.

(3)Az egyszerű információkérésnek a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása részére történő megküldésekor a Bizottság közli a kérelem célját, meghatározza, milyen információra van szükség, kijelöli azt a határidőt, amelyen belül az információt be kell nyújtani, és utal azokra a szankciókra, amelyeket a hiányos, pontatlan vagy félrevezető információnyújtás vagy magyarázat esetére a 26. cikk előír.

(4)Ha a Bizottság határozat útján kéri a vállalkozásokat vagy a vállalkozások társulásait az információszolgáltatásra, közli a kérelem célját, meghatározza, milyen információra van szükség, és meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az információt be kell nyújtani. Amennyiben a Bizottság felkéri a vállalkozásokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az adatbázisaikhoz és algoritmusaikhoz, közli e felkérés jogalapját és célját, és meghatározza a hozzáférésnyújtás határidejét. A Bizottság utal a 26. cikkben előírt szankciókra, valamint utal a 27. cikkben előírt kényszerítő bírságokra vagy kiszabja azokat. Utal továbbá arra a jogra, hogy határozata a Bírósággal felülvizsgáltatható.

(5)A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai vagy képviselőik a kért információt az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulásának nevében nyújtja be. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információ benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(6)A tagállamok kormányai és hatóságai a Bizottság kérésére a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden ahhoz szükséges információt, hogy az e rendeletben ráruházott feladatokat végrehajtsa.

20. cikk
Interjúk készítésére és nyilatkozatok felvételére irányuló hatáskör

A Bizottság bármely természetes vagy jogi személlyel készíthet interjút, amely beleegyezik abba, hogy valamely vizsgálat tárgyára vonatkozó információk gyűjtése céljából interjút készítsenek vele, beleértve a jelen rendeletben meghatározott szabályok nyomon követésével, végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos információgyűjtést.

21. cikk
Helyszíni ellenőrzések lefolytatására irányuló hatáskör

(1)A Bizottság valamely vállalkozás vagy a vállalkozások társulásainak telephelyén helyszíni ellenőrzéseket folytathat.

(2)A helyszíni ellenőrzéseket a Bizottság által a 24. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével is le lehet folytatni.

(3)A helyszíni ellenőrzések során a Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők felkérhetik a vállalkozást vagy a vállalkozások társulását, hogy biztosítson hozzáférést és nyújtson magyarázatokat a szervezethez, működéséhez, informatikai rendszereihez, algoritmusaihoz, adatkezeléséhez és üzleti magatartásaihoz. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők kérdéseket intézhetnek a személyzet kulcsfontosságú pozíciót betöltő tagjaihoz.

(4)A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság által határozatban elrendelt helyszíni ellenőrzésnek alávetni. A határozat meghatározza a látogatás tárgyát és célját, meghatározza a látogatás kezdetének napját, és feltünteti a 26. és 27. cikkben előírt bírságokat, valamint azt a jogot, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható.

22. cikk
Ideiglenes intézkedések

(1)A kapuőrök üzleti felhasználói vagy végfelhasználói részére okozott súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázata miatt sürgős esetben a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el valamely kapuőr ellen, az 5. vagy 6. cikk megsértésének prima facie megállapítása alapján.

(2)Az (1) bekezdés szerinti határozatot csak a 25. cikk (1) bekezdése szerinti meg nem felelési határozat lehetséges elfogadása céljából megindított eljárások összefüggésében lehet elfogadni. Az említett határozat határozott időre szól, és – amennyiben szükséges és helyénvaló – meghosszabbítható.

23. cikk
Kötelezettségvállalások

(1)Ha a 16. vagy a 25. cikk szerinti eljárás során az érintett kapuőr kötelezettséget vállal arra, hogy a releváns alapvető platformszolgáltatás esetében biztosítja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelést, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján az érintett kapuőr számára kötelezővé teheti ezeket a kötelezettségvállalásokat, és kijelentheti, hogy nincs ok további intézkedésre.

(2)A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére határozat útján újból megindíthatja az érintett eljárásokat, amennyiben:

a)a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;

b)az érintett kapuőr a kötelezettségvállalásaival ellentétesen jár el;

c)a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

(3)Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett kapuőr által benyújtott kötelezettségvállalás nem tudja biztosítani az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeknek való tényleges megfelelést, ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a vonatkozó eljárást lezáró határozatban a kötelezettségvállalásokat nem emelte kötelező érvényre.

24. cikk
A kötelezettségek és intézkedések nyomon követése

(1)A Bizottság meghozhatja az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 7., 16., 22. és 23. cikk értelmében hozott határozatainak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)Az (1) bekezdés szerinti intézkedések tartalmazhatják a független külső szakértők kijelölését, akik segítik a Bizottságot abban, hogy nyomon kövesse a kötelezettségeket és intézkedéseket, valamint hogy konkrét szakértelemmel vagy tudással lássák el a Bizottságot.

25. cikk
Meg nem felelés

(1)A Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban meg nem felelési határozatot fogad el, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr nem felel meg a következők valamelyikének:

a)az 5. vagy 6. cikkben meghatározott kötelezettségek bármelyike;

b)a 7. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c)a 16. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt intézkedések;

d)a 22. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e)a 23. cikk értelmében jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalások.

(2)Az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.

(3)Az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott meg nem felelési határozatban a Bizottság felszólítja a kapuőrt, hogy megfelelő határidőn belül hagyjon fel a meg nem feleléssel és tartózkodjon attól, továbbá adjon magyarázatot arra, hogy hogyan kíván megfelelni a határozatnak.

(4)A kapuőr a Bizottság rendelkezésére bocsátja azon intézkedések leírását, amelyeket az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében hozott.

(5)Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés feltételei nem teljesülnek, határozattal zárja le a vizsgálatot.

26. cikk
Pénzbírságok

(1)A 25. cikk szerinti határozatban a Bizottság pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amelynek mértéke nem haladhatja meg az előző pénzügyi év teljes forgalmának 10 %-át, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:

a)az 5. és 6. cikkben meghatározott kötelezettségek bármelyike;

b)a 7. cikk (2) bekezdése szerinti határozat értelmében a Bizottság által megállapított intézkedések;

c)a 16. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt intézkedések;

d)a 22. cikk értelmében hozott ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat;

e)a 23. cikk értelmében hozott határozattal kötelezővé tett kötelezettségvállalás.

(2)A Bizottság határozat útján bírságot szabhat ki a vállalkozásokra és vállalkozások társulásaira, amelynek mértéke nem haladhatja meg az előző pénzügyi év teljes forgalmának 1 %-át, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanul:

a)a határidőn belül nem adják meg azokat információkat, amelyek a 3. cikk (2) bekezdése szerinti kapuőrré minősítésük értékeléséhez szükségesek, vagy helytelen, hiányos vagy félrevezető információt adnak meg;

b)nem jelentik be a 12. cikk értelmében szükséges információt, vagy helytelen, hiányos vagy félrevezető információt adnak meg;

c)nem nyújtják be a 13. cikk értelmében szükséges leírást;

d)helytelen, hiányos vagy félrevezető információt vagy magyarázatot adnak meg, amelyet a 19. vagy a 20. cikk értelmében kértek tőlük;

e)nem biztosítják a 19. cikk szerinti, az adatbázisokhoz és algoritmusokhoz való hozzáférést;

f)a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbítik a személyzet egy tagja által megadott helytelen, hiányos vagy félrevezető információt, vagy nem adnak a 21. cikk szerinti vizsgálat tárgyára és céljára vonatkozó tényekről teljes információt illetve megtagadják annak megadását;

g)nem hajlandóak engedélyezni a 21. cikk szerinti helyszíni ellenőrzést.

(3)A pénzbírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a súlyosságra, az időtartamra és az újbóli előfordulásra, a (2) bekezdés szerinti bírságok kiszabásakor pedig az eljárásokban okozott késedelemre.

(4)Ha a bírságot vállalkozások társulása esetén a tagok forgalmának figyelembevételével szabják ki, és a társulás nem fizetőképes, a társulás köteles a bírság összegének fedezése érdekében tagjaitól hozzájárulást kérni.

Amennyiben a Bizottság által megszabott határidőn belül a társulás nem kapta meg a hozzájárulásokat, a Bizottság a bírság megfizetését közvetlenül bármelyik olyan vállalkozástól követelheti, amelynek képviselői a társulás érintett döntéshozó testületének tagjai voltak.

Miután a Bizottság a második albekezdéssel összhangban fizetésre szólított fel, követelheti az egyenleg megfizetését a társulás bármely olyan tagjától, amely aktív volt azon a piacon, amelyen a jogsértés bekövetkezett, szükség esetén a bírság teljes összegének megfizetése érdekében.

A Bizottság a második és harmadik albekezdés értelmében nem követelheti a fizetést olyan vállalkozásoktól, amelyek bizonyítják, hogy a társulás jogsértő döntését nem hajtották végre, és vagy nem volt tudomásuk annak létezéséről, vagy attól aktívan távol tartották magukat, még a Bizottság vizsgálatának megkezdése előtt.

A bírság megfizetése tekintetében egyik vállalkozás pénzügyi felelőssége sem haladhatja meg az előző pénzügyi év teljes forgalmának 10 %-át.

27. cikk
Kényszerítő bírság

(1)A Bizottság határozat útján a vállalkozásokra – adott esetben a kapuőröket is beleértve – a határozatban megjelölt naptól számítva, az előző pénzügyi évben bonyolított átlagos napi forgalmuk 5 %-át meg nem haladó mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki annak kikényszerítése érdekében, hogy:

a)a 16. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatot tartsák be;

b)a 19. cikk értelmében hozott határozatban megfogalmazott információkérésben előírt határidőn belül pontos és teljes körű információt adjanak meg;

c)biztosítsák a vállalkozások adatbázisaihoz és algoritmusaihoz való hozzáférést, és a 19. cikk értelmében hozott határozatban előírtaknak megfelelően adjanak ezekkel kapcsolatos magyarázatot;

d)vessék alá magukat a 21. cikk értelmében hozott határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek;

e)a 22. cikk (1) bekezdése értelmében hozott ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatot tartsák be;

f)a 23. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozattal jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalást teljesítsék;

g)a 25. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatot tartsák be.

(2)Amennyiben a vállalkozások teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek érvényesítése érdekében a kényszerítő bírságot kiszabták, a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadói eljárással összhangban elfogadott határozat útján a kényszerítő bírság összegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.

28. cikk
A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1)A 26. és 27. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő három év.

(2)Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)A Bizottság bármely olyan fellépése, amelyre valamely jogsértéssel kapcsolatos vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidőt. Az elévülési idő azon a napon szakad meg, amelyen legalább egy olyan vállalkozás vagy vállalkozások legalább egy olyan társulása értesítést kap az intézkedésről, amely részt vett a jogsértésben. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)a Bizottság általi információkérés;

b)helyszíni ellenőrzés;

c)valamely eljárásnak a Bizottság által a 18. cikk értelmében történő megindítása.

(4)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5)A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

29. cikk
A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő

(1)A Bizottság a 26. és 27. cikk értelmében hozott határozatainak végrehajtására vonatkozó jogköre öt év alatt évül el.

(2)Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik.

(3)A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)a bírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b)a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a bírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik.

(5)A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)tart a fizetési haladék;

b)a kifizetés kikényszerítését a Bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

30. cikk
A meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való jog

(1)A Bizottság valamely határozatának a 7. cikk, a 8. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése, a 15., 16., 22., 23., 25. és 26. cikk, valamint a 27. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt a kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:

a)a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt;

b)olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság a jelen bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán kíván meghozni.

(2)Az érintett kapuőrök, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3)A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőrök, vállalkozások és vállalkozások társulásai észrevételt fogalmaztak meg.

(4)Az érintett kapuőrök, vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett kapuőr, vállalkozás vagy vállalkozások társulása jogosult hozzáférni a Bizottság irataihoz egy tárgyalásos közzététel feltételei alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. A betekintési jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. Különösen az iratbetekintéshez való jog nem terjedhet ki a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információt feltárja és felhasználja.

31. cikk
Szakmai titoktartás

(1)A 3., 12., 13., 19., 20. és 21. cikk értelmében gyűjtött információkat csak a jelen rendelet alkalmazásában lehet felhasználni.

(2)A 32. és 33. cikk szerinti felhasználási célból nyújtott információk cseréjének és felhasználásának csorbítása nélkül a Bizottság és a tagállamok hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint bármely természetes vagy jogi személy – beleértve a 24. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak. Ez a kötelezettség a 32. cikk szerinti digitális piaci tanácsadó bizottság bármely tevékenységében részt vevő valamennyi tagállami képviselőre és szakértőre vonatkozik.

32. cikk
Digitális piaci tanácsadó bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy digitális piaci tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)A Bizottság a digitális piaci tanácsadó bizottság véleményét közli egy adott határozat címzettjével, a szóban forgó határozattal együtt. A véleményt az egyedi határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel az üzleti titok védelméhez fűződő jogos érdekre.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

33. cikk
Piaci vizsgálat iránti kérelem

(1)Amennyiben három vagy több tagállam kéri a Bizottságot, hogy indítson a 15. cikk szerinti vizsgálatot, mivel úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy alapvető platformszolgáltatót kapuőrnek kell minősíteni, a Bizottság négy hónapon belül megvizsgálja, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az ilyen vizsgálat megindítására.

(2)A tagállamok a kérelem alátámasztása érdekében bizonyítékokat nyújtanak be.

VI. fejezet

Általános rendelkezések

34. cikk
A határozatok közzététele

(1)A Bizottság közzéteszi a 3., 7., 8., 9., 15., 16., 17., 22. cikk, a 23. cikk (1) bekezdése, a 25., 26. és 27. cikk értelmében hozott határozatait. E közzététel során megadja a felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat.

(2)A közzététel során figyelemmel kell lenni a kapuőrök vagy harmadik felek bizalmas információk védelméhez fűződő jogos érdekére.

35. cikk
Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 261. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálata terén, amelyek révén a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

36. cikk
Végrehajtási rendelkezések

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan: a 3., 6., 12., 13., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 25. és 30. cikk;

a)a 3. cikk szerinti bejelentések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek a 6. cikk (1) bekezdése h), i) és j) pontjának való megfelelés biztosítása érdekében kell végrehajtaniuk;

c)a 12. és a 13. cikk szerinti bejelentések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

d)a 16. cikk szerinti határidők meghosszabbításának gyakorlati intézkedései;

e)a 15., 16. és 17. cikk szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos eljárások, valamint a 22., 23. és 25. cikk szerinti eljárások gyakorlati intézkedései;

f)a 30. cikkben előírt meghallgatáshoz való jog gyakorlásának gyakorlati intézkedései;

g)a 30. cikkben előírt információ tárgyalásos kiszolgáltatásának gyakorlati intézkedései;

(2)a Bizottság és tagállamok közötti, az 1. cikk (7) bekezdésében előírt együttműködés és koordináció gyakorlati intézkedései. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az (1) bekezdés szerinti bármilyen intézkedés elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felszólít arra, hogy a Bizottság által meghatározott, legalább 1 hónapos határidőn belül véleményezzék azt.

37. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk határozza meg.

(2)A Bizottság a 3. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól (év). (hónap) (nap)-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A felhatalmazás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A felhatalmazás nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk (6) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

38. cikk
Felülvizsgálat

(1)(év). (hónap) (nap)-ig és azt követően háromévente a Bizottság értékeli e rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2)Az értékelések megállapítják, hogy szükség van-e kiegészítő szabályokra – beleértve a 2. cikk 2. pontjában meghatározott alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket és azok érvényesítését – annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte megtámadhatók és méltányosak legyenek. Az értékeléseket követően a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyeknek jogalkotási javaslatok is részét képezhetik.

(3)A tagállamok rendelkezésre bocsátják azokat a birtokukban lévő releváns adatokat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez kérhet.

39. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet a hatálybalépését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni.

A 3., 15., 18., 19., 20., 21., 26., 27., 30., 31. és 34. cikket azonban [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól kell alkalmazni.

(3)Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés 42 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 43  

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb megfelelő eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2022-től 2025-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 47   

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül.

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkben említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

millió EUR (három tizedesjegyig)

MELLÉKLET 
a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés címe:

A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ és annak MELLÉKLETÉHEZ

A humánerőforrás-szükségletek költsége

A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az egyéb igazgatási kiadások költsége

A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

A költségek becslésére használt számítási módszer

Humánerőforrás

A digitális piacokról szóló jogszabály egy új szabályozási kezdeményezés, amely illeszkedik az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményben felvázolt stratégiai irányhoz. Horizontális jellegű, és a Bizottság hatásköri területei közül többet is érint, mint például a belső piaccal, digitális szolgáltatásokkal és a verseny védelmével összefüggő hatáskörök.

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendeletet a vállalkozások végrehajtsák, uniós szinten be kell vezetni a következőket: előzetes ellenőrzések és nyomon követés, mint például a kapuőrök minősítése, a kapuőrök általi megfelelés nyomon követése, meg nem felelési határozatok elfogadása, mentesítési kérelmek vizsgálata, piaci vizsgálatok lefolytatása, valamint az ezekből származó határozatok érvényesítése és aktusok végrehajtása.

A kezdeményezéshez szükséges költségvetés és személyzeti létszám becslésekor a szinergiák létrehozására és a meglévő keretrendszerre történő építkezésre irányuló törekvésekre került sor, hogy elkerülhető legyen az alapokról történő építkezés, ami a jelenlegi számításnál még több munkaerőt igényelt volna.

Bár a munkatársak, tudás és infrastruktúra tekintetében megfigyelhetők szinergiák a három vezető főigazgatóság és a Bizottság szolgálatai között, a kezdeményezés fontossága és mértéke túlmutat a jelenlegi keretrendszeren. A Bizottságnak fokoznia kell a digitális piacokon való jelenlétét, és mivel a rendelet jogszabályban meghatározott határidőket is tartalmaz, ez azt is jelenti, hogy az érintett feladatokhoz haladéktalanul hozzá kell rendelni a szükséges erőforrásokat. A szükséges humánerőforrásoknak a három vezető főigazgatóság közötti átcsoportosítása jelenleg az érvényesítés összes többi területének kockáztatása nélkül nem lehetséges. Ezért fontos a három vezető főigazgatóságon kívüli forrásokból származó munkatársakat is átcsoportosítani, ha el kívánjuk érni a kezdeményezés célját, valamint a három vezető főigazgatóság célkitűzéseit.

Egyéb igazgatási kiadások

Kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz és annak mellékletéhez

Az operatív kiadások az egységes piac programja esetében megoszlanak a DG COMP és a DG GROW, a Digitális Európa program esetében pedig a DG COMP és a DG CNECT között.

Az igazgatási kiadások a DG COMP, a DG GROW és a DG CNECT között oszlanak meg.

(1)    A végfelhasználók online nyomon követése és a rájuk vonatkozó profilalkotás önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de fontos biztosítani, hogy ellenőrzött és átlátható módon, a magánélet, az adatvédelem és a fogyasztóvédelem tiszteletben tartása mellett kerüljön rá sor.

(2)    Az egyenlő versenyfeltételek biztosításának fontosságát például, amelyek az olyan alapvető értékeket támogatják, mint a kulturális sokféleség és a médiapluralizmus, a Tanács is hangsúlyozta az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról és a szabad és plurális médiarendszer megőrzéséről szóló következtetéseiben.

(3)    További részletekért lásd még a hatásvizsgálat 5.2.1. szakaszát.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7)    Lásd például: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 irányelve (2019. április 17.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról . Az Európai Unió azért fogadta el ezt a gyengébb beszállítók és az erősebb vevők közötti tisztességtelen piaci gyakorlatokat tiltó jogszabályt, hogy javítsa a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások pozícióját a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban. Ide tartoznak egyebek mellett a következők: romlandó termékek késedelmes kifizetése, megrendelések rövid határidővel történő lemondása, megállapodások egyoldalú módosítása, írásbeli szerződés kötésének megtagadása, el nem adott vagy kárba ment termékek visszaküldése vagy a vevő általi értékesítés megtérítése.

(8)    Az állampolgároknak és az érdekelt feleknek a Bizottság nyilvános konzultációjára adott válaszai, valamint a nemzeti versenyjogi hatóságoknak a Bizottság kérdőívére adott visszajelzései azt mutatják, hogy a piaci hiányosságok az egész Unióban elterjedtek, különös tekintettel a határokon átnyúló jellegű digitális piacokra. Lásd: Az új versenyjogi eszközről az érdekelt felekkel folytatott konzultáció összefoglalója és A nemzeti versenyjogi hatóságoknak az új versenyjogi eszköz hatásvizsgálatához tett hozzájárulásainak összefoglalója . Míg a válaszadók azt jelezték, hogy piaci hiányosságok valamennyi ipari ágazatban előfordulhatnak, számos válaszadó hangsúlyozta, hogy különösen a digitális területen jellemzőek. Lásd még a hatásvizsgálat 5.4. mellékletét.

(9)    További elemzésért lásd a hatásvizsgálat 6.6.1. szakaszát.

(10)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12418-Digital-Services-Act-package-ex-ante-regulatory-instrument-of-very-large-online-platforms-acting-as-gatekeepers és https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12416-New-competition-tool  

(11)    E konzultációk eredményeinek részletes áttekintése a hatásvizsgálat 2. mellékletében található.

(12)     https://platformobservatory.eu/  

(13)     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/commission-expert-group-publishes-progress-reports-online-platform-economy  

(14)    Az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont munkaértekezlete a piaci erőről és az online hirdetésekről, 2020. január 29.; 2020. július 28-án és 2020. szeptember 10-én az ICF, a WIK-Consult GmbH, a Cullen International és a CEPS magas szintű tudományos szakértői panelbeszélgetéseket szervezett, hogy támogassa a Bizottságot a kapuőrként fellépő, jelentős hálózati hatással bíró platformokra vonatkozó hatásvizsgálat elkészítésében.

(15)    Mint például a „Shaping competition policy in the era of digitisation” (A versenypolitika alakítása a digitalizáció korában) című konferencia: https://ec.europa.eu/competition/scp19/  

(16)    Az előzetes szabályokra vonatkozó nyilvános konzultáció összefoglalója, Az új versenyjogi eszközről az érdekelt felekkel folytatott konzultáció összefoglalója és A nemzeti versenyjogi hatóságoknak az új versenyjogi eszköz hatásvizsgálatához tett hozzájárulásainak összefoglalója lásd a hatásvizsgálat 2. mellékletét.

(17)    A BEUC által a nyílt nyilvános konzultáción megadott válasz szerint például „a különösen a digitális piacok nagy szereplői által támasztott kihívások miatt új eszközökre van szükség a hagyományos versenyjogi jogérvényesítés mellett, amelyek eredményesen és kellő időben biztosítják fogyasztók érdekeinek védelmét.”

(18)    Háttértanulmány a hatásvizsgálathoz (ICF); M. Motta & M. Peitz (2020): Intervention trigger and underlying theories of harm - Expert advice for the Impact Assessment of a New Competition Tool ; G. S. Crawford, P. Rey, & M. Schnitzer (2020): An Economic Evaluation of the EC’s Proposed “New Competition Tool” .

(19)    Lásd még a hatásvizsgálat 1. mellékletének 5. szakaszát a felhasznált bizonyítékok különböző forrásairól.

(20)    Lásd a hatásvizsgálat 3. mellékletét.

(21)    Ugyanott, V. és X. fejezet.

(22)     https://platformobservatory.eu/app/uploads/2020/07/ProgressReport_Workstream_on_Measurement_and_ Economic_Indicators_2020.pdf

(23)    HL C […]., […], […]. o.

(24)    HL C […]., […], […]. o.

(25)    HL C […]., […], […]. o.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(27)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/... rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(34)    A Bizottság közleménye: Iránymutatás a rangsorolási átláthatóságról az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (HL C 424., 2020.12.8., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(36)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(38)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(39)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/... rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(42)    ABM: (activity-based management) tevékenységalapú irányítás; ABB: (activity-based budgeting) tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(43)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(44)    M. Christensen, A. Conte, F. Di Pietro, P. Lecca, G. Mandras, & S. Salotti (2018): The third pillar of the Investment Plan for Europe: An impact assessment using the RHOMOLO model (02/2018. szám). JRC Working Papers on Territorial Modelling and Analysis (JRC munkadokumentumok a területi modellezésről és elemzésről).

(45)    A határokon átnyúló e-kereskedelem 2019-ben 143 milliárd EUR értékű volt, e piac 59 %-át az online piacterek bonyolították. Ez 2025-ben várhatóan 65 %-ra emelkedik (CNECT/GROW tanulmány).

(46)    A tagállamok rendszeresen felvetették ezeket a problémákat a 2019-ben lefolytatott konzultáció során, a 2020-as célzott konzultáció során, valamint a nyílt nyilvános konzultáció és az e-kereskedelmi szakértői munkacsoportban 2019 októberében folytatott megbeszélés során.

(47)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(48)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(49)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(50)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(51)    A költségvetés programok közötti lebontása tájékoztató jellegű.

(52)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(53)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(54)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(55)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(56)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(57)    IKT: Információs és kommunikációs technológiák: az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.

(58)    IKT: Információs és kommunikációs technológiák: az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.