Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020PC0801

    Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésszakára tekintettel az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat tükröző kiigazítások módszertanára vonatkozó végrehajtó szervi határozatra irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő benyújtásáról és az ezen az ülésen az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

    COM/2020/801 final

    Brüsszel, 2020.12.15.

    COM(2020) 801 final

    2020/0355(NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésszakára tekintettel az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat tükröző kiigazítások módszertanára vonatkozó végrehajtó szervi határozatra irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő benyújtásáról és az ezen az ülésen az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról


    INDOKOLÁS

    1.A javaslat tárgya

    Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez (a továbbiakban: a levegőszennyezésről szóló egyezmény) kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben módosított jegyzőkönyv (a továbbiakban: Göteborgi Jegyzőkönyv) II. melléklete 2–6. táblázatának az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások miatti kiigazítására vonatkozó módszertanról szóló végrehajtó szervi határozatra irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő benyújtására vonatkozik. A végrehajtó szerv határozatára vonatkozó javaslatot a levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésére tekintettel nyújtják be.

    Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat kiterjed a végrehajtó szerv határozatára irányuló uniós beadvánnyal kapcsolatos, a többi fél által megfogalmazott észrevételek tekintetében képviselendő uniós tárgyalási álláspontra is.

    2.A javaslat háttere

    2.1.A levegőszennyezésről szóló egyezmény és a (2012-ben módosított) Göteborgi Jegyzőkönyv

    Az 1979-ben elfogadott levegőszennyezésről szóló egyezmény a levegőminőséggel és a légszennyezéssel foglalkozó legfejlettebb regionális környezetvédelmi megállapodás.

    A levegőszennyezésről szóló egyezményhez kapcsolódóan 1999 novemberében megállapodás született az eredeti Göteborgi Jegyzőkönyvről. A Göteborgi Jegyzőkönyvet 2012-ben módosították. A módosított változat 2019. október 7-én lépett hatályba. A módosított jegyzőkönyv képezte a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK irányelvet hatályon kívül helyező, az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv szerinti, 2020 és 2029 közötti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek alapját.

    Az Európai Unió a levegőszennyezésről szóló egyezmény 1 , valamint a 2012-ben módosított Göteborgi Jegyzőkönyv 2 szerződő fele. Valamennyi tagállam részes fele a levegőszennyezésről szóló egyezménynek; 21 tagállam részes fele az eredeti Göteborgi Jegyzőkönyvnek 3 , és eddig 17 tagállam fogadta el a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi módosítását 4 .

    2.2.A levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szerve

    A végrehajtó szerv a levegőszennyezésről szóló egyezmény irányító szerve, amely az egyezmény szerződő feleinek képviselőiből áll. A levegőszennyezésről szóló egyezmény 10. cikke szerint a végrehajtó szerv figyelemmel kíséri a levegőszennyezésről szóló egyezmény és jegyzőkönyveinek végrehajtását és továbbfejlesztését.

    A végrehajtó szerv arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal 5 hozza meg.

    2.3.A végrehajtó szerv tervezett jogi aktusa

    Az Európai Uniónak és tagállamainak javaslatot kell benyújtaniuk a végrehajtó szerv határozatára, amely meghatározza a 2012-ben módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. melléklete 2–6. táblázatának az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében történő kiigazítására vonatkozó módszertant (a továbbiakban: tervezett jogi aktus).

    A tervezett jogi aktus célja annak biztosítása, hogy a módosított jegyzőkönyv szerinti megfelelőségi felülvizsgálatokat az Európai Unióra vonatkozó helyes számok alapján végezzék el. A II. melléklet 2–6. táblázata felsorolja a tagállamok 2005-ös (kiindulási) nemzeti kibocsátási szintjeit, valamint a 2020-tól kezdődő és az azon túli időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait (a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, az illékony szerves vegyületek és a finom szálló por tekintetében). Valamennyi táblázat tartalmaz egy olyan sort is, amely az uniós végösszegeket mutatja (az uniós tagállamok 2005. évi alapértékeinek összege kilotonna kibocsátásként kifejezve; valamint az uniós tagállamok csökkentési kötelezettségvállalásainak összege, az uniós tagállamok alapértékeinek összegéhez viszonyított teljes %-os változásként kifejezve). Az e táblázatokban szereplő uniós érték jelenleg az EU 27(2013) értékének összege, amely a jegyzőkönyv 2012. évi módosításakor fennálló uniós tagállami összetételt tükrözi. A II. melléklet ezért helyesbítésre szorul.

    A jelenlegi szabályok még nem tartalmaznak módszertant a technikai kiigazítás e konkrét esetére vonatkozóan, amint azt a végrehajtó szerv a 36. ülésén megállapította. A végrehajtó szerv hasonló határozatot fogadott el 2017-ben 6 az eredeti Göteborgi Jegyzőkönyvben szereplő európai uniós kibocsátási határértékek kiigazításának lehetőségéről, miután az Európai Unió a végrehajtó szerv 36. ülésén előterjesztett kérelemre javaslatot nyújtott be. Mivel a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv akkor még nem lépett hatályba, nem tartozott a végrehajtó szerv 2017. évi határozatának hatálya alá.

    A végrehajtó szerv határozatát a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában szereplő európai uniós értékek kiigazításának módszertanáról lehetőleg a végrehajtó szerv 2021. májusi további tervezett ülésén, de legkésőbb a végrehajtó szerv 2021. decemberi ülésén kell elfogadni annak érdekében, hogy a táblázatok kiigazítását még a 2020. évi adatok (2022. 2. negyedévére várt) első megfelelőségi felülvizsgálatának megkezdése előtt kérni lehessen.

    A tervezett jogi aktus a végrehajtó szerv határozatának elfogadásától alkalmazandó. A tervezett jogi aktus – elfogadását követően – lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy benyújtsa az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások tükrözéséhez szükséges technikai frissítéseket. Az Európai Unió nevében a Bizottság nyújtja be a levegőszennyezésről szóló egyezmény titkárságához a tagállami összetétel változásaival kapcsolatos kiigazításokat.

    3.Az Unió által képviselendő álláspont

    Az Európai Uniónak a levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szerve által elfogadandó határozatra irányuló javaslatot kell benyújtania (a beadvány tervezetét lásd az I. mellékletben).

    E javaslat célja olyan módszertan elfogadása, amely lehetővé teszi a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában szereplő európai uniós kibocsátási alapértékek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségek technikai kiigazítását annak biztosítása érdekében, hogy az e táblázatokban szereplő európai uniós értékek helyesen tükrözzék a tagállamok kibocsátási alapértékeinek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásainak összegét az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat követően. Annak érdekében, hogy a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv szerinti európai uniós kötelezettségeknek való megfelelést megfelelően felül lehessen vizsgálni, szükség van arra, hogy ezeket a táblázatokat az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások sajátos körülményei között ki lehessen igazítani.

    Amennyiben más felek a végrehajtó szerv javasolt határozatára vonatkozóan olyan szövegezési változtatásokat javasolnak, amelyek az Európai Unió javaslatában kitűzött célokkal azonos célokat valósíthatnak meg, az ilyen javaslatokat az Európai Unió elvben támogathatja.

    A nemzeti kibocsátási határértékek vagy a tagállamok nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásainak kiigazítására irányuló javaslatok (politikai hatás) nem kapnak támogatást, de külön megvitatásra kerülnek, különös tekintettel a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv folyamatban lévő felülvizsgálatára.

    4.Jogalap

    4.1.Eljárási jogalap

    4.1.1.Alapelvek

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat.”

    A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 7 .

    4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

    A végrehajtó szervet megállapodás, nevezetesen a levegőszennyezésről szóló egyezmény hozta létre.

    A végrehajtó testület által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A módosított Göteborgi Jegyzőkönyv 13. cikke (5) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

    A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a levegőszennyezésről szóló egyezmény vagy a Göteborgi Jegyzőkönyv intézményi keretét.

    Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

    4.2.Anyagi jogalap

    4.2.1.Alapelvek

    Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt anyagi jogalapra kell alapítani.

    4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

    A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezettel kapcsolatos.

    Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.

    4.3.Következtetés

    A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

    5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

    n.a.

    2020/0355 (NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésszakára tekintettel az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat tükröző kiigazítások módszertanára vonatkozó végrehajtó szervi határozatra irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő benyújtásáról és az ezen az ülésen az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    mivel:

    (1)A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez (a továbbiakban: a levegőszennyezésről szóló egyezmény) kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben elfogadott módosított jegyzőkönyvet (a továbbiakban: módosított Göteborgi Jegyzőkönyv) az Európai Unió az (EU) 2017/1757 tanácsi határozattal jóváhagyta, és az 2019. október 7-én hatályba lépett.

    (2)A levegőszennyezésről szóló egyezmény 10. cikke értelmében a végrehajtó szerv felülvizsgálja a levegőszennyezésről szóló egyezmény és jegyzőkönyvei végrehajtását és fejlesztését, és határozatokat fogadhat el e jegyzőkönyvek végrehajtásának pontosítására.

    (3)A levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 36. ülésén az egyezmény részes felei felkérték az Európai Uniót és tagállamait, hogy tegyenek javaslatot az eredeti Göteborgi Jegyzőkönyv (1999-ben elfogadott változat) II. mellékletének 1. táblázatában szereplő európai uniós kibocsátási határértékek kiigazítására az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

    (4)A levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 37. ülésén elfogadták az Európai Unió és tagállamai által javasolt határozatot 8 .

    (5)A módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában szereplő európai uniós értékeknek az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében történő kiigazítására szolgáló módszertanra azért van szükség, hogy az Európai Unió tagságában bekövetkezett változások megfelelően tükröződhessenek a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeknek való európai uniós megfelelés felülvizsgálata során. Ez nem kapcsolódik a nemzeti kibocsátási határértékek vagy a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek ugyanazon táblázatokban történő kiigazításához.

    (6)Miután a végrehajtó szerv elfogadta a kiigazításokra vonatkozó módszertant, a Bizottságnak az Európai Unió nevében be kell nyújtania a szükséges kiigazításokat az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának e módszertant alkalmazó ügyvezető titkára számára, hogy sor kerülhessen az Európai Unió tagállami összetételében a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv elfogadása óta bekövetkezett változások figyelembevételére, és hasonlóképpen be kell nyújtania az európai uniós tagság későbbi változásai esetén szükséges kiigazításokat.

    (7)Helyénvaló meghatározni az Európai Unió által a végrehajtó szervben képviselendő álláspontot, mivel a végrehajtó szerv határozata kötelező érvényű lesz az Európai Unióra nézve.

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    (1)    A levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésén az Európai Unió a következő célkitűzések elérésére törekszik: olyan módszertan létrehozása, amely lehetővé teszi a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában szereplő európai uniós kibocsátási alapértékek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségek kiigazítását annak biztosítása érdekében, hogy az e táblázatokban szereplő európai uniós értékek – az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat követően – megfelelően tükrözzék a tagállamok kibocsátási alapértékeinek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásainak teljes összegét.

    (2)    Tekintettel a levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésére, valamint az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében az Európai Unió benyújtja a szükséges kiigazítási módszertanra vonatkozó javaslatát, amely e határozat mellékletében található.

    (3)    A Bizottság az Európai Unió nevében továbbítja ezt a javaslatot az egyezmény titkárságának.

    2. cikk

    Az Európai Unió támogathatja az egyezmény más részes felei által javasolt módosításokat, amennyiben azok hozzájárulnak az Európai Unió 1. cikkben felsorolt célkitűzéseinek megvalósításához.

    3. cikk

    Az 1. és 2. cikkben említett álláspont finomításáról – a légi közlekedési egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésén történt fejlemények fényében – az Európai Unió képviselői a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a helyszíni koordinációs üléseken, a Tanács további határozata nélkül is megállapodhatnak.

    4. cikk

    Azt követően, hogy a végrehajtó szerv elfogadta a levegőszennyezésről szóló egyezmény kiigazításait lehetővé tevő módszertant, a Bizottság az Európai Unió nevében benyújtja a módszertan végrehajtásához szükséges kiigazításokat.

    5. cikk

    Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

       a Tanács részéről

       az elnök

    (1)    A Tanács 81/462/EGK határozata (1981. június 11.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 171., 1981.6.27., 11. o.).
    (2)    A Tanács 2003/507/EK határozata (2003. június. 13.) az Európai Közösségnek a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL L 179., 2003.7.17., 1. o.); A Tanács (EU) 2017/1757 határozata (2017. július 17.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításának az Európai Unió nevében történő elfogadásáról (HL L 248., 2017.9.27., 3. o.).
    (3)    Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia (a ratifikációs folyamat állása 2020. október 1-jén).
    (4)    Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia (a ratifikációs folyamat állása 2020. október 1-jén).
    (5)    A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szerve üléseinek a 2010/19 határozattal elfogadott és a 2013/1 határozattal módosított eljárási szabályzata, 29. szabály.
    (6)    A végrehajtó szerv 2017/3. sz. határozata, https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/documents/2017/AIR/EB/EB_Decisions_2017_3-E.pdf  
    (7)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
    (8)    A levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 2017/3 határozata, https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/documents/2017/AIR/EB/EB_Decisions_2017_3-E.pdf  
    Top

    Brüsszel, 2020.12.15.

    COM(2020) 801 final

    MELLÉKLET

    a következőhöz:

    Javaslat
    A TANÁCS HATÁROZATA

    a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének 41. ülésszakára tekintettel az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változásokat tükröző kiigazítások módszertanára vonatkozó végrehajtó szervi határozatra irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő benyújtásáról és az ezen az ülésen az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról


    A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény végrehajtó szervének határozatára irányuló európai uniós javaslat: Módszertan a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben módosított jegyzőkönyv (a továbbiakban: Göteborgi Jegyzőkönyv) II. mellékletében szereplő 2–6. táblázat kiigazítására az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

    Határozattervezet a 2012-ben módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében történő kiigazításáról

    A végrehajtó szerv,

    emlékeztetve az Európai Uniónak a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: Göteborgi Jegyzőkönyv) való megfeleléséről szóló 2013/14 és 2016/4 határozatára,

    megállapítva, hogy a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdése előírja a felek számára az eljárást, amellyel javaslatot tehetnek a Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletében felsorolt kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik kiigazítására, azonban a végrehajtó szerv kiigazításokról szóló 2012/3 és 2012/12 határozatában meghatározott módszerek nem alkalmazandók e kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében történő kiigazítására,

    emlékeztetve a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében történő kiigazításáról szóló 2017/3 határozatára, amelyet az Európai Unió és tagállamai által az egyezmény részes feleinek a Végrehajtó Testület 36. ülésén felvetett kérésére válaszul tett javaslatot követően fogadtak el (ECE/EB.AIR/137),

    üdvözölve a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben módosított jegyzőkönyv (Göteborgi Jegyzőkönyv) 2019. október 7-i hatálybalépését,

    1.úgy határoz a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Unió tagállami összetételében bekövetkező változások esetén a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában az Európai Unióra vonatkozóan felsorolt kibocsátási alapértékek és kibocsátáscsökkentési kötelezettségek kiigazításához alkalmazandó módszertant az alábbiak szerint határozza meg:

    -A módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában a 2005. évi kibocsátási szintekhez viszonyított, kilotonnában kifejezett, szennyezőanyagonkénti európai uniós kibocsátási alapérték az Európai Unió tagállamai szennyezőanyagonkénti kibocsátási alapértékeinek összege, figyelembe véve az Európai Unióhoz való csatlakozást vagy az onnan való kilépést.

    -A módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában az egyes szennyező anyagokra vonatkozó európai uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségek az Európai Unió tagállamainak kibocsátáscsökkentési kötelezettségeinek összege, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a) az egyes uniós tagállamoknak a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában meghatározott, 2005. évi kibocsátási szintjeire alkalmazni kell az ugyanazon táblázatokban meghatározott, 2020. évre vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit; és b) az a) pont szerinti eredmények összegét az Európai Unió tagállamai 2005. évi kibocsátási szintjei összegének százalékában kell kifejezni.

    -E módszertan alkalmazásában a 2005. évi kibocsátási szintek a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában felsorolt szintek, kivéve, ha egy aláíró vagy részes fél esetében a II. melléklet nem határoz meg a 2005. évre vonatkozó kibocsátási szinteket, amely esetben a legutóbbi jelentett 2005. évi kibocsátásokat kell használni. A 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv II. mellékletének 2–6. táblázatában felsorolt kötelezettségek, kivéve, ha egy adott aláíró vagy részes fél tekintetében a II. melléklet nem határoz meg kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozóan, amely esetben az Európai Unió ezeket az információkat írásban benyújtja az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkárához.

    2.úgy határoz, hogy az Európai Unió a fenti módszertant alkalmazva írásban kiigazításokat nyújthat be az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkárához, aki tájékoztatja a részes feleket a kiigazításokról.

    Top