EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.9.

COM(2020) 796 final

2020/0349(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról

{SEC(2020) 545 final} - {SWD(2020) 543 final} - {SWD(2020) 544 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Európa a biztonsági környezet folyamatos változásával szembesül: változó és egyre összetettebb biztonsági fenyegetések jelentkeznek. A bűnözők kihasználják a digitális transzformációból, az új technológiákból 1 , a globalizációból és a mobilitásból adódó előnyöket, ideértve azokat is, amelyeket az összekapcsoltság, valamint a fizikai és a digitális világot elválasztó határ elmosódása kínál 2 . A közelmúltbeli események 3  ismét bizonyították, hogy a terrorizmus továbbra is jelentős fenyegetést jelent az Európai Unió és az uniós polgárok szabadságára és életmódjára nézve. A Covid19-válság miatt ez még erőteljesebben jelentkezik, mivel a bűnözők – módosítva működési módszereiket vagy új bűnözői tevékenységeket alakítva ki – gyorsan megragadták a válság kihasználására kínálkozó lehetőségeket 4 . Bár az még nem egyértelmű, hogy a Covid19-válság milyen összhatással lesz a biztonságra, közép- és hosszú távon várhatóan befolyásolni fogja a súlyos és szervezett bűnözés helyzetét az EU-ban 5 .

Ezek a változó biztonsági fenyegetések a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkájának hatékony uniós szintű támogatását teszik szükségessé. E fenyegetések a határokon átnyúlóan terjednek, az így elősegített bűncselekmények széles körében érzékelhetők, valamint polikriminális szervezett bűnözői csoportokban 6 testesülnek meg, amelyek sokféle bűnözői tevékenységet folytatnak. Mivel e transznacionális biztonsági kihívások kezeléséhez a nemzeti szintű fellépés önmagában nem elegendő, a tagállamok bűnüldöző hatóságai egyre inkább igénybe veszik a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni fellépéshez az Europol – a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége – által kínált támogatást és szakértelmet. Az Europol a tagállamok számára a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni fellépéshez nyújtott uniós szintű támogatás központi eleme. Az Ügynökség támogatást és szakértelmet kínál a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok elleni küzdelem terén. A 2016. évi Europol-rendelet 7 alkalmazásának kezdete óta az Ügynökség feladatainak operatív jelentősége jelentősen megváltozott. Például az Europolon belül működő Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja által nyújtott operatív támogatás az elmúlt években ötszörösére nőtt (a támogatott operatív ügyek száma 2016-ban 127, míg 2019-ben 632 volt). A központ részt vesz az EU-ban jelenleg folyó szinte minden nagyobb terrorizmus elleni nyomozásban.

Továbbra is nagy a terrorizmus jelentette fenyegetés az EU-ban. 8 Az uniós belügyminiszterek a közelmúltban elkövetett európai terrortámadásokról szóló, 2020. november 13-i együttes nyilatkozatukban felkérik „a Bizottságot, hogy nyújtson be az Europol megbízatásának felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely szilárd jogalapot biztosít a nagy adathalmazok kezeléséhez. Az Europol és azon belül különösen a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) alapvető fontosságú a tekintetben, hogy a tagállamok hatékony támogatást kapjanak a terrorista bűncselekmények megelőzéséhez és a vádeljárások lefolytatásához, és meg kell őket erősíteni.” 9

A fenyegetettségi környezet miatt a tagállamok más típusú támogatást igényelnek és várnak el az Europoltól a polgárok biztonságának garantálása érdekében, olyan formában, amely nem volt előre látható akkor, amikor a társjogalkotók az Europol jelenlegi megbízatásáról tárgyaltak. A 2019. decemberi tanácsi következtetések elismerik, hogy „az Europol számára sürgős operatív szükségletet jelent az, hogy magánfelektől közvetlenül kérhessen és kaphasson adatokat”, és felkérik a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az Europol-rendelet felülvizsgálata ütemezésének kiigazítását „tekintettel arra, hogy az európai bűnüldöző hatóságoknak lépést kell tartaniuk a folyamatban lévő technológiai fejlődéssel” 10 . Sürgető társadalmi igény mutatkozik a magánfelek 11 által kínált, határon átnyúló szolgáltatások igénybevételével előkészített vagy elkövetett súlyos bűncselekményekkel, különösen a kiberbűnözéssel szembeni fellépés iránt. Jóllehet az elektronikus bizonyítékokról szóló csomag 12 részben kezeli ezeket a kihívásokat, vannak olyan helyzetek, amikor az Europol támogatására van szükség a kiberbűnözés és a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmény jelentette fenyegetések elleni hatékony fellépéshez, különösen akkor, ha magánfelek próbálják bejelenteni az ilyen bűncselekményeket.

Az Európai Parlament 2020. júliusi állásfoglalása is felszólít az Europol megerősítésére, kijelentve, hogy ”prioritásként kell kezelni az Europol azon képességének megerősítését, hogy határokon átnyúló vizsgálatok indítását kérje, különösen a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók elleni súlyos támadások esetében, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a korrupció, a csalás, a rossz irányítás és a köz- és magánszférában elkövetett egyéb jogsértések feltárásában” 13 .

Tekintettel a biztonsági környezet változására az Europolnak rendelkeznie kell az ahhoz szükséges képességekkel és eszközökkel, hogy hatékonyan támogatni tudja a tagállamokat a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni fellépésben. E sürgős operatív szükségletekre, valamint a társjogalkotóknak az Europol által nyújtandó erőteljesebb támogatást sürgető felszólításaira reagálva a Bizottság 2020. évi munkaprogramjában jogalkotási kezdeményezést jelentett be, amely „az operatív rendőrségi együttműködés támogatása érdekében megerősíti az Europol megbízatását”. Ez egyben a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia 14 (2020. július) egyik kulcsfontosságú intézkedése is. Összhangban a politikai iránymutatás 15 azon felszólításával, hogy ”minden követ meg kell mozgatnunk, ha a polgáraink védelméről van szó”, ez a jogalkotási kezdeményezés azokkal a területekkel foglalkozik, ahol az érdekelt felek fokozott támogatást sürgetnek az Europol részéről annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a polgárok biztonságának megőrzésében.

Ennek érdekében e javaslat meg kívánja erősíteni az Europol megbízatását az Ügynökség Szerződésben 16 meghatározott küldetésén és feladatain belül, különösen az alábbiak révén:

·annak lehetővé tétele, hogy az Europol hatékonyan együttműködjön a magánfelekkel, kezelve azt a problémát, hogy a magánfelek és a bűnüldöző hatóságok között nincs hatékony együttműködés annak érdekében, hogy megakadályozzák a határon átnyúló szolgáltatások – így a kommunikációs, banki vagy közlekedési szolgáltatások – bűnözők általi használatát,

·annak lehetővé tétele, hogy az Europol hatékonyan támogassa a tagállamokat és nyomozásaikat a nagy és összetett adatkészletek elemzésével, kezelve a bűnüldöző hatóságok nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásait,

·az Europol kutatás és innováció terén betöltött szerepének a megerősítése, kezelve a bűnüldözés szempontjából lényeges hiányosságokat,

·az Europol harmadik országokkal folytatott együttműködésének megerősítése konkrét helyzetekben és eseti alapon az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében,

·annak egyértelművé tétele, hogy az Europol – olyan konkrét esetekben, amikor úgy véli, hogy nyomozást kell indítani – kérheti valamely tagállam illetékes hatóságait, hogy – az adott bűncselekmény határokon átnyúló jellegére vonatkozó követelmény nélkül – az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő valamely bűncselekmény 17 tekintetében nyomozást indítsanak, folytassanak le vagy koordináljanak,

·az Europol Európai Ügyészséggel (EPPO) folytatott együttműködésének megerősítése,

·az Europolra alkalmazandó adatvédelmi keret további megerősítése,

·az Europol parlamenti felügyeletének és elszámoltathatóságának további megerősítése.

E jogalkotási kezdeményezés kapcsolódik a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1862 rendeletnek a SIS-be történő, Europol általi adatbevitel tekintetében történő módosításáról szóló jogalkotási kezdeményezéshez. A tagállamokkal folytatott konzultáció függvényében az említett kezdeményezés lehetővé tenné az Europol számára, hogy adatokat vigyen be a SIS-be egy harmadik országbeli állampolgárnak az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményben való részvételének gyanújáról.

E jogalkotási kezdeményezés a Bizottság által 2020. december 9-én előterjesztett, a terrorizmus jelentette fenyegetésre adott uniós válasz megerősítését célzó intézkedéscsomag részét képezi.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi a belső biztonság területén a 2016. évi Europol-rendelet hatálybalépése óta elfogadott vagy kezdeményezett uniós szakpolitikák széles körét.

Ami a magánfelekkel való együttműködést illeti, e jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi az online terrorista tartalom eltávolítására 18 és az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javítására 19 irányuló kapcsolódó kezdeményezéseket. Elfogadását követően az elektronikus bizonyítékokról szóló csomag lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságok – a Bizottság javaslata alapján – közlésre kötelező európai határozatokat és megőrzésre kötelező európai határozatokat hozzanak annak érdekében, hogy nyomozás céljából elektronikus bizonyítékokat szerezzenek be a szolgáltatóktól, függetlenül attól, hogy a szolgáltató melyik tagállamban telepedett le vagy tárolja az információkat.

A harmadik országoktól származó, gyanúsítottakra és bűnözőkre vonatkozó információk megosztását érintő korlátozások tekintetében az információmegosztás megerősítésére irányuló alternatívák értékelése figyelembe veszi a biztonságra, a határigazgatásra és a migrációkezelésre vonatkozó uniós információs rendszerek interoperabilitására irányuló, folyamatban lévő munkát 20 , valamint a nagy méretű IT-rendszerekre vonatkozó uniós jogi keretet. Ez magában foglalja a meglévő vagy tervezett uniós információs rendszereket, nevezetesen a Schengeni Információs Rendszert 21 , az uniós határregisztrációs rendszert 22 , az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert 23 , valamint a Vízuminformációs Rendszer 24 és az Eurodac rendszer 25 javasolt korszerűsítését.

E jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi az Europol más uniós szervekkel vagy ügynökségekkel – nevezetesen az Európai Ügyészséggel 26 , az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) 27 , az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) 28 , az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) 29 és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) 30 – folytatott együttműködését is.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E jogalkotási kezdeményezés figyelembe vesz az Europol-rendelet hatálybalépése óta elfogadott vagy kezdeményezett más releváns uniós szakpolitikákat is.

E jogalkotási kezdeményezés maradéktalanul figyelembe veszi a vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályokat (lásd alább az alapjogokról szóló 3. szakaszt).

Az innováció területén e jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi a Horizont 2020 31 , a Belső Biztonsági Alap 32 , a javasolt Európai horizont 33 és a javasolt Digitális Európa program 34 keretében a biztonsággal kapcsolatban nyújtott uniós finanszírozást. Figyelembe veszi továbbá az európai adatstratégiát 35 és a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvet 36 , amelyek a Bizottság új digitális stratégiájának első pillérei, valamint a közös európai adatterek irányításának előkészítésére irányuló, folyamatban lévő munkát.

Az Europol harmadik országokkal folytatott együttműködése kapcsán e jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi az Unió külső politikáit, nevezetesen a harmadik országokban működő uniós küldöttségek és a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó/biztonsági szakértők munkáját, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai missziókat és műveleteket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

A közrend fenntartásáért és a belső biztonság megőrzéséért a tagállamok felelősek 37 . Az Unió tiszteletben tartja a tagállamok alapvető állami funkcióit, a közrend fenntartását és a nemzetbiztonság védelmét is ideértve 38 . Mivel a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus gyakran transznacionális jellegűek, a nemzeti szintű fellépés önmagában nem elegendő ezek hatékony leküzdéséhez. A tagállamok ezért úgy határoztak, hogy az EU keretében együttműködnek a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus jelentette fenyegetések kezelése érdekében. Törekednek összehangolni bűnüldözési intézkedéseiket és együttműködni a közös biztonsági kihívások kezelésében. Úgy határoztak, hogy uniós szinten egyesítik erőforrásaikat és megosztják egymással szakértelmüket. Az Europol – a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségeként – erőteljes megnyilvánulása a tagállamok azon törekvésének, hogy együttműködés révén garantálják polgáraik biztonságát. Az Europol keretet biztosít a tagállamok számára bűnüldözési tevékenységeik összehangolásához. A tagállamok az Europolhoz kiküldött összekötő tisztviselőik, valamint az ügynökség által biztosított információcsere-csatorna révén információkat cserélnek és együttműködnek a nyomozásaik során. A tagállamok egyesítik erőforrásaikat azáltal, hogy megbízzák az Europolt az általuk biztosított információk Europol-adatbázisokban történő kezelésével és közös elemzés készítésével. Felhasználják az Europol által a rendfenntartás számos területén összegyűjtött, növekvő szakértelmet. Ennek köszönhetően az Europol a tagállami bűnüldöző hatóságoknak nyújtott uniós szintű támogatás legnyilvánvalóbb és leghatékonyabb elemévé vált.

Szintén a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkájának hatékony uniós szintű támogatását teszik szükségessé az azon módszerekkel kapcsolatos változó biztonsági fenyegetések, amelyeket alkalmazva a bűnözők kihasználják a digitális transzformációból és az új technológiákból adódó előnyöket. Természetesen vannak különbségek abban, hogy milyen módon lépnek fel az egyes tagállamok, régióik és helyi közösségeik az egyes bűncselekménytípusokkal szemben. Bűnüldöző hatóságaik ezért megválaszthatják, hogy milyen esetben kérnek uniós szintű támogatást az Europoltól, és milyen közös kezdeményezésekben kívánnak részt venni. Mindenesetre a bűnüldöző hatóságok valamennyi tagállamban, régióban és helyi szinten ugyanazokkal a változó biztonsági fenyegetésekkel szembesülnek. Következésképpen uniós fellépésre van szükség, hogy megerősítsük a tagállamok támogatását a súlyos bűncselekményekkel és terrorizmussal szembeni küzdelem során a fenyegetésekkel való lépéstartás érdekében.

A tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kezelni a javaslat által érintett valamennyi kihívást:

·Ami azt illeti, hogy nincs hatékony együttműködés a magánfelek és a bűnüldöző hatóságok között annak megakadályozása érdekében, hogy a bűnözők visszaéljenek a határon átnyúló szolgáltatásokkal, a nemzeti hatóságok önmagukban nem tudják hatékonyan elemezni a több joghatóságot érintő vagy nem besorolható adatkészleteket, mivel rendkívül erőforrásigényes a nagy adatkészleteknek az adott joghatóság vagy joghatóságok szempontjából releváns adatok azonosítása érdekében történő átválogatása, különösen akkor, ha még nem azonosították az érintett tagállamokat. Ha azonban a nemzeti bűnüldöző hatóságok a saját joghatóságukra vonatkozó, kisebb adatkészleteket kapnak, nem lesznek birtokában a teljes hírszerzési képnek. Ezenkívül a tagállamok nem tudják hatékonyan kezelni ezeket a problémákat olyan kormányközi együttműködés révén, amelynek keretében a letelepedés helye szerinti tagállam kapja meg, elemzi, majd juttatja el az adatokat az érintett tagállamoknak. Ez nemcsak aránytalan erőforrásigényeket jelentene a letelepedés helye szerinti tagállamok számára, hanem jogi nehézségeket is okozna azokban a helyzetekben, amikor a büntetendő cselekmény nem vagy csak korlátozottan kapcsolódik az adott tagállam joghatóságához.

·Ami a bűnüldöző hatóságok nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásait illeti, a tagállamok saját adatelemzéseikkel nem képesek ilyen határon átnyúló kapcsolatokat feltárni nemzeti szinten, mivel nem rendelkeznek megfelelő adatokkal a többi tagállambeli más bűncselekményekről és bűnözőkről. Előfordulhat továbbá, hogy a tagállamok nem minden esetben rendelkeznek a nagy és összetett adatkészletek elemzéséhez szükséges informatikai eszközökkel, szakértelemmel és erőforrásokkal.

·Ami a bűnüldözés szempontjából releváns innováció és kutatás terén fennálló hiányosságokat illeti, nem minden tagállam képes teljes mértékben kihasználni az új technológiák által a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén biztosított lehetőségeket, és leküzdeni az e technológiák bűnözők és terroristák általi használata jelentette kihívásokat, tekintettel az ehhez szükséges beruházásokra, erőforrásokra és készségekre.

·Ami a harmadik országokkal folytatott bűnüldözési együttműködés korlátait illeti, az Europol kulcsszerepet játszhat a harmadik országokkal a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés kiterjesztésében, egyúttal összhangot biztosítva az EU egyéb külső politikáival és eszközeivel.

·Az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekmények területén a tagállamoknak támogatásra lehet szükségük az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott hatékony nyomozásokhoz.

•Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegét és intenzitását össze kell hangolni az azonosított problémával. A jelen jogalkotási kezdeményezésben felvetett valamennyi probléma valamilyen módon uniós szintű támogatást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudják kezelni e problémákat:

·Ami azt illeti, hogy nincs hatékony együttműködés a magánfelek és a bűnüldöző hatóságok között a határon átnyúló szolgáltatások – így a kommunikációs, banki vagy közlekedési szolgáltatások – bűnözők általi használata jelentette kihívások leküzdése érdekében, ezeket a problémákat a nemzeti szintnél hatékonyabban és eredményesebben kezelhetjük az uniós szinten azáltal, hogy a több joghatóságot érintő vagy nem besorolható adatkészleteket az érintett tagállamok számára releváns adatok azonosítása érdekében uniós szinten elemezzük, és uniós szintű csatornát hozunk létre a személyes adatokat tartalmazó megkeresések magánfelekhez való továbbításához.

·Ami a bűnüldöző hatóságok nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásait illeti, ezeket a problémákat a nemzeti szintnél hatékonyabban és eredményesebben kezelhetjük az uniós szinten azáltal, hogy segítjük a tagállamokat a nagy és összetett adatkészletek kezelésében, támogatva a határon átnyúló nyomokat feltáró nyomozásaikat. Ez a szükséges információk azonosítására és a más tagállambeli bűncselekményekkel és bűnözőkkel való kapcsolatok felderítésére használt digitális kriminalisztikai technikákat foglalna magában.

·Ami a bűnüldözés szempontjából releváns innováció és kutatás terén fennálló hiányosságokat illeti, és tekintettel arra, hogy jelentős technikai és pénzügyi beruházások szükségesek, ezeket a problémákat a nemzeti szintnél hatékonyabban és eredményesebben kezelhetjük az uniós szinten azáltal, hogy szinergiákat teremtünk és méretgazdaságosságot érünk el. Ahhoz, hogy a biztonsági kutatás uniós finanszírozása a lehető legnagyobb hozzáadott értéket képviselje, meg kell szüntetni a bűnüldözési oldalon a kutatási és innovációs igények összehangolásában mutatkozó hiányosságokat. Ezenkívül az innováció és az új technológiák fejlesztése gyakran nagy mennyiségű adat rendelkezésre állásán alapul, amely uniós szinten jobban elérhető. A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló uniós eszközök fejlesztésének előmozdításával az uniós innovációs megközelítés figyelembe veszi napjaink számos biztonsági fenyegetésének határon átnyúló dimenzióját, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés szükségességét e fenyegetések kezelése érdekében.

·Ami a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjére szolgáló mechanizmusok Europol általi használatával kapcsolatos bizonytalanságokat illeti, uniós szinten hatékonyan kezelhetők az (EU) 2016/794 rendeletben foglalt azon korlátozások, amelyek akadályozhatják a harmadik országokkal folytatott hatékony együttműködést.

·Az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekmények területén uniós szintű támogatásra lehet szükség az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott hatékony nyomozásokhoz.

Az Europol – a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségeként – megfelelő helyzetben lenne ahhoz, hogy ilyen uniós szintű támogatást nyújtson. Az Europol nagyon hatékonynak bizonyult a nemzeti bűnüldöző hatóságok részére a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén nyújtott támogatásban. Az érdekelt felekkel a hatásvizsgálat készítése során folytatott konzultáció nagy fokú elégedettséget mutatott az Europollal kapcsolatban. A tagállamok egyértelmű szinergiákat és méretgazdaságosságot tapasztaltak például az információk Europol általi közös feldolgozásából vagy a szakosodott központok 39 által összegyűjtött és a tagállamoknak kínált szakértelemből adódóan. A tagállamok ugyanilyen szintű támogatást várnak el – és igényelnek operatív szempontból – az Europoltól a változó biztonsági fenyegetések esetében.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·a bevezető hatásvizsgálatról szóló konzultáció, amelynek keretében valamennyi érdekelt fél véleményét kikérték,

·célzott konzultáció az érdekelt felekkel kérdőív segítségével,

·szakértői interjúk, valamint

·az érdekelt felek célzott tematikus munkaértekezletei, amelyeken elsősorban a téma szakértői vettek részt, beleértve a nemzeti szintű gyakorló szakembereket is. Figyelembe véve a téma technikai jellegét és sajátosságait, a Bizottság szolgálatai a célzott konzultációkra összpontosítottak, amelyekbe a nemzeti és uniós szintű érdekelt felek széles körét bevonták.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Számos jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatíva merült fel. Miután az előválogatás során egyes alternatívákat elvetettek, az alábbi szakpolitikai alternatívákról készült minden részletre kiterjedő értékelés:

(1)Az I. célkitűzésre irányuló szakpolitikai alternatívák: hatékony együttműködés a magánfelek és a bűnüldözés között

·1. szakpolitikai alternatíva: a közvetlenül a magánfelektől kapott adatok kezelésének lehetővé tétele az Europol számára

·2. szakpolitikai alternatíva: a személyes adatok magánfelekkel való cseréjének lehetővé tétele az Europol számára a joghatóság megállapítása céljából

·3. szakpolitikai alternatíva: a magánfelek által kezelt adatbázisok közvetlen lekérdezésének lehetővé tétele az Europol számára

(2)A II. célkitűzésre irányuló szakpolitikai alternatívák: nagy és összetett adatkészletek elemzése a határon átnyúló kapcsolatok feltárása érdekében

·4. szakpolitikai alternatíva: a nagy és összetett adatkészletek elemzésének lehetővé tétele az Europol számára

·5. szakpolitikai alternatíva: az érintettek olyan új kategóriájának bevezetése (bűncselekménnyel kapcsolatban nem álló személyek), akiknek adatait kezelheti az Europol

(3)A III. célkitűzésre irányuló szakpolitikai alternatívák: új technológiák bűnüldözési célú alkalmazása

·6. szakpolitikai alternatíva: szabályozás az Europol által az uniós biztonsági kutatási programhoz nyújtott támogatásról, az Europolnál működő innovációs laboratóriumról, valamint az Europol által az uniós innovációs központnak nyújtott támogatásról

·7. szakpolitikai alternatíva: a személyes adatok kezelésének lehetővé tétele az Europol számára a bűnüldözéshez általa biztosított támogatás területei szempontjából releváns területekre irányuló innováció céljából

Ezen túlmenően a hatásvizsgálat külön mellékleteiben elemzés készült a következő – a társjogalkotóknak az Europol megerősítését sürgető felszólítására válaszoló, jogi korlátok miatt kevesebb szakpolitikai választást lehető tevő – szakpolitikai alternatívákról, tekintettel azok relevanciájára és a teljességre:

·8. szakpolitikai alternatíva: annak lehetővé tétele, hogy az Europol „rejtett ellenőrzésre” vonatkozó figyelmeztető jelzéseket hozzon létre a Schengeni Információs Rendszerben

·9. szakpolitikai alternatíva: új SIS figyelmeztetőjelzés-kategória létrehozása a Schengeni Információs Rendszeren belül, amelyet kizárólag az Europol használhat

·10. szakpolitikai alternatíva: a biztosítékok megfelelő szintjének önértékelésére vonatkozó rendelkezések célzott felülvizsgálata

·11. szakpolitikai alternatíva: a személyes adatok konkrét helyzetekben történő továbbítására vonatkozó rendelkezést a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv rendelkezésével összehangoló célzott felülvizsgálat

·12. szakpolitikai alternatíva: bevált módszerek és iránymutatás kialakítása az Europol-rendelet rendelkezéseinek alkalmazásához kapcsolódóan

·13. szakpolitikai alternatíva: a nyomozások indításának kérésére vonatkozó mechanizmus megerősítése

·14. szakpolitikai alternatíva: annak lehetővé tétele, hogy az Europol csak egy tagállamot érintő ügyben is nyomozás indítását kérhesse – az adott bűncselekmény határokon átnyúló jellegére vonatkozó követelmény nélkül – az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák esetében

Az előnyben részesített szakpolitikai alternatívák csomagja (2. szakpolitikai alternatíva, 4. szakpolitikai alternatíva, 7. szakpolitikai alternatíva, 9. szakpolitikai alternatíva, 11. szakpolitikai alternatíva, 12. szakpolitikai alternatíva és 14. szakpolitikai alternatíva) hatékonyan kezelné az azonosított problémákat, és erőteljes eszközöket és képességeket biztosítana az Europol számára ahhoz, hogy fokozza a tagállamok számára a változó fenyegetésekkel szembeni fellépéshez nyújtott támogatását, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

•Alapjogok

A személyes adatok kezelésének a bűnüldözési feladatok szempontjából vett általános, és az Europol által nyújtandó támogatás szempontjából vett különös jelentőségére való tekintettel e jogalkotási kezdeményezés különös hangsúlyt fektet az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartására, így különösen a személyes adatok védelméhez való jogra 43 és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra 44 .

Mivel a dokumentumot kísérő hatásvizsgálatban tárgyalt szinte valamennyi probléma, célkitűzés és szakpolitikai alternatíva személyes adatok kezelésével jár, a személyes adatok védelméhez való alapvető jog gyakorlását ebből adódóan érintő bármiféle megkötését szigorúan a szükséges és arányos mértékre kell korlátozni. Ez más alapvető jogokat is érinthet, például a kutatással és innovációval összefüggésben a megkülönböztetésmentességhez való alapvető jogot. Az alapvető jogok, különösen a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélet tiszteletben tartásához való jog alapos figyelembevétele a dokumentumot kísérő hatásvizsgálatban a szakpolitikai alternatívák részletes, az alapvető jogok gyakorlása tekintetében okozott korlátozásokat vizsgáló értékelésén alapul, amelyet a hatásvizsgálat 5. melléklete ismertet.

Az alapvető jogoknak a dokumentumot kísérő hatásvizsgálat 5. mellékletében szereplő értékelése az alapvető jogok bizottsági hatásvizsgálatokban való figyelembevételéről szóló bizottsági operatív iránymutatást 45 , az Alapjogi Ügynökségnek az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló kézikönyvét 46 , valamint az európai adatvédelmi biztos által a szükségesség és arányosság értékeléséről adott iránymutatást 47 alkalmazza. Ezen iránymutatás alapján a dokumentumot kísérő hatásvizsgálat alapvető jogokról szóló 5. melléklete:

·leírja azokat a szakpolitikai alternatívákat, amelyeket az alapvető jogokra gyakorolt súlyos nemkívánatos hatásuk miatt a korai szakaszban elvetettek,

·ismerteti a szükségesség és az arányosság lépésekre bontott értékelését,

·felvázolja az elvetett szakpolitikai alternatívákat, ha kisebb beavatkozással járó, ám ugyanannyira hatékony alternatíva áll rendelkezésre, valamint

·ismerteti a részletes biztosítékok teljes felsorolását azon szakpolitikai alternatívák vonatkozásában, amelyek esetében az alapvető jogok gyakorlásának korlátozására van szükség, amiatt is, hogy kisebb beavatkozással járó, ám ugyanannyira hatékony alternatíva nem áll rendelkezésre.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a jogalkotási kezdeményezés hatást gyakorolna az Europol költségvetési és személyzeti igényeire. A becslések szerint az MFF teljes időszakában mintegy 180 millió EUR összegű további költségvetésre és mintegy 160 további álláshelyre lenne szükség ahhoz, hogy az Europol rendelkezzen a felülvizsgált megbízatásának végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. Az Europol e jogalkotási kezdeményezésben javasolt új feladatai ezért a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, az Europolnak nyújtott uniós hozzájárulás évi 2 %-os növelését tervező 2020. májusi bizottsági javaslatban előirányzott forrásokhoz képest további pénzügyi és emberi erőforrásokat igényelnek. Ezek a becslések, valamint a teljes költségvetés és az álláshelyek száma a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményétől függenek. Emellett ez a hozzájárulás várhatóan stabilizálni fogja az Europol erőforrásigényét a pénzügyi kimutatásban felölelt időszakban. Ez a jogalkotási kezdeményezés azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlenül járuljanak hozzá az Europol költségvetéséhez, amennyiben ezt a meglévő vagy új feladatok szükségessé teszik.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a jogalkotási kezdeményezés a következő új feladatokat javasolja az Europol számára:

·A magánfelekkel folytatott hatékony együttműködés lehetővé tétele az Europol számára: a jogalkotási kezdeményezés szabályokat állapít meg az Europol számára a személyes adatok magánfelekkel való cseréjére és ezen adatok azzal a céllal történő elemzésére vonatkozóan, hogy azonosítsa az összes érintett tagállamot, és biztosítsa számukra a joghatóságuk megállapításához szükséges információkat, az online terrorista tartalom tekintetében is. E célból az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat kaphasson magánfelektől, tájékoztathassa ezeket a magánfeleket a hiányzó információkról, és felkérhesse a tagállamokat, hogy más magánfelektől kérjék további információk megosztását. Ezek a szabályok azt is lehetővé teszik az Europol számára, hogy a tagállamok és a magánfelek közötti információcsere technikai csatornájaként működjön. Ezek az új jogalapok választ jelentenek a magánfelek és a bűnüldöző hatóságok által az olyan bűncselekményekkel kapcsolatos együttműködés során tapasztalt problémákra, amikor az elkövető, az áldozatok és a vonatkozó informatikai infrastruktúra több joghatóság alá tartozik az EU-ban és azon kívül, továbbá lehetővé tennék az Europol számára, hogy támogassa a bűnüldöző hatóságokat a magánfelekkel az online terrorista tartalmak eltávolítása és más releváns kérdések terén folytatott interakcióik során. [26. cikk]

·A személyes adatok magánfelekkel való cseréjének lehetővé tétele az Europol számára válságelhárításhoz kapcsolódóan: A jogalkotási kezdeményezés szabályokat állapít meg az Europol számára annak érdekében, hogy támogathassa a tagállamokat a folyamatban lévő vagy közelmúltbeli valós eseményekből eredő, az életet vagy a testi épséget sértő eseményeket ábrázoló vagy az élet vagy a testi épség közvetlen veszélyeztetésére felszólító terrorista tartalmak online platformokon keresztül történő széles körű terjesztésének megakadályozásában. E célból az Europol személyes adatokat cserélhet magánfelekkel, ideértve az ilyen tartalommal kapcsolatos hash-eket, IP-címeket és URL-eket. [26a. cikk]

·A nagy és összetett adatkészletek kezelésének lehetővé tétele az Europol számára: A jogalkotási kezdeményezés szabályokat állapít meg az Europol számára annak ellenőrzésére, hogy az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel összefüggésben kapott személyes adatok megfelelnek-e az érintettek azon kategóriáinak, akiknek az adatait az Ügynökség kezelheti 48 . Ezért a jogalkotási kezdeményezés bevezetné a lehetőséget, hogy az Europol a kapott személyes adatokra vonatkozóan előzetes elemzést végezzen kizárólag annak eldöntése céljából, hogy az adatok az ilyen érintettek kategóriáiba tartoznak-e. A Bizottság az európai adatvédelmi biztosnak az „Europol nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásairól” szóló határozatának 49 elemzését követően tesz javaslatot ezekre az új jogalapokra. [18. cikk (5a) bekezdése]

·Lehetővé tenni az Europol számára, hogy nagy és összetett adatkészletek elemzése révén hatékonyan támogassa a tagállamokban zajló vagy az EPPO által folytatott nyomozásokat: A jogalkotási kezdeményezés új szabályokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik az Europol számára, hogy indokolt esetekben, amikor valamely tagállamban zajló vagy az Európai Ügyészség által folytatott meghatározott nyomozás hatékony támogatásához szükséges, a nemzeti büntetőjog szerint alkalmazandó eljárási követelményeknek és biztosítékoknak megfelelően kezelje a nemzeti hatóságok vagy az Európai Ügyészség által az adott nyomozás keretében megszerzett adatokat. E célból, és abban az esetben, ha egy tagállam vagy az Európai Ügyészség az Europol elemző támogatását kéri egy adott nyomozáshoz, a jogalkotási kezdeményezés lehetővé tenné az Europol számára, hogy a tagállam vagy az Európai Ügyészség által az adott nyomozásra rendelkezésre bocsátott nyomozati ügyiratban szereplő valamennyi adatot kezelje mindaddig, amíg az Europol az adott nyomozást támogatja. Ez magában foglalhatja az egy megbízható harmadik ország 50 által egy adott nyomozással összefüggésben szolgáltatott információkat is, feltéve, hogy ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy az Europol támogassa az adott, tagállambeli nyomozást. A jogalkotási kezdeményezés továbbá lehetővé teszi, hogy a tagállamok vagy az Európai Ügyészség a nyomozati ügyirat és saját operatív elemzésének tárolását kérjék az Europoltól kizárólag a bűnügyi hírszerzési eljárás helytállóságának, megbízhatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében, és kizárólag addig, ameddig az érintett nyomozáshoz kapcsolódó bírósági eljárás az adott tagállamban folyamatban van. A Bizottság az európai adatvédelmi biztosnak az „Europol nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásairól” szóló határozatának 51 elemzését követően tesz javaslatot ezekre az új jogalapokra. [18a. cikk]

·Az Europol kutatás és innováció terén betöltött szerepének a megerősítése: a) A Bizottság segítése a fő kutatási témák azonosításában és az Europol céljait érintő kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó uniós keretprogramok kialakításában és végrehajtásában. [4. cikk (4a) bekezdése] b) A tagállamok támogatása a kialakulóban lévő technológiák alkalmazásában az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, valamint innovációs tevékenységek végrehajtása, szükség esetén a személyes adatok kezelése révén is. [33a. cikk] c) Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításának támogatása azokban a konkrét esetekben, amelyek az Europol vagy a tagállamok által az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és nyomozása céljából alkalmazott vagy fejlesztés alatt álló technológiákat biztosító vállalkozásokat érintenek. [4. cikk (4b) bekezdése]

·Annak lehetővé tétele, hogy az Europol – a tagállamokkal folytatott konzultáció függvényében – adatokat vigyen be a Schengeni Információs Rendszerbe egy harmadik országbeli állampolgárnak az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményben való részvételének gyanújáról. [4. cikk (1) bekezdésének r) pontja]

·Az Europol harmadik országokkal folytatott együttműködésének megerősítése az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében: A jogalkotási kezdeményezés lehetővé teszi az Europol ügyvezető igazgatója számára, hogy konkrét helyzetekben és eseti alapon engedélyezze a személyes adatok harmadik országokba történő továbbításának kategóriáit, amennyiben szükség van a továbbítás e kategóriáira. [25. cikk (5) bekezdése]

·Az Europol Európai Ügyészséggel (EPPO) folytatott együttműködésének megerősítése, a személyes adatok uniós szervek részére történő továbbítására vonatkozó, az Europolra alkalmazandó szabályokkal összhangban. [20a. cikk]

·Az Europol Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott együttműködésének megerősítése a csalás, a korrupció vagy bármilyen más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység felderítése érdekében, a személyes adatok uniós szervek részére történő továbbítására vonatkozó, az Europolra alkalmazandó szabályokkal összhangban. [21. cikk (8) bekezdése]

·Az Europol és a tagállamok közötti közös operatív elemzések lehetővé tétele a konkrét nyomozások során. [20. cikk (2a) bekezdése]

·Az Europol parlamenti felügyeletének és elszámoltathatóságának további megerősítése az Europol által a közös parlamenti ellenőrző csoport felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségek bevezetésével. [51. cikk]

Az Europolra alkalmazandó adatvédelmi keret további megerősítése érdekében e jogalkotási kezdeményezés:

·Javaslatot tesz arra, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről szóló (EU) 2018/1725 rendelet fogalommeghatározásokról szóló 3. cikke és IX. fejezete alkalmazandóvá váljon az Europolra, míg az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet más fejezetei vonatkozzanak rá. [27a. cikk]

·Összehangolja a személyes adatok különleges kategóriáinak (különleges adatok) kezelésére vonatkozó megfogalmazást azáltal, hogy a különleges adatkategóriák körét kiegészíti a biometrikus adatokkal. [30. cikk]

·Új rendelkezést vezet be a személyes adatok kutatás és innováció céljából történő kezelésére vonatkozóan, hogy megfelelően figyelembe lehessen venni az Europol e területeken betöltött szerepének és a személyes adatok kezelésére gyakorolt hatásának megerősödését, valamint további biztosítékokról rendelkezik. [33a. cikk]

·Új rendelkezést vezet be az adatkezelési tevékenységek kategóriáinak nyilvántartására vonatkozóan a jelenlegi gyakorlat tükrözése érdekében. [39a. cikk]

·Részletesebben ismerteti az Europol adatvédelmi tisztviselőjének kijelölését, beosztását és feladatait e funkció fontosságának kiemelése érdekében, összhangban az uniós adatvédelmi vívmányok korszerűsítése során alkalmazott megközelítéssel, amely az uniós adatvédelmi struktúra kulcsfontosságú elemeként bevezette az adatvédelmi tisztviselő funkcióját. [41a–c. cikk]

Ez a jogalkotási kezdeményezés az Europol meglévő feladatainak alábbi jogi pontosításáról és kodifikációjáról is rendelkezik:

·A tagállamok különleges intervenciós egységeinek támogatása a tagállamok és a társult országok 38 különleges intervenciós egységének együttműködési platformjaként működő Atlasz-hálózaton keresztül. [4. cikk (1) bekezdésének h) pontja]

·A tagállamok támogatása a bűnüldöző hatóságok kibertámadásokra adott válaszlépéseinek koordinálása révén. [4. cikk (1) bekezdésének m) pontja]

·A tagállamok támogatása a magas kockázatot jelentő bűnözők elleni nyomozásokban. [4. cikk (1) bekezdésének q) pontja]

·Az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus támogatása szakértelemmel, elemzésekkel, jelentésekkel és egyéb releváns információkkal. [4. cikk (1) bekezdésének s) pontja]

·A súlyos bűnügyi fenyegetésekre adott összehangolt, koherens, multidiszciplináris és több ügynökséget átfogó válasz elősegítése és támogatása az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen révén. [4. cikk (2) bekezdése]

·A Bizottság és a tagállamok számára a hatékony kockázatértékelések végzéséhez nyújtott támogatás az Europol birtokában lévő, bűnügyi jelenségekkel és tendenciákkal kapcsolatos információkon alapuló fenyegetettségértékelési elemzés biztosítása révén. [4. cikk (3) bekezdése]

·Annak egyértelművé tétele, hogy az Europol személyzete helyszíni műveleti támogatást nyújthat a tagállamok bűnüldöző hatóságainak a műveletek és a nyomozások során. [4. cikk (5) bekezdése]

·Annak egyértelművé tétele, hogy az Europol – olyan konkrét esetekben, amikor úgy véli, hogy nyomozást kell indítani – szintén kérheti valamely tagállam illetékes hatóságait, hogy – az adott bűncselekmény határokon átnyúló jellegére vonatkozó követelmény nélkül – az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő valamely bűncselekmény tekintetében nyomozást indítsanak, folytassanak le vagy koordináljanak. [6. cikk (1) bekezdése]

·A tagállamok támogatása abban, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt a nemzeti jog alapján körözött személyekről, az Europolnak az Európában kiemelten körözött szökésben levő személyekkel kapcsolatos honlapja révén. [18. cikk f) pontja]

·Annak egyértelművé tétele, hogy a tagállamok – a felhasználásra vonatkozó korlátozásokkal és a nemzeti büntető eljárásjoggal összhangban – a büntetőeljárás teljes életciklusa alatt elérhetővé tehetik a megfelelő hatóságaik, többek között az ügyészek és a büntetőbíróságok számára az Europol által biztosított operatív és kriminalisztikai elemzések eredményét. [20. cikk (3) bekezdése]

·Annak egyértelművé tétele, hogy az Europol alkalmazottai a tagállambeli büntetőeljárások keretében benyújthatnak a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott bizonyítékokat. [20. cikk (5) bekezdése]

2020/0349 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (az Europolt) az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 hozta létre azzal a céllal, hogy támogassa és erősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépéseit, valamint kölcsönös együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.

(2)Európa a biztonsági környezet folyamatos változásával szembesül: változó és egyre összetettebb biztonsági fenyegetések jelentkeznek. A bűnözők és terroristák kihasználják a digitális transzformációból és az új technológiákból adódó előnyöket, ideértve azokat is, amelyeket az összekapcsoltság, valamint a fizikai és a digitális világot elválasztó határ elmosódása kínál. A Covid19-válság mindezt súlyosbította, mivel a bűnözők – módosítva működési módszereiket vagy új bűnözői tevékenységeket alakítva ki – gyorsan megragadták a válság kihasználására kínálkozó lehetőségeket. A terrorizmus továbbra is jelentős fenyegetést jelent az Unió és az uniós polgárok szabadságára és életmódjára nézve.

(3)E fenyegetések a határokon átnyúlóan terjednek, az így elősegített bűncselekmények széles körében érzékelhetők, valamint polikriminális szervezett bűnözői csoportokban testesülnek meg, amelyek sokféle bűnözői tevékenységet folytatnak. Mivel e transznacionális biztonsági kihívások kezeléséhez a nemzeti szintű fellépés önmagában nem elegendő, a tagállamok bűnüldöző hatóságai egyre inkább igénybe veszik a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni fellépéshez az Europol által kínált támogatást és szakértelmet. Az (EU) 2016/794 rendelet alkalmazásának kezdete óta az Europol feladatainak operatív jelentősége jelentősen megváltozott. Az új fenyegetettségi környezet miatt az is változik, hogy a tagállamok milyen jellegű támogatást igényelnek és várnak el az Europoltól a polgárok biztonságának megőrzése érdekében.

(4)Ahogy Európa egyre nagyobb mértékű fenyegetésekkel néz szembe a szervezett bűnözői csoportok és a terrortámadások miatt, a hatékony bűnüldözési reagálásnak ki kell terjednie arra, hogy interoperábilis, válsághelyzetek kezelésére szakosodott különleges intervenciós egységek álljanak rendelkezésre. Az Unióban a tagállamok bűnüldöző egységei a 2008/617/EK tanácsi határozat 53 alapján folytatnak együttműködést. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy támogatást nyújtson e különleges intervenciós egységeknek, többek között operatív, technikai és pénzügyi segítségnyújtás révén.

(5)Az elmúlt években nagyszabású kibertámadások irányultak számos ország közjogi és magányjogi szervezeteire az Unióban és azon kívül, számos ágazatot – többek között a közlekedést, az egészségügyet és a pénzügyi szolgáltatásokat – érintve. A számítástechnikai bűnözés és a kiberbiztonság kérdését összekapcsolt környezet esetén nem lehet elkülönülten kezelni. Az ilyen tevékenységek megelőzését, nyomozását és a vonatkozó büntetőeljárás lefolytatását az érintett szereplők – többek között az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: ENISA), az (EU) 2016/1148 irányelv 54 meghatározása szerinti, hálózati és információs rendszerek biztonságáért felelős illetékes hatóságok, a bűnüldöző hatóságok és a magánfelek – közötti koordináció és együttműködés támogatja. A kibertámadásokkal és biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban az összes releváns szereplő között folytatott uniós és nemzeti szintű hatékony együttműködés biztosítása érdekében az Europolnak információcserével és elemző támogatás biztosításával együtt kell működnie az ENISA-val.

(6)A magas kockázatot jelentő bűnözők vezető szerepet játszanak a bűnözői hálózatokban, és a súlyos bűncselekmények komoly kockázatát jelentik az Unió belső biztonságára nézve. A magas kockázatot jelentő szervezett bűnözői csoportok és vezető tagjaik elleni küzdelem érdekében az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak, amikor azok nyomozati intézkedéseiket e személyek azonosítására, az általuk folytatott bűnözői tevékenységekre és a bűnszervezeteik tagjaira összpontosítják.

(7)A súlyos bűncselekmények jelentette fenyegetések összehangolt, következetes, multidiszciplináris és több szervre kiterjedő választ igényelnek. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy megkönnyítse és támogassa a tagállamok által a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos fenyegetések azonosítása, rangsorolása és kezelése céljából folytatott, hírszerzésen alapuló olyan biztonsági kezdeményezéseket, mint amilyen az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy adminisztratív, logisztikai, pénzügyi és operatív támogatást nyújtson az ilyen tevékenységekhez, támogatva a több területet érintő prioritások meghatározását és a horizontális stratégiai célok megvalósítását a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során.

(8)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete 55 56 által a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén létrehozott Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) alapvető eszközt jelent a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas fokú biztonságának fenntartásához. Az Europol az információcsere uniós csomópontjaként harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől értékes információkat kap az Europol megbízatásának hatálya alá tartozó bűncselekményekben való részvétellel gyanúsított személyekről, és sok ilyen értékes információ birtokában van. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy az ilyen személyekre vonatkozó adatokat bevigye a SIS-be, hogy azokat közvetlenül és valós időben a SIS végfelhasználóinak rendelkezésére bocsássa.

(9)Az Europolnak fontos szerepet kell játszania a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző – az 1053/2013/EU tanácsi rendelet által létrehozott – értékelési és monitoringmechanizmus támogatásában. Az Unió belső biztonsága megerősítésének szükségességére való tekintettel az Europolnak szakértelemmel, elemzéssel, jelentésekkel és más releváns információkkal kell közreműködnie az értékelés és a monitoring teljes folyamatában, a programozástól kezdve a helyszíni látogatásokig és a nyomon követésig. Az Europolnak az értékelési és monitoringeszközök fejlesztésében és aktualizálásában is közre kell működnie.

(10)A kockázatértékelések alapvető elemét képezik a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus területére irányuló, új tendenciákat jelző és új fenyegetéseket kezelő előrejelzésnek. A Bizottság és a tagállamok számára a hatékony kockázatértékelések végzéséhez nyújtandó támogatás érdekében az Europolnak a birtokában lévő, bűnügyi jelenségekkel és tendenciákkal kapcsolatos információkon alapuló fenyegetettségértékelési elemzést kell biztosítania, a vámügyi kockázatkezelésre vonatkozó uniós jogi rendelkezések sérelme nélkül.

(11)Annak elősegítése érdekében, hogy a biztonsági kutatásra irányuló uniós finanszírozás potenciálja maximálisan kiaknázható legyen és az megfeleljen a bűnüldözési szükségleteknek, az Europolnak segítenie kell a Bizottságot a fő kutatási témák azonosításában, valamint az Europol céljait érintő kutatási és innovációs keretprogramok kialakításában és végrehajtásában. Amennyiben az Europol segítséget nyújt a Bizottságnak a fő kutatási témák azonosításához és egy uniós keretprogram kialakításához és végrehajtásához, az összeférhetetlenség elvével összhangban nem részesülhet az érintett program keretében finanszírozásban.

(12)Az Unió és a tagállamok a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a biztonsággal vagy a közrenddel kapcsolatos indokok alapján. Ennek érdekében az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 létrehozza az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretét, eszközökkel látva el tagállamokat és a Bizottságot a biztonságot vagy a közrendet veszélyeztető kockázatok átfogó módon történő kezeléséhez. A biztonság vagy a közrend tekintetében várható következmények értékelésének részeként az Europolnak támogatnia kell az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítását azokban a konkrét esetekben, amelyek az Europol vagy a tagállamok által a bűncselekmények megelőzése és nyomozása céljából alkalmazott vagy fejlesztés alatt álló technológiákat biztosító vállalkozásokat érintenek.

(13)Az Europol speciális szakértelmet biztosít a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemhez. Tagállami kérésre az Europol személyzetének képesnek kell lennie arra, hogy helyszíni operatív támogatást nyújtson az adott tagállam bűnüldöző hatóságai számára a műveletek és a nyomozások során, különösen a határokon átnyúló információcsere megkönnyítésével, valamint a műveletek és nyomozások kriminalisztikai és technikai támogatásával, többek között közös nyomozócsoportok keretében. Tagállami kérésre az Europol személyzetének jogosultnak kell lennie arra, hogy jelen legyen a nyomozati intézkedések meghozatalakor az érintett tagállamban, és segítséget kell nyújtania az érintett nyomozati intézkedések meghozatalához. Az Europol személyzete nem rendelkezhet hatáskörrel a nyomozati intézkedések végrehajtására.

(14)Az Europol egyik célja, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok elleni küzdelem terén. E támogatás megerősítése érdekében az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy felkérje valamely tagállam illetékes hatóságait, hogy – az adott bűncselekmény határokon átnyúló jellegére vonatkozó követelmény nélkül – az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő valamely bűncselekmény tekintetében nyomozást indítsanak, folytassanak le vagy koordináljanak. Az Europolnak tájékoztatnia kell az Eurojustot az ilyen megkeresésekről.

(15)A valamely tagállam bírósági határozata alapján körözött gyanúsítottak vagy elítéltek személyazonosságának és bizonyos személyes adatainak közzététele növeli az ilyen személyek megtalálásának és letartóztatásának esélyét. A tagállamok e feladatának támogatása érdekében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy honlapján közzé tegye az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt Európában kiemelten körözött, szökésben levő személyekkel kapcsolatos információkat, és elősegítse, hogy a nyilvánosság információkat szolgáltathasson ezekre a személyekre vonatkozóan.

(16)Annak biztosítása érdekében, hogy az Europol által folytatott adatkezelés az érintettek azon kategóriáira korlátozódjon, akiknek adatai e rendelet értelmében kezelhetők, az Europolnak képesnek kell lennie ellenőrizni, hogy az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzésével és leküzdésével összefüggésben kapott személyes adatok megfelelnek-e az érintettek e kategóriáinak valamelyikének. Ezért az Europolnak képesnek kell lennie a kapott személyes adatokra vonatkozóan előzetes elemzést végezni kizárólag annak eldöntése céljából, hogy az adatok az ilyen érintettek kategóriáiba tartoznak-e. Ezért az Europolnak képesnek kell lennie az adatok szűrésére azáltal, hogy összeveti azokat a már birtokában lévő adatokkal. Ezt az előzetes elemzést az Europol által adatösszevetés, stratégiai elemzés, operatív elemzés vagy információcsere céljából végzett adatkezelést megelőzően kell elvégezni. Ha az előzetes elemzés azt mutatja, hogy a személyes adatok nem tartoznak azon érintettek kategóriáiba, akiknek az adatai e rendelet alapján kezelhetők, az Europolnak törölnie kell ezeket az adatokat.

(17)A nyomozások során gyűjtött adatok mennyisége és összetettsége az utóbbi időben folyamatosan nő. A tagállamok nagy és összetett adatkészleteket nyújtanak be az Europolnak, operatív elemzést kérve az Europoltól más tagállambeli és az Unión kívüli bűncselekményekkel és bűnözőkkel való kapcsolatok feltárása céljából. A tagállamok saját adatelemzéseikkel nem képesek ilyen határon átnyúló kapcsolatokat feltárni. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy az ilyen határon átnyúló kapcsolatok feltárása érdekében nagy és összetett adatkészleteket kezeljen a tagállami nyomozások támogatása céljából, az ezen rendeletben meghatározott szigorú követelmények teljesülése esetén. Ha erre valamely tagállam konkrét nyomozásának eredményes támogatásához szükség van, az Europolnak képesnek kell lennie kezelnie azokat az adatkészleteket, amelyeket a nemzeti hatóságok az érintett nyomozással összefüggésben a nemzeti büntetőjog szerint alkalmazandó eljárási követelményeknek és biztosítékoknak megfelelően megszereztek, majd az Europolnak eljuttattak. Ha egy tagállam – az Europol támogatását kérve egy konkrét nyomozáshoz – eljuttat az Europolnak egy nyomozati ügyiratot, az Europolnak képesnek kell lennie az ügyiratban található valamennyi adat kezelésére, amennyiben az támogatja az adott nyomozást. Az Europol számára lehetővé kell tenni a valamely tagállam konkrét nyomozásának támogatásához szükséges személyes adatok kezelését abban az esetben is, ha az adatok egy harmadik országból származnak, amennyiben a harmadik ország olyan bizottsági határozat hatálya alá tartozik, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország megfelelő szintű adatvédelmet biztosít (a továbbiakban: megfelelőségi határozat), illetve megfelelőségi határozat hiányában az Unió által az EUMSZ 218. cikke értelmében kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és a harmadik ország által az (EU) 2016/794 rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő együttműködési megállapodás hatálya alá tartozik, továbbá feltéve, hogy a harmadik ország az adatokra nyomozás során, a nemzeti büntetőjog szerint alkalmazandó eljárási követelményeknek és biztosítékoknak megfelelően tett szert.

(18)Az adatkezelés szükségességének és arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti és az uniós jognak való megfelelést, amikor nyomozati ügyiratot nyújtanak be az Europolnak. Az Europolnak ellenőriznie kell, hogy a konkrét nyomozás támogatásához szükséges-e és arányos-e kezelni olyan személyes adatokat, amelyek esetleg nem tartoznak azon érintettek kategóriáiba, akiknek adatai általában az (EU) 2016/794 rendelet II. melléklete alapján kezelhetők. Az Europolnak dokumentálnia kell ezt az értékelést. Az Europolnak ezeket az adatokat más adatoktól funkcionálisan szétválasztva kell tárolnia, és csak akkor kezelheti ezeket, ha erre a konkrét nyomozás támogatásához szükség van, például új nyom esetén.

(19)Annak biztosítása érdekében, hogy egy tagállam a nyomozást követő bírósági eljárás részeként felhasználhassa az Europol elemző jelentéseit, az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam kérésére tárolja a kapcsolódó nyomozati ügyiratot a bűnügyi hírszerzési eljárás helytállóságának, megbízhatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében. Az Europolnak ezeket az adatokat szétválasztva kell tárolnia, és csak addig, amíg az adott nyomozáshoz kapcsolódó bírósági eljárás a tagállamban folyamatban van. Biztosítani kell a hozzáférést az illetékes igazságügyi hatóságok számára, akárcsak a védelemhez való jogot, különös tekintettel a gyanúsítottak vagy vádlottak, illetve ügyvédeik azon jogára, hogy betekintsenek az ügy anyagaiba.

(20)A súlyos bűncselekmények vagy a terrorizmus határokon átnyúló esetei az érintett tagállamok bűnüldöző hatóságainak szoros együttműködését teszik szükségessé. Az Europol eszközöket biztosít a nyomozások során történő ilyen együttműködéshez, mindenekelőtt információcsere révén. Az ilyen együttműködés konkrét nyomozások során közös operatív elemzés révén történő megerősítése érdekében a tagállamoknak képeseknek kell lenniük lehetővé tenni más tagállamok számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek az általuk az Europolnak nyújtott információkhoz, az ilyen információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan általuk meghatározott esetleges korlátozások sérelme nélkül. A közös operatív elemzés keretében a tagállamok a személyes adatokat csak az ezen rendeletben meghatározott szabályoknak és biztosítékoknak megfelelően kezelhetik.

(21)Az Europol operatív támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak nyomozásaihoz, különösen operatív és kriminalisztikai elemzés biztosítása révén. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e tevékenységek eredményeit a büntetőeljárás teljes életciklusa alatt elérhetővé tegyék más érintett hatóságaik, ezen belül az ügyészek és a büntetőbíróságok számára is. Ezért az Europol személyzete számára lehetővé kell tenni, hogy a büntetőeljárások keretében a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott bizonyítékokat nyújtsanak be, a felhasználásra vonatkozó korlátozások és a nemzeti büntető eljárásjog sérelme nélkül.

(22)Az Europolnak és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 58 által létrehozott Európai Ügyészségnek (a továbbiakban: EPPO) megfelelő intézkedéseket kell hoznia az operatív együttműködésük optimalizálásához, figyelembe véve feladataikat és megbízatásukat. Az Europolnak szorosan együtt kell működnie az EPPO-val, és aktívan támogatnia kell az EPPO nyomozásait és vádhatósági eljárásait annak kérésére, többek között elemző támogatás nyújtása és a releváns információk cseréje révén, valamint együtt kell működnie vele a bűncselekmény gyanújának az EPPO-hoz történő bejelentésétől kezdve mindaddig, amíg az EPPO eldönti, hogy vádat emel-e vagy más módon rendelkezik az ügyről. Az Europolnak indokolatlan késedelem nélkül jelentést kell tennie az EPPO-nak minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az EPPO gyakorolhatja hatáskörét. Az Europol és az EPPO közötti operatív együttműködés fokozása érdekében Europolnak lehetővé kell tennie az EPPO számára, hogy – az e rendeletben előírt biztosítékokkal és adatvédelmi garanciákkal összhangban – „van találat/nincs találat” rendszer alapján hozzáférhessen az Europol rendelkezésére álló adatokhoz. Az uniós szerveknek történő adattovábbításra vonatkozóan e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni az Europol EPPO-val folytatott együttműködésére. Az Europolnak azt is lehetővé kell tenni, hogy nagy és összetett adatkészletek elemzése révén támogassa az EPPO nyomozásait.

(23)Az Europolnak szorosan együtt kell működnie az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) a csalás, a korrupció vagy bármilyen más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység felderítése érdekében. Ezért az Europolnak késedelem nélkül továbbítania kell az OLAF-nak minden olyan információt, amellyel kapcsolatban az OLAF gyakorolhatja hatáskörét. Az uniós szerveknek történő adattovábbításra vonatkozóan e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni az Europol OLAF-fal folytatott együttműködésére.

(24)A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus kapcsolatrendszere gyakran túlmutat az Unió területén. Az Europol személyes adatokat cserélhet harmadik országokkal az érintettek magánélete, alapvető jogaik és szabadságaik védelmének garantálása mellett. Az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése céljából az Europol ügyvezető igazgatója számára lehetővé kell tenni, hogy konkrét helyzetekben és eseti alapon engedélyezze a személyes adatok harmadik országokba történő továbbításának kategóriáit, amennyiben a konkrét helyzethez kapcsolódóan szükség van az e csoportba tartozó adattovábbításokra, és azok megfelelnek az ezen rendeletben rögzített valamennyi követelménynek.

(25)Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó magánfelekkel való együttműködését abban az esetben, amikor e magánfelek a bűncselekmények megelőzése és az azok elleni küzdelem szempontjából releváns információk birtokában vannak, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a magánfelektől személyes adatokat kapjon, és meghatározott körülmények esetén személyes adatokat cseréljen velük.

(26)A bűnözők egyre gyakrabban veszik igénybe magánfelek határon átnyúló szolgáltatásait a kommunikációhoz és az illegális tevékenységek folytatásához. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetői világszerte az interneten keresztül, online platformok használatával zaklatják a gyermekeket, képeket és videókat osztanak meg. A terroristák visszaélnek az online szolgáltatások nyújtóinak határon átnyúló szolgáltatásaival, hogy önkénteseket toborozzanak, megtervezzék és koordinálják támadásaikat, valamint propagandaanyagokat terjesszenek. A kiberbűnözők társadalmaink digitalizációjából hasznot hajtva adathalászat és pszichológiai manipuláció segítségével követnek el más típusú számítógépes bűncselekményeket, például online csalásokat, zsarolóvírus-támadásokat és fizetéssel kapcsolatos csalásokat. Mivel a bűnözők egyre nagyobb mértékben élnek az online szolgáltatásokkal, a magánfelek egyre több olyan személyes adatot tárolnak, amelyek relevánsak lehetnek a nyomozások során.

(27)Az internet határok nélküli jellegére való tekintettel e szolgáltatásokat gyakran a világ bármely pontjáról nyújthatják. Ennek következtében előfordulhat, hogy a bűncselekmények áldozataira, elkövetőire, valamint a személyes adatok tárolására szolgáló digitális infrastruktúrára és a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra különböző nemzeti joghatóság vonatkozik, amely lehet az Unión belül vagy azon kívül is. A magánfelek tehát rendelkezhetnek olyan, bűnüldözési szempontból releváns adatkészletekkel, amelyek több joghatósághoz kapcsolódó személyes adatokat tartalmaznak, illetve olyanokat is, amelyek nem kapcsolhatók egyértelműen egyetlen joghatósághoz sem. A nemzeti hatóságok számára nehézséget okoz az ilyen több joghatóságot érintő vagy nem besorolható adatkészletek nemzeti megoldások alkalmazásával történő hatékony elemzése. Ha magánfelek úgy döntenek, hogy jogszerűen és önkéntesen megosztják az adatokat a bűnüldöző hatóságokkal, jelenleg nem áll rendelkezésükre egyetlen olyan kapcsolattartó pont, amelyen keresztül uniós szinten megoszthatnák az ilyen adatkészleteket. Ráadásul a magánfelek nehézségekbe ütköznek, amikor számos, különböző országok bűnüldöző hatóságaitól származó megkeresés érkezik be hozzájuk.

(28)Annak érdekében, hogy a magánfelek számára rendelkezésre álljon egy uniós szintű kapcsolattartó pont, amelyen keresztül jogszerűen megoszthatnak több joghatóság alá tartozó adatkészleteket vagy olyan adatkészleteket, amelyeket még nem sikerült egyértelműen egy vagy több joghatósághoz kapcsolni, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül a magánfelektől kaphasson személyes adatokat.

(29)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok gyorsan hozzájussanak a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre irányuló nyomozások megindításához szükséges releváns információkhoz, az Europol számára lehetővé kell tenni az ilyen adatkészletek kezelését és elemzését abból a célból, hogy azonosítani lehessen az érintett tagállamot, és továbbítani az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságoknak a joghatóságuk alá tartozó bűncselekményekre vonatkozó nyomozáshoz szükséges információkat és elemzést.

(30)Annak érdekében, hogy az Europol azonosítani tudja az összes érintett nemzeti bűnüldöző hatóságot, lehetővé kell tenni számára, hogy tájékoztassa a magánfeleket, ha a tőlük kapott információk nem elégségesek ahhoz, hogy az Europol azonosítani tudja az érintett bűnüldöző hatóságokat. Ez lehetővé tenné annak eldöntését az Europollal információkat megosztó magánfelek számára, hogy érdekükben áll-e további információkat osztani meg az Europollal, és hogy ezt jogszerűen megtehetik-e. Ennek érdekében az Europol tájékoztathatja a magánfeleket a hiányzó információkról, amennyiben ez feltétlenül szükséges az érintett bűnüldöző hatóságok azonosításához. Különleges biztosítékoknak kell vonatkozniuk az ilyen adattovábbításokra főként abban az esetben, amikor az érintett magánfél nem az Unióban vagy nem olyan harmadik országban telepedett le, amellyel az Europol a személyes adatok cseréjét lehetővé tévő együttműködési megállapodást kötött, vagy amellyel az Unió az EUMSZ 218. cikke alapján megfelelő biztosítékokat előíró nemzetközi megállapodást kötött vagy amely olyan bizottsági megfelelőségi határozat hatálya alá tartozik, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország megfelelő szintű adatvédelmet biztosít.

(31)A tagállamok, a harmadik országok, a nemzetközi szervezetek – ideértve a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetét (Interpol) is – vagy a magánfelek megoszthatnak az Europollal olyan, több joghatóság alá tartozó, vagy egy vagy több konkrét joghatósághoz nem rendelhető adatkészleteket, amelyek magánfelek birtokában lévő személyes adatokra mutató linkeket tartalmaznak. Amennyiben az összes érintett tagállam azonosításához szükség van további információkhoz jutni az ilyen magánfelektől, az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy a tagállamokhoz forduljon azok nemzeti egységein keresztül, hogy azok arra kérjék a területükön letelepedett vagy ott jogi képviselővel rendelkező magánfeleket, hogy az érintett tagállamok vonatkozó jogszabályaival összhangban osszanak meg személyes adatokat az Europollal. Számos esetben előfordulhat, hogy e tagállamok nem tudnak a joghatóságukhoz fűződően más kapcsolatot megállapítani, mint azt, hogy az érintett adatok birtokában lévő magánfél a joghatóságuk alá tartozik a letelepedési helye alapján. A tagállamoknak ezért a kérés tárgyát képező konkrét bűnözői tevékenység tekintetében való joghatóságuktól függetlenül biztosítaniuk kell, hogy illetékes nemzeti hatóságaik beszerezhessék a magánfelektől a személyes adatokat abból a célból, hogy biztosítsák az Europol számára a céljainak megvalósításához szükséges információkat, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti jogszabályaik szerinti eljárási garanciákat.

(32)Annak biztosítása érdekében, hogy az Europol nem őrzi meg az adatokat az érintett tagállamok azonosításához szükséges időnél tovább, határidőket kell alkalmazni a személyes adatok Europol általi tárolására vonatkozóan. Ha az Europol az összes érintett tagállam azonosítására már minden rendelkezésére álló eszközt kimerített, és észszerűen nem várható, hogy további érintett tagállamokat sikerül azonosítania, e személyes adatok tárolása már nem minősül szükségesnek és arányosnak az érintett tagállamok azonosítása érdekében. Az Europolnak az utolsó adattovábbítást követő négy hónapon belül törölnie kell a személyes adatokat, hacsak ezen időszakon belül valamely nemzeti egység, kapcsolattartó pont vagy hatóság nem nyújtja be saját adatként újra a személyes adatokat az Europolnak. Ha az újból benyújtott személyes adat egy nagyobb személyesadat-állomány részét képezte, az Europol csak akkor és annyiban őrizheti meg a személyes adatokat, amennyiben azokat valamely nemzeti egység, kapcsolattartó pont vagy érintett hatóság újra benyújtotta.

(33)Az Europol magánfelekkel folytatott esetleges együttműködése nem kettőzheti meg és nem zavarhatja meg a pénzügyi információs egységek tevékenységeit, és csak olyan információkat érinthet, amelyeket nem kell már eleve benyújtani a pénzügyi információs egységekhez az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 értelmében. Az Europolnak továbbra is együtt kell működnie a pénzügyi információs egységekkel, különösen a nemzeti egységeken keresztül.

(34)Az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy biztosítsa a szükséges támogatást a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak a magánfelekkel való kapcsolattartáshoz, mindenekelőtt biztosítva az infrastruktúrát az olyan kapcsolattartáshoz, mint amikor a nemzeti hatóságok online terrorista tartalomról tájékoztatják az online szolgáltatókat vagy kibertámadásokkal kapcsolatos információcserét folytatnak magánfelekkel. Ha a tagállamok az Europol infrastruktúráját az Europol céljainak hatályán kívül eső bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok cseréjéhez veszik igénybe, az Europol nem rendelkezhet hozzáféréssel ezekhez az adatokhoz.

(35)A terrortámadások olyan terrorista tartalmak széles körű terjesztéséhez vezetnek az online platformokon, amelyek az életet vagy a testi épséget sértő eseményeket ábrázolnak, illetve az élet vagy a testi épség közvetlen veszélyeztetésére szólítanak fel. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan meg tudják előzni a folyamatban lévő vagy közelmúltbeli valós eseményekből eredő válsághelyzetekben az ilyen tartalom terjesztését, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy magánfelekkel személyes adatokat cseréljen, ideértve az ilyen tartalommal kapcsolatos hash-eket, IP-címeket és URL-eket, amennyiben ezek szükségesek a tagállamok támogatásához az ilyen tartalmak terjesztésének megelőzésében, különösen ha az ilyen tartalom célja vagy következménye a lakosság súlyos megfélemlítése, és ha e tartalom várhatóan rendelkezik azzal a potenciállal, hogy exponenciálisan megsokszorozódva virálisan terjedjen különböző online szolgáltatók révén.

(36)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete 60 61 szabályokat állapít meg a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelmére vonatkozóan, azonban ez nem volt alkalmazandó az Europolra. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében való egységes és következetes védelmének biztosítása érdekében az (EU) 2018/1725 rendeletet alkalmazni kell az Europolra is az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésének megfelelően, és azt az Europol által feladatai ellátása érdekében elvégzendő konkrét adatkezelési műveletekre vonatkozó egyedi rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(37)Figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az új technológiák bűnözők általi használata jelent az Unió biztonságára nézve, a bűnüldöző hatóságoknak meg kell erősíteniük technológiai kapacitásaikat. Ezért az Europolnak támogatnia kell a tagállamokat a kialakulóban lévő technológiák alkalmazásában az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén. Az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló új megközelítések feltárása és a tagállamoknak szóló közös technológiai megoldások kidolgozása érdekében az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó témákra vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységeket folytasson, szükség esetén a személyes adatok kezelésére is kiterjedően, az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának garantálása mellett. Az új eszközök Europol általi kidolgozására vonatkozó rendelkezések nem képezhetik az eszközök uniós vagy nemzeti szintű alkalmazásának jogalapját.

(38)Az Europolnak kulcsszerepet kell játszania abban, hogy segítse a tagállamokat a mesterséges intelligencián alapuló új technológiai megoldások kifejlesztésében, amelyek Unió-szerte előnyösek lennének a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára. Az Europolnak kulcsszerepet kell játszania az etikus, megbízható és emberközpontú mesterséges intelligencia előmozdításában, a védelem, a biztonság és az alapvető jogok tekintetében alkalmazott szilárd garanciák mellett.

(39)Az Europolnak tájékoztatnia kell az európai adatvédelmi biztost a személyes adatok kezelésével járó kutatási és innovációs projektjeinek megkezdése előtt. Az Europolnak minden egyes projekt esetében az adatkezelést megelőzően értékelnie kell a tervezett adatkezelési műveletek által a személyes adatok védelmére és az összes többi alapvető jogra gyakorolt hatásokat, beleértve az értékelés eredményére esetlegesen kiható torzításokat is. Az értékelésben azt is értékelni kell, hogy a kezelendő személyes adatok megfelelnek-e a projekt konkrét céljának. Ez az értékelés megkönnyítené az európai adatvédelmi biztos felügyeleti szerepét, beleértve az e rendelet szerinti korrekciós hatásköreit is, amelynek gyakorlása az adatkezelés tilalmához is vezethet. Az új eszközök Europol általi fejlesztése nem sértheti a később ezek uniós vagy nemzeti szintű alkalmazásához szükséges jogalapot, ideértve az érintett személyes adatok kezelésének alapját is.

(40)Az Europol további eszközökkel és képességekkel való ellátásához meg kell erősíteni az Europol demokratikus felügyeletét és elszámoltathatóságát. A közös parlamenti ellenőrzés fontos elemet képez az Europol tevékenységeinek politikai nyomon követésében. A további eszközök és képességek Europol általi alkalmazásának hatékony politikai nyomon követéséhez az Europolnak éves tájékoztatást kell nyújtania a közös parlamenti ellenőrző csoport számára ezen eszközök és képességek alkalmazásáról és annak eredményéről.

(41)Az Europol szolgáltatásai hozzáadott értéket biztosítanak a tagállamok és a harmadik országok számára. Ez azon tagállamokra is igaz, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe értelmében nem vesznek részt az intézkedésekben. A tagállamok és harmadik országok külön megállapodások alapján hozzájárulhatnak az Europol költségvetéséhez. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy finanszírozási megállapodások alapján a céljainak és feladatainak körén belül hozzájárulásokat kaphasson a tagállamoktól és harmadik országoktól.

(42)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a tagállamok bűnüldöző hatóságai fellépésének és kölcsönös együttműködésének támogatását és erősítését a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok elleni küzdelem terén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a súlyos bűncselekmények vagy a terrorizmus határokon átnyúló jellegéből és a kapcsolódó biztonsági fenyegetésekre adandó összehangolt válasz szükségességéből adódóan az Unió szintjén e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(43)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(44)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. 

(45)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, és az […] véleményt nyilvánított.

(46)Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, különösen a Charta 8. és 7. cikkében, valamint az EUMSZ 16. cikkében garantált, a személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogot. A személyes adatok kezelésének a bűnüldözési feladatok szempontjából vett általános, és az Europol által nyújtandó támogatás szempontjából vett különös jelentőségére való tekintettel e rendelet hatékony biztosítékokat tartalmaz az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogoknak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében. A személyes adatok e rendelet szerinti kezelését az elengedhetetlenül szükséges és arányos mértékre kell korlátozni, egyértelmű feltételek, szigorú követelmények és az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet mellett.

(47)Az (EU) 2016/794 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/794 rendelet a következőképpen módosul:

1.    A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) a h)–k), az m), az n) és az o) pontot el kell hagyni;

b) a p) pont helyébe a következő szöveg lép:

„p)    „adminisztratív jellegű személyes adat”: az Europol által kezelt összes személyes adat, a műveleti vonatkozású adatok kivételével;”

c) a cikk a következő q) ponttal egészül ki:

„q)    „nyomozati ügyirat”: egy tagállam, az Európai Ügyészség vagy egy harmadik ország által egy folyamatban lévő nyomozással összefüggésben, az alkalmazandó nemzeti büntetőjog szerinti eljárási követelményekkel és biztosítékokkal összhangban megszerzett adatkészlet vagy adatkészletek, amelyet vagy amelyeket az érintett nyomozás támogatására benyújtottak az Europolnak.”

2.    A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)    támogatja a tagállamoknak a határokon átnyúló információcserével kapcsolatos tevékenységeit, továbbá a határokon átnyúló műveleteit és nyomozásait, valamint a közös nyomozócsoportokat és a különleges intervenciós egységeket, többek között operatív, technikai és pénzügyi segítségnyújtás révén;”

ii. a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)    együttműködik az EUMSZ V. címe alapján létrehozott uniós szervekkel, valamint az OLAF-fal és az ENISA-val, mégpedig elsősorban információcsere útján és azáltal, hogy elemzési támogatást nyújt a hatásköreikbe tartozó területeken;”

iii. az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)    támogatja a tagállamoknak az I. mellékletben felsorolt azon bűncselekményformák megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló fellépéseit, amelyek elősegítésére, támogatására vagy elkövetésére az internet felhasználásával került sor, és ennek keretében például a tagállamokkal együttműködve összehangolja a bűnüldöző hatóságok kibertámadásokra adott válaszát, eltávolítja az online terrorista tartalmat, valamint tájékoztatja az érintett online szolgáltatókat azon internetes tartalmakról, amelyek révén az említett bűncselekményformák elősegítésére, támogatására vagy elkövetésére sor kerül, mégpedig annak érdekében, hogy a szolgáltatók önkéntesen mérlegelhessék, hogy az említett internetes tartalmak összeegyeztethetők-e a szolgáltatási feltételeikkel;”

iv. a szöveg az alábbi q)–r) ponttal egészül ki:

„q)    támogatja a tagállamokat az olyan személyek azonosításában, akiknek az Europol megbízatásának hatálya alá tartozó, I. mellékletben felsorolt bűncselekményekben való részvétele komoly biztonsági kockázatot jelent, valamint elősegíti a közös, összehangolt és prioritásként kezelt nyomozásokat;

r)    az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* összhangban, a tagállamokkal e rendelet 7. cikke szerint folytatott konzultációt követően és az Europol ügyvezető igazgatójának engedélyezésével adatokat visz be a Schengeni Információs Rendszerbe egy harmadik országbeli állampolgárnak az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményben való részvételének gyanújáról, ha erről harmadik országtól vagy nemzetközi szervezettől a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kapott információk alapján tudomása van;

s)    támogatja az 1053/2013/EU rendelet szerinti értékelési és monitoringmechanizmus végrehajtását az Europol 3. cikkben meghatározott céljai körébe tartozó területeken;

t)    proaktívan nyomon követi a 3. cikkben meghatározott célok megvalósítását érintő kutatási és innovációs tevékenységeket és hozzájárul ezekhez, támogatja a tagállamok kapcsolódó tevékenységeit, valamint végrehajtja az e rendelet hatálya alá tartozó témákra vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységeit, beleértve az eszközök kifejlesztéséhez szükséges algoritmusok fejlesztését, tanítását, tesztelését és validálását is;

u)    támogatja a tagállamok arra irányuló fellépéseit, hogy megakadályozzák a terrorizmushoz vagy az erőszakos szélsőségességhez kapcsolódó olyan online tartalom terjesztését válsághelyzetekben, amely folyamatban lévő vagy közelmúltbeli valós eseményekből ered, az életet vagy a testi épséget sértő eseményeket ábrázol vagy az élet vagy a testi épség közvetlen veszélyeztetésére szólít fel, továbbá célja vagy következménye a lakosság súlyos megfélemlítése, amennyiben várhatóan rendelkezik azzal a potenciállal, hogy exponenciálisan megsokszorozódva virálisan terjedjen különböző online szolgáltatók révén.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).”;

b) a (2) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az Europol támogatja továbbá e prioritások operatív végrehajtását is, különösen az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen keretében, többek között a tagállamok által irányított operatív és stratégiai tevékenységek elősegítése és az azokhoz nyújtott adminisztratív, logisztikai, pénzügyi és operatív támogatás révén.”;

c) a (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az Europol emellett fenyegetettségértékelési elemzést is biztosít a Bizottság és a tagállamok számára a kockázatértékelések végzéséhez.”;

d) a cikk a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a)    Az Europol segíti a Bizottságot a fő kutatási témák azonosításában és a 3. cikkben meghatározott célok megvalósítását érintő kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó uniós keretprogramok kialakításában és végrehajtásában. Amennyiben az Europol segítséget nyújt a Bizottságnak a fő kutatási témák azonosításához és egy uniós keretprogram kialakításához és végrehajtásához, az Ügynökség nem részesülhet az érintett program keretében finanszírozásban.

(4b)    Az Europol támogatja az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítását a biztonság tekintetében várható következmények tekintetében az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet* alapján azokban a konkrét esetekben, amelyek az Europol vagy a tagállamok által a 3. cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények megelőzése és nyomozása céljából alkalmazott vagy fejlesztés alatt álló technológiákat biztosító vállalkozásokat érintenek.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.).”

e) az (5) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az Europol személyzete segítséget nyújthat a tagállamok illetékes hatóságai számára azok kérésére és nemzeti jogukkal összhangban nyomozati intézkedések meghozatalához.”

3.    A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      Olyan konkrét esetekben, amikor az Europol úgy véli, hogy nyomozást kell indítani valamely, az Europol céljai körébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban, az Europol a nemzeti egységek útján a nyomozás megindítása, lefolytatása vagy koordinálása céljából megkeresi az érintett tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait.”

4.    A 7. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8)    A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv* alapján létrehozott pénzügyi hírszerző egységeik a megbízatásuk és a hatáskörük keretein belül, különösen a nemzeti egységek útján együttműködhessenek a pénzügyi információk és az elemzések tekintetében az Europollal az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv** 12. cikkével összhangban.

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).”

5.    A 18. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)    a tagállamok, az Europol, az egyéb uniós szervek, a harmadik országok, a nemzetközi szervezetek és a magánfelek közötti információcsere elősegítése;”

ii. a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:

„e)    az e rendelet hatálya alá tartozó témákra vonatkozó kutatás és innováció az eszközök kifejlesztéséhez szükséges algoritmusok fejlesztése, tanítása, tesztelése és validálása céljából;

f)    a tagállamok támogatása a nyilvánosság számára az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatos nemzeti bírósági határozat alapján körözött gyanúsítottakról vagy elítéltekről nyújtott tájékoztatásban, és a nyilvánosság által e személyekről nyújtott tájékoztatás elősegítése.”;

   b) a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)    A személyes adatoknak a (2) bekezdés e) pontjában említett kutatás és innováció céljából történő kezelését az Europol kutatási és innovációs projektjei révén végzik, ezen személyesadat-kezelés céljának, időtartamának és körének pontos meghatározása mellett, és ennek vonatkozásában alkalmazandók a 33a. cikkben meghatározott további egyedi biztosítékok.”;

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    A 8. cikk (4) bekezdésének és a 18a. cikknek a sérelme nélkül a II. melléklet sorolja fel a személyes adatok kategóriáit, valamint azon érintettek kategóriáit, akik vonatkozásában adatokat lehet gyűjteni és kezelni a (2) bekezdésben említett konkrét célokból.”;

d) a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a)    Az e cikk (2) bekezdése szerinti adatkezelést megelőzően az Europol ideiglenesen kezelheti a 17. cikk (1) és (2) bekezdése alapján kapott személyes adatokat annak megállapítása céljából, hogy ezek az adatok megfelelnek-e az e cikk (5) bekezdésében megállapított követelményeknek, oly módon is, hogy összeveti ezeket az adatokat az összes olyan adattal, amelyet az Europol az (5) bekezdésnek megfelelően már kezel.

Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – tovább pontosítja az ilyen adatok kezelésére vonatkozó feltételeket.

Az Europol e bekezdés alapján a személyes adatokat legfeljebb egy évig kezelheti, illetve ha ez e cikk céljából szükséges, indokolt esetben az európai adatvédelmi biztos előzetes engedélyével kezelheti hosszabb ideig. Amennyiben az adatkezelés eredménye azt jelzi, hogy a személyes adatok nem felelnek meg az e cikk (5) bekezdésében megállapított követelményeknek, az Europol törli az érintett adatokat, és erről értesíti az érintett adatokat szolgáltató felet.”

6.    A rendelet a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Információkezelés nyomozás támogatása céljából

(1)    Ha ez egy konkrét nyomozás támogatásához szükséges, az Europol kezelhet az érintettek II. mellékletben felsorolt kategóriáinak körén kívüli személyes adatokat is, amennyiben:

a) egy tagállam vagy az Európai Ügyészség a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint nyomozati ügyiratot nyújt be az Europolnak az adott konkrét nyomozást támogató, a 18. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint az Europol megbízatásának körén belüli operatív elemzés céljából; valamint

b) az Europol értékelése szerint a nyomozati ügyirat operatív elemzése nem végezhető el a 18. cikk (5) bekezdésében megállapított követelményeknek meg nem felelő személyes adatok kezelése nélkül. Ezt az értékelést rögzíteni kell.

(2)    Az Europol egy nyomozati ügy személyes adatait addig kezelheti, amíg ez támogatja azt a folyamatban lévő konkrét nyomozást, amelynek nyomozati ügyiratát a tagállam vagy az Európai Ügyészség az (1) bekezdés szerint benyújtotta, és kizárólag az adott nyomozás támogatása céljából kezelheti ezeket az adatokat.

Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – tovább pontosítja az ilyen adatok kezelésére vonatkozó feltételeket.

A személyes adatoknak a 18. cikk (5a) bekezdése alapján végzett kezelését nem érintve, a II. mellékletben felsorolt érintettek kategóriáinak körén kívül eső személyes adatokat funkcionálisan szét kell választani más adatoktól, és ezekhez csak akkor szabad hozzáférni, ha ez szükséges azon konkrét nyomozás támogatásához, amelyre vonatkozóan azokat benyújtották.

(3)    Az (1) bekezdés alapján a nyomozati ügyiratot az Europolnak benyújtó tagállam, illetve az Európai Ügyészség kérésére az Europol a (2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időnél tovább is tárolhatja a nyomozati ügyiratot és saját operatív elemzését, kizárólag a bűnügyi hírszerzési eljárás helytállóságának, megbízhatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében, és kizárólag addig, ameddig az érintett nyomozáshoz kapcsolódó bírósági eljárás az adott tagállamban folyamatban van.

E tagállam is kérheti továbbá az Europolt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időnél tovább tárolja a nyomozati ügyiratot és saját operatív elemzését, kizárólag a bűnügyi hírszerzési eljárás helytállóságának, megbízhatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében, és kizárólag addig, ameddig az érintett nyomozáshoz kapcsolódó bírósági eljárás egy másik tagállamban folyamatban van.

Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – tovább pontosítja az ilyen adatok kezelésére vonatkozó feltételeket. Ezeket a személyes adatokat funkcionálisan szét kell választani más adatoktól, és csak akkor szabad ezekhez hozzáférni, ha erre a bűnügyi hírszerzési eljárás helytállóságának, megbízhatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében szükség van.

(4)    Az (1)–(3) bekezdés akkor is alkalmazandó, amikor az Europol olyan harmadik országtól kap személyes adatokat, amellyel ezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 2009/371/IB határozat 23. cikke alapján vagy ezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az EUMSZ 218. cikke alapján együttműködési megállapodás jött létre, vagy amely országra az ezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat vonatkozik, amennyiben e harmadik ország nyomozati ügyiratot nyújt be az Europolnak olyan operatív elemzés céljából, amely az Europol által támogatott, valamely tagállamban vagy tagállamokban folyó konkrét nyomozást támogatja. Ha egy harmadik ország nyomozati ügyiratot nyújt be az Europolnak, erről tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost. Az Europol megbizonyosodik arról, hogy a személyes adatok mennyisége nem nyilvánvalóan aránytalan az Europol által támogatott konkrét tagállami nyomozáshoz képest, és hogy nincsenek olyan objektív tényezők, amelyek azt jelzik, hogy az ügyiratra a harmadik ország az alapvető jogok nyilvánvaló megsértésével tett szert. Ha az Europol vagy az európai adatvédelmi biztos arra a következtetésre jut, hogy az előzetes jelek arra utalnak, hogy ezek az adatok aránytalanok, vagy az adatokat az alapvető jogokat megsértve gyűjtötték, az Europol nem kezelheti azokat. Az e bekezdés alapján kezelt adatokhoz az Europol csak akkor férhet hozzá, ha ez a valamely tagállamban vagy tagállamokban folytatott konkrét nyomozás támogatásához szükséges. Ezek az adatok csak az Unión belül oszthatók meg.”

7.    A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)    A 18. cikk (3) bekezdésében említett célzott operatív elemzési projektek végrehajtásának keretében a tagállamok meghatározhatják azokat az információkat, amelyeket az Europol a konkrét nyomozásokban való megerősített együttműködés céljából közvetlenül hozzáférhetővé tesz egyes kiválasztott tagállamok számára, a 19. cikk (2) bekezdésében megállapított korlátozások sérelme nélkül.”;

b) a (3) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett információkhoz a tagállamok a nemzeti joggal összhangban kizárólag az alábbiak megelőzése és az azok elleni küzdelem, valamint az azokhoz kapcsolódó bírósági eljárások céljából férhetnek hozzá, illetve kizárólag e célból kezelhetik tovább azokat:”;

c) a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)    Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi az Europol személyzete számára, hogy a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott bizonyítékokat nyújtsanak be, az Europolnak csak az ügyvezető igazgató által felhatalmazott személyzete nyújthat be a tagállamokban folytatott bírósági eljárások keretében bizonyítékokat.”

8.    A rendelet a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

Kapcsolat az Európai Ügyészséggel

(1)    Az Europol szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az Európai Ügyészséggel. E kapcsolat keretében az Europol és az Európai Ügyészség saját megbízatásán és hatáskörén belül jár el. E célból munkamegállapodást kötnek, amelyben meghatározzák együttműködésük módozatait.

(2)    Az Europol aktívan támogatja az Európai Ügyészség nyomozásait és vádhatósági tevékenységét, és együttműködik ezekkel, különösen információcserével és elemző támogatás nyújtásával.

(3)    Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy „van találat/nincs találat” rendszer alapján lehetővé tegye az Európai Ügyészség számára a 18. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontja érdekében nyújtott információkhoz való közvetett hozzáférést. A 21. cikket kell értelemszerűen alkalmazni, (2) bekezdésének kivételével.

(4)    Az Europolnak indokolatlan késedelem nélkül jelentést kell tennie az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az EPPO gyakorolhatná hatáskörét.”

9.    A 21. cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8)    Ha az egyéni nyomozás vagy konkrét projekt tekintetében végzett információ-kezelési tevékenységei során az Europol az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges jogellenes tevékenységhez kapcsolódó információkat azonosít, az Europol saját kezdeményezésére indokolatlan késedelem nélkül az OLAF rendelkezésére bocsátja ezeket az információkat.”

10.    A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek

(1) Az e rendelet, különösen a 19. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében előírt bármely további korlátozásra figyelemmel és a 67. cikk sérelme nélkül, az Europol csak abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség részére, ha az adatok a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség feladatainak jogszerű ellátásához szükségesek.

(2) Ha a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére történik, mind az adatkezelő, mind a címzett felelős az említett továbbítás jogszerűségéért.

Az Europol ellenőrzi a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség illetékességét. Ha a személyes adatok továbbításának szükségességével kapcsolatban kétségek merülnek fel, az Europol további tájékoztatást kér a címzettől.

A címzett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség gondoskodik arról, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségessége utóbb ellenőrizhető legyen.

(3) A címzett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a műveleti vonatkozású személyes adatokat csak azok továbbítása céljának megfelelően kezelheti.”

11.    A 25. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) bekezdés bevezető fordulatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdéstől eltérve az ügyvezető igazgató eseti alapon engedélyezheti a személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő továbbítását vagy továbbításának kategóriáit, amennyiben ez az adattovábbítás vagy a kapcsolódó adattovábbítások csoportja:”;

   b) a (8) bekezdésből a következő mondatot el kell hagyni:

„Ha az adattovábbítás az (5) bekezdésen alapul, az ilyen továbbítást dokumentálni kell, és kérésre a dokumentációt az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció magában foglalja a továbbítás napját és időpontját, valamint az átvevő illetékes hatóságra, a továbbítás indokára és a továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokra vonatkozó információt.”

12.    A 26. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az Europol kaphat közvetlenül magánfelektől személyes adatokat, és e személyes adatokat a 18. cikknek megfelelően kezelheti annak érdekében, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett valamennyi érintett nemzeti egységet azonosítsa. Az Europol a joghatóság megállapításának céljához szükséges személyes adatokat és az ezen adatok kezeléséből származó esetleges releváns eredményeket haladéktalanul továbbítja az érintett nemzeti egységeknek. Az Europol a joghatóság megállapításának céljához szükséges személyes adatokat és az ezen adatok kezeléséből származó releváns eredményeket a 25. cikkel összhangban továbbíthatja az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett érintett kapcsolattartó pontoknak és hatóságoknak. Miután az Europol azonosította és valamennyi érintett nemzeti egységnek továbbította a releváns személyes adatokat, vagy ha már nem lehetséges további érintett nemzeti egységeket azonosítani, az Europol a továbbítást követő négy hónap elteltével törli az adatokat, hacsak egy érintett nemzeti egység, kapcsolattartó pont vagy hatóság nem nyújtja be újra a személyes adatokat az Europolnak a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően.”;

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amennyiben az Europol a személyes adatokat harmadik országbeli magánféltől kapta, az Europol az érintett adatokat csak tagállamnak vagy olyan érintett harmadik országnak továbbíthatja, amellyel a 2009/371/IB határozat 23. cikke alapján vagy az EUMSZ 218. cikke alapján megállapodás jött létre, vagy amely országra az ezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat vonatkozik. Amennyiben a 25. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az Europol továbbíthatja elemzésének és az adatoknak az érintett harmadik ország közreműködésével történő ellenőrzésének eredményeit.”;

c) az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az Europol az alábbi esetekben továbbíthat személyes adatokat magánfelek részére eseti alapon, ha feltétlenül szükséges, továbbá a 19. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint esetlegesen jelzett korlátozások mellett, valamint a 67. cikk sérelme nélkül:

a) az adattovábbítás kétségtelenül az érintett érdekében áll, és ahhoz maga az érintett is hozzájárult; vagy

b) az adattovábbítás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni egy, az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménynek a rövid időn belül történő elkövetését, beleértve a terrorizmust is; vagy

c) a nyilvánosan elérhető személyes adatok továbbítása szigorúan szükséges a 4. cikk (1) bekezdésének m) pontja szerinti feladat ellátásához, és teljesülnek az alábbi feltételek:

i.    az adattovábbítás konkrét és egyedi esetre vonatkozik;

ii.    a szóban forgó érintettek alapvető jogai és szabadságai az adott esetben nem élveznek elsőbbséget az adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben; vagy

d) a személyes adatok továbbítása szigorúan szükséges ahhoz, hogy az Europol tájékoztassa az adott magánfelet arról, hogy a kapott információ nem elégséges ahhoz, hogy az Europol képes legyen azonosítani az érintett nemzeti egységeket, és teljesülnek az alábbi feltételek:

(6) E cikk (5) bekezdésének a) és b) és d) pontját illetően, amennyiben az érintett magánfél nem letelepedett az Unióban vagy olyan országban, amellyel az Europol a személyes adatok cseréjét lehetővé tévő együttműködési megállapodást kötött, amellyel az Unió az EUMSZ 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött vagy amely az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat hatálya alá tartozik, az adattovábbítást csak akkor engedélyezheti az ügyvezető igazgató, ha az adattovábbítás:

a) az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; vagy

b) az érintett jogos érdekeinek biztosításához szükséges; vagy

c) valamely tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében elengedhetetlenül szükséges; vagy

d) egyedi esetekben olyan bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, illetve a vádeljárás lefolytatása céljából szükséges, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak; vagy

e) egyedi esetekben olyan jogi igények előterjesztése, érvényesítése, illetve védelme céljából szükséges, amelyek az Europol hatáskörébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzéséhez, nyomozásához, felderítéséhez, illetve a vádeljárás lefolytatásához kapcsolódnak.

A személyes adatok nem továbbíthatók, amennyiben az ügyvezető igazgató megállapítja, hogy a szóban forgó érintett alapvető jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek a d) és e) pontban említett adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben.

Az adattovábbítás nem lehet rendszeres, nagy mennyiségű vagy strukturális jellegű.”;

d) a cikk a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a)   Az Europol a tagállamokhoz fordulhat nemzeti egységeiken keresztül, hogy azok a vonatkozó jogszabályaikkal összhangban személyes adatokat szerezzenek be az Europollal való megosztás céljából a területükön letelepedett vagy ott jogi képviselővel rendelkező magánfelektől, azzal a feltétellel, hogy a kért személyes adatok szigorúan az Europol számára az érintett nemzeti egységek azonosításához szükséges mértékre korlátozódnak.

Függetlenül attól, hogy joghatósággal rendelkeznek-e azon konkrét bűncselekmény tekintetében, amellyel kapcsolatban az Europol azonosítani kívánja az érintett nemzeti egységeket, a tagállamok biztosítják, hogy illetékes nemzeti hatóságaik e megkereséseket nemzeti jogszabályaikkal összhangban jogszerűen feldolgozhassák abból a célból, hogy biztosítsák az Europol számára a céljainak megvalósításához szükséges információkat.

 (6b)   A tagállamok illetékes hatóságai és a magánfelek közötti információcseréhez az érintett tagállamok nemzeti jogszabályaival összhangban igénybe vehető az Europol infrastruktúrája. Amikor a tagállamok az Europol infrastruktúráját az Europol céljainak hatályán kívül eső bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok cseréjéhez veszik igénybe, az Europol nem rendelkezhet hozzáféréssel ezekhez az adatokhoz.”

e) a (9) és a (10) bekezdést el kell hagyni.

13. A rendelet a következő 26a. cikkel egészül ki:

„26a. cikk

Személyes adatok magánfelekkel való cseréje válsághelyzetekben

(1) Az Europol kaphat közvetlenül magánfelektől személyes adatokat, és e személyes adatokat a 18. cikknek megfelelően kezelheti annak érdekében, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének u) pontjában meghatározottaknak megfelelően megakadályozza a terrorizmushoz vagy az erőszakos szélsőségességhez kapcsolódó online tartalom terjesztését válsághelyzetekben.

(2) Amennyiben az Europol a személyes adatokat harmadik országbeli magánféltől kapta, az Europol az érintett adatokat csak tagállamnak vagy olyan érintett harmadik országnak továbbíthatja, amellyel a 2009/371/IB határozat 23. cikke alapján vagy az EUMSZ 218. cikke alapján megállapodás jött létre, vagy amely országra az ezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat vonatkozik. Amennyiben a 25. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az Europol továbbíthatja elemzésének és az adatoknak az érintett harmadik ország közreműködésével történő ellenőrzésének eredményeit.

(3) Az Europol személyes adatokat továbbíthat magánfelek részére eseti alapon, a 19. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint esetlegesen jelzett korlátozások mellett, valamint a 67. cikk sérelme nélkül, amennyiben az ilyen adatok megküldése vagy továbbítása szigorúan szükséges ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének u) pontjában meghatározottaknak megfelelően megakadályozzák a terrorizmushoz vagy az erőszakos szélsőségességhez kapcsolódó online tartalom terjesztését válsághelyzetekben, valamint a szóban forgó érintettek alapvető jogai és szabadságai az adott esetben nem élveznek elsőbbséget az adatküldéshez vagy adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben.

(4) Amennyiben az érintett magánfél nem letelepedett az Unióban vagy olyan országban, amellyel az Europol a személyes adatok cseréjét lehetővé tévő együttműködési megállapodást kötött, amellyel az Unió az EUMSZ 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött vagy amely az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat hatálya alá tartozik, az adattovábbítást az ügyvezető igazgatónak kell engedélyeznie.

(5) Az Europol a tagállamokhoz fordulhat nemzeti egységeiken keresztül, hogy azok a vonatkozó jogszabályaikkal összhangban személyes adatokat szerezzenek be az Europollal való megosztás céljából a területükön letelepedett vagy ott jogi képviselővel rendelkező magánfelektől, azzal a feltétellel, hogy a kért személyes adatok szigorúan arra a mértékre korlátozódnak, amely az Europol számára szükséges ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének u) pontjában meghatározottaknak megfelelően megakadályozza a terrorizmushoz vagy az erőszakos szélsőségességhez kapcsolódó online tartalom terjesztését. Függetlenül attól, hogy joghatósággal rendelkeznek-e az Europol által kért személyes adatokkal kapcsolatos tartalom terjesztése tekintetében, a tagállamok biztosítják, hogy illetékes nemzeti hatóságaik e megkereséseket nemzeti jogszabályaikkal összhangban jogszerűen feldolgozhassák abból a célból, hogy biztosítsák az Europol számára a céljainak megvalósításához szükséges információkat.

(6) Az Europol e rendelettel összhangban gondoskodik a személyes adatok mindennemű továbbításának, valamint az ilyen adattovábbítások indokának részletes nyilvántartásáról, és e nyilvántartást a 40. cikk alapján kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja.

(7) Amennyiben a kapott, illetve továbbítandó személyes adatok valamely tagállam érdekeit érintik, az Europol haladéktalanul tájékoztatja erről az érintett tagállam nemzeti egységét.”

14.    A rendelet szövege a következő 27a. cikkel egészül ki:

 „27a. cikk

A személyes adatok Europol általi kezelése

(1) A műveleti vonatkozású személyes adatok Europol általi kezelésére e rendelet, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikke és IX. fejezete alkalmazandó.

Az adminisztratív jellegű személyes adatok Europol általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó, kivéve annak IX. fejezetét.

(2) Az ebben a rendeletben szereplő, alkalmazandó adatvédelmi szabályokra történő hivatkozások az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezésekre történő hivatkozásokként értendők.

(3) Az ebben a rendeletben szereplő, személyes adatokra történő hivatkozások – eltérő rendelkezés hiányában – műveleti vonatkozású személyes adatokra történő hivatkozásokként értendők.

(4) Az Europolnak az eljárási szabályzatában határidőket kell megállapítania az adminisztratív jellegű személyes adatok tárolására vonatkozóan.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”

15.    A 28. cikket el kell hagyni.

16.    A 30. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, vagy a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai adatok és biometrikus adatok, illetve valamely személy egészségére vagy szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok akár automatizált, akár más eszközökkel történő kezelése csak akkor megengedett, ha ez az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez feltétlenül szükséges és azokkal arányos, és ha ezek az adatok az Europol által már kezelt egyéb személyes adatokat egészítenek ki.”;

b) a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Csak az Europol rendelkezhet közvetlen hozzáféréssel az (1) és (2) bekezdésben említett jellegű személyes adatokhoz, a 20. cikk (2a) bekezdésében említett esetek kivételével.”;

c) a (4) bekezdést el kell hagyni;

d) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett jellegű személyes adatokat csak akkor lehet tagállamoknak, uniós szerveknek, illetve harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek továbbítani, ha az ilyen adattovábbítás az Europol céljai körébe tartozó bűncselekményekhez kapcsolódó egyedi ügyekben feltétlenül szükséges és azokkal arányos, valamint ha erre az V. fejezettel összhangban kerül sor.”

17.    A 32. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„32. cikk

Az adatkezelés biztonsága

Az Europol és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett biztonsági intézkedéseket az információs rendszerek határain túl is figyelembe vegyék.”

18.    A 33. cikket el kell hagyni.

19.    A rendelet szövege a következő 33a. cikkel egészül ki:

„33a. cikk

A személyes adatok kezelése kutatás és innováció céljából

(1)        A személyes adatoknak a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, Europol által folytatott kutatási és innovációs projektek révén végzett kezelése esetében a következő további biztosítékok alkalmazandók:

(a)minden projekthez az ügyvezető igazgató előzetes engedélye szükséges, amely a következőkön alapul: a tervezett adatkezelési tevékenység leírása, annak ismertetésével, hogy miért van szükség a személyes adatok kezelésére, például innovatív megoldások feltárása és tesztelése és a projekteredmények pontosságának biztosítása érdekében; a kezelendő személyes adatok leírása; az adatmegőrzési időt és a személyes adatokhoz való hozzáférés feltételeit ismertető leírás; adatvédelmi hatásvizsgálat az érintettek valamennyi jogát és szabadságát érintő kockázatokról, beleértve az eredményre esetlegesen kiható torzításokat is; valamint az említett kockázatok kezelését célzó tervezett intézkedések;

(b)a projekt elindítása előtt tájékoztatni kell az igazgatótanácsot és az európai adatvédelmi biztost; c) a projekttel összefüggésben kezelt minden személyes adatot ideiglenesen át kell másolni az Europolon belül kizárólag az adott projekt elvégzése érdekében létrehozott, szétválasztott, elkülönített és védett adatkezelési környezetbe, és ezekhez az adatokhoz kizárólag az Europol-személyzet erre felhatalmazott tagjai férhetnek hozzá;

(c)d) a projekttel összefüggésben kezelt személyes adatok nem továbbíthatók más feleknek, és azok semmilyen más módon nem férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz;

(d)e) a személyes adatoknak a projekttel összefüggésben végzett kezelése nem vezethet az érintettekre vonatkozó intézkedésekhez vagy határozatokhoz;

(e)f) a projekttel összefüggésben kezelt személyes adatokat törölni kell, mihelyt lezárult a projekt vagy a személyes adatok megőrzési ideje a 31. cikknek megfelelően lejárt;

(f)g) a személyes adatoknak a projekttel összefüggésben végzett kezelésére vonatkozó naplókat a projekt időtartama alatt és a projekt lezárását követően egy évig lehet megőrizni, kizárólag az adatkezelés eredménye pontosságának ellenőrzése céljából és addig, ameddig emiatt erre szükség van.

(3)    Az Europol az átláthatóság biztosítása érdekében és az eredmények pontosságának ellenőrzése céljából teljes és részletes leírást vezet az algoritmusok fejlesztésével, tanításával, tesztelésével és validálásával kapcsolatos eljárásról és indokolásról.”

20. A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Adatvédelmi incidens esetén az Europol erről indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikk (5) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait, valamint az érintett adatokat szolgáltató felet, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.”;

b) a (3) bekezdést el kell hagyni.

21.    A 35. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni;

b) a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2018/1725 rendelet 93. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az Europolnak nem állnak rendelkezésére az érintett elérhetőségi adatai, felkéri az adatot szolgáltató felet, hogy az adatvédelmi incidensről tájékoztassa az érintettet, majd pedig értesítse az Europolt az általa hozott döntésről.”;

(b)a (4) és az (5) bekezdést el kell hagyni.”

22. A 36. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés (EU) 2018/1725 rendelet 80. cikkében említett jogával élni kívánó érintett az ilyen irányú kérelmét benyújthatja a választása szerinti tagállamban, az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál, vagy pedig az Europolnál, anélkül, hogy túlzott költségek hárulnának rá. Ha a kérelmet a tagállami hatóságnál nyújtják be, e hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol felé továbbítja a kérelmet.”;

c) a (6) és a (7) bekezdést el kell hagyni.

23. A 37. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A rá vonatkozó személyes adatok helyesbítéséhez, törléséhez és kezelésének korlátozásához való, (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkében említett jogával élni kívánó érintett az ilyen irányú kérelmét benyújthatja a választása szerinti tagállamban, az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál, vagy pedig az Europolnál. Ha a kérelmet a tagállami hatóságnál nyújtják be, e hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol felé továbbítja a kérelmet.”;

b) a (2) bekezdést el kell hagyni;

c) a (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha alapos indokok alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit, az Europol a (2) bekezdésben említett személyes adatokat törlés helyett korlátozza.”;

d) a (8) és a (9) bekezdést el kell hagyni.

24. A rendelet a következő 37a. cikkel egészül ki:

„37a. cikk

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Ha az adatkezelést az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdése alapján korlátozták, e személyes adatokat csak az érintett vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, illetve az említett rendelet 82. cikkének (3) bekezdése szerinti célokból lehet kezelni.”

25.    A 38. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1725 rendeletben, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében az e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének és IX. fejezetének való megfelelésért az Europol viseli a felelősséget.”;

b) a (7) bekezdésben a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen adatok cseréjének biztonságát az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkével összhangban kell biztosítani.”

26. A 39. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkének sérelme nélkül, minden új típusú adatkezelési műveletről előzetes konzultációt kell folytatni az európai adatvédelmi biztossal, amennyiben az e rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett különleges adatkategóriákat szándékoznak kezelni.”;

b) a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni.

27. A rendelet a következő 39a. cikkel egészül ki:

„39a. cikk

Az adatkezelési kategóriák nyilvántartása

(1) Az Europol nyilvántartást vezet a felelőssége mellett végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról. E nyilvántartás tartalmazza a következő információkat:

a) az Europol elérhetőségei, valamint adatvédelmi tisztviselőjének neve és elérhetőségei;

b) az adatkezelés céljai;

c) az érintettek kategóriáinak, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriáinak leírása;

d) olyan címzettek kategóriái, akikkel a műveleti vonatkozású személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;

e) adott esetben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országba, nemzetközi szervezet részére vagy magánfélnek történő továbbítására vonatkozó információk, ideértve az érintett harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy magánfél azonosítását;

f) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g) ha lehetséges, az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett technikai és szervezési biztonsági intézkedések általános leírása.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(3) Az Europol az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat megkeresés esetén az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja.”

28.    A 40. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Adatnaplózás”;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 88. cikkével összhangban az Europol naplót vezet az adatkezelési műveleteiről. Az adatnaplók módosítására nincs lehetőség.”;

c) a (2) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

Az (EU) 2018/1725 rendelet 88. cikkének sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerint készült naplókat az érintett nemzeti egység rendelkezésére kell bocsátani, ha azokra az adatvédelmi szabályoknak való megfelelésre vonatkozó konkrét vizsgálat miatt szükség van.”

29.    A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1)    Az igazgatótanács adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki a személyzet külön erre a célra kinevezett tagja. Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő függetlenül jár el, és nem fogadhat el utasítást.

(2)    Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása személyes tulajdonságai és szakmai képességei, különösen az adatvédelemmel és gyakorlatokkal kapcsolatos szaktudása, valamint az e rendelet szerinti feladatainak elvégzésére való képessége alapján történik.

(3) Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása nem okozhat összeférhetetlenséget a kiválasztott személy adatvédelmi tisztviselőként végzett feladatai és bármely más, különösen e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban végzett hivatali feladatai között.

(4)    Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése négy évre szól, és megújítható. Az adatvédelmi tisztviselőt az igazgatótanács csak az európai adatvédelmi biztos beleegyezésével mentheti fel tisztségéből, ha már nem felel meg a feladata teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5)    Kijelölése után az adatvédelmi tisztviselőt az igazgatótanács felveteti az európai adatvédelmi biztos által vezetett nyilvántartásba.

(6) Az Europol közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit, és azokat közli az európai adatvédelmi biztossal.”

30. A rendelet a következő 41a. és 41b. cikkel egészül ki:

„41a. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

(1) Az Europol biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon.

(2) Az Europol támogatja az adatvédelmi tisztviselőt a 41c. cikkben említett feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat a forrásokat és személyzetet, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek. A kapcsolódó személyzetet a személyes adatok műveleti vonatkozású és adminisztratív jellegű kezelése területén kisegítő adatvédelmi tisztviselő egészítheti ki.

(3) Az Europol biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől ne fogadjon el. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. Az igazgatótanács az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem mentheti fel és nem sújthatja szankcióval.

(4) Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez, valamint az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak. Senkit sem érhet joghátrány amiatt, hogy olyan ügyet hoz az illetékes adatvédelmi tisztviselő tudomására, amely megítélése szerint e rendeletet vagy az (EU) 2018/1725 rendeletet sérti.

(5) Az adatvédelmi tisztviselő tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. E végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő tisztségével kapcsolatos kiválasztási eljárást, az adatvédelmi tisztviselő felmentését, feladatait, kötelességeit és hatásköreit, valamint függetlenségének biztosítékait érintik.

(6) Az adatvédelmi tisztviselőt és személyzetét a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban titoktartási kötelezettség köti.

41b. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

(1)    Az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok kezelése tekintetében különösen a következő feladatokat látja el:

a)    független módon biztosítja, hogy az Europol megfeleljen az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseknek, valamint az Europol eljárási szabályzatában foglalt, vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseknek; ebbe beletartozik az e rendeletnek, az (EU) 2018/1725 rendeletnek, egyéb uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az Europol személyes adatok védelmével kapcsolatos politikáinak való megfelelés ellenőrzése, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;

b) tájékoztatást és szakmai tanácsot ad az Europol, továbbá a személyes adatokat kezelő személyzet részére az e rendelet, az (EU) 2018/1725 rendelet és más uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;

c) kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 89. cikke szerint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;

d) nyilvántartást vezet az adatvédelmi incidensekről, és kérésre tanácsot ad az adatvédelmi incidensről szóló bejelentésnek vagy tájékoztatásnak az (EU) 2018/1725 rendelet 92. és a 93. cikke szerinti szükségessége tekintetében;

e) biztosítja, hogy e rendelettel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről;

f) biztosítja, hogy az érintetteket kérésükre tájékoztassák az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikról;

g) együttműködik az Europol adatkezelési eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

h) együttműködik az európai adatvédelmi biztossal;

i) együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal, különösen a tagállamok illetékes hatóságainak kinevezett adatvédelmi tisztviselőivel és a nemzeti felügyeleti hatóságokkal a bűnüldözés területére vonatkozó adatvédelmi kérdésekben;

j) az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve az (EU) 2018/1725 rendelet 39. és 90. cikke szerinti előzetes egyeztetést is – kapcsolattartó pontként szolgál az európai adatvédelmi biztos felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben egyeztetést folytat vele;

k) éves jelentést készít és azt az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

(2)    Az adatvédelmi tisztviselő az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében ellátja az (EU) 2018/1725 rendelet által előírt feladatokat.

(3)    Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő és az Europol személyzetének azon tagjai, akik az adatvédelmi tisztviselőt feladatainak ellátásában segítik, hozzáférhetnek az Europol által kezelt összes adathoz, és az Europol valamennyi helyiségébe beléphetnek.

(4)    Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendeletnek az adminisztratív jellegű személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, vagy e rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének és IX. fejezetének a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, akkor erről tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, és felszólítja azt, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot.

Ha az ügyvezető igazgató a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatkezelés szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács az adatvédelmi tisztviselővel meghatározott időn belül választ ad. Ha az igazgatótanács a meghatározott időn belül nem szünteti meg a szabálytalanságot, az adatvédelmi tisztviselő az adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.”

31.    A 42. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Felügyeleti feladatkörük gyakorlása céljából a nemzeti felügyeleti hatóság a nemzeti egység vagy az összekötő tisztviselők helyiségeiben hozzáféréssel rendelkezik a tagállama által a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban az Europolhoz továbbított adatokhoz, valamint a 40. cikkben említett adatnaplókhoz.

 (2)   A nemzeti felügyeleti hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeihez és irataihoz.”

32.    A 43. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az európai adatvédelmi biztos feladata, hogy a személyes adatoknak az Europol általi kezelése tekintetében nyomon kövesse és biztosítsa e rendeletnek, valamint az (EU) 2018/1725 rendeletnek a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos rendelkezései alkalmazását, továbbá tanácsokkal lássa el az Europolt és az érintetteket a személyes adatok kezelését érintő valamennyi kérdésben.”;

b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az európai adatvédelmi biztos éves jelentést állít össze az Europollal kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységekről. E jelentés részét képezi az európai adatvédelmi biztos által készített, az (EU) 2018/1725 rendelet 60. cikkében említett éves jelentésnek. A nemzeti felügyeleti hatóságokat fel kell kérni arra, hogy tegyék meg észrevételeiket e jelentéssel kapcsolatban, mielőtt az az éves jelentés részévé válna. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a nemzeti felügyeleti hatóságok észrevételeit, és minden esetben hivatkozik azokra az éves jelentésben.

A jelentésnek statisztikai információkat kell tartalmaznia a panaszokról, vizsgálatokról és nyomozásokról, valamint a személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő továbbításáról, az előzetes konzultációkról, valamint a (3) bekezdésben megállapított hatáskörök alkalmazásáról.”

33.    A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban koordinált felügyeletet kell biztosítani. Az európai adatvédelmi biztos a 43. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során adott esetben felhasználja a nemzeti felügyeleti hatóságok szakértelmét és tapasztalatait. Az európai adatvédelmi biztossal együtt végzett közös vizsgálatok során a nemzeti felügyeleti hatóságok tagjai és alkalmazottai – a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével – a 43. cikk (4) bekezdésében megállapított hatáskörökkel megegyező hatáskörrel bírnak, és a 43. cikk (6) bekezdésében megállapított kötelezettséggel megegyező kötelezettség hárul rájuk.”

34.    A 45. és a 46. cikket el kell hagyni.

35.    A 47. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Minden érintettnek jogában áll panaszt tenni az európai adatvédelmi biztosnál, ha megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok Europol általi kezelése nem tesz eleget e rendeletnek vagy az (EU) 2018/ 1725 rendeletnek.”;[az egész bekezdés felváltandó][„1. vagy az (EU) 2018/ 1725 rendelet”.

b) a (2) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben valamely panasz e rendelet 36., 37. vagy 37a. cikkében vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 80., 81. vagy 82. cikkében említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál azon tagállam nemzeti felügyeleti hatóságaival, amely az adatot szolgáltatta, vagy a közvetlenül érintett tagállammal.”;

c) a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az európai adatvédelmi biztos tájékoztatja az érintettet a panasz fejleményeiről és eredményéről, továbbá a 48. cikk szerint lehetséges bírósági jogorvoslatról.”

36.    Az 50. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A kártérítéshez való jog”;

b) az (1) bekezdést el kell hagyni;

c) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A vagyoni vagy nem vagyoni kárt elszenvedett egyének számára az (EU) 2018/1725 rendelet 65. cikkével és az (EU) 2016/680 irányelv 56. cikkét átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban megítélt kártérítéssel kapcsolatos végső felelősséget illetően az Europol és a tagállamok között felmerülő jogvitákat az igazgatótanács elé kell utalni, amely tagjainak kétharmados többségével hoz határozatot az arra vonatkozó jog sérelme nélkül, hogy az említett határozat az EUMSZ 263. cikkével összhangban megtámadható.”

37.    Az 51. cikk a következőképpen módosul:

   a) a (3) bekezdés a következő f)–i) ponttal egészül ki:

„f)    éves tájékoztatás azon esetek számáról, amelyekben az Europol a 26. cikkel összhangban a személyes adatok továbbításával kapcsolatban nyomonkövetési megkeresésekkel fordult magánfelekhez vagy saját kezdeményezésű megkereséseket intézett a letelepedés szerinti tagállamhoz, ezen belül az ilyen esetek konkrét példái, annak bemutatásával, hogy miért voltak e megkeresések szükségesek ahhoz, hogy az Europol teljesíthesse céljait és feladatait;

g)    éves tájékoztatás azon esetek számáról, amelyekben a 18a. cikkel összhangban a tagállamoknak egy konkrét nyomozással összefüggésben történő támogatásához az Europolnak szükséges volt az érintettek II. mellékletben felsorolt kategóriáinak körén kívüli személyes adatokat kezelnie, ezen belül az ilyen esetek konkrét példái, annak bemutatásával, hogy miért volt szükség erre az adatkezelésre;

h)    éves tájékoztatás azon esetek számáról, amelyekben az Europol a 4. cikk (1) bekezdésének r) pontjával összhangban figyelmeztető jelzéseket hozott létre a Schengeni Információs Rendszerben, valamint az ezen figyelmeztető jelzések által generált „találatok” száma, ezen belül az ilyen esetek konkrét példái, annak bemutatásával, hogy miért volt szükség e figyelmeztető jelzésekre ahhoz, hogy az Europol teljesíthesse céljait és feladatait;

i)    éves tájékoztatás azon kísérleti projektek számáról, amelyekben az Europol a 33a. cikkel összhangban személyes adatokat kezelt bűnüldözési céllal algoritmusok tanításához, teszteléséhez és validálásához eszközök – ezen belül mesterséges intelligencián alapuló eszközök – kifejlesztése céljából, ezen belül tájékoztatás e projektek céljairól és az általuk kezelni kívánt bűnüldözési szükségletekről.”

38.    Az 57. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az Europol a 61. cikkben említett pénzügyi szabályaival és az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban hozzájárulási megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások formájában uniós finanszírozásban részesülhet. Olyan országoktól kaphat hozzájárulásokat, amelyekkel az Europol vagy az Unió az Europol számára az Europol céljainak és feladatainak körén belül nyújtott pénzügyi támogatásokról rendelkező megállapodást kötött. A hozzájárulás összegét a vonatkozó megállapodásban kell meghatározni.”

39.    A 61. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az Europolra vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől, ha és amennyiben ezt az eltérést az Europol működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárult.”;

b) a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Europol a 3. és 4. cikkben említett célok és feladatok teljesítéséhez vissza nem térítendő támogatásokat nyújthat.”;

(3)   Az Europol pályázati felhívás nélkül is odaítélhet vissza nem térítendő támogatást a tagállamoknak a céljai és feladatai körébe tartozó tevékenységek végrehajtásához.”;

c) a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben ez az operatív célok szempontjából kellően indokolt, a pénzügyi támogatás a felszerelések, infrastruktúra vagy más eszközök teljes beruházási költségére kiterjedhet.”

40.    A 67. cikk a következőképpen módosul:

„67. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az Europol az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elveken és szabályokon alapuló saját biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (44) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (45) foglaltak szerinti rendelkezéseket is. A minősített adatoknak valamely harmadik ország érintett hatóságaival való cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodásokhoz, illetve ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok ilyen hatóságokkal való kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.

(2) Az Europol biztonsági szabályait – a Bizottság jóváhagyását követően – az igazgatótanács fogadja el. A Bizottság a javasolt biztonsági szabályok értékelése során biztosítja, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal.”

41.    A 68. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    A Bizottság legkésőbb [három évvel e rendelet hatálybalépést követően] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában és (5a) bekezdésében, a 18a. cikkben, a 26. cikkben és a 26a. cikkben az Europol céljai tekintetében biztosított hatáskörök végrehajtásának operatív előnyeit. A jelentés kitér e hatásköröknek az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A jogalkotási kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 62  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a jogalkotási kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A jogalkotási kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a jogalkotási kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A jogalkotási kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ határozatlan időtartam

beindítási időszak: 2022-től 2027-ig

azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 75  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

⌧ a 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre és a 2021. évi költségvetésre vonatkozó szavazás hiányában a jogalkotási kezdeményezés becsült pénzügyi hatása csak az Europolra fordított kiindulási uniós hozzájáruláson túl szükséges forrásokat foglalja magában (többletköltségek a kiindulási uniós hozzájáruláshoz képest – 68. sz. adatlap).

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az Europol előirányzataira gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre és a 2021. évi költségvetésre vonatkozó szavazás hiányában a jogalkotási kezdeményezés becsült pénzügyi hatása csak az Europolra fordított kiindulási uniós hozzájáruláson túl szükséges forrásokat foglalja magában (többletköltségek a kiindulási uniós hozzájáruláshoz képest – 68. sz. adatlap).

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az Europol humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

A felvételi időpontok az év közepére vannak előirányozva. Az összegek ennek megfelelően vannak kiigazítva: az újonnan felvett személyzet költségeire vonatkozó becslés a felvételi év átlagköltségeinek 50 %-át veszi figyelembe.

Az új megbízatás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges humánerőforrásokra vonatkozó becslés az Europollal együttműködésben készült. A becslés figyelembe veszi a munkateher amiatt várható növekedését, hogy az érdekelt felek idővel egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az Europol szolgáltatásait, valamint az Europol számára a források felvételéhez szükséges időt, ezáltal biztosítva, hogy elkerülhető legyen az, hogy az ügynökség nem képes teljes mértékben végrehajtani az uniós hozzájárulását és kellő időben lekötni az előirányzatokat.

A pénzügyi kimutatás nem irányozza elő a szerződéses alkalmazottak számának növelését. A Bizottság az operatív tevékenységekhez nyújtott informatikai és adminisztratív támogatás érdekében javasolja a szerződéses alkalmazottak létszámára vonatkozó ajánlását 191-ről 235-re emelni. A szerződéses alkalmazottak maximális létszáma 235 fő lesz 2021-ben, és az a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egészében ezen a szinten marad.

A személyzeti létszám növelésének részletei

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 92 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés előirányoz társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

 ◻    kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszert.

(1)    Az olyan fejlesztések, mint például az 5G mobilhálózatok, a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a drónok, az anonimizálás és a titkosítás, a 3D nyomtatás és a biotechnológia. Például 2020 júliusában a francia és a holland bűnüldöző és igazságügyi hatóságok, valamint az Europol és az Eurojust közös nyomozásról számoltak be, amely az erőszakos támadásokban, korrupcióban, gyilkossági kísérletekben és nagy volumenű kábítószer-szállításban részt vevő bűnözői hálózatok által használt EncroChat titkosított telefonhálózat felszámolására irányult ( https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/dismantling-of-encrypted-network-sends-shockwaves-through-organised-crime-groups-across-europe ).

(2)    A digitális rendszerek számos bűnözői tevékenységen belüli megjelenése, valamint a tiltott áruk és szolgáltatások online kereskedelmének bővülése miatt átalakulóban van a súlyos és szervezett bűnözés. Lásd Europol, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2017. évi értékelése.

(3)    A 2020. szeptember 25-én Párizsban, a 2020. október 16-án Conflans-Sainte-Honorine-ban, a 2020. október 29-én Nizzában és a 2020. november 2-án Bécsben elkövetett merénylet.

(4)     www.europol.europa.eu/publications-documents/pandemic-profiteering-how-criminals-exploit-covid-19-crisis . Ez különösen igaz a számítástechnikai bűnözésre, a csalásra, a hamisításra és a vagyon elleni szervezett bűnözésre.

(5)     https://www.europol.europa.eu/publications-documents/beyond-pandemic-how-covid-19-will-shape-serious-and-organised-crime-landscape-in-eu .

(6)    2017-ben több mint 5 000 szervezett bűnözői csoport ellen folyt nyomozás Európában, ami 50 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. A szervezett bűnözői csoportok 45 %-a egynél több bűnözői tevékenységben vett részt. Ezeknek a polikriminális csoportoknak az aránya jelentősen nőtt. A szervezett bűnözői csoportok gyakran egynél több bűnözői tevékenységben vesznek részt. Rendkívül rugalmasak, és képesek az egyik bűnözői tevékenységről a másikra váltani. Europol, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2017. évi értékelése.

(7)    (EU) 2016/794 rendelet (2016. 5. 11.).

(8)    13 uniós tagállam összesen 119 befejezett, sikertelen és meghiúsított terrortámadásról számolt be, melyek összesen 10 halálesettel és 27 sérüléssel jártak (Europol, Európai uniós jelentés a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról, 2020).

(9)     https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/11/13/joint-statement-by-the-eu-home-affairs-ministers-on-the-recent-terrorist-attacks-in-europe/ .

(10)     https://www.consilium.europa.eu/media/41586/st14755-en19.pdf . Az (EU) 2016/794 rendelet 2022 májusáig az Europol hatását, eredményességét és hatékonyságát felmérő értékelést irányoz elő.

(11)    A „magánfelek” kifejezés alatt a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek értendők, a közigazgatási szervek kivételével. Ez magában foglalja többek között a polgári jog alapján alapított vállalkozásokat, még akkor is, ha azok közigazgatási szerv tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak.

(12)    A Bizottság 2018. április 17-én elfogadta az úgynevezett „elektronikus bizonyítékokról szóló csomagot”, amely egy rendeletből (COM(2018) 225 final) és egy irányelvből (COM(2018) 226 final) áll. A csomagot jelenleg a társjogalkotók tárgyalják.

(13)    Az Európai Parlament 2020. július 10-i állásfoglalása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikáról (2020/2686(RSP)).

(14)    COM(2020) 605 final (2020.7.24.).

(15)     https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf .

(16)    Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikkét.

(17)    Az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint az Europol egyik célja, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok elleni küzdelem terén. Ez megfelel az Europol számára az EUMSZ 88. cikke által meghatározott küldetésnek. Az (EU) 2016/794 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint „Olyan konkrét esetekben, amikor az Europol úgy véli, hogy bűnügyi nyomozást kell indítani valamely, az Europol céljai körébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban, az Europol a nemzeti egységek útján a bűnügyi nyomozás megindítása, lefolytatása vagy koordinálása céljából megkeresi az érintett tagállamok illetékes hatóságait.”

(18)    COM(2018) 640 final (2018.9.12.).

(19)    COM(2018) 225 final és COM(2018) 226 final (2018.4.17.) („az elektronikus bizonyítékokról szóló csomag”).

(20)    (EU) 2019/818 rendelet (2020.5.20.).

(21)    (EU) 2018/1862 rendelet (2018.11.28.).

(22)    (EU) 2017/2226 rendelet (2017.11.30.).

(23)    (EU) 2018/1240 rendelet (2018.9.12.).

(24)    COM(2018) 302 final (2018.5.16.).

(25)    COM(2020) 614 final (2020.9.23.).

(26)    (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (2017.10.12.).

(27)    (EU) 2018/1727 rendelet (2018.11.14.).

(28)    (EU) 2019/881 rendelet (2019.4.17.).

(29)    883/2013/EU, Euratom rendelet (2013.9.11.).

(30)    (EU) 2019/1896 rendelet (2019.11.13.).

(31)    1291/2013/EU rendelet (2013.12.11.).

(32)    513/2014/EU rendelet (2014.4.16.). Lásd még a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó Belső Biztonsági Alapról szóló bizottsági javaslatot (COM(2018) 472 final, 2018.6.13.).

(33)    COM(2018) 435 final (2018.6.7.).

(34)    COM(2018) 434 final (2018.6.6.).

(35)    COM(2020) 66 final (2020.2.19.).

(36)    COM(2020) 65 final (2020.2.19.).

(37)    Az EUMSZ 72. cikke.

(38)    Az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése.

(39)    Kiberbűnözés Elleni Európai Központ, a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központ.

(40)    Az EUMSZ 67. cikkének (1) bekezdése.

(41)     https://ec.europa.eu/home-affairs/news/commission-publishes-study-practice-direct-exchanges-personal-data-between-europol-and-private_en .

(42)    [az összefoglalóra és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményére mutató hivatkozások beillesztése].

(43)    Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke.

(44)    A Charta 7. cikke.

(45)    SEC(2011) 567 végleges (2011.5.6.).

(46)    Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának a nemzeti jogban és döntéshozatalban való alkalmazása (2018).

(47)    Európai adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelmére való alapvető jogot korlátozó intézkedések szükségességének értékelése: Eszköztár (2017.4.11); Európai adatvédelmi biztos: Az európai adatvédelmi biztos iránymutatásai az adatvédelemhez és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogokat korlátozó intézkedések szükségességének értékelése (2019.12.19.).

(48)    Az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikkének (5) bekezdése az érintetteknek az említett rendelet II. mellékletében felsorolt kategóriáira korlátozza a személyes adatok Europol általi kezelését. Az érintettek kategóriáiba a következők tartoznak: 1) gyanúsítottak, 2) elítéltek, 3) olyan személyek, akikkel kapcsolatban tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy bűncselekményt fognak elkövetni, 4) olyan személyek, akik a nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők, 5) áldozatok, 6) bűnözők kapcsolatai és bűntársai, valamint 7) olyan személyek, akik a bűncselekményről információval szolgálhatnak.

(49)    Lásd az európai adatvédelmi biztos határozatát az Europol nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásaival kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatában: https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-09-18_edps_decision_on_the_own_initiative_inquiry_on_europols_big_data_challenge_en.pdf .

(50)    Olyan harmadik ország, amellyel az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 2009/371/IB határozat 23. cikke alapján vagy az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az EUMSZ 218. cikke alapján együttműködési megállapodás jött létre, vagy amely országra az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett megfelelőségi határozat vonatkozik.

(51)    Lásd az európai adatvédelmi biztos határozatát az Europol nagy adathalmazokkal kapcsolatos kihívásaival kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatában: https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-09-18_edps_decision_on_the_own_initiative_inquiry_on_europols_big_data_challenge_en.pdf .

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(53)    A Tanács 2008/617/IB határozata (2008. június 23.) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben (HL L 210., 2008.8.6., 73. o.)

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.).

(58)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(62)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(63)    Az EUMSZ 88. cikke.

(64)    Az EUMSZ 67. cikke.

(65)    A közös nyomozócsoport olyan nemzetközi együttműködési eszköz, amely két vagy több állam igazságügyi (bírák, ügyészek, vizsgálóbírók) és bűnüldöző hatóságai közötti megállapodáson alapul, és amelyet korlátozott időtartamra és meghatározott célból hoztak létre azzal a céllal, hogy egy vagy több érintett államban nyomozást folytasson. A közös nyomozócsoportok hatékony és eredményes együttműködési eszközt jelentenek, amely megkönnyíti a több államban vagy határon átnyúló dimenzióval rendelkező ügyekben párhuzamosan folytatott nyomozások és vádeljárások összehangolását.

(66)    Az operatív munkacsoport a tagállamok, a harmadik felek és az Europol képviselőiből álló ideiglenes csoport, egy meghatározott multinacionális/multidiszciplináris projekt, amely kiválasztott nagy értékű célpontokkal kapcsolatos hírszerzési és nyomozási tevékenységeket foglal magában. A nagy értékű célpont olyan személy, akinek a bűnözői tevékenysége eleget tesz meghatározott kockázati kritériumoknak, és ezért a súlyos és szervezett bűnözés komoly kockázatát jelenti két vagy több tagállamban.

(67)    COM(2020) 456 (2020.5.27.).

(68)    COM(2020) 440 final – 1–2. melléklet (2020.5.27.).

(69)    COM(2020) 605 final (2020.7.24.).

(70)     https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf .

(71)    COM(2018) 640 final (2018.9.12.).

(72)    COM(2020) 66 final (2020.2.19.).

(73)    COM(2020) 65 final (2020.2.19.).

(74)    Az Europol 2019 operatív mutatói szerint: a műveletek száma 2014 óta megháromszorozódott; a mobil irodák helyszíni telepítése több mint megkétszereződött; a SIENA hálózaton keresztül küldött üzenetek száma 300 %-kal nőtt; az Europol Információs Rendszerbe bevitt tárgyak száma több mint 500 %-kal nőtt.

(75)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(76)    A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma – Decentralizált ügynökségek és az Európai Ügyészség.

(77)    (EU) 2016/794 rendelet.

(78)     https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/documents/decision_of_the_europol_management_board_on_the_adoption_of_the_financial_regulation_applicable_to_europol_.pdf  

(79)     https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf

(80)    Az Europol pénzügyi szabályzatának 30. cikke.

(81)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(82)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(83)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(84)    Sajátos operatív jellegük miatt nem lehet a kimenetek pontos egységköltségét meghatározni, sem pedig azok pontos várható volumenét, különösen mivel egyes kimenetek kiszámíthatatlan bűnözői tevékenységekre válaszul megvalósuló bűnüldözési tevékenységekhez kapcsolódnak.

(85)    A 2021. évi költségvetési tervezetben feltüntetett személyzeti létszám, a pénzügyi kimutatáshoz használandó átlagos fajlagos személyzeti költségek alapján számítva, a Hollandiára vonatkozó korrekciós együtthatóval (111,5 %) indexálva.

(86)    Ebben a szakaszban nem lehetséges részletesen megadni az ideiglenes alkalmazottak – AD és AST – közötti elosztást. A személyzetre vonatkozó költségbecslések az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó átlagköltségek alapján készültek, a Hollandiára vonatkozó korrekciós együtthatóval (111,5 %) indexálva.

(87)    Az Europol 2021. évi uniós hozzájárulása megerősíti a szerződéses alkalmazottak engedélyezett létszámát, és az a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egészében ezen a szinten marad. A pénzügyi kimutatás nem irányozza elő a szerződéses alkalmazottak számának növelését.

(88)    A 2021. évi költségvetési tervezetben feltüntetett személyzeti létszám, a pénzügyi kimutatáshoz használandó átlagos fajlagos személyzeti költségek alapján számítva, a Hollandiára vonatkozó korrekciós együtthatóval (111,5 %) indexálva.

(89)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(90)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(91)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(92)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(93)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.